1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. november 2.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Keretszerződést kötött a Ruszatom és a paksi atomerőmű Ismét névleges teljesítményen üzemel a kettes reaktor Nagy figyelmet fordít a munkavédelemre az atomerőmű 40 év: közönségtalálkozó az Atomenergetikai Múzeumban Minőségirányításban első az MVM OVIT VG: gáztároló központtá válhat Magyarország
2 2-3 3 4 5 5-6
A paksi bővítés hírei Nyilvánosságot sürgetett a nagykövet - Reagált az Alapjogokért Központ - Kérdések Lázár Jánoshoz 7-8 Környezetvédők: hazai nagyvárosokban is tartsanak közmeghallgatást 8
Alternatív energia Naperőmű Mórahalmon - Sikeres próbaüzem Pécsen - Geotermikus fűtés Vasváron Szélerőmű-parkot épít a Siemens a brit partoknál
9-10 10
A hazai energiaszektor hírei Index: átcsoportosítanák a nukleáris alapot Nem szabad az atomerőmű lebontására szánt összegből rezsit csökkenteni Policy Agenda: rezsicsökkentés kényszerpályán Gázszállítás: megbízás nincs, hitelfizetési kötelezettség van Nem tartalmaz állami támogatást a MOL és az állam megállapodása MEHI: lakossági energetikai pályázatokra is van uniós pénz
11-13 13-15 15-16 16-17 17-18 18-19
Külföldi energiaszektor Hinkley Point: hatmilliárd font érkezik Kínából Ausztrália is atomprogramra készül? Francia-orosz együttműködés az atomenergetikában Bezárták Európa legmélyebb szénbányáját Romániában
20-21 21 22 22-23 Hírek röviden 23-24 Az MVM napkollektorral segítette a tanmedencét Mezőtúron - A legjobbak között a paksi Energetikai Szakközépiskola és Kollégium - Elismeréseket adott át a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány
2
Hírek az MVM Csoportról
Keretszerződést kötött a Ruszatom és a paksi atomerőmű 2015. október 27.
(fotó: pakspress.hu)
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Ruszatom Szerviz Rt. nevű cége és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. keretszerződést kötött a négy paksi blokk működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges berendezések, tartalék alkatrészek szállításáról. Az Atomenergiainfó cikke szerint a megállapodást a paksi atomerőmű küldöttségének novovoronyezsi atomerőműben tett látogatása alkalmából írta alá Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és Jevgenyij Szalkov, a Ruszatom Szerviz Rt. vezérigazgatója. A megállapodás rögzíti az együttműködés alapelveit, de a szállítások konkrét feltételeit kiegészítő szerződések tartalmazzák majd. Jevgenyij Szalkov, a Ruszatom Szerviz Rt. vezérigazgatója elmondta: örül annak, hogy az idén 60 éves orosz-magyar atomenergetikai együttműködés sikeresen folytatódik és kiterjed az atomerőmű korszerűsítésére is. Hamvas István hangsúlyozta: a paksi atomerőmű harmincéves működése, a teljesítménynövelés és az üzemidő meghosszabbítása az együttműködés új szakaszát jelenti. A Ruszatom Szerviz Rt. a Roszatom elektromos energia divíziójához tartozik, ágazati integrátor a külföldön üzemelő orosz tervezésű atomerőművek revíziója, javítása és korszerűsítése terén - erre is kitért a Paks-Press Hírügynökség, illetve beszámolt az eseményről a Napi, a hvg.hu, az inforadio.hu is az MTI alapján.
Ismét névleges teljesítményen üzemel a kettes reaktor 2015. október 27., 29.
(fotó: oah.hu)
Az atomerőmű 2. blokkja október 24-én, 17 óra 11 perckor reaktorvédelmi
3
működés miatt lekapcsolódott a hálózatról. A védelmi működést egy elektronikus alkatrész hibája okozta - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. A biztonsági rendszerek megfelelően működtek, környezeti kibocsátás nem történt. Az esemény a Nemzetközi Eseményskála szerint skála alatti (INES 0) minősítést kapott. A blokk leállása után a hibát kijavították. Az ilyen esetekre előírt próbák és ellenőrzések után október 25-én, a délutáni órákban az országos hálózatra kapcsolták a blokk egyik generátorát. A 2. blokk terhelése 100%-os teljesítményre október 26-án, 6 óra 10 perckor befejeződött. A hivatal közlésére a Világgazdaság hivatkozott. Utóbb az MTI alapján írta a Portfólió, az mno.hu, a magyarhirlap.hu, az Origó, hogy a paksi atomerőmű a számára előírt szabályok szerint tájékoztatta a hatóságokat, és saját hivatalos weboldalának Transzparencia menüpontjában is közzétette az információt - közölte az erőműtársaság. A skála alatti, azaz INES 0 besorolású események száma évente 16-18 az atomerőmű tájékoztatása szerint. Az OAH főigazgatója arról számolt be, hogy ezek közül blokkleállással járó esemény két alkalommal történt az idén.
Nagy figyelmet fordít a munkavédelemre az atomerőmű 2015. október 29.
(fotó: paksihirnok.hu)
A biztonságos munkavégzést segítő eszközök legújabbjait sorakoztatták fel a kiállítók az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában a munkavédelmi napon. Előadásokat is tartottak, hogy a dolgozók olyan új ismeretek birtokába jussanak, amelyek a munkabiztonság javítását szolgálják - tudósította a paksihirnok.hu portált Vida Tünde. A munkavégzésnél szigorú szabályok írják elő a megfelelő viselkedést. Azért szervezték meg a rendezvényt, hogy ezeket megismerjék és megértsék a dolgozók - mondta Szabó Béla, az erőmű munkavédelmi bizottságának elnöke. Volent Gábor biztonsági igazgató kiemelte: a munkavédelem elsősorban a munkáltató felelőssége, ezért az atomerőmű erre nagy figyelmet fordít. Arról is beszámolt, hogy a munkabalesetek száma évről évre csökken, súlyos munkahelyi baleset pedig sok-sok éve nem történt a paksi atomerőműben.
4
40 év: közönségtalálkozó az Atomenergetikai Múzeumban 2015. október 28.
