1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. november 14.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak
2
A cégcsoport hírei Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű Nemzetközi összefogás a madarak védelmében
2-3 3-4
Szponzorálás Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián
5 6 6-7
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása Lázár János a paksi bővítésről A GE is készül a Paks II. beruházásra
7-9 9 9-10
Alternatív energia Varró László: az út végére ért a szén Siemens: új szélenergia-cég jött létre Váratlan segítség a megújulóknak
11 12 12
Hazai hírek Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor Új energiacsomag jön Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat
13 13-14 15 16
Külföldi energiaszektor Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot A Total elsőként tért vissza Iránba IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést
17 18 18-19 19-20 20-21 21 Hírek röviden 22 Az atomerőműből jelentkezett egy tv-s műsor - Markáns a szakszervezeti jelenlét a villamosenergia-iparban - Közösségi autóbérlés elektromos kocsikkal?
2
Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak 2016. november 10.
(plakát: mvm.hu)
Az 500 legnagyobb nyereségű magyarországi cégről készített összeállítást ezúttal a Heti Világgazdaság. Ebben a listában - tavalyi eredménye alapján - az MVM Zrt. 44-dik helyen szerepel 14710 millió forintos adózott eredménnyel, míg a MAVIR két hellyel előbb. A cégcsoporthoz tartozó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 82-dik lett, ezzel hátrább csúszott a 2014-es eredménye szerinti 59-dik helyről. A Mátrai Erőmű Zrt. - amelyben tulajdonrésze van az MVM-nek - 64-dik lett a rangsorban, míg a tavalyi hasonló listában az 56-os sorszámot kapta. Az energetikai ágazatban harmadik a MAVIR, negyedik az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., kilencedik a paksi atomerőmű. A megyék listájában Tolnát az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezeti évek óta. Elkészült a legnagyobb hozzáadott értéket termelő magyarországi cégek rangsora is: ebben a százas listában az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a nyolcadik helyen szerepel, az atomerőmű a 19diken, a MAVIR a 31-diken.
A cégcsoport hírei Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű 2016. november 10.
(grafika: atomenergiainfo.hu)
A Ruszatom Szerviz Rt. leszállította, a paksi atomerőmű átvette az erőmű GCN317-es típusú, fő keringtető szivattyúihoz szükséges pótalkatrészeket, amelyek a terv szerinti karbantartáshoz szükségesek. Az atomenergiainfo.hu emlékeztetett: a Ruszatom Szerviz Rt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a
3
pótalkatrészek szállításáról szóló szerződést 2015. október 19-én írta alá. A gyártó a szentpétervári Központi Gépipari Tervezőiroda Rt. (AO CKBM), amely atomerőművi szivattyúk gyártására szakosodott cégként az Atomenergomas holding, a Roszatom gépgyártó cégcsoportjának tagja. A fő keringtető szivattyúk stabil működése különösen fontos, mert ezek biztosítják a primer körben a hűtőközeg intenzív keringését. A paksi atomerőműben VVER-440-es reaktorok működnek, amelyek hűtőközegeként nyomottvíz szolgál. A primer körben keringetett víz nyomása mintegy 123 bar. A reaktorban lévő fűtőanyaggal (fűtőanyag-pálcákkal, illetve -kötegekkel) érintkezve az aktív zónában lévő víz az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt maradva 300°C-ra melegszik fel, majd a primerköri víz a gőzfejlesztőkben átadja a hőt a szekunderköri tápvíznek, elforralva azt, ezt követően a keletkezett gőzt a turbinákba vezetik - ismertette a működés elvét a szakportál. A Ruszatom Szerviz Rt. a Roszatom konszern elektromos energetikai divíziójának tagja. A vállalat a külföldi VVER típusú nyomottvizes erőművek számára teljes körű szolgáltatást nyújt az üzemeltetéshez és karbantartáshoz. A vállalat képviselteti magát szinte az összes, VVER technológiát használó országban. Kínában, Iránban, Bulgáriában és Örményországban piacvezető, fővállalkozója az üzemidő-hosszabbítási projekteknek és a tervezett karbantartási munkáknak, illetve a VVER típusú erőművek korszerűsítési munkálatainak. A Ruszatom Szerviz Rt. külföldi megrendeléseinek értéke mintegy 500 millió dollár. Nemzetközi összefogás a madarak védelmében 2016. november 9.
(fotó: kormany.hu)
A MAVIR Zrt. a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, valamint a Herman Ottó Intézettel nemzetközi madárvédelmi konferenciát szervezett november 7. és 9. között. A kormany.hu/FM és az agrotrend.hu/MAVIR beszámolója szerint a találkozó témája az elektromos vezetékek okozta madárpusztulások megelőzése és a madármérgezés volt, célja pedig a nemzeti és nemzetközi kezdeményezések megismertetése. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára megnyitójában elmondta: Magyarországon a madárvédelemben példaértékű az állami és civil szervezetek,
4
valamint az állam és az érintett cégek közötti együttműködés. Ennek alapját a 2008-ban, e szervezetek által aláírt - nemzetközi szinten is egyedülálló „Akadálymentes Égbolt” együttműködési megállapodás teremtette meg. Tovább erősítette hazánk vezető szerepét a 2011-ben elfogadott Budapest Határozat, amely felhívta az uniós és nemzeti intézmények figyelmét az áramütéssel és ütközésekkel kapcsolatos problémák hatékonyabb és gyorsabb kezelésére.
