1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. március 21.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról Az atomerőmű a legnagyobb adózó Pakson Országgyűlési képviselő: a térség motorja a paksi erőmű VS: eladta szállodáját az MVM Miniszteri elismerés az MVM Csoport munkatársainak
2 3 4 5
Szponzorálás Ránki Dezső az MVM Koncertek sorozatban
5
A paksi bővítés hírei Roszatom: a Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a referenciaprojekt Aszódi Attila: a biztonságban nincs kompromisszum
6 7
Alternatív energia Zöldre vált az áramtermelés az unióban Európában a szél a legfőbb megújuló energiaforrás Magyar cég szállíthat utcai napelemes lámpákat Szudánba
8 8-9 10
A hazai energiaszektor hírei Budapesti konferencia Oroszország energiapiaci szerepéről VG: előkészítik az ELMŰ és az ÉMÁSZ eladását Az államé lehet a Démász is A FŐGÁZ adatai is nyilvánosak első fokon A Ganz EEG szivattyúkat szállít a Belorusz Atomerőműnek 55 milliárdos osztalékot fizetne a MOL
10-11 11-12 12 13 13-14 14-15
Külföldi energiaszektor Felépül az akkuyui atomerőmű Viharfelhők a Westinghouse fölött Kártérítést várnak a cégek a német atomstopért A cseh EPH is ajánlatot tett a Vattenfall barnaszén üzletágára Az Északi Áramlat-2 felülvizsgálatát kérik a V4-ek Moszkva támogatja az Északi Áramlat-2 megépítését Napi: lezárták a tendert a csövek megrendelésére 200 millió eurós támogatás az energiaunióhoz
15-16 16 17 17-18 18-19 19-20 20-21 21 Hírek röviden 22 Béremelés sürgetnek az áramipari szakszervezetek - A Föld Órájában világszerte sötétbe borultak a középületek - Győzött az MVM Veszprém Ukrajnában
2
Hírek az MVM Csoportról Az atomerőmű a legnagyobb adózó Pakson 2016. március 16.
(fotó: paksihirnok.hu)
2016-ban mintegy négymilliárd forintot fordíthat Paks beruházásokra, ez az idei költségvetés negyven százaléka - mondta Süli János a nagyadózók számára tartott paksi fogadáson. Miként a paksihirnok.hu beszámolt róla, a polgármester jelezte: ez az összeg tovább emelkedhet a januártól bevezetett telekadónak, az építményadó emelésének köszönhetően, valamint sikeres pályázatokkal. A Prelátusban rendezett találkozóra cégek és egyéni vállalkozások vezetői kaptak meghívást. A legjelentősebb tételt fizető MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t Szinger Csaba gazdasági igazgató képviselte, aki elmondta: jól működik a kapcsolat a cég és a város között, folyamatosan egyeztetik a terveket, lehetőségeket. Arról is beszélt, hogy az atomenergia veszélyes üzem, ezért számukra a nyugalom és a biztonság az elsődleges. „Az atomerőműnek az az érdeke, hogy az itt dolgozók biztonságban érezzék magukat, ehhez viszont egy olyan háttér kell, amit a város biztosít. A nyugalomhoz hozzátartozik a szociális ellátási rendszer, a közbiztonság, a városkép, az, hogy itt jó élni. Ha ez megvan, akkor a munkavállalók nyugodtak, tudnak dolgozni, és az üzemeltetés is biztonságos” fogalmazott. Annak a vállalkozásnak, amelynek a helyi adója meghaladja a hárommillió forintot, lehetősége van arra, hogy rendelkezzen az összeg egy százalékának felhasználásáról. Ezt alapvetően olyan városi célokra lehet fordítani, amelyek további kiadást nem generálnak, illetve felajánlható civil szervezeteknek is. Az atomerőmű esetében 40 millió forintban határozták meg a rendelkezési jogot: ebből idén a jégpálya működtetéséhez, valamint társadalmi szervezetek támogatásához járul hozzá az MVM Csoport tagja.
3
Országgyűlési képviselő: a térség motorja a paksi erőmű 2016. március 18.
(fotó: pakspress.hu)
„Meggyőződtem róla, hogy az idén bevezetett 15 hónapos üzemeltetési ciklus gazdaságos és biztonságos, és nemcsak az itt élők, hanem az egész ország érdekeit szolgálja” - mondta a paksi atomerőműben tett látogatása után Hirt Ferenc, a Fidesz-KDNP frakció országgyűlési képviselője újságíróknak, köztük a Paks-Press Hírügynökség munkatársának. „A térség motorja az atomerőmű, jó volt látni azt a felkészültséget és elkötelezettséget, amit itt tapasztaltam” fűzte hozzá Hirt Ferenc. Tájékozódott az atomerőműben zajló munkáról, az aktuális feladatokról, illetve a körzetében is sokak érdeklődésére számot tartó új típusú, 4,7%-os átlagdúsítású üzemanyag-kazetta alkalmazásáról. Emlékeztetett rá, hogy az atomerőmű blokkjai a magyar fogyasztók áramigényének 36,2 százalékát fedezik káros anyag kibocsátása nélkül. Szerinte az a 30 évnyi szakmai tapasztalat, amellyel a paksi atomerőmű rendelkezik, megnyugtató a következő évtizedek ellátásbiztonságát tekintve. Az egyes és kettes blokk már megkapta a további 20 éves időtartamra szóló üzemidőhosszabbítási engedélyt, a hármas blokk engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatal vizsgálja. Hirt Ferenc személyesen győződött meg arról, hogy az erőműben a legmagasabb szintű biztonsági előírásokat érvényesítik. Ezt a hazai és nemzetközi szervezetek folyamatosan ellenőrzik. Az Atomerőmű Üzemeltetők Nemzetközi Szervezete legutóbbi, februári vizsgálatán megállapította, hogy a paksi atomerőmű működése megfelel a nemzetközi előírásoknak, biztonságos üzemeltetése pedig garantált - olvasható a portálon. A teol.hu arra is kitért, hogy Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a képviselőt az elmúlt év kiemelkedő termelési és egyéb eredményeiről, a nemrég befejeződött WANO-vizsgálatról. Azt is elmondta neki: az atomerőműben a munkalégkör, a hangulat megfelelő ahhoz, hogy biztonságosan, az eddigi biztonsági szintet növelve tudják működtetni a létesítményt.
