1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. november 21.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Seszták Miklós: az MVM történetének legmagasabb árbevételét érte el tavaly Az energiapolitika a biztonságos ellátást szolgálja
2 2-3
A cégcsoport hírei Évi 1,1 százalékkal bővül az áramfogyasztás a következő öt évben A MAVIR átadta a 7,7 milliárd forintból létesült alállomását Fókuszban a fukusimai balesetet követő intézkedések NAÜ-képzés fejlődő országbeli szakembereknek Magyarországon Okos mérőórák szolgáltatnak adatokat a fogyasztásról
4 5 6 6-7 7-8
Szponzorálás MVM Winter Magic: Parov Stelar, Punnany Massif MVM Koncertek - A Zongora: Bogányi Gergely lépett fel
9 9
A paksi bővítésről Paks II. beruházás: zöld út Brüsszelből
10-11
Alternatív energia Győrben gyártják az Audikhoz az elektromos motorokat Kutatják a geotermikus energia hasznosítását Szegeden Ötszáz kilowatt teljesítményű naperőmű épül Jászdózsán
11-12 12 13
Hazai hírek Az áramhálózatok összekapcsolása egymilliárd euró megtakarítást hozott Fontos feladat a rezsicsökkentés eredményének megtartása Csökkenhet még a rezsi - interjú Seszták Miklóssal MEKH: biztosított Magyarország ellátása Jól teljesítenek az áramkereskedők az energiakereskedők szövetsége szerint Újból munkában a hazai gázerőművek Változik a vészterv gázhiány esetére
14 15 16-17 17-18 18-19 19-20 20-21
Külföldi energiaszektor Japán is kiléphet az indiai atompiacra Egyelőre nem lesz atomerőmű Litvániában Elkészült az új csernobili szarkofág, ráhelyezik a sérült blokkra Hűtlen kezelés a vád a belenei projektben Év végéig elkészül a Krím-félsziget gázkeresletét fedező vezeték Látványos eredmények nélkül ért véget a klímakonferencia
21-22 22-23 23 24 25 25-26 Hírek röviden 26-27 Stratégiai együttműködés az NFM és a Magyar Ásványolaj Szövetség között - Decemberben jelenhet meg az energiahatékonysági hitelprogram - Az UNICEF Magyar Bizottság időszaki kiállításának főtámogatója az MVM
2
Hírek az MVM-ről Seszták Miklós: az MVM történetének legmagasabb árbevételét érte el tavaly 2016. november 17.
(fotó: magyaridok.hu)
Az MVM-nek válaszolnia kell a XXI. század kihívásaira, és ezt a 2016-2020-as stratégiájában meg is teszi - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar idők c. lapnak adott interjújában. Szerinte nagy lehetőség az olyan innovációk beépítése, amelyeket a magyar szellemi kapacitás kihasználása mellett jól lehet ötvözni egy piaci szereplő már meglévő technológiai tudásával. A tárcavezető emlékeztetett: Magyarországon épül fel a világon elsőként a hálózati termelésre képes, úgynevezett „áramból gáz” típusú erőmű. Az MVM Csoporthoz tartozó Smart Future Lab Zrt. és a megújuló energiával foglalkozó német Electrochaea közös cége, a Power-to-Gas Hungary Kft. alkalmazni tudja majd a német startup cég által szabadalmaztatott biokatalizátort, amely megoldást nyújt a megújuló energia tárolásának problémájára, egyúttal a széndioxid-kibocsátás csökkentésére is. Ez hosszú távon hozzájárulhat a magyar gazdaság és ipar versenyképességének erősítéséhez - mondta a lapnak Seszták Miklós arra a kérdésre, hogy milyen szerepe lehet az MVM-nek az új energiaforrások bevonásában. A gazdasági bizottsági meghallgatásán jelezte azt is: jól működnek a minisztériumhoz tartozó állami nagyvállalatok: közülük az MVM történetének legmagasabb árbevételét realizálta tavaly - idézte az Inforádió összeállítása Seszták Miklóst. (A lapinterjú további részletei a hazai hírek között.) Az energiapolitika a biztonságos ellátást szolgálja 2016. november 15., 16.
(fotó: kormany.hu)
Az energiapolitikai intézkedések a jövőben is a megtartható, biztonságos és versenyképes energiaellátást szolgálják - mondta az NFM energiapolitikáért
3
felelős helyettes államtitkára Siófokon. Kádár Andrea Beatrix a 48. Nemzetközi gázkonferencia és szakkiállítás megnyitóján hozzátette: a magyar földgázimport forrás- és útvonal-diverzifikációja jó ütemben halad, az ország importkapacitása napi 82,7 millió köbméter, ez meghaladja az elmúlt tíz év teleinek napi átlagos csúcsfogyasztását, amely 77,3 millió köbméter volt. Piaci alapon az osztrákmagyar vezetéken keresztül ma bármilyen gáz beérkezhet hazánkba, és ki lehet használni a magyar-szlovák határkeresztező vezeték kapacitásait is. A kormány bízik abban, hogy minél hamarabb teljesen megépül az észak-déli földgázfolyosó, és kétirányúvá válik a román-magyar, illetve a horvát-magyar határkeresztező földgázvezeték, s ezáltal Magyarország hozzáférhet a déli és dél-keleti földgáz-, valamint LNG-forrásokhoz. Ez utóbbira a magyar kormány egyelőre alternatív energiaforrásként tekint - még nem látható, milyen mértékben fejlődik a középés délkelet-európai térség LNG fogadására képes infrastruktúrája. Bár világviszonylatban bővültek az LNG gyártókapacitásai, Európa nyugati és keleti része között lényeges különbségek vannak a terminálokat, a határkeresztező vezetékek számát és a tárolókapacitásokat nézve. A helyettes államtitkár utalt arra: az utóbbi két évben a kőolajárak mintegy 60 százalékos és a földgázárak 2025 százalékos esése miatt az olaj- és gázipari vállalkozások drasztikusan csökkentették a kutatásra, termelésre fordított költségeket. A magyarországi földgáztermelés tavaly 1,55 milliárd köbméter volt. A helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a magyar földgáztárolók szabad kapacitásainak jobb kihasználása lehetőséget ad arra, hogy Magyarország kiemelt szerepet töltsön be a régió földgázellátása biztonságának megteremtésében. Fritsch László, az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója egyebek között arról beszélt, hogy 2015-ben az Európai Unió Oroszországból származó földgázimportja 7 százalékkal haladta meg a 2014-es mennyiséget. Ez a tendencia folytatódik, Európa importfüggősége nőni fog mondta. Fehér János, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a nagy közös európai gázvezetékek, hanem a belső rendszerek összekapcsolása is gázszállítási folyosókat hoz létre, amelyek megfelelő forrásdiverzifikációt jelenthetnek - tudósított a hirado.hu, a ProfitLine/MTI. (A földgázellátásról további részletek a hazai hírek között.)
4
A cégcsoport hírei Évi 1,1 százalékkal bővül az áramfogyasztás a következő öt évben 2016. november 15., 16.
