1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. március 14.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM Csoportról think.BDPST: a V4-ek ígéretes innovációs fóruma Már érkezik gáz az interkonnektoron
2-3 3-4
Szponzorálás Új időszaki kiállítás nyílt az Atomenergetikai Múzeumban
4-5
A paksi bővítés hírei Fukusima tapasztalatai beépülnek az új atomerőműbe Csekély enyhítés Paks titkosításában? Zöldek Bécsben tüntettek a paksi bővítés ellen - Akció Budapesten Az új paksi mikroszeizmikus mérőhálózat is észlelte az indonéz földrengést
5-6 6-7 7-8 8
Alternatív energia Kiemelkedően teljesítettek tavaly az ALTEO Group szélerőművei Hibrid autókat fejlesztenek Kínában
9 9-10
A hazai energiaszektor hírei Az energiastratégia összhangban van az Európa 2020 céljaival Nemzetközi viszonylatban is olcsó a földgáz Magyarországon Hamarosan kivonul a Tigáz Belép a globális LNG-piacra a MET Óvatlan áramalku Adókedvezménnyel ösztönözne energetikai beruházásra a MEKH Bezárás fenyegeti az MTA reaktorát
10-11 12 13 13-14 14 14-15 15-16
Külföldi energiaszektor A Roszatom az orosz parlamentben érvelt az atomenergia mellett A brit beruházás miatt távozott az EDF pénzügyi igazgatója Japán nem mondhat le az atomenergiáról Biztonsági okokból állították le a takahamai atomerőmű reaktorait Öt éve történt a fukusimai tragédia Atomerőművei miatt bepanaszolták Belgiumot Helsinki felett nagy volt a sugárzás Görög állami támogatással épülhet a TAP Négy év után újra iráni olajszállító érkezett Európába
17 18 18-19 19 20-21 21-22 22-23 23-24 24 Hírek röviden 25 Az MVM Veszprém edzője lett a szövetségi kapitány - A rájátszásba már az MVM Veszprém is bekapcsolódik - Miklós Edit sikerei - Berecz Zsombor ezüstérmes a Finn Európa Bajnokságon
2
Hírek az MVM Csoportról think.BDPST: a V4-ek ígéretes innovációs fóruma 2016. március 9., 8.
(fotó: hir.ma)
A régió átfogó innovációs fórumának, a think.BDPST konferenciának - amelyen a gazdasági élet, a kormányzat és tudomány képviselői vitatták meg a visegrádi régió fejlesztéspolitikájának legfontosabb kitörési pontjait, a gazdaságfejlesztés, a kutatásfinanszírozás, az innovációpolitika együttműködési lehetőségeit - az MVM Zrt. volt a fő támogatója. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nyitotta meg az eseményt, amelyet 11 szekcióban, több mint 40 előadó részvételével március 8.-10. között a Várkert Bazárban rendeztek meg. Erről a hir.ma, az euroastra.hu, az OrientPress, az inforadio.hu, a ProfitLine, a kormany.hu/MTI portál is beszámolt. „A jelenlegi kihívások idején csak az innovatív válaszok a jó válaszok, csak az innovatív nemzetek lehetnek sikeresek" - fogalmazott megnyitójában Szijjártó Péter. „Szembe kell néznünk azzal, hogy a visegrádi országok egyenként lemaradásban vannak a globális innovációs versenyben, az EU28 átlagát egyedül Csehország közelíti meg, Magyarország jelenleg 1,4 százalék körül, a többi állam azonban egy százalék alatt áll a GDParányos finanszírozás szempontjából" - fejtette ki Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. „A legfontosabb kérdés, hogy milyen stratégiával tehetjük együtt a hasonló adottságokkal és érdekekkel rendelkező, világméretekben azonban visszafogott gazdasági erőt képviselő V4es geopolitikai formációt versenyképes innovációs partnerekké? A visegrádi együttműködés ígéretes új dimenziója lehet a kutatás-fejlesztés és az innováció. A think.BDPST konferencia jelentősen hozzájárul a régiós országok tudományos és innovációs kitörési pontjai, a dinamikus együttműködés és a hatékony ösztönzők feltérképezéséhez" - tette hozzá az elnök. Az első alkalommal megrendezett think.BDPST konferencia célja, hogy évente európai szintű
3
innovációs stratégiai fórumként fűzze szorosabbra a gazdasági, kormányzati és a civil szféra közötti régiós együttműködést az innováció és a kutatás-fejlesztés területén. A konferenciát az Antall József Tudásközpont szervezte, fő támogatója az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. volt. Megszervezését támogatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzetközi Visegrádi Alap, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Az Európai Unió mentalitásának megújulását szorgalmazta a konferencián Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, szerinte ugyanis az unortodox megoldások tehetik erősebbé Európát a válság utáni világban. Felszólalt Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök is, aki amellett érvelt, hogy az egységes Európának van esélye a 21. században.
(fotó: kormany.hu)
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára hangsúlyozta: az innovációs konferencia egyedülálló lehetőséget jelent Magyarországnak, a V4-nek és KözépEurópának, ez az első ilyen tanácskozás, amelynek témája a kutatás-fejlesztés, az innováció és az új technológiák.
Már érkezik gáz az interkonnektoron 2016. március 7.
(fotó: gaztranzit.hu)
A Magyar Földgázkereskedő Zrt. március elseje óta hoz be gázt a magyarszlovák interkonnektoron - erősítette meg a Népszabadság információját a földgázkereskedő cég állami tulajdonosa, az MVM. A negyvenmilliárd forintból megépített, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök által a 2014-es választások előtt félkészen átadott cső tavaly júliusi üzembe helyezése óta állítólag azért állt üresen, mert drágább volt az olcsó nyugati gázhoz vezető osztrák útvonalnál. A kivitelezés árát a kormány a hazai gázfogyasztókra terhelte, de piaci bevételek híján az üzemeltetés is igényelt már négymilliárd forint
4
közpénzt, amit meg is kapott a Belügyminisztériumhoz tartozó Magyar Gáz Tranzit ZRt. - írta cikkében Marnitz István. Az MGT adatai szerint most napi csaknem 500 ezer köbméter gáz érkezik Szlovákiából Magyarországra. Ez a vezeték kapacitásának mintegy tizedét jelenti, ami szakértők szerint jelképes mennyiség. Arról, hogy miért tél végén avatják az első szállítmánnyal a vezetéket, az MVM-nél azt közölték: egy rövid távú megállapodást teljesítenek. A magyarszlovák cső a nyugati piacokhoz nyit utat, ami erősíti az ellátás biztonságát tették hozzá. Ellátásunk alappillére azonban továbbra is a hosszú távú magyarorosz gázszerződés. Birtalan Zsolt február 16-a óta irányítja elnök-vezérigazgatóként az MGT-t. Az új vezető több évtizedes energetikai múltat mondhat magáénak. A Belügyminisztérium a lap váltás okát firtató kérdésére nem válaszolt.
