1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. február 8.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Rekordévet zárt a paksi atomerőmű MAVIR: tartalékokról kell gondoskodni 11 milliárdba kerülhet az MVM új székháza
2-3 4-5 5
Szponzorálás Vagyim Holodenko ad zongoraestet a Zeneakadémián
6
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű-projekt mellett érvel a Foratom A bővítés kérdőjelei: vs.hu, valasz.hu Kaposvár és Paks együttműködése a paksi projektben Gazdasági fórumok a magyar-orosz kapcsolatok bővítésére
6-7 8 9 10
Alternatív energia Biogáz-üzemek mehetnek tönkre Magyarországon Nagy-Britannia partjainál épül fel a világ legnagyobb szélerőműve Hatalmas naperőművet adtak át Marokkóban
10-11 12 12-13
A hazai energiaszektor hírei Németh Lászlóné: 90 milliárdot költöttek szolgáltatók megvételére Korábban átvették az Energetikai Központ fogyasztóit a szolgáltatók Hatósági és fogyasztói együttműködést igényel a szolgáltatóváltás Népszabadság: üresen kong a magyar-szlovák gázvezeték
13-14 14 14-15 15-16
Külföldi energiaszektor Energiafogyasztása több mint felét importból fedezi az EU Egyiptomban orosz atomerőmű épül orosz hitelből Újabb Csernobil Európában? Felülvizsgálják a Gazprom szerződéseit Tavaly csaknem 30 százalékkal esett a Gazprom európai exportára Ukrajna csak uniós országokból importált januárban Sikerült hidrogénplazmát előállítani a németországi fúziós reaktorban
16-17 17-18 18 19 19-20 20 21-22 Hírek röviden 22 Vulkán tört ki egy japán atomerőmű közelében - Kétmilliárdos megrendelést nyert el a Sinergy kazánház építésére - A Lukoil benzinkutakat ad el
2
Hírek az MVM Csoportról Rekordévet zárt a paksi atomerőmű 2016. február 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
Több rekordot is döntött tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.: minden korábbinál több villamos energiát állított elő, és a biztonság, valamint a blokkok rendelkezésre állását tekintve is a tavalyi volt az eddigi legjobb év mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója Budapesten, a társaság évértékelő sajtótájékoztatóján. Erről a magyaridok.hu, a vs.hu, a ProfitLine, az mfor.hu, a figyelo.hu, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu/MTI is beszámolt. Az áramtermelés 1,2 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest: a 15 834,4 gigawattóra az erőmű történetében a legmagasabb érték. Ezzel a négy blokk a hazai áramigény 36,2 százalékát fedezte, míg a hazai termelés 52,7 százalékát tette ki. A társaság nettó árbevétele 172 042,6 milliárd forint volt, fél százalékkal maradt el a megelőző évitől - ismertette Hamvas István. Csiba Péter, a tulajdonos MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: az atomerőmű a cégcsoport legnagyobb és az ország energiaellátása szempontjából legfontosabb társasága, egyben garancia az ország biztonságos, hosszú távú és megfizethető árú áramellátásának. Kérdésre megerősítette, hogy Paks az MVM fontos része, és a jövőt is így tervezik. A termelés maximalizálása, a nukleáris bázisú termelés hosszú távú fenntartása, a költségszint optimalizálása, a működési biztonság folyamatos fenntartása és fejlesztése az atomerőmű stratégiai célja - vázolta Hamvas István. Csökkenő tendenciát mutat a jelentésköteles események száma, tavaly minden eddiginél kevesebb, tizenöt ilyen volt, de egyik sem érte el a nemzetközi INES-skála legalsó, egyes szintjét számolt be a vezérigazgató, hozzátéve, hogy két év alatt 10 százalékot erősödött, 2015-ben 84 százalékos volt a biztonságikultúra-index. Szintén rekordot könyvelhetnek el az atomerőmű teljesítmény-kihasználását tekintve, a négy blokkra vonatkozó adat 2015-ben 90,4 százalék, ami dobogós helyet jelent a hasonló blokkok nemzetközi rangsorában. Hamvas István hozzátette, hogy a négy paksiból három a világ legjobb öt reaktora között van e mutató szerint.
3
(fotó: pakspress.hu)
A vezérigazgató felidézte: tavaly év végén megkezdődött a 15 hónapos üzemeltetési ciklusra való áttérés: a reaktorok szétszerelésére a korábbi 11 helyett 14 hónapos üzemidő után kerül sor. Így csökken a karbantartási idő, nő az üzemben töltött napok száma. Hamvas István az MTI kérdésére elmondta: ez a beruházás összevethető a korábbi teljesítménynöveléssel, ami 5 milliárd forintnál kevesebb ráfordítással évi 11 milliárd forint többletbevételt eredményezett. Az új üzemanyag-ciklusra történő átállás kétmilliárd forintos beruházási költsége évi 3 milliárd forintos árbevétel-növekedést eredményez. Idén újabb hatékonyságnövelő fejlesztés kezdődik az atomerőműben. A turbina átalakítása 600 millió forint befektetést igényel és 30 megawatt teljesítménynövelést jelent. Hamvas István arra is kitért, hogy az 1-es és 2-es blokk után tavaly év végén befejeződött a 3-as blokk üzemidő hosszabbításának műszaki megalapozása is, a múlt év végén be is nyújtották az Országos Atomenergia Hivatalhoz az engedélykérelmet. Az engedélyezés várhatóan idén lezárul, és megkezdődik a 4. blokk üzemidő hosszabbítási engedélyeztetésének előkészítése. Mindezek révén az atomerőmű hosszú távon garantálhatja az alacsony áron és biztonságosan előállított villamos energiát - idézte a közleményt a Paks-Press Hírügynökség oldalán Mayer György. Újságírói kérdésre Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója elmondta: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a nemzetközi elvárásokkal is szinkronban lévő törvényi előírások szerint fizet hozzájárulást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Ezt a tételt idén is beépítette az árképzésbe - erre is kitért a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde. Az erőmű élén tervezett vezetőváltással kapcsolatos kérdésre Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy egy rekorderedményeket elérő csapaton nem szabad változtatni. Hamvas István pedig az esetleges létszámleépítésekkel kapcsolatban adott választ: miután napirenden van két új blokk építése, szükség van a nukleáris területen jártas szakemberekre.