(logó: mavir.hu)
A hazai nettó villamosenergia-fogyasztás évi 1,1 százalék körüli bővülésével számol 2016 után, a 2020-as évektől pedig lassuló mértékű növekedést feltételez előrejelzésében a MAVIR Zrt. A fogyasztói igények előrejelzéséről szóló elemzését honlapján tette közzé a rendszerirányító. Ennek évenkénti összeállítására kormányrendelet kötelez. Az előrejelzés - amelyből az Energiainfó, a Napi, az inforadio.hu, a ProfitLine, a Világgazdaság/MTI idézett az elmúlt évek áramfelhasználási és rendszerterhelési adataiból indul ki, figyelembe veszi a szabályozói hátteret, a keretdokumentumokat, a gazdaságkutatók által elvégzett modellszámításokat. A társaság adatai szerint tavaly az összes villamosenergia-felhasználás - amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is - 43,936 terawattóra volt. Ez volt az első év, amikor a felhasználás már kismértékben meghaladta a 2008. évi, válság előtti szintet. Ez az ipari termelés, elsősorban a járműgyártás jelentős emelkedésének volt köszönhető. Az elemzés ötéves szakaszokra osztva, 2031-ig tekint előre, és a legvalószínűbbnek tartott alapváltozat mellett alacsonyabb és magasabb igénynövekedéssel is kalkulál. Az alapváltozat azzal számol, hogy 2016 után a nettó áramfogyasztás évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Az összes áramfelhasználás az alapváltozat szerint 2016-ban 44,2 terawattóra, 2021-ben 46,5 terawattóra, 2026-ban 48,7 terawattóra, 2031-ben 50,8 terawattóra lesz. Mindezek alapján az alapváltozat szerint a 2016 és 2030 közötti időszakban jellemzően 70 megawatt körül alakul a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2021-re 7200 megawatt, 2031-re pedig 7800 megawatt csúcsterhelést jelent. Az elemzők megjegyzik: hosszabb távon bekövetkezhetnek olyan nagyobb léptékű változások, amelyeket a mostani elemzés készítésekor nem vehettek figyelembe. A váratlan gazdasági hatások mellett idetartozik az intelligens hálózati megoldások alkalmazása, valamint a villamos járműhajtások nagyarányú elterjedése.
5
A MAVIR átadta a 7,7 milliárd forintból létesült alállomását 2016. november 14., 15.
(fotó: nrgreport.com)
Átadták a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Kerepes 400/120 kilovoltos feszültségszintű alállomását - közölte a rendszerirányító. A projekt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott hálózatfejlesztési terv alapján, zöldmezős beruházásként valósult meg 7,7 milliárd forintból. Ezzel nőtt a gödöllői térség és a Budapest környéki agglomeráció áramellátásának biztonsága. Az alállomás a legmodernebb készülékek, berendezések felhasználásával, a legkorszerűbb építési technológiákkal, a környezetvédelmi szempontok maximális érvényesítésével létesült. Csomai Kamilla, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója az eseményen kiemelte: a nagyfeszültségű átviteli hálózat az együttműködő európai villamosenergiarendszer részeként kulcsszerepet játszik nemcsak Magyarország, hanem a térség ellátásbiztonságának fenntartásában, valamint az egységes európai villamosenergia-piac működésében is. A fejlesztés nem áll meg, Szigetcsépen a társaság már megkezdte egy, a most átadottal szinte azonos létesítmény építését - közölte a vezérigazgató. A fejlesztés tervezője, kivitelezője és műszaki ellenőre az MVM ERBE Zrt. és az MVM OVIT Zrt. volt. (Energiainfó, Magyar Hírlap/MTI) „Nemzeti energetikai vállalatként az MVM Zrt. és az általa vezetett társaságcsoport első és legfontosabb feladata továbbra is az, hogy a fogyasztók számára megfizethető, fenntartható és biztonságos villamosenergia-ellátást nyújtson. A beruházás az MVM Csoportot alkotó társaságok hatékony együttműködésének egyik mintapéldája, amely hozzájárul feladatunk megvalósításához” - mondta az átadó ünnepségen Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, akire az nrgreport.com hivatkozott.
6
Fókuszban a fukusimai balesetet követő intézkedések 2016. november 14.
(fotó: oah.hu)
Az ENSREG (European Nuclear Safety Regulators Group), az európai nukleáris biztonsági hatóságok vezetőiből álló tanácsadó szervezet évente két alkalommal ülésezik Brüsszelben. Miként az Országos Atomenergiai Hivatal honlapján írta, a csoport feladata egyebek mellett, hogy véleményével szakmai támogatást nyújtson az Európai Bizottságnak. Az idei második ülésen (november 10-én) kiemelt szerepet kaptak a fukusimai atomerőmű-balesetet követő stresszteszt nyomán elhatározott további vizsgálatok és értékelések. A vizsgálatok következő szakaszában az atomerőművek öregedésének, az öregedési folyamatok kezelésének speciális kérdéseit vitatták meg a szakemberek. Az eredményeikről készülő jelentést átadják az Európai Bizottságnak. A felülvizsgálati tevékenység első fontos lépéseként a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) elkészítette és feltöltötte honlapjára - ezzel társadalmi vitára bocsátva - a nukleáris létesítmények öregedés-kezelésének 2017. évi tematikus felülvizsgálatáról készítendő nemzeti jelentésekre vonatkozó specifikáció-tervezetét, amelyet november végéig véleményezhetnek az érdeklődők. A társadalmi vita alapján a vizsgálatokkal és a jelentéssel szemben támasztott követelmények véglegesítését követően a tagországok 2017 elején kezdik meg a vizsgálatokat, amelyek eredményéről 2017 végéig jelentést nyújtanak be az Európai Bizottságnak. A folyamat 2018-ban zárul a testület értékelésével. NAÜ-képzés fejlődő országbeli szakembereknek Magyarországon 2016. november 15., 16.
(fotó: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal szervezésében november 8-18. között hat nemzetközi nukleáris szakember tett látogatást hazánkban - erről a hivatal
7
számolt be a honlapján, erre hivatkozva pedig a Paks-Press. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kétévente fogad fejlődő országból nukleáris szakembereket, akik kilenc hónapos képzési programban vesznek részt, megismerkednek a nukleáris üzemanyag-ciklus különböző szakaszait képező létesítményekkel, azok biztosítéki rendszerével. A NAÜ részére nyújtott magyar biztosítéki támogató programban tartott hazánk kéthetes képzést: bemutatta a résztvevőknek, hogy egy olyan nukleáris iparral rendelkező országban, mint Magyarország, milyen nemzeti és létesítményi szintű szabályozások biztosítják, illetve erősítik a nukleáris non-proliferációt. A résztvevők az OAH-ban előadásokon ismerkedhettek meg például a hazai nukleáris üzemanyag-ciklussal, a nukleáris és radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének, a nukleáris védettség, a biztosítéki kultúra hazai gyakorlatával. A szakemberek az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-ben, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában és Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolójában, valamint a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. Mecseki Környezetvédelmi Bázisán szereztek elméleti és gyakorlati ismereteket. Okos mérőórák szolgáltatnak adatokat a fogyasztásról 2016. november 17., 18.
