1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 12.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról 40 éve tették le a paksi atomerőmű alapkövét Az áram harmada import volt az első kilenc hónapban Szeptember végén több mint 3 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban
2-3 4 4-6
A paksi bővítés hírei Kijevben folytatódott a közmeghallgatás a paksi bővítésről Két szervezet Genfhez fordult a titkosítás miatt
6-7 7-8
Szponzorálás Világhírű művészek a 17. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválon Vasúton utaztak múzeumtól múzeumig
8-9 9
Alternatív energia Ismét termel áramot a szakolyi biomassza erőmű Biogáz erőmű Vajszlón - Naperőmű Jászágón Megalakult a Kapos CNG Kft.
10-11 11-12 12-13
A hazai energiaszektor hírei Az energiaunióban létfontosságú az ellátás biztonsága és az ár Miért fizetünk harmadannyit az áramért, mint a németek? MEKSZ: eltűnhet a kockázati felár költsége az áramnál Változott az áramtörvény: megkönnyíti a külföldi cégek kivonulását Németh Lászlóné: a rezsicsökkentés visszafordíthatatlan Ismét importál földgázt Magyarországról Ukrajna Környezetvédelem: fejlesztésre várnak a hazai erőművek Párbeszédet sürgetnek szakmai szervezetek a lakásfelújításokról
13-14 14-15 16-17 17-18 18-19 19 19-20 20-21
Külföldi energiaszektor HVG: fejlesztik a balesetálló nukleáris fűtőelemeket A kiberbiztonság hiányosságai atomerőművekben Új szerződéssel folytatódnak a finnországi előkészületek Oroszország a felére csökkenti a Török Áramlat kapacitását
21-22 22-23 23 23-24 Hírek röviden 25 Díjak a MAVIR madárvédelmi programjának - Vincze Bálint természetfotói Asztanában - MVM Koncertek október végén
2
Hírek az MVM Csoportról
40 éve tették le a paksi atomerőmű alapkövét 2015. október 9., 10.
(fotó: paksihirnok.hu)
Paks fontos szereplője a magyar gazdaságnak, nélkülözhetetlen az, hogy ilyen mennyiségben és ilyen biztonsággal termel villamos energiát - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára Pakson, ahol a Paksi Atomerőmű Vállalat alapításának és alapkő-letételének negyvenedik évfordulóját ünnepelték. Az államtitkár utalt arra, hogy két új blokk építésével akarják fenntartani az atomenergia részarányát az áramtermelésben - tudósított az inforadio.hu, a figyelo.hu, a Tőzsdefórum, a ProfitLine, az OrientPress, az Elemzésközpont, az mfor.hu/MTI, beszámolt az eseményről a Paksi Hírnök, a Paks-Press Hírügynökség és a Tolnai Népújság is. „Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az MVM Csoport legnagyobb és hazánk energiaellátása szempontjából legfontosabb társasága. A négy paksi blokk úgy termeli a legolcsóbb áramot az országban, hogy közben nem bocsát ki üvegházhatást kiváltó gázokat. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a paksi atomerőmű a szakértői vizsgálatok szerint Európa egyik legbiztonságosabb erőműve” - emelte ki Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnökvezérigazgatója a jubileum alkalmából. Őt az MVM honlapja idézte. A paksi atomerőmű betöltötte a neki szánt stratégiai szerepet, üzembe helyezése óta több mint 425 ezer gigawattóra villamos energiát termelt, a hazai termelés legalább 40 százalékát, a fogyasztás egyharmadát adta úgy, hogy mindvégig legolcsóbb volt a hazai források közül - sorolta az adatokat Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Az ünnepségen részt vettek az "alapító atyák" is: Szabó Benjamin, a beruházás akkori kormánybiztosa és Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat első vezérigazgatója.
3
(fotó: pakspress.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központjában kiállított eredeti alapkövet felnyitották és áthelyezték véglegesnek szánt helyére, az üzemi területre. Hamvas István azt mondta: az alapkő végleges elhelyezése az új időszakba vetett hit szimbóluma. "Ismerve a paksi szakembergárda elkötelezettségét, ötletgazdagságát, az erőmű melletti elhivatottságát, biztos vagyok benne, hogy a jövő ugyanolyan sikeres lesz, mint az eddig eltelt időszak" - hangsúlyozta. Izgalmas feladatnak nevezte a négy blokk építését. Felidézte, hogy 1987-től 1996-ig "a hazai nukleáris iparág minden tudását bevetve újraértelmezte a paksi atomerőmű biztonságát, megfogalmazta a fejlesztési területeket". Ez alapján 1996-ban kezdődött és 2002-ben fejeződött be a biztonságnövelő intézkedéseknek nevezett átalakítások sora. 2003-tól a mai napig a hatékonyságjavító, a jövőt építő időszak tart, amelynek eredménye volt egyebek között a teljesítmény növelése, az üzemidő hosszabbítása, a tizenöt hónapos üzemeltetési ciklusra való átállás. Egy 1966-ban megszületett kormányközi egyezményben döntötték el, hogy Magyarországon atomerőmű épül, majd 1967. február 16-án a Nehézipari Minisztérium Villamosenergia-ágazat zsűrijén választották ki a paksi telephelyet. Az Atomerőmű Beruházás Titkárságát 1972 szeptemberében hozták létre, illetve kinevezték az atomerőmű miniszteri biztosát Szabó Benjámin személyében. Az építkezés 1974-ben kezdődött, még abban az évben elindult az 1. és 2. blokkok építése is. Az atomerőmű alapkövét 1975 októberében helyezték el, a Paksi Atomerőmű Vállalat 1976. január 1-jén kezdte meg működését. Az 1-es blokkot 1982. december 28-án kapcsolták rá az országos hálózatra, amit még három követett: a 2. blokk 1984. szeptember 6-án, a 3. blokk 1986. szeptember 28-án, a 4. blokk pedig 1987. augusztus 16-án lépett üzembe - emlékeztettek a portálok.
4
Az áram harmada import volt az első kilenc hónapban 2015. október 7., 8., 9.
(logó: mavir.hu)
A Magyarországon felhasznált villamos energia csaknem egyharmada importból származott az idei év első kilenc hónapjában - a MAVIR ZRt. adataiból az mfor.hu, a Privátbankár, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap idézett az MTI alapján. Január és szeptember között az export-import szaldó 10,6 teravattóra volt, ami 32,7 százalékot tett ki átlagosan a teljes hazai áramrendszer 32,4 terawattórás felhasználásából. Hazai termelésből 21,8 terawattórát használtak fel a fogyasztók az első háromnegyed évben. Az import részaránya az idén áprilisban volt a legmagasabb: 41,3 százalék, de magas volt májusban és júliusban is, mindkét hónapban meghaladta a 38 százalékot. Tavaly egész évben a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása megközelítette a 42,6 terawattórát, az import részaránya 31,4 százalék volt éves átlagban. 2014-ben is a 4. hónapban volt a legnagyobb arányú a külföldi forrásból nyert áram, a mostanihoz hasonlóan 41,4 százalék.
