1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. augusztus 1.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM Csoportról Együttműködik az MVM és a Dunaújvárosi Egyetem Az MVM OVIT is dolgozik az esztergomi vasútvonalon
2 2-3
A paksi bővítés hírei A Dunaferr a paksi bővítésben is fontos szerepet játszik majd Portfólió: két feltételt írt elő Brüsszel a paksi bővítéshez GKI: az áramtőzsde egyensúlyban tarthatja a rendszert Csúcsfizetések a paksi projekt előkészítő cégénél 2022-ig megépül az új Duna-híd Kalocsa és Paks között
4-5 5-6 6-7 7 8
Alternatív energia Komáromba telepíti elektromosbusz-gyárát a BYD Országos CNG-kúthálózat épülhet ki 2018 végéig Magyarországon Két új gyorstöltővel bővült az elektromos töltőhálózat Genfi elektromos buszokhoz szállít töltőt az ABB Rekordösszeg tengeri szélparkok építésére Naperőműveket terveznek Csernobil közelében
9 9-10 10 10-11 11-12 12-13
Hazai hírek NFM: Magyarország teljesíti a célokat a káros gázok csökkentésére Üres a magyar-szlovák gázvezeték Három „uránfúrás” lesz a Mecsekben Óvatoskodnak a magyar cégek az innovációval
13-15 15-16 16 17
Külföldi energiaszektor Váratlanul elhalasztották a döntést az új brit atomerőmű felépítéséről Késik a lengyel atomprogram VG: terjeszkedne a kínai atomipar Új fűtőanyag a radioaktív hulladék ártalmatlanítására Törökország érdekelt a Török Áramlat megépítésében Behúzták a lengyelek a gázféket Új céggel bővült a MET Csoport portfóliója
18-19 19 20-21 21 22 23 24 Hírek röviden 24-25 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is segíti a Balatoni Elsősegély Szolgálat munkáját - Az INA két gázmezőn kezdett próbatermelést - Egyre kevésbé hajlandók a németek felárat fizetni a zöldáramért
2
Hírek az MVM Csoportról Együttműködik az MVM és a Dunaújvárosi Egyetem 2016. július 26., 27.
(fotó: mvm.hu)
Megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Dunaújvárosi Egyetem, hogy erősítse a modern kor követelményeihez alkalmazkodó együttműködést a gazdaság és a felsőoktatás között - közölte az MVM Csoport. Az ünnepélyes aláíráson Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a nemzeti tulajdonú energetikai vállalatnak jól képzett szakemberutánpótlásra van szüksége, a Dunaújvárosi Egyetemnek pedig jelentős képzési kapacitásai vannak. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora azt emelte ki, hogy az MVM Csoport hasznos terep a fiatal szakemberek számára, a korszerű gyakorlati tudás megszerzésére. Az MVM közleményében emlékeztetett arra, hogy új, középtávú stratégiája szerint minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az innováció támogatására és a megújuló energiaforrások bővítésére, emellett kiemelten kívánja támogatni a magyar energetikai szabadalmakat. Ennek megfelelően segíti a számára fontos tanszékek és laborok munkáját, a szakmai profiljába illeszkedő képzési programokat, illetve a minőségi oktatást az MVM Csoport közleményét a marketinginfo.hu, a vg.hu, a magyaridok.hu, a news4business.hu, az nrgreport.hu is átvette az MTI alapján.
Az MVM OVIT is dolgozik az esztergomi vasútvonalon 2016. július 27.
(fotó: kormany.hu)
Megkezdődött a Rákosrendező-Esztergom vasútvonal villamosítása. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak az esztergomi vasútállomáson. A BudapestEsztergom vasútvonal villamosítása és a kapcsolódó beruházások illeszkednek a
3
kormány koncepciójába, hogy a vasút és az autóbusz egy városban egy helyen legyen, ezért Dorogon és Esztergomban új autóbusz-pályaudvar is épül - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára. Mosóczi László hangsúlyozta, hogy a kormány a vasút fejlesztésére kiemelt figyelmet fordít. "Soha ekkora mértékű vasútépítés nem volt, mint ami az elkövetkezendő években várható" - jelentette ki, hozzátéve: Brüsszelben a napokban döntöttek a Hatvanra és Pusztaszabolcsra vezető elővárosi vonalak felújításának támogatásáról. A most induló beruházás várhatóan 2018 végére készül el. Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz), KomáromEsztergom megye fejlesztési biztosa szerint a fejlesztések után az ország egyik legkorszerűbb és legmodernebb pályaszakasza várja az utazóközönséget a Budapest-Esztergom vasútvonalon. Tokaji Róbert, a MÁV Zrt. műszaki igazgatója hangsúlyozta: 51 kilométernyi vonalat villamosítanak a legkorszerűbb technikák alkalmazásával, ehhez két villamos alállomást alakítanak ki, Óbudán pedig karbantartó bázist építenek. Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója emlékeztetett arra, hogy a pályát a villamosítás előtt már korszerűsítették, ennek eredményeképpen az utasforgalom mintegy 30 százalékkal nőtt. A villamosítás, az ütemes menetrend és a korszerű Flirt motorvonatok forgalomba állításával várhatóan további 10 perccel csökkenhet a szakaszon a menetidő. A kivitelezést a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Zrt., TRSZ Kft.) végzi nettó 33,7 milliárd forintért. A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, magyar és uniós pénzből valósul meg - olvasható a részletes beszámoló a kormány honlapján, idézve az MTI-t.
4
A paksi bővítés hírei A Dunaferr a paksi bővítésben is fontos szerepet játszik majd 2016. július 25., 26.