(fotó: agrotrend.hu)
Magyarország a gyakorlatban is sokat tett a madarak védelméért: az elmúlt években számos projektben végzett szigeteléseket, cserélte földkábelre a veszélyes vezetéksorokat. A konferencián elhangzott: a középfeszültségű oszlopok jelentős része a világ számos országában életveszélyes a madarakra, a nagyfeszültségű vezetékek pedig az ütközések miatt jelentenek kockázatot. Utóbbiak ugyanakkor kiváló fészkelési lehetőséget is kínálhatnak egyes madárfajok számára, ha mesterséges fészkek kerülnek rájuk. A madárvédelem hatékonyságának támogatására évek óta számos, köztük nemzetközi programban is részt veszünk - mondta Kovács Gábor, a MAVIR Zrt. átviteli vezérigazgató-helyettese. A társaság műfészek-programjában nagyfeszültségű távvezeték-oszlopokon mesterséges költőhelyeket biztosít a védett és fokozottan védett ragadozó madaraknak. Tevékenységének másik fontos eleme a madáreltérítő szerelvények kihelyezése, amelyek felhívják a madarak figyelmét a távvezetékekre, megmentve őket a sérülésektől, pusztulástól. A cég a korábbi években több mint háromezer eltérítőt helyezett fel azokra a távvezetékekre, amelyek a túzok- és egyéb madárvédelmi területeken haladnak át.
5
Szponzorálás Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM 2016. november 10.
(fotó: pakspress.hu)
Kilencvenhét millió forintot adományozott az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MVM Partner Zrt. tizennégy, gyermekek gyógyítását, rehabilitációját segítő intézménynek és civil szervezetnek. Az adományokat a Millenáris parkban adták át - tudósított az nrgreport.com/MTI, a pestisracok.hu, a Jazzy Rádió, a tv2.hu. Az MVM Csoport 9 éve szervezi meg a Legszebb napom szlogent viselő élménynapot, amelyen idén 800 beteg és hátrányos helyzetű gyermeket láttak vendégül - mondta Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója az adományok átadásakor. A társaság munkavállalói önkéntesként segítették a gyerekeket az idén a cirkusz világát idéző rendezvénynapon. Kiemelte: a támogatásban részesült szervezetek egyebek között betegellátó eszközök pótlására, speciális orvosi műszerek beszerzésére, épületek felújítására, illetve alapvető tevékenységeik fenntartására fordítják az összeget. Ebben az évben 2,5 millió forint adományt vehetett át a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 25 millió forintot kapott, 20 millió forinttal támogatta a cégcsoport az Őrangyalok Ligáját, 10-10 millió forinttal pedig a Bethesda Gyermekkórházat, a Heim Pál Gyermekkórházat, valamint a Semmelweis Egyetem I. és II. számú Gyermekgyógyászati Klinikáját. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa 3,5 millió, a Gondolkodj Egészségesen! Alapítvány 1,5 millió forintot kapott és további egy-egy millió forintos támogatásban részesült az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, a Daniló Sportegyesület, az Aranyossy Ágoston Általános Iskola Alapítványa, a Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért Egyesület és a Motivál-Ló Alapítvány. Miként a pakspress.hu kitért rá, az adományokat Bentzik Réka, az MVM Zrt. kommunikációs és külügyi kapcsolatok igazgatója, valamint Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója adta át.
6
Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához 2016. november 9.
(fotó: paksihirnok.hu/kormany.hu)
Idén májusban 100 milliós, majd szeptemberben újabb 30 milliós szponzorálási szerződést kötöttek a paksi Atomerőmű SE-vel. A fejlesztési tárca parlamenti államtitkára emlékeztetett rá, hogy tárgyalóasztalhoz ült Heringes Anitával Lázár János, Seszták Miklós, Hirt Ferenc és Süli János is. Az ott felmerült 70 milliós igényt szintén kifizették, így összesen 200 milliót kapott az ASE verseny- és további 76 milliót tömegsportra. Miként a paksihirnok.hu portálon Kövi Gergő cikkéből kitűnt: Fónagy János parlamenti államtitkár Heringes Anita paksi országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt a parlamentben. Az ellenzéki képviselő szerint Paks mostohagyereknek érezheti magát, az évtizedek óta jól működő rendszer központosítása után csak ígérik a tájékoztatási, sport- és térségfejlesztési támogatások közép- és hosszú távú megoldását. Fónagy János emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság még idén döntést hoz az atomerőmű bővítéséről. „Abban a pillanatban, amikor kezünkben van a brüsszeli döntés, úgy ismételten készséggel állunk rendelkezésre a paksi igények teljes körű kielégítésére” - tette hozzá. Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián 2016. november 8., 10.
