1
MVM Hírlevél III. évfolyam, 2014. május 5.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Ausztriában végződik a Déli Áramlat: módosulhatnak a hazai tervek? Ötmilliárdos osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. Bezár a Márkushegyi Bányaüzem
2 2-3 3-4
A cégcsoport hírei Változnak a készletezés szabályai az atomerőműben Nem épül vízlépcső a paksi bővítés miatt Közmeghallgatások az atomerőműről Csaknem 3 milliárdért bővítik a bátaapáti radioaktív hulladéktárolót Szerződést kötött az MVM OVIT Zrt.-vel a NISZ Útban az egységes energiapiac felé
5-6 6-7 7 8 8-9 9
Szponzorálás Győri győzelem az MVM EHF FINAL4 mérkőzésen Rapport nyerte az I. MVM Sakk Kupát Új időszaki kiállítás az Atomenergetikai Múzeumban
10 10-11 11-12
Alternatív energia itthon és külföldön Egységes töltőjük lesz a villanyautóknak az unióban Biogáz üzem épül Balassagyarmaton
12-13 13
A hazai energiaszektor hírei Ukrajna Magyarország felől is kap gázt Az EB törvényszéke elutasította a hazai erőművek keresetét Százmilliárdokat hozott a háztartásoknak a rezsicsökkentés
14 14-15 15-16
Külföldi energiaszektor Radioaktív hulladékot szállítottak Japánba Nagy-Britanniából Szándéknyilatkozat: Ausztriába tart a Déli Áramlat A Krím-félszigetet is összekötik a Déli Áramlattal? Oroszország ellenzi az EU Harmadik Energiacsomagját Szlovákiából is érkezik gáz Ukrajnába A gázszállítás elakadására figyelmeztet a Gazprom - Nőtt Ukrajna adóssága Oettinger: május végéig zavartalan lesz a gázszállítás Európába Az unió egységes árat szeretne az orosz földgázért minden tagállamnak Jelentősen drágult a gáz Ukrajnában
16 17-18 18-19 19 20 21-22 22 23 23 Hírek röviden 24 Kitüntetések átadása az atomerőmű majálisán - Új vezérigazgató-helyettes a FŐGÁZ-nál Magyarország az IRENA tagja lenne
2
Hírek az MVM-ről Ausztriában végződik a Déli Áramlat: módosulhatnak a hazai tervek? 2014. április 30., május 2.
(fotó: gazprom.ru)
A Déli Áramlat „visszatér” Ausztriába - erről írt alá szándéknyilatkozatot Alekszej Miller, a Gazprom igazgatósági elnöke és Gerhard Roiss, az OMV vezérigazgatója. A vezeték végpontja a Baumgartenben lévő gázelosztó központban lesz. Az Oroszországból kiinduló cső a Fekete-tenger alatt éri el a bulgáriai partokat, ahonnan Szerbián és Magyarországon keresztül jut el Ausztriába. A VG Online a hír kapcsán arról írt, hogy Ausztria eléréséhez meg kell valósítani a projektnek azt az eredeti tervekben is szerepelt változatát, amely egy időre lekerült a térképről: vagyis Magyarországot át kell szelnie egy Szerbia felől belépő és az osztrák-magyar határon kilépő vezetéknek. A portál szerint ezt a projekt magyarországi szakasza megvalósítására és a létesítmény majdani üzemeltetésére létrehozott magyar-orosz Déli Áramlat Zrt. fogja lefektetni. A társaság már dolgozik a Déli Áramlatnak a szintén Szerbiából belépő és Szlovéniánál kilépő, mintegy 600 millió euróba kerülő szakasza építésének előkészületein is, e csövön Szlovénia kaphat majd orosz gázt - jelezte a lap. A napi.hu szerint az osztrák-orosz szándéknyilatkozat azt is jelenti, hogy a vezeték jóval hosszabban érinti Magyarországot, erősítve az ország tranzitszerepét. (Részletek a megállapodásról és a Déli Áramlatról a külföldi hírek között)
Ötmilliárdos osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. 2014. április 28.
(fotó: napi.hu)
A tavalyi 20 milliárd forint helyett ötmilliárd, azaz részvényenként 1460 forint osztalék kifizetéséről döntött a Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése - írta a napi.hu. A
3
hazai áramtermelés több mint 20 százalékát adó erőmű tavaly 6,2 terawattóra áramot termelt, ebből 5,4 terawattórát értékesített. Az alapvetően lignitet használó erőmű az áram 9 százalékát 370 ezer tonna biomasszával állította elő. Tavaly 18 milliárd forint adózott nyereségről számolhatott be a cég, 2013-ban azonban csak 10,5 milliárdot termelt az adózás után. A nyereség csökkenésének fő oka az Európai Unió új klímapolitikai szabályozása (a szén-dioxid-kvótákat idén már teljes egészében ki kell fizetni a korábbi 30 százalék helyett). A másik fő ok a megnövekedett közteher, hiszen a megemelt Robin Hood adóval együtt a társaságot már 50 százalékos adó terheli. Az idei évre a társaság 5,5 terawattóra értékesítéssel számol, ebből 75 gigawattóra zöldáram. Miközben az áram ára esik, a nyereség szintjét drasztikus költségcsökkentéssel kívánja tartani a társaság: a létszámot 400 fővel, a bérköltséget 10 százalékkal csökkentették. A 2014-től bekövetkezett jelentős árbevétel-kiesés miatt - költségcsökkentés nélkül - az erőmű idén veszteséges lenne. A kitörési pontot Valaska József vezérigazgató a megújuló energiában látja - írta cikkében Almás Andor, akinek a hivatkozás szerint van erőmű-részvénye. A nol.hu felidézte, hogy az 1995-ös privatizáció óta a visontai egység többségi, irányító részvénycsomagja a német RWE tulajdonában áll. Kisebbségi csomagot birtokol az RWE-vel együtt szavazó német EnBW és 25,5 százaléka van az állami MVM Zrt.-nek. A paksi atomerőmű után a Mátrai Erőmű Zrt. termeli Magyarországon a második legtöbb áramot - írta a portál, melynek közgyűlésről szóló információit nem kívánta kommentálni a cég.
Bezár a Márkushegyi Bányaüzem 2014. május 1.
