1
MVM Hírlevél III. évfolyam, 2014. november 10.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről MVM: nem lesz probléma a gázellátással Napi Gazdaság: már nem az MVM tárgyal az E.ON-nal Brüsszel a Déli Áramlatról
2-3 3 4
A cégcsoport hírei MAVIR: emelkedik az áramfogyasztás a következő években 28 milliárdos a Paks II. Zrt. jövő évi büdzséje - Küszöbön az első tenderek Nem volt érdeklődő a közmeghallgatáson
5-6 6-7 7-8
Alternatív energia MEKH: több pénz jutott zöldáramra Jogerős környezetvédelmi engedélyt kapott a fürgedi szélerőmű-park
9 9-10
A hazai energiaszektor hírei Egyszerűsítették a gázértékesítés és szállítóvezeték-építés szabályait A Ganz szivattyúkat gyárt az új fehérorosz atomerőműnek Az ELMŰ 15 milliós bírságot kapott Aláírta a Vodafone-nal a frekvenciahasználati szerződést a hatóság
10-11 11-12 12-13 13-14
Külföldi energiaszektor Orbán: Amerika a Déli Áramlat és Paks miatt nyomás alatt tartja az országot Kiléphet a Déli Áramlatból az olasz Eni EB: nem veszélyes a tervezett franciaországi radioaktívhulladék-tároló Leállították a Dukovany atomerőmű két blokkját A Naftohaz kifizette tartozása egy részét a Gazpromnak Hatan pályáztak az adriai lelőhelyek feltárására OPEC: 2040-re 60 százalékkal nő a világ energiafogyasztása
14-15 15-16 16 17 17-18 18-19 19-20
Egyéb Földkábelek a madarak védelmére Hortobágyon
20-21 Hírek röviden 21-22 Paks a leggazdagabb települések között - Nyílt nap volt a MAVIR-nál - Az atomerőmű tipográfusa két díjat is kapott
2
Hírek az MVM-ről MVM: nem lesz probléma a gázellátással 2014. november 3., 4.
(fotó: magyarhirlap.hu/MTI)
Nem lesz probléma a gázellátással az idén, gázkorlátozásra sem kell számítani - jelentette ki Horváth Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Zsanán. A Magyar Hírlap Online, a nol.hu, a Magyar Nemzet Online, a figyelo.hu, a hirado.hu, az Energiainfó, az inforadio.hu/MTI tudósításában hivatkozott Fritsch Lászlóra, a Magyar Földgáztároló Zrt. (Mfgt) elnök-vezérigazgatójára, aki szerint a legutóbbi, október 28-i adatok alapján a magyar földgáztárolók együttes töltöttségi szintje 68 százalék, a rendelkezésre álló mobilgáz-mennyiség 4,4 milliárd köbméter. Hozzátette: a magyarországi tárolók töltöttségi szintje abszolút értékben nem, viszont a téli fogyasztás arányában kiemelkedő Európában. Az Mfgt-nek négy földalatti gáztárolója van: a zsanai, a pusztaedericsi, a hajdúszoboszlói és a kardoskúti tároló együttesen 4,2 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas. Emellett működik az MMBF Földgáztároló Zrt. tulajdonában lévő, 1,9 milliárd köbméter kapacitású szőregi tároló is, amely a stratégiai készletek mellett kereskedelmi célokra is tárol gázt. Ennek töltöttségi szintje eléri a 90 százalékot. A legnagyobb, naponta kivehető mennyiség a zsanai tárolóból 53,6 millió köbméter, a szőregiből pedig 25 millió köbméter, ami együttesen fedezi a napi magyar lakossági csúcsfogyasztást (ez az előző években egy átlagos téli napon 60-70 millió köbméter volt). Az elnökvezérigazgató jelezte, hogy a kitárolható csúcsmennyiség jelentős mértékben függ a vezetékekben lévő nyomástól. Fritsch László tájékoztatása szerint a zsanai gáztárolót a kereskedői igényeknek megfelelően továbbra is folyamatosan töltik, az Mfgt másik három tárolója pedig már kitárolási üzemmódban működik a lakossági kereslet fedezésére. A besajtolás és a kitermelés optimalizálása mellett az Mfgt azon dolgozik, hogy a kettő közötti átállási időszakot lerövidítse jegyezte meg az elnök-vezérigazgató.
3
(fotó: mvm.hu)
Magyarország felé a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos, a magyarországi földgázimport az elmúlt héten Ausztria felől 11-13 millió m3/nap, míg Ukrajna felől 23-24 millió m3/nap között alakult. Az orosz partner a hosszú távú földgázszállítási szerződésben foglaltakat, valamint az MVM Csoporttal való sikeres egyeztetések eredményeként a hazai ellátásbiztonságot jelentősen javító vállalásait továbbra is teljesíti, az egyeztetések mindennaposak - közölte honlapján az MVM Csoport.
