1
MVM Hírlevél III. évfolyam, 2014. december 8.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Az MVM Zrt. felkészült a szélsőséges téli időjárásra A Déli Áramlat leállítása nem érinti az MVM Csoport terveit Orbán Viktor: ez a dosszié bezárult - Putyin felhívta a kormányfőt Szijjártó: új energiaellátási lehetőségeket kell keresni Pravda: tovább építené a mohi atomerőművet az MVM Szlovákia felmondja a szerződést a bősi erőmű üzemeltetéséről
2-3 3-4 4-5 5-6 6-7 8
A cégcsoport hírei Külön törvény a paksi atomerőmű bővítéséről Egy éven belül döntést remél a kormánybiztos Befejeződött az új modulok építésének előkészítése a paksi tárolóban A bővítésről is beszéltek a paksi nukleáris szimpóziumon
8-9 9-11 11 12
Szponzorálás Átadták a zeneművészeti Junior Prima Díjakat
13-14
Alternatív energia Geotermikus erőmű épül Battonyánál
14-15
A hazai energiaszektor hírei FŐTÁV-Alpiq gigaprojekt Budapesten Megveheti az Alteo a Sinergy Csoportot Újraindult a széntermelés a vasasi bányában, aggodalmakkal
15-16 16 17-18
Külföldi energiaszektor Oroszország nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését Reakciók az orosz elnök bejelentésére Átértékelte európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom A Gazprom hitelszerződést kötött az olasz Unicredittel A palagáz exportjának liberalizációjáról tárgyaltak A finn parlament jóváhagyta az orosz atomreaktor üzletet A Westinghouse tárgyal négy török atomerőmű építéséről Műszaki hiba volt az egyik ukrán atomerőműben Feldarabolják a legnagyobb német energiaszolgáltatót
18-19 19-20 21 22 22-23 23-24 24 25 25-26 Hírek röviden 26-27 Grabner Péter lett a MEKH elnökhelyettese - Jogerős hazai döntés Hernádi Zsolt ügyében - Az ELMŰ-ÉMÁSZ kapta az Energiafogyasztók Díját - Korszerűsített hőközpontok Debrecenben
2
Hírek az MVM-ről Az MVM Zrt. felkészült a szélsőséges téli időjárásra 2014. december 2.
(fotó: pakspress.hu)
Az ónos eső okozta károk ellenére folyamatos a hazai villamosenergia-átviteli rendszer működése - közölte az MVM Zrt. A MAVIR Magyar Villamosenergiaipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. átviteli hálózata párhuzamos, szükség esetén egymást helyettesítő elemekből, távvezetékekből áll össze. Ennek köszönhetően egy adott vezetékszakasz kiesése mellett is biztosítható, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szolgáltatók és ipari nagyfogyasztók áramellátása zavartalan legyen. Így a MAVIR átviteli hálózata az átadási csomópontokat folyamatosan ellátja. A katasztrófavédelem együttműködésével felmérik azokat a pontokat, ahol esetleg további beavatkozásra lehet szükség. Az előzményeket is felidézte honlapján az MVM: a Budapest térségét érintő rendkívüli időjárási körülmények miatt december másodikára virradóra megsérült az Ócsa-Zugló 220 kV-os távvezeték. Több oszlop eltört vagy kidőlt, az áramvezetők az M31-es autópályára zuhantak. A leszakadó vezeték rászakadt a Gödöllő-Kőbánya és Gödöllő-Rákoskeresztúr 120 kV-os elosztóhálózati távvezetékekre. Az üzemzavarban személyi sérülés nem történt. A helyzetet tovább nehezítette, hogy az Albertirsa-Göd 400 kV-os távvezeték is megrongálódott, sodronyai szintén az M31-es autópályára kerültek.
(fotó: hvg.hu)
A MAVIR ZRt. szakemberei a katasztrófavédelemmel együttműködve azonnal megkezdték a helyszín helyreállítását. Az utak felszabadításán, az elosztóhálózatra szakadt áramvezető eltávolításán nagy létszámban még napok múlva is dolgoztak a szakemberek. A sérült távvezetékek helyreállítása pedig hónapokig is eltarthat a rendszerirányító cég közlése szerint.
3
Az MVM Csoport erőművei menetrend szerint üzemelnek, felkészültek a szélsőséges téli időjárásra. A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje december elsején 4,290 milliárd köbméter volt, amely fedezi a hazai téli fogyasztás több mint kétharmadát. A Magyar Földgáztároló Zrt. tárolóiban már több mint 53%-kal magasabb földgázkészlet érhető el, mint tavaly ilyenkor. Mind az öt hazai tároló műszaki színvonala kiváló a folyamatos beruházásoknak köszönhetően. Tekintettel a hideg időjárásra, a kitárolás megkezdődött, a folyamat zavartalan. Magyarország felé a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos, a magyarországi földgázimport november utolsó hetében Ausztria felől 7-10 millió m3/nap, míg Ukrajna felől 21-22 millió m3/nap között alakult. A hazai villamosenergia-termelés több mint 50%-át adó paksi atomerőmű is felkészült az extrém időjárási helyzetekre. Az erőműben a törvényi előírásoknak megfelelően mindenkor két évre elegendő üzemanyag van, ez évtől pedig alternatív szállítási lehetőségek is rendelkezésre állnak - közölte az MVM Zrt.
A Déli Áramlat leállítása nem érinti az MVM Csoport terveit 2014. december 2.
(logó: mvm.hu)
A Déli Áramlat építésének leállítása nem érinti az MVM Csoport hosszú távú elképzeléseit - fejtette ki az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai igazgatója a Napi Gazdaság budapesti energiakonferenciáján. Erről a figyelo.hu, az Energiainfó, a hvg.hu, a hirado.hu, a Tőzsdefórum, az atv.hu is tudósított az MTI nyomán, írt róla a Világgazdaság és a Napi Gazdaság is. Harmati György kérdésre válaszolva kifejtette: a Déli Áramlat segítette volna a hazai gáztározók direkt kihasználását. Példaként megemlítette, hogy a Gazprom most is tárol gázt Magyarországon. Kiemelte, hogy az MVM Csoport az állami energetikai portfólió legnagyobb szereplője, célja az értékteremtő és fenntartható növekedés, a működési hatékonyság növelése. Ehhez tartozik az üzleti portfólió optimalizálása, a szervezet fejlesztése, az üzletágak közötti szinergiák kiaknázása, a gazdálkodás tudatossága, a megfelelő humánerőforrás fenntartása. Szólt arról is, hogy a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően a
4
korábban a villamos energia területén működő MVM új energetikai üzletágba, a földgáz területére is belépett, és mára a legnagyobb földgázkereskedő Magyarországon, illetve Közép-Európában a legnagyobb földgáztározó kapacitásai vannak. Megjegyezte, hogy az energiaellátás biztonságára törekedve az MVM részt vett számos földgázpiacot érintő projektben. Az AGRI gázprojektről elmondta: a megvalósíthatósági tanulmányt Bukarestben mutatják be, ezt követően kell az érintett négy országnak - Azerbajdzsánnak, Grúziának, Romániának, Magyarországnak - a döntést meghoznia róla. Magyarország esetében kérdés lehet, hogy a lehetőség kihasználásához szükséges-e beruháznia, vagy képes lesz-e anélkül, kereskedelmi eszközökkel hozzáférni ehhez az alternatívához - jegyezte meg. Harmati György szerint az orosz gázon kívül a jövőben Horvátország és az ottani cseppfolyós gázt (LNG) fogadó állomások felől is érkezik majd energiahordozó, ezek tárolásában is szerepet kapnak majd a magyar kapacitások - erre is kitért a Napi Gazdaságnak írt cikkében L. Nagy Gábor. Négymilliárd forintba került mind ez ideig a Déli Áramlat magyar szakaszának előkészítése - mondta a HírTV-nek az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai igazgatója. Harmati György közölte, ennek az összegnek a felét a Gazprom, a másik felét a magyar fél állta. Az MVM-et (a bejelentés után) hivatalosan nem értesítették az oroszok a beruházás leállításáról. Putyin orosz elnök bejelentéséről, annak visszhangjáról részletek a külföldi hírek között. Orbán Viktor: ez a dosszié bezárult - Putyin felhívta a kormányfőt 2014. december 5., 7.