(fotó: vert.hu)
Év végén megszünteti termelését Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A bezárás összesen 675 ember munkahelyét érinti, de jelentős létszám részt vesz majd a terület 2018-ig tartó helyreállításában - a bányát működtető Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója erről
4
az MTI-nek beszélt. Nyilatkozatát a legtöbb portál átvette: a napigazdasag.hu, a VG Online, az Észak Online, a figyelo.hu, a Magyar Nemzet Online stb. Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint a bányában 525 dolgozót és 150 külsőst foglalkoztatnak - ők egy bányászati társaság alkalmazottai és határozott időre, év végéig vállalták a munkát. A saját dolgozók közül 280-an már most is jogosultak átmeneti bányászjáradékra, a többiek esetében vizsgálják a lehetőségeket. "Csak annyi saját emberünknek leszünk kénytelenek felmondani, akik már nem szükségesek a földalatti rekultivációs munkához. Az első csoportos létszámleépítés nem éri el majd a 100 főt. A földalatti munkák befejezése után 2016-ban újabb csoportos létszámcsökkentés várható, mert az eszközök és haszonanyagok kimentése után bezárnak a földalatti létesítmények" - mondta Kovács András Zoltán. Minden saját dolgozónak - a végkielégítés mellett - alanyi jogon jár 1,6 millió forint újrakezdési támogatás. Átképzési támogatást is igénybe vehetnek olyan szakma elsajátításához, amellyel biztos munkahelyet találhatnak. Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér-támogatás folytatására. A szénfillér a versenyképtelen szénbányák bezárására adott támogatás, amelyet már 2002-től beépítettek az áram árába. Ez egyenlíti ki a Vértesi Erőmű Zrt. bányászati tevékenységének veszteségét, amely évente mintegy hat milliárd forint. A szénfillér nélkül az erőmű csődbe menne - jelezte a vezérigazgató és közölte: a bánya bezárására, a terület helyreállítására, a munkaügyi intézkedésekre összesen 42,2 milliárd forintot kell fordítani. Ez az összeg az áram árába beépített szénfillérből képződött, illetve képződik 2018-ig, a helyreállítás után a támogatás már nem terheli a fogyasztókat. A Vértesi Erőmű Zrt. látja el hővel Oroszlányt és Bokodot. Az erőművet fokozatosan megújuló erőforrások égetésére állítják át, de 2015-ben még jelentős marad a széntüzelés aránya, amit vásárolt tüzelőanyaggal kell megoldani. Jelenleg a szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet" - mondta a vezérigazgató. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptőkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erőművet megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti - jelentette be márciusban Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese. (MVM Hírlevél, 2014. március 17.)
5
A cégcsoport hírei Változnak a készletezés szabályai az atomerőműben 2014. április 30.
(fotó: paksihirnok.hu)
Módosítja a fejlesztési miniszter az atomerőmű energia-készletezéséről szóló rendeletet. A kormány honlapján megjelent tervezetet az Elemzésközpont, a hirado.hu és a paksihirnok.hu is ismertette. Eszerint az előírt készlet mennyisége nem változik: az atomerőműnek a jövőben is legalább kétévnyi áramtermelést fedező energiahordozó-készletet kell tartania, beleértve a biztonsági és a normatív készletet. Az új előírások azonban már figyelembe veszik, hogy a fejlesztések eredményeképpen mérséklődött az üzemanyag-felhasználás, így a beszerzések száma csökkenthető. A tárca az MTI kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy az atomerőművekre előírt rendelkezés nem minden esetben igazodik a reaktorok üzemeltetési sajátosságaihoz. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója közölte: a módosítás az áramellátás biztonsága szempontjából nem jelent tényleges változást, hiszen eddig is két évre elegendő üzemanyagot tároltak. Az atomerőműben az elmúlt években jelentős hatékonyságnövelő intézkedések történtek, az üzemanyag-felhasználás csökkent, mert a korábbinál hosszabb ideig használhatók a fűtőelemek. Ez lehetővé teszi, hogy az üzemanyag-beszállításokat évi két-három alkalomra csökkentsék a korábbi négy helyett. Kovács Antal jelezte: az atomerőműben jelenleg zajlik egy másik, szintén fontos hatékonyságjavító fejlesztés, amelynek eredményeként a reaktorok üzemanyag-betöltését nem évente, hanem csak 15 havonta kell elvégezni. A jogszabályalkotó figyelembe veszi ezeket a fejlesztéseket és elsősorban a készlet-visszatöltési előírásokat módosítja jegyezte meg. A tervezet megkülönbözteti a normatív és biztonsági energiahordozókészletet. A termelők normatív készleteiket felhasználhatják energiatermeléshez, de kötelesek azokat feltölteni. Most a normatív energiakészlet egyévnyi mennyiség, ez nem változik. A biztonsági készletet viszont a termelők csak rendkívüli helyzetekben, a MEKH elnökének engedélyével
6
használhatják fel. A készlet mennyisége - a mostani szabályok szerint - az atomerőműnél legalább egyévi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléshez szükséges üzemanyag, a reaktorba berakott üzemanyagon kívül. A módosítás szerint a biztonsági készlet annak az üzemanyagnak a mennyisége, amely (a normatív készletben lévő üzemanyaggal együtt) legalább kétévi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermelést fedez. A kétféle készletet az erőmű telephelyén és a reaktorban tárolják - ismertette a kommunikációs igazgató.
Nem épül vízlépcső a paksi bővítés miatt 2014. április 29., 30.
