1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. szeptember 19.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről Bővül az MVM erőmű-portfóliója - Interjú a cégvezetővel
2-4
A cégcsoport hírei Rutinbeavatkozás volt a kettes blokkban Gépek közötti kommunikációra adott számtartományt az NMHH Okos méréshez vásárol eszközöket a KOM Zrt. Stratégiai és üzleti szempontból is kellenek a földgáztárolók
5 5-6 7 7-9
Szponzorálás A térség fejlődését segíti elő az atomerőmű alapítványa Prima Primissima: bejelentették a jelölteket MVM Koncertek: hárfafesztivál Gödöllőn
10 10-11 12
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: hamarosan várható a paksi bővítés végleges jóváhagyása Magyar vállalkozók Oroszországban
12-14 14-15
Alternatív energia Kormányrendelettel szabályoznák a szélerőművek építését Nem érhet az égig a szélerőmű
15-16 16-17
Hazai hírek Tigáz: megmarad a fogyasztók kapcsolata a társaságcsoporttal Új villamosmű üzembe helyezését tervezi az EDF Démász Kecskeméten
18 18-19
Külföldi energiaszektor London zöld utat adott a kínai részvétellel épülő atomerőműnek Atomenergiainfó: a csehek követhetik Paks II. példáját Készül a lengyel atomerőmű-beruházás terve A bolgár kormány rövidesen dönt a Roszatom kompenzációjáról 2050-ig ezer gigawattal nő az atomenergia termelési kapacitása A Török Áramlat tengeri szakaszának építésére kapott engedélyt a Gazprom IEA: tavaly 8 százalékkal csökkentek az energiaipari beruházások
19-20 21 22 22 23 23-24 24-26 Hírek röviden 26-27 Az Európai Mobilitási Hét főtámogatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - Dél-Afrikában versenyez a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem MegaLux csapata - Magyar mérnökök „okos” kormányrendszereket fejlesztettek
2
Hírek az MVM-ről Bővül az MVM erőmű-portfóliója - Interjú a cégvezetővel 2016. szeptember 16.
(fotó: vg.hu)
Az MVM a Csepeli Erőmű megvásárlásáról tárgyal, hamarosan megnövelheti a Mátrai Erőműben lévő hányadát, közben zöldáram-termelő projektek sorát készíti elő bel- és külföldön. A Világgazdaságnak Csiba Péter, az állami energiacsoport elnök-vezérigazgatója nyilatkozott. Az MVM jelezte, hogy erősítene a zöldenergia termelésében. Vannak már konkrét projektek? - tette fel a kérdést B. Horváth Lilla. - Magyarországon főként fotovoltaikus beruházásra kínálkozik lehetőség, az idén átadott pécsi napelem-park volt a kísérleti projektünk. Hasonlókról be szeretnénk számolni még az idén és jövőre is. Közben vizsgálunk más technológiákat és külföldi lehetőségeket is. Romániában például már van vízerőművünk, reményeink szerint az év végéig lesz újabb. Ugyanott nap- és szélerőmű lehetőségeket is keresünk. Magyarországon a megújuló energia alapú beruházások minden lépése, a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés is érdekel minket. Végleges helyszín még nincs, de saját telephelyeik közül legalább nyolcban jelentős méretű naperőművet szeretnének létesíteni - mondta a cégvezető. Ami a külföldi terjeszkedést illeti, moszkvai külképviseletük igen aktív. Elsőként az áram nagykereskedelmében jelennének meg, később szívesen beszállnának az áramtermelésbe is. Működik a brüsszeli iroda, és ideiglenesen lesz egy pozsonyi is a szlovák uniós elnökség alatt. A Svájcban alapított MVM International cég feladata a nukleáris tudásátadás. Az MVM paksi csapata üzemelteti-e majd a Paks II. atomerőművet is? – Paks II. nem a mi tulajdonunk. Végleges döntés nincs az üzemeltetésről, de mivel mi értünk hozzá, célszerű lenne a nukleáris tudásunkat később, az MVM Csoporthoz tartozó paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításainak lejárta után is használni. Az üzemeltetés nem csak rutinfeladat, komoly innováció folyik közben. E munka során növeltük meg a blokkok teljesítményét, ennek köszönhetően nyílt
3
lehetőség a blokkok üzemidejének meghosszabbítására, állhatunk át a 12 hónaposról a 15 hónapos üzemanyag-felhasználásra, és dolgozhatunk most is az üzemanyagcellák hatékonyságának növelésén az orosz gyártóval. Folyamatos feladat a fajlagos költségek csökkentése is. Egy tavaly májusi szándéknyilatkozat alapján az MVM 25-ről 49 százalékra növelhetné részesedését a ligniterőművet működtető Mátrai Erőműben. Ám még nem tudtak megegyezni a német tulajdonosokkal, részben anyagi okokból. Új helyzetet teremt az, hogy az eladó német RWE Csoport két részre válása után folytathatják a tárgyalásokat, és talán a közeljövőben meg is állapodnak. Reálisnak tartja-e a Mátrai Erőmű lignitblokk-építési tervét? Megvalósulhat-e a beruházás piaci alapon? – A nagy károsanyag-kibocsátású szénerőművek helyzete ellentmondásos, mert létesítésük ellentétes a klímavédelmi célokkal, mégis több helyen, például Németországban is rendre újakat építenek. (Miközben atomerőműveket zárnak be.) A mátrai terv életképessége a majdani piaci körülményeken múlik. Egy ilyen beruházás a terv megszületése után még közel tíz évig is eltart. A Mátra helyzete annyiban könnyebb más társaságokénál, hogy van már ligniterőműre működési engedélye, van saját telephelye és lignitbányája is. Közel tízezer embert foglalkoztat, ásványvagyona pedig a gáz mellett a másik érdemi hazai fosszilis energiahordozó. A felsoroltak miatt szerintem mindenképpen foglalkozni kell az erőmű termelésben tartásával. Milyen új hazai áramtermelési elképzelése van az MVM-nek? – Tárgyalunk a Csepeli Erőmű megvásárlásáról. Ennek egységei már eddig is az MVM mérlegkörében működtek. Az erőmű a gönyűi és a Dunamenti 3. blokk után az ország legkorszerűbb gázüzemű létesítménye. A Dunamenti Erőművel sikerült egy több mint tízéves vitát lezárni. Az akkori tulajdonos, az Electrabel elszámolási vita miatt támasztott követelést, de idén létrejött a peren kívüli egyezség. Többször elhangzott, hogy az MVM vásárolna hazai áramelosztó-hálózatot is. A cég egyelőre nem folytat tárgyalásokat, de nyitott a vásárlásra földgázhálózatok esetében is. Elsősorban mégsem a tulajdonlás, hanem az üzemeltetés érdekli az MVM-et. Célja az, hogy minél több végfelhasználót érjen el nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az MVM-hez tartozó Magyar Földgázkereskedő (MFGK) számára járna-e előnyökkel, ha Szlovákia felől is importálhatna orosz gázt? – Az MFGK-nak - amely a hosszú távú magyar-orosz gázimport-szerződés hazai tulajdonosa, ezzel a legnagyobb hazai földgáz-nagykereskedő - az a feladata,
4
hogy a lehető leghatékonyabban hozza be a gázt. Tevékenységét természetesen jobban tudja optimalizálni, ha eggyel több szállítási iránnyal rendelkezik. Az egyébként, hogy miként tehető rugalmasabbá az orosz gáz importjának útvonala mennyiség és árak szempontjából, már terítékre került az orosz féllel folytatott legutóbbi, tavaly őszi tárgyaláson is. Az átadás-átvételi pontok kérdése a hosszú távú szerződésben rendezett, és megfelel mind az ellátásbiztonsággal kapcsolatos útvonal-diverzifikációs, mind a költséghatékonysági szempontoknak. Ettől függetlenül bármikor használhatjuk a magyar-szlovák vezetéket is. Ez csak azon múlik, hogy az mennyire versenyképes szállítási útvonal, azaz mennyibe kerül a cső használata, és milyen termék van a túlsó végén. A magyar érdekek szerint a mostanitól mennyiben tér majd el az a magyarorosz gázszerződés, amely a meglévő lejárta után lép hatályba? – Magyarország éves gázigénye jelenleg mintegy nyolcmilliárd köbméter, ami kisebb, mint a szerződés megkötésekor volt. Az új szerződésnél különösen fontos szempont lesz, hogy a mennyiséget az akkori aktuális piaci helyzet határozza meg. Minden gázkereskedő igyekszik minél sokrétűbb portfóliót fenntartani, de mint a térkép is mutatja - az orosz gáznak soha el nem hanyagolható súlya van a hazai ellátásban. Szó volt az MVM részvételével indult AGRI projektről is. Csiba Péter azt mondta: annak ellenére, hogy most nem folyik ebben érdemi munka, életben kell tartani minden olyan szállítási projektet, amely valamikor működhet. E megfontolás helyességét igazolja két új fejlemény is: újból lendületet kap a Török Áramlat építése, illetve szeptember 9-én, Budapesten aláírtak egy olyan térségi gázvezetéki megállapodást, amelynek megvalósításával a Kaszpi-tengeri és fekete-tengeri földgázforrások is hozzáférhetővé válnak.