(fotó: fidelio.hu)
Négy koncertből álló Bach-sorozat kezdődött a Zeneakadémián Jevgenyij Koroljov világhírű zongoraművész közreműködésével. A november 10-i nyitó koncerten a német zeneszerző Wohltemperiertes Klavier című művének első kötetét mutatta be. A korunk egyik legkiválóbb Bach-játékosának tartott művész az MVM Koncertek - A Zongora sorozat részeként érkezett Budapestre. Koroljov vallja: az igazi művészet több a tökéletes színvonalú technikai
7
megvalósításnál, hiszen az érzelmi hatás átadása nélkül elvész a zene igazi mondanivalója. 2017. április 5-én adja a Bach-sorozat második koncertjét, akkor más művek mellett a G-dúr francia szvit, a c-moll toccata és az Olasz koncert is terítékre kerül. A harmadik koncert 2017. október 16-án lesz, ekkor egyebek között az e-moll partita, az a-moll angol szvit, valamint a Tizenöt háromszólamú invenció csendül fel. A sorozat 2017. december 6-án zárul Bach Goldbergvariációival - írta a hirado.hu, a bdpst24.hu/MTI. A koncertsorozatról a fidelio.hu is beszámolt. Az MVM Zrt. a fő támogatója a Magyar Nemzeti Balett bemutatójának: a Don Quijote darabot november 19-én láthatja a közönség. A művet a világhírű Michael Messerer állította színpadra Budapesten. A grandiózus produkció négy szereposztásban, az Opera történetének egyik leglátványosabb díszletében, nyolc előadásban látható november 27-ig. (breuerpress.com)
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása 2016. november 8., 9.
(fotó: portfolio.hu)
Lezárulhat az új paksi blokkok telephely-engedélyezési eljárása jövő tavasszal. A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos bízik abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt hamarosan megkapják jogerősen is. Aszódi Attila, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 című budapesti konferencián elmondta: a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez mintegy hatezer engedély szükséges, ezek közül két nagy engedélyezési csomag van napirenden. Felidézte: a környezeti hatástanulmányt 2014 decemberében nyújtották be, a Baranya Megyei Kormányhivatal idén szeptemberben adta ki az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, amelyet két zöld szervezet megtámadott. A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután
8
dolgoznak majd intenzíven a létesítési engedély kérelmén. A telephelyengedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta: az engedélyezési eljárásban meg kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezésekor figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény megépítésére. Az engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések: értékelni kell az emberi tevékenységhez kapcsolódó, illetve a természeti eredetű potenciális veszélyforrásokat. Aszódi Attila kitért arra is: az erőmű megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai áramtermelésben. A blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják az elektromos energia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és szén-dioxid kibocsátása nélkül - hangsúlyozta. Az MTI tudósítását átvette a kormany.hu, a magyarhirlap.hu, az mno.hu, a Tőzsdefórum, a paksihirnok.hu stb. Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását. Szerinte az energiahatékonyság és -takarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mindhárom célt. Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is - tette hozzá. A Napi portál a konferenciáról tudósítva arra is kitért: a paksi bővítés megtámadott környezeti hatástanulmányával kapcsolatban mindent vizsgáltak, így a radioaktív kibocsátást békés és baleseti környezetben, illetve a leszerelés környezeti hatásait is. A hatás csak lokális és kezelhető lesz - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos, aki példaként említette a zajt és a porszennyezést az építkezés alatt. Üzemeltetés közben hatásként csupán a Duna hőterhelése jelentkezik. Vizsgálták az erdőkben és a parkolókban kialakuló tüzek veszélyeit is. Azt is nézték, hogy milyen a légi forgalom az atomerőmű felett. Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett: ma már kötelező olyan erőművet építeni, amely egy repülőgép becsapódását is átvészelné. A földrengések elemzésekor átnézték az utóbbi 1500 év adatait. Megállapították: a paksi nemcsak hazánk, hanem az egész régió egyik legnyugodtabb területe. Vizsgálták, hogy százezer évre előrevetítve mekkora az esélye egy nagyobb földrengésnek, ám komoly
9
veszéllyel nem számolnak. Műholdas vizsgálatokkal térképezték fel a kéregmozgásokat, ám ezek sem Magyarországra jellemzőek, itthon mindössze tizedmilliméter/év lemeztektonikából jellemző elmozdulás van - mondta a kormánybiztos. A konferenciáról az Energiainfó is tudósított. Lázár János a paksi bővítésről 2016. november 10.
(fotó: kormany.hu)
Az Európai Bizottság ismertette elvárásait, ezeket a magyar kormány jelezte az orosz félnek, amely elfogadta a módosításokat - idézte a Portfólió Lázár Jánost. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóján beszélt erről, utalva a paksi bővítésre. A portál megjegyezte: az nem világos, hogy ez pontosan mit jelent (változott-e pl. a magyar-orosz államközi szerződés). A miniszter azt is mondta: ha jól tudja, az EB biztosi kollégiumának jövő heti ülésén szerepel a paksi bővítés is. Szerinte az unió összességében konstruktívan áll a projekthez. Egy „salátatörvényben” elbújtatva módosulhat az atomtörvény. Eszerint a hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó Országos Atomenergiai Hivatal szakhatósági álláspontját a kormány felülbírálhatja és rendeletben a saját szája íze szerint módosíthatja - írta a Népszava Szél Bernadettre, az LMP társelnökére hivatkozva, aki szerint Paks II. ellenőrzése kicsúszik a szakhatóság kezei közül is.
