1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. január 11.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Újabb paksi blokkra kértek üzemidő-hosszabbítást Új nagykereskedelmi gáztarifák Február végére készen lesz a pécsi naperőmű Nem zár be a Vértesi Erőmű, csak szünetel
2 2-3 3-4 4
Szponzorálás Balázs János új koncertsorozattal indítja az évet MVM Veszprém: meghosszabbított szerződés
5 5
A paksi bővítés hírei Magyar Idők: a paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak Uniós levél a bővítési projekt vizsgálatáról Visszavontak három tendert
6-7 7-9 9
Alternatív energia Elektromobilitás: Magyarország vezető szerepre törekszik Önkiszolgáló CNG-töltőállomások épülhetnek Megújul a zöldenergia szabályozása Napsütésből hidrogén A szén-dioxidból hasznos üzemanyag is lehet
9-10 10-11 11 12 13
A hazai energiaszektor hírei Új néven folytatja a közműszolgáltatás részeként működő gázszolgáltató Versenytársat kaphat a MOL Szigorúbb energetikai szabályok az új épületeknél
14-15 15 15-16
Külföldi energiaszektor Vilniusnak kellene az atomerőmű Ukrajna: új tarifák a gázszállításban Megduplázta a gázimportot az unióból Ukrajna Rekordmennyiségű kőolajat termeltek az orosz vállalatok tavaly Cseh cég vette meg az RWE brit szénerőművét
16-17 17-18 18-19 19-20 20-21 Hírek röviden 21 Nem lesz drága az olaj - Megrendelést kapott az ABB a Tanap vezetékhez - Jól teljesítettek az ELMŰ részvényei tavaly - Itthon ezrek maradtak áram nélkül a hó és az ónos eső miatt
2
Hírek az MVM Csoportról Újabb paksi blokkra kértek üzemidő-hosszabbítást 2016. január 8.
(irat: oah.hu)
Az Országos Atomenergia Hivatal - az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére elindította az atomerőmű 3. blokkjának további 20 éves üzemeltetéséhez szükséges engedélyezési eljárást. Miként a hivatal honlapján közölte, egy 2011-es kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt feltételek teljesítése esetén a blokk a tervezett üzemidőn túl, az elemzésekben igazolt időtartamig működhessen. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elvégezte a jogszabályban előírtak szerinti vizsgálatokat és elemzéseket, azok eredményére alapozva engedélyt kért a 3. blokk 2036. december 31-ig történő további üzemeltetésére. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló hirdetményben az is olvasható, hogy az ügyintézési határidő hat hónap, de ez indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. (Az eljárás megkezdésének napja 2015. december 11-e volt).
Új nagykereskedelmi gáztarifák 2016. január 4.
(logó: mvm.hu)
A most indult negyedévben a Magyar Földgázkereskedő (MFGK) Zrt. a FŐGÁZnak egy kicsit drágábban, a GSEM-nek és a Tigáznak pedig kicsit olcsóbban adhatja el a gázt, mint 2015 utolsó három hónapjában. A gáztörvény év végi módosítása határozta meg, hogy az MFGK mely forrásból, milyen maximált áron adhat el földgázt az egyetemes szolgáltatás számára - írta a Világgazdaság. Miként B. Horváth Lilla jelezte: a FŐGÁZ-nál a cég legfeljebb
3
6,162 forintos árat érvényesíthet, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. esetében 6,381, a Tigáznál pedig 6,989 forintot. Az érvényesíthető szállítási és tárolási kapacitásdíj nem változott. A rendeletmódosítás miatt a FŐGÁZ az előző negyedévesnél 44,2 fillérrel drágábban juthat gázhoz, a GSEM viszont 19 fillérrel olcsóbban, és a Tigáz is spórolhat 0,4 fillért kilowattóránként. Az MFGK a hazai termelésű gázért kilowattóránként legfeljebb 2,949 forintot fizethet, ugyanannyit, mint 2015 utolsó negyedében. Ezen az átvételi áron múlik, hogy a hazai termelőknek mennyire éri meg gázt felhozniuk. Megjelent az a módszertan is, amely alapján eldönthető: a távhőtermelők mely költségei milyen mértékben és feltételekkel számítanak indokoltnak és melyek nem. Ennek alapján (is) készít az energiahivatal javaslatot arra a tarifára, amelyet az érintett erőművek alkalmazhatnak az egyetemes távhőszolgáltató vevőikkel szemben. Nem változott, hogy mekkora nyereségtényezőt kell figyelembe venni: ez a kapcsolt vagy megújuló forrást hasznosító termelők esetében 4,5 százalék, másutt 2 százalék lehet. Új viszont, hogy a nyereségkorlát feletti eredményt két éven belül a társaság energiahatékonyságának növelésére vagy költségének csökkentésére kell fordítani. Eddig a termelőnél keletkező többletet tovább kellett adni a szolgáltatónak, a szolgáltatónál keletkezőt pedig a végfelhasználóknak - írta összehasonlításképp a lap.
Február végére készen lesz a pécsi naperőmű 2016. január 5.
