1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. november 23.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Új időszámítás kezdődik az atomerőműben MAVIR: lassuló ütemben nő az áramfogyasztás A tervezettnél is nagyobb lesz a naperőmű Tüskésréten Jövő év elején üzembe áll az MVM NET Zrt. mobilhálózata
2 3 4 4-5
A paksi bővítés hírei Paksi bővítés: az EB kötelezettségszegési eljárást indított Lázár: Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni Orbán, Rogán Szijjártó a paksi beruházásról Miről szólt Barroso levele? - Aszódi a 103-as cikkelyről Lezárult a lakossági környezetvédelmi konzultáció a bővítésről Atomenergiainfo: szükség van a paksi bővítésre
6 6-7 8 9-10 11-12 12-13
Szponzorálás Átadták a zeneművészeti Junior Prima Díjakat Az MVM adománya gyerekeket segítő szervezeteknek
14-15 15
Alternatív energia Áder János: közös érdek, hogy fellendüljön az elektromobilitás Javaslatok a megújuló energiák térnyerésére
16-17 17
A hazai energiaszektor hírei NFM: garantált a biztonságos földgázellátás Magyarországon Térségi gázfolyosó Magyarországon át A legelismertebb magyar márkák között a FŐGÁZ
18 19 20
Külföldi energiaszektor Erősödhet a világpiacon a Roszatom Épül az első egyiptomi atomerőmű Az EB elfogadta a szorosabb energiaunióval kapcsolatos terveket Oroszország 40 százalékkal növeli gáztermelését 2035-re
20-21 21-22 22-23 23-24 Hírek röviden 24 Baleset-elhárítási gyakorlat az atomerőmű közreműködésével - Együttműködik a MAVIR ZRt. és a Herman Ottó Intézet - Az MVM Veszprém legyőzte Celjét
2
Hírek az MVM Csoportról
Új időszámítás kezdődik az atomerőműben 2015. november 16.
(fotó: mno.hu)
Heteken belül elindulhat az atomerőműben a C15 program, amelynek célja a 12 hónapos karbantartási és üzemanyag-átrakási ciklus 15 hónaposra növelése - írta a Magyar Nemzetben Illés József. A 3-as reaktort mostani főjavítása alatt már újfajta fűtőelemekkel töltötték fel. Ha a szakhatóságoktól megérkezik az engedély, elkezdődik az új ciklus - mondta a lapnak Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója. Az új üzemanyag-feltöltési periódusra a következő lépésben az egyes, majd a négyes, végül a kettes reaktort állítják át. A projekt egyedülálló, hiszen a 15 hónapos ciklust még egyetlen olyan VVER-440-es, szovjet tervezésű blokkban sem alkalmazták, amilyenek Pakson is működnek. A kísérleti technológia egyes szakértők szerint nemcsak azért veszélyes, mert a paksiak élesben még nem gyakorolták be a használatát, hanem azért is, mert eltér az eredeti orosz üzemeltetési rendtől, amely alapján a négy blokk mind ez ideig működött. A kétkedők szerint az sem biztonságnövelő, hogy a négy reaktor karbantartása és ellenőrzése az eddigi 11 helyett 14 havonta történik. Kovács Antal viszont azt mondta: semmilyen veszélyt nem rejt az új technológia, sőt: az új fűtőelem-feltöltési rendszer jobban kíméli a reaktorokat. Hangsúlyozta: a magyar szakértők által kifejlesztett műszaki eljárás bevezetését alapos engedélyezési eljárás és szakmai előkészítés előzte meg. Paksi szakemberek szerint az új ciklus számos előnnyel jár: a leállások számával együtt csökken a sugárdózis, amely a dolgozókat éri a fűtőelemek cseréjekor. Három százalékkal mérséklődik a kiégett fűtőelemek mennyisége, húsz százalékkal kevesebb lesz a karbantartásnál keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége is. A főjavítások átütemezése miatt két százalékkal nőhet a megtermelt áram mennyisége, ami csaknem 80 ezer háztartás igényeit fedezheti éves szinten. Mindezeken kívül egy százalékkal csökken Magyarország importáram-függősége is - sorolta a cikk a C15-ös ciklus előnyeit.
3
MAVIR: lassuló ütemben nő az áramfogyasztás 2015. november 21.
(fotó: tozsdeforum.hu)
A nettó villamosenergia-fogyasztás lassuló ütemű, kiegyenlítettebb emelkedését feltételezi a következő 15 évben a MAVIR ZRt. frissen elkészült előrejelzésében. A Kossuth Rádió, a Tőzsdefórum, a vg.hu, a magyarhirlap.hu/MTI is ismertette az előrejelzést, amely 2030-ig tekint előre, forráselemzési sarokévnek 2020-at, 2025-öt és 2030-at veszi. A tanulmány felidézi, hogy a gazdasági válság előtti években átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával nőtt az éves nettó áramfogyasztás. A 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés miatt az addigi viszonylag egyenletes növekedés átmenetileg megtört, a felhasználás még 2011-ben sem érte el a válság előtti szintet. A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése pedig 2008 óta 6300-6500 megawatt körül állandósult. A bizonytalanságok kezelésére a tanulmány több változatot vizsgál. Az előrejelzés alapváltozata azzal számol, hogy 2015 után a nettó áramfogyasztás évente 1,1 százalék körüli mértékben bővül, majd a 2020-as évektől lassuló mértékben nő, kezdetben 1, később 0,9 százalékkal. Az összes villamosenergia-felhasználás (amely tartalmazza az erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2020-ra várt értéke 45,6 terawattóra, majd 2030-ra az alapváltozat szerint 50,4 terawattóra lehet. Miután a 2000-es évek elején megállt a csúcskihasználási óraszámok növekedése, az alapváltozatban a 2015 és 2030 közötti időszakban évi 70 megawatt körülire jelzik a csúcsterhelés növekedési ütemét. Ez 2020-ra 7000, 2030-ra pedig 7700 megawatt várható csúcsterhelést jelent, a korábbi előrejelzésekhez képest tehát mérsékeltebb növekedést feltételeznek. Az áramrendszer összes felhasználása 2014-ben 42,7 terawattóra volt, ebből 29,3 terawattórát a hazai erőművek termeltek, és 13,3 terawatóra volt az exportimport szaldó. Az erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget nem tartalmazó nettó fogyasztás 36,9 terawattórát tett ki. Az eddigi legmagasabb összes felhasználás 2008-ban volt, akkor meghaladta a 43,9 terawattórát.
