1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. november 28.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Új arculat, új stratégia
2-4
A cégcsoport hírei Kategóriájában a legjobb női munkahely lett a MAVIR Gyorsítanák a határokon átnyúló vezetékek építését Szlovákiában
4-5 5-6
Szponzorálás Fesztivált szervezett az MVM a magyar sakkhagyományok ápolására Richard Goode játszott az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban
6 6-7
A paksi bővítésről A kormány kész az egyeztetésre Ausztriával Hárfás Zsolt: reális az esély, hogy 2018-ban elkezdődjön a beruházás Csúcson a hazai áramfogyasztás Közmeghallgatás és fórum is lesz a telephelyengedély-kérelem ügyében Telephely-engedély: 2017 első felében dönthet róla a hatóság A Roszatom nem használja Pakson a Belorusz Atomerőmű reaktortartályát
7-8 8-11 11-12 12 13 14
Alternatív energia 2017 végéig lehet ingyen tölteni az elektromos autókat MEKH: tavaly is nőtt a zöldáram-termelés Naperőmű-park épül Fertődön is Ökoáram-fogyasztással trükköznek a német áramszolgáltatók
15-16 16-17 17 18
Hazai hírek A MEKH állapítana meg továbbra is egyes áram- és földgázdíjakat Látványosan csökken januártól a gázhálózat-használati tarifa Kikapcsolási moratóriumot vállal a FŐGÁZ az év végi ünnepek alatt
18-19 19-20 20-21
Külföldi energiaszektor Japánban ideiglenesen leállt egy atomerőmű fűtőelemeinek hűtése A svájciak elutasították az atomerőművek gyorsított bezárását Kanadában bezárják a széntüzelésű erőműveket 2030-ra
21-22 22-23 23 Hírek röviden 24 Töltőállomások épülnek Bécsben villanyautóknak - Szekszárdon átadták az első elektromosautó-töltő állomást - Szeretik a környezetkímélő CNG-buszokat a kaposváriak
2
Hírek az MVM-ről Új arculat, új stratégia 2016. november 23.
(fotó: mvm.hu)
Nemrég új stratégiát tűztek ki és arculatot váltottak az MVM Csoportnál. Olyan területek felé is nyit az állami energetikai cégcsoport, ahol eddig nem vetette meg a lábát, sőt nemzetközi szinten is jelentős lépéseket tett. Az irányváltásról a Magyar Demokrata Bentzik Rékát, az MVM Csoport kommunikációs és külügyi kapcsolatok igazgatóját kérdezte. Mint kifejtette: a cégcsoport fő célja olcsó, megfizethető és fenntartható módon energiát biztosítani a lakosságnak és a vállalkozásoknak. Mindezt egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli energiapiacon kell megvalósítani. Ki kellett találni, hogy a megváltozott helyzethez miként tud alkalmazkodni a társaságcsoport - mondta az igazgató. „A sikerünk titka az, hogy a hagyományos erősségeink megtartása mellett a cég méreteihez képest igen gyorsan tudunk újítani, megújulni, új területekre lépni. Jó példa erre, hogy az MVM Csoporton belüli szolgáltatásra alapított cégeink egyre jobban megállják a helyüket a hazai piacokon, sőt a nemzetközi versenyben is. Ezt kevés állami cég mondhatja el magáról” - nyilatkozta Bentzik Réka. Ami pedig az arculatváltást illeti: úgy gondolták, hogy a folyamatos fejlődést, megújulást a külső megjelenésnek is tükröznie kell, erősítve a növekedési folyamatokat. A logónak egy dinamikusan fejlődő, aktív regionális szerepet vállalni képes, jövő- és ügyfélorientált társaság képét kell tükröznie, de ki kell fejeznie azt is, hogy a legnagyobb nemzeti tulajdonú és a negyedik legnagyobb árbevételű magyar cégről van szó. Az arculatváltás az MVM Csoport valamennyi tagvállalatát érinti, így a cégcsoporton belüli egységes kép megmarad, sőt, az előző logókhoz képest tovább erősödik. Arra is utalt, hogy az arculatváltás fokozatosan, a költséghatékonyság elvét figyelembe véve valósult meg. Az új irányokról elmondta: a kutatás és az innováció támogatása, a megújuló energiaforrások fejlesztése kiemelten fontos. Ennek érdekében létrehoztak egy K+F+I központot, egy dedikált céget Smart Future Lab Zrt. néven,
3
amely kifejezetten energetikai innovációval foglalkozik, piacra segít és támogat olyan ötleteket, amelyek az új energiarendszer témakörével foglalkoznak. Emellett a versenyképes és hatékony energiaellátással összefüggő fejlesztések megvalósításának előmozdítása és a környezetbarát energiaforrásokra történő átállás, az innovatív technológiák alkalmazásának ösztönzése szintén kiemelt szerepet játszik a cégcsoporton belül. Ezért is kötöttek megállapodást a Megyei Jogú Városok Szövetségével. Az új stratégia célkitűzése, hogy regionális szinten minden eddiginél aktívabb legyen a cég, sőt, versenyképes szolgáltatásaival jelen legyen a legtöbb európai ország piacán. A nemzetközi szerepvállalás erősítésére külképviseleti irodát nyitottak Moszkvában, Brüsszelben és Pozsonyban. Arra a kérdésre, miként tudják összhangba hozni a megújuló energiafejlesztéseket és a paksi atomerőmű működését, így válaszolt: „Fontos számunkra a klímaváltozás elleni küzdelem, ezért a napelemekkel történő villamosenergia-termelés központi szerepet tölt majd be a jövőben vállalatcsoportunk életében. A pécsi napelemes erőmű nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a párizsi klímacsúcson tett vállalásait 2020-ig teljesíteni tudja. Büszkék vagyunk arra, hogy a szél- és a vízenergia hasznosítása után a napenergia hasznosítása is bekerült a portfóliónkba. A megújulóenergiatermelés térnyerése mellett a CO2-semleges nukleáris energia továbbra is jelentős szerepet fog játszani Európa ellátásbiztonságában. Az atomenergia a fenntartható energiaellátás fontos alappillére, és az is fog maradni még nagyon sokáig. A paksi atomerőmű továbbra is nagyon fontos szerepet játszik az MVM Csoport életében, hiszen az olcsó villamos energia és a fenntartható rezsicsökkentés garanciája. Összefoglalva azt mondhatnám, hogy a megújuló energiaforrások bővülése, illetve a paksi atomerőmű megbízható működése garanciát jelent Magyarország fenntartható energiatermelésére”. Az interjúban szól volt a cégcsoport társadalmi és kulturális szerepvállalásáról is. A kultúrában a társaság már régóta aktív, az MVM Koncertek programsorozatban csaknem két évtizede a világ élvonalába tartozó zeneművészek látogatnak hazánkba. Fontosnak tartják a fiatal magyar tehetségek támogatását is, jó példa erre a Junior Prima díj. Az MVM Zrt. gondozásában az elmúlt években kilencven tehetséges fiatal kapta meg a zeneművészetben kimagasló teljesítményért járó Junior Prima díjat. Az MVM vállalja az energetikai innovációk inkubátori szerepét. Ezért még idén elindítják az EDISON Programot, amely három pillérre épül. Egyrészt olyan önálló pályázat meghirdetésére, amely az energetikai
4
fejlesztések mentorálását végző Smart Future Lab Zrt. munkáját támogatja startupok és egyéni projektek felkutatásával, valamint a mentoráltak és a potenciális mentorok közötti kapcsolat kiépítésével. Épül másrészt hazai energetikai innovációk és kreatív energiák összegyűjtésére, valamint a kutatás-fejlesztés népszerűsítését hivatott konferenciasorozat elindítására. Harmadrészt pedig az innovációkra nyitott légkört és a társadalmi igényt erősítő, megújuló energetikai fejlesztések mindennapi életbe történő exportálására, fenntartható energiával működő interaktív térbútorok telepítésére. Felelős nagyvállalatként kiemelten fontosnak tartják a hátrányos helyzetű gyerekek támogatását is. Az MVM Zrt. és az MVM Partner Zrt. idén újból egy emlékezetes nappal ajándékozott meg több mint nyolcszáz beteg és hátrányos helyzetű gyermeket a Millenáris Parkban. Az Élménynapon a gyermekeket segítő alapítványok és intézmények csaknem 100 millió forint adományban részesültek.
