1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. július 11.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Befejezték a hiba kijavítását a paksi egyes blokkban NAÜ: tanulni kell a fukusimai atomerőmű-balesetből A 15 hónapos üzemeltetési ciklusról is szó volt az OAH szemináriumain Az idei nyári áramfogyasztási csúcs eddig 6304 megawattóra volt Többet fizetnek a cégek a gázért az MVM-nek Az MVM NET szélessávú technológiát épít a pápai járásban
1-2 3-4 5 6-7 7-8 8-9
Szponzorálás Az MVM bemutatja: rövidesen kezdődik a VeszprémFest
9
A paksi bővítés hírei Lázár János nem tud arról, hogy átvennék tőle a paksi projektet Gépészmérnöki kurzus indul a bővítéshez kapcsolódóan
9-10 10-11
Alternatív energia Naperőmű épült Sajóbábonyban Zöldenergia: a britek túlvállalták magukat Az USA, Kanada és Mexikó a tiszta energiáért
11-12 12-13 13-14
A hazai energiaszektor hírei Országos kampányt indított a MEKH a mérőórák védelmére Majdnem egymillió ember csúszik heteket a rezsiszámlákkal Az unió legszennyezőbb szénerőművei között a Mátrai Erőmű
14-15 15-16 16-18
Külföldi energiaszektor A franciák már bontanák az atomerőművet Az atomerőművekkel együtt szélgenerátor-parkokat is kínál a Roszatom Harmadával nőtt az Ukrajnán át Európába szállított gáz mennyisége Drágul az áram Nagy-Britanniában a Brexit miatt
18 18-19 19 20
2
Hírek az MVM Csoportról Befejezték a hiba kijavítását a paksi egyes blokkban 2016. július 8., 5., 6., 7.
(fotó: haea.gov.hu)
A paksi atomerőmű 1-es blokkján befejezték a július 5-én meghibásodott egyik generátor gerjesztőgépének cseréjét. A blokk július 7-én, 18 óra 6 perckor elérte névleges teljesítményét - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. A blokk a hiba után csökkentett, 50 százalékos teljesítménnyel üzemelt. Az eset a védelmi rendszerek működését nem igényelte, a blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyeztetve, a javítás cserével elvégezhető volt. Az esemény a nukleáris biztonságot nem érintette - közölte honlapján hivatal. A paksi atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal korábbi tájékoztatása alapján írta a Napi, a hvg.hu, az Origó, a nol.hu, az atv.hu, a ProfitLine, az Energiainfó/MTI, a pakspress.hu, hogy július 5-én, 12 óra 11 perckor 100 megawattot meghaladó teljesítménycsökkenés történt az 1. blokkban. Villamos berendezés romlott el. Egy generátornál észleltek problémát, amelynek feltárásához a hozzá tartozó turbinát leállították, így a blokk csökkentett teljesítménnyel, egy turbinával üzemelt. Az erőmű teljes termelésének nyolcada esett ki, de nem keletkezett zavar az áramellátásban - erről a Világgazdaság számolt be. A rendszerirányítónak ugyanis egyrészt rendelkeznie kell a kieső, legnagyobb erőművi egység pótlására alkalmas tartalékokkal, ez jelen esetben 500 megawatt. Másrészt a hiányt negyedórán belül meg kell tudnia szüntetni. A MAVIR az említett tartalékokból vásárolt, azon belül is az olcsóbb, úgynevezett szekunder forgó tartalékból. A rendszerirányító mindig a számára felajánlott, legolcsóbb tartalékot veszi igénybe, amely származhat akár importból is - részletezte cikkében B. Horváth Lilla. Mindössze 19 óra szerelési idő volt szükséges ahhoz az alkatrészcseréhez, amely egyes blokkban vált szükségessé - tájékoztatta a Magyar idők c. lapot az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. sajtóosztálya. A teljes blokkleállás lehetősége a társaság válasza szerint nem áll(t) fenn - olvasható Somogyi Orsolya cikkében.
3
NAÜ: tanulni kell a fukusimai atomerőmű-balesetből 2016. július 5.
(fotó: nrgreport.com)
Nincs szükség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jóváhagyására ahhoz, hogy a paksi atomerőmű élettartamát meghosszabbítsák, de komoly biztonsági értékelésnek kell megalapoznia a döntést. A fukusimai katasztrófa után világszerte javítottak a nukleáris létesítmények biztonságán, s a kiégett fűtőelemek és atomhulladékok végleges tárolására is formálódik néhány ígéretes megoldás - mondta az NRGreportnak adott interjúban Juan Carlos Lentijo, a NAÜ főigazgató-helyettese. Milyen tényezőket vesznek számba egyegy nukleáris létesítmény biztonságának értékelésekor? - tette fel a kérdést Végh Zsófia. Minden olyan szempontot figyelembe vesznek, amely a létesítmény általános biztonságára hatással van. Attól függően, hogy új erőművet terveznek vagy egy meglévő élettartamát hosszabbítanák meg, ezek a szempontok eltérőek lehetnek - mondta a szakember. Természetesen vannak olyan elemek, amelyeket minden esetben figyelembe kell venni: elsőként a területet, az erőmű környezetét, hogyan viselkedik, léphet reakcióba a létesítménnyel. A létesítmény terveit is meg kell vizsgálni: milyen tevékenységet végeznek benne, amely meghatározza, milyen biztonsági, technológiai akadályok merülhetnek fel, s mire kell majd választ adni. Vizsgálni kell a működést, az üzemeltetést és sok minden mást, hogy valamennyi paraméter megfeleljen a biztonsági előírásoknak. „A paksi atomerőmű azon létesítmények közé tartozik, melyek élettartamát meghosszabbítják. Ilyen esetekben mit vizsgálnak? Az évek során számos biztonságra vonatkozó adat gyűlt össze az ügynökségnél, amelyet az országok referenciaként használhatnak saját programjuk alkotásakor. Ezek segítségével eldönthetik, meghosszabbítsák-e a létesítmény élettartamát vagy sem. Ez a döntés nemzeti hatáskörbe tartozik, ám rendszerint komoly biztonsági helyzetértékelésnek is alá kell támasztania azt. Figyelembe kell venni a létesítmény üzemeltetési történetét, az elavulás kezelésére alkotott programot, ami a használt elemek/alkatrészek, rendszerek megbízhatóságáról ad átfogó képet. Ez alapján lehet eldönteni, mi az, amit le kell cserélni, s mi az, aminek a működését monitorozni kell.”