4
MAVIR: tartalékokról kell gondoskodni 2016. február 3.
(fotó: atomeromu.hu)
A MAVIR nem kezeli kész tényként a paksi 5. és 6. blokk 2024-es és 2025-ös üzembe helyezését, és nem zárja ki a fiókba tett gázerőmű-tervek megvalósítását és egy széltender kiírását sem - olvasható a Világgazdaságban. B. Horváth Lilla arról írt, óriási lyuk tátong majd a hazai áramtermelés és áramkereslet között 2025 táján, de még utána is. Csak annyi biztos, hogy addigra elaggott erőművi egységek sorát kell leállítani, és hogy 2024-ben és 2025-ben átadnák a két új paksi blokkot. Nem véletlen, hogy az atomerőmű-beruházás melletti egyik érv a majdani kínálathiány megelőzése. Igaz, vannak szakértők, akik szerint elég lenne a blokkokat később felhúzni, mások szerint inkább sohasem, hiszen alapozhatunk zöld energiára, importra is. A fő kérdés az, hogy az 5. és 6. blokk tervezett beindításakor milyen forrásból és mennyi áram állhat rendelkezésére. Segíthet eligazodni a MAVIR ZRt. fejlesztési terve, amelyben a cégnek van egy forráshiányos állapotot feltételező előrejelzése - ez kevés erőműépítést feltételez - és egy optimista is, mindkettő három időhorizontra. A rendszerirányító abból indul ki, hogy új erőművekre a következő évtizedekben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség. Az ország nagy erőműveinek együttes teljesítőképessége 2014 végén 8,9 gigawattnyi volt, aminek 40 százaléka maradhat meg 2030-ra. Hasonló arányban csappannak meg a kiserőmű-kapacitások is. Helyükre 2025-ig 5400 megawattnyi, 2030-ig pedig 7000 megawattnyi új kapacitást kell létesíteni. A rendszerirányító egyelőre a már ismert, de gazdasági okok miatt elhalasztott kombinált ciklusú gázerőmű-tervek megvalósulását feltételezi az 5. és a 6. paksi blokk megépítéséig. Az új gázblokkok 2030-ra együtt mintegy 3,4 gigawattal növelnék az áramtermelő lehetőségeket a paksi bővítésig. (Vagyis az ország atom-szén-zöld fókuszú energiastratégiája helyett egyelőre az atom-gáz-zöld variáció erősödhet.) Az viszont, hogy a MAVIR szerint mikor kerül sor az 5. és a 6. blokk átadására, nem egyértelmű. Forráshiányos verziója szerint 2025 és 2030 után legalább egyet üzembe helyeznek, optimista változata szerint pedig 2025-ben már működik az 5. blokk és 2030-ban a 6. egység is. Az utóbbi forgatókönyv alapján feltehető, de nem
5
állítható sem a 2024-es, sem a 2025-ös átadás. A paksi blokkok miatt a MAVIRnak szabályozási tartalékokról kell gondoskodnia gázturbina-park létesítésével vagy importból. A blokkok nagy kihasználtságú működtetése érdekében meg kell oldani a fölöslegben termelt áram tárolását is - hangsúlyozzák. E célból a rendszerirányító egy szivattyús-tározós erőmű kialakítását valószínűsíti. Egyúttal figyelmeztet: miközben nőni fog az atomerőmű részaránya az áramtermelésben, magának a létesítménynek a kihasználtsága csökkenhet. A rendszerirányító a megújulós kiserőművek bővülésére számít. A naperőművek száma máris felfutóban van és feltételezhető, hogy - az európai tendenciákat követve - a közeljövőben tendert írnak ki szélerőműves beruházásokra. A hazai és a térségi erőműtervek megvalósulásától függően 2030 táján évi 20 terawattórányi importra szorulhatunk, de megeshet, hogy mi exportálunk akár 6 terawattórányi áramot - ismertette a variációkat a lap.
11 milliárdba kerülhet az MVM új székháza 2016. február 3.
(fotó: pakspress.hu)
A minisztérium becslése szerint 10,8 milliárd forintba kerülhet a magyar állam energetikai nagyvállalata, az MVM Csoport új székháza - Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára írásbeli kérdésre adott válaszát a hvg.hu idézte. A székház Óbuda-Békásmegyeren, a Szentendrei úton lévő jelenlegi üres telken épül, a korábbi épületeket elbontották. A tervek szerint a székház 1500 fős, 21 ezer négyzetméteres irodaház lesz. Az államtitkár szerint az MVM Csoport az irodaház bővítését teljes mértékben a rendelkezésre álló forrásaiból finanszírozza, a beruházás megvalósításához az MVM Zrt. költségvetési forrást nem vesz igénybe - írta az államtitkár. A hvg.hu azonban megjegyezte: az MVM állami cég, magyarán az állam költi el ezt a pénzt. Jelenleg az MVM cégei több helyen bérelnek ingatlanokat havi 60 millió forintért. Ezzel, a becsült beruházási költségekkel, valamint a székház szabad területeinek bérbeadásából várható bevételekkel számolva az irodaház fejlesztésének megtérülését 12-15 év között kalkulálják.
6
Szponzorálás Vagyim Holodenko ad zongoraestet a Zeneakadémián 2016. február 7.
(fotó: azongora.hu)
Vagyim Holodenko ad zongoraestet a Zeneakadémia nagytermében az MVM Koncertek - A Zongora sorozatban február 10-én. Szólóestjén Schumann és Szkrjabin művei hangzanak el - a programajánló az azongora.hu oldalán olvasható. A 2013-as Van Cliburn Zongoraverseny győztese 1986-ban született Kijevben. A moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban tanult. 15 éves korától olyan nemzetközi versenyek díjazottja, mint a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny. A nagy áttörést mégis a Cliburn verseny győzelme hozta meg számára, azóta a legnagyobb koncerttermek és fesztiválok állandó szereplője Európában és Amerikában. Kritikusok szerint Holodenko technikája és zenei érzéke egyértelműen olyan nagy orosz zongoristákéhoz hasonlítható, mint Szvjatoszlav Richter vagy Emil Gilels.
