1
MVM Hírlevél VI. évfolyam, 2017. február 27.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Erősödik az áramtőzsde Egységes adminisztráció a NÜSZ közreműködésével Idén egy kutatófúrás várható Boda térségében
2-3 3-4 4
Szponzorálás Kreatív alkotókat díjaztak Pakson „Ti fotóitok”: évről évre nő a pályázat színvonala MVM Koncertek: újra Budapesten játszik Szokolov
5 5-6 6
A paksi bővítésről Aszódi Attila: rövidesen megérkeznek a hazai engedélyek Brüsszel még vizsgálódik - Lázár János a paksi projektről Alapjogokért Központ: nem kezdeményezhető népszavazás a beruházásról Városrendezési és építészeti ötletpályázatot hirdetett Paks Brüsszeli forrást nyert Paks az e-mobilitás projektre - Átalakulóban a helyi közlekedés
7 8 8-9 10 10-12
Alternatív energia Új díj jön a napelemekre Nő a hazai hibrid autók piaca Elektromos autóbuszok gyártásába kezd Lengyelország
12-13 13-14 14
Hazai hírek Lázár János: az EB bíróság elé viszi az energetikai vitát Magyarország gázellátása 2021-ig biztosított Tavaly még több gáz fogyott Ismét termel áramot a tiszalöki vízerőmű Kiserőművet vett az Energiabörze Energetikai fejlesztések kezdődnek uniós támogatással Magyar informatikai cég nyert egy horvát gázpiaci tenderen
15 15-16 16-17 17-18 18 19 20
Külföldi energiaszektor Sobotka: a cseh kormány támogatja új blokkok építését Kína mindenkit megelőz az atomerőművi áramtermelésben Zöld fény a leibstadti atomerőmű újraindításához Aláírták a Török Áramlat megépítésének újabb szerződését Merkel az ukrajnai tranzit fontosságáról Negyedszázados szint alá csökkent az EU energiafogyasztása 2015-ben
20-21 21-22 22-23 23-24 24 24-25
Egyéb Együttműködik a Debreceni Egyetem és a Ganz EEG Kft.
26 Hírek röviden 27 Szurkolás jótékonykodással - Lakóépületek energetikai korszerűsítésére lehet pályázni Fűtésre használják a tó elfolyó meleg vizét Hévízen
2
Hírek az MVM Csoportról Erősödik az áramtőzsde 2017. február 24.
(fotó: vg.hu)
Új vezérigazgatója van a magyarországi áramtőzsdének és leánycégének, a gáztőzsdének is. A hazai és a régiós tervekről Tóth Péter, a HUPX Zrt. vezetője nyilatkozott a Világgazdaságnak. Felidézte, hogy az elmúlt évben számos új versenytárs alakult a Balkánon, de még mindig a magyarországi áramtőzsde működtet a régióban egyszerre napon belüli kereskedési felületet, másnapi piacot és fizikai határidős piacot is. Ez a három piac együtt segíti elő, hogy a HUPX árára referenciaként tekintsenek a magyarországi és a balkáni fogyasztók, termelők és kereskedők is. Fő feladatának e vezető szerep megőrzését és fejlesztését tekinti. „Régiós pozíciónkat uniós kezdeményezésű projektekkel, innovatív fejlesztésekkel, új szolgáltatásokkal és kedvező díjcsomagokkal kívánjuk tovább erősíteni” - mondta B. Horváth Lillának. A magyarországi áramtőzsdén csaknem egy éve lehet napon belül is kereskedni, ebben a szegmensben egy induló piacnak megfelelően erősödik a kereskedés. Azon dolgoznak, hogy egyre több tagjuk kereskedjen e területen. Ennek érdekében több szabályozási változtatást kezdeményeztek. Nagy hangsúlyt fektetnek a határidős fizikai szállítású termékek piacára is, igyekeznek felvenni a versenyt a tőzsdén kívüli piacokkal. Elkezdték a felkészülést, hogy 2018. január 3-án beindíthassák a pénzügyi termékek piacát is. Az uniós belső energiapiac létrehozása érdekében részt kívánnak venni az egységes másnapi piacösszekapcsolás és az egységes napon belüli piac-összekapcsolás nevű projektekben. Kérdésre azt is kifejtette, hogy a fizikai szállítású határidős piacot az idén meg kell feleltetniük a MiFID II. szabályozásának, mert 2018. január 3-tól ennek hatálya alá tartoznak a HUPX és a CEEGEX fizikai határidős ügyletei is. Ennek érdekében át kell alakítani az áram- és a gáztőzsde határidős piacait. A CEEGEX 2016. október 3-án elindította az új, napon belüli termékeit, ami jelentős előrelépés. A cégtől elvárják, hogy - a HUPX mintájára - rövid időn belül a régió vezető piacterévé fejlődjön. Kovács Kornélnak, a társaság 2017. január 1-jén
3
kinevezett vezérigazgatójának kell az új stratégiához kapcsolódóan megalapoznia a CEEGEX növekedési feltételeit azáltal, hogy támogatja a likviditás megteremtését, esetleg új termékek fejlesztését és a 2017-es év legfontosabb projektjét, az eurós elszámolásra való áttérést. Ami a térségi árampiacok összekapcsolását illeti, „szorosan együttműködünk a környező országokkal a napon belüli piac-összekapcsoláson. Törekszünk a régióban működő, 4M (cseh, szlovák, magyar, román) piacösszekapcsolás nyugat-európai régióval történő összekapcsolására is” - válaszolta a lap kérdéseire Tóth Péter.
Egységes adminisztráció a NÜSZ közreműködésével 2017. február 23.
(fotó: mvm.hu)
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egységesíti a felügyelete alatt lévő hét közlekedési központ és öt regionális víziközmű társaság pénzügyi, számviteli és HR adminisztrációs folyamatait a KOMP Programban - közölte a vagyonkezelő az MTI-vel. Ez alapján a hirado.hu, a ProfitLine azt írta: a program célja, hogy növelje az állami társaságok hatékonyságát, a működésben egységes módszereket alakítson ki, amelynek eredményeként a tulajdonosi ellenőrzés magasabb szinten valósulhat meg. Szivek Norbert, az MNV Zrt. vezérigazgatója a közleményben rámutatott: a fejlesztés lényege a társaságok működési mechanizmusának egyszerűsítése. Az egységesítés egyik előnye, hogy a társaságoknak szektoronként egy-egy pénzügyi-számviteli, HR-bérszámfejtési informatikai rendszere van, a folyamatok egységes kezelése, az így kialakított transzparencia lehetővé teszi a szinergiák minél magasabb szintű kihasználását, a rövid és hosszú távú modernizációt, az IT-fejlesztést. Az MNV a KOMP Program szakmai irányítását a 10 éves tapasztalattal, megfelelő infrastruktúrával rendelkező Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt. (NÜSZ) révén látja el. (A Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság korábban MVM KONTÓ Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató Központ Zrt. - az MVM Zrt. 100%-os tulajdonát képező leányvállalata. Fő feladata magas
4
színvonalú pénzügyi, számviteli és humánerőforrás ügyviteli szolgáltatások nyújtása az MVM Csoport társaságai számára - olvasható az MVM honlapján.) Gombkötő Zsuzsanna, a NÜSZ vezérigazgatója a közleményben kifejtette: a programban részt vevő társaságok 2017. január 23-án átálltak a NÜSZ által biztosított közös HR-rendszerre, februárban sikeresen megoldották a bérszámfejtést és -utalást 24 000 munkavállaló részére. Pénzügyi-számviteli területen négy közlekedési központ számára 2017 januárjától folyamatosan új szolgáltatásokat indítanak, megkezdődött a vevői és szállítói számlák kezelése, a banki kifizetések, a pénztárak könyvelése is - mondta a NÜSZ vezérigazgatója. Az MNV Zrt. közleményében hangsúlyozta: a KOMP Programmal az aktuális piaci trendeket, tapasztalatokat ülteti át az állami szektorba egyre szélesebb körben. A NÜSZ ügyfél- és szolgáltatási körének kibővítésével a Shared Service Center (SSC) folyamatos fejlesztése zajlik: a szektor az elmúlt évek egyik gazdasági sikertörténete Magyarországon. Több mint 100 nemzetközi vállalat működtet szolgáltató központot Magyarországon, amelyek mintegy 42 000 főt foglalkoztatnak - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Idén egy kutatófúrás várható Boda térségében 2017. február 22.