(fotó: pecsma.hu)
Az uniós szabályozásnak megfelelően halad a pécsi Tüskésrétre tervezett napelem-park kivitelezése. A projektgazda MVM Zrt. szerint a villamos energiát termelő erőmű heteken belül megkezdi működését - írta a pecsma.hu portálon Horváth L. Balázs. Novemberben jelentette be Páva Zsolt polgármester és Csizi Péter pécsi országgyűlési képviselő, hogy 3,5 milliárd forintos uniós támogatásból Közép-Európa egyik legnagyobb napelem-parkja épülhet meg Pécsen. Majd ezt a kormány további 1,5 milliárd forinttal toldotta
4
meg. A pécsi erőmű egykori, rekultivált zagyterületén több mint 10 hektáron csaknem 40 ezer napelem-tábla épül. A 10 MWp (Megawatt-peak jelentése: a csúcsteljesítmény MW-ban) teljesítőképességű erőmű nyolc, egyenként 1,25 MWp-s, modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel. A munkát elkezdték novemberben, de nem fejezték be december 31-ig, az uniós pénzek felhasználásának végső időpontjáig, de a projektgazda MVM Zrt. szerint ezzel nincs probléma. A késedelem azért nem okoz problémát, mert az uniós forrásból csak annyit pénzt hívnak le, amilyen készültségi fokban van a munka, más következménnyel nem kell számolni, vagyis a teljes támogatás elvesztésétől - tette hozzá a portál. A cég szerint egyébként is jól haladnak: a park hálózatra kapcsolása és üzembevétele január közepére, teljes befejezése február végén várható. Az MVM Zrt. tartja az elszámolási határidőt, betartja a szabályokat, így az erőmű heteken belül megkezdi üzemelését. Jelenleg a műszaki beállítások folynak a területen.
Nem zár be a Vértesi Erőmű, csak szünetel 2016. január 8.
(fotó: vert.hu)
Év elején befejezte áramtermelését a Vértesi Erőmű, emiatt a létszámcsökkentésről hozott döntés a jelenlegi dolgozók csaknem felét érinti, 233 munkást - erősítette meg a 24 óra lapnak Magyari József. Az elnök-vezérigazgató cáfolta, hogy az erőmű bezárt volna. Úgy fogalmazott: maximum három évig szünetel, a berendezéseket konzerválják, miközben folyamatosak a bányabezárással és a rekultivációval kapcsolatos feladatok. „A Vértesi Erőmű Zrt. termelő tevékenysége megszűnt. A kilátásokról később tudunk nyilatkozni, nem korábban áprilisnál” - tette hozzá. Az erőmű a távhőt adó hőszolgáltató egység tevékenységét az előírások, az engedélyek és a szerződések szerint zavartalanul folytatja. Ennek hátterében az áll, hogy a cég 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, amit az idén már az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. gázkazános mini erőműve lát majd el.
5
Szponzorálás Balázs János új koncertsorozattal indítja az évet 2016. január 7.
(fotó: kultura.hu)
Balázs János Liszt-díjas zongoraművész január 16-án szólóestet ad a Zeneakadémia nagytermében, amely egyben az új, „Zongora 1-ben” című sorozat első koncertje is. Az MVM Koncertek programjában a szólóestet két további kiemelt hangverseny követi - erre a kultura.hu hívta fel a figyelmet. A „Zongora 1-ben” bérlet új irányvonal a hazai zongoraestek világában: az egyrészes (60-65 perces) koncertek lehetővé teszik a közönségnek az este további folytatását, akár egy vacsorát, akár más programokat. A koncertek előtt a tematikusan felépített zongoraest műsorához illő italt szolgálnak fel a közönségnek, visszaidézve a 19. századi párizsi szalon hangulatát, amely megannyi nagy művésznek - így Lisztnek és Chopinnek is - társadalmi életük színtere volt. A koncertsorozat kellemes időtöltést ígér mindenkinek, aki szereti a klasszikus zongorairodalmat, a finom italokat és a Zeneakadémia elegáns hangulatát. MVM Veszprém: meghosszabbított szerződés 2016. január 8.