A GE is készül a Paks II. beruházásra 2016. november 11. Gőzturbina-szigetet adna el a Paks II. atomerőműhöz az amerikai GE. A megbízás teljesítésébe veresegyházi gyára is besegíthet - közölte Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke. Miként a Világgazdaság írta, a cég arra készül, hogy indul és győzni is fog a Paks II. gőzturbina-szigetére kiírandó pályázaton. A két új, egyenként 1200 megawattos blokkot a Roszatom építheti fel a 2014 végén kapott megbízás alapján, és eddigi gyakorlata szerint az orosz társaság maga szállítja a létesítmény nukleáris részeit. B. Horváth Lilla megjegyezte: a Roszatom
10
ezekből, továbbá a más vállalkozók által gyártott berendezésekből fogja majd összeszerelni az atomerőművet. A legnagyobb értékű külső elem az említett gőzturbina. A GE-től nemrég az angliai Hinkley Point C atomerőmű két, egyenként 1700 megawattos egységéhez rendeltek két turbinaszigetet 1,9 milliárd dollárért (ebben a turbinán kívül kiegészítő berendezések is vannak). Magyarországi szempontból fontosabb, hogy a társaság a finnországi Hanhikivi 1 atomerőműnek is szállít, amely a Paks II.-höz hasonlóan orosz tervezésű lesz. Az oda eladott turbinasziget árát azonban nem árulta el a Világgazdaság kérdésére a GE terveiről tartott sajtóbeszélgetésen Joerg Bauer, a társaság magyarországi tevékenységét összefogó elnöke. Annyit közölt, hogy egymilliárd dollárnál kisebb összegről lesz szó. Az Arabelle nevű turbinaszigetet a franciaországi Alstom fejlesztette, de a termék (az Alstom energetikai üzletágával együtt) tavaly az amerikai ipari óriás ellenőrzése alá került. Világszerte 219 Arabelle működik és további 18 telepítése zajlik. A sajtórendezvényen hangsúlyozták: bevált berendezésről van szó, nincs semmilyen kipróbálatlan alkatrésze, megfelelő lesz Paksra is. Magyarországi elvárás, hogy a beruházás értékének 40 százalékát helyi cégek adják. A GE erre készülve kezdte meg a lehetséges beszállítók felmérését, de azt is tervezi, hogy veresegyházi gázturbina-gyárát bővíti és fejleszti, hogy képes legyen alkatrészeket gyártani az Arabelle-hez. A majdani tenderen a GEnek - vezetői várakozásai szerint - a Siemensszel kell majd megvívnia. A nemrég elnyert finnországi megbízásért a németországi társaság mellett a japán Toshiba is ringbe szállt, a negyedik érdeklődő viszont visszalépett. „Finnországban a technológiánkkal, az árral és a szállításhoz társított exporthitel-konstrukcióval tudtunk nyerni” - mondta a lapnak Joerg Bauer.
(fotó: magyaridok.hu)
A Magyar idők c. lap azt írta, hogy a Siemens a turbinaszigeten kívül a paksi létesítmény üzemeltetéséhez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket is legyártaná. Mindkét cégnek jelentős gyártókapacitása van Magyarországon, de bármelyikük is nyeri majd el a beszállítói megbízást, nagy fejlesztéseket kell végrehajtania üzemeiben. A versenybe elméletileg beszállhatna a japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghouse is, de a vállalat az előbbi két céggel ellentétben nem hallat magáról Paks II. kapcsán jegyezte meg Somogyi Orsolya.
11
Alternatív energia Varró László: az út végére ért a szén 2016. november 8.
(fotó: portfolio.hu)
Évente 1800 milliárd dollárt tesz ki az energetikai befektetések értéke, ennek 17 százaléka a megújuló energiára jut - erről Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza beszélt Budapesten, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 c. konferencián. Miként a Portfólió tudósított: szerinte a megújuló energiaforrások áramszektorra vonatkozó hatása drámai, minden várakozást felülmúl, ezen kívül azonban a hatás egyelőre marginális. Nominálisan a megújuló áramtermelő beruházások évek óta stagnálnak, 2011hez képest azonban jelentősen, több mint 30 százalékkal nőtt az egységnyi befektetésre jutó megújuló alapú villamos energia. Fontos téma egész Európában a nap- és szélenergia, illetve ezek energiarendszerekre gyakorolt hatása. Varró László kiemelte, hogy „szoftver oldalon” jelentős fejlődés történik, a mai villamosenergia-rendszerek ötször nagyobb megújuló energiamennyiséget bírnak el, mint 10 évvel ezelőtt. A közgazdász kitért arra is, hogy a szén az út végére ért, de ha ez kiesik és nő a megújuló termelés, a rugalmas gázalapú termelésből többet kell bevonni a rendszerbe. Arra is felhívta figyelmet, hogy a villamosenergia-eszközök piaci értéke jelentősen megnőtt az utóbbi években, elsősorban az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt. Varró László arra is utalt: a Gazprom hivatalos marketingkommunikációja sokat változott, a német piacon is aukciókat tart, Londonban kereskedőcége van. Ez jól tükrözi az európai gázpiacon végbement változásokat, a hosszú távú orosz szerződések mára szinte kivétel nélkül piaci árazásúak - tette hozzá.
12
Siemens: új szélenergia-cég jött létre 2016. november 10.
(fotó: energy.siemens.com)
Céget alapított szélenergia-ipari tevékenységére a Siemens: a 3 millió forintos törzstőkével bejegyzett Siemens Wind Power Kft. azonban nem a magyar piacot célozza meg, hanem a német anyacég globális vállalati struktúraváltását követi - olvasható a HVG-ben. A Nyugat- és Észak-Európában erős német Siemens, valamint a Dél-Amerikában, Indiában és Kínában jelentős spanyol Gamesa fúzióját júniusban jelentették be: a jövő márciusig tartó interregnumot követően a 43 szélenergiás cég a Siemens spanyolországi cégének közvetlen irányítása alatt egyesül. A spanyol bejegyzésű Siemens Wind Holdco Sl. tulajdonában lévő magyar kft. vezetője Papp Dávid. A cég szélenergia-termelő rendszerek üzembe helyezését, szervizelését és működtetését végzi majd, magyar projektek híján szerte Európában.