(fotó: rhk.hu)
Megtartotta idei első ülését a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás. A Dunántúli Napló beszámolója szerint a társulás településeinek képviselői elfogadták az idei költségvetést, a támogatási szerződést, a kommunikációs tervet. Mint elhangzott, idén egy kutatófúrást terveznek a térségben. A társulás 1996-tól kíséri figyelemmel a nagy aktivitású radioaktív hulladéklerakóval kapcsolatos kutatásokat. A közösség hat településsel kezdte meg működését, majd 2003-ban a kutatási terület növelése miatt a társulás három új taggal bővült. A bodai központú társulás célja, hogy a paksi atomerőmű és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív tájékoztatást adjon.
5
Szponzorálás Kreatív alkotókat díjaztak Pakson 2017. február 24.
(fotó: alkotoenergia.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Alkotó Energia pályázata a kreatív megújítókat és értékőrzőket díjazta: február 25-én huszonkilenc „Csináld magad” alkotó vehette át az elismerést Pakson - erről hirdetésként feltüntetett oldalon előzetesen számolt be a Magyar Idők c. lap és a Ripost. A pályázatra három kategóriában lehetett nevezni saját készítésű, felújítású tárgyakkal - mondta Iványi Krisztina, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs tanácsadója, az Alkotó Energia pályázat ötletgazdája. Az volt az atomerőmű célja, hogy népszerűsítse az értékek megőrzését, felhívja a figyelmet a környezettudatosságra és a hulladékgazdálkodás fontosságára. Bútorfelújítás, bútorfestés kategóriában Bachát Emese (Budapest), Lévainé Erdősi Tünde (Nagycenk) és Jóvér Andrea (Bajna) vehette át az első díjat. Bútor- és használatitárgy-készítés, funkcióváltás kategóriában a zsűri elő helyezését Tőzsér Csaba (Debrecen), Varga Márton (Vasszécsény) és Aczél Tamás (Kistarcsa) nyerte el. Használati és egyéb kisebb tárgyak dekorálása, díszítése kategóriában Kovács Andrea (Keszthely) és Abuczki Zsolt (Debrecen) érdemelte ki az első díjat. További részletek az Alkotó Energia pályázat honlapján és Facebook-oldalán.
„Ti fotóitok”: évről évre nő a pályázat színvonala 2017. február 24.
(fotó: facebook.com/paksiatomeromu)
6
Háromszázötven fotó érkezett be az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. „Ti fotóitok” pályázatára az elmúlt fél évben. Ebből nyolcnak a készítője kapott díjat tudósította a Tolnai Népújságot Vida Tünde, felidézve: 2014 óta hirdeti meg fotópályázatát az atomerőmű. Ez volt az első alkalom, hogy három kategóriába sorolták a képeket a nagyszámú nevezés miatt. Az ország minden szegletébe eljutott a felhívás - mondta Vincze Bálint zsűrielnök, aki arra is kitért, hogy évről évre nő a pályázat színvonala. A fotókat az atomerőmű saját kommunikációjában felhasználja, de a pályázat célja az is, hogy a közösségi médiában meglévő táborát erősítse az erőmű. Tárgyjutalmat kaptak kategóriánként a „dobogósok”, illetve az, akinek a fotója a legtöbb szavazatot kapta. Természet kategóriában Szabados Tibor, Tóth Melinda és Lencsés János között alakult ki a sorrend, Wallner Dénes pedig közönségdíjat kapott. Energikus témában Lukács Klaudia első, Sitke Gábor második díjat vehetett át, a közönségdíjat Barta Klára nyerte el. Emberábrázolásban Molnár Roberta, Márkus Regina és Federico Apuzzo a zsűri, Gerzsei Andrea a közönség díját vehette át. MVM Koncertek: újra Budapesten játszik Szokolov 2017. február 24.
(fotó: azongora.hu)
Mozart- és Beethoven-szonátákkal érkezik Magyarországra Grigorij Szokolov, aki lassan másfél évtizede visszatérő, ünnepelt vendégművésze a magyar zenei életnek - ezúttal a Magyar Nemzet írt programajánlót a február 28-i koncertről. A zongoraművész Budapesten, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében lép fel: Mozarttól és Beethoventől játszik szonátákat. Szokolov már egészen kiskorában felhívta magára a figyelmet, ötéves korától tartják számon a zenei szakmában. A lap jelezte, hogy Szokolov nem most jön utoljára Budapestre, véglegesítették ugyanis az MVM Koncertek - A Zongorasorozat 2018-as rendezvényét is, amelyen szintén szerepel a közönség kedvencének számító orosz művész: jövőre márciusban ad majd zongoraestet.
7
A paksi bővítésről Aszódi Attila: rövidesen megérkeznek a hazai engedélyek 2017. február 21.
(fotó: pakspress.hu)
A Paks II. projekt telephely-engedélyét március végére adhatja ki az Országos Atomenergia Hivatal, és a másodfokú környezetvédelmi engedély is hamarosan megérkezik - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egyetemi hallgatók előtt, Budapesten. A rendezvényről a pakspress.hu portálon Mayer György tudósított. Eszerint a kormánybiztos felidézte: az elsőfokú engedély ellen fellebbező zöld szervezetek semmilyen új adatot nem tudtak beadni. Megerősítette, hogy az állami támogatással kapcsolatos brüsszeli vizsgálatok mielőbbi lezárása is várható. A Paks II. projektről tartott előadásában emlékeztetett: az üzemidő hosszabbítását figyelembe véve 2032-37 között leállnak a jelenlegi atomerőművi blokkok. Ahhoz, hogy a nukleáris energia részaránya meghatározó maradjon a hazai energiaellátásban, szükséges a két új blokk felépítése - érvelt. Az előzményeket és az engedélyezési eljárási folyamatot is ismertette, majd részletesen beszélt a környezeti hatásvizsgálati és a telephely-engedélyezési eljárásról. Érdekességként bemutatta, hogy például a Kárpát-medence földrengés-térképét a 465-2015 közötti időszakra tudták katalogizálni, mert 1500 évre visszamenőleg rendelkezésre álltak az adatok. Az elkészült telephelybiztonsági jelentés képezi a telephely-engedélyezési eljárás alapját. „A vizsgálatok alapján látható, hogy a telephely alkalmas az új blokkok létesítésére” - hangsúlyozta Aszódi Attila. Felidézte: az új blokkok 60+ üzemidőre készülnek, de a tervezett üzemidő akár még 20 évvel is meghosszabbítható lesz. Az Országos Atomenergia Hivatal „Az MVM Paks II. Zrt. telephelyengedélykérelme” engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét 30 nappal meghosszabbította - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal.
