1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. december 12.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről MVM Csoport: fontos a kapcsolat erősítése a Gazprommal A szabályozás és a technológia formálja az energiapiacokat Hazai befektetőt szeretne a Mátrai Erőmű Zrt.
2 3 4
A cégcsoport hírei Új rekordok születtek a hazai áramfelhasználásban További 20 évvel meghosszabbítanák a 4-es blokk üzemidejét Az MVM NET adatközpontot épít Gödön Az év innovációs projektje a MAVIR műfészek programja
5-6 6 6-8 8
Szponzorálás Zárul az MVM Koncertek idei sorozata Karácsonyi hangulat az Atomenergetikai Múzeumban
9 9
A paksi bővítésről Paks II: még a versenypiaci hatásokat firtatja az EU Magyarország 70 százalékra növelné az atomenergia részarányát Az LMP az államfőhöz fordul az atomenergia-törvény módosítása miatt A kalocsaiak szeretnék az új hidat - Szekszárd is készül a beruházásra Ismét pénzt vontak el a projektcégtől
10 10-11 12 12-13 14
Alternatív energia Ötvenmilliárd ment el a zöldáram támogatására
14-15
Hazai hírek A Gazprom elnökével tárgyalt Orbán Viktor Energiaszabályozás: kötelezettségeire szólította fel Magyarországot az EB NFM: a családok rezsiterheit a jövőben is megfizethető szinten tartják Az Energia Tanács ülése az energiabiztonságért MTA-kutatóközpontban hozta létre új intézményét a NAÜ Az ENKSZ megvásárolja az EDF hazai villamosenergia-társaságait
15-16 16-17 17 18 19 20-21
Külföldi energiaszektor Tartja előnyét az orosz atomkonszern Mégis atomerőmű lesz az amerikai Bellefonte Bulgária kifizette a kártérítést - A kínaiakat érdekli Belene Kártérítés jár a német atomerőműveket üzemeltető vállalatoknak Bizalommal tekint az európai üzleti lehetőségek elé a Gazprom A lengyel gázszolgáltató panasza egy uniós döntés miatt
21-22 22-23 23-24 24-25 25-26 26-27 Hírek röviden 27-28 Szupermárkák között a FŐGÁZ - Az E.ON is kikapcsolási moratóriumot hirdet az ünnepekre Döntöttek a negyedik bányászati koncesszió nyerteseiről - Az Otthon Melege Programban csaknem 1000 ingatlantulajdonos már sikeresen pályázott
2
Hírek az MVM-ről MVM Csoport: fontos a kapcsolat erősítése a Gazprommal 2016. december 5.
(logó: mvm.hu)
Az orosz Gazprom és az MVM Csoport közötti stratégiai kapcsolat fenntartása és erősítése az egyik legfontosabb prioritás - mondta Csiba Péter, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója Budapesten, az orosz-magyar gázszerződés 20 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepégen. Az MVM Csoport közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy az eseményen részt vett többek között Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke, Alexander Medvegyev, a Gazprom vezetői testületének alelnöke, Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár, valamint Kádár Andrea Beatrix energiaügyért felelős helyettes államtitkár is. Az orosz földgáz magyarországi szállításairól szóló hosszú távú szerződést 1996-ban írta alá a magyarországi földgáz nagykereskedelmében piacvezető Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) jogelődje a Panrusgáz Zrt.-vel és a Gazprom export LLC-vel. A szerződés 2015 végén lejárt, az idén februárban Orbán Viktor oroszországi látogatásakor hosszabbították meg 2019 végéig. Ez a szerződés jelenti 20 éve Magyarország és az MFGK számára az ellátásbiztonság garanciáját, a megfizethető földgázellátás fenntartását. Csiba Péter leszögezte: az MVM Csoportnak a hazai földgázellátás biztosítása szempontjából elengedhetetlenek a hosszú távú szerződések, a társaságcsoport földgáz portfóliójának gerincét és az ellátásbiztonság garanciáját pedig évtizedek óta az orosz partnerrel kötött hosszú távú földgázszállítási szerződés jelenti. Az elnök-vezérigazgató a kiszámítható és a legmagasabb szintű ellátásbiztonsággal nyújtott szolgáltatás érdekében szükségesnek nevezte az orosz-magyar gázszerződés folyamatos vizsgálatát és piaci feltételekhez való igazítását, a kölcsönös érdekek figyelembevételével. Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke kijelentette: "szerződéseink már húsz éve sikeresen megfelelnek a gázpiacok változó kihívásainak. Mi ezen együttműködés fejlesztését és folytatását tűztük ki célul." A közleményt a hirado.hu is ismertette, a beszámoló pedig megjelent az MVM honlapján. (További részletek a hazai és a külföldi hírek között.)
3
A szabályozás és a technológia formálja az energiapiacokat 2016. december 5.
(fotó: mvm.hu)
Igazodni a tagállamok energiaágazatát egyre inkább meghatározó uniós szabályozáshoz, lépést tartani a technológiai fejlődéssel - ez a két legnagyobb kihívás, amellyel ma a hazai és régiós energiacégeknek szembe kell nézniük. Így vélekedtek az IIR Magyarország EnKon konferenciájának előadói, akik szerint a 2020-as célokat a vállalatok csak alapos jogi ismeretekkel, rugalmas stratégiával tudják teljesíteni. A minap tartott konferenciáról az nrgreport.com portálon Végh Zsófia tudósított. Eszerint Tótth András, az MVM Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese jelezte: az Európai Unió egyre több jogot von magához, csökkentve az egyes tagországok hatáskörét. A társaság e változó piaci környezetre szabott stratégiáját bemutató előadásában kiemelte a klímaszempontok szabályozásba történő beillesztését is, melynek elmulasztását később akár szankcionálhatja az EU. Az uniós szabályok harmonizálása eddig is komoly terhet rótt a tagországokra. A sajátosságokból adódóan több ponton is kérdéses ezek átültetése, alkalmazása. Az árampiacokon a hálózatrendszerekre korábban alkalmazott (kritikus infrastruktúrákra vonatkozó) jogszabály válság esetén ma már kevésnek bizonyulhat, ezért új szabályokat kell alkotni - jelezte példaként Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. Kitért az egyesített európai áramhálózati rendszer szabályozási kérdéseire is. Nagyobb integrációra van szükség, hogy az üzemzavarok számát csökkentsék, ami további kérdéseket vet fel - mondta. A november 30-án nyilvánosságra hozott, az uniós energiapiacok nagymértékű újraszabályozását célzó „Winter Package” ezer oldalas joganyagáról a konferencia résztvevői úgy vélekedtek: átültetése sok időbe telik majd. Az energiahatékonyságra és a párizsi klímacélok elérésére (is) fókuszáló anyag legalább olyan fontos része a szabályozásnak, mint a piaci liberalizáció érvelt Tótth András. Földgáz- és áramportfóliók versenyeznek egymással az integráció nyomán, a hazai áramtőzsde, a HUPX áraihoz a környező országokból egyre többen igazodnak. Az azonban nem egyértelmű, kialakul-e európai szintű ár, vagy inkább lokális tarifák lesznek jellemzőek - vetette fel.
4
Hazai befektetőt szeretne a Mátrai Erőmű Zrt. 2016. december 5.