A paksi bővítés hírei Az atomerőmű-projekt mellett érvel a Foratom 2016. február 2.
(fotó: facebook.com/FORATOM)
Az európai nukleáris ipar szócsöve, a FORATOM a paksi atomerőmű-projekt mellett kíván érvelni az EB által az állami támogatási vizsgálatról meghirdetett konzultáción, amely február 12-én zárul le - olvasható a BruxInfo portálon. A Foratom szerint a jelenlegi kapacitás szinten tartásához legalább 100 új reaktort kell építeni 2045-ig Európában. A szervezet vezetői 500-800 milliárd euró közé
7
becsülik a szükséges beruházások volumenét, ezért sürgetik az uniós intézményeket, hogy - miután az atomenergia hozzájárul az EU klímavédelmi céljainak eléréshez - mielőbb dolgozzanak ki új szabályozói és befektetési környezetet az atomerőművek legújabb generációjának kifejlesztése érdekében. Az európai ernyőszervezet szerint a nukleáris energiára vonatkozó specifikus állami támogatási iránymutatások hiánya egyáltalán nem ösztönzi a magánbefektetőket, így a kezdeti befektetés terheit kizárólag állami pénzből finanszírozzák. „Általában az egész árampiacra igaz, hogy állami támogatás nélkül egyáltalán nincs beruházás” - mondta a BruxInfo kérdésére Jean-Pol Poncelet, a Foratom főigazgatója, hozzátéve: a megújuló energiás beruházásnak világos szabályai vannak az EU-ban, s ez rendkívüli mértékben megkönnyíti a befektetők dolgát. Hasonlóra lenne szükség a nukleáris szektorban is. Az egyes atomerőmű projekteket - szektorspecifikus állami támogatási iránymutatások nélkül - az EU-szerződés alapján, külön-külön bírálja el az Európai Bizottság, ráadásul túlságosan hosszú idő telik el, mire egy-egy beruházás véglegesen megkapja a zöld jelzést. Legutóbb a nagy-britanniai Hinkley Point beruházást (két új reaktor építéséről van szó) több mint 18 hónapon át tartó egyeztetés előzte meg, mire az EB áldását adta az állami támogatásra. A tervezett paksi beruházásról is hosszú ideje folyik vita a magyar kormány és Brüsszel között. A testület tavaly novemberben mélyreható vizsgálat megindításáról döntött, mert feltételezése szerint a beruházás csak állami támogatás mellett valósulhat meg, amit a budapesti kormány cáfol. Február 12-én jár le a konzultációra adott határidő, ameddig az érdekelt felek hozzászólhatnak a vitához. A Foratomnál azt mondták a BruxInfónak: elküldik a bizottságnak véleményüket, amelyben a paksi projekt mellett érvelnek majd. A portál úgy tudja, hogy a Foratom inkább általános érveket sorakoztat fel a paksi bővítés mellett és nem az állami támogatás meglétéről folyó vitában kíván állást foglalni. Az Európai Unióban jelenleg 23 reaktor építését tervezik összesen nyolc tagállamban. Négy blokk épül Finnországban, Franciaországban és Szlovákiában. Globális szinten azonban sokkal látványosabb a nukleáris energia visszatérése, mint Európában: világszerte 68 létesítmény épül, a legtöbb Kínában - erre is kitért a portál Brüsszelből jegyzett cikke.
8
A bővítés kérdőjelei: vs.hu, valasz.hu 2016. február 5., 4. Újabb problémát talált Brüsszel a paksi atomerőmű bővítésénél - a vs.hu birtokába került, nem nyilvános dokumentum szerint a beruházás jelenlegi formája a közös uniós kereskedelmi politikát is súlyosan sértheti. Az uniós tagság ugyanis azt is jelenti, hogy a tagállamok által kötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Eszerint az Oroszországgal kötött megállapodáshoz is szükség lett volna uniós jóváhagyásra.
(fotó: valasz.hu)
Lehetséges, hogy az alacsony olajár miatt Moszkva nem tudja hitelezni az ötven, külföldön épülő nukleáris reaktor beruházását. G. Fehér Péter a valasz.hu portálon megjelent cikkében az Atomic Insights virginiai kutatóintézetet idézte, miszerint a külföldi atomerőmű-építést, köztük az új paksi blokkot Moszkva az olajbevételekből hitelezi. A világon Venezuelától Vietnamig 15 orosz atomerőmű épül, és előkészítés alatt áll további 35. Márpedig a beruházások megtérülése hosszadalmas, ezért az alacsony olajárak kétszeresen is negatívan hatnak az orosz gazdaságra. Így érthető, hogy miért fújták le a törökországi atomerőmű építését már tavaly tavasszal, jóval az orosz vadászgép novemberi lelövése előtt - így a cikk. Az olaj árának további csökkenése maga alá temetheti a nemzetközi erőművek Moszkva által gondosan kitervelt hálózatát. A mostani, alacsony olajárak okozta válságot a kitermelési versenyben első helyezett Szaúd-Arábia okozta, mivel 2014-ben spekulációba kezdett a világpiacon. A művelet lényege, hogy csúcsra járatják az olaj felszínre hozását: ma már napi 12,5 millió hordó olcsó olajat pumpálnak ki a sivatagból, ami a két évvel ezelőtti mennyiségnél 1,5 millió hordóval több. Ezzel Rijád túlkínálatot okozott a világpiacon, leverte az árakat és igyekszik kivéreztetni a konkurenciát.
9
Kaposvár és Paks együttműködése a paksi projektben 2016. február 4., 5.