Szeptember végén több mint 3 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban 2015. október 8., 9., 6.
(fotó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Az energetikai társaságok idén is felkészültek a téli szezonra, szeptember végén a hazai tárolókban több mint 3 milliárd köbméter földgáz volt. A betárolás jelenleg is tart - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a Tőzsdefórum, az OrientPress, a ProfitLine, a vg.hu, a Magyar Idők, hogy a biztonsági tárolóban lévő földgáz mennyiségéről a nemzeti fejlesztési miniszter rendelkezik, ez a hatályos jogszabály szerint 915 millió köbméter. Az elmúlt években a fogyasztást fedezte az import, a hazai kitermelés, a kereskedelmi tárolókban korábban elhelyezett földgázkészlet, a biztonsági
5
tárolók készletére nem is volt szükség. A hivatal az ellátás biztonságának folyamatossága érdekében komplex ellenőrzést végez: ellenőrzi a piaci szereplők téli felkészülését, a rendszerüzemeltetők műszaki felkészültségét, az egyetemes szolgáltatók és földgázkereskedők forrásait, figyelemmel kíséri a hazai tárolók töltöttségét. Télen rendszeresen előrejelzést készít az ellátás biztonságáról, több forgatókönyv szerint is vizsgálja a nem várt eseményeket, azok hatásait. A hivatal ellenőrzi az erőművek tüzelőanyag-készletét is: ebből a biztonsági készlet kizárólag a hivatal elnökének engedélyével használható fel. Az egyetemes szolgáltatókra speciális szabályok vonatkoznak: rendelkezniük kell az általuk ellátott felhasználók várható fogyasztásának megfelelő, szerződésben lekötött földgázforrással vagy opcióval. A várható téli fogyasztás legalább 60 százalékának megfelelő készletet kell a hazai tárolókban elhelyezniük - sorolta a kötelezettségeket a MEKH. Az állami kézben lévő kereskedelmi tárolókat (a zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti állomást) legalább 40 százalékos szintig kellett volna feltölteni még a fűtési idény kezdete előtt. Ezzel szemben a töltöttség szintje alig haladja meg a 33 százalékot, ami kevesebb, mint másfél milliárd köbméter gáz betárolását jelenti - mondták a Magyar Nemzetnek szakemberek. Szerintük a hivatal által említett 3 milliárd köbméteres szint úgy lehetséges, hogy a hatóság a kereskedelmi készletekhez hozzászámolta a szőregi tárolóban lévő, a fogyasztók pénzéből korábban felhalmozott 915 millió köbméter biztonsági tartalékot is, amelyet uniós és hazai jogszabályok szerint csak különleges helyzetekben lehet felhasználni - írta Illés József. A Világgazdaságban B. Horváth Lilla bő 48 százalékos töltöttségi szinttel számolt, amelyet időarányosan több okból is megfelelőnek tartott. Egyrészt, mert az ország igénye évek óta zuhan: a 2007-ben 15 milliárd fölötti mennyiséget 2013ban már alig 9 milliárd követte, továbbá, mert az elmúlt évek fűtési idényét mindig még legalább 1,6 milliárd köbméteres tárolói maradékkal zártuk, végül, mert van hazai termelés is, amelyből az ország keresletének ötöde fedezhető. A 3 milliárd köbméter azonban messze van a 2014 telén elért, 4 milliárd közeli köbmétertől - jegyezte meg. A készlet növelésére a téli kereslet fedezésén felül az Ukrajnán keresztüli import esetleges elakadása miatt is szükség lehet, de a két tároló társaságnak (MFGT, MMBF) is nagyobb forgalmat és nyereséget ígér, ha minél jobban kihasználják az együtt mintegy 6,2 milliárd köbméteres kapacitásukat. A betárolt mennyiség nagysága azon is múlik, hogy a gázkereskedőknek és a nagy felhasználóknak mennyire vonzó Magyarországon
6
gázt tárolni. E vonzerőt alapvetően meghatározzák a hazai gázinfrastruktúra használatának tarifái - olvasható a cikkben. Az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. szabad tárolói kapacitások lekötésére árverést hirdetett meg - közölte honlapján a cég.
A paksi bővítés hírei
Kijevben folytatódott a közmeghallgatás a paksi bővítésről 2015. október 7., 8.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A nukleáris fűtőanyag Ukrajnán keresztüli jövőbeli szállítása és a Duna hőmérsékletének alakulása érdekelte leginkább azokat az ukrajnai civil szervezeteket, amelyek képviselői részt vettek Kijevben a Paks II. beruházás környezeti hatásairól szóló közmeghallgatáson. A hirado.hu, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu, a Napi, a ProfitLine, a paksihirnok.hu, a Paks-Press Hírügynökség, a Magyar Nemzet/MTI tudósítása szerint Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa hangsúlyozta: a friss és kiégett fűtőanyagok Ukrajnán keresztüli szállítása Magyarország és Oroszország között szigorú biztonsági követelmények mellett zajlik, ez a jövőben is így lesz. A vasúti konténerek rendkívül biztonságosak, a szállítás kockázata Ukrajnára nézve elhanyagolható mondta, jelezve: ha a jövőben az ukrán jogszabályok, illetve a hatóságok nem teszik lehetővé az országon keresztüli nukleáris fűtőanyag-szállítást, Magyarország más útvonalat keres. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért orosz vállalattal építteti meg atomerőműve két új blokkját, a kormánybiztos kifejtette: a biztonság szempontjából nincs különbség az orosz, az amerikai vagy a francia nyomottvizes reaktorok között. Ilyen típusú a legtöbb épülő reaktor. Oroszország nagyon kedvező kamatozású államközi hitelt ajánlott az atomerőmű bővítésének finanszírozására, ami segít alacsonyan tartani az áram árát - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erőmű 100 százalékban magyar tulajdonban marad. A Duna hőterhelésével kapcsolatosan Aszódi Attila elmondta: a folyó
7
vizének hőmérsékletét 8 Celsius fokkal melegíti fel az erőmű. Kiemelte, hogy a négy meglévő és a két új blokk együttes működése alatt sem lesz melegebb a víz, csak nagyobb mennyiség fog felmelegedni. Jelenleg a négy reaktor működésekor mintegy két km hosszú az a szakasz, amelyben hatása van az erőműnek a víz hőmérsékletére, hat blokk működésével a hatásterület 11 kilométerre fog kiterjedni. Azután viszont, hogy a négy régi blokk leáll, a 2030-as évek végétől ez egy kilométerre rövidül. A hatástanulmányok szerint a Duna képes befogadni ezt a hőtermelést, annak élővilágát nem károsítja. Hozzátette, hogy az új reaktorok üzembe helyezése után szükség esetén kiegészítő hűtést is alkalmaznak. A kormánybiztos az egyéb környezeti ártalmakról szólva megemlítette: az építkezés zajjal, porral jár, ami egyetlen települést, egy kis falvat érint a környéken. 2025-2026 után, azaz a két új reaktornak az energiatermelésbe való tervezett bekapcsolódása után az üzemeltetésnek is lesz többlet zajkibocsátása, ami szintén az említett falvat érinti csak. Légszennyező anyagokat viszont elhanyagolhatóan keveset bocsát ki az atomerőmű, csak dízelgenerátorai szennyezik minimálisan a levegőt. Aszódi Attila emlékeztetett arra, hogy a két új reaktor építése a tervek szerint 2018-ban indul és hat évig tart. Egy év az üzembe helyezés, azaz 2025-2026-ban kezdhetik meg az új reaktorok az energiatermelést. Tervezett üzemidejük hatvan év. A több mint 7 órás kijevi közmeghallgatáson csaknem 50-en vettek részt, köztük számos ukrán civil szervezet képviselői. A nyugodt légkörű, konstruktív, szakmai érdeklődés mellett lezajlott rendezvényt másnap szakértői konzultáció követte. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakasza október 12-én Szlovénia fővárosában, Ljubljanában folytatódik - jelezte az mvmpaks2.hu.
