1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. április 18.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Az atomerőmű eredményeinek záloga az innovatív gondolkodás Újságírók jártak a paksi atomerőműben Magyarország is segít a balkáni árampiacnak Zöld útra tér a Mátrai Erőmű Kérdőjelek a Mátrai Erőmű Zrt. eladása körül Lassabban válnak piacképessé az energetikai startupok Napelempark épül Zalaegerszegen
2 3 4 5-6 6-7 7-8 8
A paksi bővítés hírei Orbán Viktor: tárca nélküli miniszter felügyeli Paks II.-t Megjelent a tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról szóló rendelet Lázár János: az atomerőmű-építés a megvalósítás szakaszába lép További engedélyek szükségesek a beruházáshoz
9-10 10 11-12 12-13
Alternatív energia Uniós támogatásból épülhet ki a gáztöltők rendszere A FŐGÁZ CNG Kft. támogatja a zöld közlekedés elterjedését Támogatás nélkül tengeri szélerőműpark épül Németországban
13-14 14 15
Hazai hírek A térségi tagállamok tartsák be az energiabiztonsági szabályokat HVG: kérdőjelek az iráni-magyar törpeerőműről Hernádi Zsolt: eredményes éven van túl a MOL
16-17 17-18 18-19
Külföldi energiaszektor Helyére került az első reaktortartály Osztrovecben Segítene Fukusimában a Roszatom Működik az első 3D-s nyomtatott alkatrész egy atomerőműben Nem elégedettek a fessenheimi atomerőmű bezárásával a környezetvédők Soha nem kapcsolták be az osztrák atomerőművet, mert ellenezték Új szerződést kötött Szlovákiával a Gazprom IEA: az olajpiac közelít az egyensúlyi helyzethez Oroszország elégedetlen az olajtermelés csökkentésével
19-20 20-21 21 21-22 22-23 23-24 24-25 25-26 Hírek röviden 26 A FŐGÁZ nevében történt visszaélések miatt a cég felhívást tett közzé - Ismét várják a látogatókat a paksi intézmények az ünnep után
2
Hírek az MVM Csoportról Az atomerőmű eredményeinek záloga az innovatív gondolkodás 2017. április 10.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi atomerőműben a kollektívát jellemző innovatív gondolkodásnak köszönhetően folyamatos a fejlődés - mondta Czibula Mihály kiemelt projektvezető az atomerőműben tartott sajtótájékoztatón, melyről a hirado.hu, a magyaridok.hu/MTI is tudósított, beszámolt róla a paksihirnok.hu és a PaksPress Hírügynökség is. Czibula Mihály kiemelte: az innováció az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiájának négy alappillére, azaz a biztonság, a környezetvédelem, a gazdaságosság és a társadalmi elfogadottság területén is képes hozzáadott értéket teremteni. Az innováció vállalati képesség, amely az atomerőmű sajátja. Példaként hozta fel, hogy az erőmű Nemzeti Fejlesztési Minisztérium innovációs nagydíjával jutalmazott C15 projektje is az újításra törekvés eredménye. A projekt lényege, hogy 12 hónapról 15-re növelték az üzemanyag-ciklusok számát, így évente kevesebb a karbantartással töltött napok száma, csökken a hulladék és a kiégett fűtőanyag mennyisége, a termelés és az árbevétel viszont nő. Az újítást az atomerőmű reaktorfizikai osztályának kollektívája kezdeményezte. Erre alapozva a Pakson működő blokktípusok közül először tértek át új típusú üzemanyagra, és hosszabbították meg az üzemanyagciklust - ismertette a kiemelt projekt vezetője. A C15 projekt kevesebb mint egymilliárd forintos befektetéssel évi 3,2 milliárd forint pluszbevételt jelent mondta Kovács Antal kommunikációs igazgató. Kifejtette, hogy az elért 2 százalékos termelésnövekedés egy 80 ezer fős város áramellátását fedezi. Arra is kitért, hogy a biztonság és a hatékonyág növelése érdekében végzett munka nem ér véget, folyamatosan keresik a fejlesztési lehetőségeket. Jelenleg turbinafelújítás zajlik, de az üzemanyag-fejlesztésben is látnak további lehetőségeket.
3
Újságírók jártak a paksi atomerőműben 2017. április 13.
(fotó: teol.hu)
Fokozott az érdeklődés az atomenergia, főként a tervezett új blokkok iránt, ezért az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. különleges túrára hívta a sajtó munkatársait. A beléptetési procedúra után az új blokkok kijelölt helyszíne felé mentek - kezdte beszámolóját a Tolnai Népújságban Vida Tünde. Már korábban is felmerült, hogy két további reaktort létesítenek, így a helyszín adott a meglévő blokkoktól északra. Kovács Antal kommunikációs igazgató beszélt arról, hogy még mindig sok a tévhit a nukleáris energiával kapcsolatban, tény viszont, hogy nélküle ma Magyarországon nem lehet megfelelő mennyiségű és árú szénmentes energiát biztosítani. Kitért arra is, hogy minden más jóslattal szemben az energiafogyasztás növekedésével számolnak. Az osztrákok például körülbelül két és félszeresét fogyasztják annak, mint mi, illetve arról is szólt, hogy az elektromobilizáció miatt tovább nő az igény, amelyet szerinte leghatékonyabban atomerőműből lehet kiszolgálni. A hidegvizes csatornánál megtudhatták az újságírók, hogy másodpercenként 100 köbméter vizet szivattyúznak ki a Dunából, így biztosítják a négy, 1982-1987 között üzembe helyezett blokk számára szükséges hűtővizet. A VVER 440-es blokkok már csak nevükben azok, teljesítményüket több lépcsőben növelték. Az atomerőmű ezért a fejlesztésért innovációs nagydíjat kapott - emlékezetett a portál. A turbinacsarnokban tett látogatáson elhangzott: 2500 tonnányi fém és beton beépítésével növelték a létesítmény földrengésállóságát 1996 és 2002 között, tehát jóval a fukusimai baleset előtt.
4
Magyarország is segít a balkáni árampiacnak 2017. április 11.