Napi Gazdaság: már nem az MVM tárgyal az E.ON-nal 2014. november 6. Már nem az MVM, hanem a FŐGÁZ tárgyal az E.ON-nal arról, hogy utóbbi további energiaszolgáltatási területeket értékesítsen az állami szereplő számára - erről értesült a Napi Gazdaság. Mindez logikus lépés azután, hogy a FŐGÁZ egy kormányhatározat értelmében az állami energetikai társaságtól a Magyar Fejlesztési Bank kötelékeibe került - jegyezte meg cikkében Dékány Lóránt. Még úgy is, hogy az E.ON-nal korábban a további üzletrészek megvásárlásáról szóló szándéknyilatkozatot az MVM írta alá. A lap úgy tudja: a FŐGÁZ emberei már korábban is jelen voltak számos tárgyaláson, akkor még az MVM-mel közösen. Azzal, hogy a FŐGÁZ az MFB tulajdonába került, egyértelművé vált, hogy a nemzeti közműholding alapját a fővárosi gázszolgáltató adja majd. Vagyis a cég tevékenységi körét szélesítik a tervek szerint áramszolgáltatással.
4
Brüsszel a Déli Áramlatról 2014. november 4.
(fotó: gazprom.ru)
Az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgázvezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni - közölte a Déli Áramlat magyarországi megépítését firtató újságírói kérdésre Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője. Az OrientPress, a napigazdasag.hu, a Portfólió, a hirado.hu/MTI tudósításában a szóvivő ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési engedélyt az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázására Brüsszel közvetlen kapcsolatban van Budapesttel. A szóvivő szavaiból egyértelműen kiderült, hogy bár a módosító javaslat nem nevesíti a Déli Áramlatot, az Európai Bizottság egyértelműen úgy értelmezi, hogy az annak megépítését hivatott szavatolni. Itkonen arra is kitért, hogy az építési engedélyt rendszerint azt követően adják meg, hogy lefoglalták a vezeték szállítási kapacitásait. Ezzel kapcsolatban világossá tette: az építési engedély semmilyen módon nem jelenthet kötelezettséget a majdani közbeszerzési eljárással és a vezeték üzemeltetésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság már korábban közölte, hogy a Déli Áramlatról Oroszország és az érintett országok között kötött kormányközi megállapodások nincsenek összhangban az uniós joggal, amely azt írja elő, hogy nem lehet ugyanazé a vezeték, mint akié a benne lévő földgáz. A Bruxinfo kérdésére, vajon a magyarországi gáztörvény-módosítás kapcsán tett európai bizottsági bejelentés egyfajta informális bizottsági vizsgálat kezdetét jelenti-e, a szóvivő válaszában úgy fogalmazott: egyelőre csak a magyar hatósággal történt kapcsolatfelvétel, ami jelenlegi szakaszában tájékozódó jellegű. (Az elfogadott törvénymódosításról részletek a hazai hírek, a Déli Áramlatról pedig a külföldi hírek között)
5
A cégcsoport hírei MAVIR: emelkedik az áramfogyasztás a következő években 2014. november 9.
(fotó: mavir.hu)
A magyarországi nettó villamosenergia-fogyasztás a 2010-es évek második felétől évi 1,3 százalék körül emelkedhet, az összes fogyasztás 2020-ra elérheti a 46,2 terawattórát. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján olvasható előrejelzésből a figyelo.hu, a Privátbankár, a hvg.hu, a hirado.hu/MTI is idézett. Az elemzés 2030-ig tekint előre több szakaszban: 2019ig, 2024-ig, illetve 2030-ig. A bizonytalanságok kezelésére három növekedési változatot vizsgáltak, jelezve: az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényekhez képest, ezért kisebb valószínűsége van a nagyobb igénynövekedési változatnak, miután Európában takarékossággal és a hatékonyság javulásával is lehet számolni. A tanulmány készítői abból indultak ki, hogy 2008-ig átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával emelkedett az éves nettó áramfogyasztás, abban az évben 43,928 terawattóra volt. A 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés miatt a viszonylag egyenletes igénynövekedés átmenetileg megtört, és az összes villamosenergia-felhasználás még tavaly sem érte el a válság előtti szintet (2013-ban 42,189 terawattóra). A hazai áramrendszer bruttó éves csúcsterhelése 2008 óta gyakorlatilag állandósult, 6300-6500 megawatt körüli. A prognózis alapváltozata 2015 után a nettó fogyasztás évi 1,3 százalék körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől ennél lassabb, évi 1 százalék körüli növekedést feltételez. Az összes áramfelhasználás - amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is - 2020-ra várt értéke alapváltozatban 46,2 terawattóra, 2030-ra pedig 50,6 terawattóra lehet. Az alapváltozat szerint a 2015 és 2030 közötti időszakban jellemzően évi mintegy 70 megawatt lehet a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2020-ra 7100 megawatt, 2030-ra pedig 7800 megawatt várható csúcsterhelést jelent. Az éves,
6
jelenleg a téli időszakra eső csúcsterhelések mellett egyre nagyobb jelentősége van a nyári csúcsterhelések figyelemmel kísérésének, mivel a nyári hónapokban rendszerint kisebb az igénybe vehető erőművi teljesítőképesség. A nyári csúcsterhelés napját a legutóbbi három évben kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték. A meteorológiai számítások szerint az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre is - jelezték a tanulmány készítői. Számításuk szerint rövid távon 3000 megawatt, középtávon 5500 megawatt, hosszú távon pedig 7300 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesítésére van szükség a fogyasztói igények növekedése, illetve az elöregedett erőművek pótlása miatt Magyarországon.
28 milliárdos a Paks II. Zrt. jövő évi büdzséje - Küszöbön az első tenderek 2014. november 3., 8.