5
A cégcsoport hírei Rutinbeavatkozás volt a kettes blokkban 2016. szeptember 14., 13.
(fotó: oah.hu)
Szeptember 13-án éjféltől rövid időre csökkentették a paksi atomerőmű 2. blokkjának teljesítményét, mert el kellett végezni egy rutinszerű beavatkozást. Az üzemeltető személyzet hibát észlelt, amely nem érte el a biztonsági beavatkozási szintet, az atomerőmű vezetése azonban a hiba elhárítása mellett döntött - közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal, illetve előzőleg az atomerőmű. A hibát - az egyik segédrendszer szerelvényénél észlelt tömörtelenséget - megszüntették. A sugárvédelmi ellenőrzés folyamatos volt és a megszokott körülményekhez képest eltérést nem tapasztaltak. A tömörtelenség megszüntetése és a teljesítménycsökkentés a szigorú biztonsági előírások betartásával történt. A biztonsági rendszerek előírt ellenőrzése után a blokkot felterhelték. A teljesítmény változtatása és a tömörtelenség elhárításához szükséges tevékenység az Országos Atomenergia Hivatal folyamatos felügyelete mellett történt. Erről több portál és lap, köztük a nol.hu, az Index, a Napi, a Portfólió, a Magyar Nemzet stb. is beszámolt.
Gépek közötti kommunikációra adott számtartományt az NMHH 2016. szeptember 12., 13.
(fotó: mvm.hu)
Tízezer szám használatára adott engedélyt az MVM NET Zrt.-nek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy a szolgáltató hálózatán különféle gépek mobilfrekvencián fogadhassanak és továbbíthassanak adatokat egymás között - közölte a hatóság az MTI-vel. Ez alapján írta a vg.hu, a GazdPort, az Origó, a
6
Privátbankár, a hirado.hu, hogy az elsőként kiadott engedéllyel az MVM NET Zrt. a mobiladat-átviteli csomagokhoz és az úgynevezett mobil APN adatátviteli hozzáféréshez mobilszámok helyett tizenkét jegyű, gépek közötti (machine-tomachine M2M) kommunikációra szolgáló számokat használhat fel az LTE technológiájú, 450 megahertzes mobiladat-átviteli hálózatán, az ország szinte egész területén. A 71-es számtartományban engedélyezett számmező (71 200 000 0000-9999) tízezer számot tartalmaz, a számokon sem vezetékes, sem mobiltelefon-szolgáltatás nem nyújtható. Az engedély határozatlan időre, visszavonásig szól. Az NMHH közleményében kiemelte: a mostani engedéllyel megkezdődött a 10 milliárd számot tartalmazó új számtartomány használatba vétele az internetre csatlakozni képes okoseszközök, online pénztárgépek, autós fedélzeti számítógépek, háztartási gépek és más berendezések számára az automatikus kommunikációhoz, kiszélesítve az utat a hazai digitális gazdaság fejlődéséhez. Az engedélyezett azonosítókat a hatóság a honlapján is közzéteszi. Az MVM NET Zrt. az MTI megkeresésére közölte: a kiépített rendszeren keresztül kizárólag adatátviteli szolgáltatást fog nyújtani. Az LTE450 projekt elsődleges célja a kormányzati és iparági igények kiszolgálása. A kormányzati célú felhasználás potenciális célcsoportját az államigazgatási szervezetek, készenléti szolgálatok, oktatási intézmények, továbbá az egyéb, állami érdekeltségű vállalatok, a kereskedelmi szektor érintett szegmensei alkotják. A 450 megahertzes hálózat szolgáltatása az alkalmazott technológiáknak köszönhetően 95 százalékos országos területi lefedettséggel áll rendelkezésre, a jobb jelterjedés eredményeként pedig a publikus mobilinternettel nem ellátott területeken is alkalmas olyan üzleti alkalmazások kiszolgálására, melyek állandó, stabil sávszélességet és alacsony válaszidőket követelnek meg. A cég hangsúlyozta, hogy az NMHH döntése nem azt jelenti, hogy más telekommunikációs cég ne nyújtana M2M szolgáltatást, a most kiadott azonosító azonban az első ebben a kategóriában. Erről beszámolt a Médiainfó, az NRGreport, az IT Café, az Sg.hu, az itextreme.hu portál is.
7
Okos méréshez vásárol eszközöket a KOM Zrt. 2016. szeptember 12.
(logó: mavir.hu)
A KOM Központi Okos Mérés Zrt. több mint 3 milliárd forintért vásárol eszközöket központi rendszeréhez, valamint a telekommunikáció létrehozásához - derült ki a Közbeszerzési Értesítőből, melyre a Napi hivatkozott. A céget a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2013-ban alapította 205 millió forintos jegyzett tőkével. A rendszerirányító - mint egyedüli tulajdonos - célja a közművektől vásárolt villany, víz és gáz távmérésének megteremtése. A társaság pályázatot írt ki a részvételre az egy éves mintaprojektben. Így mérők kerülhetnek iskolákba, önkormányzati létesítményekbe, a kkv-szektorba vagy a lakossághoz. Az adatokat a mintaprojekt befejezése után a cég átadja az államnak, hogy az dönthessen: bevezeti-e Magyarországon az okos mérést. A KOM mostani, felhívással indult tárgyalásos közbeszerzésének célja egy okoshálózati központ létrehozása, az ehhez kapcsolódó adatközpont fejlesztése, adatkezelési rendszerek és mobil adatrögzítő eszközök beszerzése. A felhívásra két ajánlat érkezett, a nyertes a Sagemcom Magyarország Kft. lett az olcsóbb ajánlatával. A másik ajánlattevő nevét nem közölték. A Sagemcom több mint 3 milliárd forintért vállalta a feladatot. Az ajánlatkérő augusztus 16-án kötötte meg a szerződést a nyertessel.