Váratlan segítség a megújulóknak 2016. november 10. Prémiumos árazás bevezetésére készül a kormány a megújuló energiás termelés szabályozásában. Az Országgyűlésnek benyújtott klímapolitikai törvénycsomagba a megújuló energia termelését szolgáló beruházások ösztönzésére alkalmas passzusok is kerültek. A HVG cikke szerint az új támogatási rendszer lényege, hogy a megújuló forrásból (nap, szél, biomassza) termelt villamos energia ártámogatását a piaci értékesítéshez köti a jelenlegi, kötelező jellegű, garantált áron történő átvétel helyett. A prémium ártámogatás mértékét a MEKH állapítaná meg. A törvénytervezet másik újdonsága, hogy az energiahatékonyság növelésére Nemzeti Energetikusi Hálózat létrehozását írja elő. A fejlesztési miniszter felügyelete alá sorolt szervezet létrehozása a kormányhivatalokban alkalmazott energetikusokkal történne, akik elsősorban a közintézmények megtakarítási programjait felügyelnék, továbbá szaktanácsadóként segítenék a lakosságot a spórolásban.
13
A hazai energiaszektor hírei Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor 2016. november 11.
(fotó: kormany.hu)
A gáztárolókat 54 százalékban feltöltötték, ami meghaladja a tavaly ilyenkor elért szintet, és elegendő a biztonságos téli gázellátásához - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Utalt arra: a többlet abból adódik, hogy megváltozott a jogszabály, nőtt a lakossági ellátást biztosító egyetemes szolgáltatók tárolási kötelezettsége. A gázellátás biztonságához hozzájárul a hazai termelés is, miként az, hogy a korábbiaknál több csatornán érkezhet gáz Magyarországra: Ukrajnán kívül már Ausztriából és Szlovákiából is. A törekvés az, hogy még több helyről érkezhessen gáz: nagy reményeket fűznek az orosztól független, fekete-tengeri, dél-kelet-európai forráshoz hozzáférést biztosító román-bolgár-osztrák-magyar vezeték megépítéséhez, amelyet az Európai Unió is támogat - mondta az államtitkár. Reményei szerint ugyancsak hamarosan rendeződik a magyar-horvát interkonnektorok rendszere, és az Európában megjelenő likvidgáz is elérhet Magyarországra 2019-2020-ra. (hirado.hu/MTI) Új energiacsomag jön 2016. november 9.
(fotó: portfolio.hu)
Az uniós árampiac átalakítását célozza az Európai Bizottságnál készülő új téli energiaszabályozási csomag. A „New Market Design” tervezete határozza majd meg, hogyan kell beépíteni a megújuló alapú áramtermelést a meglévő energiarendszerekbe. Ehhez jelentős jogszabály-módosításokra lesz szükség, sőt a tagországoknak felül kell vizsgálniuk a zöldenergia támogatását célzó
14
rendszereiket is. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a Portfólió (már említett) energetikai konferenciáján, melyről a Világgazdaság tudósított. Kádár Andrea Beatrix hangsúlyozta: a kormány többi elképzelése is összhangban áll az EU energiapolitikájával, így az energiaunió létrehozását célzó törekvéseivel is. A kormány viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország maga döntsön energiamixéről, és fontosnak tartja, hogy az egységes uniós energiarendszer érdekében mindenekelőtt térségünk infrastruktúráját kell felzárkóztatni a nyugati országokéhoz. Az első téli energiacsomag 2016 februárjában született meg: az LNG piacáról, a földgáz tárolásáról, az uniós távfűtésről-távhűtésről szól és két jogszabályból áll. Az első az ellátásbiztonsági rendelet, amely meghatározza, hogy gázellátási zavar esetén mely országoknak kell a megszorult országok segítségére sietniük, azaz hol kell meghúzni a kialakítandó regionális csoportok határát. A másik szerint, ha egy gázszállítótól a vevője 40 százaléknál jobban függ, vagyis ennél nagyobb piaci súlya van egy adott ország ellátásában, akkor a kereskedelmi szerződéseit be kell mutatnia az Európai Tanácsnak. Kádár Andrea Beatrix szerint kérdés, hogy ez mennyire jó ötlet. Az Európai Parlament már egyeztet róla, tanácsi szinten még nincs megállapodás. A kormány fontos belföldi energiapolitikai célja a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása mellett a hazai ásványvagyonra való támaszkodás. Kiaknázása az utóbbi időben visszaszorult, ezért a döntéshozó új koncessziós szabályok bevezetésével próbált lendíteni a beruházási kedven. A szénhidrogén esetében például tízmillióról hétmillió forintra csökkentette a pályázat részvételi díját, a legutolsó kiírási körben 19-ről 16 százalékra mérsékelte a bányajáradékot, végül húsz évre növelte a koncessziós időt (a geotermikus és a szénbánya-beruházások esetében 35 évre). A négy kiírási körben összesen 6,4 milliárd forint pályázati pénzt folyt be. A gáz- és árampiacon a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a kormány. Ennek is az EU 2015-ben megfogalmazott stratégiája az alapja, amelynek sarokpontja a biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A helyettes államtitkár szerint a kormány alternatívaként tekint az LNG-re is, de régiónkban még hiányos a hozzá szükséges infrastruktúra - olvasható B. Horváth Lilla cikkében.