(fotó: pakspress.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozathoz kapcsolódva közönségtalálkozót szervezett. Miként az atomerőmű honlapján olvasható, a Paksi Atomerőmű Vállalat alapkőletételének és alapításának 40. évfordulója alkalmából a múzeum olyan szakembereket hívott meg, akik fontos szerepet játszottak az atomerőmű felépítésében. Szabó Benjaminnak, a beruházás kormánybiztosának, valamint Neukum Zoltánnak, a VERTESZ főmérnökének érkezése megtöltötte a múzeum auláját. Szó esett egyebek mellett arról, hogy a drága importolaj miatt gazdasági kérdéssé vált a mielőbbi üzembe helyezés. Ez jóval később történt meg, mint a majdani üzemeltető, a PAV megalapítása (1976). Az induló létszám 32 fő volt, zömében mérnökök. Merőben új dolognak számított az építkezés volumene, üteme is, így például az éjjel-nappali betonozás, ami komoly kihívást jelentett az ország építőiparának. Szabó Benjamin ugyanakkor azt mondta: a szakembergárda - amely 1979 közepén, a technológiai szerelés megkezdésénél már 750 fős volt jól ismerte a működéshez szükséges feltételeket. „Ezért kellett az a kormánybiztosi határozat is, hogy az üzemeltető vállalat legyen az üzembe helyező. A hazai gyakorlat szerint a beruházó ERBE lett volna az üzembe helyező a próbaüzem lezárásáig. Ez a döntés a villamosenergia-iparágban nagy felháborodást váltott ki. Én ma is a kormánybiztosi határozatok közül ezt tartom a legfontosabbnak” - tette hozzá Szabó Benjámin. Az Atomenergetikai Múzeum a rendezvény népszerűségét látva a jövőben is meghívja az atomerőmű múltja és jelene szempontjából kiemelkedő szakembereket. A programról beszámolt a Paks-Press Hírügynökség is.
5
Minőségirányításban első az MVM OVIT 2015. október 28.
(fotó: ovit.hu)
Az MVM OVIT Zrt. tanúsíttatta elsőként Magyarországon a legújabb ISO 9001:2015 szabvány szerint az integrált minőségirányítási rendszerét jelentette be Patay László vezérigazgató, a tanúsítvány ünnepélyes átadásán tartott budapesti sajtótájékoztatón. A minősítést az Első Magyar Tanúsító Zrt. (EMT) végezte, amely a brit National Quality Assurance nemzetközi tanúsító testület kizárólagos magyarországi képviselője. Hangsúlyozta: a nemzetközi tanúsítvány biztosíték az ügyfelek számára, hogy a cég folyamatos fejlesztései révén mindig tudja emelni szolgáltatási színvonalát. Elmondta, hogy az MVM OVIT Zrt. idei várható nettó árbevétele 68 milliárd forint lesz, az MVM Csoport tagja 1620 munkavállalót foglalkoztat. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég tavalyi nettó árbevétele 51,2 milliárd forint volt, 2013-ban pedig nettó 53,1 milliárd forint. Adózott eredménye a 2014-es üzleti évben nettó 814 millió forintot tett ki, a 2013-as lezárt üzleti évet nettó 1,3 milliárd forintos eredménnyel zárta. A tanúsítvány átvételéről tudósított az nrgreport.com, a newsbusiness.hu az MTI alapján. Patay László vezérigazgató az InfoRádiónak azt nyilatkozta: az MVM OVIT Zrt. százszázalékos állami tulajdonban van, és a tanúsítvánnyal bizonyították: „nem a tulajdonosi szerkezet határozza meg, hogy nemzetközi szintű módon van menedzselve egy vállalat, hanem ez sokkal inkább a benne dolgozó emberek, vezetők elkötelezettségétől és felkészültségétől függ.”
VG: gáztároló központtá válhat Magyarország 2015. október 26.
(fotó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Jó esélye van annak, hogy Magyarországon térségi gáztároló központ alakuljon ki, ami célja is a hazai energiastratégiának. A hasonló horvátországi és szerbiai
6
kapacitások az ittenieknél jóval kisebbek, a romániaihoz nehéz hozzáférni, a hatalmas ukrajnai tárolókra pedig műszaki állapotuk miatt nem szerencsés hosszabb távon alapozni a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) elnökvezérigazgatója szerint. A Világgazdaságnak adott interjújában Fritsch László elismerte: az ország igényeihez képest túl nagy a cége által ellenőrzött 4,2 milliárd köbméternyi és a MMBF 1,9 milliárd köbméternyi tároló kapacitása. Ám az MFGT több okból sem akarja egyik létesítménye működését sem szüneteltetni. Egyelőre ugyanis nem látni, hogy 2019 után valóban elkerüli-e Ukrajnát az orosz import, nem tudjuk, hogy a gázvezeték-építési tervekből mi valósul meg. Viszont biztosra vehető, hogy előbb-utóbb északi vagy déli irányból a mi régiónkig is eljut a cseppfolyósgáz-terminál által fogadott energiahordozó. Fritsch László cáfolta B. Horváth Lilla azon feltevését, hogy olcsóbb lehetne a tárolás, ha a fölös kapacitásokat „pihentetni lehetne”. Szerinte ekkor is költeni kellene karbantartásra, ehhez személyzet szükséges és finanszírozási költségek is felmerülnek. Tehát az, hogy a tároló ne működjön, de szükség esetén újraindítható legyen, majdnem annyiba kerülne, mint a folyamatos üzemeltetése. Ráadásul egy kényszerpihenőre küldött tárolót műszaki okokból nem is lehet két-három éven belül újra beüzemelni. A felhasználáshoz képest túl nagy kapacitások miatt jelenleg nem szükséges teljesen feltölteni a hazai tárolókat, a százalékban megadott töltöttségi adatok alapján viszont gyakran felmerül, hogy túl kicsi a készlet. Holott már most annyi gázt tárolunk, amennyi a téli gázigény felét fedezi - mondta az elnök-vezérigazgató. Mindazonáltal nem az MFGT feladata, felelőssége, hogy mennyi gáz van a tárolóiban. „A betárolásról a kereskedők saját maguk határoznak, az egyetemes szolgáltatóknak pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írja elő, hogy mennyit tartalékoljanak. Ez az ügyfeleik téli kiszolgálásához szükséges mennyiség 60 százaléka” - jelezte Fritsch László. Az MFGT kapacitásaiból eddig 1,6-1,7 milliárd köbmétert kötöttek le. Egyébként nincs információja arról, hogy a Gazprom idén is igénybe kívánna venni kapacitásokat, de közölte, hogy ezt az orosz társaság megteheti egy kereskedőn keresztül is - olvasható a lapban.
7
A paksi bővítés hírei Nyilvánosságot sürgetett a nagykövet - Reagált az Alapjogokért Központ Kérdések Lázár Jánoshoz 2015. október 28., 30., november 1.