4
„Mennyire szükséges az ügynökség jóváhagyása egy erőmű élettartamának meghosszabbításához? Dönthet úgy egy kormány, hogy ajánlásaiktól függetlenül tovább működteti azt? Az ügynökség nem felel az egyes létesítmények biztonságáért, ez az ország hatásköre. Mi a biztonsági program megalkotásában támogatjuk az országokat” - mondta a főigazgató-helyettes és hozzátette: Paks esetében, mint minden létesítménynél, a döntést meghozó szervezet határozatának komoly biztonsági elemzésen kell alapulnia, amelyet a szabályozó hatóságnak is felül kell vizsgálnia. A kérdésre, hogy biztonságosabbak-e az épülő létesítmények, azt válaszolta: tapasztalataik szerint az újak tervei „erősebbek”. De ez nem jelenti azt, hogy a korábban épültek ne teljesítenék a meglévő előírásokat. Épp ellenkezőleg, a biztonság nem az új(onnan épülő) létesítmény velejárója, inkább egy folyamat. Arra is kitért, hogy határozottan javult a biztonság a fukusimai katasztrófa után. A nukleáris létesítmények üzemeltetői és a szabályozó hatóságok elemezték a körülményeket, megpróbáltak még inkább javítani létesítményeik biztonságán. A NAÜ tavaly adott ki egy részletes értékelést arról, hogy mi miért történt Fukusimában, s hogyan kezelték a helyzetet. A jelentés készítésében több mint 180 nemzetközi szakértő vett részt. Külön kiadványokban tárgyalják a tervezést, a lehetséges környezeti hatásokat, a vészhelyzetekre adott válaszokat. Az ügynökség biztonsági előírásokról szóló kiadványa referenciaként szolgál a nemzeti biztonsági sztenderdek fejlesztéséhez. Ami pedig a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek biztonságos kezelését illeti, az utóbbi időben számos projektet indítottak. S bár egyelőre nem létezik végleges megoldás, a biztonságos tárolásról addig is gondoskodni kell a meglévő létesítményekben. Ezzel az egyes országok időt nyernek. A közeljövőben Finnország, Svédország és Franciaország tervezi olyan létesítmények építését (vagy már az engedélyeztetési fázisnál tart), ahol a hulladék végleges tárolása megoldható. Üzembe helyezésük a következő évtizedben várható. Ezek jó példával szolgálhatnak a többieknek is - mondta a NAÜ főigazgató-helyettese az NRGreport portálnak.
5
A 15 hónapos üzemeltetési ciklusról is szó volt az OAH szemináriumain 2016. július 8.
(fotó: haea.gov.hu)
A legutóbbi kutatások eredményeit mutatták be az Országos Atomenergia Hivatal műszaki-tudományos háttértámogató intézményei olyan témákban, amelyek az OAH hatósági feladataihoz szorosan köthetők. Júniusban a nukleáris biztonsággal összefüggő témákban tartottak előadásokat a felkért szervezetek képviselői. A hivatal honlapjának beszámolója szerint a program az LG Energia Kft. előadásaival kezdődött, melyekben bemutatták a fűtőelemek inhermetikusságának vizsgálati eredményeit a paksi atomerőmű 1-4. blokkjain bevezetni kívánt 15 hónapos üzemeltetési ciklus esetén, továbbá az új paksi blokkokkal kapcsolatosan a VVER-1200 reaktor vízüzemi és vegyészeti biztonsági szempontjait. A NUBIKI előadása valószínűségi biztonsági elemzésekről, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának prezentációja a cirkónium burkolat oxidációs tulajdonságainak vizsgálatáról szólt. A PÖYRY ERŐTERV Zrt. építmények vizsgálatára alkalmazható szabványos és egyéb elméleti módszerekkel foglalkozott. Az MTA EK előadásain szó volt egyebek között az új blokkokhoz kapcsolódó fűtőelem-kutatások eredményeiről. A nukleáris anyagok mérési eszközeiről, módszereiről és a nukleárisbaleset-elhárításról szóló előadások idén is jelentős részt képviseltek a programban. Emellett előadást hallhattak az atomenergia biztonságos alkalmazása során szükséges fizikai védelmi oktatási program kidolgozásáról az Óbudai Egyetem részéről.
6
Az idei nyári áramfogyasztási csúcs eddig 6304 megawattóra volt 2016. július 7., 4.