4
A tervezettnél is nagyobb lesz a naperőmű Tüskésréten 2015. november 14.
(fotó: pecsiujsag.hu)
A korábbi elképzelésekkel szemben nem hét, hanem tíz megawattos lesz a Tüskésrétre tervezett naperőmű, s a beruház teljes költségvetése ötmilliárd forintra emelkedik - tudta meg a Pécsi Újság internetes portálja. Ezt megerősítette a baranyai fejlesztésekért felelős miniszteri biztos, Hargitai János. Alig egy hónappal ezelőtt jelentették be, hogy a pécsi önkormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MVM Zrt. együttműködésének köszönhetően épül Közép-Európa egyik legnagyobb naperőműve. Az akkori hírek arról szóltak, hogy a létesítményt 3,5 milliárdból építik fel, teljesítménye hét megawatt lesz. A hírportál információi szerint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé már az a javaslat kerül, hogy az erőmű teljesítménye tíz megawatt lehet, így az eredeti költségvetés másfél milliárd forinttal emelkedik, a beruházás értéke ötmilliárd forint lesz. Az évente várt tízezer KWh-nyi áram körülbelül kétezer, átlagos, négyfős család éves igényét fedezheti. A korábbi bejelentések szerint az erőmű év végéig elkészülhet, emlékeztetett a cikk.
Jövő év elején üzembe áll az MVM NET Zrt. mobilhálózata 2015. november 17., 18.
(fotó: nol.hu)
Jövő év januárjától üzemszerű működésre áll át a mostani tesztüzemből az MVM NET Zrt. LTE450 technológiára épülő mobilhálózata - jelentette be Krénusz Kornél, a társaság vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a hirado.hu, a vg.hu, a klubradio.hu, a Gazdport, a Marketing&Média, a magyaridok.hu, a ProfitLine/MTI is tudósított, beszámolt róla a hwsw.hu portál.
5
A tervek szerint novemberben a rendszerszállító Huaweitől érkezett 70 bázisállomás telepítése befejeződik, az év végéig további 185 bázisállomás érkezik, és akkorra a hálózat eléri a 70 százalékos lefedettséget. A teljes hálózati készültséget - a frekvenciahasználati szerződésben vállalt 95 százalékos területi lefedettséget - várhatóan 2016 márciusában éri el az állami szolgáltató. A vezérigazgató újságírói kérdésre elmondta: a hatóság két alkalommal technológiai váltásból fakadó korábbi csúszások miatt - már megbírságolta az MVM NET-et, és mivel a projekt eredeti határideje 2015. december 31., kérdés, hogy a tavaszi befejezés miatt milyen szankcióval él a hatóság. A nol.hu kérdésére beszámolt arról is, hogy a 12,8 milliárd forintos projekt várhatóan 8,5 év alatt térül majd meg. Krénusz Kornél kifejtette: az MVM NET Zrt. a generálkivitelező Antenna Hungária Zrt.-vel és a rendszerszállító Huawei Technologies Hungaryvel közösen Európa első olyan negyedik generációs, vagyis LTE hálózatát építi a 450 megahertzes frekvencián, amely úgynevezett MIMO technológiát használ. Ez a korábbi megoldásokhoz képest jobb adatforgalmat biztosít a hálózaton belül, a hagyományos LTE technológiához képest pedig kétszeres sávszélességet. Az LTE450 mobilhálózat elsősorban közcélú feladatokat lát majd el, így közbiztonsági, elektronikus kormányzati, járási hivatalok elektronikus ügyintézési feladatainak ellátásában segít majd, konkrét megállapodásokat azonban nem említett a vezérigazgató. A társaságnak viszont nem célja a lakossági mobiltelefonálási igények kielégítése - mondta a vezérigazgató. A kormányzati célokkal összhangban a nemzeti tulajdonban lévő távközlési cég szolgálja majd ki a gépek közti kommunikációra (machine-tomachine, m2m) vonatkozó kormányzati igényeket - fűzte hozzá. Zheng Weifeng, a Huawei vezérigazgatója jelezte: a 450 megahertzes frekvenciatartomány egyik legnagyobb előnye, hogy a magasabb tartományokhoz képest lényegesen kevesebb bázisállomással teszi lehetővé a teljes országos szolgáltatási lefedettséget, így alacsonyabb költséggel és rövidebb idő alatt telepíthető. Magyarországon összesen 350-400 bázisállomással működik majd a hálózat. Kápolnai András, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta: generálkivitelezőként a cég több területen, így a bázisállomások helyszíneként szolgáló tornyaival, mikrohullámú összeköttetések biztosításával, illetve a berendezések installálásával és üzembe helyezésével is részt vállal az LTE450 projektben.
6
A paksi bővítés hírei Paksi bővítés: az EB kötelezettségszegési eljárást indított 2015. november 19., 20.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Az atomerőmű bővítése kapcsán a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A testület szerint Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a megbízást két új blokk építésére és két másik korszerűsítésére - ismertette az MTI hírét a legtöbb portál és lap, köztük a figyelo.hu, az mfor.hu, a Tőzsdefórum, az Origó, az atv.hu/MTI, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap stb. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. Lucia Caudet, az EB illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület. Közleményében a bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig éppen ezt vitatja.
Lázár: Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni 2015. november 19., 20.
(fotó: kormany.hu)
Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kötelezettségszegési eljárás hírére.
