1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. december 19.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről A Gazprom újabb magyar gáztárolásról egyeztetne Magyarországnak üzleti lehetőség a gáztárolás Jövőre épülhet a naperőmű Bükkábrányban is
2 3 3-4
A cégcsoport hírei Tavaly több mint 3 százalékkal nőtt az áramfelhasználás MAVIR: tíz éven belül 5300 MW kapacitást kell létesíteni Hosszú távon is megoldott a radioaktív hulladékok tárolása A sugárzásról táblák tájékoztatnak az atomerőmű környékén Új igazgatója lesz a magyar gáztőzsdének
4-5 5-6 7-8 8 9
Szponzorálás Milliárdos fejlesztési forrásra pályázhatnak a települések
9-10
A paksi bővítésről A legmodernebb módszerek igazolták a paksi telephely alkalmasságát Sikeres közmeghallgatás Pakson: számos kérdés és vélemény hangzott el
10-11 11-12
Alternatív energia Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain NGM: 500 új elektromos töltőhely jöhet létre Budapesten Szélenergiát hasznosító technológiát támogat az E.ON
12-13 14 14-15
Hazai hírek A MEKH rendeleti ármegállapításához módosítottak törvényt Nemzetstratégiai jelentőségű az EDF DÉMÁSZ megvásárlása A MOL többségi tulajdonos lett az OT Industries cégben Magyarországon gyártott erőművek segítik az áramellátást Indonéziában Mini vízerőművet szállít a Ganz EEG Kft. Grúziába Újabb európai piacon jelent meg a MET Csoport
15-16 16 17 17-18 18-19 19
Külföldi energiaszektor A finn kormányfőnek fontos az atomerőmű-projekt Szudánba is belép Roszatom Moszkva: Kijev 70 millió dollárt veszített az európai gázbeszerzéssel IEA: szélsőséges olajár-ingadozások jöhetnek
20 20-21 21-22 22-24 Hírek röviden 24 900 ezer háztartás tervez energiahatékonysági beruházást - Elektromos autók a Magyar Postánál
2
Hírek az MVM-ről A Gazprom újabb magyar gáztárolásról egyeztetne 2016. december 12.
(fotó: vg.hu)
A Gazprom magyarországi üzleti lehetőségek sorát vizsgálja, elsősorban gáztárolásról egyeztetne a tárolók tulajdonosával, az MVM Csoporttal és más szereplőkkel - erről Alexander Medvegyev, a társaság igazgatóságának elnökhelyettese a Világgazdaságnak adott interjújában beszélt. B. Horváth Lilla kérdéseire adott válaszaiból kitűnt: hosszú távú partnerségre is mód nyílhat az Északi Áramlat II. vagy a Török Áramlat gázvezetékhez kapcsolódóan. Felidézte: 2014-2015 telén, amikor Magyarországnak többletgázra volt szüksége, a Gazprom már igénybe vette a magyar gáztározókat. A cég továbbra is kész a szerződött mennyiségen felüli tételeket küldeni. „Elégedettek vagyunk az MVMmel közös Panrusgáz tevékenységével, kapcsolatainkat e cégekkel fejleszthetjük is. A Panrusgáznak szerepe lehet a Gazprom további magyarországi tevékenységében is” - fogalmazott Medvegyev. Az Északi Áramlat II.-ről elmondta: keményen dolgoznak az európai partnerekkel, hogy megtalálják azt az új finanszírozási modellt, amellyel a vezeték eredeti ütemezésében készülhet el. Európának azért van rá szüksége, mert a vezeték mintegy 2000 kilométerrel rövidebb lesz az Ukrajnán keresztüli útvonalnál és minimálisra csökkenti a tranzitkockázatokat - tette hozzá. A Gazprom vizsgálja a magyarországi villamosenergia-termelésben és a dunai cseppfolyós gáz (LNG) szállításában rejlő lehetőségeket is. Elemzők szerint az európai közlekedés és szállítás éves gázigénye (LNG és CNG) 2025-re eléri az évi 50 milliárd köbmétert, és a Gazprom arra számít, emelkedik a gáz súlya a szállításban a jelenlegi benzin- és dízelárak mellett.
3
Magyarországnak üzleti lehetőség a gáztárolás 2016. december 13., 12.
(logó: magyarfoldgaztarolo.hu)
Jó üzleti lehetőség lenne Magyarországnak a hazai szükségleteken felüli gáztárolók bérbe adása - mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője az M1 aktuális csatornán. Arra reagált, hogy a Gazprom magyarországi üzleti lehetőségeket vizsgál, elsősorban gáztárolásról egyeztetne a tárolók tulajdonosával, az MVM Csoporttal és más szereplőkkel. Pletser Tamás elmondta: Magyarországnak jelentős gáztároló kapacitása van és a 6,1 milliárd köbméternyi tároló kihasználtsága viszonylag alacsony, mert a hazai gázfogyasztás jelentősen csökkent az elmúlt években, a 2007-es 13,5 milliárd köbméterről 7-8 milliárdra. Ennek oka egyrészt az ipari felhasználás jelentős visszaesése, másrészt a lakosság is körülbelül 1 milliárd köbméterrel kevesebbet fogyaszt a tíz évvel ezelőttinél, elsősorban azért, mert más fűtési módra, főként fafűtésre állt át - fejtette ki. Szerinte jelenleg 2-3 milliárd köbméternyi gázt lehetne a hazai szükségleteken felül tárolni. Jelezte: a Gazprom valószínűleg azért érdeklődik a magyar gáztároló-kapacitás iránt, hogy a környékbeli országokat, például Szerbiát és Horvátországot el tudja látni télen. Az InfoRádió Esti mérleg c. műsorának is hasonlóképpen nyilatkozott. Ott arra is kitért, hogy Magyarország 6,1 milliárd köbméteres gáztároló kapacitásából 1,2 milliárd az úgynevezett stratégiai készlet, a többi szabadon elérhető a piac számára. Utalt arra is, hogy jelenleg a Magyar Földgáztároló Zrt.-nél lévő kapacitás mindössze 32%-a van kihasználva. Tehát van lehetőség arra, hogy a Gazprom Magyarországon tároljon. Jövőre épülhet a naperőmű Bükkábrányban is 2016. december 16.
