1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. május 30.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte árbevételét az MVM Csoport Csiba Péter: Paks az MVM-nél van a legnagyobb biztonságban Újabb földalatti kamrát nyitnak jövőre a bátaapáti tárolóban Furcsa, de szabályos ügylet Megtakarítás az energiában új kereskedővel
2-3 4 5 6-7 7-8
Szponzorálás Lezárta a tavalyi évet a JETA Megkapja a támogatást az ASE kosárlabda szakosztálya
8 9
A paksi bővítés hírei Moszkva stratégiai beruházásnak tekinti a paksi projektet Lázár János: közel a megállapodás Brüsszellel Magyarország kiválthatja az orosz hitelt piacival Pakson hasznosítják az orosz tapasztalatokat Komplex útfelújítási programért lobbiznak a térségben
10-11 11-12 12-14 14-15 15
Alternatív energia Magyarország uniós sereghajtó a megújulós áramtermelésben Szegedi kutatók módszere biogázüzemek hatékonyabb működtetésére
15-17 17
Hazai hírek Az LNG elterjedése növelné az ellátás biztonságát Kevés kkv versenyezteti energiakereskedőjét Egyre nehezebben fizetik ki a lakossági fogyasztók a rezsit MEHI: a hitel nem helyettesíti a támogatást
18 18-19 20 21
Külföldi energiaszektor Beindították a novovoronyezsi 3+ generációs atomreaktort Hatszáz tonna rendkívül radioaktív olvadék után kutatnak Fukusimában Profitjának csaknem felét fizeti ki osztalékként a Gazprom Csökkent a lakossági gázár, az áram viszont drágult az EU-ban Franciaországi sztrájk energetikai korlátozásokkal
21-22 22 23 23-24 25 Hírek röviden 26 Elismerést kapott az Atomenergetikai Múzeum - Új névadó szponzora van a veszprémi kézilabda-csapatnak - Váltás a Magyar Energiakereskedők Szövetségének élén
2
Hírek az MVM Csoportról Tovább növelte árbevételét az MVM Csoport 2016. május 25., 26.
(fotó: mvm.hu)
Eddigi legnagyobb árbevételét érte el az MVM Csoport tavaly, az 1267 milliárd forint csaknem 72 milliárddal haladta meg az egy évvel korábbit - ezt jelentették be a cég budapesti sajtótájékoztatóján, melyről a hvg.hu, az mfor.hu, a Napi/MTI is beszámolt, tudósított az Inforádió, a Magyar Idők, az nrgreport.com stb. A csoportszintű EBITDA (kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény) több mint 107 milliárd forint volt, 4,2 milliárddal több az előző évinél. Új, középtávú stratégiájában a csoport célul tűzte ki, hogy 2020-ra megduplázza az EBITDA értékét - közölte Csiba Péter, az MVM Zrt. elnökvezérigazgatója. A középtávú stratégiában kiemelt cél a csoport megjelenése új piacokon, a regionális szerepvállalás növelése, a szolgáltatások, valamint a megújuló forrásokon alapuló energiatermelés bővítése - ismertette. Ugyancsak kiemelt szerepet kap a hazai innováció támogatása, a hosszú távú energiaellátás biztonsága, a versenyképesség további növelése és az ügyfélorientált működés. Az MVM azt tűzte ki célul, hogy olcsó, fenntarthatóan megfizethető energiát biztosítson a magyar fogyasztóknak, eközben a társaság fontos régiós szereplővé válik. Kiemelte, hogy lépést kell tartaniuk az új versenytársakkal, olyan területeken kell szolgáltatásokat nyújtaniuk, amelyekkel eddig az MVM Csoport nem foglalkozott. Csiba Péter úgy fogalmazott: Magyarország energiabiztonsága alapvetően az MVM kezében van, szeretnének mindent megtenni annak érdekében, hogy az ellátásbiztonság a jelenlegi vagy még magasabb szinten legyen. Aktívan részt kívánnak venni minden olyan energiabiztonsági koncepció kialakításában, amelyet nagyrészt az MVM-nek kell végrehajtani tette hozzá. Kitért arra is, hogy az energiaszektorban esnek az árak, a hatékony növekedéshez meg kell keresni a társaságcsoport racionalizálási lehetőségeit, és ha mód van rá, olcsóbban kell szolgáltatni. Az MVM Csoporton belül vannak szolgáltatók, amelyek külső piacokon is megfelelnek, és már meg is jelentek
3
külföldi országokban; tovább keresik ezeket a lehetőségeket - közölte az elnökvezérigazgató. Támogatni szeretnék azokat a fejlesztéseket, elsősorban az energetika területén, amelyeket piacra lehet segíteni. Kóbor György, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese azt mondta: a társaságcsoport tavaly 60 milliárdot fordított fejlesztésekre és összesen 120 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe különböző díjak és adónemek formájában. Kérdésre válaszolva Csiba Péter közölte: ha születik tulajdonosi döntés, készek más cégek felvásárlására, de konkrétan még nincs lépés ebben az ügyben.
Kóbor György az energiatermelés legfontosabb elemeként beszélt a paksi atomerőműről, amely üzemidő-hosszabbítással további 20 évig még biztosan működik - idézte őt a Magyar Hírlapban Topolay Gábor. A Népszabadságban Marnitz István megjegyezte: az MVM szinte bármivel foglalkozna, ami hasznot hoz. A tudósítás szerint Csiba Péter az eddigi utat tévesnek nevezte. Az iparág nagyjai - mint pl. az RWE, az E.ON, az EDF, a CEZ vagy az Engie - piaci értékük nagy részét elvesztették. Az MVM alkalmazkodna az alapjaiban megváltozó iparági környezethez. Így nyitnának az új irányok, például a megújuló energiák, az elektromos autók vagy az „okos hálózatok” felé, de a tájékoztatón szó volt az informatikáról és a távközlésről is. A jövőre való mihamarabbi felkészülés jegyében kiemelten költenének fejlesztésekre, innovációra. Figyelmüket olyan informatikai konszernekre is kiterjesztik, mint a Google és a Yahoo. A jelenlegi áram- és gázüzletet is megőriznék, fejlesztenék, így jelentős hangsúlyokat kapnak az MVM térségi terjeszkedési tervei. Új stratégiája részeként hamarosan moszkvai képviseletet nyit a cég erre is kitért a Világgazdaságban B. Horváth Lilla, aki úgy tudja: június 6-án nyitja meg az MVM moszkvai irodáját.
4
Csiba Péter: Paks az MVM-nél van a legnagyobb biztonságban 2016. május 26.