(fotó: heol.hu)
Ősszel döntött a Mátrai Erőmű Zrt.-ben többségi részvényes német RWE (50,9 százalékos tulajdonos) és a szintén német EnBW (21,7 százalékos tulajdonos), hogy a közeljövőben értékesíti részvénycsomagját - erről a társaság dolgozói novemberben értesültek. A Heves Megyei Hírlap Valaska Józsefre, a mátrai cég igazgatóságának elnökére hivatkozva írta: az RWE és az EnBW forrást akar bevonni. A Mátrai Erőmű Zrt. - amelyben részesedése van az MVM Csoportnak is - nincs rossz helyzetben, nincs adóssága, az új tulajdonos hosszú távon tervezhet vele. Közben fejlesztik az új erőművet, amely más gondolkodásmódot igényel, hiszen integrálja a villamosenergia-termelést és a tárolást - olvasható Tóth Balázs cikkében. Valaska József jelezte: a tenderre a világ bármely részéről jelentkezhetnek, de hazai befektetőt jobban szeretnének, mert a Mátrai Erőmű Zrt. nemcsak az energiaverseny, hanem az ellátás biztonsága szempontjából is fontos. A vásárló lehet állami cég, de magánbefektetők is érdeklődnek. A lap úgy tudja: a tárgyalások 2017 közepére zárulhatnak. Miután az eladást engedélyezniük is kell a hatóságoknak, legkorábban jövő év végére dőlhet el az erőmű sorsa. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: a kormány már 2011-ben kinyilvánította szándékát - kész arra, hogy az állami tulajdonrészt növelje. Az eladás oka az európai energiaipari folyamatokban keresendő - erről is beszélt a lapnak Valaska József. Emlékeztetett: az EB új villamosenergia-ipari szabályozást is elfogadott néhány nappal ezelőtt, amely hosszú távon kihat a lakossági árakra (kivezetnék az áram hatósági árát). Utalt arra is, hogy az erőműnek alkalmazkodnia kell a változó helyzethez. „Az elmúlt időszakban a megújuló energia felértékelődött, szubvenciót kapott, amely a hagyományos termelésben zavarokat okozott, ez pedig nehézségekhez vezetett a rendszerek fenntartásában. Most a hagyományos energia értékelődött föl, ez kap támogatást, hogy ne menjen csődbe. A hagyományos erőműveket majd az energia tárolása szorítja ki a piacról. A jövő fejlesztési feladatait együttesen a szénalapú energiatermelés megújítása, a megújuló energiák, valamint az energiatárolás adja” - vázolta az igazgatósági elnök az erőmű fennmaradásának lehetőségeit.
5
A cégcsoport hírei Új rekordok születtek a hazai áramfelhasználásban 2016. december 9., 7., 11.
(fotó: facebook.com/mavir)
Kétszer is megdőlt az áramfogyasztási rekord az elmúlt napokban: a december 8-án mért 6749 megawatt az eddigi legmagasabb rendszerterhelési adat Magyarországon - közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI-vel. Előtte két nappal, december 6-án a terhelés mértéke többször is túllépte a 6700 megawattórát. Miként a Napi, a portfolio.hu, a lokal.hu, a magyarhirlap.hu, a Privátbankár, a hirado.hu, az origo.hu stb. írta: a cég az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárásával és az ünnepi díszkivilágítással magyarázza a csúcsot döntő áramfelhasználást. A MAVIR arra számít, hogy ha folytatódik a mostanihoz hasonló időjárás, megdőlhet a rekordérték is. Az előírás szerinti tartalékot a mostaninál kedvezőtlenebb helyzetben is biztosítja a rendszerirányító, az ellátásbiztonság szintje az előírt hazai és nemzetközi normáknak megfelelő, az átviteli hálózat műszaki állapota kifogástalan. A közlemény szerint egy átlagos téli hétköznap 125 ezer és 140 ezer megawattóra között mozog az országos bruttó áramfelhasználás, míg a napi bruttó csúcsidei rendszerterhelés hétköznapokon 6000-6600 megawatt között változhat. A fogyasztás általában november vége és december közepe közt a legnagyobb, de karácsony közeledtével visszaesik. A cég szerint ennek egyik oka az, hogy december közepétől már nem üzemel a legtöbb gyár és üzem, sokan szabadságot vesznek ki, szünetet tartanak a hivatalok és az iskolák. A december 6-án mért rekord kapcsán a Világgazdaságban B. Horváth Lilla jelezte: minden irányból érkezett áram: használhattuk a szomszédos országokban termelt, illetve rajtuk keresztül érkező villamos energiát is egyebek között német szélparkok, lengyel, ukrán és cseh széntüzelésű erőművek, ausztriai, horvátországi és romániai vízerőművek, valamint több ország atomerőművei jóvoltából. Erős volt a hazai termelés is, bár a paksi atomerőmű kettes blokkján éves karbantartást végeznek. A másik három viszont teljes gőzzel, összesen 1500 megawatt teljesítménnyel működött. Csúcsra jártak
6
az ország gázerőművei, mintegy 600 megawattal dolgoztak a mátrai lignitblokkok is. Még egy olajüzemű egységet is beindítottak és aznap egyre többet pörögtek a szélerőművek is. Az utóbbi években a behozatal arányának legmagasabb értéke rendszerint túlszárnyalta a 38 százalékot, de volt példa arra is, hogy átlépte a 41 százalékot - emlékeztetett a Magyar idők cikke. A hazai áramrendszer teljesítőképességének megtartásához a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot - vélik a MAVIR szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében. (vg.hu, GazdPort/MTI)
További 20 évvel meghosszabbítanák a 4-es blokk üzemidejét 2016. december 9.
(fotó: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal - az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére elindította az atomerőmű 4. blokkjának további 20 éves üzemeltetéséhez szükséges engedélyezési eljárást. Ezt közölte honlapján a hivatal, kitérve arra is: a 118/2011. Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén a blokk a tervezett üzemidőn túl, az elemzésekben igazolt időtartamig működhessen. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elvégezte a jogszabályban előírtak szerinti vizsgálatokat és elemzéseket, azok eredményére alapozva kért engedélyt a 4. blokk 2037. december 31-ig történő további üzemeltetésére. A hivatal az érintetteket hirdetményben értesíti, amely elérhető az OAH honlapján is. Az MVM NET adatközpontot épít Gödön 2016. december 9., 10.
(fotó: mvmnet.hu)
7
Egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központ építése kezdődött Gödön: az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nemzetközi biztonsági minősítéssel rendelkező adatközpontjának alapkövét a Pest megyei településen tették le. A beruházás 2017 harmadik negyedévében készül el tudósított a hirado.hu, az OrientPress, a mediainfo.hu, a kormany.hu az MTI alapján. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a több mint 10 milliárd forintból megvalósuló beruházás jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen hozzájárulhat a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz. Az adatok összekapcsolása iránti igényre is rámutatott, amelynek segítségével statisztikai következtetéseket lehet levonni. Láthatóvá válik például, hogy hol, mennyi építési engedélyt adnak be, és ebből milyen következtetéseket érdemes levonni a következő évre. Javulhat az ország, a gazdaság reakcióképessége, hosszú távon pedig a versenyképesség - tette hozzá. Emlékeztetett: Magyarország egyik legnagyobb közigazgatási átalakítása, a különböző területek összekapcsolása zajlik, hogy az adatok egy helyen legyenek hozzáférhetők, és megvalósuljon az egyablakos ügyintézés. Kara Ákos, a fejlesztési tárca infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára ismertette: az adatközpontban elsősorban állami adatvagyont helyeznek el, a kormányzati, valamint az állami tulajdonú vállalatok legmagasabb szintű adatkezelési igényeit szolgálja ki. Szerinte a beruházás további lendületet adhat az informatikai fejlesztésekhez, az állampolgárok életminőségének javulásához is. Krénusz Kornél, az MVM NET Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építése kezdődött el. Kiemelte, hogy a létesítmény - Magyarországon egyedülállóan megfelel a független Uptime Institute legmagasabb biztonsági szabványainak. Az adatközpont a MAVIR Zrt. egyik alállomásának közvetlen szomszédságában épül, lehetővé téve a biztonságos energiaellátást. Az MVM Csoporthoz tartozó vállalat az állami infrastruktúra adatkezelési igényeinek kiszolgálása mellett piaci megrendelésekre is számít.
