1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. augusztus 29.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban Hárommilliárd köbméter a tárolókban Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre Pályázat okos városi megoldásokra
2 2-3 3 4 5 6
A paksi bővítés hírei Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését
7 8
Szponzorálás Pakson is lehet sportágakat választani
8-9
Alternatív energia Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát Épülhet a legnagyobb szélpark Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában
9-10 10-11 11-12 12-13
Hazai hírek Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás
13-14 14-15
Külföldi energiaszektor Új lendületet vehet Kudankulam Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre
15-16 16-17 17-18 18 18-19 19-21 21 Hírek röviden 22 Szagos volt a gáz Gyöngyös térségében - Tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját - Budán zajosabbak a dízelbuszok, mint elektromos társai
2
Hírek az MVM Csoportról Szijjártó Péter: az MVM képviseletet nyit majd Isztambulban 2016. augusztus 23., 24.
(fotó: hirado.hu)
Európának és benne Magyarországnak minden kétséget kizáróan az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek Ankarában. Szijjártó Péter a török miniszterelnökkel is találkozott. A távirati irodával közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok további dinamizálása érdekében a magyar Eximbank 208 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyartörök vállalatok közötti együttműködés finanszírozására. Magyarország 5 külpiaci irodát működtet, 4 külgazdasági diplomata dolgozik Törökországban, és a jövőben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. is képviseletet nyit majd Isztambulban - ismertette a nyilatkozatot a hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a privatbankar.hu, a gazdasagportal.hu, a Magyar idők, a ProfitLine.
Hárommilliárd köbméter a tárolókban 2016. augusztus 25.
(logó: magyarfoldgaztartolo.hu)
Augusztus közepén hárommilliárd köbméter gáz volt a hazai tárolókban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. Miként a Világgazdaságban B. Horváth Lilla megjegyezte, ez körülbelül 700 millió köbméterrel több az egy évvel korábbi mennyiségnél, de kicsit kevesebb a két évvel ezelőttinél. Az adat nem tartalmazza az úgynevezett párnagázt, vagyis azt a tételt, amely nem a kereskedők, hanem a tároló társaságok tulajdona (a párnagáz feladata, hogy fenntartsa a létesítményben a kellő nyomást). Valamennyivel a párnagáz mennyisége is csökkenthető anélkül, hogy veszélybe kerülne a tároló működése vagy műszaki állapota. Az állami MVM
3
Csoporthoz tartozó Magyar Földgáztároló Zrt. éppen ilyen csökkentésre készül. Pályázatot hirdetett „gázkölcsön igénybevételére vonatkozó jog alapítására”, az aukciót augusztus 31-én tartja. Összesen legfeljebb 22 csomagban ajánl fel olyan, párnagázból átminősített mobilgázt (tárolóból kivehető, felhasználható gázt), amelyet 2016. szeptember 1. és 2017. április 15. között lehet felhasználni, és legkésőbb április 30-ig vissza is kell adni. E gázzal a kiírás szerint kereskedni nem szabad, azt csak felhasználni lehet. A cégnek 120 millió köbméter olyan párnagáza van, amelynek kölcsönadására a MEKH feljogosította. A társaság tárolóinak együttes töltöttsége jelenleg 24 százalékon áll. A betárolás folyamatos, napi mennyisége egyre nő. Ennek háttereként Mosonmagyaróvárnál (Ausztria felől) és Beregdarócnál (Ukrajna felől) is stabilan érkezik az importgáz, bár az ukrajnai rendszerüzemeltető az elmúlt hetekben kétszer is szóvá tette, hogy az orosz-ukrán határra a szerződésben megállapodott alsó értéknél kisebb nyomáson érkezik a tranzitra szánt gáz. A nyilvános uniós adatbázis már 48 százalékos magyarországi töltöttségről ír, ebbe az MFGT-é mellett beleértendő az MMBF Földgáztároló gázkészlete is. Az említett aránnyal az uniós átlagnál jóval gyengébben állunk, de csak azért, mert a magyarországi tárolókapacitások a legnagyobbak közé tartoznak Európában. Csehország például 93 százalékos töltöttség közelében áll, holott a betárolt gázkészlete kicsit még kevesebb is a magyarországinál. Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában többet tároltak már be, mint nálunk.
Befejeződött a paksi 4-es blokk karbantartása 2016. augusztus 27.
(logó: atomeromu.hu)
2016. augusztus 27-én, 8 óra 54 perckor befejeződött az atomerőmű 4. blokkjának tervezett karbantartása. A blokk felterhelése folyamatban van közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontja. (atomeromu.hu)
4
Állami kitüntetések az atomerőmű szakembereinek 2016. augusztus 23.
(fotó: atomeromu.hu)
Pekárik Géza, a paksi atomerőmű műszaki igazgatója a nemzetközi és hazai energetika, a nukleáris technika területén végzett magas színvonalú szakmai és vezetői tevékenysége alapján a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést, Katona Tamás János pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta augusztus 20-a alkalmából. Az atomerőmű honlapjának beszámolója szerint Pekárik Géza az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meghatározó műszaki vezetője. Majdnem három évtizede, kezdő mérnökként került az atomerőműhöz. Vezetésével olyan kiemelkedő feladatokat sikerült megoldani, mint a teljesítmény növelése, az 1. és 2. blokk üzemidejének meghosszabbítása. Jelenleg a 3. és 4. blokk üzemidőhosszabbításának, illetve a 12 hónapos üzemidőciklus 15 hónaposra történő növelésének előkészítésén dolgozik.
(fotó: atomeromu.hu)
Szintén elismerésben részesült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos tanácsadója, Katona Tamás János. Több évtizedes eredményes kutatói, oktatói munkája elismeréséül a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át a Tolna Megyei Mérnöki Kamara alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Gépészmérnöki Tanszékének egyetemi tanára - a kitüntetésekről a paksihirnok.hu is beszámolt.