7
Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházásról - tette hozzá Lázár János a Kormányinfón. Szerinte kereskedelmi vitáról van szó, arról, hogy az uniós országok hozzáférnek-e az összeghez. A tájékoztatóról részletes tudósítás olvasható a kormány honlapján - az MTI alapján -, de beszámoltak róla rádiós és televíziós hírműsorok, portálok, köztük a paksihirnok.hu, a Paks-Press Hírügynökség, valamint napilapok is. Lázár János egyébként a vitatott ügynél fontosabbnak tartja az üzleti modell vagy a tiltott állami támogatás kérdését. A Portfolio megjegyezte: e témában a bizottsági vizsgálatra rendelkezésre álló idő november 23-án jár le. Lázár János leszögezte: az uniós vita az orosz fél pozícióját nem befolyásolja, amit Oroszországgal megkötöttünk, be fogjuk tartani - fogalmazott. Közölte ugyanakkor: Magyarország nem biztosított kizárólagos jogot egyetlen orosz vállalkozásnak sem, az orosz kormány bízta meg a Roszatomot a megállapodás lebonyolítására. Magyarország és a Roszatom pedig közösen folytatja majd le az unió területén a tendert, amelybe bekapcsolódhatnak más vállalkozások. Emlékeztetett: a magyar kormány 2013 novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy kétoldalú megállapodásra készül Oroszországgal, ám az EB csak 24 hónappal később indított eljárást. Ezalatt hozzájárult az üzemanyagvásárlással vagy a műszaki paraméterekkel kapcsolatos megállapodásokhoz, és 2014 januárjában a kétoldalú megállapodás megkötéséhez is. Ezek alapján Lázár János cáfolta, hogy az unió ellenezné a beruházást. Szerinte a bizottság most kérdéseket tesz fel, ezeket a magyar fél kész megválaszolni. Mivel a beruházás engedélyeztetése két évet vesz igénybe, a miniszter úgy látta: ez alatt lezárulhat a vita Brüsszellel. Hozzátette azt is: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna, erre finn, brit és francia példát említett. Magyarország elsődleges céljának pedig azt nevezte, hogy olcsó áramot tudjon előállítani. A Roszatom teljesíti a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes kötelezettségét, összhangban az orosz-magyar kormányközi megállapodással, és az annak alapján aláírt szerződésekkel - tájékoztatta a társaság az MTI-t. Az orosz állami atomenergetikai konszern figyelemmel kíséri a párbeszédet és teljes mértékben osztja a Lázár János álláspontját. (Privátbankár, paksihirnok.hu/MTI)
8
Orbán, Rogán, Szijjártó a paksi beruházásról 2015. november 20., 19., 21.
(fotó: pakspress.hu)
Magyarország elemi nemzeti érdekének nevezte a paksi atomerőmű működtetését és bővítését Orbán Viktor miniszterelnök, szerinte ugyanis ennek hiányában az áram ára meredeken emelkedne. "Olcsó áram egyenlő Paks" - fogalmazott a kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arra reagálva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéssel összefüggésben. "Megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön" - mondta Orbán Viktor, kijelentve: a magyar kormány meg fogja valósítani a paksi beruházást. A kormány azért tartja fontosnak Paksot, mert olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az RTL II. Magyarul Balóval című műsorában nyilatkozott. Rogán Antal jelezte: csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem. Még nem kezdődött el a paksi bővítésre kapott hitel felhasználása, és Szijjártó Péter szerint annak ellenére nem kell újratárgyalni az oroszokkal kötött államközi szerződést, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított miatta a külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak adott, hétvégén megjelent interjújában beszélt erről. Arra a felvetésre, hogy az orosz elnök még májusban azt mondta: ha az EU a magyar partnert a Roszatommal való kapcsolat megszakítására kényszeríti az atomerőmű bővítése kapcsán, az hátrányos lesz a kétoldalú kapcsolatokra nézve, és kapott-e ilyen jelzést most, a tárcavezető azt mondta: jó másfél órát tárgyalt az orosz első külügyminiszter-helyettessel, de ilyen figyelmeztetésről szó sem volt. A miniszter elmondta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a bővítés mellett, mert az ország energiabiztonságát a jövőben is nagyrészt Paksra alapozzák, tehát a beruházást végig fogják csinálni. Arra a kérdésre, hogy fel kell-e függeszteni a közbeszerzéseket, azt mondta: nem tud arról, hogy a kormány döntést hozott volna arról, hogy bármit is felfüggeszt.
9
Miről szólt Barroso levele? - Aszódi a 103-as cikkelyről 2015. november 19., 20., 21. Uniós források megerősítették, hogy a brüsszeli felszólítás - valamennyi paksi projekttel összefüggő további beszerzési eljárás felfüggesztésére, illetve arra, hogy a kormány tartózkodjon új szerződések megkötésétől - jogilag nem kötelező a magyar kormány számára, nincs tehát jogi felfüggesztő hatálya - írta a BruxInfo. Azt ugyanakkor hozzátették: a magyar kormány kockázatértékelésére van bízva, hogy figyelembe veszi-e vagy sem ezt a felszólítást. Ami a lehetséges következményeket illeti, Brüsszelben a portálnak mindössze annyit mondtak, hogy az EB kész megadni minden segítséget a magyar kormánynak a probléma megoldásához. Mindazonáltal a kormány dolga, hogy megoldási javaslattal álljon elő. A BruxInfo úgy tudja: mostani levelében a testület José Manuel Barroso korábbi bizottsági elnök 2014 februárjában a magyar kormányfőhöz intézett levelére is hivatkozik (ez a paksi projektnek az Euratom Szerződéssel kapcsolatos vizsgálatával függött össze), amelyben nyomatékosította a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés szükségességét. Az EB az Euratom Szerződéssel összefüggésben nem emelt kifogást a magyar-orosz kormányközi szerződés ellen, ez azonban a testület értelmezése szerint még nem jelenti azt, hogy a projekt összhangban lenne az uniós joggal.
(fotó: ft.com)
A Financial Times cikke szerint sem adott "felhatalmazást" a kormánynak az Európai Bizottság nevében José Manuel Barroso a paksi bővítésre 2014 elején. Mint a Napi emlékeztetett: a kormányzati propaganda erre hivatkozott, ám a brit üzleti lap megszerezte az Orbán Viktornak címzett levelet. Ebben az EB volt elnöke leszögezte: nem emelhető kifogás az orosz-magyar megállapodással szemben az európai alapszerződés 103-as cikkelye alapján. Ez a cikkely megköveteli a tagállamoktól, hogy előre értesítsék a bizottságot, ha nukleáris energiával kapcsolatban nemzetközi megállapodást kötnek. Erre azért van szükség, hogy a szerződés megfeleljen az EU atomenergiával kapcsolatos szabályainak. Ugyanakkor Barroso levele mást is tartalmaz. Eszerint vannak olyan más vonatkozásai az EU-s szabályozásnak, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek közé tartoznak a közbeszerzésekről és az állami támogatásokról szóló
10
előírások. A lap emlékeztetett, hogy a kötelezettségszegési eljárás legvégén Magyarország akár súlyos pénzbüntetéssel is kénytelen lehet szembenézni, ha nem sikerül rendezni a vitát. (hirado.hu/MTI) Az Euratom Egyezmény 103-as cikkelye alapján Magyarországnak joga volt és van unión kívüli (úgynevezett harmadik) országgal szerződést kötni - írta blogján Aszódi Attila kormánybiztos, aki ismertette a cikkelyt: "A tagállamok közlik a Bizottsággal a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával kötendő megállapodások vagy szerződések tervezeteit, amennyiben a megállapodások vagy szerződések e szerződés alkalmazási körét érintik. Ha a megállapodás vagy szerződés tervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek akadályozzák e szerződés alkalmazását, a Bizottság a hozzá intézett közlések kézhezvételétől számított egy hónapon belül közli véleményét az érintett tagállammal. Az állam a tervezett megállapodást vagy szerződést csak akkor kötheti meg, ha a Bizottság kifogásainak eleget tett, vagy teljesítette az Európai Unió Bíróságának az állam kérelmére indított sürgősségi eljárás során a tervezett rendelkezések és e szerződés rendelkezéseinek összeegyeztethetőségéről hozott határozatában foglaltakat. A Bizottság véleményének kézhezvételét követően az Európai Unió Bíróságához bármikor lehet ilyen kérelemmel fordulni."
