1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. december 21.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Év végére elkészül a pécsi napelem-park MNHH: újabb bírságot kapott az MVM NET Zrt.
2 3
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: ütemterv szerint halad a paksi projekt Váltóállítás a hazai energetikában: importból a hazai termelés felé Magyar Idők: energetikai sakkjátszma Európában A környezetvédelmi engedély felfüggesztését kéri a Greenpeace
4-5 6 7-8 8-9
Szponzorálás Winter Magic - Karácsonyfa ajándékba - Ételosztás - Csontváry-kiállítás Új elnökség a veszprémi kézilabdásoknál
9 10
Alternatív energia Új elektromos buszok érkeznek Budapestre - A reptéren tölteni is lehet Tiszavasváriban biogáz üzem, Sajóbábonyban naperőmű épül Hátszelet kaphat a hazai zöldenergia-termelés
11-12 12-13 13
A hazai energiaszektor hírei Áder János a párizsi megállapodásról: sikerült elkerülni a legrosszabbat NFM: történelmi jelentőségű az éghajlatvédelmi egyezmény Elindítja gázkereskedelmi üzletágát az Alteo Kikapcsolási moratórium az ünnepekre
14-15 15 16 16-17
Külföldi energiaszektor Török kormányfő: nincs ok az atomerőmű építésének leállítására Kétséges, mikor és hogyan bontják le a fukusimai erőművet Óriási acélsisakot kap a felrobbant reaktor Csernobilban A finnek kivásárolták a Gazpromot egyetlen gázipari cégükből Bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya Nagy-Britanniában
17-18 18-19 19 20 20-21
Hírek röviden Jótékonykodott az ELMŰ-ÉMÁSZ - Kutatófúrás Szolnokon - Jóváhagyták a Shell gigantikus felvásárlását 21
2
Hírek az MVM Csoportról Év végére elkészül a pécsi napelem-park 2015. december 15., 16.
(fotó: pecsiujsag.hu)
Úgy tűnik, év végére elkészül a Tüskésrétre tervezett pécsi napelem-park - írta a pecsma.hu portálon Horváth L. Balázs. Az állami beruházást koordináló MVM Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, a Hungarowind Kft. szerint nincs semmilyen hátráltató tényező, amely veszélyeztetné a határidő betartását. Novemberben jelentették be, hogy 3,5 milliárd forintos uniós támogatásból Közép-Európa egyik legnagyobb napelem-parkja épülhet meg Pécsen. December elején a kormány 1,5 milliárd forintot adott még a beruházáshoz, így már semmi akadálya annak, hogy év végére elkészüljön Tüskésréten az ötmilliárd összköltségvetésű beruházás. A projektgazda MVM Zrt. a pécsi portál megkeresésére azt közölte: a kivitelezési munkákat a fővállalkozó konzorcium igen jelentős technikai és emberi erőforrásokat mozgósítva, folyamatos munkarendben végzi. Csizi Péter országgyűlési képviselő szerint sem lesz gond, ha nem lesz extrém az időjárás. „Egyelőre az a legfontosabb szempont, hogy megfeleljünk az uniós követelményrendszernek. Jelenleg ezt teljesíteni tudjuk”mondta a politikus, hozzátéve, ennek a projekt elsősorban nem a munkahelyteremtés a célja, hiszen távfelügyelettel, néhány fős személyzettel működtetik majd az erőművet. A pécsi erőmű rekultivált zagyterületén, több mint 10 hektáron csaknem 40 ezer napelem-táblát helyeznek el. A Népszabadság némi csúszást jelzett, felidézve: az eredeti pályázati kiírás december 15-kei határidőt szabott. A beruházó MVM tájékoztatása szerint az erőmű létesítése év végéig fejeződik be. A kereskedelmi üzem a használatba vételhez szükséges engedélyek megszerzése után indulhat 2016 januárjában - írta Marnitz István.
3
MNHH: újabb bírságot kapott az MVM NET Zrt. 2015. december 16.
(fotó: mvm.hu)
Csaknem negyvenmillió forintos pénzbírságot szabott ki elsőfokú, nem jogerős döntésében az MVM NET Zrt.-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, mert hiányosságokat tapasztalt a 450 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság hasznosítására kötött hatósági szerződés második ütemének teljesítésében. A hatóság közleménye - melyet a Privátbankár, a ProfitLine, az inforadio.hu, az mfor.hu, a figyelo.hu/MTI is közreadott - emlékeztetett arra, hogy a tavaly április 30-án az elsősorban a digitális közszolgáltatások fejlesztésére szolgáló 450 MHzes frekvenciasáv használatára megkötött szerződés szerint a társaság három ütemben vállalta a hálózat kiépítését. A II. ütem hiányosságai közé tartozik, hogy az MVM NET Zrt. az összes kétszámjegyű közlekedési főút menti kültéri lefedettség kiépítése helyett ezt eddig 7 megyeszékhelyen és 5 városban biztosította. Másrészt 9 megyeszékhelyből 7 helyen gondoskodott adatátvitelkapacitásról a nagyvárosi közlekedés tájékoztató rendszereinek támogatására, harmadrészt a vállalt bázisállomás-szám 14,7 százalékát helyezte üzembe. A cég egyébként határidőre megküldte beszámolóját a II. ütemről. A hatóság jelezte: az egyenlő bánásmód, a fokozatosság és az arányosság elve szerint alkalmazta az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a hatósági szerződésben rögzített jogkövetkezményeket a szolgáltatóval szemben, és 38,8 millió forint bírságot szabott ki. Az NMHH májusban, illetve szeptemberben a projekt első ütemének késedelme miatt 12 millió, illetve 36 millió forint bírságot rótt ki az MVM cégére, amely 2015. december 31-ig országos szinten 95 százalékos területi lefedést vállalt. A II. ütemnél tapasztalt jogsértések miatt hozott elsőfokú döntés ellen a szolgáltató a hatóság elnökéhez fellebbezhet. Ez a pénzbírság megfizetését késlelteti - erre is kitért a közlemény.