(fotó: hirado.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök szerint tudomásul kell venni, hogy a Déli Áramlat dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön és elkerüli Ukrajnát. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszél erről. Kifejtette: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat nem megvalósítható, "nekünk nem érdemes pitizni"
5
azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak. December 7-én, telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő a kétoldalú kapcsolatok perspektíváiról és a magyar-orosz energetikai együttműködés jövőjéről - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. A Reuters alapján a hvg.hu azt írta, hogy Putyin szerb és magyar vezetőkkel a török-görög határon létesítendő földgázelosztó-központról tárgyalt telefonon.
Szijjártó: új energiaellátási lehetőségeket kell keresni 2014. december 2., 4.
(fotó: kormany.hu)
Az orosz elnök bejelentésére - miszerint Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat tervének megvalósítását - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter másnap azt mondta: további lehetőségek után kell nézni, hogy Magyarország biztonságos energiaellátását hosszú távon meg lehessen oldani. A kormany.hu, a Magyar Nemzet Online, a vg.hu, a Napi, a Tőzsdefórum/MTI tudósításában a tárcavezető kiemelte: Oroszországnak joga volt meghozni a döntést, amit Magyarország tudomásul vesz. A lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. A tárcavezető utóbb Brüsszelben kifejtette: Ilham Aliyev azeri elnök budapesti látogatásán készséget mutatott, hogy a déli energiafolyosón szállítsanak gázt Közép-Európába, ám ebben kiemelt szerepet kapnak azok az interkonnektorok, amelyek jelenleg még nem vagy csak részben léteznek. Szijjártó Péter elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az Európai Bizottság által kezdeményezett 300 milliárd eurós beruházási tervből a térség energiabiztonságát javító projektekre is jusson pénz.
6
(fotó: mno.hu)
Miután a Nabucco és a Déli Áramlat is bedőlt, Magyarországnak viszont nem szabad feladnia az energiadiverzifikációra irányuló erőfeszítéseit, kulcsfontosságúvá vált a görög-bolgár-román-magyar gázfolyosó kialakítása erről szintén Brüsszelben nyilatkozott az MTI-nek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Ezen országok vezetékeinek összekapcsolása azért kiemelkedően fontos érdek, mert ezen a vezetékrendszeren nagyon jelentős mennyiségű gáz áramolhat az úgynevezett déli gázfolyosóból Európába - mondta a fideszes politikus, aki szerint fontos, hogy az EU támogassa ennek a görög-bolgárromán-magyar tengelynek a megépítését - idézte őt a valasz.hu, a Magyar Nemzet Online/MTI. A lapnak adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kritikusnak nevezte Közép-Európa energiabiztonságát, ezért fejlesztéseket sürgetett Brüsszelben. Két nap múltán Bulgáriában egyeztetett Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök, hogy a délkelet-európai gázfolyosó kétoldalú összekapcsolásokkal megvalósulhasson. Mindkét ország fontosnak tartja, hogy a Görögországból Bulgárián és Románián át Magyarországra vezető gázfolyosónak a megvalósításában, az infrastrukturális beruházásban részt vegyen az Európai Unió, nyújtson hozzá megfelelő támogatást - mondta a bizottsági elnök az MTI-nek, miután tárgyalt hivatali partnerével, Gemma Grozdanovával, valamint Valentin Porjazov bolgár külügyminiszter-helyettessel.
Pravda: tovább építené a mohi atomerőművet az MVM 2014. december 5.
(fotó: pravda.sk)
Ha az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek sikerül megvásárolnia az olasz Eneltől a szlovák villamosművek (SE) többségi tulajdonrészét, a magyar energetikai vállalat befejezi és üzemeltetni is fogja az SE tulajdonát képező mohi (Mochovce) atomerőmű új blokkjait. Ezt írta a pozsonyi Pravda az MVM stratégiai igazgatójával készített interjújában, melyet az MTI nyomán a Magyar
7
Nemzet Online, a Portfólió, a VG, az Origó, a Privátbankár, a Paks-Press Hírügynökség és más portál is ismertetett. A független szlovák lap azért készített interjút Harmati Györggyel, mert az MVM és a MOL szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft novemberben közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének megvásárlására. A többségi tulajdonrészt (66%) jelenleg az Enel birtokolja, azt 2006-ban vásárolta meg 839 millió euróért. Az olasz cég tavasszal erősítette meg, hogy adósságlefaragási terveinek részeként - el kívánja adni a Wall Street Journal által két milliárd euró értékűre becsült szlovák cégben birtokolt tulajdonrészét, amely iránt jelenleg az MVM-en kívül a cseh CEZ is érdeklődik. A szlovák villamosművek - amely a régió második legnagyobb áramtermelője, 5739 MW beépített erőművi kapacitása van - Szlovákiában 2 atomerőművet, 34 vízerőművet, 2 hő- és 2 naperőművet birtokol. Köztük van a mohi atomerőmű is, amelynek harmadik és negyedik blokkja jelenleg is építés alatt áll, de azok beüzemelési időpontját már többször későbbre tolták. Szlovákia történetének legnagyobb beruházása a tervek szerint 2017-ig készülhet el. Ugyanakkor a szlovák médiában megjelent egyes vélekedések szerint az Enelnek nem áll érdekében az építkezés befejezése, egyebek mellett azért sem, mert az új blokkok áramtermelése a csökkenő áramárak mellett veszteséges is lehet. Harmati György a Pravdának adott interjújában a mohi atomerő új blokkjairól azt mondta: az MVM a jelenlegi fázisban azt feltételezi, hogy befejezi és üzemeltetni is fogja azokat. A stratégiai igazgató jelezte: az MVM aktívan keresi a lehetőségeket, amelyekkel kiszélesítheti portfólióját a közép-európai régióban. Meggyőződése, hogy ha az SE az MVM Csoport része lenne, az megerősítené Kelet-Közép-Európa energiaellátásának biztonságát és így növelni lehetne az áramtermelés hatékonyságát, hozzájárulva az unió egységes energiapiacának fejlesztéséhez is. Harmati az SE többségi tulajdonrész-megszerzésének indítékairól elmondta: az egyik kulcsfontosságú ok, amiért az MVM érdeklődik a szlovák energetikai vállalat iránt, az, hogy az SE villanyáram-termelésének 75 százalékát szennyező gázok kibocsátásától mentes forrásokból termeli. Feltételezik, hogy az atomenergetika és a vízierőművek a jövőben is nyereségesek lesznek. Ezzel összefüggésben megjegyezte: bár egyelőre nincs részletes információjuk a mohi atomerőmű blokkjainak befejezéséhez szükséges kiadások mértékéről, bíznak benne, hogy alkalmuk lesz ezekkel megismerkedni a kötelező érvényű ajánlat előkészítésének szakaszában.