A cégcsoport hírei Kategóriájában a legjobb női munkahely lett a MAVIR 2016. november 24., 25.
(fotó: mavir.hu)
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t nyerte el idén a Legjobb Női Munkahely díját. A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség pályázatán, a 250 fő feletti vállalatok kategóriájában lett befutó. E cégnél törődnek leginkább például a pályakezdő nők munkaerőpiaci integrációjával, a gyermeknevelésből visszatérő nők beilleszkedésével - írta a hvg.hu. A pályázat célja az volt, hogy rámutasson a nők foglalkoztatásának esélyegyenlőségi szempontjain túl a nők alkalmazásának gazdasági szükségszerűségére és jó példákat mutasson be. „Sokat teszünk a nők foglalkoztatásának fejlesztéséért, az egyenlő bánásmódért, azért, hogy a kismamák zökkenőmentesen illeszkedjenek vissza a munkaerőpiacra, s azért is, hogy az idősebb korosztály is
5
kiszámítható, biztonságos körülményekre leljen nálunk. A díj női munkavállalóink pozitív visszajelzéseit tükrözi, női vezérigazgatóként pedig ez különösen nagy öröm számomra” - mondta Csomai Kamilla vezérigazgató, aki egyike a magyar energetikai ipar kevés számú női vezetőinek. A MAVIR 583 foglalkoztatottjából 138 nő. A társaság bevezette az általános magatartási és viselkedési szabályokat, előírva az egymással szembeni kölcsönös tiszteletet. Senki sem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést a neme miatt írta cégről szóló méltatásában a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség a honlapján. A MAVIR Zrt. vezetőinek 15 %-a nő, ez jól bizonyítja, hogy a karrierlehetőség mindkét nem számára adott. A cég fontosnak tartja, hogy női munkavállalói egészségük megőrzése érdekében sportoljanak, ezért többféle tornát indítottak nekik. Ünnepnapok előtt munkavállalóik az otthoni készülődés megkönnyítéséhez 2-3 óra munkaidő-kedvezményben részesülnek. Létezik részmunkaidős foglalkoztatás és a munkaidő megválasztására is többféle lehetőséget kínálnak, hogy az anyák gyermekeiket könnyebben elvihessék óvodákba, iskolákba. Egyedi igény alapján távmunkában is dolgozhatnak a nők. A szlovákok gyorsítanák a határokon átnyúló vezetékek építését 2016. november 22.
(fotó: hirek.sk)
A határon átnyúló magasfeszültségű villanyvezeték hiányából adódó problémára nemrég a Pravda napilap hívta fel a figyelmet, melyre a Hírek szlovák portál hivatkozott. Az új vezeték nélkül nem juthat el az áram Mohiból (Mochovce) a Balkánra, így kérdésessé válik a mohi blokkok befejezésének nyereségessége is. A vezeték Mohiból a Léva melletti Nagygyőrödön át (Vežký Ďur) kapcsolódna a magyarországi rendszerhez. A két ország államtitkárai megállapodtak a munkálatok gyorsításában a magyar oldalon. „A magyar és a szlovák rendszerüzemeltető a kulcsfontosságú projektek jegyzékével összhangban, a hatályos EU 347/2013-es számú rendelet alapján együtt dolgozik a két ország közötti új vezetéken” - idézte a szlovák sajtó a MAVIR nyilatkozatát. A kulcsfontosságú projektek jegyzéke magában foglalja a 400 kV-os Bős, Nagygyőröd és a magyarországi Gönyű, továbbá a 2×400 kV-os Sajóivánka és Rimaszombat, valamint a 400 kV-os magyarországi Kisvárda és Nagykapos közti vezeték kiépítését. A bősi és a nagygyőrödi átkapcsoló állomás közötti új vezeték
6
idén nyáron elkészült, július elején áram alá helyezték a rendszert. A magyar árampiac a MAVIR szerint teljes mértékben liberalizált, nem diszkriminálja a külföldiek hozzáférését. Az állami tulajdonban lévő Szlovák Villamosenergiaátviteli Rendszerirányító becslése szerint a vezetéképítéssel kapcsolatos költségek a végső alállomásokon szükséges módosításokkal együtt hozzávetőleg 60 millió euróba kerülnek.
Szponzorálás Fesztivált szervezett az MVM a magyar sakkhagyományok ápolására 2016. november 22., 23. A Magyar Sakkozásért Alapítvány szervezésében hétvégén tartották a második „magyar sakkhagyományokért” fesztivált. Az alapítvány első versenyét Portisch Lajos 75. születésnapjának megünneplésére rendezték, a tornát a régi vetélytársak előtt az ünnepelt nyerte meg. Tavalyelőtt a Generációk csatájában Portisch megmérkőzött Rapport Richárddal, s az akkor 18 éves "kihívó" 3,5-0,5re győzött. Idén az MVM Zrt. székházában a "Mester és Tanítványa" versenyen ismét volt generációs csata, majd a résztvevők pódiumbeszélgetésen találkozhattak Portisch Lajos, Ribli Zoltán és Csom István olimpiai bajnok nemzetközi nagymesterekkel, valamint Héra Imre nagymesterrel, Károlyi Tibor szakedzővel, továbbá a 14 éves Kozák Ádámmal. Portisch Lajos partibemutatóval is készült, ellenfele Kerényi Miklós Gábor, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas rendező, színházigazgató volt. A programról előzetesen az inforadio.hu, a sportmenu.net, az m4sport.hu is beszámolt.