Két szervezet Genfhez fordult a titkosítás miatt 2015. október 9., 10.
(fotó: hvg.hu)
Az Energiaklub és a Greenpeace az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságához fordult, mert - a két szervezet szerint - a kormány a közérdekű
8
információk döntő részét eltitkolta a nyilvánosság elől Paks II. kapcsán. Ahogyan az Index írta, a paksi bővítéshez kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat sokszor több éves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat. A két szervezet tavaly júniusban kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatalba. Az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága az ENSZ égisze alatt működik, tanácsadó jelleggel. Az egyezményben Magyarország is vállalta, hogy a környezeti ügyekben az érintetteknek lehetővé teszi az információhoz való hozzáférését, a döntéshozatalban történő részvételét és a jogorvoslati jogait. „Továbbra is fenntartjuk az állításainkat a paksi bővítéssel kapcsolatban” mondta a hvg.hu-nak Perger András, a Greenpeace szakértője a bizottság genfi ülése után. A meghallgatás részben azt szolgálta, hogy a kormány, illetve az Energiaklub és a Greenpeace tisztázza álláspontját. Végső állásfoglalás nem született, az csak jövő tavaszra várható, és nem is lesz kötelező érvényű. De Perger András szerint már az is presztízsveszteség a kormánynak, hogy e nemzetközi fórum előtt kellett magyarázatot adnia. A Népszabadság szerint sem lenne egy esetleges elmarasztalásnak közvetlen jogkövetkezménye, de a hazai bíróságok előtt zajló eljárásokra, illetve az Európai Bizottság vizsgálataira hatással lehet.
Szponzorálás Világhírű művészek a 17. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválon 2015. október 6.
(korábbi fotó: harpfestival.hu)
A hárfaművészet nemzetközi kiválóságai adtak koncertet a 17. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválon a Gödöllői Királyi Kastélyban, az MVM Koncertek programjában. Október második hétvégéjén a Vigh Andrea hárfaművész által alapított fesztiválon olyan kiemelkedő művészek léptek fel, mint Jana Bouškova,
9
a Prágai Zeneakadémia professzora, Marie-Pierre Langlamet, a Berlini Filharmonikusok szólóhárfása és Naoko Yoshino, a hárfarepertoár elhivatott megújítója. Erről előzetesen írt a kultura.hu portál, programajánlót adott a jakobikoncert.hu. Ifjú tehetségeknek nemzetközi hárfakurzust tartottak, volt hárfakiállítás, ahol a felnőttek és gyerekek megismerkedhettek a hárfagyárak hangszereivel, ezeket meg is szólaltathatták.
Vasúton utaztak múzeumtól múzeumig 2015. október 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
Koncertteremmé és táncparketté változott október első hétvégéjén az Atomenergetikai Múzeum előtti tér. A Paksi Városi Múzeum és az Atomenergetikai Múzeum közösen csatlakozott a Múzeumok Őszi Fesztiváljához - emlékeztetett a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. A Paksi Városi Múzeumból vonattal utaztak a látogatók az Atomenergetikai Múzeumig. Előtte-utána a városi múzeumban tárlatvezetés várta a közönséget, az udvaron kézműves foglalkozást tartottak. A Party Táncklub tagjaitól néhány lépést is elleshetett a közönség. Ezután szállt vonatra több mint háromszáz vendég, akit az Atomenergetikai Múzeumnál étel-ital és zenés program várt. Kovács Antal kommunikációs igazgató az érkezőket köszöntve kiemelte: Paks és az atomerőmű szorosan összekapcsolódik, s - miként a két múzeum programja is jelzi - összefog közös célokért. Kitért arra is, hogy az üzemidő-hosszabbításnak köszönhetően biztos perspektívát nyújt az atomerőmű. Az Atomenergetikai Múzeum vezetője, Enyedi Bernadett jelezte: még három programmal várják a látogatókat a következő hetekben a Múzeumok Őszi Fesztiválján. A közös rendezvény hagyományteremtő céllal jött létre, együttműködést a jövőben is terveznek az intézmények olvasható az atomerőmű honlapján.
10
Alternatív energia Ismét termel áramot a szakolyi biomassza erőmű 2015. október 9.