(fotó: mert.hu)
4
A Mátrai Erőmű Zrt. - melyben tulajdonrésze van az MVM-nek is - a következő két évben negyvenmilliárd forint értékű beruházást tervez a két bányában és az erőműben. Bükkábrányban is korszerűsítenek, a bánya területén naperőmű is épül. Az Észak-Magyarország cikke szerint a cég 25 milliárd forint saját erőből tervez beruházásokat, naperőművek létesítésére 15 milliárd forint bankhitelt vesz föl. „Két új naperőművet tervezünk, ezek közül az egyiket Bükkábrányban hozzuk létre” - mondta a lapnak Valaska József, az igazgatóság elnöke. Kapacitása 20 megawattos lesz. Arra számítanak, hogy január elejéig megkapják a szükséges engedélyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. A tervek szerint tavasszal kezdenék el a beruházást.
A cégcsoport hírei Tavaly több mint 3 százalékkal nőtt az áramfelhasználás 2016. december 15., 16.
(fotó: facebook.com/mavir)
2015-ben 3,1 százalékkal 38 130 gigawattórára nőtt Magyarország nettó villamosenergia-felhasználása 2014-hez képest - olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Zrt. közös kiadványában, amely a tavalyi adatokat foglalja össze. Ezeket a vg.hu, a Portfólió, a Napi, a Privátbankár, a magyaridok.hu, az mfor.hu is ismertette az MTI alapján. Eszerint az áram 66 százalékát a piaci felhasználók, 29 százalékát a lakossági felhasználók és egyes intézmények fogyasztják el. 2014hez képest a piaci felhasználók fogyasztása 4,4 százalékkal növekedett. A 2000es évek elején még csaknem 20 százalékos különbség volt a téli és a nyári csúcsterhelés között, azonban az utóbbi években ez az arány néhány százalékra csökkent, 2015-ben pedig már a nyári csúcsérték meghaladta a télit. A 2015. július 8-án mért 6457 megawattos bruttó csúcsterhelés egészen idén decemberig a valaha mért legmagasabb érték volt, a téli csúcsérték pedig 2015. január 8-án volt, 6447 megawatton. A hivatal a nyári csúcsterhelések növekedését nagyrészt a klímaberendezések lakossági elterjedésével indokolta.
5
A csúcsterhelési rekord 2016. december 8-án megdőlt: elérte a 6749 megawattot. 2015-ben a bruttó áramtermelés 30 250 gigawattóra volt, ami az előző évhez képest 3 százalékos növekedés. A megtermelt villamos energia mintegy 86 százalékát nagyerőművekben állították elő, a kiserőművek részaránya 14 százalék volt. A háztartási kiserőművek beépített kapacitása ismét megduplázódott 2014-ről 2015-re, csaknem elérte a 129 megawattot. A növekedés főként az új naperőmű-telepítések eredménye volt, egy év alatt a napelemek beépített kapacitása 59 megawattal növekedett. 2015-ben a termelt villamos energia 52 százaléka származott hasadóanyagokból, 19 százaléka szénből, 17 százaléka földgázból. A megújuló energiából és hulladékból előállított energia részaránya a villamosenergia-termelésen belül elérte a 10 százalékot. A beszámoló a MEKH és a MAVIR honlapján is olvasható.
MAVIR: tíz éven belül 5300 MW kapacitást kell létesíteni 2016. december 11., 12.
(fotó: facebook.com/mavir)
A hazai áramrendszer teljesítőképességének megtartásához a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot emellett érveltek a MAVIR szakértői legutóbbi elemzésükben. Erre a vg.hu, a GazdPort, a magyaridok.hu, a figyelo.hu, a Napi, a ProfitLine, a Magyar Hírlap/MTI is hivatkozott. A társaság minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési, beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista változatban fogalmazza meg előrejelzését. A nemrégiben közzétett prognózis szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás - amely 2016-ban még 44,2 terawattóra - 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8
6
terawattórára nő. A MAVIR szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése miatt. A magyar villamosenergiarendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt. Döntően nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg. A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg. A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import. A befektetők jelzései alapján elvileg csaknem 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz évben (optimista forrásoldalú változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek második felében. A paksi atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel. Az erőműpark jelentős többletét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (a szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőművek létesítésének tendenciája folytatódhat, ám a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg. A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergiaellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.
7
Hosszú távon is megoldott a radioaktív hulladékok tárolása 2016. december 13.
(fotó: paksihirnok.hu)
Folyamatosan biztosítja a szükséges kapacitást a hazánkban keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. Kereki Ferenc ügyvezető-igazgató szokásos évértékelő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban és Pakson, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában is dolgoznak új kapacitások kialakításán. Mindkét létesítménynél a jövőben új megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy hatékonyabb térkihasználással, a biztonság megtartása mellett csökkentsék a költségeket. Miként a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde beszámolt róla, a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában húsz modult vettek eddig használatba, ott 8707 kazettát tároltak be. Most készült el egy újabb, négykamrás modul, amelyet már összenyitottak az üzemelő létesítményekkel. Ez a 2017-es üzembe helyezés után 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelyezésére nyílik lehetőség, de már folyik a továbbfejlesztése. A következő modulban 703 kazettát befogadó kamrák lesznek. Ebbe kerülnek majd a régebben elhasznált fűtőelemek, míg a frissebbek a ritkább kiosztású modulokba. A fejlesztéstől 7-9 milliárd forintnyi megtakarítást várnak, mert az eredetileg tervezett 36 helyett 32 kamra be tudja fogadni az atomerőműben elhasznált fűtőanyag-kazettákat. Az erőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében lassan betelik az egyes kamra, amelyet 2012-ben adtak át. Ott 487 konténerben 4383 hordó hulladékot helyeztek el mostanáig. A továbbiakban más megoldást alkalmaznak, nem betonkonténerekbe, hanem a kamrában kialakított vasbeton medencébe kerülnek a hordók, ezzel 23-24 százalékról 50-re nő a térkihasználás, 16 helyett elegendő lesz hat kamrát megépíteni. Az új megoldás 18 milliárd forinttal csökkentheti a hulladékelhelyezés költségeit. A nem atomerőművi, azaz intézményi hulladékokat fogadó püspökszilágyi tárolóban is folytatódtak a
8
fejlesztések. Van olyan terv is, hogy ezt a tárolót 15-20 év múlva felszámolják, és egy helyen, Bátaapátiban helyezik el a kis és közepes aktivitású hulladékokat.