5
Harmincéves az ESZI: az atomerőmű szakember-utánpótlására hozták létre 2016. augusztus 26.
(fotó: paksihirnok.hu)
A paksi Energetikai Szakközépiskola ismertsége és elismertsége évről évre növekszik - mondta az intézmény fennállásának 30-dik évfordulóján tartott ünnepségen Szabó Béla igazgató. Aki az ESZI-ben végez, annak a szakmai bizonyítványa mögött valódi tudás van. „A nagy cégek sorban állnak a diákjainkért” - fogalmazott, hozzátéve, az intézmény évek óta készül arra, hogy az atomerőmű-bővítéshez kapcsolódó feladatoknak eleget tegyen - tudósított a paksihirnok.hu portálon Kohl Gyöngyi. „Mi itt Pakson örülhetünk, hogy van egy olyan szakközépiskolánk, amely biztosítja számunkra a szakember-utánpótlást” - fogalmazott Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: míg Magyarországon markánsan jelentkezik a szakemberhiány, addig a paksi atomerőműben még éppen csak érezhető. A következő tíz évben több ezer ember képzésére lesz szükség az 5-6. blokk megépítéséhez és üzemeltetéséhez. Ez nemcsak az ESZI-re, hanem minden képző intézményre nagy feladatot ró. Mittler István, az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy egy csaknem hétszáz diákkal és százfős kollektívával működő intézményben mindig vannak feladatok, folyamatos a karbantartás és a fejlesztés. Az iskolának nagy vágya, hogy új kollégium épülhessen. Van is erre megfelelő terület, ám az elmúlt 7-8 évben nem adódott a megvalósításához pályázati lehetőség. Újságírói kérdésre felidézte, hogy az ESZI-t 1986-ban azért hozták létre, hogy a meglévő négy blokknak legyen szakember-utánpótlása. A küszöbön álló bővítés kapcsán sok szakemberre lesz szükség, közép- és felsőfokú végzettségűekre egyaránt. Előbbiek képzésében az ESZI-nek biztosan komoly szerepe lesz, és elképzelhető, hogy valamelyik egyetemmel együttműködve a felsőoktatásba is be fog kapcsolódni. „Úgy tekintek az ESZI-re, mint az életem egyik fő művére” - mondta Kováts Balázs, az iskola első igazgatója. Jelenleg is az ESZI kuratóriumában dolgozik és megnyugvással figyeli, mi történik nap mint nap az iskolában. Az ünnepségen hat munkatárs törzsgárda-oklevelet vehetett át.
6
Pályázat okos városi megoldásokra 2016. augusztus 24., 25.
(montázs: itextreme.hu)
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter pályázatot hirdetett Smart City Micro Solutions 2016 néven. A részletekről azt írta a mediainfo.hu, az mmonline.hu, az itextreme.hu portál, hogy az első díjas pályázó a tárgynyereményen felül lehetőséget kap ötletének prezentálására a Smart Future Lab Zrt. képviselői és a Befektetési Bizottság előtt. Ezt követheti egy maximum 50 millió forint összegű befektetés és az ezzel járó inkubációs/akcelerációs szolgáltatások igénybevétele közös vállalkozásban. A klaszter fontosnak tartja a hazai innováció támogatását, ezért olyan ötleteket vár, amelyek újdonságukon kívül gyakorlati hasznot is hoznak a felhasználóknak. A szervezők az okos mérés, okos hálózat, okos város, elektromos közlekedés, ICT és IoT megoldások a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában témakörökben várják a pályamunkákat. A pályázaton bármely kis- és középvállalkozás, egyéni vállalkozó, főiskolai/egyetemi hallgató részt vehet, utóbbiak csoportosan is benyújthatják elképzeléseiket. A pályázatokat 2016. augusztus 23-tól október 9-ig várja a zsűri a következő címen:
[email protected] Az elbírálás szempontjai között szerepel az innovációs jelleg, az ötlethez kapcsolódó hatásvizsgálat, a fenntarthatóság és gazdasági megvalósíthatóság, felhasználói érték, illetve a kreativitás. Az értékelést szakmai zsűri végzi, melynek tagjai az Okos Jövő Innovációs Klaszter vezetősége által delegált tagokból, valamint a Smart Future Lab Zrt. képviselőiből állnak. Az értékelés határideje 2016. október 14. A legeredményesebb három munkát a zsűri 100-250 ezer forint értékű tárgynyereménnyel jutalmazza meg. A díjakat október 21-én, az Okos Jövő innovációs Klaszter által szervezett Smart Future Forum 2016 konferencián adják át. Az MVM hozta létre a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) központot Smart Future Lab Zrt. néven: energetikai fejlesztésekkel foglalkozik, tehát piacra segít, mentorál és támogat olyan ötleteket, amelyek az új energiarendszer témakörével foglalkoznak.
7
A paksi bővítés hírei Kezdi felszívni a képzett alkalmazottakat a paksi projektcég 2016. augusztus 25.
(látványterv: paksihirnok.hu/MVM Paks II.)