4
VS: eladta szállodáját az MVM 2016. március 18.
(fotó: vs.hu)
Az MVM az egy évvel ezelőtti hirdetéseken túl nem verte nagydobra, hogy lett egy 600 millió forintos bevétele. Most is csak abból derült ki a tranzakció, hogy a cégcsoport közgyűlésén jóváhagyták az MVM Hotel Vértes Kft. eladását 10 millió forintért - írta a vs.hu portálon Szabó Yvette. Ez a vállalkozás ekkorra azonban már üres volt, hiszen a benne lévő értéket, vagyis a Siófok elegáns, platánfás utcájában található ingatlant már tavaly nyáron eladták belőle. Ezért az 56 szobás és két lakosztályos szállodáért fizetett tavaly nyáron 600 millió forintot egy szakmai befektető, Fazekas József György. A hotel új néven már kínálja tavaszi akcióit. Néhány nappal ezelőtt pedig az MVM Hotel Vértes Kft.-t mint gazdasági társaságot is megvette Fazekas József György, amelynek mostantól TQM Hotel Kft. a neve. Bár az MVM ezermilliárdos éves forgalma mellett elenyésző a 600 millió forint egyszeri bevétel, ha a profit szempontjából nézzük, akkor nem is jöhet olyan rosszul ez a kis többlet, főleg, hogy a Hotel Vértes 2014ben 441 millió forint veszteséget halmozott fel. Az állami energetikai cég nyeresége a rezsicsökkentés és az állami cégfelvásárlások miatt is jelentősen apadt, a korábbi több 10 milliárddal szemben 2014-ben adózás után már csak 5,5 milliárd forintja maradt. Az MVM-nek van még egy balatoni szállodája, a györöki Hotel Panoráma, amely nagyobb és modernebb is, mint a siófoki, ám ez is veszteséges. Az MVM Hotel Panoráma Kft. 2014-ben 74 millió forinttal többet költött, mint amennyi bevétele volt, miközben egyfajta céges üdülőként is működik. Honlapja is hirdeti, hogy az MVM Csoport dolgozóit és nyugdíjasait kedvezményes áron fogadja.
5
Miniszteri elismerés az MVM Csoport munkatársainak 2016. március 18. Az MVM Zrt. felterjesztésére Papp Katalin vagyon- és portfóliókezelési osztályvezetőt (MVM Zrt.) és Bajsz József minőségfelügyeleti főosztályvezetőt (MVM Paksi Atomerőmű Zrt.) a nemzeti ünnep alkalmából a nemzeti fejlesztési miniszter eredményes és példamutató tevékenységéért „Miniszteri elismerésben” részesítette - erről az atomerőmű számolt be honlapján.
(fotó: google.hu)
Bajsz József 1977 óta dolgozik a paksi atomerőműben. 2003 óta vezeti a Biztonsági Igazgatóság Minőségfelügyeleti Főosztályát. Részt vett az egyes blokk energetikai indításában is. Munkájával a hazai és a nemzetközi nukleáris szakmában is elismerést vívott ki. Aktívan közreműködik a Magyar Nukleáris Társaság munkájában. Gyakori résztvevője a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakmai fórumainak, koordinálta a VVER típusú atomerőművek együttműködését, részt vesz az Eurelectric munkájában. Több mint 20 nemzetközi atomerőművi vizsgálatban vett részt Kínától az USA-ig. Bajsz József tevékenységével kiemelkedően hozzájárult az atomenergia hasznosítását célzó módszerek fejlesztéséhez és a nukleáris kultúra terjesztéséhez.
Szponzorálás Ránki Dezső az MVM Koncertek sorozatban 2016. március 18.
(fotó: azongora.hu)
A kétszeres Kossuth-díjas művész Mozart-estje nyitja az „MVM Koncertek - A Zongora” sorozat Müpa-bérletét március 22-én. Mozart leghíresebb szonátái mellett két ritkán hallható művével is megismerkedhet a közönség. (fidelio.hu)
6
A paksi bővítés hírei Roszatom: a Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a referenciaprojekt 2016. március 15., 16.