8
Brüsszel még vizsgálódik - Lázár János a paksi projektről 2017. február 21., 23.
(látványterv: paksihirnok.hu/MVM Paks II.)
A paksi beruházásról a versenypolitikai biztos távolléte miatt végül mégsem tárgyalt egynapos brüsszeli látogatásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter, találkozott viszont Günther Oettinger költségvetési biztossal. A Bruxinfó értesülése szerint Margrethe Vestager versenypolitikai biztos nem tartózkodott a városban. Lázár János február 16-án, a Kormányinfón mondta: Paksról is tárgyalni kíván Brüsszelben, annál is inkább, mert tovább húzódik az Európai Bizottság hivatalos döntése a projektnek nyújtandó állami támogatásról. A portál felidézte: eredetileg december 7-én tervezték a részletes állami támogatási vizsgálat eredményének kihirdetését, de az EB máig nem tisztázott okok miatt elhalasztotta a döntést. Meg nem erősített információk szerint a késlekedés oka lehet, hogy a bizottság sziklaszilárd alapokra kívánja helyezni érvrendszerét. Tisztában van ugyanis azzal, hogy pozitív döntés esetén az osztrák kormány várhatóan megtámadná azt az Európai Bíróságon, ahogy a hasonló brit atomerőmű-beruházás, a Hinkley Point esetében is tette. A paksi bővítéssel kapcsolatosan a munkacsoportok nagyon komoly munkát végeznek és információk szerint rövid időn belül döntés születik a tiltott állami támogatás kérdésében - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Emlékeztetett: három évi munka van a brüsszeli bizottsággal folyó tárgyalásokban. „Még továbbra is türelemmel vagyunk, de mindenkinek az az érdeke, hogy bármilyen eredménnyel, de lezáruljanak a tárgyalások” - idézte őt a pakspress.hu tudósítója, Mayer György.
Alapjogokért Központ: nem kezdeményezhető népszavazás a beruházásról 2017. február 24., 25. Az Alapjogokért Központ szerint az LMP által kezdeményezett népszavazás nemzetközi szerződésre, illetve abból fakadó kötelezettségre vonatkozik, azt érintő kérdésben pedig az alaptörvény - a korábbi alkotmányéval megegyező -
9
szabályai alapján népszavazás nem tartható. Az LMP előzőleg bejelentette: népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről, a kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz - jelentette be a párt társelnöke, Szél Bernadett budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, az Origó/MTI, és több hírműsor is beszámolt. Szánthó Miklós, a központ elemzője az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: az alaptörvény a nemzetközi szerződésre irányuló népszavazási kezdeményezéseket tiltott tárgykörnek minősíti. A paksi beruházásról és bővítésről pedig kétoldalú, magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az Országgyűlés törvényként a magyar jogrend részévé is tett. Az Alkotmánybíróság korábban megállapította: nemcsak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Kiemelte: az LMP kérdése kétszeresen is "fennakad" az alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy a nemzetközi kötelezettséggel és az azt tartalmazó magyar törvényekkel is. Kitért arra is, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi 2000 MW-os atomerőművi összkapacitás helyébe többet, 2400 MW-nyit "helyezne", ráadásul úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakban a régi és új blokkok párhuzamosan működnének 4400 MW-os kapacitással. Ezen kapacitásbővítés pedig csak úgy lenne "kikerülhető", ha az LMP-s kezdeményezéssel "összhangban" Magyarország felmondaná a hatályos nemzetközi szerződéseket vagy tartalmukat megváltoztatná - mutatott rá Szánthó Miklós, hozzátéve: ezt azonban az Ab gyakorlata szerint ugyanúgy tilos referendum útján kezdeményezni. Felidézte: hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő kezdeményezések voltak már 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de a Nemzeti Választási Bizottság és a bíróságok valamennyi esetben megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így fog tenni; ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, végső esetben az Alkotmánybíróságon - ismertette az érvelést a hirado.hu, a pestisracok.hu, a magyaridok.hu, a Portfólió, a paskpress.hu stb. Az LMP válasza szerint a kormány megijedt a népszavazási kezdeményezéstől. Álláspontja szerint nem igaz, hogy az atomerőmű-bővítésről ne lehetne népszavazást tartani. Egy ország energiapolitikája nem lehet nemzetközi üzleti szerződés kérdése, annak minden körülmények között a nemzeti szuverenitás tárgykörébe kell tartoznia - közölte a párt parlamenti frakciója. (24.hu)
10
Városrendezési és építészeti ötletpályázatot hirdetett Paks 2017. február 21.
(fotó: google.hu/egykor.hu)
17 millió forintos díjazással városrendezési és építészeti ötletpályázatot hirdetett a paksi önkormányzat egy újonnan építendő négyszáz lakásos lakópark kialakítására - tájékoztatta a város főépítésze az MTI-t. Ez alapján írta a hvg.hu, a magyarhirlap.hu, hogy Paks az atomerőmű tervezett bővítése és az ahhoz kapcsolódó hatások miatt nagy kihívások előtt áll. Horváth András elmondta: a Tolna megyei településen érezhetően megnőtt a lakásépítési kedv, a befektetők felismerték, hogy sok új lakásra lesz szükség. A fejlesztések eddig kihasználatlan területek bevonását is szükségessé teszik, és több alulhasznosított területet is beépíthetnek. A tervpályázat egy zöldmezős lakóterület kialakításához kapcsolódik. Az atomerőmű létesítésekor épült lakótelep és a kertvárosi övezet határán egy körülbelül négyszáz lakásos lakónegyed kialakítását tervezik. Ilyen léptékű fejlesztés nem sok volt Magyarországon, ez egy ritka alkalom - mondta Horváth András. A pályaművek díjazására és megvételére nettó 17 millió forintot ad a város önkormányzata, a legmagasabb díj 6 millió forint. A megvétel legkisebb összege egymillió forint. A pályaművek beérkezésének határideje 2017. április 10.
Brüsszeli forrást nyert Paks az e-mobilitás projektre - Átalakulóban a helyi közlekedés 2017. február 21.
(illusztráció: paksihirnok.hu)
Többéves munka eredményeképpen Paks több mint hatszázmillió forintos támogatást nyert az Európai Bizottságtól a Protheus-projektre - számolt be a sikerről Süli János polgármester a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában. Ezt
11
ismertetve írta a paksihirnok.hu, hogy a város által létrehozott projekt az Európai Unió ELENA (European Local Energy Assistance) programjában nyert forrást első fordulóban, az előkészítés fázisára. A projekt célja elektromos járművek (buszok, hulladékgyűjtők) beszerzése és a működtetésükhöz szükséges töltőállomás-rendszer kiépítése, elterjesztése, ami jól illeszkedik az atomerőmű által termelt áram felhasználásához is, a tervezett új blokkok többletkapacitására építve. Sztruhár Sándor, a Protheus Zrt. ügyvezetője korábban azt nyilatkozta a portálnak: Paks egy mintaprojektet szeretne megvalósítani, a részletes tervezéshez, elindításhoz 90%-os vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Aki az első fordulón túljut, jó eséllyel számíthat a pozitív bírálatra. Az első fordulót sikerrel vette a projekt, a szerződés aláírása folyamatban van - erre is utalt a portál.