(fotó: vg.hu)
Az energiahivatal, a villamosenergia-rendszer irányítója és az áramtőzsde is támogatja hat nyugat-balkáni ország regionális árampiaci fejlesztési terveit. A napokban vállalták, hogy segítik az érintett országok másnapi piacainak összekapcsolását és a határaikon keresztül szállított energia szabályozását érintő együttműködést - emlékeztetett a Világgazdaság. A WB-6 tagjai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia. Azt, hogy a magyarországi áramárak mennyire függenek a balkáni villamosenergia-piactól ezért fontos számunkra a balkáni együttműködés -, nemrég a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont is kimutatta egy év eleji anomália okait keresve. Január 11-én megawattóránként 150 euró körül alakultak az árak az áramtőzsdén, fel-felszökve 300 euróra is az előző napok 50 euró körüli szintjéről. Most is nagyjából 50 euró az ár. Akkor a Magyarországtól délre, délnyugatra lévő országokban is hasonló vagy még magasabb árak voltak, máshol viszont jóval szolidabbak. Szlovákiában 56 euró volt az áram megawattórája, a viszonylag izolált Lengyelországban pedig csak 31 euró - ismertette az adatokat B. Horváth Lilla. A hirtelen árugrást részben a nagy hidegben megugró áramkereslet okozta a REKK szerint. Másrészt az, hogy tervezett, illetve előre nem látható okokból több hazai erőmű kiesett a termelésből. A harmadik ok, hogy a hazai és az ausztriai rendszerirányító döntése alapján a fizikailag lehetségesnél kevesebb áram érkezhetett Ausztria felől, pedig ott aznap az itteni ötödéért, 36 euróért mérték a villamos energiát. Ez megismétlődhet, ha megint egybeesnek a drágulást okozó események. A Balkánon ugyanis egyelőre nem tudnak kiegyenlítődni az áramárak a likvid áramtőzsdék és a piacok összekapcsolása nélkül. Így azután hiába van szabad vezetéki kapacitás is a szomszédos országok között, ha azokat a kereskedők nem tudják igénybe venni. Azt, hogy e folyamatoktól a magyarországi árampiac kevésbé függjön, a MAVIR az említett együttműködésén túl két új, 2020-ra kiépítendő szlovákiai vezeték létesítésével is segítené. Az egyik 400 kilovoltos vezeték Bőst, Gönyűt és Nagygyőrödöt, a másik Sajóivánkát és Rimaszombatot köti majd össze.
5
Zöld útra tér a Mátrai Erőmű 2017. április 12.
(fotó: vg.hu)
Több mint 1,7 milliárd eurós, azaz bő 541 milliárd forintnyi beruházást mérlegel a Mátra Erőmű Zrt. arra készülve, hogy be kell majd zárnia a 700 megawattnyi lignitüzemű blokkjait. Gondolkodik a 2025-ig működtethető egységek üzemidejének meghosszabbításában is, de új célja a kis vagy nulla károsanyagkibocsátású energiatermelés, illetve más tevékenységek kiépítése. Ezek részben már elkezdődtek - olvasható a Világgazdaságban. Új stratégiájának három pillére az úgynevezett tisztaszén(CCS) technológiájú áram- és hőelőállítás, a megújuló alapú energiatermelés és az energiatárolás. Az első pillér egy minimális környezetterhelésű, 500 megawattos lignit- és biomassza-tüzelésű erőmű 20252027-es átadását feltételezi. Erről Valaska József, a társaság igazgatósági elnöke korábban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a negyvenéves üzemidőre tervezett blokk olyan (oxy-fuel) eljárással működne, amilyet az angliai White Rose projektben is terveznek, és amilyen kísérletképpen több európai országban, így Spanyolországban is működik. Ám a létesítmény egymilliárd eurót vinne el, további 600 millió eurót pedig a hozzá szükséges szén-dioxidot leválasztó berendezés. Környezetvédők nem is bíznak benne, hogy ilyen magas költségek mellett megtérülne a beruházás, ráadásul Valaska József is úgy vélte, hogy a tervekről kormányszinten kell dönteni. A minap ismertté vált, hogy a társaság mintegy háromnegyedét ellenőrző német tulajdonosok hamarosan kiszállnak a cégből - emlékeztetett cikkében B. Horváth Lilla, megjegyezve: ha az MVM veszi át helyüket, az leegyszerűsítheti a döntést. A mátrai zöldenergia-termelést a biomassza jelenlegi hasznosításán és a már működő, 16 megawattnyi naperőművön túl további 20-20 megawattnyi szolárpark építése jelentené, blokkonként 22 millió euróból. A bükkábrányi naperőművet már idén átadnák, a visontait talán jövőre. Eredetileg a meglévő naperőművet is az említett 16 megawatt kétszeresére tervezték, de adminisztratív okokból be kellett érnie a társaságnak kisebb létesítménnyel. A zöldtervek részei a társaság ipari parkjában már működő, illetve még tervezett
6
biomassza- és bioetanol-projektek is. Az erőmű régi és drága terve a Mátrában 600 millió euróból kialakítandó 600 megawattos szivattyús energiatároló is. Ezt az új paksi blokkok átadása után az országban keletkező többletáram tárolása teszi szükségessé. Mérlegen van továbbá egy kisebb, 15-30 megawattos, 30 milliárd forintba kerülő biomasszablokk is. Ezt csak a szénalapú áramtermelés leállítása esetén, a telephely ellátása érdekében kellene megépíteni, tartalék üzemanyaga a szén lenne.
Kérdőjelek a Mátrai Erőmű Zrt. eladása körül 2017. április 10., 11.
(fotó: vg.hu)
Az Eurelectric (európai villamosenergia-társaságok együttműködési szervezete) minap közzétett állásfoglalása alapján a szervezet tagvállalatai nem építenek új szénerőműveket 2020 után. Ez még inkább kérdésessé teszi a Mátrai Erőmű Zrt. felröppent eladását, és az erőmű által tervezett új ligniterőmű megépítését is - olvasható a WWF Magyarország közleményében, melyet a Tőzsdefórum, az Energiainfó, a vg.hu is ismertetett. A vállalást csak Lengyelország és Görögország nem írta alá: ott még terveznek szénerőműveket 2020 után is. Az Eurelectric magyarországi tagozatán keresztül a szervezet tagja több hazai vállalat, így például az MVM, a Mátrai Erőmű Zrt. egyik tulajdonosa, de az erőmű többségi tulajdonosa, az RWE is. A portál felidézte az értesülést, miszerint az erőműnek új tulajdonost keresnek, és az MVM is az érdeklődők között lehet. Ugyanakkor a Mátrai Erőmű Zrt. egy új ligniterőmű megépítését tervezi, amely jócskán 2020 után épülne meg. A közlemény szerint az erőmű eladásával és az új ligniterőmű építésével több probléma is van. Az erőmű vezetősége többször kijelentette, hogy állami szerepvállalás nélkül nem képes finanszírozni az új ligniterőművet. Így kérdés, hogy ha a jelenlegi többségi tulajdonosnak nem éri meg beruházni az új erőműbe, akkor miért éri meg az állami tulajdonú MVM-nek? A cikk szerint az állami szerepvállalás azért is érdekes, mert amennyiben az állam, illetve az MVM komolyan fontolgatja az erőmű megvásárlását és az új blokk finanszírozását, ez azt is jelenti, hogy nem
7
bízik Paks II. megépítésében. Hiszen mind Paks II., mind a tervezett ligniterőmű alaperőmű, ráadásul rendkívül drága. A tervezett 500 MW kapacitású ligniterőmű több mint 500 milliárd forintba kerülne. Ha minden megvalósulna, akkor csak a ligniterőművel és a meglévő, illetve tervezett paksi blokkokkal számolva lenne olyan időszak, amikor 4500-5000 MW alaperőmű működne az országban, miközben a minimumterhelés jóval 4000 MW alatt van. Ennek komoly árcsökkentő hatása lenne, és két ilyen méretű projektet az állam nehezen tudna finanszírozni, ráadásul mindkét erőmű megtérülését rontaná, ha versenyezniük kellene egymással. A Mátrában lévő erőmű alig tudja kitermelni a tüzelőanyag-költségeket, a légszennyezéssel kapcsolatos kiadásokat, a széndioxid-kvóták költségeit. Üzemi eredménye ugyanis a 2012-es több mint 22 milliárd forintról 2015-re alig több mint 10 milliárd forintra csökkent, 2016-ban pedig 4,2 milliárd forintra. Ez még indokolatlanabbá teszi akár az MVM, akár más érdeklődők vásárlási szándékát. A Népszava megkérdezte az MVM-et az erőművel kapcsolatos elképzeléseiről, de a sajtóinformációkat a cég nem kívánta kommentálni. Korábban Csiba Péter elnök-vezérigazgató nem tagadta az erőműtársaság iránti érdeklődésüket - a cikket M.I. jegyezte.