(fotó: paksihirnok.hu)
A Tolna, illetve Somogy megyében meghatározó jelentőségű önkormányzat fő célja, hogy együttműködjön Paks II. sikeres megvalósítása érdekében hangzott el azt megelőzően, hogy Pakson, az Erzsébet Nagy Szállodában Szita Károly kaposvári, valamint Süli János paksi polgármester aláírta a két település közötti együttműködési megállapodást. Az MTI alapján tudósított a paksihirnok.hu, a Paks-Press Hírügynökség, hogy az építkezéssel kapcsolatos feladatokat rögzíti a két új paksi blokkra vonatkozó szerződés, de a "kerítésen túli" teendőket nem, ezért keres a térségfejlesztési feladatok megoldásához partnereket Paks. Süli János polgármester hangsúlyozta, hogy ha a következő 10 évben átgondoltan fejlesztik a térséget, az hosszú távra nyújt megélhetést, növelheti a Dél-dunántúli régióban lévő települések megtartó erejét. A megállapodásban kiemelt terület a szakemberképzés, amihez a Kaposvári Egyetemen felhalmozott tudásra kívánnak építeni, de fontos célként jelölték meg azt is, hogy a kaposvári, somogyi vállalkozások szerephez jussanak a beruházásnál. A Paksra érkező tízezer ember ellátását lehetőleg a térség szeretné megoldani, ehhez újra kell szervezni a termelést, megerősíteni a kisgazdaságokat, ehhez szintén segítséget nyújthat az agráregyetem. Szita Károly, Kaposvár polgármestere szerint a beruházás nemcsak lehetőség, hanem nagy kihívás is, és számos előnye mellett kedvezőtlen hatásokkal is járhat, ha felkészületlenül várja a térség. Ezért fontos, hogy ne kívülről szemléljék, hanem belülről irányítsák a folyamatot. Hangsúlyozta: mihamarabb fel kell térképezni Somogyban a potenciális vállalkozói kört, és mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülniük Paks, valamint az egyetem vezetőinek is. Az első település, amellyel együttműködési megállapodást kötött Paks a beruházás kapcsán, a tolnai megyeszékhely volt 2015-ben. Szekszárd és Kaposvár mellett a régió más városaival is folynak tárgyalások - mondta az MTI kérdésére Süli János. A megállapodásról a Somogyi Hírlap és a Tolnai Népújság is beszámolt.
10
Gazdasági fórumok a magyar-orosz kapcsolatok bővítésére 2016. február 3.
(fotó: pakspress.hu)
A TEIT és az orosz társszervezet kapcsolatainak erősítésére látogatott Paksra Desznogorszk polgármestere, Vjacseszlav Vlagyimirovics Szedunkov. Tárgyalásokat folytatott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paks II. projektcég vezetőivel, Paks polgármesterével is - tudósított a Paks-Press Hírügynökség. Tervei között szerepel olyan fórumok létrehozása, amelyek az orosz és a magyar vállalkozások gazdasági kapcsolatait erősítik. Ezeket a börzéket nemcsak Pakson, hanem Tolna megye több településén is megtartják, valamint orosz városokban. Szedunkov kitért arra is, hogy a paksi projektben az orosz fél megbízható partner, és mostani látogatásának egyik céljaként fogalmazta meg azt a törekvést, hogy az együttműködés idén felgyorsuljon. A portál emlékeztetett: tavaly szeptemberben együttműködési megállapodást kötött Desznogorszk város és Gerjen község. Mindkét település atomerőművek közelében található. Szedunkov a paksi portálnak azt is elmondta, hogy kidolgoztak egy programtervet, amelyről egyeztetett a gerjeni polgármesterrel.
Alternatív energia Biogáz-üzemek mehetnek tönkre Magyarországon 2016. február 2. Jövőre és 2018-ban hazai biogáz-termelők sora esik el attól, hogy a gázával előállított áramot kedvezményes áron adhassa el. Támogatás nélkül többségük életképtelen. A hazai biogáz-üzemek többsége csak abban bízik, hogy segíthet a KÁT-ot felváltó új rendszer, a Metár - írta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Nincsenek jobb helyzetben azok az üzemek sem, amelyeknek később jár le a KÁTjogosultságuk, csak felettük később kezdenek gyülekezni a felhők. Leginkább az a 40-45 vállalkozás sérülékeny (az összesnek kb. a kétharmada), amely
11
mezőgazdasági hulladékból dolgozik. Pedig elvben két módon is segíthetnének magukon: egyrészt hasznosíthatnák az áramtermeléskor keletkező hőt, amely felerészben most elvész. Csakhogy többségüknek nincs pénze arra, hogy drága, szigetelt hővezeték-párokat vezessen a tőlük jellemzően távol lévő felhasználókhoz. A Világgazdaság tud olyan társaságról, amely belevágott a beruházásba, de a hőértékesítése veszteséges lett, és olyanról is, amely már akkor visszalépett, amikor megtudta, mennyibe kerülne a hőprojekt. A másik út, hogy a biogázt nem áramtermelésre, hanem a mintegy 98 százalékos tisztaságú metán előállításra használják. A biometán bejuttatható az országos földgázhálózatba, azon át pedig olyan vevőkhöz, amelyek hajlandók megfizetni érte a „zöld” felárat, vagy pedig az üzemanyagtöltő állomásokig, hiszen közvetlenül is használható üzemanyagnak és sűrített földgázhoz keverve is. Ám sok biogáz-üzemet áramtermelésre kötelez a beruházási támogatási szerződése, a biometán előállításához szükséges gáztisztító ára pedig elérheti egy biogázüzem teljes költségének 40 százalékát is. Sokba kerül és műszakilag sem egyszerű a hálózatba való betáplálás. „A Magyar Biogáz Egyesület szerint uniós forrást kellene szerezni a gáztisztítókhoz. Javaslatunkat tavaly már ismertettük az energiahivatallal, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, amikor a Metár koncepcióját véleményeztük” - mondta a lapnak az egyesület elnöke, Kovács Kornél, aki szerint a biogáz-termelés piaci körülmények között meghal. Dolgozik a megoldáson a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület is. „Magyarországon akár annyi biogázhoz is van alapanyag, és létesíthető hozzá kapacitás, amennyivel 2030-ra a teljes hazai közlekedésben felhasznált energia fele biometán lehetne. Ha ilyen növekedés nem is reális, a fele vagy a harmada igen” - érvelt Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke. Már vannak eredmények is. Zalaegerszegen 2012-ben helyeztek üzembe tíz, biometán-üzemű buszt, most hasonlóról tárgyalnak Kaposvárott. Miskolcon is van ilyen terv, bár ott a 75 új busz márciusban még sűrített gázzal indul.
12
Nagy-Britannia partjainál épül fel a világ legnagyobb szélerőműve 2016. február 4.