Richard Goode játszott az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban 2016. november 23.
(fotó: azongora.hu)
Egy amerikai művész, Richard Goode lépett fel a Zeneakadémia Nagytermében az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban november 26-án. Chopin és Bach
7
műveket hallhatott tőle a közönség. Programajánlóként több portál, köztük a webradio.hu is beszámolt erről. Miként a zongora.hu írta róla: Richard Goode inkább kamarazenészként vált ismerté. Majd barátai és kollégái (közöttük Leonard Bernstein) biztatására szólistaként lépett a közönség elé. Bár későn kezdte szóló és zenekari fellépéseit, korunk egyik legjelentősebb zongoraművészeként tartják számon. Olyan koncerttermek visszatérő vendége, mint a bécsi Konzerthaus, a párizsi Cité de la Musique, az amszterdami Concertgebouw, a londoni Barbican Center és Queen Elizabeth Hall, a New Yorki Carnegie Hall.
A paksi bővítésről A kormány kész az egyeztetésre Ausztriával 2016. november 24., 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Lázár János közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal - a kétoldalú együttműködés keretein belül - egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitásfenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának. Jó lenne, ha a bíróság helyett egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok - tette hozzá, megjegyezve: annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul. A miniszter optimista, szerinte az osztrák kormány tagjaival képesek lesznek jó együttműködést kialakítani. Jelezte azt is: tiszteletben tartják az osztrák politikai pártok konszenzusát az atomenergia ügyében - olvasható a beszámoló a kormány internetes oldalán, az MTI alapján. Előzőleg Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a Paks II.
8
beruházás állami támogatását, Ausztria panasszal élhet majd az Európai Unió Bíróságánál - írta a 24.hu, a lokal.hu, a vg.hu, az atv.hu, a Portfólió, az mno.hu/MTI. "Elutasítjuk az atomenergia kiépítésének minden formáját" szögezte le az alkancellár. Kifejtette: amennyiben az EB arra a következtetésre jut, hogy megengedhető támogatásról van szó, Ausztria megvizsgálja a jogi lépéseket és adott esetben az Európai Unió Bíróságához fordul. A Politico hírportál ezt megelőzően írt Ausztria szándékairól.
(fotó: kormany.hu)
A Kormányinfón Lázár János emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, a tiltott állami finanszírozás miatt kezdődött vizsgálat is befejeződhet decemberben. Elmondta: a magyar kormány azért Oroszországgal állapodott meg, mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat. Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire versenyképes - jelezte. Szerinte most, hogy Magyarországot felminősítették, a kormánynak meg kell vizsgálnia: az orosz hitel kamatai és az új piaci feltételek milyen viszonyban vannak egymással. "Meg fogjuk vizsgálni, hogy ha most vennénk fel ezt a hitelt, akkor az versenyképes lenne-e” - mondta. Szólt arról is, hogy az EB 2015 szeptemberében világossá tette: a projekt műszaki, technikai értelemben minden uniós sztenderdnek megfelel. Azt kérte, Jávor Benedek EP-képviselő az újabb feljelentéskor nagyobb körültekintéssel járjon el. Hárfás Zsolt: reális az esély, hogy 2018-ban elkezdődjön a beruházás 2016. november 22.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Miután az EB lezárta a kötelezettségszegési eljárást Paks II. ügyében, és még ebben a hónapban az utolsó akadály is elhárul a két új blokk építése elől, reális esély van arra, hogy 2018-ban elkezdődhessen az évszázad magyar beruházása, amelynek eredményeként 2025-ben, illetve 2026-ban két új, 1200 megawattos blokk állhat üzembe - írta a Magyar idők c. lapban Hárfás Zsolt energetikai
9
szakmérnök. Az atomenergia rendszerben tartása folyamatosan napirenden volt azóta, hogy 1982-1987 között üzembe állt a négy nyomottvizes VVER-440 típusú paksi reaktor, amelyek akkor a legkorszerűbb technológiát képviselték és máig a legbiztonságosabb típusnak számítanak. Azóta a hazai áramellátás megkerülhetetlen tényezője az itthoni termelés több mint felét adó atomenergia. Az olcsó, megbízhatóan és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművi áramra húsz év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint ma. A magyarországi adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén ugyanis nincs más megoldás, egyszerűen nincs alternatívája az atomenergia rendszerben tartásának - érvelt Hárfás Zsolt. Az új atomerőmű a megújuló energiaforrásokkal együtt biztosítja a klímavédelmi célokkal összhangban az ország stabil energiaellátását. Az első mérföldkövet az jelentette, amikor az MVM Csoport 2007-ben létrehozta a világhírű magyar származású atomfizikus, Teller Ede nevét viselő projektet. 2008 áprilisában kezdődött a döntéselőkészítő szakmai és jogalkotói munka, amely az országgyűlési határozat meghozatalának feltétele volt. A paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokkokkal kapcsolatos előterjesztést elfogadva, 2009. március 30-án az Országgyűlés elvi hozzájárulást adott az új blokkok létesítésének előkészítéséhez. 2009-ben az akkori kormányzati elképzelésekben még az szerepelt, hogy a projekttársaság és a majdani atomerőmű kisebbségi részvénycsomagját maximum 49 százalék erejéig külföldi stratégiai befektetők is megszerezhették volna. A második mérföldkő a 2010-es választások után a Nemzeti energiastratégia megalkotása volt. A második Orbán-kormány kiemelt feladatának tekintette ugyanis a hazai energetika fenntartható jövőjét megalapozó stratégia megalkotását és annak Országgyűlés általi elfogadását. A parlament 2011 végén hagyta jóvá a Nemzeti energiastratégiát, amely egyértelmű utat jelölt ki Magyarország nukleáris kapacitásának fenntartásával, azaz a két új blokk építésével kapcsolatban. A kormány nyilvános szakmai és társadalmi egyeztetést is folytatott, így a stratégiai dokumentumba az ipari, a tudományos, a szakmai és társadalmi szervezetek véleménye is beépült. A stratégiai dokumentumhoz környezeti értékelés és gazdasági hatáselemzés is készült, amelyek szintén véleményezhetők voltak. Ekkor fogalmazódott meg, hogy az új blokkoknak 100 százalékos állami tulajdonban kell maradniuk. A harmadik mérföldkő 2014. január 14-én a Magyarország és az Oroszországi Föderáció közötti kormányközi megállapodás aláírása volt Moszkvában, amely az 1966-os atomenergetikai együttműködési egyezmény megújításáról és a nukleáris energia békés célú felhasználásáról, valamint két új, orosz 3+ generációs, VVER típusú, egyenként