Lassabban válnak piacképessé az energetikai startupok 2017. április 10.
(fotó: nrgreport.com)
A versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen az innováció: az MVM Csoport által meghirdetett Edison Light Up verseny célja is ez volt. Olyan külső ötletgazdákat keresett a vállalat, amelyek az energiaágazatban zajló változásokra kínálnak megoldást. A cél, hogy a fogyasztók minőségi, fenntartható és megfizethető áron vehessenek igénybe villamosenergiaszolgáltatást - mondta az NRGreportnak Bertalan Zsolt, a cégcsoporthoz tartozó Smart Future Lab inkubációs központ vezetője. Az értékelő bizottság 118 pályázatot nézett át - azt vizsgálták, hogy mennyire innovatívak, mennyire "rombolják" a hagyományos piaci viszonyokat, miképpen kapcsolódnak az MVM
8
stratégiájában megfogalmazott célokhoz. „A villamosenergia-szektorban zajló változásokkal, trendekkel összhangban lévő ötleteket keressük” - mondta Bertalan Zsolt Végh Zsófiának, felidézve: az MVM Csoport egyik célja, hogy az elektromobilitásban határozott szerepet vállaljon Magyarországon, továbbá részese legyen a villamos energia tárolásával, a megújuló alapú áramtermelés terjedésével kapcsolatos megoldások alkalmazásának is. Nemcsak műszakitechnológiai, hanem üzleti újítás is szóba jöhet. A kiírás magyar pályázóknak szólt, de Bertalan Zsolt elképzelhetőnek tartja, hogy még szélesebb kör épüljön ki, összhangban a csoport másik célkitűzésével, miszerint komoly regionális szerepvállalásra törekszik. Arra is kitért, hogy más iparágakhoz hasonlóan az energetikában is jelentősen tört előre az innováció, s ennek célja olyan termék, szolgáltatás megtalálása és felépítése, amely a piacon értékesíthető. „Az MVM Edison programba most kívülről vonzzuk be az innovációt. Az ide pályázó ötletgazdák nem az MVM-nek dolgoznak” - mondta, felidézve: az MVM tavaly rendezett először innovációs napot, ahol belső ötletgazdák ötleteit gyűjtötték össze. A Smart Future Lab az Edison program segítségével külső ötletgazdákat keres. De ide sorolhatók azok a kutatás-fejlesztési tevékenységek is, melyeket az MVM is egyre hangsúlyosabban végez. „Több egyetemmel, például a Budapesti Műszaki Egyetemmel kötöttünk együttműködési megállapodást. Tavaly év végén nyertünk el egy felsőoktatási és ipari együttműködési központ létrehozására kiírt pályázatot a BME-vel és másik három konzorciumtaggal közösen” - jelezte.
Napelempark épül Zalaegerszegen 2017. április 13. Az állami MVM Zrt. pályázatának eredményeként másfél hektáros területen fél megawattos napelempark létesül Zalaegerszegen - a város polgármestere, Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a közgyűlés döntéseit ismertető sajtótájékoztatóján számolt be erről. A leendő járműipari tesztpálya mellett épülő létesítmény a zalaegerszegi Zöld város és Smart city programhoz egyaránt kapcsolódik. (hirado.hu/MTI)
9
A paksi bővítésről Orbán Viktor: tárca nélküli miniszter felügyeli Paks II.-t 2017. április 10., 11., 12. A kormányfő április 10-én jelentette be a parlamentben: tárca nélküli minisztert nevez ki az atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Ezt arra válaszolva közölte a parlamentben, hogy az LMP-s Szél Bernadett azt firtatta, miért nem írnak ki népszavazást a paksi bővítésről. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány a beruházásra soha, semmilyen felhatalmazást nem kapott. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz és a KDNP nyílt lapokkal játszik: már a 2014-es parlamenti választás előtt megkötötték a beruházás alapszerződését azért, hogy senki se mondhassa azt, nem ismeri a kormányzásra készülő Fidesz és KDNP energiapolitikáját. A miniszterelnök közölte, a Fidesz az atomenergiát és a megújuló energiát is támogatja. A megújuló energiákra nem fizethetnek rá a magyar emberek, és most úgy látszik, hogy még jó ideig a legolcsóbb energia a nukleáris energia lesz - közölte. (hirado.hu, vg.hu, Napi, origo.hu, kormany.hu, magyaridok.hu/MTI)
(fotó: paksihirnok.hu)
Süli János az atv.hu-nak megerősítette a sajtóértesülést: Orbán Viktor őt kérte fel a tárca nélküli miniszteri posztra. Jelezte: Pakson időközi polgármesterválasztást kell tartani, mert polgármesteri tisztsége összeférhetetlen a kormányzati szerepvállalással. Süli János együtt dolgozna Aszódi Attila kormánybiztossal, a tervek szerint lenne mellette államtitkár és tudományos szakmai igazgató is - írta Csuhaj Ildikó. A Népszava szerint Orbán Viktor döntésben szerepet játszhatnak a bővítés ügyében hozott uniós határozatok is. Ezek szerint a beruházást egyfajta verseny érdekében el kell különíteni a jelenlegi paksi erőművet üzemeltető, a szakmailag illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó MVM-től. Süli János a Magyar Nemzetnek kijelentette: az energiaigény majdnem harmadát importból kell fedezni, sőt, télen voltak olyan napok is, amikor ez az arány 54 százalékra nőtt, így szerinte nemzetbiztonsági és iparpolitikai szempontból is indokolt a két új tervezett blokk felépítése. Utalt arra is, hogy 2009-ben a parlament - az akkori négypárti egyetértés nyomán - csaknem 95 százalékos
10
többséggel döntött az új blokkokkal kapcsolatos elvi engedélyezési folyamatról, de azóta politikai okokból egyes pártok kihátráltak a bővítés mögül. (Az LMP akkor még nem volt tagja a parlamentnek - jegyezte meg cikkében Markotay Csaba.) Süli János említette a különféle közmeghallgatásokat, illetve azt, hogy 41 településen a lakosságot is részletesen tájékoztatták Paks II.-ről, ezeken az LMP is részt vett. Arra a felvetésre, tart-e attól, hogy a bővítéssel szembeni kezdeményezések előbb-utóbb célt érnek, úgy válaszolt: ha így lesz, akkor meg kell mondani, mivel fogunk majd világítani. Ahhoz, hogy 1200 MW teljesítményt lehessen elérni például napenergiával, legalább négyszer ekkora kapacitás kiépítésére lenne szükség, ám erről szerinte ma kevesen beszélnek. Ráadásul tárolni is kell az így megtermelt áramot, azaz tározókat vagy duzzasztókat kell építeni, ami újabb kiadásokkal jár - mondta a leendő miniszter.