(fotó: kormany.hu)
Újraindult a folyamatos villamosenergia-termelés a szakolyi biomassza erőműben, amely az első zöldmezős biomassza beruházásként készült el 2009ben, de évek óta gazdasági problémák miatt üzemeltetési gondokkal küzdött jelentették be az erőmű új tulajdonosai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben. Erről tudósított a hirado.hu, a Greenfo, a ProfitLine, a Privátbankár/MTI, beszámolt az eseményről a Kossuth Rádió hírműsora is. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: Magyarország jó úton halad a 2020-ra vállalt cél teljesítésében, miszerint a megújuló energiának 14,65 százalékos részarányt kell elérnie a teljes energiatermelésen belül. A megújuló áramtermelés mintegy 30 százalékát már most is a biomassza alapú termelés teszi ki. A 2020-ig tartó uniós ciklusban 750 milliárd forintot fordít a kormány az ilyen jellegű energetikai fejlesztésekre. Az összegből több mint 65 milliárd a távhő- és hőellátó rendszerek fejlesztésére használható fel. Seszták Miklós a működése során több tulajdonosváltást és termelésleállást megélt erőműről azt mondta: azt az új tulajdonosok próbálják talpra állítani, ami örvendetes és példaértékű. Az erőmű megvédése a csődtől 55 ember állásának megmentését és a zöldenergia-termelés folytatását is jelenti. A 20 megawatt névleges teljesítményű, biomasszával, erdei aprítékkal, fűrészüzemi és mezőgazdasági hulladékkal működtetett erőművet 14 milliárd forintból építették fel banki segítséggel 2009-ben. A termelés elindításakor a beruházást megvalósító és az üzemeltető DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. többségi tulajdonosa a szakolyi Liget Kft. volt, társtulajdonosai pedig a japán Tohoku Electric Power Company és az EGI Zrt. Finanszírozási problémák miatt 2011-ben leállt az erőmű, a fő tulajdonos 2012ben csődvédelmet kért, az azóta eltelt időszakot tulajdonosváltások, hosszabbrövidebb ideig tartó leállások és gazdálkodási problémák jellemezték. Az idén a bécsi székhelyű, nemzetközi energiakereskedelemmel foglalkozó NRG Service
11
GmbH vállalkozott jelentős tőkebefektetéssel az erőmű újraindítására és fejlesztésére; az új tulajdonosnak több megállapodással és válságkezeléssel végül sikerült kivédenie a DBM Zrt. felszámolását. Viktor László és Farkas Gábor, a NRG Service GmbH tulajdonosai az ünnepségen elmondták: az osztrák kereskedőtársaság cége időközben megvásárolta Magyarország második legnagyobb fosszilis erőművét, a Tiszaújvárosban működő Tisza II. Erőművet, így a tulajdonosok szerint megfelelő műszaki és szakmai bázis áll rendelkezésre a szakolyi bioerőmű újraindításához is. A nyilvános cégadatok szerint a DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. 2014-ben 793 millió forintos nettó árbevétel mellett több mint 1,6 milliárd forintos veszteséget realizált.
Biogáz erőmű Vajszlón - Naperőmű Jászágón 2015. október 9., 7. Az Ormánsági Zöldenergia Kft. egymilliárd forintos fejlesztésének eredményeként elkészült, 637 kilowatt teljesítményű biogáz erőművet a közelmúltban adták át a baranyai településen, Vajszlón. A cég közleményét a pecsinapilap.hu, a Privátbankár, a ProfitLine is ismertette. Eszerint a gázmotoros kiserőmű zárt rendszerben évente 4,5 gigawattóra zöldáramot és 4,8 gigawattóra hőenergiát állít elő, az ehhez szükséges 2,2 millió köbméter biogázt a környező állattartó telepeken képződő sertéstrágyából, növényi és élelmiszeripari melléktermékekből, hulladékokból nyeri. Az erőmű a tervek szerint 25 éven át működik, évente 718 ezer köbméter földgázt vált ki és mintegy 17 ezer tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A mintegy 626 millió forint európai uniós pályázati támogatást élvező beruházás egyszerre szolgálja a környezetvédelmi, klímavédelmi, hulladékgazdálkodási és energiaellátás-biztonsági célok elérését - érvelt a cég.
(fotó: facebook.com/newergies)
Évi 500 ezer kilowatt beépített teljesítményű naperőművet épít mintegy 190 millió forintból a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászágón a Fotoszféra Kft.
12
beruházásában a Newergies Kft. - közölte a megvalósító cég ügyvezetője az MTIvel. Babó Gábor elmondta: az 1,7 hektáron megvalósuló beruházás költségének 80 százalékát hitelből, 20 százalékát önerőből biztosította a beruházó cég, uniós támogatás nélkül. A naperőmű csaknem 2000 polikristályos napelemből áll, évi 550 ezer kilowattórás termelését az áramszolgáltatói hálózatnak értékesítik majd. A beruházás kb. tíz éven belül térül meg, tervezett élettartama 30-40 év. A lassú avulási idő miatt 25 év múlva a naperőmű még teljesítménye 80 százalékát képes produkálni. Az elmúlt két évben a Newergies Kft. saját beruházásában két naperőmű épült Jászágón. Idén egy 185 millió forintos beruházásban megvalósuló, szintén évi 500 ezer kilowattos naperőművet építettek. Ennek érdekessége, hogy akkor az első és egyetlen olyan hazai naperőmű-beruházás volt, amely támogatás és pályázati pénzek felhasználása nélkül készült el. Júliustól szeptemberig 150-180 ezer kilowattóra energiát termelt - mondta Babó Gábor, majd összehasonlításként hozzátette: a tavasztól őszig tartó 80 százalékos termelési kapacitást ősztől tavaszig 20 százalékos váltja. A cég 2013-ban csaknem 70 millió forintból 50 százalékos Leader pályázati támogatással épített egy mára mintegy 110 kilowatt beépített teljesítményű bemutató telepet Jászágón, amely két napkövető és egy fix beépítésű napelemes rendszerből áll. Tervezik egy 5 megawattos erőmű létrehozását is a Jászságban, ennek pontos helyszíne még nem publikus. Ez is támogatás nélkül, piaci finanszírozással valósulna meg, és a tervek szerint 2016 végén kezdené meg az energiatermelést. (jaszsagonline.hu, metropol.hu, stop.hu)
Megalakult a Kapos CNG Kft. 2015. október 7., 8. Közös céget hoz létre a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt., a FŐGÁZ CNG Kft. és az ENKSZ Zrt., hogy biztosítsák a hamarosan forgalomba álló kaposvári sűrített földgázüzemű buszok üzemanyag-ellátását - a FŐGÁZ Zrt. MTI-nek eljuttatott közleményét a vg.hu, az Index, az Autószektor, a ProfitLine is ismertette. Az 5 millió forintos törzstőkével megalapított Kapos CNG Kft. ügyvezetője Orgovány Ferenc, a FŐGÁZ CNG Kft. üzletfejlesztési tanácsadója lett. Az új társaság feladata, hogy a sűrített földgázra átálló kaposvári tömegközlekedés kiszolgálása érdekében egy CNG-töltőállomást hozzon létre és üzemeltessen. Kaposvár a
13
tömegközlekedését negyven, részben uniós támogatással vásárolt, CNG-alapú üzemanyaggal működő autóbusszal fogja működtetni, így a város közösségi közlekedése környezetbaráttá válik. A buszok a tesztüzem alatt kezdik meg a közlekedést és 2016-ig fokozatosan vezetik be a környezetkímélő működési formát. Az ENKSZ folyamatosan keresi azon projektek lehetőségét, amelyek elősegítik a környezettudatos jövő megteremtését és hosszú távon csökkentik a lakosság energetikai kiadásait. Az ENKSZ szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ törekszik arra, hogy minimalizálja a környezet terhelését. Ezért az erőforrások tudatos felhasználása, az energiatudatosság erősítése, az energiahatékonyságot segítő épületenergetikai beruházások, valamint a környezetbarát, sűrített földgáz alapú közlekedés elterjesztése évek óta meghatározó része a vállalat tevékenységének - idézte a közlemény Horváth Pétert, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatóját, a FŐGÁZ elnökét. A FŐGÁZ kezdeményezésére 2009-ben hat vállalat szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy gazdaságossági alapokon nyugvó üzleti modell kidolgozása után CNG-üzemű járműveket állít üzembe. A FŐGÁZ vállalta, hogy megteremti a szükséges infrastruktúrát, így már három töltőállomást üzemeltet Budapesten. A fővárosban jelentős számban közlekednek földgázos járművek. A FŐGÁZ-nak 34 CNG-üzemű gépjárműve, a Budapest Taxinak 50 darabos CNG-autóflottája van. A cég célul tűzte ki, hogy meghonosítja a CNG-alapú tömegközlekedést, ennek érdekében több vidéki városban is folyamatosak az egyeztetések.
