2011 26. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek .................................................... 3 Ütött az óra, indulhatnak a kilakoltatások .................................. 4 Egyre jobb üzlet a Riviérán lakást venni és kiadni ............................ 5 Az adósmentő csomag mostoha gyerekei .................................. 6 Luxuslakások fillérekért: itt érdemes most keresgélni ......................... 8 Irodapiaci hírek ..................................................... 9 Népszerű a River Park Irodaház ........................................ 10 First facility támogatja a Green Building offenzívát .......................... 11 Kilátástalan helyzetben a hazai építőipar? ................................ 12 Irodagyárak helyett kisebb, minőségi épületek ............................. 13 A munka jövője - Milliók dolgoznak majd így ............................... 16 Megdöbbentő fejlesztésekről suttognak .................................. 17 EU támogatásból Inkubátorház épül a IX. kerületben ........................ 19 Újabb lépést tett Demján a kínai milliárdok felé ............................ 20 Logisztikai hírek ................................................... 21 A K-SPED sztori - bedöntötték a céget, a tulajdonos offshore-okba mentette vagyonát .. 22 Sok tragédát okoznak a kialvatlan sofőrök – miért? ......................... 23 Egy év haladék a magán repülőterek minősítésére .......................... 24 Mezőgazdasági logisztikai központ épül Bagon ............................. 25 Fuvarozók és a kisebb üzemanyag-forgalmazók is profitálhatnak ............... 27 Világbirodalom épül - Hogy nyomul Kína külföldön? ......................... 29 Újabb komoly projekt kapcsán számol velünk az Opel ....................... 30 Már 3000 leigazolt gépkocsivezető ...................................... 32 Szolgáltatóházat épít az Indotek Békásmegyeren ........................... 33 Olcsóbb lesz a parkolás Keszthelyen .................................... 34 Javulhat a parkolás a belvárosban, újra napirenden a Kossuth téri mélygarázs ..... 35 Jön a chipkártyás parkolás Pécsen! ...................................... 37 Retail hírek ....................................................... 38 Vállalkozói ingatlanvásárlást támogat Nagykanizsa önkormányzata ............. 39 Új vezetői kinevezés a CB Richard Ellis közép-kelet-európai régiójában .......... 40 Megállítják a diszkontokat: bajban a Lidl, a Penny, az Aldi? .................... 41 Befellegzett a plázáknak: mi épülhet utánuk? .............................. 44 Gazdasági hírek ................................................... 48 A vállalkozások tölthetik meg tartalommal a magyar-kínai megállapodásokat ..... 49 Simor szerint elhúzódik a kilábalás, lassabban nő a vártnál a GDP .............. 50 Tényleg vége minden korhatár előtti nyugdíjnak ........................... 51 Farok csóválja: Megfenyegette az USA-t az S&P ............................ 52 Többlet az első negyedévben .......................................... 53 Így spórolnak a görögök .............................................. 54 További javulás várható a munkaerő-piaci helyzetben ....................... 55
2/56
Lakáspiaci hírek 2011 26. hét
3/56
Ütött az óra, indulhatnak a kilakoltatások 2011. Július 01. Péntek Megbecsülni sem tudják a piaci szereplők mekkora változásokat hozhat a hazai lakáspiac számára az árverezések beindulása. Jelenleg ugyanis az egyik legaktuálisabb téma a lakáspiacon a moratórium feloldásának várható, és a talán már érzékelhető hatásai. Az első nagy értékű lakásokat hivatalosan július 1-jétől, azaz mától árverezhetik el, abból a hozzávetőleg 160 darabból melyek október 1-jéig első körben kerülhetnek ki a moratórium védelme alól.
A múlt héten megjelent hírek szerint az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében, az előzetes információk ellenére, a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlanokra is vonatkozik a 2%-os értékesítési kvóta. A módosító javaslat indoklása szerint: "A javaslat módosítása lehetővé teszi, hogy a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlanok is fedezeti ingatlannak minősüljenek, továbbá abban az esetben, ha a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió Ft-ot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió Ft-ot, akkor 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak legfeljebb a 2%-át lehessen értékesíteni." Mivel a 30 milliós küszöböt meghaladó ingatlanok aránya mintegy 8% a teljes, hozzávetőleg 100 ezerre tehető problémás állományon belül, azaz megközelítőleg 8000 darab, így annak a 2%-a mintegy 160 nagy értékű lakás lehet az, ami országos szinten kalapács alá kerülhet októberig. Ez a szám azonban szinte észrevehetetlen a teljes kínálaton és a lakáspiaci forgalmon belül is, így jelentős hatást nem gyakorolnak a piacra. Komoly ármozgást azonban a most haladékot kapott tulajdonosok piaci megjelenése generálhat, akik az árverezést elkerülendő, akár nyomott áron is értékesítenék az ingatlanjukat. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
4/56
Egyre jobb üzlet a Riviérán lakást venni és kiadni 2011. Június 29. Szerda Egyre jobb formában van a francia Riviéra ingatlanpiaca. Még most sem késő ott vásárolni. Árak és szempontok jönnek.
Provance és a francia Riviera nagy részén stabilizálódtak az ingatlanárak az elmúlt hat hónapban. Befektetői szempontból fontos fejlemény, hogy egyre több infrastrukturális beruházást indítottak illetve jelentettek be, s ezek mindegyike növeli az ingatlanok értékét. Cannes továbbra is drága, de a közeli kisebb falvak vagy kisvárosok még megfizethetők Érdemes a használt lakásoknál körülnézni, az értéknövekedés ugyanis ezeknél is biztosított. Erre utalnak a 2010 utolsó negyedévére vonatkozó, most a legfrissebbnek tudott adatok. Egy öt-hét éves lakás kínálati ára tavaly decemberben átlag négy százalékkal volt magasabb, mint 2009 legvégén. Ezzel gyakorlatilag elérték a válság kezdete előtti árakat – derül ki a The Riviera Times összeállításából. A közkedvelt Antibes-ban egy 2-3 szobás újépítésű apartman négyzetméterét másfél éve még 6000 euróért kínálták, ma ez az ár már 6400 euró. A használt lakások ára változatlan, kb. ötezer euro négyzetméterenként. Nizzában és környékén az új lakásoknál 5300-ról 6060 euróra nőtt az átlagár, a használtaknál 4000 körüli az ár, ez nem nagyon emelkedett. Hasonló értékeket figyeltek meg Aix-en-Provence-ben, és Hyresben is. Tovább az Ingatlanmenedzser.hu cikkére.
Forrás: Ingatlanmenedzser
5/56
Az adósmentő csomag mostoha gyerekei 2011. Június 28. Kedd Az Otthonvédelmi akciótervvel megfogalmazott cél többek között a devizahitelükkel késedelembe esett ingatlantulajdonosok megsegítése, valamint a kényszerértékesítések jelentette ársokk tompítása. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések azonban egy ingatlanpiaci szegmensre, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, illetve ezek tulajdonosaira nem vonatkoznak.
Hangsúlyos kérdés, hogy mi fog történni ebben a szegmensben a moratóriumok feloldása után, és egyáltalán milyen ingatlanokról van szó. A Parlament nemrég fogadta el a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt. A törlesztő részletek rögzítését több más feltétel teljesülése mellett - csak azok az adósok kérhetik, akiknek a hitelük fedezetéül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan bank által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot. A moratóriumok feloldása után életbe lépő árverési kvótarendszerben 2011. október 1-ig, csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2%-át lehet kényszerértékesíteni, majd október 1-je után a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok kényszerértékesítése mennyiségi korlát nélkül folytatódhat. „A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésének részletei még nem ismertek, de mivel csak a legrászorultabbak ingatlanjait vásárolja meg, ezért szinte biztos, hogy 30 milliónál értékesebb ingatlan nem lesz érintett a programban.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az akciótervben szerepel még a nagyobb ingatlan kisebbre cserélésének támogatása, állami kamatkedvezménnyel. Ennek a programnak a részletei sem ismertek még, így az sem, hogy a 30 milliónál drágább ingatlanok tulajdonosai is igényelhetik-e a kamattámogatást kisebb ingatlanba költözéshez. „Bár még nem ismert minden részlet, úgy tűnik, hogy a 30 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosai lettek az adósmentő csomag mostoha gyerekei.” – tette hozzá Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „A kényszerértékesítések mennyiségi korlátozásának hiányában, ebben a szegmensben erősebb árnyomás várható a piacon, amit csak a pénzintézetek önmegtartóztatása, illetve az esetleges befektetői aktivitás tompíthat.” Az árnyomás nagy valószínűséggel csak október 1-je után lesz érezhető a piacon, bár az addig hátralévő időszakban megszaporodhat azoknak a tulajdonosoknak a száma, akik önként próbálnak nagy értékű ingatlanjaiktól fizetési nehézségek miatt szabadulni. Az is igaz, hogy a késedelmes hitelekkel érintett ingatlanok között alacsony a 30 milliónál drágább ingatlanok aránya, így az árak csökkenése valószínűleg nem lesz jelentős, és a nagy értékű ingatlanok szegmensére fog korlátozódni. „Pontos információk egyelőre nem ismertek az érintett, 30 milliónál értékesebb ingatlanok minőségéről és elhelyezkedéséről, ezért saját adatbázisunk alapján végeztünk egy áttekintést erről a szegmensről.” – vezeti fel az Otthon Centrum elemzését Déry Attila. Az Otthon Centrum országos adatbázisa a legnagyobb a piacon a közvetítők között, de nem tekinthető reprezentatív mintának a fizetési nehézségekkel érintett nagy értékű ingatlanok sokaságára. Az elemzés a piacon most elérhető, 30 millió forintot meghaladó kínálati árú ingatlanokra vonatkozik, ami annyi egyszerűsítést jelent, hogy az Otthonvédelmi akcióterv a hitelfelvétel időpontjában számított forgalmi értéket veszi alapul. Ez az érték az elmúlt időszak ármozgásait, az amortizációt, vagy éppen a felújítást, az alku mértékét figyelembe véve nagy valószínűséggel nem egyezik meg az ingatlan jelenlegi kínálati árával, ugyanakkor a jelenlegi kínálati árak közelítő értéknek használhatóak.
6/56
Az arányokat tekintve a legtöbb a 30 milliónál értékesebb ingatlan Budapesten, illetve Pest megyében található. Vidéken Veszprém és Somogy megye településein fordulnak még elő relatív nagyobb számban az ilyen típusú ingatlanok, főleg a Balaton parti városokban. Arányaiban legkevesebb nagy értékű ingatlan Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Talán nem meglepő, hogy az Otthon Centrum portfoliójában lévő, 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya Budapesten, a budai kerületekben a haladja meg a fővárosi átlagot. A pesti oldalon pedig az V. VI. és a XVI. kerületben találhatunk átlagnál nagyobb arányban ilyen ingatlanokat. Nagyon magas a 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya a II. kerület hűvösvölgyi és hidegkúti területein. Az agglomerációban szintén a Duna a határvonal, így a nyugati agglomerációban jóval magasabb a nagy értékű ingatlanok aránya az Otthon Centrum portfoliójában. Jóval átlagon felüli arányt tapasztalunk Szentendrén, Budakeszin, Telkiben, Nagykovácsiban, Törökbálinton és Solymáron. A keleti oldalon jóval alacsonyabb a 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya. Az ingatlan típusát tekintve Budapesten – az Otthon Centrum portfoliója alapján – a 30 milliónál olcsóbban kínált ingatlanok esetén 10-ből 9 ingatlan társasházi lakás, míg a 30 milliónál drágább ingatlanok egyharmada családi ház (ide soroljuk az ikerházakat, sorházakat is). Természetesen olyan sűrűn beépített területeken, mint az I. az V. vagy a VI. kerület, mindkét árszegmensben a társasházak dominálnak. Igaz ez a XI. kerületre is, ahol már jelentős kertvárosi területek is találhatóak, de mégis 80 százalék körüli a társasházi lakások aránya a 30 milliónál értékesebb ingatlanok között. A XIV. kerületben, de a többi pesti peremkerületben is a kisebb értékű szegmensben a lakások, míg a nagyobb értékű ingatlanok között pedig főként a családi házak dominálnak. Az agglomerációban – ismét csak nem meglepő módon – a 30 milliónál értékesebb ingatlanok szinte kivétel nélkül családi házak. Egyedül Szentendrén, Pomázon, Vácon találunk említésre méltó mennyiségű nagy értékű társasházi lakást az Otthon Centrum portfoliójában. Ugyanakkor az agglomerációban a kisebb értékű ingatlanok esetében is a családi ház a jellemző ingatlantípus. Életkor tekintetében a 30 milliónál drágábban kínált ingatlanok szegmensében nagyobb arányban fordulnak elő alacsonyabb korú ingatlanok. Budapesten az elmúlt 20 évben épített nagy értékű ingatlanok aránya 35 százalékot tesz ki, míg a 30 milliónál kevesebbre tartott ingatlanok csak 18 százaléka épült 1991 után. Ugyanez az arány 48% - 27% a teljes országos portfolióban. Az alacsonyabb életkor mellett a nagyobb alapterület jellemzi a 30 milliónál drágább ingatlanokat. A különbség az átlagos alapterületben csaknem kétszeres, a nagy értékű ingatlanok átlagos alapterülete 140 négyzetméter körül alakul Budapesten, és 200 négyzetméter körül az agglomerációban. A szobaszámok az alapterületnek megfelelően, a nagy értékű szegmensben magasabbak. „A 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok szegmensében a kényszerértékesítések mennyiségi korlátozása nélkül nagyobb nyomás jelenhet meg az árakon a moratóriumok feloldását követően.” – véli Déry Attila. Szerinte azonban az is egyértelműen látszik, hogy egy javarészt frekventált területeken elhelyezkedő, az átlagosnál jobb minőségű állományról van szó. Kühne Kata szerint ezek a feltételek ideális befektetési célponttá tehetik ezeket az ingatlanokat, s mivel, relatív szűk kínálatról beszélünk, hamar felkeltheti a befektetők érdeklődését. A keresletélénkülés mellett kiemelt fontosságú, hogy a bankok a saját érdeküket szem előtt tartva, a piac felszívóképességét figyelembe véve tisztítsák meg hitelportfoliójukat ebben a szegmensben.