Megjelent a tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról szóló rendelet 2017. április 12. A szabályozás április 13-án lépett hatályba, miután megjelent a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról szóló kormányrendeletmódosítás a Magyar Közlönyben. A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint a tárca nélküli miniszter felel a magyar-orosz kormányközi egyezmény értelmében a két új blokk tervezésről, beszerzésről és kivitelezésről szóló, az üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló, valamint a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és koordinációjáért. Szintén felelős a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért, az azokkal összefüggő engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért, a hatósági feladatok ellátásának összehangolásáért. Ugyancsak felel a paksi két új blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés, illetve az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért - sorolta a hvg.hu, a Portfólió, a magyaridok.hu, a Napi/MTI. A módosítás értelmében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter képviseli a kormányt a paksi bővítéssel kapcsolatban az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, a tárca nélküli miniszter közreműködésével.
11
Lázár János: az atomerőmű-építés a megvalósítás szakaszába lép 2017. április 13.
(fotó: pakspress.hu)
Az atomerőmű-építés ügye új szakaszba, a megvalósítás szakaszába lép, a majdani üzembe helyezés és a térség fejlesztése koordinálására Süli Jánost, Paks polgármesterét kérte fel a miniszterelnök - mondta Lázár János Pakson, miután részt vett a térség negyvenegy településének polgármestereit tömörítő Paksi Társadalmi Tanács ülésén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a Süli János kinevezésére vonatkozó okmányok aláírása napokon belül megtörténhet, az eskütételt május másodikára tervezik. Lázár János azt is bejelentette, hogy a térség fejlesztésére idén másfél milliárd forintot biztosítanak, amelyből - a korábbi évekhez hasonlóan - a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázatán részesülhetnek a környező települések. A miniszter azt is mondta: a kormány célja, hogy az atomerőmű biztosítsa a jövőben is a hazai villamosenergia-felhasználás 50 százalékát, a fennmaradó részt pedig megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából fedeznék. Az atomerőmű célja az olcsó áram garantálása a lakosság és a magyar gazdaság számára. Megfogalmazása szerint az atomerőmű építése össznemzeti ügy, pártérdekek és viták felett kell állnia. Ezt igazolja Orbán Viktor miniszteri posztot érintő döntése is, hiszen Süli János kiváló szakember, élvezi a paksiak bizalmát. Nagy esélynek nevezte Paks, a térség és az energiaszektor számára egyaránt, hogy a kormány jó szakemberrel bővül. Ez egy állami atomerőmű lesz, magyarok fogják üzemeltetni - jelentette ki Lázár János. Süli János miniszterjelölt szerint az atomerő bővítésének ügye fontosabb annál, semhogy viták hátráltassák. Őt 2014-ben a Fidesz jelöltje ellenében választottak 78 százalékos többséggel Paks polgármesterévé. Röviddel később a párt helyi szervezetével együttműködési megállapodást írt alá, és vezetése alatt Paks az együttműködést tűzte zászlajára. A városvezető úgy értékelte, hogy az elmúlt két évben Lázár Jánossal nagyon hatékonyan tudtak együttműködni. A térségfejlesztés kapcsán is jelentős előrelepések történtek a Miniszterelnökséget vezető miniszter segítségének köszönhetően. Süli János
12
emlékeztetett arra, hogy harmincegy évig dolgozott az atomerőműben. „Mindig szerettem volna még egyszer gumicsizmában járni a területen. Ez hatalmas munka, de hatalmas élmény is lesz" - utalt miniszteri megbízatására. Fontosnak nevezte, hogy miniszterként is élvezze a lakosság bizalmát, amelyet a 2014-es választásokkor tapasztalt. Süli János elmondta, a továbbiakban is számít Aszódi Attila szakértelmére, aki kormánybiztosként az erőmű-létesítés előkészületeit irányította sikerrel. Aszódi Attila arról számolt be, hogy a számára feladatul szabott szerződéskötések megtörténtek, sikerrel tárgyaltak az orosz féllel, az Európai Bizottsággal, a projekt megkapta az első fokú környezetvédelmi engedélyt, a telephelyengedélyt. A következő fontos lépés a létesítési engedély megszerzése lesz - jelezte. (hirado.hu, Napi, vg.hu, kormany.hu, hvg.hu, mfor.hu, magyarhirlap.hu, inforadio.hu, magyaridok.hu, pakspress.hu/MTI)
További engedélyek szükségesek a beruházáshoz 2017. április 10., 11.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A Paks II. beruházás megtervezéséhez, a munkák indításához további engedélyeket kell beszerezni - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az Energiapolitika 2000 Társulat budapesti rendezvényén. Miként a vg.hu, az NRGreport, a magyaridok.hu, az mfor.hu, a kormany.hu, a Napi, a ProfitLine, a Tőzsdefórum, a Magyar Hírlap/MTI tudósított: 2016 szeptemberében a kormányhivatal kiadta a környezetvédelmi engedélyt, az elsőfokú határozatot két környezetvédelmi szervezet megfellebbezte, hamarosan várható a másodfokú hatósági vizsgálat lezárása, a telephelyengedélyt pedig az Országos Atomenergia Hivatal megadta, és jogerőre emelkedett. A két engedélyre alapozva készítik elő a létesítési engedélyt, amely további rengeteg papírmunkát jelent - tette hozzá. Aszódi Attila kitért arra, hogy az Európai Bizottság márciusban lezárta a Paks II. beruházás állami támogatására vonatkozó vizsgálatot, ezzel zöld utat adott a projekt megvalósításának. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a versenyjogi vizsgálatban kimondta: a projekt profitábilis, nyereséget termel,
13
nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Jelezte: a villamosenergia-felhasználás Magyarországon növekedni fog, és a folyamatos, biztonságos ellátáshoz szükséges az atomenergia. A megújuló és az atomenergia szükségességének vitájára utalva megjegyezte: Magyarország már 2015-ben teljesítette a 2020-ra vállalt megújuló energia felhasználási arányát. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország a fővállalkozóval kulcsrakész létesítmény átadására szóló szerződést kötött, és az orosz fél a megvalósításkor sok területen igyekszik bevonni a helyi vállalkozásokat.
Alternatív energia Uniós támogatásból épülhet ki a gáztöltők rendszere 2017. április 12., 13.
(fotó: lcng.hu)
Csaknem 30 millió euró támogatást kapnak a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület és a kormány támogatásával benyújtott közlekedésfejlesztési projektek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretéből, a forrásokból gáztöltő állomások épülnek - közölte az MGKKE az MTIvel. Ezt ismertetve írta a vg.hu, a Portfólió, az Autószektor, a ProfitLine, hogy a három nyertes projekt eredményeként 6 töltőállomás jön létre a cseppfolyósított gázzal (Liquified Natural Gas, LNG), valamint sűrített gázzal (Compressed Natural Gas, CNG) üzemelő közúti járművek számára, egy töltőpont pedig a dunai hajózást szolgálja majd. Lehetőség nyílik továbbá egy új, magyar innovatív terméken alapuló szolgáltatási modell, a Clean Fuel Box alapján 39 CNG töltőpont létrehozására is. A 2014-2020 közötti támogatási időszakban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 22 milliárd euró jut, ebből az első két évben 300 millió euró támogatást kaptak az új technológiák pályázatai: a pénz több mint 60 százaléka a gázalapú közlekedést, csaknem 20 százaléka pedig az elektromos töltőpontok kiépítését szolgálja. A támogatás majdnem harmadából a közúti közlekedők számára épülnek gáztöltők, de jelentős a tengeri és a belföldi hajózás részesedése is. Magyarország a rendelkezésére álló források több mint
14
99 százalékát sikeresen pályázta meg az első két évben, az új technológiákra kiírt keretből pedig annyi támogatáshoz jutnak az MGKKE vezette projektek, mint a többi kohéziós ország hasonló pályázatai összesen - hangsúlyozta az egyesület, amely a káros anyagok és üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését és a megújuló gázok - a metán, a biometán, a hidrogén és ezek keverékeikből álló energiahordozók - szélesebb körű felhasználását támogatja. A közleményt az NRGreport is ismertette.