(fotó: paksihirnok.hu)
„Az MVM Paks II. Zrt. azért jött létre, hogy előkészítse és megvalósítsa a Paksra tervezett két új atomerőművi blokk építését” - válaszolta a Világgazdaságnak a két új paksi blokk építésének kormánybiztosa arra a kérdésre, hogy mire költ el jövőre 28 milliárd forintot a projektcég. Ennyi szerepel ugyanis a 2015-ös költségvetési javaslatban. Mint Aszódi Attila elmondta, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek jelenleg nincs árbevétele, ezért tevékenységét tulajdonosi tőke bevonásával tudja finanszírozni. Az MVM Zrt. tulajdonában a tőkét az MVM biztosította. Azzal, hogy átkerül a társaság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez, és működését a Miniszterelnökség, a tulajdonosi jogok gyakorlója felügyeli majd, a beruházó társaság forrást is közvetlenül az államtól tud bevonni. Az MVM Paks II. Zrt. jövő évi kiadásai egyrészt működési jellegűek (a társaság folyamatosan bővülő létszámához kapcsolódó személyi kiadások, illetve az alkalmazottak munkájához kapcsolódó egyéb költségek). „Másrészt nagyobb kiadási tételt jelent az új blokkok építésének helyszínéül szolgáló terület telephely-vizsgálata. Harmadrészt 2015-ben már számottevő tervezési
7
feladatokkal is számolunk. Ezek együttesen indokolják az állami költségvetésben szereplő 28 milliárd forintos összeget. Fontos hangsúlyozni, hogy a projekt előkészítésére fordított kiadások összegüknél nagyobb mértékben növelik a beruházás piaci értékét” - mondta a kormánybiztos. Akár már az év vége előtt kiírhatják a Paks II. beruházás első, nyilvános közbeszerzési pályázatait - erről Aszódi Attila kormánybiztos nyilatkozott a Világgazdaság későbbi lapszámában. A telephely vizsgálatára 21 hónapot terveztek, ebből a tényleges kutatás 18 hónap, a végleges értékelés pedig 3 hónap. A környezeti hatásvizsgálat akár két évet is igénybe vehet. Aszódi Attila arról is beszélt, hogy jövőre az orosz fél haladéktalanul megkezdi a két blokk helyi adottságokhoz igazított tervezését. Megindul a kivitelezéshez szükséges, a telephely kialakításához kapcsolódó tervezés is. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az MVM Csoporton kívüli beszerezések esetén jóval 90 százalék feletti a versenyeztetés aránya, de a nukleáris szakterületen korlátozottan rendelkezésre álló szakértelem miatt egyes hazai intézetek és cégek versenyeztetés nélkül kapnak felkérést egy-egy konkrét feladatra. B. Horváth Lilla kérdésére azt felelte, hogy Oroszország és az EU viszonya semmiben nem befolyásolja az előkészítést. Az elmúlt hónapokban sem a tárgyalások sebességében, sem módszerében, sem hatékonyságában nem tapasztaltak változást.
Nem volt érdeklődő a közmeghallgatáson 2014. november 4., 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
Egyetlen érdeklődő sem jelent meg az Országos Atomenergia Hivatal paksi közmeghallgatásán, amelyet a nukleáris hatóság a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója bővítéséről szervezett. „Nagyon szomorú vagyok, hogy ilyen érdektelenség kísérte a közmeghallgatást, aminek éppen az lett volna a lényege, hogy megismerjük a lakosság véleményét, állásfoglalását, hogy mindenki tájékozódjon, mi zajlik a környezetében” - mondta Fichtinger Gyula főigazgató. A
8
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója az atomerőmű elhasznált üzemanyagának tárolására szolgál ötvenéves időtartamra. Jelenleg húsz kamrája van a modulárisan bővíthető létesítménynek. Az engedélyezési eljárás a 21-33-as kamrákra vonatkozik. A létesítményben jelenleg 8077 kazettát tárolnak. A cél és egyben elvárás, hogy minden esetben legyen elég kapacitás az atomerőműből átszállított fűtőelemek fogadására. Az ütemezés szerint négy kamrát építenek 2017-ig, majd újabb négyet 2025-ig, végül pedig 2033-ra megépítik az utolsó öt kamrát tartalmazó modult. Fichtinger Gyula azt mondta, a mostani engedélyezési eljárásra azért van szükség, mert a korábbi engedélyek hatálya lejárt. Bevett szokás, hogy egy ilyen hosszú időn át zajló bővítésnél rendszeresen megvizsgálják azt, hogy a műszaki tartalom megfelel-e a megváltozott elvárásoknak. Az engedélyezési eljárásban több hatósággal és szükség szerint szakértőkkel dolgozik együtt az OAH - mondta a főigazgató a Paksi Hírnököt tudósító Vida Tündének. A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv egyébként elérhető lesz a paksi polgármesteri hivatalban, az Országos Atomenergia Hivatal székházában és honlapján is - jelezte honlapján a hivatal. Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen 2014. december 3-án ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról - mindenkinek” címmel. A tizenötödik regionális konferencián neves előadók tekintik át azokat a nukleáris kérdéseket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők beszélgethetnek a szakemberekkel az atomenergia alkalmazásáról - további részletek az oah.hu honlapon.
9
Alternatív energia
MEKH: több pénz jutott zöldáramra 2014. november 4.