(fotó: mvmnet.hu)
8
Bally Attila, az MVM Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese elmondta: az MVM Csoport Magyarország negyedik legnagyobb vállalatcsoportja, hagyományos erősségei és eddigi pozíciói megtartása mellett a további növekedést tartja szem előtt - olvasható az MVM NET honlapján. A kutatás, a fejlesztés, a megújuló energiaforrások és az innováció támogatása kiemelten fontos a vállalat számára. Tagvállalatai - így az MVM NET is - folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, ahol kamatoztatni tudják szakmai tudásukat, ezzel a társaságcsoporton belül nyújtott szolgáltatások mellett egyre jobban megállják helyüket a hazai piacokon, valamint a nemzetközi versenyben is. Az év innovációs projektje a MAVIR műfészek programja 2016. december 6.
(fotó: mavir.hu)
Az Év Innovációs Projektje címmel díjazták a rendszerirányító madárvédelmi programját. A Budapest Energy Summit díjait azoknak a vezetőnek adták át, akik az energiaiparban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak és díjaztak két céges projektet is, köztük a MAVIR-ét - tudósított az nrgreport.com portál. A beszámoló szerint a rendszerirányító programjának kettős célja van: a folyamatos és biztonságos áramellátás mellett a társaság tevékenységével érintett madárfajok biztonságának garantálása. A MAVIR több mint 400 műfészket telepített a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopokra azért, hogy fészkelési lehetőséget teremtsen a madaraknak, például olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a kerecsensólyom. A győzteseket egy szakmai, nemzetközi zsűri választotta ki. Tagjai: Kaderják Péter (Regionális Energiagazdasági Kutató Központ), Danks Emese (UNICEF), David Buchan (Oxford Energy Institute), Michael LaBelle (CEU) és Konrad Wetzker (Corvinus Egyetem).
9
Szponzorálás Zárul az MVM Koncertek idei sorozata 2016. december 8.
(fotó: est.hu)
Saint-Saëns-fantáziák és -versenyművek szólalnak meg Vigh Andrea hárfaművész, Várdai István gordonkaművész, Szabadi Vilmos hegedűművész és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában december 14-én, a Zeneakadémián. Miként az est.hu írta: a koncert első részében két eredeti fantázia hangzik el, melyet szólóhárfára, hegedűre és hárfára komponált a francia zeneszerző. A Szabadi Vilmos hegedűművész közreműködésével előadott művet Saint-Saëns hárfaversenye követi. Vigh Andrea - aki a Prima Primissima Díj egyik idei jelöltje volt - ezzel a koncerttel zárja háromrészes sorozatát. A programról az m1 Ma reggel c. műsorának is nyilatkozott a hárfaművész. A 2016os MVM Koncertek sorozat záróhangversenyének második felében Várdai István gordonkaművész lép fel. Karácsonyi hangulat az Atomenergetikai Múzeumban 2016. december 8.
(fotó: paksihirnok.hu)
Vidám programmal zárult az Atomenergetikai Múzeum óvodapedagógiai programsorozata: a nukleáris ipar relikviáit őrző régi raktárépület ünnepi díszbe öltözött, munkatársai pedig jelmezbe. Az előtérben Vincze Bálint, az atomerőmű fotósa történeteit hallgathatta meg a programra látogató 220 gyermek, a kiállítótérben pedig látványos kísérletekkel várták őket - tudósított a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. Az ünnepi hangulatot Farkasházi Réka és a Tintanyúl gyermekzenekar karácsonyi előadása fokozta. Enyedi Bernadett múzeumvezető azt mondta: nagyon népszerűek az óvodásoknak kínált programjaik, sokszor a szülők is csatlakoznak a kicsikhez. Az óvodásoknak és diákoknak összeállított programok az ünnepek után is várják a gyerekeket.
10
A paksi bővítésről Paks II: még a versenypiaci hatásokat firtatja az EU 2016. december 7.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Még nem fejezte be az Európai Bizottság azt a vizsgálatot, melynek célja annak megállapítása, hogy van-e állami támogatás a Paks II. projektben - jelentette ki az EU versenyjogi biztosa. A BruxInfó beszámolója szerint Margrethe Vestager hozzátette: első lépcsőben azt kell megállapítani, hogy a beruházás tartalmaz-e állami támogatást, és ha igen, mekkora összegben. Ha állami támogatásról van szó, felmerül a kompenzáció kérdése a piaci torzulások megelőzésére. Egy következő kérdésre, mely a magyar kormánynak a dosszié gyors lezárásával kapcsolatos várakozásaira emlékeztetett, a biztos azt mondta: a bizottság sokat tanult a több szempontból is hasonló brit projekt, a Hinkley Point állami támogatásának vizsgálatából és magából a döntésből. Részben Hinkley Point miatt Paks ügyében kevesebb papírmunkát kell majd végeznie a testületnek. Arra is felhívta a figyelmet: az EB majdani döntését élénk figyelem övezi olyan tagállamokban, ahol az atomenergia felhasználása politikailag ellentmondásos témának számít. És - tette hozzá - a paksi projekt azt az energiapiacot is érinti, amelyet az Európai Bizottság részben éppen a néhány nappal ezelőtt elfogadott javaslata megpróbál határokon átnyúló piaccá fejleszteni. „Még mindig van néhány olyan kérdés, amelynek nem jártunk teljesen utána” - ezzel Margrethe Vestager azt a benyomást keltette, hogy az állami támogatásról szóló döntés meghozatala még eltarthat egy darabig.
Magyarország 70 százalékra növelné az atomenergia részarányát 2016. december 5.
(fotó: hirado.hu)
11
Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés célú felhasználásának ügye mellett - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 130 ország részvételével megnyílt konferenciáján. A magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, az OrientPress/MTI azt írta: Magyarországnak jelentősen fejlődő, békés nukleáris programja van, így az olcsó, biztonságos atomenergiával hosszú távon fenntartható a gazdasági fejlődés. Ezért a magyar kormány és a parlament meghozta azt a stratégiai döntést, hogy növeli a nukleáris energia hozzájárulását a magyarországi energiamixben - jelentette ki. Középtávon hetven százalékra kívánja a kormány növelni az atomenergia felhasználását, emiatt folytatják a már meglévő paksi atomerőmű bővítését.