(fotó: kormany.hu)
Az idei nyári napi csúcs mind ez ideig 6304 megawattóra volt az áramfogyasztásban - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 8-10 évben már kiegyenlítődött a nyári és téli csúcsfogyasztás Magyarországon, amely tavaly elérte a napi 6500 megawattórát. Az energiatermelési rendszer teljes kapacitása ugyanakkor 7000 megawattóra felett van. Ez, illetve az importlehetőségek biztosítják a biztonságos energiaellátást. Az import lehetősége Szlovénián kívül Magyarország minden szomszédjával rendelkezésre áll, évente a teljes fogyasztás 27-30 százalékát adja. Szólt arról is, hogy a nyári csúcsfogyasztás fedezésében egyre nagyobb szerepet játszanak a naperőművek, amelyek ilyenkor termelik a legtöbb energiát. A teljes energiafogyasztás kielégítésében a megújuló energiaforrások részesedése már elérte a 10 százalékot, a jövőben tovább emelkedik - idézte Aradszki Andrást több portál, köztük a hirado.hu, a Gazdport, a figyelo.hu, a magyaridok.hu/MTI.
(grafika: nol.hu)
Előzőleg a Népszabadságban Marnitz István közölt cikket arról, hogy már júniusban megdőlhetett az idei nyári fogyasztási csúcs, mégpedig a klímaberendezésekért folytatott állítólagos roham ellenére a tavalyinál alacsonyabb szinten. A MAVIR-ra hivatkozva a lap azt írta: a hazai villamosenergia-rendszer nyári terhelési értéke - mind ez ideig - 2016. június 24én, 13 óra körül 6366 megawattal tetőzött, 28,3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett. A rendszerirányító szerint, ha július első két hete nem hoz egybefüggő kánikulát, ez a rekord nyáron már nem dől meg. Július közepe ugyanis a szabadságolások időszaka. A júniusi érték 91 MW-tal elmarad a tavalyi 6457 MWos nyári napi csúcstól - ez volt minden idők legmagasabb nyári fogyasztása. A
7
nyári csúcs az elmúlt 16 évben a mostanival együtt hat alkalommal esett június végére. A rekord legtöbbször júliusban dől meg. A hőségben a felhasználók fokozott terhelésnek teszik ki a villamosenergia-rendszert, de a MAVIR hálózata a jó tervezés és felügyelet révén mindig rendelkezésre áll. Abban, hogy a hőség nem okozott és várhatóan nem is okoz ellátási problémát, sokat segít az együttműködés a térség többi rendszerirányítójával. Magyarországon hagyományosan telente tetőzik az áramfogyasztás. Ugyanakkor a nyári érték 2008-ig rohamléptekkel közelítette a télit. Ennek fő okát a szakértők elsősorban a klímaberendezések elterjedésében látják. A MAVIR-nál jelezték: a légkondicionálók népszerűsége nem igényel különleges intézkedést. Szakértők szerint Magyarországon több erőmű, sőt az MVM kifejezetten erre a célra épített egységei is csak arra várnak, hogy csúcsfogyasztás idején üzembe álljanak. Egyes egységeknek a rendszerirányító cég ezért a készültségért külön fizet. Ugyanakkor - mivel jellemzően az országhatárokon kívül olcsóbb az áram a hálózatok együttműködése folytán a hazai klímaroham miatt inkább a lengyel, cseh vagy ukrán szénbányászoknak kell túlórázniuk - tette hozzá a cikk írója.
Többet fizetnek a cégek a gázért az MVM-nek 2016. július 5.
(fotó: nol.hu)
A harmadik negyedévre nőtt az MVM Zrt.-nek a szolgáltatók által fizetendő hivatalos gáz-nagykereskedelmi díj - ez derült ki a Magyar Közlönyből, amelyre a Népszabadság hivatkozott. A lakosságot ma már szinte teljes egészében a magyar állam szolgálja ki. Ennek megfelelően az új díjak a FŐGÁZ-ra, az annak tulajdonában lévő ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt.-re, illetve a még külföldi hátterű (szolgáltatását az állam számára ez év októberében átadó) Tigázra vonatkoznak. A cikket jegyző Marnitz István számításai szerint e három cégnek mostantól átlagosan három százalékkal kell többet fizetnie a gázért a hazai nagykereskedelmet végző állami MVM Csoportnak. A lakossági gázdíj (2014 áprilisa óta) ettől függetlenül továbbra is változatlan marad. Állami szakértők az átrendezést vélhetően a nemzetközi olaj- és gázárak változásával
8
magyarázzák majd. Az újságíró megjegyezte: az emelés ugyanakkor kevéssé érthető annak fényében, hogy a hazai gázdíjak egyáltalán nem követték a nemzetközi olaj- és gázárak tavalyi zuhanását. Noha négy hónapja a nemzetközi olajár felfelé korrigált, korábban az árcsökkentések elmaradásának magyarázataként az állami szakértők azt hangoztatták, hogy az orosz gázszerződés tartalma alapján nálunk kilenc hónappal később érvényesítik a nemzetközi tőzsdék esését. Kilenc hónappal ezelőtt pedig az olajár épp lefelé tartott. Igaz, a titkos magyar-orosz gázszerződés állítólag egyre nagyobb mértékben veszi figyelembe a nemzetközi gáztőzsdéket is. Ám ennek mértékéről az orosz és a magyar szakértők ellentmondásosan nyilatkoznak. De a magyar szabályozónak nem is kötelessége az orosz gázszerződés elveit alkalmazni. Mindezek nyomán alapvetően az állami MVM-hez jut többletbevétel, a zömmel szintén állami szolgáltatók kárára. Ez pont ellentétes irányú a második negyedévi döntésekkel - olvasható a cikkben. A lap megkeresésére az MVM annyit reagált, hogy időről időre szükség lehet a belső árak kisebb módosítására, amely azonban a fogyasztóknak kiszámlázott árban nem jelenik meg. A mostani „piaci hatások” éppen egybeesnek az Orbán-kabinet udvartartásának belső hatalmi átrendeződéseiről szóló pletykákkal. Ezek ugyanis Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (így a hozzá tartozó MVM) térnyeréséről szólnak a Lázár János vezette Miniszterelnökség (így a szolgáltatók) ellenében - erre is kiért a cikk.