Forrás: Goodwill Communications
7/56
Luxuslakások fillérekért: itt érdemes most keresgélni 2011. Június 27. Hétfő Mi lesz a 30 milliónál értékesebb ingatlanokkal, melyeket az árverezési kvótarendszer csak egyetlen negyedévben véd meg a korlátlan kényszerértékesítéstől? Az Otthon Centrum szerint árnyomás várható, de nagyobb árzuhanás nem. Az OC arra a kérdésre is választ keresett, hogy hol találjuk a drága ingatlanokat.
A Parlament nemrég fogadta el a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt. A törlesztő részletek rögzítését több más feltétel teljesülése mellett - csak azok az adósok kérhetik, akiknek a hitelük fedezetéül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan bank által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot. A moratóriumok feloldása után életbe lépő árverési kvótarendszerben 2011. október 1-ig, csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2%-át lehet kényszerértékesíteni, majd október 1-je után a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok kényszerértékesítése mennyiségi korlát nélkül folytatódhat. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére.
Forrás: Pénzcentrum.hu
8/56
Irodapiaci hírek 2011 26. hét
9/56
Népszerű a River Park Irodaház 2011. Június 30. Csütörtök A Bellville Rodair, nemzetközi szállítmányozási cég 200 m2–es loft stílusú irodaterületre írt alá bérleti szerződést a GVA Robertson által képviselt RiverPark Irodákban.
A brit-kanadai gyökerekkel rendelkező Bellville Rodair a világ 22 országában nyújt szállítmányozási és logisztikai szolgáltatásokat. A Ferihegyi Repülőtér közelében 2002 óta béreltek irodát. Új székhelyüknek olyan épületet kerestek, ahonnan a repülőtér könnyen megközelíthető , ugyanakkor a Belváros üzleti negyedéhez is közel van. „A RiverPark Irodaház elhelyezkedése ideális számunkra, a belső kialakítás hatékonysága pedig tökéletesen megfelel az igényeinknek. Az iroda hangulata egyedi, nagyon hasonlít a londoni irodánkhoz, s valószínűleg az is segíti majd a munkavégzést, hogy az ablakból csodálatos panoráma nyílik a Dunára." jegyezte meg David Ower, a Bellville Rodair ügyvezetője. Az épület fejlesztője, az IVG, ingatlanfejlesztéseinél nagy hangsúlyt fektet a XXI. század elvárásainak, a legújabb trendeknek megfelelő építészeti és műszaki kialakításokra, természetesen figyelemmel tartva a bérlők elvárásait. A Duna-parton található RiverPark két épületből álló „A” kategóriás irodaház komplexum. A Közraktár utca 30. szám alatt korábban MOL székházként ismert K30 épület a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő felújítását követően első osztályú irodatereket nyújt; a Közraktár utca 32. szám alatt pedig egy modern, új építésű épületrész áll rendelkezésre 3 szintes mélygarázzsal. A csodálatos panoráma, az exkluzív belső kert, a tetőteraszok és az igényes műszaki megoldások magas színvonalú irodai környezetet és munkakörülményeket kínálnak az itt dolgozók számára.
Forrás: GVA Robertson
10/56
First facility támogatja a Green Building offenzívát 2011. Június 29. Szerda Öt év alatt megtízszerezte a magyar ingatlanüzemeltetési piacon szerzett bevételét az osztrák gyökerű first facility Ingatlankezelő Kft. A társaság FM Consulting szolgáltatásait kibővítette a green building tanácsadással és újabb akvizíciókkal (további ingatlanok üzemeltetési jogának elnyerésével) hamarosan átlépi a negyedmillió négyzetméteres határt a Magyarországon kezelt ingatlanokat tekintve.
Forrás: IngatlanHírek.hu
11/56
Kilátástalan helyzetben a hazai építőipar? 2011. Június 29. Szerda Az építőipar és azon belül a lakásépítési piac a hazai gazdaság utóbbi öt-hat évének legnagyobb veszteségeket elszenvedő területei közé tartozik. A mélyrepülés azonban nem csak a globális válságnak tudható be, hiszen a lejtmenet – a megszorítások miatt – a rekordévnek számító 2005 után már 2006-ban elindult az építőiparban, és nagyjából ezzel egy időben a lakásépítési piacon is.
A szektor pedig mára odáig esett vissza, hogy a gazdasági növekedés legnagyobb gátját jelenti. Kilátás egyelőre nincs a helyzetből. Sem az államnak, sem a magánbefektetőknek, sem a fogyasztóknak nincs megfelelő forrásuk a helyzet megoldására. hirdetés A hitelszűke, a lakossági jövedelmek szűkülése, illetve a gyenge gazdasági aktivitás által sújtott szektoron belül a legutóbbi adatok szerint elsősorban az épületeken kívüli, úgynevezett egyéb építmények főcsoportban látszik az óriási zuhanás. Az építőipari termelés márciusi, 10,9%-os visszaesésén belül mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületek építése 5,1%-kal maradt el a 2010. márciusitól, az egyéb építményeké csaknem ötödével mérséklődött. A szezonálisan kiigazított statisztikai adatok alapján márciusban az épületek építésének volumene 0,9%-kal magasabb, az egyéb építményeké 3,4%-kal alacsonyabb volt a februárinál. Az év első három hónapjában az épületek építése 2,3%-kal, az egyéb építményeké pedig 13,8%-kal maradt el 2010 első negyedévétől. Tovább a ReSourceinfo.hu cikkére.
Forrás: ReSource
12/56
Irodagyárak helyett kisebb, minőségi épületek 2011. Június 28. Kedd Dr. Hajnal István, a Biggeorge’s - NV vezérigazgatója szerint a sok tízezer négyzetméteres irodaházak kora nagy valószínűséggel véget ért. A fejlesztők a jövőben olyan épületekkel lehetnek sikeresek, amelyek valamilyen pluszt adnak a bérlőknek.
Ezt a bizonyos többletet értékelte idén a FIABCI, amikor a Prix d’Excellence – Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat - műemléki fejlesztések kategóriájában a Bécsi Cornert első díjjal jutalmazta.
- Több évszázad építészeti stílusai ötvöződnek Óbuda-Újlakon a Szépvölgyi út, a Lajos utca, a Sajka utca és a Bécsi út által határolt tömbben. A legrégebbi épületek, a serfőzőház és két, eredetileg lakóháznak megalkotott rész története az 1700-as évekre nyúlik vissza, míg a tömegében legmeghatározóbb iskolaépület 1876-90 között jött létre. Mindez most kiegészült egy modern, ugyanakkor kifejezetten decens új szárnnyal. A négy oldal együtt: 7300 négyzetméter irodaház, 3000 négyzetméternyi üzlettel, számos régi épület megtartásával, funkcióváltásával. Elmagyarázni is összetett feladat. Nehéz volt létrehozni a megálmodott elképzelést? - Elnagyolt becsléssel körülbelül 30 százalékkal lett drágább a Bécsi Corner, mintha hasonló nagyságú és minőségű, de nem védett környezetben dolgoztunk volna. A Feszl Frigyes unokaöccse, Feszl László tervei alapján kivitelezett klinkertégla borítású szárny a prototípusa annak az iskolának, amelyből a kiegyezés utáni Magyarországon nagyon sok épült. Külön fiú, illetve lánylépcsőház, teremkiosztás, U alakú alaprajz – ezek mind olyan jellegzetességek, amelyek nagyon jól mutatják a Klebersberg korszak értékeit, és amelyből mára szó szerint csak mutatóban maradt. A serfőzőház is műemléki védettség alatt áll, ennek helyreállítása és új funkcióval történő megtöltése szintén költséges vállalkozás. Amikor a beruházást terveztük, ezt tettük a mérleg egyik serpenyőjébe. A másikba pedig azt, – ne felejtsük el, hogy ez még az ingatlanfejlesztési boom időszakában volt – hogyha mindez a bérlőknek is tetszik, akkor ezt a hozzáadott értéket az árakban is érvényesíteni tudjuk majd.
- Teljesült ez az elvárásuk? - Tudjuk tartani azokat az árakat, amelyekkel számoltunk. Jelenleg 80 százalékos bérbeadottsági szintnél tartunk, és a bérlői mix is jó. Mindaz, amit elmondtam, az észak-budai környezetben versenyelőnyt jelent. Egyébként is trend, hogy a bérlőkért folytatott versenyben csak az tud eredményeket elérni, aki valami átlagtól felfelé eltérőt is nyújt.
- Mennyire volt olajozott az együttműködés a műemlékvédelemmel? - Az iskolaépület – éppen a prototípus-jelleg miatt – az egyik lépcsőházát meg kellett tartanunk, holott napi szinten ezt senki sem használja, sőt, meglátogatni sem egyszerű feladat. A serház esetében restaurálás szintű munka áll mögöttünk, amikor is többszáz apróságot kellett úgy kialakítani, ahogyan azt a hatóság előírta. Az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal tagjaként is lobbizunk azért, hogy a műemléki engedélyezés és a megvalósítás irányítása jól elkülönüljön egymástól. Büszkék vagyunk a megőrzött értékekre, de tudomásul kellett vennünk, hogy ez az értékmegőrzés jelentős többletmunkát- és többletköltséget jelent. Hiszem, hogy a hasonló fejlesztéseknél mindkét oldalon szükség van kompromisszumokra, mert ez szolgálja valamennyiünk érdekét.
13/56
- A Bécsi Corner esetében többek között a komplexitást és az értékmegőrzést díjazta a FIABCI. Magyarországon ez az elérhető legrangosabb kitüntetés. Jövőre lesz 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott ehhez a szervezethez, és ha jól tudom, ön is ott volt abban a hazai delegációban, amely 1992-ben a svájci Montreaux-ben először képviselhette a régiót. Hogyan fogadták önöket akkor, és mi változott azóta? - Óriási örömmel és kíváncsisággal vegyes érdeklődéssel fogadtak bennünket. Az akkori Magyarországon modern értelemben vett ingatlanfejlesztés még nem létezett. A rendszerváltásig a dolgok menete egészen más volt: az állam kitalálta, hogy mire van szükség, a kijelölt állami építőipari cég pedig megépítette az adott épületet. Amit akkor a FIABCI közgyűlésen láttunk, annyira új és izgalmas volt, hogy egész oldalas cikket írtam róla az akkori Magyar Nemzetbe. Mára eljutottunk odáig, hogy vannak olyan hazai cégek, amelyek bárhol megállnák a helyüket a világban. Az elmúlt húsz évben az ingatlanpiacon is a nyugat után mentünk, és ez sok tekintetben biztonságot adott. Nem kellett mindent magunknak kitalálni, világos volt, hogy a piac milyen házakat akar. Ezek a jó közlekedéssel ellátott, hatékony, nagy üvegfelületekkel tervezett, első osztályú hazai és másodvonalbeli külföldi építészek által tervezett irodaházak sikertörténetek lettek. Mára elértük azt, hogy felzárkóztunk a nyugat-európai mezőnyhöz: most útelágazáshoz érkeztünk, csakúgy, mint azok az országok, akik eddig mintaként szolgáltak. Ők sem, és mi sem tudjuk, hogy a mostani megtorpanásból, útkeresésből merre érdemes továbbindulni. Ami biztosnak látszik: a kiváló lokáció továbbra is alapvető szempont, nem mellőzve a hatékonyságot és a környezettudatosságot. Ezek mellé kell még valamiféle olyan pluszt felmutatni, ami a Bécsi Corner esetében a FIABCI zsűrije szerint is sikerült. Az is fontos szempont, hogy az itt megvalósult értékmegőrzés válságállóvá tette az épületet.
- Mikor lesz vége a krízisnek, mikor térnek vissza a régi szép idők? - Ha arra a korszakra gondol, amikor évente akár 200 ezer négyzetméter új irodát is átadtak Budapesten, akkor lehet, hogy soha. Három éve már a válság végét jósolták 2011-re, de véleményem szerint az egész világot érintő strukturális dekonjunktúra van az irodai piacon: egyszerűen nem kell ennyi. A cégek fehérgalléros munkatársai sok esetben otthonról dolgoznak, terjednek a desk share megoldások, a korábbi presztízs és szocializáció diktálta – sok esetben nem éppen helytakarékos - szempontokat is félresöpörte a megtakarítás iránti igény. Mindez együtt gyökereiben támadja az irodaházak iránti keresletet.
- Nem mond ennek némileg ellent, hogy a Németvölgyi úton a Biggeorge’s újabb irodaház-építkezést készít elő? - 400 ezer négyzetméter irodaház felépítésére van elvi lehetőségünk, többségében már a szükséges engedélyeket is beszereztük. A korábbi korszakot meghatározó „irodagépek” helyett olyan terveket vesszünk most elő, amelyek kisebbek, különleges építészeti minőségűek és környezetkímélő üzemeltetést tesznek lehetővé. „Természetesen” prémium elhelyezkedéssel. Erre van egy kisebb, de markáns igény.
- A szűk elit sokat fizet valami nagyon jó dologért, de a többségnek nem ez kell. - Az autópiacon vannak, akik kifizetik az egyre drágább új autók extra szolgáltatásait is, de a vásárlók többsége a - darabszámra legalábbis - nagyságrendekkel nagyobb használtpiacon keres és talál magának megfizethető megoldást. Egy biztos: minőségre azon a piacon éppúgy van és lesz kereslet, mint a mi szakmánkban.
14/56
Rozsnyai Gábor
Forrás: irodahaz.info - ingatlanhirek.hu
15/56
A munka jövője - Milliók dolgoznak majd így 2011. Június 28. Kedd Bár jelentős méreteket még nem ölt a "coworking" típusú munkahelyek mérete és száma, de a folyamatos hazai és nemzetközi terjeszkedés egyre kikerülhetetlenebbé teszi ennek az újfajta munkastruktúrának a számbavételét.
