1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. május 18.
Tartalomjegyzék
Az MVM-ről és a cégcsoportról Osztalékot fizet a MAVIR Megfelelően használta fel a támogatást a Vértesi Erőmű Zrt. Bírságot szabott ki a hatóság az MVM NET Zrt.-re
2 2-3 3-4
A paksi bővítés hírei Több mint 100 milliárd szerepel a bővítésre a jövő évi költségvetésben Elkezdődött a földtani kutatás első geológiai mélyfúrása Kormány: új vezető a projektcég élén, lesz társadalmi tanács és új híd Tisztább atomenergiát ígérnek az új reaktorok Az energetikai jövőképben fontos szerepet kap az atomenergia
4-5 5-6 6-7 7-9 10-11
Alternatív energia Biomassza Tatabánya távfűtéséhez Hat magyar csapat készül az alternatív járművek versenyére
11-12 12-13
A hazai energiaszektor hírei Parlament: csökkenteni kell az energiafelhasználást A rezsicsökkentés nem vetette vissza a beruházásokat Magyar Nemzet: a FŐGÁZ-é a lakossági piac? A Magyar Telekom megszünteti a lakossági földgáz-szolgáltatást Az ENKSZ átveszi a Magyar Telekom lakossági fogyasztóit
13-14 14 14-15 15 16
Külföldi energiaszektor Üzemidő-hosszabbítás orosz segítséggel Csökkent a CEZ nyeresége A Török Áramlat szerepel az orosz fejlesztési tervekben
16-17 17-18 18 Hírek röviden 19-20 Óriási berendezést szállított az MVM OVIT Visontára - Újabb cég az MVM Partner ZRt. ügyfelei között - Gyakorlat az atomerőműben: tűzesetet szimuláltak - Együttműködik az atomerőmű a Pécsi Tudományegyetemmel
2
Az MVM-ről és a cégcsoportról Osztalékot fizet a MAVIR 2015. május 5.
(fotó: mvm.hu)
2 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2014-es évet a MAVIR Zrt. A társaság május 5-én tartotta éves rendes közgyűlését, amely elfogadta a tavalyi gazdálkodásról és vagyoni helyzetről készített beszámolót és üzleti jelentést. A közgyűlés a társaság mérlegét és eredmény-kimutatását 466 062 millió Ft mérleg-főösszeggel és 11 228 millió Ft adózott eredménnyel fogadta el. A cég értékesítésből származó nettó árbevétele 134 081 millió Ft volt. A közgyűlés jóváhagyta, hogy a rendszerirányító a 2014. évi adózott eredménye terhére 9 228 millió Ft osztalékot fizet a részvényeseknek, az állam tulajdonában lévő MVM-nek (amely a MAVIR 99,99 %-os tulajdonosa) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek - olvasható a cég honlapján.
Megfelelően használta fel a támogatást a Vértesi Erőmű Zrt. 2015. május 13., 14.
(fotó: vert.hu)
A januári és februári rendkívüli támogatási igény ellenőrzésekor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem talált olyan költségtételt, amely a szénipari szerkezetátalakítási támogatásban nem indokolt - tájékoztatta a minapi helyszíni ellenőrzésről a MEKH az MTI-t. A hivatal folyamatosan vizsgálja a társaságtól beérkező adatokat, hogy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás céljára elkülönített összeg csak indokolt költségekre nyújtson fedezetet. A MEKH közleményét az FN24, az inforadio.hu, a ProfitLine, a Világgazdaság/MTI is ismertette: eszerint a támogatás a Márkushegyi Bányaüzemhez kapcsolódik,
3
amely a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában álló Oroszlányi Erőmű működéséhez szükséges szenet biztosítja. Ez Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája. Európai uniós határozat írja elő, hogy a versenyképtelenül üzemelő szénbányák nem tarthatók fent. A bányabezárások társadalmi és regionális következményeinek enyhítésére a tagállamok támogatást nyújthatnak, a szénfillér-támogatás 2018 végéig vehető igénybe. A támogatás miatt a bevételek és a ráfordítások indokoltságának vizsgálatára is szükség van. Ezt a MEKH végzi el, ennek alapján tesz javaslatot a fejlesztési miniszternek a kifizetés mértékére. Az MVM tulajdonában lévő Vértesi Erőmű Zrt. 2003 óta 81,7 milliárd forint támogatást kapott a szénfillérből - emlékeztetett a közlemény.
Bírságot szabott ki a hatóság az MVM NET Zrt.-re 2015. május 12.
