1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. március 30.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Idén is a top üzleti márkák között az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. Kevesebb az idei osztalék a tavalyinál az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál Áramcégeket venne az állam MAVIR: nyárra felújítják a viharban megsérült vezetékeket MVM Partner: még nem kellett kiadni a gázkereskedelmi iratokat Cáfolják az orosz atomhitel "kreatív" felhasználását
2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 7 8
A paksi bővítés hírei Lázár: megoldódhat a fűtőanyag-ellátás kérdése Aszódi: a finn modell szerint véglegesítik a szerződést Polgármester: rendszeresek a találkozók az orosz féllel a bővítés kapcsán Nem jogerős: ki kell adni az adásvételi szerződést a Paks II. Zrt.-ről
9-10 10-11 11-12 13
Alternatív energia Elkészült a darvasi napelem-park
13-14
A hazai energiaszektor hírei Az orosz nagykövet szerint gázelosztó központ lehet Magyarország Új gázcég a magyar piacon MEKH: zavartalan volt télen a gázellátás Brüsszel bírósághoz fordult a magyar energiaszabályozás miatt Már lehet fűteni a Mecsekben bányászott szénnel
14-15 15-16 16-17 17-18 18-19
Külföldi energiaszektor Atomerőművekre épül a cseh állami energiakoncepció A Roszatommal húznák ki a bajból az Arevát Jordániában is a Roszatom épít atomerőművet
19-20 20-21 21-22 Hírek röviden 23 Folytatódik a lakossági ismeretterjesztés a paksi bővítésről - Atomenergiáról mindenkinek: budapesti fórum a nukleáris energiáról áprilisban - A fővárosi kutatóreaktor adatai is elérhetők az Országos Atomenergia Hivatal oldalán - Megkezdődött a nyári időszámítás
2
Az MVM-ről és a cégcsoportról Idén is a top üzleti márkák között az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2015. március 27.
(logó: mvm.hu)
A nemzetközi és 2008 óta a magyar piacon is meghatározó Business Superbrands program idén negyedik alkalommal tüntette ki az MVM-et. Külön elismerés, hogy a nemzeti energetikai társaság első ízben a Superbrands címet is elnyerte - tudatta honlapján a cég, ez alapján pedig a Marketing&Média. Azzal, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2011, 2013 és 2014 után negyedszer nyerte el a Business Superbrands címet, továbbá ötszörös Magyar Brands elismerése mellett idén először a Superbrands címet is megkapta, bizonyította, hogy a dinamikusan fejlődő, vezető üzleti szupermárkák közé tartozik, amelyek megbízhatósága és elismertsége folyamatosan növekszik. Az MVM márka és a társaságcsoport ismertsége folyamatosan nő. „Büszkék vagyunk arra, hogy ismét elnyertük a Business Superbrands díjat és külön öröm számunkra, hogy idén a megtisztelő Superbrands cím viselői is lettünk. Ez is azt mutatja, hogy az utóbbi évek sikeres működésének eredményeképpen, a társaságcsoport lakossági ismertsége, elismertsége is jelentősen nőtt”- mondta Nagy Csilla, az MVM Zrt. megbízott kommunikációs igazgatója, hozzátéve: „Az MVM Csoport az elmúlt években dinamikusan fejlődött, hiszen immár nemcsak a villamosenergiaiparban, hanem a gázkereskedelemben, a gázinfrastruktúrában és a távközlésben is hazánk legjelentősebb szereplőjévé vált. Ezt erősíti a marketingkommunikáció területén tapasztalható látványos megjelenésünk is.” A cég szerint az MVM Csoport társaságainak nemzetközi szinten is elismert kiválósága járulhatott hozzá a díj elnyeréséhez, hiszen mind a világviszonylatban kiemelkedően biztonságos paksi atomerőmű, mind a rendszerirányító MAVIR, a változatos beruházásokat végző MVM OVIT, a kereskedő társaságok vagy az energiatőzsdék is folyamatos külhoni kapcsolatokat ápolnak. Magyarországon 2008-ban indult el először a Business Superbrands program, amely az üzleti szektor márkáinak legkiválóbbjait díjazza. A díjat 1995-ben hozta
3
létre a független Brand Council, amely ma már a világ 90 országában tevékenykedik. A bizottság elé kerülő lista a mintegy négyezer működő vállalkozás szűrésével és a legnagyobb hazai szakmai szervezetek, kamarák ajánlásainak figyelembevételével jött létre. Az MVM Csoport az elmúlt években növekedési pályára lépett: míg 2010-ben az 500 legnagyobb árbevételű magyar cég listáján a 13. helyen állt, mára az előkelő 4. helyen áll a gázüzletág területén is jelentősen megerősödött cégcsoport, így kerülhet az MVM az elmúlt években a bizottság látókörébe - olvasható a cég honlapján.
Osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt.
2015. március 27. (fotó: mert.hu)
A Mátrai Erőmű Zrt. a részvény névértékére vetítve 29,3 százalékos osztalékot fizet tulajdonosainak. A második legnagyobb tulajdonos MVM Zrt. az osztalékfizetés ellen szavazott - tudósított a Napi. Az ország második legnagyobb erőműve, a 45 éves múltra visszatekintő visontai Mátrai Erőmű Zrt. tavaly 101 milliárd forintos árbevételt és 16,7 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. A cég több mint 7 milliárd forint adót fizetett, a 8,9 milliárdos adózott eredményt a tartalékokból kiegészítették és végül a közgyűlés 10 milliárdos osztalék kifizetéséről döntött. A portál arra is kitért, hogy az igazgatóság javaslatával szemben a részvények 26 százalékával rendelkező MVM Zrt. képviselője azt javasolta: az erőmű egyáltalán ne fizessen osztalékot, ezt azonban a két német tulajdonos (az RWE és az EnBW), valamint az egy százalékot képviselő kisrészvényesek leszavazták, így az MVM 2,6 milliárdot kap. Valaska József elnök-vezérigazgató elmondta, hogy idén is hasonló eredményre, a részvényesek pedig jövőre is a mostanival megegyező osztalékra számíthatnak. A részvényenként 2930 forintos osztalék fordulónapja június 3. Az elnökvezérigazgató a portálnak elmondta: idén a Mátrai Erőmű Zrt. 6,4 milliárd forintos költséggel felépít egy 15 megawattos fotovoltaikus erőművet. A 37 hektáron elhelyezkedő 73 400 napelem beruházási költségének felét az állam állja, a szektort terhelő Robin Hood-adóból 3,2 milliárdot leírhat a cég. A portál jelezte,
4
hogy az erőművet 23 évig kivételes eredményességgel vezető Valaska József novemberben esedékes nyugdíjba vonulása miatt - kikerült az igazgatóságból. A részvényesek döntése alapján novembertől a társaság felügyelőbizottságának lesz tagja. Kevesebb az idei osztalék a tavalyinál az ELMŰ-nél és az ÉMÁSZ-nál 2015. március 25., 26.