15
Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra 2016. november 8., 7.
(fotó: bashneft.com)
Az exporthatékonyság növelésének céljával mondta le novemberben a Basnyefty, hogy folytassa az olajszállítást Magyarországra és Szlovákiába a Normeston cégen keresztül - tájékoztatta a Basnyefty ellenőrző részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty olajvállalat képviselője a TASZSZ hírügynökséget. „A Rosznyefty élt vásárlói opciójával és lemondta a Normeston (belize-i központú kereskedő) céggel megkötött szerződés alapján történő szállításokat, számításba véve egyebek között, hogy a MOL magyar kőolaj- és gázipari vállalat kőolaj-finomítójában javítási munkálatok folynak” - nyilatkozott a hírügynökség informátora. A Rosznyefty képviselője közölte, hogy a vállalat jelenleg a források elosztását és a csoport szinergiáit tanulmányozza, amelynek eredményeképpen hoznak majd döntést a Normestonnak történő további szállításokról. A MOL előzőleg az MTI megkeresésére közölte: a tervezett ütemben érkezik orosz kőolaj Magyarországra és Szlovákiába, semmilyen ellátási probléma nincs. A MOL tájékoztatása szerint az orosz partnereknél az egyik kereskedő cég változott, az ennek nyomán meghozott döntés azonban nem érinti Magyarország és Szlovákia kőolaj-ellátását. A magyarországi olajcég több kereskedelmi partneren keresztül szerzi be a kőolajat Oroszországból. A Basnyeftynek a Barátság kőolajvezetéken keresztül, ahol egyetlen vásárlója a MOL, 2016 október-decemberére 525 ezer tonnányi exportkvótája volt. A cég októberben az export ütemtervével összhangban 180 ezer tonnát szállított. A Rosznyefty október 12-én 5,2 milliárd dollárt fizetett a Basnyefty részvényeinek 50,08 százalékáért és kormányzati jóváhagyást kért a cég teljes felvásárlására. (hirado.hu/MTI) A nyilatkozatok előzménye az volt, hogy a Reuters megírta: a Basnyefty ellenőrző részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty úgy döntött, hogy az olajat nem a felvásárolt cég által eddig alkalmazott kereskedőn keresztül fogja forgalmazni, hanem közvetlenül adja el a végfelhasználóknak.
16
Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat 2016. november 8., 7. A nagy országok vállalásainak teljesítése fontos a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez - hangsúlyozta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc műsorában. Elmondta: soha ilyen közös akarat még nem volt a káros anyagok csökkentésére, mint most. Emlékeztetett: a párizsi keretmegállapodást 195 ország elfogadta, több mint 100 már ratifikálta a november 4-én életbe lépett egyezményt. Szerinte közös utat kell találni a klímapolitika és a gazdasági fejlődés közötti látszólagos ellentmondás feloldására. Erre jó példaként említette Magyarországot, ahol úgy növekszik a gazdaság, hogy közben 39 százalékkal csökkent 1990-hez képest a károsanyagkibocsátás. Van olyan fejlődési lehetőség, munkahelyteremtéssel együtt, amely a klímapolitika megvalósításával együtt jár - idézte őt az MTI alapján az nrgreport.com portál.
(fotó: c2es.org)
November 7-én kezdődött és 18-áig tart a marokkói Marrakeshben az ENSZ 22. klímakonferenciája, ahol a párizsi klímacsúcson tett vállalások részletszabályait dolgozzák ki - mondta az NFM helyettes államtitkára, Makai Martina. A konferencia első hete úgynevezett előkészítő szakasz, amit a miniszteri szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon kezdődnek el a klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról is egyeztetnek. (nrgreport.com/MTI)
17
Külföldi energiaszektor Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést 2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A csehországi atomerőmű építésében hat külföldi cég is kész részt venni. Ez derült ki azon válaszokból, amelyeket a prágai kormány kapott a potenciális érdeklődőktől - közölte Jan Stuller, a kabinet atomenergetikai kérdésekkel foglalkozó megbízottja. Mint arról a Ceské noviny c. lap beszámolt, az orosz Roszatom konszern, az EDF francia energetikai óriás, a japán-kazah tulajdonban lévő Westinghouse Electric Company, a dél-koreai KHNP, a kínai China General Nuclear Power, valamint a francia Areva és a japán Mitsubishi közös vállalata, az Atmea is versenybe szállna egy ilyen projektért. A cikket idéző atomenergiainfo.hu szerint a Roszatom képviselője megerősítette: átadták a szükséges dokumentumokat a prágai ipari tárcának, valamint a CEZ állami energetikai társaságnak, így jelezte érdeklődését az orosz konszern a projekt iránt. Prága egyelőre nem ajánlatot, csak információt kért egy esetleges beruházásban való részvétel műszaki és kereskedelmi szempontjairól. Stuller szerint a válaszokat felhasználják majd azokban a dokumentumokban, amelyeket a kormány számára állítanak össze, mielőtt az határozna az újabb atomerőmű-építés befektetési és finanszírozási modelljéről. Korábban ezt a döntést a jövő év első felére jelezték. A cseh kormány tavaly novemberben már jóváhagyott egy tervet, miszerint egy-egy reaktorral bővítenék az ország két nukleáris erőművét - előbb a régebbi, Dukovanyban működőt, majd az újabbat, a temelínit. A kabinet azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a létesítmények kétkét új blokkot kapnak. 2015-ben e két csehországi atomerőmű biztosította a villamosenergia-termelés csaknem 33 százalékát.