Stratégiai és üzleti szempontból is kellenek a földgáztárolók 2016. szeptember 12.
(fotó: nrgreport.com)
Az ellátás biztonságának fenntartása miatt és kereskedelmi megfontolásokból is szükség van a gáztárolókra - mondta az NRGreportnak Deme Krisztián, a Magyar Földgáztároló Zrt. kereskedelem, marketing és szabályozás vezetője. A szponzorált cikkből kitűnt: a két tárolói engedélyes közül az MMBF nagyon közel
8
van a teljes feltöltöttséghez. Az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. tárolói a náluk lekötött kapacitások nyolcvan százalékáig fel vannak töltve. „A rendelkezésre álló kapacitásunkhoz képest durván negyven százalékos töltöttségen állunk most. Hozzávetőleg 2,1 milliárd köbméter van lekötve a rendelkezésre álló 4,43 milliárd köbméterből. Ehhez hozzáadódik a szőregi tároló kapacitása, amely a 1,9 milliárd köbméternyi kapacitásból körülbelül 1,625 milliárd köbméterre fel van töltve - sorolta az adatokat. Jelezte azt is: mióta állami tulajdonban vannak, a tárolók töltöttsége nem haladta meg a 40-50 százalékot. De nincs összefüggés az állami tulajdon és a lekötési szint között. Amikor a tároló az E.ON tulajdonában volt, 2012-ben 49%, 2013-ban 39%-os volt a lekötési szint, állami tulajdonban pedig 2014-ben 68%. Tavaly visszaesett, idén azonban jelentősen javult ez az arány. A hazai gázfogyasztás jelentősen csökkent 2006 óta, s ez a tárolói lekötésekre is rányomta bélyegét. Az aktuális tárolói kapacitásokat az állam egyebek között ellátásbiztonsági célok, a stratégiai készletek biztosítása miatt tartja fenn. A „félüzemmel” történő működés miatt azonban romlik a tárolók mobil- és napi csúcskihasználtsága is, ami rontja az ellátásbiztonságot, nem beszélve a fenntartási költségekről - olvasható az interjúban. Egyébként nem a tároló töltöttsége a meghatározó szempont, hanem az, hogy a betárolt földgáz hogyan aránylik a téli fogyasztáshoz. Az elmúlt télen a tárolókban rendelkezésre álló földgázmennyiség nagyságrendileg megegyezett pl. az Ausztriában vagy a Csehországban betárolt mennyiséggel. A tárolókban lévő földgázon túl a magyarországi ellátás további két pillérre is támaszkodik: az importra és a hazai kitermelésre. Az ellátásbiztonságot pedig tovább erősíti, hogy a magyar-szlovák interkonnektor megkezdte kereskedelmi működését. „A mi dolgunk az, hogy úgy üzemeltessük tárolóinkat, hogy mindig legyen bennük megfelelő mennyiségű gáz, és hogy adott napon a kereskedők által igényelt mennyiséget minden körülmények között ki tudjuk adni”. Deme Krisztián beszélt az augusztus végi aukciójukról is: 120 millió köbméter párnagázból átminősített mobilgázt kínáltak kölcsönre. Szerinte az elnevezés „párnagázból átminősített mobilgáz” - adhatott okot az ügylet téves értelmezésére. „Ez a gáz a saját tulajdonunk, amelyet a törvény szerint el nem, viszont kölcsönadhatunk. Ugyan voltak érdeklődök, sajnos nem tudtuk sikeres üzletkötéssel zárni az aukciót. Minden híresztelés ellenére a párnagázból mobilgázzá átminősített gázkészlet története egyszerű és átlátható: az előző tulajdonos, az E.ON hatósági jóváhagyási folyamatot követően kétszáz millió
9
köbméter mennyiségben minősített át párnagázt mobilgázzá, melyből nyolcvan millió köbmétert eladott. A jelenlegi szabályozás szerint a fennmaradt 120 millió köbméter gázt nem adhatjuk el. A hatályos szabályozás szerint, ha a miniszter úgy rendelkezik, akkor ellátásbiztonsági, rezsicsökkentési célokra fel kell ajánlanunk ezt a gázt. Az MFGT-t mint rendszerüzemeltető engedélyest a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is felügyeli. A párnagáz átminősítésekor 2010-ben mindkét szervezet határozatot adott ki, amely mögött komoly számítások voltak. Ahhoz, hogy kölcsönadhassuk, kértük működési engedélyünk módosítását 2013-ban a MEKH-től, amely megvizsgálta az igényt és kiadott egy engedélymódosítást. Arról van szó, hogy az engedélyünkben feltüntetett üzleti lehetőséget próbáljuk kihasználni, ennek semmi köze a párnagázhoz, annak értékéhez vagy bármilyen ún. kereskedelmi gázkészlet piacra dobásához. Ehhez az ügylethez hasonló, ún. „parking and lending” tranzakcióra van példa Európában és az amerikai kontinensen is.” Ez azt jelenti, hogy a gázszállító gázt ad vagy vesz kölcsön rövid időre, jellemzően napokra. Szerinte ezért - miként egyes cikkekben megjelent furcsa a szakma felháborodását emlegetni, ugyanis az utóbbi három évben több hazai és külföldi kereskedő is javasolta ilyen termék kifejlesztését és piacra dobását. Idén tavasszal is történt egy, a párnagázt érintő jogszabály-módosítás. Ez ugyanarra a 120 millió köbméterre vonatkozó módosítás, melyben a törvényhozó azt hagyta jóvá, hogy ezt a gázt saját célú energiafelhasználásra és technológiai célokra felhasználhassuk - magyarázta Deme Krisztián. Jelezte azt is, hogy a biztonságos üzemeltetéshez szükséges párnagázt a gázkölcsön-ügylet egyáltalán nem érinti: a gázt kölcsönveszik, majd visszaadják. Az aukciót úgy hirdették meg, hogy legkésőbb áprilisra kerüljön vissza a gáz. A beszélgetésből az is kiderült, hogy bár nem éri el a válság előtti szintet, a tárolók működése nyereséges, ezt az MFGT éves beszámolójában szereplő adatok is igazolják.
10
Szponzorálás A térség fejlődését segíti elő az atomerőmű alapítványa 2016. szeptember 15.
(fotó: paksihirnok.hu)
Májusi ülése óta 46 pályázat valósult meg 32 településen, 145 millió forint alapítványi támogatással - állapította meg a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott alapítvány Szedres községben tanácskozott szeptember 14-én - tudósított a paksihirnok.hu portálon Kövi Gergő. Egyebek közt településrész-rehabilitációra, járda- és kerékpárút-építésre, közösségi konyhák, iskolák felújítására, felszerelésére, utcafelújításokra, régészeti feltárásra, templomfelújításra fordították az önkormányzatok az elnyert támogatást. A kiadott sajtóközlemény szerint a kuratórium elfogadta a 2016. évi első féléves beszámolót csakúgy, mint a pályázatok ellenőrzését szolgáló monitoringjelentést, foglalkozott egyedi szerződésmódosítási kérelmekkel, tudomásul vette az alapítványi működési költséghelyzetről szóló tájékoztatót. A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 2011-ben jött létre. Fennállása óta összesen 2,5 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak, e támogatás közvetetten 11,8 milliárd forint fejlesztést generált az érintett térségekben. 2015ben a pályázattal szétosztható térségfejlesztési támogatás a Miniszterelnökségtől érkezett.