(fotó: pakspress.hu)
Decembertől több mint 60 ezer okos mérőórát helyeznek üzembe a főváros több kerületében és néhány vidéki városban. Ezek szolgáltatják majd a lakosság és a cégek víz-, gáz-, távhő- és áramfogyasztásáról az adatokat a KOM Központi Okos Mérés Zrt. mintaprojektjében - mondta Vöő Kristóf, a MAVIR 100 százalékos tulajdonában lévő KOM Zrt. vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján, melyről az Energiainfó, az Origó, az nrgreport.com, a figyelo.hu, a lokal.hu/MTI is beszámolt. Az okos mérőórák a hagyományos mérőórákkal szemben nemcsak az aktuális fogyasztást mutatják, hanem azt az egyes tarifaidőszakokra lebontva is tartalmazzák. Az adatok értelmezéséhez jön majd létre egy okos mérési központ, ahol olyan számítógépes rendszereket,
8
alkalmazásokat dolgoznak ki, amelyek segítségével a felhasználó egy internetes oldalon vagy okostelefonján is kaphat információkat közüzemi fogyasztásáról. Az okos mérőórák takarékosságra is lehetőséget nyújtanak azzal, hogy naprakész információval szolgálnak a fogyasztóknak és a közüzemi szolgáltatóknak egyaránt. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára közölte: a mintaprojekt egy országos intelligens hálózati rendszer előkészítését, tesztelését szolgálja. Vöő Kristóf kiemelte: a mintaprojekt megvalósítására 21 millió euró áll rendelkezésre, amelyet a kormány a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó jövedelemből biztosított az Európai Unió engedélyével. A projekt finanszírozását, megvalósítását, eredményeit az unió folyamatosan ellenőrzi. Okos mérőórákat Budapest III., IV., VIII., XIV., XVIII. kerületében, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pakson és Pécsett szerelnek majd fel. Több mint 60 ezer okos mérőórát helyeznek üzembe - ebből 20 ezer lesz az újonnan vásárolt, a fennmaradó részben pedig a meglévő mérőórákat alakítják át adatkommunikációs egység beépítésével. A rendszer előnyei részben attól várhatók, hogy a fogyasztók egy interneten és mobilon is hozzáférhető alkalmazással (táv)vezérelni tudják vételezéseiket. Ebben érdekeltté lehet őket tenni azzal, hogy egyes időszakokban más-más árat szabnak a szolgáltatásnak. „Ilyen ösztönző tarifák a kísérleti projektben is lesznek az abba bevont MVM Partner, az ELMŰ és más közműszolgáltatók segítségével, de a mostani tesztnek nem ez a fő célja” - mondta a Világgazdaság újságírójának, B. Horváth Lillának Vöő Kristóf. A közműhasználati adatokat a program befejezése után a MAVIR leányvállalata átadja az államnak - erre is kitért a Magyar idők. Süli János paksi polgármester a Paks-Press érdeklődésére elmondta: 250 okos mérőórát helyeznek el az önkormányzati intézményekben, így az iskolákban, orvosi rendelőben, a vízműnél, a polgármesteri hivatalban. Azt remélik, hogy a mintaprojekt tapasztalatai alapján jelentősen sikerül majd csökkenteni az energiaszámlákat.
9
Szponzorálás MVM Winter Magic: Parov Stelar, Punnany Massif 2016. november 16., 17.
(fotó: google.hu)
A Papp László Budapest Sportarénában - november 28-án, este héttől - lesz a tél legvarázslatosabb könnyűzenei koncertje. Utánozhatatlan ütemek töltik meg az arénát - írta előzetesen a Sorry! Magazin. Egy este egy színpadon az electroswing úttörője, Parov Stelar és a hazai hiphop szabadszájú fenegyerekei, a Punnany Massif. A fesztiválról az est.hu is hírt adott.
MVM Koncertek - A Zongora: Bogányi Gergely lépett fel 2016. november 14.
(fotó: azongora.hu)
Bogányi Gergely zongoraművész hangversenyével folytatódott az MVM Koncertek - A Zongora sorozata a Müpában. A műsorban (november 17-én) Liszt Ferenc Két legenda, Két koncertetűd és a Spanyol rapszódia című művei mellett Beethoven remekműve, a Hammerklavier szonáta szerepelt - közölték előzetesen a szervezők. Bogányi Gergely ezen a koncertjén technikai okok miatt nem a saját maga által fejlesztett zongorán játszott, de a sorozat 2017. január 24-i gálakoncertjén már a Bogányi-zongorát szólaltatja meg. Bogányi Gergely repertoárján több mint harminc zongoraverseny, a zongorairodalom jelentős része szerepel, beleértve Chopin összes szólózongorára írt kompozícióját is - írta róla a zongora.hu portál. 2000-ben Liszt-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. 2015-ben az ő ötletéből és közreműködésével fejlesztettek ki egy új hangversenyzongorát, a Bogányi-zongorát.
10
A paksi bővítésről Paks II. beruházás: zöld út Brüsszelből 2016. november 17.
(fotó: kormany.hu)
Az Európai Bizottság lezárta azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű bővítése kapcsán a közbeszerzések ügyében indított - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter heti sajtótájékoztatóján. A kormany.hu/MTI beszámolója felidézte: Brüsszel két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti, a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről - mondta a miniszter. Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet a szerződés megkötésével: a magyar kormánynak joga volt olyan szerződést kötni, amely a műszaki meghatározottságra tekintettel részben figyelmen kívül hagyja a közbeszerzési irányelvet. Akik az ügyben mást állítottak - például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője -, látványos vereséget szenvedtek - fogalmazott Lázár János. A miniszter mindezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-18ban megkezdődjön a kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés. Hozzátette, Magyarország vállalta, hogy a beruházási érték 55 százalékában az EU közbeszerzési normáit alkalmazza. Közölte azt is: lezárulóban van a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálat is, ennek dokumentumait várhatóan a napokban kapja meg a kormány. A paks-press.hu és a paksihirnok.hu arra is kitért: ez a beruházás a következő harminc év legnagyobb közép-európai beruházása, közvetlenül 7 ezer, közvetve 12 ezer embernek adhat munkát, évente egy százalékkal járul hozzá a GDP-hez. A miniszter emlékeztetett: 2013. november 25-én tájékoztatták az EU-t, hogy hazánk tervezi egy új atomenergetikai beruházásról szóló szerződést megkötését, illetve egy állami hitel felvételét is. 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében Moszkvában írták alá a szerződést. Ezt követően öt eljárás indult Brüsszelben, közülük immár négy lezárult.
11
Kérdésre válaszolva Lázár János kifejtette: körülbelül 40 településsel van közvetlen kapcsolata a kormánynak a bővítés kapcsán: Bács, Fejér, Tolna megyét alapvetően érinti a kapacitásfenntartási projekt. Az önkormányzatokkal újabb találkozókat szerveznek majd, annál is inkább, mert a munkák 2018-ban már látványos szakaszba érhetnek. Zajlik a magyar beszállítói kör felmérése: az eredeti megállapodás szerint a hazai beszállítók aránya 40 százalék lett volna, de a mostani brüsszeli döntés után a teljes beruházás 55 százalékát kell tendereztetni. Arra is utalt: szükséges lesz klasztert szervezni a lehetséges beszállítóknak. (kormányinfó)
Alternatív energia Győrben gyártják az Audikhoz az elektromos motorokat 2016. november 17.