(fotó: mvm.hu)
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 12 millió forint pénzbírságot szabott ki a 450 megahertzes (MHz) frekvenciahasználati jogosultságra kötött hatósági szerződés késedelmes teljesítése miatt az MVM Net Zrt.-re. Erről a vg.hu, az mfor.hu, a Marketing&Média, az InfoVilág, a BrandTrend, a hirado.hu, az inforadio.hu/MTI számolt be. A hatóság megállapította: az MVM Net Zrt. megsértette a 2014. április 30-án kötött szerződést azzal, hogy késedelmesen teljesíti a hálózatkiépítés első ütemére és a szolgáltatás indítására szóló kötelezettségeit. A szolgáltató ugyanis vállalta, hogy az egyszámjegyű utak mentén és 9 nagyvárosban már az év elejétől biztosítja az előírt adatátviteli kapacitásokat. A hatóság szerint a hálózat elhúzódó kiépítése késlelteti a kormányzati szolgáltatások, csoportkommunikációs igények biztosítását, emiatt lassabban indul meg az állami és önkormányzati közszolgáltatások fejlesztése, egyes közszolgáltatások bevezetése és széleskörű elterjesztése. A vállalás elmaradása miatt a hatóság a szolgáltatóval szemben az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és a hatósági szerződésben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta az egyenlő bánásmód, a fokozatosság és az arányosság elve szerint és így szabott ki 12 milliós bírságot. Emellett az NMHH kötelezte a céget, hogy
4
június 30-ig biztosítson adatátviteli kapacitást Budapesten, Nyíregyházán, Szekszárdon, Tatabányán, Győrben, Szegeden és Székesfehérváron, továbbá a 4. számú főút mentén Albertirsa és Szolnok, az M6-os autópálya mentén Dunaújváros, az M1-es autópálya mentén Tatabánya és Győr, az M7-es autópálya mentén Székesfehérvár és Fonyód, az M5-ös autópálya mentén Kiskunfélegyháza és Szeged, az M3-as autópálya mentén Budapest és Gyöngyös környékén. Előírta azt is, hogy a cég december 31-ig biztosítsa a szolgáltatást az ország összes egyszámjegyű útján. Az MVM Net Zrt. tudomásul vette a kiszabott büntetést - válaszolta a társaság az MTI kérdésére, hogy élni kíván-e a fellebbezési jogával. A hálózat kiépítéséhez kapcsolódó, februárban kiírt tender eredményére vonatkozó kérdésre azt közölte, hogy jelenleg is zajlik a rendszerszállító és a generálkivitelező kiválasztása.
A paksi bővítés hírei Több mint 100 milliárd szerepel a bővítésre a jövő évi költségvetésben 2015. május 14., 15.
(fotó: mvm.hu)
Jövőre már beindul a paksi beruházás: a Miniszterelnökség fejezetében 113, 075 milliárd forintos kiadással szerepel a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése. A Portfólió írta ezt a 2016-os költségvetési törvényjavaslat alapján. A Népszabadság, a Népszava, a Metropol Lázár János miniszterre hivatkozva jelezte: jövőre már lehívják az orosz hitel első részét, ez elhangzott a HírTV Híradójában is. A két új paksi blokk építésének 2018-ra tervezett megkezdéséig a teljes beruházási költség mintegy tíz százalékára lesz szükség a nemzetközi tapasztalatok szerint - mondta Aszódi Attila kormánybiztos az M1 aktuális csatorna esti hírműsorában. Ő is utalt rá, hogy 2016-ban a költségvetés 113 milliárd forinttal támogatja a bővítést, és 2017-ben is hasonló nagyságrendű költés valószínűsíthető. A kiadások legnagyobb részét az orosz fél által készített
5
tervek kifizetése teszi ki, de működnie kell a jelenleg mintegy 130 alkalmazottat foglalkoztató Paks II. projekttársaságnak is, ahol az idén és jövőre is jelentős bővítéssel számolnak. A társaság az engedélyezési munka előkészítésével és lebonyolításával, valamint az orosz fél által készített tervek egyeztetésével foglalkozik. Ezen kívül zajlik a földtani kutatási program, ami szintén költségekkel jár - tette hozzá a kormánybiztos. Elkezdődött a földtani kutatás első geológiai mélyfúrása 2015. május 11., 12.
(fotó: paksihirnok.hu)
Megkezdték a paksi atomerőmű új telephelyét előkészítő földtani kutatási program első geológiai fúrását május elején a Tolna megyei Németkér közelében - jelentette be az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. A vg.hu, a Privátbankár, az OrientPress, a ProfitLine, a klubradio.hu, az inforadio.hu, a Magyar Hírlap/MTI tudósítása szerint Aszódi Attila Németkéren elmondta: a program részeként az új telephelyen kívül összesen 30 mélyfúrást végeznek, amelyek közül a telephely közelében négy ponton 1500, illetve tágabb környezetében négy helyen 700 méter mélyre, 22 helyszínen pedig 100-150 méterre fúrnak le. A leendő telephelyen további 80 kutatófúrás lesz, a program körülbelül másfél évig tart. A cél az, hogy még pontosabban tudják meghatározni azokat földrengésjellemzőket, amelyek szükségesek a telephely-engedély megszerzéséhez. Emlékeztetett, hogy tavaly a tervezett telephely környezetében, 300 négyzetkilométeres területen már elvégeztek egy 3D-s szeizmikus vizsgálatot, amely a talaj felső, egy km-es szerkezetéről nyújtott pontos adatokat. Ilyen részletességű és felbontású mérések korábban nem készültek, a mélyfúrások helyszíneit ezen adatok alapján választották ki. A kormánybiztos szerint Magyarországon egy földrengés soha nem a földfelszín közelében pattan ki, hanem tipikusan tíz kilométeres vagy az alatti mélységben. A vizsgálatokkal el akarják érni azt az alaphegységet, amelynek a belsejéből pattanhat ki egy földrengés, és meghatározni annak a kőzetnek az összetételét, amely efölött található. Mindez szükséges ahhoz, hogy fel lehessen
6
állítani egy olyan modellt, amely meg tudja mondani, hogy ha a mélységben kipattanna egy földrengés, akkor ebből a felszínen, az erőmű telephelyén milyen erőkre lehet számítani. A Németkér térségében 2011-ben történt, a Richterskálán 2,8-as erősségű földrengésről kérdésre válaszolva azt mondta, a jelenleg is működő szeizmikus monitoringhálózat nyomon követi az országban és az országon túli geofizikai eseményeket, a programban ezeket az adatoknak is értékelik. A kutató magfúrásokra kiírt feladatot a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt., valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte el emlékeztetett a sajtótájékoztatóról szintén beszámoló Paksi Hírnök Online.