(fotó: rosatom.ru)
A Leningrádi Atomerőmű-2 lesz a referenciaprojekt az új paksi blokkok számára - közölte a Roszatom konszernre hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Itthon a Portfólió, a Faktor, a 444.hu, a Privátbankár, a Napi, az origo.hu, a magyaridok.hu, az nrgreport.com, az Energiainfó/MTI azt írta, hogy egy referenciablokk nélkülözhetetlen feltétele a külföldön atomerőművek építésével foglalkozó cégek kínálatának. Az új, 3+ generációt képviselő orosz atomerőmű a jelenleg üzemelő helyébe lép majd a leningrádi területen. A Szosznovij Bor városban, Szentpétervártól 35 kilométerre épülő létesítmény első, nettó 1085 MWt (bruttó 1170 MWt) teljesítményű, VVER-1200-as típusú reaktorral felszerelt blokkját a tervek szerint 2018-ban helyezik majd üzembe, a másodikat pedig 2019-ben. A harmadik és a negyedik blokk is megkapta már a területengedélyt, ezek tervezése folyamatban van. Az orosz hírügynökség rámutatott, hogy a Leningrádi Atomerőmű-2 műszaki és gazdasági mutatói jobbak a korábbi generációk mutatóinál és megfelel a fukusimai atomerőmű 2011-es tragédiája után megszabott biztonsági követelményeknek. Az erőmű fő tervezője a szentpétervári Atomprojekt, a VVER-1200-as reaktor fő kivitelezője pedig a podolszki Gidropressz kísérleti tervezőiroda. A RIA Novosztyi emlékeztetett rá, hogy 2014 végén orosz-magyar megállapodás született a paksi erőmű ötödik és hatodik, VVER-1200-as reaktorblokkjának megépítéséről. Oroszország 10 milliárd eurót hitelez Magyarországnak a projekt megvalósításához.
7
Aszódi Attila: a biztonságban nincs kompromisszum 2016. március 13.
(fotó: paksihirnok.hu)
Biztonságban nincs kompromisszum, ez alapfeltétel a paksi atomerőműnél, amelynek új blokkjai ugyanolyan biztonságosak lesznek, mint a finn reaktorok - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornán. Kifejtette: még az orosz fővállalkozóval való tárgyalás előtt letett a kormány az asztalra egy 11 600 követelményt tartalmazó rendszert, ez a legkorszerűbb nemzetközi ajánlásokat és szabályozásokat tartalmazza, köztük a fukusimai katasztrófa tanulságaival. Tehát az orosz fél tisztában volt azzal, hogy a mai kor legmodernebb és legbiztonságosabb erőművét akarja Magyarország, és így vállalta el a feladatot. Aszódi Attila szerint ezen kritériumok teljesítéséhez egyrészt olyan biztonsági rendszerek beépítése szükséges, amelyek extrém körülmények esetén is képesek ellátni feladatukat. Ehhez a paksi atomerőműnél együtt alkalmaznak aktív (külső villamos energia betáplálásával működő) és passzív (a természetes áramlással, gravitációval működő) biztonsági elemeket. Mindezek eredményeként egészen extrém körülmények között is lehetséges lesz a reaktorok hűtése, így el lehet kerülni, hogy radioaktív anyag kerüljön a környezetbe. Utóbbit segíti az is, hogy az új reaktorokat egy kettős, hermetikus védőépülettel látják el, robosztus, duplafalú vasbetonszerkezettel - részletezte a kormánybiztos. 2016. március 18. Módosítják a képviselők a paksi atomerőmű-beruházással kapcsolatos törvényt az átláthatóság érdekében. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a paksi beruházásról szóló törvény ötödik paragrafusát együtt kell értelmezni az információs szabadságról szóló törvény közérdekű adatigénylésre vonatkozó fejezetével, valamint más ágazati törvényekkel - írta a Magyar Hírlap.
8
Alternatív energia Zöldre vált az áramtermelés az unióban 2016. március 14.
(grafika: vg.hu)
24 százalékos a megújuló alapú áramtermelő kapacitások aránya az Európai Unióban, de a növekedés évek óta tartó üteme is kevés a klímavédelmi célok megvalósításához - írta B. Horváth Lilla a Világgazdaságban, megjegyezve: épp ezért sürgették a párizsi klímacsúcson is a működési környezet javítását. Ugyanakkor ígéretes, hogy tavaly az EU-ban leállított fosszilis tüzelésű létesítmények helyét elsősorban megújuló alapúak vették át. Bár átadtak bő két paksi atomerőműnyi szén- és némi gázüzemű áramtermelőt is, az utóbbiak már környezetkímélőeknek minősülnek. A statisztikában a napelemek mellett új kategóriaként megjelent a „koncentrált fotovoltaikus kapacitás”, vagyis a naperőmű, amelynek nem túl nagy a részaránya, viszont gyorsan nő. A 2015-ös adatok két lényeges különbséggel, de ráerősítenek az EU-ban húsz éve uralkodó trendre. Egyrészt a korábbi években még nagy számban létesültek gázüzemű erőművek is, ma viszont alig, mert a jelenlegi gáz- és áramárak mellett nehéz azokat gazdaságosan működtetni, másrészt a hosszabb időszakban markánsabban megmutatkozik a szénerőművi kapacitások visszaszorulása.
Európában a szél a legfőbb megújuló energiaforrás 2016. március 16., 17.