(fotó: autopro.hu)
2018 végén, 2019 elején indul az Audi elektromos autók sorozatgyártása Győrben, s ekkor kezdik meg az elektromos motorok előállítását a magyarországi üzemben - mondta az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetője. Hubert Waltl, a járműipari konszern igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja egy ingolstadti rendezvényen annyit árult el, most alakítják ki az Audi elektromosautóportfólióját. Az MTI kérdésére, hogy készülnek-e ilyen járművek majd Győrben, konkrétum említése nélkül úgy válaszolt: a gyárban adottak ehhez a keretfeltételek. Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetője azt mondta: 2018-2019 fordulójára tervezi az Audi az elektromos autók sorozatgyártásának kezdetét, s ezzel párhuzamosan indul meg az elektromos motorok előállítása a magyarországi üzemben. Jelezte: már most is Győrben készülnek a prototípusok, ez a gyár látja majd el a társaságot elektromos motorokkal. Peter Kössler utalt rá: Győr fontos szerepet játszik a konszern életében annak kapcsán is, hogy ott fejlesztették, próbálták ki az emberi munkavégzés robotizált támogatását jelentő Smart Factory koncepciójuk számos
12
elemét is, amelyeket más gyáraikban is bevezetnek. Számos újdonság nem Győrbe érkezik, hanem Győrből jön - fogalmazott az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetője. A hírügynökség cikkét a hvg.hu, az Autószektor, az Autópro, a magyarhirlap.hu, az mfor.hu is átvette.
Kutatják a geotermikus energia hasznosítását Szegeden 2016. november 16.
(fotó: szegedma.hu)
Szegeden csaknem 1,7 milliárd forintból kutatja a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeit a Hansa-Kontakt Inv. Kft. és a Geotermikus Szolgáltató Kft. A két cég konzorciuma mintegy 980 millió forint vissza nem térítendő magyar és uniós támogatást nyert a fejlesztésre, amely a teljes kutatási összeg 58 százaléka. Busa-Fekete Bertalan, a Hansa-Kontakt Inv. Kft. fúrási üzletágának vezetője az MTI-nek elmondta: azt várják, hogy az eredmények alapján csökkenthetők lesznek a geotermikus fűtési rendszerek kiépítésének és üzemeltetésének költségei, illetve nő a rendszerek hatékonysága. Miként a vg.hu, a magyaridok.hu, az OrientPress, a szegedma.hu írta: remélik azt is, hogy az új megoldásoknak köszönhetően jelentősen mérséklődik az ilyen beruházások környezeti terhelése is. A 2018 szeptemberéig tartó projektben egyebek mellett kísérleti kútteszt-rendszert építenek ki Szegeden, az egykori kábelgyár területén. A vállalkozások szakemberei együttműködve a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter több tagjával és a Szegedi Tudományegyetem kutatóival - kifejlesztik a speciális termálkutak fúrásához szükséges szerszámok prototípusait, új geotermikus iszapkezelési és kavicsolási technológiát dolgoznak ki, méréseket és összehasonlító elemzéseket végeznek, kutatják a termálrendszerek üzemeltetésekor a legnagyobb nehézségeket okozó vízkőképződés, illetve kiválások megelőzésének és kezelésének optimális technológiáját.
13
Ötszáz kilowatt teljesítményű naperőmű épül Jászdózsán 2016. november 15.
(fotó: alternativenergia.hu)
Ötszáz kilowatt teljesítményű naperőmű épül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsán. A 194 millió forintos, európai uniós támogatás nélküli projekt beruházója a Gyenes Kft., kivitelezője a Newergies Kft. A kivitelező cég ügyvezetője, Babó Gábor elmondta: a beruházó a költséget hitelből és önerőből biztosítja, az építkezés október 1-jén elkezdődött. Az 1,09 hektáros területen épülő naperőmű 1980 darab polikristályos napelem-modulból áll majd, amelynek teljes termelését az áramszolgáltatói hálózatnak értékesítik. A megtermelt egyenáramot 25 darab inverter alakítja majd át váltakozó árammá, ez megközelítőleg 550-580 ezer kilowattóra áramot jelent évente, amely több mint 200 családi ház éves fogyasztását fedezné - írta a részletekről az alternativenergia.hu/MTI. Gyenes László, a Gyenes Kft. ügyvezetője szerint a naperőmű működésének köszönhetően az üvegházhatású gázok kibocsátása évente mintegy 550 tonnával csökkenthető, hozzájárulva a fenntartható környezethez és klímavédelemhez. A jászdózsai beruházás megközelítőleg 10 éven belül térül meg, köszönhetően az inflációkövető átvételi árnak. Az erőmű tervezett élettartama 30-40 év, de a lassú avulási idő miatt 25 év múlva a naperőmű még teljesítménye 80 százalékát képes garantáltan produkálni. A tervek szerint 2017 januárjában indulhat a termelés. A Newergies Kft. csaknem 70 millió forintból 50 százalékos Leader pályázati támogatással épített 2013-ban egy 110 kilowatt beépített teljesítményű bemutató telepet Jászágón, amely két napkövető és egy fix beépítésű napelemes rendszerből áll. Ezt követően kettő, 500 kilowatt teljesítményű rendszert is létesített a településen. A tervek között szerepel egy másik, 300-500 kilowatt teljesítményű naperőmű építése Jászdózsán. Emellett tervezik egy 5 megawattos erőmű létrehozását is, ennek helyszíne még nem publikus. Sajóbábonyban a Newergies Kft. kivitelezésében, a Solarpark-Bábony Kft. 200 millió forintos beruházásában 500 kilowatt teljesítményű naperőmű épült idén.
14
A hazai energiaszektor hírei Az áramhálózatok összekapcsolása egymilliárd euró megtakarítást hozott 2016. november 18.
(fotó: mekh.hu)
Az európai villamosenergia-hálózatok összekapcsolása éves szinten egymilliárd eurós megtakarítást hozott eddig az uniós fogyasztóknak, akik az egységes hálózat teljes kialakításával további 250 millió eurót tudnak majd megtakarítani évente - mondta Alberto Pototschnig, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatója az MTI-nek. Alberto Pototschnig a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal budapesti konferenciáján tartott előadást - írta a vg.hu, a ProfitLine, az nrgreport.com. Kifejtette: a hálózatok hatékonyabb összekapcsolásával az energiahordozókat el lehet juttatni azokról a helyekről, ahol olcsóbban állítják elő, oda, ahol az drágább. Hasonlóak a célok a földgáz esetében is. Az ACER igazgatója az európai energiapiaci integráció jelentős kihívásaként említette a piacok összekapcsolását segítő, még hiányzó infrastruktúra kiépítését. Az ACER az Európai Unió gáz- és árampiacának liberalizálását előíró harmadik energiacsomag keretében alakult 2009-ben. Elősegíti az egységes európai gáz- és villamosenergia-piac megfelelő működését, segítséget nyújt a tagállamok szabályozó hatóságainak uniós szintű feladataik ellátásában, szükség esetén munkájuk koordinálásában. Az ügynökségnek fontos szerepe van az európai nagykereskedelmi energiapiacok működésének nyomon követésében a piaci visszaélések feltárása és megakadályozása érdekében. Alberto Pototschnig hangsúlyozta: a harmadik energiacsomag alapján kialakított, minden tagországban kötelező erejű, közvetlenül alkalmazandó jogszabályok (network code) egy kivételével már elkészültek, véglegesítették és elfogadták azokat. Az utolsót várhatóan a jövő év első felében fogadják majd el. Kitért arra is: a fogyasztóvédelem nemzeti ügy, ugyanakkor az ACER figyelemmel kíséri, hogy az egyes országokban miként figyelnek a fogyasztók jogaira. Az ügynökség igyekszik megosztani a tagállamokkal a legjobb gyakorlatokat.