4
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: ütemterv szerint halad a paksi projekt 2015. december 18.
(fotó: pakspress.hu)
Aszódi Attila kormánybiztos nem lát olyan körülményt, amely a paksi projekttel kapcsolatos, előre meghatározott ütemtervet befolyásolná. Tovább folytatódik a lakosság tájékoztatása, közbeszerzést írnak ki az interaktív kamion működtetésére és átalakítják az atomerőmű tájékoztató központját hangzott el egy sajtótájékoztatón, melyről a Paks-Press Hírügynökség tudósított. Aszódi Attila előzőleg fizikaórát tartott három paksi középiskola diákjainak a helyi művelődési központban. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos az alapvető ismeretek mellett az új blokkok működéséről, szükségességéről is beszélt. A sajtótájékoztatón pedig elmondta: a megvalósítási szerződések aláírása után az engedélyezéssel kapcsolatos feladatok jegyében telt el az idei év. Kiemelt szerep jutott a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, hazai és nemzetközi közmeghallgatást, 41 lakossági fórumot tartottak. „Jelenleg a telephelyengedély benyújtásra készülünk, 2017-ben a létesítési engedélyre kell figyelnünk” - mondta a kormánybiztos. Újságírói kérdésre kitért az EB paksi projekttel kapcsolatos magatartására. Mint mondta, érhető az érdeklődés, az államközi és az üzemanyag-szerződés tisztázása után a közbeszerzéssel foglakozik az unió, ebben az ügyben folyik még a konzultáció. Fontosnak nevezte a régió közvéleményének tájékoztatását, különös tekintettel azokra a fiatalokra, akik később munkát szeretnének vállalni a projektben. Jelezte, hogy az oktatási rendszerben megvannak azok a szakok, amelyeken a diákok megtanulhatják ezt a technológiát, programot is indítottak ennek érdekében az egyetemeken. A nukleáris hatóság több mint 70 munkatársat vett fel, kiképzésük megkezdődött.
5
Süli János, Paks polgármestere, a 41 települést magába foglaló Paksi Társadalmi Tanács társelnöke elmondta: a tanács 2016-ban folytatja munkáját, várhatóan január második hetében ülést tart. Programjában a szervezet kialakítása is szerepel, konzultálnak az ideiglenes szálláslehetőségek kialakításáról a 41 településen, meghatározzák azokat a helyi prioritásokat, amelyekben fejlesztési igényeiket egyeztetik. Mittler István, a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója újságírók előtt felidézte: a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat egy kiadványban már összefoglalták a lakosságnak. A tájékoztatásban kiemelt szerepet kapott interaktív kamiont a 41 településen nagyon sokan keresték fel, a mozgó kiállításra továbbra is számítanak. A kamion további működtetésre az atomerőművel közösen közbeszerzést írnak ki. A tervek szerint átalakítják az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központját, amelyben helyet kap a Paks II. projekt és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. is.
(fotó: origo.hu)
Az atomerőmű-építések fővállalkozói szerződései vagy az üzemanyag-ellátási szerződések sehol sem nyilvánosak, még az Egyesült Államokban sem - mondta az Origónak adott interjújában Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos nem tart attól, hogy az uniós intézmények blokkolják majd az új erőmű megépítését. Az interjút készítő Kovács Andrásnak azt is jelezte: az MNV és az MVM Zrt. között a Paks II. társaság adásvételét rögzítő szerződést a bíróság döntését követően az MNV Zrt. nyilvánosságra hozta. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján (mnvzrt.hu) jelezte: elfogadja a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét, miszerint ki kell adnia a Paks II. Zrt. megvásárlásáról szóló szerződést az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központnak. A másodfokú ítéletet 2015. december 3-án kézbesítették. Az MNV Zrt. a jogszabályban előírt határidőn - 15 napon - belül teljesítette az adatok kiadását. (A dokumentumot 2015. december 17-én töltötték fel - a szerk.)
