1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. szeptember 5.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Befejeződött a paksi négyes blokk idei karbantartása Az árampiaci integráció további lehetőségeiről egyeztettek Budapesten Az alkalmazott fizika fellegvára a paksi atomerőmű Nem sikerült kölcsönadni a párnagázt Magyarország nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról Régi-új kézben az ELMŰ-ÉMÁSZ MVM KONTÓ: tájékoztatják a szakszervezeteket az átszervezésről
2 2-3 3-4 4 5-6 6-7 7
A paksi bővítés hírei Energiaklub: nem akarnak atomerőművet a magyar fiatalok
8-9
Alternatív energia A Samsung villanyautók akkumulátorait gyártja Gödön Együttműködési megállapodás töltőhálózat kialakítására A pécsi naperőmű intézményeket lát el energiával Nem lesz több szélerőmű Magyarországon? Az elöregedett szélerőművek hatékonyságát növeli a GE technológiája
9-10 10 11 11-12 12
Hazai hírek Népszabadság: jön a rezsiharc 2.0 Továbbra is veszteséges a Dunamenti Erőmű Zrt.
13-14 14-15
Külföldi energiaszektor Hálózatban az újabb orosz reaktor Indiában Minden szaúdi atomerőművet felépítene a Roszatom Irán megkezdi két új reaktor építését a busheri erőműben Előretörne Kína az atom világpiacán Nukleáris biztonság 5 évvel Fukusima után Nem a valós helyzetet mutatják az erőművek költségszámai Újraindítanák a Török Áramlatot Csökkent a Gazprom nyeresége A japán állam beszállhat a Rosznyefty orosz cégbe
Hírek röviden
16 17 17-18 18-19 20-21 21-22 22-23 23-24 24
25 ATOMfutás volt Pakson - Oroszlányban csilletoló versenyt tartottak, az MVM támogatta Energiatudatos óvoda épült Budapesten
2
Hírek az MVM Csoportról Befejeződött a paksi négyes blokk idei karbantartása 2016. augusztus 29.
(fotó: oah.hu)
Az atomerőműben befejezték a 4. blokk karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot - erről az atomerőmű után az Országos Atomenergia Hivatal is beszámolt a honlapján. Az augusztus 1-én elkezdett, a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött, tervszerű, ciklikus karbantartási, ellenőrzési és javítási munkát elvégezték. A blokk karbantartási és indítási műveleteit az Országos Atomenergia Hivatal helyszíni, valamint on-line ellenőrzéssel folyamatosan felügyelte. A hatósági ellenőrzés kiterjedt a karbantartási tervek végrehajtására, a berendezések ellenőrzésére, a próbák végrehajtására, valamint a karbantartási rendszer hatékonyságának monitorozására. Az engedélyes a karbantartás befejezésekor benyújtotta a blokk visszaindítása iránti engedélykérelmét. Annak felülvizsgálata, valamint a hatósági felügyelet eredményeinek és a jogszabályi követelmények teljesítésének értékelése után a hivatal kiadta az indítási engedélyt.
Az árampiaci integráció további lehetőségeiről egyeztettek Budapesten 2016. szeptember 2.
(fotó: mekh.hu)
A 4Markets - a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Magyarország nemzeti szabályozó hatóságainak, átviteli rendszerüzemeltetőinek és a kijelölt villamosenergia-piac üzemeltetőinek vezetői az integráció további lehetőségeiről egyeztettek augusztus 24-én, a MEKH székházában. Erről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján számolt be. A csehszlovák-magyar és a román másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok
3
összekapcsolása (4M MC) 2014 novemberében valósult meg. A nemzeti villamosenergia-piacok regionális - a végső célt tekintve európai szintű összekapcsolása elősegíti az árampiaci nagykereskedelmi árak kiegyenlítődését, a piacszervezés összehangolását, a határkeresztező kapacitások hatékonyabb kihasználását, támogatja a versenyt, segíti a stabil és megbízható nagykereskedelmi piaci árak kialakulását. A piacok összekapcsolása - az összekapcsolt rendszerek gazdaságosabb működése révén - hozzájárulhat a versenyképes és megfizethető áramárak fenntartásához. A megbeszélésen a résztvevők sikeres együttműködésük további lehetőségeiről egyeztettek, aminek következő lépése lehet a szervezett árampiacok napon belüli kereskedésű integrációja. Ez elősegítheti az időjárásfüggő megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés piacra vezetését. A villamosenergia-piacok napon belüli kereskedésű összekapcsolása egyúttal EU által előírt kötelezettség is. Az alkalmazott fizika fellegvára a paksi atomerőmű 2016. augusztus 30.
(fotó: paksihirnok.hu)
Nagy teljesítmények randevújának is nevezhetnénk azt a találkozót, amelyet Hamvas István vezérigazgató kezdeményezett az idei Nemzetközi Ifjúsági Fizikatorna - Youth Phyiscs Tournament (IYPT) - magyar résztvevőivel. A fiatalok ezüstérmet szereztek a világversenyen, ami az atomerőmű fizikus végzettségű vezetőjének felkeltette a figyelmét - írta a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. A nyolctagú válogatott és három felkészítőjük örömmel tett eleget a meghívásnak. Az Oroszországban, harminc ország részvételével rendezett fizikatornán egyébként öten vettek részt, Kádár István, Varga-Umbrich Eszter, Nagy Balázs, Bánóczki Tina és Plaszkó Noel, a többiek egy Ausztriában rendezett versenyen „vigasztalódtak”. A több évtizedes múltú versenyre az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékének tanárai toborozzák és készítik fel a diákokat. A középiskolás korú fiatalok közül többfordulós válogatón kerülnek ki a csapat tagjai, akiknek 17 előre megadott, úgynevezett nyílt végű fizikai problémán keresztül kell bizonyítani tudásukat, rátermettségüket és kommunikációs készségüket. A részt vevő diákok a verseny előtt elvégzett fizikai méréseiket és
4
kutatásaikat angolul előadott tudományos prezentáción mutatják be két rivális csapatnak, amelyek egyike megvitatja az előadás tartalmát, a másik pedig komplex értékelést ad az elhangzottakról. A csapatok teljesítményét fizikusokból és fizikatanárokból álló nemzetközi zsűri bírálja el. Az ezüstérmet szerzett diákok az atomerőmű üzemi területén, látogatóközpontjában, múzeumában szereztek bővebb ismeretet az atomerőmű működéséről, áramellátásban betöltött szerepéről, biztonsági filozófiájáról. Hamvas István vezérigazgató arról beszélt, hogy az alkalmazott fizika fellegvára a paksi atomerőmű, majd arra is kitért, hogy szükség van a jó szakemberekre. Kovács Antal kommunikációs igazgató arra buzdította a fiatalokat: éljenek a lehetőséggel és tanuljanak külföldön, de családot alapítani, dolgozni térjenek vissza. Hömöstrei Mihály, az ELTE fizikatanára, a diákok egyik felkészítője beszámolt a tervükről: egy megyékre kiterjedő bázist építenek ki a versenyre való eredményesebb felkészülés érdekében. Hamvas István ígéretet tett, hogy az atomerőmű támogatja a versenyt.