(fotó: pakspress.hu)
A paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt nem számol a Duna torlasztásával az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. - ez derült ki Németh Lászlóné miniszter Szél Bernadett (LMP) képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. A parlament honlapján közzétett levélből több portál idézett az MTI nyomán: a hirado.hu, a pakspress.hu, a metropol.hu, az InfoRádió, a Magyar Nemzet Online, az mfor.hu, a vs.hu, közölte a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap. A fejlesztési tárca vezetője azt írta: az atomerőművet jelenleg egy nagyjából 1,4 km hosszú hidegvíz-csatorna látja el hűtővízzel. A megfelelő mélységű és keresztmetszetű csatorna kialakításával a szükséges vízmennyiség természetes módon, biztonságosan eljuttatható a Dunából a hűtővizet kiemelő szivattyúállomásokig. A tájékoztatás szerint ez a csatorna szolgálja majd ki a tervezett új blokkokat, ezért szükséges a mélyítése - a tervezett bővítésnél és mélyítésnél figyelembe veszik a folyómeder "belátható időn belüli" mélyülési ütemét is. A meglévő és tervezett új blokkok előreláthatólag 5-6 évet üzemelnek párhuzamosan. Az időszakban a Dunából kiemelt friss víz mennyisége nagyjából a jelenlegi 2,3-szorosára nő, a mostani blokkok leállítása után pedig ez a mennyiség a jelenlegi vízkivételi mennyiségnek körülbelül 1,3 szorosát teszi majd ki. Így az új blokkok önálló üzemelésekor a Dunából kiemelt friss víz mennyisége nem jelent jelentős többletet a mostani mennyiséghez képest. A miniszter közölte: a hazai és nemzetközi szabályozás szerint az erőművek biztonságos hűtővízellátását konzervatív módon kell tervezni, ezért a meglévő hidegvíz-
7
csatornát csak úgy lehet bővíteni és mélyíteni, hogy az a Duna duzzasztása nélkül képes legyen a létesítmény biztonságos hűtővíz-ellátására. A folyóból kiemelt hűtővíz hőmérséklete az atomerőművi blokk kondenzátoraiban 8 fokkal emelkedik meg, a felmelegedett hűtővíz a melegvíz-csatornán jut vissza a Dunába. Az új blokkok hűtővizének visszajuttatásához olyan intenzív elkeveredést biztosító vízbevezetési létesítményt alakítanak ki, amelynek feladata a visszavezetett hűtővíz hőmérsékletét az előírt határértékek között tartani, így a hőmérsékletemelkedés jóval az ökológiailag tolerálható küszöbérték alatt marad az új és a meglévő blokkok esetében egyaránt olvasható a levélben. A Napi Gazdaságban Leszák Tamás ehhez hozzátette, hogy sem a Teller-, sem a Lévai-projekt nem számolt a Duna torlasztásával, és - miként a levélből kitűnik - a bővítésre létrehozott projektcég, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. sem tervezi e kérdéskör vizsgálatát.
Közmeghallgatások az atomerőműről 2014. április 30.
(fotó: facebook.com/MVMPaks2)
Több témában is közmeghallgatást tart az Országos Atomenergia Hivatal emlékeztetett a Paksi Hírnök. Május 5-én 13 órakor a „Telephely vizsgálati és értékelési engedélykérelem” témájú meghallgatásra várják az érdeklődőket, majd május 6-án szintén 13 órakor a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója üzemeltetési engedélyének módosítása, valamint az új típusú kazetták tárolásának bevezetése miatt ülnek össze a szakemberek. Ugyanezen a napon 15 órakor kezdődik közmeghallgatás az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2-es blokkjának üzemidő-hosszabbítása kapcsán. Mindhárom esemény helyszíne Pakson a Polgármesteri Hivatal nagyterme. A témákról összefoglalót tanulmányozhatnak az érdeklődők a polgármesteri hivatalban lévő hirdetőtáblán, illetve a csámpai közösségi házban.
8
Csaknem 3 milliárdért bővítik a bátaapáti radioaktív hulladéktárolót 2014. április 29.
(fotó: rhk.hu)
Egyetlen ajánlattevőként a MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt., valamint a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. nyerte el a bátaapáti radioaktív hulladéktároló bővítésére kiírt tendert - a nettó 2,8 milliárd forintos vállalási ár megegyezik az eredetileg becsült összeggel. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredmény az I-K3 és I-K4 jelű tároló kamrák és technológiai rendszereik kivitelezésére szól. Elvileg a legolcsóbb ajánlatot tevő lett volna a nyertes. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. által kiírt közbeszerzés hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás volt - erről a greenfo.hu, a VG Online és a hvg.hu/MTI is beszámolt.
Szerződést kötött az MVM OVIT Zrt.-vel a NISZ 2014. április 29.
(fotó: ovit.hu)
Három ajánlattevővel kötött szerződést a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ Zrt.) a vasúti vezeték nélküli kommunikációs hálózat (GSM-R) létesítésének első fázisában az optikai kábelszakaszok szállítására tájékoztatta a NISZ Zrt. az MTI-t. Ennek nyomán írta a hirado.hu, a ProfitLine, hogy a nyerteseknek a bázisállomások és állomásépületek átviteltechnikai helyiségei között kell optikai hálózatot kiépíteniük és az előírt mérési dokumentumokkal ellátva átadniuk. Az 1091 km-es optikai hálózat 935 km közlekedési vonalból és további 156 km egyéb vonalból áll. Az öt részre bontott eljárásban a NISZ Zrt. a legolcsóbb ajánlatot adó cégekkel kötött szerződést hangsúlyozta a közlemény. 2014. március 19-ig szerződést kötöttek az MVM OVIT Zrt.-vel és a Dunántúli Távközlési Biztosítóberendezési Építő Kft.-vel (közös ajánlattevőkkel) a 01-es, a 03-as és a 04-es jelű szakaszra. A pályázat 02-es jelű
9
részét a Tajtavill Kft., a Kanizsatel Kft. és a Telvill Kft. közös ajánlata nyerte, a 05ös jelűét pedig a VASI FULL-TÁV Tervezési-kivitelezési és Kereskedelmi Kft., velük szintén megkötötték a szerződést. A GSM-R projekt célja az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez való csatlakozás, ezen belül az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszerhez szükséges kommunikációs hálózat európai szabványoknak megfelelő magyarországi kiépítése. A rendszerrel bármely ország vasúti szerelvénye úgy közlekedhet, hogy haladását nem befolyásolja az egyes országok rendszereinek különbözősége. Tehát határátlépésekor nem kell megállnia, átállnia az egyes országok különböző rendszereire, nem kell mozdonyt vagy mozdonyvezetőt váltani, így csökken a menetidő. A NISZ korábban azt közölte, hogy a projekt első szakaszának költségvetése 22,6 milliárd forint, ennek 85 százaléka uniós forrás, a többit a költségvetés finanszírozza. A tervek szerint 2015 végéig 905 km vasúti vonalszakaszon és a hozzá kapcsolódó mintegy 30 km egyéb vasúti pályán épül ki a GSM technológián alapuló, a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti adatkommunikációt lehetővé tevő rendszer. A második fázisban, 2020-ig további 2300-2400 km vasúti pályaszakaszon tervezik a rendszer megvalósítását.