8
Szlovákia felmondja a szerződést a bősi erőmű üzemeltetéséről 2014. december 4.
(fotó: aktuality.sk)
A szlovák kormány azonnal felmondja a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az olasz Enellel 2006-ban kötött szerződést - jelentette be a szlovák kormányfő Pozsonyban. A Tőzsdefórum, a napigazdasag.hu, a vg.hu/MTI cikkéből kitűnt: Robert Fico szerint az Enel nem tette hozzáférhetővé a szlovák kormány számára azon információkat, amelyek alapján Pozsony megítélhette volna, hogy a bősi erőmű által termelt haszon megosztása a többségi tulajdonos Enel és a kisebb részvénycsomagot birtokló szlovák állam között mennyire igazságos. A szerződést - annak állítólagos előnytelensége miatt - már korábban nehezményezte Fico kormánya, amely 2007-ben bíróságon is megtámadta azt, eddig sikertelenül. Mivel a korábban az SE tulajdonába tartozó bősi vízierőműnek - nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, tulajdonjogát a magánosítás előtt egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési Vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV az SE magánosítása után 30 évre szóló szerződést írt alá a bősi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő szlovák villamosművekkel. E szerződés felmondását jelentette be a szlovák kormányfő.
A cégcsoport hírei Külön törvény a paksi atomerőmű bővítéséről 2014. december 1., 2.
(fotó: napi.hu)
A kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslat hatálya minden
9
olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely az atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik, beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között szögezi le, hogy a beruházásnak nemzetgazdasági szempontból különös jelentősége van. A törvényalkotáson túl egyes törvények, például az atomtörvény módosítására is javaslatot tettek. A legjelentősebb módosítások közé tartoznak az engedélyezési eljárással kapcsolatos kérdések, de kitér a dokumentum munkajogi és sugárvédelmi területekre is - tudósított a hirado.hu, a Napi, a Tőzsdefórum, a Portfólió, a ProfitLine, a Privátbankár, a Napi Gazdaság stb. a távirati irodára hivatkozva.
Egy éven belül döntést remél a kormánybiztos 2014. december 3., 4., 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos reményei szerint az Európai Bizottság egy éven belül döntést hoz arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítése összhangban áll-e az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal. Aszódi Attila a Budapesten tartott szakmai konferencián elmondta: a magyar kormány határozottan hisz abban, hogy a projekt nem részesül állami támogatásban, és most várja Brüsszel véleményét. Ha az EB úgy ítéli meg, hogy az atomerőmű-bővítési projekt állami támogatást kap, akkor Magyarország még mindig bebizonyíthatja: a beruházás más szemszögekből összeegyeztethető az uniós szabályokkal, miként azt a brit kormány tette a nyugat-angliai Hinkley Pointban épülő új atomerőmű esetében - mondta a kormánybiztos a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. Nyilatkozatát a Figyelő Online, a Tőzsdefórum, a hirado.hu, a nol.hu, a Portfólió, az OrientPress, a Hír24, a vg.hu, a Magyar Nemzet/MTI is átvette. "Úgy készítjük elő a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belőle” - jelentette ki Aszódi Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy készült-e bármilyen forgatókönyv a beruházást esetleg elutasító brüsszeli
10
döntésre. A konferencia előtt a Reutersnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos elmondta: a magyar álláspont szerint a megtérülési ráta elég magas ahhoz, hogy azt mutassa, a paksi beruházás nem kap állami támogatást. Hozzátette: az Európai Bizottság piaci befektetői tesztet kíván elvégezni, hogy kiderítse, ugyanazon feltételek mellett egy magánbefektető elméletileg beruházna-e a projektbe. Ennek a tesztnek a kimeneteléről nem kívánt állást foglalni. Aszódi Attila jelezte: Magyarország és az Európai Bizottság között tárgyalások folynak arról is, hogy a paksi bővítési projekt esetében a magyar kormány eleget tett-e a bizottság tájékoztatásáról szóló szabályoknak, illetve a tervezett üzemanyag-szállítási szerződés megfelel-e az uniós szabályoknak. Aszódi Attila megismételte: a magyar és az orosz fél véglegesíti a három megvalósítási szerződést, amelyet idén vagy jövőre aláírnak. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait. A terepfeltárás év végén, bizonyos műszaki munkálatok pedig jövőre indulhatnak el. Az igazi helyszíni munka nagy valószínűséggel 2018-ban kezdődik, az első új reaktort 2025-ban helyezhetik üzembe. Nem kerül orosz tulajdonba az építendő két nukleáris blokk - jelentette ki a kormánybiztos az MTI-nek, reagálva a Népszabadságban megjelent következtetésre. A napilap azt írta: Aszódi Attila egy konferencián azt mondta, olyan megállapodásokat kötnek az oroszokkal, hogy uniós elutasítás esetén a magyar állam kiszállhasson a projektből. Ugyanakkor a kormány abban is gondolkodik, hogy orosz tulajdon lenne a két új reaktor, és az állam garantált áron vásárolná az áramot - írta a lap. Aszódi Attila a Heti Válasznak is úgy reagált: előadásában nem beszélt arról, hogy orosz tulajdonba kerülne az erőmű, ez sosem merült fel. Hasonlóképpen nyilatkozott a Napi Gazdaságnak is: Dékány Lórántnak azt is jelezte: nincs összefüggés a Déli Áramlat építésének leállítása és a paksi atomerőmű bővítésének jövője között, az orosz félnek nincsenek finanszírozási gondjai. Aszódi Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorának azt mondta: annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy lefújják a bővítést. A paksi atomerőmű bővítése Orbán Viktor kormányfő közrádiónak adott nyilatkozatában is téma volt. Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, ha esetleg a bővítésből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll
11
szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától - tette hozzá.
Befejeződött az új modulok építésének előkészítése a paksi tárolóban 2014. december 3.