Kormány: új vezető a projektcég élén, lesz társadalmi tanács és új híd 2015. május 14., 15.
(fotó: kormany.hu)
Lezárult a Paks II. beruházás új vezérigazgatójának kiválasztása, a miniszterelnök is jóváhagyta Bán Tamás kinevezését - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az új vezető korábban dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, az MVM-nél, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.nél, a Kész Holding igazgatótanácsának is tagja volt, vezette a Budapesti Városüzemeltetési Központot. Bán Tamás Nagy Sándort váltja a poszton. (fnhir24.hu, Index, Világgazdaság, Magyar Nemzet/MTI) A miniszter jelezte azt is, hogy három nemzetközi menedzsert - pénzügyi és személyzeti vezetőt, vezérigazgatót - keresnek a meglévő paksi atomerőmű transzparens és gazdaságosabb működtetéséhez; a Spencer Stuart fejvadász cég május végén tesz ezekre javaslatot a kormánynak. Bíznak benne, hogy ez a kormány és a költségvetés, valamint a nemzetközi közvélemény számára is elfogadható eredménnyel jár - olvasható a kormány honlapján. Társadalmi tanács létrehozásáról is döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatosan a 41 környékbeli település képviselő-testületének és országgyűlési képviselőinek bevonásával, Paks polgármesterének vezetésével.
7
Lázár János arról is beszámolt: júniusban Kijevben lesz az első nemzetközi, a megvalósításhoz szükséges engedélyezési eljárás részeként tartandó közmeghallgatás. A Magyar Tudományos Akadémián is vita indul a kapacitásfenntartásról, amelyet Aszódi Attila kormánybiztos vezet majd. Döntés született egy új Duna-híd építéséről Kalocsa térségében - erről televíziós és rádiós hírműsorok is beszámoltak, továbbá az Index, a Magyar Hírlap stb. A paksi bővítésben érintett települések fejlesztésére idén 1 milliárd forintot ad a kormány - írta az inforadio.hu, a paksihirnok.hu a miniszterre hivatkozva.
(fotó: paksihirnok.hu)
Nemcsak Paks, hanem az egész térség számára fontos a társadalmi tanács létrehozása - mondta Süli János a Paksi Hírnöknek. A város polgármestere leszögezte: így napi szintűvé tehető a 41 település és a kormány közötti kommunikáció. „Rengeteg olyan feladat vár ránk a térségben, amire a magyarorosz szerződés nem tér ki. A tízezernél is több munkavállalónak szállást, étkezést, orvosi ellátást kell biztosítani. A bővítés számtalan olyan kérdést felvet, amit a régió együttműködésével lehet hatékonyan megoldani. Térségi összefogással elkerülhető például, hogy felesleges épületeket húzzunk fel, amelyek később torzókként maradnak ránk a beruházás befejezésével. Az építkezés tíz éve alatt a régió gazdálkodóinak, vállalkozóinak úgy meg kell erősödniük, hogy megálljanak a lábukon akkor is, amikor a tízezer munkás eltűnik a térségből” - érvelt a polgármester. Hozzátette: jelentős a tervezett, Paksot és Kalocsát összekötő Duna-híd, hiszen így már az építkezésbe is bekapcsolódhatnak a folyó másik partján lévő települések.
Tisztább atomenergiát ígérnek az új reaktorok 2015. május 13., 14.