10
1200 megawattos blokk megépítéséről szólt. Az orosz fél a beruházáshoz 10 milliárd eurót biztosít hitelként, valamint Magyarország kivételes lehetőséghez is jutott, mivel a magyar vállalatok 40 százalékos arányban részesedhetnek a projektben. A finanszírozási szerződés mellett 2014 végén az MVM Paks II. Atomerőmű-fejlesztő Zrt. és a Roszatom fővállalkozója megkötötte a szerződést a Paks II. atomerőmű tervezéséről, a beszerzésekről és a kivitelezésről. Emellett további két szerződés született az orosz féllel az üzemanyag-ellátással, valamint az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatban. A negyedik, szintén nagyon fontos mérföldkő a mostani uniós jóváhagyás. A magyar-orosz kormányközi egyezmény aláírása előtt az Orbán-kormány előzetesen, 2013. november 25-én tájékoztatta az Európai Bizottságot a tervezett új atomenergetikai megállapodásról és az állami hitel felvételének szándékáról. Az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso nem látott jogi akadályt, ám utóbb mégis kötelezettségszegési eljárásokat indított a bizottság. Összesen öt eljárásban vizsgálta a bizottság, hogy volt-e joga Magyarországnak szerződést kötni Oroszországgal; a konstrukció műszaki-technológiai értelemben megfelel-e az Európai Unió elvárásainak; a magyar-orosz szerződések titkosításának körülményei összhangban vannak-e az európai szabályokkal. Végül megvizsgálta, hogy a beruházás megvalósulása kapcsán miként kell érvényesíteni a közbeszerzési szempontokat. Magyarország egyebek közt kötelezettséget vállalt Oroszországgal egyetértésben, hogy a beruházáshoz szükséges berendezések és szolgáltatások 55 százalékát az európai közbeszerzési szabályok alapján szerzi be az orosz fővállalkozó. Ez azt jelenti, hogy az orosz szállítási terjedelmet képező reaktorsziget és a kapcsolódó berendezések kivételével a többi berendezést az uniós közbeszerzési szabályok alapján szerzi be az orosz fél. Az unió feltételeket szabott, ám végül az összes eljárásban igazat adott a magyar kormánynak. A hónap végéig az utolsó, tiltott állami támogatást vizsgáló eljárás végeztével tehát pont kerül az uniós eljárások végére. Paksra, akárcsak harminc éve, most is a legkorszerűbb atomerőművi technológiát szállítja az orosz fél. Kulcsrakészen építi fel a Roszatom az erőművet. Az új blokkok megfelelnek a fukusimai baleset után megszigorított nemzetközi biztonsági követelményeknek. Ezeken a blokkokon optimálisan alkalmazzák a már korábban is bevált és korszerűsített aktív, valamint az alapvető fizikai törvényszerűségeken alapuló passzív biztonságvédelmi rendszereket. A biztonságot innovatív rendszerek egész sora növeli: a blokkok vasbeton burkolata egy utasszállító repülőgép rázuhanását is kibírja. Az új
11
blokktípus üzemeltetéséről 2025-re már tapasztalatok is lesznek, ugyanis idén elindult az első ilyen reaktor az oroszországi Novovoronyezsben. A Roszatom nagy súlyt fektet arra, hogy már alaposan kipróbált technológiát szállítson külföldi megrendelőinek. A beruházás közvetlenül hétezer, közvetetten tízezer munkahelyet teremt Magyarországon, egy százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Az olcsó áramot biztosító Paks II. a magyar gazdaság versenyképességét növeli. Ugyancsak létfontosságú, hogy a kapcsológomb magyar kézben lesz - írta cikkében a szakértő.
Csúcson a hazai áramfogyasztás 2016. november 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A MAVIR adatai szerint november 16-án, 16.45 körül a hazai hitelesített rendszerterhelés értéke elérte a 6509 MW (15 perces) értéket, amely az idei eddigi legnagyobb rendszerterhelési csúcs, 2001 óta pedig a harmadik legnagyobb - erre az atomenergiainfo.hu portálon Hárfás Zsolt szakértő hívta fel a figyelmet. A csúcs értékéből az import csaknem 2736 MW volt, amely egyértelműen mutatja azt, hogy ekkor az áramfogyasztókat csak ilyen rendkívül magas behozatallal lehetett biztonságosan ellátni. Szerinte nagyon fontos azt is bemutatni, hogy az adott időben a hazai erőművi termelésnek milyen volt az összetétele. Nettó üzemirányítási mérés alapján az összes 3530 MW hazai termelésből például atomenergia 1432 MW (a paksi 2. blokk éves karbantartás alatt áll), barnakőszén-lignit 493 MW, gáz 1299 MW. A szélerőművek az idei csúcs idejében 24 MW teljesítményt képviseltek a beépített mintegy 330 MWból, a naperőművek pedig csak 0,53 MW-ot a rendszerbe tápláló csaknem 26 MW-ból. A többi hazai erőmű közel 281 MW értéket képviselt. Az áramfogyasztók ebből semmit sem érzékelhettek, hiszen a MAVIR szakemberei ezen a csúcsterhelésen is kiszolgálták őket. A csúcsigény fedezéséhez szükséges majdnem 2700 MW import ismét rávilágít arra, hogy a hazai jövőbeli villamosenergia-igényekhez mindenképpen szükség van új erőművek építésére (például atom-, megújuló, gáz-), hiszen új kapacitások nélkül tovább
12
növekedhetne a villamosenergia-import, amely már rendkívüli módon veszélyeztetné a hazai ellátás biztonságát - olvasható a cikkben.
Közmeghallgatás és fórum is lesz a telephelyengedély-kérelem ügyében 2016. november 21., 22., 24.
(fotó: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal december 13-án, 16 órakor "az MVM Paks II. Zrt. telephelyengedély-kérelme" eljáráshoz kapcsolódóan közmeghallgatást tart Pakson, a Csengey Dénes Kulturális Központban. Ennek hirdetménye, valamint a hatósági eljárásról, az MVM Paks II. telephelyengedély-kérelmét megalapozó tevékenységről és az engedélyezési eljárásban benyújtott dokumentációról szóló közérthető összefoglalók megtekinthetők Paks Polgármesteri Hivatalában, az OAH székházában és annak honlapján, továbbá a közigazgatási hirdetmények portálon. A közleményt a Világgazdaság, a Tolnai Népújság is ismertette.
(fotó: paksihirnok.hu)
Lakossági fórum is lesz az új blokkok telephelyének engedélyezéséről november 28-án, 17 órakor Pakson, az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium nagyelőadójában. A Paks II. projekttársaság október 27-én nyújtotta be telephelyengedély-kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet megalapozó telephely-vizsgálati és értékelési munka eredményeiről Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ad tájékoztatást. Az eseményen ott lesz Süli János, Paks polgármestere is - jelezte a paksihirnok.hu portál.
