1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. október 5.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Új jogi igazgató az MVM-nél Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű
2 3 4-5
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat Romániában két közmeghallgatást is tartottak Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára
5-6 7-8 8 8-9 9-10
Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű Nőhet a zöldenergiák aránya Európában Németországban bővült a szélerőművek termelése
10-11 11 11-12
A hazai energiaszektor hírei FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt
12-13 13-14 14 15-16 16
Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban A Gazprom vitatja Brüsszel állításait Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát
17 18 18-19 19-20 20-21 21-22 22-23 Hírek röviden 23 Szolnokon is lehet elektromos autót tölteni - Félmilliárdot költöttek a távhőrendszer korszerűsítésére Pécsett - Leállította a Shell az olajfúrást Alaszka partjainál
2
Hírek az MVM Csoportról
Új jogi igazgató az MVM-nél 2015. október 2.
(fotó: mvm.hu)
2015. október 1-től Dr. Csanádi Zsolt tölti be az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. jogi igazgatói pozícióját. A társaság igazgatósága egy hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező, energiaiparban jártas szakemberrel bővül - közölte honlapján a cég, ismertetve szakmai életútját: 10 éven keresztül a Kinstellar nemzetközi ügyvédi iroda csapatát erősítette, 2011 óta vezető ügyvédként. Szakterülete a villamosenergia- és a földgázszektorhoz kapcsolódó jogi tanácsadás. Több mint 11 éves jogi tanácsadói tevékenysége alatt számos kiemelt jelentőségű, nagy értékű és összetett tranzakcióhoz kapcsolódóan képviselt hazai és nemzetközi energiaipari társaságokat, befektetőket és finanszírozó intézményeket. Jártas közép- és hosszú távú áramvásárlási, földgázszállítási és más, energiakereskedelmi szerződések készítésében és tárgyalásában, magyar és uniós energiajogi, klímavédelmi és szabályozási tanácsadásban, komplex energiajogi viták rendezésében. Kiterjedt tapasztalatokat szerzett az energiaszektorban hazai és nemzetközi vállalatfelvásárlások, értékesítések és más társasági jogi tranzakciók területén.
3
Volt MVM-es szakembereket is kitüntettek Moszkvában 2015. október 1.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
70 éves az orosz atomenergetika - a jubileum alkalmából orosz és külföldi szakembereket, köztük magyarokat is kitüntettek. ”Az orosz atomenergetika 70 éves” jubileumi emlékérmet adományozott a Kremlben Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója Bakács Istvánnak, az MVM korábbi vezérigazgatójának, Szabó Józsefnek, a paksi atomerőmű volt vezérigazgatójának és Vavrik Antalnak, az MVM ERBE nyugalmazott vezérigazgatójának. A kitüntetés alkalmából kérdezte az atomenergiainfo.hu portál Vavrik Antalt. „A jubileumi emlékérem elismerés számomra az orosz és magyar atomerőművi szakma részéről azért a munkáért, amit az együttműködés sikere érdekében végeztem az elmúlt negyven évben” - fogalmazott Vavrik Antal. Mérnökként a jelenlegi orosz atomtechnológiáról is kifejtette véleményét: eszerint annak fejlődése mindig folyamatos, intenzív és sikeres volt. Mintegy tíz éve annak, hogy az atomerőmű ipari szektor újabb lendületet kapott. Rendkívül komoly erőket összpontosítottak a szellemi és gyártási kapacitások fejlesztésére. A mérnöki tervezési munkában olyan eredményekről számoltak be, amelyekhez hasonlóakról álmodni sem mertek volna Paks I. építése idején. „Az ipari üzemeket átszervezték, korszerűsítették, új üzemeket létesítettek. Tovább nyitottak a nemzetközi együttműködés területén. Ismert világcégekkel közös, működő fejlesztéseik, beruházásaik és beszállítói megállapodásaik vannak. A VVER-1200 típusú blokkok nukleáris biztonsága evidens. Hiányosság esetén szállítási-létesítési megállapodás szóba se jöhetett volna. A Roszatom a 3+ generációs blokkjaira az előírt követelményeknél lényegesen kedvezőbb értékeket vállal a zónakárosodási és a nagy radioaktív-kibocsátás gyakoriságaira.” A blokk műszaki megoldása mindent tud, amit a nemzetközi szervezetek és a még szigorúbb hazai hatóság megkövetel, valamint amivel a versenytársak is büszkélkednek. Szakmailag tehát feltétlenül versenyképesek ezek az orosz atomerőművek - idézte őt az Atomenergiainfó szakportál.
4
Európai Bíróság: tiltott állami támogatást kapott a Dunamenti Erőmű
2015. október 1.