(fotó: pakspress.hu)
Szijjártó Péter az MTI kérdésére elmondta: a paksi atomerőműben a legszigorúbb előírásokat használják, a NAÜ delegációi a vizsgálatokon mindig elismerően beszélnek a magyarországi előírásokról és intézkedésekről. A külügyminiszter megbeszélést folytatott Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel is. Arról biztosította osztrák kollégáját, hogy Magyarország nukleáris kapacitásának bővítése a legkörültekintőbb biztonsági intézkedések mellett történik, a paksi atomerőmű bővítése sem Ausztriára, sem a többi országra nem jelent majd biztonsági kockázatot. A miniszter elmondta: a nukleáris energia Magyarország számára óriási versenyelőnyt jelent, hiszen így hosszú távon jól kalkulálhatóan tud a magyar gazdaság energiához jutni. Arra is kitért, hogy a nemzetközi oktatóprogramokban több száz nukleáris mérnököt és szakembert képeztek már Magyarországon, a Budapesti Műszaki Egyetem és a paksi atomerőmű oktatóreaktora nemzetközi hírű. Emlékeztetett: idén a washingtoni nukleáris biztonsági csúcson Magyarország kapta meg az Atomok a Békéért (Atoms for Peace Award) díjat a magas dúsítású uránkészletek teljes felszámolása érdekében megtett intézkedésekért. (hirado.hu, Paks-Press Hírügynökség)
12
Az LMP az államfőhöz fordul az atomenergia-törvény módosítása miatt 2016. december 6., 7. A köztársasági elnökhöz fordul az LMP, hogy ne írja alá az atomenergiáról szóló törvény módosítását, amelyet elfogadott az Országgyűlés. Szél Bernadett társelnök közleményében újabb jogalkotási torzszülöttnek nevezte a kormánytöbbség által megszavazott módosítást - írta a hirado.hu, a 168 óra, a Magyar Nemzet/MTI. Annak eredményeként ugyanis "mostantól olyan atomtörvényünk van, amely engedély nélkül is lehetővé teszi az atomerőműépítés elkezdését, illetve a hatósági engedélyek politikai döntéssel történő felülírását" - fogalmazott. Az LMP szerint a változtatás súlyosan veszélyezteti a nukleáris biztonságot. Az Országos Atomenergia Hivatal engedélyeitől ezentúl el lehet térni, a kormány rendelettel, vagyis fellebbezési lehetőség nélküli politikai döntéssel is felülbírálhatja a nukleáris hatóság döntését, az építési engedéllyel meg sem kell várni a telephely engedélyezését - ilyen és hasonló, a józan észnek és az elővigyázatosság elvének is sorozatosan ellentmondó módosításokat épített be a kormánytöbbség az atomtörvénybe. Az ok érthető: az engedélyezéssel - a váratlanul, a semmiből előkerült Orbán-Putyin megállapodás nyomán támadt zavar miatt - óriási csúszásban van a kormány, miközben már két kézzel költené a pénzt a még meg sem kapott orosz óriáshitelből a közpénzen hízó kormányzati holdudvar - olvasható a közleményben.
A kalocsaiak szeretnék az új hidat - Szekszárd is készül a beruházásra 2016. december 6., 8.
(fotó: kalohirek.hu)
A tájékoztató sorozat következő állomásán, Kalocsán az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tartott lakossági fórumot az új paksi blokkok telephely-engedélyezési eljárásáról. A fórumot csekély érdeklődés jellemezte miként Zsiga Ferenc a kalohirek.hu portálon megjegyezte - talán azért is, mert mindenki biztosra veszi: bővítik az atomerőművet. Aszódi Attila kormánybiztos emlékeztetett: a környezetvédelmi hatástanulmányra alapított környezetvédelmi engedélyt másodfokon bírálják el, mert a Baranya Megyei
13
Kormányhivatal határozatát két zöldszervezet megtámadta. A környezetvédelmi engedélynek arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a megépülő létesítménynek milyen hatása van a környezetre. Az elvégzett munka, a környező országokban is tartott közmeghallgatások, lakossági fórumok konklúziója, hogy Paks II. az EU környezetvédelmi szabályainak megfelelően épülhet fel. Ismertette a telephelyengedélyezés folyamatát, annak több tudományágat érintő területeit. Aszódi Attila jelezte: a tervezéskor még olyan elméleti helyzeteket is modelleztek, ha pl. a dunaföldvári löszfal beszakad a Dunába, vagy ha olyan vegyi anyag kerülne a folyamba, amely a víz élővilágát tömegesen elpusztítja. Külön fejezetet szentelt a földtani vizsgálatoknak, a földrengések valószínűségének. Az eltelt három évtized alatt a tudomány e területen is sokat fejlődött, új vizsgálati módszerek vannak. Természetesen ezeket a vívmányokat is bevetették, 8 mélyfúrást végeztek. Az adatok, a furatminták alátámasztják, hogy a telephely alkalmas az új blokkok felépítésére. Varajti László, a település nyugdíjba vonult városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezetője arra a 2015 májusában tartott, „teltházas” lakossági fórumra emlékeztetett, amikor a Kalocsa környéki lakosság nem utasította el a paksi bővítést. Ám cserébe azt kérte: a kormány építse meg a Kalocsa-Paks közötti Duna-hidat. Ezzel is segítse, hogy az ott élők is részt vehessenek a beruházásban, vállalkozásaik és munkájuk révén jövedelemhez jussanak. Aszódi Attila ígéretet tett arra, hogy a híd tervezésének aktualitásairól tájékozódik. A Lokál Extra a szekszárdi lakossági fórumról számolt be. Ács Rezső polgármester azt mondta: Szekszárd számára is kiemelten fontos az atomerőmű, hiszen sok helyi család megélhetését biztosítja. Reményét fejezte ki, hogy ez így lesz az új blokkok megépülésénél, üzemeltetésénél is. A beruházásból szerinte a megyeszékhely többféleképpen is profitálhat. Korábban szó volt egy - szekszárdi távfűtéses lakásokat ellátó - távhővezetékről, amely olcsóbb fűtést jelentene az ott élőknek. De azzal is előnyhöz juthat a város, ha az alacsony energiaárakkal képes odacsalogatni a beruházókat, így munkahelyeket teremthet. A telephely-engedélyezési dokumentáció nyilvánosság számára elérhető részeit közzétették az Országos Atomenergia Hivatal honlapján. Az OAH december 13-án 16 órára hirdette meg a két új paksi blokk telephelyengedélyeztetésével kapcsolatos közmeghallgatást. Helyszíne: Paks, Csengey Dénes Kulturális Központ. Részletek a hivatal honlapján.
14
Ismét pénzt vontak el a projektcégtől 2016. december 6., 7.
(fotó: pakspress.hu)
600 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től a paksi labdarúgó sportlétesítmény fejlesztésére. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatra az mno.hu hivatkozott, felidézve: áprilisban döntöttek arról, hogy 1,4 milliárd forintért felújítják a Paksi FC stadionját: a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból 800 millió forintot kapott a csapat, a helyi önkormányzat pedig 600 milliót adott a beruházáshoz. A kormány mostani kiegészítésével összesen 2 milliárd forintba kerül a 4500 fős stadion fejlesztése. A cikk megjegyezte: a Paks II. projektcég viszont nemcsak ennyit veszített, mert a kormányhatározatban 1 milliárd forintot csoportosítottak át az „év közben jelentkező többletfeladatok kiadásai jogcímcsoporthoz”. Erről a pakspress.hu, az mfor.hu, a Napi is írt.
Alternatív energia Ötvenmilliárd ment el a zöldáram támogatására 2016. december 5.