(fotó: elmu.hu)
A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) részvényenként 1200 forint osztalékot fizet idén. A társaság közgyűléséről az áramszolgáltató a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt részleteket, ez alapján pedig a Tőzsdefórum, a ProfitLine, az inforadio.hu, a hirado.hu/MTI. Az osztalékfizetés április 10-én kezdődik. A tőzsdén március 31-én lehet utoljára osztalékra jogosító ELMŰrészvényeket vásárolni. Az idei osztalék lényegesen alacsonyabb a tavalyinál, amikor 2650 forintot kaptak a részvényesek. Az ELMŰ a magyar számviteli szabályok szerint 3,8 milliárd forint adózott eredményt ért el 2014-ben, ezt kiegészítve a szabad eredménytartalékból felhasznált 3,487 milliárd forinttal összesen 7,29 milliárd forint osztalékot fizet tulajdonosainak. A társaság a német RWE-EnBW csoport többségi és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi (15,63 százalék) tulajdonában van. A társaság 2014. évi konszolidált éves beszámolóját 208,36 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 9,112 milliárd forint adózott eredménnyel fogadta el a közgyűlés. A beszámoló szerint a cég 2014. évi árbevétele 220 milliárd forint volt. Az előző évben 221,7 milliárd forint árbevétel mellett 5,3 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) közgyűlése részvényenként 900 forint osztalék kifizetéséről döntött. Az osztalékfizetés kezdő napja szintén április 10. Osztalékra jogosító részvényeket utoljára március 31-én lehet vásárolni a tőzsdén. Tavaly 2950 forintot kaptak részvényeikre a tulajdonosok. A társaság a német RWE-EnBW csoport többségi és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi (12,05 százalék) tulajdonában van. Az
5
ÉMÁSZ 5,262 milliárd forint adózott eredményt ért el tavaly, ebből 2,746 milliárdot fordít osztalékfizetésre, a fennmaradó 2,516 milliárd forint pedig az eredménytartalékba kerül. A társaság 2014. évi konszolidált éves beszámolóját 100,9 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 4,046 milliárd forint adózás utáni eredménnyel hagyta jóvá a közgyűlés. A konszolidált beszámoló szerint a társaság 2014. évi árbevétele 83,17 milliárd forint volt. Az előző évben 88,85 milliárd forint árbevétel mellett 2,385 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ közgyűlésén csak a kisebbségi részvényes MVM szavazott nemmel - a jegyzőkönyvre hivatkozva írta ezt a Népszabadság. A többséget birtokló német RWE-EnBW és a tőzsdei részvényesek viszont leszavazták állami tulajdonost. A közgyűlés a két cég igazgatóságába választotta Koncz Lászlót, a FŐGÁZ egykori vezérigazgatóját. A számok tanúsága szerint az MVM Zrt. itt is tartózkodott - jegyezte meg Marnitz István. A Napi Gazdaság cikkéből az is kiderült, hogy az idén a tavalyihoz képest negyedével kevesebb osztalékot kaphat az állam a tőzsdéről. Beke Károly cikkében jelezte, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett öt társaságtól amelyekben öt százaléknál nagyobb állami tulajdonrész van és osztalékfizetésre lehet számítani - mintegy 17,6 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek vagy más állami cégnek, szemben a tavalyi 23,5 milliárddal. A legtöbb osztalékot az állam a MOL-tól várhatja, mintegy 12,5 milliárd forintot, míg a tavalyi 15,3 milliárd volt. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ esetében az állami kézben lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi tulajdonos, amely az ELMŰ esetében 1,1 milliárd, míg az ÉMÁSZ esetében 322 millió forint osztalékbevételre számíthat.
Áramcégeket venne az állam 2015. március 24., 25. Ismét tárgyal a magyar kormány az Energie Baden-Württemberggel (EnBW) a német cégnek az ELMŰ-ben, az ÉMÁSZ-ban és a Mátrai Erőmű Zrt.ben meglévő kisebbségi részeinek megvásárlásáról - értesült több forrásból a Népszabadság. A tartományi tulajdonú energiaszolgáltató az ELMŰ és az ÉMÁSZ csaknem negyedét birtokolja, míg a Mátrai Erőmű Zrt.-ben 22 százaléka van. Az 1995-ös privatizációk óta mindhárom társaságban 50 százalék felett áll és az irányítási jogokat is birtokolja a német RWE, amellyel az EnBW mindeddig együtt szavazott. A három magyar társaságban részes az állami MVM Zrt. is: az ELMŰ-
6
ben majdnem 16, az ÉMÁSZ-ban kicsit több mint 12, a Mátrai Erőműben 26 százalék erejéig. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ néhány részvénye a tőzsdén forog emlékeztetett cikkében Marnitz István. Forrásai nem cáfolták azt a felvetést, hogy míg a Mátrai Erőmű Zrt.-ben kézenfekvőnek látszik az MVM meglévő 26 százalékos részesedésének 49-re bővítése, addig az ELMŰ és az ÉMÁSZ esetében az ésszerű vevőjelölt nem az MVM, hanem az újonnan alakuló nemzeti közműcég, az ENKSZ. Azért, hogy a fővárosi és észak-magyarországi áramszolgáltatóban is erős állami pozíció jöjjön létre, az MVM akár át is adhatja ELMŰ- és ÉMÁSZ-részét az ENKSZ-nek. Németh Lászlóné államtitkár többször célzott rá, hogy miután a FŐGÁZ állami tulajdonba került, év végéig az áramszektorban is előreléphetnek. A Napi Gazdaság iparági forrásai is megerősítették a Népszabadság értesülését, miszerint a német EnBW-vel tárgyalt a magyar kormány a két áramszolgáltatóban lévő részesedés megvásárlásáról.
MAVIR: nyárra felújítják a viharban megsérült vezetékeket 2015. március 23.