(fotó: nol.hu)
Az uniós joggal, a közös piaccal összeegyeztethetetlen tiltott állami támogatást tartalmaz az a hosszú távú villamosenergia-felvásárlási megállapodás (HTM), amelyet a Magyar Villamos Művek kötött a Dunamenti Erőművel - állapította meg az Európai Bíróság. Ezt ismertette a Privátbankár, a Tőzsdefórum, az inforadio.hu, a vg.hu, a vs.hu, az Index, az Origó, a HírTV híradója az MTI alapján. A megállapodásokat 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozása után kezdte vizsgálni az Európai Bizottság, amely 2008-ban hozott határozatot arról: a garantált felvásárlási ár tiltott állami támogatásnak minősül, minden kereskedelmi kockázatot kizár, és előnyösebb helyzetet jelent az érintett termelőknek a piac többi szereplőjéhez képest. Az erőmű a luxembourgi uniós bíróságon támadta meg a határozatot, ahol 2012-ben első fokon elveszítette a pert. Mostani ítéletével a bíróság elutasította a cég fellebbezését és megerősítette az elsőfokú döntést. A megállapodások ügyében több erőmű is keresetet indított a bíróságon, de ezekről már korábban született döntés, két cég pedig vissza is vonta beadványát. A megállapodások még a kilencvenes években jöttek létre azzal a céllal, hogy vonzóvá tegyék a nemzetközi befektetők számára az erőműveket. Az elsőfokú ítélet ellen a cég és korábbi tulajdonosa, a francia GDF SUEZ Csoporthoz tartozó belga Electrabel arra hivatkozva fellebbezett, hogy az igazságszolgáltatás nem vette figyelembe az erőmű privatizációját és annak körülményeit. Az uniós hatóságok arra hivatkoztak, hogy az az uniós csatlakozás előtt történt. Az Electrabel fellebbezését eleve elutasította a bíróság, mert a vállalat az elsőfokú eljárásban nem vett részt. A privatizációval összefüggésben az erőmű azzal érvelt, hogy az Electrabel piaci árat fizetett a cég részvényeiért, s ezzel minden szerzett előnyt visszatérített a magyar államnak. Ezzel viszont az uniós bírák nem értenek egyet, s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Dunamenti Erőmű privatizációja nem eredményezte azon támogatás tényleges visszatérítését, amelyet a HTM következtében nyújtottak neki. "A Dunamenti Erőmű ugyanis a privatizációját követően megtartotta a jogi személyiségét, és
5
tovább gyakorolta az állami támogatással érintett tevékenységeket oly módon, hogy ténylegesen e társaság tartotta meg azt az előnyt, amely 2004. május 1jétől kezdve a HTM-ből eredt, és amelyben a versenytársaihoz képest a piacon részesült" - indokolta a bíróság a vállalat fellebbezésének elutasítását. Még 2012ben első fokon a bíróság tisztázta azt a kérdést, hogy az uniós csatlakozás előtt kötött megállapodásokat vizsgálhatja-e Brüsszel. Akkor a bírák azt állapították meg, hogy a csatlakozási szerződés tételesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek a csatlakozást követően is érvényben maradnak, és a HTM-ek nem szerepelnek ezen a listán. Emellett a szerződés világosan kimondja, hogy ha egy intézkedés korábban nem számított tiltott állami támogatásnak, a belépést követően annak minősülhet. 2012-ben azt is kimondta a bíróság, hogy az MVM a megállapodásokkal olyan kockázatot vállalt, amelyet piaci szereplő nem tett volna meg, így az érintett erőművek olyan előnyhöz jutottak, amelyet piaci alapon nem lett volna lehetőségük megszerezni. A nol.hu emlékeztetett: az MVM már az Európai Bizottság előre borítékolható 2008-as döntése előtt felbontotta a hosszú távú megállapodásokat és egyes erőművekkel új, rövidebb távú, az uniós szabályoknak megfelelő szerződéseket kötött. A Dunamenti Erőmű egyébként tavaly a MET tulajdonába került.
A paksi bővítés hírei Lázár János Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről 2015. szeptember 29., 30., október 1., 2.
(fotó: kormany.hu)
Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével és az Európai Unió versenyjogi biztosával tárgyalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi atomerőmű bővítéséről Brüsszelben - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. Lázár János munkalátogatásán tárgyalt Dominique Ristorival, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezetőjével, akivel
6
áttekintették az atomerőmű bővítéséhez szükséges engedélyezési eljárások menetét. Megállapították, hogy az megfelelően halad. Az egyeztetésen szó volt egyéb aktuális energetikai kérdésekről is. Lázár János Margrethe Vestagerrel, az Európai Unió versenyjogi ügyekért felelős biztosával a paksi atomerőmű bővítésének engedélyezési eljárásáról egyeztetett. A Miniszterelnökség közleménye szerint a miniszter és a biztos megállapította: nincs érdemi akadály a beruházás előtt, ugyanakkor egy közösen elfogadott, pontos ütemtervre van szükség, hogy a beruházás megfelelően haladjon. A tárgyaláson egyetértettek abban is: közös érdek, hogy az engedélyezési eljárás mindenben az uniós joggal és a versenyjogi szabályokkal összhangban, ugyanakkor minél gyorsabban lezáruljon - olvasható a kormány honlapján, de az MTI hírét több portál és lap is átvette, köztük a hirado.hu, a Privátbankár, a ProfitLine, a paksihirnok.hu, a PaksPress Hírügynökség, a Világgazdaság, a Magyar Hírlap. A miniszter emlékeztetett rá, hogy két ponton már megkapta a zöld lámpát a projekt. Az egyik az üzemanyag-vásárlás, a másik pedig a műszaki biztonsági notifikáció. Mindkettő az Energiaügyi Főigazgatóság közreműködésével jött létre, ahol maximálisan támogatják ezt a projektet. A mostani a harmadik brüsszeli eljárás Paks ügyében, és ha a magyar kormány ezen is túl van, már csak a közbeszerzési európai bizottsági vizsgálat van hátra - idézte Lázár Jánost a Magyar Nemzet.
(fotó: kormany.hu)
Lázár János szokásos budapesti sajtótájékoztatóján is beszámolt brüsszeli tárgyalásairól. Mint kifejtette: Margrethe Vestager versenyjogi biztostól a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte, a biztos pedig akinek 60 nap áll erre rendelkezésére - konstruktív hozzáállást tanúsított. Az uniós biztos azt vizsgálja majd, van-e tiltott állami támogatás a paksi beruházás konstrukciójában. (kormany.hu/MTI)
7
Szigorú előírások szerint tervezik a blokkokat 2015. szeptember 29., 30.
