1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. szeptember 12.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Az MVM a legnagyobb kelet- és közép-európai cégek között Újabb egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az MVM
2-3 3
A cégcsoport hírei Jól halad a Fukusima tanulságaira épülő Nemzeti Akcióterv végrehajtása Tovább dolgozik az MVM OVIT a Rákosrendező-Esztergom vasútvonalon Szavazás a neten: előkelő helyen végzett az MVM NET vezetője Naperőművet építenek Bükkábrányban
4 4-5 5-6 6-7
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű bővítésével 70 százalékra nőhet az atomenergia súlya Népszabadság: veszteséges gigaberuházás
7-8 8-9
Alternatív energia VG: korai temetni a szélenergiát Magyar elektromos buszt tesztelnek Spanyolországban Itthon nőtt az alternatív járművek forgalomba helyezése, máshol nem Erőművé alakítják a bécsi lakásokat
10-11 11-12 12-13 13-14
Hazai hírek Aláírták a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó támogatási szerződését Javulhat Magyarország energiabiztonsága A rezsicsökkentés miatt mérséklődött a nem fizetők száma és tartozása is Visszaesés után javuló gázár-helyezés VG: visszadobott vizes tervek Hibabejelentő applikációt fejlesztett az E.ON
14-15 16 16-17 17 18-19 19
Külföldi energiaszektor Kínai cég esélyes a harmadik török atomerőmű építésére Aggályos kínai részvétel a brit projektben - Feledékeny kínai munkások Jordániai atomerőmű: zajlanak az előkészületek Iránban újabb atomerőmű építését kezdték meg orosz segítséggel Különleges védelem belga atomerőműveknek - Leállások, indítások Új urándúsító centrifugablokk az Uralban Megvan az első hivatalos engedély a Török Áramlatra
Hírek röviden
20 21 21-22 22-23 23-24 24 25
26 Az Európai Mobilitási Hét főtámogatója a paksi atomerőmű - Kamarakiállítás az atomerőműben a forint történetéről - Megújult az Atomerőmű újság
2
Hírek az MVM-ről Az MVM a legnagyobb kelet- és közép-európai cégek között 2016. szeptember 7., 8., 6.
(logó: mvm.hu)
67 magyar cég van a tavaly legnagyobb forgalmat lebonyolító 500 kelet- és közép-európai cég között. A Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap által nyilvánosságra hozott céglistát (CE TOP 500) a Deloitte könyvvizsgáló készítette a 2015-ös pénzügyi eredmények alapján. A vs.hu, a ProfitLine, a Marketinginfó/MTI cikke szerint a listán 182 lengyel, 74 cseh, 67 magyar, 46 román, 32 szlovák, 29 ukrán és 17 szlovén vállalat szerepel. Az első helyen továbbra is a lengyel PKN Orlen vegyipari konszern áll 21,109 milliárd eurós forgalommal, a második a magyar MOL 13,263 milliárdos bevétellel, a harmadik a cseh Skoda Auto, amelynek bevétele tavaly 11,548 milliárd euró volt. A PKN Orlen és a MOL bevételei tavaly a 2014-es évhez viszonyítva csökkentek, a Skodáé emelkedett. Az első tíz között négy lengyel, három magyar, két cseh és egy szlovák cég szerepel. Az első három cég után a lengyel Jeronimo Martins Polska, a lengyel PGNiG, a magyar Audi Motor Hungária, a cseh CEZ, a szlovák Volkswagen Slovakia, a magyar GE Infrastrukture CEE és a lengyel PGE következik. A magyarországi cégek közül az első százba került még az MVM (26.), a Mercedes-Benz (34.), a Samsung Electronics (55.), a Magyar Telekom (67.), a Magyar Suzuki (75.), a Tesco-Global Áruházak (76.), a Magyar Földgázkereskedő (77.) és az Flextronics International (94.). A listán leginkább fogyasztási termékeket gyártó cégek szerepelnek (183), a második helyen az energiaipar (133) van. A könyvvizsgáló cég 2006 óta évente állítja össze a legnagyobb forgalmú kelet- és közép-európai cégek listáját. Európa legjobbjai közt versenyezhet az a 12 magyar vállalat, amelyet az idén 10. alkalommal meghirdetett European Businnes Awards (EBA) díj első fordulójában a szakmai zsűri Nemzeti Bajnoknak választott. 34 európai országból több mint 33 000 vállalkozás szállt versenybe. A mezőnyben több tucat magyar vállalat indult, közülük a legkiválóbb Nemzeti Bajnokok a második fordulóban Európa legjobbjaival versenyeznek. A Piac és Profit Online
3
szerint a hazai társaságok a 11 kategóriából hatban is képviselik Magyarországot. A második fordulóba került a MAVIR ZRt. is. A következő fordulóban a Nemzeti Bajnokok bemutatkozó filmjei alapján a szakmai zsűri választja ki és a Ruban d’Honneur-díjjal jutalmazza minden kategória legjobb 10 társaságát, a TOP 110 európai céget. Az interneten bemutatkozó filmekre a közönség is leadhatja szavazatát. Újabb egyetemmel kötött együttműködési megállapodást az MVM 2016. szeptember 8.
(fotó: lokal.hu)
Együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, hogy közösen tovább erősítsék a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatát, különösen a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén. A lokal.hu beszámolója szerint a megállapodás céljai összhangban vannak az MVM új, középtávú stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekkel, melyek szerint a vállalat minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az innováció támogatására és a megújuló energiaforrások bővítésére. A cég emellett kiemelten szeretné támogatni a magyar energetikai szabadalmakat. Ennek megfelelően segíti az utánpótlás biztosítása szempontjából fontos műegyetemi tanszékek és laborok munkáját, a szakmai profiljába illeszkedő képzési programokat, a minőségi oktatását, az oktatói utánpótlást, elősegítve, hogy javuljanak a hallgatók esélyei a munkaerőpiacon. A magyar energiaszektor meghatározó szereplőjeként az MVM-nek folyamatosan jól képzett szakemberekre van szüksége, ezt az ország első számú műszaki felsőoktatási intézménye biztosíthatja számára. Ugyanakkor az MVM Csoport hasznos kutatási és megvalósítási területet jelenthet a műszaki és gazdasági területen tanuló fiatal szakembereknek, akik így korszerű gyakorlati tudásra tehetnek szert. A hároméves időtartamra szóló megállapodást Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tótth András, az MVM Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese, Józsa János, a BME rektora és Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja írta alá. Az MVM a Dunaújvárosi Egyetemmel korábban már kötött hasonló célú együttműködési megállapodást.
4
A cégcsoport hírei Jól halad a Fukusima tanulságaira épülő Nemzeti Akcióterv végrehajtása 2016. szeptember 2.