(fotó: index.hu)
Megkezdődött a tavaly decemberi rendkívüli időjárásban megsérült villamos távvezetékek helyreállításához szükséges építési munka, a tervek szerint június-júliusra újra üzemelnek majd - közölte a MAVIR ZRt., felidézve: az ónos eső miatt tavaly december 1-jén éjszaka megsérültek az Ócsa-Zugló 220 kilovoltos és az Albertirsa-Göd 400 kilovoltos távvezetékek. Csaknem 14 kilométeres szakaszon 38 távvezetékoszlop sérült, sodronyok és szerelvények hibásodtak meg. A kiesés ellenére a rendszerirányító folyamatosan garantálta a hazai villamosenergia-átviteli rendszer működését. A rendszer párhuzamos, szükség esetén egymást helyettesítő elemekből, távvezetékekből áll össze, így egy vezetékszakasz kiesése mellett is zavartalan a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szolgáltatók és ipari nagyfogyasztók áramellátása. Az elsődleges üzemzavar-elhárítás után, december 2-án megkezdődött a károk
7
felmérése és a helyreállítás előkészítése. A közbeszerzési eljárás lezárult, értéke mintegy 1,3 milliárd forint. Ennek eredményeként az MVM OVIT Zrt. és az EKS Service Kft. megkezdte a munkálatokat, hogy a tervezett nyári átadásra újra üzemeljenek a megsérült távvezetékek - ismertette a közleményt a hirado.hu, a napigazdasag.hu, az Energiainfó, az OrientPress az MTI alapján.
MVM Partner: még nem kellett kiadni a gázkereskedelmi iratokat
2015. március 23. Nem kapta kézhez a bíróság ítéletét az MVM Partner ZRt., ezért a gázkereskedelemmel kapcsolatos iratok kiadásának teljesítési határideje nem járt le. A vállalat azt követően fogalmazta meg MTI-hez eljuttatott közleményét, hogy az MSZP-s Tóth Bertalan feljelentést tett közérdekű adatokkal való visszaélés miatt, mert az MVM Partner nem adta ki neki az iratokat. A napi.hu, a vs.hu, a hirado.hu, az atv.hu felidézte: a Fővárosi Ítélőtábla március 5-ei jogerős ítéletében kötelezte az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gázkereskedőjét, hogy 15 napon belül adja ki a dokumentumokat. Az MVM Partner ZRt. azt írta: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a teljesítési határidőt a kézbesítéstől kell számítani. A másodfokú ítéletet a bíróság kihirdette, de nem kézbesítette, mert még nem foglalták írásba. "Mindezekre tekintettel Tóth Bertalan képviselő úr valótlant állít azzal, hogy az MVM Partner ZRt. teljesítési határideje március 20-án lejárt volna" - tették hozzá. A cég a törvényes határidőn belül eleget fog tenni az ítélet szerinti adatközlésnek - közölték, azzal együtt, hogy a szocialista képviselő "vádjait" visszautasítják és fenntartják a jogot arra, hogy a valótlan állítások miatt jogi lépéseket tegyenek. Tóth Bertalan sajtótájékoztatóján az ügy hátteréről közölte: 2011-ben kormányzati segédlettel olcsó gázt hozott be a gázkereskedő Magyarországra. Ahelyett, hogy ezt a magyar embereknek juttatta volna, egy offshore hátterű cégnek, a MET Zrt.-nek adta tovább - részletezte, hozzátéve: a MET az elmúlt években a gáz értékesítéséből csaknem 100 milliárd forintos haszonra tett szert.
8
Cáfolják az orosz atomhitel "kreatív" felhasználását 2015. március 26. A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta, hogy a Paks II. építéséhez nyújtott orosz hitel egy részéből vásárolna tulajdonrészt a Szlovák Villamos Művekben az MVM Zrt. és a MOL. A részvénycsomagra továbbra is pályázik a magyar páros - jelezte a Napi. Előzőleg a Népszabadság azt írta, hogy az elmúlt időszak kusza fejleményei ellenére továbbra is meg akarja vásárolni a főleg atom- és vízerőműveket üzemeltető Szlovák Villamos Műveket a két említett hazai cég. A pozsonyi kormány halogatja a döntést az eladásról, mert azt akarja, hogy a jelenlegi többségi tulajdonos, az olasz Enel fejezze be a mohi atomerőmű bővítését, mielőtt eladja részvényeit. A lap elemzőkre hivatkozva arra is kitért, hogy Robert Fico kormányfő hezitálása mögött valójában az áll, hogy szívesen elhalasztaná a döntést a jövő évi választások utánra. Az üzlet körüli bonyodalmak miatt a szlovák cég vételárára adott becslések csökkentek az elmúlt időszakban, de így is eurómilliárdokról beszélnek a szakértők. Kérdés, hogy a magyar vevőknek honnan lenne erre pénze. A MOL-nak veszteségei ellenére továbbra is ezermilliárdos tartalékai vannak, az MVM folyamatosan állami támogatásokra szorul. A Népszabadság forrásai szerint valójában a magyar kormány adná a forrást, ám több mint valószínű, hogy az állam is csak hitelből tudná fedezni a kiadást. Egyes szlovák és brüsszeli megfigyelők kezdettől úgy tekintenek az magyar ajánlattevőkre, hogy csupán az oroszok trójai falovaként lépnek fel, akik a mohi erőmű befejezése érdekében akarják megszerezni a Szlovák Villamos Műveket. Ezért terjedhetett el az a hír, hogy a Paks 2 építésére biztosított hitelből csípnék le a szlovák vállalat vételárát. Így az orosz pénz a mohi létesítményen keresztül visszakerülne Oroszországba. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban határozottan cáfolja ezt a spekulációt, mondván: ehhez teljesen át kellene írni a paksi szerződést. Erre sem a magyar, sem az orosz fél részéről nincs törekvés.