(látványterv: diepresse.com)
Szigorú uniós, magyar és nemzetközi előírásoknak megfelelően járnak el a paksi atomerőmű tervezéskor - hangsúlyozta Aszódi Attila kormánybiztos a Die Presse osztrák napilapban megjelent interjúban, melyet az MTI alapján a hirado.hu, a magyaridok.hu, a Magyar Nemzet Online, a Paks-Press Hírügynökség is ismertetett. Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta: a nagyon valószínűtlen, de súlyos következményekkel járó hatásokat is elemezték a környezetterhelési tanulmányban, a Duna felmelegedéséről szóló vizsgálat pedig azt mutatja, hogy az a folyó állat- és növényvilágát nem veszélyezteti. Az újságíró emlékeztetett: az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint aggasztó, hogy orosz technológiájú atomerőmű épülhet Ausztria közelében. Válaszában a kormánybiztos kifejtette: ezek a kijelentések inkább az osztrák belpolitikának szólnak, kevesebb közük van a paksi bővítéshez. Elmondta: a hivatalos megbeszéléseken nem hangzottak el ilyen érvek. Szerinte megalapozatlan az az állítás, miszerint a környezetterhelési tanulmányban nem vették kellően figyelembe, hogy radioaktív anyag juthat a környezetbe, így Ausztriába is. Újságírói kérdésre: miért tér el Magyarország attól az uniós céltól, hogy az Oroszországtól való energiafüggését csökkentse, Aszódi Attila rámutatott: német és osztrák cégek is együttműködnek Oroszországgal, a Roszatom 34 százalékos részesedésével pedig Finnországban épül atomerőmű. Szerinte Oroszország az energiatechnológia és energiaforrás szempontjából fontos partner nemcsak ma, hanem a jövőben is, és nemcsak Magyarország számára. Jelezte: Magyarországnak Ausztriához képest teljesen más adottságai vannak, pl. nem áll rendelkezésére vízenergia. Ezért van az országnak szüksége atomenergiára, hogy olcsón és megbízhatóan tudjon áramot előállítani. Magyarországnak még így is nagy mennyiségben kell importálnia. A kormánybiztos szerint az erőmű piaci elvek szerint működik majd, tiltott támogatás nincs a projektben. Tájékoztatott arról is, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar-orosz megállapodást, Oroszország alvállalkozókkal építi fel az erőművet. Erre ki fogják írni a pályázatot, amelyet nagy érdeklődés övez
8
különböző vállalatok, például az Alstom, a Siemens és a Rolls-Royce részéről. Az osztrák lapnak adott interjút a VG Online is szemlézte.
Romániában két közmeghallgatást is tartottak 2015. szeptember 30.
(fotó: mvmpaks2.hu)
A Paks II. projekttel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés folyamatának részeként Nagyváradon és Temesváron is szerveztek közmeghallgatást. A szeptember 28-án megrendezett nagyváradi és a szeptember 29-én megtartott temesvári fórumon Aszódi Attila kormánybiztos ismertette a beruházás aktuális állapotát, az új atomerőművi blokkok létesítésének és üzemeltetésének környezeti hatásait, részletesen kitért a nukleáris biztonsági követelményekre és paraméterekre is - közölte honlapján a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. A kérdések a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésével, a Dunára gyakorolt hatással, illetve a nukleáris biztonsággal kapcsolatban merültek fel. Bukarestben október közepén egy másik közmeghallgatást tartanak. A környezetvédelmi engedélyezés nemzetközi szakasza jövő héten Kijevben folytatódik. Az oroszok nem elégedetlenkednek a paksi bővítés miatt 2015. szeptember 30. Nem igaz, hogy az orosz fél elégedetlen lenne a paksi bővítés magyarországi előkészítésével - közölte a hvg.hu portállal Roszatom. Az orosz konszern arra a sajtóhírre reagált, miszerint az oroszok már reklamálnak a paksi bővítés lassúsága miatt. „Az orosz fél elégedett a Paks II. atomerőmű építése előkészítésének menetével. A projekt előkészületei az ütemterveknek megfelelően, a felek teljes és kölcsönös egyetértésével zajlanak" - közölte Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a magyar kormány az orosz féllel pontosan megszervezte a projektet, és az orosz atomenergetikai szakemberek nagyra értékelik a magyar szakemberek hozzáértését, akik jól ismerik a
9
nyomottvizes VVER-technológiát. "A magyar és orosz szakemberek magas szintű képzettségének és kompetenciájának köszönhetően Paks II. építésének előkészítése a tervezett ütemtervnek megfelelően halad, késés nincs" - tette hozzá. Előzőleg a vs.hu azt írta: nem tetszik az oroszoknak, hogy a magyar kormány lassítani igyekszik a paksi beruházás előkészítését addig, amíg az ezzel kapcsolatos uniós vizsgálatok lezajlanak. A portál szerint a Roszatom egyik vezetője személyesen kifogásolta néhány hete Pakson a bővítés magyar illetékeseinél az előkészítő munkálatok ütemét. A beszámoló szerint az orosz fél túl lassúnak tartja a magyar részről eddig megtett lépéseket, gyorsítaná például az engedélyezési eljárásokat. Függesztett-feszített hidat javasolnak a Dunára 2015. október 2.
(grafika: paksihirnok.hu)
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ átadta a fejlesztési tárcának azt a tanulmányt, amely alapján a kormány dönt: hol és milyen híd épüljön Kalocsa és Paks között - tudósított a paksihirnok.hu portál. Ahogyan korábban jelezték: függesztett-feszített hidat javasolnak, amely átmenet a gerendahíd és a ferde kábeles híd technológiája között. Ehhez hasonló az M43-as Tisza-hídja. Sitku László főmérnök, a KKK Híd Önálló Osztályának vezetője azt mondta: a leendő Kalocsa-Paks híd annyiban tér el attól, hogy nem trapézlemezes lesz, hanem tiszta beton. A nyomvonalról is megvan a szakmai javaslat: a „B” változatnak nevezett, Foktő-Baráka térségében kijelölt terület ígérkezik legideálisabbnak. Aszódi Attila kormánybiztos többször elmondta: nem az atomerőmű-építés miatt van szükség az új hídra, hanem azért, hogy a kalocsai régió is bekapcsolódhasson a beruházásba. A tervek szerint megépülne a Gerjent az atomerőművel közvetlenül összekötő út is. Az új úthálózattal a Kalocsa és a paksi atomerőmű közti távolság 11-12 kilométerre csökken. A szakmai javaslat tartalmazza kerékpárút építését is. Sitku László kiemelte: a térség szeretné az új híd megépítését és a kormányzat részéről is megvan az elhatározás. „Garmadával kell majd munkaerő az atomerőmű építéséhez. Így a Duna bal partján élők is munkához juthatnak majd”
10
- fogalmazott. Azt is elárulta, hogy úttörő a szakmában az az előkészítés, amely most zajlik. Részletesen feltérképezték a lehetőségeket, széles körben véleményeztetik az elképzeléseket, ily módon igyekeznek elkerülni azokat a csapdákat, amelyek késedelmet okozhatnak. Jövőre környezeti hatásvizsgálat zajlik majd, aztán kezdődhet a kivitelezés feszített tempóban, mert az a cél, hogy 2018 végére megépüljön a híd Kalocsa és Paks térségében - írta a portál.