13
Telephely-engedély: 2017 első felében dönthet róla a hatóság 2016. november 22.
(fotó: oah.hu)
A telephely-engedély kiadása kétlépcsős eljárás, amelynek első lépésében 2014-ben a telephely-vizsgálati programot és módszereket hagyta jóvá a hatóság, kijelölte azokat a jellemzőket, amelyeket meg kell határozni a program végrehajtásakor. Ezek alapvetően két célt szolgálnak: egyrészt meg kell bizonyosodni arról, hogy a telephely adottságai nem zárják ki annak lehetőségét, hogy ott atomerőmű épüljön, műszakilag megvalósítható a létesítmény, másrészt az erőmű tervezésénél figyelembe kell venni számos helyszíni jellemzőt és adatot - mondta Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója abban az interjúban, amely a hivatal honlapján olvasható. A vizsgálati program lezárásaként egységes jelentésbe foglalva 2016 őszén nyújtotta be telephelyengedély-kérelmét a szükséges adatokkal, számításokkal, értékelésekkel és szakértői véleményekkel alátámasztva az MVM Paks II. Zrt. A kérelem elbírálásában a hivatal szinte minden szakmai része részt vesz, a speciális területek (geológia, szeizmológia stb.) értékelésében szakhatóság támogatja a hivatalt. Több hónapig tartó munkára lehet számítani, amely jövő év tavaszáig biztosan eltart. A paksi telephely meghatározó jellemzőit tízévente újraértékelik a működő blokkok időszakos biztonsági felülvizsgálatakor mondta arra a kérdésre, hogy ha Pakson már működik atomerőmű, miért kell ismét megvizsgálni a területet. „Erre azért van szükség, mert tíz év alatt néhány jellemző megváltozhat, illetve a tudomány fejlődésével új és pontosabb vizsgálati módszerek és eszközök állnak rendelkezésünkre. Az utolsó ilyen vizsgálat 2007ben volt, tehát aktuális egy új vizsgálat, illetve az új blokkok tervezett helyszínén nagyon aprólékos adatgyűjtésre van szükség például az épületek tervezéséhez, amire az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében nem volt szükség” válaszolta a főigazgató Körmendi Gábor kérdésére. A létesítési engedélykérelem benyújtása lesz a következő lépés, amelyben a létesítmény biztonsági garanciáit kell bemutatni a hatóságnak.
14
A Roszatom nem használja Pakson a Belorusz Atomerőmű reaktortartályát 2016. november 23., 24., 25. Az orosz cég nyilatkozatban reagált Jávor Benedek európai parlamenti képviselő közleményére: "A Roszatom nem használja fel a Belorusz Atomerőmű 1-es blokk reaktortartályát a majdani Paks II. atomerőműben. Mindazonáltal műszaki akadálya nincs a reaktortartály rendeltetésszerű felhasználásának: a reaktortartály hibátlan és alkalmas a rendeltetésszerű működésre, amit az eddig elvégzett vizsgálatok eredménye is alátámaszt. Pótlólagos intézkedésként a Roszatom a reaktortartály állapotát nemzetközi szakértőkkel is megvizsgáltatja" - közölte Vlagyiszlav Bocskov, a Rusatom Nemzetközi Hálózat kommunikációért felelős alelnöke. A közleményt az nrgreport.com, az Index, a 444.hu is átvette. Jávor Benedek szerint sorozatos problémák adódnak a Paks II. prototípusának számító erőművekkel. Korábban a Leningrád 2 atomerőmű építésekor egy orosz nukleáris munkatárs leleplezése nyomán megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet. Az első harmadik generációs orosz atomerőmű Novovoronyezsben alig három hét működés után - leállt, mert rövidzárlat miatt működésképtelenné vált a generátor. Júniusban pedig a Roszatom a fehéroroszországi osztroveci atomerőmű építésekor „egyszerűen leejtette a reaktortartályt” - írta az EPképviselő a weboldalán. A fehérorosz kormányzat a reaktortartály cseréjét kérte az orosz cégtől. Az S&P Platts közlésére hivatkozva Jávor Benedek azt állítja: a Roszatom szerint a sérült reaktortartályt - némi javítás után - bárhol felhasználhatják. A cég a lehetőségek között külön nevesítette Paks II.-t is. A képviselő szerint egy sérült reaktortartály beépítése semmilyen körülmények között nem elfogadható, ezért Lázár János válaszát követeli: milyen garanciákat tud adni arra, hogy ez nem következhet be. Felújításra és átszerelésre visszaküldik a gyártó üzembe a Novovoronyezsi Atomerőmű 6. blokkjában meghibásodott generátor állórészét - közölte a létesítmény igazgatójára hivatkozva az atomenergiainfo.hu portál. Az AESZ-2006 típusnéven is ismert létesítményben november 10-én romlott el a generátor. Ez ahhoz vezetett, hogy a blokk levált az áramhálózatról. Az atomerőmű biztonsági rendszerei rendeltetésszerűen működtek, a hiba előzetesen a nullás, azaz a létesítmény és a személyzet biztonsága szempontjából jelentéktelen minősítéssel került fel a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára. Az erőmű igazgatója szerint elképzelhető, hogy a hibáért teljes egészében a gyártót terheli felelősség, ebben az esetben a biztosítás fedezheti a veszteségeket.
15
Alternatív energia 2017 végéig lehet ingyen tölteni az elektromos autókat 2016. november 21.