(fotó: mta.hu)
Az új generációs reaktorokról tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia
8
Műszaki Osztályának legutóbbi ülésén, melyről az akadémia honlapján olvasható beszámoló alapján az Energiainfó, a napigazdasag.hu/MTI írt. Szuperkritikus állapotban levő víz (vagyis folyadékszerű gáz), nemesgáz, sóolvadék, nátrium: ezekkel hűtenék a 21. század második felének negyedik generációs reaktorait, amelyekkel fenntarthatóbbá válna az atomenergia. "Személyes kedvencem az olvadt sós reaktor. Ebben a reaktorban lehetetlen a zónaolvadás, hiszen már eleve meg van olvadva" - a fukusimai katasztrófára utalt Pázsit Imre, a svédországi Chalmers Egyetem professzora, jelezve, hogy milyen biztonsági újdonságokat tartogatnak a negyedik generációs reaktorok. A professzor beszélt az atomenergetikai kutatás irányairól. Szerinte a fenntarthatóság miatt úgy kell fedezni a jelenlegi generáció energiaigényeit, hogy a jövő generáció esélyei ne romoljanak, vagyis ne merüljenek ki a nyersanyagforrások, és a bioszférát ne szennyezze radioaktív hulladék. A mostani nukleárisenergia-ipar nem fenntartható - állapította meg. Az üzemben lévő atomreaktorokban az urán 235-ös izotópja a hasadóanyag. Ez az izotóp azonban a természetes uránban csak 0,7 százalékban fordul elő, ezért az uránkészleteknek csak elenyészően kis részét hasznosítja az ember. Ilyen felhasználással az ismert és gazdaságosan bányászható, kitermelhető készletek 200-300 évig elegendők. "Ha viszont minden uránizotópot felhasználnánk, a készletek legalább 10, de akár 100 ezer évig kitartanának" - érvelt. Lényegesen hatékonyabb lenne az atomenergia, ha az urán 238-as izotópját, valamint a tóriumot is fel lehetne használni a kiégett üzemanyag-rudakból kivont urán és plutónium mellett. A mai atomerőművekben nagy aktivitású hulladék keletkezik. A kiégett üzemanyagrudak egyebek között olyan izotópokat tartalmaznak, mint a jód-129 (felezési ideje 16 millió év) vagy a technécium-99 (felezési ideje 200 ezer év). A hulladékot olyan stabil geológiai rétegekben, földalatti létesítményekben kell tárolni, ahol legalább több tízezer évig biztonságosan el lehet különíteni azokat a környezettől. A megoldás az lehet, hogy a negyedik generációs reaktorokban rövid felezési idejű hasadási termékeket állítanak elő a hosszú felezési idejűekből - mondta Pázsit Imre. Az uránkészletek hatékonyabb felhasználáshoz tehát új technológia szükséges, amellyel szemben az is követelmény, hogy csökkenjen a radioaktív hulladék mennyisége, és a benne maradó izotópok felezési ideje a lehető legrövidebb legyen. Fontos a termodinamikai hatásfok növelése is, hogy a reaktor egységnyi üzemanyag felhasználásával minél több hőt állítson elő, amelyet a turbinák, az általuk meghajtott generátorok alakítanak át árammá. A negyedik
9
generációs reaktorok kutatását célzó kezdeményezést 2001-ben indította az Európai Unió, valamint Argentína, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Svájc. A szakértők hat reaktortípust választottak ki, amely a szigorú biztonsági követelmények mellett minimális hulladékot termel: a nátrium-, az ólom-, valamint a gázhűtésű gyorsreaktort, az olvadt sós, a magas hőmérsékleten működő, valamint a szuperkritikus vízzel hűtött reaktort - sorolta. A leghamarabb a 2030-as évekre várható negyedik generációs erőművekben tehát a 2000-2010-es években fejlesztett megoldások üzemelhetnek majd. Ehhez képest a jelenleg elérhető legjobb technológiájú harmadik generációs erőművek az 1970-2000-es évek kutatásain alapulnak. A 2014 januárjában kötött magyarorosz államközi egyezmény szerint a paksi atomerőműben is két ilyen reaktor épülne. A Roszatom által Paksra ajánlott VVER-1200/V491-es blokkokról Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos, a BME egyetemi tanára beszélt. A két új, egyenként 1200 MW teljesítményű blokk újdonsága a passzív, azaz emberi beavatkozást nem igénylő és az aktív biztonsági rendszerek kombinálása. A blokkok egyebek között 108 km/h-s szélsebesség, 4,1 kPa hónyomás és 0,25 g legnagyobb talajgyorsulás (PGA) ellen védettek. Az aktív, tehát az operátorok utasítására bekapcsoló biztonsági rendszerből négyet telepítenek egy reaktorblokkhoz úgy, hogy a rendszerek fizikailag el vannak választva egymástól (így az egyiken úgy lehet biztonsági ellenőrzést végezni, hogy három továbbra is készenlétben van). A passzív rendszerek közé tartozik a bóroldatot a reaktorblokk primer körébe juttató hidroakkumulátorok, a gőzfejlesztő rendszerek passzív hőelvonó rendszere. A reaktort körbevevő hermetikus épületbe, a konténmentbe szintén passzív hőelvonókat szerelnek, amelyeken a reaktor leállítása után a gőz kondenzálódhat. Szintén fontos eleme a passzív biztonságnak a zónaolvadékcsapda. Ha a reaktor hűtésében olyan súlyos zavar támadna, mint Fukusimában, hogy a megolvadó üzemanyag-rudak átégetnék a reaktortartályt, ezt az olvadékot egy 150 tonna tömegű, 6 méter magas, 200 tonna alumínium-oxiddal és vas(III)-oxiddal ellátott tartály fogná fel, amely külön hűtőrendszert is kap ismertette a szakmai részleteket Aszódi Attila.
