1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. március 20.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Szaúd-arábiai cégalapítási szerződést írt alá az MVM OVIT Uniós nukleáris szakemberek jártak Budapesten és Pakson Pénzes László: az elektromobilitást teljes ökoszisztémaként kell értelmezni Új vezetők az MVM NET-nél
2 2-3 3-4 4-5
A paksi bővítés hírei Kulcsrakész atomerőművet kap Magyarország Világgazdaság: nem Paks II. robbantja be a gazdaságot A TEIT partnere lett Madocsa, Györköny és Dunapataj
5-6 6-8 8-9
Alternatív energia Magyarország az önvezető járművek kutatási központja A hibrid autók vásárlását is támogatni kellene A Jedlik Ányos tervhez is szükséges a villamos energia Két energetikai programra is lehet pályázni
9 10 10-11 11-12
Hazai hírek EB: a Gazprom kötelezettségvállalásai eloszlatják az aggályokat NFM: nem engedünk a brüsszeli nyomásnak Részletesebb adatok a lakossági energiafelhasználásról Honeywell: a háztartások a szükségesnél többet fizetnek a melegért Közvilágítási fejlesztésről állapodott meg a DÉMÁSZ Kecskeméttel
12-13 14 15 15-16 16-17
Külföldi energiaszektor A WANO elnöke elégedett az orosz 3+ generációs blokkal Felgyorsult az egyeztetés a törökországi atomerőműről Húsz egyiptomi cég venne részt az ottani atomerőmű építésében A finnek megtalálták a legjobb megoldást a hulladéktárolásra A Gazprom 17,7 százalékkal növelte európai gázexportját
17-18 18-19 19-20 20-21 21-22 Hírek röviden 22 Kitüntetést kapott Tóth György: az atomerőmű létesítésén is dolgozott - Egy tévés riporter vette át az Urántoll elismerést
2
Hírek az MVM Csoportról Szaúd-arábiai cégalapítási szerződést írt alá az MVM OVIT 2017. március 14.
(fotó: ovit.hu)
Vegyesvállalat alapításáról kötött szerződést az MVM OVIT Zrt. és a szaúdarábiai Arabian International Company (AIC). Az új céget dzsiddai székhellyel, Szaúd-Arábiában jegyzik be, tevékenységének fő területe a nagyfeszültségű hálózatépítés, az erőművi kazánépítés és rekonstrukció lesz, továbbá részvétel a kapcsolódó beruházásokban, valamint megújuló energetikai projektekben közölte az MVM OVIT. A cég az MVM Csoport stratégiájának megfelelően az exportpiacokon kívánja erősíteni jelenlétét, értékesíteni meglévő tudását és képességeit. Azért most kerül sor a cégalapításra, mert a demográfiai és gazdasági növekedés miatt Szaúd-Arábia energiafogyasztása éves szinten 4-5 százalékkal nő, így a királyságnak 500 milliárd SAR (133,3 milliárd USD) értékű energetikai beruházást kell végrehajtania a következő tíz évben, hogy az energiaigényt kiszolgálja. Az új vegyesvállalat a két alapító számára lehetővé teszi, hogy elindulhasson a helyi tendereken, és sikeres pályázás esetén a projekteket fővállalkozói konstrukcióban hajtsa végre. A vegyesvállalat fontos szerepet tölt majd be az MVM Csoport és a szaúd-arábiai nemzeti villamos energetikai társaság, a Saudi Electricity Company (SEC) közötti együttműködésben is - olvasható a közleményben, melyet az mfor.hu, a vg.hu, a figyelo.hu, a Tőzsdefórum, a Portfólió, a ProfitLine is ismertetett.
Uniós nukleáris szakemberek jártak Budapesten és Pakson 2017. március 13. A FORATOM, a nukleáris ipar európai szervezte képviseletében Bertrand de L'Epinois elnök és Jean-Pol Poncelet vezérigazgató márciusban Magyarországra látogatott. Megvitatták a FORATOM és a magyar nukleáris ipar együttműködési kérdéseit, tájékozódtak a hazai atomenergetika jelenlegi helyzetéről és az
3
atomerőmű kapacitásának fenntartását célzó programról - közölte a Magyar Atomfórum Egyesület az országos sajtószolgálaton keresztül. A FORATOM vezetőit Aszódi Attila kormánybiztos és Aradszki András, az NFM államtitkára fogadta. A találkozónak különös jelentőséget adott, hogy az Európai Unió a napokban lezárta a Paks II. projekttel kapcsolatos eljárásait, és nem emelt kifogást az újabb nukleáris blokkok építése ellen.
(fotó: mvm.hu)
A FORATOM delegációja üzemlátogatáson vett részt a paksi atomerőműben megismerkedtek a magyar atomerőmű nemzetközileg is elismert biztonsági és gazdasági eredményeivel, tájékoztatást kaptak azokról az innovatív fejlesztési programokról, amelyek ezeket az eredményeket megalapozták. 2018-ban újra Magyarországra látogat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői delegációja, hogy megvizsgálja: a nukleáris hatósági rendszert felülvizsgáló missziót követően miként kezelte hazánk a javaslatokat és az észrevételeket. Az ebből adódó feladatok teljesítéséről március 7-én az Országos Atomenergia Hivatal székházában egyeztettek az érintett szervezetek - közölte honlapján a hivatal.
Pénzes László: az elektromobilitást teljes ökoszisztémaként kell értelmezni 2017. március 13.