(fotó: kormany.hu/KKM)
Az ipari termelés egyik legmeghatározóbb vállalata a Dunaferr, amely fontos szerepet vállal a kormány iparosítási programjában - mondta Szijjártó Péter az ISD Dunaferr felújított nagyolvasztójának átadó ünnepségén Dunaújvárosban. Azt is közölte: az elmúlt hat évben az ipari termelés 24,3 százalékkal növekedett, idén májusban 9,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kormany.hu, a hirado.hu, az inforadio.hu, az mfor.hu, a Portfólió, a figyelo.hu/MTI beszámolója szerint a külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: csak az tud ma erős és versenyképes maradni Európában, akinek erős ipara van. Éppen ezért 2010-ben a kormány úgy döntött, hogy az ország újraiparosításával erős alapot ad a magyar gazdaság versenyképességének. A beruházás várhatóan lehetővé teszi majd, hogy a jövőben a kisebb megrendeléseknek is eleget tudjon tenni a vállalat és jelentősen javuljon az előállított termékek minősége. A cél az évi kétmillió tonna termék előállítása - fogalmazott az eddig évente mintegy 1,7 millió tonna terméket gyártó cég vezetője, Jevgenyij Tanhiljevics. Annak érdekében, hogy a dunaújvárosi kohászati kombinát újra régi fényében csillogjon, olyan beruházásokat kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fejér megyei vállalatcsoport meg tudjon felelni a legmodernebb kor kihívásainak - jegyezte meg Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: a Dunaferr a magyar gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban is fontos szerepet játszik és egyre fontosabb beszállítóvá válik. A most felújított kettes kohó élettartama 12 év, ez lehetőséget ad arra, hogy az autóipart hosszú távon szolgálja ki. A paksi atomerőmű bővítésekor is számítanak a Dunaferr munkájára. Az atomerőmű két új blokkjának felépítéséhez félmillió tonna hengerelt acélra lesz szükség, amelyet a dunaújvárosi vállalat állíthat majd elő - idézte a minisztert a Duna TV Híradója, az átadásról pedig a Magyar Hírlap, a Magyar Idők, a Világgazdaság, a Dunaújvárosi Hírlap is beszámolt.
5
A fejlesztés a meleghengermű modernizálásával folytatódik, amely 5361 dunaújvárosinak ad munkát, de a beszállítókat is figyelembe véve 12 ezer ember megélhetéséről gondoskodik. A cég illetékesei arról nem kívántak tájékoztatást adni, hogy mennyibe került a beruházás és kapott-e állami támogatást. Legutóbbi nyilvános cégadataik szerint a 2014-es üzleti évben 88 milliárd forint belföldi és 174 milliárd forint exportbevételt értek el. Teljes árbevételük 262 milliárd forintra csökkent az előző év 271 milliárd forintos teljesítményéről. Mindkét évben 21 milliárd forint adózás utáni veszteséget számoltak el.
Portfólió: két feltételt írt elő Brüsszel a paksi bővítéshez 2016. július 26.
(makett: mvmpaks2.hu)
Szeptember körül dőlhet el Paks II. sorsa. A Portfólió forrásai szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a projekt megkapja az uniós jóváhagyást, már ami az állami támogatási szempontot illeti:
Az egyik egy intézményi típusú szétválasztás: az Európai Bizottság azt szeretné, ha a Paks II. projekttel kapcsolatos ügyek és felügyelet elkülönülne a jelenlegi erőművi felügyelettől, illetve egyéb energetikai szakpolitikáktól (amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visz). A másik kritérium, hogy a Paks II. által termelt áramot ne az MVM-nek értékesítsék, hanem áramtőzsdén keresztül. Ez Brüsszel szempontjából logikusnak tűnik, hiszen az EB épp arról készül állást foglalni, hogy a projekt piaci alapon megáll-e a lábán - jegyezte meg a cikk szerzője.
Egy másik szakmai forrás a Brüsszellel folytatott egyeztetések kapcsán azt emelte ki: valóban felvetődött a közelmúltban az a feltétel, hogy a megtermelt áramot energiatőzsdére vigyék. Jelezte ugyanakkor, hogy nemcsak két, fekete és fehér megoldás van (MVM kizárása, MVM-en keresztüli értékesítés), olyan előírást is megfogalmazhat Brüsszel, hogy az áramértékesítés ne az MVM-en keresztül, hanem egy másik cégen keresztül történjen, amely elkülöníthető az államtól. Brüsszelt - a forrás szerint - az MVM körüli koncentráció zavarja.
6
A tárgyalások lényegében lezajlottak, az állásfoglalás végső formáját szövegezik. Fontos azonban, hogy a Pakssal kapcsolatos két eljárást most már egy csomagban kezeli Brüsszel (esetleges állami támogatás, közbeszerzés elmaradása), vagyis ha az állami támogatás ügyét feltételekkel átengedi, akkor a másikra is rá fog bólintani az Európai Bizottság - olvasható a portálon.
GKI: az áramtőzsde egyensúlyban tarthatja a rendszert 2016. július 27.
(fotó: atomeromu.hu)
A brüsszeli javaslatról (Paks II. a megtermelt áramot áramtőzsdén értékesítse) a Magyar Hírlap a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetőjét kérdezte. Barta Judit kifejtette: a piaci szereplők közül nagyon sokan az áramtőzsdét használják, melynek egyik legfontosabb előnye, hogy azonos felületen és logika szerint lehet kereskedni több piacon is. A 2003-tól megnyitott árampiacon a fogyasztóknak lehetősége van a szabadpiacon beszerezni a villamos energiát. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. Ez a mérlegkör termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Az áramtőzsde egy olyan jól bevált terület, amely a keresletet és a kínálatot összekapcsolja. Egyensúlyban tarthatja a villamosenergia-rendszert, könnyebben pótolható az egyes erőművek kiesése miatti áram, javul a határkeresztező kapacitások kihasználása. Az áramtőzsdére a megújuló alapú energiatermelés növekedése miatt is szükség van. Míg 2004ben az EU 28 tagországa együtt hatvanezer gigawattóra áramot termelt nap- és szélenergiával, napjainkban már ennek a sokszorosát. A termelők egyre gyakrabban keresnek vevőt mind nagyobb árammennyiségekre. A növekvő kínálattal és kereslettel rugalmasabbá és gyorsabbá válik a tőzsde működése. Paks II. esetében is elfogadható megoldást jelenthetne, ha a megtermelt áramot nem az MVM-nek értékesítenék. A brüsszeli ötlet a fentiek alapján erősítené a piacgazdaságot - mondta Barta Judit, hozzátéve: a hagyományos, szerződéses kereskedés szerinte nem szűnne meg. Gyakorlatilag arról van szó, a felügyelő szervek a mindennapi kereskedésbe ne avatkozzanak bele.
7
A felügyeleti elkülönítés brüsszeli ötletét sem tartja rossznak a szakember, mert az átláthatóság erősödne. Persze ehhez sok terv szükséges hatástanulmányokkal. De ennél sokkal fontosabbnak tartja az orosz hitelt: Barta Judit úgy látja, az semmivel sem kedvezőbb, mint más hitel. Így is, úgy is több évtizedbe telhet, amíg megtérül. Ezek az időszakok minden épülő erőműnél kritikusak lehetnek - tette hozzá. Az olcsó áram ígérete a múlté, az Orbán-kormány arról alkudozik Brüsszellel, hogyan lehetne magyar állami támogatással orosz atomerőművet építeni Pakson - reagált Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arra az információra, hogy a kabinet szeptemberre megállapodást remél Brüsszellel a bővítés ügyében. A Népszabadság ismertette a politikus véleményét. Csúcsfizetések a paksi projekt előkészítő cégénél 2016. július 28., 27.