A kormányközi szerződést ezzel összhangban, az Európai Bizottság elvi jóváhagyásnak a birtokában kötötték meg 2014. január 14-én. Jelenleg a paksi két új blokk építésének előkészítése zajlik. Az Európai Bizottság 2015. november 19-i állásfoglalása, a kötelezettségszegési eljárás megindítása nem tartalmaz olyan elemet, amely ezt az előkészítést befolyásolná. „Az eredeti menetrend szerint dolgozunk tovább, a felmerült kérdéseket pedig tárgyalásos úton tisztázzuk Brüsszellel” - írta Aszódi Attila. Közben elkészültek az új blokkok létesítésére vonatkozó követelmények teljesítését elősegítő útmutatók, amelyeket az OAH a honlapján publikál közölte a hivatal. (oah.hu)
11
Lezárult a lakossági környezetvédelmi konzultáció a bővítésről 2015. november 17., 18.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Lezárult a paksi bővítés környezeti engedélyezésének lakossági konzultációs szakasza, a környezetvédelmi engedélyt várhatóan néhány hónapon belül kiadja a hatóság - mondta Aszódi Attila kormánybiztos. Miként a hirado.hu, a Napi, az Energiainfó, a magyarhirlap.hu/MTI beszámolt a budapesti sajtóbeszélgetésről, hangsúlyozta: a létesítési engedély megszerzését legkésőbb 2017 végére tervezik, hogy 2018-ban megkezdődhessen az építkezés. A beruházáshoz mintegy hatezer engedélyre van szükség. A tervek szerint a két új blokk üzembe helyezése 2023 végén, illetve 2024 elején kezdődhet, a létesítmények 2025-2026-ban bekapcsolódnak a hazai áramtermelésbe. Aszódi Attila emlékeztetett: az utóbbi években évi 1 százalékkal nőtt a hazai bruttó áramfelhasználás. Tavaly az áram 32 százaléka importból származott, elsősorban szénerőművekből, de ezeket az EU klímapolitikai okokból szeretné kiszorítani a termelésből. A kormánybiztos felidézte a MAVIR előrejelzését, miszerint mintegy 7300 megawatt új kapacitásra lesz szükség Magyarországon 2030-ig. A vg.hu kitért arra is, hogy ebből a két új paksi blokk csak 2400 megawattot képvisel, vagyis még további kis- és nagyerőművekre lesz szükség. A paksi atomerőmű jelenleg működő négy blokkja adja a hazai áramfogyasztás 36 százalékát, de ezek meghosszabbított engedélye is lejár 2032 és 2037 között - hangsúlyozta. A kétezer oldalas környezeti hatástanulmányról 41 atomerőműhöz közeli településen tartottak lakossági fórumot, majd májusban Pakson közmeghallgatást. Aszódi Attila szerint a helyben élőket leginkább az új foglalkoztatási lehetőségek érdekelték. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi folyamatában 30 európai országot hívott meg Magyarország, ebből 11 jelezte, hogy szeretne az eljárásban részt venni, az elmúlt hetekben kilenc országban nyilvános fórumot is tartottak. A kormánybiztos elmondta, a környezeti hatástanulmány kitér minden kérdésre, ami a jogszabályok szerint szükséges. Az új blokkok hűtését továbbra is azzal a módszerrel tervezik, amit a jelenlegi négy blokknál alkalmaznak; ez már 30 éve jól működik, láthatóan káros környezeti hatás nélkül. Kérdésre válaszolva elmondta: a 10 milliárd eurós orosz
12
hitelkeret egy részének felhasználására már 2018 előtt, az előkészítésnél is szükség van, a visszafizetés 2026 áprilisától aktuális. Nemzetközi tapasztalatok szerint a tervezési-engedélyezési költség a teljes beruházás 6-10 százaléka. A beruházás GDP-növelő hatását firtató kérdésre elmondta: a kormányközi megállapodás alapján az orosz fél törekszik arra, hogy a projekt 40 százalékában magyarországi cégeket vonjon be, a beruházás csúcsidejében több mint 8000 ember dolgozik majd a telephelyen, 2000 ember közvetetten vesz részt a munkában. A Roszatom november végén konferenciát tart Budapesten, a lehetséges beszállítók tájékoztatására. A sajtóreggeliről a paksihirnok.hu és a Paks-Press Hírügynökség is beszámolt.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A paksi bővítésért felelős kormánybiztos is ellenzi azt a Miniszterelnökségen született ötletet, miszerint le lehetne állítani Paks befizetéseit a nukleáris alapba - írta az Index. Aszódi Attila azt mondta: az alap befizetéseit nem lehet leállítani, hiszen a felhalmozott összegnek fedezetet kell nyújtania az erőmű üzemeltetése alatt keletkező radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésére, a blokkok leszerelésére. Paks befizetéseinek leállítása pedig uniós szabályt is sértene. Az EU előírja, hogy a tagállamoknak megfelelő finanszírozási rendszert kell kialakítaniuk, amely biztosítja, hogy azoknak a szervezeteknek kell állniuk a radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos költségeket, amelyeknél azok keletkeztek. Tudomása szerint egyelőre egy tervről van szó, a kormány nem döntött róla - idézte Aszódi Attilát a cikket jegyző JM. Atomenergiainfo: szükség van a paksi bővítésre 2015. november 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az Atomenergiainfo szakportál a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook 2015 kiadványával érvelt a paksi atomerőmű bővítésének szükségessége mellett. Eszerint a nemzetközi szervezet kiadványában rámutat
13