Év végére már 420-an dolgozhatnak a paksi atomerőmű kapacitása fenntartásának előkészítésén. A Magyar idők c. lapban Somogyi Orsolya azt írta: jelenleg mintegy 280 alkalmazottat tart nyilván az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. A szakemberek az új létesítmény engedélyezésével és más, előkészítéssel kapcsolatos teendőkkel foglalkoznak, a társaságnak a továbbiakban is hasonló képzettségű munkaerőre van szüksége. A cég honlapján nagyjából hetven állást hirdetnek, tehát továbbiak kiírására lehet számítani év végéig. A nukleáris mérnök végzettségű szakemberek mellett informatikusokat, vegyészeket, villamosmérnököket, építészeti szakembereket, geotechnikusokat is keres a társaság. A friss diplomások, illetve a 2017-ben végzők számára részmunkaidős felhívásokat is közzétett a projektcég. A cikk utalt rá, hogy jelenleg csak az előkészítő és az engedélyezési folyamatokkal foglalkozhat a Paks II. Zrt. Más, a megvalósítás irányába mutató tevékenységet mindaddig nem végezhet, amíg Brüsszelben nem hagyják jóvá a projektet. Ahogyan azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón elmondta, a szükséges tárgyalások lezárultak, jelenleg az Európai Bizottság térfelén van a labda. A megvalósítás szakaszába lépve jócskán nő majd a munkaerőigény. Az építkezés csúcsidőszakában mintegy 7000 ember dolgozhat a beruházás megvalósításán. Addig a jelenleg rendelkezésre álló tapasztalt szakemberek mellé elvileg kiképeznek egy új generációt is. Rájuk mindenképpen szükség lesz a két új atomerőművi blokk megvalósításához, a tervek szerint 2018tól. Az utánpótlást a Magyarországon működő egyetemi műszaki képzések mellett egy felnőttképzési program is biztosítja majd. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közreműködésével elsősorban a régióra épülő, az iskolarendszerű és a felnőttképzés minden releváns ágát érintő oktatási program célja, hogy a vállalkozók is felkészülhessenek a feladatra. Enélkül a magyar beszállítói részarány elmaradna a szerződésben rögzített 40 százalékos céltól.
8
Pakson előkészítő munkákkal várják az atomerőmű bővítését 2016. augusztus 21., 22.
(fotó: paksihirnok.hu)
Közös vállalkozás az atomerőmű bővítése, mert nemcsak a „kerítésen belül” folyik majd a munka, hanem a városban is, sőt, szűkebb régiónkban is jelentős hatása lesz - mondta Süli János, Paks polgármestere augusztus 20-i beszédében. Az ünnepségről a Paks-Press Hírügynökség és a paksihirnok.hu tudósított. „Kerítésen belül” a beruházó, a kivitelező felel az eredményért, a környezetünkben azonban nekünk kell megszervezni az oktatást, az egészségügyet, a közlekedést, a közszolgáltatásokat, olyan életminőséget biztosítani, amelyben nyugodt, szakszerű és minőségi munka folyhat az építkezésen és majdan az üzemeltetésben - jelezte a városvezető. Amíg azonban a beruházás nem kap zöld lámpát Brüsszelben, addig csak olyan előkészítő munkákat végezhetünk, amelyek nem járnak jelentős költséggel, és Paks II.-től függetlenül is hasznosak és szükségesek - hangsúlyozta. Az előkészítő munka egyébként már több éve megkezdődött: felmérések, tanulmányok vannak a várható feladatokról, aktualizálják a helyi építési szabályzatot. A közlekedés fejlesztéséről és a vízszolgáltatásról koncepcióterve van a városnak.
Szponzorálás Pakson is lehet sportágakat választani 2016. augusztus 25.
(tavalyi fotó: paksihirnok.hu)
Idén is Paks a Nagy Sportágválasztó egyik nyitó helyszíne: az ürgemezei strandon szeptember 2-án az általános iskolások harmincféle sportágat próbálhatnak ki. Bedecs Ferenc főszervezőtől a Paksi Hírnök megtudta: a helyi általános iskolák mellett öt kistérségi intézmény is jelezte részvételét.
9
Rekordszámú sportágat mutatnak be, újdonság lesz a capoeira és a falmászás. A legtöbb sportágat kipróbálók között ajándékokat sorsolnak ki. Az érdeklődők most is aktív és visszavonult élsportolókkal találkozhatnak, köztük olimpiai, világés Európa-bajnokokkal, NB I-es játékosokkal. Faller Gábor cikkében azt is jelezte: ugyanezen a napon 13 órától a strand és az ASE-csarnok melletti területen rendezik a paksi atomerőmű családi sport- és egészségnapját. Fitneszórák, foci, lábtenisz- és streetball-bajnokság egészíti ki a Nagy Sportágválasztót, lesznek táncbemutatók is. Táplálkozási tanácsadás, egészségügyi szűrés, légvár és kalandpark várja a látogatókat, koncertet ad a Bojtorján együttes. Az országos átlaghoz képest a paksi gyermekek egészségesebbek kortársaiknál - erről Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója, az Atomerőmű SE elnöke beszélt. A barcelonai olimpia dzsúdóbajnoka hozzátette: fontos, hogy a fiatalokból teljesíteni képes felnőttek legyenek. Szeptember 3-án pedig ATOmfutás lesz Pakson!
Alternatív energia Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát 2016. augusztus 22.
(fotó: energiainfo.hu)
Norvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják az európai nap- és szélerőművek termelését és adhatják vissza. Legalábbis több uniós döntéshozó és szakértő arra számít, hogy az egyébként hagyományosan szénhidrogén-termelő skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagy költségű tengeri kőolajtermelés leállításának gazdasági hatásait. Az európai energiapiaci modell felülvizsgálata már zajlik, és alapvető módosításokra lesz szükség, hogy a megújulók rohamos terjedésével is összefüggő változásokat kezelni tudják. Az Európai Bizottság javaslatai várhatóan év végére készülnek el. Norvégiában mindenesetre abban gondolkodnak, hogy amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, energiát adhatnak a kontinens országainak. Erről nemrég a norvég energiaügyi
10
miniszter is beszélt. Az üzlet az EU energiaügyi biztosát is élénken foglalkoztatja - jegyezte meg a Politico, melyre itthon az Energiainfó hivatkozott. A biztos emlékeztetett, hogy a szénhidrogénben rendkívül gazdag ország igazán figyelemreméltó fejlesztéseket hajt végre a megújuló termelésben és az energiatárolásban. Norvégia ma a világ egyik legnagyobb vízenergia-termelő országa, szinte teljes saját fogyasztását képes ebből fedezni, ami lehetővé teszi, hogy olaj- és földgáztermelését exportálja. Norvégia több lépést is tett már azért, hogy a zöldenergiát saját ellátásán kívül más európai országokban is értékesítse. Szállítanak vízenergiát Hollandiába, folyik zöldenergia-átváltás Svédországgal, Finnországgal, de előkészületben van Németországgal, valamint NagyBritanniával is hasonló együttműködés. Norvégiának több mint 900 vízerőműve üzemel jelenleg, ami a hazai fogyasztás csaknem 95 százalékát fedezi. Az európai piaccal történő szorosabb együttműködés azonban drága tengeralatti összeköttetéseket feltételez. A tervek szerint 2020-ra 1,5-2 milliárd eurós befektetéssel megteremtődik a német-norvég kapcsolat, 2021-re pedig 2 milliárd euróból az angol-norvég összeköttetés is.