Útban az egységes energiapiac felé
2014. április 29., 24. Egyetértési megállapodást írtak alá Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovákia, Szlovénia és az EU Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének képviselői - ismertette a MEKH közleményét a MAVIR. A megállapodás célja a piacok összekapcsolása, ahol a határon átívelő villamos energia rendszerösszekötők kapacitásszámítása áramlás alapú eljárással történik. Az átviteli rendszerirányítók (TSO), az áramtőzsdék (PX) és a nemzeti szabályozó hatóságok (NRA) megállapodása az ACER által koordinált regionális kezdeményezések keretei között jött létre. Ezen kezdeményezések segítséget nyújtanak az EU üzemi és kereskedelmi szabályzatainak a még hatályba lépés előtti alkalmazásánál. Ez hozzájárul az unió egységes energiapiacának kialakításához az árak közelítésének támogatásával, ami ösztönzi a versenyt, így kedvező választási lehetőséget jelent a fogyasztók számára.
10
Szponzorálás Győri győzelem az MVM EHF FINAL4 mérkőzésen 2014. május 4., 3.
(fotó: 444.hu)
Megvédte címét a női kézilabda Bajnokok Ligájában a Győri Audi ETO KC, amely az első négyes döntő fináléjában 27-21-re legyőzte a 2012-es bajnok montenegrói Buducsnoszt Podgoricát a budapesti Papp László Sportarénában - tudósított az m1 híradója, a kezilabda.hu portál, a Nemzeti Sport Online stb. A 444.hu fotósorozatot közölt az ünneplés pillanatairól. A sorozat legeredményesebb játékosa Görbicz Anita lett 87 góllal. A győriek "Győztes 2014", illetve "Winner 2014" feliratú zöld pólóban vették át az aranyérmeket. A beszámolók kiemelték, hogy a Győr remekül játszott a döntő első félidejében, támadásban, védekezésben is jobb volt ellenfelénél, a szünetben 15-10 volt az állás. A folytatásban hatékonyabban játszottak a vendégek, de az ETO újabb diadala nem volt kérdéses. A fináléba azután jutott a Győri Audi ETO KC, hogy a budapesti négyes döntő első elődöntőjében 29-26-ra legyőzte a dán Midtjylland csapatát. A hazatérő kézilabdás lányokat május 4-én, vasárnap este 22 órakor a Városháza előtt köszöntötték Győrben - írt a késő esti programról a kisalfold.hu. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. névadó szponzori szerződést kötött a Magyar Kézilabda Szövetséggel a női Bajnokok Ligája FINAL4 négyes döntőjére. A társaság 2013 ősze óta a Győri Audi ETO női kézilabdaklub kiemelt főszponzora is.
Rapport nyerte az I. MVM Sakk Kupát 2014. május 3.
(fotó: mno.hu)
11
Rapport Richárd nagy fölénnyel, 3,5-0,5-re nyert Portisch Lajos ellen a generációk csatája elnevezésű sakk páros mérkőzésen, amelyet az I. MVM Sakk Kupáért vívtak Budapesten, a Játékszínben. Portisch Lajos a május 2-kai két játszmában egyaránt jobban állt, ám a parti kritikus pillanataiban megremegett a keze, ami korábban nem volt rá jellemző - tudósított a Magyar Nemzetben Novák Miklós, aki megjegyezte: a rapid nem Portisch műfaja, klasszikus időbeosztású partiban valószínűleg megtalálta volna a helyes folytatást. Május 3-án, harmadik nekifutásra világossal ismét Portisch pozíciója tűnt kedvezőbbnek, ám Rapport Richárd kiváló taktikai csapással eldöntötte a mérkőzést. A negyedik felvonásban az ifjú kiválóság megkegyelmezett a legsikeresebb magyar sakkozónak, a 21. lépésben döntetlen kínált, így Portisch Lajos legalább fél pontot szerzett. A magyar sakkozás doyenje, a Nemzet Sportolója, a 77 esztendős sakkolimpiai bajnok azt mondta, azért kell neki játszania Rapport Richárddal, mert a magyar ranglista vezetői nem vállalják a kihívást.
Új időszaki kiállítás az Atomenergetikai Múzeumban 2014. április 29.
(fotó: pakspress.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma „A kibernetika hőskora - avagy volt élet a PC előtt” címmel időszaki tárlatot rendezett a múzeum galériáján. Az AEM első időszaki kiállítását az informatika előtti korszak bemutatásának szenteli - erről a Paksi Hírnökön kívül a Paks Press Hírügynökség is tudósított. A kiállítás nemcsak a kibernetikában maradandót alkotó tudósok, feltalálók munkásságát mutatja be, hanem számos különlegességet is: például az első magyar elektronikus számítógép néhány részegységét és a budapesti Piarista Gimnáziumban készített kibernetikai építőkészlet Tücsök nevű prototípusát. A tárlat megnyitóját Nemes Tihamér, a hazai kibernetika egyik úttörőjének születésnapjára időzítették. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint a kiállítás méltó arra, hogy az ország minden részéből felkeressék. „Azt a tudást, ami itt felhalmozódott, látniuk kell a
12
fiataloknak is, mert jelenünk ebben a múltban gyökerezik. A múzeum segít az iparág megismerésében és elismerésében, a tudástár gyarapításában” - tette hozzá. A kiállítás 2014 októberéig látogatható Pakson.
Alternatív energia itthon és külföldön Egységes töltőjük lesz a villanyautóknak az unióban 2014. április 29., május 2.
(fotó: piacesprofit.hu/NGM)
Az Európai Parlament első olvasatban elfogadta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló irányelvet. Bár az elfogadott szövegbe nem kerültek be a tervezetben szereplő célszámok arról, melyik országnak mennyi töltőpontot kell kiépítenie, a PwC Magyarország szakemberei szerint az irányelv jelentős lépés az elektromos és földgáz alapú közlekedés európai terjedésében. Az Origó, a piacesprofit.hu tudósítása kiemelte, hogy az új irányelv meghatározza az elektromos-, földgáz- és hidrogénhajtásban kötelezően alkalmazandó töltési szabványokat, előírja a tagállamoknak, hogy két éven belül készítsenek tervet, továbbá meghatározza azon minimális célokat, amelyeket 2020-ig, 2025-ig és 2030-ig kell elérniük ezen a területen - mondta Gyenes Péter, a PwC Magyarország energetikai és e-mobility tanácsadó csoportjának menedzsere. A hároméves türelmi idő után telepített vagy felújított töltőpontoknak már az előírt egységes technológiai előírásoknak kell megfelelniük. Nem fordulhat elő, hogy az egyik kútnál lehet tankolni, míg a szomszéd országban vagy egy másik üzemeltető kútjánál nem. Magyarországon a töltőpont-építések már korábban megindultak és idén újult erőre kaptak, ám a jelenlegi, 20-30 nyilvános elektromos töltőpont és négy nyilvános CNG kút nem elegendő - mondta Osztovits Ádám, a PwC üzleti tanácsadási szolgáltatások vezető partnere. Teljes elektromos töltőpont-lefedettség egyelőre csak az M1esen (Budapest, Tata, Győr, Mosonmagyaróvár) és az M7-es balatoni szakaszán épült ki.