(fotó: vg.hu)
A hazai villamosenergia-felhasználók 79,94 milliárd forintnyi megújuló alapú, illetve hulladékból előállított villamos energiát vásároltak 2015-ben. A vételár 62 százaléka, 50 milliárd forint a piaci ár fölötti tétel volt, amelyet versenypiaci vásárlók adtak össze támogatásként. E számok alig térnek el az egy évvel korábbiaktól. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolója szerint a teljes kifizetés egy, az azon belüli támogatás pedig két százalékkal emelkedett a 2014-eshez képest - sorolta az adatokat a Világgazdaság. A támogatásra jogosító, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) eladott áram
15
mennyisége mindössze 1,1 százalékkal nőtt, s 2438 gigawattórát tett ki. A KÁTos termelés belső szerkezete viszont kissé átalakult, így átcsoportosultak a támogatások is. Az időjárás ugyanis nem kedvezett a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb áramot termeltek, de a csökkenést ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése. Főként a napenergiás és a vegyes tüzelésű erőművek révén 2015-ben 4,5 százalékkal (854,3 megawattra) emelkedett a KÁT rendszerben értékesítő erőművek összkapacitása. A 49,58 milliárd forintnyi támogatás túlnyomó része ismét a zöldáram-termelőknek jutott, míg a hulladékot égető erőművek csak 256 millió forintot kaptak. Az átlagos átvételi ár és a fajlagos támogatás is lényegében változatlan maradt a múlt évben. A KÁTos áram előállítása azonban a csaknem 50 milliárdos támogatásnál jóval többe került. Miként B. Horváth Lilla cikkéből kitűnt: a pluszkiadás fő oka, hogy az érintett erőművek termelése eltér az előre már megadott menetrendjüktől. Igaz, a rendszer egyensúlyának fenntartására 2014 óta már egyre kevesebb úgynevezett kiegyenlítő energiát kell vásárolnia a MAVIR-nak, mert a társaság a KÁT-os áram időben állandó részét, nagyjából 40 százalékát a magyarországi áramtőzsdén adja el. Ennek köszönhetően ugyanis jobban tudja tervezni napi értékesítését. Tovább javul a helyzet, ha a rendszerirányító a zöldárammal nemcsak a másnapi, hanem a napon belüli tőzsdei kereskedésben is megjelenik. A pluszköltségekkel együtt tavaly összesen 55,23 milliárd forinttal támogatták zöld- és hulladékalapú áram előállítását az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók a megvásárolt áram árán keresztül. A 2014-es összeg 51,96 milliárd forint volt.
A hazai energiaszektor hírei A Gazprom elnökével tárgyalt Orbán Viktor 2016. december 5. Megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök és Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatóságának elnöke az Országházban - közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel. A találkozóra annak kapcsán került sor, hogy Budapesten ünnepséget rendeztek az orosz-magyar gázszerződés 20 éves
16
évfordulója alkalmából. A magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson amelyen részt vett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is - szóba került Magyarország ellátásbiztonsága, a megfizethető földgázellátás fenntartása, amelynek biztosításához kiemelkedően fontosak a hosszú távú szerződések. Viktor Zubkov és Orbán Viktor az együttműködés fejlesztését és folytatását tűzte ki célul - a közlemény olvasható a kormány, a Magyar idők, a Napi honlapján is.
Energiaszabályozás: kötelezettségeire szólította fel Magyarországot az EB 2016. december 8., 9.
(fotó: energiainfo.hu)
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot: ültesse át nemzeti jogrendjébe a gáz- és villamos energiáról, az egyszerű nyomástartó edényekről szóló irányelveket, valamint a mérőműszerekre vonatkozó négy új uniós szabályt. Felszólította arra, hogy teljes mértékben feleljen meg a harmadik energiacsomag követelményeinek és hajtsa végre, alkalmazza a gáz- és villamos energiáról szóló uniós irányelveket. A hirado.hu, az Elemzésközpont, az Energiainfó/MTI azt írta: a bizottság szerint a jelenlegi magyar gázügyi jogszabályok továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy meghatározza a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés bizonyos feltételeit, a kiegyensúlyozó szolgáltatások nyújtása, valamint a határon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférés feltételeit. A gázirányelv szerint e kérdésekben a kizárólagos hatáskörnek a nemzeti szabályozó hatóságot kell megilletnie. Ezen túlmenően a nemzeti jogszabályok bizonyos költségtípusokat kizárnak a hálózati villamos energia és a gáztarifák számításából. 2015 februárjában a bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak. Mivel a testület szerint az előírások továbbra sem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, most indokolással ellátott véleményt küldött. Emellett az EB indokolással ellátott véleményében az egyszerű nyomástartó edényekről szóló új irányelv átültetésére is felszólította Magyarországot. Az egyszerű nyomástartó edényekről szóló új irányelv az olyan, sűrített levegős vagy energiatároló egységekre vonatkozik, mint amelyeket például a gépjárművek és vonatok
17
fékberendezéseiben használnak. Az irányelvet 2016. április 19-i határidővel kellett volna a nemzeti jogrendbe ültetnie Magyarországnak, amelyre mostantól két hónap áll rendelkezésére. Amennyiben erre nem kerül sor, az EB az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat. Az Európai Bizottság továbbá arra szólította fel Magyarország mellett Ciprust, Finnországot, Írországot, Portugáliát és az Egyesült Királyságot, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe a mérőműszerekre vonatkozó négy új uniós szabályt. Az irányelvek azokat a szabályokat határozzák meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző mérőműszerek (mérlegek, valamint víz-, gáz-, villany-, távhőórák és taxiórák) kalibrálása az unió egész területén egységesen történjen. A tagállamoknak két hónapjuk van, hogy értesítést küldjenek az irányelvek teljes mértékű átültetéséről. Ha ezt nem teszik, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít ellenük. Arról, hogy az EB második szakaszba léptette a Magyarországgal szemben 2015 elején indult kötelezettségszegési eljárást, a Bruxinfó is beszámolt. NFM: a családok rezsiterheit a jövőben is megfizethető szinten tartják 2016. december 9. A fejlesztési tárca arra törekszik, hogy a magyar családok rezsiterheit a jövőben is megfizethető szinten tartsa, folyamatosan vizsgálják az eddigi vívmányok kiterjesztésének lehetőségét - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI érdeklődésére. Ez alapján a hirado.hu emlékeztetett: előző nap az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, ültesse át nemzeti jogrendjébe a gáz- és villamos energiáról szóló irányelveket, valamint a mérőműszerekre vonatkozó négy új uniós szabályt. Az NFM hangsúlyozta: a kormány célja a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése, ennek érdekében minden támadással szemben határozottan fellép, nem enged a brüsszeli nyomásnak sem. A MEKH legutóbbi kimutatása alapján az európai országok közül - euróban számolva - a lakossági fogyasztók villamos energia átlagárai Magyarországon az ötödik legalacsonyabbak, míg a földgáznál a második legalacsonyabbak. A rezsicsökkentéseknek köszönhetően a magyar családok 2013. január 1. és 2016. november 30. között 888 milliárd forintot takarítottak meg. A rezsicsökkentés becsült hatása egy kétgyerekes, társasházi lakásban élő családnál éves szinten mintegy 110 ezer forint - közölte az NFM.
18
Az Energia Tanács ülése az energiabiztonságért 2016. december 6.
(fotó: kormany.hu)
Aradszki András államtitkár vezetésével vett részt a magyar delegáció az Energia Tanács ülésén december 5-én Brüsszelben, ahol több jelentős energiabiztonságot érintő kérdés is felmerült - közölte a kormány honlapján az NFM. A tanácskozáson szó esett egyebek között a földgázellátás biztonságáról, az energiaunió-csomagról, az energiahatékonysági címkézésről is. Az Európai Bizottság tájékoztatást adott a minap előterjesztett tiszta energiarendszer megvalósítását szolgáló javaslatokról. A földgázellátás biztonságáról szóló javaslattal kapcsolatban Aradszki András kiemelte: a regionális együttműködés nem célja, hanem eszköze a földgázellátás biztonsága megerősítésének. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy minden szomszédos országgal együttműködjenek. A javaslat kiemelt kérdéseiben - regionális együttműködés megerősítése, szolidaritás válság esetén, a gázkereskedelmi szerződések ellátásbiztonsági vizsgálata - sikerült Magyarország számára megnyugtató politikai iránymutatást adni a további tárgyalásokhoz. Az árampiacról szóló javaslatok jelentősen módosítanák a jelenleg hatályos szabályozást, ami áremelkedést okozhat. Az államtitkár az egyeztetésen jelezte: a magyar kormány fontosnak tartja a lakossági fogyasztók érdekeinek megvédését, ezért a tárgyalásokon a bizottsági javaslattal szemben ragaszkodni fog a szabályozott egyetemes szolgáltatói ár megtartásához. Az új javaslatok tárgyalásakor fontos lesz a tagállami sajátosságok, a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása, ezért óvatos megközelítésre van szükség. A visegrádi országokkal folytatott egyeztetésen is felvetődött az energiaár kérdése, a partnerek nyitottak voltak a magyar álláspontra.