Szponzorálás Új időszaki kiállítás nyílt az Atomenergetikai Múzeumban 2016. március 7.
(fotó: paksihirnok.hu)
Konferenciával egybekötött időszaki kiállítással ünnepelte a paksi Atomenergetikai Múzeum (AEM) fennállásának negyedik évfordulóját. Az Elektrotechnikai Múzeum interaktív utazó kiállításának megnyitása mellett a múzeum történetét, eredményeit és programjait is bemutatták az oktatási és szakmai intézmények vezetőinek - erről az atomerőmű honlapja számolt be, felidézve: az Atomenergetikai Múzeum a megnyitása óta eltelt időszakban mintegy 55.000 látogatót fogadott, számos országos programhoz kapcsolódó eseményt szervezett, tevékenységét a szakfelügyelet kiválóra értékelte. A most megnyílt „Töltődj fel!” címet viselő kiállítás kapcsolódik a természettudományok iránt érdeklődő diákoknak szervezett programokhoz. Az Elektrotechnikai Múzeum által rendelkezésre bocsátott tárlat bemutatja a villamosság kialakulását, kiemelve az erősáramú elektrotechnika hazai vívmányait.
5
Megtekinthető Bláthy Ottó Titusz eredeti, több mint 110 éves fogyasztásmérője, egy világraszóló magyar találmány, a transzformátor, valamint Jedlik Ányos dinamójának hiteles másolata is. A látogatók működő eszközök, interaktív kísérletek, látványos kiállítási elemek segítségével betekinthetnek abba a fejlődési szakaszba, amely mintegy 250 év folyamatát mutatja be. Az AEM programjainál kiemelt figyelmet fordít az atomenergetikával kapcsolatos ismeretek közérthető átadására is - olvasható a cég honlapján. A múzeum történetéről és programjairól a Paksi Hírnök és a Paks-Press Hírügynökség is beszámolt.
A paksi bővítés hírei Fukusima tapasztalatai beépülnek az új atomerőműbe 2016. március 11.
(fotó: aszodiattila.blog.hu/cnn.com)
A nukleáris ipar nem felejti, nem felejtheti el Fukusimát - írta a katasztrófa évfordulójára Aszódi Attila kormánybiztos, aki blogjában jelezte: az új építésű blokkok tervezésénél Fukusima tapasztalatait kötelező figyelembe venni, nem lehet „fapados atomerőművet” építeni. A tapasztalatok már a magyar követelmények összeállításánál és a Paks II.-ről szóló megvalósítási szerződés előkészítésénél rendelkezésre álltak, így a 12,5 milliárd eurós költségkereten belül minden olyan biztonsági rendszert megterveznek és megépítenek, ami alapján az új paksi blokkok megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek is. „A biztonság az atomerőmű alapáras kelléke” - írta a kormánybiztos. Az új blokkok a jelenleg elérhető legbiztonságosabb, ún. 3+ generációs, „Fukusima-álló” technológiát képviselik: passzív és aktív biztonsági rendszerekkel is fel lesznek szerelve. Az aktív - villamosenergia-betáplálással és/vagy szivattyúkkal, külső energiaforrással üzemelő - biztonsági rendszerek a tervezési alapba tartozó üzemzavarok esetén felelnek a reaktor biztonságos leállításáért és hűtéséért. A biztonsági berendezésekből több, egymástól térben elválasztott párhuzamos rendszert is kialakítanak, így tovább csökkenthető
6
annak az esélye, hogy egy külső veszélyforrás egyszerre tegye üzemképtelenné az összes rendszert. Súlyosabb üzemzavarok, balesetek esetére a tervezési alapot kiterjesztik, ekkor passzív biztonsági rendszerekre támaszkodhatnak, amelyek külső energiaforrás vagy hajtóanyag nélkül is képesek ellátni feladatukat. A biztonsági rendszerek megfelelő kombinációja lehetővé teszi, hogy - az úgynevezett mélységi védelem elvének következetes alkalmazása mellett - ha az üzemzavari rendszerek valamilyen okból nem tudnák ellátni feladatukat és az események súlyosabbá válnak, akkor helyettük más, független rendszerek veszik át a szerepet - részletezte Aszódi Attila.
Csekély enyhítés Paks titkosításában? 2016. március 10., 11.
(látványterv: paksihirnok.hu/MVM Paks II.)
Csak nemzetbiztonsági érdekből vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel lehet 30 évig titokban tartani a paksi atomerőmű beruházással kapcsolatos üzleti, valamint műszaki adatokat, és ez a már benyújtott adatigénylésekre is vonatkozik - ezt tartalmazza a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat, amelyet március 17-én tárgyal az Országgyűlés. A hvg.hu szerint a változás árnyalatnyi: az egy éve elfogadott jogszabály most is hivatkozik az információszabadság-törvénynek arra a két pontjára, amely a nemzetbiztonságot és a szellemi tulajdonjogot említi nyilvánosságot kizáró okként. Míg azonban a mostani szöveg úgy szól, hogy a hosszan felsorolt adatfajták e pontokra „figyelemmel” nem ismerhetők meg, az új szöveg egyértelműbben mondja ki: a tilalom csak arra a körre terjed ki. A miniszter az indoklásban maga is úgy fogalmazott, hogy a tervezet „nem jelent a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi változást, csupán egyértelművé teszi” a szöveget. Azt nem említi, hogy javaslata hogyan függ össze az Európai Unióból és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól a titkolózás miatt érkezett bírálatokkal.
7
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a Heti Válasznak adott interjújában beszélt a paksi projektről is. Ennek az adatait szerinte csak akkor tudná titokban tartani a kormány, ha uniós jogot sértene. A 444.hu portálon Magyari Péter azt írta: a törvénymódosítás nyomán egyetlen sor sem kerül majd nyilvánosságra az orosz-magyar szerződésből. Vagyis érdemben nem változott a szerződés titkossága, csak a titkosítást előíró törvény megfogalmazása változott.