(fotó: portfolio.hu)
Az MVM eddig a kiaknázatlan lehetőségek tárháza volt, eközben az energiapiac valahogy elment mellette, ezen akarnak most változtatni - mondta a társaság elnök-vezérigazgatója a Portfóliónak adott exkluzív interjújában. Idézet Gayer Attila kérdéseiből és az azokra adott válaszokból: „Mennyire kapcsolódik az új stratégiához, hogy a jelek szerint nyitnának a lakossági energiaszolgáltatás felé is, hiszen bejelentkeztek az ELMŰ és az ÉMÁSZ eszközeiért. A lakossági szolgáltatástól eddig határozottan elzárkóztak. Egy szolgáltatónak alapvető feladata, hogy elvigye a terméket a végfelhasználóig, ezzel remélem meg is válaszoltam a kérdést. Egyértelmű, hogy nekünk végfelhasználói portfólióra van szükségünk, így vagy úgy. Az új stratégiában lefektetett célunk, hogy az energiapiac teljes értékláncát lefedjük, ehhez - csakúgy, mint a stratégia többi pontjának megvalósításához - megvan mind a szakmai, mind pedig a stabil pénzügyi hátterünk. A legforróbb téma most a piacon, hogy az ENKSZ neve alatt egy új állami energiamamut formálódik. Mit gondol a lakossági energiaellátás államosításáról? Jó lesz nekünk, fogyasztóknak? Miért tudna az állam a versenypiacnál hatékonyabban, olcsóbban termelni? A lakossági ellátásban szabott árak vannak, érdemi verseny a szolgáltatók között most sincs. Inkább egyfajta költségharc van, hogy ki tudja az adott árak mellett a legolcsóbban működtetni a rendszert. Szinergiák és az ebből származó előnyök akkor lehetnek, ha az egész rendszer egy kézbe, pénzügyileg stabil kézbe kerül. Szorosan kapcsolódik ehhez a paksi atomerőmű, a sajtóban is megjelent vitaanyagok alapján az sem elképzelhetetlen, hogy átkerül az állami közműcéghez, az ENKSZ-hez. Mit gondolnak erről? Ez az MVM stratégiáját is alapjaiban írná át, tekintve, hogy a csoport legnagyobb eredménytermelő eszköze. Konkrétan ilyen felvetésről még nem hallottam, de rövid válasz a kérdésre, hogy alapvetően megváltoztatná a helyzetet, fenekestül felforgatna mindent. A hozadéka pedig kérdéses, tekintve, hogy egy ilyen típusú energiaszolgáltatás a biztonságról szól. Úgy gondolom, hogy a paksi atomerőmű az MVM keretein belül van a legnagyobb biztonságban, és itt tudja a legnagyobb értéket termelni.”
5
Újabb földalatti kamrát nyitnak jövőre a bátaapáti tárolóban 2016. május 27.
(fotó: paksihirnok.hu)
Még az idén megtelik Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) 2012-ben átadott első földalatti kamrája, a már elkészült második kamrát - ahol új, hatékonyabb hulladékelhelyezési módszert alkalmaznak majd - 2017-ben helyezi üzembe a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. Ez hangzott el a cég és a környék települési társulásának közös sajtótájékoztatóján, Bátaszéken, ahonnan a hvg.hu/MTI tudósított. Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője azt mondta: a tervek szerint a felszín alatt 250 méterre található egyes kamrába év végéig elhelyezik az utolsó hordót. Így - négy évvel az átadása után - 537 betonkonténerben 4833, atomerőműben keletkezett hulladékkal megtöltött hordó lesz végleges helyén. Az RHK Kft. szakemberei a paksi atomerőművel közösen új hulladékelhelyezési koncepciót dolgoztak ki, amely a biztonság mellett javítja a helykihasználást és gazdaságilag is megtakarítást hoz. Azzal, hogy a második kamrában vasbeton helyett acélkonténerekbe rakják a hordókat és a tömörített hulladék körülbetonozásához, térkitöltéshez folyékony hulladékot használnak fel, 20-ról 50 százalékra növelik a tárolóban lévő aktív anyag arányát. Ennek köszönhetően az atomerőmű négy blokkjának működésekor keletkezett kis és közepes aktivitású hulladékok befogadására, ötven évre meghosszabbított üzemidővel számolva a korábban tervezettnél jóval kevesebb, hat kamra megépítésére lesz szükség. Ezzel 18-20 milliárd forintot lehet megtakarítani. Honti Gabriella az MTI kérdésére elmondta: az RHK Kft. létesítményei üzemeltetésére és a beruházások megvalósítására 13,3 milliárd forintot fordít idén. A legjelentősebb tétel - a bátaapáti tároló mellett - a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése. A 16-dik TETT-re Kész Napon, Bátaszéken tudományos fórumot is tartottak, ahol elhangzott: a TETT széleskörű tájékoztató munkát végez, ami az RHK Kft. hasonló törekvései mellett a kétévente végzett közvélemény-kutatási eredményekben is tükröződik. A legutóbbi, tavaly végzett felmérés szerint a térség lakóinak több mint 90 százaléka ismeri a Bátaapátiban folyó tevékenységet - írta a Paksi Hírnök portálon Vida Tünde.
6
Furcsa, de szabályos ügylet 2016. május 27. A versenyt korlátozva és egy áramtermelőt hátrányos helyzetbe hozva avatkozott be egy kormányrendelet a hazai árampiac működésébe. Bár egy versenyjogász a Világgazdaságnak azt mondta: ezzel valószínűleg nem sérül a versenyjog, B. Horváth Lilla elemezte, hogy a rendelet betartása milyen piaci hatásokkal jár. Miként a cikk utalt rá, aggályos, hogy az MVM Hungarowind Kft. pécsi naperőművének árama nem kerül a piacra, bővítve a kínálatot és erősítve a versenyt. (Zöldáramról van szó, így értékesítése állami támogatást élvezhetne.) A kormányrendelet szerint a naperőmű összes áramát azoknak a költségvetési szerveknek kell megkapniuk, amelyek arra sikerrel pályáztak. A jogszabály így nemcsak a piaci kínálat növekedését akadályozza, még a keresletet is csökkentette azzal, hogy a felhasználók egy csoportját stabil áramforráshoz juttatta. Aggályos a költség is: az áramért a felhasználók nem fizetnek, csak a rendszerhasználati díjakat, egyes pénzeszközöket, a kiegyenlítő energia árát és az áram áfáját térítik meg. Vagyis állami támogatást kapnak. (Az áram termelője is állami vállalat - jegyezte meg a cikkíró.) A lapnak név nélkül nyilatkozó versenyjogász szerint azonban költségvetési szerveknél az uniós jogban nem lehet szó tiltott állami támogatásról, hiszen azok nem adják tovább az áramot. Bizonyos feltételek mellett egyébként is megengedett az állami támogatás, és ilyenek ez esetben is fennállnak. A speciális áramügylet célja ugyanis az, hogy csökkenjen a költségvetési szervek energiaköltsége és kisebb legyen fosszilisenergia-felhasználása. Ezért csak az az intézmény pályázhatott sikerrel éves áramigényének felére, amelyik igazolta: a tárgyév utáni évben saját forrásból növeli energiahatékonyságát, és vállalta, hogy ezen intézkedéseit öt éven át fenntartja. A versenyjogász szerint a konstrukcióban legfeljebb az lehet problémás, hogy a jogszabály ingyenes áramátadásra, azaz piaci erőfölényével való visszaélésre kötelez egy vállalatot. Ez a helyzet persze csak akkor állhatna fenn, ha az MVM Hungarowind piaci erőfölényben lenne. Az ingyenáram-ügylet extra költséget ró a társaságra, annak mégsem kell versenypozíciói miatt aggódnia. Amíg ugyanis él a megállapodása a költségvetési intézményekkel, azok átveszik minden áramát. Húsz év lejárta után nyílt közbeszerzési pályázaton kell üzemeltetőt keresni a jórészt uniós pénzből épült naperőműhöz, illetve áramának értékesítésére. Az Európai Bizottság versenyügyi szóvivője nem kívánt reagálni a lap kérdéseire.