(fotó: facebook.com/hungary.usembassy)
Colleen Bell amerikai nagykövet azt kérte a kormánytól, hogy csökkentse energiafüggését Oroszországtól, és hozza nyilvánosságra a paksi bővítés szerződéseit. „Megváltoztatná a felállást az energiaszektorban, ha a nyilvánosság láthatná a paksi nukleáris megállapodás részleteit. Azt várjuk a kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje azt ennek a megállapodásnak a részleteivel” - idézte az ATV híradója a Budapesti Corvinus Egyetemen elmondott beszédét. A rendezvényről egyébként a legtöbb hazai tvés rádióállomás, portál és napilap is beszámolt. A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ két nap múlva az MTI-hez eljuttatott elemzésében rámutatott: Oroszország és Magyarország a paksi bővítésről két fontos nemzetközi kétoldalú szerződést kötött, egyiket az együttműködésről, a másikat annak finanszírozásáról. Mindkét szerződést beterjesztették az Országgyűlésnek, amely szavazott arról, a szerződéseket pedig a közlönyben is kihirdették. (hirado.hu, magyarhirlap.hu. magyaridok.hu) Közben Jávor Benedek EP-képviselő kérdéseket intézett Lázár János miniszterhez, mert októberben ismét lehetősége volt betekinteni az orosz féllel kötött megvalósítási szerződésekbe. A korábbi állapothoz képest váratlan változást tapasztalt: a bővítéssel kapcsolatos egyik szerződés, a tervezéssel, építéssel kapcsolatos ún. EPC-szerződés minősítése július 21-i hatállyal "Titkos"-ról "Korlátozott terjesztésű"-re enyhült, időtartama pedig 30 évről 10 évre rövidült, így 2025 júliusában jár le. A képviselő egyebek között arról érdeklődik, mi indokolta éppen e szerződés minősítésének felülvizsgálatát,
8
miközben a biztonsági megfontolások szempontjából ez tartalmazhatja a legtöbb védendő információt - erről az Origó, a 444.hu, a 24.hu, az ATV is beszámolt.
Környezetvédők: hazai nagyvárosokban is tartsanak közmeghallgatást 2015. október 27., 28., 29. Környezetvédők szerint Pakson kívül más magyarországi helyszíneken is közmeghallgatást kellene tartani a tervezett új atomerőművi blokkok környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásában, hasonlóan a már lezajlott nemzetközi meghallgatásokhoz. A nyilvánosság minél teljesebb bevonása érdekében nyílt levelet írt 13, többségében környezetvédő szervezet Horváth Zoltán baranyai kormánymegbízottnak. Azt kérték, hogy Budapesten, Győrben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon is szervezzenek közmeghallgatást, ugyanis a beruházás országos jelentőségű, nem csupán a Paks környéki településekre lesz hatással. A környezeti hatásvizsgálat pedig az egyetlen eljárás, ahol az állampolgári részvétel lehetősége valamilyen formában biztosított, ezért fontos, hogy a lehető legszélesebb nyilvánosságot vonják be a folyamatba. Kiemelték: a tervezett beruházás gazdasági, társadalmi, környezeti jelentősége, költségei és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatása miatt a teljes lakosságot és a jövő generációkat is érinti. Felidézték, hogy májusban már tartottak Pakson egy közmeghallgatást, azonban ez szerintük nem tette lehetővé a teljes érintett és érdeklődő nyilvánosság részvételét. A 13 szervezet szerint a hatóságnak és a beruházónak is érdeke, hogy minél több szempont, vélemény, kérdés fogalmazódjon meg az ügyben. A levél egyebek mellett az Energiaklub oldalán is olvasható, de beszámolt róla a hvg.hu, a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a klubradio.hu, az Energiainfó is az MTI alapján. Lázár János miniszter a Kormányinfón emlékeztette a civil szervezeteket: 41 magyar településen már volt közmeghallgatás, Pakson záródott 41-dikként és utána kezdődött a külföldi közmeghallgatás. Jelezte: szívesen tárgyal civil szervezetekkel, és nem zárkózik el attól, hogy szakmai közmeghallgatások legyenek Magyarországon a jövőben. „Szeretném azonban az idén az Európai Bizottsággal az egyeztetési folyamatokat lezárni, és ezt követően állok a civil szervezetek megkeresése elé” - hangzott el a tájékoztatón, melyet élőben közvetített az m1 televízió.
9
Alternatív energia Naperőmű Mórahalmon - Sikeres próbaüzem Pécsen - Geotermikus fűtés Vasváron 2015. október 27. Európai uniós támogatással, nettó 376 millió forintból egy 499,5 kilowattpeak teljesítményű napelemes kiserőmű épült a Csongrád megyei Mórahalmon. Több mint egy hektáron 1800, dél felé fordított, 30 fokban megdöntött monokristályos napelemet helyeztek el. A blokkok 30 volt feszültségű egyenáramot szolgáltatnak, amelyet 15 inverter alakít át váltóárammá. A Szegedtől 25 kilométerre lévő területen az elmúlt 30 év átlaga alapján a napsütéses órák száma évente 2102, ebből a nyári félévre 1522 óra jut. A tervek szerint a kiserőmű évente 620 megawattóra áramot termel, amelyet betáplálnak az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. hálózatába. Az erőmű becsült éves működési költsége 2,5 millió forint. Összköltsége nettó 376 millió forint volt, ennek több mint kétharmadát uniós és hazai pályázati támogatás fedezte, a fennmaradó részt az önkormányzat fizette saját forrásából. (nepszava.hu, Privátbankár/MTI)
(fotó: pecsma.hu)
Sikerrel zárult a pécsi vízszolgáltató Tettye Forrásház Zrt. tavaly októberben átadott biogáz-erőművének próbaüzeme: a létesítmény a cég szennyvíztelepének működéséhez szükséges hőenergia egészét és áramigényének 70 százalékát fedezi. A 2,1 milliárd forintos, európai uniós és magyar pályázati támogatást élvező projekt pécsi rendezvényén elhangzott: az erőmű mind ez ideig - szennyvíziszapból és éttermi hulladékokból - 1,42 millió köbméter biogázt állított elő, amelyből napi több mint 10 ezer kilowattóra áramot termelt. Páva Zsolt, Pécs polgármestere (Fidesz) hangsúlyozta: olyan megtérülő beruházásról van szó, amely hosszú távon szolgálja a társaság, közvetve pedig a fogyasztók érdekét - idézte őt a pecsiujsag.hu, az inforadio.hu, a GazdPort/MTI, beszámolt az eseményről a pecsma.hu portál is. Több mint 600 millió forintból geotermikus fűtési rendszert építettek ki Vasváron. A 85 százalékos uniós és magyar támogatással megvalósult
10
fejlesztéssel a Régióhő Kft. távfűtési rendszeréhez csatlakozott épületek gázfogyasztását kiváltja a helyben feltárható termálvíz energiája. Tóth Balázs polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a rendszerrel évente csaknem 22 terajoule földgáz helyettesíthető geotermikus energiával, melyhez 136 375 köbméter termálvizet használnak fel. A 2015 márciusában indított és fél év alatt befejeződött beruházással 85 Celsius fokos termálvizet termelnek ki. A fejlesztéssel a 4300 fős település távfűtési rendszeréhez csatlakozott lakásokat, valamint az önkormányzati intézményeket fűtik, az energetikailag felhasznált termálvizet pedig a kitermeléssel azonos mélységű hévíztárolóba juttatják vissza. A projektzáró eseményen részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki kiemelte: fenntartható energiafejlesztésre van szükség, amelyet a vasvári fűtőmű jól példáz. A létesítmény 30 éves élettartama alatt 27 860 tonnával csökken a levegő szén-dioxid-terhelése. (kormany.hu, inforadio.hu, ProfitLine/MTI)
Szélerőmű-parkot épít a Siemens a brit partoknál 2015. október 30.