(kép: oah.hu)
A fukusimai baleset után Magyarországon is felülvizsgálták a paksi atomerőmű ellenálló képességét. Az úgynevezett stresszteszt eredményei alapján elhatározott intézkedések a Nemzeti Akciótervben jelentek meg, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott. A terv előrehaladását 2013-ban és 2015-ben az EU felülvizsgáltatta, s megállapította, hogy az intézkedések jó ütemben haladnak, sőt, jó gyakorlatokat is kiemelt a magyar megoldások közül. Idén, a Nukleáris Biztonsági Egyezmény keretében háromévente rendezett nemzetközi felülvizsgálati konferenciára készülő országjelentés részeként, az Országos Atomenergia Hivatal ismét felülvizsgálta a Nemzeti Akciótervet. Eszerint az elhatározott 51 feladatból 28 teljesítését az OAH elfogadta és lezárta, további 9 feladat teljesítését a hivatal még értékeli. A többi feladat zömének időarányos teljesítése mellett 4 feladatnál van késés, de a terv lezárásának végső, 2018-as határideje ezeknél is tartható. A fukusimai tapasztalatok felhasználásával növekednek az atomerőmű biztonsági tartalékai és tovább javul felkészültsége a nagyon kis valószínűségű extrém helyzetek kezelésére is - írta honlapján az OAH. Tovább dolgozik az MVM OVIT a Rákosrendező-Esztergom vasútvonalon 2016. szeptember 9., 6.
(logó: ovit.hu)
Szeptemberben a hétvégi és az esti órákban részleges és teljes vágányzár mellett folynak a Rákosrendező és Esztergom közötti 51 km-es szakasz villamosítási munkálatai - közölte a NIF Zrt. az MTI-vel. Ez alapján írta a Napi, az OrientPress, hogy felsővezetéki oszlopokat állítanak, elvégzik a vezetékszerelést,
5
szeptember 23-tól pedig folytatják Angyalföld és Esztergom állomás vágányhálózatának átépítését. November végéig a két állomáson régi kitérőket bontanak el és újakat építenek be. Vágányátépítési és pályaépítési munkák is zajlanak, a Vasúttörténeti Parknál pedig elkezdődik a vágánykorrekció. A villamosítási feladatokon belül mintegy 800 új oszlopot állítanak fel, az ehhez kapcsolódó vezeték- és egyéb szerelési munkálatok is megkezdődnek. A beruházás célja, hogy 2017 végéig a vasútvonal alkalmas legyen a villamos vontatásra. A villamosítás, az ütemes menetrend és a korszerű Flirt motorvonatok forgalomba állításával várhatóan további 10 perccel csökkenhet a menetidő. A kivitelezést a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Zrt., TRSZ Kft.) végzi nettó 33,7 milliárd forintért. A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, magyar és uniós forrásokból valósul meg. A MAVIR Zrt. megkezdi a Perkáta-Martonvásár, illetve a Perkáta-Paks 400 kilovoltos villamos távvezeték oszlopainak beszabályozását - tudósított a Dunaújvárosi Hírlap. A cég munkagépei elkerülhetetlenül taposási kárt okozhatnak a vezetékek által érintett ingatlanokon vagy földterületeken. A kárt szenvedett terület használóját a jogszabályok értelmében kártalanítás illeti meg. A kárigényeket a térségi építésvezetőnek kell bejelenteni. Szavazás a neten: előkelő helyen végzett az MVM NET vezetője 2016. szeptember 8.
(fotó: mvmnet.hu)
Top 25-ös szavazást indított az IT Business cégvezetőkről. Az internetes voksoláson hetedik helyen végzett Krénusz Kornél, aki 2015 júliusában vette át az MVM Csoport távközlési tagvállalata, az MVM NET Zrt. vezetését. Az állami tulajdonú távközlési társaság versenypiaci szemlélettel működik. Toplistába kerülésére számítani lehetett, hiszen a versenyszférából érkezett. A jelentős iparági tapasztalattal rendelkező vezérigazgató új fordulatra kapcsolta a vállalatot - írta az IT Business. Nem engedi, hogy a szervezet „belekényelmesedjen” az állami feladatokból adódó szerepkörébe, mert annak
6
piaci szolgáltatásaik is kárát látnák. Elsődleges feladatuk, hogy biztosítsák a nemzeti távközlési gerinchálózatot az állami intézményeknek. Szélessávú adatkapcsolatokat nyújtanak a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató, és rajta keresztül a legtöbb állami szervezet és intézmény részére. Közvetlenül szolgálják ki viszont a ProM-et és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, amely iskolákat lát el - és az egyetemi-akadémiai szférát - adathálózati kapcsolatokkal. A szakember irányítása alatt feszített tempóban, 2016. április elejére megvalósult a társaság életében kiemelkedő szereppel bíró hazai LTE450 mobil adatátviteli hálózat kiépítése. Az MVM NET Európa egyik első 4. generációs, vagyis LTE hálózatát építette ki a 450 MHz-es frekvencián. A kormányzati és üzleti ügyfeleket kiszolgáló hálózaton nagy sebességű adatátviteli szolgáltatások, valamint M2M alkalmazások kiszolgálására kis sebességű adatátviteli szolgáltatások érhetőek el Magyarország teljes területén. A következő három évben jelentősen szeretnék bővíteni optikai gerinchálózatuk hosszát, amely jelenleg több mint 6200 km hosszú, de sok esetben a végfelhasználóktól távol van. Kiemelt kormányzati elvárás és saját érdekük is, hogy a gerinchálózati aggregációs csomópontokat, így a végpontokat minél közelebb vigyék felhasználóikhoz. 2018-2019-re minden járási központban saját végződtetési pontot akarnak létrehozni - írta a cég terveiről a lap, illetve a portál. Naperőművet építenek Bükkábrányban 2016. szeptember 8.
(fotó: eszak.hu)
Naperőmű épül a következő években Bükkábrányban. Valaska József igazgatósági elnök az MVM érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű Zrt. minapi bányásznapi ünnepségén kifejtette: 20 megawattos fotovoltaikus erőművet terveznek bankhitelből. Ha készen áll, ez lesz az ország legnagyobb ilyen létesítménye, további két visontai erőművel pedig összesen 60 megawattosra növelik naperőműves kapacitásukat - olvasható az Észak-Magyarországban. Miként Tóth Balázs cikkében jelezte: szükség is lesz a beruházásokra, a dolgozók kemény munkájára, hiszen jelenleg nagyon alacsony az áram ára, a külföldi államilag segített - energiatermelés miatt. A fő cél továbbra is a szénből
7
előállított áramtermelés lesz, de az ipari parkok, illetve egyéb üzletágak nélkül nem lennének nyereségesek. A hosszú távú tervek között szerepel egy új, tisztaszén-technológiájú blokk építése Visontán. Jelenleg az ad nagy feladatot Bükkábrányban, hogy pótolják a kieső visontai széntermelést. Megnyitják ugyanis a keleti bányát, emiatt több gépet átvezényeltek a déli visontai bányából.
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű bővítésével 70 százalékra nőhet az atomenergia súlya 2016. szeptember 9.
(fotó: portfolio.hu)
„Magyarország mindig is hangsúlyozta a nemzetállami szuverenitás fontosságát az energiamixről való döntésekben, most pedig úgy tűnik, hosszú távon is az atomenergiára akarnak támaszkodni. Amennyiben ez az összes releváns uniós irányelvnek és Euratom-szabályozásnak megfelel, akkor az Európai Bizottság elismeri, hogy Magyarországnak jogában áll további atomerőmű-beruházásokat végrehajtani” - mondta a Portfóliónak adott exkluzív interjújában Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos, aki Budapesten járt (ennek céljáról információ a hazai hírek között). Az Európai Bizottság számára az elsődleges szempont, hogy megbizonyosodjon róla: az adott ország teljesíti a legszigorúbb elvárásokat a nukleáris biztonság, a radioaktív védelem, valamint a hulladékgazdálkodás terén. Mindemellett fontos a nukleáris fűtőanyagok beszerzési forrásainak diverzifikálása, hogy garantált legyen az ellátásbiztonság. A bizottságot 2014 augusztusában tájékoztatta Magyarország a Paks II. projektről. Az EB megjegyzi: a két újabb reaktor üzembe állításával a nukleáris energia áramtermelésen belüli aránya mintegy 40 százalékról 70 százalék körülire emelkedhet (átmenetileg - jegyezte meg a szerkesztő). A Paks II. beruházás üzleti terve azzal számol, hogy a megtermelt villamos energia egy részét Magyarország exportálhatja is a belföldi áramkereslet és az áramárak függvényében - olvasható a Portfólió honlapján.