A FŐGÁZ CNG Kft. támogatja a zöld közlekedés elterjedését 2017. április 14.
(fotó: google.hu/budapest.hu)
A zöld közlekedés elterjedésének elkötelezett támogatójaként a FŐGÁZ CNG Kft.-nek két közforgalmi és két üzemi sűrített földgázalapú (CNG) töltőállomása van, továbbá Kaposvár tömegközlekedésének üzemanyag-ellátásáról is gondoskodik leányvállalatán keresztül - közölte a cég az MTI-vel. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ CNG Kft. 2014 áprilisában nyitotta meg a Budaörsi úti közforgalmi töltőállomását, az évforduló alkalmából a cég jelentős kedvezményt nyújt vásárlóinak. A Budaörsi úti töltőállomáson április 14-től kilogrammonként 315 forintért értékesíti a CNG-t. A listaárhoz képest ez 30 forintos kedvezmény, amelyhez korlátozás nélkül, visszavonásig juthatnak hozzá az ott tankolók. A cég másik, bárki számára igénybe vehető CNG töltőállomása Budapesten, a Kőbányai úton van. A közlemény szerint a CNG üzemű járművek mintegy 25 százalékkal kevesebb széndioxidot és csaknem 70 százalékkal kevesebb nitrogén-oxidot bocsátanak ki, mint a hagyományos üzemű járművek. Továbbá 120-szor kevesebb szilárd részecskével terhelik a környezetet, mint a dízel üzeműek. Az NGVA (Natural & bio Gas Vehicle Association) adatai szerint majdnem 1,3 millió földgázzal üzemelő jármű található az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban, amelyekből csaknem 10 ezer a teherautó. A járműveket mintegy 3600 darab töltőállomás szolgálja ki Európában - ismertette a közleményt a ProfitLine, a vg.hu.
15
Támogatás nélkül tengeri szélerőműpark épül Németországban 2017. április 13.
(fotó: offshorewind.biz)
Németországban megkapta a kivitelezési engedélyt az első olyan szélerőműpark, amelyik áramdíj-támogatás nélkül táplál majd elektromos áramot az országos hálózatba. Legutóbb négy, együttesen 1490 megawatt áramtermelési kapacitású északi-tengeri szélerőműpark kapott kivitelezési engedélyt, amelyek húsz éven keresztül kapnak támogatást, a termelt áramra átlagosan kilowattóránként 0,44 eurócentet. A már termelő északi-tengeri szélerőműparkok ugyanakkor kilowattóránként 18,4 cent áramdíj-támogatást kapnak nyolc éven keresztül. A most engedélyezett tengeri parkok 0,00 és 6,00 cent közötti támogatást kapnak kilowattóránként. A négy közül az egyik, egy 900 megawatt kapacitású szélerőműpark már támogatás nélkül fog áramot táplálni az országos hálózatba. A négy park 2021-ben kezdi meg az áramtermelést. Jelenleg 16 tengeri szélerőműpark működik Németországban 4100 megawattos együttes áramtermelési kapacitással, ezt 2030-ig 15 ezer megawattra tervezik növelni. Az energiaipari átállás költségeinek részleges finanszírozására Németország 2012-ben kilowattóránként 3,5 centes pótdíjat vetett ki az áramfogyasztókra. A díjat (EEG-Umlage) az idén januárban kilowattóránként 6,88 centre emelték, így az áramdíjnak már csaknem egynegyedét teszi ki. (Napi/MTI)
16
A hazai energiaszektor hírei A térségi tagállamok tartsák be az energiabiztonsági szabályokat 2017. április 12.
(fotó: kormany.hu)
A júliusban kezdődő magyar V4-elnökség arra is koncentrálni fog, hogy térségünk uniós tagállamai tartsák be az energiabiztonságról szóló európai szabályokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Varsóban. A visegrádi csoport és a Keleti Partnerség hat országa külügyminisztereinek varsói tanácskozása előtt az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter elmondta, hogy Közép-Európa gazdasági fejlődése és energiabiztonsága szempontjából „nagyon komoly és súlyos korlátozó tényezőt, valamint kockázati tényezőt" jelent az, hogy Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszerei nincsenek eléggé összekötve, valamint az, hogy néhány EUtagország nemigen tartja be az energiabiztonságra vonatkozó szabályozásokat. Őt a kormány honlapja, a hirado.hu, az OrientPress, a magyarhirlap.hu, a vg.hu, a magyaridok.hu is idézte. Annak érdekében, hogy ezeket a korlátozó tényezőket el lehessen hárítani, a magyar V4-elnökség Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszereinek összekötésére fog koncentrálni, valamint arra, hogy „rászorítsuk térségünk EU-tagországait arra, tartsák be az energiabiztonságra vonatkozó európai szabályokat" - fejtette ki Szijjártó Péter. Budapestnek három fő célkitűzése van. Először is meg kell oldani, hogy az azerbajdzsáni gáz eljusson Európába - mondta. Azerbajdzsánnak nagyon komoly gázforrásai vannak mutatott rá, ezért a magyar elnökség azt szorgalmazza majd, hogy az EU és Azerbajdzsán minél előbb fejezze be a tárgyalásokat a stratégiai partnerségről, kösse meg azt a keretmegállapodást, amelynek értelmében az azerbajdzsáni gáz bevonható lesz Európa, ezen belül Közép-Európa gázellátásába. Magyarországon és az egész térségünkben így növelni lehet az ellátás biztonságát - emelte ki. Második célkitűzés a kínai Egy övezet - egy út elnevezésű stratégia felhasználása az infrastrukturális fejlesztésekben - folytatta. Erre Kína nagyon komoly forrásokat biztosít, melyek segítségével ki kell építeni a hiányzó vasúti és útszakaszokat. Harmadik feladat Románia és Horvátország "rászorítása" arra,
17
hogy oldják fel a Magyarországgal szembeni déli energiablokádot, mivel jelenleg sem a magyar-horvát, sem a magyar-román interkonnektoron nem lehetséges a gázszállítás Magyarország felé.