Alternatív energia Jól működik a szegedi biogáz-erőmű 2015. szeptember 30.
(fotó: szegedma.hu)
A több mint fél éve átadott biogáz-erőmű beváltotta a hozzá fűzött reményeket - közölte Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „A jelenlegi kapacitáskihasználtság mellett a motor gázfogyasztása 550-580 köbméter/óra között mozog, mellyel 1000 kilowatt mennyiségű elektromos energia termelhető óránként. A 15 éves várható üzemeltetési időszak alatt - amennyiben a folyamatos hulladéklerakással biztosítható a gázképződés elérjük, illetve jelen számításaink szerint jelentősen meghaladjuk a tervezett 8000-8500 megawattnyi elektromos teljesítményt” - idézte őt a szegedma.hu portálon Varga Anna. Érdemes tudni, hogy a régi depóniatestben 2 millió 600 ezer köbméternyi hulladék van, amely 1984 óta halmozott fel Szegeden és a környékbeli településeken, vagyis bőven van miből zöld áramot termelni. Ha figyelembe vesszük az ott keletkező, lerakással ártalmatlanított háztartási hulladék mennyiségét, illetve annak szervesanyag-tartalmát, akkor várhatóan bővíteni kell a rendszert. Már most valószínűsíthető, hogy 20-25 biogáz-kút építésével még egy 500 kilowattos motor üzembe állítható. A beruházás valóban „zöld”: a biogáz-erőmű tervezett 15 éves működtetése alatt mintegy 31 millió köbméter metán légkörbe jutását akadályozza meg. Makrai László elmondta, hogy a depóniagáz metántartalma 50-52% között ingadozik, melyet folyamatosan
11
mérni tudnak, s így azt is, hogy mennyire tekinthető „zöldnek” a beruházás. Megjegyezte, hogy bár napjainkban a szén-dioxid-kibocsátás által okozott klímaváltozás van terítéken, érdemes tudni: a metán az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid mellett.
Nőhet a zöldenergiák aránya Európában 2015. október 3., szeptember 28. A megújuló energiák piaci jelenléte 30 százalékkal nőhet Európában a következő öt évben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint. A Magyar Idők c. lapban Zetelaki Réka idézte az előrejelzést: a szél-, a nap vagy a bioenergia részaránya legalább 25 százalékkal növekedhet 2020-ig. Az OECDországokat vizsgáló jelentés szerint Európában tavaly 21 gigawatt volt a megújuló energiakapacitás: ez a legalacsonyabb szint 2009 óta. Mindez leginkább a csökkenő támogatásoknak köszönhető. Európai szinten egyébként az energiarendszerek összekapcsolása volna a legfontosabb, ami jóval hatékonyabb megújuló energiás struktúra kiépítését segítené elő. Globálisan Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa állt élre az utóbbi években. Tavaly áramkapacitása 59 százaléka megújuló energiaforrásokból származott úgy, hogy nem nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. A jelentés szerint a világ megújuló energia részesedéséből 2013-ban 22 százalékot ért el Kína, míg 2020ra 26 százalékot jeleznek. A Portfólió arról írt, hogy 2014-ben Kína a világ legnagyobb energetikai befektetőjévé nőtte ki magát, miután 83 milliárd dollárt invesztált megújuló energiaforrásokba, elősegítve a szén-dioxid kibocsátásának csökkenését. Ez az USA beruházásához képest 117 %-kal nagyobb volt. Németországban bővült a szélerőművek termelése 2015. október 1.
(fotó: bdew.de)
12
A német szélerőművek több áramot termeltek az év első kilenc hónapjában, mint tavaly egész évben - derült ki a Német Energia- és Vízipari Szövetség (BDEW) által nyilvánosságra hozott adatokból. Január-szeptemberben 59 milliárd kilowattóra energiát állítottak elő a szárazföldön és tengeren is működő szélkerekek, szemben a tavaly 12 hónap alatt megtermelt 57,4 milliárd kilowattórával. Ez azt jelenti, hogy a szélenergia aránya egyértelműen emelkedik a német energiamixben. Az idei év első hét hónapjában az energia 13 százaléka származott szélerőművekből, míg tavaly egész évben mindössze 9 százaléka. A kiváló teljesítmény annak köszönhető, hogy idén szeles időjárás volt, emellett stabilan emelkedik a szélerőművek száma, különösen a tengerre telepítetteké. A tengeri szélkerekek termelték a szélenergia csaknem 8 százalékát januárszeptemberben. Németország célja az, hogy 2050-re az áramfogyasztás 80 százalékát fedezzék megújuló energiaforrásokból. Jelenleg ilyen forrásokból az energiaigény egynegyedét tudják fedezni, alapvetően szénerőművekben állítják elő az áramot. (hirado.hu/MTI)
A hazai energiaszektor hírei FŐGÁZ: lezárult a GDF SUEZ megvásárlása 2015. szeptember 29.
(fotó: napi.hu)
Lezárult a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) megvásárlása, így a cég a nemzeti közműszolgáltatás részeként biztosítja a földgázellátást több mint 750 ezer egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztójának - közölte az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ Zrt. Az MTI-nek eljuttatott közleményt az Energiainfó, a vg.hu, a Tőzsdefórum, a Napi, a Privátbankár, a Portfólió, az mno.hu, az inforadio.hu, az OrientPress, az Energiainfó is ismertette. Eszerint az újonnan állami tulajdonba került társaság vezérigazgatója Biczók András, a FŐGÁZ Zrt. kereskedelmi vezérigazgatóhelyettese lett. Horváth Péter, az ENKSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója, a FŐGÁZ Zrt.