(fotó: mvmpartner.hu)
Az elektromobilitás térnyeréséhez elengedhetetlen a járművek hatótávolságának növelése és az elektromos töltőhálózat bővítése. Az elektromobilitásról és a töltőállomások jelenlegi helyzetéről volt szó az Okos Jövő Innovációs Klaszter februári klubestjén, amelynek vendége Pénzes László, az MVM Partner Zrt. műszaki menedzsment osztályvezetője volt - számolt be a klaszter, ennek nyomán pedig a hirado.hu, a ProfitLine, a Privátbankár, a technokrata.hu portál. Pénzes László elmondta: az elektromobilitást teljes
4
ökoszisztémaként kell értelmezni, amelybe a járműveken kívül beletartozik a töltőállomás, az energiaelosztás, az IT infrastruktúra, az elszámolás, a mérési folyamat és a kényelmi szolgáltatások is. Ahhoz, hogy ugrásszerűen növekedjen az elektromos autók piaca, meg kell teremteni az elektromos autók napi használatának lehetőségeit. Figyelembe kell venni, hogy várhatóan a töltési szokások is átalakulnak, a felhasználók számára optimalizálni kell a töltési folyamatot, hogy „egyfajta addicionális szolgáltatássá válhasson”. Ez azt jelenti, hogy amíg az autósok például moziban vannak, vagy éppen bevásárolnak hétvégére, addig a bevásárlóközpontban, a parkolóban vagy a parkolóházban töltődik az autó. Szükséges, hogy a töltőállomások fejleszthetők legyenek, hiszen a technológiai fejlődésnek köszönhetően akár 1-2 éven belül is jelenhetnek meg újdonságok a piacon - hangzott el a klubesten. Az elektromos töltők és töltőoszlopok piaci ára a technológiai fejlesztések és a gyártás folyamatos optimalizálásának hatására, illetve az elterjedésnek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hagyományos gyorstöltők ára a korábbi, átlagosan megközelítőleg másfél milliós összegről mindössze hat-nyolcszázezer forintra, egy villámtöltőé pedig tízmillióról hat-nyolcmillió forintra csökkent az elmúlt években. A töltők okosmérővel is felszerelhetők, melyek real-time adatokat szolgáltatnak és elérhetővé teszik az azonnali elszámolást is. Ezen kívül olyan kiegészítő szolgáltatások is létrejöhetnek, mint például egy okos applikáció: a töltések követésén kívül a járműtulajdonosok releváns információkat kaphatnak. A magyarországi elektromos autópiac fontos mozgatórugója az alacsony energiafogyasztás mellett számos kedvezmény is, mint például a parkolás, a bizonyos modellekre igényelhető állami támogatás. Új vezetők az MVM NET-nél 2017. március 17.
(logó: mvmnet.hu)
Az MVM NET stratégiai célja az ország digitális versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró hálózatfejlesztési program sikeres megvalósítása, valamint az ügyfélkiválóságra épülő kormányzati és üzleti értékesítés fejlesztése. E célok elérése érdekében kiemelkedő versenypiaci
5
tapasztalattal rendelkező szakemberek érkeztek az elmúlt időszakban az MVM Csoport távközlési tagvállalatának vezetői pozícióiba - írta a mediapiac.com, az NRGreport, az itcafe.hu portál. Vigné Szalontai Katalin, az MVM NET Szupergyors Internet Projektjének (SzIP) új vezetője korábban a Magyar Telekom nagykereskedelmi igazgatóságát vezette, 23 évig dolgozott a nagykereskedelmi piacon. Részt vett a magyar távközlés jelentős átalakulásában, a liberalizációs folyamatban, a mobilszolgáltatók piacra lépésében, a Magyar Telekom konszolidációs integrációjában, nagykereskedelmi tevékenységének kialakításában. Feladatköre felöleli a SzIP hálózatfejlesztési programban az MVM NET által elnyert területeken, járásokban a hálózat tervezését, kivitelezését, hasznosítását. Bakos Róbert az MVM NET műszaki igazgatói pozícióját vette át. A Magyar Telekomtól érkezett, ahol legutóbb a Core hálózatok, a vezérléstechnika fejlesztésért és üzemeltetésért felelős vezető helyettesi pozíciót töltötte be. Legfontosabb feladata, hogy az eddig is sikeres területek, tevékenységek mellé új lehetőségeket találjon az ügyfélkiválóság növelése, új szolgáltatások, technológiai megoldások bevezethetősége és a kompetenciák fejlesztése érdekében. Ujhegyi András tölti be a társaság értékesítési igazgatói pozícióját. Az új igazgató az Invitel Megoldások Zrt. Nagykereskedelmi Mobil Szegmensvezetője volt. 1998 óta több magyarországi távközlési cégnél is dolgozott belföldi és nemzetközi nagykereskedelmi, valamint B2B területen.
A paksi bővítésről Kulcsrakész atomerőművet kap Magyarország 2017. március 13., 14.
(fotó: promenad.hu)
12,5 milliárd euróért kulcsrakész atomerőművet kapunk az oroszoktól jelentette ki Lázár János a parlament plenáris ülésén. A Promenád tudósítása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: az Országgyűlés 2014-ben elsöprő többséggel támogatta a nukleáris kapacitás fenntartását, amely a mindenkori hazai áramfogyasztás felét képes fedezni. Hazai és brüsszeli
6
szakértők is megállapították, hogy Magyarország jól tárgyalt, 12 és félmilliárd euróért fix áron kulcsrakész atomerőművet épít a Roszatom, Magyarország nem vállal plusz költséget - mondta Lázár János, hozzátéve: a beruházás egy piaci befektetőnek jelen formájában nem érné meg, hiszen az elvárt 4-5 százaléknál jóval kevesebb haszonra számíthatna, azonban a beruházás meg fogja termelni a működés költségeit, tehát veszteségről szó sincs. A miniszter kijelentette: a 12 és fél milliárd euró a teljes költséget tartalmazza, amely fedezi a berendezések, a megvalósítás, a beüzemelés, a nukleáris fűtőanyag és annak elszállítása, a karbantartás, sőt a hitel költségeit is - idézte őt Kutasi Roland.
(fotó: paksihirnok.hu)
Süli János polgármester is kitért az atomerőmű bővítésére a paksi önkormányzat közgyűlésén. Üdvözölte, hogy megszületett a brüsszeli döntés az utolsó kérdésben is. Azt mondta, tarthatatlan az ország áramfüggősége, amely meghaladja a 30, esetenként az 50%-ot is. Ez gazdasági és egyéb kockázatot jelent. Azt is mondta: a térség felkészítését célzó munkát folytatni fogják, amelyről Lázár János miniszter személyesen fog egyeztetni a településvezetőkkel - erről a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde számolt be.
Világgazdaság: nem Paks II. robbantja be a gazdaságot 2017. március 17.
(látványterv: MVM Paks II.)