13
A kezdeményezés összhangban van a kormány szándékaival - tette hozzá az OrientPress. Az érvényes magyar energia- és közlekedési stratégia is hangsúlyozza az elektromos közlekedés szerepét, Orbán Viktor kormányfő pedig korábban utalt rá, hogy a paksi atomerőmű bővítésével biztosítható a közúti közlekedés elektromos alapra helyezése. A nemrég bejelentett Jedlik Ányos program is az e-közlekedés elterjesztését célozza. A PwC hamarosan megjelenő tanulmányában a nemzetközi és a hazai elektromos közlekedés piacát vizsgálja, elemzi az elektromos autók, a buszok és motorkerékpárok várható hazai elterjedését.
Biogáz üzem épül Balassagyarmaton 2014. április 29.
(fotó: infonograd.hu)
Csaknem 1,5 milliárd forintos beruházásban épít biogáz üzemet a Sinergy Kft. Balassagyarmaton. A Balassagyarmati Biogáz Erőmű Kft.-t tavaly februárban hozta létre a Sinergy Kft., majd pályázatot nyújtott be, hogy - a Nógrád megyei város önkormányzatával és a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-vel együttműködve - biogáz üzemet építsen a balassagyarmati szennyvíztelepen. Az 1 milliárd 35 millió forintos projekthez 50 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyert a kft. Az üzem a balassagyarmati és a környékbeli szennyvíztelepekről származó szennyvíziszap, élelmiszerhulladékok és kisebb mértékben növényi alapanyagok feldolgozásával termel biogázt, megújuló energiaforrásból pedig villamos- és hőenergiát állít elő. A fűtőenergiát a strandfürdő mellett a kábelgyár is hasznosítja majd. Júliusban kezdődik meg a kivitelezés, az üzem jövő májustól működik majd - ismertette a terveket az alternativenergia.hu/MTI, de beszámolt azokról a helyi infonograd.hu portál is.
14
A hazai energiaszektor hírei
Ukrajna Magyarország felől is kap gázt 2014. május 1., 2., 4.
(fotó: utg.ua/en)
Ukrajna május 1-jétől felújította a Magyarország felől érkező reverz földgázszállításokat - jelentette be az Ukrtranszgaz, ám nem közölte a szállítások mennyiségét. A gázszállításokat tavaly decemberben állították le - emlékeztetett a napi.hu, a Figyelő Online/MTI. A Világgazdaság Online részletes adatokat is közölt: május elsején 22350 köbméter földgázt továbbítottak Magyarországról Beregdarócon át Ukrajnába. Másnap az előző napival azonos tételt, 3-án és 4én pedig kicsivel többet, 22492 millió köbmétert küldtek. A térfogatban mért változás mögött azonban azonos mennyiség áll. Szakértők szerint ezek kis tételek, feltehetően csak tesztelik a rendszert. A múlt évi szállítások alapján nem kizárt, hogy az RWE készül újabb, Magyarországon keresztüli eladásra, de piaci pletykákban más társaságok neve is felmerült. Az sem kizárt, hogy a mostani exporttal a két rendszerirányító készít elő egy nagyobb kiszállítást. (A szlovák-ukrán megállapodás részletei a külföldi hírek között)
Az EB törvényszéke elutasította a hazai erőművek keresetét 2014. április 30.
(fotó: google.hu/eteknix.com)
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság törvényszéke elutasította a Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű keresetét, amelyet az Európai Bizottság határozata ellen nyújtottak be a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében Magyarország által nyújtott állami támogatás miatt - ismertette a távirati iroda hírét a napi.hu, az Energiainfó, az InfoRádió. Az
15
Európai Bizottság az erőművek által kifogásolt határozatában azt állapította meg, hogy az állami tulajdonú MVM Zrt. és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú - és garantált felvásárlási árat biztosító - villamosenergiavásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A brüsszeli bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az állami támogatás nyújtását és a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel. A Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, a Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű keresetet indított a luxembourgi törvényszék előtt a brüsszeli bizottsági határozat megsemmisítéséért. A Csepeli Áramtermelő jogutódja, az Alpiq Csepel Erőmű időközben visszavonta a keresetét, miként a Pannon Hőerőmű is. A Budapesti Erőmű ügyében 2012. február 13-án hozott ítéletében a törvényszék megerősítette, hogy az erőmű és az MVM között létrejött villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz. Most kihirdetett ítéletében az uniós igazságszolgáltatási testület a Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű keresetét is elutasította. A törvényszék ítéletei ellen két hónapon belül fellebbezés nyújtható be az Európai Bírósághoz.
Százmilliárdokat hozott a háztartásoknak a rezsicsökkentés 2014. május 1.
(grafika: vg.hu/NGM)
Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy a hatósági árcsökkentés előtt Magyarországon relatíve drága volt a háztartási energia - az idei konvergencia-programból idézett a VG Online. A 2013 januárjában kezdődött rezsicsökkentés egyik fontos célja volt, hogy a hazai energiaárak az európai átlag közelébe kerüljenek. 2013 júliusában a Nemzetgazdasági Minisztérium által vizsgált európai fővárosok közül csak Bukarestben költötték a fogyasztók jövedelmük nagyobb részét rezsire, mint Budapesten. 2013 januárjában 10 százalékkal lett olcsóbb a gáz, az áram és a távfűtés, majd júliustól a
16
szemétszállítás, a víz- és csatornadíjak, illetve a PB gáz, majd novemberben újabb 11,1 százalékos energiaár-csökkentés következett. A harmadik rezsicsökkentéssel idén három lépcsőben (áprilistól, szeptembertől, októbertől) lesznek alacsonyabbak az árak - emlékeztetett a tárca. Ennek eredményeként a háztartásokban hosszú idő óta először csökkent a lakásfenntartásra, illetve háztartási energiára fordított kiadások aránya. Nemzetközi összehasonlításban 2014 márciusában - a román fővároson kívül már Pozsonyban, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét fordították áramra és földgázra az ott élők, mint a magyar lakosok. Makrogazdasági szempontból különösen kedvező, hogy a lakossági energiaárak csökkentésének köszönhetően a családok 2014-ben 300 milliárd, 2015-től pedig évente csaknem 340 milliárd forint kiadásától mentesülnek, ami fogyasztásuk élénkülését ösztönzi - számolta ki az NGM. Arról viszont nem írt a tárca, hogy az energiacégek növekvő terhei miatt az energiaipari beruházások az elmúlt években zuhantak - jegyezte meg a portál.
