1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. február 29.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Elkészült az ország egyik legnagyobb naperőműve Pécsen Alállomást adtak át Perkátán Távhővezeték épül az atomerőműből Szekszárdra Húszezer okos mérőt telepít a KOM
2 3 3-4 4-5
Szponzorálás MVM Koncertek: februári és márciusi program
5-6
A paksi bővítés hírei Aszódi: piaci körülmények között is érdemes megvalósítani a beruházást PM: nem lehet általánosságban titkosítani a bővítés adatait
6-7 8
Alternatív energia Európa legnagyobb szárazföldi szélerőműve épül Norvégiában Kína járt élen az eladott villanyautók számában 2015-ben
9 9-10
A hazai energiaszektor hírei A MÁSZ veszi át a Tigáz szabadpiaci földgázportfólióját Megbüntették a Tigázt: lakossági gázt adott el üzleti ügyfeleknek Gázterminált büntetett a jegybank FŐGÁZ: azonnal javítják a túlszámlázást okozó hibát Ráfizetéses lehet a lakossági gáz Magyar Nemzet: kiürülőben a hazai gáztárolók
10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15
Külföldi energiaszektor Már négy reaktor működik Japánban A japán kormány elítélte a TEPCO-t a késlekedése miatt Új déli gázvezetéket tervez a Gazprom A Gazprom kevesebb gázt szállít Törökországnak Jövőre kerülhet egyensúlyba az olajpiac Törvényt sürget a német olaj- és gázipar a rétegrepesztéshez Összeomlott egy angliai erőműrész
16 16-17 17-18 18 19-20 20-21 21 Hírek röviden 22 Üzemanyag-tendert nyert a MOL - A CSOK-lakásokra nem vonatkoznak a szigorúbb épületenergetikai követelmények - Korszerűsítették a távfűtést Tatabányán
2
Hírek az MVM Csoportról Elkészült az ország egyik legnagyobb naperőműve Pécsen 2016. február 26.
(fotó: portfolio.hu)
Sikeres próbaüzem után megtörtént az MVM Hungarowind Kft. által létesített napelemes erőmű műszaki átadása. A költségvetési és állami szervezetek áramköltségeinek csökkentésére hivatott erőmű beépített 10 MW-os kapacitásával az egyik legnagyobb ilyen létesítmény az országban és várhatóan március első felében állhat kereskedelmi üzembe - közölte honlapján az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., amit a portfolio.hu, a ProfitLine is átvett. Az MTI alapján pedig az mfor.hu, a magyarhirlap.hu, az OrientPress, a Gazdport, a faktor.hu, a pecsinapilap.hu is beszámolt az átadásról. A beruházás célja, hogy tovább csökkenjen a fosszilis energiafelhasználás, egyben mérséklődjön a kibocsátott káros anyag mennyisége. Az erőmű várhatóan csaknem 15 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását éves szinten. A fotovoltaikus erőművet az Európai Unió és a magyar állam összesen 4 194 533 380 forinttal támogatta, míg a kialakításához szükséges további 703 220 620 forintot az MVM Hungarowind Kft. saját forrásból fedezte. Az erőmű a Pécsi Hőerőmű egykori, teljes mértékben rekultivált zagyterének területén létesült, ezzel a több mint 10 hektáros terület a leginkább környezettudatos módon hasznosult. A kivitelezés komplexitását mutatja, hogy több mint 38 ezer darab napelem-panelt kellett felszerelni, a helyszínen pedig csúcsidőszakban naponta 260 fő dolgozott. A fotovoltaikus erőmű évente 10,115 millió kWh áram előállítására képes minimális üzemeltetési költséggel. A létesítmény különlegessége, hogy a 10 MW beépített összes kapacitás nyolc - egyenként 1,25 MW-os -, modulszerűen összekapcsolt mezőből épül fel, az egyes mezők pedig egymástól függetlenül is képesek működni. A naperőmű tervezését és kivitelezését a nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott MVM OVIT Zrt. AsiaNet Hungary Kft. konzorcium végezte, a műszaki ellenőri feladatokat pedig az MVM ERBE Zrt. látta el.
3
Alállomást adtak át Perkátán 2016. február 26. Jelentős szerepe lesz Dunaújváros és a térség biztonságos villamosenergiaellátásában annak a Perkátán létesített 400/120 kilovoltos alállomásnak, amely mintegy hétmilliárd forintos beruházással készült el. Csomai Kamilla, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. vezérigazgatója az átadón hangsúlyozta, hogy a társaság 31. alállomása a térség növekvő áramigényét szolgálja ki. Mint mondta, a beruházás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott hálózatfejlesztési terv alapján jött létre közcélú beruházásként - erről az Index, a duol.hu, a feol.hu/MTI számolt be. Az átviteli rendszerirányító a megvalósításban a nemzetközi beszállítók mellett az MVM OVIT Zrt.-vel és az MVM Erbe Zrt.-vel működött együtt. A vezérigazgató közölte, hogy az alállomás a legmodernebb készülékek, berendezések felhasználásával valósult meg és ezzel etalonként szolgál további fejlesztéseknél. A perkátai létesítmény teljes egészében távkezelt. Csomai Kamilla jelezte, hogy a perkátai mellett várhatóan még ez év végén üzembe helyezik a Kerepes 400/120 kilovoltos alállomást is, szintén a MEKH által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek megfelelően. Barócsi Zoltán, az MVM Zrt. termelési és műszaki vezérigazgató-helyettese szerint a beruházás az MVM Csoportot alkotó társaságok hatékony együttműködésének egyik mintapéldája, hiszen a projekt kivitelezője az MVM OVIT Zrt., a műszaki ellenőr pedig az MVM Erbe Zrt. volt. A képekért kattintson ide: http://duol.hu/hirek/dunaujvaros-energiaellatasanak-biztonsagat-novelo-alallomast-adtakat-perkatan-1755395
Távhővezeték épül az atomerőműből Szekszárdra 2016. február 23., 24.