Kissé megemelheti a GDP-növekedést, szűkítheti a költségvetési mozgásteret és növelni fogja az államadósságot a paksi atomerőmű bővítése - vélik a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok. Attól nem kell tartani, hogy akár a következő egy-két évben jelentős terhet jelentene Paks II., de nem kizárt, hogy az évtized végére komoly erőforrásokat kell fordítani a fejlesztésre. Hornyák József cikkében idézte a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben frissített makrogazdasági prognózisát, miszerint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 300-350 milliárd forint között ingadoznak 2016
7
és 2018 között, aztán 2019-ben 580 milliárd, 2020-ban pedig 1130 milliárd forintra növekednek. Ebben a sorban van a paksi bővítés költsége is, amelyből látszik, hogy a beruházás lefutása nem egyenletes. Az idei évre 100 milliárd forintot terveztek a költségvetésben a bővítésre, de Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt, hogy duplájára emelhetik a keretet. „A tervek tartásával Magyarország képes megvalósítani a beruházást, baj akkor van, ha a költségek elszállnak” - mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. A beruházás végéig, 2026-ig 15 milliárd euró értékben jár le devizakötvénye az országnak, ha ezt képesek leszünk forintból megújítani, akkor még csökken is a devizaadósság aránya, miután Paks 12 milliárd euróba kerül. Ez az összeg persze növelni fogja a nominális államadósságot, ám a kormány a tervek szerint alacsonyan, 2 százalék körül tarthatja a költségvetési hiányt. Szerinte ez azt jelenti, hogy más kiadásokon spórolhatnak, szorosabban kell tartani a többi költségvetési kiadást, hogy a paksi bővítés ne dobja meg a deficitet, amiben az adott évek GDP-növekedése is segíthet. A Rotschild-tanulmány szerint a beruházás 2020-2021-ben jelenti a legnagyobb terhet, több mint 2-2 milliárd eurót. Előtte és utána is mérsékeltebbek a kiadások. Ha a tízéves periódusban egyenletesen 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, 57 ezermilliárd forint fölé megy a nominális GDP. Ez alapján - ha a beruházást nem ellentételezik kiadáscsökkentéssel - 71 százalék körül ragadhat be a GDP-arányos államadósság 2018-2020-ig, utána pedig lassan csökken, 2025-re 68 százalékra - számolta ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. A Citi szakértője szerint a problémát az okozhatja, hogy az államnak 2020 körül - vagyis éppen akkor, amikor várhatóan már nem érkezik annyi EU-forrás az országba, mint addig - kell majd jelentős forrásokat csoportosítania erre a beruházásra. Akkor már az államnak is több beruházást kellene végrehajtania olyan területeken, amelyeket EU-pénzből finanszíroztak, miközben Paksra is több forrás kell. Gárgyán Eszter azt mondja: ha 40 százalékos lesz a beruházás hazai beszállítói aránya, akkor az optimista forgatókönyv szerint, a beruházás ideje alatti években összesen 4 százalékponttal is feljebb emelheti a GDP-szintet a paksi bővítés. Ugyanakkor ennek is lesz importaránya, így sokkal inkább 2-3 százalékos GDP-többlet valószínű. Németh Dávid is úgy látja, hogy évente átlagosan maximum 0,4 százalékos GDP-növekedést hozhat a bővítés, néhány évben azonban - amikor alacsonyabb a beruházási dinamika - csak 0,1-0,2-et. Kulcskérdés lesz, hogy
8
mennyire kell feszesen tartani a költségvetést, mert ha más sorokon le kell faragni, hogy ne szálljon el a büdzsé, akkor ez kiiktathatja a beruházás kedvező növekedési hatását. Az atomerőművek építési idejének elhúzódása és költségeik elszabadulása általános nemzetközi tapasztalat. Paks II. esetében megnyugtató lehet, hogy a határidő tartására szigorú kötbér kényszeríti a fővállalkozó Roszatomot, amely a beruházásra fix összegre szerződött. Ez kisebb a felső határként megjelölt 12 milliárd eurónál, vagyis ha túlköltekezik, a saját zsebe bánja - olvasható a lapban. A TEIT partnere lett Madocsa, Györköny és Dunapataj 2017. március 14.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi atomerőmű körül élő lakosság széleskörű tájékoztatására partneri megállapodást kötött a TEIT Madocsával, Györkönnyel és Dunapatajjal. A szerződést Pakson írták alá - tudósított a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. Az egyezség értelmében a társulás vezetői legalább félévente találkoznak a partnerközségek polgármestereivel, tájékoztatást adnak az aktualitásokról, a tervekről. A jövőben Madocsára, Györkönybe és Dunapatajra is eljuttatják a TEIT hírlevelét, egyéb tájékoztató anyagait, amelyek terjesztését segítik az önkormányzatok. A társulás kiemelt közösségi programjaira, így az évente ismétlődő TEIT-napra meghívják a partnertelepülések önkormányzati küldöttségeit is. A szervezet segíti az atomerőművel, illetve környezetének ellenőrzésével kapcsolatos információkhoz való hozzáférést. A három község az információkat továbbítja a lakosságnak, a helyi véleményeket, kérdéseket pedig a TEIT-nek. A településeknek csoportos látogatásokat szerveznek az atomerőműbe és a bátaapáti tárolóba. Bálint József elnök emlékeztetett: a társulásnak 2018-ig szóló szerződése van a paksi atomerőművel. Az elnök arról is tájékoztatta a portált, hogy a három partnertelepülés - külön szerződéssel - a feladatok finanszírozására, fejlesztésre fordítható összeghez jut a TEIT-en keresztül. Annak ellenére, hogy közigazgatási területük beleesik az atomerőmű körüli 12 km-es körbe, Madocsa, Györköny és Dunapataj különböző okok miatt nem vált az 1992-ben létrejött TEIT tagjává, de azóta jelezték csatlakozási szándékukat. Mindhárom település polgármestere szerint a mostani partneri
9
megállapodás közelebb hozta őket céljukhoz, úgy tekintenek rá, hogy a TEIT „előszobájába” kerültek. Egyébként az atomerőművel eddig is jó kapcsolatot ápoltak, annak alapítványain keresztül forrásokhoz jutottak, így jelentős fejlesztéseket tudtak végrehajtani.