(fotó: altenerg.hu)
Középtávon a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás Európában - állapította meg tanulmányában a német hátterű
9
Roland Berger tanácsadó cég. A 24.hu, az OrientPress, a ProfitLine, az AltEnerg/MTI ismertette a közleményt, miszerint tavaly a szélenergiát az állami támogatások, a rendszertechnológia és a csökkenő költségek számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett csökkenő állami támogatásokkal és piaci átvételi árakkal számol. A befektetőknek és a szélerőmű-parkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokra és élesedő versenyre kell készülniük, a csökkenő állami támogatások hatására várhatóan mérséklődik majd a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége. Az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A villamosenergiarendszereknek mintegy 100 terawattóra többletáramot kell elszállítaniuk a szélerőművektől és más, megújuló energiaforrásoktól a fogyasztókhoz. Erre azonban a rendszereknek fel kell készülniük: már középtávon mintegy 150 milliárd eurót igényelnek a biztonságos ellátáshoz szükséges bővítések. Az elemzők szerint ugyanakkor számos szárazföldi szélerőmű-park a jelenleginél sokkal hatékonyabban is üzemeltethető. Az üzemeltetők és tulajdonosok a működési költségek következetes lefaragásával átlagosan 45 százalékos megtakarítást, ezzel pedig javuló jövedelmezőséget érhetnek el. A technológiai fejlődésnek, a szabályozói változásoknak köszönhetően a költségekért felelős szolgáltatókkal és tulajdonosokkal kötött korábbi szerződések kedvező kilátásokkal újratárgyalhatók - teszik hozzá. A tanácsadó piaci becslésekre alapozva azt írta: 2030-ig évente körülbelül 15 milliárd euró tőkebefektetés várható a szektorban, így az ágazat 15 év alatt mintegy 230 milliárd eurónyi tőkét szívhat magába. 2030-ra a szárazföldi szélenergiából származik majd az összeurópai áramtermelés 13 százaléka, míg ez az arány 2012-ben 6 százalék körül volt. Ugyanezt az időszakot tekintve a szén elégetésével előállított áram részaránya valószínűleg a felére, 29-ről 15 százalékra csökken.
10
Magyar cég szállíthat utcai napelemes lámpákat Szudánba 2016. március 14., 15.
(illusztráció: beregled.hu)
A csarodai Bereg Led Kft. 2,2 millió euró (683 millió forint) értékben szállíthat utcai világításra szolgáló napelemes lámpatesteket Szudánba - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel. Ez alapján írta a Privátbankár, a 24.hu, a ProfitLine, az inforadio.hu, a Napi, hogy az üzletkötés a Kartúmban egy éve működő szudáni-magyar kereskedőház, valamint a kairói magyar nagykövetség támogatásával és együttműködésével valósult meg. Az egyedi magyar technológiával készülő, szabadalommal védett termékek Szudán ÉszakDarfúr tartományának székhelyén, el-Fásirban világítanak majd meg mintegy 20 kilométernyi utcaszakaszt. A lámpatestek telepítését várhatóan a nyár elejére fejezik be. A tárca megjegyezte: a Bereg Led Kft.-nek jó esélyei vannak arra, hogy a mostani projekt után további szerződéseket kössön közterek megvilágítására Szudán más részein is.
A hazai energiaszektor hírei Budapesti konferencia Oroszország energiapiaci szerepéről 2016. március 18.
(fotó: policysolutions.hu)
Az uniós országok, köztük Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére hívták fel a figyelmet az előadók a Policy Solutions és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja budapesti konferenciáján. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az Oroszország az európai energiapiacon címmel rendezett fórumon a menekültválság mellett az energiafüggőséget nevezte Európa legégetőbb problémájának. Úgy vélte:
11
Oroszország önmagában kockázatot jelent Magyarország és az Európai Unió számára, és ez részben energiapiaci folyamatokon keresztül "kúszik be" az EUba. Szerinte ez nem szűkíthető le a gázpiaci függőségre, viszont ennek felismerése hiányzik az európai és a magyar döntéshozatalból. A nukleáris függőségre, valamint az orosz cégek energiapiaci tulajdonosi jelenlétére is felhívta a figyelmet, például a gáztározók esetében. Magyarországot az orosz függőség szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek nevezte és - utalva a paksi bővítésre és a magyar energiapolitikára - bírálta a magyar kormányt, amely szerinte tovább növeli a függőséget. Boros Tamás, a Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet stratégiai igazgatója bemutatta az európai zöldekkel együttműködésben készített tanulmányt. Ebben 11 közép-kelet-európai országot, valamint Ausztriát, Finnországot, Görögországot és Németországot vizsgálták meg az orosz energiafüggőség szempontjából. A két legfontosabb orosz energiacég, a Gazprom és a Roszatom szerepét is feltérképezték. A tanulmány rámutat: a közép-kelet európai országok többsége komoly függőségben van az orosz energiaimporttól, ezen belül Magyarország az egyik legkevésbé független ország, hiszen a gáz, az olaj és a nukleáris energia szempontjából is erős a kötődése Oroszországhoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a függőség nem egyoldalú, hiszen Oroszország ugyanúgy rá van szorulva az Európából érkező pénzekre. Julia Sokolovicova, a közép- és keleteurópai Greenpeace tanácsadója a Roszatom európai projektjeivel kapcsolatban az Oroszországtól való függőség erősödését hangsúlyozta. (Gazdport, nrgreport.com/MTI)
VG: előkészítik az ELMŰ és az ÉMÁSZ eladását 2016. március 17. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ áramszolgáltató és -kereskedő társaságok külön cégbe szervezik hálózataikat tulajdonló és üzemeltető cégeiket azért, hogy azokat el lehessen adni az állam által kijelölt gazdasági társaságnak. Az adásvétel alapja a kormány és a két társaság németországi tulajdonosa, az RWE által tavaly májusban született szándéknyilatkozat - olvasható a Világgazdaságban. A szándéknyilatkozatban kimondták: a két hálózati társaság 49 százaléka 2016 első felében kerül magyar állami ellenőrzés alá. A külön cégbe szervezés a
12
tulajdonosváltás technikai eszköze - írta B. Horváth Lilla. Első lépcsőben az ELMŰ és az ÉMÁSZ igazgatósága tavaly jóváhagyta az ELMŰ DSO Holding Kft., illetve az ÉMÁSZ DSO Holding Kft. megalapítását, hogy majd e két új cég gyakorolhassa az ELMŰ Hálózati Kft., illetve az ÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. fölötti teljes befolyást. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ a két elosztótársaságban lévő üzletrészét apportként viszi be az ELMŰ DSO-ba és az ÉMÁSZ DSO-ba. A változáshoz 2015 októberében kérték a MEKH jóváhagyását, amelyet a hivatal a napokban adott meg - egyúttal 1-1 millió forinttal meg is bírságolta az ELMŰ-t és az ÉMÁSZ-t, mert kicsit előreszaladtak a cégbejegyzés kérelmezésével. A szándéknyilatkozat részeként a két társaság eladja egyetemes áramszolgáltatási üzletágát a Magyar Fejlesztési Banknak. A két eladó tavaly októberben kezdeményezte a MEKH-nél az engedélyek visszavonását, majd e tevékenységüket átruházták közös cégükre, az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re. A több mint 700 ezer főt ellátó új ügyfélszolgálati társaságukat pedig az MFB-hez tartozó ENKSZ Zrt. venné meg.