9
A paksi bővítés hírei
Lázár: megoldódhat a fűtőanyag-ellátás kérdése 2015. március 24., 25., 26. Minden akadály elhárult a megoldás útjából a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges fűtőanyag-ellátással kapcsolatban - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek telefonon, miután tárgyalt Miguel Arias Canete klíma- és energiaügyi biztossal Brüsszelben. Lázár János jelezte: Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára pedig Luxembourgban tárgyalt a megállapodást jóváhagyni hivatott Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) illetékeseivel, és sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni. Lázár János tudatta: Canetével abban állapodtak meg, hogy rövid időn belül az Európai Bizottság is lezárja a kérdést. "Az Európai Bizottság észrevételeit Magyarország elfogadta, a finn modell alapján rendezzük a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának üzemanyag-szállítási szerződését" - fejtette ki a miniszter. Arra is kitért, hogy a megállapodás részeként Magyarország 10 évre biztosít majd lehetőséget az orosz félnek arra, hogy fűtőanyagot szállítson az építendő reaktorokba. Ez Lázár János szerint az oroszok számára is teljes mértékben elfogadható. Szerinte az egyezség nagy jelentőségű, mert tavaly januárban Brüsszel azzal a feltétellel vette tudomásul a magyar-orosz megállapodást, hogy a fűtőanyag-szállítás, a versenyjog és az állami támogatások terén az uniós jognak érvényesülnie kell. "Sikerült találnunk egy olyan megoldást, amellyel a magyar fél is nyertes és az európai jog is érvényesül" - fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: jó megoldás körvonalazódik. Két héttel ezelőtt a brit Financial Times arról írt, hogy Brüsszel a döntéssel "blokkolja" a beruházást, amit másnap az Európai Bizottság szóvivője cáfolt, arra hivatkozva, hogy a testület csak a fűtőanyag-szállítási megállapodással foglalkozott. Az MTI kérdésére a politikus megerősítette: el fogják indítani a pert a lap ellen. "Ha ezt a megoldást elfogadják, akkor ez élő cáfolata annak, hogy az Európai Bizottság blokkolná a paksi atomerőmű kapacitásbővítését és fenntartását" - szögezte le Lázár János. (hvg.hu, magyarhirlap.hu, atv.hu, hirado.hu, inforadio.hu, index.hu, Privátbankár, Portfólió stb.) Utóbb az MTI érdeklődésére pusztán a magyar hatóságok és az Euratom Ellátási
10
Ügynökség között folyó tárgyalások tényét erősítette meg az Európai Bizottság klíma- és energiaügyekért felelős szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen (napigazdasag.hu/MTI)
(fotó: kormany.hu)
Lázár János néhány nap múlva egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Bizottság akár két héten belül hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy Magyarország fűtőanyag-szállítási szerződést köthessen Oroszországgal. Jelezte, hogy a fűtőanyag-szállítás ügye után versenyjogi és közbeszerzési kérdésekkel folytatódnak majd a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Előbbivel kapcsolatban szerinte a fő kérdés az állami támogatás ügye, a közbeszerzésekről szólva pedig kijelentette: az európai, nem pedig a hazai közbeszerzési szabályok vonatkoznak majd a beruházásokra. A miniszter közölte egyúttal: a kormány megbízott egy amerikai fejvadászcéget, hogy a jelenlegi paksi atomerőműhöz megtalálja azokat a nemzetközi menedzsereket, akik az erőmű vezetésébe bekapcsolódva a magyar vezetéssel együtt segítik az erősebb átláthatóságot és a működés kiszámíthatóságát - idézte őt a Portfólió, a hirado.hu, az OrientPress, a kormany.hu/MTI. Aszódi: a finn modell szerint véglegesítik a szerződést 2015. március 25., 26.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet - tehát Lázár Jánoshoz hasonlóan nyilatkozott Aszódi Attila kormánybiztos az Energiainfo.hu szakportál budapesti sajtóbeszélgetésén. Elmondta azt is: nincs arra kötelezettség, hogy ne a Roszatomtól, hanem másik szállítótól kelljen az üzemanyagot beszerezni. Ugyanakkor európai uniós elvárás, hogy (a finn modellnek megfelelően) egy adott idő elteltével legyen lehetőség meghívni másik szállítót is, ha van az adott reaktorhoz alkalmazható üzemanyaga. Ennek a
11
pontos szerződéses feltételeiről folyik most az egyeztetés. A sajtóbeszélgetésen a kormánybiztos emlékeztetett: az Euratom-egyezmény értelmében az üzemanyag-ellátási megállapodásnak nem két, hanem három aláírója van, a vásárló és az eladó mellett az Euratomnak is alá kell írnia. Az elmúlt időszakban sok egyeztetést folytatott Magyarország az Euratommal annak érdekében, hogy számukra is elfogadható legyen Paks II. üzemanyag-ellátási szerződése. Aszódi Attila hangsúlyozta, az Euratom-egyezmény azt rögzíti, hogy a vevő és az eladó által aláírt szerződést az aláírás után 10 napon belül kell benyújtani jóváhagyásra, amit Magyarország megtett. Az egyezmény lehetővé teszi az ESA számára, hogy kifogásokat fogalmazzon meg és módosításokat kérjen. A legutóbbi tárgyalási forduló azt mutatja, hogy már nincsenek érdemi nyitott kérdések. Aszódi Attila kitért arra is, hogy a finnországi atomerőmű üzemanyag-ellátási szerződésénél szintén kért módosításokat az ESA. A finn példáról szólva a kormánybiztos kiemelte: fontos kérdés volt, hogy minél előbb lehessen alternatív szállító üzemanyagát tesztelni, valamint tíz év után ténylegesen beléphessenek a versenybe alternatív szállítók - ismertette az MTI cikkét a hvg.hu, a Napi, az atv.hu stb. „Amikor a reaktort megtervezik, már ekkor eldől, hogy milyen kazetták kerülhetnek bele” - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a sajtóbeszélgetésen. Megismételte: a tervezett paksi reaktorokhoz jelenleg csak az orosz VVER gyárt üzemanyag-kazettát. Szerinte ugyanakkor komoly előnyei lehetnek annak, ha többen is gyártanak számunkra üzemanyagot. „Ez versenyhez vezet, az árak csökkennek, illetve az ellátásbiztonság is magasabb, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy nem tudjuk fűtőanyaggal ellátni a reaktorokat” hangsúlyozta. Polgármester: rendszeresek a találkozók az orosz féllel a bővítés kapcsán 2015. március 24.