Prima Primissima: bejelentették a jelölteket 2016. szeptember 13., 14.
(fotó: szeretlekmagyarorszag.hu)
A Prima Primissima díj tizennegyedik éve irányítja rá a figyelmet a kiemelkedő teljesítményekre és a tehetségekre, jelentős támogatást nyújt azoknak, akik példát mutatnak erőfeszítésből és minőségből, szórakoztatnak, táplálják a
11
nemzeti büszkeséget, tudományos vagy oktatói teljesítményükkel építik közös jövőnket. Miként a librarius.hu, a litera.hu, a magyarhirlap.hu, a hirado.hu, a kultura.hu, a zene.hu, az origo.hu/MTI stb. beszámolt róla, továbbra is tíz kategóriában - magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet - hirdetnek kiválóságokat. A Prima díjazottak fejenként 5 millió forint jutalomban részesülnek. „Az idei kitüntetettekkel együtt már több mint 430 kiválóságból áll a Primák és Primissimák klubja. Ők összesen több mint 3,5 milliárd forintot kaptak a díj mellé, ami egyedülállóan jelentős támogatóvá is teszi a Prima Primissimát" - mondta Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke a Pesti Vigadóban megrendezett sajtótájékoztatón. Minden kategóriában három jelölt van, az alapítvány kuratóriumának tagjai és a VOSZ kibővített elnöksége titkos szavazással közülük választja ki a Primissimákat, minden területről egyet. Emellett idén is SMS szavazással dől el, ki lesz a közönségdíjas. Szavazni szeptember vége és december eleje között lehet. A Primissimák és a közönségdíjas 15 millió forinttal lesznek gazdagabbak. A szavazók között a legújabb Mercedes-Benz A-osztály személygépkocsit sorsolják ki. A voksolás részletei rövidesen elérhetők lesznek a weboldalon és a Prima Primissima Facebook oldalán - jelezte Honti Hanna, a Prima Primissima Alapítvány ügyvivője. A magyar zeneművészet Prima Primissimája Balázs János zongoraművész, Medveczky Ádám karmester és Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora közül kerül ki. Ebben az évben is külön jelentősége van a harminc év alatti tehetségeket jutalmazó Junior Prima díjnak. Ennek a külön kategóriának társalapítói, a Magyar Fejlesztési Bank, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Docler Holding, a KAVOSZ Zrt., az FHB a tudomány, a zene, a népművészet, a sajtó és a színházművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is. A Junior Primák jutalma 2-2 millió forint. Idén is átadják a területi Prima díjakat, amelyeket 19 megyében hárman nyerhetnek el. A díj célja a helyi közösségek erősítése és az értelmiségi eredmények elismerése. A díjazottak jutalma 1-1 millió forint.
12
MVM Koncertek: hárfafesztivál Gödöllőn 2016. szeptember 15.
(fotó: harpfestival.hu)
Hárfakiállítás és hangszerbemutató koncert is szerepel a 18. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál programjában október 7. és 9. között. A MVM Koncertek keretében megvalósuló fesztivált a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművész nyitja meg október 7-én Romantikus Fantáziák című koncertjével, amely a korszak legkiválóbb szerzői, mások mellett Spohr, Saint-Saëns és Grandjany kompozícióit vonultatja fel. Az esten közreműködik Szabadi Vilmos hegedűművész. Farkas Mira Junior Primadíjas hárfaművész hangversenyén Debussy, Saint-Saëns és Borne művei hangzanak el a Lovardában. Este Alekszander Boldacsev orosz estjén Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij, Rahmanyinov és Prokofjev alkotásai is hallhatók. A hárfa sokszínűsége címmel Vigh Andrea ad ingyenes koncertet a gyermekeknek, majd fiataloknak tart kurzust Gulyás Csilla hárfaművésszel október 9-én. A hangszerbemutatóra a belépés díjtalan, de előzetes helyfoglalás szükséges. A fesztivált október 9-én Catrin Finch hárfaestje zárja. (hir.ma/MTI)
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: hamarosan várható a paksi bővítés végleges jóváhagyása 2016. szeptember 16., 15.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az atomenergia használatát és fejlesztését támogató Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) Londonban rendezett idei éves konferenciáján tartott beszédet. Az MTI-nek nyilatkozva felidézte, hogy Maros
13
Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a minap azt mondta: Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés "pozitív elrendezéséhez". Aszódi Attila nagyon biztatónak nevezte, hogy ez az EB illetékes alelnökének szájából hangzott el. A kormánybiztos kijelentette: még két kérdés, a versenyjogi és a beszerzési háttér vizsgálata nyitott, de a bizottsági alelnök legutóbbi kijelentései azt mutatják, hogy e vizsgálatok is nagyon közel állnak a lezáráshoz, az Európai Bizottság vélhetően néhány héten belül meghozza e döntéseket. Arra a kérdésre, hogy lehet-e hasonlóságot találni a délnyugat-angliai Hinkley Point C atomerőműberuházás ügye és a Paks II. között, Aszódi Attila kijelentette: ebből a szempontból nincsenek párhuzamok a két projekt között. Az angliai építkezés fővállalkozója, az EDF mindenképpen más partnereket is be akart vonni a finanszírozásba, és a bizonytalanná vált helyzetben a kínaiak léptek be társfinanszírozóként. Ráadásul a finanszírozók lesznek az erőmű tulajdonosai és üzemeltetői. Az új kormány Nagy-Britanniában felülvizsgálta a beruházás hátterét, ezért késett az eredetileg július végére várt végleges londoni jóváhagyás. "Paks II. esetében más a helyzet, a program legelejétől kezdve teljesen egyértelmű a pénzügyi és a tulajdonosi konstrukció, illetve a felelősségi viszonyok. Kulcsrakész erőművet építtetünk, ráadásul a kezdetektől egyértelmű követelmény, hogy nálunk az erőmű új blokkjai is 100 százalékos magyar állami tulajdonban legyenek, és azokat a magyar fél üzemeltesse" hangsúlyozta a kormánybiztos. Hozzátette: a magyar kormány a paksi beruházás kezdetétől fogva gyakorolja azt a fajta erős felügyeletet, amilyenhez a brit kormány most meghozott engedélyező döntésével a Hinkley Point C beruházás folytatását kötötte. (A beruházásról részletek a külföldi hírek között.) A nyilatkozatot átvette a Napi, a Portfólió, a hirado.hu, a magyaridok.hu, a magyarhirlap.hu, a Tőzsdefórum is. Ebben a kormánybiztos hangsúlyozta: számítások szerint a paksi blokkok termelési önköltsége 55 euró/megawattóra környékén lesz, és az előrejelzések azt mutatják, hogy az áram nagykereskedelmi ára e szint fölött lesz már az első üzemévben, és azt követően is további piaci árnövekedés várható. Ez azt jelenti, hogy a paksi erőmű új blokkjai az üzemelés első évétől kezdődően nyereségesen termelnek majd - mondta a kormánybiztos. Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból Magyarországnak építenie kell hosszú távon is a nukleáris energiára - tette hozzá. A megújuló energiaforrások
14
fokozott használatát szorgalmazó kezdeményezésekről Aszódi Attila azt mondta: a villamosenergia-rendszerben stabilitásra van szükség, és ez olyan infrastruktúrát is igényel, amely időjárástól, napszaktól és évszaktól függetlenül rendelkezésre áll. Az alapterhelést az atomerőmű tudja Magyarországon biztosítani, a megújulók szerepe növekedni fog, de csak kiegészítő áramtermelőként tudnak működni, az atomerőművet technológiai okokból nem tudják kiváltani. Ahogy arra a Nemzetközi Energia Ügynökség legutóbbi jelentése is rávilágított: hagyományos energiatermelési befektetések nélkül hosszú távon nem garantálható az áramellátás biztonsága, pedig az minden országban alapvető társadalmi és gazdasági érdek - hangsúlyozta a kormánybiztos. Újságírói kérdésre Lázár János miniszter a Kormányinfón elmondta: pozitív hangulatban zajlanak az egyeztetések Paks II.-ről, a jogi akadályok hamarosan eljárulnak, politikai vitákra azonban a későbbiekben is számítani kell. (Privátbankár)
Magyar vállalkozók Oroszországban 2016. szeptember 14.