A hazai energiaszektor hírei Az energiaunióban létfontosságú az ellátás biztonsága és az ár 2015. október 7.
(fotó: kormany.hu)
Az európai energiaunió kialakításánál alapvető fontosságú az energiabiztonság és a megfizethető energiaárak szempontja, továbbá az országok szuverenitásának tiszteletben tartása saját energiamixük meghatározásában -
14
hangsúlyozta a fejlesztési tárca energiaügyi államtitkára az Energia Charta Fórumon. A minisztérium által rendezett budapesti eseményen Aradszki András azt mondta: a stabil és folyamatos energiaellátás biztosításához elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kialakítása és a szektorban működő európai cégek versenyképességének megőrzése is - tudósított az OrientPress, a Tőzsdefórum/MTI. Az energiaunión belüli együttműködés nélkül ezeket a célokat nem lehet elérni, az Energia Charta pedig az egyik olyan szervezet, amely segíthet a közös megoldásokban - tette hozzá. Szerinte az együttműködést úgy kell megvalósítani, hogy figyelembe vegyék az országok és régiók közti különbségeket. Fontos a meglévő regionális kooperációk tiszteletben tartása, valamint az, hogy önkéntes legyen az egyes országok részvétele a regionális együttműködésben. Urban Rusnák, az Energia Charta főtitkára kiemelte: mivel a kormányok nem tudják ellenőrizni a világpiaci energiaárak alakulását, vagy a kitermelés és a fogyasztás változásait, a szabályzói környezeten keresztül tudnak hatni az események alakulására, ami nagyon fontos eszköz az energiabiztonság eléréséhez. Az EB februárban hagyta jóvá javaslatát, hogy a 28 tagállam különálló piacát egyetlen közös piacba integrálja az Európai Unió. A testület ezzel azt szeretné elérni, hogy az energiaellátás fenntartható, versenyképes és megfizethető legyen az EU minden polgárának. Az Energia Charta ötlete az 1990es évek elején fogalmazódott meg, célja az eurázsiai országok energiaügyi kooperációjának fejlesztése. Az Energia Charta szerződését eddig 52 ország írta alá, köztük Magyarország.
Miért fizetünk harmadannyit az áramért, mint a németek? 2015. október 7., 6.
(fotó: portfolio.hu)
A német lakossági fogyasztók csaknem háromszor annyit fizetnek az áramért, mint a magyarok - hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a paksi kapacitásbővítésért felelős kormánybiztos saját blogján, amelyre a Portfólió hivatkozott. Németország és Magyarország ugyanis eltérő utat választott, kikre terheli a megújuló energia támogatását. Míg Németországban elsősorban a lakosság,
15
Magyarországon a vállalatok viselik a terheket, részben ezzel is magyarázható, hogy a német lakossági áramár mintegy háromszorosa a magyarországinak. Aszódi Attila szerint azonban sem a magyar, sem a német lakossági árak nem tükrözik a piaci árakat: Magyarországon a rezsicsökkentés és árszabályozás nélkül ezek az árak magasabbak lennének (kb. 50 Ft/kWh körül), a német lakossági árakat a megújulók támogatása és az energiaadók emelése torzítja jelentősen. Németországban az ipari nagyfogyasztók csak kis terheket vállalnak a megújuló energia támogatásából. Míg az 1 GWh/év feletti nagyfogyasztóknál kilowattóránként csupán 1,9 forintnak megfelelő többletköltség van, a támogatás nagy részének pluszköltsége a fogyasztók számláján jelenik meg. A lakossági fogyasztókat kilowattóránként 19 forintnyi többletköltség terheli, így összességében csaknem 90 forintot fizetnek egy kilowattórányi áramért, egy négyfős családnak éves szinten átlagosan 316 ezer forint pluszkiadást jelent a megújulók támogatása. Ezzel szemben Magyarországon az ipari fogyasztók fizetnek a megújuló energiák támogatásáért, a lakossági áramszámlán ez nem jelenik meg. A lakossági áramár mostanra kilowattóránként 36 forintra csökkent, az ár esése elsősorban a rezsicsökkentésnek tudható be. Németországban 20122013-ban 16 milliárd eurót, 2014-ben csaknem 19 milliárd eurót tett ki a megújulók támogatása, ez idén várhatóan 21 milliárd euró lesz. Magyarország a megújuló energiaforrások támogatására tavaly majdnem 50 milliárd forintot költött. Mivel jelenleg a villamos energia tőzsdei ára 13 forint/kWh, ezzel szemben a megújulók termelési egységköltsége jóval magasabb, emiatt magasabb garantált átvételi árat kell biztosítani elterjedésük érdekében, aminek átlagos értéke 33 forint/kWh körül mozog. A 20 forinttal magasabb árak okozta többletterhet az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ipari fogyasztók fizetik meg, ez 2014-ben számukra 2,1 forint/kWh többletköltségként jelent meg vázolta az összefüggéseket a kormánybiztos, akinek blogbejegyzését a Magyar Idők is ismertette.
16
MEKSZ: eltűnhet a kockázati felár költsége az áramnál 2015. október 8.