(fotó: vg.hu)
Várhatóan csak a jövő év végéig lehet ingyen feltölteni a villanyautókat Magyarországon, mert akkorra az NGM elkészíti a termék vagy szolgáltatás speciális árszabályozását. A Világgazdaságban B. Horváth Lilla megjegyezte: amíg nincsenek meg az új tarifák, a kereskedők nem kérhetnek pénzt a töltésért, vagyis ingyen tankolható az áram a töltőberendezéseken. Annyi tudható, hogy a minisztériumban mind ez ideig nem készült olyan javaslat, hogy az e-áramnak jövedéki adótartalma is legyen, és az biztosra vehető, hogy ez az áram versenypiaci termék lesz. „Mivel a tankolás díja nemcsak az áram díját, hanem az egyéb költségeket - így például a töltőamortizációhoz, a kapacitás rendelkezésre tartásához, a karbantartáshoz, az ügyfélszolgálathoz és a pakolóhelyhez kapcsolódó költségeket - is tartalmazza, a hatósági ár bevezetése nem indokolt” - közölték a lappal. Az NGM figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is, ezekből a Világgazdaság is bemutatott néhányat. Németországban például az elektromos autóknak nem áramot, hanem idő- vagy idő- és áramalapon meghatározott, versenypiaci e-mobilitási szolgáltatást adnak el állandó vagy eseti szerződés alapján. Az ár tartalmazza az áram költségét, a töltőinfrastruktúra használati díját, az informatikai rendszer díját és az esetleges adókat. Az Egyesült Államokban az idén a villanyautóknak eladott áram piaci átlagára kilowattóránként (kWh) 10 cent körüli (29 forint), vagyis alacsonyabb a 11,7 centes lakossági átlagtarifánál. Ám nagy a szórás, mert az ár függ a töltés hosszától, napjától és napszakától is, így lehet 3, de akár 50 cent is. Cégek esetében a töltők és infrastruktúrájuk telepítési költségének 30 százaléka, de legfeljebb évi 30 ezer dollár jóváírható az adóból, míg egy magánszemély e-autótulajdonos évente maximum 1000 dollárral csökkentheti adóját. Európában az észtországi gyakorlat emelendő ki, mert ott működik a világ első országos lefedettségű gyorstöltő-hálózata. Az e-autósok többféle tarifából és csomagból
16
választhatnak az állami tulajdonú hálózat üzemeltetője, az Elmo rendszerében. A hetente egy-két alkalommal töltők kombinált havi alapcsomagja 10 euróba kerül, ebben egy korlátlan nagyságú töltés ára 2,5 euró. A gyorstöltő legfeljebb 60 percig használható, a tarifán áfa is van. A heti egy-két alkalomnál gyakrabban töltők az áram mennyisége után fizetnek, de csak nagyjából. A havi díj itt 30 euró, egy töltés ára pedig 1,2 euró, ha az autós már túllépte a havi 150 kWh-s korlátját. Hazai piaci vélemények szerint a szolgáltatás versenye kibontakozhat úgy is, ahogyan az ma a kőolajalapú üzemanyagok piacán történik, de úgy is, hogy adott töltőnél több kereskedő is kínálja az áramát. A cikk emlékeztetett: a minap járt le az a határidő, ameddig az uniós tagországoknak tájékoztatniuk kellett az Európai Bizottságot arról, milyen lépéseket kívánnak tenni az alternatív üzemanyagok piacának fejlesztésére és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére. MEKH: tavaly is nőtt a zöldáram-termelés 2016. november 25.
(grafika: profitline.hu)
Tovább nőtt a megújuló és hulladékalapú villamosenergia-termelés Magyarországon 2015-ben az előző évhez viszonyítva - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal beszámolójából a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2015. évi működéséről. A hivatal közleménye szerint - melyet a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a magyaridok.hu is átvett - KÁT keretében 2438,24 gigawattóra villamos energiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló. Tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb áramot termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél, a nap-, a biomassza- és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése, így összességében az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt a KÁTrendszerben értékesített zöldenergia mennyisége. 2015 végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 MW-ot, 4,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, főként a napenergiát felhasználó, illetve vegyes tüzelésű erőművek révén. A KÁT keretében az átadott energiáért 2015-ben 79,94 milliárd forintot fizettek ki, amihez 49,58 milliárd forint támogatás járult. A kifizetett összeg 1, a KÁT-támogatás 2 százalékkal nőtt.
17
A kifizetett összeg túlnyomó részét, 79,17 milliárd forintot a megújuló alapon termelők kapták, amihez 49,26 milliárd forint támogatás járult, míg a hulladék alapon termelő erőműveknek az átvételért 570 millió forintot, támogatásként 256 millió forintot fizettek ki. Tavaly az átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,79 forint, a támogatás kilowattóránként 20,33 forint volt. A MEKH korábbi tájékoztatása szerint a KÁT esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van.
Naperőmű-park épül Fertődön is 2016. november 21.
(fotó: alternativenergia.hu)
Tervek szerint a jövő nyár elején már áramot is termelhet Fertődön a naperőmű-park - a kisalfold.hu alapján írta ezt az AltEnerg, felidézve: évek óta zajlottak a tárgyalások a lehetőségről. Érdeklődők voltak, ám állami és uniós támogatás hiányában letettek a megvalósításról. A Fertőd Napenergia-termelő Kft. tulajdonosa, Johann Oskar Gangl azonban úgy döntött, hogy saját erőből valósítja meg a projektet. Ha minden jól megy, 2017 nyarának elején áramot szolgáltathatnak az első ütemben 0,5 MW összteljesítményű naperőművek. A terep rendezése már elkezdődött. A park területét egy hosszú távra szóló szerződéssel a fertődi önkormányzattól bérli a cég. Információk szerint egy ilyen teljesítményű park megépítése több százmillió forintba kerül. „Az összes engedéllyel rendelkezünk, a megtermelt áramot huszonöt éven át átveszi a MAVIR” - mondta a Kisalföldnek Szabó-Endrédy Eszter, a Fertőd Napenergiatermelő Kft. ügyvezető igazgatója. Ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok, további három ütemben egyenként 0,5-0,5 megawattos parkok épülhetnek meg. Egyegy park mintegy 2000 elemből áll és számítások szerint 150 család éves átlagfogyasztását fedezi.
18
Ökoáram-fogyasztással trükköznek a német áramszolgáltatók 2016. november 21.
(logó: lichtblick.de)
A német LichtBlick ökoáram-termelő vállalat felmérése szerint a német áramszolgáltatók valótlan adatokat adnak meg ügyfeleiknek az általuk fogyasztott ökoáram mennyiségéről. A cég 35 német áramszolgáltatót felölelő vizsgálatában kimutatta: azok jóval kevesebb szén- és atomerőműben termelt áramot szerepeltettek az ügyfeleiknek bemutatott nyilvántartásban, mint amennyit valójában felvásároltak. Volt közöttük olyan is, amelyik 42 százalékkal több áramot vásárolt fel hagyományos forrásból, mint amennyit kimutatott. Két német áramszolgáltató pedig még nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy forrás szerinti bontásban hozza nyilvánosságra a 2015-ben vásárolt áramot - közölte a LichtBlick. Az ökoáram-termelés növelését például szél- és napenergia forrásból az áram fogyasztói árát növelő pótdíjjal (EEG-Umlage) támogatja Németország. A szolgáltatók által vásárolt ökoáram mennyisége azonban nem befolyásolja a fogyasztók által fizetett pótdíj összegét. A valótlan adatok miatt viszont a kínált fogyasztói csomagok "környezetbarátabbnak" tűnnek a ténylegesnél. A pótdíj kilowattóránként 6,35 cent, ez 2017 januárjától 6,88 centre emelkedik. (Tőzsdefórum, mfor.hu/MTI)
A hazai energiaszektor hírei A MEKH állapítana meg továbbra is egyes áram- és földgázdíjakat 2016. november 21., 22.