(fotó: pakspress.hu)
A nagy aktivitású hulladékok majdani tárolójának befogadására alkalmas kőzet kutatása is halad - erről a másik paksi portál, a Paks-Press Hírügynökség is írt. Az RHK Kft. nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célzó nyugat-mecseki programjának újabb fontos részfeladata zajlott le idén. Nyáron befejeződött annak a kutatóároknak a kialakítása, majd a vizsgálatok és mintavételek után a visszatemetése, amelynek segítségével hasznos információkat kaptak a geológusok az elmúlt évezredekben lezajlott felszín alatti mozgásokról. A projekt célja, hogy a szakemberek felmérjék, mennyire alkalmas a terület egy mélységi geológiai tároló kialakítására. Ez a létesítmény az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, valamint az erőmű lebontása során keletkező nagy aktivitású hulladéknak jelentene végleges tárolót - emlékeztetett cikkében Mayer György. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint a jövő évi feladatok elvégzésére 11,5 milliárd forintot terveztek. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legnagyobb tételt a paksi atomerőmű fizeti be, csaknem 23 milliárd forintot.
A sugárzásról táblák tájékoztatnak az atomerőmű környékén 2016. december 12. Jövőre már tizenhárom településen lesznek olyan információs táblák, amelyek aktuális adatokkal szolgálnak a többi között az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. környezetében mért sugárzási értékekről. A Petőfi Népe cikke szerint a digitális táblákból ötöt már felszereltek a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társuláshoz tartozó községekben: Dunaszentbenedeken, Foktőn, Géderlakon, Uszódon, illetve a Duna túlsó partján, Tengelicen. A táblákon a sugárzási értékek mellett az aktuális idő és hőmérséklet is olvasható.
9
Új igazgatója lesz a magyar gáztőzsdének 2016. december 15. 2017. január 2-tól Kovács Kornél tölti be a Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiacot működtető CEEGEX Zrt. vezérigazgatói pozícióját. Az nrgreport.com, a gazdasagportal.hu azt írta róla: iparági tapasztalatait az ALTEO Csoportnál szerezte, ahol részt vett a villamosenergia-kiskereskedelmi üzletág létrehozásában és elősegítette annak növekedését. A gázkereskedelem kiépítése után az üzletág vezetéséért volt felelős. A jelentős energiakereskedelmi tapasztalattal rendelkező szakember legfőbb célja, hogy elősegítse a hazai földgázpiac fejlődését, likviditásának növekedését, és sikerre vezesse a CEEGEX jövőbeli projektjeit.
Szponzorálás Milliárdos fejlesztési forrásra pályázhatnak a települések 2016. december 16.
(fotó: paksihirnok.hu)
Egymilliárd forintra pályázhatnak a paksi atomerőmű térségében lévő települések a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványnál (JETA) jelentették be a szervezet idei negyedik ülésén, Pakson. Az alapítványt 2011-ben hozta létre az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., hogy az atomerőmű környezetében segítse a felzárkóztatást, az életminőség javítását. A paksihirnok.hu portálon Kohl Gyöngyi felidézte: az atomerőmű 2011-től 2014-ig évente 500 millió forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére, míg tavaly a Miniszterelnökség lett a támogató 716 millió forint összeggel. 2016 utolsó negyedévében a JETA ismét pályázatot nyújtott be térségfejlesztési támogatásra a Miniszterelnökséghez, egymilliárd forint összegre. Pozitív döntés után a támogatási szerződést a Miniszterelnökség részéről Lázár János miniszter látta el kézjegyével, a JETA ülésén pedig Kovács Antal kuratóriumi elnök is aláírta a dokumentumot. A pénzből elsősorban az atomerőmű kapacitásfenntartási programjához illeszkedő beruházásokat támogatják, azaz prioritást élveznek a
10
térségi és települési szolgáltatási infrastruktúra fejlesztését célzó projektek. Kovács Antal jelezte: az értékelés szigorú lesz. A kuratórium az alapszabály alapján rugalmas tud lenni, ám csak akkor, ha a pályázati célok megvalósításakor bekövetkező esetleges változásokat idejében jelzik a települések, utólagos jóváhagyásra nem lesz mód. A közzétett felhívásban hét pályázati ablakot nyitottak meg. A települések pályázhatnak a már megvalósítás alatt álló, nagyobb léptékű pályázataik önrészének részleges kiváltására, az életbiztonságot és az életminőséget javító célok megvalósítására, közösségi épületek energiaracionalizálására, helyi építészeti értékek megóvására. Új lehetőségként jelent meg a kiírásban a szolgáltatási infrastruktúra elemek megvalósíthatósági tanulmányainak támogatása, illetve közösségi programok megrendezésének szponzorálása. Változás, hogy az önkormányzatoknak kevesebb önrészt kell vállalniuk. A közösségi programok esetében például 100 százalék a támogatás, az elnyerhető összeg egymillió forint. Jelentős eltérés a korábbiakhoz képest, hogy egy-egy önkormányzat akár négy pályázatot is benyújthat. A beadási határidő 2017. január 31. Erről a pakspress.hu szintén írt.