(logó: mekh.hu)
A hazai piaci szereplők tavaly 36,51 milliárd forinttal támogatták a zöldáramtermelést, 27,14 százalékkal többel, mint egy évvel korábban. A lakosságot ez közvetlenül már nem érinti, mert az egyetemes szolgáltatás tarifáiból a rezsicsökkentéssel kikerült a megújuló energiatermelés támogatását célzó összetevő - írta a Világgazdaság. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a magyarországi megújuló alapú áramtermelés 3,69 százalékkal, 2828 gigawattórára bővült. Ennek az áramfajtának csaknem 66 százaléka a kötelező átvételi rendszerben, vagyis támogatott áron jutott el a felhasználókhoz. Ezen belül a nem vegyes tüzelésű biomassza, a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása is számottevően nőtt, ahogyan az ezeket hasznosító beépített kapacitások is gyarapodtak. Kevesebbet termeltek viszont a szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek, mert kikerültek a támogatási rendszerből - erre is utalt cikkében B. Horváth Lilla.
Jogerős környezetvédelmi engedélyt kapott a fürgedi szélerőmű-park 2014. november 6., 7.
(fotó: alternativenergia.hu)
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Tolna megyei Fürged térségében tervezett szélerőmű-park, a zöldhatóság jogerős határozatában megállapította, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása -
10
tudósított az Elemzésközpont, a napi.hu, a Tolnai Népújság Online, az AltEnerg. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megismételt eljárásban, négyéves engedélyezés után hozta meg a határozatot. A Fürged Szélerőmű Kft. eredetileg 36 széltornyot tervezett építeni Fürged, Magyarkeszi és Felsőnyék határában, majd tizenhatra csökkentette azok számát. Jelenleg tíz, egyenként 1,8-2,3 megawattos erőművet tervez. A módosított tervek szerint kilenc torony Fürged, egy Magyarkeszi külterületén épül meg. Simon Emmanuel, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a szélerőműpark építése 2-3 év múlva kezdődhet mintegy 30 millió eurós beruházással. A hatóság a korábban természetvédelmi aggályok miatt megfellebbezett szélpark működéséhez egyebek között előírta, hogy a tornyokon villogó fényt kell alkalmazni az éjszakai madárütközések elkerüléséért, illetve a szélturbinákat megépülésük után minél előbb el kell indítani, hogy a madarak ne a mozdulatlan szerkezethez szokjanak hozzá. A felügyelőség arra is kitért, hogy mivel nincs elegendő hazai tapasztalat a szélerőművek élővilágra gyakorolt hatásáról, a cégnek két éven át háromhavonta jelentést kell készítenie a madarak repülési útvonalának módosulásáról, a táplálkozó területük változásáról és az esetleges madárütközésekről.
A hazai energiaszektor hírei Egyszerűsítették a gázértékesítés és szállítóvezeték-építés szabályait 2014. november 3. Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a közvámraktárakban tárolt földgáz értékesítését és a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzését is egyszerűbb szabályokhoz köti. Kormánypárti politikusok javaslatára a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható lesz, vagyis ahhoz - a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól - nincs szükség földgáz-kereskedelmi engedélyre. Az elfogadott módosítás kimondja azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt haladéktalanul tájékoztatni kell a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban történt földgáztulajdon-
11
átruházásokról és a közvámraktári földgázkészlet-változásokról. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának kezdeményezésére létrehoztak egy új gázipari szereplőt, az úgynevezett szállítóvezeték-létesítőt, amely - a képviselők döntése értelmében - szállítási rendszerüzemeltetési engedély nélkül építhet szállítóvezetéket. A hirado.hu, a Magyar Nemzet Online/MTI tudósításában felidézte: a módosításokról ellenzéki képviselők korábban azt mondták, hogy azok a Déli Áramlat megépítésének könnyítését célozhatják, és a Gazpromot, illetve más, a tározókat feltöltő cégeket juttathatják előnyhöz, amelyek a gáztározókból a jövőben már földgáz-kereskedelmi engedély nélkül is értékesíthetnek. Mengyi Roland kormánypárti politikus a módosításokat azzal indokolta, hogy jelenleg Magyarországon az építhet vezetéket, aki szállítási, rendszer-üzemeltetési tevékenységet végez, vagyis már van gázvezetéke, ez pedig nem felel meg az unió azon irányelvének, amely versenysemlegességet, objektív, megkülönböztetéstől mentes eljárást ír elő. "Nem tudom, hogy jött elő a Déli Áramlat" - mondta a kormánypárti politikus egy korábbi bizottsági ülésen, majd megjegyezte: a vezetéket a változtatás nélkül is meg lehetne építeni. Hangsúlyozta: az építés és az engedélyezés elválik egymástól, továbbra is az Európai Uniónak és a magyar hatóságoknak kell "ráütni a pecsétet" egy leendő vezeték működésére.