Az államé lehet a Démász is 2016. március 17., 16. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi meg a szegedi központú délalföldi áramszolgáltatót, a francia hátterű EDF Démász Zrt.-t. A hírt az áramcég dolgozói érdekképviseletéhez köthető forrás erősítette meg - írta a hvg.hu, majd ez alapján a Magyar Nemzet is. Az adásvétel még februárban kiszivárgott, de akkor nem volt ismert a vevő kiléte. Az EDF a napokban arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy a potenciális vásárló az ENKSZ, s az eladásról szóló szerződés aláírása a második negyedévben várható. A szerződés tartalmaz szociális garanciákat is - ezek az EDF menedzsmentje szerint azokat a negatív hatásokat ellensúlyozzák, amelyek a dolgozókat érhetik. A vevő egy éven keresztül vállalja például - bizonyos jogszabályi korlátozásokkal - a bérek szinten tartását és a létszám megőrzését. Az EDF Démász érdekképviselete és az EDF európai üzemi bizottsága azonban az EDF menedzsmentje által kínált szociális garanciákat nem tartja kielégítőnek, ezért további lépésekről egyeztetnek a tulajdonosokkal. Az EDF kivonulásában csak részben játszanak szerepet a hazai energiapolitikai változások (rezsiharc, különadók, megszorítások), hiszen az
13
energetikai cég globális értelemben is átalakulóban van. Ráadásul 2025-re át kell alakítani az egész francia energetikai rendszert, ami az EDF-et is érinti.
A FŐGÁZ adatai is nyilvánosak első fokon 2016. március 18., 17.
(fotó: hvg.hu)
A Fővárosi Törvényszék nem jogerős döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a szintén állami FŐGÁZ Zrt. számláit. Tóth Bertalan szocialista képviselőhöz köthető ez a per is, miután a honatya nem kapott választ egy tavaly márciusi közérdekűadat-igénylésre, amelyben kikérte a FŐGÁZ Zrt.-nek a Díjbeszedő vállalatcsoporttal és a Magyar Posta csoporttal fennálló, az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó gázmérő leolvasásához, fogyasztói számlák előállításához, postázásához és pénzügyi teljesítéséhez kapcsolódó hatályos szerződéseit. Miként a Magyar Nemzet, a Népszava, a hvg.hu írta, a képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen hatékonysággal működik az állam által megvásárolt FŐGÁZ, volt-e értelme a cég megvásárlásának. Az állami cég arra hivatkozott, hogy nem költségvetési szerv, nem is számít közérdekű adatnak a kért információ. A 444.hu értesülése szerint részben arra is hivatkoztak, hogy a FŐGÁZ nem közfeladatot lát el, továbbá piaci pozícióját rontaná, ha kiderülne: az állami tulajdonú cég mennyiért dolgozik az államnak.
A Ganz EEG szivattyúkat szállít a Belorusz Atomerőműnek 2016. március 16., 17.
(fotó: magyarhirlap.hu)
Megkezdte a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft., a Roszatom magyarországi leányvállalata az épülő Belorusz Atomerőműbe gyártott tíz nagy
14
teljesítményű hűtővíz-szivattyú szállítását - közölte a társaság az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a magyarhirlap.hu, a Napi, a ProfitLine, hogy a berendezéseket 2015 júniusában kezdték gyártani, az elkészült tíz szivattyú március végén érkezik a megrendelőhöz. A négy BPC-1800-as szivattyú a Roszatom beruházásában épülő Belorusz Atomerőmű 1-es blokkjának hűtőrendszerében a hűtőtornyokba továbbítja majd a hűtővizet. A szivattyúk óránként 32 500-42 500 köbméter közötti vizet szállítanak, emelőmagasságuk 28-tól 36,5 méterig terjed, a motorok teljesítménye 5 megawatt. A DBS-400-as segédüzemi szivattyú óránként 2930 köbméter vizet tud szállítani a mozgó alkatrészekhez. A Ganz EEG Kft. közölte azt is: további négy BPC-1800-as szivattyút gyárt még a Belorusz Atomerőműbe, ezeket várhatóan az év végéig szállítják. Szitár-Csanádi Attila, a Ganz EEG Kft. igazgatója hangsúlyozta: cégük először kapott lehetőséget arra, hogy a korábbi sikeres oroszországi szállításaik nyomán részt vegyenek a Roszatom egyik külföldi projektjében is. A Roszatom azoknak a beszállítóknak nyújt lehetőséget külföldi munkára, amelyek eddigi teljesítményükkel bizonyítottak - emelte ki az igazgató, aki arra számít, hogy a tervezett paksi beruházás mellett berendezéseket szállíthatnak a Roszatom további projektekhez is Finnországba, Törökországba, Indiába. A Ganz EEG Kft. 2012 óta rendszeresen szállít atomerőművi berendezéseket Oroszországba.