A paksi bővítésről A legmodernebb módszerek igazolták a paksi telephely alkalmasságát 2016. december 13.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi telephely alkalmas arra, hogy ott új atomerőművi blokkok épüljenek, ezt igazolta az elmúlt évtizedek legkomplexebb vizsgálata - mondta Aszódi Attila Pakson egy sajtótájékoztatón, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal telephely-engedélyezési közmeghallgatása előtt tartottak. „Megállapítottuk, hogy a telephely alkalmas és meghatároztuk azokat a paramétereket, amelyeket az emberi és természeti eredetű hatások kivédése érdekében a tervezésnél figyelembe kell venni” - közölte Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitása fenntartásáért felelős kormánybiztos. A kormany.hu, a magyaridok.hu, a hirado.hu, az Origó, a pakspress.hu/MTI beszámolója szerint emlékeztetett: október végén nyújtották be az Országos Atomenergia Hivatalnak azt a részletes,
11
tudományos kontroll mellett készült, független szakértők által is értékelt dokumentációt, amelyben részletesen leírták a telephely jellemzőit. Kifejtette: a paksi az ország legjobban kutatott telephelye, hiszen négy blokk és egy másik nukleáris létesítmény, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója is ott működik. Ugyanakkor a tudomány nagyon sokat fejlődött és a nukleáris biztonsági szabályzatok elvárásai is szigorodtak, ezért került sor a maga nemében egyedülálló vizsgálatra, amelyben háromdimenziós szeizmikus méréseket, műholdas radarvizsgálatokat és mélyfúrásokat is végeztek. Minderről a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde is beszámolt. Aszódi Attila az MTI kérdésére elmondta, hogy a MAVIR Zrt. előrejelzése - miszerint 2030-ig legalább 7000 megawattnyi új kapacitásra lesz szükség, valamint az áramfogyasztási jelentése, amely minden eddiginél nagyobb terhelésről szól - összhangban van azokkal az elemzésekkel, amelyek megalapozták a két új blokk létesítésére vonatkozó döntést. Felidézte: a projekt a nukleáris kapacitás fenntartását szolgálná, hiszen az atomerőmű blokkjai a harmincas években elérik üzemidejük végét.
Sikeres közmeghallgatás Pakson: számos kérdés és vélemény hangzott el 2016. december 14., 15.
(fotó: pakspress.hu)
Mintegy százötven ember jelent meg az atomerőmű-beruházás telephelyengedélyezése kapcsán meghirdetett közmeghallgatáson a paksi Csengey Dénes Kulturális Központban, december 13-án - írta a Tolnai Népújság. Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója szerint hónapokig tart majd, amíg a több tízezer oldalas dokumentumot értékelik. Fichtinger Gyula az ATV Híradójának azt mondta: összefüggésében kell az összes adatot kezelni. A jövő év első felében várható az eljárás lezárása, persze számos kérdés tisztázása módosíthatja a jelzett időpont betartását. A közmeghallgatáson az Országos Atomenergia Hivatalt 11 fő, a szakhatóságot, a Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályát 3 fő képviselte - erről az OAH számolt be a
12
honlapján. Az engedélyes, az MVM Paks II. Zrt. részéről a telephelyvizsgálati és értékelési program végrehajtásában és a jelentés elkészítésében részt vevő szakértők is helyet foglaltak. Lehota Mihály, az OAH főosztályvezetője tájékoztatott a nukleáris létesítmények telephely-engedélyezésétől az üzemeltetésig tartó időszak hatósági eljárásairól, valamint a telephelyengedélyre vonatkozó, jogszabályok által meghatározott eljárási és nukleáris biztonsági követelményekről. Az MVM Paks II. Zrt. képviseletében Aszódi Attila mutatta be az elvégzett vizsgálatokat, azok eredményeit, valamint a telephely alkalmasságára vonatkozó következtetéseket. A több mint 3 órás rendezvényen az OAH és az MVM Paks II. Zrt. képviselői minden kérdést megválaszoltak. Kérdések hangzottak el egyebek között az eljárás időtartamáról, az eljárásba bevont szakemberek számáról, a meglévő és új blokkok párhuzamos üzemének hatásairól, az atomerőművet érő esetleges külső hatások következményeiről. Az is érdekelte a jelenlévőket, hogy mivel az 5. és 6. blokkok telephelyét már korábban is vizsgálták, miért van szükség ugyanazt a telephelyet ismét engedélyeztetni? Az OAH képviselője válaszában kifejtette: a hazai jogszabályok szerint minden nukleáris létesítmény saját, önálló telephelyen létesülhet és minden létesítmény esetében korszerű, a legfrissebb tudományos és technikai elvárásoknak megfelelő vizsgálatokkal kell meggyőződni a telephely alkalmasságáról. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója azt mondta: a közmeghallgatáson elhangzottak a hatósági döntést segítik, az eljárást lezáró határozatban is hasznosulnak.
Alternatív energia Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain 2016. december 12.
(fotó: energiainfo.hu)
Lényegében változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek - tudósított az
13
Energiainfó, a lokal.hu, a piacesprofit.hu, a figyelo.hu, a vg.hu/MTI. A képviselők 127 igen és 56 nem szavazattal szavazták meg a kormányzati előterjesztést, amellyel az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. A jogszabály-módosítást korábban a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek kapacitásának változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra kapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell. A jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen létesítményeket állítsanak fel. A változtatást a Ház először október közepén fogadta el, ám az államfő azt nem írta alá, kifogásolva, hogy a szabályozás ellehetetleníti a szélerőművek építését. Szerinte a módosítás nem segíti elő a párizsi klímaegyezmény végrehajtását, ellentétben áll az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervével és indokolatlan adminisztratív terheket vezet be. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a törvényalkotási bizottság előtt azt mondta: nem hagyható figyelmen kívül az engedélyek kiadásakor, hogy a hazai szélerőművek 25 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek. Hozzátette: a hiányolt kapacitás az ország földrajzi adottságai miatt nem realizálható, ezért a megújuló energiaforrások - a párizsi klímacsúcson és az uniós forrásfelhasználásokkal is vállalt - aránynövelése nap- és geotermikus energia hasznosításával érhető el. Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt: továbbra is szükségesnek tartják a törvényjavaslat visszavonását. Szerinte a Fidesz-KDNP a párizsi klímamegállapodással megy szembe. Megjegyezte: egy-egy szélerőmű akár 10 millió forintos hasznot hozhatna. Sallai R. Benedek (LMP) egyetértett az államfő fenntartásaival, a törvényjavaslat ellentétes Magyarország klímaegyezményben vállalt kötelezettségeivel. Uniós kutatást is idézett: az összes áramtermelő technológia között a szélerőművek karbonkibocsátása a legalacsonyabb. Józsa István (MSZP) azt mondta: a szélerőművek építését gyakorlatilag ellehetetleníti a javaslat, amely a párizsi klímamegállapodás végrehajtását sem segíti, indokolatlan adminisztratív korlátokat vezet be a szélenergia hasznosításával szemben. A képviselő álságosnak és szakmailag elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslat változtatás nélküli beterjesztését, s annak visszavonását sürgette. Az ellenzéki párt egy, a megújuló energiákra vonatkozó komplex csomag parlament elé terjesztését tartja indokoltnak.