Nem sikerült kölcsönadni a párnagázt 2016. szeptember 3. Eredménytelenül végződött a négy hazai kereskedelmi földgáztárolót működtető Magyar Földgáztároló Zrt. augusztus végi aukciója, amelyen a földalatti gáztárolókban az alapnyomás fenntartásához szükséges párnagázból kereskedelmi gázzá minősített készletből adott volna kölcsön az állami cég írta a Magyar Nemzetben Illés József. A kölcsönadási aukcióra nem érkezett ajánlat, ezért üzletkötés sem történt - tájékoztatta a lapot a cég. A MEKH 120 millió köbméter párnagáz „bérbeadására” jogosította fel az állami gáztároló céget, amely ezen engedély alapján hirdetett pályázatot. A gázt szeptember 1. és 2017 április 15. között lehetett volna felhasználni és legkésőbb április 30-ig vissza is kellett volna adni. Ezzel a gázzal kereskedni nem lett volna szabad, csak felhasználni. Ilyen bérbeadási ügyletet itthon még sohasem kötöttek, és most sem sikerült tető alá hozni - írta a lap.
5
Magyarország nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról 2016. szeptember 1.
(fotó: kormany.hu)
Magyarország az energiaellátás hosszú távú, biztonságos fenntarthatósága és a gazdasági versenyképesség érdekében nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az országos bányásznap központi ünnepségén, Gyöngyösön. A figyelo.hu, az mfor.hu, a Tőzsdefórum, az nrgreport.com, az OrientPress/MTI tudósítása szerint az NFM, a Magyar Bányászati Szövetség, a Bánya-, Energia- és Ipari dolgozók Szakszervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Mátrai Erőmű Zrt. szervezte ünnepségen Aradszki András úgy fogalmazott: az intenzív szakmai egyeztetéseknek, a lehetőségek közös feltérképezésének köszönhetően jól halad a magyar bányászat jövőjének megreformálása. Magyarország - az atomenergia és a megújuló alapú áramtermelés részarányának növelése mellett - szinten kívánja tartani a fosszilis energiaforrásokra, így a szénhidrogénekre és a lignitre alapuló energiatermelést. Az államtitkár jelezte: az energiapolitika legfontosabb kulcsszava ma már az energiabiztonság, amely nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai, stratégiai kérdés is. Kifejtette: a kormány intézkedéseinek fókuszában elsősorban a földgázellátás biztonságának megerősítése áll, ami elsősorban a „limitált beszerzési útvonalakkal" magyarázható. Emlékeztetett: az Európai Unió célja az energiaunió létrehozása, amely a lakosság és az üzleti fogyasztók fenntartható, versenyképes és megfizethető energiával történő ellátását szolgálja. Aradszki András kitért arra is, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentésében jelentős szerepet játszik a szénhidrogénkutatás. Nagy kihívást jelent ugyanakkor, hogy a kőolaj ára 2013 óta több mint 60 százalékot esett, ezért az olaj- és gázipari vállalatok a kutatásra, termelésre fordított beruházási költségeiket számottevően csökkentették. Ezért a szektorba irányuló befektetések megtartása, bővítése érdekében határozott kormányzati intézkedésekre volt szükség - mutatott rá. Az államtitkár szólt arról is, hogy a bányák gazdaságos üzemeltetése csak piaci alapú működés mellett képzelhető el. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a
6
rendezvény ráirányítja a figyelmet az egyre inkább visszaszoruló szénbányászatra. Felidézte: az erőmű biztosítja Magyarország áramfelhasználásának mintegy 15 százalékát, évente 8-9 millió tonna szenet hoz a felszínre, a társaság pedig - a beszállítókkal, alvállalkozókkal együtt - 9300 embernek ad munkát. Elmondta: köszönet illeti a kormányzatot azért, mert az újkori Magyarország történetében először vállalta, hogy az atom- és a megújuló energiák mellett a fosszilis energiahordozók is az energiastratégia részét képezik. A Mátrai Erőmű Zrt. stratégiája ezzel összhangban három pillérre épül, a hazai lignitvagyon hosszú távú hasznosítására, a megújuló energia hasznosítására és az energiatárolásra.
Régi-új kézben az ELMŰ-ÉMÁSZ 2016. szeptember 1. Új közvetlen többségi tulajdonosa van az ELMŰ Nyrt.-nek és az ÉMÁSZ Nyrt.nek. A változás mégsem nagy horderejű, mert az előbbi cég 54,24, illetve az utóbbi 54,24 százaléka ezentúl is ott lesz, ahol eddig volt: az RWE csoportban. Az ügyletre azért került sor, mert átszervezik az esseni RWE céget is. Az említett hányadok az RWE Energytől az RWE International SE-hez kerülnek. A változáshoz már előzetesen hozzájárult a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely júliusban rábólintott a két hazai áramszolgáltató hasonló átalakításához is - ezt is felidézte a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ csaknem negyede-negyede a szintén németországi ENBW Trust E. V.-é, és tulajdonos benne az MVM Zrt. is. A mostaninál sokkal nagyobb súlyú bejelentésre is vár a piac a cégpáros kapcsán, egyelőre hiába. Egy tavaly május végi szándéknyilatkozat szerint ugyanis (amelyet a magyar kormány és a német RWE írt alá) az ELMŰ-nek és az ÉMÁSZ-nak már el kellett volna adnia egyetemes szolgáltatási üzletágát a Magyar Fejlesztési Banknak. Erre alapozva 2015 végén, de legkésőbb 2016 elején el kellett volna indulnia az állami egyetemes áramszolgáltatásnak. Szintén az MFB-hez kellett volna (vagy kellene) kerülnie az ELMŰ-ÉMÁSZ DSO (elosztóhálózat-üzemeltetés) üzletága 49 százalékának is. E cég több mint 46 ezer kilométernyi kis- és középfeszültségű áramhálózatot üzemeltet csaknem 20 ezer négyzetkilométeren, mintegy 2,2 millió fogyasztási helyet látva el villamos energiával. A cégpáros készült is a váltásra: a múlt évben visszaadták egyetemes szolgáltatói engedélyüket, tevékenységüket pedig
7
áttestálták a tavaly december óta aktív - és majd eladható - ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re. Az új cég tavalyi, egyetlen aktív hónapja alatt 12,2 milliárd forintos árbevétel mellett 2,1 milliárdos veszteséget produkált. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ egyébként kivette osztalékként a tavaly keletkezett nyereségét. A szándéknyilatkozat szerint az állami közműholding, az ENKSZ két lépcsőben jutna hozzá az ELMŰ és az ÉMÁSZ ügyfélszolgálati üzletágához. Ahhoz, hogy a szándéknyilatkozatban foglaltak megvalósulhassanak, kormányhatározatnak kellene születnie, ám ez még várat magára - jelezte a cikk. MVM KONTÓ: tájékoztatják a szakszervezeteket az átszervezésről 2016. augusztus 31.