(fotó: coffshore.com)
Újabb tengeri szélerőmű-park telepítésére és üzemeltetésére kapott megbízást a Siemens a brit partoknál. A Galloper Wind Farm Ltd. megbízásából a Siemens AG energetikai és gépipari konszern 56 szélturbinából álló tengeri szélerőműparkot épít Nagy-Britannia délkeleti partjainál. A cég helyezi üzembe a létesítményt, valamint karbantartja 15 éven keresztül. A suffolki partoktól 27 kilométerre a nyílt vízen elterülő park 336 ezer háztartás éves energiaszükségletének fedezésére elegendő áramot termel majd, teljes beruházási értéke 2,1 milliárd euró. A kivitelezés novemberben kezdődik, az üzembe helyezés pedig 2018 márciusára várható. A projekt tulajdonosai 25-25 százalékban az RWE, a Green Investment Bank, a Macquarie Capital befektetési társaság, valamint a Siemens Financial Services - ismertette az MTI hírét a Tőzsdefórum, az mfor.hu.
11
A hazai energiaszektor hírei Index: átcsoportosítanák a nukleáris alapot 2015. október 27., 28., 30.
(fotó: index.hu)
Az Index birtokába került egy Miniszterelnökségen készült belső anyag, eszerint nagyrészt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap átcsoportosításával jutna pénz az állami közműholding megerősítésére, esetleg még egy újabb rezsicsökkentésre 2017-ben. A cikkből kiderült: saját számításai szerint a paksi atomerőműnek még 540 milliárd forintot be kellene fizetnie a következő évtizedekben a nukleáris pénzügyi alapba, amelyet 1998-ban a radioaktív hulladékok tárolása, végleges elhelyezése, illetve az erőmű majdani leszerelési költségeinek fedezésére hoztak létre. Az atomerőmű évről évre félretesz erre, tavaly például 21 milliárd forintot fizetett az alapba. Az állam ehhez - az adófizetők pénzéből - még hozzátesz évente nagyjából 10 milliárdot. Az így képződött évi 30 milliárd körüli összeg kisebb részét a radioaktív hulladékokat kezelő állami szervezet (RHK Kft.) el is költi év közben felmerülő feladatokra. A cikket jegyző JM megjegyezte: az, hogy melyik évben mennyit kell fizetni, változik: jövőre például a költségvetés csak 5 milliárddal egészíti ki a befizetést. Paks 17 év alatt 324 milliárdot fizetett be, tavaly év végén összesen 243 milliárd maradt a kasszában. A belső anyag szerint azt az évi 20 milliárd forintot, amelyet mind ez ideig a paksi erőmű befizetett, nem kellene félretennie, így kWh-ként 1,43 forinttal olcsóbban tudná adni az áramot. Ezzel párhuzamosan még két díjtételt csípnének le az árból. Az MVM Zrt. kereskedőcége, az MVMP nem számítana fel a paksi atomerőműnek 0,27 forint/kWh eredmény- és 0,16 Ft/kWh menedzsmentszolgáltatási díjat. Így 1,86 Ft/kWh-tal, 9,56 Ft/kWh-ra csökkenne az áram előállítási ára a mostani 11,42 Ft/kWh forintról. A Pakson évente termelt áramnak kicsit kevesebb mint felét, évente kb. 7,3 TWh-t odaadnának a lakosság ellátására 9,56 forintos önköltségi áron. Erre már csak az állami szolgáltató költségeit tennék rá és néhány egyéb tételt, a lakosság tehát olcsó paksi áramot használhatna. A cikk utalt arra is, hogy nem járna rosszul az MVMP sem. Bár a már említett két, kis összegű díjat nem szedhetnék be Pakstól, az ott megtermelt
12
áramot önköltségi áron kapnák, évente nagyjából 8,3 TWh-t pedig eladhatnának a szabadpiacon. Ezzel az állami kereskedőcégnél 1,1 milliárd forinttal nagyobb profit landolhat, a Miniszterelnökség kalkulációja szerint pedig összesen 16,6 milliárd forintot spórolhatnának meg. A korábbi évek áramár-csökkentéséhez képest ez nem nagy összeg, de a választások előtt kommunikációs eszköznek ez is jól jöhet - tette hozzá a portál. A Miniszterelnökség anyaga a gázszektorban elsősorban a MOL-lal és a hazai kitermelésű gázzal is számol: ezt önköltségi áron kellene eljuttatni a lakosságnak. A gázárak csökkentéséhez viszont ez valószínűleg önmagában nem lesz elég, ha le is tudják valamennyire szorítani az árakat, az legfeljebb arra jó, hogy az állami közműcég veszteségeit a gázszektorban is eltüntessék anélkül, hogy közben árat kelljen emelni. Az Index másnap szó szerint közölte a Miniszterelnökség válaszát: "A Kormány köztudottan stratégiai ügyként kezeli az energiaárak és közműszolgáltatási díjak alacsonyan tartását és az olcsó energiához való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítását. Az ennek elérését célzó elképzelések és szakmai egyeztetések a nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésének és az állami energetikai képességek összehangolásának ügyét egyaránt érintik. Hangsúlyozni kell, hogy az Ön által is ismert vitaanyag egy olyan koncepciót vázol fel, ahol nem az egyes állami szervezeteknél megtermelt nyereség realizálása az elsődleges cél, hanem a rendszerszinten képződő megtakarítások egyenletes szétosztása és közvetlen továbbadása azon fogyasztók számára, akiket az állam kiszolgál. Egy olyan egyensúlyi modellről folynak a szakmai konzultációk, ahol az állami energetikai érdekeltségek megbízható módon, de nonprofit jelleggel vagy minimális nyereséggel működnek, miközben az elért szinergikus hatások és pénzügyi megtakarítások a szolgáltatások fejlesztéséhez és a rezsicsökkentés folytatásához biztosítanak fedezetet. Ahhoz a rezsicsökkentéshez, amely egyszerre jár jelentős társadalompolitikai és szerteágazó, kézzelfogható gazdasági előnyökkel, és Magyarország fejlődését szolgálják." Született egy munkaanyag, amelyről a kormánydöntést megelőzően vita folyik, a vitának pedig az a célja, hogy a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer további kiépítésével kapcsolatban a lehetséges irányokat felvázolja - ezt a Miniszterelnökség az Origó kérdésére válaszolta, ugyanis ez a portál is tett fel kérdéseket. A válaszból az is kitűnt, hogy a nemzeti közműszolgáltatás továbbfejlesztésére tanácsadócégek, pénzintézetek és szakmai szervezetek bevonásával készült a munkaanyag. Ebben egyebek között felmerült a nukleáris
13
alapba befizetendő összegek estleges átstrukturálása, tekintettel arra, hogy az atomerőmű üzemidejét korábban 20 évvel meghosszabbították, az érintett reaktorok leszerelésre most nincs szükség - idézte a Miniszterelnökséget a portál.