19
MTA-kutatóközpontban hozta létre új intézményét a NAÜ 2016. december 6., 7.
(fotó: mta.hu)
A világon elsőként az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja kapta meg a lehetőséget arra, hogy intézményi együttműködést alakítson ki a nukleáris védettségi kutatások területén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Az erről szóló dokumentumot Horváth Ákos, a kutatóközpont főigazgatója vette át Bécsben - közölte az akadémia az MTI-vel. Ez alapján írta a magyaridok.hu, az inforadio.hu, a Világgazdaság, hogy a NAÜ Törvényszéki Analitikai Célú Tudományos Együttműködő Központja (IAEA Collaborating Centre for Nuclear Forensics) decemberben kezdi meg működését az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában. A NAÜ más területeken működtet ugyan együttműködő kutatóközpontokat, de nukleáris törvényszéki területen és ezzel együtt a nukleáris védettség témakörében ez számít az elsőnek. A nemzetközi szervezet döntésével az akadémiai kutatóközpont több évtizedes kutatómunkáját és eredményeit ismerte el. A különféle kutatás-fejlesztési programok mellett olyan feladatokkal is megbízza majd az MTA EK-t, mint például a világon egyedülállóan bevezetett, egyhetes gyakorlattal egybekötött nukleáris törvényszéki tréningek, valamint három hónapos komplex ösztöndíjprogram, amellyel a teljes törvényszéki folyamatot megtanítják a jelentkezőknek. A világszerte fokozódó terrorfenyegetettség elleni küzdelem egyik alapja, hogy az ügynökség mindenekelőtt igyekszik a tagállamok nukleáris védettségét erősíteni, aminek szerves része a nukleáris törvényszéki analitika, annak fejlesztése. A Magyarországon meglévő több évtizedes szaktudás, tapasztalat jó alapokat jelentett ahhoz, hogy az MTA EK-ban létrejöjjön egy ilyen regionális, illetve nemzetközi kutatólaboratórium - olvasható a közleményben, további részletekre pedig az MTA honlapja tért ki.
20
Az ENKSZ megvásárolja az EDF hazai villamosenergia-társaságait 2016. december 6.
(logó: enksz.hu)
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. adásvételi szerződést írt alá az EDF DÉMÁSZ Zrt. 100%-os részvénycsomagjának megvásárlásáról az EDF International S.A.S.-val. A tranzakció a hatósági jóváhagyásokat követően előreláthatólag 2017 elején zárulhat. Miként az ENKSZ honlapján tudatta: az adásvétel tárgya a csaknem 1500 főt foglalkoztató, regionális villamos energia egyetemes szolgáltató, ugyanakkor versenypiaci engedélyekkel is rendelkező EDF DÉMÁSZ Zrt. részvényeinek 100 százaléka, beleértve a társaság eszközeit, tudásbázisát és leányvállalatait, így a 32200 km-es villamos hálózatot üzemeltető, elosztói engedélyes EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.-t is. A társaság mintegy 775 ezer lakossági és versenypiaci fogyasztót lát el árammal az ország délkeleti részén, így az egyetemes szolgáltatás mellett jelentős részesedése van a hazai szabadpiacon is. Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a tranzakciót. Ez utóbbit az MVM Csoport biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz az esetlegesen szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése után. A nemzeti közműszolgáltatási rendszer kialakításáért és fejlesztésért felelős ENKSZ továbbra is függetlenül, önálló irányítással működik a magyar energiapiacon - közölte a cég. Miként az MTI-nek eljuttatott közleményben írta: az állami tulajdonú társaság elsődleges feladata, hogy olyan jól működő, integrált nemzeti közműszolgáltatási rendszert hozzon létre és irányítson, amely részt vesz a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás fenntartható működésében. A közleményt a legtöbb gazdasági és közéleti portál, hírműsor és lap átvette. Kóbor György, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója a Figyelő hetilapnak adott interjújában azzal indokolta a társaság megvásárlását, hogy a FŐGÁZ bázisán eredményesen és gyorsan sikerült megszervezni a nemzeti közműszolgáltatás rendszerének „gázlábát”. A cél az volt, hogy keressenek egy hasonló helyzetű struktúrát a villamosenergia-ágazatban is. Így esett a választás az EDF DÉMÁSZra, mert a legkönnyebben itt másolható a FŐGÁZ-nál már bevált modell.
21
Az árról azért nem beszélt, mert a francia anyavállalattal kötött szerződés kifejezetten tiltja ennek nyilvánosságra hozatalát. A vevő kizárólag az ENKSZ, azaz a DÉMÁSZ az állami közműcég 100 százalékos leányvállalata lesz. „A jövő év első hónapjaiban várható zárást követően a DÉMÁSZ külön szervezeti egység lesz az ENKSZ-en belül. A számlázási rendszer, amely a cégnél van, alkalmas arra, hogy erre alapozva elkezdjük a DÉMÁSZ bázisán kiépíteni az állami közműszolgáltató villamosenergia-lábát. Ehhez egy dolgot kell tennünk: kérnünk kell egy országos szolgáltatási engedélyt, a megvásárolt cég ugyanis jelenleg csak néhány megyében értékesíthet” - jelezte a folyamatokat Kóbor György Jandó Zoltán kérdéseire. Az interjúban szó volt az MVM és az ENKSZ kapcsolatáról is. Az ezt firtató kérdésre azt válaszolta: „az például, hogy a DÉMÁSZ-tranzakcióhoz az MVM nyújt nekünk forrást, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két fél viszonya rendeződjön, sőt pozitív irányba forduljon”.