(fotó: index.hu)
A világ legnagyobb szélerőmű-parkjának megépítését jelentette be a dán Dong Energy. A Hornsea Project One nevű vállalkozásban a cég egy 407 négyzetkilométeren fekvő, kb. 1,2 gigawatt kapacitású szélerőmű-parkot épít Yorkshire (Nagy-Britannia) partjainál. Az angol kormány által 2014-ben jóváhagyott erőmű akár 1 millió háztartásnak elegendő energiát lesz képes előállítani. Az áram árát a kormány 15 évre rögzítette az építési engedélyben írta a hvg.hu, a 24.hu, a magyaridok.hu/MTI. Az Index a Guardianre hivatkozva arra is kitért, hogy a Hornsea Project szélkerekei a yorkshire-i partszakasztól mintegy 120 kilométerre állnak majd a tengerben. A szélkerekek 190 méter magasak lesznek, így méretük még a londoni Gherkin felhőkarcolóét is meghaladja majd, és valószínűleg a Siemens segít a gyártásukban. A részben állami tulajdonú dán vállalat 6 milliárd fontot fektetett be szélfarmokba NagyBritanniában, és ugyanennyit tervez 2020-ig. A projekt 2000 munkahelyet teremt az építkezésnél és 300-at az üzemelésnél. Angliában az alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállás egyik fontos eleme a szélenergia, de a kormány a jövőben szívesebben látna tengeri szélerőműveket annak ellenére, hogy kivitelezésük jóval drágább. A szárazföldiek pénzügyi támogatását tavaly be is szüntették. Hatalmas naperőművet adtak át Marokkóban 2016. február 5.
(fotó: faktor.hu)
Óriási, 160 megawatt teljesítményű naperőművet adott át VI. Mohammed marokkói király az ország középső részén, a sivatagban található Varzazátban. Az elképzelések szerint a Núr I.(vagyis Fény I.) telep csak az első része a világ legnagyobbjának szánt erőműparknak. Ha 2018-ra a teljes létesítmény elkészül,
13
500 megawattot meghaladó teljesítményével egymillió háztartást láthat el árammal. Építése 2013-ban kezdődött és több mint hatszázmillió euróba került. A beruházás közpénz és magánforrások bevonásával, PPP-konstrukcióban valósult meg. A költségekből az Afrikai Fejlesztési Bank, a Marokkói Napenergia Ügynökség, az Európai Unió, valamint több áramszolgáltató is részt vállalt. (metropol.hu/MTI) A királyságnak kevés olaj- és gáztartaléka van, és több áramot importál, mint bármely más ország a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezért van szükségük megújuló energiaforrásokra. Úgy tervezik, hogy 2020-ig Marokkó energiaszükségletének 42 százalékát ebből a forrásból fedezik - írta a faktor.hu.
A hazai energiaszektor hírei Németh Lászlóné: 90 milliárdot költöttek szolgáltatók megvételére 2016. február 1.
(fotó: atv.hu)
A jövőben a nemzeti közműszolgáltató ügyfélszolgálatai akár a postára is beköltözhetnek - erről Németh Lászlóné beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Miniszterelnökség államtitkára szerint, ha nagyjából két év múlva kiépül a rendszer, bizonyos ügyeket akár a kormányablaknál is el lehet intézni, például lakcímkártya igénylésekor a gázóra átírását. A politikus elmondta: amikor létrehozták a nemzeti közműszolgáltatót, megígérték: megtartják a rezsicsökkentést és további csökkentésekre törekednek. Jelezte: a gázár fele az úgynevezett molekulaár, míg a másik része működtetésre megy el, de a közműszolgáltató ki tud használni állami infrastruktúrát is, ami csökkentheti a kiadásokat. Csökkenni fognak a menedzsmentdíjak is - fogalmazott, hozzátéve: 6,5 milliárd forintos megtakarítást lehet elérni az új rendszernek köszönhetően. Hangsúlyozta: a gázüzletágban már úgy sikerült zárni az évet, hogy 5 milliárdot karbantartásra tudtak fordítani. Ha rászoktatják az embereket az elektronikus fizetésre és javítanak a behajtáson, az is plusz 5-5,5 milliárd forintot jelenthet. A nemzeti közműszolgáltató egy ponton túl szigorúbb lesz a behajtásnál, addig
14
viszont mindent megtesznek, hogy segítsenek a fogyasztóknak - magyarázta. Arról is beszélt, hogy nagyjából 90 milliárd forintot költöttek a szolgáltató cégek megvételére.
Korábban átvették az Energetikai Központ fogyasztóit a szolgáltatók 2016. február 5. A kijelölt szolgáltatók látják el az Energetikai Központ Zrt. korábbi fogyasztóit január 26-ától. A szolgáltatóváltásra egy héttel a tervezett időpont előtt került sor, mert a társaság képtelenné vált feladata ellátására - tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az MTI-t. A stop.hu, az OrientPress, az Elemzésközpont a közleményt ismertetve felidézte: a hivatal január 15-én az EDF Démász Zrt.-t, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-t, valamint az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t jelölte ki a pénzügyileg ellehetetlenült Energetikai Központ Zrt. fogyasztóinak ellátására. A váltás időpontja február 1-je lett volna, de az Energetikai Központ január 25-én a villamos energiát már nem tudta beszerezni, így a fogyasztók ellátásáról nem tudott gondoskodni. A MEKH és a kijelölt szolgáltatók együttműködésének eredményeként a fogyasztók ellátása folyamatos volt, az új szolgáltatók 6 nappal korábban átvették a 14 536 villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági fogyasztót. A következő napokban az új szolgáltatók levélben tájékoztatják a tudnivalókról az ügyfeleket, akiknek május 1-jéig kell eldönteniük, hogy más szolgáltatót választanak, avagy elfogadják a kijelölt társaság április 1-jéig megérkező egyetemes szolgáltatási ajánlatát és vele kötnek szerződést. Hatósági és fogyasztói együttműködést igényel a szolgáltatóváltás 2016. február 3., 4. Az áram- valamint a földgázszektorban a szolgáltatóváltások több millió fogyasztót érintenek, egyben több hatóságot is, amelyeknek együtt kell működniük, hogy a váltás zökkenőmentes legyen - hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A vg.hu, az nrgreport.com, a figyelo.hu/MTI beszámolója szerint a hivatal konzultációt tartott a váltásokkal kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi kérdésekről a Nemzeti
15
Fogyasztóvédelmi Hatóság és a megyei kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi szakemberekkel, mert az energetikai fogyasztóvédelmi kérdésekben megoszlanak a hatáskörök. Áttekintették az elmúlt időszakban zajlott váltások szabályozási környezetét, a fogyasztói problémákkal kapcsolatos hatásköri kérdéseket és a megoldási módokat. A MEKH szerint az egyik fő kérdés a fogyasztók átadás-átvételekor a fogyasztott mennyiség elszámolása, ezzel együtt az átadási mérőállás meghatározása. A hivatal kiemelte: fontos, hogy a fogyasztók lehetővé tegyék az elosztóknak a rendkívüli leolvasást, vagy telefonon jelentsék be mérőállásukat, mivel átadás-átvételekor a leginkább felmerülő kérdés a felhasznált mennyiség elszámolása, az átadási mérőállás meghatározása. Hozzátették: lehetetlen minden mérőt az átadás-átvétel napján leolvasni, ezért az adattárolós és a távleolvasható fogyasztásmérők kivételével minden átadás-átvételi mérőállást speciális becslési algoritmusokkal határoznak meg. A becslési módszerek pedig annál pontosabb eredményt adnak, minél közelebb van az utolsó leolvasás időpontja az átadás időpontjához.