Az MVM NET szélessávú technológiát épít a pápai járásban 2016. július 5.
(logó: mvmnet.hu)
Újgenerációs szélessávú technológiát építi ki az MVM NET Zrt. a pápai járásban, 1,499 milliárd forintból a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban - az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Ezt ismertetve írta a profitline.hu, az SG, hogy a kormány hozzájárul a projekt támogatásához, amelynek célja a legalább 30 megabit/secundum (Mbps) sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra kiépítése újgenerációs szélessávú technológia (NGA) fejlesztésével a kevésbé fejlett régiókban lévő településeken,
9
elősegítve az állampolgárok és vállalkozások beilleszkedését a digitális világba. A támogatási szerződést a nemzetgazdasági miniszter köti meg.
Szponzorálás Az MVM bemutatja: rövidesen kezdődik a VeszprémFest 2016. július 10.
(fotó: veszpremfest.hu)
Ismét a világzene, a dzsessz és a pop hírességei játszanak a VeszprémFesten, amelyet tizenharmadik alkalommal rendeznek meg július 13-tól 17-ig Veszprémben. A VeszprémFest szponzorálása az MVM Csoport új középtávú stratégiájában is szerepel, a komolyzene mellett az igényes könnyűzenét is szívesen támogatja az állami energetikai társaság. Részletes program az alábbi honlapon: http://veszpremfest.hu/
A paksi bővítés hírei Lázár János nem tud arról, hogy átvennék tőle a paksi projektet 2016. július 8.
(fotó: kormany.hu)
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a heti Kormányinfón azt mondta: senki sem jelezte, hogy átvenné tőle a projektet, másrészt az Európai Bizottságnak a beruházással kapcsolatos döntése befolyásolja majd az ügyben megszületendő kormányzati döntést - tudósított a Magyar Nemzet. A lap kormányközeli forrásból származó információi szerint a Spéder Zoltán körül kialakult botrány miatt csökkent a bizalom a Miniszterelnökség vezetője iránt, s ezért több projektet is elvehetnek
10
a Miniszterelnökségtől, köztük a paksi bővítést is. A tárcavezető szerint portfóliójának nincs egyetlen „könnyű” eleme sem, és nem lenne benne semmiféle rossz érzés, ha a kormányfő úgy dönt: egy adott projektet - azt követően, hogy az már egyenesbe került - más vigyen tovább. A paksi atomerőmű esetében az uniós egyeztetések lényegében le is zárultak. A miniszter szerint őszre akár megegyezés is születhet a közbeszerzési és versenyjogi vitákban, mindkét fél kompromisszumra törekszik - erre a Magyar Hírlap tért ki. Átalakítja kormányát a miniszterelnök - ez is elhangzott a Kormányinfón. Orbán Viktor munkáját az eddigi egy kabinet helyett kettő segíti majd, egy stratégiai és egy gazdasági, mindkettő élére miniszter kerül. A Népszabadság információi szerint Lázár János irányíthatja a stratégiai, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig a gazdasági kabinetet. Gépészmérnöki kurzus indul a bővítéshez kapcsolódóan 2016. július 5.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Műszaki és élelmiszertudományi szakokat indítanak a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán. A Modern Városok Program részeként a kormány 24 milliárd forinttal támogatja az egyetemet, ebből a szekszárdi karon megvalósuló új szakokhoz szükséges infrastrukturális beruházásokra 700 millió forint áll rendelkezésre - erről a Tolnai Népújság számolt be. A szekszárdi karra fordítható támogatásból indulnak a műszaki és élelmiszertudományi képzések. A gépészmérnök kurzus rendszertechnológiai specializációval - a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásához szükséges ismereteket nyújt majd. Ez a képzés a társkar PMMIKval együttműködve valósul meg. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: jelentős előrelépés ez a megye, a város és a kar életében is. A paksi bővítéshez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az új szakok indításával a fejlesztési területtől 30 kilométerre található képzési központban új lendületet kaphat az innováció és a gazdaságélénkítés, de cél a helyi fiatalok itthon tartása is.
11
Alternatív energia Naperőmű épült Sajóbábonyban 2016. július 6.