Alternatív energia Magyarország az önvezető járművek kutatási központja 2017. március 13.
(fotó: elektromosautok.com)
Hazánk az önvezető járművek és az ahhoz tartozó távközlés kutatási központja - jelentette ki az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az M1 csatornán. Lepsényi István az M7-es autópálya és Zalaegerszeg között tervezett okos útszakasz építéséről közölte: a fejlesztés célja, hogy azok az önvezető járművek, amelyek jól teljesítenek a zalaegerszegi tesztpályán, a gyorsforgalmi útszakaszon is közlekedhessenek. Ez lesz az intelligens autópálya rendszer első szakasza. A tervek szerint 15 év múlva olyan autók közlekednek majd, amelyekbe nem is kell beülniük a vezetőknek. Mindez azonban óriási technikai fejlesztést igényel egyebek mellett a járműgyártóktól, az infrastruktúrától és meg kell alkotni az okos városokat (smart city) is. Az államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában utalt rá: Európában nincs olyan tesztpálya, ahol ki lehet próbálni az úgynevezett autonóm, önvezető járműveket. A zalaegerszegi tesztpálya teljesen egyedi lehetőség. Első szakaszának építése 2018 első negyedévében indul és remélhetőleg jövő év végére már össze lehet majd kapcsolni a tesztpályát az intelligens útszakasszal. Az M7-es autópályát és a zalaegerszegi tesztpályát összekötő útról elmondta: az okos utak adatokat gyűjtenek a környezetükről, a forgalomról és továbbítják azokat az okos útszakaszokon közlekedő intelligens járműveknek. Az okos út és a tesztpálya is állami forrásból valósul meg, a tesztpálya építésére már 6 milliárd forintot átutaltak - idézte őt a távirati iroda.
10
A hibrid autók vásárlását is támogatni kellene 2017. március 13., 14.
(fotó: gemosz.hu)
Az elektromos autók vásárlásához hasonlóan támogatnia kellene az államnak a kis fogyasztású, legfeljebb kétliteres belső égésű motorral felszerelt hibridautók megvételét is - mondta a Világgazdaságnak Gablini Gábor. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint ez is enyhíthetne a járművek okozta környezetterhelésen. Emellett az államnak például kedvezményes hitellel - ösztönöznie kellene az új vagy a keveset futott, igazolható múlttal rendelkező autók vásárlását. Ezt annak kapcsán mondta Diószegi Józsefnek Gablini Gábor, hogy az LMP-s Sallai R. Benedek parlamenthez benyújtott indítványa szerint az évtized végétől betiltanák a dízel, 2025-től pedig a benzines járművek forgalomba hozatalát Magyarországon. A kezdeményezés a károsanyag-kibocsátással járó technológia visszaszorítását célozza - ezzel az alapelvvel az elnök is egyetért. Ám nem ebben látja a megoldást, mert a dízelautók semmivel sem károsabbak, mint a kis köbcentis, két-három hengeres turbóval szerelt benzinmotorú autók. Egyébként a személyautók körülbelül 4748 százaléka, több mint egymillió autó dízelüzemű. Szerinte véget kellene vetni a régi, nagy károsanyag-kibocsátású járművek további térnyerésének. Ezek után több adót kellene fizetni, a környezetkímélők után pedig kevesebbet. A következő hónapokban dől el, miként segíti az állam az alternatív üzemű közlekedés elterjedését - mondta B. Horváth Lillának a PAN-LNG projekt vezetője. Domanovszky Henrik szerint az NFM túl óvatos várakozásokat fogalmazott meg a CNG-üzemű autózás terjedésére. Ma 5-6 ezer ilyen jármű van forgalomban, 2020-ra könnyen meglesz a duplája. A Jedlik Ányos tervhez is szükséges a villamos energia 2017. március 16. Az e-mobilitás terjedésének elősegítésére életre hívott Jedlik Ányos terv célkitűzései között szerepel 63 ezer darab elektromos meghajtású jármű (autó, busz, tehergépjármű, motorkerékpár) forgalomba hozatala 2020-ig. Számos pénzügyi és egyéb támogatási formának köszönhetően egyre több
11
környezetkímélő gépjárművet helyeznek forgalomba - emlékeztetett közleményében a Magyar Energiapolitikai Egyesület. A környezetkímélő járművek meghajtását biztosító villamos energia kulcskérdés. A várható keresletnövekedésre a jelenlegi termelőkapacitások nem elégségesek. Utalva a korábbi adatokra: a villamosenergia-ellátás 30-40%-a jelenleg is import, illetve a közeljövőben számos erőműnél a kapacitás kiesése várható a korszerűsítések és leállítások miatt. Ha prioritásként kezeljük az elektromos járművek terjedésének elősegítését, ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátás csökkentését, elengedhetetlen az áramtermelő kapacitás bővítése. Ezáltal visszajutunk a paksi atomerőmű bővítésének létjogosultságához, amit indokol az e-mobilitás térhódítása által generált keresletnövekedés is. Ezzel párhuzamosan a Magyar Energiapolitikai Egyesület továbbra is támogatja a megújuló energiaforrások felhasználását - közölte az egyesület a sajtószolgálattal és a Facebook oldalán.
Két energetikai programra is lehet pályázni 2017. március 16., 17.
(fotó: kormany.hu)
Március 16-tól pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások a megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatására, kombinált hiteltermékkel - jelentette be Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A hírről a Magyar Idők, a Magyar Hírlap is beszámolt, továbbá a kormány honlapja. A vissza nem térítendő fejlesztési összeget a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a kedvezményes kamatozású kölcsönöket pedig a Magyar Fejlesztési Bank által működtetett 442 MFB Ponton lehet igényelni. A fejlesztésekre a GINOP keretében összesen 91,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, amelyből a vissza nem térítendő támogatás 59,4 milliárd Ft, a kölcsön keretösszege pedig 32,1 milliárd forint, míg a VEKOP keretében összesen 11,7 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a vissza nem térítendő támogatás 5,8 milliárd forint, a kölcsön keretösszege pedig szintén 5,8 milliárd forint. A két programban összesen 103,2 milliárd forint áll a mikro-, kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Legalább 10%-os saját erővel, egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben
12
igényelhető vissza nem térítendő támogatás, valamint kedvezményes kamatozású kölcsön. A vissza nem térítendő támogatás és a kölcsön egyidejű igénybevétele kötelező. Miként a kormany.hu oldalon olvasható, a programok hozzájárulnak az épületek energiatakarékosságának és -hatékonyságának javításához megújuló energiaforrások felhasználásával. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás és az igényelhető kölcsön összege is 3-50 millió Ft. A hitel futamideje a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 10 év, a kamat 2% évente - ismertette az államtitkár.