6
Váltóállítás a hazai energetikában: importból a hazai termelés felé 2015. december 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A globális klímavédelmi megoldás egyetlen kulcsa a hazai energetikában is a megújuló energiaforrások és az atomenergia együttes, azaz egymást nem kizáró alkalmazása - hangsúlyozta Hárfás Zsolt az Atomenergia Info szakértője az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Szenior Energetikusok Klubjának minapi rendezvényén (december 10-én). A Szenior Energetikusok Klubját az energetikai, atomenergetikai szakmában hosszú évtizedeket eltöltött, elhivatott mérnökök és szakemberek alkotják. Elnöke Szabó Benjámin, a paksi atomerőmű építésének volt kormánybiztosa és az atomerőmű első igazgatója. Miként az atomenergiainfo.hu beszámolt róla, a tavalyi 31,5 százalékos „történelmi” áramimport idén megdőlni látszik, hiszen az első 9 hónapban részaránya már 32,4 százalékra emelkedett. Ennek következményei év közben láthatóak voltak, hiszen például 2015 áprilisában az import csúcsa 56,48 százalék volt, az idei nyári csúcsterhelés pedig július 8-án 6456 MW, ezen belül az import 2990 MW volt. Vagyis a növekvő importtal párhuzamosan a hazai erőművek termelése jelentősen csökken. Hárfás Zsolt szerint Magyarország alapvető energetikai érdeke az, hogy a hazai áramfogyasztás döntő részét itthon, versenyképesen termeljük meg, mert csak így garantálható a jövőben a fogyasztók biztonságos ellátása. Éppen ezért feltétlenül szükség van a két új nukleáris blokkra, kiegészítve azzal, hogy a MAVIR legújabb tanulmánya szerint 2030-ig 8600 MW új kapacitás is megépülhet hazánkban, azaz az új atomerőmű 2400 MW teljesítményén kívül még további 6200 MW-ra lesz szükség. A két új blokkot építő Roszatom az egyetlen olyan cég a világon, amely az atomenergetika teljes vertikumát lefedi. Jelentős szerepet tölt be az uránbányászatban, -dúsításban, az új üzemanyagok, az üzemanyag-ciklus zárása és a fúziós technológiák fejlesztésében is - emlékeztetett a portál beszámolója.
7
Magyar Idők: energetikai sakkjátszma Európában 2015. december 16.
(fotó: magyaridok.hu)
Magyarország komoly bírálatokat kap, amióta Oroszországgal állapodott meg a paksi atomerőmű bővítéséről, mert a beruházás hatalmas üzlet, amelyet több ország, köztük az Egyesült Államok is szívesen megvalósított volna - írta a Magyar Idők, hozzátéve, minden híresztelés ellenére az orosz-magyar üzletről folyamatos egyeztetés zajlott az Európai Unió illetékeseivel. A kormány a konstrukció kidolgozásába bevonta a Rotschild-csoportot, valamint az ugyancsak rendkívül befolyásos Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget is. A lap emlékeztetett: az Országgyűlés 2009 tavaszán döntött a kapacitás megkétszerezéséről. 2013-ban intenzív tárgyalások kezdődtek a Roszatommal, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője ezzel párhuzamosan folyamatosan egyeztetett az EB akkori elnökével és az energiaügyi biztossal. A magyar kormány 2013 decemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot a megkötni tervezett szerződésről, és a kormányközi megállapodás aláírása előtt meg is érkezett Brüsszel jóváhagyása - idézte fel a lap. Tavaly decemberben három megvalósítási szerződést írtak alá: ezek az új blokkok építése, működtetése és karbantartás-támogatása, illetve az üzemanyag-ellátás feltételeit rögzítették. A fűtőanyag-ellátásról szóló dokumentumot az EB alatt működő Euratom Ellátási Ügynökség is aláírta. 2015 szeptemberében az Európai Bizottság jóváhagyta az erőmű kapacitásfenntartási projektjét, megállapítva, hogy az műszaki szempontból rendben van, teljesíti az Euratom-egyezmény célkitűzéseit, a projekt összhangban van az unió energia- és klímapolitikai, nukleáris biztonsági és hulladékkezelési célkitűzéseivel. A lap szerint az öt uniós mérföldkő közül három már teljesült, két témakörben a folyamat még nem zárult le. Az unió 2015 novemberében jelezte, hogy a közbeszerzési szabályok betartása kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított, holott a fővállalkozó várhatóan a projekt értékének minimum 60 százalékára - az uniós előírásoknak megfelelően - közbeszerzést ír ki. A minap a budapesti Atomexpón a Roszatom második embere ezt 300 potenciális beszállító előtt meg is erősítette. Az unió jelezte azt is, hogy a tiltott állami támogatás ügyében
8
mélyreható vizsgálatokat lát szükségesnek, amelyeknek célja harmadik fél bevonása az egyeztetésekbe. A projekt adatainak megismerhetősége ügyében néhány hete indult úgynevezett pilot eljárás, amelyben a bizottság a Paks II. projekttörvény megfelelőségét vizsgálja. A cikk felidézte: a mintegy 2200 oldalas környezeti hatástanulmány magyarul és angolul is elérhető, nyilvánosak az államközi szerződések és a projekt számos dokumentuma is. A Magyar Idők is utalt a MAVIR előrejelzésére, miszerint több ezer megawatt új erőművi kapacitásra lesz szükség a hazai igények biztonságos fedezéséhez.