(fotó: paksihirnok.hu)
„Óvatosnak, ugyanakkor kellően előrelátónak kell lennünk, megalapozott döntéseket kell hoznunk egy olyan környezetben, ahol elég nagy a bizonytalanság” - mondta Süli János, Paks polgármestere az új atomerőművi
12
blokkok építését előkészítő munkáról. A Paksi Ipari Park Kft. tavaly év végén kapta feladatul az ipari park bővítését és az új blokkok építéséhez kapcsolódó városi feladatokat előkészítő munkacsoport felállítását. A szervezet dolga lesz egyebek mellett, ha a projekt olyan szakaszba lép, hogy tárgyaljon az orosz féllel arról: a szolgáltatások területén a lehető legtöbb feladatot helyiek vállalhassák mondta a polgármester a TelePaks Televízió Közélet közelről című műsorában. Hozzátette: a környékbeli településekkel együttműködve szeretnék működtetni az élelmezési, az építési, a takarítási és a szelektívhulladék-gyűjtési feladatok mellett például a raktározást, illetve a szociális helyiségeket, hiszen ez lehetőséget adna a kevésbé képzett munkaerő foglalkoztatására. „Az a legfontosabb elvünk, hogy a lehető legtöbb munka a régióban maradjon. Ha az építéssel kapcsolatos terheket itt kell elviselni, akkor a lehető legtöbb haszon a városé és a helyieké kell, hogy legyen” - fogalmazott. Azt a paksihirnok.hu írta szintén Süli Jánosra hivatkozva, hogy rendszeresek a találkozók az orosz féllel, akik érdeklődnek a lehetőségekről, de még várnak a biztos feltételekre. Terveik szerint 2015-ben elkezdik a projekt helyi előkészítését. A tárgyalások minisztériumi szinten is elkezdődtek a lakótelep-fejlesztéséről, egy új lakópark építéséről, valamint az elkerülő út kialakításáról. Ezeket a terveket előkészítették, a város módosítja a helyi építési szabályzatot, de hogy hol, milyen típusú lakásokra lesz szükség, az menet közben fog kiderülni. Egy új Duna-híd megépítése a túlsó fél településeinek lehetőségeit is javítaná. Ahhoz, hogy ők is bekapcsolódhassanak az ütemterv szerint 2018-ban kezdődő építkezésbe, a folyami hídnak addigra állnia kell. Aszódi Attila kormánybiztos nemrég Kalocsán úgy fogalmazott, hogy a kormány támogatja a híd megépítését - emlékeztetett a portál. „A döntéseinknek van bizonyos kockázata, hiszen a tervek pénzbe kerülnek, ahogy a tanulmányok és a kisajátítás is, de amíg nincs más döntés, mi úgy vesszük, hogy az erőmű megépül. Ugyanakkor úgy hozzuk meg ezeket a döntéseket, hogy az előkészített és a megvalósuló projektek később bármilyen térségfejlesztési terv esetén felhasználhatók legyenek” - mondta a polgármester.
13
Nem jogerős: ki kell adni az adásvételi szerződést a Paks II. Zrt.-ről 2015. március 25.
(logó: mvmpaks2.hu)
Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II. Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szerveteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében - írta közleményében a TASZ, melyet a nepszava.hu, a hvg.hu, a napi.hu is idézett. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.t 2014 novemberében vásárolta meg az állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja. Az Energiaklub 2015 januárjában kérte a vagyonkezelőt, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz, különös tekintettel például a cég számlaszámára. Az elutasítás után az Energiaklub bírósághoz fordult. A 2015. március 24-i első tárgyaláson hozott ítélet szerint az MNV-nek ki kell adnia az adásvételi szerződést. Az ítélet nem jogerős, az alperes 15 napon belül fellebbezhet, de egyelőre nem nyilatkozott, hogy kíván-e élni ezzel.
Alternatív energia Elkészült a darvasi napelem-park 2015. március 25.
(fotó: alternativenergia.hu)
Átadták a Hajdu-Bihar megyei Darvas külterületén elkészült 499 kW névleges
14
teljesítményű szolárparkot. A VekerdSolar Kft. beruházását a KEOP támogatás tette lehetővé. A projekt tervezett összköltsége négyszázmillió forint, a támogatás mértéke 60 százalékos. 499 kW névleges teljesítményű parkot telepítettek, a csaknem 4000 darab vékonyfilmes (amorf) napelemet körülbelül két hektárnyi területen rakták le. A részletek között említette az Energiainfó, az AltEnerg, hogy a napenergia várhatóan 25 éven át csaknem 600 ezer kWh áramot termel évente. Az energiát az E.ON hálózatán keresztül a KÁT rendszerben adják át, így a térség lakó- és közintézményei hamarosan tiszta, megújuló forrásból kapják az áram egy részét. A projekt legfontosabb környezeti hatása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése a jelenlegi fosszilis energiahordozókhoz képest. A megújuló rendszer által megtermelt árammal évi 557 tonna széndioxiddal csökken bolygónk klímájának terhelése. A park működése hangtalan, talaj-, víz- és levegőszennyezést sem okoz. A technika ráadásul öntisztuló módon üzemel és az üzemelési idő alatt semmiféle hulladék nem keletkezik. A fosszilis energia kiváltásával a térség károsanyag-kibocsátása is csökken.
A hazai energiaszektor hírei Az orosz nagykövet szerint gázelosztó központ lehet Magyarország 2015. március 23.
(fotó: napigazdasag.hu)
A budapesti orosz nagykövet szerint gázelosztó központtá válhat Magyarország a tárolói kapacitására építve - írta a Napi Gazdaság. Szergejev Vlagyimir Nyikolajevics az interjúban kifejtette: Magyarország érdekelt egy regionális gázelosztó központ létrehozásában, mert ezzel javítana az ellátás biztonságán. Mintegy hatmilliárd köbméteres tárolói kapacitásával az ötödik helyen áll az EUban. Szerinte az itteni elosztó központot a belátható jövőben főként orosz gázzal lehetne feltölteni. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen projekt nem valósulhat meg a két ország politikai együttműködése nélkül, annak sikere "példátlan stratégiai
15
partneri szintre emelhetné a két ország energetikai együttműködését, a kölcsönös előnyökre építve". Utalt arra, hogy a Gazprom és az MVM megállapodása alapján tavaly év végén 700 millió köbméter orosz gáz került a magyar tárolókba, ami szavatolta a magyar fogyasztók ellátását a téli időszakban, az ukrajnai tranzitútvonal kockázatának jelentős növekedése mellett is. Megemlítette azt is, hogy miután a Déli Áramlat tervét megtorpedózta az Európai Bizottság és az Európai Parlament negatív hozzáállása, most a Török Áramlat épül meg a török-görög határig. Kérdés azonban, hogy onnan hogyan jut el a gáz Magyarországra és a térség más államaiba. Arra a kérdésre, hogy a Gazprom részt vesz-e a Török Áramlatot Magyarországgal összekötő vezeték megépítésében, úgy válaszolt: "ha megtalálja az érdekeltségét, akkor ott lehet a beruházók között, de valószínűleg nem fog vezető szerepet játszani ebben a projektben". A nagykövet szólt arról is: Oroszország az olajáresés miatt takarékosságra kényszerül ugyan, de ez nem fogja zavarni a paksi atomerőmű bővítésében vállalt kötelezettségeinek teljesítését. Szergejev Vlagyimir Nyikolajevics szerint a legjelentősebb akadályt az oroszországi magyar export útjában az uniós szankciók és azok az orosz ellenlépések jelentik, amelyeket válaszul kénytelenek voltak életbe léptetni. A szankciók és ellenlépések politikája mindkét felet hátrányosan érinti. "Minél előbb lezárjuk ezt a szankciós szakaszt, annál gyorsabban állíthatjuk helyre a normális gazdasági kapcsolatokat" - idézte szavait az interjút készítő Szalontay Mihály. Magyarország jó tárolókapacitásával magyarázható, hogy felmerült a lehetőség: akár gázelosztó központtá is válhatna a térségben - mondta az energetikáért felelős államtitkár. Aradszki András az m1 Híradójában arról beszélt, hogy minél hatékonyabban használja ki Magyarország a rendelkezésre álló kapacitásait, annál olcsóbban működtetheti a vezetékeket. Ez pedig a lakossági felhasználóknak is jó lehet, hiszen így könnyebben tartható fenn a rezsicsökkentés.