A hazai energiaszektor hírei EB: a Gazprom kötelezettségvállalásai eloszlatják az aggályokat 2017. március 13., 14.
(fotó: privatbankar.hu)
Az Európai Bizottság lezárta a trösztellenes vizsgálatot, megállapítva: a Gazprom kötelezettségvállalásai az uniós szabályoknak megfelelő, előre tekintő megoldást jelentenek, eloszlatják a versenyjogi aggályokat, általuk javul a közép- és kelet-európai gázpiacok integrációja, a gáz határok nélkül, versenyképes áron juthat el a fogyasztókhoz - mondta az uniós versenyjogi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján. A hirado.hu, a vg.hu, a magyaridok.hu, a figyelo.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár, a Magyar Hírlap/MTI tudósítása szerint Margrethe Vestager kifejtette: a felajánlott kötelezettségvállalások végleg lebontják a gáz határokon átnyúló viszonteladásának korlátait a közép- és kelet-európai gázpiacokon is, illetve az itteni gázárakat a versenyképes referenciaárakhoz igazítják. Hozzátette: a Gazprom számára tiltják azoknak az infrastrukturális előnyöknek a kihasználását, amelyekre a gázellátási erőfölénye révén tett szert. Az orosz cég több közép- és kelet-európai országban domináns piaci pozícióval rendelkező gázszállító, amelynek az EB 2015 áprilisában kifogásokat küldött, mivel előzetes véleménye szerint a cégnek a közép- és keleteurópai gázpiacok feldarabolására vonatkozó általános stratégiája sérti az uniós
13
trösztellenes szabályokat. Magyarországot tekintve az EB legfontosabb aggálya volt, hogy a Gazprom az országok közötti szabad földgázáramlást akadályozva elszigetelte a magyar gázpiacot. Ez főként azért alakult ki, mert a Gazprom exporttilalmat foglalt a magyar ügyfelekkel kötött gázszolgáltatási szerződésekbe. A bizottság szerint az orosz gázszolgáltató erőfölénnyel rendelkező szereplő a magyarországi upstream nagykereskedelmi gázpiacon. A közép- és kelet-európai ügyfelekkel kötött gázellátási szerződéseibe foglalt területi korlátozások miatt továbbra is akadályokba ütközik a magyar határon keresztüli szabad gázáramlás, és a Gazprom még mindig meg tudná akadályozni, hogy a magyar ügyfelek továbbértékesíthessék a földgázt más országoknak. A bizottság mostani tájékoztatása szerint a cég kötelezettségvállalásai világos helyzetet teremtenek, megnyitva az utat a magyar határokon keresztüli szabad gázáramlás előtt. A magyar ügyfelek a Gazprom szállítási szerződéseiből eredő bármely korlátozás nélkül tudnak majd földgázt exportálni a többi uniós gázpiacra és importálni azokról. Az Európai Bizottság korábbi aggályai szerint a Gazprom nyolc uniós tagállamban - Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - területi korlátozásokat vezetett be a nagykereskedőkkel és egyes egyedi vevőivel kötött szerződésekben. E korlátozások véleménye szerint akadályozzák a gáz szabadkereskedelmét Középés Kelet-Európában. A Gazprom vállalta, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacokon lebontja a szabad gázforgalom minden szerződéses akadályát és aktív lépésekkel javítja e piacok integrációját. Brüsszelben aggályosnak találták azt is, hogy az orosz cég területi korlátozásokkal feldarabolta a piacot, aminek eredményeként öt tagállamban - Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban - túlzó árpolitikát követhetett. A Gazprom válaszképpen kötelezettséget vállalt arra, hogy a versenyképes gázárak biztosítása érdekében az érintett gázpiacokon több szempontból is jelentősen módosítja a szerződéses árkorrekciós rendelkezéseket. Margrethe Vestager elmondta, az uniós bizottság arra kéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a közép- és keleteurópai gázpiacokkal kapcsolatos bizottsági versenyjogi aggályok eloszlatására a Gazprom által felajánlott kötelezettségvállalásokról. A bizottság az észrevételek figyelembevételével alakítja ki végleges álláspontját arról, hogy a vállalások teljesen eloszlatják-e a versenyjogi aggályokat.
14
NFM: nem engedünk a brüsszeli nyomásnak 2017. március 17.
(fotó: mfor.hu)
Az NFM kiemelt feladatának tartja, hogy a hazai fogyasztók a jövőben is megfizethető áron jussanak energiához - közölte az Mfor megkeresésére a szaktárca. A portált képviselő Baka F. Zoltán arról érdeklődött, hogy napirenden van-e további rezsicsökkentés a 2018-as parlamenti választásig. A válasz szerint a kormány a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére törekszik, ezért folyamatosan vizsgálja az újabb lépések lehetőségét. A Seszták Miklós vezette minisztérium úgy látja: az Európai Bizottság által tavaly november végén közzétett „Tiszta energiát minden európainak” javaslatcsomagja veszélyezteti a hazai rezsicsökkentés vívmányait. Brüsszel ugyanis a piac támogatására hivatkozva kivezetné a lakossági áram árának tagállami szabályozását, miközben az ellátás felelősségét a tagállamoknál hagyná. A magyar állam hasonlóan a franciákhoz, szlovákokhoz - ezzel nem ért egyet, továbbra is ragaszkodik a lakossági áramárak nemzeti szabályozásához. Az NFM felhívta a figyelmet: miközben 2010 és 2015 között uniós szinten a villamos energia fogyasztói ára csaknem 20, a földgázé 25 százalékkal emelkedett, mára Magyarországon a harmadik legalacsonyabb az áram ára, és a második legalacsonyabb a földgázé. A tárca egyértelművé tette, hogy a kormány nem enged a brüsszeli nyomásnak. Vagyis Orbán Viktor kormányfő beleáll a vitába, amely arról szól, hogy milyen tételeket lehet, illetve kell költségként elismerni az energiaszállításnál, valamint, hogy az ármegállapítás milyen hatáskörben történjék - olvasható a cikkben. A magyar családok 2013. január 1. és 2017. február 28. között összesen 955 milliárd forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéssel - számolta ki az mfor.hu portálnak az NFM.