(fotó: meksz.eu)
Kicsit alacsonyabb lehet a hazai versenypiacon fizetett áramár a Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) javaslatának elfogadásával - írta B. Horváth Lilla a Világgazdaságban. A fejlesztési tárca által vizsgált elképzelés szerint a rendszerirányítónak mindig nyilvánossá kellene tennie, hogy adott hónapban mennyi áramot vett a kötelező átvételi rendszerben megújuló forrásból, mert így a kereskedő is idejében megtudná: havi számlájában mekkora változó nagyságú tarifa-összetevővel számolhat. Most ilyen adatok nélkül kockázati felárat kénytelen érvényesíteni. E felár elhagyásának lehetőségét a szövetség elnöke, Uzonyi Zoltán ismertette. Az még nyitott, hogy a kormány mit tenne az ipari áramárak általa meghirdetett leszorítására. Lehetőségei korlátozottak, hacsak nem kíván beavatkozni a versenypiaci folyamatokba. Igaz, ezt már megtette, amikor kivette a lakossági áramtarifából a zöldenergia fent említett díját (a lakosság ezzel támogatta a megújuló alapú termelést), és ráterhelte a többi felhasználóra. Utóbbiak számára a rezsicsökkentésnek azzal a lépésével is drágította az áramot, amikor mérsékelte a lakosság által fizetett rendszerhasználati díjak három elemét, ugyanis az így keletkezett bevételkiesést is a versenypiaci felhasználókkal fizettette meg. A szabályozás változása a MEKSZ szerint 40 milliárd forint többletkiadást generált a versenypiacon, főleg a kis- és középvállalatoknál. A szövetség úgy látja: ma nem képzelhető el nonpofit közüzemi energiaszolgáltatás, hiszen korábban az egyetemes szolgáltatók is veszteségesek voltak, főként az áraikban nem érvényesíthető, de általuk kötelezően nyújtandó, újonnan kibővített szolgáltatások miatt. A területen most engedélyezett, kilowattóránként 1 forintos árrést már majdnem elviszi a havi csekkek befizetése - olvasható a lapban. Az állami kézben lévő és nem nyereségérdekelt közműszolgáltatók úgy végezhetik majd tevékenységüket, hogy áraikat nem a piac és költségeik határozzák meg, hanem az állam - erre a Magyar Hírlap tért ki szintén a MEKSZ tájékoztatása alapján. Az állami árakkal megszűnik az a helyzet is, amely évek óta folyamatos, akár több tízmilliárdos veszteséget hoz az egyetemes szolgáltatóknak. A
17
szabályozott árrés ugyanis már évek óta nem fedezi az előírt, garantált szolgáltatások költségeit, annak ellenére, hogy a cégek tevékenysége egyre hatékonyabb - írta Horváth Éva. Az érdekképviselet egyébként az állam szerepét a tulajdonosi pozíció helyett inkább a szabályozásban látja.
Változott az áramtörvény: megkönnyíti a külföldi cégek kivonulását 2015. szeptember 6., 7.
(fotó: origo.hu)
Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság felhagyna egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. A hirado.hu, az Origó, a hvg.hu, az OrientPress, a nepszava.hu, a vg.hu, a Magyar Hírlap/MTI tudósítása jelezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el. A törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatással, ügyfeleinél akkor is folyamatos legyen az áramellátás az egyetemes szolgáltatásban. A villamosenergia-törvény ezért új részekkel egészül ki, amelyek az átvevő egyetemes szolgáltató kijelöléséről szólnak. Ha egy társaság kérelmezte egyetemes szolgáltatási engedélyének visszavonását, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az összes egyetemes szolgáltatót felkéri: tegyen ajánlatot az átveendő felhasználók ellátására. Az átvevőt a MEKH választja ki. A jogszabály rendezi az átadás-átvételt (például a mérőóra-leolvasást, a kikapcsolás-visszakapcsolás kérdését), előírja a felhasználók megfelelő tájékoztatását. Ha a felhasználók ellátása az egyetemes szolgáltatásra szóló engedély megszűnése miatt kerül veszélybe, szintén az új szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a MEKH az engedély megszűnése előtt 18 hónappal intéz felhívást a szolgáltatókhoz. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár a javaslat parlamenti vitájában egyebek mellett arról beszélt, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. terjeszkedése miatt foglalkozni kell a kivonuló egyetemes szolgáltatók ügyével, a gázellátási törvényben is hasonló szabályozást vezettek be. Az állam nem feltétlenül számít arra, hogy egyedül lássa el a lakossági áramfogyasztókat, de az engedély
18
visszaadásának egyes társaságok részéről világos jelei vannak - mondta. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Németh Lászlóné: a rezsicsökkentés visszafordíthatatlan 2015. október 5.
(fotó: portfolio.hu)
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfóliónak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió. Az államtitkár történelmi léptékű változásnak tartja mindezt, de megjegyezte, hogy a tranzakciók többségét a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza, amely hosszú távú befektetési lehetőséget lát az energetikában. Ezért például a FŐGÁZ tulajdonosa az MFB, a szakmai irányító ugyanakkor az ENKSZ. Ebben a rendszerben mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért, e kettősség miatt kellett ezt a céges struktúrát felállítani nyilatkozta. Az interjút készítő Bán Zoltán és Weinhardt Attila kérdésére: miért került a FŐGÁZ-nak 30 milliós bírságába az, hogy az energiahivatal szerint üzleti terve nem volt kellően megalapozott, Németh Lászlóné jelezte: a FŐGÁZ-nak volt üzleti terve. A szakmai vita amiatt alakult ki, hogy abban a stádiumban, amikor a hivatal 3 éves üzleti tervet kért, még nem fejeződtek be a tárgyalások a GDF SUEZzel, miközben titoktartási nyilatkozat is volt. Nyilván jelentősen befolyásolja az üzleti tervet például az, hogy a FŐGÁZ rendszerén jelentős informatikai fejlesztést kell végrehajtani, vagy a GDF SUEZ rendszerének átvétele nyomán a MEKH
19
határozatában foglaltaknál sokkal hamarabb kerül át több mint 750 ezer ügyfél. A vita végül azzal zárult, hogy a hivatal elfogadta az érvelést és 2015. december 31-ig felfüggesztette a bírságra vonatkozó határozatát. „Addigra kell a kidolgozott üzleti tervet benyújtani, amelyet már nem az egyes társaságok lehetőségeiből, hanem a nemzeti közműszolgáltatás egészéből kiindulva fogunk elkészíteni” mondta az interjúban Németh Lászlóné államtitkár.
Ismét importál földgázt Magyarországról Ukrajna 2015. október 8. Egy hónapos szünet után ismét megindult a földgázszállítás Magyarországról Ukrajnába. Az UNIAN hírügynökség által közzétett adatok szerint Ukrajna október első hetében 2,5 millió köbmétert importált Magyarországról. A szállítások október 3-án indultak újra, és naponta félmillió köbméter földgáz érkezik Ukrajnába napi 16 millió köbméter maximum szállítási kapacitás mellett közölte az állami gázszállító vállalat. Év eleje óta összesen 400 millió köbméter földgáz érkezett Magyarországról Ukrajnába. Korábbi ukrán sajtójelentések szerint szeptemberben Kijev csak Szlovákiából importált. Onnan - az Eustream szlovák vállalat adatai alapján - a múlt hónapban mintegy 800 millió köbmétert szállítottak. (Napi, hvg.hu, inforadio.hu, magyaridok.hu/MTI)
Környezetvédelem: fejlesztésre várnak a hazai erőművek 2015. október 7.