Épülhet a legnagyobb szélpark 2016. augusztus 23.
(fotó: vg.hu/AFP)
Brit vizeken épülhet meg a világ legnagyobb tengeri szélerőműve: a 300 turbinából álló létesítmény körülbelül 6 milliárd fontba kerülhet, teljesítménye 1800 megawatt lesz, építésekor kétezer, üzemeltetésekor pedig 580 dolgozóra lesz szükség. A Világgazdaság - amely már foglalkozott korábban a hírrel felidézte: a Hornsea Project Two tulajdonosa a dániai Dong Energy társaság. A szélpark ötször nagyobb területet foglal majd el a Financial Times szerint, mint a Hull város közeli partoknál most épülő szélerőmű. Utóbbinak rosszkor jött a Brexit: egyik meghatározó beszállítója, a 160 millió fontos helyi üzem létesítésére készülő németországi Siemens júniusban jelezte, hogy addig nem hoz új beruházási döntést, amíg nem dől el, miként hat a Brexit Nagy-Britannia és Európa kapcsolatára. Mindazonáltal a Hull-projekt előkészületei folynak. A
11
Hornsea Project Two a napokban kapta meg a zöld jelzést a brit kormánytól. A szélerőmű annyi áramot termelhet majd, amennyivel 1,8 millió brit háztartás látható el, és energiája segíthet a tarifák lejjebb nyomásában is. Átadása után Nagy-Britanniának nagyjából kétszer annyi tengeri szélturbinája lesz, mint most. Az ország áramtermelésén belül a szélenergia jelenleg 7 százalékot képvisel, ez 2020-ra elérheti a 10 százalékot. Az Európai Unióban tavaly 12,8 gigawattnyi szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe, így 6,3 százalékkal nőtt a szélerőművek együttes áramtermelő képessége az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) adatai szerint. A létesítmények döntő része - 131 gigawattnyi - a tengeren működik. Az EU-ban 2015-ben átadott erőművi kapacitások 44,2 százaléka a szél energiáját hasznosítja. Az év végén már létezett összes szélparkban 315 terawattóra villamos energia állítható elő, ennyivel egy átlagos széljárású évben az unió egész lakossági áramigényének 11,4 százalékát lehet fedezni.
Ömlik a pénz az úszó szélerőművek fejlesztésébe 2016. augusztus 25.
(fotó: energiainfo.hu)
Japán szándéka, hogy az úszó szélerőművek piacán vezető szerepet töltsön be, komoly ellenállásba ütközik az európai, különösen a francia konkurensek részéről. Az Energiainfó cikke szerint Japán erőfeszítéseinek középpontjában a fukusimai partok közelében működő tesztüzem áll. Ez a legnagyobb úszó szélenergia-kísérleti projekt, amelyben 2,5 és 7 MW-s turbinákat, valamint a hozzájuk kapcsolódó eszközöket, berendezéseket tesztelik az ázsiai ország szakemberei. A programot az ország fejlesztési minisztériuma kezdeményezte, de több mint tíz résztvevője van még, egyebek közt a Mitsubishi és a Hitachi. Bár Európa a japánok előtt jár, egy ottani szakértő szerint a szigetországnak minden adottsága és lehetősége megvan arra, hogy utolérje versenytársait. Japán relatív hátránya az európai versenytársak tengeri olaj- és földgáz-kitermelési tapasztalatával magyarázható. A japánok a technológiai fejlesztések mellett a költségek drasztikus csökkentésén dolgoznak. Az úszó szélerőművek piacát ma
12
hozzávetőlegesen 500 millió dollárosra becsülik. Összehasonlításként: a hagyományos tengeri szélenergia-ipar éves mérete meghaladja a 113 milliárd dollárt.
Hendikeppel indul Magyarország a szélenergiában 2016. augusztus 26., 25.
(fotó: nrgreport.com)
A hazai szélerőművek az áramtermelés néhány százalékát adják, de emögött földrajzi okok is állnak. Gerse Pált, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjét kérdezte a Millásreggeli c. gazdasági rádióműsor - az interjú szerkesztett változatát az NRGreport ismertette. A szélenergia magyarországi lehetőségeiről elmondta, hogy a tengerparti területek jóval szerencsésebbek, hiszen a széljárás nagyobb és iránya is nagyjából állandó a szárazföldhöz képest. A kihasználtság szempontjából a tengerparti erőművek körülbelül a dupláját tudják, mint a szárazföld belsejében lévők. Emiatt van az, hogy Magyarországon nem túl nagy a szélerőművek beépített kapacitása, ami összesen 328-330 megawattot tesz ki. Ez elenyésző a tengeri országokéhoz képest. Ez a mennyiség lakossági szinten is csekély, ha pedig a háztartási naperőművekhez viszonyítjuk, akkor gyakorlatilag elhanyagolható - tette hozzá a szakértő. Ebből a 300 megawattból a hazai villamosenergia-termelés néhány százaléka fedezhető. Gerse Pál kiemelte: ez az arány uniós szinten sem magas, néhány évvel ezelőtt 7-8 százalék körül volt. A trend ugyanakkor érdekes. Az EU azt szeretné, ha jelentősen növekedne a megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben. Emiatt néhány ország már most komoly előnyre tett szert, elsősorban Nagy-Britannia, Dánia vagy Németország. Utóbbi országban előfordult már olyan, hogy megújulókból látták el a teljes fogyasztói igényt. Ugyanakkor ezek az erőművek rendszerszempontból jelentenek kockázatokat, az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Ezért nehezen lehet előre jelezni a várható termelést. Vannak kutatások, amelyek szerint a szélerőművi kapacitások 90 százalékát tartalékként kellene biztosítani. Akár a rendszerben meglévő forgótartalékként, amely szükség esetén azonnal igénybe vehető, de magának a kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia, ha jön
13
egy hosszabb szélcsendes időszak, hogy akkor is pótolható legyen a kieső kapacitás - mondta Gerse Pál. Magyarországon szigorodnak a szélerőmű-építési szabályok, a gazdálkodók és a természet védelmében - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
A hazai energiaszektor hírei Százmillió forintra bírságolta a Tigázt a MEKH 2016. augusztus 26.