(fotó: mekh.hu)
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta azt a javaslatot, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2016. december 31-ét követően is rendeletben állapítsa meg az árhatósági jogkörébe tartozó egyes
19
villamosenergia- és földgázdíjakat. A ProfitLine, az Energiainfó, az nrgreport.com, a Magyar Hírlap/MTI beszámolója szerint a javaslatot előterjesztő Galambos Dénes (Fidesz) kiemelte: a rezsicsökkentések eredményének megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH elnöke határozatban állapítsa meg az energiaárakat. A bizottság 10 igen, 4 nem mellett támogatta a tárgysorozatba vételt. Szakács László (MSZP) szerint a javaslat szembe megy az európai joggal, így arra kérte a bizottságot, hogy ne támogassa az előterjesztést, mert az újból kötelezettségszegési eljáráshoz vezet. Hozzátette: az árak rendeleti meghatározása elveszi a szolgáltatók jogorvoslati lehetőségét. Emlékeztetett: az energiaárak megállapításának nem átlátható jellege miatt most is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás. Ha közigazgatási eljárásban, határozatban állapítják meg a rendszerhasználati díjakat, akkor van lehetőség jogorvoslatot kezdeményezni - mondta. Szerinte a jelenlegi alacsony világpiaci árak nem érzékelhetők a magyar lakossági energiaárakban, mert azok mesterségesen magasak, ezért azokat csökkenteni kellene. Volner János (Jobbik) szerint a kormány rezsicsökkentést hirdet, majd a magas rendszerhasználati díjakkal óriási nyereséget "tol át" az állami cégeknek, amelyből azok sportklubokhoz, filmek elkészítéséhez juttatnak tao-pénzeket, eltitkolva a közvélemény elől. A rezsicsökkentés eredményét maga az állam nyeli el és nem jut el a lakossághoz a megtakarítás - mondta, hozzátéve: az energiapolitika átgondolatlan és nem megfelelő hatékonysággal működik. Látványosan csökken januártól a gázhálózat-használati tarifa 2016. november 24.
(fotó: gaztranzit.hu)
Január 1-jétől látványosan esnek a hazai nagynyomású gázhálózaton alkalmazható tarifák a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján. A piaci szereplők számára ezzel olcsóbbá, versenyképessé válik a Magyarországon belüli, illetve magyar határokon átívelő gázszállítás. Ez azért is fontos, mert a Világgazdaság által megkérdezett gázkereskedők éppen a magas hazai rendszerhasználati díjakkal (RHD) magyarázták, hogy a nyugat felőli gázimportra éhes Ukrajna a lehető legkisebb mennyiséget szerzi be
20
Magyarországon keresztül. A csökkenésben persze a gáz árának és az egyéb költségeknek is van szerepe. A magyar-szlovák összekötő gázvezetéket csak márciusban használta egyetlen kereskedő félmillió köbméter behozatalára, amikor azon a rendszerdíjak ideiglenesen megfeleződtek. A jövő januártól hatályos tarifák mellett talán már beindulhat a forgalom a Magyar Gáz Tranzit Zrt. egyetlen vezetékén is - jegyezte meg cikkében B. Horváth Lilla. Az ország többi nagynyomású csövét tulajdonló és üzemeltető FGSZ helyzete viszont kettős: a társaság januártól nyilván bevételtől esik el a kisebb tarifák miatt, de ekkortól nőhet a kereslet kapacitásaira. A csökkentés előnyeit az év utolsó negyedében értelemszerűen már nem élvezik a rendszerhasználók. E díjak egyébként negyedévente módosulhatnak, így a legutóbbi változásuk a gázév első napjára, október 1-jére esett. Januártól az Ukrajna, Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Románia felőli behozatalt lehetővé tevő éves tarifák például 22 százalékkal, 1483,6 forintra estek kilowattóránként. Ugyanilyen arányban, 1335,3 forintra csökken a hazai termelésű gáz rendszerbe való betáplálási díja is. Az itthoni tárolókba változatlan áron lehet gázt juttatni és kivinni is Románia vagy Szerbia felé. A mennyiség után fizetendő szállítási díj megawattóránként 30,92 lesz, vagyis csaknem harmadára esik. A változás már várható volt annak alapján, hogy a MEKH néhány napja kibővítette azon külső környezeti hatások körét, amelyeket figyelembe vehet az RHD számításakor. Ilyen új korrekciós tényező lett az infláció, a gázár, az iparági kockázat és az iparági beruházási igények - az FGSZ-től kapott válasz szerint. A társaság ennek alapján már előzőleg is jelentős díjcsökkenést valószínűsített a lapnak. A Tigáz kedvezőnek tartja a tarifaszámítás változását, mert ezáltal fenntartható lesz a cég működése. Ugyanakkor megeshet: egyes díjfizetők kifogásolni fogják, hogy a számukra korábban egyedileg kalkulált tarifa egységessé válik.
Kikapcsolási moratóriumot vállal a FŐGÁZ az év végi ünnepek alatt 2016. november 21., 25.
(grafika: google.hu/energiaoldal.hu)
Önkéntes kikapcsolási moratóriumot vállal a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő FŐGÁZ és az év végén beolvadó ENKSZ Észak-Dél
21
Regionális Földgázszolgáltató december 17. és január 9. között, hogy az ünnepi időszakban a fogyasztók ne maradjanak szolgáltatás nélkül - közölte az ENKSZ Zrt., emlékeztetve: a FŐGÁZ társaságai látják el a teljes hazai lakosságot földgázzal október 1-je óta. A kikapcsolási moratórium nemcsak a védett fogyasztókat érinti, hanem azokat a lakossági ügyfeleket is, akiknek 60 napon túli tartozásuk van. A FŐGÁZ segíteni kívánja a rászorulókat, hogy a karácsony és újév körüli időszakot minden család megfelelő körülmények között tölthesse. A moratórium a társaságok lakossági fogyasztóira érvényes, de nem vonatkozik azokra, akiket már kikapcsoltak a szolgáltatásból - ismertette a közleményt a hirado.hu, a Privátbankár, az nrgreport.com, az mno.hu, a vg.hu, a Lokál, a Napi, a figyelo.hu/MTI stb. A Tigáznak 340 000 volt felhasználója számára kellett túlfizetés miatt 9 milliárd forintot visszautalnia, azonban 2 200 fogyasztót nem ért el, így 111 millió forint visszautalásáról nem tudott gondoskodni. Akik nem kapták meg a cég elszámoló számláját, vagy az abban jelzett túlfizetés összege nem érkezett meg, mielőbb keressék a Tigáz Zrt. ügyfélszolgálatát - kérte Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője az M1 Híradójában.
Külföldi energiaszektor Japánban ideiglenesen leállt egy atomerőmű fűtőelemeinek hűtése 2016. november 22.