(fotó: pakspress.hu)
Budapesti és Tolna megyei üzleti delegáció csaknem ötnapos látogatást tett az oroszországi Szmolenszk városában és a szmolenszki atomerőmű környéki Desznogorszban. A delegációt vezető Romhányi Károly, Gerjen polgármestere a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges háttérgazdaság Tolna megyei kiépítésének lehetőségeit ismertette az orosz gazdasági vezetők és partnerek előtt. Tolna megye üzleti delegációjának tagjai termékeiket is bemutatták, több építőipari-, mezőgazdasági és borászati vállalkozás vezetője ismertette prezentációját. Kiss G. Péter, a Paks-Press Hírügynökség tudósítója szerint Romhányi Károly elmondta: a Paks II. beruházáshoz infrastrukturális fejlesztések tervei készülnek, utak és Duna-híd is épülhet. Paks városa és az atomerőmű körüli települések, így Gerjen is készül az atomerőmű-beruházásra, amely szociális, közlekedési, turisztikai és infrastrukturális háttérfejlesztéseket is generál. Vjacseszlav Szedunkov, Desznogorszk polgármestere arról tájékoztatta
15
a magyar vendégeket, hogy településüknek több mint félezer kis- és középvállalkozása van, atomerőművük pedig 2015-ben elnyerte a legjobb értékekkel bíró orosz atomerőmű minősítést. Szólt arról is, hogy várhatóan 2025 és 2030 között, mintegy 300 milliárd rubel költséggel elkészülhet a Szmolenszk 2 atomerőmű, amely - a paksi bővítéshez hasonlóan - szintén jelentős gazdasági fellendülést hozhat a környéknek.
Alternatív energia Kormányrendelettel szabályoznák a szélerőművek építését 2016. szeptember 14., 15.
(fotó: google.hu)
A villamos energiáról szóló törvény módosításáról is szó volt a parlament ülésén. Eszerint a kormány a jövőben rendeletben szabályozná az ipari méretű szélerőművek építését és használatba vételét - emlékeztetett a webradio.hu/MTI. Előterjesztőként Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányzat álláspontja nem áll szemben a megújuló energiaforrások alkalmazásával. Érvként megjegyezte, hogy Magyarország vállalta: 2020-ra 14,65 százalékra emeli a megújuló energiaforrások részarányát. Ha a javaslatot az Országgyűlés támogatja, kormányrendeletben lehet szabályozni az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építését és használatba vételét, valamint megtiltanák, hogy a világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel. Kiemelte, hogy a szélerőművek teljesítménye a teljes hazai áramtermelésnek 1-2 százalékát teszi ki és ezek az erőművek szinte semmilyen módon nem vesznek részt munkahelyek teremtésében. Hozzátette, hogy az eddigi szabályozási rendszerben több mint tíz éve nem épült szélerőmű, és az engedéllyel rendelkező befektetők sem építették ki az elmúlt években teljes kapacitásaikat. Hangsúlyozta, hogy az országnak egyre nagyobb szüksége van a villamos energiára, mert 2015-ben az ország áramfelhasználása 43,75 terrawattot tett ki, ami három százalékos növekedést jelent az azt megelőző
16
évhez képest. A szélerőművek esetében a villamosenergia-hálózat megbízhatatlan és hektikusan változó rendszerben működik - jelentette ki, hozzátéve, más megújuló energiaforrások, például a napenergia vagy a biomassza viszont pozitív kitörési lehetőséget ad. A szélerőművek mellett egyre több hagyományos energiatermelési módra van szükség, a magyar szélerőművi kapacitásoknak pedig csak 23 százalékát használják ki. 2015-ben a 330 megawatt teljesítmény leadására képes szélerőművek csupán 73 megawattot termeltek, a különbséget pedig az államnak kell kiegyenlítenie. Kitért arra is, hogy a szélerőművek nem illeszkednek sem az épített, sem a természeti környezetbe. László Tamás (Fidesz): a javaslat azért szigorít a szélerőművek létesítésének szabályain, hogy a jelenleginél hatékonyabb legyen a természeti és a magántulajdon védelme. Kijelentette, hogy a kormány elsősorban az atomenergia mellett tette le a voksát, a megújuló energiának pedig fontos, de alapvetően csak kiegészítő szerepet szánnak. Józsa István (MSZP): nem voltak alaptalanok azok az aggodalmak, hogy ez a törvényjavaslat nem a megújuló energiák iránti kormányzati elköteleződésről szól. Magyarországnak szüksége van alaperőművekre, a paksi atomerőműre és a Mátrában lévőre, de a megújuló energiáé a jövő. Kepli Lajos (Jobbik): kellenek az alaperőművek és kell a megújuló energiatermelés is. A jövő mindenképpen a megújuló energiaforrásoké. 2010 óta megállt a szélerőművek engedélyezésének folyamata, azóta sem történt szélerőműberuházás.