A Ganz szivattyúkat gyárt az új fehérorosz atomerőműnek 2014. november 3., 2.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Megkezdte az épülő fehérorosz atomerőműnek készülő szivattyúk gyártási előkészítését a Roszatom magyarországi vegyesvállalata, a Ganz EEG Kft. Összesen nyolc nagy teljesítményű keringető szivattyút gyárt a Ganz az osztroveci két blokk számára - tudósított az Atomenergiainfó. A hűtővízrendszerhez tervezett gépek gyártása előtt elkészítik az óriási szivattyúk méretarányosan lekicsinyített modelljét és úgynevezett kisminta-mérésekkel igazolják a majdani nagy szivattyúk paramétereit. Ez a munka várhatóan év végéig készül el. A
12
Ganznak nem ez az első nagy megrendelése az orosz atomenergetikai piacon. A Rosztovi Atomerőmű 3-as és 4-es blokkja számára 2012-ben és 2013-ban szállított 18 szivattyút. A hármas blokknak szánt, másodpercenként 17,5 köbméter vizet szállító Ganz-szivattyú sikeresen túl van a próbaüzemen. A Ganz EEG Kft. példája jelzi, hogy ha a Roszatom külföldi beszállítója képes teljesíteni az atomenergetikai iparban rendkívül szigorú követelményeket és versenyképes áron teljesíti a tenderen elnyert gyártási megbízást, lehetőséget kap a más országokban megvalósuló projektekben való részvételre is. A szakportál egy másik cikkében jelezte: Ganz EEG Kft. atomerőművi átrakói tudják mindazt, ami a mai 3+ generációs atomerőművekben elvárás, sőt egy sor területen a magyar vállalat a konkurencia előtt jár. Az átrakási technológiával szemben a legfontosabb követelmény a prioritást élvező biztonság és ennek részeként a tökéletesen biztonságos működés, az átrakási idő csökkentése és a költséghatékonyság. A rekonstrukció eredményeként a gépek teljesítik a legújabb szabványi követelményeket, az üzemeltető országok, a NUREG és az ANSI hatósági előírásait. Az átrakási idő csökkentését célzó műszaki megoldások, eljárások mellett a két karbantartás közötti ciklusidő növelése, a megrendelői igényeknek való folyamatos megfelelés mellett az átrakógépeket a Ganz EEG Kft. alkalmassá tette a rendszerbe állított új technológiák kiszolgálására is. A cég berendezéseivel képes az új típusú blokkok 60 éves garantált üzemidején túl is gazdaságosan és megbízhatóan ellátni az üzemanyag-átrakási feladatokat. Az ELMŰ 15 milliós bírságot kapott 2014. november 5.
(fotó: napi.hu)
Az ügyintézés korlátozása, illetve az előre fizetős mérők feltöltésének ellehetetlenítése miatt 15 millió forintra bírságolta az ELMŰ Nyrt. egyetemes szolgáltatót a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A napi.hu, a Magyar Nemzet Online, a Tőzsdefórum, a Sikeradó stb. a közleményt ismertetve jelezte: a hivatal helyszíni ellenőrzéskor az áramszolgáltató ügyfélszolgálatának működésében tárt fel a felhasználókat érintő súlyos hiányosságokat: a
13
szolgáltató megsértette az üzletszabályzatában foglaltakat azzal, hogy indokolatlanul megrövidítette ügyfélszolgálati irodáinak nyitva tartását, korlátozta a telefonos ügyintézési lehetőségeket, valamint több napon keresztül ellehetetlenítette az előre fizetős mérők feltöltését. Ez utóbbi intézkedése a legkiszolgáltatottabb felhasználókat különösen hátrányosan érintette. Az ügyfélszolgálatok működési rendjét a szolgáltatók üzletszabályzata tartalmazza, melyet kizárólag a hivatal jóváhagyásával lehet módosítani. A MEKH a helyszíni ellenőrzésen feltárt hibák miatt 15 millió forintra bírságolta az áramszolgáltatót. A büntetés mértékének meghatározásakor a MEKH több körülményt figyelembe vett, köztük az érintett felhasználók nagy számát. Az ügyintézési lehetőségek korlátozását a MEKH a felhasználói érdekek súlyos megsértésének tekinti, ezért a jövőben is folyamatosan ellenőrzi a szolgáltatók tevékenységét, kiemelt figyelmet fordítva az ügyfélkezelési gyakorlatokra - közölte a hivatal.
Aláírta a Vodafone-nal a frekvenciahasználati szerződést a hatóság 2014. november 3.
(fotó: nmhh.hu)
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aláírta a Vodafone Magyarország Zrt.vel a frekvenciák használatba vételéhez szükséges hatósági szerződést, a szolgáltató várhatóan még ezen a héten megkapja a hatóságtól a frekvenciakijelölést és a rádióengedélyt - az NMHH közleményét az itcafe.hu, a ProfitLine, az mfor.hu, a vg.hu, a hvg.hu is átvette a távirati iroda nyomán. A Vodafone rövid időn belül a maximális adatátviteli sebességet biztosítja majd teljes hálózatában. A frekvenciapályázaton a cég a "C" és "G" csomagokat nyerte el 30,2 milliárd forintért a 800 és 2600 megahertzes frekvenciasávban. A szolgáltató által elnyert "C" csomag egy 2x10 MHz széles duplex frekvenciablokkot tartalmaz, amelynek értékesítésével az NMHH egyik legfőbb célja volt, hogy növekedjenek az országban a mobil szélessávval ellátott területek. A Vodafone vállalása szerint az összes hazai település 81,64 százalékát fedi le 3 éven belül az új frekvenciakészlettel. A korábban elvégzett
14
hálózatfejlesztéseknek, valamint a most megszerzett új kapacitásoknak köszönhetően nagyon rövid időn belül lehetősége lesz a Vodafone-nak a jelenleg is már 98,4 százalékos országos lefedettségű adathálózatán a szélessávú szolgáltatások további gyorsítására. A Vodafone a "G" csomagban 4 2x5 MHz-es duplex blokkot nyert el, így a teljes, 2600 MHz-es spektrum 40 százaléka jutott a cégnek, ezzel a területi lefedettségen túl a sűrűn lakott településeken belüli kapacitásnövekedést képes biztosítani. Diego Massidda, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója elmondta: az országban eddig csaknem 450 milliárd forintot befektető Vodafone eltökélt támogatója a Digitális Magyarország program megvalósításának, aminek fontos lépése, hogy a most lezárult frekvenciapályázat nyomán a legkorszerűbb mobilszolgáltatások az ország legnagyobb részén még nagyobb sebességgel és kapacitással legyenek elérhetők. Ezek a lépések jelentősen javítják Magyarország versenyképességét - tette hozzá a vezérigazgató.