(fotó: mkb-mvmveszprem.hu)
Jövő nyárig meghosszabbította Javier Sabaté vezetőedző szerződését az MVM Veszprém férfi kézilabda csapatának vezetősége. A klub honlapján megjelent közlemény emlékeztet rá, hogy az ugyancsak spanyol Carlos Ortegát váltó Sabaté szeptember óta 18 mérkőzésen irányította a Bajnokok Ligájaezüstérmes, bajnoki címvédő csapatot. A 39 éves tréner új szerződése 2017. június 30-ig szól. (24.hu)
6
A paksi bővítés hírei Magyar Idők: a paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak 2016. január 9.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A decemberben nyilvánosságra hozott Rothschild bankház jelentésére hivatkozva írta a Magyar Idők, hogy a paksi beruházás jó üzlet Magyarországnak, a szabad piaci körülmények között is versenyképes és megtérül, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére. A lap felidézte: a Paks II. projektbe történő beruházás stratégiailag is fontos, tekintettel arra, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelő kapacitások egy része várhatóan rövid távon kikerül a rendszerből, és az új kapacitásbővítési projektekbe történő beruházással biztosítható a jövőbeni ellátás biztonsága a különböző áramtermelő technológiák kapacitásainak előre megjósolható kiesése esetén is. A jelentés szerint Magyarország nem teremt gazdasági előnyt a Paks II. atomerőműnek, mivel annak megtérülése várhatóan ugyanolyan piaci viszonyoknak és piaci árbizonytalanságoknak van kitéve, mint más villamosenergia-termelő technológiák, más ágazati beruházások - olvasható a cikkben. A Rothschild bankház számítása igazolja: nem szükséges állami támogatás a projekt megvalósításához. Kalkulációk alapján az is kijelenthető: nem szükséges sajáttőke-injekció a beruházás finanszírozásához azt követően, hogy a két blokk üzemel. Éppen ellenkezőleg, az üzemelő erőmű 2026-tól vagy 2027-től a feltételezett ártartománytól függően már osztalékot tud fizetni - írta a Magyar Idők. Az összeállítás kitért arra is, hogy „jól tárgyaltak a magyarok: a paksi beruházás nem drága”. A 12,5 milliárd euró maximális keret nem tűnik túlságosan alacsonynak vagy konzervatívnak az összehasonlítások alapján, ám ésszerű, tekintettel arra, hogy a kockázatok előre nem látható kiadásai a szállítót terhelik. A tanulmány úgy fogalmaz: a kockázatok elosztása magyar szempontból kifejezetten kedvezőnek tekinthető, ugyanis a magyar modell fix áras, kulcsrakész EPC-szerződés, ez esetben a kivitelező vállalja a potenciális többletköltségeket. A fix áras módszer azt jelenti, hogy ha a szükséges építési és
7
szolgáltatási munkák biztosításának mögöttes költségei megemelkednek, az nem a projekttulajdonos kockázata, hanem a beszállító hasznát és gazdaságosságát befolyásolja.
Uniós levél a bővítési projekt vizsgálatáról 2016. január 6.
(látványterv: pakspress.hu/MVM Paks II.)
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt a magyar kormánynak. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg - írta a nol.hu portálon Hargitai Miklós. A bizottság tavaly decemberben jelentette be, hogy mélyreható vizsgálatot indít a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt. Miként a nyilvánosságra került levél emlékeztet rá: a beruházási szerződésekben Oroszország vállalta, hogy Magyarországnak állami hitelt nyújt a paksi atomerőmű fejlesztéséhez, és a magyar állam az összes olyan beruházást közvetlenül fogja finanszírozni, amely a két blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges. E hozzájáruláson túl Magyarország nem tervez semmilyen pénzügyi támogatást nyújtani a projekthez, az új blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni, fix bevételek vagy garantált ár nélkül. A számos kitakart sort tartalmazó levél szerint a szerződésekben kötbér is szerepel - ez az információ eddig nem volt ismert, jegyezte meg a cikkíró. A magyar hatóságok úgy tervezik, hogy az új blokkokban termelt villamos energiát a piacon értékesítik a szokásos zsinóráram-eladási szerződéseknek megfelelően. A lap szerint a szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: „ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik". A magyar kormány saját álláspontját két
8
tanulmánnyal („A piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés", illetve „A Paks II. Atomerőmű projekt gazdasági elemzése" - utóbbi a Rothschild bankház munkájaként vált ismertté) igyekezett alátámasztani. Az Európai Bizottságnak bemutatott kormányálláspont szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5 százalékos adózás utáni megtérülést mutat, ezt azonban az EB az átadott anyagok alapján nem látta bizonyítottnak: úgy találta, hogy a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését olvasható a cikkben. Az uniós testület szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II. projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem - az erőmű exportpotenciálja és a fellépő exportkényszer miatt - az egész európai árampiacot is. Ezek alapján a bizottsági álláspont az, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz - a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül -, amelynek a jogszerűségét vizsgálni kell. A lap emlékeztetett: a magyar pozíció mindeddig arra épült, hogy a projektben egyáltalán nincs állami támogatás. A levélből kiderül: önmagában az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felmutatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi. Sőt, eddig egyáltalán nem indokolta a kormány, miért lenne összeegyeztethető az állami támogatás a belső piaci szabályokkal. Az EB azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I. és Paks II. nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra. A Margarethe Vestager uniós versenyjogi biztos által aláírt levél ugyanakkor leszögezi: a végső beruházási döntést - amellyel a Paks II. visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat - még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre. A november közepi keltezésű szöveg rögzíti, hogy a kormánynak egy hónapja van reagálni a bizottsági észrevételekre, és figyelmeztet rá: valamennyi jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel. Az EB mélyreható vizsgálatának 33 oldalas indoklásából kiderül, hogy az új erőmű tényleges vételára több lesz,
9
mint az eddig emlegetett 12,5 milliárd euró, a különbség ráadásul milliárd euróban mérhető - írta a figyelo.hu portálon Jandó Zoltán.