Új gázcég a magyar piacon 2015. március 26. Kihasítana magának egy szeletet a magyarországi gázpiacból a versenybe most beszálló PPD Hungária Energiakereskedő Kft. Miként a Világgazdaság közölte: a társaság a már folyamatban lévő, illetve a hamarosan induló beszerzési
16
tendereken szeretne vevőket szerezni a következő gázévre, főként az ipari felhasználói körből. A céget tavaly alapította a horvátországi szabadpiaci gázkereskedelem legnagyobb szereplője, az évi egymilliárd köbmétert forgalmazó, magántulajdonú Prvo Plinarsko Društvo d.o.o. (PPD). "A PPD Hungária alapvetően két forrásra, anyacége portfóliójára és a Magyarországon tárolandó földgázra támaszkodna” - tudatta a cikket jegyző B. Horváth Lillával Kiss Csaba, a cég kereskedelemért felelős társ-ügyvezetője. A PPD Hungáriát érdeklik az importvezetékek kínálta beszerzési lehetőségek is. A társaság az itteni tárolásra alapozott, rugalmas szolgáltatással kívánja kiépíteni pozícióit, és még akár saját anyacégének is szállíthat. Utóbbi jelezte, hogy leányvállalata érdekeit szem előtt tartva esetenként le is mond a neki történő szállításokról. A Horvátországban egyre erősebb PPD az elmúlt években figyelemmel kísérte az ottaninál kicsit előbbre tartó magyarországi gázpiac eseményeit. Amikor felmerült a külföldi megjelenés gondolata, elsőként Magyarországra esett a választása. A kft. vezetésére a korábban az E.ON-nál magas beosztásban dolgozó Kiss Csabát és Bisztray Balázst kérte fel, utóbbi a PPD Hungária gazdasági ügyeiért felel. Kiss Csaba az MVM-től érkezett, az elnök-vezérigazgató tanácsadója volt. Egyelőre még vezérigazgatója a tavaly decemberben projekt nélkül maradt Déli Áramlat Zrt.-nek, e pozíciója várhatóan a társaság májusi közgyűlésén szűnik meg. A PPD magyarországi piacra lépését nehezíti, hogy a hazai gázfelhasználás csökken, az ügyfelek megszerzésén pedig több tucat rivális dolgozik, igaz, egy részük inaktív. További nehézség, hogy a nyugati gázbehozatalt lehetővé tévő vezetékkapacitás jelentős részét az állami nagykereskedőnek különtette el a szabályozás, az egyetemes piaci vevők ellátására hivatkozva - jegyezte meg a Világgazdaság. MEKH: zavartalan volt télen a gázellátás 2015. március 27.
(logó: mekh.hu)
Az idei fűtési szezonban is zavartalan volt a földgázellátás: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesített adatai szerint a téli időszakban több földgázt használtak fel a hazai fogyasztók, mint az előző év azonos időszakában. Az energiahivatal közleménye szerint tavaly december 1. és 2015. március 15.
17
között 4,19 milliárd köbméter gáz fogyott, 0,22 milliárd köbméterrel több, mint egy évvel korábban. A hivatal megjegyezte: a lakossági földgázfogyasztást nagymértékben befolyásolja az átlaghőmérséklet változása, amelyből az elmúlt években jelentős eltérések adódtak. A 2012/2013-as téli időszakban 1,2 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet, a 2013/2014-es időszakban 3,4 Celsius fok, míg az elmúlt télen 2,6. A MEKH a téli időszakban folyamatosan, több előrejelzést is készített az ellátásbiztonságról, amely az idei fűtési szezonban végig garantált volt. A hazai földgázrendszer zordabb időjárás esetén is biztosította volna a fogyasztók ellátását. A fogyasztást a hazai földgáztermelés, az importforrások, valamint a kereskedelmi tárolókban lévő gázkészlet fedezte, a biztonsági tárolók készletére nem volt szükség. A földgáztárolók feltöltése a fűtési szezon végén kezdődik, mellyel kezdetét veszi a felkészülés a következő fűtési szezonra - a MEKH közleményét a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a stop.hu/MTI is ismertette.
Brüsszel bírósághoz fordult a magyar energiaszabályozás miatt 2015. március 26., 27., 29.