(fotó: mekh.hu)
Százmillió forintra bírságolta a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-t a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte a szervezet. Miként a Napi, az mno.hu, a hvg.hu, az inforadio.hu, az Origó, a Tőzsdefórum/MTI ismertette: emellett a hivatal kötelezte a céget, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetve a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket törölje, mivel a hatóság által júniusban indított vizsgálat feltárta, hogy a társaság 31 ezer ügyféltől jogtalanul követelt mintegy 2 milliárd forintot behajtási költségátalány címén. Kolozsi Sándor, a MEKH főosztályvezetője a hivatal sajtótájékoztatóján elmondta: a felhasználók 1,1 milliárd forintot fizettek be eddig, a határozat értelmében a szolgáltatónak 30 napja van ennek visszafizetésére mindazon ügyfelek részére, akiket 2016. március 24. után szólított fel a költségátalány megfizetésére. A felhasználóknak nem kell panaszt tenniük, automatikusan jogosultak az összegre. A Tigáz köteles 15 napon belül honlapján közleményben tájékoztatni a fogyasztókat, hogy a követeléseket visszafizeti és törli a nem teljesített követeléseket - ismertette a főosztályvezető. Kolozsi Sándor emlékeztetett, hogy a március 24-től hatályos törvény lehetőséget ad a szolgáltatóknak behajtási költségátalány alkalmazására, de azt nem teszi kötelezővé. Mindezt ugyanakkor csak akkor tehetik meg a szolgáltatók, ha a szankciót üzletszabályzatukba foglalják és azt a MEKH jóváhagyja. A Tigáz nem jelezte sem
14
a hivatalnak, sem felhasználóinak, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte üzletszabályzatának módosítását sem - tette hozzá. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a szolgáltató nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári napot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók idejében intézkedhessenek a számlák befizetéséről. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a határozattal a hivatal nem a késedelmes számlafizetők védelmére kel, hanem azt mondja: a Tigáz nem volt jogosult behajtási költségátalány alkalmazására, az üzletszabályzat ugyanis tartalmaz más szankciókat a késedelmes számlafizetés ellen, a felhasználótól viszont elvárható a határidőn belüli számlarendezés. A Tigáz azonnal bejelentette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fellebbez a MEKH határozata ellen, mert álláspontja szerint törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Azt is kérvényezi, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettség teljesítését. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője a sajtóértekezleten elismerte, hogy a bíróság dönthet a visszafizetések végrehajtásának felfüggesztéséről, amíg döntést nem hoz az ügyben.
Otthon melege: sokaknak csak álom marad a felújítás 2016. augusztus 22. Nagyjából 2 millió magyarországi lakóház igényelne sürgős energetikai felújítást, de mindössze töredéküknek jutott pénz az Otthon melege program idei kiírásában - írta a Magyar Nemzetben Illés József. Hozzátette: a programnak nincs gazdasági jelentősége, csupán politikai propagandaértéke, a pályázatot ugyanis rendkívül alacsony, mindössze ötmilliárd forintos keretösszeggel írták ki. A túljelentkezés miatt már az indulás napján fel kellett függeszteni úgy, hogy a fejlesztési tárca csak mintegy 3500 támogatási kérelmet fogadott be - nyilatkozta az Energiaklub társelnöke. Bart István elmondta: a kormányzatnak tudnia kellett, hogy ez a támogatási keret semmire sem elég. Nálunk kb. 2,5 millió családi ház van, amelyből csaknem kétmillió korszerűsítésre szorul - jegyezte meg a szakértő. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. programigazgatója szintén úgy véli, szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra, ám a jelenleginél nagyobb keretösszeggel kellene a pályázatot
15
meghirdetni. A támogatási programokat egységesíteni kellene, mert a most futó pályázatok inkább gyengítik egymást. Arra is módot kellene találni, hogy a projektek ne utó-, hanem előfinanszírozásúak legyenek, mert a támogatásra szorulók többsége nem képes előre kifizetni a lakáskorszerűsítések akár több millió forintot is kitevő teljes árát annak reményében, hogy később majd kap némi állami segítséget - hangsúlyozta a programigazgató. Hozzátette: az őszre beígért kedvezményes lakásfelújítási hitelt is vissza nem térítendő pénzügyi segítséggel kellene kombinálni, mert ha ez nem történik meg, sokan visszariadnak a nagy valószínűséggel jelzálogalapú kölcsön igénybevételétől. Számítások szerint évente százezer lakás felújítására volna szükség ahhoz, hogy a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. Megfelelő kormányzati támogatás híján azonban évről évre csak 15-20 ezer lakás tatarozása lehetséges.