15
Részletesebb adatok a lakossági energiafelhasználásról 2017. március 13.
(fotó: mekh.hu)
Új, a korábbiaknál részletesebb lakossági energiafelhasználási adatokat publikált a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal: nyomon követhető a háztartások fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra, főzésre, világításra és elektromos gépek üzemeltetésére felhasznált energiamennyisége, energiahordozók szerinti bontásban. A vg.hu idézett a felmérés adataiból: ezekből megállapítható, hogy a lakossági biomasszafelhasználást az eddig alkalmazott módszertan alulbecsülte, ezeket az eredményeket a Magyar Mérnöki Kamara által a hazai lakóépület-állományra végzett épületenergetikai számítások is alátámasztották. A legjelentősebb változás a megújuló energia felhasználási részarányát érinti, mivel az Európai Unió irányelve értelmében a közvetlen fűtési célú biomassza-felhasználás is részét képezi ennek. 2015-től az Európai Bizottság rendelete előírja a háztartások energiafelhasználásának felhasználási célok szerinti megbontását. Az adatigény teljesítése érdekében a MEKH megállapodást kötött a Központi Statisztikai Hivatallal: a KSH a rendszeresen végrehajtott „háztartási költségvetési és életkörülmény” adatfelvételét egészítette ki az energiafelhasználást firtató kérdésekkel. Ez a - háztartások közvetlen megkérdezésén alapuló - felmérés adott lehetőséget arra, hogy az új előírás szerinti részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok is rendelkezésre álljanak. Honeywell: a háztartások a szükségesnél többet fizetnek a melegért 2017. március 16.
(fotó: google.hu)
A háztartások a szükségesnél többet fizetnek a fűtésért, mert nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogyan lehetne gazdaságosabban működtetni meglévő
16
rendszerüket - közölte a Honeywell fűtéstechnológia gyártó cég az MTI-vel. Ez alapján írta az NRGreport, a vg.hu, hogy a Honeywell megrendelésére a SW Research 2016 decemberében több mint 4000 háztartást kérdezett meg Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában a fűtési szokásokról. Magyarországon a válaszadók 48 százaléka elismerte, hogy nem tesz semmit az energiafelhasználás ellenőrzéséért, ez Romániában a háztartások 43 százalékára, Lengyelországban 34, Csehországban 31, Szlovákiában 24 százalékára igaz. Wojciech Krajewski, a Honeywell Környezetvédelmi és Energia Megoldások kelet-európai üzletágának vezetője a közleményben hangsúlyozta: korábbi iparági tanulmányok alapján a fűtés és a melegvíz előállítása együttesen az otthonok energiafogyasztásának 82 százalékáért felelős. A Honeywell kiemelte azt is, hogy a régi és elavult fűtési rendszerek felelősek a túlzott energiafelhasználásért. A felmérésből az is kiderült: a lengyel tulajdonosok 53 százaléka, a csehek 49, a szlovákok és magyarok 45-45 százaléka, a románok 37 százaléka nem használ termosztátot otthona hőmérsékletének szabályozásában.
Közvilágítási fejlesztésről állapodott meg a DÉMÁSZ Kecskeméttel 2017. március 16.
(fotó: hiros.hu)
A közvilágítás hat évre szóló fejlesztéséről állapodott meg a DÉMÁSZ és a kecskeméti önkormányzat: a szolgáltató több mint ezer új közvilágítási lámpa szereléséhez építi ki a hálózatot a városban - közölte a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó társaság az MTI-vel. A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. építi ki a közvilágításhoz szükséges hálózati elemeket, az önkormányzat pedig a lámpatesteket helyezi ki. A DÉMÁSZ hálózati elosztó társasága vállalta, hogy idén saját költségén, 18 kilométeren megépíti a közvilágítási kapcsolószálat, amely mentén már ebben az évben újabb 244 lámpát szerelhetnek fel. A DÉMÁSZ emlékeztetett: mintegy egymilliárd forintos saját beruházásával alig egy év alatt 2016 szeptemberében bővítették Kecskeméten a Szultán utcai alállomást, amely megbízható energetikai hátteret
17
nyújt az egyre növekvő számú ipari fogyasztó, valamint a lakosság ellátásához. Emellett elkezdődött egy újabb, a legkorszerűbb technológiával ellátott alállomás építése Kósafalu városrész közelében, ami 40 megawatt kapacitásával Kecskemét déli ipari területeinek energiaellátását biztosítja - írta a vg.hu, az nrgreport.com, a hiros.hu, a delmagyar.hu. A hvg.hu Kóbor Györgyöt, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgatóját is idézte. Azt mondta, hogy az állami tulajdonú áramszolgáltató Kecskeméten jelentős fejlesztéseket végez annak érdekében, hogy „a fogyasztók számára biztonságos, minőségi szolgáltatást nyújtson", a város fejlődését felelős szolgáltatóként minden eszközükkel támogatják. Ez a hálózatfejlesztéstől kezdve az okos megoldásokon át a szakember-utánpótlást biztosító képzési programokig terjed.