A kreatív, inspiráló, a megszokottól eltérő irodai környezetet igénylő, jellemzően a fiatalabb generációt képviselő "coworkerek" az elvárásaikkal egy újfajta irodai életteret teremtettek, ami a jövőben, több ok miatt is, egyre népszerűbbé válhat az irodabérleti piacon. A jövő generáció irodaigényéről, az indulásról, kihívásokról, terjeszkedésről a terület hazai úttörőjével, a LOFFICE egyik vezetőjével, Klementz Katával beszélgettünk. Portfolio.hu: Honnan jött a LOFFICE ötlete és mikor? Hogyan is indult az irodaház? Klementz Kata: Az ingatlant 2006-ban vásároltuk, az irodaházat pedig 2009 januárjában LOFFICE néven nyitottuk meg. Az ingatlant az eredeti állapotába újítottuk fel 2 és fél év alatt. A gazdasági válság küszöbén nyitottunk, amikor a klasszikus irodabérlet paradigmaváltásért kiáltott és a költségek normalizálása, csökkentése ezen a téren is éreztette hatását. A LOFFICE megnyitásával így válságos helyzetben bár, de sikerült kitöltenünk egy piaci rést. Míg az állandó, klasszikus irodabérlet túl költségessé vált sok ember számára, a coworking egy sokkal költséghatékonyabb irodamegoldást tesz lehetővé. Itt nemcsak arra gondolok, hogy a technikai eszközöket, az infrastruktúrát nem a bérlőnek kell megvásárolnia magának, valamint az asszisztencia költségeitől is részben megszabadul a vállalkozás/szabadúszó, hanem arra is, hogy az ügyfelek szempontjából elengedhetetlen, a cég színvonaláról is nagymértékben árulkodó berendezés és kialakítás költsége sem a kezdő vállalkozást terheli. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
16/56
Megdöbbentő fejlesztésekről suttognak 2011. Június 27. Hétfő Felgyorsult magyar-kínai tárgyalásoktól, különféle ingatlanpiaci, logisztikai, közlekedési, és egyéb beruházásoktól és fejlesztésektől, és ezeknek a hatalmas pénzeknek a leendő elnyerőitől kezd egyre hangosabb lenni a hazai sajtó.
Amellett, hogy a Demján Csoport stratégia megállapodásról szóló együttműködést írt alá nagyszabású logisztika, reptérfejlesztés, légiközlekedés, ingatlanfejlesztés, hotelés bevásárlóközpont-fejlesztés, közlekedési infrastruktúrafejlesztés vertikumában, Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hétvégi magyarországi látogatása további érdekességeket is hozott az ingatlanpiac számára. Többek között Orbán Viktor nyilatkozta a kínai miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után, hogy "Kína nálunk kívánja létrehozni logisztikai közlekedési platformját a közép-európai régión belül". Azt, hogy ez konkrétan mit is jelent, hogy hol lenne a központ, és hogy hol épülne ki az ehhez szükséges infrastruktúra, az még kérdéses, de a témában egyre sűrűbben érkező hírek joggal érzékeltetik a projekt egyre valószínűbb megvalósulását. A legutóbb szárnyra kapott hírek szerint Szombathely mellé épülhetne meg Kína közép-európai cargo-bázisa. A cargo-bázis, és a régiós logisztika bázis tervei mellett, a vasúti hálózatunkkal és a budapesti pályaudvarokkal kapcsolatos fejtegetések, fejlesztési lehetőségek is előkerültek. A Népszabadságban olvasható információk szerint, "Az általános céloknál már konkrétabb elképzelések is megfogalmazódtak. Ezek sorában az egyik a MÁV budapesti fejpályaudvarait leváltó központi vasúti terminál megépítése. A végleges tervek még hiányoznak, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ha a terv komoly, a fővárosban hol kaphatna helyet a föld alatt működő hatalmas pályaudvar. Az viszont valószínű, hogy átadása után a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar is bezárna. A vonatforgalom megszűnése után épületeik új funkciót kapnának. Hogy pontosan mit, a kormányzat és a MÁV ingatlanfejlesztői pályázatokon döntené el." A jelen gazdasági, társadalmi helyzetben akár utópisztikusnak is nevezhető elképzelés olyan mértékű szerkezeti átalakítást kívánna meg a város részéről, ami talán nem csak egy nagymértékű újjászervezést, a város jelenleg működő szinte minden részegységének átformálását jelentené, hanem akár egy teljes szerkezeti újjáépítést is megkívánna Budapesttől, hiszen a várost működtető funkciók százai települtek rá a pályaudvarok által kialakított szerkezetre. A jelenleg működő három főpályaudvar közül, ahogy arra már régóta léteznek is tervek, egyedül a Déli pályaudvar esetében látszik halvány esély, hogy a 4-es metró átadása után kiköltözzön Kelenföldre, és egy funkcióátalakító fejlesztés keretein belül egy úgynevezett "mix-use" (többfunkciós) fejlesztés valósuljon meg a helyén. Egy még 2005-ben, a Népszabadságban megjelent hír így számolt be a Déli lehetséges fejlesztéséről: "Az elképzelések szerint kulturális és kereskedelmi létesítményeket alakítanak ki. Az állomáson befednék a meglévő tizenkét vágányt, és a beépítés fölött - a pályaudvar tetején - parkoló, park, áruház, üzletek kaphatnának helyet". Mondani sem kell, hogy a Déli pályaudvarnál, az azóta eltelt 6 évben, nem történt semmilyen a létesítmény megújítására irányuló fejlesztés. A régi ötletektől, a meg nem valósult fejlesztésektől függetlenül azonban új helyzet és új világ van erős léptekkel kialakulóban. Ennek következtében néhány futurisztikusnak tűnő, és kis hazánkban eddig elképzelhetetlen méretű beruházás elvben akár valóságot is ölthet, és nem a finanszírozás, valamint a szándék hiánya, hanem csak a bürokrácia, az engedélyek, és leginkább a józan ész szabhat majd gátakat.
17/56
Forrás: ReSource
18/56
EU támogatásból Inkubátorház épül a IX. kerületben 2011. Június 27. Hétfő A fiatal vállakozások életük kezdeti szakaszában rendkívüli módon ki vannak téve a gazdasági és jogszabályi környezet nehézségeinek, veszélyeinek. Annak érdekében, hogy az ilyen nagy fejlődési potenciállal rendelkező, ám igen sérülékeny vállalkozások átvészeljék a kezdeti akadályokat, szükségük van támogató környezetre.
Ezt a környezetet biztosítja az Inkubátorház az új vállakozásoknak. Az épületet korábbi tulajdonosai ipari célokra használták, a beruházó azonban úgy döntött, hogy megőrzi a történelmi épület használható részeit, felújítja azokat, különleges hangulatot varázsolva ezzel az irodáknak. “A fejlesztési alternatívákat elemezve úgy ítéltük meg, hogy az így létrehozott Inkubátorház jobban illeszkedik a környezetébe, tágas, nagy belmagasságú, egyedi kialakítású irodái pedig reprezentatív otthont nyújthatnak majd azoknak a cégeknek, akik az inkubátorházunk által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhetően egy “védőernyő” alatt fejlődhetnek stabil, piaci viszonyokhoz jól alkalmazkodó vállalatokká.”
“Elképzelésünk szerint egy olyan szolgáltató inkubátorház jön létre, mely – menedzsmenje és partnerei révén – a benne bérlőként működő vállakozások mellett a vonzáskörzetében működő valamennyi vállakozás számára nyújt majd magas szintű klasszikus inkubációs és egyéb speciális igényeket kielégítő szolgáltatást. “- mondta a beruházó, a Gyáli út 3B Kft. képviselője.
A beruházás részben egy 132 millió forintos európai uniós támogatásból valósult meg. “Célunk, hogy a betelepülő vállakozások, az inkubációs idő alatt annyira megerősödjenek, hogy a hazai vagy nemzetközi - gazdaságban stabil helyet elfoglalva hozzájáruljanak a foglalkoztatottság javításához, hozzáadott értékű munkájukkal a GDP növekedéséhez és a nemzetgazdaság megerősödéséhez. Az inkubátorház összes nettó alapterülete 986 m2. A projekt 2011. Június 23-án megnyitotta kapuit!
Forrás: IngatlanHírek.hu
19/56
Újabb lépést tett Demján a kínai milliárdok felé 2011. Június 27. Hétfő A kínai HNA Group és a Demján Csoport aláírt stratégiai megállapodása új távlatokat nyújt az egyre erősödő magyar-kínai kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban, áll a Demján Group által kiadott közleményben.
Demjánék szerint, az együttműködés lehetővé teszi, hogy Magyarország a kínai gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi kapcsolatok európai kapujává váljon. Ez a hosszútávra szóló megállapodás tovább erősíti Magyarország európai és nemzetközi tekintélyét, gazdasági és politikai súlyát és mozgásterét. A HNA Group tevékenységi köre felöleli a légiközlekedés, ingatlanfejlesztés és -üzemeltetés, logisztika, turizmus és pénzügyi szolgáltatások területeit. A Demján Csoporttal karöltve a felek nagyszabású fejlesztéseket terveznek a logisztika, a reptérfejlesztés, a légiközlekedés, az ingatlanfejlesztés, a hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztés, a közlekedési infrastruktúrafejlesztés és a pénzügyi szolgáltatások teljes vertikumában.
Forrás: Portfolio.hu
20/56
Logisztikai hírek 2011 26. hét
21/56
A K-SPED sztori - bedöntötték a céget, a tulajdonos offshore-okba mentette vagyonát 2011. Július 01. Péntek Közel 12 milliárdos adóssággal ment csődbe két évvel ezelőtt az egyik legnagyobb fuvarozási cég, a K-sped. A felszámolás megindítása előtt azonban létrehoztak egy offshore hátterű cégcsoportot...
Az új cég versenyeztetés nélkül bérelhette vissza a felszámolótól a K-sped ingatlanjainak és eszközeinek jó részét. A csődbe juttatott cég egykori tulajdonosa aztállítja: nincs köze az offshore cégbirodalomhoz és lányát sem ő nevezte ki ügyvezetővé.
Az egykori K-sped birodalom Üllő szélén: raktárak, kamionszerviz, autószalon, benzinkút és irodák. Az egyik legnagyobb fuvarozási cég bedöntése miatt sok kis vállalkozó ment csődbe. A céget közel 12 milliárdos adóssággal számolták fel, a 143 hitelező nagy része nem kapott egy fillért sem. Sőt, az egyik károsult elmondása szerint többletkiadást értek el, mivel befizették az áfát. A K-sped ellen egy kis hitelező indította meg a felszámolást, még 2009-ben. Az eljárás előtt két hónappal a cég áttette székhelyét egy nyíregyházi irodaházba, ahová bejutott Célpont című műsorunk. Egy 12 négyzetméteres szoba lett a felszámolás előtt nagy múltú K-sped székhelye. Ekkor hozták létre az offshore tulajdonosi hátterű Green csoportot, mely fuvarozási cége, a Green Trans a birtokunkba került jegyzőkönyvek szerint versenyeztetés nélkül vehette bérbe a felszámolótól az egykori ingatlanokat és kamionokat. A Green Trans ügyvezetője megalakulása óta a K-sped tulajdonosának, Kis Sándornak nagyobbik lánya. Egy rejtett kamerás felvétel szerint itt sem fizetik rendesen az alvállalkozókat. „Sanyinak megnyúlt az orra, ráérzett a pénz szagára”, s belenyúl a kasszába – derül ki az anyagból. Kis azt állította, nincs köze az offshore cégbirodalomhoz. Szerinte a lánya a „szakmai előremenetele” miatt lehetett ügyvezető a vállalatnál.
A K-sped hitelezőinek listája kinyomtatva több mint két métert tesz ki. Információink szerint többen újabb büntetőfeljelentéseket akarnak tenni Kis Sándor és egykori cége ellen.
Forrás: Logisztika.com
22/56
Sok tragédát okoznak a kialvatlan sofőrök – miért? 2011. Július 01. Péntek Az elmúlt napokban több súlyos közlekedési baleset is autópályákat követő útszakaszokon. Nagy valószínűséggel kialvatlansága eredményezte a baleseteket. A sofőrök bevezetésétől szaporodott meg a tragédiák száma – adja hírül a
történt közvetlenül az a vezetők fáradtsága, szerint a tachográfok Magyar Rádió.
A Krónika által megkérdezett közlekedési pszichológus szerint a tragédiákban szerepe lehetett a szélsőséges időjárásnak, a folyamatos frontváltozásnak is. Bilkei Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a hirtelen időjárás-változás komolyan befolyásolja a járművezetők éberségét, figyelmét, a legjobb védekezés pedig a sebesség csökkentése. A csütörtöki Napközben vendége Mikulás Róbert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság osztályvezetője és Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének főtitkára volt. A szakértők emlékeztettek arra, hogy a gépkocsivezetők munkája ma már méterről méterre nyomon követhető a menetíró készülékekkel, a tachográfokkal, és ezeket a korongokat rendre ellenőrzik is. A betelefonáló kamionsofőr szerint azonban az elalvásos balesetek éppen 2003-tól, a tachográfok bevezetésétől szaporodtak meg, mert az új előírások egyszerűen nem alkalmazkodnak a sofőrök bioritmusához. Az NKH szakértője ezzel nem értett egyet, szerinte az előírt vezetési és pihenő idő, illetve annak ritmizálása mögött komoly szakértői munka áll, a balesetek oka pedig éppen hogy a "túlvezetés". Dittel Gábor és a műsorban megszólaló, külföldre is járó buszos cég tulajdonosa is megemlítette viszont, hogy érdemes lenne jobban figyelni a gépkocsivezetők képzésére. A gépkocsivezető azt is hozzátette, kevesen tudják ugyan, de sok függ attól is, milyenek az utasok, ha ugyanis "macerások", az jócskán meg tudja nehezíteni a sofőr életét is.