10
Az energetikai jövőképben fontos szerepet kap az atomenergia 2015. május 13., 14. A kormány centralizált és az atomenergiára magas részarányban támaszkodó energiarendszert képzel el, míg független szakértők inkább decentralizált és a megújuló energiára épülő modellt szeretnének - ez derült ki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén, melyről a napigazdasag.hu, az OrientPress, az AltEnerg, az Energiainfó/MTI tudósított. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az energiastratégia célját a biztonságos és fenntartható ellátásban jelölte meg, mindezt elfogadható áron. Az eszközök között sorolta a hatékonyságot és a megújuló energiaforrások részarányának növelését. Fontosnak nevezte az állam hosszú távú szerepvállalását is. A paksi bővítést azzal indokolta, hogy az atomerőműnek alacsony a szén-dioxid kibocsátása, biztonságos és olcsón termeli az áramot. Kiemelte a Lengyelországtól Horvátországig húzódó gázvezeték megépítését, amelynek a két végpontján cseppfolyós földgázt lehet fogadni és betáplálni. Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos megismételte: az ország áramigénye évi 1,3 százalékkal bővül, így 2030-ig 7300 megawatt erőművi kapacitást kell megépíteni, ebből 1600 megawatt lesz a megújuló energiákat hasznosító erőmű. Az évszázad végéig az alaperőművi kapacitás 40 százalékát az atomerőmű adja. Bemutatta az atomerőmű bővítésének menetrendjét is: a műszaki tervezés idén elkezdődik, de a kiviteli tervezés csak 2017-ben indul. Az építés egy évvel később kezdődik és 2024-ben kezd termelni az új atomerőmű. Addig 6500 engedélyt kell beszerezni. Atomerőmű nélküli energiaellátást vázolt fel Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. A kormány 2030-ra az áram 15 százalékát kívánja megújuló energiahordozókkal előállítani, az Energiaklub koncepciója viszont 27 százalékot tartalmaz. Munkácsy Béla, az ELTE geográfus adjunktusa kifejtette: a mai jogi szabályozás szerint az ország területének 5 százalékán lehet szélerőművet építeni, de itt is 50 ezer megawatt áram állítható elő. Krizsán Attila, a Zöld Magyarország Program programvezetője olyan rendszert vázolt fel, amelyben 350 kistérségben hoznának létre egyenként 6 megawattos, biogázos erőműveket. Szél Bernadett (LMP) a paksi menedzsment tervezett lecseréléséről érdeklődött, különös tekintettel arra, hogy ez nem csökkenti-e az erőmű biztonságát. Aradszki András úgy vélte, hogy a biztonságért felelős mérnökök maradnak, a felső vezetésben lesz "vérfrissítés", külföldi menedzserek bevonásával. Szelényi Zsuzsanna (független) azt kifogásolta, hogy a paksi bővítéssel miért sietett a kormány, a
11
döntést 6 év múlva is meghozhatta volna, az akkori technikai és egyéb feltételek mellett. Aszódi Attila szerint az alternatív energiát favorizálók alapvető hibákat vétenek. Például az Energiaklub koncepciójában is benne van a Paks I. erőmű kapacitása 2030-ig. A biomassza erőművekkel pedig az a gond, hogy azok miután fűtési hőt is termelnek - csak alaperőműként használhatók, így nem lehet azokkal például a szélenergia hullámzását kiegyenlíteni. A kormánybiztos bemutatta a német energiatermelést és felhasználást: éjszaka, amikor nem süt a nap, vagy például akkor, ha nem fúj a szél, importra szorul az ország. Az importáramot pedig svájci és francia atomerőművekben állítják elő. A paksi bővítés kulcskérdése az, hogy Brüsszel hogyan és mikor vasalja be az uniós konformitást ezen a projekten - ezt nyilatkozta Perger András a hvg.hu portálnak. A szakember szerint - aki az elmúlt években az Energiaklub atomenergiás projektjének vezetőjeként vált ismertté, ezentúl pedig a Greenpeace csapatát erősíti - az csak porhintés, hogy a paksi projekt előtt nincs több akadály, mert azt látni kell, hogy ebben a projektben szinte csak súlyosabb dolgok vannak, mint a Brüsszel által eddig kifogásolt, és ennek hatására orvosolt orosz-magyar üzemanyag-ellátási szerződés volt. Szerinte a paksi konstrukció az EU versenyjogi szabályait sérti. Zajlik a brüsszeli vizsgálódás, hogy megállapítsák, van-e a magyar kormány modelljében tiltott állami támogatás, és a vizsgálatot előbb-utóbb hivatalos szintre fogják emelni - nyilatkozta Szabó M. Istvánnak.
Alternatív energia Biomassza Tatabánya távfűtéséhez 2015. május 12., 13., 14.
(fotó: infotatabanya.hu)
Százezer tonnát meghaladó mennyiségű faapríték évenkénti szállításáról írt alá 2032-ig érvényes szerződést a Vértesi Erdő Zrt. és a megyeszékhely távfűtését ellátó Tatabánya Erőmű Kft. Tatabányán. A szerződés induló értéke eléri az 1,5
12
milliárd forintot. Az állami erdőkben keletkező, másra nem alkalmas faanyagot a regionális fűtőművek hasznosíthatják. Magyarországon egyedülálló a tatabányai kezdeményezés, ahol 23 ezer háztartás fűtésére és a meleg víz előállítására használnak megújuló energiát - mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: a fűtőerőmű biomasszás átállításával megőrizhető a rezsicsökkentés, alacsonyan tartható a távhő ára. Az őszi fűtési szezonra üzemkész fejlesztéssel a faapríték tüzelőanyag részaránya 86 százalék lesz, a gázfelhasználás 14 százalékra csökken. (AltEnerg, fnhir24.hu, Privátbankár, ProfitLine/MTI) A Világgazdaság arra is utalt, hogy zajlik a tatabányai erőmű két kazánjának átalakítása biomassza tüzelésűre. A fejlesztés költsége csaknem hétmilliárd forint, amelyhez az erőmű 1,5 milliárd forint uniós és magyar költségvetésből származó támogatást kapott. A technológiai átállás az erőmű 100 fős létszámát 41 új munkahellyel bővíti. A szenes erőművet 2004-ben földgázüzeműre állították át, ezzel a korábbi értékek töredékére csökkent a szennyezőanyagok kibocsátása. A tatabányai fűtőerőművet 2010 elején 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A fűtőerőmű 51 százalékos tulajdonrésze az önkormányzathoz került, az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékot birtokol. Hat magyar csapat készül az alternatív járművek versenyére 2015. május 12.