Zöldek Bécsben tüntettek a paksi bővítés ellen - Akció Budapesten 2016. március 10., 9. A paksi atomerőmű bővítése ellen tüntetett a bécsi magyar nagykövetség előtt az osztrák Zöldek pártjához tartozók egy csoportja. A tiltakozást a fukusimai baleset ötödik évfordulójára emlékezve tartották. A nagykövetség előtt nagyjából 25-en gyűltek össze a katasztrófára emlékeztető táblákkal. Ewa Glawischnig pártelnök a paksi beruházás ellen tiltakozó levelet nyújtott át Perényi Jánosnak, majd a nagykövetségen megbeszélést folytattak, ahol a pártelnök ismertette az osztrák lakosság atomenergiával szembeni fenntartásait, aggodalmait. A nagykövet megértését hangsúlyozva elmondta: Magyarországnak földrajzi adottságai miatt nukleáris energiára is támaszkodnia kell. Az pedig a kormány szuverén döntése, hogyan határozza meg az energiamixet, amelynek a paksi beruházás is része. Az osztrák fél felvetésére elmondta: a projekt nem tartalmaz állami támogatást, nem piac- és versenytorzító, hanem rentábilis és versenyképes beruházás. Perényi János kiemelte, hogy Magyarország mindvégig nyitott volt a nemzetközi, így az osztrák észrevételekre és emlékeztetett: az ősszel Bécsben tartott - mintegy nyolcórás nemzetközi közmeghallgatáson a magyar kormánybiztos válaszolt az osztrák lakosság kérdéseire, felvetéseire is. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország különböző energiapolitikájától függetlenül szükség van párbeszédre, és megállapították: hasznos lenne a parlamentek környezetvédelmi bizottságainak egyeztetése energiapolitikai kérdésekről. (hirado.hu, hvg.hu, inforadio.hu, nrgreport.com, nepszava.hu/MTI)
8
(fotó: infovilag.hu)
Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívta fel a figyelmet az atomenergia veszélyeire Budapesten: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket raktak ki a Hősök terén. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutatott, valamint arra, hogy megújuló energiából sokkal biztonságosabban és olcsóbban lehet fedezni az energiaszükségletet. (infovilag.hu, Origó, 24.hu)
Az új paksi mikroszeizmikus mérőhálózat is észlelte az indonéz földrengést 2016. március 3.
(fotó: aszodiattila.blog.hu/MVM Paks II. Zrt.)
A Paks II. projektben zajló Földtani Kutatási Program egyik feladata, hogy olyan monitoringhálózatot építsen ki és működtessen hosszú távon, amely az egészen kis, telephely körüli földrengéseket is képes detektálni. A napokban üzembe helyezett 5 darab mikroszeizmikus mérőállomás a Paks II. atomerőmű telephelyének 30 km-es körzetében található, azokat Előszálláson, Akasztón, Császártöltésen, Kölesden és Pusztahencsén üzemelték be - írta blogján Aszódi Attila kormánybiztos. Ezek az új mérőállomások olyan nagy érzékenységűek, hogy a tőlük nagy távolságban kipattant március 2-i szumátrai földrengés hatását is képesek voltak érzékelni. Habár a rendszer még a beüzemelés fázisában van, a mérési eredmények bárki számára elérhetők Magyarország Földrengési Információs Rendszerének honlapján. Ezek az adatok a jövőben is nyilvánosak lesznek. A korábbi vizsgálati eredmények és a most zajló Földtani Kutatási Program eredményei egyaránt nagy szerepet játszanak majd abban, hogy a telephely-engedély megszerezhető legyen - olvasható a bejegyzésben.
9
Alternatív energia Kiemelkedően teljesítettek tavaly az ALTEO Group szélerőművei 2016. március 8.
(fotó: agrotrend.hu)
A feltörekvő alternatív energetikai vállalat, az ALTEO Group szélerőművei jól teljesítettek: négy egysége több mint 7700 átlagos háztartás igényének megfelelő mennyiségű áramot termelt 2015-ben - ismertette a közleményt a Privátbankár, az Agrotrend, a Tőzsdefórum, a ProfitLine/MTI. Ezt a kedvező, szeles időjárásból adódó 75 százalék feletti átlagos kihasználtságnak, illetve a kifejezetten magas (99 százalékos) rendelkezésre állásnak köszönheti a vállalat. Az ALTEO Group a jövőben is vizsgálja újabb időjárásfüggő megújuló erőművek portfóliójába illesztését. A társaságnak jelenleg négy szélerőműve van: tavaly összesen 18.445 megawattórányi áramot termeltek a hálózatra. A szélerőművek együttesen 26.610 órán keresztül termeltek áramot, ez kifejezetten magas érték. „A tavalyi év termelési adatai bizonyítják, hogy az ALTEO az elmúlt években professzionális szakmai befektetőként rentábilisan, magas rendelkezésre állás mellett tudta üzemeltetni ezeket az egységeket. A négy erőmű megfelelő szél esetén alacsony fenntartási költségek mellett stabilan termelte az elvárt árammennyiséget” - mondta ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója. A szélerőművek közül a legjobb teljesítményt a jánossomorjai nyújtotta: összesen 5553 megawattórányi áramot termelt a hálózatra.
Hibrid autókat fejlesztenek Kínában 2016. március 8., 9.
(illusztráció: autoszektor.hu)
Alacsony feszültségű, 48 voltos elektromos rendszerrel működő benzinelektromos hibrid autókat fejlesztenek ki kínai autógyárak elsősorban az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében - számolt be a Wall Street
10
Journal hírportálja, ennek nyomán pedig az Autóhírek, az Autószektor, a vezess.hu, az Energiainfó/MTI. A 48 voltos villanymotoroknak bőven elegendő a teljesítményük a jármű nagy energiaigényű kisegítő berendezései, például a szervokormány működtetéséhez és hatékonyságukkal energiát lehet megtakarítani. Az AlixPartners LLP tanácsadó vállalat szerint a hibrid járművekkel 15 százalékos fogyasztáscsökkentést lehet elérni, kisebbet a 200 voltos hibridekkel elérhető 25-30 százaléknál. A jármű árával együtt azonban a 48 voltos hibridek összességében alternatívái lehetnek a 200 voltos hibrideknek. A lítium-ion akkumulátortechnológia ugyanis 48 volton nagy hatékonysággal biztosítja az áram tárolását. A 48 voltos járművekbe emellett jóval kevesebb akkumulátort kell beépíteni, mint a 200 voltosba, ami azon túl, hogy kevesebb többlettömeget jelent a jármű számára, még az árát is nagymértékben csökkenti. "A 48 voltos technológiában az a legszebb, hogy 30 százalékkal olcsóbban nyújtja a hibrid járművek előnyeinek jó részét" - érvelt Dan Hearsch, az AlixPartners szakértője. A Geely Automobile Holdings Ltd. és a FAW Group Corp. két éven belül bemutatná a 48 voltos elektromos autó modelljeit. 2020-ra az új kínai autók jelentős része alacsony feszültségű elektromos rendszerrel jár majd.