7
A Hungarowindnek mindenképpen le kell szállítania a szerződött árammennyiséget. Ennek érdekében - mivel termelése függ az időjárástól - a piacról is kénytelen vásárolni. Csakhogy ma a legolcsóbb áram külföldről érkezik, főként szénerőművekből. Vagyis a kormányrendelet azzal, hogy a céget adott árammennyiség leszállítására kötelezi, szemet huny afelett, hogy ennek egy része erősen környezetkárosító forrásból is származhat. Ráadásul nem írja elő: a Hungarowind köteles mindig a lehető legtöbb áramot előállítani, így a társaság megteheti, hogy többet importál és kevesebbet termel, ha úgy éri meg neki - erre is kitért a gazdasági lap.
Megtakarítás az energiában új kereskedővel 2016. május 27. (logó: mvmpartner.hu)
Bár 2008 óta valamennyi magyarországi társaság számára adott a lehetőség, az energiakereskedő-váltás még mindig sok cég számára ismeretlen. Annak ellenére, hogy a folyamat egyszerű és befektetés nélkül javíthatja a vállalkozás hatékonyságát - írta a Magyar Hírlap, szponzorált cikkében. A felhasználók bármely áramkereskedőtől kérhetnek ajánlatot, hiszen az árambeszerzés nincs földrajzi helyhez kötve. Miként az MVM Partner a lappal tudatta: a kereskedőváltás leginkább azért érheti meg, mert az aktuális kereskedőnél érvényes feltételeknél kedvezőbbet is lehet találni más társaságnál. Ez nemcsak az árban nyilvánulhat meg, hiszen a kereskedők kiegészítő szolgáltatásokat, jobb fizetési feltételeket, egyszerűbb ügyintézést is ajánlanak. A cégek ma már számos kereskedő ajánlatából választhatnak, de célszerű olyan társaságtól vásárolni a villamos energiát, amely hosszú ideje működik a piacon, ezért stabil beszerzési portfóliója van, és kellőképpen ismeri a vállalati igényeket. Az MVM Partner tájékoztatása szerint kereskedőváltás előtt az ajánlatok mellett érdemes azt is megnézni, hogy a jelenlegi árambeszerzési szerződés mikor jár le. Ha még nem járt le és megszüntetése feltételhez kötött, a szerződést írásban kell felmondani a jelenlegi kereskedőnél a váltás időpontja előtt, a meghatározott feltételeknek megfelelően. A legtöbb esetben az egyik ilyen feltétel a lejárt esedékességű tartozások kiegyenlítése. Innentől viszont egyszerű a cég dolga, hiszen a kereskedőváltás dokumentációját és teljes ügyintézését az érintettek térítésmentesen végzik, nem számíthatnak fel díjat az ügyfélnek. A
8
kereskedőváltást a cég megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is intézheti, akivel a felhasználó az új adásvételi szerződést megköti. Ha a szerződés megszüntetése akadálytalanul lezajlik, a régi és az új kereskedő bejelenti a kereskedőváltás tényét, amelyet az elosztói engedélyes visszaigazol és megküldi a régi kereskedőnek az elszámoláshoz szükséges adatokat. Ezzel a folyamat le is zárul - ismertette a folyamatot a cég. (A kereskedőváltás tapasztalatairól további információk a hazai hírek között.)
Szponzorálás Lezárta a tavalyi évet a JETA 2016. május 23.
(fotó: pakspress.hu)
A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma megtárgyalta és elfogadta a 2015. évi számviteli beszámolót és közhasznúsági jelentést, valamint foglalkozott egyedi szerződésmódosítási kérelmekkel is - közölte a Paks-Press Hírügynökséggel a szervezet kommunikációs megbízottja. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma Pakson tartotta ülését. Mittler István tájékoztatása szerint az alapítvány fennállása óta összesen 2,5 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak. Ez a támogatás közvetetten 11,8 milliárd forint fejlesztést generál az érintett térségekben. A JETA 2011-ben jött létre, célja a térségfejlesztés, az életminőség emelése a kedvezményezett területeken. Ezt a kört a paksi és a kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség egy részét magában foglaló 41 település alkotja. Az alapítvány már hatodik éve dolgozik a térségben jogszerűen, átláthatóan, nyilvánosan és közmegelégedéssel - jegyezte meg a paksi portál.
9
Megkapja a támogatást az ASE kosárlabda szakosztálya 2016. május 27.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az ASE volt, az ASE van, az ASE lesz - így zárta Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója azt a sajtótájékoztatót, amelyet Hirt Ferenc kormánypárti országgyűlési képviselővel és Hamvas Istvánnal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójával közösen tartott. Hirt Ferenc azt mondta, az egyesület feje fölül eltűnnek a felhők, mert Seszták Miklós miniszter engedélyével a paksi atomerőmű 60 millió forint támogatást nyújtott a kosárlabda szakosztálynak, Süli János, Paks polgármestere pedig 50 millió forintnyi előrehozott támogatással segíti működését. A paksihirnok.hu portálon Vida Tünde jelezte: ezek az összegek június végéig fedezik a költségeket. Hirt Ferenc reményei szerint rövidesen középtávú megoldás is kialakulhat, amely garancia lehet a csapatépítésre. Szerinte tárgyalóképes az ASE, tud játékosokat igazolni, mert garantált lesz a működése. „Az ASE 1400 tagot számlál, tehát biztosak lehetünk abban, hogy a gyerekeink zöme nem az utcán kószál” - mondta Hamvas István vezérigazgató, kiemelve: az atomerőmű több évtizedes támogatási politikájának célja, hogy jó környezetet teremtsen az erőmű dolgozóinak és azok családtagjainak.
10
A paksi bővítés hírei Moszkva stratégiai beruházásnak tekinti a paksi projektet 2016. május 25., 26.
(fotó: kormany.hu)
Orbán Viktor az Országházban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert tájékoztatta a kormany.hu oldalt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
(fotó: kormany.hu)
Magyarország fontos partnere Oroszországnak, a két ország együttműködése pragmatikus és jó lehetőségeket kínál - mondta az orosz külügyminiszter. Lavrov a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett azt hangsúlyozta: a Paks II. projektre Moszkva hosszú távú, stratégiai beruházásként tekint. Az EU és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen képzelhető el - így fogalmazott Szijjártó Péter. Az energiabiztonságról szólva a diverzifikáció jelentőségét és Oroszország meghatározó szerepét hangsúlyozta a régió és Magyarország energiaellátásában. Mivel a diverzifikációt nehezíti, hogy Románia és Horvátország nem tesz eleget kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a gázforgalmazást az interkonnektorokon keresztül, Szijjártó Péter emlékeztetett arra: Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban megállapodott a gázbeszerzési szerződések meghosszabbításáról. Mindkét miniszter sürgette, hogy az Európai Bizottság objektív véleményt alkosson az energetikai beruházásokról. A magyar miniszter közölte: a bizottság kifogásolta a Déli Áramlatot, az Északi Áramlat 2 tervét viszont támogatja, holott mindkettő megkerüli Ukrajnát, viszont a projektben más vállalatok vesznek részt - tudósított a profitline.hu, az inforadio.hu, az oroszhirek.hu, a kormany.hu/MTI, beszámoltak a látogatásról az országos lapok és a hírműsorok.