(fotó: pakspress.hu)
Bemutatkoztak a Shell Eco-marathon Europe versenyére készülő magyar csapatok a Várkert Bazárban. Mayer György a Paks-Press Hírügynökséget arról tudósította, hogy a 30. évfordulóját ünneplő, május 21. és 24. között Rotterdamban megrendezendő nemzetközi megmérettetésen hat magyar diákcsapat, köztük két középiskolás team méri össze tudását. 30 országból mintegy 230 diák versenyez, hogy kiderüljön, melyik csapat autója képes a legnagyobb távolságot megtenni 1 liter üzemanyaggal vagy 1kWh villamos energiával. A résztvevők: Árpád Fejedelem Gimnázium - Árpád Eco Team,
13
Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - GSZK Shark Team, Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola, Kecskemét - Electric Kandó Team, Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar - OECO Óbuda University Team, Széchenyi István Egyetem, Győr - SZEnergy Team és a Szegedi Tudományegyetem - STECO Team. A hat csapatból öt a prototípus kategóriában, míg a Széchenyi Egyetem csapata a városi koncepció kategóriában indul. A diákok által épített járműből négy elektromos, egy dízel, egy pedig benzinmotoros hajtású. Három csapat rutinos versenyző, a másik három most először áll rajthoz.
A hazai energiaszektor hírei Parlament: csökkenteni kell az energiafelhasználást 2015. május 12.
(fotó: mandiner.hu)
Az Országgyűlés törvényt hozott az uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítésére: 2020-ig 18 százalékkal kell mérsékelni az energiafelhasználást. A mandiner.hu, a magyarhirlap.hu/MTI tudósításából kitűnt: az új törvény biztosítja, hogy az Európai Unió 2020-ig 20 százalékkal növelje energiahatékonyságát az energiafogyasztás és az energiaimport csökkentésével, az energiabiztonság javításával. A törvény meghatározza az auditálás szabályait, a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban - a felkészülési idő miatt - egy évig nem jár büntetés a mulasztásért. A lakossági fogyasztókat is segíti majd egy új információs honlap, amely megtakarítási módszerekről, pénzügyi és jogi keretekről ad tájékoztatást. A lakossági energiaszolgáltatóknak emellett a jövő évtől saját internetes oldalaikon, illetve ügyfélszolgálataikon is energiahatékonysági tájékoztatást kell adniuk ügyfeleiknek. Az Országgyűlés a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel. A magán- és
14
köztulajdonban álló lakó- és kereskedelmi épületek felújításának ösztönzésére a kormánynak hosszú távú épületenergetikai stratégiát kell kidolgoznia, amelyet háromévente kell felülvizsgálnia. A parlament az energetikai hivatalt bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével. Közben meg is jelent a fejlesztési miniszter rendelete: a MEKH-nek energiahatékonysági tájékoztató honlapot kell működtetnie. Arra fel kell tölteni minden auditot úgy, hogy abban szerepeljen a javasolt beavatkozás módja és a potenciális megtakarítás is. A korábbi auditálásoknál pedig a megvalósult beavatkozás utáni megtakarítást kell feltölteni. (hirado.hu) A rezsicsökkentés nem vetette vissza a beruházásokat 2015. május 11. A közüzemi díjak csökkentése nem vetette vissza a beruházásokat az energiaszektorban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén. A Privátbankár, a vg.hu/MTI tudósítása szerint Turóczy László ismertette azt a reformprogramot, amelyet az Európa 2020 uniós stratégia részeként minden tagállamnak évente el kell készítenie. Az EU ajánlásban kérte a magyar kormányt, hogy vizsgálja meg: a szabályozott energiaárak rendszere milyen hatással van az energetikai beruházásokra. A kormány úgy találta, hogy annak nincs negatív hatása. Józsa István (MSZP) felhívta a figyelmet: folyamatosan épülnek le a villamos erőművi kapacitások Magyarországon. A helyettes államtitkár szerint ez csak átmeneti helyzet, aminek a világgazdaság az oka és nem a rezsicsökkentés.
Magyar Nemzet: a FŐGÁZ-é a lakossági piac? 2015. május 12., 15.
(fotó: tigaz.hu)
Rövidesen eldönti a Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. anyacége, az olasz Eni, hogy kivonul-e a lakossági gázpiacról - értesült a Magyar Nemzet. Ez főként azon múlik, hogy megfelelőnek tartja-e a Tigáz az MVM leányvállalata, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. által ajánlott földgázárat. A cikk szerzője, Illés József úgy
15
tudja: ha a júliusban kezdődő, új gázévre szóló nagykereskedelmi ár meghaladja a jelenlegi köbméterenkénti 91 forintos szintet, a Tigáz nem fogadja el az ajánlatot. A cég ugyanis már ezen a beszerzési áron is veszteséget termel a lakossági szektorban. Tavaly például majdnem 15 milliárd forint volt a ráfizetés a csaknem 1,2 millió ügyfelet ellátó Tigáznál. A lakossági gázpiacról történő kilépésről várhatóan néhány héten belül dönt az Eni. Ha mégis távozna a Tigáz, a FŐGÁZ marad az egyedüli az üzletágban mintegy 3 millió kisfogyasztóval, miután az E.ON és a GDF már visszaadta egyetemes szolgáltatói engedélyét - jegyezte meg a lap. A Tigáz a Világgazdasággal közölte: a részvényeseknek nem áll módjukban egy fenntarthatatlan tevékenységet finanszírozni.