(fotó: kormany.hu)
A következő kormányülés témája lesz az olcsó áram és gáz, azaz hogy hamarosan minden háztartásban az állam adja majd az energiát - írta a Magyar Nemzet Lázár János szokásos heti tájékoztatójáról tudósítva. A miniszter azt mondta: az újabb lakossági, valamint az ipari rezsicsökkentésre is van javaslatuk, amelyet társadalmi vitára is bocsátanak majd. Ebben szerepel, hogy az ország az energiafüggetlenség érdekében visszaszerezze energiatárolóit, az energia szállítására alkalmas infrastruktúráját, az energiaszolgáltatókat, az elosztókat, és soha ne adja el a paksi atomerőművet. A Miniszterelnökség belső anyagára utalva egyértelművé tette, arról nincs döntés. „Természetesen minden nukleáris biztonsági követelménynek eleget fogunk tenni. Semmilyen mértékben nem fogunk kockáztatni” - fogalmazott Lázár János. (m1, kormany.hu)
Nem szabad az atomerőmű lebontására szánt összegből rezsit csökkenteni
2015. október 29., 28. Többszörösen törvénysértő lenne, ha a kormány megszüntetné a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot és saját céljaira elköltené a pénzt - írta a Magyar Nemzetben Illés József szakértők véleménye alapján. Egy ilyen intézkedés teljesen ellentétes a józan ésszel, és merénylet lenne a jövendő generációk ellen - nyilatkozta az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott főigazgatója. Rónaky József úgy vélte: nem lenne célszerű egy rövid távú politikai cél elérése miatt elkölteni az alapban több mint másfél évtized alatt összegyűjtött pénzt. Egyébként ezt tiltja az atomtörvény, amely egyebek mellett a pénzügyi keret létrehozását és működtetését is szabályozza. Egy ilyen döntés ellentétes lenne az Európai Unió radioaktív hulladékok kezelését szabályozó direktívájával, valamint az idén márciusban az Országgyűlés által elfogadott, kiégett üzemanyagok és a
14
radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti politikájával is. A nyugalmazott főigazgató megjegyezte: az alap forrásait csak a jogszabályban rögzített célokra lehet elkölteni, ezek között nem szerepel a rezsicsökkentés, a pénzre pedig a paksi atomerőmű bontásakor mindenképpen szükség lesz. A szakember szerint azért is erkölcstelen lenne az alap felszámolása, mert azt abból kiindulva hozták létre, hogy az atomerőmű működésének és leállításának költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amelyik felhasználja az ott termelt áramot. A lap megjegyezte: a leállítás költségeit rendszeresen újraszámolják, de annak nagyságáról folyamatos vita zajlik. Egyesek szerint a bontás 700-1000 milliárd forintot emészt fel, mások ennél nagyobb kiadásokkal számolnak. Akármelyik számítás is a helyes, két évtized múlva az akkori kormány nem tud majd hirtelen előteremteni ennyi pénzt. Vagyis nem élhetjük fel az alapban összegyűjtött pénzt még akkor sem, ha a jelenlegi kormány szívesen elköltené azt - állítják szakemberek. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozását az 1996-ban elfogadott atomtörvény írta elő. Az alapban 1998. január eleje óta gyűlik a pénz, amelyet az áramfogyasztók fizetnek be. Jelenleg kilowattóránként 2,5 forint körüli összeggel - ez összesen évi 20 milliárd forintnyi tétel - járulnak hozzá az alap feltöltéséhez, amelyben tavaly év végén 242,9 milliárd forint volt, legalábbis elméletileg. Az alap a költségvetés által fizetett kamattal is gyarapszik. A pénz azonban jelenleg is a kormány céljait szolgálja, mert a kabinet minden évben „kölcsönveszi” az alapban lévő összeget, ezért fizeti a kamatot. Így évről évre a KNPA nyújtja a legolcsóbb hitelt a költségvetésnek. Így a kormány a célkeret felszámolásával levágná az aranytojást tojó tyúkot. Ugyanakkor szakértők szerint nevetséges lenne rezsicsökkentésnek titulálni, ha a kormány árcsökkentésként adná vissza az embereknek az általuk befizetett többletpénzt - olvasható a lapban.
(fotó: greenfo.hu)
Az Energiaklub és a Greenpeace közölte: ha a kormány más célokra költené az alap pénzét, a magyar adófizetőkre a jövőben háruló teher tovább növekedne. Mindeközben a kormány nagy erőkkel dolgozik Paks II. megépítésén, melynek hasonló járulékos költségeiről még csak tervek sem léteznek. A két szervezet álláspontja szerint az atomenergia ezermilliárdokra rúgó rejtett támogatása helyett az ország energiafüggetlenségét is biztosító megújuló energiahordozók elterjedését kellene támogatnia a kormánynak. A Központi Nukleáris Pénzügyi
15
Alap eddig sem teljesítette azt az elvárást, hogy a paksi atomerőmű már működése során felhalmozza a radioaktív és nukleáris hulladékok kezeléséhez, illetve az erőmű leszereléséhez szükséges összeget. A KNPA terve mintegy 1650 milliárd forintnyi kiadással számol 2084-ig, miközben az erőmű befizetései már a jelenlegi tervek szerint is ennek csak kb. a felét teszik majd ki. A hiányzó 864 milliárd forintot az adófizetőknek kell majd előteremteniük. Itt tehát nem másról van szó, mint az atomenergia állami támogatásáról - idézte a közleményt a hvg.hu. Az állásfoglalás a két szervezet honlapján is megtalálható.