(fotó: paksihirnok.hu)
Paks közlekedési tervének felülvizsgálata az atomerőmű-beruházás várható hatásai miatt is időszerű. Az önkormányzat a Közlekedéstudományi Intézettel kötött szerződést Paks Város Fenntartható Városi Mobilitási Terve, forgalmi modellje elkészítésére, illetve a közlekedési intézkedési terv felülvizsgálatára erről a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde számolt be. A 2017 januárjában kezdődött munkába a városházán tartott egyeztetésen a helyi munkaadók és civil szervezetek képviselői nyerhettek bepillantást. Szele András, a KTI tudományos munkatársa szerint Paks a gazdag városok gondjaival küzd: jómódú a lakosság, sok a személyautó, a helyi tömegközlekedés nehezen fenntartható, az ingázók is „terhelik” az utakat. Az atomerőmű-építés idején a lakosság, a munkahelyek és a járművek száma is ugrásszerűen nő majd, de azt még nehéz megmondani, mennyivel. Az új blokkok üzembe helyezése után is a mostaninál több lakos, több jármű, nagyobb forgalom várható. A fenntartható városi mobilitási terv éppen azért készül, hogy rámutasson a megoldásra. Pusztai Ádám, az intézet másik tudományos munkatársa jelezte, négy időtávra készítenek forgalmi modellt: a mostanira, az erőműépítés előtti, alatti és utáni időszakra. Vizsgálják a hajnali, reggeli és délutáni csúcsidőszakot. A jelenlévők sok ötlettel álltak elő és számos vélemény is elhangzott. Kováts Balázs azt kérte, hogy a gyalogosokra is legyenek figyelemmel a koncepció készítésekor. Szerinte
12
Paks II.-re is érdemes volna kiterjeszteni az e-mobilitást, azaz szorgalmazni, hogy a munkaerő szállításához elektromos buszokat használjanak. Bognár Péter, az atomerőmű humán igazgatója egy kritikára megjegyezte: nem az autós, hanem az autóbuszos munkába járást preferálja az atomerőmű. Emlékeztetett arra is, hogy 2015-ben kerékpárbarát munkahely címet is nyertek. Ő maga készített egy e-bike tanulmányt, amely arról értekezik, milyen fejlesztések kellenének ahhoz, hogy az elektromos kerékpárok használata elterjedjen. Ilyen feltétel a töltőállomások kialakítása, a kerékpárút-hálózat bővítése pl. Dunaszentgyörgy és Dunakömlőd felé. Süli János polgármester felidézte: a kormány közlekedési koncepciója észak-déli irányban az M6-os autópálya kihasználtságának növelését tűzte ki célul, nincs szándék a vasút fejlesztésére, ezért hiú ábránd azt gondolni, hogy a vasút például az atomerőmű bővítésekor részt vehet a dolgozók utaztatásában.
Alternatív energia Új díj jön a napelemekre 2017. február 21.
(fotó: google.hu)
Március végétől teljesítménydíjat kell fizetni az újonnan telepített napelemes rendszerek 4 kW feletti teljesítménye után - olvasható a Világgazdaságban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal „a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól” szóló rendelete szerint, ha a háztartási méretű kiserőmű telepítését tervező rendszerhasználó 2017. március 31-e után jelenti be igényét, a 4 kW teljesítményt meghaladó részre elosztói teljesítménydíjat kell fizetnie, kivéve, ha az áram visszatáplálása a hálózatba műszakilag akadályozott. Az elosztói teljesítménydíj a rendelet hatályos szövege szerint jelenleg 0 Ft/kW/év. A 4 kWs határ sok lakossági beruházót érinthet. „Egy átlagos család fogyasztásának a kiváltását egy 3-6 kW-os teljesítményű napelemes rendszer fedezi, így a háztartásoknak is fel kell készülniük ennek a díjnak a befizetésére" - mondta a lapnak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Az 1,2-2,5 millió
13
forintos költségű háztartási napelemek megtérülésénél a díj komoly bizonytalanságot jelenthet azoknak, akik március 31-e után adják be igényüket háztartási méretű kiserőmű (így napelemes rendszerek) csatlakoztatására. Szerinte semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a jelenlegi 0 forintos díj nem változik meg a jövőben. Ez a bizonytalanság nem támogatja az alternatív energiaforrások elterjedését és így a környezetbarát megoldásokat Magyarországon. „Az elosztói teljesítménydíj alapjában véve indokolható, ugyanis a villamos hálózatra szüksége van az érintett napelemes rendszerek üzemeltetőinek is. Az is elfogadható, hogy a villamos hálózat fenntartójának a költségeit valahogyan fedezni szükséges. Álláspontunk szerint ugyanakkor a napelemes rendszerek elterjedtségének magyarországi szintje alapján még korai a zöldenergiák terjedését gátló intézkedések bevezetése. A jelenlegi 0 forintos díj ugyan tükrözi ezt, de a rendelet megteremtette annak a lehetőségét, hogy egy alacsony szintű jogszabályban akár egy tollvonással súlyos terhet kaphassanak a napelemes rendszerek tulajdonosai. A díj mértékének a következő években való esetleges megváltoztatása keresztülhúzhatja megtérülési számításaikat, így jelentős kockázatot hordoz magában” - vélekedett a MANAP elnöke. Nő a hazai hibrid autók piaca 2017. február 23.
(fotó: autoblog.hu)
Három év alatt megnégyszereződött a környezetbarát hibrid autók értékesítése Magyarországon: 2014-ben még csupán 537 talált gazdára, 2016ban 2072, és az idei évre hasonló növekedés várható. Húzó márkának a technológiát éppen 20 éve kifejlesztő Toyota és prémium márkája, a Lexus bizonyult: a tavaly nálunk eladott ilyen autók 82,2%-át ez a két márka tette ki olvasható az autoblog.hu portálon. A teljes piachoz mérten egyelőre még mindig kevés a környezeti terhelést drasztikusan csökkentő technológia, hiszen tavaly még csupán 2,1%-ot hasítottak ki a hibridautó-eladások a hazai piacból, de a fejlődés dinamikája mindenképpen ígéretes. A hibrid eladásokat világszinten és hazánkban is vezető Toyota hazai személyautó értékesítéseiből ugyanakkor 20,4%-ot, míg a gyártó prémium márkája, a Lexus értékesítéseiből 95,7%-ot
14
tettek ki a hibrid értékesítések tavaly Magyarországon. Egyébként egyetlen gyártó sem forgalmaz annyi hibrid modellt, mint a Toyota és a Lexus: 33-at világszerte. Hazánkban ebből 16 elérhető. Izgalmas fejlemény a plug-in hibridek (PHV) értékesítésének - nem utolsó sorban a zöld rendszámnak köszönhető növekvő részaránya a hibrid piacon belül: ez 2014-ben még csak 2%, 2016-ban már 14,9% volt, abszolút értékben pedig 28-szoros volt a növekedés, hisz 2014ben 11, 2015-ben 87, 2016-ban 309 darab plug-in hibrid autó talált gazdára összesen idehaza.
Elektromos autóbuszok gyártásába kezd Lengyelország 2017. február 20.