A hazai energiaszektor hírei
Az energiastratégia összhangban van az Európa 2020 céljaival 2016. március 10., 11. Az energiastratégia összhangban van az uniós éghajlat- és klímastratégia, az Európa 2020 célkitűzéseivel és követi a világtrendeket - mondta Aradszki András energiaügyi államtitkár az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: nő az energiahatékonyság, a megújuló energia aránya egyre nagyobb a hazai energiafogyasztásban és termelésben. Magyarország időarányosan jól áll annak a célkitűzésnek a teljesítésében is, miszerint 2020-ra az energiafogyasztás 14,6 százaléka megújuló energiaforrásból származzon. Nőni fog a napenergia felhasználása és több napelem-park épül. A magyar energiastratégia követi az uniós és világtrendeket, az atomerőmű-beruházás pedig azért fontos, mert ipari méretekben képes előállítani üvegházhatású gázok termelése nélkül az energiát. Magyarországon az atom- és a zöldenergia együtt jelenti az átmenetet a tiszta
11
energiatermelés felé. Szerinte a technológiailag is fejlettebb eszközök bekerülési értéke csökken, gyorsabban megtérülnek, ezért a családok is egyre inkább használni fogják az energiahatékonyságot szolgáló berendezéseket. Ahhoz, hogy a lakosság olcsó áramhoz jusson, kiegyensúlyozott energiamixre van szükség, amihez elengedhetetlen újabb gázturbinás erőművek építése a nukleáris kapacitás fenntartása és a megújuló energiák részarányának növelése mellett - hangsúlyozta Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának igazgatója az MTI-nek adott interjúban. Miként az nrgreport.com, a figyelo.hu ismertette: az alapteljesítményt a legolcsóbb erőművek adják, erre alkalmas a paksi atomerőmű, illetve a mátrai ligniterőmű, amelyek együtt 3000 megawattot táplálnak az áramhálózatba. Ezen felül több mint 1000 megawatt származik importból, a magyar energiaigény fennmaradó részét pedig nagyrészt a megújuló energiák adhatják. Az utóbbiak viszont nem mindig állnak rendelkezésre, ezért szükség van fosszilis energiatartalékra, az ingadozó teljesítményt pedig jelenleg a gázturbinás erőművek tudják leginkább követni mondta. Szerinte a 2020-as években komoly gondot okozhat, ha nem épülnek újabb kapacitások, mert előbb-utóbb a Magyarországra exportáló lengyel és cseh szénerőművek leállnak, középtávon megszűnhet az energiadömping vagy sokkal drágább lehet az energia. Ugyanakkor a mostani gazdasági környezetben, a gáz- és villanyárak rendkívüli ingadozása mellett a befektetők nem építenek új erőműveket, sőt, a közelmúltban több előkészített projektet leállítottak. A százhalombattai, a szegedi és a csepeli erőműépítési-tervek meghiúsulásával mintegy 1600 megawatt gázalapú kapacitástól esett el a piac. Verle Viktor úgy vélte: a befektetőket úgynevezett kapacitásdíjjal is lehetne ösztönözni, amellyel az erőmű mindenkori rendelkezésre állását fizetné meg az állam. Ennek eredményeként még egy esetleges átmeneti leállás sem okozna gondot a befektetőnek.
(fotó: siemens.com)
Megjegyezte továbbá, hogy a Siemens AG az új megrendelések mellett folyamatosan dolgozik az erőművi technológia fejlesztésén. Az idén januárban, Düsseldorfban átadott kombinált ciklusú erőműve például új hatékonysági világrekordot ért el. Az új kombinált ciklusú erőművek hatékonysági foka 50-60 százalék, a 2000-es évek előtt épülteké 40-50 százalék, míg a düsseldorfi létesítmény a felhasznált földgáz energiájának 61,5 százalékát hasznosítja villamos energiaként, amivel mintegy 2,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátását takarítja meg.
12
Nemzetközi viszonylatban is olcsó a földgáz Magyarországon 2016. március 9.
(grafika: mekh.hu)
Decemberben és januárban 1,2 milliárd köbméter földgázt fogyasztott a hazai lakosság. Mindezért kevesebbet kellett fizetnie, mint Európa más országaiban - közölte honlapján az energiahivatal. A 26 vizsgált európai főváros közül 21-ben magasabbak az árak vásárlóerő-paritáson mérve. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden hónapban elvégzi a nemzetközi árakat összehasonlító vizsgálatát. A februári adatok szerint Budapesten 3,31 eurócentet kellett fizetni egy kWh földgázért. Ennél csak Bukarestben volt olcsóbb a gáz, tehát hazánk továbbra is őrzi helyét a nemzetközi rangsorban. Az elemzés vásárlóerő-paritáson, az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve is összeveti az energiaárakat. Ebben a sorrendben a vizsgált 26 ország közül 21 európai fővárosban magasabb a földgáz ára, mint hazánkban. Egy hellyel visszaesett Budapest a családi jövedelmen belüli rezsikiadások uniós összehasonlító listáján - erre is kitért a nol.hu portálon Marnitz István. A budapestiek költségaránya a felmért uniós főváros közül januárban a tizedik legmagasabbnak számított, viszont februárban már a kilencediknek. Pedig a hazai érték továbbra is változatlan: eszerint egy gyermektelen fővárosi pár jövedelmének 4,8 százalékát adja az áramért és a gázért. Ám februárra Zágráb beelőzött: a horvát főváros lakóinak terhelése ugyanis a januári, hozzánk hasonló, 4,8 százalékos szintről időközben 4,7 százalékra mérséklődött. Budapest a vásárlóerő szerinti európai gázár-sorrendben is visszaesett. Míg januárban a budapestieknek a vizsgált 26 európai főváros - 25 uniós, illetve Belgrád - közül a gázszámla kifizetése a negyedik legkönnyebbnek számított, februárban Párizs a hatodik helyről minket kitúrva felugrott a negyedikre. A dobogón továbbra is Luxemburg, Brüsszel és London áll. A többi helyezésünk változatlan. Így a felmért 26 főváros közül a tényleges budapesti gázár Bukarest után a második legalacsonyabb. 29 európai főváros sorában az áram továbbra is nálunk a negyedik legolcsóbb. Az árszínvonal-különbséget kiküszöbölő szint viszont még mindig kedvezőtlen: a 12. legmagasabb - olvasható a cikkben.
13
Hamarosan kivonul a Tigáz 2016. március 10.