Policy Agenda: rezsicsökkentés kényszerpályán 2015. október 28. A Policy Agenda elemzői szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e mozgástere az államnak a rezsicsökkentésben, hanem hogy mikorra fogják azt időzíteni. A politikai elemzést ismertetve írta a Napi, a Privátbankár, hogy a Fidesz kényszerpályát teremtett magának, és kénytelen lesz újabb érzékelhető rezsicsökkentést meglépni legalább azon területeken, ahol az állam válik egyetlen szolgáltatóvá. A fedezet előteremtése pedig nem csupán gazdasági kérdés lesz, hanem politikailag megoldandó probléma is. Az elemzők szerint közvetlenül a választások előtt várhatóan belső átcsoportosításokkal, fejlesztési költségek jó ütemezésével megoldható a rezsicsökkentés. Az egyetlen feltétele, hogy ne derüljön ki egyértelműen, az állam sem tudja olcsóbban a gázt adni, csak veszteség árán. A veszteséget pedig végső soron az adófizetőknek kell megfizetniük. A külső körülmények szerencsés összejátszása esetén csökkenthetnek annyira a szolgáltatások költségei, hogy csak minimális veszteséggel kelljen számolni (a mostani veszteséges árszintet cipeli magával a rendszer), de a rezsicsökkentésnek valójában nem volt és nem is lesz köze a külső piaci körülményekhez, az egy választási kérdés. A Policy Agenda számításai szerint az Első Nemzeti Közműszolgáltató 116 milliárd forintba került eddig. Ez csak a FŐGÁZ megvételét és az állami cégek létrehozását jelentette. Az áram- és földgázpiacon való terjeszkedés sajtóinformációk szerint további 21 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Ehhez jöhet még 77 milliárd forint a működtetésbe és 260 milliárd forint működési forgóeszköz-hitelbe. Így drága megoldás lesz az adófizetőknek, hogy közvetlenül az államtól kapják a gáz- és villanyszámlát. Az ellenzéki pártok mégis láthatóan óvatosan nyúlnak a
16
kérdéshez, mivel a kormány retorikájában könnyen a "rossz oldalon" találhatják magukat, ha támadják az állami tulajdonszerzést. Egyedül az MSZP érzi úgy, hogy rezsicsökkentést kell követelnie már most, mivel a párt szerint a piaci körülmények ezt lehetővé teszik. Az a kérdés, hogy amikor megvalósul a következő már-már kötelező rezsicsökkentés, akkor az miként csapódik le a választókban. A kormány számára kedvezőtlen forgatókönyv: "természetes dolog, eddig is járt nekünk, ezután is fog, hiszen állami, azaz mi fizetjük", vagy pedig " kormányzati sikereként". A rezsicsökkentés ügye újra létfontosságú eleme lehet a következő választásnak, tehát kiemelten fontos, hogy a kormány miként kezeli a megszerzett közműszolgáltató rendszert - olvasható az elemzésben. Gázszállítás: megbízás nincs, hitelfizetési kötelezettség van 2015. október 30.
(fotó: gaztranzit.hu)
Egyelőre senki nem akar gázt szállíttatni a július 1-jén átadott magyar-szlovák összekötő vezetéken, amely így bevételt sem termel, a 170 millió eurós beruházáshoz felvett hiteleket azonban fizetni kell - ezt B. Horváth Lilla írta a Világgazdaságban. A 170 millióból az EU 30 millió eurót állt támogatásként, 21 millió euró jutott a projekt szlovákiai tagjára, az Eustreamre. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) 119 millió eurót teremtett elő, alapvetően hitelből. Az MGT-nek tavaly lényegében csak az az 1,3 milliárd forintja folyt be, amelyet az országos nagynyomású gázhálózatot üzemeltető FGSZ Zrt.-től kapott az interkonnektor hazai végpontjáért, azaz a vecsési csomópontért. Az FGSZ szerint a csomópont eladása tervezett és szükségszerű lépés volt, a biztonságos gázszállítást szolgálta, és része volt a két társaság közötti műszaki és kereskedelmi felelősség megosztásának is. Az FGSZ-től azonban az idén is áramlik pénz a nála jóval kisebb rendszerüzemeltetőhöz, egy gázkereskedő szerint azért, mert „megosztották az interkonnektor használaton kívülisége miatti kockázatot”. E megfogalmazást az FGSZ-nél tévesnek minősítették, de elismerték: valóban fizetnek, mégpedig egy MEKH-rendelet alapján. Ugyanerre a rendeletre hívta fel a Világgazdaság figyelmét az MGT-t felügyelő Belügyminisztérium is. Az FGSZ magyarázata szerint a rendelet a rendszer-üzemeltetési díjból származó árbevétel megosztására
17
vonatkozó kiegyenlítő fizetésekről határozott azért, hogy a két társaság vezetékrendszere egységes tarifazónát képezzen a rendszerhasználók számára. Így kapacitáslekötés, illetve szállítás esetén csak az egyik rendszerüzemeltető szedi a díjakat, de azon osztoznia kell a másikkal a rendeletben lefektetett transzparens szabályok alapján, biztosítva az MGT és az FGSZ számára is például az elismert tőkearányos megtérülést. A rendelet kiegészítő melléklete szerint az FGSZ-nek havi 161,3 millió forintot kell átutalnia partnerének kapacitásdíjból származó előzetes havi kiegyenlítő fizetésként. A lap a Belügyminisztériumtól megtudta: az MGT és hitelezői a szerződések módosításával és a tőketörlesztés átütemezésével oldották meg a társaság idei hitelfizetési kötelezettségét úgy, hogy a kamatokat határidőben teljesíti a társaság. Nem tartalmaz állami támogatást a MOL és az állam megállapodása 2015. október 26.
(fotó: napi.hu)
Az Európai Bíróság július eleji jogerős ítéletével összhangban az Európai Bizottság is kimondta: nem tartalmaz állami támogatást az állam és a MOL 2005-ös megállapodása a bányajáradék rögzítéséről. A Napi, az inforadio.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár, a magyarhirlap.hu/MTI felidézte: a bizottság 2010ben hozott határozatot arról, hogy az állam és az energiaipari cég megállapodása - miszerint a MOL 15 éven át rögzített bányajáradékot fizet, amelyet a járadék későbbi, 2008-as emelése nem érintett - tiltott állami támogatásnak minősül. A MOL az Európai Bíróságon támadta meg a döntést, és a luxembourgi uniós bírák első- és másodfokon is a MOL-nak adtak igazat. A bíróság azt állapította meg, hogy a bányajáradékról kötött 2005-ös megállapodás megkötésekor az állam objektív szempontok alapján járt el, ezért nem lehet olyan szelektív, csak a MOLnak nyújtott állami előnyről beszélni, amely tiltott állami támogatást jelentene, mert külön előnyt biztosít a cégnek versenytársaival szemben. A bíróság szerint arról sincs szó, hogy az állam és a MOL azért állapodott volna meg, mert már akkor tudták, hogy 3 év múlva megemelkedik a bányajáradék, és az alól akarták mentesíteni a céget. 2005-ben, amikor a megállapodást kötötték, a törvény 12
18
százalékban rögzítette a bányajáradékot, az egyezség értelmében viszont a MOL 15 éven át körülbelül 12,5 százalékot fizet, noha egy 2008-as törvénymódosítás 30 százalékra emelte a mértéket. Az emelés alól a MOL a megállapodással mentesült.