8
„Az egyeztetések elég konstruktívak, bízunk benne, hogy a magyar hatóságokkal jó megoldásokat találunk ezeknek az ügyeknek a megoldására. Mindkét oldalról tisztán látszik a hajlandóság a megegyezésre” - idézte a szintén Budapesten járt Maros Sefcovicot, az EB energiaunióért felelős alelnökét a bővítés kapcsán az Index/Eurológus. Népszabadság: veszteséges gigaberuházás 2016. szeptember 5.
(látványterv: nol.hu)
Ősszel döntés születhet a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezéséről. A magyar kormányra súlyos perek várnak - írta a Népszabadságban Hargitai Miklós. A folyamatban lévő két eljárás közül a tiltott állami támogatás ügyében az eredmény is borítékolható, és a beruházási tender elhagyása miatt indított vizsgálat befejezése is közelebb került. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője azt valószínűsíti, hogy a kormány kénytelen lesz elfogadni azt az uniós érvelést, miszerint a beruházás jelentős állami támogatást tartalmaz, tehát nincs esély rá, hogy a piacon megtérüljön, és a kiadások, illetve a várható bevételek különbségét az állam fogja kiegyenlíteni. Az Európai Bizottság ugyanakkor tudomásul veszi, hogy projektre (így a támogatásra is) a magyar energiapiac egyensúlya miatt szükség van. A politikus szerint a bizottság várhatóan arra az álláspontra helyezkedik, hogy (…) az adófizetők pénzét veszteséges beruházásokra költeni olyan tagállami jog, amelybe Brüsszelnek nincs oka beleszólni. Kevésbé egyértelmű a helyzet a Roszatom verseny nélküli kiválasztása miatt. Jávor Benedek szerint a kormány azzal érvel, hogy a magyar műszaki és biztonsági előírásoknak csak az orosz technológia felel meg. A lap egy másik forrása ezt szakmai képtelenségnek nevezte: a hazai energiaipar éveken át nemzetközi tender kiírására készült, az összes erőműtípust megvizsgálták, az előzetes környezeti értékelés is négyféle reaktorra készült, soha nem merült föl, hogy bármelyik inkompatibilis lenne a hazai előírásokkal (ellenben a beszerezni tervezett orosz reaktort magyar kormányzati közlés szerint több mint ezer ponton kell módosítani ahhoz, hogy illeszkedjen a hazai szabályokhoz). Az Orbánkabinet miniszterei maguk is a tender mellett érveltek egészen 2013 őszéig.
9
Ráadásul több, egymástól független forrás is úgy tudja, hogy a brüsszeli igen egyik feltétele az alvállalkozók kötelező tendereztetése, azaz a Siemens, az Alstom és a többi európai beszállító beengedése lesz (értelemszerűen a potenciális magyar cégektől elvéve az esélyt), ami önmagában megkérdőjelezi azt az állítást, hogy a Roszatom megbízásának nem volt alternatívája. A lap kérdésére Jávor Benedek is megerősítette: vannak olyan vélemények a bizottságon belül, melyek szerint a nukleáris beruházásokra nem vonatkozik az európai versenyjog. Ezt még az uniós biztosok közül sem osztja mindenki, a tagállamok jelentős része pedig mereven elutasítja, és a bizottság ilyen értelmű döntését veszélyes precedensnek tekintené. A lap értesülése szerint Paks II. engedélyezése esetén Ausztria haladéktalanul az Európai Bírósághoz fordul, és van rá esély, hogy Luxemburg, illetve több nemzetközi civil szervezet is ugyanígy tesz. Baj lehet a környezetvédelmi engedéllyel is: mivel egy korábbi uniós eljárás miatt a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítása meghiúsult, a tervezett erőmű területén, a reaktorok között kell egy átmeneti tárolót építeni a sugárzó hulladéknak, erre azonban a már beadott engedélykérelem nem terjed ki, így valószínűleg az egész procedúrát újra kell kezdeni. A cikk nol.hu portálon megjelent változata szerint egyre kevésbé valószínű, hogy a kormány által sűrűn emlegetett brit Hinkley Point beruházást - ahol az EB a deklarált állami támogatás ellenére engedélyezte a létesítést - a magyar ügyben hivatkozási alapnak lehet tekinteni. Egy szakmai szervezet állásfoglalása nyomán ugyanis (erről a Financial Times is írt) az új brit atomerőművet sokkal olcsóbban ki lehetne váltani szélfarmokkal vagy gázerőművekkel. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megállapította, hogy a tervezett létesítmény túlságosan drága, így előfordulhat, hogy a brit kormány kihátrál a projekt mögül. A magyar kormány kénytelen lesz elmagyarázni az állampolgároknak, hogy bár a Paks II. atomerőműben termelt áram nem lesz olcsó, és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani vetette fel az Energiaklub. A szervezet kérésére Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője 16 lehetséges forgatókönyv alapján számolta ki a tervezett beruházás közgazdasági mérlegét: a legvalószínűbb opció szerint évente 100 milliárd, a hitel visszafizetésének időszaka alatt több mint 2000 milliárd forintnyi pótlásra lesz szükség a 4000 milliárd forintba kerülő projektnél. (nol.hu)
10
Alternatív energia VG: korai temetni a szélenergiát 2016. szeptember 8., 6.
(fotó: vg.hu)
Megeshet, hogy még évekig nem épül Magyarországon szélerőmű: a Miniszterelnökséget vezető miniszter áramtörvény-módosító javaslata szerint erősen szigorodnának a technológia telepítés feltételei, az NFM pedig nem tartja indokoltnak új létesítmények felállítását - írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla, jelezve: a befektetők viszont ugrásra készen várják az új tendereket azóta, amióta kiderült: a zöldenergiának új támogatási rendszere lesz. Az Alteo Group vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila a lapnak azt mondta: azok a legújabb bejelentések, melyek szerint a hazai áramrendszernek most nincs szüksége szélerőművekre, az időtávról nem szólnak. Márpedig tervezni 2020 után is kell. A szakmai várakozást főleg az táplálta, hogy 2008-ban a rendszerirányító MAVIR kijelentette: a meglévő 330 megawattnyi szélenergia-kapacitásnál jóval többet, akár 740 megawattot is tudna kezelni. Igaz, közölt mást is, ami kisebb figyelmet kapott. Például, hogy ezzel a 740 megawattal csak számos feltétel teljesülése esetén birkózik meg. Ilyen feltétel, hogy maga szabályozhassa a szélerőműveket, továbbá, hogy szabályozható (egymást kiegyensúlyozó) csoportokba tömörüljenek a kiserőművek és az energiatároló rendszerek. Az is kívánatos lenne, hogy az új kapacitásokat szétszórtabban telepítsék, illetve az, hogy javuljon a szélerőműves termelés előrejelzése. E feltételek ma is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megújuló, időjárásfüggő technológiák fenntarthatóan illeszkedjenek az áramrendszerbe - válaszolták a rendszerirányítónál. Mivel a villamosenergia-rendszer képességei 2008 óta nem javultak, biztosan többletkiadással járna, ha a rendszernek sok új, időjárásfüggő termelőegységet is kezelnie kellene. Ráadásul ma a 2008-asnál sokkal kevesebb olyan erőművi tartalékkapacitás van az országban, amellyel megtartható a rendszer egyensúlya az ingadozó szélenergia-termelés mellett is. Márpedig 2008-ban is az volt a szélkapacitások bővítésének fő akadálya, hogy nincs elég visszafogható tartalékkapacitás az országban, amelyet le lehetne kapcsolni, ha túl sok szélenergia termelődik.