11
Az orosz diplomácia vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában is stratégiai jelentőségűnek nevezte a paksi atomerőmű bővítését, kiemelve: a munkálatok jelentős részét magyar cégek és szakértők végzik. Stier Gábornak adott válaszában kitért arra is: Moszkva tisztában van vele, milyen figyelemmel kísérik ezt a közös projektet az európai szervezetek, az EB. Hangsúlyozta: nincs kétsége, hogy a magyar kormány, amely nemegyszer kifejezte elkötelezettségét a beruházás mellett, megnyugtató választ ad Brüsszel kérdéseire. Egyre valószínűbb, hogy Oroszországnak nincs elegendő pénze a külföldi atomprojektekre - írta Lavrov látogatása kapcsán a Népszabadság. A beruházások közül eddig sem Paks II. volt a legfontosabb, megelőzte a török Akkuyu és a finn Hanhikivi (a Roszatom mindkettőben tulajdonosként is szerepet vállalt). A törökországi erőműben az orosz konszern a finanszírozást, az építést és az üzemeltetést is vállalta. Tavaly decemberben a Reuters a munkák leállításáról írt, bár ezt akkor mindkét fél cáfolta. Most a platts.com energiapiaci szakportál megerősítette: a kivitelezést felfüggesztették és a Roszatom eladná a projekt 49 százalékát.
Lázár János: közel a megállapodás Brüsszellel 2016. május 27., 25., 26. Közel került a magyar kormány ahhoz, hogy az Európai Bizottsággal közös megoldást találjon azoknak az aggályoknak és kételyeknek az eloszlatására, amelyek joggal vagy jog nélkül fogalmazódnak meg a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban - nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben az MTI-nek. Miként a Portfólió, a hvg.hu, az inforadio.hu, a hirado.hu, a magyaridok.hu idézte: a miniszter azt mondta, optimista az atomerőmű megvalósítását illetően. "Azon fogunk dolgozni a nyári szünet kezdetéig, hogy a versenyjogi biztosnál a paksi atomerőmű létesítésével kapcsolatos eljárásokat le tudjuk zárni" - jelentette ki Lázár János Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztossal folytatott tárgyalása után. "Kész javaslattal jövünk a jövő héten" - tette hozzá arra utalva: az uniós biztos lehetőséget ad arra, hogy Magyarország javaslatot tegyen a helyzet rendezésére. "Vestager biztos asszonytól Magyarország méltányos elbánásban részesült, és konstruktív közös munkával meg fogjuk találni a mindkét fel számára megnyugtató megoldást" tette hozzá.
12
(fotó: kormany.hu)
A Miniszterelnökség (nem sokkal azután, hogy a Lavrov orosz külügyminiszter Budapesten tárgyalt) közleményében azt írta: a magyar kormány - ahogyan korábban - most is megegyezésre törekszik, kerülni szeretné a bírósági utat. A kabinet megismételte: a Paks II. beruházás nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérül. Vagyis a két új paksi blokk hozzájárul az ellátási biztonság megteremtéséhez, a klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez és a megfizethető áramár fenntartásához anélkül, hogy szükség lenne bármilyen garantált villamosenergia-átvételi árra vagy más állami támogatásra. A Miniszterelnökség szerint fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kormány kész mérlegelni az EB elvárásait. Ezek közül kiemelkedően fontos, hogy az új létesítményben megtermelt áramot az erőmű azonos piaci feltételek mellett értékesítse, garantálja, hogy állami szereplőknek nem biztosít versenyelőnyt, illetve az Európai Unió irányadó joga alapján Paks II. nem lehet része a Magyar Villamos Műveknek. A kormány mérlegelni fogja az Európai Bizottság véleményét az állami támogatás hiánya vagy megléte tekintetében is ismertette a közleményt a hvg.hu, a hirado.hu, az inforadio.hu, a magyaridok.hu/MTI stb. Lázár János a Kormányinfón is azt mondta: azzal számol, az Európai Bizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Zrt. része, mert a testület a jövőre nézve nem járul hozzá az állami energetikai társaság monopolhelyzetéhez.
Magyarország kiválthatja az orosz hitelt piacival 2016. május 25., 26., 27., 28.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Egy parlamenti kérdésre adott válaszában Lázár János arról beszélt, hogy a kormány az orosz hitel kiváltására készül - írta a Népszabadságban Hargitai Miklós. „Magyarország pénzpiaci megítélése jelentős mértékben javult,
13
Magyarország kész és képes lehet arra - akár a közeljövőben -, hogy ezt a hitelt piaci hitellel kiváltsa, amennyiben erre a pénzügyi feltételek megfelelnek, és a jelenleginél is kedvezőbb konstrukcióban tudunk megfelelő forrást biztosítani.” A jegyzőkönyv szerint ezt az érvelést használta Lázár János miniszter a minap, amikor a parlamentben az LMP-s Szél Bernadett kérdésére válaszolt. A lap felidézett mást is: nem sokkal korábban vált ismertté, hogy a kormány számítása szerint négy év alatt megháromszorozódnak az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, leginkább a tervezett paksi bővítés évi 400-500 milliárdos költsége miatt. A cikk szerint a válasz több kérdést is felvet a beruházás megalapozásával és jövőjével kapcsolatban. Egyrészt 2014 januárjában, a magyar-orosz megállapodás aláírásakor az volt az egyik legfontosabb érv a nemzetközi tender elhagyása és a verseny kizárása mellett, hogy az orosz fél olyan előnyös finanszírozási konstrukciót kínált, amilyenre egy piaci szereplő sem lenne képes. Magyarán: ekkora összegben igen hosszú, 30 éves futamidejű (ráadásul 9 év türelmi időt tartalmazó) hitelt magánbefektetőktől aligha tudott volna szerezni az állam, illetve bármelyik magyar állami cég. Másrészt a három megvalósítási megállapodás - amelyek közül az egyik a finanszírozásról szól gyakorlatilag felbonthatatlan: az egyezmény rögzíti, hogy annak esetleges felmondása a megvalósítási megállapodások kötelező teljesítését nem érinti. Harmadrészt, Európában a piac sehol sem finanszíroz atomerőműberuházásokat: a folyamatban lévő projektek építési ideje átlagosan a duplájára, költsége pedig a háromszorosára nőtt az eredeti tervekhez képest, ezek a perspektívák pedig nem teszik vonzóvá a bankok számára a hitelezést. Tény ugyanakkor, hogy a hitelnyújtásra kijelölt orosz Vnyesekonombank nincs túl jó állapotban. A Bloomberg tavaly év végi összeállítása szerint 18 milliárdos állami tőkepótlásra volt szüksége a csőd elkerüléséhez. Talán ezzel is összefügg, hogy az oroszok mostanában nem sürgetik a hitelszerződés végrehajtását. Kivárásra játszik a magyar kormány is: Lázár János márciusban azt mondta, hogy még ebben a fél évben sor kerül az óriáshitel első részletének lehívására, áprilisban viszont már azt, hogy nem nyúlnak a pénzhez mindaddig, míg a brüsszeli vizsgálatok le nem zárulnak. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EPképviselője szerint arról lehet szó, az orosz finanszírozás kétségessé vált, az EB pedig nem hajlandó lenyelni, hogy az Orbán-kormány (ahogyan a jelenlegi tervekben szerepel) a kamatköltségek alól mentesítené a beruházást. Annak, hogy Brüsszel jóváhagyja a beruházást, az lehet az ára, hogy a kamatokat is bele
14
kell számítani az árba, ami egy banki hitel esetén tovább drágíthatja a bővítést. Hitellel kapcsolatos kérdéseire a Népszabadság a Miniszterelnökségen azt a választ kapta, hogy a beruházás pénzügyi konstrukciójában nincs változás, viszont felhívták a figyelmet a hitelszerződésben szereplő előtörlesztési lehetőségre. Ez lehetővé teszi, hogy az orosz hitel az első részlet felvétele után akár azonnal visszatörleszthető legyen egy más (valószínűleg nem orosz) hátterű banki kölcsönből - olvasható a lapban. Lázár János az orosz hitel kiváltásának lehetőségéről a Kormányinfón is beszélt. Hasonlóképpen nyilatkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is az ATV Szabad Szemmel című műsorának. A Magyar Nemzetnek az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa, Deák András György azt mondta: a kölcsönszerződés olyan passzust is tartalmaz, hogy az orosz fél azonnal és egy összegben visszakövetelheti a felvett összeget, ha a magyar fél 180 napig nem fizeti a részleteket. Szerinte a kölcsön a kormány eddigi állításai ellenére semmivel nem kedvezőbb, mint a piaci hitelek. Ugyanakkor Magyarország a pénz felvételével kiszolgáltatottá válna a Kremlnek - idézte őt Illés József.