14
NGM: 500 új elektromos töltőhely jöhet létre Budapesten 2016. december 13.
(fotó: vezess.hu)
Csaknem 500 új töltőhely jöhet létre elektromos autóknak Budapesten 600 millió forintból a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fővárosi önkormányzat megállapodása alapján. Az NGM tájékoztatása szerint az elektromobilitás elterjesztését célzó Jedlik Ányos Terv megvalósításáról írt alá együttműködési megállapodást a tárca az önkormányzattal - erről az OrientPress, a vezess.hu, az inforadio.hu, az mfor.hu, a GazdPort/MTI is beszámolt. A főváros biztosítja a töltőállomások helyét és a hozzájuk tartozó parkolóhelyeket, míg a nemzetgazdasági tárca vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzati töltőtelepítési programban. A főváros és a kerületek mintegy 250 töltőoszlopra, azaz 500 töltőhelyre pályázhatnak, ezek fedezete az októberben kiírt pályázati felhívás szerinti feltételekkel garantált - hangsúlyozta az NGM. Közösen felmérik a jogszabály-változtatási igényeket, valamint közös koncepciót dolgoznak ki a kiépítendő töltőpontok helyének kijelölésére is. A megállapodás szerint a főváros áttekinti a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó rendeleteit, és javaslatot tesz a zéró emissziós járművek elterjesztésére a taxiszolgáltatásoknál, illetve egy zéró emissziós járművekre épülő közösségi autómegosztó rendszer (car-sharing) bevezetésénél. Ezzel összhangban a főváros a közszolgáltatásokat ellátó járműpark esetében is megvizsgálja a károsanyag-kibocsátástól mentes járművek alkalmazásának lehetőségét.
Szélenergiát hasznosító technológiát támogat az E.ON 2016. december 13., 14.
(fotó: eon.com)
Részesedést szerzett a német E.ON a brit Kite Power Solutions (KPS) startup vállalatban, ezzel áttörést jelentő technológiát támogat a szélenergia hasznosításában. Európa első számú energetikai cége a Schlumberger és a Shell
15
Technology Ventures vállalattal közösen hajtotta végre a befektetést. A KPS 6 millió euró tőkéhez jutott, így folytathatja úttörő műszaki és kereskedelmi technológiájának fejlesztését. A tervek szerint jövőre egy 500 kilowattos energiarendszer épül, a következő négy évben pedig több új rendszert mutatnak be, végül egy 3 megawattos szárazföldi és egy hasonló kapacitású, parti vizekre telepített rendszert építenek ki. A brit cég technológiája rotorlapátok helyett kisméretű, a sárkányokhoz hasonló vitorlával fogja be a szelet akár 450 méteres magasságban, de 40 méternél mélyebb tengerparti vizekre is telepíthető. A rendszer gyártása, telepítése és karbantartása egyszerűbb, mint a hagyományos szélturbináké, költsége pedig olyan alacsony lehet, hogy nincs szükség kormányzati támogatásra. Az E.ON mostanáig tucatnál is több, újonnan induló vállalkozásban szerzett részesedést az Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában. Az energiaipari óriás az elmúlt években külön cégekbe szervezte ki klasszikus energetikai tevékenységeit (fosszilis energiahordozók kitermelése és kereskedelme, erőművek üzemeltetése, földgáztárolás), 2022-ig pedig bezárja németországi atomerőműveit. Ezzel egyidejűleg figyelmét a megújuló energiák felé fordítja. A cég igazgatótanácsának elnöke az irányváltást korábban azzal magyarázta, hogy a megújuló forrásoknak és a digitalizációnak köszönhetően különvált az energetikai ipar és az "ügyfélközpontú" energetika. Előbbi a stabilitást, az ellátás biztonságát garantálja, utóbbi jellemzője pedig a fenntarthatóság, a hatékonyság és a megújuló, tiszta források használata. (Energiainfó, ProfitLine/MTI)
A hazai energiaszektor hírei A MEKH rendeleti ármegállapításához módosítottak törvényt 2016. december 12. Az Országgyűlés törvényt módosított, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke rendeletben rögzíthessen bizonyos energiadíjakat. Az előterjesztők, a fideszes Németh Szilárd és Galambos Dénes szerint a rezsicsökkentések eredményeinek megőrzése érdekében indokolt, hogy a MEKH december 31. után is megállapítsa - rendeletben - az árhatósági jogkörébe tartozó egyes áram- és földgázdíjakat. A kétharmados passzust is tartalmazó
16
indítványukat, amely három - a villamos energiáról, a földgázellátásról és a MEKH-ről szóló - törvényt módosított, 152 igen szavazattal, 39 nem ellenében fogadta el a Ház. A parlament mind a villamosenergia-, mind a földgázellátási törvényben rögzítette, hogy a rendszerhasználati, a csatlakozási és más külön díjakat - az eddigi hivatali határozat helyett - a MEKH elnöke rendeletben állapítja meg. A rendeleteket első alkalommal a 2017. január 1-jétől alkalmazandó díjak mértékének megállapításakor kell alkalmazni, a már kiadott határozatok pedig nem lépnek hatályba. (hirma.hu, vg.hu/MTI)
Nemzetstratégiai jelentőségű az EDF DÉMÁSZ megvásárlása 2016. december 16.
(logó: enksz.hu)
A kormány a nemzeti közműszolgáltatási rendszer megszervezésére tekintettel, közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megszerezze az EDF International S.A.S.-től az EDF DÉMÁSZ Zrt. 100 százalékos tulajdoni részesedését - a kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. Az MTI hírét a Napi, a vg.hu, a magyarhirlap.hu is átvette, felidézve: az ENKSZ a minap közölte, hogy adásvételi szerződést írt alá az EDF DÉMÁSZ Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról. A tranzakció a hatósági jóváhagyások után, várhatóan 2017 elején zárulhat. Az adásvétel magában foglalja a társaság eszközeit, tudásbázisát és leányvállalatait, így a 32 200 kilométer hosszú villamos hálózatot üzemeltető, elosztói engedélyes EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.-t is. Az EDF DÉMÁSZ mintegy 775 ezer lakossági- és versenypiaci fogyasztót lát el villamos energiával az ország délkeleti részén és csaknem 1500 munkavállalót foglalkoztat. Az ENKSZ részben saját, részben külső forrásból finanszírozza a tranzakciót, utóbbit az MVM Csoport biztosítja, amely ezzel később az ENKSZ résztulajdonosa lesz az esetlegesen szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése után.