HVG: kérdőjelek az iráni-magyar törpeerőműről 2017. április 13. Huszonöt megawattos nukleáris törpeerőművet fejleszt Magyarország Iránnal közösen - emlékeztetett a HVG az angol nyelvű Tehran Times, az Iráni Atomenergiaügyi Szervezet szóvivőjét idézve. Erről az intézményt vezető Ali Akbar Szalehi és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes írt alá megállapodást. A cikk arra is kitért, hogy nukleáris reaktorokról Magyarországon jó ideje már csak Oroszországgal szokás megállapodást kötni. Ráadásul Irán a nemzetközi terrorizmus egyik fő támogatója, az atomfegyver-fejlesztési program megszállottja, nem engedi be létesítményeibe a nemzetközi szervezetek megfigyelőit. Talán nem véletlen, hogy a hivatalos magyar közlemény igyekszik tompítani a megállapodás fontosságát. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csupán azt írta, hogy a miniszterelnök-helyettes és kísérete tárgyalt az iráni atomenergetika vezetőjével, ám a közös fejlesztésű atomerőműre utalást sem tett. Az ő változatában az aláírt szándéknyilatkozat főként a nukleáris biztonságról szól. A Teheránban kiszivárgott információk azonban konkrétabbak: száz iráni tanulhat magyar egyetemeken, és a két ország együtt fejleszt ki egy 25 megawattos nukleáris törpeerőművet, aminek állítólag már a piaca is megvan. A projekt sikeréhez az iráni Mehr hírügynökség szerint Magyarország 85 millió eurós hitelt ajánlott fel. Iránon kívül Afrikában és Ázsiában lehet majd eladni a minireaktorokat. Az újságíró szerint nehéz értelmezni az iráni nukleáris erőmű méretét, mert bár építettek kisebb kapacitással is reaktort (az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának csillebérci kísérleti reaktora például 10 megawattos), folyamatos áramtermelésre az iráni-magyar mini túlságosan picinek tűnik. A szakirodalomban Small Modular Reactor (SMR) néven emlegetett törpék ennél nagyobbak. Az SMR definíciója szerint a 300 megawatt alatti erőműveket sorolhatják ide. Az atomreaktorok építésében is van a méretgazdaságosságnak egy olyan pontja, ahonnan a költségcsökkentés lehetősége, így a
18
költséghatékony tömeggyártás realitása megkérdőjelezhető. Ezzel az amerikaiak, a britek, de még az oroszok is küzdenek, így meglepő volna, ha éppen a nukleáris iparral nem rendelkező Magyarország és a szankciók árnyékában korlátozottan fejlődésképes Irán állna elő a megoldással. Amikor a The Guardian tavaly ősszel összefoglalta a világ mini atomerőműterveinek, -fejlesztéseinek helyzetét, arra jutott, hogy 2030-ig várhatóan egyetlen SMR-t sem lehet sorozatgyártásra kész állapotba hozni. A Lloyd’s Register brit tanácsadó cég Technológiai radar c. éves jelentése szerint bár a technológiai fejlesztés nagy piaci reményekkel indult, az utóbbi években itt is elszálltak a költségek. Így ha a piacon meg is jelennek a törpe nukleáris erőművek, az előzetes várakozással szemben aligha lesznek jelentős hatással az ágazatra. Hernádi Zsolt: eredményes éven van túl a MOL 2017. április 13.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Eredményes éven van túl a MOL Csoport, miközben az olajiparban problémát okoznak a csökkenő árrések, valamint az olajipari termékek hozamának és a kőolaj világpiaci árának mérséklődése - mondta Hernádi Zsolt elnökvezérigazgató a közgyűlést követő sajtótájékoztatón, melyről a vg.hu, a hvg.hu, a Tőzsdefórum, a magyaridok.hu/MTI is tudósított. A múlt évet értékelve ismertette: 2016-ban a MOL növelte kitermelését azokon a területeken, amelyekről sokan azt mondták, már kimerülőben vannak. Növelte továbbá az értékesítést, az értékláncot, és elkezdte a cég az új hosszú távú stratégia szellemében a kiskereskedelmi megközelítést, a benzinkutak értékesítőhelyekké történő átalakítását. Emlékeztetett: szintén a MOL 2030 elnevezésű stratégiában a cég egyre nagyobb hangsúlyt helyez a vegyiparra, ezáltal 2021-ig mintegy 1,9 milliárd dollárt, a következő tíz évben pedig 2,5 milliárd dollárt költ iparági beruházásokra. Hernádi Zsolt az MTI kérdésére, hogy meddig növekedhetnek idén az üzemanyagárak, folytatódik-e a jövedéki adó csökkenése ellenére az utóbbi hetekben tapasztalt emelkedés, úgy nyilatkozott: ezt nem tudja előre megjósolni a vállalat, a benzin és a gázolaj átlagára nem csupán a jövedéki adó mértékétől
19
függ, hanem befolyásolja a kőolaj világpiaci ára és a forint/dollár árfolyam. Kifejtette: a MOL tartósan hordónkénti 40-60 dolláros olajárral számol, ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy nem lesznek kiugrások, részben egy esetleges kereslet-kínálati egyensúlyvesztés, illetve politikai feszültségek hatására. Az olajkonszern általában úgy számol, hogy egy százaléknyi kínálati kiesés 10 százalékos áremelkedést produkál. Szerinte a jövedéki adó még ingadozhat az idén, a forint árfolyamot viszont nem látja előre. A MOL részesedésének kivásárlásával kapcsolatban az INA horvát olajvállalatból az elnök-vezérigazgató azt válaszolta: a MOL nem hallott a horvát fél decemberi nyilatkozatától eltérő véleményt, a magyar olajkonszern várja a horvát kormány következő lépését. A horvát kormány decemberben jelentette be, hogy Horvátország visszavásárolja az INA részvényeit a MOL-tól.
Külföldi energiaszektor Helyére került az első reaktortartály Osztrovecben 2017. április 10.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A behelyezési műveletet két szakaszban hajtották végre Fehéroroszországban: előbb egy síneken haladó szállító platformon a reaktorcsarnokba vitték a 11 méter magas, 4 és fél méter széles és több mint 330 tonnás szerkezetet, majd egy daruval függőleges helyzetbe állították és beemelték a reaktoraknába. A műveletet „egy ékszerész pontosságával” kellett végrehajtani - magyarázta Vitalij Medgyakov, aki a Roszatom konszernhez tartozó, atomerőmű-tervezéssel és -építéssel foglalkozó holding, az ASE alelnökeként felel az Osztrovec közelében zajló beruházásért. Miként az atomenergiainfo.hu beszámolt róla, a hatalmas reaktortartály egy speciálisan kialakított, kör alakú alapra került, és - mivel erre hárul a teljes terhelés - a két konstrukció függőleges tengelye közötti eltérés nem lehet nagyobb egy milliméternél. A reaktortartály behelyezése az egyik legfontosabb esemény egy blokk építésében - mondta az ASE holding másik alelnöke, Szergej Oloncev. Ezután kezdődhet ugyanis a reaktor főkeringtető
20
csővezeték-rendszerének kialakítása. Az Osztrovec mellett épülő atomerőműben két, egyenként 1200 MW-os blokk üzemel majd. Ehhez hasonló kezdte meg kereskedelmi üzemét idén február 27-én a Novovoronyezsi Atomerőműben és ilyet kínál a paksi bővítéshez is a Roszatom. A blokk a 3+ nemzedékhez tartozik, és minden, a fukusimai baleset után született legszigorúbb nemzetközi biztonsági elvnek és követelménynek is megfelel. Alekszej Lihacsov újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az orosz atomkonszern mindent megtesz, hogy a Belorusz Atomerőmű első blokkját 2019 végéig átadják.