(fotó: mvmpaks2.hu)
Tervező, előkészítő, felkészítő, tárgyaló - főként ilyen munkaköröket tölt be a leendő atomblokkok létesítését előkészítő Paks II. Zrt. több mint 270 munkavállalója - derült ki Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének Heringes Anita szocialista politikus kérdésére adott írásbeli válaszából. Az alkalmazottak közül 30 vezető, 193-an pedig műszaki feladatokat látnak el. 40 „speciális szakismerettel rendelkező, részmunkaidős tárgyalási szakértőt” is foglalkoztatnak. A járulékokkal csökkentett személyi jellegű költségkeret csaknem 5,3 milliárd forint. A Miniszterelnökség alá tartozó társaság dolgozói tehát havi átlagban körülbelül 1,6 millió forintot visznek haza - a 444.hu portálra hivatkozva írta ezt a Népszabadság, de más lapok és portálok is átvették az információt. A Paks II. projekttársaságnál most 48 pozíció van meghirdetve, ami 65 álláshelyet jelent. A fluktuáció minimális, 2016-ban csak 7 munkavállaló lépett ki - erre is kitért Herczeg Márk a 444.hu portálon.
8
2022-ig megépül az új Duna-híd Kalocsa és Paks között 2016. július 25.
(korábbi látványterv: paksihirnok.hu)
A kormány határozatban (1371/2016.) rögzítette a 2022-ig megvalósítandó közútfejlesztési beruházásokat. A 81 projekt között található a Kalocsa-Paks híd építése is. A kormány a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiában meghatározott célokkal összhangban fogadta el az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP), az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF), valamint a hazai költségvetési pénzből 2022-ig megvalósítandó közútfejlesztéseket - írta a Petői Népe. A kormányhatározat azt is leszögezi, hogy kizárólag a rendeletben nevesített, összesen 81 beruházást támogatja a fenti forrásokból, a listát csak a határozat módosításával bővíthetik. Ebben a tervben szerepel a költségvetési forrásból megvalósítandó Kalocsa-Paks Duna-híd is, amely jelentősen javítja a térség közlekedését, segíti a vállalkozások bedolgozási lehetőségeit is, például a paksi atomerőmű esetében is. A listán még két másik új Duna-híd, a komáromi és a budapesti Galvani-híd elkészítése is szerepel.
Alternatív energia Komáromba telepíti elektromosbusz-gyárát a BYD 2016. július 26.
(fotó: iho.hu)
A kínai BYD cég komáromi telephelyén alakítja ki az elektromos autóbuszok gyártásának első európai üzemét, amelyben majdnem 200 ember dolgozhat közölte a társaság az MTI érdeklődésére, megerősítve a Portfólió információját. A dolgozók felvételét szeptemberben kezdik meg, a gyártás beindítását 2016 végére tervezik - írta az mno.hu, a Napi, az Origó, az Autópro, a magyarhirlap.hu. Az első lépcsőben az ott összeszerelt elektromos buszok alkatrészeinek harminc százaléka származna magyar beszállítótól, majd ezt hetven százalékra növelnék.
9
A gyár évente csaknem ezer busz gyártására lehet képes, a termelést az igények alapján futtatnák fel. A BYD komáromi üzemét a magyar, illetve az európai piac kiszolgálására tervezi. A cég elektromos buszának van európai típusengedélye, a járművet 25 nagyvárosban már kipróbálták. Az amszterdami reptér 35 darabos flottát rendelt, a szintén holland Schiermonnikoog-sziget pedig teljes buszállományát a BYD elektromos buszaira cserélte. A BYD 1995-ben jött létre, először újratölthető akkumulátorok, számítógépek és alkatrészeinek előállításával vált ismertté. 2003 óta van jelen az autóiparban, első elektromos busza 2010-ben gördült le a gyártószalagról, azóta több mint 10 ezer ilyen járművet állítottak elő. A BYD cégnek négy elektromosbusz-gyára van, ezek éves gyártási kapacitása eléri a hétezret. Évente több mint félmillió járművet készít, termékei között teljesen elektromos, illetve vegyes meghajtásúak is vannak. A BYD 2008-ban jelent meg Magyarországon, amikor megvásárolta a Komáromi Ipari Parkban a dél-koreai Mirae műanyag alkatrészeket festő, 18 ezer négyzetméteres gyárát. Az üzemet a Nokia kivonulása miatt bezárták, most azonban a buszgyár telephelye lesz.
Országos CNG-kúthálózat épülhet ki 2018 végéig Magyarországon 2016. július 26.
(fotó: lcng.hu)
A következő két évben 39 új CNG (Compressed Natural Gas, sűrített földgáz) töltőállomás épülhet Magyarországon, a Rajna-Duna, a kelet-mediterrán, valamint a mediterrán folyosó mentén. Az Európai Unió tagállami küldötteiből álló bizottsága támogatta ezt a projektet is - közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület. Az MTI megkeresésére tájékoztatott arról is, hogy a projekt a Pannon Fuel Kft. által vállalt mintegy egymillió eurós önrész befizetése után, várhatóan idén ősszel indulhat. Emellett a töltőállomások kivitelezésére 10 millió eurót nyert el Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) magyar keretéből. A beruházás újabb lépés az Európai Unió alternatív üzemanyagokra vonatkozó irányelvének teljesítéséhez, miszerint a tagállamoknak 2025-ig ki kell építeniük egy megfelelő sűrűségű CNG-
10
töltőhálózatot a főbb gerinchálózatok mentén. Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke szerint a fejlesztéssel 2018 végére a CNG-kutak száma elérheti akár a 60at is Magyarországon. Az egyesület utóbb azt is közölte: cseppfolyós földgázt (LNG) tankolhatnak a Dunán közlekedő hajók 2019 végétől Csepelen a PANLNG-4-DANUBE elnevezésű projekt eredményeként. (hvg.hu/MTI)
Két új gyorstöltővel bővült az elektromos töltőhálózat 2016. július 27.