13
elnöke a közleményben jelezte: a tulajdonosváltás a GDF SUEZ napi üzletmenetét nem befolyásolja, a fogyasztók a szolgáltatás minőségében semmiféle változást nem érzékelnek. Teendőjük sincs, hiszen cégvásárlással kerülnek a nemzeti közműszolgáltatási rendszerbe, a szolgáltatójuk viszont továbbra is a GSEM marad. A FŐGÁZ emlékeztetett: a GSEM megvételéről szóló szerződést szeptember 4-én írták alá GDF International S.A.-val. A tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, a folyamat a hatósági jóváhagyás után sikeresen lezárult. Németh Lászlóné államtitkár kiemelte: a társaság megvásárlásával folytatódik a nemzeti közműszolgáltatás kiépítése. Felidézte: "alig egy éve annak, hogy eldöntöttük, az állam belép a közműszolgáltatói szektorba. Ma arról beszélhetünk, hogy az év végéig a lakosság felét, jövőre pedig Magyarország összes, mintegy 3,4 millió lakossági fogyasztóját az állam fogja ellátni földgázzal". A FŐGÁZ megvette a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. részvényeinek 99,93 százalékát, azaz minden ingatlanát, know-how-ját, ideértve az engedélyesi tevékenységhez szükséges HR-, infrastrukturális, pénzügyi, számlázási és informatikai rendszert is. Az eszközalapú vagyonértékelést nemzetközileg elismert, független szakértők végezték. A FŐGÁZ az ellátásbiztonságot és a költséghatékony működést szem előtt tartva döntött a hat megye egyetemes szolgáltatását ellátó társaság felvásárlása mellett. Az akvizícióval a FŐGÁZ olyan szakmai tudáshoz és technológiai infrastruktúrához jutott, amely jelentősen megkönnyíti a további, mintegy 1,8 millió egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztó átvételét - olvasható a közleményben.
Új vezérigazgató a FŐGÁZ-nál 2015. október 1.
(fotó: enksz.hu/fogaz.hu)
Králik Gábor lett a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó FŐGÁZ Zrt. új vezérigazgatója október 1-jétől - tudatta az ENKSZ Zrt. az MTI-vel. Laczó Sándor, a FŐGÁZ eddigi vezérigazgatója az ENKSZ Első Nemzeti
14
Közműszolgáltatónál az elnök-vezérigazgató integrációs tanácsadójaként folytatja munkáját - írta az inforadio.hu, a Portfólió, az mfor.hu, a vg.hu, a hirado.hu, az Index, a Napi, a magyarhirlap.hu. Králik Gábor már 2014 áprilisa óta segíti a FŐGÁZ munkáját a társaság igazgatóságának tagjaként. A 39 éves közgazdász a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Az elmúlt években az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. földgázüzletági vezérigazgatóhelyetteseként és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. elnökeként a hazai földgázellátás biztonságának megteremtéséért felelt. Új beosztásában kiemelt feladatának tekinti az ellátásbiztonság szavatolását és minőségi szolgáltatás nyújtását úgy, hogy a FŐGÁZ a nemzeti közműszolgáltatás részeként mindent megtesz a rezsicsökkentés tartóssá tételéért. A FŐGÁZ Laczó Sándor elmúlt egy évben végzett munkájának köszönhetően már most az egyetemes gázszolgáltatási piac legnagyobb szereplője.
ELMŰ-ÉMÁSZ: októberben döntenek a szolgáltatás átruházásáról 2015. szeptember 29. Az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. részvényesei a társaságok október 20-ra összehívott rendkívüli közgyűlésein döntenek az egyetemes szolgáltatás átruházásáról - a BÉT honlapján megjelent közgyűlési előterjesztést az inforadio.hu, az atv.hu, a hvg.hu is közreadta. A két cég átruházza egyetemes szolgáltatói tevékenységét az általuk 2015. augusztus 26-án alapított ELMŰÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re, ehhez szükséges a tulajdonosi fórum döntése. A társaságok közgyűlései döntenek arról, hogy kérelmet adnak be az egyetemes szolgáltatói engedély visszavonására a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz, valamint átruházzák az egyetemes szolgáltatást az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-re. A közgyűlések felhatalmazzák az igazgatóságokat arra, hogy meghozzanak minden olyan döntést, aláírjanak minden olyan okiratot, amely szükséges az intézkedések végrehajtásához. A gázpiac után az árampiacon is megjelenik az ENKSZ Zrt. 2016 januárjában. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára szeptember elején azt mondta, tartani tudják a tervezett ütemet. A kormány és az RWE májusban aláírt szándéknyilatkozata alapján egyebek mellett 2016 januárjában átveszik az ELMŰ-ÉMÁSZ egyetemes szolgáltatási üzletágát. Az államtitkár akkori közlése szerint folynak tárgyalások egy másik lakossági áramszolgáltató céggel is.
15
MEHI, Energiaklub: szükség lenne uniós lakossági energetikai pályázatokra 2015. október 1., 2.
(fotó: kormany.hu)
A Magyar Energiahatékonysági Intézet értetlenül fogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentését: uniós forrásokból nem lesz lakossági energetikai pályázat a 2014-2020-as ciklusban - az intézet közleményéből a Napi, a 24.hu, a ProfitLine/MTI is idézett. Lázár János a Portfólió gazdasági konferenciáján beszélt arról, hogy uniós pénzből nem lesz lakossági energiakorszerűsítési program, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energiakorszerűsítésre. A MEHI Nonprofit Kft. közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív programban (KEHOP, TOP, VEKOP) különítették el - emlékeztetett a MEHI. Ha ezekből a közintézmények felújítására további pénzeket fordít a kormány, azt kockáztatja, hogy az épületenergetikai stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia fogyasztáscsökkentést tűzött ki 2020-ig, de a középületek energetikai felújításával elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi. A MEHI közölte azt is, hogy a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. Az intézet számításai szerint a támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, és évente akár 70 milliárd forinttal növelné a költségvetés adóbevételeit. Érthető törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja a felújítási költségek finanszírozásába, de állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy lakossági rezsicsökkentő felújítási hullám - érvelt a közlemény. Az Energiaklub szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020
16
időszak uniós forrásaiból. Ez az energiapolitika tartósítja a lakosság energiafüggőségét és a magas rezsiszámlákat - ismertette az Energiaklub véleményét a Napi, a nol.hu, a Portfólió, a piacesprofit.hu.