(fotó: rhk.hu)
Újabb négy modult építenek az atomerőmű szomszédságában lévő, jelenleg 20 kamrás Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT). Mostanáig 8077 darab kiégett üzemanyag-kazettát helyeztek el. Az elhasznált fűtőelemek több évet töltenek a reaktorcsarnok pihentető medencéjében, utána szállítják át a szomszédos tárolóba. A 10 m magas betonépítményeket megfelelő szilárdságú alapra, kellő tömörségű és minőségű talajra lehet csak felépíteni, ezért talajcserére volt szükség. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. azt is közölte: mivel a tároló modulok megnövelik a KKÁT területét, a fizikai védelmi rendszert is bővíteni kellett. Bár most a 21-24. modulok megépítése van soron, a területet a végső, 33 kamrás átmeneti tároló kiszolgálásához készítették elő. A KKÁT üzemeltetőjének, az RHK Kft.-nek garantálnia kell, hogy mindig elegendő hely legyen az elhasznált üzemanyag számára. Így a tároló modulárisan bővíthető: úgy épül fel, hogy a függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben egyenként helyezik el az üzemanyag-rudakat, amelyek vastag betonfalakkal körülvett kamrákba kerülnek. A tároló csövek között áramló levegő gondoskodik a megfelelő hűtésről. A passzív működési elvből adódóan elektromos vagy más jellegű műszaki hiba miatt sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A létesítmény első három kamrából álló modulja és a kiszolgáló épület 1997-re épült meg. Négy kamrából álló modult adtak át 2000-ben és 2003ban, majd egy öt kamrából állót 2007-ben. 2012-re megépült a KKÁT 17-20. kamrája. Ezekben a tároló kapacitását 450-ről 527-re emelték, így az most 9308 kazetta befogadására alkalmas. Még négy kamrát építenek 2017-ig, majd újabb négyet 2025-ig, végül pedig 2033-ra megépítik az utolsó öt kamrát tartalmazó modult. (Magyar Nemzet Online, hirado.hu, stop.hu/MTI)
12
A bővítésről is beszéltek a paksi nukleáris szimpóziumon 2014. december 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
A tervezett atomerőmű beruházás, a kettes blokkon 2003-ban történt üzemanyag sérülés következményeinek elhárítása, az új generációs reaktorok és fúziós technológia is téma volt az idei nukleáris technikai szimpóziumon. Tizenharmadszor rendezte meg Pakson a Magyar Nukleáris Társaság a hazai nukleáris szakma legfontosabb fórumát, közölte Hózer Zoltán elnök a sajtótájékoztatón, melyről a hirado.hu közölt részleteket az MTI alapján. Cserháti András főszervező, az MNT elnökségének tagja azt mondta: idén kiemelten foglalkoztak Paks II. témakörével. Az engedélyezésről, a paksi projekt aktuális kérdéseiről is elhangzott egy-egy előadás, valamint az orosz atomenergetikai gépgyártás fejlődéséről és jövőjéről is. A hagyományos kerekasztal beszélgetésen ezúttal az atomerőmű kettes blokkján 2003-ban történt üzemanyag sérülés következményeinek felszámolását tekintették át. Cserháti András azt mondta: ez nagyon összetett feladat volt, amit sikerrel oldottak meg. A téma aktualitását az adja, hogy a 11 évig tartó munka idén nyáron fejeződött be a száraz tokokba csomagolt üzemanyag vasúti elszállításával. Rendkívüli kihívásnak sikerült maradéktalanul megfelelni. A Paksi Hírnöknek jelezte: a tapasztalatok iránt nemzetközi érdeklődés is van. A társaság ünnepi közgyűlésén átadták az MNT által alapított díjakat. A Fermi fiatal kutató díjat Szieberth Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa kapta, az Öveges-díjat Csatári László debreceni középiskolai tanár érdemelte ki rendkívül hatékonyan és olcsón készített nukleáris mérőeszközeiért. Elter József, az atomerőmű főosztályvezetője Szilárd Leó-díjban részesült, a Simonyi Károly emlékplakettet pedig Pusztai István, a göteborgi Chalmers Egyetem kutatója kapta.
13
Szponzorálás Átadták a zeneművészeti Junior Prima Díjakat 2014. december 1.,5.
(fotó: hirado.hu)
Átadták az idei zeneművészeti Junior Prima Díjakat a Zeneakadémián, a zsűri ezúttal is tíz elismerést osztott ki. Bán Máté fuvolaművész, Celeng Mária énekesnő, Devich Gergely gordonkaművész, Elmauer János trombitaművész, Farkas Mira hárfaművész, Fejérvári Zoltán zongoraművész, Fonay Tibor dzsesszbasszusgitáros, Környei Miklós gitárművész, Pusker Júlia hegedűművész és Váradi László zongoraművész részesült elismerésben. A fiatal tehetségeket a zeneművészeti Junior Prima Díj társalapítója, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Baji Csaba és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, a zsűri elnöke méltatta. Baji Csaba elmondta: társaságuk a társadalmi felelősségvállalás jegyében egyebek között a tudomány, a kultúra, a művészetek és a sport területén támogat alapítványokat és előremutató kezdeményezéseket. Úgy vélte, az idén 7. alkalommal átadott zeneművészeti Junior Prima Díjnak is köszönhető, hogy a komolyzene elfogadottsága és népszerűsége jelentősen nőtt. Vigh Andrea is kiemelte, hogy a díjnak mára óriási presztízse van, például olyan díjazottaknak köszönhetően, mint Fenyő László, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf és Fülei Balázs. Az idei díjazottakkal együtt az elismerést már 70 fiatal muzsikus vehette át a díj 2008-as megalapítása óta - tudósított a hirado.hu, a hvg.hu, az OrientPress, az inforadio.hu, a metropol.hu, a Magyar Nemzet stb.
(fotó: hirado.hu)
„Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy támogassuk azokat, akik tudásukkal, tehetségükkel gazdagítják az országot, akik a legtöbbet tették, teszik és tehetik az ország kulturális és gazdasági fejlődéséért. Mecénásként is az értékteremtést,
14
értékeink megőrzését, terjesztését tartjuk küldetésünknek. Egy sikeres, eredményes, integrált nemzeti energetikai társaságcsoportnak erkölcsi kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten visszaadjon a társadalomnak” - mondta Baji Csaba, a társalapító MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Hetedik éve ünnepeljük azokat a fiatal művészeket, akik korábban talán előbb lehettek világhírűek, mint idehaza ismertek és elismertek. Célunk mégis az, hogy itthon alkossanak és a hazai közönség is láthassa-hallhassa őket. Ezért támogatjuk társalapítóként a Junior Prima díj magyar zeneművészeti kategóriáját, az MVM Koncerteket és még számos értékes kulturális kezdeményezést” - idézte Baji Csabát az MVM honlapja. Elmauer János trombitaművész és Környei Miklós gitárművész személyében két Tolna megyei elismertje is van az idei Junior Prima zeneművészeti díjának - erről a Tolnai Népújság írt. A díjazottak közül hárman: Bán Máté, Környei Miklós és Váradi László is látható-hallható lesz a 2014. december 8-án rendezendő Klipkoncerten, a Zeneakadémián - jelezte a fidelio.hu portál. Átadták a Prima Primissima Díjakat is a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Művészetek Palotájában megtartott gálaesten. A magyar zeneművészet kategóriában Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat - az eseményről részletesen is beszámolt az OrientPress, a fidelio.hu, a Magyar Nemzet Online/MTI.
Alternatív energia Geotermikus erőmű épül Battonyánál 2014. december 2.