A környezetvédelmi engedély felfüggesztését kéri a Greenpeace 2015. december 15.
(fotó: greenpeace.hu)
A paksi bővítés környezetvédelmi engedélyezésének felfüggesztésére kéri a Baranya Megyei Kormányhivatalt a Greenpeace Magyarország. A szervezet szerint ugyanis több olyan vizsgálat is folyamatban van, amely alapvetően befolyásolhatja az engedélyeztetést, három ügyben az Európai Bizottság, egyben pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság vizsgálódik. A Greenpeace kiemelte azt is: az új paksi blokkokról készült hatástanulmány annyira hiányos és homályos, hogy annak alapján nem bírálható el az engedélykérelem. A döntés elhalasztása lehetőséget adna a kormánynak arra is, hogy a paksinál szélesebb körben tartson újabb közmeghallgatásokat, tájékoztassa a lakosságot, tisztázza a beruházással kapcsolatos kérdéses pontokat - hangsúlyozta a környezetvédő szervezet. A Greenpeace elsősorban azért kéri az eljárás felfüggesztését, mert két olyan adatnyilvánosságról szóló vizsgálat folyik, amely alapvetően érinti az engedélyezési eljárásban résztvevő ügyfelek, így a környezetvédelmi szervezetek jogait is. A szervezet szerint az eljárás felfüggesztését indokolják az EB vizsgálatai is: a bizottság vizsgálja, hogy Magyarország megsértette-e a közbeszerzésről szóló uniós jogszabályokat, és tisztázni kívánja a beruházáshoz nyújtott állami támogatás ügyét. A Greenpeace a hatósági eljárások szabályairól szóló törvényre hivatkozva indítványozta az engedélyezési eljárás felfüggesztését mindaddig, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak. A paksi blokkokról készült hatástanulmány
9
például nem tartalmaz konkrétumokat a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok kezelésével, valamint az erőmű majdani leszerelésével kapcsolatban - érvelt a közlemény, melyet a hvg.hu, a magyarhirlap.hu, a Gazdport, az nrgreport.com, a Napi is ismertetett az MTI alapján.
Szponzorálás 2015. december 19., 14., 17.
(fotó: facebook.com)
Winter Magic: jótékonykodással egybekötött napot szervezett az MVM Zrt. Budapesten, a Városligeti Műjégpályán 2015. december 19-én.
(fotó: facebook.com)
Különleges karácsonyfát adományozott az MVM Zrt. a Nemzetközi Pető Intézet Villányi úti általános iskolájának. (facebook.com)
(fotó: facebook.com)
Az MVM Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának munkatársai a Dankó utcai Éjjeli Menedékhelyen jártak. Forró teát, szendvicset, mandarint és plédet vittek a fedél nélkülieknek. (facebook.com)
A magányos cédrus - Csontváry géniusza című kiállítás december 31-éig várja a látogatókat Budapesten, az egykori Honvéd Főparancsnokság épületében. A tárlat főtámogatója az MVM Zrt.
10
Új elnökség a veszprémi kézilabdásoknál 2015. december 19.
(fotó: 444.hu)
Új vezetéssel, megújult szervezeti keretek között, de változatlan célokkal vág neki a 2016-os évnek a Veszprém Kézilabda Egyesület. A megüresedett elnöki posztot - erről a klub közleményben tájékoztatta az MTI-t - Szabó János, a Magyar Telekom pénzügyi vezérigazgató-helyettese tölti be. A rendkívüli közgyűlés döntésével bekerült az elnökségbe Nagy László, az MVM Veszprém csapatkapitánya. Társelnökként továbbra is Kálomista Gábor tevékenykedik majd, míg az új főtitkár Fazekas Zsolt lett. Az elnökség tagja még Eppel János, Erdei Tamás, Csermely Péter, Hajnal Csaba és Csoknyai István. A klub tulajdonában lévő és a csapatot működtető Veszprémi Kézilabda Zrt.-ben is történtek változások. A felügyelőbizottságba beválasztották az új elnököt, Szabó Jánost, továbbá Talabér Mártát és Porga Gyula veszprémi polgármestert. Mivel Veszprém önkormányzata a gazdasági társaság 10 százalékos tulajdonosává válik, a közgyűlés létrehozta a részvénytársaság igazgatóságát is. Az ötfős igazgatóság tagja: Óvádi Péter, Kálomista Gábor vezérigazgató, Mihalovits Péter, Lakatos Antal és Várhegyi Attila. A legeredményesebb magyar kézilabdaklub célja változatlan: megnyerni a magyar bajnokságot és kupát, valamint a SEHA Ligát, továbbá bejutni a BL Final Fourba, azaz a négyes kölni döntőbe . A közlemény a klub honlapján is olvasható, ismertette az Index és a 444.hu is.
11
Alternatív energia Új elektromos buszok érkeznek Budapestre - A reptéren tölteni is lehet 2015. december 15., 16.