(fotó: kormany.hu)
Több mint 33 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Szekszárdon azzal a megállapodással, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá a tolnai
4
megyeszékhelyen Ács Rezső (Fidesz-KDNP) polgármesterrel a Modern városok program részeként. A kormányfő a szekszárdi Vármegyeházán tartott sajtótájékoztatón elmondta: távhővezeték épül a paksi atomerőműből Szekszárdra. A 10 milliárd forintos beruházással várhatóan csökkennek majd a lakosság és a vállalkozások költségei. Megállapodás született egyebek mellett a szekszárdi ipari park száz hektáros bővítéséről is, amire 2,5 milliárd forintot ad a kormány - erről számolt be az OrientPress, a paksihirnok.hu, az mno.hu, az inforadio.hu, az origo.hu és a kormany.hu/MTI, a Kossuth Rádió, az ECHO TV, az ATV híradója, írt róla a Magyar Idők, a Tolnai Népújság. A távhővezetékből a nyomvonalon több leágazás is születhet - írta a Paks-Press Hírügynökség. „Nem kell megvárni az új blokkok építését, ez a megoldás eddig is lehetséges lett volna, tehát a tervezés máris megkezdődhet” - idézte a portál a miniszterelnököt. Újságírói kérdésre Orbán Viktor jelezte: nincs olyan becslés, hogy a paksi bővítésből származó, 40 százalékosra ígért beszállítói arányból mennyi érkezhet Szekszárdra, most szerveződnek azok a vállalkozások, amelyek a feltételeknek megfelelhetnek. Ennek alapján új munkahelyek teremtődnek, felpöröghet a gazdaság. Utalt arra is, hogy meg kell építeni az új Duna-hidat, amely szintén hozzájárulhat a térség, illetve a megyeszékhely fejlesztéséhez. A miniszterelnök arra kérte a szekszárdiakat: támogassák a paksi beruházást, hiszen ez a város alapvető érdeke is.
Húszezer okos mérőt telepít a KOM 2016. február 24.
(logó: komzrt.hu)
Mintegy húszezer okos mérőt kíván felszerelni a MAVIR leányvállalata, a KOM Központi Okos Mérés Zrt. a hamarosan induló mintaprojektjében. A mérőkkel a felhasználók szinte azonos idejű információt kaphatnak áramfelhasználásukról, megtervezhetik fogyasztásukat, amit a szolgáltatók információnyújtással és új típusú tarifákkal is segíthetnek. Az előnyök között sorolta a Világgazdaságban B. Horváth Lilla, hogy ésszerűbb és olcsóbb is lehet a fogyasztás, az elszámolások
5
hatékonysága nő, a közműrendszerek problémái pedig jobban kezelhetők, veszteségeik pedig csökkennek. A KOM főleg árammérőket telepít, de elhelyez gáz- és vízmérőket is a pályázaton nyertes, a programban részt vevő civil, állami és versenypiaci szereplők tulajdonában lévő épületekben. A mintaprojekttel az állam új információhoz juthat arról, hogy érdemes-e Magyarországon bevezetni az okos mérést. „A mintaprojekt forrása az az EU-tól visszaigényelt 20,89 millió euró, amely a derogációs kérelem és a kvótaárak alapján áll e célra rendelkezésre” - mondta a Világgazdaságnak a KOM Zrt. vezérigazgatója, Vöő Kristóf. A lap emlékeztetett: a MAVIR már 2013-ban és 2014-ben is fel szeretett volna szerelni 209 ezer háztartást okos áram- és gázmérőkkel. Akkor erre 38 millió euró állt volna rendelkezésre. Szakmai vélemények szerint ugyanakkor a hazai háztartásokban nem feltétlenül éri meg az ilyen mérők telepítése, az áramfelhasználás ütemezése. Ígéretesebb lehet a mostani projektben - a lakosság mellett - megcélzott üzleti és intézményi kör, olvasható a cikkben. A KOM Zrt. honlapján (komzrt.hu) érhetők el a pályázatok, amelyek önkormányzatoknak, közintézményeknek, irodaházaknak, illetve ipari parkoknak szólnak. A támogató partnerek jelölik majd ki a végponti eszközök helyét, így kerülhetnek majd mérők iskolákba, önkormányzati létesítményekbe, a kkvszektorba vagy a lakossághoz. A tesztidőszak tervezetten egyéves időtartamában folyik majd az adatgyűjtés - erre is kitért a cég közleménye.
Szponzorálás MVM Koncertek: februári és márciusi program 2016. február 24., 26.
(fotó: azongora.hu)
A Zeneakadémia Nagytermében március 10-én folytatódik az MVM Koncertek: Remekművek három tételben című sorozat, ahol a korszak két kiemelkedő zeneszerzője, Debussy és Ravel műveit hallhatja a közönség. Mások mellett közreműködik Vigh Andrea (hárfa), a Kelemen Kvartett, Drahos Béla (fuvola) és Szatmári Zsolt (klarinét) - a programot a Magyar Demokrata ajánlotta, de erről tájékoztat az azongora.hu oldal is. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora az M1
6
aktuális csatornán elmondta: az emberiség történelmét végigkísérő mintegy ötezer éves hangszer első aranykora az 1750-es évek Párizsához köthető, második virágkorát pedig Debussy és Ravel korában, a századfordulón élte a hárfa. Mint mondta, a március 10-i hangversenybe a Kelemen Kvartett frissességet és lendületet hozhat. Vigh Andrea úgy fogalmazott, hogy Debussy művei nemcsak szakmailag remekművek, hanem felidézhető dallamaikkal a nagyközönséget is megnyerik. A koncerten elhangzó egy-egy Debussy- és Ravelművet júliusban Fertődön is előadják.