Segítene Fukusimában a Roszatom 2017. április 12.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Roszatom műszaki és gazdasági szempontból is hatékony fejlesztéseket ajánlott fel Tokiónak a fukusimai reaktorbaleset következményeinek felszámolására - közölte az orosz állami konszern, miután vezérigazgatója Japánban tárgyalt. Az atomenergiainfo.hu cikke szerint Alekszej Lihacsov egyebek közt Fukusimába is ellátogatott. A megbeszéléseken olyan közös projektekről is szó volt, amelyek segíthetik a megolvadt fűtőanyag eltávolítását a megsérült blokkokból. Nemrég jelentették be: egy tenderen a Roszatom radioaktív hulladékok kezelésével és atomobjektumok leszerelésével foglalkozó leányvállalata, a RoszRAO és az ugyancsak az orosz atomóriáshoz tartozó külkereskedelmi társaság, a nemzetközi piacon Tenex néven ismert Tyehsznabekszport alkotta konzorciumot választotta ki a Mistubishi kutatóintézet arra, hogy kifejlesszenek egy, a fűtőanyag-töredékek felkutatását szolgáló neutronérzékelőt. A projekt célja az, hogy a Fukusima-1 atomerőmű reaktorterének vizsgálatára olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyekkel neutronsugárzásuk alapján lehet azonosítani a fűtőelem darabjait - magyarázta Szergej Florja, a RoszRAO innovációs tervezőirodájának vezetője. A japánok arra számítanak, hogy a munka eredményeként megalkotják egy ilyen kutatórendszer kísérleti példányát, amelyet ki lehet próbálni valamelyik fukusimai
21
reaktorblokkban. A találkozókon arról is szó volt, hogy a japán és az orosz atomipar harmadik országokban zajló projektekben is összefog. De Lihacsov másutt is lát kooperációs lehetőséget, például a sugárgyógyászatban vagy a mezőgazdaságban.
Működik az első 3D-s nyomtatott alkatrész egy atomerőműben 2017. április 13.
(fotó: siemens.com)
A Siemens egy nukleáris erőműben sikeresen telepítette az első, háromdimenziós nyomtatással készült alkatrészt, amely azóta is biztonságosan üzemel. A Gyártástrend Magazin beszámolója szerint a Szlovéniában található Krsko atomerőműnek gyártott cserealkatrész egy tűzvédelmi szivattyú fémből készült, 108 mm átmérőjű, folyamatos forgásban lévő lapátkereke. A vízszivattyú biztosítja az erőmű tűzvédelmi rendszeréhez szükséges nyomást. Az eredeti lapátkerék az erőmű 1981-ben történt üzembe helyezése óta üzemelt. Az elavult, nem eredeti berendezésgyártók által készített alkatrészeknél különösen előnyös az újfajta előállítás, mivel az alkatrészek eredeti terveit gyakorlatilag lehetetlen fellelni. Szlovéniában a Siemens szakértői csoportja „visszatervezéssel” létrehozta az alkatrész digitális mását. Ezután a cég svédországi üzeme speciális eljárással állította elő az alkatrészt 3D-ben.
Nem elégedettek a fessenheimi atomerőmű bezárásával a környezetvédők 2017. április 10.
(fotó: en.rfi.fr)
Jelentős, de nem elégséges lépésnek tartja a kelet-franciaországi Fessenheim atomerőművének bezárásáról hozott kormánydöntést a környező települések,
22
szervezetek és magánszemélyek atomellenes szervezete. A francia-németsvájci határ közelében fekvő Fessenheim településen van Franciaország legrégebben, 1978 januárja óta működő atomerőműve. A bezárását engedélyező kormányrendelet szerint az atomerőmű működési engedélyét akkor vonják be, ha üzembe áll az új, harmadik generációs európai nyomottvizes reaktor (EPR) Flamanville-ben, ez legkorábban 2019-ben történhet meg. A Fessenheim környékén élő lakosság védelmét szolgáló, az atomenergiát ellenző francianémet-svájci szövetség (ATPN) üdvözölte a francia kormány döntését, de sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem kötötték dátumhoz a bezárást, így Fessenheim továbbra is kockázatot jelent. Emlékeztettek arra, hogy mindeddig a világ egyetlen pontján sem helyeztek sikeresen üzembe európai nyomottvizes reaktort, és az sem kizárt, hogy az atomerőmű bezárását ellenző szakszervezetek megtámadják a kormány döntését - ismertette az MTI cikkét a Tőzsdefórum, az euronews.com. Franciaországban mintegy 75 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, az országban 19 atomerőmű van. 2025-re az atomenergia részesedésének 50 százalékra kell csökkennie a megújuló energiák arányának növelésével, miként azt a 2015-ben elfogadott törvény előírja.
Soha nem kapcsolták be az osztrák atomerőművet, mert ellenezték 2017. április 12.
(fotó: mno.hu)
1969 végén döntött úgy az osztrák kormány, hogy Ausztria energiaellátásának egy részét atomerőművek biztosítják. 1972-ben a szövetségi állam, illetve a tartományok energiavállalatai által fele-fele részben birtokolt társaság a Siemens és a Voestalpine konszern közreműködésével megkezdte az első erőmű építését Zwentendorfban, Bécstől mintegy ötven kilométerre. Miként a Magyar Nemzetben Pintér Bence felidézte: a reaktor építését be is fejezték, 1978-ban elhelyezték benne az első nyolc uránrudat. Az építkezés összköltsége mai áron számolva 1,4 milliárd euróra rúgott. Egy 1976-os tervezet a zwentendorfi mellett még két atomerőmű építésével számolt. Ám a hetvenes években világszerte
23
megkérdőjelezték az atomenergia biztonságosságát, Ausztriában is tüntettek ellene. A második atomerőmű építésének előkészítését már elhalasztotta a kormány, 1976-ban pedig tájékoztató kampányba kezdett. A vitákban kiderült, hogy az atomhulladékot nem tudja majd exportálni az ország, belföldi elhelyezésére pedig egyetlen önkormányzat sem vállalkozott. 1977-ben békés tömegtüntetéseket tartottak az atomerőmű megépítése ellen, de a parlamentben sem támogatták a beruházást. 1978 közepén Kreisky kancellár úgy döntött, hogy referendumot tart az atomenergiáról. A választópolgárok csaknem kétharmada szavazott: 50,5 százalékuk az atomenergia bevezetése ellen, 49,5 százalékuk mellette tette le voksát. Szűken, de harmincezer szavazattal az atomenergiát ellenzők tábora nyert. A szinte teljesen kész zwentendorfi atomerőműben nem kezdődött meg a termelés. A döntés ellenére a nyolcvanas évek elején is terítéken volt a folyamatosan üzemkész állapotban tartott atomerőmű ügye. Egy második népszavazási próbálkozás bukása, illetve a csernobili katasztrófa után azonban elkezdték leszerelni a reaktorokat, alkatrészeit három hasonló németországi erőműbe építették be. A zwentendorfi épületet később erőművi szakemberek oktatására is felhasználták, több filmet forgattak ott, még zenei fesztiválokat is tartottak. 2005-ben az alsó-ausztriai energiaszolgáltató felvásárolta az épületet és ezer napelemet helyezett el rajta. Így az erőmű végül mégis termelt áramot, csak nem a referendumon elutasított atomenergiával.