(fotó: tigaz.hu)
A tervek szerint április elején lezárja a Tigáz Zrt. és a Magyar Áramszolgáltató Kft. a tranzakciót: a megállapodás értelmében - amelyet a Gazdasági Versenyhivatal már jóváhagyott - a német RWE magyar leányvállalata, a Magyar Áramszolgáltató Kft. átveszi a Tigáz szabadpiaci földgáz-kereskedelmi részlegét, valamint a cég értékesítési csoportját is. Ezzel az olasz ENI-hez tartozó Tigáz befejezi a szabadpiaci gázkereskedelmet Magyarországon - emlékeztetett a Magyar Nemzetben Illés József. A cég tavaly adta vissza egyetemes gázszolgáltatási engedélyét, a folyamat várhatóan októberre ér véget. A Tigáz háztartási ügyfeleit az állami FŐGÁZ veszi át, s októbertől ez a vállalat lesz az egyetlen lakossági gázszolgáltató az országban. Az eredetileg mintegy 800 ezer fővárosi felhasználót ellátó FŐGÁZ ügyfélköre tavaly augusztus óta duzzad: akkor a Magyar Telekom csaknem 60 ezer fogyasztóját vette át az állami társaság. Januártól a korábban a német E.ON magyar leányvállalataihoz tartozó 600 ezer lakossági fogyasztó került át az állami céghez. A francia hátterű GDF Suez mintegy 750 ezer fogyasztóját júliustól látja majd el az állami gáztársaság. A Tigáz Zrt. 1,2 millió fogyasztóját pedig legkésőbb idén októberig vonja szolgáltatási körébe a FŐGÁZ, amely így több mint 3,4 millió lakossági fogyasztó gázszolgáltatója lesz. A Tigáznak ősztől már csak hálózatüzemeltető társasága marad meg. A lap úgy tudja: az ENI ezt a céget is értékesítené. Vevőként a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben csak a magyar állam jöhet szóba, de a kormány egyelőre hezitál - jegyezte meg a cikkíró.
Belép a globális LNG-piacra a MET 2016. március 11. Cseppfolyós földgázzal (LNG) bővíti energiakereskedelmi portfólióját a MET International, a társaság komoly lehetőséget lát a globális LNG-szektor bővülésében - tájékoztatta a MET Csoport az MTI-t. Ez alapján írta az mfor.hu, a Napi, a Privátbankár, hogy a MET International, a MET Csoport svájci
14
leányvállalata a piac gyors változásaiból adódó kereskedelmi lehetőségekre épít. Az új terület a középtávú gázimport-igények kiszolgálására összpontosít, a MET Csoport ugyanakkor a nemzetközi azonnali és határidős LNG-piacon is aktív kíván lenni. Az LNG-importból származó nagykereskedelmi hatás elsősorban a spanyol, a francia, a belga, az olasz és a holland piacokon érvényesül. Az LNG-import egyre nagyobb mértékben befolyásol egyes helyi piacokat, ami közvetetten a MET egész európai gázkereskedelmi tevékenysége szempontjából fontos hangsúlyozta a közlemény.
Óvatlan áramalku 2016. március 12. Egy-egy millió forintra büntette a MEKH az ELMŰ-t és az ÉMÁSZ-t - a Népszabadság szerint az áramszolgáltatók egyelőre kudarcosnak tűnő állami kivásárlásának óvatlan előkészületei miatt. A német RWE irányította két cég túl komolyan vette a tavaly májusban aláírt adásvételi szándéknyilatkozatot - így a lap -, miszerint a kormány megvenné hálózati cégeik 49-49 százalékát. A hálózatokat tulajdonló ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. fölé egy-egy új céget hoztak létre ELMŰ DSO Holding Kft. és ÉMÁSZ DSO Holding Kft. néven. A közműhivatal engedélyezte ugyan a kft.-k közbeiktatását, de bírságot szabott ki, mert a hivatali engedélyt nem a cégbírósági bejegyzés előtt, hanem azzal egy időben kérték meg.
Adókedvezménnyel ösztönözne energetikai beruházásra a MEKH 2016. március 10.
(fotó: nrgreport.com)
A MEKH adókedvezménnyel ösztönözné a nagyvállalatokat, hogy az energetikai auditnál javasolt energetikai beruházásokat hajtsák is végre - hangzott el a „Klímaváltozás - Energiatudatosság - Energiahatékonyság”
15
konferencián, melyről az NRGREPORT tudósított. A javaslatról még nem döntött a szaktárca, de oldhatna azon az ellentmondáson, amelyről a portál már korábban írt: a kötelező audit után a nagyvállalat képet kap energiafogyasztási profiljáról, ám hatékony megoldások bevezetésére, a hibák javítására már nem kötelezi a törvény. Így kérdéses, mennyire sarkallna az audit elvégzése önmagában az energiafogyasztás csökkentésére, különösen, hogy számos energetikai beruházás igen költséges - jegyezte meg a cikkben Végh Zsófia. A nagyvállalatok számára négyévente kötelező audit szabályozási hátteréről, a leggyakrabban felmerült problémákról az auditok ellenőrzését végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője, Tóth Tamás beszélt a székesfehérvári konferencián és néhány jogszabály-változásra is kitért. A decemberi módosításig nem volt alkalom hiánypótlásra, ezért több jó pályázatot el kellett utasítaniuk. Fontos dátum június 30-a: a cégeknek eddig kell regisztrálniuk, s ezután ellenőrzi a MEKH, hogy az audittal vagy az azt kiváltó ISO 500001-es szabvánnyal rendelkezik-e a cég. Az audittal rendelkezők közül az év második felétől többet ellenőriznek. A júniusi regisztráció mellett éves adatszolgáltatásra is kötelezik a cégeket. A jelenleg az OSA keretében adatot szolgáltatók idén a hatóságnak számolnak majd be. A változást az indokolta, hogy ma az adatokra statisztikai törvény vonatkozik, így a hatóság nem fér hozzájuk, a módosítás után viszont igen. Czinege Zoltán, a nagyvállalatok auditálására jogosult Persecutor Kft. képviselője elmondta: a német nyelvterületről származó cégek között népszerű a rendszer, amely az anyaország által nyújtott adókedvezményeknek tudható be.
Bezárás fenyegeti az MTA reaktorát 2016. március 11.
(fotó: energia.mta.hu)
Elképzelhető, hogy 2019-ben be kell zárni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóreaktorát, mert az intézménynek nincs pénze új fűtőelemekre. Az eladó, az orosz TVEL tizenöt év alatt több mint hússzorosára emelte termékének árát, ami már megközelíti a világpiaci szintet. A 222 fűtőelem egy tavalyi árajánlat
16
alapján 3,7 milliárd forintba kerülne - erről Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának főigazgatója tájékoztatta a Világgazdaságot. Az orosz cégtől vásárol a BME oktatóreaktora is, de az még nincs bajban. Teljesítménye századakkora a kutatóreaktorénak és nem is működik folyamatosan, így fűtőelemei is lassabban használódnak - magyarázta a Világgazdaságnak Czifrus Szabolcs, az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének megbízott igazgatója. A két intézmény összeállított egy tanulmányt a kutató- és az oktatóreaktor további működtetésének nemzetgazdasági előnyeiről, bízva a kormány segítségében. Az MTA kutatóreaktoráról B. Horváth Lilla azt írta, hogy 25 éve lebontották, majd újraépítették, működési engedélye 2023-ig szól. Leszerelése 1,2 milliárd forintba kerülne, a fűtőelemek elszállítása további 6 milliárdot, esetleg többet vinne el. Hiányát a főigazgató szerint megsínylenék a hazai nukleáris kutatások, de a területhez tartozó biztonsági és szakmai kultúra fenntartása is. Ráadásul a cél az üzemidő 2023 utáni meghosszabbítása lenne, aminek nincs műszaki akadálya, de anyagi fedezete kétséges. A BME oktatóreaktoránál viszont a hosszabbításon dolgoznak, mert annak működési engedélye 2017 nyarán lejár. Már megfiatalították sok berendezését, az épületgépészeti és villamos rendszer korszerűsítése az idén történik. Az ehhez szükséges több száz millió forint három helyről jön: a BME-től, a paksi atomerőműtől és pályázati forrásból. A működési engedély megtoldását kimondó engedély megszerzésével meg kell újítani az oktatórektor bontási tervét is. Ez nagyjából 600 millió forintos költség a kiégett fűtőelemek elszállítása nélkül.