(fotó: mvm.hu)
A júniusi egyeztetés után augusztus végén újból tárgyalóasztalhoz ültek a vagyonkezelő képviselői, az MVM KONTÓ Zrt., valamint a víziközmű és a Volán ágazat szakszervezeti vezetői. A napirenden most is a két ágazatban zajló, a humán és gazdasági területet érintő kiszervezés aktuális kérdései szerepeltek. A felek részben megállapodtak abban, hogy - szakszervezeti kezdeményezésre keretmegállapodásban határozzák meg a kiszervezés irányelveit, sarkalatos kérdéseit. A szakszervezetek.hu oldal ismertette a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége alelnöke, Horváth László beszámolóját, miszerint az MVM KONTÓ részéről elhangzott: sok a pletyka, torz információ, ezek uralják a két ágazatban a közbeszédet. A szakszervezet utalt rá, hogy ez lesz jellemző mindaddig, amíg nincsenek hiteles információk. Hangsúlyozták, hogy ezen a helyzeten elsősorban az MVM KONTÓ tud változtatni: ha konkrét és használható információjuk van a szakszervezeteknek és ezeket meg tudják osztani az érintettekkel, akkor mérséklődhet a mindennapi hangulatot is befolyásoló bizonytalanság. Az MVM KONTÓ ígéretet tett, hogy információs levelekben tájékoztatják a szakszervezeteket a tervezett és az éppen időszerű lépésekről. Bejelentették, hogy három helyen hoznak létre regionális irodát, Tatabányán, Kecskeméten és Miskolcon. A szakszervezeti oldal ezúttal is megerősítette: a munkahelyek megőrzése munkájuk középpontjában szerepel az átszervezés folyamatában.
8
A paksi bővítés hírei Energiaklub: nem akarnak atomerőművet a magyar fiatalok 2016. szeptember 2.
(grafika: bacsmegye.hu)
Az évezredekig sugározó atomhulladék, az orosz atomerőmű és korrupt politikusok helyett inkább nap- és szélenergiát szeretnének a fiatalok. Az Energiaklub az EFOTT résztvevőit kérdezte. A részletekről az infovilag.hu, a piacesprofit.hu, a bacsmegye.hu azt írta, hogy tízből nyolcan a nap-, heten pedig a szélenergiát jelölték meg a jövőben kívánatos energiaforrásként Magyarország számára. Ezzel szemben csupán a válaszadók hatoda voksolt az atomenergia mellett. A megkérdezettek több mint 90%-a aggályokat fogalmazott meg a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. A válaszadók 55%-a említette, hogy a keletkező radioaktív hulladék több százezer évig sugárzó marad, amelynek biztonságos, hosszú távú tárolása sehol a világon nem megoldott. A válaszadók felét aggasztja az Oroszországtól való függőség, kb. harmaduk pedig a Duna vízminősége és élővilága, a magas korrupciós kockázat, a beruházás drágasága miatt aggódik. A fiataloknak arról is határozott véleménye van, hogy az általuk előnyben részesített megújuló energiaforrások miért nem tudnak jobban terjedni Magyarországon: tízből hárman vélekednek úgy, hogy mesterségesen akadályozták a megújulók térnyerését, amíg a kormányhoz közeli körök kiépítik saját megújulós cégeiket. Ugyanennyien említették: szerintük súlyos probléma a kiszámíthatatlan szabályozás, mert így a beruházók inkább biztonságosabb országokban ruháznak be. A megkérdezettek negyede szerint az a baj, hogy túl sok kenőpénzt kell fizetni, mire egy beruházás megvalósulhat. Körülbelül ugyanennyien vélekednek úgy, hogy túl hosszú és bonyolult az engedélyeztetés. A megkérdezett fiatalok 94%-a szerint a döntéshozók elsősorban saját és ismerőseik érdekeit képviselik a társadalomé helyett. „Az állam foglyul ejtésének gyanúja Paks II. kapcsán is felvetődik, hiszen a komoly aggályok ellenére sem gondolkodik alternatívában a magyar kormány. Ez arra
9
utalhat, hogy a kormányzat nem ura saját döntéseinek, valamilyen kényszerpályán mozog. Ez pedig igen súlyos biztonsági és energiabiztonsági kockázatokkal jár Magyarország számára” - mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője. Az adatokat az EFOTT fesztiválon, Velencén rögzítették 2016 júliusában. A kérdőíveket összesen 300, átlagosan 23 éves fiatal töltötte ki. A felmérést az Energiaklub a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott projektjében készítette.
Alternatív energia A Samsung villanyautók akkumulátorait gyártja Gödön 2016. augusztus 30.
(fotó: hirado.hu)
Az európai piacra szánt elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd a Samsung Gödön, a százmilliárd forintos beruházással 600 új munkahely jön létre - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A hirado.hu, a vg.hu, a 24.hu, a Járműipar, a magyarhirlap.hu, a Privátbankár, a Portfólió, a kormany.hu/MTI beszámolója szerint Szijjártó Péter kiemelte: komoly regionális verseny végén nyerték el a beruházást, amelyért nagy infrastrukturális fejlesztéseket vállaltak a térségben, valamint Göd csökkenti a koreai cég vállalati terheit. Erre azért volt szükség, mert az uniós szabályok miatt a főváros környékén készpénztámogatást nem adhat a kormány egy beruházáshoz. Szijjártó Péter kifejtette: a gödi beruházással a világgazdaság megújulásának két folyamata találkozik. Egyrészt a tőke már nemcsak Nyugatról Keletre megy, hanem fordítva is, a sikeres távol-keleti vállalatok gyártókapacitásokat hoznak létre Európában. Másrészt az autóipar 21. századi fejlődése a digitalizációról, az elektromos meghajtás elterjedéséről szól. Mint mondta, most a világ egyik legjelentősebb vállalata hajt végre beruházást Magyarországon, a Samsungnak világszerte félmillió alkalmazottja van, tavaly 300 milliárd dollár volt az árbevétele. Szerinte a beruházással Magyarország még inkább a legfontosabb
10
autógyártók látókörébe kerül. Megjegyezte: a koreai és magyar befektetési ügynökség, valamint a Samsung közös programot indított a magyar kis- és közepes vállalatok beszállítói kapacitásának növelésére, ebben 11 cég magas besorolást kapott, héttel pedig még folynak a tárgyalások. Dzsung Szeh Vung, a Samsung egyik alelnöke arról beszélt, hogy 2018-ra tervezik elérni a teljes gyártókapacitást, amikor 50 ezer elektromos vezérlésű gépjárművet szolgálnak majd ki. Közölte: a közeljövőben az elektromos autók eladásának robbanásszerű növekedése várható, ezért a cég nagy erőfeszítéseket tesz az európai gyártás beindítására, meg akarja erősíteni jelenlétét a kontinensen. Dzsung Szeh Vung kifejtette: sok országot megvizsgáltak, mielőtt Magyarország mellett döntöttek. Az üzemben - ahol a meglévő épületek mellé újabbakat is építenek - a legfejtettebb gyártási technológia lesz, de nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre is.