Visszavontak három tendert 2016. január 2. Három közbeszerzési eljárást is eredménytelennek nyilvánított a két új paksi blokk építéséért felelős Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., mert előre nem látható lényeges körülmény miatt nem tudna szerződést kötni. Erre a közbeszerzési törvény alapján joga van - írta a Magyar Idők. A kiírások a tartalék gázturbinás erőmű megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, a két új blokk hálózati csatlakozásához szükséges alállomási létesítmények részletes műszaki tervére és a blokkoknak a villamosenergia-rendszerhez történő csatlakozási tervére vonatkoztak. Ezek együttes értéke több mint nettó 100 millió forint.
Alternatív energia Elektromobilitás: Magyarország vezető szerepre törekszik 2016. január 5.
(fotó: kormany.hu)
Magyarország vezető szerepet tölt majd be az elektromobilitásban a középeurópai régióban, a kormány céltudatos intézkedésekkel segíti elterjedését erről Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán. Ismertette: az ország elektromos autókkal történő "bejárhatósága" érdekében rövid időn belül 150 gyorstöltőt létesítenek, ehhez elindították a szükséges jogszabály-módosításokat. A töltőállomások üzemeltetőire a szokásosnál sokkal kedvezőbb engedélyezési
10
eljárás vár - mondta az államtitkár. Kitért arra is, hogy számos kedvezménnyel ösztönzi a kormány az elektromos autók vásárlását, egyebek mellett nem kell regisztrációs adót fizetniük az új tulajdonosoknak, áfa-kedvezmény jár nekik, a buszsávot is szabadon használhatják a zöld rendszámú autók. Ezeknek az előnyöknek kompenzálniuk kell, hogy jelenleg az elektromos autók ára magasabb a hagyományos járművekénél. Jelezte: a technikai fejlesztések idővel olcsóbbá, hatékonyabbá, üzembiztosabbá teszik az elektromos autókat.
Önkiszolgáló CNG-töltőállomások épülhetnek 2016. január 6.
(fotó: autoszektor.hu)
Önkiszolgáló CNG-töltőállomások épülhetnek a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete szerint - közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület. Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke nagyon fontos változásnak nevezte a rendelkezést, hiszen a járműveket a jövőben kiszolgáló személyzet nélkül is tölthetik, így a töltőállomások fenntartási költsége csökken - írta az Autószektor, a holvezessek.hu, a GazdPort/MTI. Szakképzett üzemeltető alkalmazottakra azonban továbbra is szükség lesz - tette hozzá. Az új szabályozással csökkenhetnek a gázközlekedésre rakódó költségek a töltőinfrastruktúra kialakításánál és a járművek kötelező vizsgáztatásánál is. Így még vonzóbbá válhat a hazai autósok számára a sűrített földgázzal történő közlekedés. Magyarországon 8 nyilvános CNG-töltőállomás üzemel, de az egyesület arra számít, hogy idén számuk akár meg is duplázódhat, 2017-ben pedig további 50 töltőállomás is megjelenhet. A minisztériumi rendelet értelmében a CNG-üzemű járművek gázrendszerét 4 évente kötelező felülvizsgálni. A töltőberendezésekre és a járművek gáztartályaira vonatkozó, korábban érvényben lévő kötelező szétszerelés megszűnt. A CNG (nem azonos az LPG néven ismert autógázzal) 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag és
11
kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagoknál. A CNG-meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál csaknem 25 százalékkal alacsonyabb. Szilárdrészecskekibocsátásuk szinte nulla, nitrogén-oxid-kibocsátásuk pedig a szigorú EURO6 norma előírásai által megszabott határérték alatt marad.
Megújul a zöldenergia szabályozása 2016. január 8.
(fotó: tozsdeforum.hu)
Számos változás léphet életbe a zöldáram piacán, ha elfogadja a parlament a rendelettervezetet, amely a megújuló energiából származó áram támogatási rendszerét módosítaná. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által összeállított dokumentum a kötelező átvételi rendszer finanszírozásához szükséges összegek megállapításáról és kifizetéséről szól - erre is kitért a Magyar Idők cikkében Somogyi Orsolya. A javaslat egyebek mellett újabb tervezési és bejelentési kötelezettségeket ír elő a termelőknek. Így például kötelesek lesznek minden hónap hetedik munkanapjáig áramtermelési tervet készíteni a következő 12 hónapra havi és zónaidőnkénti bontásban, de napi termelési rendet is le kell adniuk. A lap által megkeresett energiakereskedelmi és jogi szakértők egyelőre elemzik, milyen hatással lesz a tervezet a megújulók piacára. Ez a dokumentum ugyanakkor még nem az, amelyre a megújuló energiákat hasznosító társaságok várnak. Az EU olyan csomagon dolgozik, amely egyfajta kapacitástendereztetést vezetne be, így azt, hogy melyik technológia milyen teret nyer, a projektek egymáshoz viszonyított versenyképessége döntené el mondta korábban a lapnak ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója. E rendszerben - amelyet az uniós döntés után a magyar jogi környezetbe is át kell majd ültetni - az egyes projektek versenyeznek, nem pedig az egyes technológiák.