(fotó: kormany.hu)
A kormány 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt elektromos buszok beszerzéséhez a Budapesti Közlekedési Zrt.-nek. A megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója írta alá. Az elektromos buszok beszerzéséhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges költségvetési forrást a széndioxid-kvóta értékesítésének bevételei fedezik - olvasható a kormány honlapján. A szerződés szerint a BKV 2016. május 15-ig húsz új, magyar gyártású, tisztán elektromos autóbuszt helyez forgalomba. Az alacsonypadlós, klímás buszok 2 tengelyes, háromfázisú aszinkronmotor meghajtásúak vagy ennél fejlettebb technológiát képviselnek majd. A BKV vállalja, hogy megépíti a buszok üzemeltetéséhez szükséges töltőállomásokat, gondoskodik a járművezetők és karbantartók képzéséről is. Varga Mihály kifejtette: a párizsi klímakonferencián elfogadott megállapodás egybecseng az elektromos járművek térnyerését támogató magyar kormányzati politikával. A kormány évek óta aktívan dolgozik az elektromobilitás elterjedéséhez szükséges tervek és szabályozás kidolgozásán. Hazánk az első olyan ország, amelynek Európában átfogó e-mobilitási koncepciója van. A Jedlik Ányos Terv megvalósításával Magyarország gazdasági sebezhetősége csökkenthető és a közúti közlekedés elektromos megújításával jelentős regionális gazdasági versenyelőnyre is szert tehet. A budapesti új autóbusz-flotta mintaprojektet csak az első lépések egyikének nevezte Varga Mihály: a tapasztalatok értékelése után az elektromos buszok akár az egész országban is forgalomba állhatnak majd.
12
(fotó: kormany.hu/MTI)
Átadták az első elektromos töltőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A beruházás 15 millió forintba került, jelenleg ingyen használható. Friedrich Wilhelm Knebel, az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatósági tagja elmondta: a csoport telepítette 2010-ben az első töltőállomást és a repülőtérivel most a 41.-nél tartanak. Piaci alapon is gazdaságossá akarják tenni az elektromos töltők telepítését, amire már kidolgozták az üzleti modellt. A Jedlik Ányos Tervben még az idén elkezdődik országosan 150 elektromos töltőállomás telepítése, a tervek már elkészültek és a közeljövőben megvalósuló beruházás végén elektromos autóval átjárható lesz az ország - erről Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaság államtitkára beszélt az átadáson. (hirado.hu, kormany.hu, Kossuth Rádió/MTI)
Tiszavasváriban biogáz üzem, Sajóbábonyban naperőmű épül 2015. december 16., 14.
(fotó: tion.hu)
Kétmilliárd forintos beruházással biogáz üzemet épített a budaörsi székhelyű Ferment Hungary Kft. Tiszavasvári külterületén. A megújuló energiát előállító kiserőmű a jövő év első felében kezdi meg termelését - közölte a cég képviselője. Szegedi Katalin elmondta: az évente csaknem 11 millió kilowattóra megújuló áramot termelő üzem az Új Széchenyi Tervben épült, a fejlesztéshez 50 százalékos, egymilliárd forintos uniós és nemzeti támogatást kapott a társaság. A kiserőmű fermentorait a műszaki átadás után töltik fel. Az erőmű a három-hat hónap múlva keletkező biogázból állít majd elő áramot és hőt. A technológia az erőmű működése alatt évente 10 ezer tonna, teljes élettartama alatt 250 ezer tonnányi káros gáz kibocsátásától mentesíti környezetét. Az üzem főként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros környékének állattartó telepeiről beszállított szarvasmarha- és csirketrágyát, kukoricaszárat, konzervgyári iszapot használ alapanyagként. A zöldáram-termelés a csúcs- és
13
völgyidőszakban történik. Az üzemben termelődő évi csaknem 1500 kwh hőt a közeli vágóhidaknak vagy más, nagyobb hőigényű telepeknek értékesítik - az MTI hírét az Agroinform, a Szabolcshír is átvette, a beruházásról korábban beszámolt a Tiszavasvári Online is. Naperőmű épül Sajóbábonyban a Newergies Kft. kivitelezésében; a SolarparkBábony Kft. 200 millió forintos beruházásában készülő 500 kilowatt teljesítményű létesítmény várhatóan a jövő év áprilisától termel áramot. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, 1,2 hektáron 1930, egyenként 265 watt teljesítményű napelem-modul által termelt egyenáramot váltakozó árammá alakítják át, majd értékesítik és betáplálják az áramszolgáltató hálózatba. A megtermelt évi 550-580 ezer kilowattóra áram 200 családi ház éves fogyasztásának felel meg. A 30-40 év élettartamra becsült erőmű beruházása 10 éven belül megtérülhet. A beruházást a Solarpark-Bábony Kft. saját forrásból és hitelből fedezi, uniós támogatást nem vett igénybe. (Minap, nol.hu, zoldtech.hu, gyartastrend.hu, ProfitLine, Kossuth Rádió/MTI)
Hátszelet kaphat a hazai zöldenergia-termelés 2015. december 15. Jövő tavasszal kerülhet az Országgyűlés elé a megújuló energiatermelés 2011 őszén megfogalmazott, de fiókban tartott támogatási rendszere, a Metár. Az elképzelésről Szabó Zsolt klímapolitikáért felelős államtitkár nyilatkozott a Smartinvest.hu-nak. Ez alapján írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla: azt még nem tudni, honnan származna a többletpénz, amennyivel a zöldáram drágább, mint a nukleáris vagy a fosszilis eredetű. A Metár megjelenésével kiszámíthatóvá és ígéretessé válna a megújuló energia hazai termelése és újabb beruházások születhetnek. E remélt tendencia jól illeszkedik az ENSZ klímacsúcsán elfogadott éghajlatvédelmi megállapodáshoz. Még kedvezőbb lenne, ha Magyarország e technológiáknak nemcsak vevőjeként, importőreként jelenne meg a piacon, hanem előrelépne a fejlesztők, gyártók sorában is - jegyezte meg a cikk írója.