15
Fontos feladat a rezsicsökkentés eredményének megtartása 2016. november 17.
(fotó: kormany.hu)
Az év fontos feladata volt a rezsicsökkentés eredményének megtartása mondta a nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ahonnan a magyarhirlap.hu, az orientpress.hu, a Privátbankár, a lokal.hu, az mfor.hu, a sikerado.hu, az nrgreport.com/MTI is tudósított. Seszták Miklós közölte: a korábbi évek intézkedéseinek hatására a távhő, a gáz és az áram ára 25 százalékkal mérséklődött. Éves meghallgatásán a miniszter emlékeztetett: a rezsicsökkentéssel egy háztartás évente mintegy 110 ezer forintot takarít meg, e vívmány megvédésére a következő években is lehetősége lesz a kormánynak. Seszták Miklós hangsúlyozta: a kormány felkészült a télre, a tározókba több gázt tároltak, mint amennyit az ország az előző télen elfogyasztott. Nem látszik gázszállítási probléma, de ha bármi történne, akkor is minden fűtési és ipari gázigényt ki tud szolgálni az ország. A miniszter szólt arról is, hogy idén nyáron tíz bányászati koncessziós pályázatot tettek közzé, a jelentkezések értékelése zajlik. Megjegyezte: 2013 óta 28 felhívást tettek közzé, 17 területre kötöttek szerződést, ami 6,37 milliárd bevételt hozott az állami költségvetésnek. A Környezeti és energiahatékonysági operatív programmal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban 10 milliárd forintot hirdettek meg a középmagyarországi régió önkormányzatai számára energiakorszerűsítésre és napelemes rendszer kiépítésére. A tárca felügyelete alá tartozó, lakosságot érintő Otthon melege programban 2014 óta 25 milliárd forint keretösszeget már a lezárt pályázatok révén felhasználtak, 85 ezer háztartásnak segítettek az energiahatékonyság javításában. Az idén családi házak korszerűsítésére és hűtőgépcserére 50 ezer háztartás pályázott. A fejlesztési miniszter beszámolt arról is: a kormány vállalta, hogy 2018-ig - 2020 helyett - minden magyar háztartásba másodpercenként 30 megabites internetelérést tesz lehetővé, ez 60 milliárd forintos fejlesztéssel valósul meg, és mintegy 400 ezer háztartást érint. A fejlesztés egy részét piaci szereplők valósítják meg saját beruházásaikkal, másik részét a magyar kormány európai uniós forrásból fedezi.
16
Csökkenhet még a rezsi - interjú Seszták Miklóssal 2016. november 17.
(fotó: magyaridok.hu)
Ha az energiaárak stagnálnak vagy kedvezően változnak, akkor lesz lehetőség a rezsicsökkentés folytatására - mondta a Magyar idők c. lapnak Seszták Miklós. A nemzeti fejlesztési miniszter jelezte: a kormány megvédi az eddigi eredményeket, lakossági áremelkedés tehát nem várható. Az interjút Somogyi Orsolya és Jámbor Gyula készítette. - „Lezárult a rezsicsökkentési program, de az Európai Bizottság vizsgálata még folyamatban van. Mikor születhet megegyezés? - Az unió harmadik energiacsomagjának rendelkezéseit Magyarország átültette a saját jogszabályi környezetébe, viszont Brüsszelnek bizonyos rendelkezéseink nem feleltek meg. Nem vagyunk ezzel egyedül; Spanyolország, Franciaország és Olaszország rezsipolitikája is az Európai Bizottság elé került. Az energiacsomag átültetéséről szóló egyeztetéseket biztatónak tartjuk, és bár már látjuk a végét, a lezárás még messze van. Nyitottak vagyunk a változtatásra szabályozási, hatósági kérdésekben, illetve abban is, hogy a magyar szervezett áramtőzsdét piaci szereplők előtt is megnyissuk. Ezeket a lépéseket a bizottság döntésétől függetlenül is érdemes lehet megtenni, de mindenképpen olyan módon, hogy az a magyar érdekeket ne sértse. - Lehetséges további ármérséklés? - Valójában a rezsicsökkentéssel előre hoztuk a piaci folyamatokat, hiszen azt mondtuk ki, hogy a jelenleg megszabott fogyasztói áron a szolgáltatóknak igenis képesnek kell lenniük biztosítani a szolgáltatást. Az élet bennünket igazolt, mert olyan mértékben estek az árak, ami indokolja a rezsicsökkentést. Elemezzük, hogy van-e többletlehetőség a lakossági szektorban. Ha a számok azt mutatják, hogy az energiaárak stagnálnak vagy kedvezően változnak, akkor lesz lehetőség a program folytatására. Értelemszerűen, ha radikális, ellentétes irányú változás következne be az árakban, akkor erre nincs lehetőség. A kormány mindenképpen megvédi az eddigi eredményeket, lakossági áremelkedés tehát nem várható. - Az ipari rezsicsökkentésre mikor számíthatnak a vállalatok?
17
- Az unió kifejezetten figyel erre, mert inkább piacszabályozási kérdésnek tekinti, mintsem energiaügynek. Mi szeretnénk bevezetni, de hogy mikor és milyen mértékben, az egyelőre kérdés. Ugyanakkor a szabadpiaci termékárak az elmúlt két évben a hazai szervezett árampiacon 10-15 százalékkal, a mértékadó nemzetközi gáztőzsdén 20-25 százalékkal csökkentek, ezért az ipari fogyasztók a korábbi évekhez képest jelentősen olcsóbban juthattak hozzá energiához. Emellett a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseivel összhangban meghirdetett, a jövőben induló pályázati programok további, az energiahatékonyságot javító fejlesztésekre adnak lehetőséget. Ezekkel elő kívánjuk segíteni a nem egyetemes szolgáltatói körbe tartozó fogyasztóknak, hogy mérsékelhessék energiaköltségeiket. - A fosszilis energiahordozókkal működő erőművek fokozatosan eltűnnek a térségből. Milyen termelők kerülnek a helyükre? - Tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az atom-szén-zöld energiamixben bármikor is háttérbe szorulhat a fosszilisek kategóriája. A jelenlegi tendenciák alapján viszont a szén mint energiaforrás abszolút marginalizálódik. Magyarország elkötelezett az atomenergia mellett. Működtetünk négy atomerőművi blokkot, és tervezzük a kapacitás fenntartását a Paks II. beruházással. Mindezt azért tesszük, mert úgy véljük, hogy a jövő energiája az olcsó atomenergiára épül majd. Látjuk, hogy e kapacitás mellett egyéb energiaforrásokat is be kell vonni. A megújulók hasznosítása terén viszont alkalmazkodnunk kell az ország földrajzi adottságaihoz, és mindenekelőtt vissza kell fognunk az energiafelhasználást” mondta a miniszter. MEKH: biztosított Magyarország ellátása 2016. november 15.