18
Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak 2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kazahsztán a következő hét évben biztosan nem kíván atomerőművet építeni - jelentette be az ország energetikai minisztere, akit az Atomenergiainfó idézett. Kanat Bozumbajev azzal érvelt, hogy a közép-ázsiai szovjet utódállamnak jelenleg tekintélyes, „nyáron ötezer, a téli csúcsfogyasztási időszakban pedig 3500 megawattnyi többletkapacitása van”, vagyis a közeljövőben semmiképpen sem fenyegeti hiány. Ez volt az első egyértelmű nyilatkozat, amely a kazah atomenergetikai törekvések leállításáról szólt - emlékeztetett a Kommerszant moszkvai napilap. Asztanai tisztviselők ugyanakkor korábban is céloztak erre a lehetőségre. A várható halasztásra utalt az is, hogy Kazahsztánnak kis vagy legfeljebb közepes teljesítményű (néhány száz megawattos) reaktorra lehet szüksége, miközben a világ nagy atomenergetikai társaságai mind ezer megawatt körülieket kínálnak, hiszen vagy energiahiányos, vagy a fejlődés miatt „energiaéhes”, tehát új termelőkapacitást igénylő gazdaságokkal számolnak. A kazah atomerőmű-beruházás lehetősége csaknem két évtizede merült fel. Nurszultan Nazarbajev elnök 2011 őszén már arra is utasítást adott a kormánynak, hogy jelölje ki az építkezés helyét - emlékeztetett a portál.
Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról 2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kockázatosnak tartják Svájcban az atomenergia gyorsabb leállítását sürgető kezdeményezést, amelyről november 27-én népszavazást tartanak. A szavazócédulára a zöldek javaslata kerül: már 45 éves üzemidő után kapcsolják le az ország áramtermelésének jelenleg több mint harmadát adó nukleáris erőműveket. Ha az igenek kerülnének többségbe, az öt svájci atomerőműből
19
hármat jövőre be kellene zárni: a két beznaui blokkot és a mühlebergit. Ez pedig azt jelentené, hogy a villamosenergia-termelés 15 százalékát kellene egy éven belül kiváltani - figyelmeztetett Hans-Ulrich Bigler, a Svájci Nukleáris Fórum elnöke. Az atomenergiainfo.hu idézte őt: szerinte megújuló forrásokból ezt nem lehet megvalósítani, a gázüzemű erőművek számának és teljesítményének növelése pedig annyival nagyobb szén-dioxid-kibocsátást okozna, amennyivel ma az összes svájci autó egy év alatt szennyezi a levegőt. Vagyis megoldásként maradna az import, ami további függőséget és bizonytalanságot jelent. Hasonló megfontolásból ellenzi a zöldek javaslatát a kormány is, amely a fukusimai reaktorbaleset után már döntött arról, hogy kiiktatja az atomot az ország energiaképletéből, ám sokkal lazább határidőt szabott meg ehhez. Elképzelése szerint „mintegy ötven év” lenne az atomerőművek lehetséges üzemideje, ez lehetővé tenné a kormány 2050-ig szóló energiastratégiájában részletezett fokozatos kivezetést. „Külföldről, szén- és gáztüzelésű erőművekben termelt áramot kellene vásárolnunk. Tényleg ezt akarják a zöldek?” - vetette fel Doris Leuthard energiaügyi miniszter arra utalva, hogy az új indítvány által megszabott határidőig nem lehet felfuttatni a megújuló energiaforrásokat. A zöldek és a szociáldemokraták azonban hajthatatlanok, az atomenergiát veszélyesnek, használatát pedig az orosz ruletthez hasonló kockázatnak tartják.
Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot 2016. november 11.
(fotó: napi.hu)
Összekapcsolták Bulgária és Románia gázhálózatát egy újonnan épült vezeték révén, aminek hatására tovább csökken Bulgária gázfüggősége Oroszországtól. A Napi/MTI cikke szerint a részben a Duna alatt haladó, összesen 25 kilométer hosszú vezeték mindkét irányba képes továbbítani földgázt és lehetővé teszi Bulgária számára, hogy Európából is importálhasson energiahordozót. A bolgárromán interkonnektor annak a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosónak egyik nélkülözhetetlen eleme, amelynek - 179 millió eurós értékű - uniós támogatási szerződését szeptember elején írták alá Budapesten. A 24 millió
20
euróba kerülő interkonnektor építése 2012-ben kezdődött, de a munka elhúzódott a Duna medre alá helyezett vezetékszakasz megépítésénél felmerült technikai gondok miatt. A vezeték évi 1,5 milliárd köbméter földgázt képes továbbítani Bulgáriából Romániába, ellenkező irányba pedig évi 500 millió köbmétert. Bulgária évi gázszükséglete mintegy 3 milliárd köbméter, ennek 95 százaléka az orosz Gazpromtól érkezik egyetlen vezetéken. Bulgária, hogy csökkentse egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól, tavaly decemberben megállapodott Görögországgal egy csaknem 180 kilométer hosszú vezeték építéséről, amivel összekapcsolják gázvezeték-hálózataikat. A Bulgária és Görögország által 2018-ra kialakítandó, úgynevezett vertikális gázfolyosó csaknem 220 millió euróba kerül, ehhez az összeghez az EU 45 millió euróval járul hozzá. Bulgária gázvezetéket épít Szerbia felé is, amely várhatóan 2018-ban készül el. A Total elsőként tért vissza Iránba 2016. november 8.