Forrás: LogPortál
23/56
Egy év haladék a magán repülőterek minősítésére 2011. Július 01. Péntek Egy tavalyi kormányrendelet előírta, hogy a nem nyilvános repülőtereket a rendeletbe foglalt valamely kategóriába kell sorolni, és ez év június 30. után besorolás nélküli repülőtér nem működhet - a legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet 2012. június 30-ra tolta ki a határidőt.
A besorolás szerint a nyilvános repülőterek lehetnek nemzetköziek és kereskedelmiek. A nem nyilvános repülőterek négy kategóriába sorolhatók. Ezek: vállalati célúak, szabadidős tevékenységre és munkavégzésre használtak, mentő repülőterek, illetve olyan szabadidős repülőterek, amelyek motoros légijárművel korlátozottan, míg motor nélkülivel korlátozás nélkül használhatók.
Forrás: MTI
24/56
Mezőgazdasági logisztikai központ épül Bagon 2011. Június 30. Csütörtök Európában is ritkaságszámba menő, különleges, a magyar agrárágazat köré szerveződő, tematikus üzleti, logisztikai és kereskedelmi park szervezése folyik EU-támogatással Budapest közelében, Bagon, ahol Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb, a magyar agrártermékek köré szerveződő elosztó logisztikai központja épülhet fel.
Régiónk egyik legnagyobb mezőgazdasági logisztikai központja a minden téren kiváló minőségű, márkázott magyar zöldség-gyümölcs „rehabilitációját” szolgálhatja, elhelyezkedésével és a minden területre kiterjedő szolgáltatásaival ezt, valamint a hazai agrártermékek itthoni és külföldi piacra kerülését segítheti elő. A Galga mente – Budapest kapuja és a főváros konyhakertje – komoly zöldség- és gyümölcstermelő hagyományokkal rendelkezik. Ez is indokolja, hogy egy, a magyar zöldség-gyümölcs termelés újbóli felvirágoztatását szolgáló nagyberuházás itt valósulhasson meg. Ez a mintegy negyvenezres lélekszámú kistérség – ahol többek között Tura, Aszód, Kartal, Galgahévíz és Bag is található – nem tartozik az elmúlt húsz év nyertesei közé. Ugyanez elmondható az egykor sikerágazatnak számító magyar zöldség-gyümölcs ágazatról is. Mindkettő helyzetbe hozását célozza egy különleges, első szakaszán 2011 év végén túljutó beruházás, a Budapesttől 38 kilométerre, az M3-as autópálya bagi leágazásánál, 45 hektáron megvalósuló Central Business Park. „Mindig is nyilvánvaló volt számomra, hogy az itt élők számára munkahelyeket és színvonalas kereskedelmi szolgáltatásokat kell teremteni. Ugyanakkor ismerve a hazai agrárium helyzetét, tudtam, a magyar mezőgazdasági termékeknek minél több exportlehetőségre van szüksége, ahhoz, hogy az ágazatot is fájdalmasan érintő krízisből kilábaljon. Ezért kerestem meg a tematikus üzleti, logisztikai park ötletével több, az ingatlanpiacon sikeres vállalkozót. Közöttük Gyuga Pál az, aki mindvégig kitartott az itt megvalósítandó központ terve mellett. Öt év kemény, kitartó munka, sok-sok utánajárás következett, míg mára az infrastrukturális fejlesztések eljutottak odáig, hogy a terület fogadóképes lesz” – beszélt a kezdetekről Tóth Gábor, Bag polgármestere, a térség országgyűlési képviselője. Koncepció Az ötlet lényege: létrehozni Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági logisztikai központját, egy olyan „tematikus” üzleti, logisztikai, kereskedelmi és innovációs központot, amelyben minden megtalálható, ami a zöldség-gyümölccsel összefügg, megteremteni egy olyan teret, ahol a kiváló logisztika, az innováció és a korszerű technológia együtt van jelen. Ez az üzleti park – amelynek mintájául az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű európai létesítmény szolgált – szándéka szerint több funkciót tölt be. Egyrészt egy olyan elosztóközpont kíván lenni, amely támogatja az agrártermékek hazai és exportpiacokon történő értékesítését, miközben stabil technológiai és innovációs hátteret nyújt az ágazatnak; ahol koncentrálódnak a mezőgazdasági friss áruk és egyéb termékek; amely minden lehetséges eszközzel erősíti a kis- és középgazdaságokat, amelyben minden elérhető, ami sikerükhöz, boldogulásukhoz szükséges, a vetőmagtól a hűtőkapacitáson át egészen az adott esetben akár egységes csomagolásig. Elhelyezkedés A terület fekvése „stratégiai”: 45 hektár Bagon, Budapesttől 38 kilométerre, az M3-as és a miskolci vasúti fővonal közvetlen szomszédságában, az autópálya bagi leágazásánál. A terület az M31-es autópálya és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében fekszik, közel a mezőgazdasági termőterületekhez, illetve a közúti és vasúti export útvonalakhoz, különös tekintettel a kelet felé irányuló szállítmányokra, 1,3 km közvetlen autópálya-kapcsolattal rendelkezik.
25/56
Korszerű és „zöld” A tervek szerint a területen épül fel egy 40 ezer négyzetméter alapterületű, a környezeti szempontok figyelembevételével tervezett, egylégterű mezőgazdasági logisztikai központ, ahonnan a friss áruk országos elosztása történik, emellett 100 ezer négyzetméteren technológiai, logisztikai célú épületek építésére van lehetőség. A modern logisztikai épületek a legkorszerűbb épületgépészeti megoldások felhasználásával, a fenntarthatóság figyelembevételével, a zöld energiák nagymértékű hasznosításával épülnek, és a legkorszerűbb raktározási és anyagmozgatási eszközökkel lesznek ellátva. „Példaként a veronai, Észak-Olaszországot és Nyugat-Európa egy részét ellátó zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi központ lebegett a szemünk előtt, amelyet követve és a helyi körülményekhez igazítva egy kiváló logisztikai adottságokkal rendelkező ipari, kereskedelmi és innovációs parkot hozhatunk létre, amellyel nagymértékben elősegíthetjük a magyar mezőgazdasági termékek – mind hazai, mind külföldi – piacra jutását. Nagyon bízom benne, hogy ezt a rendkívüli lehetőséget minél több, a magyar agráriumban működő kis- és középvállalkozó, gazdálkodó, kereskedő, az ágazathoz valamilyen formában kötődő szolgáltató és beruházó felfedezi, él vele, és nagyon sokat profitálhat belőle” – fogalmaz a polgármester. Ütemezés Az első ütemben az autópálya leágazásánál épülhet meg egy, a térség mintegy 40 ezer lakosát kiszolgáló korszerű kereskedelmi, szolgáltató központ, amelyben többek között egy 4 ezer négyzetméteres élelmiszer-áruház, kertészeti áruda, diszkont benzinkút, autós gyorsétterem, távolsági autóbusz-pályaudvar, bankfiók és további kisebb-nagyobb kereskedelmi és szolgáltató egységek nyílnak. A második ütemben valósulhat meg a tematikus üzleti park, így a 15 hektáros ingatlanon egy 40 ezer négyzetméter alapterületű mezőgazdasági logisztikai elosztóközpont. A harmadik szakaszban pedig a 20 hektáros közművesített területen épülhet fel a 100 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai, innovációs központ, amelyben a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódó üzleti tevékenységet végző, bármilyen szakmai és műszaki elvárással érkező termelő/szolgáltató megjelenhet, és kaphat működéséhez teljes körű támogatást. Jelen Gőzerővel folyik a a 45 hektáros terület közművesítése. Négyszáz millió forintos beruházással – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével és az elnyert 200 millió forintos támogatással – valósul meg a terület infrastrukturális fejlesztése, a közművek és az úthálózat kiépítése, vagyis megteremtődnek egy korszerű ipari, logisztikai park megvalósulásának a feltételei. A terület 2011 év végére „fogadóképes”. Magyarközlekedés.hu/LogPortal
Forrás: logisztika-portal.hu
26/56
Fuvarozók és a kisebb üzemanyag-forgalmazók is profitálhatnak 2011. Június 30. Csütörtök A kis és közepes közúti fuvarozók, akik eddig nem rendelkeztek üzemanyagkártyával, is visszaigényelhetik a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójának törvényben meghatározott mértékét a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és az MKB Bank közös üzemanyagkártya konstrukciója segítségével.
Az együttműködés révén az érdekképviselet tagjai kedvezményes banki szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek. Magas költségvonzata miatt a kisebb méretű belföldi üzemanyag-forgalmazók nem képesek önálló üzemanyagkártya kibocsátására. Ezért az úgynevezett fehér kutakon vásárolt kereskedelmi gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére eddig nem nyílt lehetőség, jóllehet, a 20 000 hazai fuvarozó 90 százaléka épp ezt a 70-100 üzemanyagtöltő állomást preferálja. Erre a problémára jelent megoldást a NiT Hungary és az MKB Bank közös üzemanyagkártya konstrukciója. Ennek keretében a NiT Hungary 3400 tagja a testület által kibocsátott üzemanyagkártya, valamint az MKB Bank által kibocsátott üzleti bankkártya együttes használatával visszaigényelheti a fehér kutaknál vásárolt gázolaj jövedéki adójának törvényben meghatározott részét. A konstrukciót a NiT Hungary minden tagja igényelheti a szervezet budapesti és 11 regionális irodájában valamint az MKB Bank 87 fiókot számláló országos hálózatának bármelyikében, az ipartestület által kiállított üzemanyagkártya bemutatásával. Ezen túlmenően az érintett fuvarozók kedvező feltételekkel vehetnek igénybe különböző pénzügyi szolgáltatásokat az MKB banktól: • a konstrukcióhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatáscsomag mellé korlátlan számú pénzforgalmi bankszámla nyitható és vezethető, havi díj megfizetése nélkül; • korlátlan számú MC Unembossed bankkártya bocsátható ki az éves díj megfizetése nélkül abból a célból, hogy a fuvarozó vállalkozó minden gépjárművéhez rendelhessen egy kártyát, a megvett üzemanyag vételárának kiegyenlítéséhez; • korlátlan számú MC Business bankkártya bocsátható ki az éves díj feléért, hogy a vállalkozásnak lehetőség legyen a menet közben, elsődlegesen a külföldi utakon előforduló váratlan, például a gépjármű meghibásodásából adódó költségek ellenőrzött kiegyenlítésére, miközben él a bankkártyákhoz kapcsolódó ingyenes utasbiztosítás kínálta előnyökkel is. A NiT Hungary és az MKB Bank üzemanyagkártya konstrukcióhoz történő csatlakozás a magántulajdonú belföldi üzemanyag-forgalmazók számára is előnyös: • a rendszer révén – az országos hálózattal rendelkező multinacionális cégekhez hasonlóan • a kisebb hazai forgalmazók is becsatlakozhatnak a jövedéki adó visszaigénylési rendszerébe, ami mérsékli az előbbiekkel szembeni versenyhátrányukat; • a konstrukció következtében jelentős forgalomnövekedés érhető el, amely javítja a csatlakozó vállalkozások eredményét.
27/56
Forrás: Tranzit
28/56
Világbirodalom épül - Hogy nyomul Kína külföldön? 2011. Június 30. Csütörtök Repülőteret, vasútállomást építenének kínai cégek Magyarországon, legalábbis a hétvégén bejelentett kínai-magyar megállapodások és az azt követő sajtóhírek szerint. De mit építettek eddig a kínaiak külföldön? Milyen óriás-beruházások köthetőek a szombathelyi cargo-repülőtérrel összefüggésbe hozott Shanghai Construction Group nevéhez? Hogyan finanszírozzák a kínaiak a külföldi infrastruktúra beruházásokat? Miért küldte el a lengyel kormány az egyik legnagyobb kínai építőipari céget?
A hétvégén tett kínai-magyar csúcstalálkozó bejelentései között szerepelt a Magyarországon létesítendő kínai a logisztikai és cargobázis megépítése is. Bár a helyszínnel, a megvalósítás időpontjával kapcsolatban semmilyen részlettel nem lettünk gazdagabbak a nagy kínai-magyar összeborulás után, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter ugyanakkor azt kijelentette, hogy a helyszín kiválasztása még hátra van, de az már biztos, hogy lesz ilyen központ. A kínai cargo-repülőtér és logisztikai bázis évek óta napirenden van Magyarországon és az elmúlt években a felhajtás csak nőtt, amit részben Kína megállíthatatlannak tűnő növekedésével, részben az ingatlanfejlesztési piac drasztikus beszűkülésével magyarázhatunk. A válság miatt munka nélkül maradt ingatlanfejlesztők ugyanis az elmúlt években intenzíven elkezdtek kitörési pontokat keresni. Ezen kitörési pontok közé tartozik a magyarországi cargo-repülőtér és logisztikai központ építésének lehetősége is. Ennek eredményeként valóságos tolongás indult meg a projektért, az elmúlt néhány évben több helyszín (Tököl, Mezőkövesd, stb.), több fejlesztő neve is felmerült a projekttel kapcsolatban. Tovább a ReSourceinfo.hu cikkére.
Forrás: ReSource
29/56
Újabb komoly projekt kapcsán számol velünk az Opel 2011. Június 29. Szerda A szentgotthárdi gyár fejlesztését követően újabb nagy projekt kapcsán ajánlott együttműködést hazánknak az Opel. Orbán Viktor németországi látogatásán Volker Hoff, az autógyár elnökhelyettese azt mondta, hogy az elektromos autók gyártása kapcsán is számolnak Magyarországgal.