Népszabadság: üresen kong a magyar-szlovák gázvezeték 2016. február 5.
(fotó: nol.hu)
Havi 334 millió forintjába kerül a hazai gázfogyasztóknak és adófizetőknek az állami magyar-szlovák gázvezeték, amely tavalyelőtti átadása óta üresen kong - derült ki a tulajdonosi jogokat gyakorló Pintér Sándor belügyminiszter Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából, melyre a Népszabadság hivatkozott. Marnitz István cikkében felidézte: a 115 km hosszú, Vecsést a szlovákiai Felsőzellővel összekötő cső hazai szakaszának üzemeltetője, az állami Magyar Gáz Tranzit ZRt. üzemeltetési költsége havi 253 millió forint. A több mint negyvenmilliárd forint értékű beruházásra felvett hitelek törlesztése havi 81 millió. Az irat alapján a magyar gázfogyasztók a számlán keresztül havonta 221 millió forintot adnak össze az üres állami gázcső fenntartására. A fennmaradó összeget a közlés szerint abból a négymilliárd forint juttatásból állhatják, amelyet 2015-ben kaptak az állami költségvetésből. Forgalmi díj
16
forgalom híján „nem keletkezik” - állapítja meg a közlemény. Pedig a kormány álmai szerint nem az adófizetők, hanem a kereskedelmi bevételek fedeznék az üzemeltetést - jegyezte meg a cikk. Pintér Sándor közlése szerint ez a szállítási útvonal az orosz-ukrán viták, az ukrán szállítások felfüggesztése, az alacsony olajár, a magas hőmérséklet és a magas szlovák határdíjak miatt nem mozgatta meg a gázkereskedők fantáziáját. Nemzetstratégiai okokból továbbra is szükségesnek nevezte a létesítményt. Kormányközeli szakértők szerint pusztán a cső léte javítja az oroszokkal szembeni tárgyalási pozícióinkat. Mások szerint ezt semmi sem bizonyítja. A Magyar Gáz Tranzit ZRt. dolgozóinak létszáma 43 fő, a havi bérköltség 28 millió forint - közölte Pintér Sándor. Külön is hangsúlyozta, hogy ez a minimum. A lap szerint a hazai gázvezeték-rendszer „fennmaradó” 98 százalékát birtokló, MOL-tulajdonú FGSZ csaknem 5800 km-es vezetékrendszerére fajlagosan jóval kevesebb munkavállaló jut. A Magyar Idők arról írt, hogy az Európai Bizottság tervei szerint a tagállamoknak energiaválság idején ki kellene segíteniük földgázzal regionális partnereik háztartásait és más védett fogyasztóit. Magyarország régiós partnere Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Olaszország lenne, tekintettel arra, hogy hazánk lényegében kelet felől jut földgázhoz. Tehát ha ellátási gond lenne, a déli és a nyugati behozatal segíthetne az országnak. A tervezetet várhatóan február 10én hozzák nyilvánosságra - olvasható Somogyi Orsolya cikkében.
Külföldi energiaszektor Energiafogyasztása több mint felét importból fedezi az EU 2016. február 4.
(fotó: ec.europa.eu)
Az EU 2004 óta energiaszükségletének több mint felét importból fedezi, de a tagországok importfüggősége erősen szóródik. Az unió statisztikai hivatala közölte: 2014-ben az EU energiafelhasználásának 53,4 százalékát fedezte az
17
import. A tagállamok felének importfüggőségi rátája meghaladja az 50 százalékot. A legkevésbé Észtország szorul importra, energiaszükséglete csupán 8,9 százalékát fedezte bevitelből. Utána Dánia és Románia következik 12,8, illetve 17 százalékkal. Ezzel szemben Málta energiaszükségletét 97,7 százalékban, Luxemburg 96,6 százalékban, Írország 85,3 százalékban, Belgium pedig 80,1 százalékban bevitelből fedezte. A közép-európai országok közül 61,4 százalékkal Magyarországon volt legnagyobb az import részaránya, majd 60,9 százalékkal Szlovákia következik. Lengyelország viszont csupán 28,6 százalékban, Csehország pedig 30,4 százalékban függött importált energiától. A legnagyobb energiafogyasztó államok közül Olaszország importfüggőségi rátája 75,9, Spanyolországé 72,9, Németországé 61,4, Franciaországé 46,1, Nagy-Britanniáé 45,5 százalék volt 2014-ben. Az unió egészében 2004 és 2014 között nem ingadozott jelentősen az energiaimport szerepe az energiaellátásban, a legalacsonyabb (50,2 százalék) 2004-ben, a legmagasabb pedig (54,5 százalék) 2008-ban volt. (Index, ProfitLine/MTI)
Egyiptomban orosz atomerőmű épül orosz hitelből 2016. február 3.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Egyiptomban mintegy másfél-két év múlva elkezdődhet az ország első atomerőművének építése. Az orosz típusú atomerőmű létrehozását Moszkva nagy összeggel támogatja - jelentette be a Kairóban tárgyaló orosz ipari és kereskedelmi miniszter. Denisz Manturov újságíróknak azt mondta: az építkezéssel kapcsolatos szerződések aláírásától függ, hogy mikor indul el az építkezés, de orosz várakozások szerint az első kapavágás 1,5-2 év múlva lesz. Ami az építkezés finanszírozását illeti, az orosz miniszter úgy fogalmazott, hogy Moszkva nagy összegű hitelt tervez nyújtani. Hogy ez pontosan mennyit jelent, mennyi idő alatt kell a kölcsönt visszafizetni és hogy milyen kamattal, azt nem tárta fel. Oroszország és Egyiptom novemberben kötött kormányközi megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről. A földközi-tengeri partvidék ed-Dabaa régiójában épülő létesítményben négy, egyenként 1200
18
MW-os reaktor lesz, az első 2024-ban állhat üzembe - erről a hirado.hu, az mfor.hu, az mno.hu, a privatbankar.hu, a portfolio.hu/MTI számolt be, cikket közölt róla az atomenergiainfo.hu is.