(fotó: total.com)
A nyugati energiaipari vállalatok közül elsőként a Total tért vissza a nemzetközi szankciók hatálya alól kikerült Iránba: a francia vállalat Teheránban előzetes megállapodást írt alá iráni és kínai partnerével egy jelentős gázmező feltárásában és kiaknázásában való együttműködésről. Irán nemzeti olajvállalata, a National Iranian Oil Company (NIOC), a Kínai Állami Kőolaj- és Gázipari Vállalat (CNPC) és a Total konzorciumot hozott létre az Irán és Katar közt elterülő hatalmas gázmező, a Déli Pars-mező 11. szakaszának feltárására és kiaknázására. A kétlépcsős beruházás összesen 4,8 milliárd dollárba kerül, az első fázis költségét 2 milliárd dollárra becsülik. A konzorciumot a Total vezeti 50,1 százalékos részesedéssel, a kínai vállalatnak 30, az iráninak pedig 19,9 százalékos a hányada. A végleges megállapodást a tervek szerint 2017 elején írják alá, a kitermelés 40 hónappal később kezdődik. A gázmezőre kiadott kutatási és kitermelési jog 20 évre szól, a befektetések 10 év elteltével térülnek meg. A fejlesztés eredményeként napi 1,8 milliárd köbméter földgázt tudnak kitermelni, ami napi 370 ezer hordó kőolajnak felel meg. (hirado.hu/MTI)
21
Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodással januárban feloldották a nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A nagy cégek szeretnének visszatérni a hatalmas kőolaj- és földgázkincset rejtő Iránba, de eddig nem sokra jutottak. Bár Irán azt ígérte, hogy megnyitja olajiparát, a BP és az Eni a közelmúltban arra panaszkodott: még mindig túl kevés információt kapnak a szerződés feltételeiről, s ez akadályozza a befektetési döntések meghozatalát. A francia Total egyébként már játszott fontos szerepet az iráni energiaiparban, egyebek között részt vett a Déli Pars-mező 2. és 3. szakaszának fejlesztésében a 2000-es évek elején. Miután a nemzetek közössége 2010-ben súlyos szankciókkal sújtotta Iránt, a Total is kivonult.
IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést 2016. november 10.
(fotó: iea.org)
Ha az OPEC nem csökkenti termelését, jövőre is túlkínálat lesz kőolajból, figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése. Eszerint októberben napi 800 ezer hordóval napi 97,8 millió hordóra bővült az olajkínálat, részben annak hatására, hogy rekordszintre emelkedett az OPEC olajtermelése, miközben az olajszervezeten kívüliek, így Oroszország, Brazília, Kanada és Kazahsztán növelte termelését. A párizsi székhelyű IEA előrejelzése szerint idén napi 1,2 millió hordóval nő a globális olajkereslet, és jövőre is ugyanilyen mértékű lesz a bővülés, ami azt jelenti, hogy a kereslet növekedése elmarad a 2015. évi napi 1,8 millió hordótól. Az OPEC-országok november végén egyeztetnek arról a javaslatról, hogy 32,5-33 millió hordóra csökkentsék napi termelésüket. Elemzők szerint azonban nem biztos, hogy sikerül megegyezniük. Ha sikertelen lesz a bécsi egyeztetés és az OPEC-en kívüli exportálók sem fogják vissza termelésüket, jövőre marad a túlkínálat a globális piacon, emiatt viszont nem sok esély van arra, hogy emelkedjen a kőolaj ára. Az IEA szerint jövőre napi 500 ezer hordóval nőhet az OPEC szervezetén kívüliek olajtermelése az idei napi 900 ezer hordó termeléscsökkenés után. Ez azt jelenti, hogy a globális készletek tovább nőnek jövőre, ha az OPEC nem dönt termelésének csökkentéséről ismertette az MTI cikkét a Tőzsdefórum, az mfor.hu, a magyaridok.hu portál.
22
Hírek röviden 2016. november 10.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi atomerőműből jelentkezett a TV2 Csoport reggeli műsora, a Mokka a tudomány világnapja alkalmából. Az Atomenergetikai Múzeumban alakították ki a stúdiót. A műsorban beszélt többek közt Hamvas István vezérigazgató, Volent Gábor biztonsági igazgató, Kovács Antal kommunikációs igazgató, Iványi Krisztina kommunikációs tanácsadó és Enyedi Bernadett, a múzeum vezetője is. (paksihirnok.hu, tv2.hu) 2016. november 8. Csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években - derült ki a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép 2015 című kiadványából. Markáns szakszervezeti jelenlét jellemzi a villamosenergia-ipart: a dolgozók 59,3%-a tudott arról, hogy munkahelyén van szakszervezet és a többi területhez képest a tagok aránya is kiugróan magas. E nemzetgazdasági ágra az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek (pl. MVM) túlsúlya jellemző, ez segítette szakszervezeteik túlélését. (magyarhirlap.hu) 2016. november 9. Elektromos kocsikkal működő közösségi autóbérlő (carsharing) szolgáltatást vezetne be a Budapesti Közlekedési Központ. A társaság a Bubihoz hasonló bérlés tervein a főváros megbízására kezdett el dolgozni. A MOL is munkálkodik a koncepción. (Magyar idők, Vígh Dániel)
Összeállította: László Judit