Külföldi energiaszektor Új lendületet vehet Kudankulam 2016. augusztus 23.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az indiai atomfelügyelet kiadta az engedélyt, hogy a kudankulami atomerőmű orosz közreműködéssel megépített 2-es blokkja hálózatra kapcsolódjon. A reaktor július 10-én érte el a minimális ellenőrzött teljesítményszintet, és augusztus utolsó napjaiban várható, hogy csatlakoztatják az indiai villamosenergia-hálózathoz - írta az atomenergiainfo.hu portál. Így újabb fejezethez érkezik az orosz-indiai együttműködés. Ezt az elmúlt napokban miután nemrég a kudankulami egyes reaktort teljes egészében indiai kezelésbe adták át - több szakember is méltatta az ázsiai országban. Ramayahi Shanmugam Sundar, az atomerőmű telephelyének igazgatója például arról beszélt, hogy az orosz technológiájú blokkok megbízható és hatékony működése is segít az atomenergetika társadalmi elfogadottságának javításában. 2011 óta több mint százezer ember látogatta meg a kudankulami atomerőművet. Emellett pedig
16
iskolákban, egyetemeken és más fórumokon 350-nél is több előadást tartottak a témáról. Az előadásokon összesen félmillió ember vett részt. Azóta, hogy 2013 júliusában rákapcsolták a hálózatra, a kudankulami első blokk 10,9 milliárd kilowattóra áramot termelt. Mani Shankar Aiyar volt olajipari miniszter azt hangoztatta: India az atomenergetikával olyan magasságokat érhet el, amilyeneket Szaúd-Arábia ért el az olajnak köszönhetően. Kiállt az indiai-orosz nukleáris együttműködés mellett is, amely a kudankulami létesítmény második lépcsőjével, vagyis két újabb reaktor építésével folytatódik. A Business Standard indiai lapnak Ramayahi Shanmugam Sundar azt nyilatkozta, hogy a földmunkák már zajlanak, az építkezés jövő áprilisban indulhat. A beruházás költségét hatmilliárd dollárra becsülik. A fő atomerőműi részegységekre, amelyeket Oroszországban gyártanak, már leadták a megrendeléseket, de a munkák mintegy harmadát várhatóan indiai cégek végezhetik el. A két új reaktort 2022ben és 2023-ban adnák át. A kudankulami második ütemről 2014 tavaszán írtak alá keretszerződést. A közeljövőben várható a harmadik szakaszról (az 5. és a 6. blokkról) szóló szerződés szentesítése is. A két ország nukleáris „útiterve” szerint összesen akár 25 energiablokk is épülhet orosz részvétellel Indiában.
Négyszázmillió eurót ér egy francia atomerőmű 2016. augusztus 25.
(fotó: google.hu/dailymail.co.uk)
A francia kormány által eredetileg tervezettnél négyszer többet, legalább mintegy 400 millió eurós kárpótlást kap az Electricite de France SA a Franciaország déli részén, Fessenheimben működő atomerőmű leállításáért. Ez a legidősebb francia nukleáris erőmű - emlékeztetett az energiainfo.hu portál. Az EDF és a kormány előzetes megállapodásáról két, az üzlethez közelálló forrásból szerzett értesülések alapján számolt be a Bloomberg. Az összeget a következő évtizedekben több, az áramárak alakulásától is függő részletekben kapja meg a társaság. Az egyezség részleteit azután hozzák nyilvánosságra, hogy szeptember 14-én az EDF munkavállalói érdekképviseleteivel ismertetik. Segolene Royal környezetvédelmi és energiaügyi miniszter még júniusban tett ajánlatot az állami
17
tulajdonban álló társaságnak az erőmű bezárásáért, akkor 100 millió eurós nagyságrendről volt szó. A legrégebbi francia atomerőmű bezárását Francois Holland 2012-es megválasztásakor helyezte kilátásba. Franciaország a jelenlegi 75 százalékról 2025-ra 50 százalékra csökkentené a nukleáris energiatermelés részesedését. A Bloomberg emlékeztetett: Royal tavaly keresztülvitt egy törvényt, amely a jelenlegi 63,2 gigawattos szinten maximálta az atomenergiatermelés volumenét.
Atomerőmű engedélyezését kéri a brit kormánytól az EDF 2016. augusztus 28., 26. A kínai partnerével végzett atomerőmű-beruházás engedélyezésére szólította fel a brit kormányt a kivitelező, az EDF Energy vezérigazgatója, Vincent de Rivaz a Sunday Telegraph brit lapban megjelent cikkben. Theresa May brit miniszterelnök az elmúlt hónapban állította le az engedélyezést, közvetlenül azt követően, hogy az EDF igazgatótanácsa zöld utat adott a 18 milliárd fontos Hinkley Point C projektnek. A brit kormány kora őszre ígérte a végleges döntést a délkelet-angliai atomerőmű beruházásról, melynek tervezett két blokkja NagyBritannia áramfelhasználásának hét százalékát fedezi majd. A brit kormány az EDF Energy együttműködő partnere, a kínai állami atomenergetikai konszern, a China General Nuclear Power Corp (CGN) beruházásban való részvétele miatt adott hangot nemzetbiztonsági fenntartásainak. Vincent de Rivaz szerint a beruházást 6 milliárd fonttal finanszírozó kínai CGN megbízható partner, az EDF már két reaktorblokkot is épített a vállalattal együttműködve Kínában. "A (Hinkley Point) projekt az EDF és a CGN a világ legnagyobb polgári atomenergetikai programját folytató országában, Kínában atomerőmű kivitelezésekben szerzett harminc éves együttműködési tapasztalatát testesíti meg" - fogalmazott az EDF vezérigazgatója a brit lapban megjelent cikkben. "Jól ismerjük kínai partnerünket és megbízunk benne" - tette hozzá. A beruházást az EDF és partnerei finanszírozzák. Nagy-Britannia ennek fejében 35 éven keresztül egy előre megállapodott árat fizet majd a termelt áramért. A projekt bírálói szerint az ár, amely mintegy duplája a jelenleginek, túl magas. Az EDF vezérigazgatója szerint azonban a Hinkley Point C "minden jövőbeni energiaforrás-opcióval összevetve versenyképes". (Napi/MTI)
18
A Hinkley Point C atomerőműre „nincs szükség" Nagy-Britannia energetikai- és klímavédelmi céljainak eléréséhez - ezt állapította meg az Energia- és Klímakutatási Szervezet (ECIU), jelezve azt is: más, „megalapozott” energetikai megoldások alkalmazása évi 1 milliárd angol font megtakarítást jelentene az fogyasztóknak - idézte a tanulmányt a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. Az erőmű felépítésével megbízott francia EDF, amely támogatásáról biztosította a Hinkley projektet, leszögezte: az elemzés nem ajánlott hiteles alternatívát.