(fotó: mekh.hu)
Semmi nem veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát hangsúlyozta Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. A magyarhirlap.hu, az inforadio.hu, a Tőzsdefórum/MTI cikke szerint a hivatal 2013-2015-ös országgyűlési beszámolója kapcsán az elnök egyebek mellett kiemelte: a MEKH folyamatosan figyelemmel kíséri az energiahordozók meglétét, különösen a téli időszakban. Jelenleg 3,7 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban, ez 13
18
százalékkal több az egy évvel ezelőttinél - közölte. Külön jogszabály rendelkezik a cégek, szervezetek ellátásáról. Az elmúlt években nem volt szükség korlátozásra. A MEKH arra törekszik, hogy a lakossági ellátás biztosítása mellett minden esetben energiához jussanak azok a vállalkozások, amelyek termelnek, illetve munkavállalókat foglalkoztatnak. Dorkota Lajos kitért arra, hogy a hivatal fontos feladata volt a rezsicsökkentésben való közreműködés. Jelezte: jelentősen csökkentek az európai fővárosokhoz viszonyítva a rezsidíjak. Az áramdíjat nézve korábban a 29 fővárosból a harmadik legdrágább volt Budapest, míg most a 25. helyen áll, tehát a negyedik legolcsóbb. A földgázt tekintve pedig a második legolcsóbb, csak Bukarestben kell kevesebbet fizetni a gázért. Kérdésekre válaszolva a MEKH elnöke elmondta: az ellátásbiztonság érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi energiaipari cégek beruházási, fejlesztési terveit. Hivatalba lépésekor, 2013 júliusában mintegy 6000 fogyasztóvédelmi panaszos ügy volt. Jelenleg 2300 kivizsgálása van folyamatban, a hátralékos ügyeket év végéig elintézik. Ugyancsak kérdésre válaszolva jelezte: a rezsicsökkentés eredményeként összesen 641 milliárd forint marad a fogyasztóknál. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadta el a MEKH 2013-as, 2014-es és 2015-ös beszámolóját. Jól teljesítenek az áramkereskedők az energiakereskedők szövetsége szerint 2016. november 14.
(fotó: energiainfo.hu)
Jól teljesítenek a magyarországi áramkereskedők, a villamos energia nagykereskedelmi árának csökkenése megjelent a vállalkozásoknak adott ajánlataikban, így többen vásároltak áramot a szabad piacról és nőtt a fogyasztásuk is - hangzott el a Magyar Energiakereskedők Szövetségének budapesti sajtóbeszélgetésén, melyről az nrgreport.com, az Energiainfó, a ProfitLine/MTI tudósított. Felsmann Balázs, a szervezet elnöke elmondta, az utóbbi három évben jelentősen csökkent az áram nagykereskedelmi ára Európában, ennek egyik legfőbb oka a megújuló energiák egyre erőteljesebb bekapcsolása a termelésbe. Csökkentek a magyarországi árak is. 2016-ra a szabadpiaci villamosenergia-díjak az egyetemes szolgáltatás áraival egy szintre,
19
illetve az alá kerültek. Az áramszámla energiadíjon túli, például hálózati és egyéb díjtételeit ugyanakkor döntően a versenypiaci fogyasztók viselik. Az egyetemes szolgáltatás kedvezményes árakat biztosít a lakossági fogyasztóknak, az egyetemes szolgáltatásra jogosult kisvállalkozások és közintézmények döntő többsége viszont az elmúlt években átlépett a versenypiacra, mert ott kedvezőbb ajánlatokat kaptak - hívta fel a figyelmet. További jelentős csökkenést a nagykereskedelmi, illetve a végfogyasztói áramárakban nem vár a szövetség. Felsmann Balázs a következő egy évben kivárásra számít, egyebek mellett azért, mert a piac az új amerikai irány kialakulását figyeli. Ami a földgázpiacot illeti: az elmúlt három évben a gáz nagykereskedelmi ára is csökkent, de a hazai gázpiacon a korábbi nyomott árak nem adják meg ugyanazt a mozgásteret a szabadpiaci gázkereskedőknek, mint az árampiaciaknak. Az egyetemes szolgáltatásban fogyasztott gáz mennyisége, illetve az abban gázt beszerző kisvállalkozások aránya kissé nőtt, míg a szabadpiaci fejlődés megtorpant. Újból munkában a hazai gázerőművek 2016. november 15.
(fotó: vg.hu)
Ismét dolgoznak a gázüzemű erőművek: az áram nagykereskedelmi ára ugyanis többévnyi csökkenés után márciusban emelkedésnek indult, miközben - bár a növekedés azóta megállt - alapanyaguk, a gáz ára ezalatt alig mozdult. Így viszont megéri termelniük - ezt emelte ki a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének sajtóbeszélgetésén elhangzottakból a Világgazdaság. Kérdés persze, hogy a körülmények meddig kedveznek a gázerőműveknek - jegyezte meg cikkében B. Horváth Lilla. „A hazai áramkereslet nem emelkedik, a mostani többletigényt is csak az okozta, hogy pótolni kell az egyik paksi blokk szokásos karbantartása miatti kiesést” - mondta a lapnak Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője. Szerinte túl nagy hiány azért nincs: a napokban így is vissza kellett terhelni a lignitüzemű (de 10 százalékban biomasszát égető) Mátrai Erőművet, a Dunamenti Erőmű októberben egyáltalán nem termelt és a napokban is pihent, mert a nagy szél miatt belendültek a szélkerekek. Stróbl Alajos úgy véli: a hazai gázerőműveket azért volt érdemes beindítani, mert a szokásosnál olcsóbb gázhoz juthattak. A lap arra is kitért, hogy a hazai gázpiac két fő jellemzője a
20
végfelhasználói árak esése és a kereslet stagnálása volt az elmúlt három évben. Míg 2008-ban még csaknem 14 milliárd köbméter gáz fogyott az országban, az idén várhatóan mintegy 8 milliárd. A csökkenésben nagy szerepe van az évi 3 milliárd köbméternyi gázigényű gázerőművek alacsonyabb termelésének, az energiahatékonyság javításának és az enyhébb időjárásnak. (A lakossági gázfelhasználás a fűtési idényen kívül szinte nulla.) Az egyetemes szolgáltatás gázigénye nagyjából stabil, tavaly még nőtt is. Fontos gázpiaci újdonság, hogy a gázév ez évtől január helyett októberben indul, a termék versenypiaci mértékegysége pedig hamarosan kilowattóra és megawattóra lesz.
Változik a vészterv gázhiány esetére 2016. november 14.