(fotó: wbj.pl)
Évente ezer elektromos autóbusz gyártását tervezi Lengyelország 2025-től. A PFR lengyel állami fejlesztési alap stratégiai együttműködési szerződést kötött a szakminisztériumokkal, kutatóintézetekkel és önkormányzatokkal. A program mintegy ötezer munkahely létrehozását, évente ezer elektromos autóbusz gyártását, valamint erős export kiépítését célozza 2025-re. Az elektromos autóbuszok gyártása és a járulékos rendszer kiépítése évente mintegy 2,5 milliárd zloty (570 millió euró) forgalmú piac létrehozását jelenti. A kezdeményezés célja elektromos autóbuszok előállítása főként lengyelországi gyártású alkatrészekből, valamint egy globálisan elismert márka létrehozása. A PFR kész pénzügyi befektetőként részt venni az elektromobilitási program infrastrukturális feltételeinek megteremtésében is - ismertette az MTI hírét a Tőzsdefórum, az Autopro és a lokal.hu.
15
A hazai energiaszektor hírei Lázár János: az EB bíróság elé viszi az energetikai vitát 2017. február 23., 24.
(fotó: kormany.hu)
Bíróság elé viszi az Európai Bizottság a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén - mondta Lázár János brüsszeli tárgyalásairól beszámolva a Kormányinfón. Mint kifejtette, az EB a cégekre szeretné bízni az árszabást, a magyar álláspont szerint viszont az államnak, a hatóságoknak kell dönteniük az emberek szempontjainak mérlegelése alapján. A miniszter szerint 30-40 százalékkal drágább lenne az áram és a gáz, ha a piac döntene, a kormány azonban a lakosság számára megfizethető díjak mellett áll - olvasható a beszámoló kormány honlapján. A Magyar Idők cikkéből az is kitűnt, hogy az állami rezsidíjak védelmében - és még négy másik témában - márciusban tartják meg a nemzeti konzultációt. Magyarország gázellátása 2021-ig biztosított 2017. február 20.
(fotó: kormany.hu)
Minden elemében létrejött az a megállapodás, amely biztosítja Magyarország gázellátását 2021-ig - olvasható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselőnek adott válaszában. Miként a hirado.hu, az Origó, a magyaridok.hu, a Lokál, a magyarhirlap.hu/MTI ismertette: az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy „Történt-e konkrét megállapodás a gázszállítási szerződés ügyében". Szijjártó Péter az Országgyűlés honlapján közzétett levelében emlékeztetett arra: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel még 2015. februári budapesti látogatásakor sikerült megállapodni arról, meghosszabbítják a 2015 végén lejárt, magyar szempontból előnytelen,
16
húszéves gázvásárlási szerződést, hogy új és jó feltételekkel, 2021-ig tudja Magyarország felhasználni a 2015-ig fel nem használt szerződéses gázmennyiséget, és azt ne kelljen felhasználatlanul kifizetni. Ez a megállapodás létre is jött, 2021-ig Magyarország gázellátása biztosított - hangsúlyozta a külügyi tárca vezetője. Jelezte: e megállapodás birtokában kezdődhetnek el a 2021 utáni időszakról szóló tárgyalások, ami Magyarország - mint vevő számára - kedvező helyzetet biztosít, hiszen nincs vásárlási kényszerhelyzet. A magyar energetikai kormányzat nagyon régen volt utoljára olyan helyzetben, hogy négy évre előre tudott volna biztonságos pozícióból tárgyalni gázvásárlásról - jegyezte meg.
Tavaly még több gáz fogyott 2017. február 22.
(fotó: nepszava.hu)
Tavaly növekvő mértékben, 7,8 százalékkal bővült a hazai gázfogyasztás derült ki a gázrendszert irányító FGSZ adatsorából, melyre a Népszavában Marnitz István hivatkozott. Eszerint a 2015-ös 8,9 milliárd köbméter után 2016ban 9,6 milliárd köbméterre nőtt az országos gázfogyasztás. A válságot követő fogyasztási mélypont 2014-re tehető 8,4 milliárd köbméterrel. Ehhez képest már a tavalyelőtti adat is 6,6 százalékos emelkedést mutat, de még nagyon messze járunk a 2005-ös 14,4 milliárdos éves csúcsfogyasztástól. Azóta a visszaesést szakértők kevéssé az időjárás enyhülésével, sokkal inkább a gazdaság gyengélkedésével magyarázták. Ok lehetett az energiatakarékosság, a lakások szigetelése, az anyagi gondokkal küzdő fogyasztók kiesése, illetve a technológiaváltás, az energiahatékonyságot növelő projektek megvalósulása. A gázszámlát fizetni nem képes fogyasztók fa- vagy hulladéktüzelésre állnak át, a módosabb háztartások vegyes tüzelésű kazánt szereltetnek be, illetve a leggazdagabbak és a cégek - uniós vagy állami támogatással - napelemet, napkollektorokat és egyéb eszközöket telepítve gázüzemű berendezéseiket részben vagy egészben kiváltják. Az FGSZ-nél a fogyasztásemelkedés felhasználói tagozódása kevéssé látszik, de egy szakértő a tavalyi ugrás mögött elsősorban a lakossági fogyasztás bővülését látja. Ennek oka szerinte főként a hideg, ami a
17
tavalyi év eleji és végi téli szezonra egyaránt elmondható volt. Ez viszont rezsicsökkentés ide vagy oda - óhatatlanul magasabb lakossági számlákat hoz. Mindemellett kisebb részt a gazdasági bővülés is közrejátszhat. Az ipar igénynövekedésére az FGSZ-adatsor egyik alpontjából lehet következtetni: a közvetlenül az országos nagynyomású vezetékrendszerből kiszolgált legnagyobb erőművek/gyárak fogyasztása 1,8 milliárdról 2 milliárd köbméterre nőtt, és 1,9 milliárd köbméterről harminc százalékkal, 2,4 milliárd köbméterre bővült a föld alatti tárolókba betáplált mennyiség. Ez jelentős hullámzásokat mutat: tavalyelőtt még 43 százalékos visszaesést láthattunk. A tranzit a 2014-es több százmillió köbméteres visszaesés mellett továbbra is 1,9 milliárd köbméter körül inog. Ez alapvetően az a mennyiség, amit Oroszországból Ukrajnán és Magyarországon keresztül Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába küldenek. Erőteljes ugrást mutat viszont a gázkivitel. Magyar kereskedők a tavalyelőtti félmilliárd köbméter körüli érték helyett tavaly több mint egymilliárd köbméter gázt exportáltak. (Ebbe nem értendő bele a tranzit.) Ez is komoly hullámzásokat mutat, hiszen 2013-ban 1,5 milliárd köbméter volt a kivitt mennyiség. A lap szerint ez év januárja még erőteljesebb ugrást hozott a gázforgalomban: az ukrán-magyar határ forgalma ismét elérte a régóta nem látott egymilliárd köbmétert. Erre már csak azért is szükség van, mert a hazai kereskedelmi gáztárolók lényegében kiürültek. A lakosság ellátása tehát - a hazai kitermelésen túl - szinte teljes egészében a naponta külföldről behozott mennyiségektől függ. A gázbetáplálási útvonalak azonban zavarmentesek. A cikkíró úgy tudja, a gázelosztó rendszereken januárban 1,6 milliárd köbmétert értékesítettek, ami húszszázalékos ugrás a tavalyi év első havához képest.
Ismét termel áramot a tiszalöki vízerőmű 2017. február 20., 21.