arra - megerősítve a tavalyi évkönyvben foglaltakat -, hogy a jövőben is szükség van a megújuló energiaforrások mellett a szénre, a gázra és az atomenergiára is. A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása lehet a globális megoldás egyetlen kulcsa. Az előrejelzés szerint 2040-re a megújuló energiaforrások által termelt áram mennyisége csaknem 2,5-szeresére, a nukleáris alapú áramtermelés pedig mintegy kétszeresére növekedhet. Ez azt jelenti, hogy a globális villamosenergiatermelésben az atomenergia részaránya a jelenlegi csaknem 11-ről 12 százalékra nőhet, a szén részaránya 41-ről 30 százalékra csökkenhet, a gáz aránya pedig 22ről 23 százalékra növekedhet. Az atomenergia egyre fokozódó térnyerésének alapvető oka az, hogy kizárólag atomenergiával lehet nagy mennyiségben, klímavédelmi és a versenyképességi céloknak is megfelelve villamos energiát termelni. A nukleáris energia abszolút versenyképességét támasztja alá a 2015 augusztusában megjelent, az IEA és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által publikált „Projected Costs of Generating Electricity - 2015” című kiadvány is. A nukleáris alapú termelés megduplázódásának lehetőségét igazolja az is, hogy globálisan jelenleg 65 új blokkot építenek (68 408 MW), a jövőben pedig a tervek és a szerződések szerint további 165 blokk épülhet meg (185 504 MW). További elképzelések vannak 324 új blokk megépítéséről is, amelyek 367 220 MW teljesítményt képviselhetnek a jövőben. A kiadvány bemutat egy „zöld forgatókönyvet” is, amely azt célozza, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest ne emelkedjen 2°C-nál nagyobb mértékben. Ebben a forgatókönyvben 2040-ig az atomenergia részaránya 11-ről 18 százalékra, a megújuló energiaforrások aránya 22 százalékról 52-re növekedne, eközben pedig a fosszilis források részaránya a jelenlegi 67 százalékról 29 százalékra csökkenne.
14
Szponzorálás Átadták a zeneművészeti Junior Prima Díjakat 2015. november 18.
(fotó: fidelio.hu/MTI)
A zsűri ezúttal is tíz Junior Prima Díjat osztott ki, a nyertesek kétmillió forintos támogatást kapnak. Idén Kiss Péter és Szabó Marcell zongoraművész, Szajkó Géza és Kruppa Bálint hegedűművész, Kokas Dóra gordonkaművész, Mohai Zsófia oboaművész, Pálfalvi Tamás trombitaművész, Tóth Bálint kürtművész, Wettl Mátyás zeneszerző és Oláh Krisztián dzsessz-zongoraművész részesült az elismerésben. A fiatal tehetségeket a zeneművészeti Junior Prima Díj társalapítója, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csiba Péter és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke méltatta a Müpában megrendezett díjátadón. (inforadio.hu, hirado.hu/MTI) "Most nyolcadik alkalommal adjuk át a díjakat, és eddig hetven zenészt, illetve formációt jutalmaztunk. Meggyőződésünk, hogy az országunkon belüli érték nemzetköz színtéren is az. A tehetség támogatása a legjobb befektetés, ami biztosan megtérül a jövőben, mert a tehetségek mozgásba hozzák és működtetik a tudományt, a kultúrát és a gazdaságot" - idézte a fidelio.hu az MVM elnökvezérigazgatóját, Csiba Pétert. „Fontosnak érezzük, hogy minél több igazi tehetség nyerjen elismerést, hogy a most díjazott fiatal zenészek hazánkban olyan méltatást kapjanak, amelyet a kiváló teljesítményükért megérdemelnek" hivatkozott a cégvezetőre a figyelo.hu. Vigh Andrea kiemelte, hogy a Junior Prima Díj komoly erkölcsi elismerés, az azzal járó pénz pedig nélkülözhetetlen támogatás az első szárnypróbálgatásoknál. "Idén is nagyon nehéz volt a 25 jelölt közül kiválasztani a tíz díjazottat, mindenki megérdemelte volna az elismerést. A díjazottakat a jövőben viszontláthatjuk az MVM által támogatott hangversenysorozatokon is" - mondta a Zeneakadémia rektora. A társaság célja, hogy az elismeréssel és az anyagi támogatással ösztönözze a minél magasabb szintű teljesítmények elérését és segítséget nyújtson a fiatalok pályakezdéséhez.
15
Az MVM Koncertek - A Zongora című sorozat 2015-ös koncertjeiből még egy hangverseny van hátra: december 10-én Farkas Gábor lép színpadra a Zeneakadémián.
Az MVM adománya gyerekeket segítő szervezeteknek 2015. november 19.
(fotó: mvm.hu)
Mintegy százmillió forint adományt adott át hátrányos helyzetű, beteg vagy rászoruló gyerekeket segítő szervezeteknek az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MVM Partner ZRt. a Millenáris parkban. A cégcsoport nyolcadik élménynapján hetvenmillió forint adományt kapott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, hét-hét millió forintot vehetett át a Semmelweis Egyetem I. és II. számú Gyermekgyógyászati Klinikája, hat-hat millió forintot a Bethesda Gyermekkórház és a Heim Pál Gyermekkórház, hárommilliót az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, egy-egy millió forintot kapott a Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért Egyesület és a Gondolkodj Egészségesen! Alapítvány. 500-500 ezer forintos adományt vehetett át az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, valamint a Motivál-Ló Alapítvány. Bally Attila, az MVM Partner ZRt. vezérigazgatója kiemelte: az adományok mellett a két vállalat több mint 800, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyereket látott vendégül az Élménynapon, amely idén a világ nevezetességeit akarta közelebb vinni a gyerekekhez, számos foglalkozáson és játékos programon keresztül. Bentzik Réka, a jótékonysági akcióhoz 2011-ben csatlakozott MVM Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: a cég az adományok mellett idén mintegy 100 önkéntes munkavállalójával együtt dolgozik azon, hogy egy igazán boldog napot szerezzen a hátrányos helyzetű gyerekeknek - erről a hir6.hu, a hir.ma/MTI is beszámolt, továbbá Paks-Press Hírügynökség, a TV2 Tények műsora, az Echo TV Híradója.
16
Alternatív energia Áder János: közös érdek, hogy fellendüljön az elektromobilitás 2015. november 20.