Új szerződést kötött Szlovákiával a Gazprom 2017. április 12.
(fotó: korkep.sk)
Az orosz Gazprom Export és a szlovákiai gázszállítást végző Eustream új gázszállítói szerződést írt alá Szlovákián keresztül 2050-ig. A korkep.sk szerint az egyezség értéke eléri az 5,3 milliárd eurót. A szerződés 2050. október 1-ig érvényes, a két vállalat előző szerződése ugyanis csak 2028-ig szól. Szlovákia jelenleg a legfőbb tranzitországok egyike, de az utóbbi években jelentősen megnehezítette a helyzetet Oroszország és Ukrajna konfliktusa, amelynek
24
következményeként Moszkva szeretné megkerülni nyugati szomszédját. A Gazprom új vezeték építésébe kezdett: az Északi Áramlat 2 projekt lényege, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter kapacitású csővel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó vezetéket. Ennek kiindulási pontja az oroszországi Viborg és a németországi Greifswaldig tart. A tervek miatt Szlovákia is aggodalmát fejezte ki, azonban a Gazprom biztosította az országot, hogy hosszú távú együttműködést tervez.
IEA: az olajpiac közelít az egyensúlyi helyzethez 2017. április 13.
(fotó: iea.org)
Csaknem három év túlkínálat után az olajpiac közelít az egyensúlyi helyzethez, mivel a világ legnagyobb olajexportőr országainak kitermeléscsökkentése ellensúlyozza a fejlett országok keresletének hosszabb távú visszaesését állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség szokásos havi jelentésében. A párizsi székhelyű kormányközi szervezet áprilisi jelentésében a kereslet idei növekedésére szóló előrejelzését napi 40 ezer hordóval, 1,32 millióra csökkentette, és arra figyelmeztetett, hogy az USA, Ausztrália, Japán és DélKorea fogyasztásának lassulása miatt még ez a prognózis is optimistának bizonyulhat. Az IEA szakértői arra számítanak, hogy idén a világpiacon a napi átlagkereslet 97,9 millió hordó lesz, ami 100 ezer hordóval kevesebb a márciusi előrejelzéshez képest. A kínálatot tekintve márciusban naponta 755 ezer hordóval, 95,98 millióra csökkent a kitermelés szintje, köszönhetően a Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagállamai és a további 11 nagy olajexportáló ország megállapodásának, miszerint az idei év első felében a tavaly októberi szinthez képest napi 1,8 millió hordóval fogják vissza a kitermelést. Az IEA szakértőinek számítása szerint az érintett OPEC-országok 99 százalékra teljesítették vállalásukat márciusban, míg az olajkartellen kívüli országok - köztük Oroszország és Omán - 64 százalékot értek el a februári 38 százalék után. A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kereskedelmi olajtartaléka 17,2 millió hordóval csökkent márciusban, de az első
25
negyedévben így is 38,5 millió hordóval, napi 425 ezer hordóval emelkedett. Februárban az OECD nyersolajkészlete 8,1 millió hordóval, 3 milliárd 55 millió hordóra süllyedt, ami 330 millió hordóval haladja meg az ötéves átlagot. (Origó/MTI)
Oroszország elégedetlen az olajtermelés csökkentésével 2017. április 11.
(fotó: neftrossii.ru)
Az orosz energiaügyi minisztérium hamarosan konzultációkat kezd az orosz olajipari vállalatokkal és más olajexportőr országokkal a kitermelést csökkentő megállapodás meghosszabbításának kérdéséről - jelentette be Alekszandr Novak energiaügyi miniszter az orosz parlament felsőházában. A Tőzsdefórum/MTI tudósítása szerint leszögezte: a nagy olajkitermelő országok június végén lejáró féléves megállapodásának sorsa nyitott, a döntés attól függ majd, miként alakul a helyzet áprilisban, illetve milyenek lesznek az előrejelzések májusra és júniusra. Az OPEC 13 tagállama és a kartellen kívüli 11 nagy olajkitermelő ország tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy naponta együtt mintegy 1,8 millió hordóval csökkentik a kitermelést 2017 első felében. Oroszország azt vállalta, hogy napi átlagban 300 ezer hordóval fogja vissza az olaj kitermelését. A fokozatosság kényszere miatt márciusban még mindig csak 202 ezer hordós csökkenést mértek, a 300 ezres szintet április végére tudják teljesíteni. A TASZSZ orosz hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint Oroszország - bár elégedetlen az árak alakulásával - továbbra is részt fog venni a kitermelést korlátozó megállapodásban, de elképzelhető, hogy a 300 ezres kvótánál kisebb mértékben. Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes meglepetést keltő nyilatkozatot tett, miszerint elégedetlen a piaci túlkínálat csökkentését és ezáltal a világpiaci árak emelkedését célzó egyezség eredményeivel. Hordónként 55-60 dolláros árban reménykedtek, de ez egyelőre nem következett be. Azt azonban elismerte, hogy a helyzet javult, tehát helyesen cselekedtek a kitermelés csökkentésével. Az orosz energiaügyi minisztérium arra számít, hogy a kitermelés szintje a tavalyi 548 millió tonnán stagnál idén, de ez
26
csak úgy lehetséges, ha a második félévben több kőolajat hoznak fel a felszínre. Alekszej Kacsalev, a Finam befektetési holding elemzője szerint Oroszország egyszerre igyekszik majd együttműködni az OPEC-tagállamokkal az árfelhajtó hatásra való tekintettel, másrészt kihasznál minden lehetőséget a kitermelés csökkentésének elkerülésére. Amúgy a kitermelt olaj mennyiségének csökkenését bőven ellensúlyozták a "kézzelfogható" dollárok. Az ár 10 százalékkal emelkedett, miközben a kitermelés csak 2,7 százalékkal zsugorodott, így a végeredmény nyereséget mutat. Ezt Novak maga is elismerte, mivel jelezte, hogy a kitermeléscsökkentési megállapodásnak köszönhetően a költségvetés bevételeiben az orosz energetikai vállalatoktól származó befizetések aránya 38 százalékról 50 százalékra emelkedett az idei első negyedévben.
Hírek röviden 2017. április 13. A teljes hazai lakosság földgázellátását biztosító FŐGÁZ Zrt. nevében több visszaélés történt, ezért a társaság felhívást tett közzé. Az utóbbi időben egy, a cég nevével visszaélő személy próbált bejutni a fogyasztók lakásaiba, hogy szénmonoxid érzékelőt szereljen fel nagyobb összeg ellenében. Máskor idős emberekhez csengetnek be kisebb falvakban és megkísérlik egy összegben "beszedni" a vélt díjhátralékot. A társaság nem végeztet semmilyen szénmonoxid vagy füstérzékelő felszerelést, illetve nem szed be díjhátralékot személyes megbízottakkal. A cég elhatárolódik minden nem hivatalos megkereséstől és csalási kísérlettől, ezek felderítésében együttműködik a rendőrséggel. (Napi) 2017. április 10. Április 18-án 8 órától ismét várja az érdeklődőket Pakson az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja, valamint az Atomenergetikai Múzeum. Az intézmények a húsvéti ünnepek miatt április 14-17. között zárva voltak. (atomeromu.hu)
Összeállította: László Judit
27