11
„Egyáltalán nem kell temetni a hazai szélenergiát. A ma működő egységek 7-8 évesek, de 20-25 évig üzemképesek. Legfeljebb 15 évig vagy a megtérülésükig jár utánuk áramátvételi ártámogatás, de szakmai oka ezután sem lesz leállításuknak. A fő költségük ugyanis a karbantartás, ami megawattóránként 6 euró körül van, és a teljes működési költségük sem több megawattóránként 8-9 eurónál. Még akkor is megéri ezeket az erőműveket működtetni, ha rájuk terhelik a szabályozásuk miatti, rendszerirányítási többletköltségeket” - magyarázta Chikán Attila. Az Alteónak is vannak szélerőművei, amelyek más megújuló és gázüzemű egységekkel közös rendszerben, összehangoltan működnek. A cégnek összehangolást végző, úgynevezett virtuális erőműve is van. Szerinte az országban működő szélkapacitásokat is célszerű lenne más kiserőművekkel közös portfólióban kezelni, miután lejár a támogatásuk. Várható, hogy a támogatási időszak lejárta után a létesítmények egy részétől meg akarnak válni tulajdonosaik. A vezérigazgató nem titkolta: az Alteo is szívesen vásárolna, ha talál előnyöket ígérő, eladandó szélerőműveket. Bár sok cikk született a minap benyújtott törvényjavaslatról, az kevésbé ismert, hogy szeptembertől hatályos egy új rendelet is - erre az NRGreport hívta fel a figyelmet. Eszerint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal dolga lett javasolni az energiapolitikáért felelős nemzeti fejlesztési miniszternek, valamint az építésügyért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy Magyarország területén összesen hány darab és mekkora teljesítményű szélerőműre adható építési engedély. A javaslatot a hivatal minden évben január 15-ig küldi el a két miniszternek, akiknek az együttes jóváhagyása szükséges. Csak annyi, illetve olyan teljesítményű szélerőműre adható ki építési, illetve használatbavételi engedély, amennyire a két miniszter által jóváhagyott döntés teret hagy. Magyar elektromos buszt tesztelnek Spanyolországban 2016. szeptember 9.
(fotó: autoszektor.hu)
A magyar evopro csoport által kifejlesztett elektromos autóbuszt teszteli két spanyol közlekedési vállalat, vizsgálva, hogy a Modulo miként használható a madridi belvárosi és elővárosi közlekedésben - a cégcsoport MTI-nek küldött
12
tájékoztatóját az Autópro, az Autószektor, a 24.hu is átvette. A teszt után hosszabb próbák következhetnek, melyek akár a környezetbarát busz spanyolországi debütálását is eredményezhetik külföldön először - írta a cég. A busz nyáron részt vett a '80edays' elektromobilitást népszerűsítő, nemzetközi földkerülő túrán és ennek madridi állomásán. A magyar nagykövetség szervezte bemutatón ismerkedhettek meg a járművel a spanyol ALSA és az EMT szakemberei. A cégek ezt követően kérték, hogy tesztelhessék a magyar fejlesztésű autóbuszt. Az elővárosi szolgáltatásokat végző ALSA három útvonalon próbálta ki a járművet, olyan helyen is, ahol még csak tervezik helyi járat indítását. A Madrid közlekedéséért felelős EMT telephelyi teszten több száz körös, városi üzemeltetést szimuláló hatótávolság-vizsgálatot végzett, majd szűkebb utcákon, fordulókon átvezető útvonalakon is kipróbálta a járművet. Az evopro közlése szerint a budapesti közlekedésben már bizonyított, kompozit szerkezetű, elektromos busz iránt több külföldi városból is érdeklődnek. A járművet hétvégén Andorrában is tesztelte az egyik közlekedési vállalat, de Monacóból is jelentkeztek, hogy kipróbálnák. Itthon nőtt az alternatív járművek forgalomba helyezése, máshol nem 2016. szeptember 7., 8., 11.
(fotó: autoszektor.hu)
Nem emelkedett lényegesen az alternatív üzemanyaggal hajtott autók forgalomba helyezése az év második negyedében az Európai Unióban, Magyarországon viszont csaknem duplájára nőtt - állapította meg az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete (ACEA), melynek jelentéséből az Autószektor/MTI idézett. Ezen időszakban 147 784 alternatív üzemanyaggal hajtott autót helyeztek forgalomba az unióban, 0,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Nagy eltérés volt a különböző kategóriák között. A forgalomba helyezett elektromos járművek száma 7,1 százalékkal, 33 866-ra nőtt. Elektromos hibrid járművekből 22,6 százalékkal többet, 63 707-et helyeztek forgalomba, az autógázzal, etanollal és földgázzal hajtott járművekből viszont 20,8 százalékkal kevesebbet, 50 211-et. Az év első felében 302 819 alternatív üzemanyaggal hajtott autót vettek az EU-ban, ez 3,5 százalékkal több 2015 első feléhez képest. Az alternatív hajtású járművek a nagyobb európai piacok között
13
Spanyolországban voltak legnépszerűbbnek: ott 84,4 százalékkal, kilencezerre nőtt a forgalomba helyezések száma, valamint Nagy-Britanniában, ahol 18,2 százalékkal több, vagyis húszezer autó került forgalomba. A növekedés mindkét országban a tisztán elektromos és hibrid járműveknek volt köszönhető. Olaszországban viszont 2015 második negyedévéhez képest 14,7 százalékkal, 51 ezerre esett vissza a forgalomba helyezett alternatív hajtású járművek száma az autógáz népszerűségének csökkenése miatt, amit nem tudott ellentételezni az elektromos és hibrid járművek 46,1 százalékos növekedése. Franciaországban 19 ezer autót helyeztek forgalomba, 9,4 százalékkal kevesebbet, elsősorban a hibrid és a földgáz hajtású autók népszerűségvesztése miatt. Németországban a hibrid autók üzembe helyezésének növekedése ellentételezni tudta az autógázzal hajtott járművek számának csökkenését, összességében így 0,3 százalékkal, 14 ezerre csökkent a forgalomba helyezett alternatív járművek száma. Magyarországon a második negyedévben 508 alternatív hajtású autót helyeztek forgalomba, 96,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az első félévben pedig 867-et, 102,6 százalékkal többet. 77 villanyautót vásároltak a második negyedévben az egy évvel korábbi 15 után, az év első felében pedig 148-at 35 után. 416 hibrid jármű került forgalomba a második negyedévben és 695 az év első felében, szemben a tavalyi második negyedévi 190 és 373 járművel. Autógázzal, földgázzal vagy etanollal hajtott autóból 15-öt állítottak forgalomba a második negyedévben, ez kevesebb az egy évvel korábbi 54-nél. Az év első felében pedig 24-et vettek a tavalyi 64 után. Villanyautó gyorstöltő-technológia kifejlesztésén dolgozik a Volkswagen, hogy 15 perc alatt az akkumulátorokat 80 százalékosra lehessen tölteni. (mfor.hu/MTI)
Erőművé alakítják a bécsi lakásokat 2016. szeptember 6.