A Magyar Telekom megszünteti a lakossági földgáz-szolgáltatást 2015. május 12., 13.
(fotó: vg.hu)
A Magyar Telekom az energiapiaci környezet megváltozása miatt július 31-ével megszünteti az egyetemes szolgáltatásban a lakossági földgáz-felhasználóknak nyújtott szolgáltatását - közölte a cég az MTI-vel. Ez alapján írta a Napi, az Origó, a hvg.hu, a Portfólió, a vg.hu, az Index, az mfor.hu stb., hogy a 2010-ben indított energiaszolgáltatással ügyfeleinek még több új szolgáltatást kívánt nyújtani a cég. A szabályozott egyetemes árnál kedvezményesebb díjaival a társaság az elmúlt öt évben hozzájárult lakossági ügyfelei energiaköltségeinek mérsékléséhez. Az energiapiac változásával rendszeresen felülvizsgálta tevékenységét, ennek alapján döntött a földgáz-szolgáltatások megszüntetéséről (erre a szolgáltatásra már nem is köthető új szerződés). A változás nem érinti közvetlenül a Magyar Telekom lakossági ügyfeleknek nyújtott áramszolgáltatását, amelyet azonban a földgáz-szolgáltatáshoz hasonlóan a társaság rendszeresen felülvizsgál. Lakossági földgáz-szolgáltatásának megszüntetése ugyanakkor semmilyen módon nem érinti a cég energiapiaci tevékenységét az üzleti szegmensben. A Magyar Telekom földgáz-szolgáltatását a jelenlegi feltételek és kedvezmények szerint július 31-ig biztosítja, és a szerződés megszűnését követően végszámlát küld ügyfeleinek. A vállalat kiemelten fontosnak tartja, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen.
16
Az ENKSZ átveszi a Magyar Telekom lakossági fogyasztóit 2015. május 13.
(logó: enksz.hu)
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozó FŐGÁZ készen áll arra, hogy augusztustól biztosítsa a földgázellátást a Magyar Telekom ügyfeleinek. Ezzel több tízezer fogyasztó kerül át a nemzeti közműszolgáltatáshoz, így a földgázszolgáltatást adó FŐGÁZ ügyfeleinek száma elérheti a 900 ezret - közölte honlapján az ENKSZ. A két társaság az ügyfelek kényelmét, földgázellátásuk folyamatosságát garantáló eljárást dolgozott ki az energetikai hivatallal egyeztetve. Ha az ügyfeleknek ez az eljárás megfelelő, nincs további teendőjük a szolgáltatóváltáshoz. A Magyar Telekom lakossági ügyfélköre egyszerűsített eljárással szerződhet a FŐGÁZ-hoz, melynek honlapján minden információ elérhető. A gázszolgáltató társaság április elején kapta meg országos egyetemes szolgáltatói engedélyét, amellyel párhuzamosan ügyfélszolgálata 300 helyszínen érhető el országszerte. Az állami közműcég 15 saját irodája mellett az új ellátási területeken a Magyar Posta kijelölt kirendeltségein is fogadja az ügyfeleket. Az állami postavállalat a FŐGÁZ számára már eddig is 153 helyszínen nyújtott ügyintézési szolgáltatást, ami most újabb 132 helyszínnel bővült - emlékeztetett honlapján az ENKSZ.
Külföldi energiaszektor Üzemidő-hosszabbítás orosz segítséggel 2015. május 13.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Oroszország kész segíteni európai partnereinek az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításában - jelentették be a reaktorok
17
korszerűsítéséről tartott nemzetközi kongresszuson a franciaországi Nizzában, melyről az Atomenergiainfó hírlevele számolt be. „Vannak kedvező közös tapasztalataink, és biztos vagyok abban, hogy tovább erősödik az együttműködésünk ezen a területen” - idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az oroszországi atomerőműveket üzemeltető társaság, a Roszatomhoz tartozó Roszenergoatom vezérigazgatóját, Jevgenyij Romanovot. Az atomerőművek korszerűsítése szükségszerű lépés, e nélkül 2024-re le kellene állítani az európai reaktorok csaknem felét - érveltek orosz szakemberek. A Roszenergoatom vezérigazgató-helyettese, Sztanyiszlav Antyipov kijelentette: egy nagy teljesítményű erőmű lecserélése hatalmas befektetést igényel, miközben a maiak - korszerűsítés után - még 10-20 évig képesek termelni. A felújításnál különös figyelmet kell szentelni a nem cserélhető elemeknek, így a reaktortartálynak és a hermetikus burkolatnak. A reaktortartály acéljának különleges, hőkezeléses helyreállítási technológiáját, az úgynevezett kiégetést a Roszatom alkalmazta elsőként, és már Oroszország, Finnország, valamint több kelet-európai ország összesen 13 reaktorában is sikerrel használták. A konferencián azt is hangsúlyozták: az üzemidő-hosszabbításban elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, amire van is sikeres példa: a bulgáriai Kozloduj atomerőműben az 5. és a 6. blokk korszerűsítését a Roszenergoatom, a Rusatom Service és a francia EDF konzorciuma végezte el. 2015. május 12. Június elején tartják Moszkvában az Atomexpo 2015 nemzetközi szakmai fórumot. A plenáris ülésen azt vitatják meg, milyen ösztönző hatással van az atomenergetika a társadalmi-gazdasági fejlődésre és milyen problémákat okozhat, ha lemondanak róla. A vitát Agneta Rising, a Nukleáris Világszövetség (WNA) vezérigazgatója vezeti, de várhatóan bekapcsolódik a Roszatom és a francia Areva vezérigazgatója is. (Atomenergiainfó)