(fotó: europa.eu)
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert szerinte Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet. Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri. Erre a bizottság csak javaslatot tesz, a végső szót a luxembourgi bírák mondják majd. „A mai napig Magyarország egyetlen olyan jogszabályról sem értesítette a bizottságot, amellyel az irányelvet átültetné belső jogrendjébe” - olvasható a brüsszeli testület közleményében. Ebből az is kiderül, hogy a bizottság tavaly novemberben úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a kormánynak, amelyben kérte: a kabinet adjon számot minden olyan jogszabályról, amely az irányelv átültetését szolgálja. A hirado.hu, a 444.hu, az mno.hu, a Magyar Hírlap/MTI stb. által is ismertetett közlemény arra is kitért, hogy Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely lemaradásban van
18
az uniós jog átvételével ezen a téren, sőt, csak Málta ellen nem indítottak emiatt kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel azt is világossá tette, hogy más országokat is bíróság elé citálhat emiatt. A nemrég bejelentett energiauniós csomag hangsúlyos eleme az uniós szabályozás gyakorlati átültetése és számonkérése is. Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság szóvivője elmondta: Bulgária és Görögország sem számolt be olyan jogi aktusról, amellyel átültették saját jogrendjükbe az uniós jogszabályt, de tudomásuk szerint Szófia ezt pár héten belül meg fogja tenni. Az irányelvet tavaly június 5-éig kellett volna minden uniós tagállamnak átvezetnie saját jogrendjébe. A jogszabály arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak 2014 eleje és 2020 vége között milyen mértékű energiatakarékosságot kell elérniük. Emellett olyan előírásokat is tartalmaz, hogy négyévente auditálni kell a nagyvállalatok energiafogyasztását, a központi kormányzat épületeinek legalább 3 százalékát minden évben fel kell újítani, szem előtt tartva az energiahatékonyságot a közbeszerzéseknél. A bizottság arról is döntött: indoklással ellátott vélemény megküldésével következő szakaszba lépteti azt a kötelezettségszegési eljárást is, amelyet korábban amiatt indított, mert Magyarország elmulasztotta határidőre benyújtani azt az energiahatékonysági akciótervet, amelyet a tagállamoknak három évente el kell juttatniuk a bizottsághoz. Ezt Szlovénia és Románia sem tette meg. Az elmúlt időszak magyar energiapolitikai intézkedései nem kecsegtetnek sok jóval - hangzott el az Európai Bizottság által szervezett beszélgetésen a márciusban kiadott országjelentés energiapiacra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban. Az Európai Bizottság energiaügyekkel foglalkozó főigazgatóságának munkatársa kiemelte: a rezsicsökkentéshez kapcsolható intézkedéseknek egy része a bizottság szerint problémás, részben európai jogba ütközik - erről a Napi számolt be. Már lehet fűteni a Mecsekben bányászott szénnel 2015. március 23.
(fotó: pannonpower.hu)
Megkezdődött a kitermelt szén értékesítése a Pannon Hőerőmű Zrt.
19
tulajdonában lévő Pécs-Vasasi bányában - erről az Energiainfó, az Index számolt be az MTI alapján. Eszerint évtizedes tetszhalott állapot után támadt fel újra a mecseki szénbányászat tavaly decemberben. Azóta a bányavállalkozó megkezdte a széntároló készlettér kialakítását és megteremtette az értékesítés egyéb feltételeit, így március közepén a munkagépek elkezdhették fejteni a tüzelőanyagot. Mostanra mintegy 3000 mázsányi szenet termeltek ki és halmoztak fel, a lakossági értékesítés március 23-án kezdődött. „Évente 15 ezer tonnányi szén kitermelésére kaptunk engedélyt, öt éven keresztül” - mondta Péterffy Attila, a bányavállalkozó Pannon Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója. Ez a mennyiség felszínre hozható a környezet jelentős átalakítása, a por- és zajterhelés növelése nélkül. „A vasasi szenet döntően a helyi lakosság tüzelőanyagának szánjuk, amely mind az importszénnek, mind az egyéb, folyamatosan dráguló energiaforrásoknak valós alternatívája lehet. Ezért olyan árat határoztunk meg, amely mindenki számára megfizethető és versenyképes a piacon megtalálható egyéb tüzelőanyagok árához képest” - tette hozzá Péterffy Attila. Első szakaszban április 30-ig kapható a vasasi szén, majd a bányavállalkozó összegzi az értékesítés tapasztalatait, és ha szükséges, változtat a gyakorlaton, hogy az őszi fűtési szezon kezdetére még jobban tudjanak alkalmazkodni a vásárlók igényeihez. A felszínre hozott, úgynevezett nyers aknaszén fűtőértéke 3000-3600 Kcal/kg, ez nagyjából fél m3 földgáznak és két kg tűzifának felel meg.
Külföldi energiaszektor
Atomerőművekre épül a cseh állami energiakoncepció 2015. március 26., 27.
(fotó: wikipedia.org)
Csehországban az atomerőművek veszik át a jövőben a főszerepet a barnaszenes erőművektől a villamos energia előállításában - egyebek között ezt tartalmazza az aktualizált cseh állami energiakoncepció, amelyet az ipari és a kereskedelmi tárca hozott nyilvánosságra a honlapján. A csehországi villamos
20
energia 43 százalékát jelenleg barnaszenes hőerőművekben állítják elő. 2010ben ez még 50 százalék volt. Az atomerőművek jelenleg az áram egyharmadát termelik. Az aktualizált energetikai koncepció szerint 2025-ben a szerepek felcserélődnek, és az atomerőművekre esik a megtermelt villamos energia mintegy 45 százaléka, míg a barnaszén aránya egyharmadra esik vissza. Csehországban jelenleg mintegy 90 ezer gigawattóra áramot termelnek évente. Ennek mintegy 80 százalékát a Cseh Energetikai Művek (CEZ) állítja elő, amely részvényeinek 70 százaléka az állam tulajdonában van. A CEZ részesedése azonban fokozatosan csökken. Míg 2010-ben a CEZ 68 433 gigawattóra áramot állított elő, 2013-ban már csak 66 709 gigawattórát. Csehország az utóbbi években tartósan áramexportáló ország. Évente mintegy 17 ezer gigawattóra áramot szállít külföldre. Az E15 gazdasági napilap európai szakmai körökre hivatkozva azt írta, hogy Csehország Európában a harmadik legnagyobb áramexportáló, Franciaország és Németország előzi meg. Az állami energetikai koncepció azzal számol, hogy az ország a jövőben áramexportőr marad. (Energiainfó, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság/MTI)