Pakson hasznosítják az orosz tapasztalatokat 2016. május 24.
(fotó: paksihirnok.hu/TEIT)
A novovoronyezsi atomerőműben járt Süli János, Paks polgármestere, a Paksi Társadalmi Tanács társelnöke, valamint a TEIT két vezetője, Bálint József és Gáncs István. A látogatásra az adta az alkalmat, hogy Pakson a novovoronyezsi 6-os 7-es blokkhoz hasonló 1200 MW-os reaktor építésének előkészítése zajlik - emlékeztetett a Paksi Hírnök. Vida Tünde jelezte: a magyarok eszmecserét folytattak az orosz atomerőművek környezetének fejlesztésével foglalkozó egyesülés tagjaival is. Gáncs István, a TEIT társelnöke azt mondta: nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a paksi atomerőmű bővítési programja teljesen más fellépést kíván a TEIT-től. A Roszatom közleménye szerint Bálint József Novovoronyezsben arról beszélt: nagyon fontos volt annak tanulmányozása, hogy miként zajlik a civilszervezetek, a hatóságok, illetve az atomerőművek vezetősége között az együttműködés. A novovoronyezsi blokkok építésében
15
mintegy 6000 ember vesz részt. A helyi hatóságoknak idejében fel kell készülniük az építők fogadására, lakhatásuk, élelmezésük, egészségügyi ellátásuk, közlekedésük megszervezésére - mondta Nyikolaj Nyetjaga novovoronyezsi polgármester. (További információk az orosz atomerőműről a külföldi hírek címszó alatt.) Komplex útfelújítási programért lobbiznak a térségben 2016. május 23.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az atomerőmű-beruházásra készülve útfelújítási program összeállítását kezdeményezték a megye kormánypárti országgyűlési képviselői - tudósított a paksihirnok.hu másik cikke. A csaknem 12 milliárdos csomagba belekerült minden olyan útszakasz, amelynek felújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a térségben élők biztonságosan, megfelelő utakon közlekedhessenek. Erről Horváth István országgyűlési képviselő beszélt egy sajtótájékoztatón. A politikusok a közlekedési feltételek javítása érdekében szorgalmazzák a kormánynál, hogy Tolna megye kapja meg a pluszforrást - a Paks II. beruházás kapcsán - az úthálózat javítására.
Alternatív energia Magyarország uniós sereghajtó a megújulós áramtermelésben 2016. május 24., 26. Tavaly uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújulók aránya. Az Eurostat által 3,2 százalékosra kalkulált mutató csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, csökkentve a fosszilis forrású termelés súlyát - jelezte a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Idén azonban egyre gyakrabban indítják be ezeket a létesítményeket, tehát nőhet a fosszilis és csökkenhet a zöldáram előállításának súlya. Az arányok az országok adottságain túl a megújuló alapú áramtermelés abszolút nagyságán is múlnak. A 2016-os statisztikákat például
16
mindenképpen javítja majd a Mátrai Erőmű Zrt. tavaly év végén üzembe helyezett (12MW) és az MVM Hungarowind Kft. most tavasztól működő (10 MW) naperőműve, az viszont rontja majd, hogy hamarosan biogázüzemek sora esik ki a támogatási rendszerből. Az áramtermelés belső arányait az ország energiaigényének alakulása is befolyásolja, de az is, hogy a szabályozás milyen áramtermelési módokat preferál. Ez utóbbi téren 2017-ben áttörés várható. A zöldtechnológiák tervezett támogatási rendszere (Metár) ugyanis új beruházásokat gerjeszthet, a vele párhuzamosan bevezetendő „barna prémium” pedig a piacon marasztalná a támogatás híján onnan kilépni kívánó zöldenergiatermelőket. Vannak érdemben jobb mutatóink is: a teljes, tehát a hőtermelést is figyelembe vevő zöldenergia-termelés például a 2003-tól számolt tíz évben nagyjából megduplázódott. 2013-ban 27 petajoule, 2014-ben pedig 31,4 petajoule volt a MEKH szerint. Szépséghiba, hogy az utóbbi évek növekedésében nagy szerep jutott a fatüzelés terjedésének, ami nem a fenntarthatósági szempontok előretörésével, hanem a lakosság fizetőképességének romlásával magyarázható. Még kedvezőbbek a számok, ha a zöldáram súlyát nem a termelésen, hanem a felhasználáson belül vizsgáljuk. Csökkenő felhasználáson belül értelemszerűen jobban nő annak az összetevőnek a súlya, amelynek a termelése egyébként nem, vagy alig bővül. E mutatónk értéke a MEKH adatai szerint 2014-ben 7,33 százalékos volt. A számok szépek, ha a teljes megújuló energiás termelést vetítjük az ország energiaigényére. E mutató értéke a 2004es 4,8 százalékról tíz év alatt 10,3 százalékra nőtt. Az eredményre azonban árnyékot vet a fatüzelés, a gázerőművek kényszerpihenőre küldése és az ország energiaigényének csökkenése. Brüsszel szerint éppen e mutató tükrözi a klímaváltozás fékezésével kapcsolatos vállalásunk teljesítését - jelezte a cikk.
(fotó: energiainfo.hu)
Több mint 8,1 millió embert foglalkoztat közvetlenül a megújuló energia ipara világszerte - a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség jelentésére az Energiainfó hivatkozott. Tavaly öt százalékkal bővült a foglalkoztatás a szektorban, szemben a hagyományos energiaiparban tapasztalható létszámcsökkenéssel.
17
Szegedi kutatók módszere biogázüzemek hatékonyabb működtetésére 2016. május 27.