(makett: termalenergia.hu)
Nagyteljesítményű geotermikus erőmű épül Battonyánál 116 millió euróból. A projekt 39,3 millió euró uniós támogatást kapott az innovatív, megújuló energiák előállítását támogató programból - jelentette be Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott. A projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztési programnak nyilvánította. A geotermikus
15
energiát innovatívan hasznosító villamos erőmű évente 12 MW áramot termel majd és 60 MW hőt. A helyben termelt energiával csökken a dél-békési térség energiafüggősége, az olcsó energiára új mezőgazdasági és ipari vállalkozások települhetnek. Kovács Péter, projektnyertes EU-FIRE ügyvezetője kiemelte: a beruházás a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárcával együttműködve valósul meg. A battonyai projekt az első földhőre alapozott EGS erőmű lesz Magyarországon: az energiát nem forró termálvízből nyerik, hanem 220-240 Celsius-fokos kőzetből. A hőkutakba felszíni vizet vezetnek és az így kivezetett forró vízből termelnek áramot. A battonyai hátság adottságai jók a technológiához, viszonylag nem túl mélyen található forró kőzet. A magyarországi projektet az Európai Bizottság geotermikus kategóriában a legjobbnak minősítette. A battonyaihoz hasonló kutató és szemléltető projektek jelenleg az Egyesült Államokban és Ausztráliában zajlanak. A projekt várható befejezése 2018 vége, az időpont egy évvel hosszabbítható. Az EU-FIRE EGS Hungary konzorciumban a magyar tulajdonú EU-FIRE cégnek 95 százalék tulajdonrésze van, az izlandi Mannvit vállalatnak öt. Az EU-FIRE-nek a hazai projektek fejlesztésében, a Mannvit cégnek nemzetközi szinten vannak tapasztalatai a geotermikus erőforrások kiaknázásában - az MTI hírét az mfor.hu, a hir6.hu, a vg.hu, a napigazdasag.hu stb. is közreadta.
A hazai energiaszektor hírei FŐTÁV-Alpiq gigaprojekt Budapesten 2014. december 2.
(fotó: kormany.hu)
A FŐTÁV és az Alpiq 18 milliárd forintot fektet a budapesti távfűtési rendszer korszerűsítésébe. Kétszáznegyvenezer háztartás fizethet kevesebbet a távfűtésért a közös beruházásnak köszönhetően. A lakótelepeket összekötő vezetékek kiépítésével létrejön egy egységes dél-budapesti hálózat, amely megteremti a verseny lehetőségét a hőtermelő erőművek között, hatékonyabbá
16
és gazdaságosabbá teszi a fővárosi lakásokban a távhőszolgáltatást. A megállapodás szerint összesen több mint 18 milliárd forintot költenek a beruházásra 2016-ban és 2017-ben. Ebből 15,7 milliárd forintot a FŐTÁV Zrt. finanszíroz 50 százalékban uniós forrásból, illetve saját tőkéből, mintegy 3 milliárdot pedig az Alpiq Zrt. ad saját tőkéből. Az Alpiq ezen felül 2019-ig további 4,3 milliárd forintot fordít a projekthez részben kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekre is. A kormány a távhőszolgáltatók támogatásával jelentősen hozzájárul a családok rezsicsökkentéséhez - mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár az Alpiq erőművében. A kormány a 2014-2020 közti uniós költségvetési időszakban 12 ezer milliárd forint támogatáshoz jut, ebből 43 milliárd forintra pályázhatnak a távhőszolgáltatók. (kormany.hu)
Megveheti az Alteo a Sinergy Csoportot 2014. december 3. (logó: alteo.hu)
Megállapodást írt alá az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. az ELMŰ-ÉMÁSZ tulajdonában lévő Sinergy Kft. megvásárlásáról. Az RWE német energiakonszern - amely egy másik német céggel, az EnBW-vel közösen tulajdonos az ELMŰÉMÁSZ Csoportban - korábban hazai gázérdekeltségeit is eladta, FŐGÁZrészesedését az állami MVM Zrt., a Tigázban meglévő kisebbségi csomagját pedig az olasz Eni vette meg, emlékeztetett a hvg.hu és a vg.hu. A lépéssel számottevően bővül az Alteo energiatermelő portfóliója és az energiakereskedelmi piacon is jelentősen erősíti pozícióit. A felvásárlás érinti a Sinergy 11 leányvállalatban meglévő részesedését is, így további kilenc projekttársaság teljesen, kettő pedig részben az Alteo tulajdonába kerül. Az ügyletet a GVH és a MEKH engedélyeinek megszerzése, illetve a szerződésben foglalt egyéb jóváhagyások és adminisztratív feltételek teljesülése után zárhatják le, várhatóan 2015 első negyedévének végén. Az akvizícióval az Alteo erőművi portfóliója 41,25 megawatt villamosenergia- és 226 megawatt hőtermelő kapacitással bővül. A Sinergy csoport megvétele lesz a társaság első nagyobb olyan akvizíciója, melynek finanszírozási hátterét részben a sikeres idei kötvényprogramokkal befolyt források biztosítják.
17
Újraindult a széntermelés a vasasi bányában, aggodalmakkal 2014. december 4.
(fotó: pecsinapilap.hu)
Újraindította a széntermelést a Dalkia Energia Zrt. tulajdonában lévő Pannon Hőerőmű Zrt. a Pécstől északkeletre lévő vasasi bányában. Palkó György, a Dalkia elnök-vezérigazgatója az ünnepélyes nyitást megelőző tájékoztatón elmondta: évi 15 ezer tonna energiahordozót nyernek majd ki helyi munkaerővel - erről a Pécsi Újságon, a Pécsi Napilapon kívül beszámolt a vs.hu, az mfor.hu is/MTI. Elsősorban lakossági értékesítést terveznek Dél-Dunántúlon. A bánya gyakorlati helyként is szolgálhat a komlói vájárképzésben részt vevő diákoknak. Négy éve indították el a tíz éve bezárt fejtés újbóli megnyitásához szükséges engedélyeztetési eljárást, ugyanis a szén világpiaci ára ezt indokolttá tette. A területen még mintegy 3 millió tonna szén termelhető ki komolyabb ráfordítás nélkül külszíni fejtéssel. Kádár Andrea, a fejlesztési tárca helyettes államtitkára kiemelte: a kibányászott szén várható ára versenyképes lesz, azt remélhetőleg olcsóbban meg lehet szerezni, mint a hazai piacon kapható, lakossági felhasználásra szánt egyéb energiahordozókat vagy az importált szenet. Kitért arra, hogy Magyarországon még 8,5 milliárd tonnányi lignit, feketeszén és barnaszén termelhető ki, ez pedig olyan speciális tartalék, amely nem hagyható figyelmen kívül. Ezért a fejlesztési tárca folyamatosan vizsgálja a korábban bezárt bányák újranyitásának lehetőségeit. A kormány támogatja az ásványvagyon gazdaságos kitermeléséhez szükséges beruházásokat - erről Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár beszélt a Szent Borbála napi jubileumi bányásznap országos központi ünnepségen, Budapesten. Jövőre szénbányászati koncesszióra is meghirdetnek pályázatot. Bejelentette: 42,3 milliárd forint van az év végén bezáró márkushegyi bánya alkalmazottainak átképzésére és elhelyezkedésük támogatására, amelyet a Vértesi Erőmű segít. (mfor.hu/MTI) A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes törvényesnek, ugyanakkor aggályosnak nevezte a vasasi szénbánya újranyitását. A stop.hu, a hirado.hu/MTI beszámolója szerint azt mondta: a Pannon Hőerőmű Zrt. által tervezett évi 10-15 ezer tonna szén kitermelése
18
csekély gazdasági jelentőségű, munkahelyet nem teremt, ám arra alkalmas, hogy a cég elhalassza a bánya rekultivációs kötelezettségének teljesítését. Szerinte nem a jövő útja az, hogy a magas kéntartalmú szenet nem korszerű erőművi, hanem lakossági felhasználásra értékesítenék, és Pécsnek fontolóra kellene vennie, hogy az eltüzelését az egészség védelme érdekében legalább a város központjában megtiltsa.