(fotó: autoszektor.hu)
A köztársasági elnök közös érdeknek nevezte az elektromobilitás fellendülését az „Új úton az elektromobilitás az Európai Unióban” nemzetközi konferencián, megjegyezve, hogy a világ szén-dioxid kibocsátásának 25 százalékáért a közlekedés felel. Az inforadio.hu, az Autószektor, az Elemzésközpont, a ProfitLine/MTI beszámolója szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett budapesti konferencián a kelet-közép-európai uniós országok politikusai és iparági szakemberek előtt tartott nyitóbeszédében Áder János hozzátette: döntő kérdés a kibocsátás csökkentése, a súlyos globális gazdasági következmények és környezeti hatások mérséklésére. Elmondta: a villanyautók 70-80 százalékos energiahatékonysággal üzemelnek, ez jelentős előrelépés a robbanómotorok 35-40 százalékos hatékonyságához képest. Kiemelte a magyar feltalálók szerepét a közlekedés fejlődésében, hozzátéve, hogy az elektromobilitási megoldások fejlesztése óriási kihívás elé állítja a kutatókat.
(fotó: magyarhirlap.hu)
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint megkezdődött a változás az európai utakon, idén az első kilenc hónapban több mint 115 ezer új elektromos járművet helyeztek forgalomba. A trendhez csatlakozni szeretne Magyarország is: a kormány a továbbiakban is segíteni fogja az elektromobilitás terjedését jelentette ki. Ez lehetőséget ad arra, hogy az ipar és a felsőoktatási intézmények új területen működjenek együtt, kapcsolataikat regionálisan is kiterjesszék, amiből új, innovatív termékek születhetnek. Egy jövő tavasszal megnyíló forrásból nemcsak töltőpontok kialakítására, hanem gépjárművek beszerzésére is lehet pályázni. A kormány szeretné elérni, hogy az állami és önkormányzati közbeszerzéseken egyre több elektromos járművet szerezzenek be. Az
17
elektromobilitás minél szélesebb körű elterjedéséhez fontos az is, hogy az autók ára egyre versenyképesebbé váljon a benzin és a dízelmotoros autókéval vélekedett. Varga Mihály beszámolt arról, hogy már csaknem száz autó fut az utakon zöld rendszámmal és további 50 rendszám előkészítése van folyamatban. A jövőben a buszsávok használatával és az elektromos autók vásárlásához társuló kedvezményekkel (visszatérítés, adókedvezmény) is ösztönözni kívánják a villanyautók terjedését - erre is kitért a magyarhirlap.hu portál. Javaslatok a megújuló energiák térnyerésére 2015. november 18., 20. Ha szükséges, az Európai Bizottság lépéseket fog tenni azért, hogy az unióban a megújuló energiák részesedése 2030-ra elérje a kitűzött 27 százalékos arányt - jelentette be Maros Sefcovic, az energiaunió alelnöke éves értékelésén, melyről az Origó számolt be. Fontos fejlemény, hogy az EB nyíltan és határozottan elköteleződött a megújulók kitűzött arányának elérése mellett, kommentálta Sefcovic bejelentését Giles Dickinson, az Európai Szélenergia Szövetség (European Wind Energy Association, EWEA) ügyvezető igazgatója. A bizottságnak most már csak egyértelműen meg kell határoznia, milyen konkrét lépéseket alkalmazna. Ezeket az elveket a készülő uniós direktívában is le kell fektetni, nyilatkozta Giles Dickinson. Az EWEA szerint az uniós tagállamoknak legkésőbb 2017 végéig meg kell határozniuk, hogyan járulnak hozzá a 27 százalék eléréséhez. Ha az EB úgy látja, valamelyik tagállam túl keveset vállal, akkor elő kellene segítenie a szomszédos országok közti együttműködést. Ha egy tagállam ezek után sem tud eleget tenni az elvárásoknak, pénzt kellene befizetnie egy uniós alapba, amelyből a megújuló energiaforrások fejlesztését finanszíroznák javasolja az EWEA. A szélenergia lehet az EU fő energiaforrása 2030-ra, ha az érintett kormányok megvalósítják ambiciózus klímavédelmi és energiapolitikai célkitűzéseiket - ezt emelte ki a Világgazdaság az Európai Szélenergia Szövetség jelentéséből. A szélparkok már ennek az évtizednek a végére is több áramot adhatnak, mint amennyit a szén-, illetve a gázüzemű létesítmények. A teljes, 392 gigawattnyi kapacitásból 294 gigawattnyi jutna a tengeri, a maradék a szárazföldi szélerőművekre. Már a mai 128,8 gigawattos kapacitással is fedezhető a földrész áramigényének tizede. A jelentés szerint a szélenergia térhódításához fejleszteni kell a nemzeti zöldenergia-cselekvési terveket, egyszerűsíteni a beruházások engedélyezését, és jól működő szén-dioxid-kereskedelmi piacot kell létrehozni.
18
A hazai energiaszektor hírei NFM: garantált a biztonságos földgázellátás Magyarországon 2015. november 19.
(fotó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Jelenleg 3,2 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban: ez a lakosság várható téli fogyasztását teljes egészében, az országos téli igénynek pedig több mint felét fedezi. A további szükséglethez az új tranzitútvonalak is használhatók mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára az M1 aktuális csatornán. Aradszki András kifejtette: Magyarországon a lakossági igény 2008 óta folyamatosan, mintegy 40 százalékkal csökkent, az idei télen mintegy 2,4 milliárd köbméter lakossági földgáz-felhasználással lehet számolni. A teljes éves országos fogyasztás jelenleg 8 milliárd köbméter, ebből a téli 6 milliárd köbméter. Az államtitkár szerint a 2008-at követő gazdasági visszaesésből adódó földgázigény-csökkenés valószínűleg megállt, mert fejlődik a gazdaság, a rezsicsökkentés és a vásárlóerő növekedése miatt idén nőhet a lakossági fogyasztás. Természetesen a kereslet a hidegebb idő miatt emelkedhet, erre is fel kell készülni, mindazonáltal az ukrán-EU-orosz megállapodás nagy biztosítékot ad az Ukrajnán keresztül Magyarországra áramló orosz gáz eljuttatására. Magyarország emellett megfelelő mennyiségű földgázt képes beszállítani Ausztrián és az idén átadott szlovák-magyar tranzitvezetéken is. Az új útvonal lehetőséget teremt a földgáztározók kímélő módon történő alkalmazására, nincs szükség fölösleges mennyiségű földgáz betárolására, ezzel egyebek mellett tárolási- és vásárlási költség is megtakarítható - emelte ki az államtitkár. Magyarországnak van a térség legnagyobb tároló kapacitása: 6,3 milliárd köbméter földgáz betárolása lehetséges, ami meghaladja az összes téli fogyasztást, enyhe tél esetén pedig a megmaradt mennyiség utáni veszteséget is viselni kell - magyarázta Aradszki András.