(fotó: napi.hu)
Elkészült az első önkormányzati lakóépületre telepített közösségi naperőmű az osztrák fővárosban. Összesen 1229 napelemből áll a bécsi energiaszolgáltató vállalat, a Wien Energie legújabb közösségi naperőműve, amely évente 330 ezer KWh zöldáramot termel. Ez 3667 hűtőszekrény éves fogyasztásának felel meg -
14
Bécs kereskedelmi irodájának közleményére a Napi hivatkozott. A több mint 130 bérlőnek elővásárlási joga van a napelemekre, amelyeknek darabját 950 euróért vehetik meg. Egy lakó maximum tíz panelt vásárolhat, a befektetés 1,75 százalékon kamatozik. 25 év elteltével a Wien Energie visszavásárolja a napelemeket. A közösségi naperőművek rendkívül népszerűek az osztrák fővárosban, az elsőnek 24 óra alatt elkapkodták a "részvényeit". A Wien Energie 2012 óta összesen 25 közösségi erőművet létesített, amelyből 23 a nap, kettő pedig a szél energiáját hasznosítja. Megépítésük óta összesen 21 millió kilowattóra zöldáramot termeltek, és több mint hatezren vásároltak részesedést bennük. A Wien Energie célja, hogy 2030-ig megduplázza, vagyis 40 százalékra növelje a megújuló energiaforrások arányát. Így addigra a mai 800 ezer ember helyett 1,5 millió bécsit láthat el zöldárammal.
A hazai energiaszektor hírei Aláírták a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó támogatási szerződését 2016. szeptember 9., 10.
(fotó: kormany.hu)
A bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését Budapesten írták alá a közép- és délkelet-európai földgázösszeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport idei miniszteri ülésén. Erről a hirado.hu, a vg.hu, a Napi, a magyaridok.hu, a Tőzsdefórum, a kormany.hu/MTI is beszámolt. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos a munkacsoport 2015. februári létrehozása óta az eddigi legeredményesebb megbeszélésnek nevezte a budapestit, amelyen egyebek között a gázfolyosó 179 millió eurós támogatását írták alá az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében. Ezzel az Európai Bizottság olyan projekteket mozdított elő, amelyek 230 millió eurós támogatásban részesülnek. Hozzátette: a munkacsoport közös nyilatkozatot fogadott el a vertikális földgázfolyosó létrehozásáról Görögország, Bulgária, Románia és Magyarország között a földgáz ezen országok közötti akadálytalan
15
áramlásáról, és arról, hogy előmozdítják az együttműködést az érintett országok szállítási rendszerirányítói között. Az egyetértési megállapodás lehetővé teszi Bulgária számára, hogy cseppfolyós gázhoz hozzáférjen és ebbe Ukrajnát is be tudja kapcsolni, ezzel a legfontosabb szabályozási akadályokat megszünteti az LNG területén. A biztos elmondta azt is, hogy a közeljövőben aláírják a magyarhorvát megállapodást a földgázvezeték kétirányúvá tételéről. A cél a már meglévő vezetékrendszerek fejlesztése. Szerinte elő kell mozdítani olyan további prioritást élvező projekteket, mint a horvátországi LNG-terminál megépítése, vagy a horvát gázrendszer belső fejlesztése az LNG Magyarország és Ukrajna felé szállítása érdekében. Az uniós biztos közölte: új akciótervet hoztak létre a régió villamosenergia-piaci integrációjáról, a megújuló energia, valamint az energiahatékonyság területén. A CESEC együttműködés példaértékű a biztos szerint az unión belül. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: a közép-keleteurópai régió országai ismét olyan előrelépést tettek, amely növeli a jövőbeli gázellátás biztonságát. A megújuló energiában és az energiahatékonyságban is közös a cél: az energiabiztonság erősítése - mondta az államtitkár. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke mérföldkőnek nevezte a megállapodásokat, amelyekkel a következő években olyan rendszert tudnak felállítani, amely megteremti a délkelet-európai régió energiaellátásának biztonságát és diverzifikációját. A tavaly elfogadott akciótervnek megfelelően a megállapodásokkal biztosítani tudják, hogy az érintett délkelet-európai országoknak (amelyek legkiszolgáltatottabbak az energiabiztonság szempontjából) legalább három különböző földgázbeszerzési forrása legyen. Ezek az országok, köztük a magyar lakosság a nyugat-európainál 20 százalékkal többet fizettek korábban a gázért - mondta. A Budapesten rendezett CESEC miniszteri ülésen négy megállapodást írtak alá. Egyetértési megállapodás született Ukrajna, Románia, Bulgária és Görögország szállítási rendszerirányítói között a transzbalkáni földgázvezeték kétirányúsításáról. A CESEC 2015. február 9-én alakult, miután Oroszország leállította a Déli Áramlat projektet. A részt vevő országok Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Bizottság. Feladata a határokon átnyúló energetikai projektek fejlesztésére, végrehajtására irányuló erőfeszítések összehangolása.
16
Javulhat Magyarország energiabiztonsága 2016. szeptember 8.
(fotó: hirado.hu)
Soha nem látott mértékben javulhat Magyarország energiabiztonsága, ha Horvátország és Románia felől is tud földgázt vásárolni - jelentette ki a magyar külügyminiszter Budapesten, az Európai Bizottság energiaügyi biztosával folytatott megbeszélése után, melyről a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu is beszámolt az MTI-t idézve. A román-magyar interkonnektorral Magyarország hozzáférhet a déli gázfolyosóhoz, vagyis a Dél-Európába szállított azeri - és később esetleg közép-ázsiai - földgázhoz. Ez az észak-déli infrastruktúra kulcsfontosságú Magyarország számára, hiánya súlyos energiabiztonsági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent a közép-európai országok számára - mondta a külügyminiszter. A magyar kormány várakozása szerint a (hétvégi) horvátországi parlamenti választások után elkezdődhet a magyar-horvát földgázvezeték kétirányúsítása. A rezsicsökkentés miatt mérséklődött a nem fizetők száma és tartozása is 2016. szeptember 5.