(fotó: szegedma.hu/u-szeged.hu)
Biogázüzemek hatékonyabb működtetésére, a szél- és napenergia-termelés egyenetlenségéből adódó nehézségek csökkentésére dolgoztak ki módszert a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Erről tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t, kitérve arra is, hogy a szél- és napenergia átalakításával nyert zöldáram kiszámíthatatlanul keletkezik. A termelés és felhasználás egyensúlyának felbomlása veszteségekhez vezet, a kiegyenlítéshez alkalmazott tározó erőművek építése pedig drága. A Németországban kidolgozott "power to gas" megoldás szerint a "felesleges" árammal vizet kell bontani. A vízbontásból származó hidrogénnel a globális klímaváltozásért leginkább felelős szén-dioxidot metánná lehet redukálni. Az így előállított, de megújuló metán semmiben sem különbözik a földgáztól. A zöldáramból származó energiát a kisebb veszteséggel működő földgázhálózatban el lehet szállítani a felhasználókhoz. Az ötlet olcsó és hatékony kivitelezésére az egyetem biológusai dolgoztak ki javaslatot: a biogázüzemeket ruházzák fel új funkcióval. A kutatások eredményeit a Biotechnology for Biofuels című szakmai folyóiratban publikálják. Kovács Kornél professzor közölte: a biogáz erőművekben mikrobák milliárdjai dolgoznak a biomassza lebontásán, ami végül zömmel biogázzá, azaz metán és szén-dioxid keverékévé alakul. A több száz különféle mikroba között vannak azok is, melyek a folyamat utolsó lépéseként a hidrogén és szén-dioxid metánná alakításának reakcióját végzik el. A hidrogén és szén-dioxid metánná alakítására - kis módosítással - a biogázüzemek alkalmassá tehetők. A szegedi kutatók által kidolgozott fermentációs eljárással kiegészítve 90 százalék feletti hatékonysággal termeli a biológiai rendszer a metánt. Megoldásuk előnye, hogy a biogázüzemek eddig különösebb értéket nem termelő tároló berendezései új funkciót kapnak, zöldáramot hasznosító erőművek lehetnek. Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő áramot - ismertette a közleményt a hirado.hu, foglalkozott az újítással a szegedma.hu portál, az egyetem honlapja pedig interjút készített a professzorral.
18
A hazai energiaszektor hírei Az LNG elterjedése növelné az ellátás biztonságát 2016. május 26.
(fotó: kormany.hu)
A cseppfolyós földgáz elterjedése növelné Európa energiaellátásának biztonságát - mondta Aradszki András, a fejlesztési tárca energiaügyi államtitkára az M1 aktuális csatornán. Miként a hirado.hu, az nrgreport.com, az mfor.hu/MTI idézete: meg kell vizsgálni uniós és régiós szinten, hogy az LNG-nek milyen szerepe lehet az ellátásbiztonságban, a piaci verseny kialakításában. Vélhetően LNG-bőség lesz Európában, ennek fogadására fel kell készülni. Nyugat-Európa ebben a tekintetben jobb helyzetben van Kelet-Európánál. Szerinte a közép- és dél-európai országok a határkeresztező vezetékek megépítésével közelítenék a nyugat-európai infrastruktúrát, és ha lesz ebben a térségben LNG-terminál, akkor reális alternatíva az ellátás cseppfolyós földgázzal. Szerinte a Duna Stratégia az LNG-fejlesztési potenciál megteremtéséről is szól. Jelezte: folyamatosan tárgyalnak a horvát partnerrel arról, hogy a Krk-szigeti LNG-terminál megépítésénél a Magyarország felé jövő gázvezeték legyen alkalmas nagyobb mennyiségű cseppfolyós földgáz behozatalára.
Kevés kkv versenyezteti energiakereskedőjét 2016. május 23.
(grafika: tarifa24.hu)
Bár a vállalati fogyasztók 6-8 éve a szabadpiacon is beszerezhetik az áramot és a földgázt, a kis- és középvállalatok 72 százaléka még sosem kért be árajánlatot
19
energiakereskedőtől azért, hogy csökkentse közüzemi költségeit - derült ki a Tarifa24 felméréséből, melyre az Energiainfó, az OrientPress, a Portfólió, a piacesprofit.hu is hivatkozott. Az első online energiabróker adatai szerint a megkérdezettek 44 százaléka nem számít érdemi változásra, míg 25 százalékuk díjemelkedéssel kalkulál. Eközben a tavalyi olajárzuhanást követve a szabadpiacon szerződő cégek a következő éves időszakra a földgázon 33, áramszámlájukon 19 százalékos átlagos megtakarítást értek el. A csaknem 1300 kis- és közepes vállalkozásról készült felmérés szerint a cégek kétharmada tisztában van vele, hogy az energiakereskedők versenyeztetésével csökkentheti kiadásait és hasonló arányban tudja azt is, a kereskedőváltásnak nincs költsége. Ennek ellenére 72 százalék mégsem tett semmit. A cégek passzivitására tud ésszerű magyarázatot Tóth Zoltán, a portált üzemeltető Energymarket24 Kft. ügyvezető igazgatója: az energiakereskedők ajánlatait összegyűjtő brókercégek eddig főként a nagyobb vállalatokra figyeltek, a kisebb cégeket kevésbé érték el. Szakértői támogatás híján a bonyolultnak tűnő szakkifejezések és az adminisztráció sok céget kivárásra késztetett. Ez azonban gyökeresen változhat most, amikor az eddig megkötött szerződések adatai szerint az áram díjának ötöde, míg a földgázénak a harmada is megspórolható. Mivel a hazai szabályozás alapján az energiaellátási szerződések legnagyobb részét egy évre kötik, a szabadpiaci energiaárak mindig fél-egy évvel követik a világpiaci energiahordozók árának alakulását. A következő évre új szerződést kötők tehát éppen ebben az időszakban profitálhatnak a tavalyi világpiaci olajárzuhanás hatásából. Ez a tény azonban alig ismert a hazai kkv-k körében. A megkérdezetteknek ugyanis mindössze 12 százaléka számít a következő egy évben 5 százaléknál nagyobb díjcsökkenésre, miközben 25 százaléknyian díjemelkedéssel kalkulálnak. A Tarifa24 várakozása szerint a kereskedők által kínált jelentős tarifacsökkenés a következő egy évben jelentősen aktivizálja majd a versenypiaci beszerzésre jogosult vállalatokat: a földgázpiacon az érintettek negyede, míg a villamosenergia-piacon mintegy 40 százaléknyian is új szerződést köthetnek. Ehhez - különböző feltételekkel - a felmérésben részt vevő cégek 67 százaléka venné igénybe energiabróker segítségét. Az energiakereskedőkkel szemben ugyanakkor némi óvatosság tapasztalható: a megkérdezettek 46 százaléka csak akkor kötne szolgáltatói szerződést a legkedvezőbb árat kínáló szereplővel, ha ismeri a nevét.
20
Egyre nehezebben fizetik ki a lakossági fogyasztók a rezsit 2016. május 24.