14
A hazai energiaszektor hírei
Áder János a párizsi megállapodásról: sikerült elkerülni a legrosszabbat 2015. december 14.
(fotó: mno.hu/MTI)
A párizsi megállapodás legnagyobb erénye, hogy sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de ez még nem a globális felmelegedés megállítása - a köztársasági elnök budapesti sajtótájékoztatóján értékelte így az ENSZ 21. klímakonferenciáján aláírt megállapodást. Erről a hirado.hu, a magyaridok.hu, a nepszava.hu, az inforadio.hu, az OrientPress, az mno.hu/MTI is tudósított. A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a klímacsúcs eredményeit, a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette azt - összegezte az államfő. Szerinte a megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják. Nagy vitát váltott ki - és az utolsó pillanatban fogadták el -, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására. Szerinte Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is, mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat "Obamától Putyinig, vagy Merkeltől a kínai elnökig", amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt - sorolta Áder János. Ismertette az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzését: az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása, a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk, és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett. Hangsúlyozta: a párizsi megállapodás nem végállomás és 2020-tól érvényes. A köztársasági elnök a következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban
15
csökkenteni a káros gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját, miként lehet a nap- és szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar- és energiapolitikára, továbbá a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség - mondta. A köztársasági elnök szerint mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását, a munkahelyeket, a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig.
NFM: történelmi jelentőségű az éghajlatvédelmi egyezmény 2015. december 14. Történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi eredményt értek el a világ országai Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciáján - így értékelt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, melynek közleményét az nrgreport.com, a vg.hu, a magyaridok.hu, a klubradio.hu, az OrientPress, az inforadio.hu is ismertette. A fejlesztési tárca szerint "az elfogadott megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is". A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. A megállapodás vívmányai közül a minisztérium kiemelte, hogy "a fejlett és a fejlődő államok kérései között egyensúlyozva elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző kapacitásait és körülményeit", valamint "kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is". A fő célért - hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodottság előtti szinthez képest két Celsius-fok alatt tartsák - a felek kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket tesznek nemzetközi, nemzeti és helyi szinten. A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi finanszírozásban, az államiak mellett vállalati és civil forrásokból is. A fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, ide értve technológiák átadását is. Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel - emlékeztetett a tárca.
16
Elindítja gázkereskedelmi üzletágát az Alteo 2015. december 16.
(logó: alteo.hu)
Elindítja gázkereskedelmi üzletágát az Alteo Group a következő gázév kezdetével, 2016. október 1-től. A vállalatnak minden szükséges engedélye megvan, az új tevékenység megkezdését az Alteo igazgatósága is jóváhagyta. A cég tájékoztatása szerint a gázkereskedelemmel válik teljessé a vállalatcsoport energiakereskedelmi portfóliója, még integráltabb, még teljesebb szolgáltatatást nyújthat ügyfeleinek. Az Alteo az áramkereskedelmi üzletág fejlesztésének mintájára konzervatív, de határozott stratégia mentén indítja gázkereskedelmi tevékenységét is - ifj. Chikán Attilát, az Alteo Group vezérigazgatóját idézte a közlemény, melyet az MTI alapján az Eco, a ProfitLine, a Tőzsdefórum, a Privátbankár is átvett. Az Alteo Csoport magyar tulajdonban lévő komplex energetikai szolgáltató, üzleti tevékenysége kiterjed a megújuló és hagyományos erőforrásokon alapuló energiatermelésre, valamint energia kis- és nagykereskedelemre. A 2008-ban alapított társaság árbevétele tavaly 5,9 milliárd forint volt. Részvényei 2010 októbere óta forognak a Budapesti Értéktőzsdén, a papírokkal a BÉT Tkategóriájában kereskednek. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 4100 forint, a legalacsonyabb 2800 forint volt.
Kikapcsolási moratórium az ünnepekre 2015. december 17.