Bírság kötbérfizetés elmulasztása miatt 2015. október 1., 2.
(fotó: mekh.hu)
Három áramelosztó társaságot összesen 56 millió forintra bírságolt a MEKH, mert nem hárították el határidőre a szélsőséges időjárás miatt történt üzemzavarokat, illetve nem fizették meg a jogosan járó kötbért. Négy villamosenergia-ipari elosztónál ellenőrizték a garantált szolgáltatások teljesítését a 2013. márciusi szélsőséges időjárás kapcsán, és három esetben hoztak elmarasztaló határozatot. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t 50 millió, az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t 5 millió, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t 1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a MEKH. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-nek előírta, hogy a ki nem fizetett - 350 millió forint - kötbért a határozatok közlését követő 30 napon belül fizesse meg a felhasználóknak. Az ellenőrzésnél a hivatal megállapította, hogy az engedélyesek nem vagy csak késedelmesen tettek eleget kötbérfizetési kötelezettségüknek. A szélsőséges időjárásban történt üzemzavarok elhárításánál a társaságok nem teljesítették a hivatal garantált szolgáltatásokra vonatkozó határozatában előírt helyreállítási időtartamokat. A garantált szolgáltatási rendszer a felhasználók szolgáltatáskiesés miatti anyagi jellegű ellentételezését írja elő arra az esetre, ha az engedélyes az előírt elhárítási, helyreállítási időket nem tartja be. A hivatal a határozatokkal a felhasználók vagyoni érdekeit tartotta szem előtt. A bírságok mértékének meghatározásakor pedig számos körülményt mérlegelt, így különösen a felhasználók számát, az őket megillető, ki nem fizetett kötbér összegét, az érintett cég árbevételét, továbbá a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéseiket - a hivatal közleményét a Napi, az inforadio.hu, a Tőzsdefórum, a ProfitLine, a Magyar Nemzet is átvette.
17
Külföldi energiaszektor Tovább erősödhet a NAÜ szerepe 2015. szeptember 28.
(fotó: oah.hu)
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 59. közgyűlésén a tagállamok elfogadták azokat a kulcsfontosságú határozatokat, amelyek a következő években tovább erősíthetik a NAÜ nukleáris tudomány és technológia, nukleáris biztonság és védettség terén végzett tevékenységét. A szeptemberben megtartott közgyűlésen mintegy háromezren vettek részt. Megvitatták a nemzetközi szervezet működésének jövő évi irányait és költségvetését. A magyar delegáció tagja volt többek közt Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, két főigazgató-helyettese, Hullán Szabolcs és Horváth Kristóf - tudósított honlapján a hivatal. A delegációt Aradszki András energetikai államtitkára vezette. Yukiya Amano, a NAÜ főigazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tudomány és technológia fejlesztése által továbbra is nagymértékben hozzájárulhat a világ lakosságának jólétéhez. Felhívta a figyelmet a fukusimai atomerőmű-baleset okairól és következményeiről készített jelentésre, amely szerinte jó alapot ad a nukleáris biztonság globális növeléséhez. Kiemelte a nemzetközi szervezet szerepét a Cselekvési Terv (Action Plan on Nuclear Safety) végrehajtását követő, érzékelhető biztonságnövekedésben. A biztosítéki ellenőrzések kapcsán külön szólt arról: a NAÜ Kormányzó Tanácsától megkapta a felhatalmazást, hogy Irán nukleáris területen vállalt kötelezettségei teljesítését az átfogó nukleáris megállapodás alapján figyelemmel kísérje. Az Országos Atomenergia Hivatal képviselői szakértői megbeszéléseket is folytattak Finnország, Törökország, az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Horvátország, a Belarusz Köztársaság, az Egyesült Államok, Irán, Szlovákia, Szlovénia és Csehország társhatóságaival. Tájékoztatták egymást az új atomerőművi blokkok kapcsán felmerülő hatósági feladatokról, a szervezeti változásokról, az üzemidő-hosszabbítás tapasztalatairól.