12
Napsütésből hidrogén
2016. január 8. Németországban 2023-ra 1000 MW olyan kapacitást kívánnak kiépíteni, amellyel gázt állítanak elő villamos energiával - írta a Világgazdaság. Megoldást kínál az időjárásfüggő áramtermelés és a kereslet összhangjának közelítésére az „áramból gázt” (Power to Gas) technológia. A módszernek már több éve vannak eredményei, de az igazi áttörés még várat magára. A koncepció lényege, hogy elektrolízissel hidrogénné alakítják a nap- vagy szélerőművek termelte energiamennyiséget, amelyet az áramhálózat éppen nem tud felvenni. A Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület tájékoztatása szerint e megoldással részben energiatárolási, részben szabályozási feladatok láthatók el. Az így keletkező hidrogén felhasználása sokrétű: a gáz meghatározott (engedélyezett) arányban hozzákeverhető a hálózatos földgázhoz, bevethető közlekedési hajtóanyagként - ehhez persze kellenek hidrogén tüzelőanyag-cellás járművek -, de szintetikus földgázt is lehet belőle gyártani. A mesterséges földgáz is bekerülhet a hálózatba, a földgázüzemű járművek üzemanyag-tartályába. A fejlesztésekben a már 21 ilyen projektet üzemeltető Németország az élen jár. Az ottani energiaügynökség (DENA) 2023-ra ezer megawattnyi hidrogéntermelő kapacitást szeretne az országban. (Hidrogén természetesen bármilyen villamos energiával előállítható, a megújulók azért kerültek középpontba, mert elsősorban ezek okoznak rendszerszabályozási és tárolási problémát - jegyezte meg B. Horváth Lilla.) A már működő németországi létesítmények elektrolizáló teljesítménye néhány tíz kilowatt és egy megawatt között mozog. Az egyik legutóbb üzembe állított berendezés másfél megawattos, az E.ON Gas Storage megbízásából épült. A társaság másik, 2013 óta működő két megawattos PtGüzeme az első évében 2 millió kilowattórányi hidrogént juttatott a földgázhálózatba. A PtG demonstrációs projekt célja, hogy igazolja a koncepció műszaki megvalósíthatóságát, felmérje a szabványosítás lehetőségét, csökkentse a megoldás költségeit és tesztelje az üzleti modellt. A 2020-as évekre az elektrolizálók fajlagos költségét a mostani 800-6000 euró/kilowattóráról 500 euróra szeretnék leszorítani.
13
A szén-dioxidból hasznos üzemanyag is lehet 2016. január 8.
(fotó: sciencealert.com/new-material-converts)
Egy kínai kutatócsoport létrehozott egy új anyagot, egy mikroszkopikus vastagságú kobaltréteget, amely formiáttá alakíthatja a szén-dioxidot. Ezzel a lépéssel a környezetkárosító gáz környezetkímélő üzemanyaggá alakítható, mert a formiát káros melléktermékek nélkül ég el - erre is utalt az Indexen Hegyeshalmi Richárd. Az új fejlesztéssel megakadályozható lenne, hogy minden évben 36 gigatonnányi szén-dioxid kerüljön a légkörbe a fosszilis üzemanyagok használatakor. A kutatók évtizedeken át keresték a módját a szén-dioxid hatékony átalakításának. Az első tesztek arra utalnak, hogy a kobaltszűrő csakugyan megoldást nyújthat a problémára. „Persze évekig is eltarthat, mire sikeres, kereskedelmi forgalomban kapható eszköz lesz belőle. De a fejlesztésnek ebben a szakaszában minden reakció pozitívnak tűnik” mondta Karthish Manthiram vegyészmérnök, a Kaliforniai Műszaki Intézet munkatársa, aki nem vett részt a fejlesztésben. A szűrőhöz mindössze négy atom vastagságú rétegeket használnak; ezek mindegyike kobaltból, illetve kobalt-oxidból készült. Az elektroredukció során - ez változtatja meg a széndioxid molekulaszerkezetét - olyan üzemanyag születik, amely több energiát szolgáltathat, mint amennyi létrehozásához szükséges. Így az új eljárással a káros szén-dioxidból hasznos üzemanyag lesz.
14
A hazai energiaszektor hírei Új néven folytatja a közműszolgáltatás részeként működő gázszolgáltató 2016. január 4., 5.
(fotó: origo.hu)
ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. néven, megújult arculattal folytatja tevékenységét 2016-tól a nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő, a FŐGÁZ által tavaly ősszel a GDF SUEZ-től megvásárolt GSEM Zrt. A társaság MTI-hez eljuttatott közleményét a Tőzsdefórum, a hirado.hu, az Elemzésközpont, az nrgreport.com, az origo.hu, a stop.hu, a ProfitLine, a nepszava.hu is ismertette. Eszerint a korábban francia tulajdonban lévő cég továbbra is a megszokott színvonalon szolgáltatja a földgázt. A fogyasztóknak nem kell szerződést módosítaniuk, sem átalakítaniuk a csoportos beszedési megbízást. Műszaki kérdéseket érintő problémákkal (pl. gázszivárgás) továbbra is a területileg illetékes Égáz-Dégáz elosztótársasághoz kell fordulni, a mérőórát is ez a cég olvassa le a korábban megszokott menetrend szerint. Az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. a nemzeti közműszolgáltatás részeként több mint 750 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztónak juttatja el a gázt Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében. Az ENKSZ Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ 2015. szeptember 4-én írt alá szerződést a GDF International S.A.-val a GSEM megvásárlásáról. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót, amely a hatósági jóváhagyás után 2015. szeptember 28-án lezárult.