Külföldi energiaszektor Orbán: Amerika a Déli Áramlat és Paks miatt nyomás alatt tartja az országot 2014. november 6., 7.
(fotó: kormany.hu)
Az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közelálló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva. A kormany.hu, az Energiainfó/MTI idézte őt: Magyarország és az Egyesült Államok, illetve Oroszország viszonyára vonatkozó kérdésekre a kormányfő elmondta, hogy a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe.
15
Washington mindkét ügyet az Oroszországhoz való közeledésként értelmezi, holott "mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem oroszbarát, hanem magyarbarát politikát folytatunk - tette hozzá a kormányfő. Szavait a hírműsorok is idézték, köztük a Kossuth Rádió Krónikája, az m1 híradója. A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat testvére, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja - fejtette ki. A paksi bővítésről szólva hangsúlyozta: az olcsó energia kulcsfontosságú a versenyképesség erősítésében, és Magyarország nem tud hatalmas összegeket mozgósítani a megújuló forrásból származó energiatermelés támogatására úgy, mint Németország, saját energiaforrása pedig nincsen. A külső energiaforrásoktól való függőség csökkentésének "egyetlen eszköze" az állami tulajdonban lévő nukleáris erőmű bővítése, amely orosz technológiával működik, ezért értelemszerű, hogy a bővítést is orosz együttműködésben hajtják végre - tette hozzá. Az Egyesült Államok azonban ezt is közeledésként értelmezi, és úgy gondolja, hogy Európának jelenleg inkább távolodni kell Oroszországtól, nem pedig együttműködni vele, ezért Paks ügyét is rendkívüli mértékben ellenzi - fejtette ki a kormányfő. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is szívesen megépítette volna az új blokkokat.
Kiléphet a Déli Áramlatból az olasz Eni 2014. november 7., 4.
(térkép: naturalgaseuropoe.com)
Az olasz média úgy véli, hogy az Eni olajvállalat ki akar vonulni a Déli Áramlatból, csak a megfelelő alkalomra vár. Ezt most megerősítette Claudio Descalzi, a cég vezérigazgatója, amikor kijelentette: tovább foglalkozunk ezzel a projekttel, ha a tőlünk várt beruházás összege nem fogja meghaladni a 600 millió eurót - a
16
Naturalgaseurope cikkét a napi.hu vette át. Mint mondta, nehéz finanszírozási forrást találni, amihez köze lehet az Oroszország elleni nyugati szankcióknak és annak, hogy az Európai Unió ellenzi az orosz gázvezeték tervét - erről a varsói Rzeczpospolita írt. A Gazprommal 2007-ben aláírt memorandum alapján az orosz gázt a Fekete-tenger alján futó, összesen több mint 2000 kilométeres gázvezeték Bulgárián, Magyarországon és Szerbián áthaladva érné el Olaszországot. A projekt költsége a 2010-ben becsült 5 milliárd euróról a múlt év végére több mint 10, egyesek szerint 16,5 milliárd euróra emelkedett. Az Eni sosem lenne képes 2,4 milliárd eurót költeni a vezetékre, mert ez túl kockázatos lenne pénzügyi egyensúlya szempontjából - mondta a vezérigazgató.
EB: nem veszélyes a tervezett franciaországi radioaktívhulladék-tároló 2014. november 4. Az Európai Bizottság szerint a franciaországi Diadem radioaktívhulladéktárolóban történő hulladékelhelyezés nem jár jelentős radioaktív szennyezés kockázatával más uniós tagországok számára, még egy baleset esetén sem. A Nukinfó/NucNet cikke arra is kitért, hogy a Diadem a francia nukleáris hatóság (ASN – Autorité de Sûreté Nucléaire) marcoule-i telephelyén lesz, amely 170 kmre fekszik a legközelebbi olaszországi határtól. „Normál üzemi körülmények között a folyékony és gáznemű radioaktív kibocsátásnak nem lesz egészségi kockázatot jelentő hatása más tagország lakosai számára” - ezt állapította meg az EB. A létesítményben a Phénix gyorsreaktor leszerelésekor keletkező hulladékokat helyezik el. A kisméretű gyorsreaktor kereskedelmi üzeme 1974ben kezdődött, 2010 februárjában állították le véglegesen. A Marcoule telephelyen a CEA kutatóközpontja és az Areva ipari létesítményei találhatók. Itt végezték Franciaország első ipari és katonai célú plutónium kísérleteit. Jelenleg MOX üzemanyag gyártása, trícium-termelés, nukleáris létesítmények leszerelése és folyékony radioaktív hulladékok kezelése folyik a telephelyen.
17
Leállították a Dukovany atomerőmű két blokkját 2014. november 5.