(fotó: autosforum.hu)
Két új 49,8 kilowattos, elektromos autóhoz használható villámtöltőt adtak át Zuglóban, illetve az M3-as autópálya mellett. Ezzel 13-ra bővült a Budapesten és környékén elérhető nagyteljesítményű töltőpontok száma - közölte az új kutak egyik beruházója, a Nissan Gablini az MTI-vel. A GazdPort, a Vezess, az Autókalauz azt írta: a töltőállomások csaknem 30 perc alatt 80 százalékra töltik fel egy átlagos, középkategóriás elektromos autó akkumulátorait. Budapesten tizenhárom, 40 kilowattnál nagyobb kapacitású gyorstöltő üzemel, ebből öt használata nem igényel előzetes regisztrációt, illetve a parkolást is beleértve díjmentes, közülük három a Nissan Gablini telephelyein üzemel. A cégcsoport tulajdonos vezérigazgatója, Gablini Gábor szerint az elektromos autók mára elérték azt a fejlettségi szintet, hogy valódi alternatívát kínálnak a belső égésű motorokkal szemben. A társaság tapasztalatai szerint az elektromos autóknak 75 százalékkal alacsonyabb az üzemanyag-, illetve 50 százalékkal a szervizköltsége. A Nissan Gablini legújabb fejlesztése a két új villámtöltő - erre is kitért az autosforum.hu portál. Genfi elektromos buszokhoz szállít töltőt az ABB 2016. július 25.
(fotó: abb.com/hu)
11
Elektromos autóbuszoknak létesít gyorstöltőállomás-hálózatot Genfben az ABB. A TPG (Transports Publics Genevois) genfi közlekedési vállalat és a svájci HESS autóbuszgyártó megrendelésére 12 teljesen elektromos hajtású városi autóbuszhoz szállít gyorstöltő-állomásokat és villamos járműtechnológiát a cég 16 millió dollár értékben. A genfi elektromos buszok megállóiban telepít gyorstöltőket, valamint a végállomásokon és a járművek garázsában. Az ABB által kifejlesztett rendszer jelenleg a leggyorsabb elektromos töltőállomás a világon. A megállókban a jármű egy másodperc alatt csatlakozik a töltőállomásra, 15 másodperc alatt 600 kilowatt áramot vesz fel. A végállomásokon 4-5 perc alatt teljesen fel lehet tölteni a jármű akkumulátorait - írta a figyelo.hu/MTI. Az ABB közleményét az Energiainfó és az nrgreport.com is ismertette, kitérve arra is, hogy az e-buszok forgalomba állításával a dízelmotoros autóbuszok károsanyagkibocsátásához képest évente akár 1.000 tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe.
Rekordösszeg tengeri szélparkok építésére 2016. július 28.
(fotó: google.hu/power-technology.com)
Felpörögtek a szélenergia-beruházások az év első felében: 14 milliárd eurót fordítottak Európában tengeri szélerőművek építésére. Hét projektről született végső beruházási döntés, ezek együttesen 3,7 gigawattnyi új, part menti kapacitást képviselnek az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) adatai szerint. A Magyarországon működő és évek óta változatlan nagyságú szélerőműkapacitás az előbbi tizedét sem éri el - jegyezte meg a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Az új európai beruházások csaknem háromnegyede NagyBritanniához köthető. Az előző év azonos időszakához képest viszont 78 százalékkal kisebb új kapacitást kapcsoltak rá a hálózatokra, de az EWEA arra számít, hogy a rákötések jövőre és 2020-ig folyamatosan nőnek. Giles Dickson, a szervezet vezérigazgatója szerint a beruházások felfutása a tengeri szélparkok iránti bizalom erősödésének köszönhető. Ugyanakkor sok a kihívás is. Ilyen pl. az a bizonytalanság, amely a főbb piacokon a 2020 után termelt áram
12
mennyiségére, illetve a terület szabályozására vonatkozik. A teljes európai tengeri szélenergia-kapacitás jelenleg 11,5 gigawattnyi. E létesítmények 11 ország 82 szélfarmján működnek. Az év első felében (Németországban és Hollandiában) üzembe állított 114 szélturbina átlagos teljesítménye 4,8 megawatt, míg egy évvel korábban 4,2 megawatt volt. (A tengeri szélerőművek nagyobb teljesítményűek a szárazföldieknél. A Magyarországon működő 171 széltorony átlagos kapacitása 1,92 megawatt - erre is kitért a cikk.) Júniusban kilenc európai ország írt alá szándéknyilatkozatot a szélenergia tengeri hasznosításának növeléséről. Tizenegy társaság egyúttal kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább csökkenti a szélenergia előállítási költségét. 2025-re megawattóránként 80 eurós kiadást szeretnének (ez mai áron 25 forintos kilowattóránkénti árat jelentene), és 2021-től évi 4-7 gigawattnyi tengeri szélenergia-kapacitás létesítését is ígérik. A világ ilyen kapacitásának 90 százaléka Európában van, de az USA és Kína gyors ütemben fejleszt, hatalmas összegeket költ tengeri szélparkjainak bővítésére. 2020 körül már évi 15,2 gigawattnyi tengeri szélerőművet helyeznek üzembe világszerte a bejelentett projektek, tervek alapján. Az amerikai National Renewable Laboratory tanulmánya szerint ebből 6,5 megawattnyi Kínában, 4,5 megawattnyi NagyBritanniában épülne, majd az USA és Hollandia következhet a toplistán. Naperőműveket terveznek Csernobil közelében 2016. július 27.
(fotó: hu.earth-photography.com)
A csernobili katasztrófa után 30 évvel Ukrajna merész tervekkel rukkolt elő: az atomerőmű környékén lévő területeket napelemek telepítésével akarja újjáéleszteni, ehhez keres most beruházókat - jelezte cikkében a Portfólió a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva. A csernobili atomkatasztrófa élhetetlenné tette az erőmű és környékének jelentős részét. Kevés dologból lehet ott hasznot húzni: a radioaktív sugárzás miatt a mezőgazdaság és az erdészet túlságosan veszélyes. Az ukrán környezetvédelmi miniszter, Osztap Szemerak Londonban adott interjújában elmondta: a csernobili területek alkalmasak a megújuló energiatermelésre. Vannak kiépített magasfeszültségű
13
távvezetékek, a terület nagyon olcsó, bőven van képzett erőművi munkaerő. Ukrajnában meglehetősen kedvezőek a környezeti feltételek napenergiatermeléshez, jobbak, mint Németországban, ahol eddig 39 GW kapacitást telepítettek már. Az ukránok 1,1 milliárd dollár beruházással akarnak 1 GW induló kapacitást telepíteni. Több külföldi befektető is érdeklődött, köztük két amerikai és négy kanadai cég. Év végére a napenergia-kapacitásokat már 4 GWra növelnék a csernobili területen. Potenciális finanszírozóként az EBRD is megjelenhet, a tárgyalások azonban még a korai szakaszban vannak.
A hazai energiaszektor hírei NFM: Magyarország teljesíti a célokat a káros gázok csökkentésére 2016. július 26.