(grafika: magyaridok.hu/MEKH)
Egy év alatt 68,2 milliárdról 30 milliárd forintra csökkent a földgáz- és áramcégeknél nyilvántartott tartozások összege - írta a Magyar idők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataira hivatkozva. Miként Somogyi Orsolya ismertette: a tavaly júniusi 38,8 milliárd forintról 12,2 milliárdra zuhant a lakosság földgázszolgáltatóknál nyilvántartott, lejárt tartozása egy év alatt. A nyilvántartásból arra lehet következtetni, hogy a nyár közepére sokaknak sikerült rendezniük télen felhalmozott tartozásukat. A 2015-ös és az idei első fél év adatait összehasonlítva a tartozók száma egy év alatt százezerrel csökkent: 2016
17
júliusát már csak 458 ezren kezdték földgázdíj-hátralékkal, míg tavaly nyár közepén még 562 ezer lakossági fogyasztó maradt adós. Az áramszolgáltatóknak 923 ezren tartoznak, 73 ezerrel kevesebben, mint év elején. Tavaly június végén 1,57 millió lejárt kintlévőséggel rendelkező felhasználót jegyeztek, és akkor 29,3 milliárd forint volt a tartozásállomány, ami egy év alatt 17,7 milliárd forintra mérséklődött. A lap szerint az állami rezsicsökkentés mérséklő hatással volt az adósok számára és a tartozás volumenére is, mert amíg a programot megelőző év, 2012 nyarán még nagyjából hárommillió kifizetetlen energiaszámla volt, 2015 első felének végére 1,8 millióra apadt a tartozók száma. A tartozás összege 2013ban meghaladta a 140 milliárd forintot, tavalyra pedig megfeleződött.
Visszaesés után javuló gázár-helyezés 2016. szeptember 7. Míg júliusban két összevetés szerint is romlott az európai fővárosok sorában Budapest energiaár-helyezése, augusztusban visszaszereztük a gázár szerinti, júniusban elvesztett második helyet - a Népszabadság is a MEKH nemrég közzétett, az európai nagyvárosok közműárait összevető adatsorait elemezte. Júliusban az áramár szerinti listán Bukarest előzött, így a magyar fővárosban immár csak az ötödik legolcsóbb a lakossági áram. Ez több mint két és fél éve a legrosszabb adat - olvasható Marnitz István cikkében. A vásárlóerő szerinti listán júliusban Riga került Budapest elé és sorolta hátra a magyar fővárost a hatodikról a hetedik helyre. Ez szintén - több mint két éve - a legkedvezőtlenebb helyezés. Augusztusban a helyezések nem módosultak, de a gázárak szerinti sorrendben ismét előztük a felmérésben szereplő 26 főváros közül az egyedül EU-n kívüli Belgrádot, ami miatt júniusban Budapest visszasorolt a másodikról a harmadik helyre. A vásárlóerő szerinti áramár, valamint az átlagkereseten belüli közműköltségek arányát tekintve továbbra is megmaradt az átlagot rontó kedvezőtlen helyezésünk.
18
VG: visszadobott vizes tervek 2016. szeptember 6.
(fotó: maviz.org)
Év végéig dolgozhatnak a víziközmű-társaságok azon, hogy meglegyen a törvényben rögzített, 150 ezer felhasználói egyenértéknyi ügyfelük. Ha nincs, nem szolgáltathatnak. A szigorú feltételt a 2011 utolsó napján hatályba lépett víziközmű-törvény fogalmazta meg, amelynek hatására egymást követték az ágazaton belüli fúziók, és az akkori 373 társaságból mostanra 41 maradt emlékeztetett a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. A megmaradt cégeknek (illetve az ellátásért felelős önkormányzatoknak) mindig rendelkezniük kell 15 évre szóló gördülő fejlesztési tervvel. (Ez a terv víz- vagy csatornarendszerenként készítendő el - jegyezte meg a cikk írója.) A tervek két fő részből állnak: egy felújítási és pótlásiból, valamint egy beruházásiból. A legutóbbi terveket tavaly szeptember 15-ig kellett jóváhagyatni a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatallal, a legújabbakat 2016. szeptember 30-ig. Bár a határidőket eddig tartották, terveik egy része egyelőre füstbe ment. Például a terület legnagyobb hazai társasága, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 2016-2030as elképzeléseinek mindkét részéből csak az első ütemet hagyta jóvá a hivatal, mert úgy találta, hogy ez műszakilag indokolt és pénz is van rá. A II. és III. ütemre viszont vagy nincs elég pénz, vagy be sem mutatta azokat részletesen az FCSM. Hasonló részleges jóváhagyás történt több más település esetében. Ám az is megesett, hogy az egész anyagot visszadobta a hivatal: a minap például több mint harmincat, mert hiányosak, egyes ütemei nem tartalmaztak feladatot, vagy nem derült ki belőlük, mennyibe kerülne a megvalósításuk. Ezzel szemben az ország második legnagyobb árbevételű víziközmű-társasága, a Fővárosi Vízművek (FVM) terveinek egészére rábólintott a hivatal. Igaz, ez csak a 2019-ig szóló elképzelés volt, vagyis nagyon rövid időn belül terítékre kell kerülnie a 2020-ig szóló változatnak is. A határozatok alapján úgy tűnik: a cégek egy része nem fordított nagy figyelmet a közép- és hosszú távon megvalósítandó tervekre, és a fejlesztések forrásai sem állnak mindenütt rendelkezésre. A KPMG 2015-ös tanulmánya igen borús képet festett a hazai víziközműtársaságok állapotáról. Megállapította, hogy a már akkor is csak 42 cégből álló terület vállalatainak együttes árbevétele 2014-ben esett, és összességében
19
veszteségesek voltak. Extra teher a vállukon, hogy miközben rendkívül magas fix költséghányaddal dolgoznak, hálózatuk hossza után ugyanúgy tovább nem hárítható közműadót kell fizetniük, mint a náluk sokkal nagyobb árbevételű vezetékes ágazatoknak. Változás remélhető a MEKH nyár elejei javaslata alapján, melyet várhatóan ősszel tárgyalnak a döntéshozók.
Hibabejelentő applikációt fejlesztett az E.ON 2016. szeptember 8.