Az Opel az elektromos autók gyártásának területén is együttműködést ajánlott Magyarországnak. Ezt a nagy hagyományokkal rendelkező németországi autógyár elnökhelyettese hangsúlyozta azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Opel több más vezetőjével együtt a gyár rüsselsheimi üzemében. Volker Hoff hangsúlyozta, hogy a General Motors európai leányvállalata ezen a területen is szorosabb partnerségre törekszik Magyarországgal. A magyar kormányfő kedden – egynapos németországi látogatásának keretében – előbb Hannoverben a Konrad Adenauer Alapítvány felkérésére tartott előadást a magyar uniós elnökségről, majd a Frankfurt közelében lévő Rüsselsheimben felkereste a közelmúltban mintegy 500 millió eurós magyarországi beruházást elhatározó Opel legnagyobb helyi üzemét. Volker Hoff kijelentette, hogy az Opel rendkívül fontosnak tekinti együttműködését Magyarországgal. Ennek kapcsán emlékeztetett az elhatározott szentgotthárdi beruházásra. Hangsúlyozta, hogy az üzem a világ legkorszerűbb motorgyára lesz, ahol az Opel három különböző motorcsaládot gyárt majd, benzin- és dieselmotorokat egyaránt. "Mindez jelzi, hogy az Opel nagyra becsüli a magyarországi termelési helyszínt, amelynek a jövő szempontjából rendkívül nagy jelentősége van" – jelentette ki a több mint százéves múltra visszatekintő gyár németországi alelnöke. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Opellel való együttműködést Magyarország a termelés mellett az oktatás területére is ki akarja terjeszteni. Kijelentette, hogy ez rendkívül fontos Magyarország számára, megfogalmazása szerint alapvető magyar érdek. Az újságírókat tájékoztatta arról, hogy az Opel vezetőinek bemutatta a magyar felsőoktatás átalakítására vonatkozó terveket. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Magyarországon a felsőoktatás a jövőben a mérnökképzés felé fog elmozdulni. "Magyarország készen áll az együttműködésre ezen a téren" – jelentette ki a kormányfő, utalva arra is, hogy Magyarországon a szakképzés rendszere a következő tanévtől új szerkezetben indul meg, mégpedig olyan szerkezetben, amely mindenben hasonlít a német szakképzésre. Orbán Viktor az Opel vezetőit tájékoztatta arról is, hogy Magyarország olyan nemzetstratégiával rendelkezik, amely lehetővé teszi a stabil, hosszú távú tervezést. A stratégia középpontjában az áll, hogy Magyarország termelési központtá alakul – hangsúlyozta a miniszterelnök, jelezve, hogy a magyar érdekeket ez szolgálja leginkább. "Ezért minél több gyárat, illetve gyártelepet szeretnénk Magyarországra hozni, illetve ilyeneket fejleszteni" – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Magyarországnak hosszú távú együttműködést kell kialakítania a világ nagyvállalataival. Szövetségeket kell építeni nagy nemzetközi cégekkel is – jelentette ki a kormányfő, ezek egyikeként nevezve meg az Opelt. Utalt a szentgotthárdi beruházásra, hozzátéve: magyar remények szerint ezt a beruházást újabbak fogják követni. A stratégiai együttműködés részeként említette azt is, hogy Magyarország teljesen új technológiai termékeket ismerhet meg, és később gyártásukban is közreműködhet majd. "Azért is jöttünk ide, hogy kifürkésszük a jövőt" – fogalmazott a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak is új technológiákra van szüksége. Az elektromos autók teljesen új dimenziót nyitnak az európai iparban – emelte ki. A látogatás részeként a magyar
30/56
miniszterelnök rövid próbautat tett az Opel novemberben piacra kerülő új elektromos autójával, az Opel Amperával.
Forrás: Mfor.hu
31/56
Már 3000 leigazolt gépkocsivezető 2011. Június 29. Szerda A multinacionális nagyvállalatok, gyártók és logisztikai cégek minden évben jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni a közúti szállítmányaik ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A nemzetközi Sofőr Azonosító Adatbázis hatékony eszköznek bizonyul a megelőzésben, a rendszer tagjainak létszáma 2011 nyarán elérte a háromezret.
A szervezett bűnözés több százmillió Eurós veszteségeket okoz a nagy értékű és márkás termékek gyártóinak, forgalmazóinak, amelyet végső soron a fogyasztóknak kell megfizetniük. Még a legmodernebb biztonsági eszközök és technológiák sem képesek hatékony választ adni erre a problémára, hiszen nincs olyan szerkezet, amely megelőzhet egy bűncselekményt. A néhány éve elindított Driver Identification Database (DIDb) volt az első olyan megoldás, amely áttörést ért el a logisztikabiztonság eme területén. A DIDb rendszerbe sikeresen regisztrált gépkocsivezetők létszáma 2011 júniusára elérte a háromezret. A zárt adatbázisba kizárólag a tiszta előélettel rendelkező és megbízható sofőrök kerülhetnek be: előbbit önkéntes alapon a hatóságok segítségével, utóbbit pedig folyamatosan, a munkavégzésük során bizonyíthatják be. A DIDb minősítés igazi értéket jelent a logisztikában, amelynek gyümölcsét már olyan multinacionális vállalatok élvezik, mint a Samsung, a Nokia, a Blackberry, a TNT, a DHL, a Maltacourt, a Kuehne Nagel, a Schenker, a JABIL vagy a Flextronics. Egyed Orsolya Laura, a SECTRAN hazai operációjáért felelős vezetője elmondta: „Mostanra már a gépkocsivezetők maguk is felismerték a DIDb-ben rejlő lehetőségeket, hiszen a sikeres regisztrációt követően állandó és biztos megbízásokhoz juthatnak olyan nagyvállalatoknál, amelyek egész évben jelentős mennyiségű árut fuvaroztatnak a közutakon.” A szállítmányozás – a multinacionális cégek működéséből adódóan is – nem ismer határokat. A kelet és közép-európai sofőrök mellett egyre többen kérik a felvételt az Unió nyugati országaiból is. A SECTRAN adatbázisa így magyar, szlovák, román, lengyel, szerb, horvát, bolgár gépkocsivezetők mellett holland, német, francia és spanyol nemzetiségűeket is jegyez. Az online és zárt rendszer – állampolgárságtól függetlenül – állandó felügyeletet és folyamatos minősítést is végez, így a DIDb tagság az egész kontinensen jelentős visszatartó erőt is képvisel. A Driver Identification Database megközelítésére és a problémára adott válaszára nagy szükség van a logisztikabiztonság, a közúti szállítmányozás területén. A megbízható és becsületes gépkocsivezetőnek nincs alternatívája, legyen szó bármilyen modern biztonsági rendszerről. A bűnmegelőzés kulcsa az ellátási lánc ebben a fázisában az emberi tényező.
Forrás: Telegraph Hill Communications
32/56
Szolgáltatóházat épít az Indotek Békásmegyeren 2011. Június 29. Szerda Békásmegyer hegy felőli oldalán, a lakótelep szívében épít szolgáltatóházat az Indotek Grouphoz tartozó Amadora Real Estate Kft. – jelentette be Jellinek Dániel, a társaság vezetője. Az ezer négyzetméter alapterületű, földszintes épületben az üzletméretek 23 és 77 négyzetméter közöttiek lesznek, de ezek mellett egy nagyobb, 256 négyzetméteres helységet is kialakítanak.
Az ötletgazdák elképzelése szerint az Amadora Szolgáltató Udvarban a lakótelepen eddig elérhetetlen szolgáltatások és a helyi vállalkozások lelhetnek otthonra. A komplexumhoz egy harminc férőhelyes gépkocsiparkoló is rendelkezésre áll majd. Az ingatlanok megvásárlásához az Indotek Grouphoz tartozó Indotek Lízing Zrt. nyújt kedvezményes konstrukciókat. Pluszszolgáltatásként a bérlők az Indotek szakértőinek ingyenes segítségével vehetnek részt kis-és középvállalkozások számára kiírt uniós pályázatokon. A 100 milliós költségű beruházás szeptemberben indul, az épület átadására 2012 márciusában kerül sor.
Forrás: Gold Communications
33/56
Olcsóbb lesz a parkolás Keszthelyen 2011. Június 29. Szerda Jelentősen csökkentette a parkolás díjait a belvárosi övezetben a keszthelyi képviselőtestület a júniusi soros ülésen. A változtatást a Belvárosi Kereskedők Egyesülete kezdeményezte.
Átlagosan 15-30 százalékkal csökkennek a pakolási díjak július elsejétől Keszthelyen. Kiemelt díjövezetben szezonban 320 helyett 240 forintért, szezonon kívül 300 helyett mindössze 200 forintért lehet várakozni. Az I. díjövezetben is kevesebbet kell fizetni: szezonban az eddigi 240 helyett 200, szezonon kívül 180 helyett 160 forint az egyórai parkolás ára. Emellett a belvárosi, P1-es megjelölésű piaci tömbparkolóban a várakozás első óráját továbbra is ingyenesen biztosítja a város. A II. díjövezet amúgy is jóval kedvezőbb árai nem változtak. A belvárosi kereskedők beadványukban ennél alacsonyabb díjakat, valamint a parkolási rendszer szezonon kívüli teljes megszüntetését kérték. Ruzsics Ferenc polgármester az ülésen elmondta: a parkolási rendszer fontos forgalomszabályozási célokat is szolgál, ezért a díjak további csökkentése már ellenkező irányba, a kereskedők érdekei ellen hatna, hiszen túl olcsó (vagy ingyenes) várakozási lehetőség mellett már korán reggel egész napra megtelnének a belvárosi parkolóhelyek, és pont az a vásárlóréteg nem tudna megállni a központban, akik becsalogatását a díjcsökkentéstől remélik a kereskedők. Vozár Péterné, a városrész önkormányzati képviselője és a Belvárosi Kereskedők Egyesületének pártoló tagja üdvözölte a döntést, mely szerinte felelős, átgondolt, és mindkét fél érdekeit egyformán figyelembe veszi. Ezzel a döntésével a keszthelyi városvezetés újabb gesztust gyakorolt a belvárosi kereskedők felé. Mint ismeretes, az önkormányzat anyagilag támogatja a kereskedők egyesületének sétálóutcai rendezvényeit, és korábban is ingyenessé tette egyes hétvégéken, illetve több éve már a teljes adventi időszakban a parkolást. A mostani változtatás nagyságrendileg 9 millió forintos éves bevételkiesést jelent a város számára.
Forrás: Parkonet.com
34/56
Javulhat a parkolás a belvárosban, újra napirenden a Kossuth téri mélygarázs 2011. Június 28. Kedd Az állam építené meg a Kossuth tér alá tervezett mélygarázst. A beruházást tavaly Rogán Antal belvárosi polgármester javaslatára vették le a napirendről.
A fővárosi önkormányzat helyett az állam építené meg a Kossuth téri mélygarázst. A projekt átadásának részleteiről nem esett szó, mintahogy a beruházáshoz készült dokumentáció átadásának feltételeiről, a költségek megtérítéséről sem kaptak tájékoztatás a képviselők a gazdasági bizottság mai ülésén - mondta a Népszabadságnak Tüttő Kata, a testület szocialista tagja. A beruházás átadásáról a Parking Kft tavalyi évről szóló üzleti beszámolójának tárgyalásakor esett szó, mivel a cég 155 millió forintos értékveszteséget könyvelt el a projekt meghiúsulására hivatkozva. Mint ismeretes a Kossuth téri mélygarázs építésének elhalasztásáról tavaly májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés Rogán Antal V. kerüelti polgármester javaslatára. A belváros első embere úgy vélte, az adott gazdasági helyzetben nem építhető négymilliárd forintért egy olyan mélygarázs, amit csak a képviselők, illetve a Parlament személyzete használhat. Sürgette viszont a Kossuth tér felszíni rendezését, amiről már korábban születtek tervek, ráadásul a költségvetésben elkülönített pénz van a beruházásra. A munkálatokkal az uniós elnökségre el kellett volna készülni. A polgármesteri tiltakozásnál is erősebb érv volt a halasztás mellett, hogy belvárosi önkormányzat nem adta ki az építési engedélyt, mondván az ellentétes a zöld területekre vonatkozó rendelkezéssel. A Kossuth Lajos téren 27 fát kellene kivágni a mélygarázs miatt, amit indokolatlanul soknak tart a hivatal. Ugyan a Parking Kft. vállalta, hogy ennél sokkal több fát telepít, de nem a kerületben, hanem Óbudán. A Parking továbbra is állította: a Kossuth téri mélygarázsra nagy szükség van, hogy az Országház előtti teret ne csúfítsák el parkoló gépjárművek. A nemzetbiztonsági beszerzési eljáráson győztes Parking Kft. a már elkészült szakértői tanulmányok, tervek birtokában idén nyáron kezdett volna neki a Kossuth tér megújításának. A főváros nagy értékű beruházásait vizsgáló bizottság elnöke Bagdy Gábor - jelenlegi főpolgármester-helyettes - akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi tulajdonban lévő Parking Kft. 270 millió forintot költött a beruházás előkészítésére "adósságból", miközben ez nem is szerepelt az üzleti tervében. Kiemelte, hogy a kft. a főváros gazdasági bizottságától sem kért jóváhagyást erre a tevékenységre. Ráadásul az Országgyűlés hivatala sem jelezte, hogy szüksége lenne a parkolóra. Véleménye szerint a beruházás úgy indult meg, hogy semmiféle érdemi, racionális döntés nem húzódott meg mögötte.A projekt előkészítése során a beruházással kapcsolatban gazdasági, műszaki elemzés sem készült. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a beruházás átgondolatlansága és előkészítetlensége már előrevetítette a kudarcot. A főváros gazdasági bizottsága mai ülésén a mélygarázs beruházástól függetlenül elfogadta a Parking Kft. tavalyi évről szóló üzleti beszámolóját, de arra kérte a cég képviselőit, hogy egy későbbi ülésre készítsenek egy újabb, bevételeket és költségeket egymás mellett feltüntető jelentést, amelyből a jelenleginél világosabban kirajzolódik, hogy mire fizet a főváros jelentős közszolgáltai díjat a parkolási társaságnak. A számokra már csak azért is kiváncsiak, mivel a bevételek jelentősen elmaradtak az üzleti tervben prognosztizálttól. Ezenfelül a cég egy részének
35/56
BKK-ba történő beolvadása miatt egyre nehezebben követhető a parkolási bevételek felhasználása.