(fotó: fidelio.hu)
Jandó Jenő hangversenyével folytatódik az MVM Koncertek - A Zongora sorozat február 29-én, este fél nyolctól a Zeneakadémia Nagytermében. „A kottát feltétlenül tisztelni kell, mert csak az maradt a szerző után” - vallja Jandó Jenő, a klasszikus zenei élet egyik legkiválóbb előadója, a Magyar Rádió 1973-as Zongoraversenyének győztese, az 1972-es versailles-i Cziffra György Zongoraverseny második díjasa. Évtizedek óta koncertezik Európában, az Egyesült Államokban és Japánban, Liszt-, Bartók-Pásztory-, Kossuth- és Primadíjas művész - olvasható róla a Jakobi Koncert Kft. hírlevelében, illetve a fidelio.hu honlapon.
A paksi bővítés hírei Aszódi: piaci körülmények között is érdemes megvalósítani a beruházást 2016. február 22.
(fotó: paksihirnok.hu)
A magyar álláspont szerint a Paks II. piaci projekt, amit érdemes megvalósítani piaci körülmények között, és bíznak abban, hogy az Európai Bizottság is osztja majd ezt az álláspontot - fejtette ki a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az M1 aktuális csatornán. Aszódi Attila
7
felidézte: az Európai Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, mélyreható vizsgálatot indít abban a kérdésben, hogy a paksi projekt tartalmaz-e állami támogatást. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Európai Unió működéséről szóló szerződés pontosan meghatározza, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén lehet állami támogatásról beszélni. A Paks II. beruházás megvalósításához az állam adja a pénzt, de a projekt ezen túl nem tartalmaz állami támogatást, mert a megtérülési mutatók olyan kedvezőek, hogy piaci alapon egy magánbefektető is hajlandó lenne ebbe pénzt fektetni - mutatott rá. Az uniós vizsgálathoz kapcsolódó egyhónapos konzultációs időszak lehetőséget adott arra, hogy magyar és más uniós állampolgárok, cégek, társaságok vagy kormányok, államok is véleményezhessék a beruházást. A határidő február 12én járt le, úgy tudják, hogy nagyon sok vélemény érkezett - mondta a kormánybiztos. A véleményeket - csakúgy, mint a szakmai anyagokat - értékeli az EB, ezután születik hivatalos uniós állásfoglalás a projekt állami támogatásának kérdéséről. A kormánybiztos emlékeztetett: az elmúlt két évben az EB nem mutatott ki olyan elemet, amely egyértelműen kimondaná, hogy van a paksi projektben állami támogatás. Aszódi Attila a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felidézte: két hónappal ezelőtt hozták nyilvánosságra a Rothschild nemzetközi bankház által készített tanulmányt, amely részletesen bemutatja, hogy a paksi projekt piaci befektetők számára is vonzó lenne, hiszen a megtérülési mutatók magasabbak, mint a megvalósításhoz szükséges tőke költsége. Az elmúlt két hónapban nem jelent meg érdemi kritika, amely azt mutatná ki, hogy a tanulmány nem helytálló - fejtette ki a kormánybiztos. Ezért úgy értékelik, hogy a paksi beruházás ellenzőinek nincs olyan érve, amely a Rothschild bankház elemzését megcáfolná.
8
PM: nem lehet általánosságban titkosítani a bővítés adatait 2016. február 26., 27.
(fotó: napi.hu)
Az Európai Bizottság és a kormány egyeztetésének eredményeként a jövőben nem lehet általánosságban titkosítani a paksi erőmű bővítéséről szóló adatokat - mondta budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért EPképviselője. Jávor Benedek felszólította a kabinetet, hogy haladéktalanul nyújtsa be az erről szóló törvénymódosító javaslatot. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: a parlament tavaly fogadta el azt a jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a bővítésre vonatkozó információkat általánosságban elzárják a nyilvánosság elől anélkül, hogy meg kellene jelölni, pontosan mely adatokat akarják megvédeni. Jávor Benedek szerint a törvény nemcsak az alaptörvénnyel, hanem az európai joggal is ütközik, ezért panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A bizottság tájékoztatása szerint a testület egyetért azzal, hogy a paksi titkosítási törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal - emelte ki Jávor Benedek, kifejtve: az EB közölte, hogy felvette a kapcsolatot a kabinettel és a konzultáció eredményeként a kormány ígéretet tett arra: módosítja a paksi titkosítási törvényt. Közlése szerint még februárban be kell nyújtani a parlament elé a módosító javaslatot, azt márciusban el kell fogadni és áprilisban hatályba kell léptetni. A sajtótájékoztatóról a Napi, a pestisracok.hu, a hirado.hu is beszámolt az MTI alapján, írt róla a nol.hu, a greenfo.hu is. Az EB szerint nem egyeztethető össze az információs szabadságra vonatkozó belső szabályozással, hogy általában titkosított mindent a kormány az építkezéssel összefüggésben. Az Európai Unió direktívái szerint pontosan meg kell jelölni és ki kell takarni az üzleti és a nemzetbiztonsági okokból titkos szerződésrészleteket, a dokumentumok többi részét pedig nyilvánossá kell tenni - írta a Magyar Nemzetben Illés József. Az úgynevezett piloteljárásban indított vizsgálatban az is kiderült, hogy a magyar kormány által alkalmazott általános titkosítás nem felel meg a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító, úgynevezett aarhusi egyezménynek sem. Arra nem lehet számítani, hogy a kormány az Oroszországgal kötött valamennyi szerződést nyilvánosságra hozza - jegyezte meg a lap szerint a politikus.
9
Alternatív energia Európa legnagyobb szárazföldi szélerőműve épül Norvégiában 2016. február 23.