(fotó: eon-hungaria.com)
A közvilágítási hibák gyors és egyszerű bejelentését szolgálja, de akár más közműszolgáltatók hibáinak jelzésére is továbbfejleszthető az a mobiltelefonos applikáció, amelyet Nagykanizsán mutatott be az E.ON Hungária Zrt. Tímár Ákos, az E.ON City programiroda munkatársa azt mondta: olyan egyszerű alkalmazást fejlesztettek, amely közvilágítási hibák bejelentését teszi lehetővé úgy, hogy fotót és szöveges üzenetet is küldhet a bejelentő, mindehhez automatikusan társul a jelzett hely GPS-koordinátája. A mobiltelefonok mindhárom operációs rendszerében elérhető applikáción történő hibajelzéseket a www.varosszerviz.hu weboldalon egy térkép is összesíti, de a bejelentő maga is értesítést kap jelzésének feldolgozásáról és a hibaelhárításról. Az áramszolgáltató mobilalkalmazása továbbfejleszthető, vagyis más közműszolgáltatók és városüzemeltető cégek is csatlakozhatnak hozzá. Győrben, a várossal együttműködve például nemcsak a közvilágítási, hanem más közterületi hibát is jelezni lehet majd. Várfalvi Ferenc, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. nagykanizsai üzemének vezetője hozzátette: az egyhónapos tesztüzem után először Nagykanizsán vált elérhetővé a szolgáltatás. Még ebben az évben további 69 településen teszik elérhetővé az alkalmazást. Az E.ON mintegy 2200 településen működteti a közvilágítási rendszert, de azért ezt a 70 települést választották ki elsőként, mert ezekről érkezik a hibabejelentések 8090 százaléka. Az applikáció ötlete a cégen belülről származik, kifejlesztésébe azonban egy informatikai céget is bevontak. (figyelo.hu, mfor.hu, nrgreport.hu/MTI)
20
Külföldi energiaszektor Kínai cég esélyes a harmadik török atomerőmű építésére 2016. szeptember 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu/aa.com.tr)
Hivatalossá vált Kína és Törökország atomenergetikai együttműködése, miután az erről szóló szerződés megjelent az ankarai kormány közlönyében. Az atomenergiainfo.hu jelzete: az okmány egyebek között tudományos kutatásokról, atomerőművek építéséről, korszerűsítéséről és leszereléséről, a sugárzó hulladék kezeléséről is szól. Az egyezmény azután született, hogy 2010ben Ankara és Moszkva megállapodott: az első törökországi atomerőmű orosz technológiával épül a Roszatom kivitelezésében a Földközi-tengeri Akkuyunál. A második, a Fekete-tenger partján fekvő Sinopba tervezett nukleáris erőműre kiírt pályázaton már kínaiak is részt vettek. Noha ajánlatukat - amely saját pénzügyi konstrukciót is tartalmazott és nem kért kormánygaranciát - rendkívül előnyösnek ítélték. A megbízást 2013 tavaszán - az általa kínált jobb műszaki feltételeknek köszönhetően - végül az Atmea, a Mitsubishi Heavy Industries japán és az Areva francia vállalatok konzorciuma nyerte el. A következő évtől megélénkült az együttműködés Kína és Törökország között. A Kínai Állami Atomenergia-technológiai Társaság (SNPTC) 2014 novemberében exkluzív szerződéshez jutott a harmadik török atomerőművel kapcsolatban, az utóbbi hónapokban pedig intenzív tárgyalások folytak a két ország között. Vagyis az SNPTC már egy lépéssel előrébb tart leendő vetélytársainál a versenyben, amely nemsokára indul a tervek szerint négy - összesen 5000 MW-os - reaktorból álló, harmadik atomerőmű építésére szóló, 22-25 milliárd dollár értékű megbízásért. Az Asia Times internetes portál szerint a tender kiírása csak jövőre várható, így befuthat akár jobb ajánlat is.
21
Aggályos kínai részvétel a brit projektben - Feledékeny kínai munkások 2016. szeptember 5., 10. Titkosszolgálatok vizsgálják a kínai részvételt a brit Hinkley Point atomerőműben - erről az Energiainfó számolt be. Theresa May kormányfő kérte a felülvizsgálatot. Attól tart, hogy a kommunista állam 6 milliárd font értékű részesedése a Hinkley Point atomerőműben biztonsági kockázatokat jelent a szigetország számára. Közben a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi lap arról írt, hogy az egyik dél-kínai atomreaktornak a vészriasztó rendszere tévedésből három hónapig nem volt bekapcsolva, az, amelyik a reaktor sugárszintjét ellenőrizte volna. Idén májusban vették észre az atomerőmű dolgozói, hogy ki van kapcsolva, ezt követően rögtön üzembe helyezték. Az erőmű biztonsági bizottságának képviselői szerint az történhetett, hogy februárban az éves műszaki karbantartáson kikapcsolták és elfelejtették visszakapcsolni a vészriasztót. Ám azt is jelezték: ez idő alatt a reaktor működése zavartalan volt.
Jordániai atomerőmű: zajlanak az előkészületek 2016. szeptember 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A jövő év első felében készül el az első jordániai atomerőmű megvalósíthatósági tanulmánya - jelentette be a Roszatom vezérigazgatója. Szergej Kirijenko Vlagyivosztokban, egy nemzetközi rendezvényen elmondta: a dokumentum választ ad az alapvető pénzügyi kérdésekre és szükség van rá a végleges befektetési döntés meghozatalához is. Jordánia két, egyenként ezer MW-os reaktorból álló atomerőmű építését tervezi. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint - melyre az Atomenergiainfó hivatkozott - a létesítmény nemcsak az arab ország teljes energiaigényét lenne képes fedezni, hanem áramexportra is lehetőséget adna. A World Nuclear News honlap viszont a Procorre üzletvezetési tanácsadó cég adatait idézi: Jordánia energiafelhasználásának több mint 95 százalékát importálja, és azt reméli, hogy a nukleáris energiával 2030-ra csaknem ötven százalékot már saját forrásból
22
fedezhet. Az ország középső részébe tervezett erőmű építésére kiírt tendert 2013 novemberében a Roszatom nyerte meg. A 10 milliárd dollárosra becsült kiadások 30 százalékát (azonos arányban) Jordánia és Oroszország vállalja, a többiről még folynak az egyeztetések. A jordániai atomenergetikai bizottság elnöke lehetőségként említette, hogy kínai bankok állnák a kiadások ötven százalékát, amiért mintegy 30 százalékos tulajdonrészt kapnának. Ha a jövő év végéig sikerül rendezni a finanszírozási kérdéseket, 2025-re felépülhet az erőmű. A létesítményhez szükséges turbinák, elektromos berendezések beszállításáról Csehországgal, Japánnal, Kínával és Németországgal is tárgyalnak. Iránban újabb atomerőmű építését kezdték meg orosz segítséggel 2016. szeptember 10., 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az iráni Busherben újabb, immár a második atomerőmű építését kezdték meg szeptember 10-én orosz segítséggel; a projekt előreláthatólag tízmilliárd dollárba kerül. Az iráni állami televízió felvételeket közölt arról, ahogy helyi és orosz tisztviselők elindították a tíz év alatt megvalósuló építkezést, amelynek végén két, több mint ezer megawattos teljesítményre képes reaktort helyeznek üzembe. Iránnak már van egy orosz segítséggel felépített atomerőműve. Moszkva 2014-ben állapodott meg Teheránnal arról, hogy nyolc további reaktort épít. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség idén májusban problémamentesnek ítélte meg az Iránnal kötött atomalkuban foglaltak eddigi betartását. Teherán tavaly júliusban állapodott meg vitatott atomprogramjáról az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselőivel. Az egyezmény egyebek mellett arra kötelezte Iránt, hogy 300 kilogramm alá csökkentse alacsony dúsítású uránkészletét, urándúsító centrifugáinak számát 19 ezerről 6100-ra mérsékelje, továbbá az araki nehézvizes reaktorát úgy alakítsa át, hogy ott ne lehessen atomfegyverben is felhasználható plutóniumot előállítani. A tizenhárom éves vitát lezáró egyezség célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot ne használják katonai célokra, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket, de a fegyverszállítási embargó nagy része még évekig érvényben marad. (origo.hu, hirado.hu/MTI)
23
A minap egy tévéinterjúban Ali Akbar Szalehi iráni alelnök, az állami atomenergia-ügynökség vezetője kijelentette: az Oroszországgal kötött megállapodás értelmében a beruházás megvalósításában kihasználják Irán műszaki lehetőségeit. Arra utalt, hogy az atomerőmű-projektekről 2014 novemberében aláírt dokumentum szerint a Roszatomnak biztosítania kell Irán vállalatai és szervezetei számára a lehető legnagyobb arányú részvételt az új blokkok felépítésével, üzemeltetésével és majd a leszerelésükkel kapcsolatos munkálatokban. Ali Akbar Szalehi azt is mondta: minden atomerőművi egység évi 11 millió hordónyi olaj megtakarítását teszi lehetővé - idézte őt az atomenergiainfo.hu.