(fotó: nepszava.hu)
Önkéntes kikapcsolási moratóriumot vállalt az ünnepek idejére több közműszolgáltató. A nemzeti közműszolgáltatás részeként működő FŐGÁZ december 15. és január 5. között nemcsak a védett fogyasztóknál, hanem
17
azoknál a lakossági ügyfeleknél sem kapcsolja ki a szolgáltatást, akiknek 60 napon túli számlatartozása van. A cég a rászorulókat szeretné segíteni, hogy az ünnepi időszakot a gondokról megfeledkezve, megfelelő körülmények között tölthessék - ismertette a közleményt a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, a hirado.hu, az inforadio.hu, a nepszava.hu/MTI. Átmenetileg a Tigáz is felfüggeszti a gázszolgáltatás lejárt számlatartozás miatti kikapcsolását a lakossági ügyfeleknél. A nagyarányú kintlévőségek ellenére sem kapcsolják ki a gázt több mint 60 napos tartozás esetén sem a lakossági fogyasztóknál december 21. és január 3. között. Az E.ON előzőleg közölte, hogy az ünnepekre tekintettel felfüggeszti a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat az érintett lakossági ügyfeleknél december 16. és január 6. között. A cég a 63 napot meghaladó tartozás miatti áram- és gázkikapcsolásokat is szünetelteti. A kikapcsolási eljárás felfüggesztése a lakossági ügyfelek esetében érvényes, akik a vállalatcsoport E.ON Energiaszolgáltató Kft. kereskedőjével állnak szerződéses viszonyban. Az önkéntes vállalás a más energiakereskedővel szerződött, illetve a nem lakossági ügyfelekre nem vonatkozik.
Külföldi energiaszektor Török kormányfő: nincs ok az atomerőmű építésének leállítására 2015. december 15.
(fotó: akkunpp.com)
Nincs ok az orosz közreműködéssel készülő török atomerőmű építésének leállítására - mondta Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a Haber hírtelevízió adásában, miután török tisztviselők előzőleg azt nyilatkozták, hogy Oroszország állítólag leállította a munkálatokat. Az mno.hu, az atv.hu, a magyaridok.hu, a hirado.hu/MTI cikke felidézte: a 20 milliárd dollárra tervezett Akkuyu projekt a Földközi-tenger térségében Törökország első atomerőműve lenne. Építésének állítólagos leállítása azután lett párbeszéd tárgya, hogy a török légierő novemberben határsértésre hivatkozva lelőtt egy orosz Szu-24-es
18
vadászbombázót a szíriai-török határ közelében, és a két ország közötti korábbi partneri viszony elmérgesedett. Az üzem BOO-konstrukció (Build-Own-Operate) alapján készülne: a Roszatom vállalatai nemcsak felépítenék az erőművet, amely orosz tulajdon lenne, hanem az üzemeltető is az orosz fél lenne, a török állam pedig garantálná az áram megvásárlását kölcsönösen egyeztetett áron. A négy, egyenként 1200 MW-os reaktorral működő erőművet elvileg 2022-re kellene üzembe helyezni.
Kétséges, mikor és hogyan bontják le a fukusimai erőművet 2015. december 15.
(fotó: mno.hu)
Egyelőre nem lehet megmondani, mennyi ideig tart és mennyibe kerül a 2011es földrengés és cunami során balesetet szenvedett Fukusima-1 erőmű lebontása, mivel jelenleg arról sincsenek szilárd elképzelések, hogyan lehetne kiemelni az atomhulladékot a reaktorokból, a létesítmény sugármentesítését lehetővé tevő technológiák pedig még nem is léteznek - mondta Maszuda Naohiro, a munkát irányító tisztviselő. "Ez olyasvalami, amit még soha nem próbáltak. Nem létezik tankönyvi megoldás ilyesmire" - fogalmazott az üzemeltető TEPCO bontásért felelős vezetője az AP amerikai hírügynökségnek. Az interjúban elmondta: csak a közelmúltban kezdett normalizálódni a helyzet az erőműben, szerinte korábban háborús övezet volt a Fukusima-1. Az AP megjegyezte: a japán kormány már 2011-ben azt hangoztatta, hogy urai a helyzetnek. Azóta a katasztrófa hatásainak felszámolásáról szóló menetrendet többször módosították, a tervezett 40 év helyett most azzal számolnak, hogy akár 50 évig is tarthat majd a munka. Maszuda ezzel kapcsolatban azt mondta: egyelőre nem tudja megválaszolni, hogy mikor, mennyiért és hogyan fogják lebontani az erőművet. Még azt sem tudják, pontosan hol vannak a reaktorépületeken belül a megolvadt fűtőelemek, azt pedig végképp nem, hogy azokat hogyan lehetne kiemelni. Erről csak számítógépes szimulációk és spekulatív tervrajzok vannak. Azt is közölte, hogy az erőmű sugármentesítéséhez új technológiákat kell feltalálni, és a folyamatban még
19
számos további csúszás várható. Ugyanakkor hangsúlyozta: az erőműből a Csendes-óceánba szivárgó sugárzás mértéke a 2011-es szint egy milliomod részére csökkent, így az már nem jelent veszélyt a tengerre és annak élővilágára. Maszuda egyébként a balesetet szenvedett létesítménytől nem messze lévő Fukusima-2 erőmű igazgatója volt a 2011-es természeti katasztrófa idején, és sok dicséretet kapott, amiért munkatársaival megakadályozta, hogy náluk is hasonló incidensek történjenek. (Faktor, mno.hu, hirtv.hu/MTI)
Óriási acélsisakot kap a felrobbant reaktor Csernobilban 2015. december 14., 10.