Nem érhet az égig a szélerőmű 2016. szeptember 16. Magyarországon az eddiginél szigorúbb műszaki-biztonsági előírások vonatkoznak az újonnan telepített szélerőművekre a Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint, miután módosul a „villamosmű” követelményeire vonatkozó 2001-es rendelet is - írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Az új szélerőművek számszerű paramétereit kiegészítő feltételeket szigorítják: a torony és a rotorlapát lehet akár 100 méter magas is, de csak akkor, ha a szélturbina nem zavarja a légi közlekedést, valamint a rádiófrekvenciás
17
távközlési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatokat. Mivel a fél megawattosnál nagyobb szélturbinák lapátja működés közben nem közelítheti meg a talajt 50 méternél jobban, e kikötés 25 méterben maximálja egy rotorlapát méretét. (A hazai vállalkozások már ma is csak fél megawattosnál nagyobb szélturbinákat üzemeltetnek - jegyezte meg a lap.) A lapát végének kerületi sebessége nem haladhatja meg a másodpercenkénti 60 métert, nem veszélyeztetheti a szabadon élő repülő madárfajokat és a repülésbiztonságot. A szélturbinának 25 m/s szélsebesség felett biztonsági leállást kell végeznie. A turbina hangja a talaj fölötti másfél méteren belül legfeljebb 60 decibel lehet a biztonsági övezeten belül, 40 decibel azon kívül. A biztonsági övezet az erőmű magasságának a kétszerese, tehát legfeljebb 200 méter. A teljesítményhatár 2 megawatt - a ma működő szélturbinák többsége kisebb teljesítményű, ezt a határt csak a fiatalabbak érik el. Az új széltornyokból összeállított, 4-25 megawattos szélerőmű-parkokat a középfeszültségű, az annál nagyobbakat a nagyfeszültségű alállomások gyűjtősínjére kell rácsatlakoztatni. A fél megawattosnál nagyobb szélerőműre - lényegében mindre - villámhárítót kell szerelni. A cikkíró szerint Magyarországon tehát az akar majd szélerőművet építeni, aki talál a fenti elvárásoknak eleget tévő, gazdaságosan működtethető létesítményt. Mindez azért fontos, mert 2017. január 1-jétől várhatóan hatályba lép a megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere (Metár), amelyben évente lehet majd pályázni a támogatásra. 2017 és 2021 között a kötelező átvételi rendszerben minden évben legfeljebb 12 milliárd forint osztható ki az érintett áramtermelőknek úgy, hogy az adott évre jutó keret mindig csökken az előző évi kifizetésekkel. Ugyanezen elv szerint ítélhető meg 10 milliárd forintnyi, prémium típusú támogatás pályázat nélkül, illetve 70 milliárd forint pályázattal.
18
A hazai energiaszektor hírei Tigáz: megmarad a fogyasztók kapcsolata a társaságcsoporttal 2016. szeptember 16.
(fotó: tigaz.hu)
A Tigáz Zrt. 1,2 millió egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfele új gázszolgáltatóhoz kerül október 1-jén, de kapcsolatuk a társaságcsoporttal megmarad. A cég közleményét a 24.hu, a Pénzcentrum, a Népszava, a Privátbankár/MTI is ismertette. Eszerint a fogyasztóknak a váltás miatt nincs teendőjük, az egyetemes szolgáltatói szerződésük a Tigázzal október 1-jével automatikusan megszűnik, és életbe lép az új szolgáltatóval. Szeptember 1-jéig a Tigáz minden ügyfelét tájékoztatta a szolgáltatóváltásról, a többi között a végszámla kiállításáról és kifizetéséről, a nagycsaládos, valamint a védendő státuszú fogyasztókat érintő speciális részletekről, a hátralékos fogyasztók teendőiről. A tájékoztatás kiterjedt a kikapcsolt fogyasztóknál a szolgáltatóváltást követő visszakapcsolás feltételeire, valamint a korábban kötött részletfizetési konstrukciók rendezésének módjára. A Tigáz a szolgáltatóváltás után is biztosítja a fogyasztóknak a telefonos, a személyes, valamint az online ügyfélszolgálatot a folyamatban lévő ügyek rendezésére 2016. december 31-éig, majd csökkentett rendelkezésre állással. A Tigáz-DSO Kft. a 11 megyére kiterjedő több mint 33 ezer km hosszú gázvezeték-hálózatot ezt követően is üzemelteti, így a hálózatra csatlakozó fogyasztók ellátásbiztonságáról ezután is gondoskodik. Új villamosmű üzembe helyezését tervezi az EDF Démász Kecskeméten 2016. szeptember 12., 13.
(fotó: hiros.hu)
Cölöpökre épített, napenergiát hasznosító újabb alállomást épít az EDF Démász Kecskeméten. A magyaridok.hu/MTI által is ismertetett közlemény szerint alig
19
egy év alatt az EDF Démász csaknem egymilliárd forint összegű saját beruházásaként bővítette a Szultán utcai alállomást. A város áramellátását biztosító központi elosztó új transzformátorral bővült, nagy adatátvitelre képes optikai kábelek kötik össze a Kecskemét-Dél kapcsolóállomással. Ez utóbbi helyszínen a korábbi, szabadtéri kapcsolórendszert egy új, száz négyzetméteres épület és korszerű kapcsolóberendezések váltották fel. A Szultán utcában elhelyezett új transzformátor lehetővé teszi az EDF Démász által jelenleg biztosított áramkapacitás mintegy ötven százalékos emelését. A cégcsoport tájékoztatása szerint a szolgáltatásbővítés eredményeként elkezdődött egy alállomás építése Kósafalu városrész közelében. Ez az elosztó negyven megawattos kapacitásával Kecskemét déli ipari területeinek energiaellátását biztosítja majd, így egyebek mellett a Mercedes-gyárnak beszállító új üzemek energiaszükségletét is kiszolgálja a jövőben. A kapcsolóépületet a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel, így az alállomás saját energiafogyasztásának felét a tetejére telepített napelemes erőmű fedezi majd. A terület kedvezőtlen talajadottságai miatt az építésnél különleges egyedi megoldást alkalmaznak, a berendezéseket 11,5 méter mélyre fúrt cölöpökre telepítik - a projektről írt a hiros.hu, a bacsmegye.hu, a Petőfi Népe is.
Külföldi energiaszektor London zöld utat adott a kínai részvétellel épülő atomerőműnek 2016. szeptember 15.
(fotó: bbc.com)
A brit kormány új feltételekkel zöld utat adott a francia EDF energetikai konszern kínai pénzügyi részvétellel épülő Hinkley atomerőmű beruházásának. A 24 milliárd dolláros Hinkley Point C projektet Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva, amikor júliusban hivatalba lépett. A brit kormány közleménye szerint - melyet a vs.hu, a hirado.hu, a ProfitLine is ismertetett az MTI alapján - az engedély megadásához kötött feltételek az atomerőmű biztonságos működését szolgálják, és beavatkozási
20
jogot adnak a brit kormánynak az EDF többségi részesedésének értékesítése esetén. "Az erőmű nem cserélhet gazdát a kormány beleegyezése nélkül" - tette egyértelművé a közlemény, amely hangsúlyozta: a kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az ország kritikus infrastruktúráját érintő külföldi beruházásoknak, beleértve az atomenergiát is. A beruházás már most is késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EDF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg. A Downing Street a beruházás jóváhagyásáról szóló döntés bejelentésével egy időben közölte: a brit kormány azt a feltételt szabja, hogy az EDF a beruházás befejezése előtt kormányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és a brit kormány akkor is fenntartja a jogot a beavatkozásra, amikor az erőmű már üzemel. A brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különleges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőmű-beruházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne lehessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nélkül. A Downing Street szerint ezt a döntést nemzetbiztonsági meggondolások indokolják. A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy felülvizsgálják a brit gazdaság kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatának tulajdonosi és ellenőrzési hátterét szabályozó előírásokat, hogy az ebben az infrastrukturális rendszerben meglévő külföldi tulajdonosi hátteret mérlegelni lehessen a nemzetbiztonság érdekeinek szempontjából. A Portfólió felidézte: a Hinkley Point projektet sokan ellenzik, a kritikusok szerint nemcsak Franciaországnak, hanem Nagy-Britanniának is komoly kockázatokat jelent. Az EDF szakszervezetei szerint a projekt gyakorlatilag a cég túlélését fenyegeti, hiszen a magánbefektetőkre, vagyis nagyrészt az EDF-re hárítja a beruházási kockázatokat, a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés kockázata is a fejlesztésben részt vevő befektetőket terheli, miközben a britek a mostani piacinál jóval magasabb árat fizetnek majd az áramért. Idén márciusban lemondott az EDF pénzügyi igazgatója, mert nem látta biztosnak a Hinkley Point C finanszírozását - erre is emlékeztetett a portál.