MEHI: lakossági energetikai pályázatokra is van uniós pénz 2015. október 29., 30., 26.
(fotó: napi.hu)
Nincs olyan európai uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának támogatását vissza nem térítendő forrásokból, vagyis van uniós pénz lakossági energetikai pályázatokra - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az MTI-vel Walter Deffaa-ra, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetőjére hivatkozva. A MEHI azután kérte az EB álláspontját, hogy október elején Lázár János miniszter úgy nyilatkozott: lakossági energiakorszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energiakorszerűsítésre. A MEHI már akkor jelezte: szükség van lakossági pályázatokra, most pedig az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője megerősítette: a brüsszeli testület szerint nemcsak lehetséges, de kiemelten fontos uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. Walter Deffaa főigazgató a MEHI kérdésére írásban is egyértelművé tette: a Brüsszel által idén februárban elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) tartalmazza és elhatárolja mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. A kormány álláspontját is tükröző operatív program szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, amelyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP) pénzügyi eszközei egészítenek ki
19
visszatérítendő támogatások formájában. Az intézet szerint az operatív programok végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programoktól csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása-jóváhagyása után lehetséges, amely hosszú hónapokba telik idézte a MEHI közleményét az OrientPress, az inforadio.hu/MTI, ismertette a Napi, a Portfólió, a hvg.hu is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közben kitartott amellett, hogy az unió nem ad vissza nem térítendő támogatást magánlakások energiatakarékossági felújítására - legalábbis ezt válaszolta a Népszabadság felvetésére az uniós válasz kapcsán. Másnap a Miniszterelnökség közleményt is kiadott: eszerint az európai uniós támogatások keretrendszerét meghatározó rendelet egyértelműen meghatározza: természetes személy csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap forrásaiból lehet kedvezményezett. Energiahatékonysági korszerűsítést ezekből az alapokból finanszírozni nem lehet - áll a közleményben, melyet a vg.hu, a piacesprofit.hu/MTI ismertetett. Ha mégis volna lehetőség a támogatásra, Magyarország számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére, a háztartások közötti rangsorolással pedig igazságos, mindenki számára elfogadható elosztási rendszert nem lehet kialakítani, hiszen a szociális helyzet mellett egyéb szempontokat, így például az adott ingatlanok paramétereit is figyelembe kell venni - érvelt a Miniszterelnökség. A következő években az állam százmilliárd forint visszatérítendő, de kamatmentes összeget ad a lakosságnak, hogy ezzel és részben önerőből hatékonyabbá tudja tenni energiafelhasználását. Fónagy János államtitkár a parlamentben az LMP-s Szél Bernadettnek válaszolt, aki azzal vádolta a kormányt: uniós szabályozásra hivatkozik, amikor nem ad közvetlenül vissza nem térítendő energiatámogatást a családoknak. Fónagy János arra emlékeztetett, hogy eddig sem uniós pénzből, hanem a szén-dioxid-kvóták eladásából és állami eszközökből finanszírozták az energiahatékonysági beruházásokat. Most annyi változás lesz, hogy a közintézményeket fogják felújítani uniós pénzből, mert ez mindenki javát szolgálja. (Kossuth Rádió, Déli Krónika)
20
Külföldi energiaszektor Hinkley Point: hatmilliárd font érkezik Kínából 2015. október 26.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Heteken belül megkezdődhetnek Nagy-Britanniában a Hinkley Point C atomerőmű építési munkálatai, miután a projekt fővállalkozója, a francia állami többségű EDF megállapodott kínai partnereivel a beruházás finanszírozásáról - írta az Atomenergiainfó. Ennek értelmében az ázsiai ország cégei, élükön a China General Nuclear Power Corporation (CGNPC) állami óriásvállalattal 6 milliárd fontot fektetnek a létesítménybe, amelynek költségeit - mint az EDF bejelentette - 24,5 milliárdról sikerült 18 milliárd fontra csökkenteni. Igaz, ez még mindig kétmilliárddal több az eredetileg tervezettnél. Így a Hinkley Point C részvényeinek 33,5 százaléka kerül a kínaiak kezébe, 66,5 százalék pedig marad az EDF-nél. Ez utóbbi csomag egy részét értékesíteni akarja a francia cég, de legalább ötven százalékot mindenképpen megtartana. A végleges szerződést néhány héten belül tervezi megkötni a két társaság, a brit és a kínai kormány viszont a kínai elnök londoni útján már stratégiai befektetési megállapodást írt alá. Az EDF és a CGNPC előzetesen abban is megegyezett, hogy két másik nagy-britanniai erőmű, a suffolki Sizewell és az essexi Bradwell projektjében is együttműködnek. Ezek közül az utóbbit különösen sok kritika éri - idézte a Guardian londoni napilapot a portál -, mert a kínaiaké lenne a meghatározó tulajdonrész és ők adnák a technológiát is. A Hinkley Point C 1995 óta az első új atomerőmű lesz Nagy-Britanniában. A tervek szerint a délnyugatangliai Somerset grófságban már működő, ugyancsak az EDF által üzemeltetett Hinkley Point B mellett épül fel. Két, az Areva francia cégcsoport által gyártott, egyenként 1650 megawattos, EPR típusú reaktorokkal felszerelt blokkból áll majd, és a brit energiafogyasztás 7 százalékát adhatja. A létesítmény tervei többször is csúszást szenvedtek, most az EDF 2025-re ígéri az üzembe helyezését. A beruházás finanszírozói a befektetésért cserébe 35 éven keresztül megawattóránként 89,50 fontos garantált áron adhatják el a brit államnak az ott termelt áramot. A projekt bírálói ezt sokallják, Amber Rudd, a brit energiaügyi
21
tárca vezetője viszont korábban azzal utasította vissza a kritikát, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésére esélyt kínáló más energiaforrásokhoz mérten ez reális. Szerinte az atomenergia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszafogják a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását. Jelezte: az új erőmű csaknem hatmillió otthonnak ad majd áramot és több mint 25 ezer új munkahelyet hoz létre.