17
Külföldi energiaszektor A Roszatom az orosz parlamentben érvelt az atomenergia mellett 2016. március 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Három fontos tényezővel érvelt a nukleáris energia mellett a Roszatom vezérigazgatója. Szergej Kirijenko a moszkvai parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács ülésén kifejtette: az ágazat egyik előnye, hogy hatalmas energiamennyiséget tartalmazó fűtőanyagot lehet felhalmozni és tárolni, amire sem az olaj, sem a szén nem nyújt lehetőséget. Könnyű szállítani az üzemanyagot, vagyis az erőművet nem kell feltétlenül oda telepíteni, ahol jelentős energiahordozó-készleteket rejt a föld. Harmadik érvként pedig arra hivatkozott, hogy a nukleáris energia prognosztizálhatóvá teszi az árakat. Kiegészítésként említette, hogy az atomerőmű nem bocsát ki szén-dioxidot, és ott, ahol épül, emelkedik az oktatás és a tudomány színvonala - erről az Atomenergia Info számolt be. A vezérigazgató szerint Oroszország ma világvezető az atomenergetikában, ezzel magyarázható, hogy elsősorban hozzá fordulnak azon országok, amelyek atomerőmű építéséről határoznak. Elmondta például, hogy a Roszatom hamarosan kormányközi szerződést ír alá Bolíviával, mégpedig egy kísérleti reaktorral felszerelt kutatóközpont építéséről. Másfélszeresére növelte tavaly nyereségét a Roszenergoatom. A Roszatomhoz tartozó, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető társaság csaknem 14 milliárd rubel (kb. 54 milliárd forint) profitot termelt. A cégcsoport bevételei 4,2 százalékkal 263,8 milliárd rubelre, míg költségei 8,5 százalékkal 160 milliárd fölé emelkedtek. A Roszenergoatom a tíz oroszországi atomerőművet és az azokat kiszolgáló cégeket egyesíti. A kirendeltségeiként működő erőművekben összesen 35 reaktor működik, teljesítményük 26,2 gigawatt. Az atomerőművek Oroszország energiatermelésének 18,6 százalékát adják - írta másik cikkében az atomenergiainfo.hu portál.
18
A brit beruházás miatt távozott az EDF pénzügyi igazgatója 2016. március 7.
(fotó: edfenergy.com)
Az EDF megerősítette: távozott pénzügyi igazgatója. A lépésre a Hinkley Point atomerőmű ügyében meghozandó végső beruházási döntés előtt került sor írta a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. A Hinkley Point C beruházás Nagy-Britannia áramtermelésének 7 százalékát adná. A jelentések szerint Thomas Piquemal azért köszönt el, mert attól tart, hogy a projekt veszélybe sodorhatja az EDF pénzügyi egyensúlyát. A cég részvényei a hír miatt 8,2 százalékos eséssel kezdték a kereskedést. Az elmúlt hónapban Chris Bakken, a projekt igazgatója jelentette be távozását. A társaság igazgatósága várhatóan áprilisban, többszöri halasztás után véglegesíti a pénzügyi megoldásokat, amelyekkel a projektet finanszírozni fogják. Jean-Bernard Levy, az EDF elnök-vezérigazgatója azt mondta, az igazgatóság tanulmányozza a brit atomerőmű beruházási lehetőségeit annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson: a legjobb megoldást választja. A projekt támogatói szerint Thomas Piquemal távozása megnyithatja az utat ahhoz, hogy az EDF igazgatósága zöld utat adjon a világ legdrágább energetikai létesítményének, a 18 milliárd angol font értékű Hinkley Point atomerőmű megépítéséhez. Thomas Piquemal élesen bírálta a drága projektet és sorsa akkor pecsételődött meg, amikor a minap a francia kormány - az EDF többségi tulajdonosa - megerősítette: továbbra is támogatja a beruházás tervét.
Japán nem mondhat le az atomenergiáról 2016. március 10. A szigetország rá van utalva az atomenergiára, nem mondhat le róla - jelentette ki Abe Sindzó miniszterelnök egy sajtótájékoztatón, a fukusimai atomkatasztrófa ötéves évfordulójának előestéjén. Az atv.hu, a hvg.hu/MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy a kormány ezután is engedélyezi minden olyan reaktor működtetését, amelyet a független atomhatóság biztonságosnak ítél. "Az atomreaktorok szabályos működéséért felelős hatóság biztonsági irányelvei a
19
legszigorúbbak közé tartoznak a világon, és komoly technikai és tudományos kritériumokon alapulnak" - mutatott rá a miniszterelnök. Jelenleg 43 működőképes atomreaktor található Japánban a fukusimai katasztrófa előtti 54gyel szemben, de közülük csak 2 üzemel. A japán közvélemény eltökélten ellenzi az atomerőművek újraindítását. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában Japán világviszonylatban a hatodik helyen áll, s a 2013-as szinthez képest 2030-ig 26 százalékkal szeretné csökkenteni az emissziót. Ennek eléréséhez a nukleáris energiának a teljes áramellátás 20-22 százalékát kell biztosítania. A fukusimai baleset előtt ez az arány 25-30 százalék volt. A japán kormány hosszú távú célja, hogy a megújuló energiaforrások arányát a 2013-as 11 százalékról 22-24 százalékra növelje 2030-ig.
Biztonsági okokból állították le a takahamai atomerőmű reaktorait 2016. március 9.