17
A MOL többségi tulajdonos lett az OT Industries cégben 2016. december 15.
(fotó: otindustries.eu/hu/sajtoszoba)
A MOL megállapodást írt alá a magyarországi központú OT Industries 51 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A többségi tulajdonrész megszerzése mellett az olaj- és gázipari tervező és kivitelező vállalat irányítási joga kizárólagosan a MOL-hoz kerül - közölte az olajtársaság az MTI-vel. Ezt ismertetve írta a vg.hu, a Portfólió, a Napi, az mno.hu, az nrgreport.com, a Privátbankár, a 24.hu, hogy a tranzakció zárásához versenyhatósági jóváhagyás szükséges. Az OT Industries (korábban Olajterv) hosszú évek óta szereplője a közép-kelet-európai gáz-, olaj- és vegyiparnak, valamint az energiaipari szektornak. Fő profilja az integrált fővállalkozói projektmegvalósítás, de tervezési, kivitelezési és gyártási szolgáltatásai önállóan is igénybe vehetők. Egyik legfontosabb tevékenységi köre a kőolaj- és földgázkitermelés, szállítás és feldolgozás létesítményeinek tervezése, valamint jelentős vegyipari és energetikai projektek megvalósítása. A cégcsoport eddig is a MOL egyik beszállítója volt, részt vett az olajtársaság vezetékhálózatainak, a szőregi biztonsági gáztároló és a hozzá tartozó vezetékek, a Horvátország és a Románia felé vezető interkonnektorok kivitelezésében, továbbá egyes tiszaújvárosi petrolkémiai beruházásokban. A lépés illeszkedik a MOL Csoport ősszel bejelentett új hosszú távú stratégiájába, miszerint a vállalat saját eszközeinek üzemeltetésén felül széleskörű ipari és üzleti szolgáltatásokat kíván kínálni ipari vállalatoknak. Magyarországon gyártott erőművek segítik az áramellátást Indonéziában 2016. december 12.
(fotó: powergen.gepower.com)
Egy indonéz projekt közös finanszírozására társult a Magyar Export-Import Bank (Exim) és a kanadai Export Development Canada (EDC). Ennek keretében
18
nyolc mobil erőmű épül a délkelet-ázsiai országban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Az Exim és az EDC által közösen finanszírozott projektben 500 megawattos erőművek épülnek Indonéziában, amelyekbe a General Electric (GE) által nagyrészt Magyarországon gyártott TM 2500 gázturbinákat építenek be. A létesítmények körülbelül 4 millió indonéz otthonban teszik lehetővé majd az áramellátást. A beépítendő 20-ból 15 turbinát Veresegyházán gyártottak, ez lényegesen növeli Magyarország indonéziai exportját - hangsúlyozta a tárca. Az Exim által finanszírozott gépexportnak a magyar GDP-re gyakorolt hatása meghaladja a 25 milliárd forintot, amely nagyban növeli az ország gazdasági teljesítményét - közölte a minisztérium, ezt alapján pedig a hirado.hu, a figyelo.hu, a magyaridok.hu, a ProfitLine/MTI.
Mini vízerőművet szállít a Ganz EEG Kft. Grúziába 2016. december 15.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó (EEG) Kft. megállapodott a grúz International Energy Company céggel az első mini vízerőmű szállításáról, amelyet jövő év első felében helyeznek üzembe a kaukázusi országban, ezt követően további megrendelések várhatók - közölte a Roszatom magyarországi leányvállalata az MTI-vel. Szitár-Csanádi Attila, a Ganz EEG Kft. igazgatója a közleményben kiemelte: 2013-ban kezdték meg a konténeres mini vízerőmű fejlesztését 740 millió forint összegből a magyar kormány és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 185 millió forintos támogatásával. A konténeres mini vízerőművet a helyszíni felmérés, a hidrogeológiai adatok, illetve a fogyasztói igények birtokában, vízhozam- és esés adatok alapján tervezik meg. Ezután a Ganz EEG Kft. budapesti gyárában négy hónap alatt két szabvány konténerbe szerelve gyártják a mini vízerőművet és a hozzá tartozó villamos vezérlést. A cég szerint a mini vízerőmű gyorsan megtérülő beruházás, ezért lehet különösen vonzó a befektetőknek, mert a berendezés hálózatra kötve vagy sziget üzemmódban is termelhet. Szitár-Csanádi Attila igazgató jelezte: a mini vízerőmű iránt jelentős nemzetközi érdeklődés van, szerinte elképzelhető, hogy
19
az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) segélyprogramjaiban a fejlődő országokban is piac nyílhat a magyar berendezés előtt. A Ganz EEG Kft. mellett a termék értékesítésében a Roszatom nemzetközi marketingszervezete, a Rusatom Nemzetközi Hálózat is közreműködik, tárgyalások folynak Indonéziával, Örményországgal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal, illetve latin-amerikai és afrikai országokkal. A Ganz EEG Kft. vízgépek, atomerőművi átrakó berendezések gyártásával foglalkozik, rendszeres beszállítója az orosz atomerőművi beruházásoknak - a közleményt a Napi, a hvg.hu, a figyelo.hu, az nrgreport.com, az atomenergiainfo.hu is ismertette.