(fotó: kormany.hu)
Sajóbábonyban - a Newergies Kft. kivitelezésében, a Solarpark-Bábony Kft. 200 millió forintos beruházásában - 500 kilowatt teljesítményű naperőmű épült. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára az avatáson egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2011-ben fogadta el az ország nemzeti energiastratégiáját. A kormany.hu, a hvg.hu, a magyarhirlap.hu, a privatbankar.hu, az OrientPress/MTI beszámolója szerint hozzátette: a 2030-ig szóló dokumentum nem az atomenergia kizárólagosságát fogalmazza meg, hanem azt hangsúlyozza, hogy a nukleáris energia mellett szükség van más energiatermelési eszközökre is. Ilyen a megújuló energia is, így nagy szerepe és jelentősége van a szén-dioxid kibocsátása nélküli egyéb technológiáknak. Magyarország azt vállalta, hogy a megújuló energiaforrások bruttó energiafogyasztáson belüli részarányát 14,65 százalékra emeli 2020-ig - tette hozzá, megjegyezve: ez az arány már 2013-ban elérte a 9,81 százalékot, ezzel az ország a 2016-ra előirányzott részarányt is teljesítette. Az államtitkár elmondta: a kormány egyaránt elkötelezett az EU 2020 Stratégia és a 2030-as klíma- és energetikai keret közös céljainak elérésében, a magyar vállalások betartásában. Közölte: a karbonszegény energiatermeléshez szükséges mind az alaperőműként működő Paks, mind a megújulók rendszerbe állítása. "Ahhoz, hogy hazánk képes legyen megfelelni az egyre szigorúbb klíma- és környezetvédelmi feltételeknek, kizárólagosságot nélkülöző modern technológiájú és versenyképes erőművekből álló energiaportfóliót kell kialakítania és működtetnie" - hangsúlyozta Aradszki András. Megjegyezte azt is, hogy a vállalások csak úgy teljesíthetők, ha mindvégig garantálni tudják a villamosenergia-rendszer zavartalan, biztonságos és hatékony üzemeltetését. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben 1016,5 megawatt kapacitású megújuló villamosenergia-erőmű termelt Magyarországon, az előzetes adatok szerint tavaly 0,7 százalékkal nőtt ez a
12
kapacitás. 2015-ben állt rendszerbe a Mátrai Erőmű 16 megawatt beépített teljesítményű, az ország első engedélyköteles naperőműve, idén pedig megkezdte működését Pécsett az MVM Hungarowid Kft. 10 megawatt kapacitású fotovoltaikus erőműve is. Évente pedig megduplázódik a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, 1,2 hektár területen 1930, egyenként 265 watt teljesítményű napelem-modul által termelt egyenáramot váltakozó árammá alakítják át, majd értékesítik és betáplálják a hálózatba. Az ott megtermelt évi 550-580 ezer kilowattóra áram 200 családi ház éves fogyasztásának megfelelő mennyiség. A beruházást a Solarpark-Bábony Kft. saját forrásból és hitelből fedezi, uniós támogatást nem vett igénybe a cég. Zöldenergia: a britek túlvállalták magukat 2016. július 5., 6.
(fotó: hirado.hu)
Szinte kizárt, hogy Nagy-Britannia tartani tudja korábbi menetrendjét a megújuló energiára való átállásban - erről a hirado.hu számolt be a National Grid portálra hivatkozva. A brit székhelyű, nemzetközi energetikai cég négy lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki: a különféle kormányzati megközelítések alapján számolták ki, hogy mikorra állhat át az ország 15 százalékban megújuló energiaforrásokra. Az eredeti céldátum 2020 volt, de a cég szerint ez a britek minden igyekezete ellenére sem fog megvalósulni. A szél- és a napenergia felhasználása dicséretesen fejlődött a National Grid jelentése szerint, ám az elektromos és hidrogénüzemű autók összteljesítményét csaknem meg kellene triplázni 2020-ig. Most 15 terrawattóránál tartanak, de 40-re lenne szükség. A tiszta fűtési megoldásoknak is fejlődniük kellene, a mai 35 TWh-ról 95-re. Az energetikai cég előrejelzése szerint legjobb esetben 2, legrosszabb esetben 9 évet csúsznak a 2020-as célok teljesítésével. A megújulóra átállás lépéseit szigorú feltételekkel vállalták el az uniós tagországok; a retorziók akkor is érvényesek, ha a britek közben kilépnek az EU-ból. A brit energiarendszer szorosan kapcsolódik az unióshoz: Londonnak fontos beszerzési forrást jelent a tenger alatti kábeleken érkező áram. Hogy a szállítási feltételeken mit változtat a Brexitről szóló
13
népszavazás, még senki nem tudja megmondani. De akár kilépnek a britek, akár maradnak végül, a klímaváltozás törvénye érvényben marad. Ez 2050-re fogalmaz meg nagy célokat, amelyek a hosszú idő miatt még tarthatók, bár ehhez nagyobb lendületet kell venniük a döntéshozóknak a National Grid szerint. A század közepére Nagy-Britanniának 22 gigawatt nukleáris, 100 GW megújuló és 20 GW fosszilis energiára kellene építenie. Az utóbbi erőműveket szén-dioxidleválasztó és -tároló (CCS) egységekkel kellene ellátni, bár éppen ennek a technológiának a fejlesztését állította le tavaly ősszel David Cameron akkori miniszterelnök. (További részletek a Brexit energetikai hatásairól a külföldi hírek között.)
(grafika: cleantechnika.com)
Közben ismét rekordot döntött a brit napenergia-termelés júniusban: a szigetország teljes áramigényének 24 százalékát állították elő szolár panelekkel. A brit Solar Trade Association közlése szerint Nagy-Britanniában jelenleg mintegy 12 gigawatt beépített teljesítményt képviselnek a napelemek, amelyek közintézmények, irodaházak, raktárak, iskolák, családi házak tetején és napelem-parkokban találhatók. A 12 gigawattos teljesítmény 3,8 millió háztartás energiaellátását fedezi - erről a Cleantechnica alapján az NRGreport.com portál számolt be. Az USA, Kanada és Mexikó a tiszta energiáért 2016. július 4.