A kínaiak érdeklődnek a félbehagyott bolgár atomerőmű iránt 2016. augusztus 25. Bulgária a belenei projekthez olyan stratégiai befektetőt keres, aki/amely nem igényel hosszú távú energiavásárlási garanciát. A bolgár energetikai miniszter, Temenuzhka Petkova találkozott a kínai állami nukleáris cég (CGN) képviselőivel - írta a figyelo.hu portálon Csepi Lajos. A megbeszélést a CGN kérésére tartották. Temenuzhka Petkova tájékoztatást adott a kormány elképzeléseiről. Kijelentette, hogy Bulgária olyan stratégiai befektetőt keres, aki nem igényel hosszú távú energiavásárlási garanciát a bolgár kormánytól. A CGN számos kérdést tett fel a Belene projekt jellemző mutatóival kapcsolatban és arról is érdeklődött, hogy a Genfi Választott Bíróság döntése után hogyan folytatódhat az erőmű építése.
Orosz javaslat készül tóriumüzemű reaktorokra 2016. augusztus 24.
(fotó: kcsni.nrcki.ru)
Oroszországban új lendületet kapnak a tóriumüzemű atomreaktorokkal kapcsolatos kutatások: a tórium fűtőanyagként való felhasználásáról 2017. március 1-jére kell javaslatot készítenie a Roszatomnak és a nukleáris kutatásokra létrejött Kurcsatov Intézetnek az orosz elnök kérése szerint. A tórium kevésbé radioaktív, mint az uránium, viszont bőségesen áll rendelkezésre
19
Oroszországban, Kínában, Indiában, Norvégiában, Kanadában, az USA-ban és Izraelben. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség több mint 4,5 millió tonnára teszi a globális tartalékokat. Az amerikai US Rare Earths társaság szerint az USAban annyi nagy koncentrációjú tórium található, amennyiből - ha azzal atomerőműveket táplálnának - évszázadokig fedezni lehetne az ország energiaigényét. A tóriumnak műszaki előnyei is vannak az urániummal szemben, például az atomerőművi használatakor kevesebb plutónium és aktinoida (mesterséges radioaktív elem) termelődik - írta a Világgazdaság -, és atomfegyverekben kevésbé használható. Más forrás szerint a tóriumalapú erőművek azonos mennyiségű anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak, mint az uránalapúak, mert míg az urán körülbelül 5 százaléka hasznosul, addig a tóriumnak majdnem az egésze. Vannak hátrányok is: a tóriumizotóp felezési ideje nagyon rövid, így újrahasznosításakor nagyobb radioaktivitással és hőmérséklettel kell számolni. Igaz, még ki sem dolgozták a fűtőelemek újrahasznosításának módját, és általában is kevesebb az üzemeltetésnél összegyűlt tapasztalat. A tóriumos fűtőelemeket már több éve kipróbálták, csak nem terjedt el a használatuk. Néhány éve a figyelem újra a technológiára irányul - erre példákat is sorolt a lap: 2011-ben India bejelentette, hogy egy tóriumalapú nehézvizes reaktor tesztjére készül, két évre rá pedig Norvégiában adtak át egy tóriumos kísérleti erőművet. Készülődik Kína is: 2014-ben a kormány az addigi 25-ről 15 évre (tehát 2029-re) módosította azt a határidőt, amikorra meg kell építeni az ország tóriumos reaktorát. Az előkészületekre a Kínai Tudományos Akadémia kutatóközpontot hozott létre Sanghajban - olvasható B. Horváth Lilla cikkében.
Megépíti a Gazprom az Északi Áramlat 2 gázvezetéket - Új projektcég alakul 2016. augusztus 23., 24.