Külföldi energiaszektor Oroszország nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését 2014. december 1.
(fotó: tass.ru)
Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megvalósítani a Déli Áramlatot, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják - jelentette be Ankarában tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin orosz elnök. Miután nem kaptak engedély Bulgáriától, nem tudják folytatni a beruházást. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy megépítik a vezetéket a bolgár partokig és ott meg is állnak - tette hozzá. A beruházásért felelős Gazprom MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a projektet lezárták. A hírt átvette az összes hírműsor, gazdasági és közéleti portál, lap, felidézve a Gazprom egyik képviselőjének néhány napja tett nyilatkozatát, miszerint december közepén megkezdődhet a tenger alatti szakasz építése. Vlagyimir Putyin az Európai Unió ellenkezésével indokolta a projekt meghiúsulását, és azt ígérte, Moszkva a jövőben Európa helyett más felvevőpiacokat részesít előnyben. Az EB elsősorban azért kifogásolta a projektet, mert uniós szabályokba ütközik, hogy a Gazprom nemcsak a vezeték üzemeltetője lett volna, hanem kizárólagos szállítási jogot is birtokolni akart a Déli Áramlatban. „Az a véleményünk, hogy az Európai Bizottság álláspontja nem volt konstruktív. Ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlat projektjét), akkor nem lesz megvalósítva" - fogalmazott Putyin, hangsúlyozva: a gázvezeték megépítésének munkálataihoz Oroszországban már minden készen állt.
19
"Energiahordozóinkat a világ más régióiba irányítjuk át, és meggyorsítjuk a cseppfolyós földgázra vonatkozó projektjeink valóra váltását" - tette hozzá. Az orosz elnök szerint ez az átirányítás korántsem szolgálja Európa gazdasági érdekeit, hiszen nélkülöznie kell majd az említett gázvezetéken szállítani tervezett energiahordozókat. Putyin az tanácsolta Bulgáriának, kérjen kártérítést az Európai Bizottságtól az elmaradt haszonért. Bulgária közvetlen bevételei a tervezett gázszállításoknak köszönhetően legalább 400 millió eurót tettek volna ki évente. Ugyanakkor Putyin azt is bejelentette: Moszkva kész együttműködni Ankarával egy Európát ellátó földgázelosztó-központ létrehozására. A törökgörög határon létrehozandó elosztó ellensúlyozná a Déli Áramlat meghiúsulását - mondta Putyin. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte: a Törökországba irányuló új gázvezeték számára ugyanaz lesz a kiindulópont, amely a Déli Áramlat számára szolgált volna. A Gazprom-vezér szerint az új gázvezetéken keresztül évente 63 milliárd köbméter haladhat majd át, ebből 14 milliárd köbméter közvetlenül Törökország igényeit fedezné, a fennmaradó mennyiséget a török-görög határra irányítják.
Reakciók az orosz elnök bejelentésére
2014. december 2., 3., 4. Az Európai Bizottság folytatni akarja a tárgyalásokat a gázvezeték tervéről, függetlenül attól, hogy Oroszország úgy nyilatkozott, eláll a beruházástól - közölte Brüsszelben Maros Sefcovic, a bizottság alelnöke. A következő találkozót az érintett EU-tagországokkal december 9-ére tűzték ki. (inforadio.hu, mfor.hu, oroszhirek.hu/MTI) Jean Claude Juncker, az EB elnöke megépíthetőnek mondta a gázvezetéket annak ellenére, hogy annak tervétől Oroszország bejelentése szerint elállt. "Ami a Déli Áramlatot illeti, az Európai Unió és Bulgária közösen munkálkodnak a legsúlyosabb problémák megoldásán. Ezek a gondok nem legyűrhetetlenek" - mondta Juncker újságíróknak, miután tárgyalt Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel. "A labda az oroszok térfelén pattog" tette hozzá. (hvg.hu/MTI) A gázvezetékkel kapcsolatos döntést csak Oroszország és az Európai Unió szintjén lehet meghozni - jelentette ki Roszen Plevneliev bolgár elnök, hozzátéve: ha Oroszország figyelembe veszi az EU-szabályokat, senki nem
20
kifogásolja a Déli Áramlat tervét. A projektben részt vevő államok komoly előkészítő munkát végeztek, felhatalmazták az EB-t a tárgyalások folytatására az orosz vezetéssel, hogy hozzanak végső döntést a projektről - emlékeztetett. (hvg.hu, napigazdasag.hu/MTI) Ausztria hivatalos megerősítést kér arról, hogy Moszkva felhagy a Déli Áramlat tervével - mondta Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter. Ausztria nem kételkedik abban, hogy a gázvezeték nem valósul meg, de úgy vélte: Moszkva részletesebben is megmagyarázhatná elállását a tervtől, amiről az osztrák kormány csupán a sajtóból értesült. Hozzátette: Ausztria gázellátását a fejlemény nem érinti, mivel jövőbeli létesítményről van szó, amelynek hiánya csak évek múlva mutatkozott volna meg. Az OMV az idén állapodott meg Oroszországgal, hogy a Déli Áramlat eléri majd Ausztriát is. (mfor.hu/MTI) Rossz hírnek nevezte a Déli Áramlat leállítását Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Emlékeztetett, hogy Szerbia több mint hét évet áldozott a projektjére, és kitartott mellette akkor is, amikor nagy nyomást gyakoroltak miatta az országra. Azt is hangsúlyozta: Szerbia lakosainak nem kell aggódniuk a gázellátás miatt, jóllehet a Déli Áramlat nagyobb energiabiztonságot jelentene az országnak. A vezeték szerbiai szakaszának megépítéséről szóló megállapodást júliusban írták alá. (nol.hu/MTI) A Déli Áramlat Fekete-tenger alatti részének megépítésére és üzemeltetésére szervezett nemzetközi konzorcium európai uniós tagjait meglepte a projekt leállítása, mert Moszkva nem jelezte előre a szándékát - írta a Handelsblatt. A német üzleti lap arról is beszámolt, hogy a Statoil norvég energetikai társaság hajlandó az eddiginek több mint a duplájára emelni a Németországba exportált földgáz mennyiségét, hogy pótolja az Oroszországgal kialakult feszültség miatt esetlegesen keletkező hiányt. (Portfólió, atv.hu/MTI) Oroszország Európai Unióhoz akkreditált nagykövete biztos abban, hogy Moszkva folytatja a tárgyalásokat Szerbiával, Ausztriával és Magyarországgal arról, hogyan oldják meg a Déli Áramlat jövőjéről szóló bejelentést követően kialakult helyzetet. (napigazdasag.hu/MTI) Az európai kereslet gyengeségének ugyanakkora szerepe volt abban, hogy Oroszország letett a Déli Áramlat teljes kiépítéséről, mint a geopolitikai feszültségeknek, vagy annak, hogy Európa csökkenteni akarja függését az orosz földgázszállításoktól - vélekedett a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő. (Mandiner/MTI)
21
Átértékelte európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom 2014. december 6.