Együttműködési megállapodás töltőhálózat kialakítására 2016. augusztus 31.
(fotó: holvezessek.hu)
Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés azt a megállapodást a Nemzetgazdasági Minisztériummal, amely az elektromos autók töltőhálózati infrastruktúrája kialakításáról szól. A fővárosi önkormányzat a kerületekkel összhangban létre kívánja hozni az elektromos töltőhálózati infrastruktúrát. Ehhez biztosítja a töltőállomások helyét és a hozzájuk tartozó parkolóhelyeket. A megvalósításhoz a főváros, illetve a kerületek a helyszínek biztosításával, a kormány pedig céltámogatással járul hozzá. A hálózat Budapest szándékai szerint 1100 töltőpontból állna, ebből 100 gyorstöltő. A töltőpontok egy része közterületen lenne, de kiépítenének nem nyilvánosan hozzáférhetőeket is, például telephelyeken. A kiépítést a rendelkezésre álló források függvényében a főváros legkésőbb 2018. december 31-ig szándékozik megvalósítani. A koncepció kidolgozása után lehet majd a részleteket tartalmazó támogatási szerződést megkötni. (holvezessek.hu, estiujsag.hu/MTI)
11
A pécsi naperőmű intézményeket lát el energiával 2016. augusztus 29.
(fotó: hirado.hu)
Az ország második legnagyobb napelem-parkjában megtermelt energia körülbelül ötszáz háztartás szükségletét képes fedezni - írta a hirado.hu a márciusban átadott pécsi naperőműről, amellyel nagyjából 6500 tonna széndioxid kibocsátását spóroltuk meg. „Magyarország egyelőre még elmarad a nyugati országoktól a napenergia kiaknázása terén, de a 2020-as vállalások még tarthatóak” - mondta az M1 Kék bolygó c. műsorában Kőfalusi Viktor, az MVM Hungarowind Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte fontos lenne, hogy további, a pécsihez hasonló fotovoltaikus erőmű épüljön minél hamarabb az országban. És hogyan lesz villamos energia a napsütésből? „A beeső napból származó fotonok fizikai reakciót váltanak ki az erőmű paneljeit alkotó alapanyagokból, és így keletkezik az egyenáram, amit a továbbiakban szállítunk és feldolgozunk” ismertette Mohácsik János, az MVM OVIT Zrt. projektmenedzsere. Tehát a napelemek képesek befogadni az elektromágneses sugárzást, amit később árammá alakítanak át. A zölden megtermelt áramot 57 költségvetési intézménynek (iskolának, kórháznak, sportlétesítménynek) adják át kedvezményes áron. A 4,8 milliárd forintos pécsi beruházás csak a kezdet a hazai napenergia-termelésben - jelezte a cikk. Nem lesz több szélerőmű Magyarországon? 2016. augusztus 31., szeptember 3. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be a parlamentnek a T/11901. számú törvényjavaslatot a villamos energiáról szóló 2007. évi törvény módosításáról. A javaslat kimondja, hogy „a kormány a villamosenergiarendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan - a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével - a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve
12
szélerőmű parkok teljesítményét” - idézte a javaslatot a Portfólió. A jelenlegi törvény szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írhatta ki az új termelő kapacitások létesítéséről szóló pályázatot, ez a hatáskör kerül a kormányhoz. A javaslatból az is kiderül, hogy szélerőmű későbbi létesítésére pályázattal lesz lehetőség. A törvény a kihirdetését követő harmadik nap lépne hatályba. A portál emlékeztetett: az augusztus 25-i Kormányinfón elhangzottak után nem váratlan a mostani törvényjavaslat. Akkor Lázár János miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány szigorítani fogja a szélerőművek létesítésének szabályait, mert védeni akarja természeti értékeinket és a tulajdonjogot. A most beterjesztett törvényjavaslat általános indoklása szerint a lépést „a szélerőművek azon hálózatbiztonsági szempontú hátránya indokolja, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell”. A fejlesztési tárca sem tartja indokoltnak új szélerőművek létesítését - írta napokkal korábban a Magyar Narancs, felidézve: idén már tíz éve annak, hogy kiadtak engedélyeket szélerőművekre Magyarországon. Az NFM arról tájékoztatta a hetilapot, hogy 2020-ra Magyarországnak a villamosenergiatermelésben el kell érnie a 13 százalékos megújuló arányt, erre viszont az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz. Közölték azt is, hogy a „magyar villamosenergia-rendszer adottságai és a nemzetközi - elsősorban német - példák alapján a tárca nem tartja indokoltnak további szélerőművek létesítését Magyarországon”. A hetilap szerint a kormány döntésének hátterében politikai és energetikai okok is állnak. Az elöregedett szélerőművek hatékonyságát növeli a GE technológiája 2016. augusztus 29. A General Electric által kifejlesztett Digitális Szélerőmű Technológiával öt százaléknál is jobban növelhetik a szélturbinák hatékonyságát. Miként a Smartinvest beszámolt róla, az Osaka közelében lévő Shirama szélerőmű-parkon kívül a Tokió külső részén épült Chosi turbinákat látják majd el új berendezésekkel. A szigetországban az atomerőművek leállítása óta a szélerőműveken kívül a fotovoltaikus rendszerek építésére koncentráltak. A
13
meglévő szélenergetikai kapacitások egy része kevésbé hatékony, mint az újonnan épült termelőegységek, ezért különböző technikai újításokkal igyekeznek növelni az elöregedett szélturbinák hatékonyságát. Az amerikai GE saját fejlesztésével növelni tudja a korszerűtlen egységek energiatermelő képességét. Japánban a 2011-es fukusimai atomkatasztrófáig kevésbé volt igény a megújuló energetikai termelőegységekre, az atomerőművek leállítása azonban arra késztetett tíz nagyobb vállalatot, hogy energiatermelését megújuló kapacitásokkal pótolja. Elsősorban napelem-farmok építésébe kezdtek, jelenleg a megújuló energia egyharmada napenergia. A fotovoltaikus egységek ára a technológiai újításoknak köszönhetően fokozatosan csökken. A napelemes rendszerek mellett a szélerőművek szerepe is egyre nagyobb Japán energiatermelésében. 2011-óta több szélerőmű is épült. A szélturbinák tervezésénél és kialakításánál ügyeltek arra, hogy a szeizmikus aktivitás ne okozzon károkat az áramtermelő egységben. Ennek érdekében speciális acél vázszerkezettel rögzítették a turbinák talpazatát, amely 200 méter mélyen nyúlik be a föld alá. Így a turbinák ellenállnak a szökőárnak, a földrengésnek vagy a tájfunnak is.