(fotó: atomenergiainfo.hu/Canadian Press)
Tíz év alatt ötven százalékra akarja növelni a három országban előállított energiában a megújuló, a tiszta források, a szél, a nap, a víz és az atom átlagos részesedését az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. Barack Obama amerikai és Enrique Pena Nieto mexikói elnök, valamint Justin Trudeau kanadai kormányfő június végi, ottawai találkozóján állapodott meg ebben. Az atomenergiainfo.hu azt emelte ki, hogy a megbeszélésen különösen az USA vállalt sokat, lehetőségeihez képest a legnagyobb erőfeszítéseket pedig
14
Mexikónak kell megtennie. A három országban termelt energiamennyiség háromnegyede jut ugyanis az Egyesült Államokra. Ezen belül a tiszta források részesedése egyharmad körül van, miközben a három országban a közös átlag 37 százalékos. Persze a megoszlás sem egyenletes. Mexikóban az energia ötöde származik megújuló forrásból (2024-re 35 százalékot tűzött ki célul), Kanadában viszont a 80 százalékot is meghaladja a részesedése. Így a megállapodás Kanada számára megnyitja az energiaexport bővítésének lehetőségét. Az USA ugyanis 2025-ig saját termelésében csak mintegy 40 százalékra tudja növelni a tiszta energia arányát, amit a kanadai behozatallal lehet növelni - vélik elemzők. Szerintük a hármas megállapodás az Obama-kormányzat célját tükrözi: bel- és külföldön csökkenteni akarja a szén szerepét az energiaellátásban.
A hazai energiaszektor hírei Országos kampányt indított a MEKH a mérőórák védelmére 2016. július 4., 5.
(fotó: mekh.hu)
A fogyasztásmérők védelme a felhasználók feladata és kötelessége hangsúlyozta Kolozsi Sándor, a MEKH Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője a hivatal országos fogyasztóvédelmi kampányának első állomásán, Tatabányán. A MEKH honlapján olvasható beszámoló szerint a mérőórák állapota és azok megfelelő működtetése kulcsszerepet játszik családok százezreinek mindennapjaiban, mert azok hiteles mérései alapján fizetnek hónapról hónapra rezsit. A mérőknek jól kell működniük, nem elegendő a szakszerű felszerelés, éveken át vigyázni kell a berendezésekre. Ez a felhasználók feladata és kötelessége. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz érkező panaszos ügyekből kiderül: a legtöbb fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy kötelessége megóvni óráját és az azon lévő plombákat, jogi zárakat. A hivatal ezért kiadványban foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a mérőberendezésekkel és azok ellenőrzésével kapcsolatban, így tájékozatlanság miatt senki sem kerül olyan helyzetbe, hogy több százezer forintos bírságot
15
kelljen fizetnie. A brosúrát május elején mutatta be a MEKH, és annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körben elérje a fogyasztókat, országos fogyasztóvédelmi kampányban juttatja el a megyei kormányhivatalokhoz. A kampány első állomása Tatabánya és Győr volt, majd Eger következett.
Majdnem egymillió ember csúszik heteket a rezsiszámlákkal 2016. július 7. Kevesebb ember tartozik a közműcégeknek, de lehet, hogy csak papíron: az ELMŰ-ÉMÁSZ korábbi hátralékosai ugyanis hiányozhatnak a statisztikából erre a Világgazdaságban Máriás Leonárd hívta fel a figyelmet. „Csökkent azoknak a fogyasztóknak a száma, akik több mint 30 napja tartoznak valamelyik energiaszolgáltatónak” - jelezte Fónagy János egy parlamenti írásbeli válaszban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a MEKH adataira hivatkozva azt írta: 2016 áprilisában 986 ezer embernek volt 30 napon túli tartozása, míg egy évvel korábban 1 millió 52 ezer fogyasztónak. A kormányzati álláspont szerint a javulás a rezsicsökkentésnek köszönhető, hiszen 2012 májusában még 1,5 millió felett volt az egy hónapon túl tartozók száma. Közelebbről viszont korántsem ilyen derűs a kép - így a lap. Tavaly óta ugyan 66 ezerrel kevesebb a tartozó, de az összesítésből 2015 decembere óta hiányoznak az ELMŰ és az ÉMÁSZ felhalmozott hátralékai. A két cég visszaadta egyetemes szolgáltatói engedélyét, ám a fogyasztókat átvevő ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re a hátralékokat nem ruházták át. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. körülbelül 2 millió fogyasztót lát el, ugyanazokat, akiknek korábban két külön szervezetként szolgáltattak energiát. Az új cégnél új lappal indultak a fogyasztók, ami persze nem jelenti azt, hogy a korábbi tartozásokat a korábbi szolgáltató, az ELMŰ-ÉMÁSZ nem érvényesíti. Az elfogyasztott energia árát - ha csak teheti - behajtja a cég, bár vannak nehezen behajtható, régi tartozások is, például elhunyt fogyasztóké vagy azoké, akik külföldön vannak, és nem akarnak fizetni, netán nem is foglalkoznak a tartozással. Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója szerint a hátralékok összességében csökkentek a rezsicsökkentés miatt, hiszen az alacsonyabb árakkal kevesebb tartozás halmozódik fel, amelyet könnyebben és nagyobb eséllyel kifizetnek az adósok. A kifizetetlen számlák alapján azonban a lakosság kiegyenlítetlen rezsitartozása a tavalyi év óta nemigen lett kevesebb. Az összesen 9,5 millió áram-, gáz- és távhőfogyasztó 1 millió 739 ezer kifizetetlen
16
számlát halmozott fel a MEKH idei áprilisi adatai szerint. Tavaly nyár végén még csaknem 1,7 millió kifizetetlen tartozást tartott nyilván a hivatal. A hátralékállomány is nőtt pár milliárd forinttal. A tavaly nyári 77,6 milliárd forint után az idén áprilisban 79,8 milliárd volt az összes tartozás. Ebből azonban nem lehet az adósok számára következtetni, mert egy adós sok esetben több kifizetetlen számlával is bajlódik. Akinek van egy régebbi tartozása, régi hátralékosként esetleg már bekerült az egy hónapon belüli kategóriába is egy másik rendezetlen számlával. Vannak olyan fogyasztók is, akik egyszerre több szolgáltatónak tartoznak. A friss adatok azt mutatják, hogy szám szerint áramtartozásból van a legtöbb, több mint 1 millió, emellett több mint félmillió földgázszámlával maradtak adósok a fogyasztók. Az 1,7 millió tartozásból mintegy 777 ezer egy hónapon belüli adósság. E kategóriában sok olyan fogyasztó szerepel, aki egyébként fizeti számláit, csak kicsúszott a fizetési határidőből, és olyanok is vannak, akiknél még nem járt le a határidő, de a kibocsátott számla miatt már kinnlevőségként tartják nyilván az összeget sorolta a variációkat a napilap.