(fotó: google.hu)
Hazánk az Európai Bizottság javaslata értelmében 2030-ig 7 százalékkal csökkenti egyes ágazatok üvegházhatású gázkibocsátását a 2005-ös évhez képest. Ezt közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, kitérve arra is: az Európai Bizottság július 20-án hozta nyilvánosságra a 2021-2030 közötti időszakra az úgynevezett nem ETS-ágazatok - pl. a közlekedés, hulladékgazdálkodás, épületek, mezőgazdaság - üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentési pályáját, valamint a földhasználati és erdészeti kibocsátások 2020 utáni, az európai csökkentési célokban való szerepvállalásának részleteit szabályozó jogszabályjavaslatát (ETS: emissziókereskedelmi-rendszer). A tagállamoknak 2030-ra 0 és 40 százalék közötti csökkentési célokat határoztak meg az uniós szintű 30 százalékos csökkentés eléréséhez. Magyarország az eddigi erőfeszítéseknek köszönhetően célértékeit maximálisan teljesítve halad a számára meghatározott pályán - fejtette ki a közleményben Szabó Zsolt, az NFM államtitkára. A nem ETS alatti kibocsátások 2014-ben a magyar tagállami célérték alig 72 százalékát tették ki, ami a kibocsátható maximális értéknél 28 százalékkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátást jelent. Az államtitkár szerint ez az uniós szinten kiemelkedő eredmény további gazdasági növekedést jelenthet. A
14
folyamatban lévő tárgyalásokon Magyarország számára fontos, hogy a javaslat figyelembe vegye az ország eddigi kimagasló eredményeit, és ne korlátozza gazdaság versenyképességét, fejlődési lehetőségét. A kibocsátáscsökkentésben lényeges szerep jut a megújuló energiák térhódításának. Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelezően - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát, amelyet az ország önkéntesen 14,65 százalékra emelt. Az optimizmus nem alaptalan, hiszen az Eurostat adatbázisa alapján a 2014-es megújuló energia részaránya Magyarországon a bruttó végső energiafogyasztáson belül 9,51 százalékra nőtt, jelentősen meghaladva az arra az évre kitűzött 8 százalékot. A megújuló alapú áramtermelés aránya a teljes villamosenergia-felhasználáshoz képest 7,28, a közlekedési szektorban 6,93, a fűtés-hűtési szektorban 12,40 százalék. Statisztikai adatok is igazolják, hogy Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette a megújulóenergia-felhasználás részarányáról szóló célkitűzéseket - hangsúlyozta Szabó Zsolt. A magyarországi beruházási támogatások szempontjából a megújuló energiaforrások felhasználása a 20142020 közötti időszak programjainak egyik fontos célterülete. Több operatív program is támogatja a megújuló energiaforrásokat. A kormány az előző uniós ciklushoz képest megduplázta a forrásokat. A 2014-2020-as időszakban az operatív programokban meghatározott energetikai fejlesztésekre összesen több mint 768,4 milliárd forint támogatás jut. Ráadásul 2017-ben bevezetik a megújuló alapú áramtermelés új működési támogatási rendszerét. A következő években ezen az új rendszeren keresztül is több milliárd forint áll majd a zöldáram-termelők rendelkezésére. A lakosság kiemelt támogatása a szaldó elszámoláson keresztül valósul meg, hiszen a lakossági fogyasztók jelenleg az önfogyasztásuk mértékéig kilowattóránként (kWh) 38 forint támogatásban részesülnek, és a hálózatot is egy nagy "ingyen akkumulátorként" használhatják - erre is utalt a közlemény.
(fotó: mno.hu)
Ha az alkudozásokon lazul a mostani tervezet, így Brüsszel mégsem határoz meg minden országnak konkrét célokat a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, akkor marad a magas levegőszennyezés és annak
15
egészségkárosító hatása, megállíthatatlanná válik a klímaváltozás nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója. Szalai Gabriella ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az Európai Bizottság a minap nyilvánosságra hozta a kötelező kibocsátáscsökkentési célokról szóló javaslatait azokra a szektorokra, amelyek nem az emissziókereskedelmi-rendszer alá tartoznak. Miként Illés József írta, az EB által javasolt, jogilag kötelezőre tervezett magyar erőfeszítés a negyedik legalacsonyabb az EU-ban: csak Lettországtól (6 százalék), Romániától (2 százalék) és Bulgáriától (0 százalék) vár el kisebb erőfeszítést Brüsszel, miközben a lengyel és a horvát célszám megegyezik a magyaréval. Ezek a szigorítások mindaddig csak tervek maradnak, amíg a tagországok kormányai nem fogadják el és az Európai Parlament nem hagyja jóvá. Így félő, hogy a későbbi alkukban mérséklődik az egyes országokra kirótt teher. A terv megvalósulásának esélyeit tovább csökkenti, hogy Brüsszel jórészt a tagállamokra bízza, hogyan érik el a légszennyezés-csökkentést. Szalai Gabriella úgy véli: sokkal hatékonyabb volna, ha az EU a célok eléréséhez szükséges módszereket is meghatározná. Emellett az uniónak szigorúan be kellene tartatnia a kiszabott kibocsátási célok megvalósítását, nemcsak ajánlásként megfogalmaznia azokat.
Üres a magyar-szlovák gázvezeték 2016. július 29.
(fotó: gaztranzit.hu)
Szinte kongott az ürességtől az elmúlt egy évben a tavaly beüzemelt magyarszlovák földgázvezeték. Szakértőkre hivatkozva írta a Magyar Nemzetben Illés József, hogy a vezeték kihasználtsága azért is nulla, mert az interkonnektort működtető állami cég, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. olyan magas szállítási díjakkal dolgozik, amelyekkel versenyképtelen. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a társaság továbbra is csak a veszteséget termeli az adófizetőknek - nyilatkozta a lapnak Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai helyettes államtitkára. A földgázvezeték tavaly július elejétől kapott szállítási engedélyt. Ám azóta mindössze egy hónapot működött - idén márciusban -, akkor is csak napi félmillió köbméter gáz érkezett rajta Szlovákiából. Jövőbeni lekötések sincsenek, holott a magyar kormányfő a biztonságos hazai földgázellátás egyik legfontosabb elemének nevezte a vezetéket. Szakértők úgy látják: ha a kormány tovább
16
halasztotta volna a rendszer beüzemelését, elúszhatott volna az uniós támogatás. A vezetéket ugyanis 170 millió euróból építették: ebből Szlovákia 21, Magyarország 119 millió eurót fizetett, az Európai Unió pedig 30 milliót. Holoda Attila szerint a vezetéket a Földgázszállító Zrt.-hez tartozó hazai nagynyomású földgázszállító hálózat részeként kellett volna megépíteni és működtetni. Így a kivitelezési költségek jelentős hányada is megtakarítható lett volna. Nem kellett volna például átadási pontot építeni az FGSZ és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. között mintegy 1,6 milliárd forintért. Emellett nem kellene - egyes hírek szerint havi több száz millió forintért - külön céget fenntartani a cső működtetésére. Az pedig további kérdés, hogy miért az energetikai vállalatok kezelésében kevéssé járatos Belügyminisztérium gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MGT felett - vetette fel a szakértő.