Csökkent a CEZ nyeresége 2015. május 12. Éves szinten 24 százalékkal, 7,6 milliárd koronára csökkent a Cseh Energetikai Művek nyeresége az első negyedévben - közölte a cég a honlapján. A tavalyi év első három hónapjában adózott nyeresége 9,9 milliárd koronát tett ki. Az idei első
18
három hónap bevételei 53 milliárd koronára rúgtak, ami nagyjából megfelel a tavalyi első negyedév eredményének. Az energetikai óriáscég menedzsmentje ugyanakkor azt javasolja a részvényesek közgyűlésének, hogy a tavalyi gazdasági eredmény alapján az idén részvényenként 40 korona osztalékot fizessenek. Ez ugyanaz az összeg, mint az utóbbi két évben. Ha a júniusi közgyűlés elfogadja a javaslatot, a CEZ 21,4 milliárd koronát oszt szét részvényesei között. A részvények mintegy 70 százalékát birtokló cseh állam így megközelítőleg 15 milliárd koronás bevételhez jut. Az adózott nyereség tavaly is csökkent. Az idei első negyedév csökkenése azonban lassúbb, mint amilyen a tavalyi utolsó negyedévben volt. Tavaly éves szinten 36 százalékkal, 22,4 milliárd koronára esett vissza a CEZ adózott nyeresége. A tavalyi első negyedévben a csökkenés éves szinten 44 százalékos volt. (stop.hu/MTI)
A Török Áramlat szerepel az orosz fejlesztési tervekben 2015. május 14. Jóváhagyta az orosz kormány a gázvezetékrendszer megújított fejlesztési tervét, amelybe bekapcsolták a Török Áramlatot is. Az orosz gázt Törökország felé szállító csőrendszer mellett a Kína ellátására épülő Szibéria Ereje és az Altáj nevű, illetve a dél-oroszországi krasznodari határvidéket és a Krím félszigetet összekötő vezetékek is szerepelnek az új kormányzati tervben. A csaknem 400 oldalas dokumentumban továbbra is megtalálható a Déli Áramlat elnevezés az Egységes (orosz) Gázellátó rendszer bővítéséről szóló egyik fejezetben. A május 6-án készült kormányzati előterjesztésben hozzátették, hogy a későbbiekben pontosítják a gázvezeték és létesítményeinek az elnevezését "a megfelelő programok korrekciója eredményeként", amely alapján folyik a tervezés Oroszország területén. (ProfitLine, magyarhirlap.hu, mno.hu/MTI)
19
Hírek röviden 2015. május 13.
(fotó: mvm.hu)
Az MVM OVIT Zrt. a Mátrai Erőmű Zrt. visontai bányájába óriási bányagépcsapágy-koszorút szállított. A csapágykoszorú csaknem három forgalmi sáv széles, ezért szállítása gondos előkészítést igényelt. A budapesti Foka-öböl kikötőjébe hajóval érkezett bányagép-alkatrészt a társaság nehézszállító szakcsoportja az MVM OVIT Zrt. speciális közúti szállítóeszközére rakta át. A túlméretes jármű május 14-én hajnalban a Visontáig tartó közúti szakaszt több óra alatt tette meg. (mvm.hu) 2015. május 14. Az MVM Partner ZRt. látja el árammal a Sió-Eckes Kft.-t, Magyarország piacvezető gyümölcslé gyártóját. Az MVM Csoport cége 2009 májusától tudhatja ügyfelei között a Sió-Eckes Kft-t. A közelmúltban lezárult tender eredményeként a két cég a jövő évre is aláírta a villamosenergia-értékesítési szerződést. Az MVM Partner emellett a Sió-Eckes-re szabott energetikai megoldásokkal (energetikai állapotfelméréssel és tanácsadással) járult hozzá a gyümölcslé-gyártó energiahatékony működéséhez, energiaköltségei optimalizálásához. (mvm.hu) 2015. május 15.
(fotó: paksihirnok.hu/Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)
A paksi atomerőműben tartott gyakorlaton tűzesetet szimuláltak. A kettes blokk középső tápszivattyújának csapágya megszorult, az olajvezeték tömítése megsérült - ez volt az alaphelyzet azon a megyei ellenőrző gyakorlaton, amelyen az erőmű létesítményi tűzoltósága mellett a paksi és szekszárdi hivatásosok, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat bizonyította szakmai felkészültségét. (paksihirnok.hu)
20
2015. május 13. Összesen 9,3 milliárd forintot oszt ki a felsőoktatási intézményeknek a kormány 2015-ben a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból. Az 500 milliós hozzájárulásban részesülő képzőhelyek közül a Műegyetem oktatóreaktort fejleszt a pénzből, a Pécsi Tudományegyetem az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel fűzi szorosabbra az együttműködését. (Magyar Nemzet)
Összeállította: László Judit