Forrás: Parkonet.com
36/56
Jön a chipkártyás parkolás Pécsen! 2011. Június 28. Kedd Perc alapú kártyás fizetés válthatja fel két-három év alatt a parkolóautomatákat Pécsen; a város november elsejétől veszi saját kezébe a rendszer üzemeltetését.
A pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén elfogatott határozatában utasította a városüzemeltetési feladatokkal megbízott Biokom Kft. ügyvezetőjét, hogy dolgozza ki a pécsi parkolási rendszer működtetési feltételeit. Az üzemeltető váltással a városvezetés az ügyfélbarát, minőségi szolgáltatás mellett a város zsúfoltságának csökkentését szeretné elérni. A színvonal javítását egyebek mellett a jelenlegi érmés parkolóautomaták leváltásával kívánja elérni az önkormányzat. A tervek szerint fokozatosan, két-három év alatt állnának át arra a magas frekvencián működő technológiára, amely képes a kártya, az azt leolvasó eszköz, valamint a mobiltelefonok közötti kommunikációra. A rendszer előnye, hogy perc alapú fizetést tesz lehetővé. Ilyen elven működik a fizetésre is alkalmas, már rendszerben lévő pécsi Tüke kártya, így elképzelhető, hogy ezt teszik alkalmassá a célra. Az új rendszerrel szembeni elvárás a parkolási zónák felülvizsgálata is az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében megvalósult új intézmények miatt. Az alapvetően hulladékgazdálkodással foglalkozó önkormányzati tulajdonú Biokom Kft. november elsejétől veszi át parkoltatást, miután lejár a feladatot jelenleg ellátó Gámán Kft.-vel kötött tízéves szerződés. A városvezetés várakozásai szerint Pécs bevételei több százmillió forinttal nőnek a rendszer átvételével.
Forrás: Parkonet.com
37/56
Retail hírek 2011 26. hét
38/56
Vállalkozói ingatlanvásárlást támogat Nagykanizsa önkormányzata 2011. Július 01. Péntek Az eddig is létező, munkahelyteremtésre szolgáló támogatás mellett vállalkozások ingatlanvásárlását is támogatja Nagykanizsa önkormányzata - közölte a közgyűlés döntéseit ismertető pénteki sajtótájékoztatóján a város polgármestere.
Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) a csütörtöki rendeletmódosítás kapcsán kifejtette: az eddigi munkahelyteremtő beruházásokat ösztönző támogatási elemeket kiegészíti az új, ingatlanok vásárlását szolgáló támogatási forma. Azok a vállalkozások pályázhatnak erre, amelyek önkormányzati ingatlant vásárolnának, és vállalják, hogy két éven belül legalább 50 millió forint értékű beruházást valósítanak meg, és legalább öt embert egy éven át foglalkoztatnak. Az ingatlanvásárlási támogatás a beruházás értékétől és a foglalkoztatottak létszámától függ, akár 70 százalékos engedményt is lehetővé tesz, ez utóbbit 500 millió forintos beruházás és száznál több új munkahely létrehozása esetén vehetik igénybe a jelentkezők. Tárgyalások most is folynak kisebb és közepes méretű cégek esetleges letelepüléséről - tette hozzá. A polgármester az MTI kérdésére elmondta: a nagykanizsai ipari parkban 25-30 hektár értékesíthető területe van még a városnak, de nemcsak ezek megvásárlására, hanem a városon belül lévő telkek, beépített ingatlanok megvételére is lehetőség nyílik. Példaként említette, hogy egy informatikai cég vagy egy call center akár nagyobb családi ház méretű ingatlanban is működhet, s ezek ugyanúgy pályázhatnak ingatlanvásárlási támogatásra.
Forrás: MTI
39/56
Új vezetői kinevezés a CB Richard Ellis közép-kelet-európai régiójában 2011. Június 29. Szerda A CB Richard Ellis (CBRE) ma bejelentette, hogy Graham MacMillant az értékbecslési szolgáltatások közép-kelet-európai igazgatójává és koordinátorává nevezi ki.
Graham MacMillan folytatja jelenlegi munkáját, mint a budapesti iroda értékbecslési vezetője, de munkája kiegészül a CBRE közép-kelet-európai értékbecslési részlegeinek koordinációjával. Az új igazgató lesz a kapcsolattartó a CBRE régióban tevékenykedő ügyfelei felé, illetve a cégcsoport más európai és nemzetközi értékbecslési részlegeivel is együttműködik. Graham MacMillan elsősorban a határokon átnyúló értékbecslési projektekkel foglalkozik majd, köztük jelentős portfóliókkal és régiós banki ügyfelekkel, biztosítva a szolgáltatási színvonal és a szemléletmód következetességét az egyre növekedő számú régiós értékbecslési ügyletben. „Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban az ingatlanpiac gyors ütemben fejlődik, a befektetők és a fejlesztők egyre több esetben támaszkodnak tanácsadókra, főként azért, hogy egyszerre több piacot is elérjenek. Graham kinevezésével biztosítjuk, hogy ügyfeleink igényeit professzionálisabb szinten szolgáljuk ki.” – nyilatkozta Andreas Ridder, a CBRE közép-kelet-európai elnöke. A Skóciából származó Graham MacMillan 2008 júniusában csatlakozott a CBRE magyarországi csapatához, mint vezető értékbecslő, és 2009 júniusában nevezték ki az értékbecslési részleg vezetőjévé. Graham egyedi eszközök, portfóliók és fejlesztések értékbecslését végzi minden piaci szektorban, kölcsönügyletekhez, felvásárlásokhoz és belső audit céljából egyaránt, illetve az ügyfelek régiós ingatlan-portfóliójának negyedévente, félévente és évente esedékes értékbecslésének koordinációját is ellátja. A magyarországi munkája mellett határokon átnyúló értékbecslést is végez Románia, Szlovákia, Bulgária és Szerbia esetében. Mielőtt a CBRE-hez csatlakozott volna, az Allied Surveyors, Scotland társigazgatójaként dolgozott, korábban pedig a Grampian Assessors kötelékében volt. Graham MacMillan Glasgow-ban tanult, 2000 júniusában szerzett diplomát az ingatlan-menedzsment és fejlesztés területén, illetve a RICS „Assessment of Professional Competence” elvégzésével 2003-ban tagja lett a Királyi Okleveles Ingatlanszakértők Társaságának (MRICS).
Forrás: CBRE
40/56
Megállítják a diszkontokat: bajban a Lidl, a Penny, az Aldi? 2011. Június 27. Hétfő Az Országgyűlés ideiglenes plázastoppal állítaná meg a diszkontláncok, hipermarketek és bevásárlóközpontok térnyerését. Milyen hatásokkal járhat a tervezett építési moratórium? Valóban túl liberális a jelenlegi magyar szabályozás?
Mit szól a tervezett moratóriumhoz az ingatlanos lobbi? A Portfolio.hu elemzése annak járt utána, ki jár jól, és ki jár rosszul az építési tiltással, milyen folyamatok zajlanak jelenleg a kiskereskedelmi piacon. Egyáltalán épülnek még plázák Magyarországon, vagy tényleg csak a diszkontláncok nyomulnak?
Lapértesülések szerint a Fidesz is támogatná az LMP plázastop ötletét. A Magyar Nemzetnek nemrég a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja, Bányai Gábor azt nyilatkozta, hogy még az év végére megszülethet a jogszabály, mely alapján 2012-ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére adhatnának engedélyt. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a plázastop meddig lenne érvényben. Az LMP eredeti célja a moratóriummal az, hogy a moratórium időszaka alatt a kormány az új kereskedelmi központok létesítése kapcsán dolgozzon ki a mostaninál átgondoltabb, szigorúbb, közösségi alapú szabályozást, és addig is állítsa le az ilyen létesítmények engedélyezését.
Kik járnának jól a plázastoppal? Bár nem tudni pontosan, hogy a tiltás valóban ideiglenes vagy hosszú távú terv lenne -e, az mindenesetre logikusnak tűnik, hogy az építési korlátozás és egy későbbi esetleges szigorúbb szabályozási környezet elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvezne, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás. A bevásárlóközpontoknak minden típusa (klasszikus pláza, outlet center, stb.) beleesik ugyanis a 400 vagy 800 négyzetméternél nagyobb kategóriába, tehát a törvényjavaslat értelmében új projektek nem kaphatnának építési engedélyt a moratórium időszaka alatt. A magyarországi bevásárlóközpontok (plázák) építési hulláma alapvetően a vége felé közelít. A Portfolio.hu elemzése szerint azt nagy bátorság lenne határozottan kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban legfeljebb néhány bevásárlóközpont építése esélyes Magyarországon. A válság kitörése óta eltelt időszakban három bevásárlóközpontot adtak át Budapesten: az újbudai Allee-t (2009), a józsefvárosi Corvin Bevásárlóközpontot (2010) és a Blaha Lujza téren lévő Európeumot (2011). Jelenleg fejlesztés alatt van és a tervek szerint még az idei évben átadják a Váci1-et és a KÖKI Terminált. A vidéki piac még ennyire sem aktív: a szegedi Árkád (2011 ősze) mellett nem várható új bevásárlóközpont átadása 2011-2012-ben. A plázastop (illetve egy későbbi szigorú szabályozási környezet) esetleges megvalósulásával értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi ingatlanok értékét.
41/56
Megfékezni a diszkontláncokat Az LMP javaslata az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtaná, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 400, ill. 800 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. A diszkontlánokc Magyarországon agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Válság ide vagy oda, 2010-ben mindkét német óriás növelni tudta az árbevételét 2009-hez képest: a Lidl 191,2 milliárdról 221 milliárdra, az Aldi 49,1 milliárdról 52,6 milliárdra bővült.
Auchan: kisebb boltokat nyitnának Dominique Docoux, az Auchan vezérigazgatója a kormányzati kommunikációban egyre intenzívebben szereplő plázastop ötletével kapcsolatban a Pénzcentrum.hu kérdésére elmondta: a hatályos jogszabályokat elfogadják és tiszteletben tartják, de az új üzletek kialakításánál a jelenlegi fogyasztási szokások alakulását tudják figyelembe venni, a magyar vevők pedig inkább a lakóhelyhez közeli boltokat részesítik előnyben. A vezérigazgató a hipermarketet jól működő modellnek tartja, de - mint elmondta- a lakóhelyhez közelebb eső, kisebb boltok nyitását is fontolgatják. A három diszkontlánc közül az Aldi jelenleg elsősorban a fővárosi piacra fókuszál. A Lidl terjeszkedése valamivel nehézkesebb mint a versenytársaké, mert kizárólag saját fejlesztésű üzletekbe költözik, ami némiképp lassítja az expanziót. A diszkontláncok üzletei minden esetben meghaladják a 800 négyzetméteres területet és sajátos üzleti modelljükből fakadóan nem is tudnák 400 vagy 800 négyzetméter alá szorítani. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban. A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál (Tesco Expressz), és ezen üzleteik mérete jellemzően nem éri el a 800 négyzetmétert, így ezek építése csak a 100 ezernél kisebb településeken ütközne a plázastopba. Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően 500-600 négyzetméteres eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop a nagyobb településeken nem érintené őket (bár ilyen üzletből Magyarországon 2006 óta csupán négy nyitott meg, tehát expanziós hullámról nem igazán beszélhetünk). Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével. Az élelmiszerláncok közül emellett a nyertesek vélhetően a magyar láncok, így a CBA és a Coop lehetnek, hiszen ezeknek az üzleteik jellemzően nem érik el a 400, ill. 800 négyzetméteres határt. Az Indexnek adott nyilatkozatában Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője üdvözölte is a tervezet ötletét, bár azt fontosnak tartotta, hogy a moratórium rövid ideig tartson, és inkább "a korrekt szabályozás" feltételeit dolgozzák ki gyorsan. Szerinte "a hazai piacra nemzetközi viszonylatban is nagyon szabályozatlanul engedték rá a tőkeerős multinacionális kereskedőcégeket, így kis területen is hatalmas koncentrációt értek el, túltelítve a szektort." Az élelmiszerláncok mellett nem szabad elfeledkeznünk a tematikus áruházakról (műszaki áruházak, sportboltok, bútorláncok, stb.) sem. Bár a válság óta az ilyen típusú láncok terjeszkedése szinte befagyott, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a piac legerősebb szereplői (Euronics, Ikea, Jysk, Decathlon, stb.) középtávon terveznek további magyarországi expanziót. Ezeknek az
42/56
üzleteknek az alapterülete a legtöbb esetben meghaladja a 400, ill. a 800 négyzetmétert.
Forrás: Pénzcentrum.hu
43/56
Befellegzett a plázáknak: mi épülhet utánuk? 2011. Június 27. Hétfő A belvárost megóvná, a fejlesztési ötleteket egyedi döntések alapján javasolja elbírálni, a Dunát sokkal jobban kihasználná, és bevonná a városi szövetbe, a város képét befolyásoló adminisztrációs döntéseket pedig központosítaná Kerekes György, Budapest Főváros Önkormányzat Városépítészeti Főosztályának főosztályvezetője, aki a központosítási folyamatoknak köszönhetően jelenleg a főépítészi feladatköröket is ellátja.