Versenytársat kaphat a MOL 2016. január 8. Gyökeresen átrendezheti a magyar üzemanyag-piacot a cseh Unipetrol magyarországi cégalapítása. Tavaly októberben, mindössze hat nappal azután, hogy a lengyel PKN Orlen tulajdonában lévő cseh Unipetrol alulmaradt a MOL-
15
lal szemben a hazai Agip-kutakért folytatott versenyben, a cseh olajcég magyar leányvállalatot alapított Unipetrol RPA Hungary néven - írta Marnitz István a Népszabadságban. Hazai szakértők szerint az anyavállalat egyelőre csak az üzemanyag-nagykereskedelmet bízza az új cégre, ám folyamatosan vizsgálja a kútvásárlási lehetőségeket is. Egy szakértő úgy látja: jelenleg a magyar kútpiacon egyedül az Unipetrol jöhet szóba komoly vevőként. Visszatérő vélemény a piacon, hogy legkönnyebben a második legnagyobb hálózatot üzemeltető Shell céget lehetne eladásra bírni, de korábbi nyilatkozatai alapján akár az OMV is elfogadhat egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Igaz, a derűlátásra okot adó forgalmi adatok miatt az ár egyre magasabb - jegyezte meg a lap. Az Unipetrol akkor is felmerülhet vevőként, ha az európai versenyhatóság csak bizonyos számú töltőállomás értékesítése fejében engedélyezné a MOL-nak az Agip-ügyletet. Az új leányvállalat megalapítása az Unipetrol hosszú távú piaci érdekei, üzleti tevékenysége erősítését szolgálja - erről tájékoztatta a lapot a cseh cég.
Szigorúbb energetikai szabályok az új épületeknél 2016. január 5.
(fotó: portfolio.hu)
Az új lakástámogatási rendszerről szóló kormányzati intézkedések szigorúbb épületenergetikai követelményekkel párosulnak, így az új épületek energiaigénye jelentősen, akár a felére csökkenhet - a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményét a Pénzcentrum, a Privátbankár, a 24.hu, a vg.hu, az inforadio.hu, a gazdasagportal.hu/MTI is ismertette. Az épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet kimondja: ha egy épület központi költségvetésből származó támogatással valósul meg, azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Tehát a szigorítás miatt pl. a falaknak, nyílászáróknak a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Minden beruházás az eddigieknél jóval
16
nagyobb energiamegtakarítást jelent majd a költségoptimalizált szintre vonatkozó épületenergetikai előírásoknak köszönhetően. A MEHI úgy látja: szükség van a minél szélesebb körű tájékoztatásra. Nemcsak az építészek, a mérnökök számára elengedhetetlen, hogy a CSOK-os lakások tervezésénél, építésénél tisztában legyenek az új szabályokkal, az építtetőknek is elemi érdekük, hogy most épülő házuk, lakásuk ne váljon pár éven belül energetikailag elavulttá, és emiatt veszítsen értékéből. Fontos az is, hogy a CSOK odaítélésénél és az elkészült épületek esetén a hatóságok ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e a jogszabályok által előírt követelmények, hiszen az energia-megtakarítás, a hatékonyság növelése közös érdek - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
Külföldi energiaszektor Vilniusnak kellene az atomerőmű 2016. január 4., 6.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Litvánia nem mondott le egy új atomerőmű építésének tervéről - jelentette ki éves sajtóértekezletén Algirdas Butkevičius miniszterelnök. Szerinte a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia energetikai miniszterei az idén is tárgyalnak majd a közösnek szánt projektről. Felidézte, hogy egy decemberi ülésén Vilniusban az észt miniszterelnök azt mondta: szeretné látni a végső kalkulációkat - írta az AtomenergiaInfo szakportál. Litvánia az uniós csatlakozás feltételeként vállalta, hogy bezárja a szovjet korszakból örökölt ignalinai atomerőművet, amelynek két reaktora az ország energiaigényének több mint kétharmadát adta. Az első blokkot 2004, a másodikat 2009 végén kapcsolták le. Litvánia ezzel energiaexportőrből energiaimportőrré vált. Ugyanakkor olyan tervek születtek, amelyek értelmében a három balti állam Lengyelországgal együtt épít új atomerőművet az ignalinai szomszédságában. A kelet-litvániai Visaginasba tervezett beruházáshoz a japán Hitachit választották stratégiai
17
partnerül, ám 2011 végén a PGE lengyel energetikai társaság elhagyta a projektet. Voltak viták a balti országok között is, de az atomerőmű tervét végül azután tették félre, hogy egy 2012 októberében tartott referendumon a litván szavazók többsége nemet mondott rá. Igaz, döntésük nem kötelező érvényű, és Butkevičius kormányfő ezt igyekszik is kihasználni. Noha akkori formájában ő is túlságosan drágának találta a becslések szerint 5-7 milliárd eurós beruházást, most - bár a műszaki tartalom nem változott - arra hivatkozik, hogy a referendum a korábbi konstrukcióra vonatkozott, a konkrét projektről és feltételekről nyilvánítottak véleményt, ám az állami költségvetést terhelő tételek azóta jelentősen csökkentek. A politikus korábban azt is felvetette, hogy újabb népszavazást kellene tartani.