A Roszatommal húznák ki a bajból az Arevát 2015. március 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A válsággal küzdő francia atomenergetikai társaságnak, az Arevának együtt kellene működnie az ágazat orosz óriásával, a globális piacon sikeresen szereplő Roszatommal - vélte Laurence Daziano, egy párizsi kutatóegyetem tanára. A közgazdásznő szerint egy ilyen összefogás mindkét félnek előnyös lenne és segítené az Areva fejlődését. A 87 százalékban állami tulajdonú francia nukleáris vállalatcsoport hatalmas, 5,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet. 2003 óta nem nyert egyetlen atomerőmű-tenderen sem, és mindeddig nem tudta befejezni a finnországi Olkiluoto harmadik atomerőművi blokkjának tíz éve megkezdett építését sem. Az Atomenergiainfó idézte a L’Opinion napilapot, miszerint az Areva és az ugyancsak állami energetikai
21
társaság, az Electricité de France (EDF) egyesítésével próbálnának javítani a versenyképességen, különösen reaktorépítési, műszaki és karbantartási területen. De Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter nemrég azt is felvetette, hogy példát kellene venni a Roszatomról, ahol sokkal nagyobb az integráltság. Ennél is tovább ment a L’Opinion napilapban megjelent írásában Daziano, aki három tényezőben látja az orosz állami atomenergetikai konszern sikerének titkát. Oroszországban stratégiai ágazatnak tekintik az atomipart, az országon belül kilenc új reaktorblokk épül, amivel a Roszatom nemcsak a hazai piacon szerez versenyképességet, hanem a „sorozatgyártásnak” köszönhetően a nemzetközi színtéren is optimális árakkal tud fellépni - idézte az elemzést a RIA Novosztyi hírügynökség. A szakértő azt is fontosnak tartja, hogy a Roszatom az uránbányászattól és urándúsítástól kezdve az atomerőművek építésén, üzemeltetésén és leszerelésén át a fűtőanyag-szállításig, a kiégett fűtőelemek feldolgozásáig az atomipar teljes spektrumát átfogja, miközben - a finanszírozást is beleértve - komplex szolgáltatások kínálatával terjeszkedik a nukleáris energetika „újonc országaiban”. Mivel a Roszatom gyakorlatát nehéz lenne megvalósítani Franciaországban, Daziano a partneri együttműködést javasolja, egyebek közt arra hivatkozva, hogy kínai energetikai társaságokkal már van ilyen tapasztalata az Arevának. Szerinte nemzetközi projektekben lenne érdemes megpróbálni a közös munkát. Különösen annak fényében, hogy korábban együttműködési készségét fejezte ki az orosz konszern is, amelynek érdekeltsége ráadásul olyan földrajzi régiókra (például Afrikára, Latin-Amerikára és Ázsiára) terjed ki, ahol a francia atomipar hagyományosan jelen volt, ám most gyakran inkább az orosz technológia iránt van érdeklődés.
Jordániában is a Roszatom épít atomerőművet 2015. március 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kormányközi együttműködési megállapodást kötött Jordánia és Oroszország az arab állam első atomerőművének építéséről és üzemeltetéséről - tudósított az Atomenergiainfó. A dokumentumot március 24-én írta alá Haled Tukan, a
22
jordániai atomenergetikai bizottság elnöke és Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója. „A magunk részéről minden tapasztalatunkat felhasználjuk ahhoz, hogy a legkorszerűbb és legbiztonságosabb atomerőművet építsük fel” hangoztatta Kirijenko. A tervek szerint 2022-ig kell elkészülnie a létesítménynek, amelyben két, egyenként ezer megawattos reaktor üzemel majd. Ilyen berendezés az indiai Kudankulam erőművének első blokkjában már sikeresen működik - közölte a Roszatom. A megállapodás értelmében az orosz atomóriás azt is vállalja, hogy fűtőanyaggal látja el a reaktorokat, a kiégett fűtőelemeket pedig visszaszállítja Oroszországba. De a két fél együttműködik a jordániai nukleáris infrastruktúra kiépítésében is, és közösen dolgoznak azon, hogy az arab ország közvéleménye elfogadja az atomenergiát. A most aláírt dokumentum arról is rendelkezik, hogy az atomerőmű megrendelőjeként, üzemeltetőjeként a létesítmény és az ott termelt energia tulajdonosaként egy projekttársaságot hoznak létre. Kirijenko pedig közölte: a Roszatom kész bekapcsolódni a mintegy 10 milliárd dolláros beruházás finanszírozásába is. Korábban a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség arról számolt be, hogy a költségek 49,9 százalékát az orosz atomkonszern állja. Mint Leoš Tomíček, a Roszatomhoz tartozó marketingtársaság, a Rusatom Overseas alelnöke közölte: vizsgálják a lehetőségét annak, hogy Amman kérésére a cég beszáll a projekttársaságba, amely megépíti az erőművet és a tulajdonosa is lesz. Hasonló együttműködésre már van példa Finnországban - tette hozzá Tomíček, a Hanhikivi-1 atomerőműberuházásra utalva. A hírek szerint a közös társaságban 51 százalék maradna a hasemita királyság tulajdonában. A 2011-ben kiírt jordániai tender győztesévé 2013-ban nyilvánították a Roszatomot. A megbízásra a francia Areva és a japán Mitsubishi Heavy Industries konzorciuma, az ATMEA is pályázott. Egy előzetes szerződést már tavaly szeptemberben megkötött a Roszatom és Jordánia. Ez egyebek közt az energiapiac elemzéséről, az építési helyszín előkészítéséről és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséről szól. Tavaly nyáron Dzsomart Alijev, a Rusatom Overseas vezérigazgatója azt mondta: Ammannal két megállapodás aláírása várható. Az egyik a két kormány között születik meg, a másik pedig a projektfejlesztésről szól, vagyis magában foglalja, hogy a Rusatom Overseas a következő másfél-két évben kutatásokat, felméréseket végez és előkészíti az építkezést, amelyről a tervek szerint 2016-ban szentesítenek egy újabb szerződést.
23
Hírek röviden 2015. március 27. Lakossági fórumot rendez Dunaföldváron a Művelődési Központban az új atomerőművi blokkok létesítésére létrehozott MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Április 8-án, szerdán 17 órától tájékoztatást adnak az új blokkok létrehozását célzó beruházás aktuális állapotáról, a környezetvédelmi hatástanulmányokról, valamint az engedélyezésekről. (Dunaújvárosi Hírlap) 2015. március 24. „Atomenergiáról - mindenkinek”. Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen április 17-én ismeretterjesztő konferenciát rendez. A tizenhatodik regionális konferencián neves előadók tekintik át azokat a nukleáris kérdésekhez kapcsolódó területeket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. (oah.hu) 2015. március 24. A paksi atomerőmű aktuális üzemi adatai után most a Budapesti Kutatóreaktor adatait is el lehet érni az Országos Atomenergia Hivatal oldalán, így minden érdeklődő nyomon követheti a folyamatosan frissülő üzemeltetési információkat. (oah.hu) 2015. március 24. Megkezdődött a nyári időszámítás. A módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg, azaz csaknem 40 ezer háztartás éves felhasználását. Az 1980 óta működő rendszerrel mind ez ideig csaknem 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország mintegy 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. (mavir.hu)
Összeállította: László Judit
24