Az általa vezetett csapat jelenleg Budapest új városfejlesztési koncepcióján dolgozik, mely egy új jövőkép mellett hosszú távon befolyásolhatja majd a főváros fejlődését, arculatát. Interjú. Portfolio.hu: Annak a főváros jövőjét meghatározó stratégiának a kialakítása, amelyről Tarlós István főpolgármester is beszélt korábban, önökhöz tartozik? Kerekes György: Igen, ez a mi feladatunk. Amikor kineveztek a mostani posztomra, vázoltam, hogy elsősorban új településfejlesztési koncepciót és ahhoz tartozó stratégiai rendszert szeretnék kidolgozni. Ezt a munkát már megkezdtük. A lényege az, hogy kidolgozzuk azokat a legfontosabb célokat, amelyek a város fejlesztése szempontjából az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Ez a településfejlesztési koncepció gyakorlatilag a célok és a célok megvalósításához szükséges feladatok gyűjteménye, szakági részletekre bontva. Egyaránt vannak célok a közműfejlesztésben, a közlekedésfejlesztésben, az energetikában, a humán ellátásban, a környezetvédelemben, a városrendezésben, az értékvédelemben, a kultúrában, a sportban, a gazdaságban vagy akár a lakosság és a főváros vezetése közötti kommunikációban. A városfejlesztési koncepció készítése egy nagyon alapos adatfeltárással elindult, a lényege az, hogy az említett témakörökben igyekszünk minden meglévő adatot, elképzelést összegyűjteni, ezeket összevetni azokkal a vágyakkal, elképzelésekkel, amelyek Budapest lakossága, a civil szervezetek részéről megjelennek, hogy lássuk: Budapest jelenlegi helyzete hogyan illeszkedik az elképzelésekhez. Természetesen azt nem ígérem, hogy mindenre tökéletes megoldást fogunk találni, de szeretnénk teljesen feldolgozni azokat a célokat és a hozzájuk tartozó feladatokat, amelyek közép- és hosszú távon a fejlődés irányát jelölik ki. A végső cél hogy Budapest jól élhető város legyen. P.: Vannak-e már konkrét kijelölt célok, amelyek révén javulhat Budapest karaktere? K.Gy.: Célokat csak akkor fogunk tudni mondani, ha elkészült az adatfelvétel és az adatok értékelése. Arra is kíváncsiak vagyunk például, hogy mi Budapest demográfiai trendje. Nem mindegy, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben a lakosság csökkenésével vagy növekedésével kell-e számolnunk. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjunk adni, meg kell vizsgálnunk az utóbbi évtizedek demográfiai változásait. Eddigi ismereteink szerint az előző harmincéves időszak az utóbbi két-három év kivételével - leginkább a főváros lakosságának csökkenéséről szólt, ugyanakkor bizonyos beavatkozásokkal képesek lehetünk megfordítani ezt a trendet. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy a napi szinten az agglomerációból Budapestre gépjárművekkel ingázók közlekedése miatt jelentősen megnőtt a város forgalma, annak valamennyi kedvezőtlen következményével együtt. Intenzifikálni szeretnénk a városi területeket, ami nem azt jelenti, hogy felhőkarcolókat akarunk építeni, hanem hogy intenzívebbé kívánjuk tenni a nagy kiterjedésű családi házas övezeteket és bizonyos belső, városias területeket is. Emellett szeretnénk elérni, hogy visszavonzzuk a lakosságot Budapest területére. Olyan helyzetet kívánunk teremteni, hogy érdemes legyen a városban lakni. Ezzel pedig az ingázás mellett a környezetszennyezés is csökken fog. Ugyanide tartozik, hogy ha meg tudjuk állapítani, hogy a munkahelyi területek ma hol helyezkednek el, annak alapján körvonalazni tudjuk, hogy hol lenne jó koncentrálni őket. A munkahelyek helyenkénti centralizálásával pedig végeredményben a munka- és lakóhely közötti
44/56
utazási időt tudjuk csökkenteni. Kollégáimmal régóta foglalkozunk Budapesttel, mégis naponta érnek meglepetések az adatok begyűjtése során. Számtalan olyan dologgal találkozunk, amire nem is gondoltunk volna. P.: Budapest tehát ilyen tekintetben ismeretlen város? K.Gy.: Azt nem mondanám. De a részletekben nagyon sok érdekesség bújik meg, és amikor elkezdjük kibontani az adatokat, rájövünk arra, hogy mi bizonyos prekoncepcióval kezdjük a tervezést. Értékalapú fejlesztést szeretnénk kidolgozni, ami természetesen aprólékos munka, mert rengeteg adatot kell összegyűjteni, ütköztetni egymással, értékelni és megvizsgálni, hogy a lakosság vágyainak, igényeinek a jelenlegi helyzet mennyire és milyen módon felel meg. A 2003-as utolsó városfejlesztési koncepció kidolgozása óta eltelt időben sok minden történt. Közbejött egy világgazdasági válság, sok minden nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Úgy gondolom, eljött az ideje annak, hogy egy kicsit új szemlélettel értékeljük újra a város jellegét, értékét, karakterét, és próbáljunk meg ezekre az adottságokra építeni. P.: Mikorra készülhet el ez az átvilágítás? K.Gy.: A koncepciókészítés első fázisát, az adat- és információgyűjtést szeptember közepére-végére szeretnénk lezárni, illetve előterjeszteni a közgyűlés elé. A mi feladatunk most az, hogy a legszélesebb körű munkát végezzük el, a legszélesebb körben dolgozzuk ki a lehetséges változatokat, hogy ebből tényleg olyan döntéssorozat szülessen, amely elősegíti Budapest fejlődését. P.: Ön személyesen milyen fejlesztéseket valósítana meg a városban? K.Gy.: Szándékosan nem mondok konkrétumokat. Konkrét tervekből Dunát lehetne rekeszteni. Ha bármelyikbe belemennék, csak szubjektív véleményt mondhatnék, abból pedig rengeteg van. Nem én akarom eldönteni a város sorsát, a döntés a várospolitikusok feladata, természetesen a szakmai előkészítés alapján. Én nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy egy személyben döntsek fejlesztési kérdésekben, mondják meg a tények, hogy szükség van-e például gyalogoshídra, vagy sem. Mondhatom, hogy van rá szükség, de erre valaki megkérdezheti, hogy mégis akkor hol legyen; rámutathatok a térképen, hogy ott lenne jó, de ha megkérdezik, hogy miért pont ott, akkor még harminchárom helyet lehetne mondani, hogy még ott is kellene, még ott is jó lenne. Magánemberként persze én is ugyanazokat a fejlesztéseket, célokat említeném, mint bárki az utcán: legyen egészségesebb a levegő, tisztább a környezet, rendezettebb a város, jobb a közlekedés, több zöldterület, több rekreációs terület, érezzék az emberek jól magukat, legyen elég bicikliút stb. Érdekes kérdés például, hogy legyen-e több bevásárlóközpont. Mit preferálnak ma a városlakók? Évtizedekkel ezelőtt a világban elindult a bevásárlóközpontok építésének divatja. Ezek a típusú funkciók a hagyományos fórumokat helyettesítik, ugyanakkor egyfajta fogyasztói igényt elégítenek ki. Ha többek között az urbanista szakma ki tud találni olyan lehetőséget, amely a bevásárlóközpontok kínálatánál jobbat képes nyújtani, akkor azok fognak érvényesülni. Én a kis üzleteket szeretem, ahol például név szerint ismerem a hentest, megkérdezhetem tőle, hogy személy szerint nekem mit ajánl. Biztos vagyok benne, hogy a hagyományos vásárlási szokások sokkal jobb emberi kapcsolatokat is eredményeztek. Ez a téma sokkal messzebbre vezet, mint amit mi városrendezésen értünk, ugyanakkor feltétlenül a városrendezés kérdése is, mert a társadalmi kohézió erősítésében nagy szerepe van a jó hagyományokhoz való visszatérésnek. Azt, hogy Budapesten nem fog több bevásárlóközpont épülni, nem jelenteném ki, mert ez nem az én döntésemen múlik, de véleményem szerint ez a fajta kereskedelmi szolgáltatási forma már leszálló ágban van. Egy újfajta struktúra azonban ki fog alakulni, amiben nekünk abban a tekintetben van jelentős szerepünk, hogy meghatározzuk, mit fogunk kezdeni például a történelmi belvárosokkal. Soha ne forduljon elő, hogy egy történelmi belvárosba beépítenek egy bevásárlóközpontot, még akkor sem, ha ez egy hagyományos épületben jönne létre, mert ennek rendkívül kedvezőtlen következményei lennének. A mi feladatunk az, hogy eszközeink segítségével megőrizzük a történelmi város hangulatát, a funkcióját, a felépítését, a megjelenését. Fontosnak tartom, hogy a
45/56
történelmi városrészek biztosítsanak olyan hangulatot, harmóniát az ott lakóknak és az oda látogatóknak, amelyben mindenki jól érezheti magát. P.: A Budapest szíve program beleillik ebbe a koncepcióba? K.Gy.: Igen, ez egy nagyon fontos lépése volt a belvárosi revitalizációnak és rehabilitációnak, ennek a folytatása szükséges. P.: Mik a most alakulóban lévő szabályozási rendszer legfontosabb elemei? K.Gy.: Azt akarjuk, hogy a szabályozás három kritériumnak feleljen meg. Először is legyen egyszerű és átlátható, mindenki számára érthető. Másodszor: legyen rugalmas és megengedő olyan helyzetekben, amikor nincs és nem is szükséges tökéletesen és konkrétan meghatározni egy terület jövendőbeli felhasználását. Harmadrészt pedig legyen rettenetesen szigorú olyan helyzetekben, amikor a város karakterének, értékeinek védelméről van szó. Amennyiben a rendszer így tud működni, akkor nem következhet be olyan eset, hogy jön egy fejlesztő, aki például egy futballpálya területén szeretne bevásárlóközpontot építeni, mire a helyi polgármester bizonyos feltételek mellett támogatja a beruházói igényt, de ezzel helyi értékeket áldoz fel. A megtörtént példa szerint menet közben kiderült, hogy a befektetőt mégsem érdekli a terület, de hamarosan jött egy másik fejlesztő, aki ugyanott lakóterületet szeretett volna létrehozni. A válasz ugyanaz, rendben, csak csináltasson egy tervet, és így tovább. Ennek a logikátlan és pazarló szokásnak véget szeretnénk vetni. Olyan terület-felhasználási és szabályozási rendszert kívánunk létrehozni, amelynek eredményeképpen a város vezetése mintegy "menüt" állít össze a befektetők, fejlesztők számára, olyan menüt, amelyből választani lehet. A jövőben a főváros mondja meg, hogy hol milyen funkciót szeretne látni, és a fejlesztések csak akkor valósulhatnak meg, ha a befektetők elfogadják a város érdekei alapján kínált lehetőségeket. Ez a rendszer egy kicsit más, mint amit most gyakorolunk, de bízom abban, hogy el lehet jutni idáig. Ehhez az kell, hogy alapos, áttekinthető, egyszerű és mindenki számára érthető fejlesztési koncepció és szabályozási rendszer alakuljon ki. P.: Maga a városfejlesztési koncepció mikor készülhet el? K.Gy.: 2012 nyarának végére tervezzük az előterjesztést. A határidő betartása persze nemcsak tőlünk függ, elég sok egyeztetési eljárás van menetközben, és ha ezek elhúzódnak, akkor nyilván elhúzódik a tervezési idő is. De fontosnak tartjuk a határidő betartását, mert a városnak szüksége van a fejlesztési célok megismerésére, és a várospolitikusoknak szükségük van arra, hogy lássák: milyen feladatok hogyan követik egymást, és ezeknek milyen költségvetési igényük lesz. P.: Amíg ez az új koncepció nem születik meg, mi a város stratégiája a leendő - nem túl nagyszámú - fejlesztéssel kapcsolatban? K.Gy.: Fejlesztési moratórium nincs és nem is lesz, sőt azt kell mondanom, hogy azt szeretnénk, ha egyezségre tudnánk jutni a befektetőkkel. Úgy látom, hogy ma sem az állam, sem az önkormányzat nem rendelkezik olyan, nagy léptékű fejlesztésekre alkalmas forrásokkal, amelyekkel alapvetően meg lehetne változtatni a jelenlegi helyzetet. Ezért preferálnunk kell a megegyezést a fejlesztőkkel. P.: Hogyan látja a főváros és a kerületek kapcsolatát? K.Gy.: Úgy látom, az a rendszer, amely jelenleg érvényben van, haldoklik. A "huszonnégy város egy városban" nem vezet eredményre, az elmúlt húsz év csak harcokról szólt, megegyezés csak ritkán fordult elő. Az önkormányzati törvényben is születtek javaslatok arról, hogy ebben a kérdésben változtatások kerüljön sor, bízom benne, hogy kialakul az egységes főváros. Nem hiszem, hogy a kerületek bizonyos fokú önállóságát el kell venni, de ha fejlesztési kérdésekről van szó, akkor központi gondolkodásra van szükség.
46/56
P.: Önnek mi a véleménye a magasházakról? K.Gy.: Előre bocsátom, nem vagyok engedélyező hatóság, csak javaslattevő. Építészként azt mondom, hogy mindennek megvan a maga helye. Az biztos, hogy vannak olyan területek, ahová nem szabad magasházat építeni: ilyen a belváros és azok az értékes területek, ahol már "beállt" a város, kialakult a struktúra, a környezet. Ugyanakkor a városnak vannak olyan szerkezeti részei, ahol egyáltalán nem hatna idegenül építészeti hangsúlyokat helyezése. Ilyenek lehetnek például a Hungária körút és a sugárutak csomópontjainak környezetei. Nyilván meg kell majd állapodni arról, hogy mit értünk a magasház fogalmán, én nem felhőkarcolókban gondolkodom. P.: Elég sok szellemház is található Budapesten. Ezekkel mit lehet tenni? K.Gy.: Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a témakörben is kialakuljon valamilyen egységes vélemény. Való igaz, hogy nagyon nehéz hozzányúlni a magántulajdonhoz, ez bizonyos tekintetben jó, de bizonyos tekintetben hátrányokkal is járhat. A volt SZOT-szálló már akkor bűn volt, amikor megépítették, azóta meg különösen bűn, hogy úgy maradt, ahogy most látjuk. Nem tudom, mikor lesz képes odáig hatni a várospolitika, hogy kötelezni lehessen a tulajdonosokat valamilyen konkrét, városi érdekű beavatkozásra. Én szívem szerint a lebontás mellett szavaznék, de ezt nyilván sokan elleneznék, leginkább a tulajdonosok. Nem tudok megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy ezekkel az épületekkel a főváros mint adminisztráció tud-e bármit is kezdeni. Döntéseket lehet hozni, de valakit arra kényszerít. Döntéseket lehet hozni, de valakit arra kényszeríteni, hogy a tulajdonát lebontsa, talán akkor lehet, ha életveszélyessé válik az épület.