(fotó: google.hu)
Újraindult az áramtermelés a korábban a jeges árvíz miatt leállított tiszalöki vízerőműben - közölte az erőmű vezetője az MTI-vel. Bereczkei Sándor elmondta, hogy február 17-én beindították a három áramtermelő turbinát, majd
18
rákapcsolták a hálózatra, azóta folyamatos az áramtermelés. A Tisza vízállása megfelelő, a felvízi és alvízi részek közötti duzzasztási szint is alkalmas a termeléshez. A jeges árvíz nem okozott károkat a műtárgyakban, az ott horgonyzó úszó járműveken jelentéktelen sérüléseket találtak a szakemberek tudósított a magyarhirlap.hu, a lokal.hu, a figyelo.hu, az inforadio.hu, a KeletMagyarország. A tiszalöki vízlépcsőt február 6-án állították le jégzajlás miatt. Az erőmű évente 55 és 70 gigawattóra közötti árammennyiséget termel a hazai hálózat számára.
Kiserőművet vett az Energiabörze 2017. február 24. Újabb gázüzemű kiserőművet vásárolt az Energiabörze Kft. A társaság arra jött létre, hogy összehangolja az általa üzemeltetett berendezések működését, mert így az általuk előállított áramra úgy kereshet vevőt, mintha az egyetlen, nagyobb teljesítményű erőműtől származna. A virtuális erőművet alkotó kisebb berendezései másként - kis teljesítményük miatt - alig piacképesek. A Világgazdaságban B. Horváth Lilla a hír kapcsán emlékeztetett: Magyarországon nyolc társaságnak van virtuális erőműve. Ezek főként gázüzemű, tehát rugalmasan szabályozható létesítményekből állnak, az általuk nyújtott rendszerszintű szolgáltatások nagyon jól használhatók az országos villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartására. Éppen ezért hivatalosan szabályozási központ a nevük. Maga az Energiabörze is elsősorban a rendszerirányító MAVIR tenderein igyekszik eladni szolgáltatásait, a maradékot a hazai áramtőzsdére (HUPX) viszi. „A két, egyenként 5 megawattos egységből álló kiserőművet a Budapesti Erőműtől (BERT) vásároltuk. 2014-ben indított stratégiaváltásunkkal összhangban ugyanis saját tulajdonú egységekkel igyekszünk kielégíteni a szabályozóközpontunk által kezelt, másoktól bérelt flottát” - mondta Batta Gergő, az Energiabörze ügyvezető igazgatója. A cég portfóliója nyolc kiserőműből áll, együtt mintegy 27 megawatt kapacitással. Ebből már öt saját tulajdonú, összesen 16,6 megawattal. Az Energiabörze idén további két-három kiserőművet vásárolna 5-6 megawattnyi együttes kapacitással. Főleg évek óta nem üzemelő vagy felszámolás alatti cégekkel egyeztet, hogy a létesítményeket eszközárban vásárolhassa meg.
19
Energetikai fejlesztések kezdődnek uniós támogatással 2017. február 22. Az EU tagállamai a minap jóváhagyták azt a bizottsági javaslatot, miszerint 444 millió eurót (136 milliárd forintot) ítéltek meg az európai energiainfrastruktúra fejlesztését célzó kiemelt beruházásokra. A listán lévő 18 program hozzájárul az energiaellátás biztosításának erősítéséhez az egyes tagállamok hálózatainak összekötésével. A fenntartható fejlődés jegyében a megújuló energiaforrások is a rendszerbe kerülnek Európában. A kiválasztott projektekre szánt 444 millió euró az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) hívható le - erről ezúttal Somogyi Orsolya írt a Magyar Idők c. lapban. A támogatott programok közül hét az áramszektorban, tíz a gáziparban létesülne, egy pedig okoshálózati fejlesztés. Öt beruházás mellett tizenhárom tanulmány is kap anyagi hozzájárulást. A horvátországi Krk szigeten építendő, cseppfolyós gázt fogadó és visszagázosító állomás 102 millió eurós támogatásban részesül. Ez Magyarország és a térség szempontjából különösen fontos, hiszen a megfelelő gázvezeték-összeköttetésekkel új útvonalon érkezhet az energiahordozó, árversenyt is generálva. Ehhez azonban elengedhetetlen a magyar-horvát interkonnektor kétirányúvá tétele. Most Magyarország csak exportálni tud, az importhoz szükség van horvátországi fejlesztésre, vagyis a másik irányt biztosító kompresszorállomás megépítésére.
(fotó: fgsz.hu)
A CEF az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek 922 500 eurós támogatást nyújt. A vállalat a Románia-Magyarország-Ausztria gázellátási folyosó magyarországi szakaszához szükséges környezeti hatástanulmányok elkészítésére és környezetvédelmi engedélyek beszerzésére fordíthatja az összeget. A magyarromán vezeték ügyében egyébként a horvát-magyar csőéhöz hasonló helyzet alakult ki, a tanulmány ezt a fejlesztést is érinti.
20
Magyar informatikai cég nyert egy horvát gázpiaci tenderen 2017. február 21.
(fotó: ipsystems.hu)
Horvát gázpiaci tenderen nyert az energetikai informatikai rendszereket tervező és üzemeltető IP Systems Kft. A magyar cég a HEP Group nemzeti energiaszolgáltatónak szállít informatikai megoldást, amely a teljes gázkereskedelmet támogatja, magában foglalva a kapacitásoptimalizálást és a fogyasztási előrejelzést is - közölte a társaság az MTI-vel. Ez alapján írta a figyelo.hu, a hirado.hu, továbbá az Objektív Hírügynökség, az NRGreport is, hogy a mintegy 150 millió forintos beruházásban az IP Systems már megkezdte a szoftver bevezetését, a programot a GDF Suez Zrt., az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft., a Magyar Földgázkereskedő Zrt., valamint a MET Zrt. már használja.
Külföldi energiaszektor Sobotka: a cseh kormány támogatja új blokkok építését 2017. február 23.
(fotó: cez.cz)
A cseh kormány támogatja az új atomenergia-blokkok építését, bár a jelenlegi helyzetben ezek a beruházások nagyon kockázatosak - jelentette ki Bohuslav Sobotka miniszterelnök egy prágai energetikai fórumon. Miként a vg.hu, az Energiainfó/MTI írta, a Cseh Energetikai Művek - amely a két cseh atomerőmű, a régebbi Dukovany és az újabb Temelín tulajdonosa - már évek óta a két atomerőmű kibővítését tervezi. A 70 százalékban állami tulajdonú CEZ ehhez garanciákat kér az államtól az áram felvásárlására. Sobotka kormánya ezt 2014 áprilisában megtagadta. A temelíni atomerőmű két új blokkja felépítésének
21
költségeit akkor mintegy 200-300 milliárd koronára becsülték (1 korona 11,5 forint). A cseh nemzeti energetikai program Dukovanyban és Temelínben is kétkét új blokkal számol. A legnagyobb problémát a projekt finanszírozása jelenti. A kormány idén tavaszra ígérte a döntést. A miniszterelnök közölte: „a jelenlegi (energia)piaci helyzetben a beruházások kockázata nagy". Szerinte a kormány csak az összes kockázat mérlegelése után hoz döntést, de hogy ez mikorra várható, arról nem szólt. Megjegyezte, Dukovany bővítése előnyt élvez Temelínnel szemben. Mint mondta: komoly problémát jelent az is, hogy a hatályos szabályok szerint Csehországban rendkívül hosszú a projekt jóváhagyási procedúrája. A kormány ezért javasolta az eljárás egyszerűsítését, a javaslat már a képviselőház előtt van. Jan Mládek ipari és kereskedelmi miniszter - aki február végén távozik tisztségéből - a konferencián azt mondta: a jövőben az energiafogyasztás növekedésével kell számolni Csehországban, ezért az új blokkokra szükség van. Kína mindenkit megelőz az atomerőművi áramtermelésben 2017. február 21.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Már 2026-ra a világ első számú nukleáris áramtermelőjévé válhat Kína. A Nukleáris Világszövetség (WNA) előrejelzése szerint a Föld legnépesebb állama a következő 10 évben megháromszorozza, azaz csaknem 100 gigawattra növeli atomerőműveinek összteljesítményét, amivel megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat és a nemzetközi rangsor élére ugrik. 2016-ban csak 8 gigawattnyi új kapacitást helyeztek üzembe, ezzel 32 gigawattra emelték az áramtermelő reaktorok együttes teljesítményét - derült ki a BMI Research elemzéséből. A Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség, itthon pedig az Atomenergiainfó által idézett adatok szerint most az ország energiatermelésének mintegy 70 százalékát széntüzelésű erőművek adják, 2026-ra viszont 54 százalék alá akarják szorítani ezt az arányt. Ugyanakkor a 2015-ben előállított áramnak még csak 3 százaléka származott atomerőművekből, tíz év múlva viszont az ágazat részesedésének már el kell érnie a 10-15 százalékot. A WNA kimutatása szerint a „piszkos energiaforrások” leépítésére törekvő pekingi kormány csak tavaly 52
22
milliárd dollárt költött a nukleáris energetika fejlesztésére. Az idei év elején 14 atomerőmű működött Kínában, 22 épül, 176 pedig a tervezés vagy az előkészítés fázisában volt. A belső fejlesztések ugyanakkor várhatóan nemzetközi terjeszkedési törekvéseket is hoznak. Az országban gyarapodni fog a szakmai tudás is, amely lehetővé teszi, hogy atomlétesítményeket, nukleáris technológiát szállítsanak külföldre - mondta a Bloombergnek Georgina Hayden, a BMI Research szakértője.