(fotó: yandex.ru)
Az orosz elnök bejelentése után a Gazprom hétvégén közölte: a Déli Áramlat meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját. Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg - mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban. "Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban" - fogalmazott. "Az EU ezentúl Törökországgal tranzitországként áll majd kapcsolatban" - mondta, megjegyezve, hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, "amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni". Az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre rukkol elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajna szállítási útvonalként játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét - mutatott rá Alekszej Miller a tévéinterjúban. "A döntés végleges" hangsúlyozta a Gazprom vezérigazgatója - "annak ellenére is, hogy saját területen már négymilliárd dollárt fordítottunk a vezeték kivitelezésére". A már kiépített kapacitást a jövőben a törökországi szállításokhoz veszi majd igénybe a Gazprom. A megrendelt csővezetékeket a Fekete-tengeren keresztül fektetik le, csak nem bulgáriai, hanem törökországi végponttal - mondta Alekszej Miller. Rámutatott, hogy Bulgária a hárommilliárd eurós beruházás elmaradása miatt nemcsak mintegy hatezer munkahelyet veszít el, hanem elesik a jövőben gázszállítások tranzitbevételétől is. Ráadásul a már meglévő vezetékeken az országon át szállított évi 18 milliárd köbméter földgázt is a törökországi útvonalra irányítja a Gazprom. Az EU-ban a szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, a Gazprom ezentúl az EU számára vezetékek építésével nem foglalkozik - a vezérigazgató nyilatkozatát a Privátbankár, a napigazdasag.hu, a Napi, az inforadio.hu, az Index/MTI is átvette.
22
A Gazprom hitelszerződést kötött az olasz Unicredittel 2014. december 5.
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom 390 millió eurós hitelszerződést kötött az olasz Unicredit bankkal. A Bécsben aláírt megállapodás nagy történelmi jelentőségű, a Gazpromnak az olasz hitelintézetekkel és egész Európával meglévő együttműködése bővítése szempontjából is különösen fontos - közölte az orosz cég, de részleteket nem hozott nyilvánosságra a kölcsönszerződésről. Korábban orosz elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók miatt a Gazprom csak drágán juthat kölcsönhöz külföldön. A Gazprom november elején ugyanakkor lemondott arról, hogy 25 milliárd dolláros hitelt vegyen fel Pekingtől a Kínába vezető Szibéria Ereje nevű, 55 milliárd dollárba kerülő gázvezeték megépítésére. Orosz elemzők már akkor jelezték, ennek az lehet az ára, hogy Moszkva befagyaszthatja más nagy beruházását, például a Déli Áramlatot. (Hír24, Tőzsdefórum, ProfitLine, napigazdasag.hu, Napi/MTI)
A palagáz exportjának liberalizációjáról tárgyaltak 2014. december 2. Az amerikai palagáz exportjának a közép-és kelet-európai energiabiztonságot erősítő liberalizálásának lehetőségéről tárgyaltak Harry Reiddel, a szenátusi többség vezetőjével Washingtonban a V4-csoport amerikai fővárosba akkreditált nagykövetei. Az OrientPress felidézte: a találkozót a magyar V4elnökség még nyáron kezdeményezte, miután a négy ország nagykövetei levélben fordultak a képviselőház republikánus elnökéhez és a szenátus demokrata többségének vezetőjéhez. „A találkozó folytatása annak a kezdeményezésnek, amelyet a magyar V4-elnökség alatt elindítottunk, és kértük a kongresszus támogatását az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára vonatkozó engedélyek kiadásának felgyorsításában, mert ez elősegítené az egész közép- és kelet-európai térség biztonságát, valamint csökkentené az orosz gáztól való kiszolgáltatottságát” - nyilatkozott az MTI-nek Szapáry György washingtoni
23
magyar nagykövet. Reid, aki a megbeszélés alatt értesült arról, hogy lekerült a napirendről a Déli Áramlat földgázvezeték megépítése, rokonszenvvel viszonyult a V4-országok kéréséhez, ám nem mondott konkrétumot arról, hogy a törvényjavaslatot mikor tűzik a szövetségi felsőház napirendjére. Szapáry a megbeszélésen hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EU és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházás Partnerségen belül szülessen egy olyan megállapodás is, amely megnyitja az energiapiacokat. A republikánus többségű képviselőház még nyáron fogadta el azt a törvénytervezetet, amely felgyorsítaná az amerikai gázexport engedélyeztetési folyamatát. A washingtoni V4-nagykövetek márciusi közös nyílt levelükben az ukrajnai válságra hivatkozva sürgették az amerikai kongresszus vezetőitől az amerikai LNG európai exportjának engedélyezését. Üdvözlendőnek tartanák, ha az amerikai gáz megjelenne Közép- és Kelet-Európában. Felhívták a kongresszus vezetőinek figyelmét arra, hogy a Közép- és Kelet-Európában a közelmúltban végrehajtott infrastrukturális beruházások lehetővé tették a gázáramlás irányának megfordítását a csővezetékekben.
A finn parlament jóváhagyta az orosz atomreaktor üzletet 2014. december 5.
(fotó: fennovoima.fi)
A finn parlament jóváhagyta, hogy az orosz Roszatom szállítsa és lássa el üzemanyaggal az Észak-Finnországban létesítendő Fennovoima atomerőművet. 115:74 arányban szavazták meg a tervet. "Világos, hogy nemzetközi politikai szempontból nem a legjobb az időpont a döntéshez, de akkor kell döntenünk, amikor eljön az ideje" - mondta a parlamenti szavazás előtt Jan Vapaavuori gazdasági miniszter, aki szerint a projekt nem sérti az Oroszország elleni uniós szankciókat. A 6-7 milliárd eurós programban 1200 MW-os erőmű létesülne, amely várhatóan 2024-ben lépne üzembe. A Roszatom már tavaly jelezte, hogy kész tőkével beszállni a beruházásba, ha ő szállíthatja a reaktort. A finn kormány kikötötte, hogy a hazai tőkének legalább 60 százalékban kell
24
részesednie a Fennovoimában. A parlamenti döntés vegyes fogadtatásra talált Finnországban: a támogatók szerint növeli az energiaellátás biztonságát és segít megszabadítani az országot a szénhidrogén alapú energiatermeléstől. Mások hangsúlyozzák, hogy a beruházást a jelenlegi külpolitikai helyzetben jégre kellett volna tenni. A projekt gazdaságossága is kétséges egyes vélemények szerint ismertette az érveket és az ellenérveket a hvg.hu, a metropol.hu, az Origó/MTI. A VG Online jelezte: a Fennovoimának 2015 június végéig kell felmutatnia az atomerőmű építési engedélyét, amelyet a finn cég a Rusatom Overseas társasággal közösen készít.