Közben Litvánia felszólította európai uniós szomszédjait, hogy akadályozzák meg a határai közelében épülő új orosz atomerőműveket - erről a Faktor számolt be. Ha ezt nem teszik meg, akkor bojkottálják az ezekben termelt áramot, mert Litvánia szerint ezek a létesítmények nem biztonságosak. Rokas Masiulis litván energiaügyi miniszter szerint a Fehéroroszország nyugati részén és az orosz kalinyingrádi atomerőművek veszélyt jelentenek a szomszédos országokra. Az Oroszország által a litván határtól 50 kilométerre, Fehéroroszországban épített atomerőművet a tervek szerint 2018-ban helyezik üzembe. A kalinyingrádi erőmű építését 2013 óta befagyasztották. "Litvánia máig nem kapott választ a két erőmű biztonságával kapcsolatos kérdéseire" mondta a miniszter. Litvánia tavaly december elején kapcsolódott a lengyel és a svéd áramhálózatra, erősítve uniós kapcsolatait és csökkentve függőségét Oroszországtól. Ukrajna: új tarifák a gázszállításban
2016. január 5., 7.
(fotó: naftogaz.com)
Az eddigi, tárgyalásokon meghatározott gázszállítási tarifák helyett Ukrajna ezentúl olyanokat alkalmaz, amelyeket az uniós elvárások szerint képez a tavaly májusban elfogadott gáztörvénye szerint - erről a Világgazdaságban írt
18
B. Horváth Lilla. A törvény - amely a tranzitra is vonatkozik - 2015. október 1jétől hatályos, de az ukrán Nemzeti Energia- és Közműbizottság decemberben hagyta jóvá az új tarifákat. Még nem tudható, hogy ez csökkenést vagy emelkedést jelent, mindenesetre érinti a vevő, így a magyarországi nagykereskedő által fizetendő árat is. Egyelőre az ukrán állami Naftogaz is elemzi az új szabályozást, egyúttal felkérte orosz partnerét, a Gazpromot, hogy együtt is vitassák meg a változásokat. A laphoz eljuttatott közleményében a Naftogaz hangsúlyozta: a tarifaképzés módosulása nem érinti magát a tranzitot. Eddig a két kereskedelmi partner alapvetően a szállított gáz mennyisége és a szállítás távolsága alapján döntött a tranzitdíjakról. Az átvett uniós elvek szerint viszont az áraknak tükrözniük kell a rendszerüzemeltető költségeit (ezeket az ukrán energiahatóság hagyja jóvá), alkalmazni kell hozzá a kapacitáslekötés rendszerét, és az ország gázrendszerének minden egyes be- és kilépési pontján is ezeket kell érvényesíteni. Az ukrán energiahatóság döntése minden piaci szereplőre kötelező. A Naftogaz vezérigazgatója, Andrij Koboljev hangsúlyozta: cége a változásoktól függetlenül is megbízható partner kíván maradni, stabilan, megszakítások nélkül továbbítja a tranzitra átvett orosz gázt az európai vevőknek. Az európai szabályozás átvétele közelebb visz afelé, hogy Ukrajna gázrendszere integrálódhasson az európai hálózatba, ezáltal biztonságosabb lehet a gázszállítás Európa felé. A Naftogaz hivatalosan is tiltakozott az Európai Bizottságnál a tervezett Északi Áramlat II. beruházás ellen. Két fő ellenérve: az orosz hátterű projekt nem illeszkedik az Európai Energiaközösség szabályozásához és akadályozhatja a piaci versenyt. A beruházással az eddiginél több orosz gáz érkezhet a földrészre Németországon keresztül, viszont több, jelenlegi tranzitútvonal jelentősége csökkenne. (Világgazdaság) Megduplázta a gázimportot az unióból Ukrajna
2016. január 6. Ukrajna 2015-ben kétszer annyi földgázt importált az Európai Unióból, mint az előző évben - közölte az Ukrtranszgaz állami gázszállító vállalat. Tavaly az unióból érkezett földgáz mennyisége elérte a 10,3 milliárd köbmétert. Ennek java részét, 9,7 milliárd köbmétert Kijev Szlovákiából importálta, Magyarországról félmilliárd, Lengyelországból pedig 0,1 milliárd köbmétert.
19
Emellett Ukrajna jelentősen csökkentette a behozatalt Oroszországból: míg 2014-ben 14,5 milliárd köbmétert, addig tavaly csupán 6,1 milliárdot importált. Ukrajna tavaly november végén állította le a földgázimportot Oroszországból. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint azért, mert Moszkva jóval drágábban kínálta a gázt, mint amennyiért Kijev azt az Európai Unióból beszerezte. 2015 végén a Gazprom ezer köbméterenként 227 dolláros árat szabott az ukrán Naftogaz számára. Kijev nem zárkózik el az elől, hogy idén - ha szükségessé válik - ismét vásároljon földgázt Oroszországtól, de legfeljebb csak 207-208 dollárért. 2016-ban a várakozások szerint Ukrajna az Európai Unióból 175-180 dollárért tudja majd beszerezni a gázt. (stop.hu, magyaridok.hu, Privátbankár, Index, mno.hu, ProfitLine/MTI)
Rekordmennyiségű kőolajat termeltek az orosz vállalatok tavaly 2016. január 4.