Külföldi energiaszektor Tartja előnyét az orosz atomkonszern 2016. december 6.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Roszatom továbbra is meg akarja őrizni vezető helyét és részesedését az atomerőmű-építés globális piacán - jelentette ki Valerij Limarenko, a paksi atomerőmű bővítésének fővállalkozója, a NIAEP holding elnöke. A cégcsoport célja, hogy a termelési kapcsolatok optimalizálásával, új üzleti irányok meghatározásával erősítse az orosz atomipar pozícióit. A Roszatom vezetősége a következő tíz évre azt a feladatot szabta a cégcsoportnak, hogy a világ 15 országában csaknem negyven rektorblokkot tervezzen és építsen meg. Ezek összköltsége eléri a 150 milliárd dollárt - mondta Limarenko a Kommerszant napilapnak adott interjúban. Ezt idézve írta az atomenergiainfo.hu, hogy a szigorúan vett tevékenységi körön túl is szélesíteni akarják az orosz konszern vállalkozási területét. Már együttműködnek olaj- és gázipari cégekkel, tárgyalnak
22
arról, hogy szövetségi szintű infrastrukturális beruházásokban vegyenek részt. „Őrizzük világelső helyünket az egyidejűleg épülő nukleáris blokkok számát illetően, 2013 óta a megrendelés-állomány 12 reaktorral, azaz 60 százalékkal emelkedett” - közölte cégcsoport elnöke, aki szerint mindez tükrözi, milyenek az ágazat perspektívái. Tavaly 32 (a kivitelezés különböző szakaszaiban lévő) blokkra, köztük hét oroszországira volt megrendelése a társaságnak, ami az atomerőmű-építési világpiac több mint harmadát jelenti. Limarenko elmondta: miután Dél-Korea és Kína aktivitása jelentősen nőtt, a piaci verseny a határidők rövidítésére és a költségek csökkentésére ösztönzi a Roszatomot. Ennek érdekében aktívan együttműködnek a műszaki tervezési szoftverpiac olyan vezető cégeivel, mint a Dassault Systеmes, valamint az Intergraph. Az IBM-mel már megkötötték a partneri megállapodást az atomerőmű-üzemeltetés vezérlését szolgáló megoldások kidolgozására. Mégis atomerőmű lesz az amerikai Bellefonte 2016. december 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Visszakapja eredeti funkcióját a Bellefonte atomerőmű, amelynek építése csaknem harminc évvel ezelőtt félbemaradt. A társaság, amely árverésen szerezte meg a létesítményt, bejelentette: befejezi az építkezést. Az Alabamában, a Tennessee folyónál álló épületegyüttest - benne két el nem készült reaktorblokkot, távvezetékeket, irodákat, raktárakat, 13 kilométernyi utat és parkolót - szeptemberben bocsátotta aukcióra az építtetője, a Tennessee Valley Authority (TVA) áramtermeléssel is foglalkozó szövetségi tulajdonú konszern. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben összesen mintegy ötmilliárd dollárt költöttek rájuk, az atomerőműnek szánt épületeket más célra is eladták volna, és az árverésre csak 36,4 milliós induló árat határoztak meg. A licitben négy társaság kívánt részt venni. Az ACU Strategic Partners végül meggondolta magát, a Phoenix Energy pedig nem tudta összeszedni a pénzt. Végül csak ketten versenyeztek az ingatlanért, a Jackson Holdings és a Nuclear Development. Az előbbi a 110 millió dolláros tétnél feladta a harcot, így 111 millió dolláros ajánlattal a 2012-ben alapított, washingtoni Nuclear Development
23
lett a győztes. A Franklin Haney ingatlanfejlesztő vállalatbirodalmához tartozó társaság egyik képviselője nyomban bejelentette: 13 milliárd dolláros befektetéssel befejezik az atomerőművet, amivel kétezer tartós és mintegy négyezer ideiglenes, az építkezéshez kapcsolódó munkahelyet teremtenek. Haney azt is közölte: az újjászülető Bellefonte az USA összes déli államát képes lesz energiával ellátni. Az atomerőművet az 1970-es évek közepén kezdték építeni, négy reaktor kapott volna helyet benne. A következő években azonban annyira visszaesett az igény az áramra, hogy 1988-ban leállították a beruházást. A későbbi újraindítási kísérletek sem jártak sikerrel.
Bulgária kifizette a kártérítést - A kínaiakat érdekli Belene 2016. december 6., 7., 11.
(fotó: sofiaglobe.com)
Bulgária átutalta a 601,6 millió euró kompenzációt a Roszatom leánycégének a fel nem épített belenei atomerőmű számára megrendelt reaktorokért. Az energiaügyi minisztérium előzőleg elhelyezte az összeget a megrendelő, a NEK bolgár energetikai cég számláján, amely így átutalta a pénzt a Roszatom atomerőmű-építő vállalatának, az Atomsztrojekszportnak - írta a Portfólió, majd a Tőzsdefórum is az MTI alapján. Az atomerőműre 2005-ben meghirdetett tendert az Atomsztrojekszport nyerte meg, amely két reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A 2009-es parlamenti választások után hatalomra került konzervatív kormány azonban befagyasztotta a beruházást, majd 2012 márciusában le is állította. Szófia ezután jelezte: nem kívánja kifizetni a már megrendelt reaktorok árát. Ezért az Atomsztrojexport a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbírósághoz fordult. A fórum júniusi határozata szerint a szerződés Szófia hibájából hiúsult meg, ezért Bulgária kártérítést köteles fizetni. Közben kiderült: érdekli a félbehagyott belenei projekt a Kínai Nemzeti Nukleáris Társaságot (China National Nuclear Corporation - CNNC). A bolgár kormány sajtóközleményét az atomenergiainfo.hu ismertette. A kínai állami cég képviselői - pekingi kezdeményezésre - Szófiában tárgyaltak az ottani kabinet
24
vezetőivel. Bojko Boriszov ügyvivő miniszterelnök világossá tette: a belenei beruházás csak piaci alapon valósítható meg, mégpedig úgy, hogy az állam nem száll be befektetőként, és az erőműben termelt áram hosszú távú felvásárlására sem köt szerződést. A kínai partnerek elfogadták a feltételeket. A közlemény hangsúlyozta: a belenei atomerőmű privatizációja azután kezdődhet meg, hogy a bolgár NEK kifizette adósságát az Atomsztrojekszportnak. A bírósági döntés értelmében Szófiának a kompenzáción kívül napi 130 ezer eurós kötbért is fizetnie kell, ami december közepére megközelíti a 24 millió eurót. Egy friss egyezség értelmében erről hajlandó lemondani a Roszatom-cég, igaz, csak akkor, ha Bulgária december 15-éig teljes egészében megtéríti adósságát. Kártérítés jár a német atomerőműveket üzemeltető vállalatoknak 2016. december 6., 8., 9.
(fotó: dw.com)
Kártérítésre jogosultak a németországi atomerőműveket üzemeltető vállalatok, miután az alkotmánybíróság kimondta: a német kormány és a parlament tulajdonosi jogokat sértett az atomerőművek bezárásának felgyorsításáról hozott döntésével. Miként a Privátbankár, az Origó, a Világgazdaság/MTI írta: a kormány és a törvényhozás alsóháza, a Bundestag a fukusimai atomkatasztrófa után döntötte el, hogy Németország szakít az atomenergiával, 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják. A három német szolgáltató a fukusimai baleset előtt 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig egyet. A német RWE és az E.ON, valamint a svéd cég megtámadta a kormány döntését, mondván: az intézkedés egyet jelent a kisajátítással. A német alkotmánybíróság kimondta: a kormánynak jogában állt a fukusimai atomkatasztrófát indoknak tekinteni arra, hogy felgyorsítsa a nukleáris erőművek bezárását. Az erőműveket működtető vállalatoknak viszont joga van "megfelelő" nagyságú kártérítést kérni a legrégibb reaktorok működésének beszüntetését elrendelő döntés miatt, mert jóhiszeműen végrehajtott befektetései kárba vesztek. A bíróság nem jelölte meg a pontos összeget, de sajtóértesülések szerint 19 milliárd euróra rúg a vállalatok kompenzációs igénye. A kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben
25
szabályozzák az atomerőművek bezárását. A német energiaipari cégeknek kedvező hír miatt a frankfurti tőzsdén jelentős emelkedett a papírok árfolyama: az E.ON-é 5,75 százalékkal, a RWE-é pedig 4,58 százalékkal drágult.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Néhány nap múlva az E.ON vezérigazgatója közölte: cége viszonylag korlátozott mértékű kártérítésre számíthat. Az alkotmánybíróság döntése nyomán az atomerőművek 2010 decembere és 2011 márciusa közötti fejlesztésre fordított befektetései után jár kártérítés. Ez az a négy hónapos időszak, amikor a kormány már meghosszabbította az atomerőművek üzemeltetési engedélyét, mielőtt a fukusimai katasztrófa hatására hirtelen úgy döntött, 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárja. Az E.ON korábban azt nyilatkozta: több száz millió eurót invesztált 2010-ben abban a tudatban, hogy változatlan marad a kormány nukleáris energetikai politikája. Egy interjúban Johannes Teyssen vezérigazgató úgy fogalmazott: a 2010-ben elköltött összegből mindössze egy "alacsony", kilenc számjegyű összegre kérhet kártérítést az E.ON. Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy az alkotmánybírósági döntés után szó sincs milliárdos értékű kártérítésekről, miközben a sajtó 19 milliárd eurós kompenzációról írt. Bizalommal tekint az európai üzleti lehetőségek elé a Gazprom 2016. december 5.