(fotó: telegraph.co.uk)
Japánban ideiglenesen leállt a Fukusima atomerőmű kiégett fűtőelemeit tartalmazó medence hűtése, de radioaktív szivárgás veszélye nem fenyeget jelentette be a kormány szóvivője. Röviddel később egy újabb közlemény arról számolt be, hogy a hűtést helyreállították a Fukusima Daini atomerőmű hármas reaktorának épületében. Az erőmű a 2011-ben történt baleset óta nem működik, de a fűtőelemeket ekkor is hűteni kell. Japánban jelenleg csak két atomerőmű szolgáltat áramot, mindkettő az ország délnyugati részében van. A szóvivő azt is
22
közölte, hogy a kormány nem kapott jelentést komoly károkról a 7,3-ról 7,4-es fokozatúra módosított, erős földrengés után. Fukusimában a tűzoltóság közlése szerint néhányan kisebb sérüléseket szenvedtek. Szendainál 1,4 méter magas árhullámot észleltek. (hirado.hu, inforadio.hu, magyaridok.hu, vs.hu/MTI)
A svájciak elutasították az atomerőművek gyorsított bezárását 2016. november 27.
(fotó: axpo.com)
A svájci választók többsége elutasította azt a zöldpárti kezdeményezést, amelynek értelmében az alpesi országban működő öt atomreaktorból hármat már a jövő évben bezártak volna. A hirado.hu/MTI beszámolója szerint a szavazók 54,23 százaléka voksolt nemmel, míg 45,77 százaléka igennel. A 26 kantonból 20-ban a nemek tábora volt az erősebb. A részvételi arány 44,8 százalékos volt. A baloldali pártok által is támogatott javaslat szerint 45 évre korlátozták volna egy reaktor működési idejét. A kezdeményezés megszavazásával 2029-ig teljesen felszámolták volna az országban a nukleáris energiatermelést. A kormány a japán földrengés és szökőár nyomán bekövetkezett fukusimai nukleáris baleset hatására ugyan már döntött az erőművek majdani bezárásáról, pontos menetrendet azonban nem határozott meg. A zöldek népszavazási kezdeményezésükkel a folyamat felgyorsítását szerették volna elérni. A tervnek Bázelben volt a legnagyobb a támogatottsága, ott a lakosok 60,48 százaléka szavazott az atomerőművek mielőbbi bezárására. A népszavazási kampányban a kormány a hangsúlyt az ország energiaellátásának biztonságára helyezte, amelyet szerinte az atomerőművek idő előtti bezárása veszélybe sodorna. Az észak-svájci Aargau kantonban, a német határ közelében működik a Beznau I., a világ legrégibb atomerőműve, amely már 47 éve termel áramot. (2012-ig a nagy-britanniai Oldsburyben lévő komplexum számított a legöregebb reaktornak.) Ha a népszavazáson az igenek győztek volna, a Beznau I. mellett az 1972-ben üzembe helyezett Beznau II. reaktort és a mühlebergi atomerőművet is be kellett volna zárni. Svájcnak ezeken kívül két reaktora van még: az 1979 óta szolgálatban lévő gösgeni és az 1984 óta működő leibstadti. Az
23
öt reaktor az ország áramszükségletének több mint harmadát termeli meg. Az áram további csaknem 60 százaléka vízerőművekből, és egy kicsivel több mint 4 százaléka megújuló energiaforrásokból származik a hivatalos statisztikák szerint. A svájci kormány azt tervezi, hogy az atomerőműveket addig nem kapcsolják le az áramhálózatról, amíg biztonságos működésük garantált, a megújuló energiaforrásokra pedig fokozatosan állnak majd át. A szomszédos Németországban a fukusimai katasztrófa hatására 2022 végéig az összes atomerőművet bezárják.
Kanadában bezárják a széntüzelésű erőműveket 2030-ra 2016. november 22.
(fotó: metronews.ca)
Kanadában bezárják a széntüzelésű erőműveket 2030-ra, hogy minél gyorsabban csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette be Catherine McKenna környezetvédelmi miniszter. Miként a lokal.hu, az mno.hu, a magyaridok.hu/MTI beszámolt róla, Kanada tíz tartománya közül négyben működnek szénerőművek, ezek felelnek az észak-amerikai országban kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékáért. Bezárásuk egyenértékű azzal, mintha 1,3 millió autót vonnának ki a forgalomból. A Justin Trudeau vezette liberális kanadai kormány új klímavédelmi tervében azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re a 2005-ös szinthez képest 80 százalékkal csökkentse a Föld légkörének felmelegedését okozó gázok kibocsátását. Jelenleg a Kanadában megtermelt áram mintegy 80 százalékát állítják elő megújuló energiaforrásokból. A célok között szerepel az is, hogy ezt az arányt 90 százalékra emeljék 2030-ra. A kormány szénadó bevezetését is fontolgatja. Catherine McKenna környezetvédelmi miniszter utalt rá, hogy a széntüzelésű erőművek bezárásának felgyorsításával Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia és Ausztria példáját követik. A kanadai döntés ugyanakkor éles ellentétben áll az Egyesült Államok elnökévé megválasztott Donald Trump ígéretével, hogy újraéleszti az amerikai szénipart.
24
Hírek röviden 2016. november 25. Bécs két kerületben kezdi meg jövőre az elektromos autók töltőállomáshálózatának kiépítését. Az ötszáz töltőállomást felölelő első kivitelezési fázis a Wien Energie áramszolgáltatóval kooperációban a jövő év közepén kezdődik meg. A töltőállomások legpraktikusabb elhelyezési pontjainak kiválasztására az ottani Műszaki Egyetem dolgozza ki a koncepciót. A teljes bécsi töltőállomáshálózat később ezer egységre bővül. A töltési díjakról még nem született megállapodás, de a töltési idő alatt az elektromos autók mentesülnek az érintett kerületekben érvényes parkolási díjak megfizetése alól. (Portfólió/MTI) 2016. november 24. Átadták az első elektromosautó-töltő állomást Szekszárdon, a piactéri parkolóház alsó szintjén. Bár a városban ma még kevés az elektromos meghajtású kocsi, az infrastruktúra megteremtése hozzájárulhat elterjedésükhöz. Az ELMŰ-vel közösen létrehozott töltőállomás az első a sorban, hiszen a pályázati lehetőségeket kihasználva még hármat létesítenének a városban. (Lokál extra) 2016. november 21. A FŐGÁZ CNG Kft. - a Kaposvári Közlekedési Zrt. és az ENKSZ Zrt. által létrehozott vegyesvállalat - már egy éve biztosítja 40 db CNG-busz üzemanyagellátását, így a város teljes tömegközlekedését sikerült kizöldíteni. Tapasztalatok szerint a helyiek szeretik a csendes, környezetkímélő buszokat. A FŐGÁZ CNG Kft. célja, hogy országszerte egyre több városban honosítsa meg és fejlessze a sűrített földgáz-alapú közlekedést. (enksz.hu)
Összeállította: László Judit