18
Új atomreaktorok kellenek Oroszországnak 2015. szeptember 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Új atomerőművek, reaktorok építését feltételezi Oroszország 2035-ig szóló energetikai stratégiája. Az atomenergiainfo.hu tudósítása szerint Alekszandr Novak miniszter a tárca társadalmi tanácsának ülésén elmondta: összesen 20 gigawatt teljesítményű új reaktorokra lehet szükség a következő húsz évben. Az orosz áramtermelés jelenlegi kapacitása 250 gigawatt, a tervek szerint 2035-ig ezt 312-re növelik - idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a minisztert, aki közölte: a vízi erőművektől 10, a hőerőművektől 24, az alternatív energiaforrásoktól mintegy 8,5, az atomenergiától pedig 20 gigawattnyi növekedést várnak. Az energiapiacon korábban vita folyt arról, hogy az áramfogyasztás stagnálása miatt nem kellene-e kevesebb nukleáris és vízerőművet üzembe helyezni - írta a hírügynökség, és közvetve Novak is megerősítette ezt az információt. Mint a miniszter elmondta: szakértők körében eszmecsere zajlott a jelenlegi atomenergiai kapacitásról, az atomerőművek szerepének esetleges növeléséről, az általa idézett energetikai stratégia azonban már egyeztetett álláspontot tükröz. Hét év múlva adnák át a törökországi atomerőművet 2015. szeptember 29., 27.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
2022-ben helyeznék üzembe Törökország első, orosz közreműködéssel épülő atomerőművét - derült ki a két állam elnökének megbeszélésén. Recep Tayyip Erdogan török államfő Európa egyik legnagyobb mecsetjének avatására utazott Moszkvába, ott tárgyalt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. A találkozójukról kiadott tájékoztató szerint a Földközi-tenger partján fekvő Mersin közelébe tervezett akkuyui erőmű átadása hét év múlva esedékes. Miként az
19
Atomenergiainfó jelezte: ha a bejelentés mind a négy, egyenként 1200 megawattos reaktorra vonatkozik, akkor ez az eredetileg tervezettnél gyorsabb menetrendet jelent. Az eddigi hírek ugyanis arról szóltak, hogy az első blokkot várhatóan 2019-ben, a negyediket 2023-ban helyezik üzembe. Az erőmű építéséről 2010 májusában állapodott meg Oroszország és Törökország. Ez lesz az első olyan atomerőmű a világon, amely build-own-operate (BOO), azaz építsdbirtokold-üzemeltesd elv alapján működik majd: a Roszatom beruházásában épül, és a reaktorok tulajdonosa, egyben üzemeltetője is az orosz vállalatok túlnyomórészt a Roszatom leánycégei - által alkotott projekttársaság, az Akkuyu Nuclear lesz. Az építési munkálatok mintegy 40 százalékát végezhetik el török vállalatok. A beruházás értékét 20 milliárd dollárra becsülik. Az akkuyui reaktorok a tervek szerint 60 éven át folyamatosan üzemelnek és a török energiafogyasztás mintegy 7 százalékát adják. Orosz közreműködéssel készül új, negyedik generációs atomreaktort építeni Franciaország - olvasható a portál másik cikkében. Mint Christophe Béhar, a francia atomfelügyelet nukleáris energetikai igazgatója, a francia atomenergetikai társaság elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta: nátriumhűtéses, gyorsneutronos reaktort terveznek a Marcoule város közelében lévő nukleáris telepre, vagyis olyan technológiát, amely a zárt üzemanyag-ciklusú energiatermelésnek köszönhetően minimális atomhulladékkal jár és különösen biztonságos. Ebben Oroszország világelső, így a franciák a Roszatom szakértőit szemelték ki, az együttműködés konkrét formáit pedig jövőre készülnek meghatározni. Várhatóan a Roszatom és a francia atomfelügyelet megállapodásának aláírása után dolgozzák ki a menetrendet. Meghosszabbították két reaktor üzemidejét Belgiumban 2015. október 1.
(fotó: electrabel.com)
Tíz évvel meghosszabbították két atomreaktor üzemidejét Belgiumban: a felügyeleti hatóság jóváhagyta, hogy a 40 éve működő reaktorokat csak 2025ben kelljen végleg leállítani. A döntés az Electrabel belga energiaszolgáltató által üzemeltett, az Antwerpen közelében fekvő doeli atomerőmű 1-es és 2-es
20
blokkjára vonatkozik. A Doel-1 reaktort idén februárban lekapcsolták a hálózatról, a Doel-2-est pedig december 1-jén állították volna le végleg. Ezt a két reaktort számolták volna fel először egy 2003-as törvény alapján. E jogszabály értelmében 2015 és 2025 között fokozatosan lemondott volna Belgium az atomenergiáról, és az országban működő két atomerőmű hét reaktorát sorra állították volna le. A törvényt azonban módosították, kitolva a legkorábbi határidőt 2025-re. A kormány és a parlament a közelmúltban hagyta jóvá a két doeli reaktor üzemidejének tíz évvel történő meghosszabbítását, amelyet még a belga szövetségi nukleáris hatóságnak (FANC) is engedélyeznie kell. Az Engie (korábbi nevén GDF SUEZ) francia energiaszolgáltató tulajdonában álló Electrabel áprilisban nyújtotta be a hatóságnak a két reaktor biztonságos működtetését célzó intézkedési tervét. Az FANC úgy ítélte meg, hogy a terv megvalósítható, ezért kiadta a feltételes engedélyt az üzemidő meghosszabbítására. A végleges engedélyt azután kaphatja meg az Electrabel, hogy a két reaktor tartályát ultrahangos vizsgálattal ellenőrizte. A Liége közelében fekvő Tihange erőmű három blokkja közül az egyes (amelyet ugyancsak idén kellett volna leállítani) már korábban megkapta az engedélyt az üzemidő meghosszabbítására. Ez alapján 2025-ig működhet, és ez a tízéves időszak éppen október elsején indult el. Az Electrabel azt is bejelentette, hogy két hónappal tovább tolódik - novemberről januárra - a doeli erőmű hármas és a tihange-i erőmű kettes blokkja tervezett újraindításának időpontja. A két blokkot tavaly márciusban állították le újabb vizsgálatok elvégzésére, miután 2012 nyarán repedéseket találtak a reaktortartályokon. Elvileg már július 1-jén üzembe kellett volna helyezni azokat, de az FANC még mindig vizsgálja az Electrabel által átadott dokumentációt, így egyelőre nem adja ki az újraindításhoz szükséges engedélyt.