Három „uránfúrás” lesz a Mecsekben 2016. július 27. Július elején elindította a Mecsekben az első geológiai kutatófúrását a Magyar Urán Bányászati Zrt., mégpedig a 2018 márciusáig érvényes, uránásványokra szóló engedélye alapján. A társaság az idén még egy, majd várhatóan a jövő év elején egy harmadik, az előzőekhez hasonló, mintegy ezerméteres fúrásra készül - tudósított a Világgazdaság. A fúrásokból gyűjtött adatokat az említett határidőre, zárójelentésben kell kiértékelni. Erről a társaság többségi tulajdonosa, a Magyar Urán Resources Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta B. Horváth Lillát. Benkovics István elmondta: a még folyamatban lévő ásványi nyersanyagkutatás a magyarázata annak is, hogy egyelőre nincs árbevétele a Magyar Urán Bányászati Zrt.-nek, csak költsége és vesztesége. A társaság eredménye 2013-ban 12 millió, a következő években pedig 6,8 millió, illetve 4,2 millió forintos mínuszban volt. Éppen e vesztesége rendezése érdekében szállítja le 10 millió forintról 3,9 millió forintra az alaptőkéjét - lépéséről a társaság a Cégközlönyben számolt be. A Magyar Urán Bányászati Zrt. tulajdonosaként korábban az ausztrál hátterű Wildhorse Energy Kft. nevét lehetett hallani. E céget év elején nevezték át Magyar Urán Resources Kft.-vé. A Magyar Urán Bányászati Zrt.-t tavaly januárban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítették.
17
Óvatoskodnak a magyar cégek az innovációval 2016. július 26.
(grafika: energiainfo.hu)
A Magyarországon megkérdezett, innovációért felelős vezetők 80 százaléka szerint - a világszerte mért 81 százalékhoz hasonlóan - a digitális technológiák a következő 10 évben gyökeresen átalakítják az iparágakat, ugyanakkor 10-ből 8 vállalatvezető szerint a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén - a GE Innovációs Barométer felméréséből, amely első alkalommal Magyarországra is kiterjedt, az Energiainfó, a Portfólió, a ProfitLine, a marketinginfo.hu is idézett. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka óvatos az innovációs befektetésekkel, a kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. A vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeketszolgáltatásokat fejlesztik tovább. Az innovációt saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatok döntéshozói a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki a versenyképesség szempontjából elvárt képességként. Minden második döntéshozó szerint a digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, ám 26 százalék ennek ellenkezőjétől tart. A fejlődés a munka természetére is hat: a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki. A globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők mindössze 59 százaléka szerint nőtt cégük bevétele és profitja az elmúlt évek innovációs együttműködéseivel. Magyarország innovációért felelős döntéshozóinak 84 százaléka - globálisan 90 százaléka gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatásokat, hanem új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni. A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (40 százalék), az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják az ország energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.
18
Külföldi energiaszektor Váratlanul elhalasztották a döntést az új brit atomerőmű felépítéséről 2016. július 29.
(látványterv: edf.com)
Váratlanul elhalasztotta a döntést a brit kormány a Délnyugat-Angliába tervezett új atomerőmű felépítéséről - tudósított a ProfitLine/MTI. A Hinkley Point 18 milliárd fontos (6700 milliárd forintos) költségvetésű bővítési beruházása már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EDF egy 3200 megawattos egységet építene, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termelné meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lenne elegendő. Az EDF igazgatótanácsa július 28-án hagyta jóvá a beruházás folytatásának finanszírozását, a szerződéseket másnap írták volna alá Londonban, de a brit kormány teljesen váratlanul bejelentette: ősz elejére halasztja a döntést. A Downing Street részletes indoklást nem adott, de az erőmű térségének alsóházi képviselője utalást tett arra, hogy az új miniszterelnök személyesen kíván dönteni a kérdésben. Ian Liddell-Grainger a BBC televíziónak kijelentette: Theresa May mindent áttekint és meg akar győződni arról, hogy a beruházás folytatása jelenti-e a helyes döntést. Az új reaktoregység építését harmadrészben kínai beruházók finanszíroznák, és az építkezésre már tavaly ősszel több milliárd fontos hitelgaranciát vállalt az akkori brit kormány. Az állami garanciavállalás eredeti formájában kétmilliárd fontig terjed, de a brit kormány akkori bejelentése szerint az EU korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjeszthető. Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, a kínai elnök londoni látogatásakor külön nukleáris együttműködési megállapodást is aláírt, eszerint a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében. London emellett lehetővé akarja tenni egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris
19
energiatermelő létesítmény Nyugaton. A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül többen is bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.
Késik a lengyel atomprogram 2016. július 26.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Az eredetileg tervezettnél később építik meg Lengyelországban az első atomerőművet - a varsói energetikai minisztérium közlésére az atomenergiainfo.hu hivatkozott. Előzőleg arról szóltak a hírek, hogy az első reaktor építése 2020-ban kezdődik és 2025-ben fejeződik be. A kormányhivatalnokok közlése szerint ezt a menetrendet nem fogják tartani (azt éppen ebben az időszakban vizsgálja felül a kabinet), a határidők csúsznak, igaz, nem jelentősen. A késés okának egyrészt az energetikai tárca átszervezését tartják, másrészt azt, hogy Lengyelországban olyan politikusok kerültek hatalomra, akik a szénbányászat érdekeit képviselik, márpedig ma az ország áramellátását 85 százalékban még mindig széntüzelésű erőművek adják. Az első lengyel atomerőmű üzembe helyezésének legvalószínűbb időpontja most 2031 lehet. A varsói kormány 2014. január végén fogadott el atomenergetikai programot, miszerint két nukleáris erőművet építenek az országban - az akkori elképzelés szerint 2024-ig, illetve 2035-ig. Az atomprogram lehetséges csúszásáról már korábban is érkeztek hírek. Akkor ezt azzal magyarázták, hogy olcsóbb a földgáz és a Lengyelország területén is nagy mennyiségben található palagáz. Lengyelországban az első atomerőmű-építési tervek még a piacgazdaság bevezetése előtti évekre nyúlnak vissza, de akkor nem sikerült megvalósítani azokat. 1982-ben az északi régióban megkezdődtek ugyan a munkálatok az első ilyen létesítményen (lásd a képet), az ország gazdasági és társadalmi helyzete, majd a csernobili balesetet követő tiltakozások miatt 1989ben leállították a beruházást.