19
Térségi gázfolyosó Magyarországon át 2015. november 18.
(fotó: fgsz.hu)
Egy Magyarországot is átszelő térségi gázfolyosó létesül osztrák-magyar-román együttműködésben. A FGSZ Földgázszállító Zrt. 210 km hosszú, nagynyomású gázvezetékkel köti össze a Kecskemét-közeli Városföldet Győrrel, Ercsi érintésével - tudta meg a Világgazdaság. Az ÉK-DNY irányú gáztranzitot segítő beruházást régóta tervezi az FGSZ, de többször is el kellett halasztania, mert a nyomvonalat már más, állami hátszelű projektek (Nabucco, Nabucco Light, Déli Áramlat) tervezői is kiszemelték. Most ez az akadály elhárult. A beruházás várható forrásigényét a cégnél üzleti titokként kezelik. Korábban Zsuga János, a társaság volt vezérigazgatója azt mondta: ez az építkezés vinné el a rendszerirányító tízéves fejlesztési tervére szánt, mintegy 100 milliárd forint jelentős részét. A beruházáshoz szükség lesz új kompresszorok telepítésére, illetve a régiek felújítására Csanádpalotán és Városföldön. Az FGSZ 2016 első felében méri fel a szállítási igényeket. Ezek alapján dönt a beruházás ütemezéséről, és ekkor határozza majd meg a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is a cső használatának tarifáit. Az FGSZ-nek azonban aligha lehetnek aggályai a Városföld-Győr vezeték kapacitása iránti keresletet illetően, mert a projektre az osztrák és a román rendszerirányítóval közösen készülnek, vagyis tisztában lehetnek az igényekkel. Gázfolyosójukon a fekete-tengeri, illetve a Déli Gázfolyosón bárhonnan érkező gázt továbbítanák megrendelőiknek Ausztria felé. Ismertek Románia fekete-tengeri gáztermelési tervei is, de akár orosz gáz is érkezhet térségünkbe az osztrák-magyar-román útvonalon. A terv Magyarországon igénybe venné azon meglévő vezetékszakaszokat, amelyek az új csöveket kötnék össze a gázrendszer romániai, illetve ausztriai határkeresztező pontjaival. Ausztriában nem lesz szükség túl nagy beruházásra, Romániában viszont várhatóan igen - jelezte cikkében B. Horváth Lilla.
20
A legelismertebb magyar márkák között a FŐGÁZ 2015. november 18., 20. A nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ hatodik alkalommal nyerte el a hazai márkákat díjazó MagyarBrands címet az objektív cégadatok, a független szakemberekből álló bizottság döntése és az országos fogyasztói kutatás eredménye alapján - közölte honlapján az ENKSZ. A MagyarBrands díjjal jutalmazott márkákhoz kapcsolt értékek - mint például az ismertség és elismertség, megbízhatóság - olyan előnyöket jelentenek az ügyfeleknek, az üzleti partnereknek, amelyek a jövőbeni eredményes működés folytatásának garanciái. „Hamarosan az egész ország felelős földgázszolgáltatójaként kiemelt feladatunk az ellátásbiztonság szavatolása és minőségi szolgáltatás nyújtása úgy, hogy a FŐGÁZ a nemzeti közműszolgáltatás részeként mindent megtesz a rezsicsökkentés tartóssá tétele érdekében” mondta Horváth Péter János, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, a FŐGÁZ elnöke. Az elismerés megerősítette, hogy az ENKSZ Zrt. szakmai irányításával a FŐGÁZ a dinamikusan fejlődő, piacvezető márkák közé tartozik, és a mostani díjjal kimagasló eredményét és megbízhatóságát méltányolták. A FŐGÁZ-nál a cég központi, a budapesti Árkád Üzletközpontban lévő és a KÖKI Terminálban elérhető ügyfélszolgálati irodáiban tartott a MEKH novemberben ellenőrzéseket, amelyeken a hatodik MagyarBrands címét elnyerő, állami tulajdonú földgázszolgáltató kiválóan megfelelt. (enksz.hu)
Külföldi energiaszektor Erősödhet a világpiacon a Roszatom 2015. november 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Évi több mint hárommilliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolít az Európai Unió országaival a Roszatom. Erről az orosz állami atomenergetikai konszern
21
vezérigazgató-helyettese, Kirill Komarov számolt be az RBK moszkvai üzleti tévécsatornának adott interjúban, melyet az atomenergiainfo.hu ismertetett. A cégvezető szerint a rubel árfolyamesése „inkább jó, mintsem probléma” a társaságnak, amely már több mint 300 milliárd dolláros megrendelést gyűjtött össze. Arra is felhívta a figyelmet, hogy odahaza az orosz atomipar sokkal inkább önellátó, mint más ágazatok. Egy oroszországi atomerőmű-építésnél hazai eredetű a felhasznált áruk, munkák és szolgáltatások 98 százaléka, így ott nincs szükség importkiváltásra, míg a hagyományos energetikában 60 százalékos a behozatal részesedése. A Roszatom külföldi terjeszkedési szándékaira is kitért Komarov. Nem orosz tervezésű reaktorok számára is gyártani kezdenek fűtőanyagokat, dúsított uránt szállítanak Európának, ajánlataik között képzési és egyéb szolgáltatások is szerepelnek. A vezérigazgató-helyettes lát esélyt a cég világpiaci növekedésére, mert van igény az orosz atomtechnológiára, a vetélytársak pedig nem tudnak sem olyan összetett, sem olyan kipróbált megoldásokat kínálni, mint ők.
Épül az első egyiptomi atomerőmű 2015. november 19.
(fotó: english.ahram.org.eg)
Oroszország és Egyiptom kormányközi megállapodást kötött az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről - jelentette be Kairóban Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő. Miként az mno.hu, a vs.hu, a Napi, az inforadio.hu, a magyaridok.hu/MTI írta, az Egyiptom földközi-tengeri partvidékének ed-Dabaa régiójában létesítendő erőműről a dokumentumokat az elnök jelenlétében írták alá az orosz Roszatom és az egyiptomi energiaügyi minisztérium képviselői. Beszédében Szíszi sem a projekt költségeiről, sem az építkezés időkeretéről nem beszélt, csak annyit mondott, hogy egy harmadik generációs erőműről van szó, a költségek nem terhelik az államkasszát, azokat az erőmű energiatermeléséből fedezik. Az erőműépítést részben Oroszország fogja finanszírozni, Szíszi ezzel kapcsolatban megemlített egy hitelt is, amelyet 35 év alatt kell majd visszafizetni.