(fotó: alstom.com)
Az eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási előírások vonatkoznak az Európai Unióban működő erőművekre 2016. január 1-jétől. A hazai erőműveknek is jelentősen csökkenteniük kell nitrogén-oxid-, kén-dioxid- és szállópor-kibocsátásukat, de erre 2020-ig haladékot kaptak. Addig a legtöbb hazai, fosszilis tüzelőanyagú erőműben jelentős környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projekteket kell indítani - az erőművi berendezéseket gyártó és
20
szolgáltatásokkal is foglalkozó Alstom felmérését a Világgazdaság ismertette. Igaz, magyarországi létesítmény nem került be a társaság 26 ország 80, főként fosszilis tüzelőanyagú, 10-46 éves erőművét vizsgáló elemzésébe, a vállalat szakértői úgy látják: nálunk 1000-1500 megawattnyi erőművi kapacitás lehet, amely nem felel meg az új uniós környezetvédelmi direktíváknak. Lényegében szinte minden jelentős fosszilis erőműre komoly környezetvédelmi korszerűsítés vár. A projektek több tízmilliárd forintba kerülhetnek annak ellenére, hogy már majdnem valamennyi erőműben végeztek teljesítmény- és hatékonyságnövelést, levegőtisztaság-javítást, üzemidő-hosszabbítást. Egy-egy fejlesztés 1-3 évig tarthat. Ahol ez elmarad, ott le kell állítani az erőmű érintett tüzelőberendezését. A szabályozás a széntüzelésű erőműveknek írja elő a legnagyobb arányú csökkentést, de a korábbinál jóval alacsonyabb kibocsátási értéknek kell megfelelniük a biomassza- és gáztüzelésű erőműveknek is. A kötelezettség alól mentesülhetnek azok az egységek, amelyek 2019 előtt amúgy is leállnak. Igaz, ezeket az Alstom szakértői feltehetőleg már figyelembe sem vették, hiszen több éve ismert leállítási tervekről van szó - jegyezte meg B. Horváth Lilla. A bezárandók közül több már most is csak alig vagy egyáltalán nem termel áramot, például a Tisza II. Erőmű, a Dunamenti F blokkja, a tiszapalkonyai és a borsodi. Az ETV-Erőterv korábban közzétett adatai szerint a 2016-ig üzemen kívül helyezendő létesítmények közé tartoznak a felsoroltakon túl a Mátrai Erőmű kis blokkjai, az Oroszlányi, a Pannon/Pécs és a Pannon/Ajka Erőmű is, amelyeket 2019-ben az ISD Power erőműve követné. E bezárások miatt - és a paksi atomerőmű bővítésétől függetlenül - mintegy 1500 megawattnyi új áramtermelő kapacitásra lenne szüksége az országnak.
Párbeszédet sürgetnek szakmai szervezetek a lakásfelújításokról 2015. október 5.
(fotó: energiaklub.hu)
A lakások rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításainak állami támogatása érdekében egyeztetne a kormánnyal öt szakmai szervezet. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, a Magyar
21
Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete nyílt levelet írt Lázár Jánosnak, amelyben arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy intenzív lakossági energiahatékonysági korszerűsítési folyamat. A levelet a ProfitLine is idézte: bár a kormány részéről érthető, hogy a lakás- és háztulajdonosokat be akarja vonni a felújítási költségek fedezésébe, a fejlesztések még önerő mellett is forráshiányba ütköznek. Egy korábbi felmérést idéztek, miszerint a családok negyede korszerűsítene a következő három évben, azonban 87 százalékuknak nincs megtakarítása, hitelt pedig mindössze 11 százalékuk venne fel. A szakmai szervezetek szerint az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokhoz hasonlít, tehát az otthonfelújításoknak is jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és költségvetési bevételt növelő hatásuk van. Az öt szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program úgy számol, hogy 2020-ig már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országszerte, évi 70 milliárdos költségvetési többletbevételt eredményezve. Emellett évente csaknem 100 milliárd forintnyi energiaköltséget takarítana meg az ország és 4 százalékkal csökkenhetne a földgázimport. Az energiahatékonysági korszerűsítések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljaihoz, mert elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is - érveltek a szakmai szervezetek.
Külföldi energiaszektor
HVG: fejlesztik a balesetálló nukleáris fűtőelemeket 2015. október 10. A fukusimai baleset után került előtérbe a rendkívüli helyzeteket a korábbiaknál jobban tűrő fűtőelemek kifejlesztése. 2011-ben Japánban az történt, hogy „az urán-dioxid-tablettákat tartalmazó fűtőelemek burkolatának és a fűtőelemeket összefogó kazettáknak a fő szerkezeti anyaga, a cirkónium a magas hőmérsékleten reakcióba lépett a vízgőzzel, s miközben a fém oxidálódott, nagy mennyiségű hidrogén gyűlt össze, emiatt történt a robbanás. A most
22
kifejlesztés alatt álló fűtőelemekkel a hidrogén felszabadulásának elkerülése a cél” - magyarázta a HVG-nek Hózer Zoltán, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke. Az új fűtőelemekkel foglalkozó zürichi nemzetközi konferencián nyilatkozott a hetilapnak a tudós, aki szerint a megoldás részben az lehet, hogy a cirkóniumot más, lassabban oxidálódó fémmel helyettesítik, vagy a kazetták egészét más anyagból készítik. Jelezte: ígéretesnek tűnik a szilícium-karbid, ami ugyan kerámia, de ez is reakcióba lép a forró gőzzel, viszont sokkal lassabban, így kevesebb hidrogén képződik, vagyis a reaktor működtetőinek jóval több idejük van a problémák megoldására. Kutatók szerint azonban még évek telhetnek el, amíg a reaktorokban is megjelennek az újfajta fűtőelemek, ráadásul kezdetben ezek drágábbak lesznek, mint a maiak. Andrej Rozsgyesztvin, az orosz állami atomipari vállalat franciaországi cégének vezetője is úgy vélte: az erőművek üzemeltetői egyelőre nem kapkodnak az újdonságért, mert attól tartanak, a balesetálló fűtőelemek jelentősen növelik költségeiket. A cikk arra is kitért, hogy az urán-dioxid-tabletták összetétele is megváltozhat, csökkentve a hasadási gázok és egyéb radioaktív hatású termékek kijutásának veszélyét. A konténment épületbe telepített hidrogén-rekombinátorokkal is csökken a robbanásveszély: a doboz formájú berendezések felülete katalizátorként megköti a keletkező hidrogént, így az robbanás nélkül egyesül az oxigénnel és vízzé válik. Pakson már a fukusimai robbanás előtt is tervezték a balesetek kezelésére is alkalmas hidrogén-rekombinátorok beépítését, s ahogy Japánban bekövetkezett a baleset, még 2011 vége előtt befejezték a telepítést - olvasható a hetilapban.