A hazai energiaszektor hírei Népszabadság: jön a rezsiharc 2.0 2016. szeptember 1. A csendben zajló gázár-felülvizsgálat 2017-re ismét hangos rezsiharcot sejtet, hiszen 2013-hoz hasonlóan ez is a választások előtti év lesz - jegyezte meg cikkében Marnitz István. A Népszabadságban utalt rá, hogy jelentősen átszabja a gázárak belső szerkezetét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemrég megjelent rendelete, de - mint azt szakértők kiszámolták - mindez nincs hatással a végfogyasztói gázárra. A módosítás legfőbb oka, hogy ismét megváltozik a gáz mérési módja. Míg korábban a köbméteralapúról Joulealapúra tértünk át, mostantól megajoule (MJ) helyett kilowattórában (kWh) mérjük a gázt (ettől a gázóra továbbra is köbméterben mér). Ezen túlmenően több gázszabványt is módosítottak. Így például most már nem a 15, hanem a 0 Celsius-fokos gáz tulajdonságait veszik alapul. (Ezért nem alkalmazható
14
mechanikusan a kWh és a MJ közötti 3,6-os szorzó.) A lépéssel a keletiről a nyugati szabványokhoz igazodunk, tekintve, hogy már a legjelentősebb gázmennyiség Ausztria felől érkezik az országba. A rendeletnek nincs köze a jelenleg zajló gázipari költségek felülvizsgálatához - közölte a hivatal a lappal. Mint ismert, a 2013 eleji rezsicsökkentésre visszavezethető uniós kötelezettségszegési eljárás miatt a MEKH január 1-i hatállyal rendelet helyett ismét határozatban hirdeti ki a gázdíj hatáskörébe tartozó tételeit. Ezek a számla kisebbik részét kitevő, a gázhálózat működtetését biztosító úgynevezett rendszerhasználati díjak. A lakossági gáz - mint termék - díját ugyanakkor továbbra is a szakminiszter határozza meg. A rendeleti és a határozati forma közötti látszólag kicsi a különbség, ám mégis ez volt a 2013-as „rezsiharc" sarokköve. Míg ugyanis a hivatal hagyományosan költség-felülvizsgálatokon alapuló határozatban hirdette ki a gázdíj rá eső részét, addig azt a szolgáltatók bíróságon megtámadhatták szerintük jogos költségeik elismerését kérve. Egy rendeletnek viszont nem kell költség-felülvizsgálaton alapulnia, azt nem kell indokolni és nem is perelhető. Az EU ezt a „fideszes huszárvágást” töröltette most el - olvasható a cikkben. A MEKH tehát jelenleg ismét költségfelülvizsgálatot végez, ez alapján határozatot hoz, amit a gázcégek újfent megtámadhatnak. A hivatal a folyamatról annyit írt a lapnak, hogy a díjhatározatokat 45 nappal azok életbe lépése előtt teszi közzé. Szakértők megjegyzik: eme, ma még kevéssé szembetűnő folyamat 2013-hoz hasonlóan bizonyára ismét a választások előtti év egyik politikai slágertémájává teszi a „rezsiharcot".
Továbbra is veszteséges a Dunamenti Erőmű Zrt. 2016. augusztus 29.
(fotó: dert.hu)
Tavaly sokat javított számain, de továbbra is veszteséges volt a százhalombattai Dunamenti Erőmű Zrt. (DERT). Árbevétele 12,4 milliárd forintról 16,4 milliárdra nőtt a megugrott exportnak köszönhetően, adózás előtti eredménye pedig hárommilliárd forintos veszteség volt az előző év csaknem 20 milliárdos mínusza után. „Az elmúlt öt-hét év instabil működéséből származó,
15
alapvetően veszteséges időszakok miatt a tulajdonos jelentős értékvesztést könyvelt el” - válaszoltak a Világgazdaságnak a céget ellenőrző MET csoportnál. A tulajdonos jelentősen csökkentette az erőmű működésének fix költségeit, az energiapiacok pedig már úgy alakultak, hogy érdemessé vált a létesítmény G3-as blokkjának működtetése. (Ezt az egységet még azelőtt újították fel az erőműben, hogy 2014-ben a MET-hez került volna - emlékeztetett B. Horváth Lilla.) Szintén javította a DERT számait, hogy a G3-as mellett a G1-es és a G2-es blokk is sikerrel indult a MAVIR által meghirdetett negyedéves pályázatokon. A DERT ráadásul újra tudta éleszteni az együttműködést a MOL-hoz tartozó, szintén százhalombattai Dunai Finomítóval. Összességében 2016-ban már nyereséges lehet az erőműtársaság. A DERT mindazonáltal elesett egy bevételtől: telephelyén épített volna gumiabroncs-újrahasznosító üzemet a Homatech Kft. A lap kiesést firtató kérdésére a MET-nél azt válaszolták, hogy az ingatlan érintett részén maga a MET dolgozik saját projekteken. Egy júniusi közzététel szerint a MET Csoport 12,665 százalékát (közvetve) ellenőrző Nagy György egyik cége, a Westbay Kft. 9,47 százalékos közvetett befolyást szerzett a DERT-ben. Amikor a MET megvásárolta a DERT-et, még jóval ígéretesebbek voltak az árampiaci kilátások, mint tavaly. 2015-ben az erőmű az országban felhasznált villamos energiának csak körülbelül 2 százalékát adta a rendszerirányító adatai szerint, kihasználtsága pedig 8 százalékos volt. Az év első három hónapjában és decemberben eleve végig pihent a létesítmény, csak nyáron lendült be. Csúcskihasználtságát augusztusban érte el 27 százalékkal. Magyarországon egyébként a többi gázüzemű erőmű sem remekelt a földgáz és a vele előállított áram kedvezőtlen árarányai miatt. Ám ahogyan tavaly, most is azt mondták a MET-nél a Világgazdaságnak, hogy a tulajdonosok nem akarják eladni a DERT-et.
16
Külföldi energiaszektor Hálózatban az újabb orosz reaktor Indiában 2016. augusztus 29., szeptember 4.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
2016. augusztus 29-én az előzetes tervek szerint helyi idő szerint 11 óra 17 perckor az indiai Kudankulam-2, 1000 MW-os orosz blokk sikeresen rákapcsolódott a villamosenergia-hálózatra. Az atomenergiainfo.hu jelezte: a különböző teljesítményszinteken elvégzendő vizsgálatokat követően érheti majd el a blokk az 50, majd év végéig a 100 százalékos teljesítményt. A Kudankulam-1, szintén orosz típusú 1000 MW-os blokkot augusztus elején adták át végérvényesen a hazai üzemeltetőnek. Az indiai-orosz atomenergetikai együttműködés pedig tovább folytatódik, hiszen a II. ütemben megépülő 2 újabb orosz blokk előkészítő földmunkái már folyamatban vannak, így az építkezés jövő áprilisban elindulhat, a két blokk pedig 2022-ben, illetve 2023-ban kezdheti meg kereskedelmi üzemét. A III. ütemről (5. és 6. blokk) szóló szerződést várhatóan még idén szentesíti az indiai és az orosz fél. A Kudankulam-1 2014 decemberében kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Ez volt az első olyan blokk a világon, amely teljesítette a 2011-es fukusimai baleset után kidolgozott új biztonsági követelményeket. Így képes ellenállni cunaminak, tornádónak, nagy erejű földrengésnek, de a vasbeton konténment kibírja egy repülőgép rázuhanását is. Az aktív és a passzív biztonságvédelmi rendszerek optimális kombinációja a nukleáris biztonságot szavatolja. Az indiai gazdaságnak és a lakosságnak egyre több versenyképes árú villamos energiára van szüksége, ezért az ország nukleáris tervei ambiciózusak. A jelenlegi 3,5 százalékos nukleáris részarányt az áramtermelésben 2050-re 25 százalékra kívánják növelni.