(fotó: beforeitsnews.com)
Le kellett állítania a délnyugat-csehországi Dukovany atomerőmű két blokkját, mert eltört a hűtőrendszer egyik csővezetéke. A cseh közszolgálati rádió tudósított a balesetről. A hűtőrendszer egyik csővezetékével már előző nap problémák voltak. Az üzemzavar elhárítására állították le a hármas és a négyes reaktort. Értesülések szerint a sérült cső négyméteres mélységben van, javítása heteket vesz igénybe. A leállított két blokk együttes teljesítménye 1000 megawatt, ez az egész Cseh Köztársaság áramfogyasztásának 10 százaléka. Az erőmű szóvivője szerint az is elképzelhető, hogy az üzemzavar összefüggésben van az erőmű-komplexum területén folyó építkezéssel, pontosabban azokkal a rezgésekkel, amelyeket a nehéz munkagépek okoznak - idézte őt a szlovákiai bumm.sk portál.
A Naftohaz kifizette tartozása egy részét a Gazpromnak
2014. november 4., 5., 6.
(fotó: naftogaz.com)
Az ukrán állami energiaipari konszern közölte: kifizette a Gazprommal szemben fennálló tartozásának első részletét. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Naftohaz 1,45 milliárd dollárt utalt át. Alekszej Miller, a Gazprom elnöke a minap közölte, hogy a tartozás első részletének, illetve a novemberi szállítások 760 millió dolláros előlegének kifizetését követően azonnal megkezdik a gázszállítást Ukrajnának. A Naftohaz közleménye nem tett említést a novemberi előleg kifizetéséről. A Gazprom az idén júniusban a felgyülemlett kifizetetlen számlák miatt állította le a gázszállítást. Günther Oettinger, az unió energiaügyi biztosa,
18
Jurij Prodan ukrán és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter október végén elvi megállapodásra jutott, hogy az orosz energiavállalat a téli hónapokra köbméterenként 385 dolláros fix árat garantál Ukrajnának, a Naftohaz pedig év végéig két részletben 3,1 milliárd dolláros hátralékot rendez. Oroszország szerint Ukrajna 5,3 milliárd dolláros tartozást halmozott fel vele szemben, mert nem fizetett a korábbi gázszállításokért. (Portfólió, hvg.hu, inforadio.hu/MTI) A Gazprom másnap megerősítette, hogy az ukrán cég átutalta tartozásának első részletét, 1,45 milliárd dollárt, ezzel megtette az első lépést az Ukrajnába tartó orosz földgázszállítások felújításához. (napigazdasag.hu/MTI) A Naftohaz elnök-vezérigazgatója, Andrij Koboljev közölte: Ukrajna továbbra is európai vállalatoktól importál földgázt és csak csúcsidőszakban él azzal a jogával, hogy az Oroszország és Ukrajna között az unió közreműködésével létrejött szerződés alapján földgázt vásároljon a Gazpromtól - írta a VG Online.
Hatan pályáztak az adriai lelőhelyek feltárására 2014. november 3., 6.
(fotó: napi.hu)
Hat pályázat érkezett az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárására és kitermelésére az áprilisban kiírt horvátországi tenderre. Az érdeklődők 29, egyenként 1000-1600 négyzetkilométeres lelőhely feltárására jelentkezhettek. Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter közölte: év végére választják ki a nyerteseket és jövő év tavaszán tervezik aláírni a koncessziós szerződéseket. Azt nem árulta el, hogy mely cégek adtak be ajánlatot, ám jelezte: nagy, komoly társaságok pályáztak. A kormány arra számít, hogy a következő öt évben a feltárásokkal mintegy 2,5 milliárd dollárnyi befektetés valósul meg az immár hat éve recesszióban lévő országban. A feltárási koncessziókat öt évre ítélik oda, egy év hosszabbítási lehetőséggel, a kitermelésre pedig 25 évet engedélyeznek. Előzetes adatok szerint valószínűbb, hogy északon inkább nagyobb földgáz-, míg délen, ahol mélyebb a tenger, nagyobb kőolajtartalékot rejt a föld mélye. Helyi környezetvédelmi csoportok élesen tiltakoznak a szénhidrogén-lelőhelyek
19
kiaknázása ellen, mondván: a fúrások tönkretehetik az Adriai-tengert és kárt okozhatnak a turizmusnak. A kormány közölte, hogy a koncessziós engedélyeket megszerző társaságoknak a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartaniuk. A zágrábi kormány azt szeretné, hogy Horvátország Délkelet-Európa energetikai központjává váljon. Az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárásánakkitermelésének projektje a tervezett Adria-Jón gázvezetékkel és cseppfolyósgázterminállal együtt kiemelkedően fontos tényező az európai energiabiztonság szempontjából Zágráb szerint. (napigazdasag.hu, hvg.hu, hirado.hu/MTI) A horvátországi tenderre a MOL leányvállalata, a horvát INA, az olasz Eni, az osztrák OMV, az amerikai Marathon Oil és MedOil, továbbá a skót Cairn Energy adott be pályázatot - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát napilap, erre hivatkozva pedig az Energiainfó/MTI. A vállalatok mindegyikének komoly tapasztalatai és referenciái vannak. A legnagyobb közülük az olasz Eni évi 130 milliárd eurós árbevételével.
OPEC: 2040-re 60 százalékkal nő a világ energiafogyasztása 2014. november 6.