Forrás: Pénzcentrum.hu
47/56
Gazdasági hírek 2011 26. hét
48/56
A vállalkozások tölthetik meg tartalommal a magyar-kínai megállapodásokat 2011. Július 01. Péntek A magyar vállalkozásoknak komoly felelőssége, hogy hogyan töltik meg tartalommal azokat a gazdasági megállapodásokat, amelyeket Kína és Magyarország kötött Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kormányfő múlt heti budapesti látogatásán - mondta Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-kínai tagozatának elnöke az MTI-nek.
Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao hivatalos budapesti látogatásakor. Ven Csia-pao azt mondta: Kína hajlandó "bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, azt a célt tűzték ki, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalmat 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik. Nádasi Tamás szerint a megállapodásokkal Magyarország lehet Kína "előretolt bástyája" Kelet-Közép Európában, a jó kapcsolat pedig Magyarország számára is történelmi lehetőség, hogy diverzifikálja pénzügyi forrásait. Az elnök szerint a Kínába igyekvő magyar vállalkozásoknak jó alapot ad a távol-keleti piacra lépéshez a kínai fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitele, és segíthet a magyar tudás, tőke és innováció kijuttatásában. A megállapodások tartalommal való kitöltése egyrészt a magyar vállalkozások felelőssége, de a jó gyakorlati együttműködéshez az állam segítségére is szükség van. Nádasi Tamás hozzátette: a kormány üzletember találkozók szervezésével, pályázatokkal, és a piackutatás támogatásával segítheti a magyar vállalkozásokat a kínai piacon való megjelenésben
Forrás: MTI
49/56
Simor szerint elhúzódik a kilábalás, lassabban nő a vártnál a GDP 2011. Július 01. Péntek A korábban vártnál elhúzódóbb folyamat lesz a kilábalás, a bruttó hazai termék (GDP) némileg lassabb növekedésével számol a jegybank elsősorban a kevésbé dinamikus külső kereslet miatt, valamint azért, mert a fiskális intézkedések várhatóan visszafogják a belföldi keresletet - mondta Simor András jegybankelnök a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének pénteki budapesti csúcstalálkozóján.
Márciusban még 3 százalék körüli gazdasági növekedést várt a jegybank erre az évre, a várakozásokat júniusban 2,6, illetve 2,7 százalékra csökkentette. Mint mondta, a fogyasztás továbbra is visszafogott lesz, a beruházások növekedésével is csak jövőre lehet számolni. Simor András szerint az adósmentő csomag fogyasztásra gyakorolt hatása is viszonylag szerény lesz. A jegybankelnök úgy látja, a munkaerőpiac javulása is lassú lesz, a munkanélküliség viszonylag magas szinten marad, 2012-ben is 10 százalék felettire lehet számítani. A kormánynak az szja-csökkentés nyomán hozott béremeléssel kapcsolatos intézkedéséről Simor András azt mondta: ez komolyan érintheti a munkaerő iránti keresletet a piacon. Ha a vállalkozóknak többet kell fizetni a piacon alkalmazottakért, kevesebb embert fognak foglalkoztatni. Hozzátette: a legnagyobb tartalékok pont az alacsony képzettségű és fizetésű munkaerőben vannak, és pont ebben a körben lenne a legnagyobb szükség a kereslet élénkítésére. A jegybankelnök megjegyezte: egyelőre az intézkedés hatását még nem tudják számszerűsíteni, mivel nem ismerik a pontos lépeseket. Simor András szerint a görög adósságválság egyelőre még alig volt hatással a régióra. Az, hogy szerdán és csütörtökön a görög parlament megszavazta a megszorító csomagot, még nem jelenti a probléma végét, fel kell készülni további kockázatokra. "Hosszú hónapokig kiélezett helyzet lesz, a piacok idegesek" - jegyezte meg. Kijelentette: Magyarország fundamentális helyzete az utóbbi időben sokat javult. Elmondta: az idei év elején, amikor a kormány bejelentette a fiskális intézkedéseket, javulás következett be az ország kockázati megítélésében. Azóta ez stabil, de még mindig jelentős különbség van a régió és Magyarország között, ez akkor fog szűkülni, ha a kormány meg is valósítja a már bejelentett intézkedéseket. Az inflációs kilátásokról szólva Simor András azt mondta: ellentétes folyamatok hatnak az inflációra, a kínálati oldalon költségsokkok jelentkeznek, példaként említette a nyersanyag- és az olajárat. Mint mondta, ezek rövid távú hatása jelentős, így a 3 százalékos cél felett maradhat az infláció. A másik oldalon viszont egy laza munkaerőpiaccal párosulva stagnál a kereslet, ezek hosszabb távon lefelé húzzák az inflációt. Ezek hatására 2012 végére az infláció a 3 százalékos cél közelébe süllyedhet. Ennek ára, hogy a kamatszintnek hosszabb távon kell a jelenlegi 6 százalékon maradnia - mondta.
Forrás: MTI
50/56
Tényleg vége minden korhatár előtti nyugdíjnak 2011. Július 01. Péntek Minden öregségi korhatár alatti korkedvezményes nyugdíj jövedelempótló juttatássá alakul át - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített előterjesztésből. Ráadásul a juttatás mellett nem lehetne dolgozni, és a nyugdíjjal ellentétben nem emelkedne az összege. Jó hír viszont, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint öt évvel fiatalabbaknak nem kellene újra dolgozniuk.
A korhatár előtti nyugdíjban részesülők 2012 januárjától a nyugdíjat jövedelempótló juttatásként, a korábbi nyugdíjukkal azonos összegben kapják majd. Ellenben a juttatás nem nyugdíj lesz, ezért - a Széll Kálmán Munkacsoport döntése értelmében - rendszeres emelésére nem kerül sor - áll a Pénzcentrum.hu birtokába került dokumentumban. Az emelés elmaradása 1 százalékonként évente mintegy 2 milliárd forint kiadás csökkenést eredményez. A 2012. évi makro paraméterek által befolyásolt emelés hatása 6-7 milliárd forint lehet, figyelembe véve, hogy 2011-ben a nyugdíjemelés mértéke 3,8 százalék volt. Ráadásul a jövedelempótló juttatás mellett nem is lehetne dolgozni. A javaslat szerint bármilyen kereső tevékenységet folytatók esetében szüneteltetni kell. Ennek megtakarító hatása becslés szerint fejenként évente 1-1,3 millió forint. Tovább a Pénzcentrum.hu cikkére.
Forrás: Pénzcentrum.hu
51/56
Farok csóválja: Megfenyegette az USA-t az S&P 2011. Június 30. Csütörtök Az Egyesült Államoknak nem maradt sok ideje, hogy felemelje adósságplafonját, augusztus 4-én ugyanis jelentős mennyiségű állampapírja jár le, azonban ha addig nem születik megállapodás, akkor súlyos következményekkel számolhat - figyelmeztet az S&P.
Amennyiben augusztus 4-én nem tud fizetési kötelezettségeinek eleget tenni az USA, úgy súlyos következményekkel számolhat - hangsúlyozta John Chambers. Az S&P szakértője ma reggel a Reutersnek elmondta, hogy a fizetés elmulasztása azonnali leminősítéssel járna, vagyis a lejáró elemek rögtön D kategóriába kerülnének. Ebben az esetében valószínűleg az Egyesült Államok hosszú lejárató adósság-besorolásán is rontana az S&P, ám valószínűleg a fent említettnél kevésbé drasztikus mértékben. Az S&P egyébként már áprilisban is leminősítéssel fenyegetőzött, bár valószínűleg annak esélye igen csekély, hogy augusztusig nem születik megállapodás az adósságplafon-emelésről. Tovább a Portfolio.hu cikkére.
Forrás: Portfolio.hu
52/56
Többlet az első negyedévben 2011. Június 30. Csütörtök A folyó fizetési mérleg többlete a szezonálisan kiigazított adatok alapján az év első negyedévében 802 millió euró lett, szezonálisan igazítva az export és az import szintje, továbbá az áruforgalmi egyenleg kiigazított értéke (1,625 milliárd euró) is meghaladta az előző negyedévi értékeket - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 2011 első negyedévében 1,272 milliárd euró (345 milliárd forint) volt. A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség a GDP 4,6 százaléka, 317 milliárd forint. Az idén a reálgazdasági mérleg többlete tovább nőtt, és magasabb, mint a jövedelemmérleg hiánya. Az áruforgalomban az exportbevételek már 2009 elejétől kezdve, az importkiadások 2009 második félévétől szezonálisan igazítva rendre meghaladták az előző negyedéves szintet. Az MNB most tette közzé a korábbi évek negyedéves, felülvizsgált adatait is. Tavaly a negyedik negyedévben a folyó fizetési mérleg 360 millió euró többlettel zárt, ez csaknem megegyezik a március végén közölt 366 millióval. Tavaly az egész évben a folyó fizetési mérleg többlete 2,017 milliárd euró volt, a korábban közölt 2,031 milliárd euróval szemben a szezonálisan nem korrigált adatok alapján.
Forrás: MTI
53/56
Így spórolnak a görögök 2011. Június 29. Szerda A görögöknek - főként, ha állami vállalatnál dolgoznak - nem kell "csupán" a havi fizetésükre támaszkodniuk, hiszen a juttatások széles palettája áll rendelkezésükre, ezekről pedig még az adósságválság kellős közepén sem kívánnak lemondani. A több esetben évente 18 havi munkabéren felül extra prémium jár például a kézmosásért, a pontos munkakezdésért vagy az akták cipeléséért, áll a Handelsblatt gyűjtésében.
A részben privatizált telekommunikációs vállalatnál, az OTE-nál dolgozók a szolgálati autóik felmelegítéséért havonta 25 eurós támogatást kaptak. A szakszervezet tájékoztatása szerint ezt a juttatást hétfőn megszüntették, viszont az OTE alkalmazottai követelik annak visszaállítását. Az OSE-nál, vagyis a görög állami vasúttársaságnál különösen bizarr prémiumokat kapnak az akár 7000 eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva több mint 1,8 millió forintot kereső mozdonyvezetők. Minden megtett kilométer után prémiumot kapnak, és a szabadnapjaik nem 24 hanem 28 órásak. Ezen felül egy speciális, a higiénés szabályok betartása esetén nyújtott prémium is üti a markukat, havonta 420 euró, vagyis mintegy 112 ezer forint jár a kézmosásért. Ez a juttatás eddig minden negyedik, vonaton szolgálatot teljesítő OSE-alkalmazottnak járt. Tovább a Portfolio.hu cikkére
Forrás: Portfolio.hu
54/56
További javulás várható a munkaerő-piaci helyzetben 2011. Június 29. Szerda Tovább javulhat a munkaerő-piaci helyzet a következő hónapokban, majd az idei év végére kissé ismét emelkedhet az állástalanok aránya, éves átlagban 11 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt adatai alapján.
A KSH adatai szerint tovább csökkent, 0,4 százalékponttal 11 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta Magyarországon március-májusban. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 786 ezer fő volt, 29 ezerrel (0,8 százalékkal) több, mint az előző év azonos időszakában. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében kiemeli: az elmúlt fél év legdinamikusabb növekedését regisztrálták tavasszal a foglalkoztatottságban, ennek hátterében pedig elsősorban a versenyszféra javuló állapota, és a vállalkozások felfutó munkaerő-kereslete áll. A tárca szerint a foglalkoztatottak számának hónapok óta tartó dinamikus emelkedése egyértelműen jelzi, hogy a gyorsuló – egyelőre elsősorban továbbra is az exportra termelő ágazatok által vezérelt – gazdasági növekedésnek érdemi munkahelyteremtő hatása van, amelyet tovább javíthat a belső kereslet esetében várható trendforduló. Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: megfelel várakozásaiknak a munkanélküliségi ráta 11 százalékra történő csökkenése. Úgy véli, hogy a foglalkoztatás javulása részben a szezonalitásnak, részben a feldolgozóipar növekvő létszámszükségletének, valamint a közfoglalkoztatás emelkedésének köszönhető. A következő hónapokban Suppan Gergely szerint tovább nőhet a foglalkoztatás, illetve csökkenhet a munkanélküliség. A nyári hónapokban 10,2 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, azonban az év végére a szezonális hatások miatt 10,6 százalékra, a jövő év elejére pedig 10,9 százalékra emelkedhet a munkanélküliség. Idén 10,7, jövőre 10,4 százalékos átlagos munkanélküliségi rátára lehet számítani a szakértő szerint. Kiemeli: a foglalkoztatás lassú javulását a feldolgozóipar további munkaerő kereslete segítheti. A kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki. Azonban a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek - hívja fel a figyelmet Suppan Gergely. Németh Dávid, az ING elemzője az MTI-nek elmondta: a 11 százalékos munkanélküliségi ráta kedvezőbben alakult azt általuk várt 11,1 százaléknál, így pozitívumnak nevezte az aktivitási ráta javulását, valamint a foglalkoztatottak számának jelentős emelkedését is. A kedvező irányú változás mögött szerinte elsősorban a közfoglalkoztatás beindulása áll - ez Németh Dávid szerint a következő időszakban is meghatározó lehet - , de a magánszektor munkaerő felvételi kedve is javult. A szakértő szerint a javulás a következő hónapokban is folytatódhat, és akár 10,4 százalékra is csökkenhet a munkanélküliségi ráta, de év vége felé ismét emelkedhet 10,6-10,8 százalékra. Az idei év egészére átlagosan 11 százalék körüli ráta várható - fűzte hozzá.
55/56
Forrás: KSH
56/56