A Gazprom vitatja Brüsszel állításait 2015. szeptember 28.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom elküldte válaszát arra a nyilatkozatra, amelyet áprilisban fogadott
21
el Brüsszel az EU trösztellenes szabályainak vélt megsértése miatt. Az orosz cég továbbra is vitatja a bizottság gyanúját a piaci erőfölénnyel való visszaélésre - írta a Bruxinfó. „A Gazprom állítólagos túlárazásával kapcsolatban (…) válaszunk bizonyítékkal és adatokkal támasztja alá, hogy a bizottság következtetései gazdaságilag és jogilag miért megalapozatlanok” - közölte a gázipari cég, kiemelve: a konzultációknak folytatódniuk kell, hogy kölcsönösen elfogadható eredménnyel záruljon a vita. Az EB 12 hetet adott a kifogások megválaszolására. Mivel a határidő nyáron lejárt, a vállalat vélhetően hosszabbítást kapott. Érdekességként jegyezte meg a portál, hogy az orosz állam többségi tulajdonában lévő energiacég a minap a vita lezárását célzó ajánlatot is átadott, amelyben vélhetően több kifogásolt területen engedményeket helyezett kilátásba. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy a trösztellenes eljárásban feltett kérdéseket is meg kellett válaszolni. Az Európai Bizottság áprilisban úgy vélte: a Gazprom a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiát követett, amikor nyolc uniós tagállammal (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia) aláírt szerződésben megtiltotta a gáz határokon át történő továbbértékesítésének lehetőségét. A versenyjogi uniós biztos akkori sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Brüsszelnek nem a céggel, hanem a gyakorlattal van problémája. Ha az EB elmarasztalná az orosz vállalatot, éves bevételének akár 10 százalékára is megbírságolhatja. A Gazprom bevételei tavaly elérték a 356 milliárd dollárt. Amennyiben sikerülne rendezni a vitát, a cégnek nem kellene bűnhődnie múltbéli jogellenes magatartása miatt, csupán gyakorlatán kellene változtatnia.
Megkötötte az üzletet a Gazprom és a BASF 2015. október 1., 2.
(fotó: gazprom.ru)
Lezárult az eszközcsere-ügylet a német BASF vegyipari és az orosz Gazprom között - olvasható a két cég közös közleményében. A Gazprom megszerezte a BASF Wintershall nevű cégének európai gázkereskedelemmel és gáztárolással foglalkozó Wingas és Wieh & Wiee vállalatainak 100 százalékát, tovább 50
22
százaléknyi részesedést a Winz cégben, amely az Északi-tengeren végez olaj- és gáztermelést, illetve kutatást. Cserébe a Wintershall 25,01 százaléknyi részesedéshez jutott a Gazprom Szibériában található urengoji gázmezőjén két blokk feltárását és kiaknázását célzó projektben. Németország földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados. (Tőzsdefórum/MTI) A harmadik negyedévben 41,4 milliárd köbméter földgázt szállított a Gazprom Európába és Törökországba, 23 százalékkal többet, mint egy évvel korábban közölte a cég vezérigazgatója, Alekszej Miller. Szeptemberben 13,3 milliárd köbméter volt az orosz gázexport, 24 százalékkal több a 2014 szeptemberinél. Németország, az orosz földgáz legnagyobb európai importőre a harmadik negyedévben 11,2 milliárd köbmétert vásárolt, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Olaszország importja 69 százalékkal, 7 milliárd köbméterre emelkedett. A földgáz ára hat-kilenc havi késéssel követi a nyersolaj világpiaci árának alakulását. Az európai importőrök a hidegre készülve, az árcsökkenést kihasználva növelték vásárlásaikat. (Magyar Nemzet Online/MTI)
Az ukrán kormány csökkenti a gáz árát 2015. szeptember 30. Az ukrán kormány jóváhagyta a lakossági gázfogyasztás minimális díjának mértékét a téli fűtési szezonra - közölte Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kabinet kijevi ülésén. Miként a hirado.hu, a Tőzsdefórum, az MNO, a GazdPort/MTI beszámolójából kitűnt: kétszáz köbméter havi fogyasztásig a piaci ár felét kell megfizetni. Októbertől április végéig kétszáz köbméter 720 hrivnyába, azaz 9400 forintnál kevesebbe fog kerülni. Ez a kedvezmény csak azoknak jár, akik gázzal fűtenek, és a havi 200 köbméter fölötti részért már piaci árat kell a lakosoknak fizetniük. Piaci árat számolnak azoknál is, akik csak főzésre használnak gázt. Az árkülönbséget az állam dotálja a költségvetésből. Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás szerint április 1-jén jelentősen, a korábbi 3,3-szorosára emelték Ukrajnában a gáz árát. Az IMF ugyanis a hitelprogram felújításának egyik feltételeként szabta Ukrajnának, hogy emelje a lakossági gáz díját piaci szintre.
23
Jacenyuk közölte továbbá: Ukrajnának 1,3 milliárd dollárra van szüksége ahhoz, hogy földgázt importáljon a 2015-2016-os fűtési szezonra. Kifejtette, hogy félmilliárd dollár már az ukrán állami gázvállalat számláján van. Félmilliárdos hitelt - állami garanciavállalás mellett - a Világbank utal a vállalatnak év végéig, továbbá az ukrán kormány bízik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pozitív döntésében is.
Hírek röviden 2015. szeptember 30. Szolnokon felavatták a város első, elektromos autót töltő oszlopát, egy DBT gyártmányú villámtöltőt. A Nissan Central and Eastern Europe, a szolnoki önkormányzat és az E.ON együttműködésében telepítették a Sólyom utca és a Tófenék út kereszteződésébe, ahol száz méteres körzetben kávézó, bevásárlóközpont és piac is van. A villanyautósoknak sem a töltésért, sem a parkolásért nem kell fizetniük. (vezess.hu) 2015. szeptember 29. Korszerűbb lett és bővült Pécs távhőrendszere azzal a mintegy 569 millió forintos beruházással, amelyet a városi szolgáltató Pétáv Kft. fejezett be. Összesen két km elavult szakaszt cseréltek le előre szigetelt vezetékekre, így csökken a hőveszteség. A kivitelezés része volt az Ércbányász lakótelep csatlakoztatása a távhőhálózathoz, ezáltal újabb 92 lakásban élvezhetik a távhő előnyeit, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig csökken. (stop.hu/MTI) 2015. szeptember 28., 29. A Royal Dutch Shell leállította a környezetvédők által korábban kifogásolt olajfúrást Alaszka partjainál, mert a feltárások első szakasza csalódást hozott. A cég eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására. Becslések szerint a Földnek ebben a régiójában található a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde. (Privátbankár/MTI) Közben bolgár illetékesek közölték: a brit-holland Royal Dutch Shell kap olajkutatási koncessziót Bulgária fekete-tengeri parti vizein. (Tőzsdefórum/MTI)
Összeállította: László Judit
24