(fotó: statkraft.com)
Norvégiában építik fel Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét: a Statkraft norvég áramtermelő és partnerei bejelentették, megállapodtak az 1,1 milliárd eurós beruházásról. A hat szélerőmű-parkból álló létesítményt az ország középső részén, Trondheim város közelében építik fel - tudósított a hirado.hu, az inforadio.hu, a ma.hu/MTI. Az ezer megawattos erőmű építése tavasszal kezdődik és 2020-ra tervezik üzembe helyezését. Az új erőművel megduplázzák a szélenergia-termelést Norvégiában. Ezzel a mennyiséggel 170 ezer háztartás áram és fűtési igényét fedezik - közölte a Statkraft, amely a megújuló energiaforrás felhasználásában az első számú európai vállalat. Az új szélerőműparkokhoz szükséges 78 darab, egyenként 3,6 megawatt teljesítményű turbinát a Vestas dániai cég szállítja majd. A projektben az 52,1 százalékos részesedéssel bíró Statkraft mellett a Tronderenergi (7,9 százalék) helyi energetikai vállalat és a Nordic Wind Power nevű svájci konzorcium (40 százalék) vesz részt. A Statkraft sokáig húzódozott a tervtől, mert nem tartotta elégségesnek a jövedelmezőségét. A tulajdonos norvég állam nyomására azonban novemberben újraindította a projektet, hogy gazdaságosabb megoldást találjon.
Kína járt élen az eladott villanyautók számában 2015-ben 2016. február 24.
(fotó: vezess.hu)
Kínában adták el tavaly a legtöbb elektromos autót, 370 ezret. Az adatot ismertető kínai tudományos és műszaki miniszter azt mondta: az országban ezzel
10
együtt már csaknem 500 ezer villanyautó közlekedik. Van Kang szerint az alternatív üzemanyagokon alapuló közlekedés fejlődése élénkítheti a kínai gazdaságot. Az elmúlt években egyre nő a konkurencia az elektromosautógyártók között. A múlt év végén a Porsche jelentette be, hogy 1 milliárd dollárt fordít villanyautók fejlesztésére. Elemzők hangsúlyozzák, hogy a gyártók a viszonylag olcsó modellek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. (Napi, faktor.hu, Privátbankár, vezess.hu/MTI)
A hazai energiaszektor hírei A MÁSZ veszi át a Tigáz szabadpiaci földgázportfólióját
2016. február 25. A Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ) veszi át a Tigáz Zrt. magyarországi szabadpiaci földgázportfólióját, ha a megállapodást a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyja - közölte a Tigáz Zrt. A tranzakció után a Tigáz Zrt. befejezi szabadpiaci gázkereskedelmi tevékenységét Magyarországon. A Napi, az origo.hu, a 24.hu, az Energiainfó, a Privátbankár is ismertette a közleményt, miszerint az eljárás nem okoz kényelmetlenséget az ügyfeleknek, ugyanis minden érintett értesítést kap a szerződésátadás részleteiről. A Tigáz az MTI érdeklődésére közölte: az átadás-átvétel csaknem 3000 ügyfelet érint majd. A MÁSZ-nak széleskörű tapasztalata van versenypiaci értékesítésben és kellő felkészültsége ahhoz, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek - olvasható a közleményben. Ez a cég fele-fele részben (az RWE német energiaszolgáltató többségi tulajdonában lévő) Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) tulajdona, jegyzett tőkéje 200 millió forint, áram- és szabadpiaci földgázkereskedelemmel foglalkozik. Az RWE közleménye szerint a MÁSZ április 1-jétől látja el új fogyasztóit és azonnal 10 százalékos piaci részesedésre tesz szert azután, hogy csak tavaly júliusban lépett be a helyi gázpiacra. Peter Terium, az RWE vezérigazgatója azt mondta: cége számára kulcsfontosságú a kelet-európai piac. Szerinte a befektetés megtérül, mert az üzletág igen jól fejlődik.
11
A nyilvánosan elérhető adatok szerint a MÁSZ nettó értékesítési bevétele 2014ben 140,7 milliárd forintot tett ki - az előző évi 144,8 milliárd forint után -, míg adózott eredménye csaknem 1,2 milliárd forint volt, az előző évinek a 63 százaléka. Mindkét évben szinte a teljes nyereséget kifizette osztalékként a tulajdonosoknak. Az olasz Eni tulajdonában lévő Tigáz a legjelentősebb magyar gázszolgáltató volt eddig. Lakossági portfólióját, 1,2 millió fogyasztóját október végéig veszi át az ENKSZ Zrt. szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ. A MEKH 2016. október 1-től vonta vissza a vállalat kérésére a Tigáz Zrt. egyetemes gázszolgáltatási engedélyét.
Megbüntették a Tigázt: lakossági gázt adott el üzleti ügyfeleknek 2016. február 22.
(fotó: tigaz.hu)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hárommillió forint bírsággal sújtotta a Tigázt, mert a kelet-magyarországi központú gázszolgáltató üzleti ügyfeleknek adta el a lakosságot illető gáza egy részét - a határozatot a Népszabadság ismertette. A szóban forgó gázadagért a Tigáznak az eredeti ár további 50 százalékát ki kellett fizetnie az azt kitermelő MOL számára. Egyébként a Tigáz maga jelezte a problémát: az egyetemes szolgáltatásra átvett gáz egy része az igények beszűkülése miatt rájuk maradt. A magyar lakosságnak szánt földgáz egy részét a MOL biztosítja az 1998 előtt üzembe állított gázmezőiből. A termék eladási árát a kormány határozza meg, s kiszivárgott információk szerint a MOL kevesli az ezért meghatározott összeget. A feszültség a jogszabályokban is visszaköszön: a gázszolgáltatók az olcsón átvett hazai gázt csakis a lakosságnak adhatják tovább. Ha mégis másként cselekszenek, az így eladott mennyiség árára még egy büntető jellegű 50 százalékot rá kell tenniük. A Tigáz először letárolta a mennyiséget, majd eladta üzleti ügyfeleinek. A közműhivatal enyhítő körülményként értékelte, hogy a cég folyamatosan beszámolt a fejleményekről, illetve hogy a szolgáltatót még sosem büntették meg. Viszont leszögezte: számos lehetőség kínálkozott a helyzet elkerülésére. A veszteségek miatt kialakult tőkeszerkezet rendezésére tőkeemelés várható a Tigáznál - közölte a lappal Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője. Tavaly a cég 13 milliárd forint veszteséget ért el, ami az árszabályozásra vezethető vissza. Mindez
12
jelentősen befolyásolta a gáz kereskedelmi árát és tarifáját. Ha a múltban nem csökkennek a központi meghatározású tarifák, nyilván veszteségek sem keletkeznek - vázolta. Emiatt saját tőkéjük állománya az alaptőke kétharmada alá esett. Ez első körben tőkeleszállítást tesz kötelezővé: jegyzett tőkéjüket 17 milliárd forintról 4,2 milliárd forintra csökkentették. A tőkeemelésre ezután a kötelezettség- és a sajáttőke-állomány arányának biztosítása miatt van szükség.