55 milliárdos osztalékot fizetne a MOL 2016. március 18., 17. A MOL Nyrt. igazgatósága 55 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja a társaság éves rendes közgyűlésének - tette közzé a cég a BÉT honlapján, amelyre a Gazdport, a ProfitLine, az Investor/MTI is hivatkozott. Az olajtársaság tavaly 50 milliárd forint osztalékot fizetett ki eredménytartalékából. Az egy részvényre jutó osztalék tavaly 485,49 forint volt. A társaság az idén április 14-re hívta össze éves rendes közgyűlését. A tulajdonosi fórum napirendjén a szokásos pontok mellett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választása is szerepel, továbbá az igazgatóság felhatalmazása saját részvények megszerzésére.
15
(grafika: nol.hu)
A Népszabadságban Marnitz István azt írta: a rekordméretű, csaknem 300 milliárdos tavalyi veszteség ellenére az osztalék mértéke növekszik. A javasolt 55 milliárdból a 24,6 százalékig tulajdonos magyar államra a lap számításai szerint 13,5 milliárd esik. Az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője nem sokallta az osztalék mostani mértékét. A MOL érveléséhez hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy a veszteség alapvetően az olajárzuhanás okozta eszközértékcsökkenésre vezethető vissza, ami nem jár valós pénzmozgással.
Külföldi energiaszektor Felépül az akkuyui atomerőmű 2016. március 17.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az orosz-török kapcsolatok romlása ellenére még az idén megkezdődik Törökországban az akkuyui atomerőmű építése orosz szakemberek irányításával - közölte az ankarai energetikai minisztérium, amelyre az atomenergiainfo.hu hivatkozott. Eszerint az eredeti terveknek megfelelően 2020-ra várható a létesítmény befejezése, bár ez feltehetően csak az első blokkra vonatkozik. Az erőműbe négy, egyenként 1200 megawattos, VVER nyomottvizes reaktort terveznek. Építésükről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. Ez lesz az első atomerőmű a világon, amely build-own-operate, azaz építsd-birtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd. Vagyis a Roszatom beruházásában épül, és a reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is a jórészt az orosz atomóriás leányvállalatai által alkotott projekttársaság, az Akkuyu Nuclear lesz. Törökország pedig a reaktorok beindítását követő 15 évre kötelezettséget vállal meghatározott mennyiségű, ott termelt áram
16
felvásárlására rögzített áron. A beruházás értékét 20 milliárd dollár körülire becsülik. A reaktorok a tervek szerint 60 éven át folyamatosan üzemelnek, teljes üzembe helyezésük után évi 35 milliárd kilowattóra energiát termelnek és a török energiafogyasztás mintegy 7 százalékát adják. Miután a török légierő tavaly ősszel lelőtte a Szíriában állomásozó orosz egységek egyik vadászrepülőjét, Moszkva gazdasági büntető intézkedéseket vezetett be Ankara ellen, ám azok nem érintik az olyan nagy beruházásokat, mint az akkuyui atomerőmű és a Török Áramlat gázvezeték - emlékeztetett a portál. Viharfelhők a Westinghouse fölött 2016. március 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kínában a világ első Westinghouse AP1000-es nukleáris reaktora az eredeti menetrendhez képest három év csúszással, csak 2017 júniusában kezdheti meg működését - olvasható az atomenergiainfo.hu másik cikkében. „Az eredeti tervek szerint 2013 decemberében már el kellett volna készülnie az első blokknak, de erre egyszerűen nem volt lehetőség, mert a kulcsfontosságú berendezések nem álltak rendelkezésre” - mondta Sun Qin, a China National Nuclear Corporation vezetője. A Westinghouse által tervezett harmadik generációs reaktor építését sújtja a kulcsfontosságú berendezések tervezési hibáiból adódó jelentős késés. Például a két blokk számára szükséges hűtővíz-szivattyúk csak tavaly év végén érkeztek meg. A konkurens harmadik generációs Európai Nyomottvizes Reaktor (EPR) hasonló problémákkal szembesül, így ezek a projektek is jelentős késésben vannak Finnországban, Franciaországban és Kínában is. Ugyanakkor a vállalat vezetője bízik abban, hogy a kínai fejlesztésű harmadik generációs modell, a Hualong 1 sokkal gördülékenyebben valósul meg. Kína első ilyen egységét építik a délkeleti Fucsien tartományban és várhatóan 2020 közepén át is adhatják. Kínának továbbra is ambiciózusak a nukleáris energetikai tervei, hiszen jelenleg 24 új blokk építése zajlik mintegy 24 000 MW teljesítménnyel. Reményeik szerint 2020-ra a beépített nukleáris kapacitás eléri az 58 000, 2030-ig pedig a 150 000 MW-ot.