Újabb Csernobil Európában? 2016. február 6.
(fotó: secure.avaaz.org)
Újabb csernobili katasztrófát okozhat Európa szívében a forgalomból egy időre kivont belga atomerőművek újraindítása - ettől tartanak környezetvédők és a szomszédos államok. Az Avaaz nevű szervezet szerint egy elöregedett reaktort rázott meg robbanás hetekkel ezelőtt (ennek valóságtartalma bizonytalan), Belgium nukleáris biztonságért felelős vezetője pedig vizsgálatot rendelt el - írta az mno.hu portál. A szomszédos országok megnyomták a vészcsengőt, főként Németország: Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter azonnal kész volt az aggodalmakról tárgyalni a belgákkal. „Ha elegen támogatjuk a következő negyvennyolc órában, rábírhatja Belgiumot, hogy állítsa le az erőműveket mindaddig, amíg átfogó hatástanulmány nem készül” - írták a követelésben. Németország pedig tényleg felháborodott: Aachen városa pert indított a szomszédban található atomerőmű ellen. A kereset szerint repedések tucatja található a reaktort védő betonban, ez pedig súlyos biztonsági fenyegetést jelent. A tihange-i atomerőmű 71 kilométerre fekszik Aachentől, amely közvetlenül a belga-német határ mellett található. Aachen szerint az európai jogot sérti, ha a reaktort hibásan újra üzembe állították ahelyett, hogy teljesen kivonták volna a forgalomból. A német média beszámolója szerint a tihange-i erőmű 2-es reaktorát 2014 márciusában kapcsolták ki, miután hajszálrepedések tömkelegét találták az azt védő betonban. Tavaly márciusban azonban a szükséges javítások elvégzése nélkül újra üzembe állították a reaktort - legalábbis Aachen városa szerint. Az elmúlt hetekben a doeli és a tihange-i erőműben számos veszélyes eset történt. A belgákban, a németekben és a hollandokban ez rendkívüli bizonytalanságot és aggodalmat kelt - közölték az aacheni hatóságok.
19
Felülvizsgálják a Gazprom szerződéseit 2016. február 3.
(fotó: euractiv.com)
Az Európai Bizottság felülvizsgálná a Gazprom közép- és kelet-európai szerződéseit, köztük a magyart is. A gyanú szerint az orosz energetikai óriásvállalat tisztességtelen árakat kényszerített partnereire, ezzel megsértette az EU kereskedelmi szabályait - írta a Frankfurter Allgemaine Zeitung (FAZ) értesülésére hivatkozva az Euractiv. A bizottság szerint a Gazprom jelentős mértékben korlátozta a versenyt Közép- és Kelet-Európában, ahol a legnagyobb gázszolgáltatónak számít. Például azzal, hogy megtiltotta az általa szállított gáz újraértékesítését az uniós tagállamok között, ezzel vált lehetővé, hogy tisztességtelen árakat szabjon. Az érintett országok - amelyeknek szerződéseit vizsgálná a bizottság - a volt szocialista országok, Litvánia, Észtország, Csehország, Magyarország, Lettország, Szlovákia, Lengyelország. A FAZ cikkében egy uniós dokumentumra hivatkozik, de Brüsszel nem kommentálta az információt, a Gazprom pedig határozottan visszautasította. Tavaly csaknem 30 százalékkal esett a Gazprom európai exportára 2016. február 1.