(fotó: hvg.hu/MTI)
Az eddiginél biztonságosabb védőburkot szerelnek a csernobili atomerőmű 1986. április 26-án felrobbant 4-es blokkja felé. 105 méter magas, 150 méter hosszú és 260 méter széles acélboltozattal fedik be a romokat rejtő betonszarkofágot, hogy tökéletesebben elszigeteljék a radioaktív anyagokat. Jövőre lesz a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetének harmincadik évfordulója - az MTI képeit a blikk.hu, a hvg.hu is átvette. Korábban az AltEnerg írt arról, hogy rohamléptekben halad a szarkofág készítése, ezt a Novarka nemzetközi konzorcium építi. A projekt mintegy másfél milliárd euróba kerül, amelyet 45 ország és szervezet adott össze. A csernobili erőmű fölé már korábban is emeltek egy szarkofágot betonból. A BBC beszámolója szerint ezen egyre nagyobb rések és lyukak alakultak ki, ezért is sürgős az új, 31 ezer tonnás fedél megépítése, amely már nemcsak a földrengéseknek, a tornádóknak, hanem a szélsőséges hőmérsékletnek is ellenállna.
20
A finnek kivásárolták a Gazpromot egyetlen gázipari cégükből 2015. december 18.
(fotó: gasum.com)
A finn kormány kivásárolta az ország egyetlen gázipari cégéből, a Gasumból a Gazprom 25 százaléknyi tulajdonrészét. A 251 millió eurós ügyletet a tervek szerint 2016 elején zárják le - írta az mfor.hu, a Napi, az Index/MTI. A finn kormány, amely próbál némi függetlenséget elérni az orosz gázszállításoktól, idén már kivásárolta két cég, köztük az E.ON Ruhrgas részesedését, ezzel tulajdoni aránya 75 százalékra emelkedett. A Gazprom-hányad felvásárlásával a finn állam 100 százalékos tulajdonosa lesz az 1994-ben alapított Gasumnak. Finnország gázellátását 100 százalékban orosz szállítások fedezik. Még a szovjet időkben, 1974-ben adták át az első Finnországba tartó gázvezetéket. Finnországban a gázüzletért 1974-től 1994-ig a Neste Oy felelt, azóta a Gasum, amely jelenleg 1190 km hosszú gázvezetéket üzemeltet.
Bezárt az utolsó mélyművelésű szénbánya Nagy-Britanniában 2015. december 18.
(fotó: dailymail.co.uk)
Az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexumban műszak után leállt a termelés, ezzel az egykor hatalmas ágazat utolsó 450 dolgozója elveszítette állását - tudósított az inforadio.hu, az Index, az MNO, a ProfitLine, a magyaridok.hu/MTI. A brit mélyművelésű szénbányászat felfutása az ipari forradalomtól az 1920-as évekig tartott. A két világháború között háromezer bányában 1,2 millióan dolgoztak. A most bezárt Kellingley egykor Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt: a termelés csúcspontján kétezer bányász óránként átlagosan 900 tonna szenet küldött a felszínre. A brit
21
szénbányászat azonban már évtizedek óta hanyatlik, mindenekelőtt az ipar korszerűsítése, a szénalapú energiatermelés visszaszorulása és a hazai termelésnél jóval olcsóbb import miatt. Az ágazat leépülése ellen már 1984-ben hatalmas, egy évig tartó sztrájkkal tiltakoztak az akkoriban még igen befolyásos szakszervezetek. Nagy-Britannia 2003 óta minden évben több szenet importált, mint amennyit a hazai bányákból kitermelt. Az 1980-as évek elején csaknem 130 millió tonna volt a hazai termelés évente, és valamivel 4 millió tonna feletti az import. Tavaly ugyanakkor a brit mélyművelésű bányákban nem egészen 12 millió tonna szenet fejtettek, az import pedig megközelítette a 42 millió tonnát.
Hírek röviden 2015. december 15. Az ELMŰ-ÉMÁSZ csaknem 33 millió forinttal támogatta a hátrányos helyzetben élő, valamint a beteg gyerekek segítését és gyógyítását célzó programok megvalósítását. Összesen csaknem 225 millió forinttal segítette a közmédia Jónak lenni jó! adománygyűjtő műsora a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat tevékenységét. (24.hu)
2015. december 16. Kutatófúrást végez Szolnokon a 4-es út elkerülő szakasza és a Holt-Tisza közötti mintegy egyhektáros területen a kőolaj- és földgázkitermelő O&GD Central Kft. a Szolnoki Bányafelügyelet engedélyével - közölte a cég hatósági és társadalmi ügyek vezetője az MTI-vel. (ProfitLine)
2015. december 14. Jóváhagyta a kínai hatóság is a Shell és a BG Group egyesülését. Már csak a részvényesek jóváhagyása szükséges, hogy a következő év elején záródhasson a 70 milliárd dolláros felvásárlás. (Portfolio)
22
(fotó: google.hu)
Az MVM Hírlevél legközelebb 2016. január 4-én jelenik meg. Minden olvasójának békés ünnepet, boldog új esztendőt kíván a szerkesztő: László Judit