Különleges védelem belga atomerőműveknek - Leállások, indítások 2016. szeptember 8., 10. Terrorelhárító csoportokat állítanak fel a hatóságok a belgiumi atomerőművek védelmére, a tervek szerint néhány hónapon belül megkezdik működésüket. A Het Laatste Nieuws belga napilap arról számolt be, hogy az utóbbi hónapokban a nukleáris létesítmények biztonságát 140 katona felügyelte, őket váltják fel 2017 elején a célzottan kiképzett, gyors reagálású rendőri alakulatok, amelyeket félautomata fegyverekkel látnak el. „Már eddig is számos különleges intézkedést vezettünk be az atomerőművek védelmére, a biztonság további megerősítése azonban üdvözlendő” - mondta a Le Soir című újságnak a nukleáris létesítményeket felügyelő szövetségi ügynökség szóvivője. A belga kormány azért vezetett be különleges biztonsági intézkedéseket, mert a novemberi párizsi és a márciusi brüsszeli merényletek ügyében folytatott nyomozás részletei arra engedtek következtetni, hogy az ország nukleáris létesítményei terrorista sejtek célpontjai lehetnek. (mno.hu, Origó, Privátbankár, magyaridok.hu/MTI)
(fotó: nsnbc.me)
Újraindították szeptember 9-én a kelet-belgiumi Tihange 2. atomreaktort, amelyet a nukleáris területen kívül eső gőzfejlesztő központ javítása miatt előző nap le kellett állítani - közölte a Tihange erőművet üzemeltető Engie Electrabel vállalat a honlapján. A Tihange 1. reaktort szeptember7-én állította le az Electrabel energetikai vállalat, miután felújítási munkálatok közben
24
megrongálódott az a létesítmény, ahol a kisegítő szivattyú található. Ez a reaktor várhatóan a hónap végéig üzemen kívül lesz. A létesítmény harmadik reaktorát, a Tihange 3-at szeptember 10-én tervezik leállítani egy hónapra a rutin karbantartási munkálatok befejezéséig. A belga atomerőművek miatt régóta aggódnak a szomszédos Hollandiában csakúgy, mint Németországban és Luxemburgban. A biztonsági aggályok miatt ezek az országok áprilisban kérvényezték a reaktorok ideiglenes lekapcsolását. A belga szövetségi nukleáris hatóság (FANC) ugyanakkor közölte, hogy a reaktorok megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak, és semmi sem indokolja, hogy a német és luxemburgi kéréseknek eleget tegyenek. (hirado.hu/MTI)
Új urándúsító centrifugablokk az Uralban 2016. szeptember 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Új, kilencedik generációs urándúsító gázcentrifuga-blokkot helyeztek üzembe a Roszatom fűtőanyagokat gyártó társaságánál, a TVEL-hez tartozó Uráli Elektrokémiai Kombinátban. A Szverdlovszk megyében működő cégnél ez a negyedik ilyen egység, amelynek centrifugái nagyobb termelékenységre képesek, mint a korábbi nemzedékek hasonló berendezései. Az első blokkot 2013 decemberében, a másodikat 2015 márciusában, a harmadikat 2015 decemberében kapcsolták be a technológiai folyamatba - a RIA Novosztyi hírügynökségre az atomenergiainfo.hu hivatkozott. Bebizonyosodott, hogy a kilencedik generációs centrifugák termelékenysége körülbelül négyszer nagyobb, mint a nyolcadik nemzedéké. Ez a különbség a centrifugák mindegyik generációja között kimutatható. A negyedik centrifugablokk üzembe helyezése egy átfogó korszerűsítési programban valósult meg: az energiaellátás, az ellenőrzés, a vezérlés és a vészleállítás rendszerét is modernizálták. Az UEHK a világ legnagyobb urándúsító társasága, amely atomerőművek és más nukleáris berendezések fűtőanyagaihoz állít elő dúsított uránt.
25
Megvan az első hivatalos engedély a Török Áramlatra 2016. szeptember 7.
(térkép: gazprom.ru)
Megkapta első hivatalos engedélyeit a Gazprom a török hatóságoktól a Török Áramlat gázvezeték-építési projekt beindítására. Az orosz gázipari vállalat közleménye szerint - melyet itthon a Privátbankár, az Index, az mfor.hu, a Portfólió, a Napi, az Energiainfó, a Tőzsdefórum is átvett az MTI nyomán megállapodással zárultak a minap a megbeszélések Alekszej Miller, az orosz gázipari vállalat vezérigazgatója és Berat Albayrak török energiaügyi miniszter között. Abban állapodtak meg, hogy gyorsan lezárják a projekt megkezdéséhez szükséges előkészítő folyamatot. Az engedélyek kiadása jó hír a Gazprom számára. A lépés mutatja a török fél érdekeltségét a projektben és lefekteti a tényleges építkezés alapjait - mondta Alekszej Miller. Az orosz államfő 2014. december elején Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől, és Törökország felé viszi az orosz gázt. Januárban ki is jelölték az évi 63 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat útvonalát. A Gazprom bejelentette, hogy 20 százalékkal több, napi 282 milliárd köbméternyi földgázt kíván Ukrajnán keresztül Európába szállítani - írta az Energiainfóhoz eljuttatott közleményében a Naftogaz. A mennyiség sokszorosa a két cég közötti szerződésben rögzítettnek, ennek ellenére az ukrán fél kész teljesíteni a Gazprom kérését. A mennyiség növelésére az OPAL vezeték kiesése miatt volt szükség, amely a németországi és a közép-európai rendszereken keresztül az Északi Áramlathoz csatlakozik. Ugyanakkor a Naftogaz közleménye szerint az egyik átadás-átvételi pontnál a Gazprom nem tudja biztosítani a szerződéses nyomást. Ukrajna célja a mostani azonnali kérés teljesítésével, hogy demonstrálja: megbízható tranzitpartner - jegyezte meg Hlavay Richárd.
26
Hírek röviden 2016. szeptember 9. Olcsó energia, tiszta levegő - az Európai Mobilitási Hét főtámogatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A rendezvény itthon szeptember 16-tól 22-ig tart. Mottója: élénkítsd a helyi gazdaságot, autó helyett sétálj, kerékpározz vagy használd a tömegközlekedést! (Magyar idők, fizetett hirdetés) 2016. szeptember 8. A forint 70 éves történetét bemutató kiállítás nyílt az atomerőmű múzeumában. Pupp Ferenc numizmatikai gyűjteménye a múzeum fogadóterében december 15-ig látogatható. (atomeromu.hu) 2016. szeptember 9.
(fotó: paksihirnok.hu)
Megújult külsővel és tartalommal jelent meg szeptember 9-én a Paksi Atomerőmű havi magazinja, az Atomerőmű újság. A paksi és kalocsai kistérségben terjesztett, csaknem negyven éves lap kisebb méretben, ám nagyobb oldalszámmal jut el a jövőben a környék 30 ezer háztartásába. Tartalmában tudományos igényű szórakoztató magazin lesz, de foglalkozik majd azon témákkal is, amelyek az atomerőművet, annak dolgozóit és a környéken lakókat összekötik. (atomeromu.hu, paksihirnok.hu)
Összeállította: László Judit