Újabb európai piacon jelent meg a MET Csoport 2016. december 13. Tovább terjeszkedik Európában az energiakereskedő MET Csoport: a Spanyolországban alapított leányvállalat elsősorban ipari ügyfeleknek ad el földgázt, 2017. január elsejétől 2 terawattóra (TWh), vagyis csaknem 200 millió köbméter földgáz leszállításával. A MET International, a cégcsoport nyugateurópai kereskedelmi központja már korábban is jelen volt a spanyol gáznagykereskedelmi piacon. A madridi központú MET Energia Espana növekedési stratégiájának részeként a helyi LNG- és árampiac lehetőségeit is feltérképezi majd. A MET Espana-t irányító José Carlos Losada elmondta: „nagy lehetőségeket látunk a dél-európai energiapiacon, ahová elsőként a földgáz-kereskedelmi tevékenységünket terjesztjük ki. Mivel a spanyolországi Európa egyik legnagyobb és egyben legjelentősebb gázpiaca, a MET megjelenése az Ibériai-félszigeten kiemelten fontos lépés az európai piacvezető pozíció elérésében.” A magyar alapítású, svájci központú MET Csoport a spanyol cég mellett nemrég Ukrajnában is irodát nyitott, amely a földgáz- mellett az áram- és az olajpiacon szintén aktív lesz. A társaságnak így már 12 országban van leányvállalata olvasható a MET Csoport sajtóközleményében, melyet a vg.hu, nrgreport.com ismertetett.
20
Külföldi energiaszektor A finn kormányfőnek fontos az atomerőmű-projekt 2016. december 13.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A finn miniszterelnök fontosnak tartja, hogy a menetrendnek megfelelően folyjon a munka az orosz technológiával Finnországba tervezett atomerőművön. Az AtomenergiaInfo cikke szerint Juha Sipilä ezt azon a sajtóértekezleten jelentette ki, amelyet megbeszélésük után orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel tartott. Különösen nagy az érdeklődés a beruházás iránt, mondta a Hanhikivi-1 atomerőmű-projektről, hozzátéve: egyetértettek abban, hogy az építkezésnek a határidőket és a hatósági követelményeket betartva kell majd befejeződnie. A Hanhikivi-1 a legnagyobb orosz érdekeltségű projekt Finnországban. Az atomerőművet várhatóan 2024-ben helyezik üzembe. A Fennovoima finn befektetőcsoport és a Rusatom Overseas társaság (amely ma már Rusatom Energo International néven működik) 2013-ban kötött szerződést a beruházásról, és akkor született tízéves megállapodás a fűtőanyag-ellátásról az orosz TVEL-lel is. A Rusatom Overseas 2014-ben 34 százalékos tulajdonhányaddal a Fennovoima részvényese lett. A Roszatom egyblokkos, AESZ-2006 típusú, 1200 megawattos, nyomottvizes reaktorral felszerelt atomerőművet létesít Finnországban, ahhoz hasonlót, mint amilyet a paksi bővítéshez is ajánl. A Roszatomhoz tartozó Atomtyehenergo már dolgozik a Hanhikivi-1 atomerőmű leendő személyzetének képzési tervén is. Szudánba is belép Roszatom 2016. december 13.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Békés nukleáris együttműködésről készül megállapodást aláírni Szudán és Oroszország. A dokumentumot már jövőre szentesítheti az orosz állami
21
atomenergetikai konszern és az afrikai ország szakminisztériuma - írta az atomenergiainfo.hu szakportál. A tervek szerint a Roszatom jövőre szakértői szemináriumot szervez Szudánban, hogy megvitassák, milyen együttműködés kínálkozik az atomenergetikában. A cég az orosz atomtechnológia egyik távlati jelentőségű piacának tekinti Afrikát. Ottani partnereinek komplex megoldásokat kínál a teljes nukleáris ágazat létrehozására, beleértve kutató- vagy termelő reaktorok építését és üzemeltetését, közös tudományos programokat, szakemberek képzését. A portál emlékeztetett: a földrészről már több országgal kialakulóban van a partneri együttműködés, így Egyiptommal, a Dél-afrikai Köztársasággal, Nigériával, Algériával, Kenyával, Zambiával és Tanzániával is. Szudán kormánya már évekkel ezelőtt jelezte, hogy négy atomerőmű megépítésével akarja javítani az energiaellátást. Egy májusi hír szerint a China National Nuclear Corporation (CNNC) kínai állami atomenergetikai konszernnel már megállapodtak abban, hogy e cég építheti az afrikai ország első atomerőművét. A reaktorblokk 600 megawattos lesz és Kína az atomenergetika további fejlesztésének terveit is segít kidolgozni Szudánnak. Moszkva: Kijev 70 millió dollárt veszített az európai gázbeszerzéssel 2016. december 12., 18.
(fotó: oroszhirek.hu)
Az ukrán Naftogaz csak az idei második fél év alatt mintegy 70 millió dollárral többet fizetett ki az európai beszállítóknak annál, mintha szükségleteit a Gazpromnál szerezte volna be - jelentette ki Aleszandr Novak energiaügyi miniszter Moszkvában. Szerinte Ukrajna közvetlen vásárlással ezer köbméterenként 20-30 dollárt takaríthatott volna meg, és emiatt az ukrajnai felhasználók számlája is magasabb. Az orosz miniszter elmondta: a minapi brüsszeli orosz-ukrán-uniós egyeztetésen Ukrajna 1,5-4 milliárd köbméternyi földgáz megvásárlására fejezte ki szándékát, a Gazprom pedig közölte, kész megkezdeni a szállítást, amint megérkezik a pénz. Szavai szerint azonban az előzetes fizetésről nem sikerült megállapodni, holott az Európai Bizottság is "normálisnak" ítélte meg a Gazprom által felajánlott árat. Novak arra hívta fel a figyelmet, hogy a Naftogaz az előzőnél várhatóan hidegebb és korábban
22
kezdődött télre a szükségleteinél kevesebb gázt gyűjtött össze földalatti tározóiban. A tárcavezető szerint ma a tározókban az ilyenkor szokásosnál 2 milliárd köbméterrel kevesebb gáz van, ezért ha januárban és februárban kemény fagyok lesznek, Ukrajna kifogyhat készleteiből. A Naftogaz korábban igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, hogy elegendő gázkészlete van. (Tőzsdefórum, oroszhirek.hu/MTI) A Gazprom az idei első 11 és fél hónapban rekordmennyiségű, 170 milliárd köbméter földgázt exportált a Független Államok Közösségén kívüli országokba. Ez 11,9 százalékkal (18,1 milliárd köbméterrel) haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Németországba 8,7, Nagy-Britanniába 57,6, Franciaországba 19,9, Ausztriába 36,5, Hollandiába 83,6, Dániába 158,2, Lengyelországba 22 százalékkal nőtt a kivitel éves összevetésben a januártól december közepéig tartó időszakban - írta a hirado.hu/MTI. IEA: szélsőséges olajár-ingadozások jöhetnek 2016. december 12., 13.