A bolgár miniszterelnök megerősítette, hogy kifizetik a fel nem épített belenei atomerőmű számára Oroszországtól megrendelt reaktorok árát. Bojko Boriszov egy szófiai fórumon azt mondta: nem az a kérdés, hogy Bulgária fizet-e vagy sem, hanem az, hogy ezt milyen ütemben tegye meg. (portfolio.hu/MTI)
17
Minden szaúdi atomerőművet felépítene a Roszatom 2016. augusztus 31.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Akár 16 blokkot kész felépíteni az orosz Roszatom Szaúd-Arábiában hangoztatta újságíróknak a Kreml külpolitikai tanácsadója. Jurij Usakov Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohammad bin Szalman szaúdi koronaherceg találkozója előtt kifejtette: távlati lehetőség nyílik az atomenergetikai együttműködésben. Megvalósul az erről tavaly aláírt kormányközi megállapodás, amely a két állam kapcsolatainak történetében először teremt jogalapot a széleskörű kooperációra, beleértve a reaktorok építését, a nukleáris üzemanyag-ciklussal kapcsolatos szolgáltatásokat atomerőművek és kísérleti reaktorok számára is. A megállapodás olyan kérdésekre is kitér, mint a kiégett fűtőelemek, a radioaktív hulladékok kezelése, a radioizotópok gyártása és alkalmazása az iparban, a gyógyászatban, a mezőgazdaságban, valamint a szakemberképzés. A Roszatom kész bekapcsolódni a 16 erőmű építését magában foglaló projektbe - mondta Usakov, arra utalva, hogy az arab olajkirályság, amelynek még egyetlen atomerőműve sincs, ambiciózus nukleáris programot készül megvalósítani: 2030-ig 16 reaktort tervez felépíteni összesen 100 milliárd dolláros költséggel. A két ország atomkoordinációs bizottsága idén tavasszal tartotta meg első ülését, amelyen egyebek közt arról is szó volt, hogy Szaúd-Arábia érdeklődik a villamos energia előállításának és a tengervíz sótalanításának alternatív módszerei iránt. Néhány hete pedig Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy sugártechnológiai és sugárterápiai fejlesztésekre is orosz segítséggel készül Szaúd-Arábia. (atomenergiainfo.hu)
Irán megkezdi két új reaktor építését a busheri erőműben 2016. szeptember 1.
(fotó: en.alalam.ir)
18
Irán megkezdi két új atomreaktor építését Oroszország segítségével - jelentette be Ali Akbár Szálehi, az iráni atomenergiaügyi szervezet vezetője. A Busherben már működő, orosz technológiával épített és felszerelt atomerőművet bővítik két, 1000 MW-os reaktorral. A munkálatok szeptember 10-én kezdődnek és várhatóan tíz évig tartanak. A projekt becsült költsége 10 milliárd dollár. A reaktorok belépésével Irán évente 22 millió hordó olajat vált ki - írta a hirado.hu, a magyaridok.hu/MTI. Irán, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjából és Németországból álló hatos csoport 2015 júliusában írta alá azt a megállapodást, amely garantálja, hogy az iráni atomprogram kizárólag békés célokat szolgáljon a perzsa államot sújtó nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe. A kőolajban és földgázban gazdag Irán mindig arra hivatkozik: atomprogramjával diverzifikálni akarja energiaforrását, hogy a belső energiafogyasztásban kevésbé legyen függő a szénhidrogénektől. Oroszország és Irán 2014 novemberében írt alá megállapodás-csomagokat, amelynek alapján nyolc új orosz reaktort szállítanak és helyezhetnek működésbe Iránban. Az eltelt két évben azonban nem történt semmi. A világ negyedik legnagyobb olaj- és második legnagyobb földgázkészletével rendelkező Iránban pontosan öt éve működik az első atomerőmű, amelyben egy 1000 MW-os reaktor termel energiát. A blokk a nyugati és az orosz technika keveréke. A Siemens német vállalat mérnökei a sah megbízásából 1974-ben kezdték meg az atomerőmű építését, de az 1979-es iszlám forradalom miatt abbamaradt, és az 1980-tól 88-ig tartó iraki-iráni háború miatt sem folytatódhatott. Utána egyik nyugati állam sem vállalta befejezését. Végül 1995-ben az orosz Atomsztrojexportot bízták meg a létesítmény megépítésével.
Előretörne Kína az atom világpiacán 2016. augusztus 31.
(grafika: atomenergiainfo.hu)
Az atomenergetikai világpiac aktív, Oroszországgal, az USA-val és Franciaországgal is versenyezni képes szereplőjévé kíván válni Kína - ezt a célt tűzte ki az ország vezetése az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség
19
összefoglalója szerint, melyre az Atomenergiainfó hivatkozott. A kínai atomenergetika gyorsan fejlődik: a Nukleáris Világszövetség (WNA) adatai szerint az országban 32 reaktor működik, 22 épül, és még többet terveznek. A világ tíz, tavaly üzembe helyezett reaktora közül nyolc Kínában van, a szintén nyolc, 2015-ben megkezdett építkezésből pedig hat zajlik ott. A legutóbbi kínai ötéves tervben a nukleáris energetikát a 16 nemzeti tudományos-műszaki projekt egyikének nyilvánították. Cél, hogy az atomerőművek összteljesítményét 2020-ig a jelenlegi mintegy harmincról 58, 2030-ig pedig 120-150 gigawattra emeljék, ami a teljes energiaigény 8-10 százaléka. Tavaly Kína már külföldön is beruházásba kezdett: saját gyártmányú, a hetvenesnyolcvanas évek francia technológiájából továbbfejlesztett, tökéletesített biztonsági rendszerű, 3. generációs Hualong-1 reaktort épít Pakisztánban, amihez 6,5 milliárd dolláros hitelt adott Iszlámábádnak. Argentínával is szerződést kötöttek arról, hogy a latin-amerikai ország ugyancsak ilyen reaktort használ majd egy új atomerőművében, amihez szintén kínai bankok nyújtanak pénzügyi segítséget. Kínai állami atomipari cégek készen állnak nagy-britanniai és romániai befektetésekre is. Mindez jelentős tapasztalatokhoz juttathatja a kínai atomágazatot, amely ugyanakkor nincs tisztában azzal, milyen nehézségekkel kell megküzdenie a nemzetközi piacokon - vélekedett Mycle Schneider párizsi atomenergetika tanácsadó. Szerinte szigorodó minőségellenőrzéssel, az egyes országokban egymástól különböző jogi szabályozással és az egyre olcsóbb szél-, valamint napenergia által teremtett konkurenciával kell szembenéznie. Ráadásul a világban sokan attól is tartanak, hogy Peking az atomenergetikát az állami nyomásgyakorlás eszközeként akarja felhasználni partnereivel szemben. És - bár Kínából nem érkezett jelentés komolyabb erőműbalesetről - éppen annak titkossága miatt nehéz felmérni az ázsiai világhatalom atomágazatának biztonságosságát. Szakemberekben kérdéseket ébreszt például az, hogy a külföldi technológián alapuló kínai modelleknél a nagyobb reaktor hűtését egy kisebbhez szánt technikával oldják meg - idézte az AP Edward Lyman amerikai atomenergetikai szakértőt.