Külföldi energiaszektor Radioaktív hulladékot szállítottak Japánba Nagy-Britanniából 2014. április 29., 23.
(fotó: bbc.com)
Az egy évtized óta tartó programban az eddigi legnagyobb mennyiségű, nagy aktivitású hulladék-szállítmányt küldték vissza Japánba Nagy-Britanniából közölte a Sellafield Ltd vállalat. Erről a bbc.com is beszámolt, a NucNet cikkét idézve pedig a Nukinfó kiemelte: a program fontos szerepet játszik a Nukleáris Leszerelési Hatóság (Nuclear Decommissioning Authority - NDA) projektjében, amellyel helyreállítják az Északnyugat-Angliában található nukleáris telephelyet és teljesítik a tengeren túli vásárlóikkal kötött szerződéseiket. A tartályok április 22-én érkeztek meg Japánba. A 132 fémdoboznyi, öt nagyobb tartályba pakolt hulladékot Mutsu-Ogawarában pakolták ki a hajóról, onnan vasúton szállították a Rokkasho-Mura tárolóba.
17
Szándéknyilatkozat: Ausztriába tart a Déli Áramlat 2014. április 29., 28., május 2.
(fotó: Miller és Roiss, 1tv.ru)
Mégsem Olaszországban lesz a Déli Áramlat végállomása, a Gazprom moszkvai székházában ugyanis aláírták a szándéknyilatkozatot a vezeték ausztriai szakaszának megépítéséről. Ezt élő adásában közölte a Rosszija 24 állami hírtelevízió, melyet több orosz csatorna idézett, itthon pedig a hirado.hu, az mno.hu, a Privátbankár, a Tőzsdefórum, az mfor.hu/MTI vette át. A tudósításból kitűnt, hogy miután kockázatossá vált az orosz gázt Európába szállító vezeték olaszországi szakaszának lefektetése, a Gazprom kénytelen volt visszatérni a korábbi tervhez, hogy az osztrák Baumgartenig építse meg a Déli Áramlatot. Ott található a Közép-Európai Gázelosztó Központ (Central European Gas HUB). Az osztrák szakasz éves teljesítménye 32 milliárd köbméter lesz. Az Interfax hírügynökség szerint az eredeti elképzelést, miszerint a végső szakaszban Szlovénián keresztül az észak-olasz Tarvisióig vitték volna a Déli Áramlatot, a gázszállítási szerződések felülvizsgálatával kapcsolatos kockázatok miatt változtatták meg Moszkvában. A fogadó és átadó állomás helyének megváltoztatása váltotta ki a szállítási szerződés felülvizsgálatának kockázatát. Ez késztette a Gazpromot, hogy - visszatérve a korábbi változathoz Baumgartenig vigye a földgázvezetéket. "Ezt korábban az európai fél sikerrel akadályozta" - emlékeztetett az orosz hírügynökség. Az orosz állami gázcég azt is hangsúlyozta, hogy neki és az OMV-nek is komoly nemzetközi-jogi alapja van a projekt megvalósításához: a Gazprom a 2010-ben aláírt orosz-osztrák kormányközi megállapodásra utalt. Az orosz földgáz első szállítmánya 2017-ben várható az osztrák szakaszon, amely teljes kapacitását 2018 januárjára éri el. Gerhard Roiss, az osztrák OMV vezetője a szándéknyilatkozat aláírása után kijelentette: az esemény fontos lépés Ausztria biztonságos gázszállítása erősítésében, valamint növeli a Baumgartenben lévő gáztározó és elosztó központ szerepét. Az aláírt memorandum szerint a Gazprom részesedik a baumgarteni gázelosztó központban és tárolási lehetőséget ad az orosz állami cégnek az OMV ausztriai gáztározóiban.
18
(fotó: neurope.eu)
Szlovénia szeretné, ha a magyar helyett szlovén területen érné el a Déli Áramlat Ausztriát - értesült a Világgazdaság. A tervek szerint Szlovéniába Magyarországon keresztül érkezne egy leágazás, erről már megszületett a végső beruházási döntés is. A kérdés tehát az, hogy az ausztriai leágazás még magyarországi vagy már szlovéniai területen létesüljön-e - tette fel a kérdést B. Horváth Lilla. Közben az olasz kormány nem tekinti véglegesnek a Déli Áramlat elvesztését, a kormányszóvivő szerint a projektet nem fagyasztották be - a Reuters cikkét a napi.hu idézte. Más források viszont úgy látják, hogy Róma a Trans Adriatic Pipeline (TAP) mellé állt, amely azeri gázt szállíthat Olaszországba. Orosz megítélés szerint ezzel értelmetlenné vált a további szállítás az amúgy is túlságosan ellátott olasz gázpiacra.
A Krím-félszigetet is összekötik a Déli Áramlattal? 2014. április 28.
(fotó: ng.ru)
A Krím-félszigetet összeköthetik a Déli Áramlat földgázvezetékkel - a Nyezaviszimaja Gazeta napilap cikke szerint az orosz energiaügyi minisztériumnak május 2-ára kell kidolgoznia a javaslatokat a félsziget Ukrajnától való energiafüggőségének megszüntetésére. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget áramigényét fedező új gázerőművek építése 90-100 milliárd rubelbe kerül (558620 milliárd forint). A fejlesztésbe magántőkét is szeretnének bevonni - írta a független orosz újság. Moszkvában három elképzeléssel foglalkoznak. Az első szerint 3, mintegy 1320 megawattos, áramot termelő erőművet építenének és ahhoz a földgázt a dél-oroszországi Krasznodari területről a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken szállítanák. Ez a vezeték a Déli Áramlat egyik elágazása lenne, amelynek költségét 5-6 milliárd rubelre (30-37 milliárd forint) teszik. A
19
lapnak nyilatkozó orosz szakértők szerint évekbe telik, amíg megoldják a félsziget energiaellátását. Vaszilij Nyesztyerov, a Szberbank-CIB elemzője úgy gondolja, hogy a tenger alatti gázvezeték építése legalább két évet vesz igénybe, és itt nem feltétlenül a Déli Áramlat elágazásáról lehet szó, a dél-oroszországi Kubany vidékről is külön vezetéket lehetne építeni - ismertette a cikket a hirado.hu, a Tőzsdefórum, a Portfólió, a ProfitLine, az Elemzésközpont, a hvg.hu/MTI.