(fotó: magyaridok.hu)
Az orosz állami gazipari cég közölte: még mindig a tervei között szerepel az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése Lengyelország tiltakozása ellenére is -
20
írta a Magyar idők c. lapban Mártonffy Attila. „A döntést meghoztuk, nem várhatunk tovább. Azt, hogy a külföldi érdekeltek miként vesznek részt a projektben, majd ők eldöntik. A tervek szerint haladunk előre, s partnereink osztják elképzeléseinket” - jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a lengyel monopóliumellenes hivatal, az UOKiK még júliusban megtagadta hozzájárulását egy vegyes vállalat Lengyelországban történő bejegyzéséhez, mondván: az Északi Áramlat 2 korlátozni fogja a versenyt a gázellátásban. A vezeték ugyan nem haladna át lengyel területeken, a döntés arra késztetett öt, a gázprojektben részt vevő uniós céget, hogy - tartva a lengyel büntetéstől - más formában keressék az együttműködést. Ezt az osztrák OMV, a francia Engie (korábban GDF Suez), a német Uniper és Wintershall, valamint a brit-holland Shell augusztus 12-ei nyilatkozatában tette közzé. Marek Niechcial, az UOKiK elnöke szerint a hivatal szabályozása végleges, amely véget vet az Északi Áramlat 2 üzletének. A lengyel döntés elvben azt jelenti, hogy a Gazpromnak egyedül kell finanszíroznia az új vezeték nyolcmilliárd euróra rúgó költségeit. Ez pedig nem lesz könnyű, mert az európai és amerikai szankciók miatt az orosz bankok csak korlátozottan férhetnek hozzá a nemzetközi pénzpiacokhoz. Ráadásul a Gazprom sem tűnik vonzó hitelfelvevőnek: piaci értéke a 2008-as 350 milliárd dollárról mára 50 milliárdra zuhant, egyebek között az alacsony energiaárak miatt. A szintén kettősre tervezett Északi Áramlat 2 vezeték 1225 kilométeren keresztül húzódna a Szentpétervár melletti Uszty-Luga kikötőtől a németországi végpontig, amely nem messze esik az Északi Áramlat 1 becsatlakozásától Gfreifswaldnál. Kapacitását évi 55 milliárd köbméterre tervezik, mintegy megkettőzve az első vezetékpár teljesítményét, és 2019-re készülne el. Moszkva azt tervezi, hogy csaknem a teljes, uniós gázexportját az északi vezetékrendszerre irányítja át, amivel viszont sérti több kelet-európai állam érdekeit, Ukrajnát pedig kiküszöbölné tranzitútvonalként. A programot még jóvá kell hagynia Dániának, Finnországnak és Svédországnak is, mert a csőhálózat felségvizeik alatt húzódna. Az Európai Bizottság is jelezte, hogy a terveket össze akarja vetni az európai energetikai törvénnyel. Ennek sarokköve, hogy egy cég sem lehet egyszerre többségi tulajdonosa a szolgáltatói és a disztribútori rendszernek. A Gazpromnak emiatt kellett néhány éve felhagynia a Déli Áramlat vezeték építésével - idézte fel a lap.
21
(fotó: gazprom.ru)
A Gazprom honlapján közölte: Alekszej Miller, a cég vezetője az osztrák OMV vezetőjével, Rajner Zelevel találkozott Moszkvában. Meggyőződésük, hogy az Északi Áramlat 2 fontos az európai energetikai rendszernek. Miller hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósítása a tervek szerint halad. A Világgazdaság arról írt, hogy a Gazprom és partnerei év végéig kidolgozzák azt az új finanszírozási modellt, amelyre alapozva megépíthetik az Északi Áramlat 2 gázvezetéket. Erről az orosz gázóriás igazgatósági elnöke, Alekszej Miller nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek. A lap jelezte: az eredeti tervet azért kellett elvetni, mert a lengyel versenyhatóság szerint a beruházásra létrehozandó konzorciumon keresztül a Gazpromnak túl nagy piaci súlya lenne a helyi gázszállításban. Erre reagálva a társulás leendő tagjai (Engie, OMV, Shell, Uniper és Wintershall) visszaléptek, így a vállalkozásban a Gazprom magára maradt. Alekszej Miller kiemelte, hogy az előbbi vállalatok mindegyike nyitott a folytatásra, így nem változik a beruházás ütemezése sem, a megkezdett előkészületek pedig folytatódnak. Az új finanszírozási modellről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, de közölte: az érintett cégek a New European Pipeline AG néven létrehozandó vegyes vállalatban állnak majd össze. A lap arra is emlékeztetett: az orosz társaság 2020-tól új európai szállítási útvonalon juttatná el a gázt Európába, jórészt éppen az Északi Áramlat 2 vezetéken, de szakmai körök szerint fenn fogja tartani ukrajnai tranzitját is. Jövőre is pluszadót vetnének ki orosz energiaipari cégekre 2016. augusztus 25. Az orosz állam jövőre is pluszadót vet ki az energiaipari cégekre, mert az alacsony olajár miatt jelentős bevételektől esik el a költségvetés. A Vedomosztyi napilap kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: az ágazatra 320 milliárd rubel (1 rubel 4,23 forint) pluszadót rónak ki. Ebből 170 milliárdot a Gazpromnak kell befizetnie. A lap által idézett források szerint a kormánydöntés megszületett, azt már csak meg kell jelentetni a hivatalos közlönyben. (magyaridok.hu, 24.hu/MTI)
22
Hírek röviden 2016. augusztus 24. A nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. technológiai műveleteket végzett Gyöngyös térségében, amelynek következtében rövid ideig vélhetően több szagosító anyag került a földgázszállító rendszerbe, a hibát vizsgálják. A túlszagosítás önmagában nem okoz veszélyhelyzetet, de a fogyasztási pontokon a megszokottnál intenzívebb szaghatással járt. (Napi, magyarhirlap.hu/MTI) 2016. augusztus 27. 36 ezer forintos tartozás miatt leszerelte a Tigáz a szentendrei tűzoltólaktanya gázóráját. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elismerte, hogy adminisztrációs hibából hónapokon át nem utalt a szolgáltatónak, a szentendrei állomáson ezért egy napig nem tudták használni a gáztűzhelyt és villanybojlerrel melegítették a vizet. Az OKF azt nem közölte, hogy másik tűzoltóság került-e ilyen helyzetbe. A katasztrófavédelemnek egyre nagyobb az adóssága, a közelmúltban a kábeltévével és a tankolással is akadtak pénzügyi gondok a tűzoltóállomásokon. (hirtv.hu) 2016. augusztus 22. Jóval nagyobb zajt okoznak a Budai Várnegyedben a dízelbuszok, mint az elektromosok - állapították meg a Levegő Munkacsoport mérései. A járművek mellett és az utastérben is mérték két hasonló méretű midibusz, a Karsan ATAK dízel- és a Modulo Medio Electric villanybusz zajkibocsátását. Azoktól öt méterre a dízelbusz zaja átlagosan mintegy 10 dB-lel, a legnagyobb eltéréskor pedig csaknem 15 dB-lel volt magasabb, mint az elektromos buszé. Az utastérben mért különbség átlagosan 3 dB volt, ez pedig kétszeres zajerősséget jelent. (alternativenergia.hu)
Összeállította: László Judit