(fotó: fgsz.hu)
Az FGSZ Zrt. frissítette korlátozási tervét, amely rögzíti: gázellátási zavar esetén mely fogyasztók milyen mértékben és sorrendben zárandók ki a gázellátásból. E zavarok közül csak egyik a válsághelyzet: megeshet az is, hogy egy vagy több felhasználó tartósan több gázt vételez, mint amennyi rendelkezésre áll, de az is, hogy az igény nagyobb, mint a kapacitás, ezen felül pedig műszaki zavar is lehet. Korlátozás esetén a felhasználónak kell kevesebbet vételeznie - vagy semennyit sem -, tehát nem a rendszerüzemeltetőnek kell lépnie. A Világgazdaságban B. Horváth Lilla felidézte: a korlátozási besorolást az FGSZ-nek mint rendszerüzemeltetőnek kell összeállítania és rendszeresen megújítania. A legújabb listát most hagyta jóvá a MEKH, amely rábólintott három további társaság ezzel kapcsolatos kérelmére is. A MOL-hoz tartozó Dunai Finomító termelése egy részével be kívánt kerülni a nem korlátozható kategóriába, ez is megtörtént. A százhalombattai finomító kérésének a benzin- és gázolajszolgáltatás mint közszükségletet kielégítő folyamatos szolgáltatás fenntartása érdekében tett eleget a hivatal. Korábban csak öt korlátozási kategória létezett, ma már nyolc van. A lakosság azonban kategórián kívüli, azaz ellátása nem korlátozható, ahogyan adott határig a rendszerüzemeltetők és egyes közellátók, például az egészségügyi és a bentlakásos intézmények, bizonyos erőművek sem. Alapelv, hogy előbb a könnyebben nélkülözhető tevékenységek gázellátása
21
csökkenjen, illetve azoké, amelyek át tudnak állni más tüzelőanyagra is, azokét viszont minél később korlátozzák, amelyek működése a lakosság és egyes kommunális szolgáltatások biztonságát érintheti. Egy-egy kategória felhasználóitól csak akkor lehet megkezdeni a gáz megvonását, ha már kimerültek az előző kategóriában a korlátozás lehetőségei. Egy fogyasztó tevékenységétől és az alternatív tüzelési lehetőségétől függően több korlátozási kategóriába is besorolható. Az I. kategóriába olyan társaságok kerültek, amelyeknek áramtermelő engedélyük van vagy kötelesek tartalék energiaforráskészlettel rendelkezni. Amikor megkapják a korlátozási utasítást, négy órájuk van az átállásra más tüzelőre vagy leállásra. Ez az időtartam csak a IV. és a további kategóriába tartozóknál nő nyolc órára. A VIII. (utolsó) csoportot a lakosság számára élelmiszert gyártó vállalatok alkotják, kivéve az alkoholos és az üdítőitalok előállítóit.
Külföldi energiaszektor Japán is kiléphet az indiai atompiacra 2016. november 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Nukleáris fűtőanyagot, berendezéseket és technológiát is szállíthat Japán Indiának, miután ratifikálják a két ország által aláírt polgári együttműködési megállapodását. A dokumentumot Narendra Modi indiai miniszterelnök tokiói látogatásán szentesítették. Japán részről is a kormányfő, Abe Sindzó volt az aláíró. Remények szerint jövőre mindkét parlament áldását adhatja az okmányra - erről számolt be az atomenergiainfo.hu. Tokió hosszú ideig nem volt hajlandó ilyen együttműködésre, mert Újdelhi nem csatlakozott a nukleáris fegyverek terjesztését tiltó atomsorompó szerződéshez. Az egyetlen, atomtámadást átélt országként különös felelősséget éreznek, hogy a világ megszabaduljon az ilyen fegyverektől - fejtegette Abe Sindzó. Japán végül úgy volt hajlandó elfogadni a megállapodást, hogy egy külön záradékban kikötötték: haladéktalanul megszakíthatják az atomkapcsolatot Indiával, ha az katonai célokra használja az együttműködést és nukleáris fegyverkísérletet hajt végre. A mostani
22
egyezséghez hasonlót 2008-ban már az USA is aláírt Indiával, kiszakítva a nukleáris elszigeteltségből az ázsiai államot. India fejlődő gazdasága egyre növekvő energiaéhséggel küzd, nukleáris energetikai potenciálját 2032-ig a jelenlegi tízszeresére akarja növelni. A japán atomipar viszont a fukusimai erőműbaleset utáni belső kereslet-visszaesést igyekszik ellensúlyozni a nemzetközi piacokon. Az olyan órásvállalatok, mint a Toshiba és a Mitsubishi Heavy Industries ugrásra készen várják a terjeszkedést, a Toshiba tulajdonában lévő amerikai társaság, a Westinghouse Electric például előrehaladott tárgyalásokat folytat Indiával egy hat reaktorból álló atomerőmű építéséről.
Egyelőre nem lesz atomerőmű Litvániában 2016. november 17., 14.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Befagyasztja a visaginasi atomerőmű régóta halogatott tervét Litvánia. A balti állam új energetikai stratégiája szerint addig nem is veszik elő újra az elképzelést, amíg az nem válik gazdaságossá vagy az ország energiabiztonsága szempontjából nélkülözhetetlenné - jelentette ki Rokas Masiulis energiaügyi miniszter, akire az atomenergiainfo.hu hivatkozott. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy Vilnius legalább egy évtizedre letett az atomerőmű tervéről. A vilniusi energetikai intézet elemzése és a lakossággal, valamint az állami intézményekkel folytatott konzultációk alapján összeállított új stratégia egyebek közt azt szorgalmazza, hogy hangolják össze a litván energetikai rendszert a nyugat-európaival. Ennek érdekében a 2025-ig kitűzött célok közt szerepel egy-egy új távvezeték megépítése Svédország és Lengyelország felé. 2022-ig újabb egységgel akarják bővíteni a kruonisi szivattyús energiatározót. Jobban támaszkodnának a villamosenergia-termelésre megújuló forrásokból: 2050-ig 70 százalékra emelnék a megújulók részesedését az áramellátásban. Lépéseket tesznek azért is, hogy megvédjék az állam érdekeit azoktól a fenyegetésektől, amelyeket az épülő Belorusz Atomerőmű jelent - idézték a beszámolók minisztert. Az tény, hogy Litvánia jó ideje nehezményezi a Vilniustól mintegy 50 kilométerre, a Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojekszport kivitelezésében zajló
23
atomerőmű-beruházást, Fehéroroszország viszont folyamatosan azt bizonygatja, az veszélytelen. A minszki érvelés szerint az Osztrovecben épülő AESZ-2006-os atomerőmű-típus, amelyet a paksi bővítéshez is ajánl a Roszatom, megfelel a fukusimai baleset után megszigorított összes biztonsági előírásnak. A vietnami nemzetgyűlés úgy döntött: több szempontból sem éri meg számukra az atomerőmű-projekt. A Népszava cikke szerint a legfőbb kifogás az volt, hogy túlságosan drágán termelné az áramot: a beruházás költségigénye az erőmű beindításakor azonnal megemelné az elektromos energia árát, a mostani 4-4,5 centtel szemben a fogyasztóknak legalább 8 centbe kerülne minden egyes kilowattóra. A Ninh Thuan projekt megszüntetését azzal is indokolják, hogy a környezeti kockázatok mellett az állam eladósodásához vezethet. Elkészült az új csernobili szarkofág, ráhelyezik a sérült blokkra 2016. november 15., 14.
(fotó: hirado.hu)
Befejeződött az új acélszarkofág építése a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége által sújtott csernobili atomerőműben, a szakemberek megkezdték a létesítmény "rátolását" a sérült atomreaktorra. Ukrán hírforrásokra hivatkozva írta a magyarhirlap.hu, a vs.hu, az inforadio.hu, a Privátbankár /MTI, hogy az árkád formájú szerkezet 36 ezer tonna, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. A világ legnagyobb mozgatható kupolája 1,5 milliárd euróba került és várhatóan 100 éven át nyújt védelmet a radioaktív sugárzás ellen. Az építményt 327 méterrel kell "odébb tolni" az e célra épített síneken, hogy teljesen befedje a sérült négyes blokkot. A hvg.hu arra is kitért, hogy a sugárzás mértéke miatt kellett az erőműtől távol felépíteni a szarkofágot. Az 1986-ban megsérült blokk fölé egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota folyamatosan romlott. A hosszabb távú védelmet jelentő modern kupola építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.
24
Hűtlen kezelés a vád a belenei projektben 2016. november 17.