(fotó: hirado.hu)
A Gazpromnak minden alapja megvan arra, hogy bizalommal tekintsen az európai üzleti lehetőségek elé - jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese a Budapest Energy Summit konferencián, amelyről a magyarhirlap.hu, a vg.hu/MTI is beszámolt. Az orosz gázcég a "kereskedelmi realizmus" talaján áll és politikai felhangok nélkül ítéli meg az üzleti lehetőségeket Európában - tette hozzá, jelezve: a Gazprom minden gázvezetékberuházása mögött gazdasági érdek, mégpedig az energiaszolgáltatók és az
26
ügyfelek közös érdeke áll. Elmondta, hogy miközben Európában a gázfelhasználás 2015-ben 5,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, az idei első három negyedévben pedig négy százalékkal, a Gazprom európai gázexportja az idén már 12 százalékkal rekordszintre emelkedett. Számítások szerint Európában a következő évtizedben gázellátási deficit alakul ki és a Gazprom készen áll fedezni a hiányt. Bizonyos szempontból érthetőnek tartja, hogy Európa az orosz gáztól való függőségének enyhítése érdekében energiaellátási forrásainak diverzifikálására törekszik, rámutatott azonban, hogy valójában a világ egyetlen régiójának sincs olyan diverzifikált forrása, mint Európának. Mindemellett a technológia mai szintjén lehetséges gázt beszerezni a világ legtávolabbi szegleteiből is, de ez nem feltétlenül gazdaságos, főleg nem biztonságos. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fogyasztók inkább az orosz gázt kedvelik - mutatott rá. Elmondta, hogy a Gazprom már tartott aukciókat és értékesített gázt a spotpiacon is, és rendszeresen magasabb árakat ért el a szerződéses áraknál. A cég rendszeres aukciókat tervez a jövőben. Medvegyev ugyanakkor hangsúlyozta a szerződéses konstrukció előnyeit, ami kiszámítható árat és garantált szállításokat ígér hosszú távra. Szerinte egyértelmű gazdasági előny az Észak Áramlat második vezetékének megépítése, ami a legrövidebb úton juttatja el az oroszországi gázt az európai piacra tranzitország beiktatása nélkül. Az Ukrajnán keresztül húzódó vezetékhez képest például az Északi Áramlat másfélszer rövidebb útvonalat jelent. Kiemelte, hogy a közép- és déleurópai régió gázellátásának biztosításában az Északi Áramlat is nagy segítség lehet, de az igazi megoldást a Török Áramlat megépítése jelenti. A vezetékpár együttes kapacitása évi 32 milliárd köbméter lesz - mondta.
A lengyel gázszolgáltató panasza egy uniós döntés miatt 2016. december 5.
(fotó: polsatnews.pl)
A lengyel PGNiG állami gázszolgáltató társaság közölte: panaszt tett az Európai Unió Bíróságánál (CJEU) az Európai Bizottság döntése miatt, amellyel engedélyezte a Gazpromnak, hogy növelje a német Opal gázvezetéken
27
keresztül Európába szállított gáz mennyiségét. Miként a Tőzsdefórum/MTI idézte a PGNiG elnökét, Piotr Wozniakot: a cég 14 pontban megtámadta az EB október végi döntését. A beadványban a PGNiG a döntés azonnali felfüggesztését is kérte. A panasz „az első azon jogi lépések közül, amelyet a PGNiG ez ügyben az EB-vel és a Bundesnetzahentur német szövetségi gázszállítóval szemben tervez" - jelezte az elnök. Úgy értékelte, az uniós testület és a német gázszállító eljárása hátráltatja a versenyalapú gázpiac fejlődését és növeli a Gazprom előnyeit, ami végeredményben a Gazprom monopóliumát eredményezheti a kelet- és közép-európai gázpiacon. Az EB október 28-án engedélyezte a Gazpromnak, hogy növelje az Opal gázvezetéken keresztül szállított gáz mennyiségét. Az orosz cég korábban csak 50 százalékát használhatta a vezeték kapacitásának, az uniós testület döntése azonban lehetővé tette, hogy a vállalat ezt 2033-tól további 30 százalékkal, 80 százalékra növelje. Az EB döntését Andrzej Duda lengyel és Petro Porosenko ukrán elnök is élesen bírálta, hangsúlyozva, hogy az aláássa az EU energiabiztonsági stratégiáját és fenyegeti Közép- és Kelet-Európa országainak energiabiztonságát. A 35 milliárd köbméter kapacitású Opal 2011-ben Németországban, a lengyel határ mentén épült, Ukrajna megkerülésével biztosít hozzáférést Oroszországnak Közép- és Nyugat-Európa piacaihoz. A csővezeték a Balti-tengerben is húzódó orosz-német Északi Áramlat gázvezetéket köti össze közép- és nyugat-európai hálózatokkal.
Hírek röviden 2016. december 5. Az ENKSZ Zrt. irányítása alatt álló FŐGÁZ vehette át a legjobb márkákat díjazó Business Superbrands elismerést a napokban a Budapest Music Centerben. A 21 tagú, független gazdasági, marketing és kommunikációs szakemberekből álló zsűri döntése alapján kiosztott elismerések is megerősítették: a FŐGÁZ a dinamikusan fejlődő, vezető üzleti „szupermárkák” közé tartozik, amelyek megbízhatósága és elismertsége folyamatosan növekszik. (enksz.hu) 2016. december 5. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az E.ON csoport felfüggeszti a 60 napot meghaladó számlatartozás miatti kikapcsolásokat lakossági ügyfeleinél 2016. december 16-tól 2017. január 6-ig. Ezzel az önként vállalt kikapcsolási
28
moratóriummal kíván a vállalat hozzájárulni ahhoz, hogy az ünnepi időszakban minden ügyfele számára biztosított legyen az energiaellátás. (nrgreport.com) 2016. december 6. A MOL köthet koncessziós szerződést szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére Bázakerettye, Bucsa, Jászárokszállás, Mezőtúr, Okány-nyugat és Zala-nyugat területére, a PannErgy pedig geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására nyert jogosultságot Győr területére a negyedszer meghirdetett bányászati tenderen. A nemzeti fejlesztési miniszter döntését a minősítő bizottságok értékelése és egyhangú javaslata alapján hozta meg, a szerződéseket az eredményhirdetéstől számított 90 napon belül köthetik meg a nyertes pályázók. (kormany.hu) 2016. december 6. Csaknem ezer ingatlan tulajdonosa több mint 1,8 milliárd forint összértékben nyert vissza nem térítendő támogatást a családi házak korszerűsítését célzó pályázaton. Az elbírálás folyamatos, így hamarosan újabb pályázatok részesülhetnek támogatásban - közölte Szabó Zsolt államtitkár. A lista elérhető a pályázatkezelő honlapján. (OrientPress/NFM)
Összeállította: László Judit