Oroszország ellenzi az EU Harmadik Energiacsomagját 2014. május 3., 1.
(fotó: hungarian.ruvr.ru)
Moszkva fellebbezést nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO Legfőbb Tanácsához - a magyar nyelvű hungarian.ruvr.ru, illetve az orosz nyelvű 1tv.ru indokként az EU Harmadik Energiacsomagjának szabályait nevezte meg, amelyek korlátozzák a legnagyobb cégek érdekeit. Köztük a Gazpromét, amely az egyik legjelentősebb résztvevője a Déli Áramlat projektnek. A gázvezeték tulajdonosa nem lehet egyben a gáz szállítója is - ismertette a csomag egyik alapszabályát a portál. Az EU ily módon szét akarja választani az eladási és a szállítási területet. Oroszország szerint ezek a követelmények ellentmondanak az EU WTO-ban vállalat kötelezettségeinek. Hiszen a szervezet egyik alapvető rendelkezése a nemzetközi kereskedelem liberalizációja. Európa pedig ezzel nyíltan akadályt görget a Gazprom elé - mondta a Zerich Capital Management beruházó vállalat elemzője, Viktor Markov, aki úgy látja, hogy a Harmadik Energiacsomag célja a Gazpromra történő nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy később befolyással legyen az árpolitikára. Az EU azt is szeretné, hogy csökkenjen a Gazprom részesedése az európai gázellátásban. Elemzők szerint Oroszországnak van esélye, hogy megegyezzen az EU-val anélkül, hogy az ügy bíróságra kerüljön. Annál is inkább, mert a Déli Áramlatról szóló államközi megállapodást jóval a Harmadik Energiacsomag normáinak lefektetése előtt kötötték - emlékeztetett a portál.
20
Szlovákiából is érkezik gáz Ukrajnába 2014. április 28., 29.
(fotó: felvidek.ma/Pravda)
Aláírták a Szlovákiából Ukrajnába tartó reverz gázszállítást szabályozó megállapodást a szlovák Eustream és az ukrán Ukrtranszgaz képviselői Pozsonyban. A ceremónián részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Robert Fico szlovák kormányfő is - erről számolt be a hirado.hu, a Figyelő Online, az InfoRádió, az m1 híradója, a Magyar Nemzet Online, a Magyar Hírlap/MTI, tudósított a felvidek.ma portál is. A gázszállításhoz a vajáni (Vojany) erőmű céljaira kiépített, de jelenleg használaton kívüli vezetéket veszik igénybe, amely Ungvárig szállítja a gázt. A szállítás legkorábban ősszel kezdődhet évi 3 milliárd köbméter kapacitással, amit a tervek szerint folyamatosan 8-9 milliárd köbméterre növelhetnek évente. Arról, hogy Szlovákia saját gázvezetékén fordított irányban szállítson gázt Ukrajnának, április közepén kezdődött egyeztetés az EU bevonásával. Az első kör megállapodás nélkül végződött, az aláírt egyezség azonban végül a szlovák fél eredeti ajánlatára épül. A szlovák kormányfő a megállapodást gazdasági és politikai szempontból egyaránt a legjobb megoldásnak nevezte, szerinte Szlovákia megmutatta, hogy megbízható partner és olyan ország, amely meg tudja védeni saját érdekeit. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, hogy a megállapodás Ukrajna és Szlovákia érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta: az Európai Unió biztonsága számára is fontos, hogy a gázszállításra több megoldás álljon rendelkezésre. Robert Fico a tárgyalások korábbi szakaszában többször emlegette: biztosítékokra van szüksége ahhoz, hogy valaki kifizeti Szlovákiának a szállításból adódó költségeit. José Manuel Barroso egy ezt firtató újságírói kérdésre viszont azt mondta: az EUtól senki nem kért ilyen formális garanciákat.
21
A gázszállítás elakadására figyelmeztet a Gazprom - Nőtt Ukrajna adóssága 2014. április 29., 30., május 1. Az orosz-ukrán konfliktus, továbbá az ukrán gázimportőr és a Gazprom nézeteltérései veszélyeztetik az orosz gázmonopólium európai exportját azokon a vezetékeken, amelyek átszelik Ukrajnát - adott ki az eddigieknél konkrétabb figyelmeztetést a Gazprom a RIA Novosztyi tudósítása szerint. Ezt ismertette a napi.hu, kitérve a cég aggályára, miszerint ukrajnai partnere ismét hazai használatra téríti majd el az Európának szánt gázt, ha a fizetési viták miatt leállna az orosz export Ukrajnába. A Gazprom szerint Ukrajna 2,2 milliárd dollárral tartozik neki. Az orosz gázcég elismerte azt is, hogy a Nyugat és Moszkva között kialakult feszültség miatt Oroszország ellen hozott szankciók negatívan érinthetik tevékenységét: nehezebbé válhat hitelfelvétele és részvénykibocsátása külföldön, elmaradhatnak a nyugati befektetők oroszországi beruházásai. Mindez a likviditás gyengüléséhez, a szállítások bizonytalanságához és a Gazpromhoz hasonló vállalatok értékének zuhanásához vezethet. A kockázatok mérséklésére a Gazprom bővíteni szándékozik piacait növelni akarja a vezetéken, illetve a folyékony formában szállított gáz kivitelét az ázsiai-csendes-óceáni térségbe. A tranzitországoktól való függést részben azzal enyhítenék, hogy a volt szovjet tagköztársaságokban eladott energiahordozó árát egyre inkább a nemzetközi piac áraihoz igazítanák. Az európai kivitel súlypontját hosszabb távon át akarják helyezni a részben elkészült Északi Áramlat vezetékre, illetve a készülőben lévő Déli Áramlatra. Emellett igénybe akarnak venni gáztároló kapacitásokat külföldön.