Ausztrália is atomprogramra készül? 2015. október 28., 31.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az atomenergia használatának megfontolását javasolja Ausztráliának a kormány leendő tudományos főtanácsadója. A mérnökként, neurobiológus és a nukleáris energia támogatójaként számon tartott Alan Finkel jövő év januárjától veszi át új tisztségét - jelezte cikkében az Atomenergiainfó. A parlamentben elmondott beszédében azt hangoztatta, hogy egy olyan társadalmat és világot képzel el, amely nem használ szenet, kőolajat vagy gázt, és az áramtermelés nem jár károsanyag-kibocsátással. Ehhez azonban életképes alternatívára van szükség, a lehetőségek közé sorolva az atomot is. Hozzátette ugyanakkor, hogy az infrastruktúra kialakítása sokba kerül. Másik lehetőségként a nap- és szélenergiát is említette, de szerinte ehhez megfelelő energiatárolási kapacitás kell. Ausztráliában vannak a világ legnagyobb uránkészletei (a Föld feltárt tartalékainak csaknem harmada), kitermelése pedig Kazahsztán és Kanada után a harmadik a nemzetközi piacon. Az uránbányászat az 1950-es évek közepén kezdődött, ám a felszínre hozott teljes ércmennyiség exportra megy. Ausztráliában mindeddig egyetlen atomerőmű sem épült. Abban azonban, hogy a miniszterelnök éppen Finkelt választotta tudományos főtanácsadónak, megfigyelők némi változásra utaló jelet látnak, és úgy vélik, társadalmi vita indulhat egy nemzeti nukleáris program kidolgozásának célszerűségéről.
22
Francia-orosz együttműködés az atomenergetikában 2015. október 31.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Franciaország folytatja a nukleáris energetikai együttműködést Oroszországgal - erősítette meg a nyugat-európai ország környezetvédelmi és energiaügyi minisztere. Ségolene Royal moszkvai sajtókonferenciáján egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat már hosszú évekre nyúlik vissza. Miként az Atomenergiainfó utalt rá, szavait az elmúlt néhány hónap hírei is alátámasztják. A franciaországi központú multinacionális társaság, a Schneider Electric nemrég kezdett együttműködésbe a Roszatomhoz tartozó szentpétervári konstruktőrirodával, a paksi atomerőműbe ajánlott új blokkokat is tervező Atomprojekttel, míg az Areva francia atomenergetikai konszern reaktorok szervizelésével foglalkozó, oroszországi leányvállalat alapítására készül, hogy részt vehessen a Roszatom tenderein. Az együttműködés jó példája az is, hogy a belojarszki atomerőműben próbálják ki a tervezés alatt álló francia gyorsneutronos reaktorba, az ASTRID-ba szánt különleges fűtőanyagot. Ségolene Royal arról a törvényről is beszélt, miszerint a jelenlegi 75-ről 50 százalékra csökkentik az atom részesedését a francia energiaellátásban, miközben növelik a megújuló források arányát - idézte a RIA Novosztyi a minisztert. Bezárták Európa legmélyebb szénbányáját Romániában 2015. október 30. A 1100 méter mély Zsil-völgyi petrillai (Petrila) bányában 156 éven át folyt szénkitermelés. Románia vállalta, hogy 2018-ig bezár több veszteségesen működő Zsil-völgyi szénbányát, ezek közé tartozott a petrillai is, amely 1859-ben kezdte el működését. Miként az Origó, az Elemzésközpont, a ProfitLine/MTI beszámolt róla, megemlékezést szerveztek a bányászok, csoportokban jelentek meg egykori üzemük hivatalos felszámolásánál. Fúvószenekar adta elő a vájárok himnuszát, majd egy csillén felhozták az utolsó tonna szenet. Aurel Anghel, a veszteségesen működő Zsil-völgyi bányákat kezelő állami vállalat igazgatója elmondta: szomorú ez a nap azok számára, akik egykor bányászként dolgoztak a
23
Zsil-völgyében, mindnyájukat megviseli a bezárása A petrillai mellett a parosényi (Paroseni) és az urikányi (Uricani) kőszénbánya is része annak a programnak, amelyben a román állam vállalta a veszteséges szénipari létesítmények felszámolását. Ezt az Európai Bizottság jóváhagyta. A rendszerváltozás után a szénbányászat több száz millió euró állami támogatást kapott a román kormánytól. Bukarest 2012-ben megígérte Brüsszelnek, hogy véget vet ennek a gyakorlatnak és bezárja a veszteséges bányákat. Januártól a felszereléseket és a csilléket ócskavasként értékesítik, a 20. század elején épült ingatlanok többségét lebontják.
Hírek röviden 2015. október 27. Összefogással épült meg a Széchy Tamás úszóedzőről elnevezett tanmedence a Mezőtúri Református Kollégiumban. A beruházás nyolcvanmillió forintos költségét a fenntartó Mezőtúri Református Egyházközségnek sikerült a felére csökkentenie: a napkollektort az MVM Zrt. ajánlotta fel, a Magyar Úszószövetség több mint 16 millió forintos pályázati támogatást nyújtott a gépészeti és légtechnika kialakításához, de vállalkozók, magánszemélyek is segítették a beruházást. A napkollektor 1500 köbméternyi gáz válthat ki egy évben. (Origó, stop.hu, Hír6/MTI) 2015. október 29.
(fotó: paksihirnok.hu)
Egyedüli Tolna megyei iskolaként került a Nők Lapja kiadványának legsikeresebb intézményeket rangsoroló iskolái közé a paksi Energetikai Szakközépiskola és Kollégium. Az atomerőmű bázisiskoláját az alapítványi és magániskolák szakközépiskolái között első, az ország csaknem 500 szakközépiskolája mezőnyében a harmadik helyre sorolta a „150 legsikeresebb középiskola” című kiadvány. A listák a 2013/14-es tanév adatai alapján készültek. A „HVG 100 legjobb gimnázium és szakközépiskola 2014” kiadványában az ország legjobb középiskoláinak ranglistáján a 16. helyet szerezte meg az ESZI, az alapítványi iskolák rangsorában a 6. helyen végzett. (paksihirnok.hu)
24
2015. október 26.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi önkormányzat és az atomerőmű által létrehozott Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány idén összesen 13 elismerést adott át tehetséges fiataloknak és a velük foglalkozó tanároknak október 23-a alkalmából. Az elismeréseket Dávid József, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója és Süli János, Paks polgármestere nyújtotta át. (paksihirnok.hu)
Összeállította: László Judit