20
Nukleáris biztonság 5 évvel Fukusima után 2016. szeptember 1.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az OECD szakosított szervezete, a Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) idei jelentése azt vizsgálta: mit tett a NEA, illetve tagországai annak érdekében, hogy a nukleáris biztonság ténylegesen javuljon a fukusimai baleset után. Az atomenergiainfo.hu utalt rá, hogy a három évvel ezelőtti jelentés a tagországok atomerőműveinek biztonságát vizsgálta. E jelentés legfontosabb következtetése az volt: Fukusimát követően a NEA-országok erőművei biztonságosak voltak, de további intézkedések és felülvizsgálatok végrehajtása kezdődött meg a biztonság fokozása érdekében. Az idei jelentés készítői részletesen vizsgálták a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységét, a kutatási projekteket és a kommunikációt is. A NEA-tagországok természeti, hatósági, szabályozási háttere eltér egymástól. Egy ország akár különböző generációjú atomerőműveket is üzemeltethet, emiatt a megvalósítási ütemtervek, illetve prioritások is különböznek. A levont tanulságok és a kitűzött célok nagyon hasonlóak, de a biztonság növelésének gyakorlati megvalósításában különbségek fedezhetők fel. A fukusimai balesettel kapcsolatos üzemeltetési tapasztalatokat nemzetközi szinten is megosztották. A balesetet kiváltó okokra és azok súlyosságára korábban egyáltalán nem volt példa. Ugyancsak új, eddig nem tapasztalt tényező volt az, hogy a baleset a három érintett blokkon egyszerre zajlott. Ugyanakkor a tragédia egyértelműen rávilágított: bár hasznosak a visszajelzésekre épülő rendszerek, amelyek segítenek elkerülni egy ilyen katasztrófa újbóli megismétlődését, az üzemeltetési tapasztalatoknak megfelelő kockázatelemzéssel kell párosulniuk. Kulcsfontosságú a nukleáris szabályozó hatóság függetlenségének garantálása. Különös figyelemmel kell kísérni azt, hogy a szabályozó hatóság funkciói teljes mértékben elkülönüljenek olyan testületek, (kormányzati) szervezetek funkcióitól, melyek az atomenergia felhasználásához vagy népszerűsítéséhez kötődnek. Ennek biztosítása érdekében több országban törvényeket is módosítottak. Rövid távon számos biztonsági következtetést levontak a szakemberek, de a vizsgálatok, elemzések és kutatások tovább folytatódnak. Fókuszban van egyebek között a baleset
21
alakulása, az emberi tényezők, valamint a helyreállítási munkálatok. A nemzetközi szervezet úgy gondolja, hogy a fukusimai esetből tanulva újra kell gondolni az információk megosztását hazai és nemzetközi szinten is. Még „békeidőben” is célszerű a proaktív kommunikáció, baleseti helyzetben pedig kimondottan célszerű a helyhatóságok, az ipar, a civil szervezetek, a kormány, a nyilvánosság bevonása a döntéshozatalba.
Nem a valós helyzetet mutatják az erőművek költségszámai 2016. augusztus 31.
(fotó: vg.hu/MW)
Messze nem a valós helyzetet tükrözi az erőművek költségeire általánosan használt mutató, amely a kivitelezés, az üzemeltetés és a karbantartás teljes üzemidőre vetített kiadásainak összege. Pedig az (angol elnevezéséből) LCOEképlet nagyon is jól használható - érvelt a Világgazdaság. Remekül kalkulálható vele a létesítmény megtérülése, így az is, hogy a beruházás mekkora támogatást kaphat, mennyibe kerülhet az árama szabályozott környezetben. Még sincs minden rendben. Először a környezetvédők mutattak rá az 1960-as években, hogy az erőművek miatti kiadások között kellene (számszerűsítve) számon tartani az áramtermelés olyan társadalmi következményeit is, mint a levegőszennyezés, az erőműbalesetek kockázatának kezelése, a térségi ellátásbiztonság kérdése, emlékeztetett az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége (NEA). Manapság két jelentős, úgynevezett externális költség kap nagy figyelmet: a szén-dioxid kibocsátása és az atomerőművi balesetek okozta kár. Másodjára a 80-as, 90-es években derült arra fény, hogy amint romlik a piaci környezet kiszámíthatósága, úgy válik használhatatlanabbá az LCOE által mutatott (kiszámítható környezetet feltételező), teljes üzemidőre vetített költség. Márpedig a fejlett országok árampiacainak liberalizálásával, integrálásával, a hatósági árképzés visszaszorulásával az áramárak egyre instabilabbá váltak. Ez főleg az atomerőművek és a megújuló alapú létesítmények építőit sújtja, mert fajlagosan ezek kerülnek a legtöbbe. Extra anyagi teher jelentkezhet az 1000 megawattosnál nagyobb, legújabb típusú
22
atomerőművekhez adott hitel feltételeiben is. A harmadik probléma az, hogy megugrott a nulla és teljes kapacitás között termelő, megújuló alapú erőművek termelésének súlya, főleg a nap- és szélparkoké. Termelésugrálásaik mederben tartása a rendszerirányítóknak extra munkát, így extra költséget is jelent. Például tartalékkapacitásokat kell fenntartaniuk arra az esetre, ha az előbbi létesítmények nem termelnek, illetve vissza kell utasítaniuk az olcsóbb, de nem megújuló alapú áramot, ha a zöld források belendülnek. E három ok miatt az lenne reális, ha az erőművek költségeit a jelenleginél magasabban tartanák nyilván és az áram is drágább lenne. Ám épp fordítva történt: a támogatott megújulók miatti túlkínálat olyan olcsóbbodást hozott, amely nemcsak sok gázüzemű erőművet tett életképtelenné, hanem a zöldáram-termelőket is nehéz helyzetbe hozta. A NEA két kiutat lát a csapdából: vagy a piacra kell bízni egy új egyensúly kialakulását (de ez egyéb károk mellett áramszünetekkel járna), vagy segíteni a leállítandó erőművek tulajdonosait, és kialakítani egy olyan rendszert, amelyben támogatnák a csak szükség esetén igénybe veendő tartalékkapacitások fenntartóit. Ez persze megint drágulást hozna, de átvezetne egy nagyobb ellátásbiztonságú áramtermelési rendszerbe is. E rendszerben már figyelembe vennék a tevékenység externális költségeit is. Vagyis - mint a NEA rámutatott - az áramtermelés nem lehet egyszerre olcsó és mentes a szén-dioxid kibocsátásától. Újraindítanák a Török Áramlatot 2016. szeptember 2., 3.