Az unió legszennyezőbb szénerőművei között a Mátrai Erőmű 2016. július 7., 6.
(fotó: mert.hu)
A Mátrai Erőmű évi 6,4 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával a 27. helyen szerepel az Európai Unió legszennyezőbb széntüzelésű erőműveinek listáján, amelyet négy környezetvédelmi szervezet készített. Miként a Napi, a figyelo.hu, a Gazport, a vg.hu, a ProfitLine, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu/MTI írta: a 2015-ös adatok alapján az EU szén-dioxid kibocsátásának feléért, mintegy 367 millió tonna szén-dioxidért a harminc legszennyezőbb erőmű a felelős. A "Dirty 30" elnevezésű listán szereplő erőművek közül 19 létesítmény mindössze három országból - az Egyesült Királyságból, Németországból és Lengyelországból származik. A legszennyezőbb címet a lengyel Belchatów ligniterőmű kapta, amely 37,1 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki tavaly. A következő öt helyet német ligniterőművek foglalják el 32,1 millió tonnás kibocsátástól 18,1 millió tonnáig. A magyarországi Mátrai Erőmű 6,4 millió tonna kibocsátással a 27.
17
helyen szerepel. A legszennyezőbb erőművek kibocsátása mindössze egy százalékot csökkent 2014 óta, a britek kibocsátása ugyan jelentősen mérséklődött, Németországé nem változott, Spanyolországban és Hollandiában azonban több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint egy évvel korábban. A szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás legveszélyesebb hatásainak elkerüléséhez az eddigi átlagnál háromszor gyorsabban kellene csökkenteni a kibocsátás mértékét. Végső soron pedig a 2015-ös párizsi klímaegyezménynek megfelelően minden szén- és egyéb fosszilis energiafelhasználáson alapuló erőmű megszűnésére lesz szükség. A Természetvédelmi Világalap (WWF) európai irodája, a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe és a Sandbag közösen kiadott jelentése szerint 2015 végén 280 szénerőmű működött az Európai Unióban, amelyek az EU áramszükségletének csupán 24 százalékát fedezték. Az erőművek mintegy 755 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki 2014-ben, az unió által kibocsátott üvegház-hatású gázok 18 százalékát. Miként az Objektív Hírügynökség utalt rá, ez az első elemzés, amely számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának egészségügyi hatásait: a károsanyag-kibocsátás 2013-ban összesen 22.900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől a hörghurutig) és több mint 62 milliárd euró egészségügyi költséget jelentett. A jelentésben megnevezett tagállamok, amelyek szénerőművei a legtöbb kárt okozták más tagállamok számára: Lengyelország (4 690 külföldi korai haláleset okozója), Németország (2 490), Románia (1 660), Bulgária (1 390) és Nagy-Britannia (1 350). Magyarország számára elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak komoly légszennyezést, így egészségügyi problémákat. Háttérszámítások alapján 2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik a magyarországi erőmű. "A Mátrai Erőmű többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget. Amellett, hogy az erőmű a rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxidot kibocsátó létesítménye, további komoly egészségügyi kockázatot okoz azáltal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A térség eleve erősen terhelt levegőminőségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzelőberendezésekben elhasznált lignit füstgáz-szűrés nélküli légszennyezése" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője.
18
Külföldi energiaszektor A franciák már bontanák az atomerőművet 2016. július 4.