(logó: opec.org)
A világon 2040-re a mostaninál 60 százalékkal több energiára lesz szükség, szakértők szerint a kőolaj-felhasználás mértéke csökkenni, a földgáz és a megújuló energiaforrások aránya viszont ezzel párhuzamosan nőni fog olvasható a Kőolaj-exportáló Országok Szervezet előrejelzésében, melyet a hirado.hu, a napigazdasag.hu/MTI is ismertetett. Eszerint a világgazdaság 160 százalékkal, a globális energiafogyasztás viszont az energiahatékonyság javítása miatt "csak" 60 százalékkal fog növekedni a következő 25 évben. A napjainkban még a legfontosabb energiaforrásnak számító kőolaj jelentősége valamelyest mérséklődni fog. A jelenlegi 32-ről 25 százalék alá csökkenhet részesedése az energiatermelésből. Ez azonban csak relatív csökkenés, a világ kőolajtermelése a szakértők szerint a mostani napi 91 millió hordóról 2040-re 99,6 millióra emelkedik. A kőolaj helyét minden bizonnyal a szén fogja átvenni, részesedése a Bécsben nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 27,1 százalékra nő a világ
20
energiatermeléséből. A földgáz-kitermelés a palagáz-forradalom miatt nagy valószínűséggel megduplázódhat. A földgázból nyert energia részesedése a 2010es 21,5-ről 27 százalékra nő. Az OPEC szakértői szerint a nukleáris energia felhasználása a fukusimai atomkatasztrófa ellenére 60 százalékkal bővülhet 2040ig, az atomerőművek a világ energiatermelésének 5,7 százalékát fogják adni. A vízenergia és a biomassza felhasználása egyaránt 60 százalékkal nőhet, előbbinek 2,4, utóbbinak pedig 9,4 százalékos részesedése lehet a globális energiatermelésből. A többi megújuló energiaforrásból megtermelt villamosenergia részesedése a 2010-es 0,7-ről 4 százalékra bővülhet. Az OPEC szerint 2040-re a jelenlegi egymilliárddal szemben 2,16 milliárd autó fut majd az utakon, a gépjárművek üzemanyag-fogyasztása azonban ezzel párhuzamosan évente 2,2 százalékkal fog csökkenni.
Egyéb Földkábelek a madarak védelmére Hortobágyon 2014. november 6.
(fotó: hnp.hu)
A madarak védelmére elektromos légkábeleket helyeznek a földbe a Hortobágyi Nemzeti Parkban európai uniós és hazai támogatással - mondta a nemzeti park szakmai igazgatóhelyettese, Olajos Péter. Két ütemben összesen 850 millió forintos beruházást valósítanak meg természetvédelmi területen a védett és fokozottan védett fajok állományainak megóvása és a racionális, fenntartható tájhasználat érdekében. A 22 kV-os szabad vezetékek okozta madárpusztulások a nemzeti park területén és annak közvetlen környezetében egy 15 év alatt végzett felmérés szerint évente átlagosan 25 védett madárfajt érintenek. Rendszeres a daru- és túzok-pusztulás, valamint az olyan ragadozó madárfajok pusztulása, mint a kék vércse és a kerecsensólyom, amelyek védelmére az Európai Unió nemzetközi fajvédelmi programokat indított. A 22 kVos szabadvezeték-szakasz kiváltásával felszámolják az egyik legfőbb
21
veszélyforrást, amivel megszűnik a madarak eszmei értékében éves szinten százmillió forintos nagyságrendű természetvédelmi kár. A projektnek köszönhetően kedvezőbbé válik számos madárfaj térségi állományának természetvédelmi helyzete, vagyis a Hortobágyi Nemzeti Parkban Pentezugpusztán, Zám-puszta térségében, a Kungyörgyi-, Akadémia- és Csécsi-halastavak környezetében, valamint a Szásztelek környéki túzokvédelmi szántóföldeken megszűnnek a légvezetékek okozta madárpusztulások - ismertette a HNP szakmai igazgatóhelyettese. Olajos Péter szerint ebben a térségben elsősorban a búbos vöcsök, a nyári lúd, a fokozottan védett vörösnyakú lúd, a cigányréce, a bölömbika és a törpegém a kiemelten veszélyeztetett fajok. (Hajdú Online, hirado.hu/MTI)
Hírek röviden 2014. november 6.
(fotó: paksihirnok.hu)
Telki, Paks, Üröm, Budajenő és Csopak lakóinak vásárlóereje a legnagyobb Magyarországon. A GfK Hungária Piackutató Kft. idei rangsorában Budajenő az új szereplő, Budaörs viszont kikerült az első ötből. A leggazdagabb hazai településen élők az átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak. (Paksi Hírnök/MTI) 2014. november 6., 7.
(fotó: pakspress.hu)
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan a MAVIR ZRt. is megnyitotta kapuit. A látogatók megtekinthették a hazai villamosenergia-rendszer irányításának központját, bemutatták, hogy mit tesz a rendszerirányító az élővilág - például a kihalással fenyegetett kerecsensólymok - megóvása érdekében a sok száz kilovoltos távvezetékek közelében. (Paks-Press, Metropol)
22
2014. november 7.
(fotó: atomeromu.hu)
Vincze Bálint, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tipográfusa két díjat is kapott. Az „Állatok és környezetük” kategória 2. díját, valamint a Vadon Magazin különdíját nyerte el Vincze Bálint, a GDF SUEZ - Év természetfotósa 2014 pályázatán „Hóhányó” című képével. (atomeromu.hu)
Összeállította: László Judit