(fotó: gazprom.ru)
2015-ben csaknem 30 százalékkal esett a Gazprom által Európának szánt földgáz átlagára. Alekszandr Medvegyev, a cég alelnöke befektetőknek azt mondta New Yorkban, hogy a 2014. évi 345,24 dollárhoz képest tavaly 29,5 százalékkal, 243,45 dollárra csökkent az Európába szállított földgáz átlagára. A Gazprom tavalyi részesedése az európai gázpiacon 31 százalékra, több évtizede legmagasabb szintre emelkedett. 2014-ben a Gazprom részesedése 30 százalék volt. Viktor Zubkov, a cég igazgatótanácsának elnöke nemrég egy bécsi fórumon azt mondta, hogy a tavalyi első negyedévben a Gazprom ezer köbméterenként
20
átlagosan 284 dollárt kért európai vásárlóitól, a folyó negyedévben viszont csak 180 dollárt. Az orosz vállalat a kőolaj árához köti az exportra szánt gáz árát 6-9 hónap eltolódással. Igor Satalov, a Gazprom pénzügyi vezetőjének első helyettese azt mondta, hogy a gáztermelő idei költségvetése a kőolaj 50 dolláros átlagárából indult ki. "Ezzel párhuzamosan 35 dolláros olajárra is kidolgozott a Gazprom egy forgatókönyvet. Most pedig azt elemezzük, hogy mi lenne a helyzet 25 vagy 20 dolláros olajár esetében" - tette hozzá. Egy másik Gazprom-illetékes pedig arról számolt be, hogy a gáztermelő jelenlegi készlete 36,2 ezer milliárd köbméter a 2014 végi 36,074 ezer milliárd köbméter után. (Napi, Portfólió/MTI)
Ukrajna csak uniós országokból importált januárban 2016. február 2. Több mint felére csökkentette gázimportját Ukrajna januárban az előző év azonos időszakához képest - jelentette az Ukrtranszgaz ukrán állami gázszállító. A Tőzsdefórum, az mno.hu/MTI által is ismertetett közlemény szerint 2016 januárjában 915 millió köbméter földgáz érkezett Ukrajnába, míg 2015 januárjában 1,992 milliárd köbméter. Ukrajna idén csak uniós országokból importált gázt, Oroszországból nem: Szlovákiából 834 millió köbméter érkezett, Magyarországról 43 millió, Lengyelországból pedig 38 millió köbméter. A gázfelhasználás is csökkent: januárban 5,251 milliárd köbméter fogyott, öt százalékkal, azaz 286 millió köbméterrel kevesebb, mint a tavalyi év első hónapjában. Volodimir Demcsisin ukrán energetikai miniszter a minap közölte, hogy az Európai Unióból Ukrajnába szállított földgáz ára ezer köbméterenként 190 dollárra csökkent, ami alacsonyabb, mint amit a Gazrom ajánlott Kijevnek. Azt is hozzátette: idén Ukrajna a 2015-ös évhez képest 20-30 százalékkal kevesebb, azaz mintegy 11-13 milliárd köbméter földgázt tervez importálni. Demcsisin szerint ezt a mennyiséget az uniós országokból beszerezheti Ukrajna a reverz gázszállítások révén, így nem szorul majd arra, hogy Oroszországtól vásároljon. A Naftogaz ukrán állami gázvállalat tavaly decemberben, illetve idén januárban öt európai vállalattal kötött szerződést összesen 1,7 milliárd köbméter földgáz beszállításáról márciusig, amit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott 300 millió dolláros hitelből fizet ki.
21
Sikerült hidrogénplazmát előállítani a németországi fúziós reaktorban 2016. február 3.
(fotó: ndr.de)
Fél másodpercnyi időre sikerült hidrogénből több millió Celsius-fokon plazmát előállítani a németországi Greifswaldban lévő kísérleti fúziós reaktorban, a Wendelstein 7-X-ben. Az eredményről Robert Wolf, a Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egyik igazgatója számolt be. Elmondta, hogy 2020-ig lépésről lépésre harminc percre akarják növelni a plazmaállapot idejét. A kísérletet elindító gombot Angela Merkel német kancellár nyomta meg, aki egyébként maga is fizikus - tudósított a hvg.hu, az mno.hu/MTI. Az intézet szerint még több évtizedig tart, amíg sikerül magfúzióval energiát előállítani. A tudósok ezúttal héliumból előállított plazmáról hidrogénből előállított plazmára, kutatásuk tulajdonképpeni tárgyára váltottak - mondta Thomas Klinger projektvezető. A reaktor decemberi indításakor végzett első kísérletükben az első plazmát héliumból állították elő, ez a gáz ugyanis könnyebben válik plazmává, mint a hidrogén. Merkel szerint az emberiség egyik legsürgetőbb kérdése az, hogyan lehet az egyre növekvő energiaigényt a klímacélok megsértése nélkül fedezni. A hidrogén szinte korlátlanul elérhető, tiszta energiaforrás. Négy vödörnyi vízből annyi energia nyerhető, mint negyven tonna szénből - hangsúlyozta Sibylle Günter, az IPP tudományos igazgatója. A Wendelstein 7-X fúziós reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben az európai magfúziós kutatások alappillére is. Ez egy sztellarátor típusú berendezés - vagyis a Napban zajló reakciókat földi körülmények között megvalósító szerkezet -, amely a szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta - üvegházhatást és atomhulladékot nem termelő - energiát.
(fotó: spiegel.de)
22
A Wendelstein 7-X elnevezésű kísérleti fúziós reaktor működését a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja által kifejlesztett intelligens kamerarendszer felügyeli. A magyar kutatók és mérnökök által fejlesztett tíz kamerából álló rendszer feladata, hogy a fúziós szerkezetet megvédje a károsodástól az esetleges meghibásodások esetén. A kamerák a berendezés teljes belsejét megfigyelik, a rendszer az áttekintő képek mellett képes az egyes kritikus területek külön monitorozására, valamint az adatok valós idejű feldolgozására is. Az eredmények a szerkezet vezérlőrendszeréhez kerülnek, amely szükség esetén dönthet a reaktor biztonsági leállításáról is.
Hírek röviden 2016. február 5. Kitört Japán délnyugati részén a Szakuradzsima vulkán, amely nagyjából 50 kilométerre található egy nukleáris létesítménytől. A tűzhányó ugyanazon a szigeten található, mint a Kyushu Electric Power által üzemeltetett szendai atomerőmű, amelynek két reaktorát tavaly nyáron helyezték újra üzembe. Az atomerőmű üzemeltetője cáfolta, hogy a vulkán mostani nagy erejű kitörése megzavarhatja a létesítmény normális működését. (Portfolio/MTI) 2016. február 4. Több mint kétmilliárd forint értékű fővállalkozói szerződést kötött az Alteo leányvállalata, a Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. a TVK Erőmű Kft.-vel. Eszerint a TVK ipartelepén létesülő új üzem gőzellátását biztosító kazánház kulcsrakész kivitelezője lesz a Sinergy. (Gazdport/MTI) 2016. február 5. A Lukoil Europe Holdings eladja 230 litvániai, lettországi és lengyelországi benzinkútját az osztrák AMIC Energy Managementnek. A tranzakciót a versenyhatóságok jóváhagyásától függően várhatóan 2016 második negyedében zárják le. Az AMIC 2014-ben már megvásárolta a Lukoil 240 ukrajnai töltőállomását és hat üzemanyag-tárolóját. A Lukoil szintén 2014-ben megszerezte az OMV olajkonszern kenőanyag-gyártó részlegét, és a jövőben Bécsből akarja irányítani nemzetközi kenőanyag üzletét. (Tőzsdefórum/MTI)
23
Összeállította: László Judit