Gázterminált büntetett a jegybank 2016. február 25.
(fotó: privatbankar.hu)
A Magyar Nemzeti Bank 10 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt.-re, mert több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének - közölte a jegybank, melyre az origo.hu, a Privátbankár, a Tőzsdefórum, a stop.hu, a hvg.hu, a Napi/MTI is hivatkozott. Az MNB hivatalból indított célvizsgálatakor tekintette át a KEG Nyrt. rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait, az információk közzétételének jogszerűségét. Kiemelten azt ellenőrizték, hogy a társaság - nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátójaként - éves és féléves jelentéseit, időközi vezetőségi beszámolóit a jogszabályoknak megfelelően teszi-e közzé. A jegybank megállapította: a társaság több esetben nem a nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban készítette el jelentéseit, egyszer pedig az időközi vezetőségi beszámolóját késedelmesen tette közzé. Több esetben nem megfelelő időben (honlapján pedig egyáltalán nem) tette közzé a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok sorozatonkénti számára, a saját részvényállományokra, az alaptőke nagyságára vonatkozó információkat. Több, rendkívüli tájékoztatási körbe tartozó információt nem vagy késedelmesen közölt, a szabályozott információkat nem minden esetben továbbította a sajtónak. Mindezek miatt rótta ki a jegybank a 10 millió forint felügyeleti bírságot és figyelmeztette a céget: a jövőben határidőben tegyen eleget valamennyi kötelezettségének. A megtett intézkedésekről tíz napon belül tájékoztatni kell a jegybankot.
13
A KEG Nyrt. mint Magyarország legfiatalabb cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) szolgáltatója 2000 januárjában kezdte meg működését Dunaalmáson. A részvénytársaság rövid idő alatt megközelítette az évi 1 milliárdos forgalmat, folyamatosan növelve hazai piaci részesedését a PB-gáz iparágban. Azt tűzte ki céljául, hogy Európa első olyan LPG-alapú logisztikai centruma legyen, amely hozzásegíti valamennyi partnerét a logisztikai rendszerből adódó előnyök kihasználásához - olvasható a cég honlapján.
FŐGÁZ: azonnal javítják a túlszámlázást okozó hibát 2016. február 26., 25.
(fotó: pecsiujsag.hu)
Azonnal javítják a szolgáltatók azt a túlszámlázást okozó hibát, amelyet az E.ON-tól januárban átvett, immár FŐGÁZ-fogyasztóknál okoztak az E.ON által tévesen becsült adatok - a szolgáltatók MTI-hez eljuttatott közleményét a magyaridok.hu, a Napi, a hirado.hu, a hvg.hu, továbbá vidéki portálok, köztük a vaol.hu, a zaol.hu is átvették. A nemzeti közműszolgáltatás részeként működő FŐGÁZ tájékoztatása szerint a kifogásolt számlák 2016. február 9-től február 23ig terjedő keltezéssel készültek és a havi diktálást választó fogyasztókat érintették. A cég felhívta a fogyasztók figyelmét, hogy az adatok pontosításának legegyszerűbb módja a diktálás. Ennek eredményeképpen a következő számlában az eltérés automatikusan kiegyenlítődik, a különbözetet a következő havi számlában jóváírják. A FŐGÁZ kiemelten kezeli a reklamációkat, ezért minden ügyfélszolgálati csatornán felkészült a szokásosnál nagyobb forgalom kiszolgálására. Ha a fogyasztó nem fogadja el a számla összegét, soron kívüli reklamációra van lehetősége. Igény esetén azonnal korrigálják a számlát a fogyasztó aktuális mérőállása alapján, vagy a felhasználó részletfizetéssel rendezheti azt, illetve kérhet fizetési haladékot is. Azoknak, akik csoportos beszedéssel egyenlítik ki számlájukat, a FŐGÁZ a bank visszajelzése után tudja a korrekciót elvégezni és a különbözetet visszautalni. A FŐGÁZ folyamatos kapcsolatban áll az E.ON-nal, hogy mielőbb megkaphassa a diktálós fogyasztókra vonatkozó javított adatokat, amelyekkel a még ki nem küldött számlákat pontosítják. Az E.ON közleménye szerint a havi diktálási elszámolást választó
14
ügyfeleknél - a megszokottól eltérően - becsléssel készült el az új szolgáltató első számlája, a becslésnél az E.ON adataiban volt a hiba. A problémát az okozta, hogy a decemberi átadás-átvételi mérőállás alapján kiszámított napi átlagfogyasztás értékét nem az éves fogyasztásból határozta meg a számítást végző rendszer, hanem a decemberiből, így magasabb várható fogyasztást kalkulált. Ezek az adatok korábban nem okoztak problémát, mert a számlázás nem ezek alapján történt, a becslés kizárólag az átadás-átvételi folyamathoz volt szükséges - érvelt az E.ON, amely elismerte felelősségét. Előzőleg több vidéki portál - köztük a bama.hu - cikkezett arról, hogy az új szolgáltató, a FŐGÁZ most küldi ki első, becsült adatok alapján összeállított számláit. A reklamálók szerint nem ritkán a szokásos összeg kétszerese, illetve két és félszerese került a számlára. Ráfizetéses lehet a lakossági gáz 2016. február 25. A hazai egyetemes szolgáltatásban a fogyasztónak felszámítható gázár a múlt év végére ismét jelentősen elmaradt attól, mint amennyiért a fűtőanyaghoz a szolgáltató hozzájuthatott. A hónapok óta létező különbség, a beszerzési ár alatti értékesítés gondot okozhat a szolgáltatóknak - írta a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontra hivatkozva a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: az importgáz árában 60 százalékos súllyal szerepel a hosszú távú orosz szerződésben meghatározott, az olaj árához kötött ár, 40 százalékkal pedig az európai versenypiaci jegyzés. A forintban megadott árakat piaci forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokkal vette számításba a REKK. A lakosságot és a közintézményeket ellátó egyetemes szolgáltató elismert árában azonban a szabályozás 75 százalékos súllyal szerepelteti a spotpiaci árat (ha az alacsonyabb az olaj árához kötött árnál), és csak olyan forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokat enged használni, amelyekkel alábecsüli az importőrök költségeit. „A szabályozás úgy tekinti, mintha az egyetemes szolgáltatók a ténylegesnél olcsóbban tudnának vásárolni” - mondta újságíróknak Kaderják Péter, a kutatóközpont igazgatója. Igaz, vélhetően az orosz gáz már a nyugatival versenyképes áron érkezik. Ez magyarázhatja, hogy jórészt kihasználatlanok az ország ukrajnaitól eltérő gázimport útvonalai. Az alacsony beszerzési ár annak köszönhető, hogy tavaly
15
megfeleződött az európai azonnali piaci gázárak szintje. Ezt a kisebb ázsiai kereslet, az olcsó szén és az olcsóbb megújuló energiaforrások versenye, valamint Japán újrainduló nukleáris energiatermelése mellett az is magyarázhatja, hogy az USA és Ausztrália is megjelent az LNG piacán. A termék így Európa számára is egyre vonzóbbá válik. A REKK arra számít, hogy az idén kétszer annyi - mintegy 69 milliárd köbméter - LNG érkezhet Európába, mint 2014-ben. „A hazai gáz-nagykereskedelmi piac viszonylag élénk, de az ügyletek nagy része a tőzsdén kívül születik” - válaszolt Kaderják Péter a Világgazdaságnak a magyarországi gáztőzsde kilátásait firtató kérdésre. A szakember szerint a kereskedők azért kerülhetik a CEEGEX-et, mert az még nem adott olyan árjelzést, amelyet ügyleteiknél referenciaárként használhatnának. Így inkább az olajárindexált árra vagy a spotpiacira hivatkoznak.
Magyar Nemzet: kiürülőben a hazai gáztárolók 2016. február 26. Több mint másfél hónappal a fűtési idény vége előtt mindössze kilenc százalék körüli az állam kezében lévő hazai kereskedelmi földgáztárolók töltöttségi szintje. Így 400 millió köbméter gáznál kevesebb van bennük. Ez a mennyiség néhány nap alatt elfogyna, ha a fűtési szezon hátralévő részében ismét hidegre fordulna az idő - olvasható Illés József Magyar Nemzetben publikált cikkében. Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára a lapnak elmondta: kockázatos dolog ilyen alacsony gázkészletet tartani, mert a szinte üres tárolókból szükség esetén naponta csak kis mennyiségű gázt lehet kipumpálni. Jelenleg a tárolókból kivehető mennyiség jóval napi 20 millió köbméter alatt lehet. Ez pedig kevésnek bizonyulhat egy-egy hideg napon, amikor a fogyasztás eléri az 50 millió köbmétert.
16
Külföldi energiaszektor Már négy reaktor működik Japánban 2016. február 26. A japán Kansai Electric Power Co. vállalat üzembe helyezte a Fukui atomerőmű egyik reaktorát, így négyre emelkedett a Japánban üzemelő blokkok száma. A négyes reaktort február 29-én kapcsolhatják az áramellátó hálózatra. Japánban a fukusimai baleset után az összes atomerőművet leállították és fokozott biztonsági követelményeket kielégítő felújításnak vetették alá. A baleset előtt az atomerőművek Japán áramellátásának több mint 30 százalékát fedezték, a kormány 2030-ra az igény 20 százalékát látná el atomenergiával. A katasztrófa előtt működő több mint ötven reaktorból 43 újraindításra alkalmas, ezek közül 24-nél kezdték meg az engedélyezési eljárást. Három reaktor ezek közül már áramot termel a hálózatra. A KEPCO Sendai erőműve Kagoshima prefektúrában tavaly augusztusban két blokkal kezdte meg a termelést, idén január végén pedig a Takahama erőmű hármas blokkját indították újra. A Fukui erőmű után a Shikoku Electric Power Co. egyik blokkját indítják újra hamarosan. A Takahama erőmű és a most újraindított Fukui erőmű reaktorai kevert urán-plutóniumoxid, más néven MOX üzemanyaggal működnek. (faktor.hu, mfor.hu) A japán kormány elítélte a TEPCO-t a késlekedése miatt 2016. február 25., 26.
(fotó: greenfo.hu)
Határozottan elítélte a japán kormány az ország legnagyobb atomipari vállalatát, a TEPCO-t. Kiderült ugyanis, hogy a cég a fukusimai földrengés és szökőár után két hónapig nem tudta megállapítani azt, hogy a Fukusima-1 atomerőművének három reaktorában magolvadás történt, pedig már három napra rá lehetett volna tudni - erről a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a magyaridok.hu, az mno.hu, hvg.hu, a faktor.hu, a greenfo.hu/MTI számolt be. "Az atomerőművek lakossági elfogadottság és bizalom nélkül nem létezhetnek. A TEPCO magatartása végtelenül sajnálatos" - közölte tokiói sajtótájékoztatóján
17
Szuga Josihide kormányszóvivő. Hozzátette: mostantól a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium vaskézzel fogja irányítani a vállalatot. A fukusimai atomerőművet működtető TEPCO 2016. február 24-én elismerte, hogy rendelkezésére álltak azok a műszaki eszközök, amelyekkel már a baleset után három nappal megállapíthatta volna a magolvadást, de nem tartotta be az ezzel kapcsolatos előírásokat. Mint kiderült, három nappal a baleset után az egyes reaktor magjának ötvenöt százaléka megolvadt, a harmadikban pedig harmincszázalékos volt a magolvadás, de a TEPCO ezt csak két hónapra rá ismerte el. A japán kormány szerint a reaktorok állapotának pontos ismerete miatt a lakosság még nagyobb veszélyben volt, a mentési munkálatok sem úgy zajlottak, ahogyan kellett volna. A TEPCO belső vizsgálatot rendelt el a szabályzat megsértése miatt - írta az Index a Japan Times alapján.