(fotó: nrgreport.com)
Az olajpiac a szélsőséges áringadozások új korszaka előtt áll, a következő évtizedre ugyanis nagyon bizonytalanok a kereslet-kínálati kilátások - mondta Varró László a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Budapest Energy Summit konferencián az IEA World Energy Outlook 2016 tanulmány bemutatóján. A Napi, a GazdPort, az Origó/MTI tudósítása szerint jelezte: az elmúlt két évben az olajárak összeomlottak és erre az olajipar a beruházások soha nem látott mértékű visszafogásával reagált. Ha egy kínálati hiány a beruházások elmaradása miatt alakulna ki, azt szinte csak az amerikai palaolaj-termelés lenne képes helyettesíteni, amelyet viszont nem lehet tetszőleges mértékben fokozni. Ez pedig biztos recept a piaci volatilitás kialakulására. Az elmúlt huszonöt évben a szén járult hozzá a legnagyobb mértékben a világ energiaellátásához - és ez most sincs másképp. Az IEA prognózisa a szén és az olaj szerepének csekély mértékű növekedését jósolja a következő évekre. Jelenleg az olaj részaránya a globális energiamixben növekszik - mondta Varró László. Az elmúlt negyven évben csökkent, de két éve emelkedik. És ebben nem lehet eltekinteni a Közel-Kelet szerepétől. A közel-keleti
23
olajforrások világpiaci árszabályozó szerepe - minden ellenkező állítással szemben - messze felülmúlja az amerikai palaolaj-termelés szerepét. Az ellátási biztonság szempontjából pedig a Közel-Kelet továbbra is ugyanúgy szolgálhat meglepetésekkel, ahogyan eddig. Az olaj iránti világpiaci kereslet számottevő csökkenésére nem lehet számítani a következő években. Már csak azért sem, mert az a terület, amelyre az elektromosítás legnagyobb hatással lehet, a közlekedés, az olajkeresletnek csak a negyedét teszi ki. Az elektromos járműveknek pedig csak tíz-tizenöt éves távlatban lehet viszonylag számottevő hatása az olajkeresletre, a következő öt évben még semmiképpen sem. Az elektromos autók jelenleg legfeljebb napi 15 ezer hordó olajat váltanak ki a világpiac keresleti oldalán. Ehhez képest egy politikai intézkedés, például az OPEC-tagok megállapodása napi 1,2 millió hordóval csökkenti a világpiaci kínálatot januártól. A földgázipar viszont gyökeres átalakuláson megy át és szerepe az energiaellátásban rohamosan növekszik. A cseppfolyós földgáz megjelenése egy "második földgáz-forradalmat" vezet be. Ugyanis a jövő LNGtermelő és -elosztó infrastruktúrája jórészt elkészült vagy építés alatt áll. Az igazi energiaipari forradalmat azonban az elektromos energia hozza el. Tavaly például jóval több szél-, nap- és vízenergia áramtermelő kapacitást kapcsoltak a hálózatra, mint amennyivel az áramkereslet növekedett. Elmondható tehát: az áramkereslet növekedését már lehetséges kizárólag megújítható forrásokból fedezni. Az elektromos energia azonban mindössze alig felét teszi ki a globális energiafelhasználásnak. A nukleáris energia korszakának pedig egyáltalán nincs vége, ahogy azt sokan szeretnék - mondta Varró László. Kína negyedévente helyez üzembe egy új atomreaktort. Oroszország pedig 36 új reaktor építésére kötött szerződést világszerte. Hangsúlyozta: a kitűzött globális dekarbonizációs célokat nukleáris energia nélkül semmilyen forgatókönyv szerint nem lehet teljesíteni. A Nemzetközi Energia Ügynökség megalapozott feltevésekből kiindulva igyekszik felvázolni az energiaipar helyzetének várható alakulását a következő évtizedekre. A feltételezések egy része technológiai, más része politikai természetű. A politikának mindig is mélyreható következményei voltak és lesznek az energiarendszerre nézve, időnként kedvező, időnként kedvezőtlen következményekkel - hívta fel a figyelmet Varró László, akivel az nrgreport.com interjút is készített hasonló témákban. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint jövőre a vártnál nagyobb mértékben növekszik a kereslet a kőolaj világpiacán, de még korai megjósolni, hogy
24
milyen hatást gyakorol a nagy olajexportőr országok kitermelés-csökkentési megállapodása. A párizsi székhelyű kormányközi szervezet szokásos havi jelentésében a kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését az idei évre napi 120 ezer hordóval 1,4 millióra, 2017-re pedig 110 ezer hordóval napi 1,3 millió hordóra emelte meg, amit a kínai és az orosz fogyasztás megugrásával indokolt - írta a hirado.hu/MTI.
Hírek röviden 2016. december 13. A hazai háztartások 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben energiamegtakarítással járó korszerűsítést, és 24 százaléka, 920 ezer háztartás tervezi ezt a következő öt évben - derült ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ősszel végzett kutatásából. A legkedveltebb az ablakcsere volt, amit a felújítók 67 százaléka végeztetett el, ezt követte a hőszigetelés 42, a kazáncsere 31 és a bojlercsere 20 százalékkal. Becslések szerint az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárd forintosra tehető Magyarországon. A vidéki családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. (MagyarOnline/MTI) 2016. december 14.
(fotó: nrgreport.com)
A Magyar Posta 18 Nissan elektromos kisáruszállító autóval bővítette gépjárműflottáját, a fejlesztés összköltsége 127 millió forint plusz áfa. A 18 gépjárműből 10-et a mobilposta-szolgáltatásban használnak, 8-at a nagyvárosi csomagkézbesítő hálózatban. Az elektromos gépjárművek egy töltéssel 85-120 kilométert tudnak megtenni. A társaság a tapasztalatok alapján dönt majd az elektromos flotta további bővítéséről. (nrgreport.com/MTI)
(fotó: google.hu)
Az MVM Hírlevél legközelebb 2017. január 2-án jelenik meg. Minden olvasójának békés ünnepet, boldog új esztendőt kíván a szerkesztő: László Judit
25