(grafika: nol.hu)
A Népszabadság elemzése szerint 2015 második felében nemhogy javult volna az emberek helyzete az energiáért fizetendő díjak alapján, hanem még egy hajszálnyit romlott is. Ugyan az áramárak/euró szerinti sorrendben a 28 EUtagállam között Magyarország átlagosan továbbra is a harmadik (feltételtől függően a 2-5.) legolcsóbb, félrevezető csak ez alapján ítélni - jegyezte meg cikkében Marnitz István. És elsősorban nem is azért, mert a további 11, EU-n kívüli államot is figyelembe véve már csak a 9. legolcsóbbak vagyunk. Az előző adatok ugyanis nem veszik figyelembe az emberek keresetét. Márpedig könnyebb kijönni egy német átlagfizetésből és befizetni az energiaszámlát, mint a magyarországi bérből. Az ezt is számításba vevő mutató már kevésbé szívderítő: a vásárlóerőhöz viszonyítva a 28 uniós tagállam között az átlag 12. legkedvezőbb helyezésről eggyel visszaestünk. Ugyanígy egy hellyel kedvezőtlenebbnek számít a további nyolc EU-n kívüli állammal kibővített sorban a jelenlegi 17. helyezésünk. A gázár szerint felmért, 25 EU-tagállam között tarifánk Románia után továbbra is a második legalacsonyabb. A vásárlóerőhöz képest mért gázár-helyezésünk azonban - a 25-ös szűk és a 29-es bővebb körben egyaránt - a nyolcadik, ez egyhelyezésnyi javulás. Összességében véve a felmért államok átlagos harmincas körében helyezésünk továbbra is a nyolcadik, ami a tavalyi év második felében néhány tizedszázalékos romlást mutatott. Szakértők szerint Magyarország helyzetén ronthat, hogy az Orbán-kabinet nem érvényesítette a nemzetközi olajárzuhanást a hazai lakossági rezsiben. A forint gyengülése szintén veszélyezteti helyezésünket. A jövedelem emelkedése javíthat a vásárlóerő szerinti helyezéseinken, de e listákon - az alacsony magyar bér miatt - továbbra is inkább a középmezőnyhöz tartozunk. (Uniós adatok a külföldi hírek között.)
21
MEHI: a hitel nem helyettesíti a támogatást 2016. május 25.
(fotó: mehi.hu)
A hitel nem helyettesíti a támogatást a lakásfelújításnál, a családok 87 százalékának nincs elegendő megtakarítása vagy jövedelme ahhoz, hogy vissza nem térítendő támogatás nélkül vágjon bele energiahatékonysági korszerűsítésbe - mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója. Szalai Gabriella jelezte a tapasztalatokat: a lakosság nagy része óvakodik kölcsönök felvételétől, mert nem bízik a bankokban és sokan még mindig nem állnak jól anyagilag. Így nem valószínű, hogy sokan vesznek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Bank 110 milliárd forintos, csaknem nulla százalékos kamatozású lakossági hitelprogramjában, amelynek kidolgozására a bank megbízást kapott a kormánytól, és amely kiváltja a korábban beígért vissza nem térítendő lakáskorszerűsítési támogatást. Ebből kiderül, hogy a kormány végleg szakítana a korábbi gyakorlattal, amikor az épületek energetikai felújítására vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni. A magyar épületállomány rendkívül elavult energiahatékonysági szempontból, a 4,3 milliós lakásállomány mintegy 70 százalékát kellene felújítani - a cikket a mehi.hu is szemlézte az MTI alapján.
Külföldi energiaszektor Beindították a novovoronyezsi 3+ generációs atomreaktort 2016. május 25.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Május 20-án beindították a novovoronyezsi atomerőmű II. kiépítésének első blokkját. A legmodernebb, 3+ generációs, VVER-1200-as orosz reaktor elérte a minimális szintű ellenőrzött teljesítményt. A majdani paksihoz hasonló blokk
22
megfelel a Fukusima utáni legszigorúbb nemzetközi biztonsági követelményeknek - erről az atomenergiainfo.hu számolt be, amely arra is kitért, hogy a reaktor névleges teljesítményének 1 százalékán üzemel. A nukleáris biztonság elsőrendűségét szem előtt tartva a blokk fokozatosan, több teljesítményszint után éri el névleges üzemállapotát. A reaktor fő jellemzője az aktív és passzív biztonságvédelmi rendszerek kombinációja. Az új típusú blokk képes ellenállni földrengésnek, szökőárnak, hurrikánnak, hónak és jégnek, de akár annak is, ha rázuhanna egy utasszállító repülőgép. Tervezésénél figyelembe vették a csaknem fél évszázados gyártási, valamint a VVER-reaktorok üzemeltetési tapasztalatait is. Hatszáz tonna rendkívül radioaktív olvadék után kutatnak Fukusimában 2016. május 24.
(fotó: abc.net.au)
Mintegy hatszáz tonna rendkívül radioaktív anyag után kutatnak a fukusimai atomerőműben, mert nem tudni, hogy a megolvadt fűtőanyag és fém, valamint beton keveréke pontosan hol van - jelentette az ABC ausztrál hírportál a létesítményt üzemeltető egyik illetékesére hivatkozva. A TEPCO most először közölte, mennyi anyagot keresnek - idézte a beszámolót az MTI alapján az Index, az AltEnerg. A létesítmény leszereléséért felelős Maszuda Naohero elmondta: becslések szerint nagyjából 200 tonna törmelék van minden egységben, így a három reaktorban összesen 600 tonnányi olvadt fűtőanyag-törmelék, beton és különböző fémek keveréke lehet. A TEPCO 2021-re meg akarja határozni, hol található olvadék és neki akar látni, hogy azt eltakarítsa. Elismerte, hogy az anyag eltávolításához szükséges technológia még nem áll rendelkezésre. Az üzemeltető szerint a fukusimai atomerőmű stabilizálása és leszerelése 3-4 évtizedet is igénybe vehet, költségei pedig több milliárd dollárra rúghatnak. Kan Naoto, aki a szerencsétlenség idején az ország miniszterelnöke volt, most úgy nyilatkozott, hogy mind ez ideig Tokió 70 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott a TEPCO-nak. Szerinte a leszerelés valószínűleg több mint 240 milliárd dollárba fog kerülni, a művelethez szükséges negyvenéves becslést pedig optimistának nevezte. (24.hu, index.hu/MTI)
23
Profitjának csaknem felét fizeti ki osztalékként a Gazprom 2016. május 23.
(fotó: napi.hu)
A Gazprom az orosz számviteli szabványok (RAS) szerint számolt tavalyi profitjának legkevesebb 46 százalékát fizetheti ki osztalékként. Az erről szóló döntést már aláírta az orosz miniszterelnök. A cég eredetileg azt javasolta, hogy részvényenként 7,89 rubel (1 rubel=4,21 forint) osztalékot lehessen fizetni a részvényeseknek. Ez több mint a fele a RAS szerinti tavalyi profitnak, ugyanakkor csak mintegy 23,5 százaléka a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült adózott eredménynek. A Gazprom 2015-ben az orosz számviteli szabványok szerint 403,5 milliárd rubel (5,9 milliárd dollár) nyereséget ért el, több mint dupláját a 2014-es 189 milliárd rubelnek. A RAS szerinti számításkor csak az anyacég eredményét veszik alapul, a leányvállalatokét - mint például a negyedik legnagyobb orosz olajtermelő, a Gazprom Nyefty - nem. (Napi, origo.hu/MTI) A Gazprom idén rekordmennyiségű, 165 milliárd köbméter földgáz exportját tervezi Európába. A cég vezérigazgató-helyettese, Alekszandr Medvegyev elmondta: a vállalat tavaly mintegy 159 milliárd köbméter földgázt szállított Európának, és ezzel gázszükséglete csaknem harmadát fedezte. A cég bevételeinek mintegy fele európai szállításokból származik, és a csökkenő gázár miatt nő a Gazprom gáza iránti kereslet. (Privátbankár, magyardidok.hu/MTI) Csökkent a lakossági gázár, az áram viszont drágult az EU-ban 2016. május 27., 26.