(fotó: edition.cnn.com)
Egy japán bíróság elrendelte a takahamai atomerőmű két, idén újraindított reaktorának leállítását az öt évvel ezelőtti földrengés és szökőár tapasztalataira alapozva. Miként a faktor.hu/MTI jelezte: az erőmű hármas és négyes reaktorának üzemeltetését kellett beszüntetni, holott a két egység újraindításához megvolt a műszaki engedély és a politikai jóváhagyás. Az üzemeltető KEPCO-nak eleget kell tennie a bírósági felszólításnak, legalábbis addig, amíg megszületik a fellebbviteli döntés. A leállás ugyanakkor zavart okozhat a reaktorok újraindítását célzó menetrendben. Ez az első alkalom, hogy bírósági döntéssel rendelték el egy újraindított reaktor leállítását. A takahamai atomerőmű hármas reaktorát idén januárban helyezték üzembe ismét, míg a négyes reaktort, amelyet február végén indítottak újra, váratlan műszaki hiba miatt kellett leállítani. Az Oszakát és környékét árammal ellátó takahamai atomerőmű a Japán-tenger partján van, olyan térségben, amely erős szökőár esetén a leginkább veszélyeztetettek közé tartozik.
20
Öt éve történt a fukusimai tragédia 2016. március 11., 13.
(fotó: nepszava.hu)
Hazai és külföldi portálok sora emlékezett a japán atomkatasztrófára, arra, hogy 2011. március 11-én soha nem mért erősségű földrengés és az azt követő szökőár miatt megsérült a fukusimai atomerőmű. A Japán történetében legmagasabb mért, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A katasztrófában megrongálódott a Tokiótól 240 km-re északra található fukusimai atomerőmű. Megszűnt az erőmű áramellátása, s emiatt - a hűtőrendszerek leállása nyomán - katasztrofális helyzet alakult ki: hat reaktor közül háromban hidrogénrobbanás történt, három reaktorban pedig teljes zónaolvadás. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet. A balesetben 37 ember fizikai sérülést szenvedett, két embert pedig radioaktív égési sérülés gyanújával szállítottak kórházba. Az erőmű 80 kilométeres körzetéből kitelepítették a lakosságot, mintegy 170 ezer embert. A Greenpeace szerint az atombaleset elérte a nukleáris és radiológiai eseményeket rangsoroló (INES-) skála legmagasabb, hetes fokozatát. A nukleáris baleset az egész világon átgondolásra késztette a kormányokat az atomerőművek biztonságát illetően. A földrengés óriási károkat okozott a szigetországban: a világ eddigi legköltségesebb természeti katasztrófája által okozott károk a japán hatóságok számítása szerint több mint 308 milliárd dollárra rúgtak, a helyreállítási munkálatok költségét pedig 184 milliárd dollárra becsülték.
(fotó: faktor.hu)
Hivatalos adatok szerint senki sem halt meg a sugárzás miatt közvetlenül a katasztrófa után, amely az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta a legsúlyosabb nukleáris szerencsétlenség volt. 2015. október 20-án a japán kormány elsőször ismerte be, hogy radioaktív sugárzás okozta a fukusimai
21
atomerőmű egyik dolgozójának vérrákját. Szakértők szerint a Fukusima-1 atomerőmű több dolgozójánál is kialakulhatott daganatos megbetegedés, de a hatóságok ezt vonakodtak elismerni. A válság tetőpontján - kényszerűségből megemelték a megengedett sugárdózist, amelynek a munkások ki voltak téve a munkálatok idején. 2014 februárjában kiderült, hogy a TEPCO 2013 szeptembere óta eltitkolta a talajvízben folyamatosan magas sugárzást mutató mérések eredményeit a japán nukleáris ügynökség elől. Közben tönkrementek a Toshiba szuperrobotjai, amelyek azzal a feladattal kezdtek munkába a legsugárzóbb reaktorban, hogy több mint 560 megsérült fűtőelemet a segítségükkel biztonságba helyezhessenek. Most nyilvánították "halottá" a gépeket. Pótlásukra két évet biztosan várni kell - írta a hvg.hu.
Atomerőművei miatt bepanaszolták Belgiumot 2016. március 10., 11.
(fotó: news.yahoo.com)
Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz panasszal fordul az Európai Unióhoz és az ENSZ-hez: a német tartományok szerint Belgiumban a közelmúltban újraindított, több évtizede üzemben lévő atomreaktorok komoly biztonsági kockázatot jelentenek a Németország nyugati részén élők számára írta a Magyar Idők c. lapban Bakodi Péter. A német határtól 60 km-re fekvő Tihange atomerőmű, illetve a kétszer akkora távolságra levő Doel 1-es és 2-es reaktora a hetvenes évek közepén épült, és tavaly érte el a tervezéskor meghatározott maximális üzemidejét, ám a belga kormány további tíz évvel meghosszabbította működésüket. Ezt a munkahelyek megőrzésével és a tisztább energiaforrásokra való fokozatos áttéréssel magyarázta. A németek szerint a belgák megsértettek egy általuk is ratifikált nemzetközi egyezményt, amely környezeti hatástanulmányok elkészítését írja elő a hasonló döntések meghozatala előtt. Az elmúlt hónapok történései rávilágítanak a német kifogások megalapozottságára, hiszen a tavaly februárban leállított, majd idén újraindított Doel atomerőművet rövid időn belül le kellett állítani a generátor hibája miatt. Ennek ellenére Belgium legrégebbi nukleáris létesítményét azóta
22
másodszor is újraindították. A Tihange atomerőműben szintén komoly üzemzavar történt. Evelin Lemke, Rajna-vidék-Pfalz tartomány energiaügyi minisztere elfogadhatatlannak tartja a belgák eljárását. Szerinte az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról hozott döntést mindenképp meg kellene előznie egy konzultációnak a szomszédos államokkal. A németek többsége egyébként is ellenzi a nukleáris energiát. A fukusimai atomkatasztrófát követően döntés született, hogy 2022-re az utolsó atomerőmű is bezár Németországban. Vízszivárgás miatt le kellett állítani egy atomerőművet Indiában, ugyanakkor nem szivárgott ki sugárzó anyag - mondta az indiai atomkutató központ egyik tisztségviselője. (faktor.hu, Index/MTI)
Helsinki felett nagy volt a sugárzás 2016. március 8., 9.
(fotó: superstation.95.com)
A cézium-137-es izotóp normális sugárzási értékének ezerszeresét mérték Helsinki felett március 3-án és 4-én - közölte a finn Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Központ (STUK). A hvg.hu, a 24.hu, a vs.hu/MTI által is ismertetett közlemény szerint 4000 mikrobecquerelnek megfelelő sugárzást mértek légköbméterenként a finn fővárosban. Ez a megszokottnál ezerszer magasabb, de milliószor kisebb annál, mint ami szükségessé tenné a lakosság számára a közvetlen védelmi intézkedéseket. "Ez különösen szokatlan volt. A nukleáris biztonság szempontjából mindazonáltal a cézium mért szintje nincs kihatással az emberi egészségre" - mondta Tarja Ikaheimonen, a STUK egyik vezető illetékese. Az 1986-os csernobili katasztrófa óta Finnországban rendszertelen időközönként még mindig mérnek megnövekedett sugárzást. A most rögzített értékek azonban túl magasak ahhoz, hogy a csernobili katasztrófával lehessen őket magyarázni - tette hozzá Ikaheimonen. Mivel nukleáris balesetekről nem jöttek jelentések, a kutatók találgattak, mi állhat a céziumsugárzás hátterében.