Zöld fény a leibstadti atomerőmű újraindításához 2017. február 21.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Svájcban újraindulhat a leibstadti atomerőmű, amelyet tavaly augusztusban állítottak le éves karbantartásra, de az a szokásosnál hosszabbra nyúlt olvasható az atomenergiainfo.hu cikkében. A létesítmény 1220 megawattos, forralóvizes reaktorában ugyanis sérült fűtőelemeket fedeztek fel. A hiba az első, vagyis a rendellenességet jelző kategóriába került a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES). A problémát az úgynevezett dry out, azaz a kiszáradás jelensége okozta: ilyenkor a fűtőelemek egyes részeiről eltűnik a vízréteg, s ez túlhevülést, oxidálódást és megrongálódást/megolvadást okozhat. A problémát már korábban is észlelték, de most alaposan kivizsgálták, ezért húzódott el az eredetileg tavaly augusztus végéig tervezett karbantartás. A 648 fűtőelemkazettából 84-et frissre cseréltek, és számos biztonsági óvintézkedést is életbe léptettek. A svájci atomenergetikai felügyelet honlapján megjelent beszámoló szerint korlátozzák, és az üzemanyagok működési idejének végéhez közeledve csökkentik a reaktor teljesítményének maximumát, a kiszáradás ugyanis ebben az időszakban és nagyobb terhelések idején jelentkezett. Így a hatóság - bizonyos feltételekkel - hozzájárult az erőmű újraindításához. Az üzemeltető cég, a KKL garantálta a biztonságos üzemelést, megtette az újabb dry out elkerüléséhez szükséges intézkedéseket, az atomerőmű pedig megfelel a törvényben előírt biztonsági követelményeknek - közölte az atomfelügyelet illetékese.
23
A leibstadti a legnagyobb a Svájcban működő öt atomerőmű közül. Az alpesi országban ezek adják az áramtermelés csaknem 40 százalékát. 2011 júniusában, a fukusimai baleset miatt a berni parlament úgy határozott, hogy az üzemidejük lejárta után nem pótolják a kieső nukleáris erőműveket. A zöldek meg akarták gyorsítani a folyamatot és kezdeményezték, hogy a reaktorok legfeljebb 45 évig üzemelhessenek, ám egy tavaly novemberi népszavazáson a választók nemet mondtak a javaslatra. Aláírták a Török Áramlat megépítésének újabb szerződését 2017. február 24.
(fotó: figyelo.hu)
Amszterdamban írták alá a Török Áramlat tengeri szakaszának újabb szerződését, amely a gázvezeték második elemének megépítéséről szól. A csövet a Fekete-tenger medencéjében fektetik le és így megkerüli Ukrajnát. „A South Stream Transport B.V. és az Allseas Group (február 21-én) aláírta a Török Áramlat gázvezeték tengeri szakasza második eleméről szóló szerződést” jelentette a Gazprom sajtószolgálata, melyre a figyelo.hu portálon Csepi Lajos hivatkozott. A dokumentum a vezeték első elemének megépítéséről szóló, 2016ban aláírt szerződésben rögzített opciós lehetőség alapján született meg olvasható a közleményben. A Török Áramlat első elemének építéséhez hasonlóan az Allseas a világ legnagyobb vezetéképítő hajóját, a Pioneering Spiritet használja majd a több mint 900 km hosszú cső tengerfenékre bocsátásához. A Török Áramlat más országon át nem haladó vezeték lesz: a gázt a Fekete-tengeren át szállítja Oroszországból Törökországba, majd onnan más országokba. A vezeték első ága a török fogyasztást szolgálja, a második Dél- és Délkelet-Európába szállítja a gázt. Mindkettő kapacitása évi 15,75 milliárd köbméter. Oroszország és Törökország 2016 októberben írta alá a Török Áramlatról szóló kormányközi megállapodást. A vezeték tenger alatti szakasza megépítéséért a Gazprom leányvállalata, a South Stream Transport B.V. a felelős. A Gazprom korábban azt közölte, hogy a Török Áramlat lehet az egyetlen szállítási útvonal Oroszország és Európa között annak érdekében, hogy kizárják az ukrán tranzit kockázatát. Az ukrán nemzeti gázszolgáltató vállalat, a Naftogaz
24
vezérigazgatója szerint a Török Áramlat két vezetékelemének, illetve az Északi Áramlat-2 vezetéknek a megépítése körülbelül évi 2 milliárd dollár nyereségtől fosztja meg Ukrajnát és ötödére csökkenti az ukrán gáztranzit költségeit.
Merkel az ukrajnai tranzit fontosságáról 2017. február 21. A német kancellár Varsóban az Északi Áramlat-2 gázvezetékről folytatott tárgyalásokon elismerte az Ukrajnán áthaladó tranzit szükségességét - ezt Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter mondta, akire a hirado.hu hivatkozott a Kárpáthír alapján. Merkel február elején tett hivatalos látogatást Lengyelországban, ahol megbeszélést folytatott az ország vezetőivel. Angela Merkel hangsúlyozta: az Északi Áramlat kizárólag üzleti projekt, de beismerte, hogy az negatív hatással lehet Ukrajnára. Ezért kijelentette, hogy biztosítani fogják az Ukrajnán keresztül haladó tranzitot, hogy Kijev ne essen el az ebből származó bevételeitől. Lengyelország és Németország ebben azonos álláspontot képvisel. Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat-2 a Baltitenger fenekén húzódna. Ha megvalósul, évente akár 55 milliárd köbméter gázt exportálhat, kikerülve minden más európai országot.
Negyedszázados szint alá csökkent az EU energiafogyasztása 2015-ben 2017. február 20.