(fotó: hirado.hu/MTI)
Nagy szeletet akar kihasítani magának a következő 15 évben a 200 milliárd eurós nagyságrendűre becsült atomerőmű-bontó üzletből a francia állami EDF. A vállalat jelenleg kilenc reaktorblokk bontását végzi - írta a hirado.hu/MTI, jelezve: világszerte 110 leállított blokk vár biztonságos bontásra. Az EDF amerikai tapasztalatokon alapuló becslése szerint egy 900 megawattos nyomottvizes reaktorblokk bontása 400 millió euróba kerül, és több évtizedet vesz igénybe. Az EDF elsőként az 1991-ben leállított francia “Chooz A” reaktorblokk bontását kezdte meg, amivel 2022-ben végez. Néhány éven belül Európában is lendületet vesz a reaktorbontó-üzlet - mondta az EDF üzletágának igazgatója a német energiaipari fordulatra utalva. A cég szerint csak a franciaországi atomreaktorbontó üzlet 60 milliárd euróra becsülhető. Nagy üzletet lát az EDF a bontáskor keletkező sugárszennyezett anyagok biztonságos elhelyezésében is. Az atomerőművekkel együtt szélgenerátor-parkokat is kínál a Roszatom 2016. július 5.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az atomerőművekkel együtt szélgenerátor-parkokat is kínál majd külföldi partnereinek a Roszatom. Az UMATEX Group, azaz az orosz állami atomkonszern kompozit anyagok gyártásával foglalkozó cégcsoportjának vezérigazgatója azt mondta, hogy ilyen csomag kidolgozást tervezik - tudósított az AtomenergiaInfo. Ez előnyös a felhasználónak, hiszen az áramtermelés különböző módjainak összekapcsolása növeli a hatékonyságot - jelentette ki Alekszandr Tyunyin a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. Szerinte lesznek országok, amelyek elfogadják majd ezt a javaslatot, és olyanok is, amelyek nem, de a Roszatom a
19
jövőben ilyen bővített ajánlatokkal állna elő. Azt kezdeményezi majd, hogy egy telephelyen vagy legalábbis egy földrajzi régióban kétfajta energiatermelő egységet is létesítsenek. Persze ahhoz, hogy megfelelő tapasztalatot gyűjtsön e területen, még az orosz atomóriásnak is ki kell próbálnia ezt a terméket, így először odahaza fognak szélerőmű-parkokat építeni - mondta Tyunyin és hozzátette: Oroszország számára ez egy új, a világban nagyon gyorsan fejlődő ágazat megteremését jelenti. Korábbi jelentések szerint a Roszatom hőenergetikai társaságához, az OTEK-hez tartozó VetroOGK vállalat 2018-2020 között 610 megawatt összteljesítményű szélerőművet épít, amire 83 milliárd rubelt (mintegy 1,3 milliárd dollárt) szánnak, és az ilyen berendezések részegységeinek gyártását is meg akarják honosítani Oroszországban. Például szélgenerátor-lapátokat kívánnak előállítani, méghozzá kompozit anyagokból jelentette be Tyunyin. Mint elmondta: ehhez vagy egy másik Roszatom-cég, az Atomenergomas volgodonszki üzemét alakítják át, vagy a szentpétervári hajógyár kapja meg a gyártósort. Ez a vállalat ugyanis az utóbbi öt évben komoly tapasztalatokat szerzett a kompozit anyagok felhasználásában.
Harmadával nőtt az Ukrajnán át Európába szállított gáz mennyisége 2016. július 4. 31 százalékkal nőtt az Ukrajnán keresztül az Európai Unió tagországaiba szállított orosz földgáz mennyisége az idei év első felében a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az Ukrtranszgaz ukrán állami gázszállító vállalat hozta nyilvánosságra az adatokat: ezek szerint az első félévben már csaknem 38 milliárd köbméter, Oroszországból származó földgázt szállítottak Európába az ukrajnai vezetékeken keresztül. A statisztikai adatok alapján 2014-ben az előző évihez képest 29,1 százalékkal, 59,4 milliárd köbméterre csökkent az Ukrajnán keresztül szállított földgáz mennyisége, tavaly pedig 8 százalékkal nőtt és elérte a 67,1 milliárd köbmétert. Az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom között jelenleg érvényes szerződés alapján Oroszországnak legalább évi 110 milliárd köbméter földgázt kellene Ukrajnán keresztül szállítania. 2014 októberében a Naftogaz a stockholmi nemzetközi döntőbírósághoz fordult, hogy az kötelezze a Gazpromot kártérítés megfizetésére az elmaradt tranzitmennyiségért. (GazdPort, magyarhirlap.hu, nrgreport.com/MTI)
20
Drágul az áram Nagy-Britanniában a Brexit miatt 2016. július 8.
(fotó: energiainfo.hu)
Csaknem kilenchavi csúcsra emelkedtek a brit áramárak a Brexit-népszavazás után. Az elmúlt hónapokban komoly hálózati problémák, váratlan kiesések, politikai bizonytalanság borzolta a kedélyeket a szigetország földgáz- és árampiacán - írta az Energiainfó, ismertetve a The Telegraph cikkét. A brit napilap szakértőket idézett, akik a földgáz áraiban 29, az áramárakban 25 százalékos emelkedésről számoltak be a második negyedévre vonatkozóan. Az egyébként is kedvezőtlen folyamatokat felerősítette a népszavazás eredménye. A negyedév elején az árak ellátásbiztonsági aggodalmak miatt emelkedtek, de növelte az árakat a font összeomlása is. Ráadásul Nagy-Britannia nettó importőr földgázból és szénből: az elszámolás dollárban történik, amelyhez képest jelentősen gyengült a font. Elemzők emlékeztettek: a brit piacon egyébként is felerősödtek az ellátás biztonságával kapcsolatos félelmek, különösen a nagyobb fogyasztást jelentő téli időszakban, miután számos erőművi egység esett ki a rendszerből az utóbbi években. A második negyedév végével a brit rendszer elvesztett mintegy 5 gigawattnyi szénerőművi kapacitást, ami csaknem 10 százalékát adta a szigetország áramfogyasztásának. Ezen felül az Engie leállított egy 1 gigawattos szénerőművet, és az RWE is hasonló lépésre készül 2017 áprilisában egy 1,6 gigawattos szenes erőművével. Több szenes blokk elvesztése már komoly ellátási gondot okozna télen a szigetországban - írta a portál.
Összeállította: László Judit