(fotó: ec.europa.eu)
A lakossági gázár 1,7 százalékkal csökkent, az elektromos energia viszont 2,4 százalékkal drágult az Európai Unió tagállamaiban 2015 második fele és 2014 második fele között. A háztartások a 2008-as árakhoz képest 33 százalékkal fizettek többet az áramért, a gáz pedig 14 százalékkal került többe a tavalyi második fél évben - közölte az EU statisztikai hivatala (Eurostat). Az MTI alapján
24
írta a vg.hu, a 24.hu, a GazdPort, a ProfitLine, hogy uniós átlagban 2015 második felében 21,1 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, a legkevesebbet, 9,6 eurót Bulgáriában és 11,5 eurót Magyarországon, a legtöbbet pedig, 30,4 eurót Dániában. A földgáz 7,1 euróba került az unió 28 tagállamának átlagában. A legkevesebbet, valamivel több mint 3 eurót Magyarországon és Romániában, a legtöbbet, majdnem 12 eurót Svédországban fizettek a háztartások. A lakossági áramdíj nagyjából egyharmadát (33 százalék) és a földgázár majdnem egynegyedét (23 százalék) tették ki az adók és illetékek. Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az áram Lettországban (26,8 százalék), Belgiumban (15,1 százalék) és Bulgáriában (6,9 százalék) drágult a legjobban. Ezzel szemben Cipruson (mínusz 22 százalék), Litvániában (mínusz 5,8 százalék) és Írországban (mínusz 3,2 százalék) csökkent leginkább az ár. A gázár Észtországban (mínusz 22,3 százalék), Bulgáriában (mínusz 19,1 százalék) és Dániában (mínusz 12,8 százalék) csökkent leginkább, a legnagyobb mértékben pedig Romániában (7,2 százalék) és Svédországban (4,4 százalék) drágult. Vásárlóerő-paritáson számolva a spanyol háztartások fizették legtöbbet a földgázért a tavalyi második fél évben, 10,4 eurót, a legkevesebbet, 4 eurót pedig Luxembourgban. Az áram Portugáliában került a legtöbbe (29,3 euró), a legkevesebbe pedig Finnországban (12,3 euró). Magyarországon a lakossági áramdíj 100 kilowattóránként 3576,9 forintra, 11,5 euróra rúgott a tavalyi második fél évben, míg a gázért 1099,4 forintot, 3,5 eurót kellett fizetni. Vásárlóerő-paritáson számolva az áram 20,5 euróba, a földgáz pedig 6,3 euróba került Magyarországon, ennél kevesebbet az áramért 12 uniós országban, a földgázért pedig öt uniós országban fizettek. Az energiahatékonyság és a házi energiatermelés erősítését, az alacsony jövedelmű háztartások támogatására pedig uniós források biztosítását javasolta állásfoglalásában az Európai Parlament. Az "Új megállapodás a fogyasztókért" című, nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint a hatékonyságra fókuszálva kell segíteni az alacsony jövedelmű háztartásokat, például szociális tarifákkal. A képviselők olyan új üzleti modellek bevezetését javasolták, mint a saját energiatermelés (pl. napenergia-termelés) elősegítése és a megtermelt energia minél hatékonyabb felhasználása. Véleményük szerint csökkenteni kell a házi energiatermelés adminisztratív akadályait, könnyebben érthető szerződésekre van szükség, átláthatóbbá kell tenni az energiaszámlákat, könnyebb hozzáférést kell biztosítani a fogyasztási adatokhoz és a költségekre vonatkozó információkhoz. (mfor.hu, Index, mno.hu/MTI)
25
Franciaországi sztrájk energetikai korlátozásokkal 2016. május 27., 28.
(fotó: estiujsag.hu)
„Nehézfegyvereket” vetett be a keményvonalas francia CGT szakszervezet, tiltakozásul a munkaügyi reformok ellen: az olajfinomítók után az ország atomerőműveiben is sztrájkot hirdetett. A Magyar Idők cikke szerint május 26án leállt a munka Franciaország mind a tizenkilenc atomerőművében. Az atomerőművek sztrájkja miatt legalább 4 gigawattal csökkent az áramtermelés, ez az ország teljes kapacitásának 6 százaléka - olvasható az elektromos hálózatot üzemeltető RTE honlapján. Energetikai szakértők ugyanakkor megjegyezték: nem kell nagy áramkimaradásokra számítani, mert a Franciaország energiaszükségletének 75 százalékát adó nukleáris erőművekben törvény korlátozza a sztrájkjogot. A hét első felében a tiltakozók az olajfinomítókat vették blokád alá, így üzemanyaghiány volt az ország 12 ezer benzinkútjának mintegy harmadánál. A kormány kénytelen volt a stratégiai tartalékokhoz nyúlni, a tárolók készlete 115 napra elegendő. Tizenegy elfoglalt üzemanyagraktárnál a rohamrendőrök felszámolták a blokádot, így azokból megindulhatott a szállítás. A CGT-nél és más szakszervezeteknél akkor telt be a pohár, amikor a kormány egy törvény adta kiskaput kihasználva parlamenti jóváhagyás nélkül emelte jogerőre a munkaügyi reformot. A sztrájk hatásairól az estiujsag.hu is írt. A Népszava az EDF-re hivatkozva arról cikkezett, hogy a cég munkatársainak alig 10 százaléka vett részt a munkabeszüntetésben. Az áramellátás biztosított mondta a szóvivő. A nyolc francia olajfinomítóból hatban hétvégén is folytatódott a teljes vagy részleges sztrájk, a töltőállomások ellátása azonban fokozatosan javul, amióta a rendőrség feloldotta az üzemanyagraktárak blokádját. A helyi prefektúrák összesítése szerint május 28-án még a benzinkutak 15 százalékában voltak ellátási zavarok, miközben az előző napokban 30 százalékos volt ez az arány. (hirado.hu, faktor.hu/MTI)
26
Hírek röviden 2016. május 24.
(fotó: atomeromu.hu)
Az oktatásban és a társadalmi vélemény formálásában játszott szerepéért a bíráló bizottság elismerésében részesült a paksi Atomenergetikai Múzeum. A Múzeumok Majálisán adták át az oklevelet. A rendezvényen először vett részt a paksi múzeum. (atomeromu.hu) 2016. május 29., 23.
(fotó: sport365.hu)
A lengyel Kielce - a hosszabbítás után elért 35-35-ös döntetlent követően, hétméteres dobásokkal - legyőzte az MVM Veszprém csapatát a Bajnokok Ligája férfi kézilabda kölni döntőjében, a Final Fourban. A következő szezonban - az MVM helyett - a Telekom lesz a veszprémi kézilabda-csapat névadó szponzora. A klub bejelentette, hogy három évre leszerződtették a szegediek egyik legjobbját, Ancsin Gábort. (hvg.hu) 2016. május 27. A Magyar Energiakereskedők Szövetsége Felsmann Balázst, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársát választotta meg elnökének. A MEKSZ 31 tagvállalata a hazai energiakereskedelemben részt vevő cégek meghatározó többségét képviseli, a szervezet a hazai földgázpiaci szereplők 70 százalékát, az árampiac szereplőinek 85 százalékát tömöríti. Felsmann Balázs szerint a kereskedők közötti verseny javítja a hatékonyságot és a szolgáltatások színvonalát, ezáltal segíti a vállalkozások versenyképességének javítását. (figyelo.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