A Westinghouse tárgyal négy török atomerőmű építéséről 2014. december 2. Az amerikai Westinghouse Electric megállapodást kötött a kínai állami SNPTC és a török EÜAŞ vállalattal, ami alapján kizárólagos tárgyalási jogot kapott négy AP1000 típusú atomerőművi blokk építésére. A Nukinfó a NucNet cikkét idézve írta, hogy az EÜAŞ Törökország legnagyobb energetikai cége. A Westinghouse azt közölte, hogy a tervezett projekt az üzemeltetésre, az üzemanyag szállítására, karbantartásra, egyéb szolgáltatásokra és a leszerelésre is vonatkozik. A világon jelenleg nyolc AP1000 típusú blokk épül Amerikában és Kínában. Emellett részvényesi megállapodások születtek az elmúlt hónapokban az angliai Moorside és a bulgáriai Kozloduj telephelyre építendő AP1000 blokkokra. Az SNPTC a négy kínai AP1000-es blokk generálkivitelezője. Törökországban két atomerőművi projekt is folyamatban van: az Akkuyu az orosz Roszatommal, valamint a Sinop a francia-japán Areva-Mitsubishi fejlesztésében. Törökország célja, hogy 2023-ra áramtermelésének legalább 10%-a atomerőművekből származzon. Egy éve a NAÜ közölte: Törökország jelentősen fejlesztette nukleáris infrastruktúráját, de meg kell erősítenie nukleáris hatóságát és fejlesztenie nemzeti stratégiáját is.
25
Műszaki hiba volt az egyik ukrán atomerőműben 2014. december 3.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Műszaki hiba történt a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, de radioaktív anyag nem szivárgott ki - közölte Volodimir Demcsisin ukrán energetikai miniszter kijevi sajtótájékoztatóján. A hír bejárta a magyarországi sajtót is az Origótól a figyelo.hu portálon át a Magyar Nemzet Online-ig. A közlés szerint a hármas energiablokk rövidzárlat miatt állt le december 1-jén. Kiemelte, hogy a hiba nincs kapcsolatban az atomreaktorral, és semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre. Erre és az energiablokk újbóli üzembe helyezésére Arszenyij Jacenyuk kérdezett rá a kormányülésen. Magyarázatot kért az energetikai tárca előző nap hivatalba lépett új vezetőjétől az áramszolgáltatás szüneteltetésének okára, ugyanis több ukrajnai településről, Kijevből és környékéről is két-három órás áramkimaradásokról szóltak a hírek. Korábban Jacenyuk azt ígérte, hogy idén nem fogják a lakossági áramszolgáltatást leállítani egyetlen órára sem energiatakarékossági okokból. A minisztériumban azonban bejelentették a korlátozását, ami terveik szerint december 6-ig tart. A tárca az intézkedést áramhiánnyal magyarázta, amiben szerepet játszik a zaporizzsjai energiablokk leállása is. Ezen kívül súlyos hiány van a villamos erőművek üzemeltetéséhez szükséges szénből. Ráadásul 19 villamos erőműblokk áll karbantartás miatt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy hideg van Ukrajnában, több energiára van szükség a távfűtéshez. Feldarabolják a legnagyobb német energiaszolgáltatót 2014. december 1.
(fotó: manager-magazin.de/dpa)
Két tőzsdei részvénytársaságot szerveznek 2016-ra az E.ON-ból: az egyik a megújuló energiával, a másik az energetika hagyományos területeivel
26
foglalkozik majd - tudósított a hvg.hu, az fn.hir24.hu, a Napi, a napigazdasag.hu, a hirado.hu portál a távirati iroda nyomán. Az E.ON Hungária Zrt.-n keresztül Magyarországon is tevékenykedő cég igazgatótanácsának elnöke, Johannes Teyssen düsseldorfi tájékoztatóján kiemelte: a kőszénre, a földgázra, a vízre és a nukleáris energiára, valamint a megújuló forrásokra együtt alapozó széles üzleti modell - a gyorsan változó környezet miatt - nem felel meg a kihívásoknak, ezért szét kell választani a két fő tevékenységet. Az egyik cégben a széntüzelésű erőműveket, a földgázzal üzemeltetett erőműveket, a vízierőműveket és az atomerőműveket, a kapcsolódó energia-kereskedelmi és energiahordozókitermelési tevékenységek legnagyobb részét fogják össze, és 20 ezer embert foglalkoztatnak majd. Az E.ON nevet megtartó másik cég 40 ezer munkatárssal a megújuló forrásokra alapuló áramtermeléssel, a több mint egymillió km-es hálózat üzemeltetésével és a nagyjából 26 millió fogyasztó kiszolgálásával foglalkozik majd. A német sajtóban a döntést egyrészt az energiapolitikai fordulattal magyarázzák, amelynek lényege az atomerőművek felszámolása és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlása, másrészt pedig az áram nagykereskedelmi árának csökkenéséből adódó válsággal. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter üdvözölte az E.ON döntését, miszerint a társaság elsőként vonta le az energiaellátás gyökeres átalakulásának tanulságait. Az ellenzéki Zöldek attól tartanak, hogy a cég az adófizetőkre próbálja terhelni az atomerőművek lebontásának és a fűtőanyag elhelyezésének több tízmilliárd eurós költségeit. Ugyanakkor Johannes Teyssen tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az atomerőműveket gondozó cég adósság nélkül indul majd és megkapja azt a mintegy 14,5 milliárd eurót, amelyet az E.ON hét németországi atomerőművének felszámolására különítettek el.
Hírek röviden 2014. december 2. December elsejével Grabner Pétert nevezte ki a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettesévé Dorkota Lajos, a hivatal elnöke. A villamosmérnök és mérnök-közgazdász 2001-től 11 évig volt a Magyar Energia Hivatal munkatársa, 2011 és 2012 között energetikáért felelős elnökhelyettes, majd energetikai szakértő. Grabner Péter 2013-tól energetikai főtanácsadóként segítette a hivatal elnökének munkáját is. (mekh.hu)
27
2014. december 3. Apróbb módosításokkal, de jogerősen helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Hernádi Zsolt ellen a cég egyik részvényese (korábban vezető jogtanácsosa) terjesztett elő pótmagánvádat azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentősen, mert a MOL tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához. (hirado.hu/MTI) 2014. december 3. Az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfélszolgálata nyerte el az Energiafogyasztók Díját a Magyar Energiafogyasztók Szövetségétől. A díjat a leginkább fogyasztóbarát magatartást tanúsító engedélyesek kapják. A kuratórium figyelembe veszi a MEKH által évenként végeztetett fogyasztói elégedettség-vizsgálat eredményeit és más fogyasztóvédelmi szempontokat is. (MNO/MTI) 2014. december 3. Korszerűsítették a debreceni Tócóskerti lakótelepen lévő hőközpontokat és primer távhővezetékeket: az uniós támogatású, 852 millió forintból megvalósult beruházás a távhőszolgáltatásba bekapcsolt 31 ezer debreceni lakás negyedét érinti. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az Új Széchenyi Terv KEOP pályázatán megnyerte a beruházás felét, az önerő-támogatást szolgáló pályázaton pedig a másik felét. (hajdupress.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