Új déli gázvezetéket tervez a Gazprom 2016. február 26.
(fotó: gazprom.ru)
Az orosz gázipari monopólium új, a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezeték tervét jelentette be. A cső Görögországba, onnan Olaszországba vinné az orosz földgázt egy egyelőre nem megnevezett harmadik országon keresztül - írta a Magyar Idők. A szándéknyilatkozatot Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója a görög DEPA és az olasz Edison SpA gázszolgáltató képviselőivel Rómában írta alá, miután Miller találkozott az olasz gazdaságfejlesztési miniszterrel. A projekt célja, hogy déli útvonalat építsenek ki az Európába tartó orosz gázszállításoknak - idézte a lap a Russian Times-t és a TASZSZ orosz hírügynökséget. Lényegében azt a munkát kívánják hasznosítani, amelyet az Olaszországot, Törökországot és Görögországot összekötő projekt, az ITGI Poseidon (Italy-Turkey-Greece Interconnector) keretében a DEPA és az Edison már korábban elvégzett. A Poseidon azonban korábban elvesztette a tendert a transzadriai vezeték (TAP) építésére, amely Azerbajdzsánból szállította volna a gázt Európába. Oroszország azt tervezte, hogy a Déli Áramlaton szállít gázt Bulgárián keresztül. Szófia azonban az EB felszólítására kihátrált a projektből, így azt felfüggesztették.
18
Brüsszel azt kifogásolta, hogy a terv nem felel meg az EU energiaipari szabályozásának. Ezután a Gazprom Törökországon át, a Török Áramlaton akart szállítani, ám ezt is törölték egy Szíriában tevékenykedő orosz harci gép lelövése miatt. A Poseidon újraindítása felgyorsíthatja az Oroszország és Németország között húzódó Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének ratifikációs folyamatát. Róma ugyanis hivatalosan is rosszallását fejezte ki a német program miatt, mivel az ENI érintett volt a Déli Áramlatban, amelynek legfőbb haszonélvezője Olaszország lett volna. Ha újraindulhat a Poseidon, valószínűleg Róma is lazít szigorú álláspontján az Északi Áramlat 2-t illetően.
A Gazprom kevesebb gázt szállít Törökországnak 2016. február 25.
(fotó: gazprom.ru)
Jelentősen csökkentette kivitelét Törökországba február 10-étől az orosz gázcég - közölte az Interfax orosz hírügynökség a Bulgartransgaz bolgár állami gázszállítóra hivatkozva. A Bulgartransgaz a Törökországba tartó orosz földgáz csaknem felét továbbítja, a gáz másik fele az Oroszország és Törökország közötti közvetlen vezetéken jut el. Törökország különösen a tél kezdete óta folyamatosan növelte orosz gázimportját, ami januárban tovább bővült: 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Bulgartransgaz által működtetett vezetéken azonban február 10-én hirtelen 10 százalékkal csökkent az orosz gázmennyiség. Azóta is folyamatos a csökkenés, a napokban 50 százalékkal kevesebb gáz érkezett ezen a vezetéken, mint egy évvel korábban. Az Interfax a török energiaügyi minisztériumhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt közölte: a Gazprom árvitába keveredett több török magánmegrendelővel, ezért csökkentette a gázexportot. Az orosz cég tavaly 27 milliárd köbméter földgázt szállított Törökországnak, egy évvel korábban pedig 27,33 milliárd köbmétert. Törökország az orosz földgáz második legnagyobb külföldi vásárlója Németország után. Tavaly a török magáncégek mintegy 10 milliárd köbméter gázt vettek a Gazpromtól. (vg.hu, Napi, Index, magyaridok.hu, ProfitLine/MTI)
19
Jövőre kerülhet egyensúlyba az olajpiac 2016. február 22., 23.
(fotó: iea.org)
Az olaj világpiacán 2017-re állhat be kereslet-kínálati egyensúly a Nemzetközi Energiaügynökség középtávú piaci előrejelzése szerint, amelyben felhívja a figyelmet arra is, hogy a kitermelési beruházások mostani visszafogása az évtized végére akár már veszélybe is sodorhatja az ellátási biztonságot. Az ügynökség középtávú olajpiaci jelentését a portfolio.hu, a vg.hu, az Elemzésközpont, a 24.hu, az Energiainfó/MTI is ismertette. Eszerint az olajárak a keresleti-kínálati egyensúly helyreállását követően indulhatnak csak jelentősebb emelkedésnek, míg rövidtávon a bőségesen rendelkezésre álló és könnyen kitermelhető készletek megakadályozzák a lendületes erősödést. Hosszabb távlatban a termelési beruházások mostani elmaradása miatt már hirtelen jelentkező nagyobb áremelkedések kockázatával is számolni kell. A felhasználók könnyen a biztonság hamis tudatába ringathatják magukat a bőven rendelkezésre álló készletek láttán, nem árt azonban résen lenniük, mert a beruházások mostanság tapasztalt példátlan mértékű csökkenése a nem is olyan távoli jövőben kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat - kommentálta a jelentést Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója. Ügynöksége szerint 2021-ig napi 4,1 millió hordóval nő az olajpiaci kínálat, kisebb mértékben a 2009-2015-ös periódusban elért napi 11 millió hordós növekedésnél. Az előző periódusnál alacsonyabb növekedési ütem a világpiaci árak csökkenése miatt visszafogott termelő-beruházásoknak tulajdonítható. A kitermelésre fordított tőkebefektetések idén 17 százalékkal csökkennek a 2015-ös 24 százalékos visszaesés után. Először fordul elő tehát 1986 óta, hogy két egymást követő évben csökkennek a beruházások. Az előrejelzési periódus végére az amerikai olajtermelés napi 14,2 millió hordóval történelmi rekordot ér majd el, rövidtávon azonban még csökken, az idén napi 600 ezer, 2017-ben napi 200 ezer hordó olaj-egyenértékkel. A későbbiekben azonban az olajárak emelkedésével és a kitermelési technológia hatékonyságának javulásával az amerikai termelési volumen is emelkedésnek indul. Az előrejelzési periódusban az USA járul majd hozzá leginkább a világtermelés növekedéséhez, mintegy kétharmadát adva az OPEC-en kívüli
20
országoknak tulajdonítható növekménynek. Az OPEC-tagok közül pedig Irán járul majd hozzá a termelés növekedéséhez, az idei napi egymillió hordó kivitele 2021re 3,9 millióra emelkedik. Az IEA szerint a világ olajkereslete 2021-ig napi 1,2 millió hordóval nő, az évtized végére így átlépi a napi 100 millió hordós küszöböt, 2021-re pedig eléri a napi 101,6 millió hordót. A legnagyobb ütemben India kereslete nő a motorizáció terjedése miatt, Kína keresletének a növekedési üteme pedig a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lassul. A globális olajkereskedelem súlypontja az évtized végéig folyamatosan Ázsia felé tolódik el.