(fotó: sofiaglobe.com)
Vád alá helyezte a bolgár ügyészség hűtlen kezelés miatt Rumen Ovcsarov volt gazdasági- és energiaügyi minisztert, amiért több mint 190 millió euró (59 milliárd forint) kárt okozott a bolgár állami elektromos műveknek (NEK) a fel nem épült belenei atomerőművel kapcsolatban - írta a lokal.hu, az origo.hu/MTI. Ovcsarov szerint azzal vádolták meg, hogy hozzájárulását adta az atomerőműről szóló első megállapodás aláírásához. Azt állította: a tisztségéből távozó Bojko Boriszov miniszterelnök nyomást gyakorolt az ügyészségre, illetve a kár nem az aláírt szerződésből, hanem Boriszov azon döntéséből fakadt, hogy felhagynak a projekttel. Deljan Dobrev egykori gazdasági és energiaügyi minisztert is kihallgatásra kérette be másnapra az ügyészség. Októberben az ügyészség az állami elektromos művek két volt vezetője ellen emelt vádat: a gyanú szerint több millió euróval károsították meg a céget egy előnytelen üzlet megkötésével. A szófiai ügyészség szerint Ludomir Velkov és Madrik Papazian - a NEK egykori főigazgatójaként, illetve igazgatójaként - azzal követtek el hibát: 2007-ben úgy állapodtak meg az Atomsztrojekszport vállalattal elavult nukleáris berendezések eladásáról, hogy a NEK magára vállalta az ügylet összes szállítási és vámköltségét. Ezzel mintegy 77 millió eurós veszteséget okoztak az állami elektromos műveknek. Az ügyészség szerint a két volt cégvezető a NEK tulajdonosa, vagyis a bolgár energiaügyi miniszter jóváhagyása nélkül kötötte meg a megállapodást. Bulgáriában 2005-ben hirdettek tendert a belenei atomerőműre. Ezt a Roszatom atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés értelmében az orosz cég két, egyenként 1000 megawattos, harmadik generációs reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A megállapodás végül nem valósult meg Washington és Brüsszel nyomására, ez utóbbiak ugyanis azt akarták elérni, hogy a balkáni állam csökkentse energetikai függőségét Oroszországtól. A bolgár kormány 2012-ben befagyasztotta a beruházását. A zátonyra futott ügylet nyomán a NEK most 620 millió euró kompenzációt kénytelen fizetni a Roszatomnak, mert a szerződés Szófia hibájából hiúsult meg.
25
Év végéig elkészül a Krím-félsziget gázkeresletét fedező vezeték 2016. november 14. Az év végére befejeződik annak az Oroszországból induló gázvezetéknek a megépítése, amely a Moszkva által elcsatolt Krím-félsziget teljes gázellátását fedezi. A cső évi 2 milliárd köbméter földgázt továbbít majd, de 4 milliárd köbméterre is növelhető kapacitása. A Krím-félsziget gázfelhasználása évi 1,9 milliárd köbméter. Ez a későbbiekben azonban nő a tervbe vett két áramtermelő gázüzemű erőmű megépítése után. Az 500 és 700 mm közötti átmérőjű vezeték megépítésének költsége 20 milliárd rubel (1 rubel 4,35 forint). Ebből 14,3 milliárd rubelbe kerül az orosz Krasznodari határvidéket a Krímtől elválasztó Kercsiszorosnál a tengerfenéken lefektetett, majd a szárazföldön Szimferopolon át Szevasztopolig tartó vezeték megépítése. (Tőzsdefórum/MTI)
Látványos eredmények nélkül ért véget a klímakonferencia 2016. november 18.
(fotó: climatechangenews.com)
Látványos eredmények nem születtek a marokkói Marrakesben az ENSZ 22. klímakonferenciáján, a résztvevő mintegy 190 ország tárgyalói ugyanakkor - a globális felmelegedést megkérdőjelező Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt megválasztása ellenére - megerősítették, hogy eltökéltek a párizsi klímacsúcson tavaly megszületett megállapodás megvalósítására. November 18-án egyébként 47 ország vállalta, hogy minél előbb átállítja energiatermelését megújuló energiaforrásokra. A konferencia résztvevői a tavalyi párizsi klímacsúcson született megállapodás részleteinek kidolgozására ültek össze. Párizsban megállapodtak arról, hogy 2 Celsius-fok alatt tartják az általános felmelegedést, folytatják az 1,5 Celsius-fok alatti felmelegedés érdekében tett erőfeszítéseket. A fejlett országok vállalták: segítik a fejlődőket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, hogy védekezni tudjanak a felmelegedés hatásaival (aszályok, árvizek, óceánok vízszintjének emelkedése) szemben. A segítségnyújtás pénzügyi jellegű lesz, de technológiák és szaktudás
26
átadására is kiterjed. Egy európai tárgyaló szerint konstruktív volt a vita, de kissé kaotikus is, mivel rengeteg a tennivaló. A marrakesi tárgyalások kényes kérdése volt a finanszírozás. "Húszmillió dollár 2020-ban az adaptációs rendszerek (meteorológiai előrejelző rendszerek, öntözés, ivóvízhez való hozzáférés biztosítása, gátépítés stb.) megteremtéséhez teljességgel elégtelen" - mondta Liz Gallagher, a 3G civil szervezet munkatársa. A fejlődő országok az ENSZ Környezetvédelmi Programjára (UNEP) hivatkoznak, amely csak az adaptációs intézkedések kiadásait évi 140 és 300 milliárd dollár közötti összegre becsüli 2030-ig. A valamennyi résztvevő ország által támogatott „marrakesi proklamációban" felhívás szerepel az éghajlatváltozás elleni harcra fordítandó összeg, a folyósítások és a finanszírozásokhoz való hozzáférés növelésére. A nyilatkozat egyben válasz is Donald Trump megválasztására, aki kampányában "ugratásnak" nevezte az éghajlatváltozást. Nagy-Britanniával együtt - amely november 17-én ratifikálta a párizsi megállapodást - 111-re nőtt a ratifikáló országok száma. Közben a Meteorológiai Világszervezet közölte: idén várhatóan újabb melegrekordok dőlnek meg. (magyarhirlap.hu, magyaridok.hu, pestisracok.hu, mno.hu, vs.hu/MTI)
Hírek röviden 2016. november 18. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség. A partnerségi megállapodásban a MÁSZ szakmai tapasztalataival hozzájárul ahhoz, hogy hatékony intézkedések születhessenek az energia- és klímapolitikával, a környezetvédelemmel, az üzemanyagokkal és a bioüzemanyagokkal összefüggő területek szabályozásával és működésével kapcsolatban. (energiainfo.hu/MTI) 2016. november 18. Várhatóan decemberben hirdeti meg a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelt az NGM. Az igénylések benyújtása várhatóan 2017 első negyedévében kezdődhet meg a Magyar Fejlesztési Bank által kialakított MFB Pontok hálózatában. A most hatályos éves fejlesztési keret alapján a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelt 0 százalékos
27
kamattal lehet igényelni, amelytől több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítását várják a következő években. (inforadio.hu/MTI) 2016. november 13. November 10-én nyílt meg az UNICEF Magyar Bizottság időszaki kiállítása, mely az elmúlt 70 év legfontosabb pillanatait foglalja össze a II. világháborút követő megalakulástól egészen napjainkig. A tárlat december 11-ig látható a budapesti Mazel Tov-ban. A kiállítás főtámogatója az MVM Csoport, a Telenor Magyarország és a Cardex. (euroastra.hu)
Összeállította: László Judit