Külföldi energiaszektor A WANO elnöke elégedett az orosz 3+ generációs blokkal 2017. március 13.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Roszatom vezetőjének és munkatársainak gratulált a világ első 3+ generációs blokkjának üzembe helyezéséhez az Atomerőművet Üzemeltetők Világszövetségének (WANO) elnöke. Jacques Régaldo március eleji oroszországi látogatásán találkozott és az együttműködés aktuális kérdéseiről tárgyalt Alekszej Lihacsovval, az orosz állami atomkonszern vezérigazgatójával - írta az Atomenergiainfó. A Novovoronyezsi Atomerőmű szakmai különlegességét az adja, hogy minden egyes blokkja - egy-egy nyomottvizes VVER típus első példánya - üzemel vagy üzemelt, hiszen 3 blokkot már leállítottak, a hatodik, VVER-1200 típusú blokk kereskedelmi üzeme (amely a második kiépítés első blokkja) viszont február végén megkezdődött. Jacques Régaldo megtekintette a legújabb 3+ generációs blokkot és az oktatóközpontot is, ezt követően pedig kijelentette: a Novovoronyezsi Atomerőmű személyzete büszke lehet az új blokk
18
beindítására. A Don folyó partján, a Voronyezstől 42 kilométerre található atomerőműben a legújabb, kereskedelmi üzembe lépett blokk mellett már épül egy ugyanolyan VVER-1200 típusú blokk is. A WANO (World Association of Nuclear Operators) 1989-ben alakult nukleáris szervezet, amelynek célja az atomerőművek üzemeltetői közötti tapasztalatcsere erősítése a nukleáris biztonság és az üzemeltetés megbízhatóságának növelése érdekében. A szövetségbe 125 szervezet tartozik - nemcsak az összes atomerőművet üzemeltető cég, hanem más, az üzemeltetéshez segítséget nyújtó ágazati szervezetek is. Oroszországot több, Roszatomhoz tartozó cég és szervezet képviseli a WANO-ban, köztük például az atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom, az atomjégtörő-flottát üzemeltető Roszatomflot, valamint néhány tervezőiroda is.
Felgyorsult az egyeztetés a törökországi atomerőműről 2017. március 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az akkuyui atomerőmű-beruházást szervező projekttársaság, az orosz tulajdonú Akkuyu Nuclear benyújtotta a török hatósághoz a létesítmény építési engedélyéhez szükséges dokumentumokat. Miként az atomenergiainfo.hu beszámolt róla, a kérelem elbírálása csaknem egy évet vesz igénybe, így az alapengedély kiadása a jövő év előtt nem várható, ám a beruházó arra számít, még idén nyárig kaphatnak „korlátozott hozzájárulást”. Ez megteremtené a lehetőséget arra, hogy hozzálássanak a nem nukleáris erőműelemek (p. a turbinasziget és a különböző kisegítő létesítmények) építéséhez - mondta Anasztaszija Zotyejeva, a Roszatomhoz tartozó Rusatom Energo International társaság vezérigazgatója. Ez az orosz atomtechnológia külföldi menedzseléséért felelős társaság, az Akkuyu Nuclear fő részvényese. Előzőleg egy török hírügynökségnek adott interjúban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter úgy vélekedett, hogy - ha az ankarai hatóságok idejében kiadják az engedélyt - már 2023-ra, vagyis a török köztársaság megalapításának századik évfordulójára elkészülhet az akkuyui atomerőmű. A tárcavezető nyilván
19
az első blokkra gondolt, legalábbis ilyen menetrend szerepel az eredeti tervekben, amelyek szerint az erőmű 4, egyenként 1200 megawattos VVER típusú blokkját évente helyezik majd üzembe. A beruházás téma volt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök minapi moszkvai megbeszélésén is, amelyen a vendég Ankara számára létfontosságúnak nevezte a projektet. Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese pedig egy orosz-török fórumon azt mondta a létesítményről, hogy az a következő száz évre gyakorlatilag összeköti a két országot. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov közben arról számolt be, hogy a legaktívabb szakaszba léptek azok a tárgyalások, amelyeket a lehetséges török befektetőkkel folytatnak az Akkuyu Nuclear bizonyos részvényeinek értékesítéséről. Már a cég összetételéről és a kölcsönös pénzügyi kötelezettségekről egyeztetnek - közölte ugyancsak a RIA Novosztyival. Az Akkuyu Nuclear jelenleg orosz, főleg a Roszatomhoz tartozó cégek tulajdonában van, de az atomerőmű-építésről kötött orosz-török kormányközi megállapodás lehetővé teszi a részvények 49 százalékának eladását. Már több török társaság jelezte, szívesen szerezne részesedést a cégben. A potenciális befektetők bevonásáról az ankarai kormánnyal folytatott egyeztetés után hoznak döntést.
Húsz egyiptomi cég venne részt az ottani atomerőmű építésében 2017. március 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A kairói kormány egy listát készített azokról az egyiptomi vállalatokról, amelyeket be kíván kapcsolni az ország első atomerőművének építésébe. A beruházásért felelős orosz Roszatomnak is átadták a névsort, amelyben húsz társaság szerepel, köztük olyan jelentős cégek, mint az Orascom Construction Industries, a Petrojet, az Arab Contractors, az Elsewedy Electric és a Hassan Allam. Az egyiptomi vállalatok várhatóan a megrendelések húsz százalékát kaphatják meg. Elsősorban a villamossági és az építési munkákra számíthatnak - közölték Egyiptomban, arra is kitérve, hogy a szakemberek felkészítését és a személyzet kiképzését a Roszatom vállalta. Egyiptomban arra számítanak, hogy
20
idén megkezdődik a létesítmény építése az erre a célra még az 1980-as években kiszemelt, a Földközi-tenger partján fekvő el-dabaai telepen. A projekt mintegy húszezer embernek ad majd munkát, az üzembe helyezett erőműben pedig körülbelül négyezer állandó állás lesz - olvasható az Atomenergiainfó portálon.