20
VG: terjeszkedne a kínai atomipar 2016. július 29. Világszerte keresi a nukleáris együttműködést a kínai atomipar: három angliai és két romániai atomerőműben is lehet kínai tulajdonrész a tervek szerint. Bár ezzel a kínai atomipar még csak hídfőállást építene ki Európában, külföldi terjeszkedése lendületes. Kínában már 34 reaktor működik, 20 épül és 40-et terveznek a World Nuclear Association adatai szerint, miközben a kínai atomipari vállalatok több földrészen is beszálltak, illetve beszállni készülnek nukleáris projektekbe - részletezte a Világgazdaságban B. Horváth Lilla. Pakisztánban két blokk épül a részvételükkel, hasonló együttműködésekről pedig Argentínával, valamint afrikai és ázsiai országokkal is tárgyalnak. Több helyen már megállapodások, szándéknyilatkozatok születtek. A brit Hinkley Point C kapcsán a lap kitért arra: a fővállalkozó francia EDF-nek az okozott főfájást, hogy nem látható biztosan, megtérül-e majd a két blokk 18 milliárd fontos költsége. (Pedig az EB jóváhagyásával az atomerőmű állami támogatást is élvezhet, mert az áramát adott ideig és adott áron adhatná el.) Ráadásul az EDF partnere, a China General Nuclear Corporation (CGN) korábban jelezte: egyedül nem építi meg a Somersetbe tervezett atomerőművet, amelynek egyébként a harmadát ellenőrizné a tavaly októberi stratégiai megállapodás alapján. Szintén tavaly októberben dőlt el, hogy a két társaság a Hinkley Point C után a suffolki Sizewell C-t, utána pedig az essexi Bradwell B-t építené meg. Az előbbiben egyötöd rész, az utóbbiban kétharmad jutna a CGNre. A Bradwell a már leállított Bradwell atomerőmű telephelyén indulna, várhatóan kínai tervezésű Hualong One reaktora lesz. Ugyanakkor még csak a tervezés tervezésénél tartanak. Az utóbbi két projekt még későbbre csúszik, ha a Hinkley Point C-re sem bólintottak rá - írta még a brit kormány halasztó döntése előtt a lap. Bár a felsoroltak nem jelentenek túl nagy kínai hányadot, Angliában egyesek ezt is sokallják. Igaz, eközben az EDF nyolc angliai atomerőműben 15 reaktort üzemeltet. Romániában a Cernavoda atomerőmű két új blokkjának megépítése és ezzel 51 százalékos részesedés megszerzése várhat a kínaiakra ezen belül ismét a CGN-re - egy 2014-es szándéknyilatkozat alapján. A cég az ott már bevált, kanadai Candu reaktort fogja telepíteni. Minden kivitelező számára új, de épp most későbbre halasztott lehetőség Lengyelország első két atomerőművének megépítése is. Bulgáriában egyelőre mindenki hoppon maradt: Belenében 2014-ben (hivatalosan pénzügyi okokból) leállították az
21
atomerőmű építését. A saját, buseri atomerőműve bővítésén dolgozó Irán épp most venné meg 550 millió euróért a Belenében beépített orosz, természetesen még használatlan berendezéseket. A kínai atomcégeknek persze nem lesz könnyű dolguk Európában. Földrészünk keleti részén az orosz Roszatom pozíciói erősek, a nyugatin főleg az ottani cégeké, és mindenütt - de főleg a Roszatom rovására - terjeszkedne a japán ellenőrzésű, amerikai Westinghouse.
Új fűtőanyag a radioaktív hulladék ártalmatlanítására 2016. július 29.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Különleges fűtőelem kipróbálását tervezik idén az orosz atomiparban: olyan kísérleti fűtőanyag-köteg előállítására készülnek, amely veszélyes radioaktív hulladékok ártalmatlanítását teszi lehetővé - közölte a Roszatom nukleáris üzemanyagokat gyártó vállalatcsoportja, a TVEL. A reaktorok fűtőanyagaiban felhasználás közben úgynevezett másodlagos (minor) aktinoidák halmozódnak fel. Elsősorban ezek felelősek azért, hogy a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása után megmaradó radioaktív hulladékok erősen sugárzóak. Szakemberek szerint ipari technológiát kell kidolgozni ártalmatlanításukra - olvasható az atomenergiainfo.hu portálon. A másodlagos aktinoidákat a gyorsneutronos reaktorokban lehet a leghatékonyabban „elégetni”. Ehhez azonban olyan fűtőelemet kell kifejleszteni, amely tartalmazza ezeket az izotópokat, vagyis segítségükkel semlegesíteni lehet az aktinoidákat. Tavaly a Roszatomhoz tartozó Atomreaktorok Tudományos Kutatóintézetében előállították az első olyan fűtőanyag-tablettát, amely az urán, a plutónium, a neptúnium, az amerícium és a kűrium nitridjeinek a keverékét tartalmazza. Ezekből a tablettákból fűtőelemek készülnek, azokból pedig fűtőelem-kötegek, hogy a másodlagos aktinoidák ártalmatlanítására végezzenek reaktorkísérleteket velük - adta hírül nemrég a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. A TVEL közleménye azt is hangsúlyozta, hogy ehhez hasonló kísérletet még sohasem hajtottak végre.
22
Törökország érdekelt a Török Áramlat megépítésében 2016. július 26., 27.
(fotó: origo.hu)
Törökország megerősítette, hogy érdekelt a Török Áramlat gázvezeték megépítésében - közölte Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgatóhelyettese azt követően, hogy Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter és Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter Moszkvában tárgyalt. Az Origó, a Napi, a magyaridok.hu, az Energiainfó/MTI beszámolója szerint Medvegyev elmondta: a Török Áramlatról aláírt kormányközi megállapodás pontjait majd az államfői találkozó után egyeztetik. Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 9-én Szentpéterváron találkozik, első alkalommal azóta, hogy tavaly novemberben, az orosz vadászbombázó lelövése után mélypontra jutott a két ország viszonya. Moszkva gazdasági megtorló intézkedéseket vezetett be Ankara ellen, köztük importtilalmat, de felfüggesztették a legnagyobb projekteket, így a Török Áramlat gázvezeték és az Akkuyu atomerőmű megépítését célzó terveket is. Oroszország a kapcsolatok normalizálását az incidens miatti hivatalos bocsánatkéréshez és kártérítéshez kötötte. Ennek első részét Erdogan a Putyinhoz intézett júliusi levelében teljesítette, így megkezdődhetett a viszony normalizálása. Július 26-án több török vezető tárgyalt orosz partnerével Moszkvában, hogy előkészítsék a legfőbb döntéseket meghozó elnökök találkozóját. Orosz beszámolók szerint Zeybekci az Uljukajevvel tartott megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy a Török Áramlat és az Akkuyu atomerőmű ügyében megvannak a politikai döntések, a megvalósításukhoz szükséges végső lökést az elnökök találkozóján adják majd meg. Az atomerőművet orosz vállalatok építenék, a tulajdonos és az üzemeltető is az orosz fél lenne, a török állam pedig garantálná az áram megvásárlását kölcsönösen egyeztetett áron. A négy, egyenként 1200 MW-os reaktorú erőművet elvileg 2022-re kellene üzembe helyezni. Az orosz államfő 2014 decemberében Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat megépítésétől, és Törökország felé viszi az orosz gázt. Januárban ki is jelölték a 63 milliárd köbméter kapacitású Török Áramlat vezeték útvonalát.