17
Kártérítést várnak a cégek a német atomstopért 2016. március 18.
(fotó: ft.com)
Az E.ON, az RWE és a Wattenfall több milliárd eurós kártérítést szeretne a német kormánytól: törvénytelennek ítélik, hogy egy 2011-es döntés alapján be kell zárniuk atomerőműveiket. Az ügyben a napokban tartottak meghallgatást a karlsruhei alkotmánybíróságon - erre is kitért a vg.hu portál. A kormányon lévő CDU-CSU pártszövetség a 2009-es választások előtt még az atomerőművek üzemidő-hosszabbításával is kampányolt, ám a 2011-es fukusimai atomerőműbaleset után megváltoztatta álláspontját. A kártérítési igényről az ft.com portál is írt.
A cseh EPH is ajánlatot tett a Vattenfall barnaszén üzletágára 2016. március 17. A cseh Energeticky a Prumyslovy Holding a.s (EPH) befektetési alap és pénzügyi partnere, a PPF Investments Ltd. (PPF) kötelező érvényű ajánlatot tett a Vattenfall AB német barnaszén üzletágának megvásárlására - közölte az EPH tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. az MTI-vel. A közleményben Daniel Kretinsky, az EPH igazgatóságának elnöke kifejtette: tisztában vannak a Vattenfall barnaszén üzletágának jelenlegi helyzetével, azzal, hogy ha a következő években az áramárak nem emelkednek jelentősen, a társaság nem lesz képes osztalékot fizetni, sőt inkább negatív cash flow-t fog termelni. Az EPH ajánlata viszont azon a meggyőződésen alapul, hogy áthidaló technológiaként a barnaszén csökkenő, de mégis jelentős szerepet fog játszani, miközben biztonságos és egyedüli folyamatosan rendelkezésre álló belföldi szolgáltatásként jelentős szociális előnyökkel is jár majd - írta az ajánlattévő cég. A Vattenfall meghirdetett eszközei közé tartoznak a Jänschwalde, Welzow-Süd, Nochten és Reichwalde külszíni bányák, valamint a Jänschwalde, Schwarze Pumpe, Boxberg villamos erőművek és a Mitteldeutsches Braunkohlerevier-hez tartozó Lippendorf erőmű két blokkja, melyek beépített teljesítménye 8000
18
megawatt, munkavállalói létszáma pedig 8000. Az EPH ajánlata mind a MIBRAG, mind a Vattenfall önálló üzemeltetését tartalmazza, továbbra is a meglévő szervezetben és a jelenlegi vezetés irányítása alatt. Tavaly decemberben a cseh CEZ energiaipari konszern is ajánlatot tett a Vattenfall nyíltszíni barnaszén bányáinak, valamint barnaszén-tüzelésű és vízi erőművei megvásárlására. A Vattenfall még 2014 őszén jelezte szándékát brandenburgi és szászországi barnaszén aktíváinak eladására. (hir.ma/MTI)
Az Északi Áramlat-2 felülvizsgálatát kérik a V4-ek 2016. március 16., 20.
(fotó: nord-stream2.com)
A négy visegrádi ország a minap felszólította az Európai Bizottságot: vizsgálja felül, hogy az Északi Áramlat-2 projekt összhangban van-e az európai szabályokkal - közölte Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter Prágában, miután megbeszélést folytatott svéd kollégájával, Margot Walströmmel. Zaorálek szerint a V4-ek megismételték korábbi kifogásaikat és követelik a felülvizsgálatot. Ráadásul szerintük a vezeték megduplázná az Oroszországból Európába szállított földgáz mennyiségét - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Az Európai Bizottságnak címzett felhívást cseh részről Bohuslav Sobotka miniszterelnök írta alá. A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfői tavaly decemberben levelet írtak az Európai Tanács elnökének, rámutatva: ha Brüsszel prioritásnak tekinti az európai energetikai uniót, akkor biztosítania kellene, hogy ennek az elvnek minden projekt megfeleljen. Novemberben ugyanis több kelet-európai ország, köztük Magyarország is tiltakozott már. Az Északi Áramlat-2 részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi
19
Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát. Egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné. (inforadio.hu, figyelo.hu, Energiainfó, Népszava/MTI)
(fotó: figyelo.hu)
Közben Áder János magyar köztársasági elnök nem ítélte el az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat-2 megépítésének tervét a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával tartott közös sajtótájékoztatón. Miként a figyelo.hu portálon Csepi Lajos írta: a gázvezeték tervével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy az elmúlt hónapokban Európa határozottan kiállt energiaigényeinek az eddiginél több forrásból történő kielégítése mellett.
Moszkva támogatja az Északi Áramlat-2 megépítését 2016. március 17.