(fotó: google.hu)
Az 1990-es szint alá csökkent az unió energiafogyasztása 2015-ben, de közben nőtt a függősége a fosszilis energiahordozók importjától - ez derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által nyilvánosságra hozott adatokból, melyekre a magyarhirlap.hu, az mfor.hu, a magyaridok.hu, a vg.hu, a lokal.hu/MTI is hivatkozott. Az unió fogyasztásához szükséges energiamennyiség 1626,4 millió tonna olajegyenértéket tett ki 2015-ben, ez 2,5 százalékkal kevesebb az 1990ben mért értékhez képest, illetve 11,6 százalékkal alacsonyabb a 2006-ban elért
25
csúcsértékhez, az 1840 millió tonna olajegyenértékhez képest. Tavalyelőtt a fogyasztás csaknem háromnegyedét biztosították fosszilis energiahordozókkal (szén, kőolaj és földgáz), de az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent részarányuk, míg 1990-ben 83 százalékot, 2015-ban már csak 73 százalékot tettek ki. Ugyanakkor az EU 1990-ben a felhasznált fosszilis energiahordozók 53 százalékét importálta, 2015-ben viszont már 73 százalékát. A 28 tagú unióban Németország a legnagyobb energiafogyasztó: tavalyelőtt 314 millió tonna olajegyenérték (mtoe) energiát fogyasztott el, ami a teljes uniós fogyasztás 19 százaléka. Utána Franciaország (253 mtoe, 16 százalék), Nagy-Britannia (191 mtoe, 12 százalék), Olaszország (156 mtoe, 10 százalék), Spanyolország (121 mtoe, 7 százalék) és Lengyelország (95 mtoe, 6 százalék) következett. Az 1990es fogyasztáshoz képest leginkább a három balti köztársaság energiafogyasztása esett vissza: Litvániáé 57, Lettországé 45, Észtországé 37 százalékkal, míg Románia 44, Bulgária 33 százalékos csökkenést mutatott ki. A legnagyobb növekedést Ciprus (+41 százalék), Írország (+38 százalék), Spanyolország (+35 százalék) és Ausztria (+33 százalék) könyvelhette el. Minden uniós állam energiamixében csökkent a fosszilis energiahordozók aránya az 1990 és 2015 közötti időszakban, leginkább Dániában (91-ről 69 százalékra), Lettországban (83-ról 61 százalékra) és Romániában (96-ról 74 százalékra). A csökkenés dacára még mindig csak három olyan ország van, amelynek energiamixében nem éri el az 50 százalékot a fosszilis energiahordozók aránya, mégpedig Svédország (30 százalék), Finnország (46 százalék) és Franciaország (49 százalék). Magyarország energiafogyasztása 1990-ben 28,8 millió, 2005-ben 27,6 millió, 2015-ben 24,2 millió tonna olajegyenérték volt. Az energiamixen belül a fosszilis energiahordozók aránya 1990-ben 82, 2005-ben 81, 2015-ben 70 százalékot tett ki, utóbbi az unión belül a kilencedik legjobb érték. A fosszilis energiahordozóktól való importfüggőség 1990-ben 56 százalék, 2005-ben 76 százalék, tavalyelőtt pedig 74 százalék volt.
26
Egyéb Együttműködik a Debreceni Egyetem és a Ganz EEG Kft. 2017. február 21., 22.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A műszaki képzés fejlesztésére együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem (DE) a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-vel tájékoztatta az egyetem az MTI-t. A Ganz tapasztalatának és szakembereinek köszönhetően lendületet vehet az intézmény műszaki képzésének fejlesztése, amire egyebek között regionális munkaerőpiaci igényei miatt is nagy szükség van - idézte az egyetem rektorát a debrecen.offmedia.hu portál. Szilvássy Zoltán arról is beszélt, hogy a közös munka az innovációt is érinti, hiszen egy olyan vállalattal léptek kapcsolatba, amelynek fejlődése alapítása óta a bejegyzett találmányokhoz kötődik. A gépész- és villamosmérnökök képzése mellett kutatás-fejlesztési megoldások létrehozásában és piacra juttatásában is számítanak a Ganz támogatására. Szitár-Csanádi Attila, a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. igazgatója szerint az együttműködés mindkét fél számára előnyös lesz. A hallgatók gyakorlati tudásra és tapasztalatra tehetnek szert, az ipar pedig olyan szakembereket kap, akik képesek tudásukkal, innovatív termékek létrehozásával előre vinni az iparágat, amelynek már most komoly gondot jelent a szakemberek utánpótlása. Az igazgató emlékeztetett: a Ganz EEG tulajdonosa egy világcég, a Roszatom, amely új lehetőségeket nyitott a magyar vállalatnak az atomenergetikához kapcsolódó beruházásokban, ami az egyetem műszaki képzéseinek fejlesztéséhez is hozzájárul majd. A megállapodás aláírásakor bejelentették: a Ganz az egyetemre bízza a Láng Gépgyár egyedülálló hagyatékát. A cég 2012 tavaszán vette át megőrzésre a magyar ipartörténet kiemelkedő szereplője, a Láng Gépgyár mintegy 60 köbméternyi, dobozokban tárolt tervdokumentációját. A tervtár felöleli az 1868-ban alapított Láng Gépgyár valamennyi terméke, köztük gőzgépek, dízelmotorok, turbinák tervrajzait. A Ganz a teljes anyagot felajánlotta a Debreceni Egyetemnek, hogy a hagyaték feldolgozásával közösen őrizzék meg a szellemi örökséget az utókornak. Minderről az Atomenergiainfó is beszámolt.
27
Hírek röviden 2017. február 24., 25. Csatlakozott a budapesti Tűzoltó utcai II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika javára szervezett gyűjtéshez az Atomerőmű SE. Az Életmentő a Beteg Gyermekekért Alapítvány akciójának célja egy új infúziós pumpa megvásárlása. Ehhez járulhattak hozzá a szurkolók pénzadományaikkal a február 25-i Alba Fehérvár elleni mérkőzésen. A félmillió forintba kerülő pumpára nagy szükség van a daganatos gyermekek kezeléséhez. Egyébként az Atomerőmű SE kosarasai kikaptak a mérkőzésen. (paksihirnok.hu) 2017. február 24. Két uniós programban 115 milliárd forint igényelhető lakóépületek energetikai korszerűsítésére. A nulla százalékos kamattal meghirdetett hitelprogramra a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban 105,2 milliárd forintra, a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban 9,41 milliárd forintra lehet pályázni. A kölcsönt a természetes személyek 500 ezer forinttól 10 millió forintig, a társasházak és a lakásszövetkezetek lakásonként 500 ezertől 7 millió forintig igényelhetik. Az önerő minimum 10 százalék, a futamidő legfeljebb 20 év. Az igényeket április végétől lehet benyújtani az MFB Pontoknál. (hirado.hu/MTI) 2017. február 23. Mintegy félmilliárd forintos beruházással a tóból elfolyó meleg víz hasznosításával fűtik Hévízen a kórházat és a fürdő egyes épületeit. A város a gyógyfürdővel és a kórházzal közös konzorciumban pályázott és nyert a hévízi gyógytó elfolyó vizének hasznosítására egyedi kormánydöntés alapján. A megkötött támogatási szerződés jóvoltából a beruházás teljes költségét fedezi az elnyert összeg. A gyógytó elfolyó vizéből hőszivattyúval visszatáplálják az energiát a kórház és a fürdő épületeinek hőellátására. (nrgreport.com/MTI)
Összeállította: László Judit