22
A hitelszerződést szintén a ceremónián írták alá. Az Interfax beszámolója szerint a Roszatom négy, egyenként 1200 megawattos reaktort épít. Szergej Kirijenko, az orosz atomkonszern vezetője szerint ez lesz a legnagyobb közös projekt a két állam együttműködésének történetében azóta, hogy az 1960-as években a Níluson szovjet segítséggel megépítették az Asszuáni-gátat. Az ed-dabaa-i beruházást 12 év alatt kell megépíteni, de Oroszország már jövőre megkezdi az erőművet majdan üzemeltető egyiptomi szakemberek képzését is - tette hozzá. Az üzletről az orosz elnök februári kairói látogatásakor született előzetes megállapodás. A 90 milliós lakosságú, hatalmas energiaigényű Egyiptom tervezi energiaforrásainak diverzifikálását, nap- és szélerőművek létesítését is.
Az EB elfogadta a szorosabb energiaunióval kapcsolatos terveket 2015. november 18.
(fotó: ec.europa.eu)
Az Európai Bizottság elfogadta azt a 195 kulcsfontosságú energetikaiinfrastrukturális projektet tartalmazó listát, amely az európai energia- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket tartalmazza, valamint kulcsfontosságú építőeleme az EU energiauniós stratégiájának. A jelentésnek - amelyet Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa ismertetett Brüsszelben - három pillére van: az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság, a szociálisan igazságos energiaellátás és fogyasztóbarát energiapolitika. A biztos kiemelkedőnek nevezte az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállásban elért eredményt, amelyben az EU élen jár a világ más országaihoz képest. Ez nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem újabb munkahelyeket is jelent - hívta fel a figyelmet. Az EU távolodik a fosszilis erőforrások mozgatta gazdaságtól és gondoskodik megfelelő árakról - emelte ki a biztos. A jelentés javaslatot fogalmaz meg az energiapiac újratervezéséről, aktívabb részvételre ösztönözné az európai szereplőket az energiapiacon. Szólt arról, hogy a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak is megfelelő villamosenergia-árakat szeretnének meghatározni. Szerinte az átmenet akkor lesz sikeres, ha az árak
23
szociálisan igazságosak és fogyasztóorientáltak maradnak. A biztos jövőre terjeszti elő azt a javaslatot, amely a fogyasztóbarát energiaszámlákért kíván tenni. Az energiaárak összetevőit tisztán kívánják látni és átláthatóbbá akarják tenni az árakat. Az EB az európai energiapiacok fokozatos fejlesztését támogatja, így az energiaforrások és a szállítási útvonalak sokféleségének bővítését, egyben véget kíván vetni egyes tagállamok energia-elszigeteltségének. A segítségre szoruló tagállamok gyorsított engedélyezési eljárásokkal és a jobb szabályozási feltételekkel lehetnek jogosultak a jövőben uniós pénzügyi támogatásokra jelezte Maros Sefcovic, kiemelve: mivel a geopolitikai kihívások nem tűnnek el, szorosabb együttműködésre van szükség az unión kívüli, és különösen a szomszédos országokkal, legfőképpen a megújuló energiaforrások felhasználásában, valamint az energiahatékonyságban. Elmondása szerint a tagállamok egyharmadának van erről stratégiája, de az Európai Bizottság azt kéri a többi tagállamtól is: készítsenek energiatervet, és kétévente adjanak jelentést a megvalósulásról. A most elfogadott jelentés iránymutatást ad ahhoz, hogy mi szerepeljen a tagállamok terveiben, hogyan építsék fel stratégiájukat, és milyen kulcsfontosságú mutatók alapján mérjék eredményeiket. (magyaridok.hu, Napi, portfolio.hu, inforadio.hu/MTI)
Oroszország 40 százalékkal növeli gáztermelését 2035-re 2015. november 20.
(fotó: mno.hu)
Oroszország 2035-re 40 százalékkal növelné gáztermelését a tavalyi szinthez képest, mert arra számít, hogy a gázkereslet 32 százalékkal nő 2040-ig. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója arról beszélt, hogy a tavalyi 639 milliárd köbméterről 2035-re 40 százalékkal, 885 milliárd köbméterre nő az orosz gáztermelés. Oroszország ennek érdekében növeli a már meglévő gázlelőhelyek kitermelésének hatékonyságát, és új területeket von be a termelésbe KeletSzibériában, valamint a Távol-Keleten. Az elnöki tanácsadó elmondta: orosz számítások szerint 2040-re évi 4,9 ezer milliárd köbméterre nő a
24
világ gázkereslete, ami 32 százalékkal haladja meg a 2014-es évit. A gázigény a kőolaj és más energiahordozók keresleténél nagyobb mértékben nő majd. (mno.hu/MTI)
Hírek röviden 2015. november 20.
(fotó: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezetének éves gyakorlatát az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közreműködésével tartották. A november 17-kei gyakorlaton részt vett a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Tolna, Bács-Kiskun és Fejér Megyei Védelmi Bizottság, továbbá a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nukleáris Védekezési Munkabizottsága is. (oah.hu) 2015. november 19. Magyarország természeti értékeinek megőrzéséért, a környezet- és természetvédelmi nevelés, társadalmi tudatformálás elősegítéséért együttműködési megállapodást írt alá a MAVIR ZRt. és a Herman Ottó Intézet. Az együttműködés kiterjed az erdős területeken áthaladó távvezetékek mentén található élőhelyek, valamint az oszlopok alatti területek környezetbarát kezelésének kidolgozására. Az egyezséget a VI. Nemzetközi Madárvédelmi Konferencián írták alá. (inforadio.hu/MTI, mavir.hu) 2015. november 21.
(fotó: samsungsport.hu)
Az MVM Veszprém esélyeshez méltóan legyőzte a vendég szlovén Celjét a férfi kézilabda Bajnokok Ligája nyolcadik fordulójában. Eredmény, A csoport: MVM Veszprém-Celje, 34-28. (samsungsport.hu)
25
Összeállította: László Judit