23
Finnországban két atomerőmű működik, négy reaktorral. Az egyik erőmű az ország nyugati részében, míg a másik Helsinkitől keletre fekszik. Itthon az Országos Atomenergia Hivatal értékelte a hazai és a környező országok (pl. Szlovénia, Szlovákia, Horvátország, Ausztria) mérőállomásainak adatait, amelyek alapján megállapítható, hogy Magyarországon nem volt tapasztalható megnövekedett sugárzási érték. Európában (a Helsinkiben található mérőállomás kivételével) máshol sem mértek megnövekedett sugárzási szintet - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. A STUK twitter-üzenetben közzétette, hogy a szennyezés a STUK épületének garázsszintjén tárolt használt sugárforrásokból származik és a helyiség szellőzőkéményén keresztül jutott ki az épület tetejére, amit az ott lévő mérőállomás detektált. A szennyezést és a forrását lokalizálták, a lakosságra és a környezetre nem jelent veszélyt. (oah.hu)
Görög állami támogatással épülhet a TAP 2016. március 9.
(fotó: vg.hu)
Az EB jóváhagyta, hogy a Transz-Adria vezeték lefektetésének görögországi kiadásaiba beszálljon a görög állam is, de csak a legszükségesebb mértékig. Azért kaphat állami támogatást a projekt, mert - mint közleményében Margrethe Vestager versenyügyi biztos kijelentette - a sokmilliárd dolláros beruházással új forrásból érkezhet gáz Európába, így javul a földrész ellátásbiztonsága is. Erről a Világgazdaságban számolt be B. Horváth Lilla, aki idézte Maros Sefcovicot, az EU energiáért felelős elnökhelyettesét is: ő a déli gázfolyosó kiépülésének újabb lépcsőjét látja a TAP-ban. A Görögország után Albániát is átszelő vezeték végpontja Olaszország lesz, vagyis a nyomvonal több pontjáról is létesíthető olyan leágazás, amelyen Magyarországra is el lehet hozni a déli térség, köztük Azerbajdzsán gázát. Azerbajdzsán azért kiemelendő, mert a TAP terve két éve a magyar részvétellel tervezett Nabuccót ütötte ki a nyeregből azzal, hogy az azeriek úgy döntöttek: nem a Nabuccón, hanem a TAP-on küldik majd a gázt Európába. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy térségünknek ma is szüksége lenne az azeri gázra. Piaci szempontból korábban sem volt, de a Nabucco
24
tervének megszületésekor a döntéshozók még reális veszélynek tartották az orosz import elakadását. "Most nincsenek döntéskényszerben a politikusok, és gazdasági okokból Oroszország sem engedheti meg magának, hogy csökkentse Európa szénhidrogén-ellátását. Az ellátásbiztonsági szempontok persze sohasem hagyhatók figyelmen kívül, de a megoldás nem a sokmilliárd dolláros, óriásvezetékek építésében keresendő” - mondta a Világgazdaságnak a GKI Energiakutató igazgatója, Hegedűs Miklós. Emlékeztetett: a Nabucco is azért vérzett el csaknem tízéves huzavona után, mert gazdaságilag életképtelen volt, és nem lett semmi a piac által szintén nem igényelt Déli Áramlatból sem. Kihasználatlan Magyarország több olyan vezetéki összeköttetése is, amely nem kereskedelmi, hanem ellátásbiztonsági megfontolásból létesült, de a beruházási költségek ettől még felmerültek. A TAP-hoz is azért kell állami támogatás, mert a befektetés nem eredményezné a várt hozamot - mutatott rá Hegedűs Miklós. Négy év után újra iráni olajszállító érkezett Európába 2016. március 7.
(fotó: superiorhirek.hu)
Megérkezett Európába az első iráni olajszállító tartályhajó - írta a Bloomberg hírügynökség alapján a vg.hu, a hvg.hu, a Tőzsdefórum, a Privátbankár/MTI. Az egymillió tonna olajat szállító, 275 m hosszú Monte Toledo tanker egy spanyolországi olajvállalati kikötőben kötött ki. Ez volt az első olajszállító tartályhajó, amely Európába érkezett 2012 közepe óta, amikor az EU olajembargót vezetett be Teherán ellen, így próbálva rákényszeríteni arra, hogy tárgyaljon a nagyhatalmakkal vitatott atomprogramjáról. Irán végül 2015 nyarán kötött megállapodást nukleáris programjáról az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával. Miután teljesítette a megállapodásban foglaltakat, az év elején lehetővé vált a nemzetközi szankciók, így az olajembargó feloldása. Ebben a hónapban még féltucatnyi újabb iráni tartályhajó érkezik majd Európába. Februárban 29 hajót töltöttek meg nyersolajjal Iránban, három közülük már úton van Európába. Egy genfi székhelyű szervezet becslése szerint Irán februárban 1,4 millió hordó olajat exportált naponta, miközben tavaly 350 ezer hordó volt az átlagos napi kivitel.
25
Hírek röviden
2016. március 11. Xavi Sabatét, az MVM Veszprém spanyol vezetőedzőjét nevezte ki a magyar férfi válogatott szövetségi kapitányának a Magyar Kézilabda Szövetség. Megbízatása a Magyarország-Szerbia vb-selejtező párharc végéig, azaz 2016. június 15-ig szól. A szakember munkájával párhuzamosan továbbra is ellátja teendőit klubjánál. (keziszovetseg.hu) 2016. március 11. Az MVM Veszprém március 16-án vívja első összecsapását a hazai pontvadászatban, a Veszprém Arénában. Azt, hogy ki lesz az ellenfele, csak március 14-én hozzák nyilvánosságra. (veol.hu) 2016. március 10. A lesiklásban olimpiai hetedik Miklós Edit nyerte az ausztriai Hinterstoderben megrendezett alpesi sí országos bajnokság óriás-műlesikló versenyét. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2016-ban is főszponzorként segíti Miklós Edit felkészülését. (nemzetisport.hu/MTI) 2016. március 12. A barcelonai Finn Európa Bajnokság döntő futamán Berecz Zsombor olimpikon (MVM SE) második helyen ért célba. Ezzel összetettben ezüstérmet szerzett a kontinensviadalon, ami hazánk eddigi legjobb eredményét jelenti a Finn hajóosztályban. (porthole.hu)
Összeállította: László Judit