23
Behúzták a lengyelek a gázféket 2016. július 29. Alááshatja a lengyelországi gázpiaci versenyt az Északi Áramlat II. vezeték lefektetésére alapítandó vegyes vállalat a helyi versenyhivatal (UOKiK) szerint. A beruházást az orosz Gazprom indítaná öt európai partnerével - E.ON, Wintershall, Shell, OMV, Engie - egy tavaly decemberi megállapodás alapján, hogy orosz gázt juttasson Németországba. A Reuters tudósítását ismertetve írta a Világgazdaság: az UOKiK attól tart, hogy az új vegyes vállalat megszületésével még erősebbek lesznek a Gazprom lengyelországi tárgyalási pozíciói, miközben már most is meghatározó súlya van a helyi gázszállításban. A Gazprom és leendő partnerei válasznyilatkozatra készülnek. A lengyel versenyhivatal év végéig határoz arról, hogy megtiltja, engedélyezi vagy feltételekkel engedélyezi a vegyes vállalat megalapítását. Az Északi Áramlat II. vezetékpár megépítésével a jelenlegi kétszeresére, évi 110 milliárd köbméterre nőne Oroszország és Németország között a Balti-tenger alatti szállítási útvonal kapacitása. A Reuters emlékeztetett: közép- és kelet-európai, valamint amerikai aggodalmak szerint csökkenhet az EU energiabiztonsága, ha az általa felhasznált gáz harmada oroszországi eredetű. Az Európai Bizottság azt nehezményezi, hogy a beruházás nem segít csökkenteni a függést az orosz importtól, amire Moszkvának az ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt lehet szüksége. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke állítólag már az európai gázpiaci gáztérkép átrajzolását látja az Északi Áramlatban, Beata Szydlo lengyel miniszterelnök pedig júniusban tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, hogy a lengyel konzervatívok a projektben a legrosszabb félelmeiket látják megtestesülni, vagyis azt, hogy Oroszország és Németország „paktumokat” kötnek. Eközben a Gazprom gazdasági kérdésként kezeli a beruházást. Várakozása szerint a földrész gázimportja nőni fog, mert saját gáztermelése csökken, gázalapú áramtermelése pedig várhatóan erősödik, és terjed a földrészen a gázüzemű autózás is. Az északi szállítási útvonalon érkező gáz növelni fogja a Magyarországhoz közeli baumgarteni gázelosztó központ piaci súlyát és táplálhatja a szlovákiai tranzitvezetéket - erre is kitért a cikk.
24
Új céggel bővült a MET Csoport portfóliója 2016. július 26.
(fotó: repower.com/ro)
Áramszolgáltatót vásárol Romániában a svájci székhelyű MET Csoport. A társaság a Repower teljes helyi tevékenységét átveszi, beleértve a vállalat alkalmazottait is. A közlemény szerint - melyet a Világgazdaság, az Energiainfó, az NRGReport is átvett - az akvizíció a cég közép-európai növekedési stratégiájának felgyorsulását jelzi. A MET Csoporthoz kerül a Repower teljes, a román versenypiacon mintegy 5 százalékos részesedést elérő leányvállalata. A tranzakció várhatóan 2016 szeptemberében zárul, a villamosenergia-szolgáltató ezután is a megszokott módon működik tovább. A MET már 2009 óta jelen van Romániában. „Folyamatosan keressük az olyan üzleti lehetőségeket, amelyek tovább erősítik főbb európai tevékenységeinket. A Repower helyi leányvállalatának átvételével tovább bővül a MET térségbeli kiskereskedelmi portfóliója. A már meglévő romániai áram- és gázüzletágunk adta szinergiák pedig lendületet adnak növekedési terveinknek” - mondta Pozsgai Péter, a MET Csoport stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezetője. A Repower 2010-ben lépett be a román piacra, ahol kis- és középvállalatoknak nyújt áramszolgáltatást. A leányvállalat eladása része a társaság tavaly meghirdetett átszervezésének, amelynek során a Repower nagyobb hangsúlyt fektet a svájci és olasz piacokra.
Hírek röviden 2016. július 26. A cégek közül jelentősebb összeggel az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is segíti a Balatoni Elsősegély Szolgálat munkáját. A szervezet önkéntesei tizedik alkalommal jelentek meg a tó környékén - a jubileumi évben tizenkét település tizennyolc strandján -, hogy a főszezonban azonnali ellátást kaphassanak azok, akik strandsérülést szenvednek. A BESZ teljes egészében vállalati támogatásokból és egyszázalékos adófelajánlásokból működik. (Csémi Klára, Népszabadság)
25
2016. július 28. Az INA sikeresen megindította a próbatermelést két horvátországi gázmezőjén, a beruházás értéke 64 millió dollár volt - közölte a MOL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az INA a Medimurje projekt részét képező Vuckovec és a Zebanec gázmezőkön kezdte meg a próbatermelést. A projekt harmadik, Vukanovec nevű mezőjén a termelés várhatóan 2017 elején indul. (hirado.hu/MTI) 2016. július 31. Egyre kevesebben hajlandóak Németországban megfizetni az ökoáram „tiszta lelkiismereti” felárát - állapította meg az Energie & Management szaklap megbízásából készült felmérés. Az ökoáram-felhasználás a 2013-as 29,6 milliárd kilowattóráról 2015-ben 21,2 milliárd kilowattórára csökkent. A mintegy 40 millió német háztartásból 2013-ban még ötmillió fizetett elő ökoáramra, 2015ban viszont 4,4 millió. Öt évvel a fukusimai atombaleset után tehát jócskán megcsappant a németek hajlandósága arra, hogy megfizessék a környezetbarát módon előállított áram felárát. (magyaridok.hu/MTI)
Összeállította: László Judit