(fotó: ria.ru)
Másnap újabb hírek érkeztek az adósságról: a Gazprom közölte, hogy az áprilisi szállításokat is figyelembe véve Ukrajna gázadóssága a március végi 2,2 milliárd dollárról 3,492 milliárd dollárra nőtt. Sok éve kötött megállapodás szerint Ukrajnának minden hónap 7-ig kell rendeznie az előző hónapban importált orosz földgáz árát. Oroszország az idei első negyedévben kedvezményes áron, ezer köbméterenként 268,5 dollárért szállított földgázt Ukrajnának. A Gazprom a kedvezményt áprilistól megszüntette, így az ár 485 dollárra ugrott. (mfor.hu, Figyelő Online, Tőzsdefórum/MTI) Ukrajna nem ért
22
egyet azzal, hogy 3,5 milliárd dollár a kifizetetlen gázszámlája. Az energiaügyi miniszter jelezte: a kijevi kormány a stockholmi nemzetközi választott bírósághoz fordul az árvita miatt, ha Moszkva harminc napon belül nem hajlandó semleges területen, Londonban tárgyalóasztalhoz ülni és megvitatni a nézeteltérést. (hirado.hu)
Oettinger: május végéig zavartalan lesz a gázszállítás Európába 2014. május 2.
(fotó: mno.hu)
Az orosz Gazprom, az ukrán Naftohaz és Ukrtranszgaz május végéig garanciát adott az európai gázszállítások zavartalanságára - közölte Varsóban Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa. Először tartottak háromoldalú tárgyalásokat az orosz gázszállításokról Oroszország, Ukrajna és az Európai Bizottság energiaügyi képviselőinek részvételével. A Magyar Nemzet Online, a napigazdasag.hu/MTI tudósításában Oettinger elmondta: a Naftohaz nem fizette ki a gázszámlákat februárban, márciusban és áprilisban, ennek ellenére a gázszállításokban nem volt fennakadás. Az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy pénzügyi segítséget nyújtson az ukrán gázcég stabilizálásához. A felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy teljesítsék gázszállítási kötelezettségüket az EU országaiba - húzta alá Oettinger. Az orosz energetikai miniszter szerint Oroszország nem kapott tájékoztatást arról, hogy Kijev mikor fizet az orosz gázért. Közölte: Moszkva örül annak, hogy az IMF hitelt nyújt Kijevnek, de szeretné, ha ennek egy részét Ukrajna az orosz gázszámla kifizetésére fordítaná. Az ukrán tárcavezető pedig jelezte: országa a következő megbeszéléseken szeretné elérni, hogy Oroszország a jelenlegi 500 dollárról a korábbi 268 dollárra csökkentse a földgáz ezer köbméterenkénti árát. Kijev számára a jelenlegi ár megfizethetetlen, de a korábbi áron törleszteni tudná kötelezettségeit - mondta. Günther Oettinger bejelentette: a találkozót május közepén és végén két további ülés követi majd, amelyeken megpróbálják tisztázni a még nyitott kérdéseket annak érdekében, hogy júniusban és júliusban a vita megoldását célzó érdemi lépésekre is sor kerülhessen - a menetrendre a Bruxinfó tért ki.
23
Az unió egységes árat szeretne az orosz földgázért minden tagállamnak 2014. május 2.
(fotó: Günther Oettinger, euractiv.com)
Az energiauniós lengyel javaslatról is tárgyalt Varsóban Günther Oettinger Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A tárgyalás után az energiaügyi biztos elmondta: az EU egységes árat szeretne az orosz földgázért minden tagállama számára - közölte beszámolójában az euractiv.com portál. Arról is beszélt, hogy szükség lenne egy páneurópai gáz- és áramelosztó-hálózatra. Az ukrán miniszter közölte, hogy Ukrajna teljes mértékben támogatja az egységes európai gázárról szóló elképzelést. Tusk kijelentette, hogy a lengyel kezdeményezés csaknem száz százalékban egybeesik azzal a javaslattal, amelyen az EB jelenleg dolgozik. Reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcsig ezek az elképzelések "keresztezni fogják egymást". Elmondta, hogy létrehoznak egy munkacsoportot, hogy tagjai még a csúcstalálkozó előtt kidolgozzák a közös gázvásárlások törvényi, logisztikai és pénzügyi részleteit. Oettinger jelezte, hogy a lengyel energiauniós javaslatot az EU érdeklődéssel fogadta. A találkozóról az mfor.hu és a Tőzsdefórum is közölt cikket a távirati irodára hivatkozva.
Jelentősen drágult a gáz Ukrajnában 2014. május 1. Két évre szóló, 17 milliárd dolláros segélyprogramot hagyott jóvá Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap végrehajtó tanácsa. A hitelért cserébe megszorító intézkedéseket kell a kormánynak végrehajtania, például az állami intézményekben dolgozók számának csökkentését, adó- és energiaár-emelést, a minimálbér befagyasztását. Már májustól átlagosan 73 százalékkal emelkedett a lakossági gázár, míg az ipari fogyasztóknak és költségvetési intézményeknek 17,5 százalékkal kell többet fizetniük - erről a Figyelő Online, a Tőzsdefórum, a metropol.hu is írt a távirati iroda hírét ismertetve.
24
Hírek röviden 2014. május 1.
(fotó: teol.hu)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a hagyományoknak megfelelően a majálison adta át az Atomerőmű Kiváló Karbantartója és Kiváló Üzemeltetője díjakat, valamint az Igazgatósági Nívódíjakat. Hetven dolgozó kapott elismerést. Bognár Péter humán igazgató azt mondta: a majális és a hasonló rendezvények a közösség építésében játszanak fontos szerepet, az elismerések pedig a dolgozókat ösztönzik a jobb teljesítményre. (Tolnai Népújság Online) 2014. május 3. Május 1-jétől Laczó Sándor, a FŐGÁZ igazgatóságának elnökhelyettese látja el a társaság új vezérigazgató-helyettesi posztját. Őt a cégben 49,8 százalékos részesedést szerzett MVM Magyar Villamos Művek Zrt. jelölte a posztra. (Népszabadság) 2014. május 3. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) tagjaihoz csatlakozna Magyarország. Erről kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben. (inforadio.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