(fotó: en.trend.az)
Ismét napirendre került az orosz-török földgázvezeték, a Török Áramlat megépítése. Legalábbis erről tárgyalt Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Berat Albayrak török energiaügyi miniszter Isztambulban. A Magyar Nemzetnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ugyanakkor jelezte: a jelenlegi körülmények nem kedveznek a beruházás megvalósításának. A politikai bizonytalanságok mellett gazdasági nehézségek is hátráltatják az építkezést, hiszen az orosz földgáz iránti kereslet folyamatosan csökken Európában és Törökországban is. Emellett sem az orosz, sem a török félnek nincs
23
akkora felesleges tőkéje olyan vezeték építéséhez, amely hosszú ideig szinte bizonyosan nem termel profitot. A beruházás költségeit 15-20 milliárd euróra becsülik. A vezeték az első kétoldalú megállapodás szerint 2020-ra épült volna ki. A Török Áramlat az orosz Anapából indulna, a Fekete-tenger alatt a török partokig húzódna, majd Isztambul közelében lépne ki a tengerből, innen a törökgörög, majd a görög-macedón határig épülne ki. Macedóniából az ugyancsak tervbe vett Tesla csővezetéken, Szerbián át jutna el az orosz gáz Magyarországra, illetve országunkon keresztül Ausztriába. Az orosz-török vezeték kapacitása az eredeti tervek szerint évi 63 milliárd köbméter lett volna, a mostaniak szerint azonban már csak évi 32 milliárd köbméter. A kapacitáscsökkentés nem érinti a török gázellátást, mert Törökország a megállapodás szerint legfeljebb évi 15 milliárd köbméter földgázt venne Oroszországtól, és csak az ezen felüli mennyiség juthat el Európába. Szakértők szerint viszont évi 17 milliárd köbméteres kapacitással már nem lenne gazdaságos megépíteni a Török Áramlathoz kapcsolódó Tesla vezetéket. Emellett a Tesla tervezett nyomvonala is feszültségekkel teli régiókon halad át. Görögország például hatalmas gazdasági nehézségekkel küzd, így kérdéses, hogy miből építi majd meg a területére eső vezetékszakaszt. Közben Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter azt mondta: a Török Áramlat első ágának 2019 végére meg kell valósulnia - tudósított az izvestia.ru portál, idézve orosz hírügynökségeket. Csökkent a Gazprom nyeresége 2016. augusztus 30., 31., szeptember 2.
(fotó: gazprom.ru)
Az alacsony olajárak miatt 17 százalékkal, 244,9 milliárd rubelre (1043,27 milliárd forint) csökkent az orosz óriáscég nyeresége a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A világ legnagyobb gázipari vállalatának eladásai azonban nőttek az április-júniusi időszakban 5 százalékkal, 1,33 ezer milliárd rubelre. A rendkívül alacsony világpiaci olajár az európai energiaipari közszolgáltatókkal kötött hosszú távú szerződéseken keresztül befolyásolja a vállalat bevételét, mivel a szerződésekben az olajárhoz kötik a gáz árát. A
24
Gazprom jelentése szerint 16 százalékkal, 1,23 ezer milliárd rubelre nőttek a működési kiadások. Az Európába és más országokba szállított gáz átlagára 18 százalékkal, 12,798 rubelre csökkent ezer köbméterenként idén az első fél évben, az értékesített mennyiség azonban 109,4 milliárd köbméterre nőtt az egy évvel korábbi 80,4 milliárd köbméterről. (hirado.hu, vg.hu/MTI) A Gazprom közben azt is közölte: elképzelhető, hogy az ideihez hasonló nagy mértékben nő jövőre is gázexportja. Alekszej Miller, a gázipari vállalat irányítója a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta: az idei első nyolc hónapban 9,7 százalékkal nőtt a cég gázexportja éves összevetésben. Úgy látja, jövőre is kitarthat ez a növekedés. Az okok között említette egyebek között azt, hogy az Európai Unióban és Európában csökken a gáztermelés, mint például Hollandiában, de csökkennek a szállítások az Európai Unión kívüli országokból is. Korábban Alekszej Miller azt mondta, hogy az Európába tartó Gazpromgázszállítás idén meghaladhatja a 170 milliárd köbmétert. A Gazprom tavaly 8 százalékkal 159,4 milliárd köbméterre növelte gázexportját Európába. (hirado.hu/MTI)
A japán állam beszállhat a Rosznyefty orosz cégbe 2016. szeptember 2. Japán részesedést szerezne a Rosznyefty orosz állami olajipari konszernben jelentette a Nikkei japán gazdasági újság. A lap értesülése szerint a szigetország nagyjából 10 milliárd dollárt fizetne a Rosznyefty 10 százalékos tulajdonrészéért. A japán kormány a hírt nem erősítette meg - jelezte a Napi, a vs.hu, a Tőzsdefórum/MTI. A Rosznyefty a kitermelés alapján a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett olajipari cége. A brit BP nem egészen 20 százalékos tulajdonos a vállalatban. Az orosz állam szeretné értékesíteni a konszern további 19,5 százalékos tulajdonrészét. Ennek nagyjából a fele iránt érdeklődik Japán a Nikkei értesülése szerint. Kína már áprilisban tudatta, hogy érdekelné az üzlet. Az energiahordozókban szegény Japán olajszükséglete 80 százalékát a KözelKeletről szerzi be. Ha szorosabbra fűzné az együttműködést Oroszországgal, csökkenthetné függőségét, diverzifikálhatná beszerzési forrásait.
25
Hírek röviden 2016. szeptember 1. ATOMfutást tartottak Pakson különféle távokban. A rendezvényen mutatkozott be Paks új, dinamikus arculatának egy része. A turisztikai és városmarketing-bizottság úgy döntött, hogy minőségi termékcsaládot terveztet új arculattal. (paksihirnok.hu) 2016. augusztus 31. Negyedszer rendezték meg Oroszlányban a bányásznapi programsorozat egyik kiemelkedő érdeklődésre számot tartó eseményét hétvégén: a Csilletoló Versenyt az MVM Zrt. támogatta. A győztes csapatok az MVM által felajánlott fődíjként egy hétvégét tölthetnek el Balatongyörökön a Hotel Panorámában. (24 Óra) 2016. augusztus 30. Energiatudatos óvoda épült Budapesten, a XIII. kerületben. A passzív minősítésű intézmény 1,3 milliárd forintból készült el. Már a tervezésnél az épület hőveszteségét minimalizáló megoldásokat alkalmaztak, a rendszer pedig csaknem hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi egy hasonló hagyományos épület üzemeltetéséhez szükséges. (hir6.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