A kiberbiztonság hiányosságai atomerőművekben 2015. október 10., 6.
(fotó: chathamhouse.org)
A legtöbb nukleáris létesítményben nem veszik elég komolyan a kiberbiztonságot - a Financial Times cikkét a Napi idézte. Eszerint a szakemberek figyelmét lekötötte a belső technológia biztonsága, illetve az atomerőművek fizikai védelme. A független civil szervezetként működő londoni Chatham House kutatóintézet felmérése 50 esetet említ számítógépes behatolásra, amelyek
23
eddig nem kaptak nyilvánosságot. A másfél évig tartó kutatásban 30 interjút készítettek atomerőművek vezető tisztségviselőivel és kormányzati illetékesekkel az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Nagy-Britanniában, Németországban és Ukrajnában. A Chatham House felmérését előzőleg a Magyar Idők is ismertette, kiemelve: a kibertámadás esélyét növeli, hogy az atomerőművek idős létesítmények, számítógépes védelmük pedig nem haladt a korral, sőt, esetenként erre lehetőség sincs a rendszerek kora miatt. Új szerződéssel folytatódnak a finnországi előkészületek 2015. október 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Fingrid finn energetikai társaság segíti majd annak a távvezeték-hálózatnak a kiépítését, amellyel a finnországi Hanhikvibe orosz részvétellel tervezett atomerőmű rákapcsolódhat az észak-európai állam energetikai rendszerére. Az erről szóló a szerződést már megkötötte a cég és a beruházó konzorcium, a Fennovoima, amelynek egy leányvállalata révén a Roszatom is résztulajdonosa olvasható az Atomenergiainfó honlapján. A dokumentum szerint a Fingrid tervezi a távvezeték-hálózatot, kiírja az annak megépítéséhez szükséges tendereket is, de csak azután, hogy a helsinki kormány kiadta a végleges engedélyt az atomerőmű megépítésére. A Hanhikivi-beruházás előkészületei már néhány éve megkezdődtek. A finn építtető, a magántársaságok által alapított Fennovoima 2013 áprilisában lépett kapcsolatba a Roszatom külföldi marketinggel foglalkozó leányvállalatával, a Rusatom Overseas társasággal, és - noha párhuzamosan tárgyalt a japán Toshibával is - végül az orosz céget választotta, amely 34 százalékos arányban a Fennovoima részvényese is lett. Megegyeztek abban, hogy az észak-finnországi Pyhäjoki térségébe tervezett Hanhikivi-1 orosz technológiával épül, és rögzítették az együttműködés feltételeit. A tervek szerint az orosz partner egy egyblokkos, AESZ-2006 típusú, 1200 megawattos reaktorral felszerelt atomerőművet épít Finnországban, ahhoz hasonlót, amilyet a paksi bővítéshez is ajánl a Roszatom. A munkálatok várhatóan 2017-ben kezdődnek.
24
Oroszország a felére csökkenti a Török Áramlat kapacitását 2015. október 6., 9.
(fotó: privatbankar.hu)
A Gazprom nagyjából felére csökkenti a tervezett Török Áramlat földgázvezeték kapacitását - közölte Alekszej Miller, az orosz gázcég vezérigazgatója. A török energiaügyi illetékesek által is megerősített hír szerint így az Oroszországból Ukrajna elkerülésével - Európába földgázt szállító vezeték kapacitása a tervezett évi 63 milliárd helyett 32 milliárd köbméter lesz. A Portfólió, a Privátbankár, a figyelo.hu, a Napi, a 24.hu is közölte az MTI hírét, miszerint a tisztségviselők elmondták: a csökkentés nem érinti a török gázellátást, mert Törökország a megállapodás szerint évi 15 milliárd köbméter földgázt vesz Oroszországtól, az azon felüli mennyiség jut el Európába. Moszkva nyáron megegyezett öt európai vállalattal, hogy évi 55 milliárdról 110 milliárd köbméterre bővítik az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat kapacitását 2019-től. A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint a jelzett 32 milliárd köbméter Törökország tavalyi gázfelhasználásának mintegy kétharmadát teszi ki. A Török Áramlatról szóló tárgyalások nyáron akadtak el Törökország és Oroszország között árviták és a török kormányváltást követő belpolitikai bizonytalanság miatt. A két ország között a szíriai orosz beavatkozás miatt is feszültség alakult ki, az orosz légicsapásokat Recep Tayyip Erdogan török kormányfő "súlyos hibának" nevezte. Törökország Oroszországon kívül máshonnan is tud gázt szerezni - jelentette ki Bakuban Recep Tayyip Erdogan. A török államfőt a szíriai orosz beavatkozás miatt megromlott török-orosz kapcsolatokról kérdezték, és a török államfő igen kemény szavakkal bírálta Moszkvát - olvasható a Magyar Nemzetben. Erdogan a Roszatom által elkezdett Akkuyu atomerőmű megépítésének leállítását is megemlítette. „Ha ők nem építik meg, megépíti majd más. Eddig hárommilliárd dollárt fektettek bele, úgyhogy ez ügyben Moszkvának kell vigyáznia” - jelentette ki Erdogan.
25
Hírek röviden 2015. október 7. Két kategóriában is díjnyertes lett a MAVIR: a Magyar Adományozói Fórum október elsején adta át a Társadalmi Befektetések Díj pályázatának díjait. A MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program első helyezettje a MAVIR madárvédelmi programja lett. Ugyanez a projekt az Év Társadalmi Befektetési Programjának első helyezését is elnyerte. (OS, Népszabadság) 2015. október 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Nagy sikerrel mutatták be Kazahsztán fővárosában, Asztanában Vincze Bálint természetfotóit. A KazEnergy vállalat szeptember végi Eurázsiai Energetikai Fórumán a paksi atomerőmű, illetve oroszországi atomerőművek környezetében készült képeket állítottak ki. A paksi atomerőmű grafikusa tavaly a Roszatom támogatásával lehetőséget kapott a fotózásra oroszországi atomerőművek környezetében. Képeit a világ számos országában kiállították, egyebek közt egy atomjégtörőn. A természetfotók magyar, angol és orosz nyelvű albumokban is megjelentek. (atomenergiainfo.hu) 2015. október 11. Az MVM Koncertek következő programjában Balázs János zongoraestjét hallhatja a közönség október 28-án este fél nyolctól. A hangverseny Budapesten, a Művészetek Palotájában lesz. (jakobikoncert.hu)
Összeállította: László Judit
26