A finnek megtalálták a legjobb megoldást a hulladéktárolásra 2017. március 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
100 emelet mélyen a föld alatt, évmilliárdos „sziklaágyban” alakítanak ki radioaktív hulladékoknak tárolót Finnországban, Olkiluoto szigetén. Az ország két legnagyobb nukleáris energetikai társasága, a Fortum és a Teollisuuden Voima (TVO) már 2004-ben megkezdte a munkálatokat. Azt tervezik, hogy 2020ra be is üzemelik a létesítményt, ahol 6500 tonna elhasznált uránt helyezhetnek el biztonságosan százezer évre. Jelenleg a világban összesen 266 ezer tonna kiégett nukleáris fűtőelemet halmoztak fel ideiglenes tárolókban - idézte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatait a The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap, amely nemrég közölt cikket a finn beruházásról. Ezt ismertetve írta az Atomenergiainfó: a tudósok jórészt egyetértenek abban, hogy mélygeológiai „tárolókban” lehet legbiztonságosabban elhelyezni a radioaktív hulladékokat, ugyanakkor ezeket a törekvéseket gyakran megállítja a politika. Az USA-ban például Las Vegastól 90 kilométerre, a Yucca hegységbe terveztek ilyen létesítményt, de 2010-ben megtorpedózta a projektet egy nevadai szenátor. Németországban egy volt sóbányát akartak felhasználni, ám nem kapták meg a helybeliek hozzájárulását. Kudarcba fulladtak a Japánban és Nagy-Britanniában tett hasonló kísérletek is. Finnországban egy 1987-es törvény értelmében a helyhatóságok megvétózhatnak bármilyen nukleáris beruházást a területükön, vagyis egyetlen térségre sem lehet ráerőltetni a tárolót. A radioaktívhulladékkezelő társaság azonban 1992-ben megjelölt öt potenciális helyszínt, majd versenyeztette a településeket a projektért és a vele járó adóbevételekért mondta az amerikai lapnak Matti Kojo, a Tamperei Egyetem munkatársa, a finn atompolitika szakértője. A legjobb ajánlatot végül az Olkiluotót is felügyelő
21
Eurajoki önkormányzata tette, egyebek közt arra hivatkozva, hogy a négy finn atomerőművi blokk közül kettő a szigeten működik, egy pedig épül, vagyis ideiglenesen amúgy is ott tárolják a kiégett fűtőelemek jelentős részét. A település ezzel évi 16 millió eurós plusz adóbevételhez jutott, ez a 65 milliós teljes költségvetéséhez képest tekintélyes összeg. Futotta belőle könyvtárra, idősek otthonára, óvodákra, sportlétesítményekre, iskola felújítására és más szociális kiadásokra. Nem meglepő tehát, hogy a radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatban kételkedők aránya az 1984-es 60 százalékról 2008-ig 34 százalékra csökkent a lakosság körében. A helyi támogatás nem csupán a pénznek köszönhető, hanem annak is, hogy a finnek gyakorlatias gondolkodásúak és mindig megbíztak a szakértőikben - erre is kitért a cikk.
A Gazprom 17,7 százalékkal növelte európai gázexportját 2017. március 17. Az orosz gázcég az idei első két és fél hónapban 42,9 milliárd köbméter földgázt exportált Európába, ami 6,5 milliárd köbméterrel, 17,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A közlemény szerint az idei első két és fél hónapban egyebek között Németországba 21,1 százalékkal, Franciaországba 27,1 százalékkal, Törökországban 26,3 százalékkal, Dániába pedig 40,8 százalékkal növelte gázszállítását éves szinten. Tavaly 12,5 százalékkal rekordszintre, mintegy 179,3 milliárd köbméterre növelte gázexportját a Független Államok Közösségén (FÁK) kívüli országokba. Alekszej Miller, a Gazprom vezetője egy fórumon jelentette be, hogy hamarosan befejeződik a vállalat átköltöztetése Moszkvából Szentpétervárra. Az adminisztrációs dolgozók kétharmada már Szentpéterváron van, és átköltöztették a Gazprom olajipari cégét, a Gazprom Nyeftyet is. A Gazprom, továbbá a Gazprom Nyefty legfelsőbb irányítása és számos egysége egy most épülő komplexumba költözik, annak 462 méter magas, 86 emeletes toronyházát foglalják majd el csaknem 130 ezer négyzetméteren. A Lakhta Center a legmagasabb európai épület lesz, amelyet Tony Kettle angol építész tervezett. Az épületkomplexum egészének építését jövőre fejezik be. (Tőzsdefórum/MTI)
22
A Gazprom 10 éves eurókötvényt bocsátott ki 750 millió dollár értékben. Az adósságpapír éves hozama 4,95 százalék. Az orosz gázipari cég azt is közölte, hogy előzőleg 2,75 milliárd dollárnyi befektetői érdeklődést regisztráltak. Piaci szakértők nagyobb, 1 milliárd dolláros kötvénykibocsátással számoltak. A vártnál nagyobb kereslet hatására a hozamot sikerült 5,25 százalékról 4,95 százalékra csökkenteni. A vállalatnak a következő két évben 1 milliárd, a harmadik évben 5 milliárd dollár korábban keletkezett adósságot kell rendeznie. Utoljára 2014 nyarán vett fel dollárban jegyzett kölcsönt, akkor 700 millió dollár értékben. A Gazprom tavaly 1 milliárd euró és kétszer 500 millió svájci frank kölcsönt vett fel külső piacokon. (hirado.hu/MTI)
Hírek röviden 2017. március 16.
(fotó: paksihirnok.hu)
Tisztes Polgár elismerést kapott Pakson, március 15-e alkalmából Tóth György, aki az Erőmű Beruházási Vállalatánál a Mátrai Erőmű, majd később a paksi atomerőmű létesítésén dolgozott. 1985 és 2003 között a Paksi Atomerőmű Vállalat, később részvénytársaság különböző posztjait töltötte be: műszaki igazgató, általános műszaki igazgató volt, majd 1999 és 2003 között, nyugállományba vonulásáig humánpolitikai igazgató. (paksihirnok.hu/Kohl Gyöngyi) 2017. március 14.
(fotó: paksihirnok.hu)
Átadták az Urántoll díjat a magyar sajtó napja alkalmából a Paks Város Önkormányzata és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által közösen szervezett ünnepségen. A kitüntetést az atomerőmű alapította 1992-ben, hogy minden esztendőben elismerésben részesítsen egy, az atomenergia békés célú alkalmazásáról, a paksi atomerőműről hosszú időn keresztül tényszerű tájékoztatást adó újságírót. A díjat idén Váczi Gergely, a TV2 riportere vehette át, aki az elmúlt esztendőben több riportot készített az atomerőműről, szakértői alapossággal - hangzott el a méltatásban. (paksihirnok.hu/Kohl Gyöngyi)
23
Összeállította: László Judit