(fotó: oroszhirek.hu)
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték olyan kereskedelmi projekt, amit Oroszország támogat, és ellenzi az Európai Unióval folytatott energetikai párbeszéd átpolitizálását - jelentette ki Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes Moszkvában a TASZSZ hírügynökségnek. Arra reagált, hogy a V4-tagállamok, a három balti ország és Románia vezetői az EB elnökéhez írt levelükben tiltakoztak az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítése ellen. "Egy egyszerű igazságból indulunk ki: nem szabad folyamatosan az Oroszországi Föderáció és az Európai Unió közötti energetikai együttműködés átpolitizálására törekedni. Az Északi Áramlat-2 egy kereskedelmi projekt, és ha orosz és európai cégek érdeklődést mutatnak iránta, akkor valóban profitot akarnak kinyerni a projekt megvalósításából" - idézte őt a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, az oroszhirek.hu, a
20
magyaridok.hu/MTI. A miniszterhelyettes szerint minden esetben, amikor új elképzelések jelennek meg Oroszország és az EU energetikai együttműködésének kibővítésével kapcsoltban, azonnal színre lép az egyet nem értők csoportja, amely ezeket a folyamatokat lassítani vagy leállítani akarja. "Tudjuk, hogy ez mire vezet. Ékes példa erre a Déli Áramlat. Dél-Európa, amiatt, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére megszakadt ez a projekt, nem kapta meg a szükséges gázt, milliárdos beruházások vesztek el, és nem létesültek új munkahelyek" - mondta Meskov. "Ma dél-európai kollégáink keresik a lehetőségeket arra, hogy elvezethessék magukhoz az orosz gázt" - fogalmazott. Meskov szerint elvi jelentősége van az Oroszország és az EU közötti energetikai párbeszéd felújításának, mert mindkét oldalnak - amint a levél is utal rá - vannak kérdései a másikhoz. Úgy vélte, a sajtón keresztüli üzengetés helyett az orosz és az európai energetikai szakembereknek tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, a kapcsolatokat pedig nem kellene pusztán a szerződések meghosszabbítására vagy az Ukrajna területén áthaladó gáz áráról folytatott tárgyalásra korlátozni.
Napi: lezárták a tendert a csövek megrendelésére 2016. március 15. A Gazprom vezette Északi Áramlat-2 konzorcium nem várva meg a Balti-tengeri vezeték új beruházására az engedélyt, lezárta a tendert 2,2 millió tonna csővezeték megrendelésére - írta a Napi portálon Barabás T. János. Ez szükséges a tenger alján futó két, 2,5 ezer kilométeres vezeték megépítéséhez, amely Oroszországból Németországba szállítja a gázt. A szerződés értékét 2,6 milliárd euróra becsülik. Ennek 60 százaléka jut az orosz OMZ és CzTZ vállalatoknak, 40 százaléka pedig az Europipe német acélipari konzorciumnak - ez szállította az Északi Áramlat-1 csöveinek többségét. Ha megvalósul a beruházás, a következő évtizedben a Balti-tengeren a Gazprom évente minimum 110 milliárd köbméter gázt tud szállítani Németországba. Ez viszont megkérdőjelezi az orosz gáz Ukrajnán és Lengyelországon át történő exportját - erre a varsói Gazeta Wyborcza is felhívta a figyelmet. Nem meglepő tehát, hogy uniós tagországok azonnal tiltakoztak. A Gazprom még csak el sem kezdte a kötelező környezetvédelmi vizsgálatokat, máris döntött a csőszállításról. Heteken belül aláírják a szerződéseket, melyek szerint szeptemberben el kell kezdeni a csövek
21
szállítását és 2018-ban mindkét cső építését. A varsói lap szerint a Gazprom és nyugati partnerei nyomást akarnak gyakorolni az uniós intézményekre, amelyek nehezen hagyhatják figyelmen kívül a német gazdasági érdekeket.
200 millió eurós támogatás az energiaunióhoz 2016. március 19. Új pályázati felhívást tette közzé az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz programban, amelynek célja a kulcsfontosságú energiainfrastruktúra-projektek finanszírozása. A portfolio.hu beszámolója szerint erre az idei első pályázati körben 200 millió euró, azaz 63 milliárd forint áll olyan projektek rendelkezésére, melyek a szűk energetikai keresztmetszetek felszámolásával lehetővé teszik az energia uniós országok közötti szabad áramlását. A pályázati határidő 2016. április 28. Az EB információs napot szervez a projektgazdáknak április 7-én. A pályázatok finanszírozhatóságáról július végéig várható döntés. A Európai Bizottság közleményből kiderült, hogy 2016-ban összesen 800 millió eurót fordítanak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott energiainfrastruktúra támogatásokra. A második pályázati kört várhatóan nyáron hirdetik meg.
22
Hírek röviden 2016. március 16. A villamosenergia-ipari szakszervezetek minimum 3,4 százalékos reálbérnövekedést tartanak szükségesnek az idei évre. Ez figyelembe veszi az ágazat gazdasági lehetőségeit és az országos bérajánlásban foglalt elveket. A munkáltatói oldal azonban csupán 0,4 százalékos reálkereset-növekedést tart elfogadhatónak. (Munkajog/MTI) 2016. március 16.
(fotó: dehir.hu)
Csaknem 180 ország csatlakozott a WWF által elindított Föld Órája akcióhoz, amelyet immár 10-dik alkalommal tartottak március 19-én. A globális programban helyi idő szerint 20.30 és 21.30 között borultak sötétségbe a világszerte ismert épületek. Budapest díszkivilágítását is lekapcsolták, csakúgy, mint a képen látható Nagytemplomét Debrecenben. (dehir.hu/MTI) 2016. március 19.
(fotó: sport1tv.hu)
Az MVM Veszprém öt góllal győzött az ukrán Motor Zaporizzsja otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első mérkőzésén. A Kijev melletti Brovariban tartott mérkőzésen a magyar csapat nagy lépést tett a legjobb nyolc közé kerülésért. (sport1tv.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
23