21
Atomenergiainfó: a csehek követhetik Paks II. példáját 2016. szeptember 9.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Elképzelhető, hogy az új cseh atomerőművi blokkok a beszállítóval kötött államközi szerződés alapján épülnek fel - írta az atomenergiainfo.hu, megjegyezve: az Orbán-kormány által hozott döntés egyre népszerűbb cseh atomipari körökben is. Az állami beszállítók, mint amilyen a Roszatom és a KEPCO, ebben az esetben előnyösebb helyzetben lennének, mint az amerikai Westinghouse. A magyarok olyan modellt választottak, amely az oroszoknál már bevett gyakorlat a világ más országaiban is. Ilyen államközi, a finanszírozást is tartalmazó szerződés alapján építenek atomerőműveket Jordániában, Bangladesben és Vietnámban. Választhatja-e Csehország a magyar utat a dukovany-i és a temelíni atomerőmű új blokkjainak megépítésére? - tette fel a kérdést a szakportál. Egy Dukovanyban rendezett konferencia résztvevői úgy látták, hogy belátható időn belül az új blokkok építésének ez a leginkább elfogadható útja. Így gondolja ezt a Deliotte vezető csehországi partnere, Jozef Kotrba is. „A finnországi példa az új atomerőművi blokkok által termelt villamos energia vásárlására létrehozott konzorcium Európa többi állama számára nem járható út. Akkor, amikor a villamos energia piaci ára ilyen alacsony, az állami árkompenzáció nem reális” - jegyezte meg a konferencián. Nagy-Britannia a Hinkley Point C esetében a kormányzati áramár-garanciát választotta, ez azt jelenti, hogy a brit kormány megtéríti a piaci ár és a befektetés megtérüléséhez szükséges ár közötti különbözetet. Ez a döntés számos bírálatot váltott ki, miután túlzottan drága megoldás. Csehországban a kormánynak év végéig el kell határoznia, milyen finanszírozási modellt választ az új blokkok építéséhez. Eddig leginkább az állami garancia jött szóba, ám a brit projekt tapasztalatait figyelembe véve egyre kisebb ennek a támogatottsága. Jelenleg információ- és adatgyűjtés folyik az egyes finanszírozási modellekhez. Októbertől az Atomenergetikai Állami Bizottság kidolgozza az alternatívákat - közölte Dita Havlicskova, a cseh minisztérium szóvivője -, majd a bizottság benyújtja javaslatát a kormánynak.
22
Készül a lengyel atomerőmű-beruházás terve 2016. szeptember 14. Lengyelország hónapokon belül dönthet első atomerőműve megépítéséről, amelynek 2027 és 2029 között kellene üzembe állnia. Több finanszírozási lehetőséget vizsgálnak - mondta Krzysztof Tchorzewski energiaügyi miniszter. Ezek egyike az angliai Hinkley Point C által választott „contract for difference” mód - idézte a Világgazdaság az IntelliNews hírportált. A lengyel beruházás 2015ös áron 9,5-14 milliárd euró lenne és 3000 megawattnyi kapacitás létesülne belőle. Megoldás kell a mostani és az előző lengyel kormány szerint is, mert idővel le kell állítani az ország elöregedő, a helyi áramtermelésben domináló széntüzelésű erőműveit, és csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátását is.
A bolgár kormány rövidesen dönt a Roszatom kompenzációjáról 2016. szeptember 14.
(fotó: euractiv.com/Belene site)
A bolgár kormány a napokban dönt arról, hogy kompenzációt fizet a Roszatomnak a fel nem épített belenei atomerőmű számára megrendelt reaktorokért. Bojko Boriszov kormányfő azt mondta: az orosz cég 1,3 milliárd leva (csaknem 660 millió euró) kompenzációt kap a bolgár államtól - idézte őt az MTI alapján a Privátbankár, a figyelo.hu. A belenei atomerőműre 2005-ben meghirdetett tendert egy évvel később a Roszatom atomerőmű-építő vállalata, az Atomsztrojekszport nyerte meg. A 2008 januárjában aláírt kivitelezési szerződés szerint az orosz cég két reaktorral szerelte volna fel a létesítményt. A 2009-es parlamenti választások után a konzervatív kormány befagyasztotta, majd 2012 márciusában le is állította a beruházást. Szófia ezután jelezte: nem kívánja kifizetni a már megrendelt reaktorok árát az Atomsztrojexportnak. Az orosz cég a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő döntőbírósághoz fordult. A fórum júniusi határozatának értelmében a szerződés Szófia hibájából hiúsult meg, ezért Bulgária 620 millió euró kártérítést köteles fizetni az Atomsztrojekszportnak, amelyet a teljes összeg kiutalásáig napi 167 ezer euró kötbér is megillet június 16-ától.
23
2050-ig ezer gigawattal nő az atomenergia termelési kapacitása 2016. szeptember 15.
(fotó: world-nuclear.org)
Évente egyre nagyobb új kapacitás hálózatra kapcsolásával 2050-ig globális szinten ezer gigawattal bővül a világ atomenergiai termelési kapacitása jelentette be a World Nuclear Association (WNA) éves konferenciájának megnyitóján Agneta Rising, a szervezet vezérigazgatója. A nukleáris ipar áramtermelési kapacitása évente átlagosan kevesebb, mint 5 gigawattal bővült 2014-ig, amikor 5 gigawatt új termelési kapacitást kapcsoltak hálózatra, majd 2015-ben már 10 gigawattot. Egy közepes méretű átlagos reaktor termelési kapacitása egy gigawatt körül van. Agneta Rising közölte: a terv 2016-tól 2020-ig évi 10 gigawatt áramtermelési kapacitás létesítése, majd évi 25 gigawatt 2025ig, 2026-tól kezdődően pedig évi 33 gigawatt 2050-ig. (Privátbankár/MTI) A WNA vezérigazgatója üdvözölte a brit kormány bejelentését a 3,2 gigawatt kapacitású Hinkley Point atomerőmű projekt kivitelezésének engedélyezéséről, ami meggyőződése szerint amellett, hogy nagy lökést ad az iparág fejlődésének, fontos szerepet játszik a karbonmentes energiaforrások részarányának növelésében.
A Török Áramlat tengeri szakaszának építésére kapott engedélyt a Gazprom 2016. szeptember 14., 16.