(fotó: rosneft.ru)
Alacsony világpiaci árak mellett rekordmennyiségű kőolajat termeltek ki és jelentősen növelték exportjukat az orosz vállalatok 2015-ben. A Privátbankár, az OrientPress, az Elemzésközpont/MTI is ismertette az Interfax orosz hírügynökség által közreadott hivatalos statisztikát, miszerint a gázkondenzátummal együtt kitermelt kőolaj mennyisége 534 millió 81 ezer tonna volt, ami 1,4 százalékkal haladja meg az előző évit. A Független Államok Közösségén kívül eső külföldi országokba irányuló orosz olajexport mennyisége 10,6 százalékkal, 220 millió 267 ezer tonnára emelkedett. Földgázból viszont 1 százalékkal kevesebbet hoztak fel a föld mélyből, összesen 653 milliárd 349 millió tonnát. Decemberben 45 millió 782 ezer tonna - napi átlagban 10 millió 825 ezer hordó - kőolajat bányásztak ki Oroszországban, ez 1,5 százalékkal haladja meg a 2014. decemberi adatot.
20
A legnagyobb orosz olajipari vállalatok tavalyi kőolaj-kitermelési adatai: Rosznyefty: 189 millió 202 ezer tonna Lukoil: 85 millió 654 ezer tonna Szurgutnyeftyegaz: 61 millió 622 ezer tonna Gazprom Nyefty: 34 millió 326 ezer tonna Tatnyefty: 27 millió 248 ezer tonna Szlavnyefty: 15 millió 475 ezer tonna Basnyefty: 19 millió 919 ezer tonna RuszszNyefty: 7 millió 387 ezer tonna Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője, a költségvetés jelentős bevételre tesz szert a nyersolaj exportjából. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter év végi interjújában kijelentette: 2016-ban hordónként 40 dollár körül lehet a kőolaj átlagára, az orosz költségvetésben is ezzel terveznek.
Cseh cég vette meg az RWE brit szénerőművét 2016. január 8.
(fotó: epholding.cz)
A cseh EPH energiaipari konszern vásárolta meg a német RWE brit szénerőművét, hogy biomassza üzeműre alakítsa át - közölte honlapján a német RWE konszern. A cseh EPH (Energetický a prumyslový holding) brit leányvállalata, az EP UK Investments Limited vásárolta meg az északkeletangliai lynemouth-i szénerőmű üzemeltetőjét, a Lynemouth Power Limited vállalatot a német RWE konszerntől. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A cseh befektető célja a 420 MW teljesítményű erőmű átalakítása biomassza üzeműre. A Lynemouth Power tavaly decemberben kapta meg az Európai Bizottság engedélyét az átalakítás állami támogatásához. Az RWE 2012-ben vásárolta meg Lynemouth Powert. Az EPH egyike a vezető közép-európai energiaipari konszerneknek. Tevékenysége az energiaellátás teljes vertikumát lefedi, működési területe a Cseh Köztársaságon kívül Szlovákiára, Németországra, Olaszországra, Nagy-Britanniára, Magyarországra és
21
Lengyelországra terjed ki. Az EPH piacvezető a szlovák földgázpiacon és az orosz gáz egyik legnagyobb szállítója az Európai Unióba. (Tőzsdefórum/MTI)
Hírek röviden 2016. január 8. Londoni elemzők szerint elég valószínűtlen, hogy a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára az évtized hátralévő részében visszakúszik a száz dollár körüli szintekre. A Brent hordója a mostani 33 dollárról 2017-ben 60 dollárra, 2020-ig pedig 70 dollárra drágulhat. (nrgreport.com/MTI) 2016. január 7. A svájci-svéd ABB nagy volumenű megrendelést kapott a Törökországot átszelő Tanap földgázvezeték építésében. Integrált szoftvermegoldásokat szállít a távközlési és folyamatirányítási rendszerekhez, amelyek felügyelik és vezérlik az 1850 km-es vezeték működését. Az ABB cégnek magyarországi érdekeltsége is van. (Világgazdaság) 2016. január 4. Az ELMŰ papírjai hoztak a legnagyobb nyereséget tavaly a Budapesti Értéktőzsdén. Az áramszolgáltató részvényeivel 70 százaléknál nagyobb nyereséget lehetett elérni. A listán negyedik az ÉMÁSZ, csaknem 56 százalékos haszonnal. (Világgazdaság) 2016. január 8. Az ország valamennyi településén helyreállt január 8-án délutánra az áramszolgáltatás. A hó és az ónos eső több térségben okozott fennakadást az áramellátásban. A leszakadt ágak vezetékeket rongáltak meg, emiatt 125 település több mint 40 ezer fogyasztójánál átmenetileg nem volt szolgáltatás. (inforadio.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
22