Törvényt sürget a német olaj- és gázipar a rétegrepesztéshez 2016. február 23.
(fotó: erdoel-erdgas.de)
A német olaj- és gázipar szerint mielőbb szükség lenne a hidraulikus rétegrepesztéses (fracking) kitermelési eljárások alkalmazásának törvényi szabályozására - közölte a WEG szakmai képviseleti szervezet, melyre az MTI alapján a Tőzsdefórum hivatkozott. Gernot Kalkoffen, a WEG (Wirtschaftsverband Erdöl- und Erdgasgewinnung) igazgatója sajnálatosnak tartja, hogy az uniós szinten legfőbb szempontnak tekintett energiabiztonság mellett valósággal elsikkad a belföldi energiahordozók kiaknázásának geopolitikai jelentősége. A német belföldi olaj- és gáztermelés évről évre egyre csökken, a gáztermelés azonban még így is viszonylag jelentős szerepet játszik. A WEG adatai szerint a németországi keresletnek tavaly 9 százalékát fedezték belföldi termeléssel, míg 2014-ben még 12 százalék volt az arány. A belföldön kitermelt földgáz mennyisége tavaly 9,2 százalékkal 8,6 milliárd köbméterre csökkent. Tíz évvel korábban pedig a termelés még 18,5 milliárd köbméter volt. A német földgáztermelés csökkenése szakértők szerint elsősorban a hagyományos készletek kimerülésére vezethető vissza. A WEG felmérései szerint ugyanakkor hidraulikus repesztéses eljárással még viszonylag nagyobb tételek is kitermelhetők lennének. Olyannyira, hogy mennyiségben meg lehetne duplázni, időben pedig akár száz évre is ki lehetne tolni a belföldi földgáztermelést. Németországban a feltételezett környezeti károk miatt évek óta heves vita folyik
21
az elsősorban agyag- és palarétegekben található, hagyományos módszerekkel ki nem termelhető gázkészletek kiaknázásáról. A kormány 2015 elején készítette el a törvénytervezetet a kutatás és a kitermelés szabályozására, azóta azonban semmi nem történt.
Összeomlott egy angliai erőmű egyik része 2016. február 23.
(fotó: telegraph.co.uk/Sky News)
Összeomlott egy dél-angliai erőmű egy része, a szerencsétlenségnek a mentőalakulatok első beszámolója szerint legalább egy halálos áldozata és öt sérültje van, három embert eltűntként tartanak nyilván. Az első információk robbanásról szóltak: a környéken lakók hangos csattanást hallottak. Az Oxfordshire megyei Didcot hagyományos fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművében az egyik épület jelentős része összeomlott. Az erőműben szén-, olaj- és földgázfűtésű generátorok működtek. A telep több régebbi elemét mostanában bontják és szerelik le. A rendőrség szerint egy már nem működő, vegyes olaj- és gáztüzelésű erőműrész omolhatott össze. A legnagyobb brit közalkalmazotti szakszervezet (GMB) egyik szóvivője azt mondta, néhány munkás bontásra készített elő két fűtőkazánt, ekkor történhetett a baleset. Nem egészen másfél évvel ezelőtt ugyanennek az erőműnek az egyik hűtőtornyában pusztított hatalmas tűz. (hirado.hu, gazport.hu/MTI)
22
Hírek röviden 2016. február 22. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nyílt, 80 milliárd forintos üzemanyagtenderét a MOL nyerte - az eredmény a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A felhívás gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzésére szólt. A legelőnyösebb ajánlat lett volna a nyertes, de a felhívásra csak az olajcég adott ajánlatot. A döntést az ajánlatkérő január 7-én hozta meg, a szerződést február elején kötötték meg. (nrgreport.com, Napi/MTI) 2016. február 25. A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) és az építkezésnél kérhető adó-visszatérítési támogatás nem számít energia-megtakarítási célú költségvetési támogatásnak. Így nem vonatkoznak rá a szigorúbb épületenergetikai követelmények sem. Előzőleg a Magyar Energiahatékonysági Intézet az új CSOK rendelet kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy a lakáscélú állami támogatások révén épített új lakásokra már vonatkoznak a szigorúbb épületenergetikai követelmények. (NRGreport) 2016. február 25. Az önkormányzati tulajdonú T-Szol Zrt. 2015-ben félmilliárd forintnál is többet fordított a tatabányai távfűtés korszerűsítésére és az ellátás biztonságának növelésére. Csaknem 2,5 km hosszú, föld felett lévő gerincvezetéken újították fel az energiapazarló szigetelést, valamint kétszáz méternél több földalatti vezetéket cseréltek korszerűre. (gazdasagportal.hu/MTI)
23
Összeállította: László Judit