(illusztráció: regnum.ru)
Diplomáciai csatornákon keresztül megkapta a török hatóságoktól az első engedélyeket a Török Áramlat gázvezeték tengeri szakaszának megépítésére az orosz gázipari vállalat. A Gazprom már a minap bejelentette, hogy megkapta az első hivatalos engedélyeket a projekt újraindítására, de részleteket akkor nem árult el. A Tőzsdefórum, a Privátbankár, a kitekinto.hu, a hirado.hu, a
24
magyaridok.hu/MTI ismertette az orosz vállalat közleményét: eszerint a Gazprom jelezte, hogy nem kutatási munkálatokat, hanem már a tengeri szakasz építését engedélyezte a török fél. Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök augusztusi szentpétervári találkozóján született döntés a befagyasztott projekteknek, köztük a Török Áramlat gázvezeték építésének újraindításáról. Alekszej Miller, az orosz gázipari vállalat vezérigazgatója és Berat Albayrak török energiaügyi miniszter augusztus 31-én megállapodott abban, hogy gyorsan lezárják a projekt megkezdéséhez szükséges előkészítő folyamatot. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Miller dicsérte a török felet, mondván, a projekt megvalósításának első szakaszában teljes az összhang, hatékonyan és gyorsan haladnak az ügyek. Az orosz államfő 2014. december elején Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat megépítésétől és Törökország felé viszi az orosz gázt. Tavaly januárban ki is jelölték az évi 63 milliárd köbméter kapacitású gázvezeték útvonalát, de a terv megvalósítását előbb a gázár miatti viták nehezítették, majd Moszkva felfüggesztette a legnagyobb kétoldalú projekteket, így a Török Áramlatot is, miután a török légierő novemberben lelőtt egy orosz vadászbombázót. A kapcsolatok normalizálása idén júliusban kezdődött el azt követően, hogy a török államfő bocsánatot kért az incidens miatt. Az Európai Bizottság 9,2 millió euróval támogatja egy új lengyel-német gázvezeték építését a regionális fejlesztési alap terhére. A projekt része két lengyelországi elosztóvezeték megépítése is, illetve a PGNiG 1,2 milliárd köbméteres Wierzchowice gáztárolójának bővítése is. Az Energiainfó cikke szerint a fejlesztés eredményeként bővül a lengyel importkapacitás Németország felől. Az 59 kilométeres új összeköttetéssel biztonságosabb lesz a térségben élő, mintegy 3 millió lengyelországi háztartási fogyasztó ellátása a téli időszakban.
IEA: tavaly 8 százalékkal csökkentek az energiaipari beruházások 2016. szeptember 14.
(fotó: iea.org)
25
Tavaly nyolc százalékkal csökkentek globálisan az energiaipari beruházások, mivel a megújuló energiaforrásokba, áramelosztó hálózatokba és hatékonyságnövelő fejlesztésbe fektetett összegeket bőven ellensúlyozta a szénhidrogén-feldolgozóipari beruházások visszaesése - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, International Energy Agency) tanulmánya. Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014es 2,0 ezer milliárd dollárról. A legnagyobb beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben. A listán második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 2015-ben 75 milliárd dollárral, 280 milliárd dollárra csökkentek az előző évihez képest. Az Európai Unió 140 milliárd dollár beruházást hajtott végre, a rangsorban negyedik Oroszország 85 milliárd dollárnyit, az ötödik pedig India 65 milliárd dollárral. A legnagyobb beruházási terület a szénhidrogén-feldolgozóipar volt, ami 583 milliárd dollár beruházást vett fel tavaly, 25 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben. Az IEA szerint idén további 24 százalékos csökkenés várható. A "karbonmentes" energiatermelés 33 százalékkal több áramot állított elő tavaly annak ellenére is, hogy a beruházási összeg nem változott az előző évhez képest. Az újonnan hálózatra kapcsolt áramtermelő kapacitás karbonkibocsátási mutatója 20 százalékkal javult tavaly a meglévő infrastruktúrához képest. Atomenergetikai beruházásokra 21 milliárd dollárt, megújuló energiaforrások (nap, szél stb.) kiaknázására 313 milliárd dollárt, energiatermelési hatékonyságot növelő beruházásokra pedig 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly. A megújítható energiaforrások fejlesztésére Kína fordította a legnagyobb összeget, 90 milliárd dollárt, a globális ráfordítás több mint hatvan százalékát. Kína hajtotta végre a legnagyobb napenergia- és termálenergia hasznosító beruházásokat is, 15 milliárd dollár értékben, de vezeti az atomerőmű-beruházások és az energiahatékony járművekre fordított kiadások rangsorát is. Az EU 55 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrások kiaknázására, energiatermelési beruházásainak 85 százalékát. Ennek több mint a fele szélenergia volt. Az USA 40 milliárd dollárt fordított megújítható energiaforrásokra, energiatermelési beruházásainak 90 százalékát. Áramelosztó hálózatokra 260 milliárdot költöttek tavaly globálisan, 14 százalékkal többet 2014-hez képest. Ennek 55 százaléka új szállító kapacitás létesítése volt, 35 százaléka az elavult infrastruktúra felújítása, 10 százaléka pedig különféle megújuló források hálózati integrálása. Tavaly 21 milliárd dolláros beruházással, 10 gigawattal nőtt a globális atomenergia termelési
26
kapacitása, több mint két évtizede a legnagyobb mértékben. A kapacitásnövelés túlnyomó részét Kína hajtotta végre és a kivitelezés alatt álló 70 gigawatt termelési kapacitás nagy része is Kínára esik. Az energiahatékonyság javítására az előző évinél hat százalékkal többet, 221 milliárd dollárt fordítottak tavaly. (nrgreport.com, ProfitLine, mfor.hu/MTI)
Hírek röviden
2016. szeptember 16., 17.
(fotó: pakspress.hu)
Olcsó energia, tiszta levegő - az Európai Mobilitási Hét főtámogatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A programsorozathoz idén rekordszámú, 213 hazai önkormányzat csatlakozott. A rendezvény helyszínén saját standot állított fel az atomerőmű. (pakspress.hu)
(fotó: kormany.hu)
Kovács Antal az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a 15-dik Európai Mobilitási Hét nyitó budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a hazai áramtermelés több mint felét egymaga állítja elő, a legolcsóbban és szén-dioxid kibocsátása nélkül. Az elektromobilitás fejlődése lehetővé teszi az atomerőmű számára, hogy a kibocsátásmentes közlekedés területén is fontos szerepet töltsön be, olcsó és tiszta áramot biztosítson az elektromos járműveknek, hozzájárulva a tiszta környezet megőrzéséhez, a klímaváltozás megállításához. (magyarhirlap.hu, magyaridok.hu, inforadio.hu, kormany.hu/MTI)
27
2016. szeptember 12.
(fotó: globoport.hu)
Dél-Afrikában versenyez a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem MegaLux járműépítő csapata és napelemmel hajtott autója a South African Solar Challenge nemzetközi versenyen. A versenyautó napelemmel gyűjti a működéséhez szükséges energiát és raktározza el akkumulátoraiban. Tömege 165 kilogramm, maximális sebessége 130 km/óra. Kutasi Zoltán tanszéki mérnök kiemelte: a csapat célja, hogy teljesíteni tudják a Pretoriából induló és Fokvárosba érkező nyolcnapos versenyt. (nrgreport.com/MTI, vilagszam.hu, globoport.hu) 2016. szeptember 14.
(fotó: autopro.hu)
Magyar mérnökök által készített autonóm járművet és elektromechanikus „okos” kormányrendszereket mutatott be a Thyssenkrupp budapesti fejlesztőközpontja. Budapesten olyan kormányrendszereket fejlesztenek, amelyek majd csak 10-15 év múlva kerülnek utcai autókba, viszont a magyar fejlesztőknek már most szükségük lenne ilyen autókra a tesztekhez. (autopro.hu)
Összeállította: László Judit
