1
GOTHARD JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZOMBATHELY
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2
Tartalomjegyzék Köszöntő…………………………………………………………………………………………..3 Preambulum…………………………………………………………………………………….....4 Az iskola önarculatának megrajzolása, öndefiníció…………………………………………….....4 Helyzetelemzés…………………………………………………………………………………....5 1. Az iskola nevelési programja………………………………………………………………...6 A pedagógusok helyi feladatai…………………………………………………………………7 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai…………………………………..8 A közösségfejlesztés és személyiségfejlesztés feladatai és színterei…………………………10 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység……………….11 Az iskola gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége…………………………14 Az intézmény döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje……………………………17 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal és az iskola partnereivel…………………………….17 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata………………………………………………19 A felvételi eljárás szabályai, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai………20 2. Az intézmény helyi tanterve………………………………………………………………...22 Választott tantervek…………………………………………………………………………...23 Az alkalmazható taneszközök kiválasztásának elvei…………………………………………25 Mindennapos testnevelés……………………………………………………………………..26 Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanulói foglalkozások……………………………..28 Ellenőrzés és értékelés………………………………………………………………………..29 A tanulók teljesítményének értékelése………………………………………………………..29 Az írásbeli számonkérés formája, rendje, korlátai az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig…………………………………………………………………………………….30 Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, korlátai az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig…………………………………………………………………………31 A magatartás értékelése, minősítése…………………………………………………………..31 A szorgalom minősítése és értékelése………………………………………………………...32 A csoportképzés elvei………………………………………………………………………...34 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………………..35 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása…………………………………………….37 Környezeti nevelés……………………………………………………………………………38
3
Köszöntő
Tisztelettel köszöntjük Önt, kedves olvasó, aki most a Gothard Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programját tartja a kezében. Programunk célja az, hogy iskolánk működésének alapvető helyi szabályozója, iránymutatója, egyszersmind az iskola működésének alapja legyen. Elkészítését hosszas előtanulmányok, elemzések előzték meg. Megkérdeztük a szülők véleményét iskolánkról, elvárásaikról. Tanulóink a diákönkormányzaton keresztül előzetesen nyilatkoztak szándékaikról, igényeikről. A véleményeket és a hatályos jogszabályokat figyelembe véve határoztuk meg pedagógiai munkánk legfőbb alapelveit és céljait. Elkészítettük az iskolánkban tanítandó műveltségi területek tantárgyainak helyi tanterveit, megterveztük azok óraszámait. Az így elkészült anyagot véleményezte a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat, és elfogadta az iskola tantestülete. Programunk összhangban van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerületének oktatáspolitikai irányelveivel és Szombathely megyei jogú város önkormányzata által működtetett Művelődési GAMESZ gazdasági szabályzóival. Köszönetet mondunk fenntartónknak, működtetőnknek, a Vas Megyei Pedagógiai Szolgáltató Központnak, tanácsadóknak, szülőknek és partnereinknek munkánk segítéséért. Bízunk abban, hogy a programunk alapján elvégzett munka továbbra is a szülők és a tanulók megelégedésére szolgál. Programunk lényegét a jelmondatunknak választott idézet is hűen tükrözi: „Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogyan lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni.” (Karácsony Sándor)
A Gothard Jenő Általános Iskola tantestülete
2013. március. 31.
4
Preambulum Az intézmény neve: Az intézmény címe: Telefonszáma: Fenntartó neve: Működtető neve: Az alapítás éve:
Gothard Jenő Általános Iskola 9700 Szombathely, Benczúr Gy. u. 10. 20/4272526 fax: 94/ 505-670 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Művelődési GAMESZ 1913
Az iskola önarculatának megrajzolása, öndefinícó A 2012/13-as tanévben alapításának 100. évfordulóját ünneplő iskolánk Szombathelyen, a kámoni városrészen, csendes, parkokkal övezett, családi házas, kertvárosi környezetben, az Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétuma és a herényi csillagvizsgáló szomszédságában épült. A fenntartó által kijelölt beiskolázási körzet alapján a kámoni és a herényi városrészről fogadjuk kötelező felvétellel a tanulókat. Családias, nyugodt légkörben, rendezett környezetben folyik a nevelő, oktató munka. Kiváló szakmai és infrastrukturális hátérrel rendelkező, önmagát folyamatosan képző, gyerekszerető pedagógusgárdánk biztosítja a magas színvonalú oktatást és nevelést. Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók képességeinek fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a személyiségfejlesztésre és a tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztatására. A tanulók egyéni képességeinek a lehető legoptimálisabb kibontakoztatása mellett a személyiség harmonikus, egészséges fejlődése érdekében tervezzük meg nevelő - oktató munkánkat, figyelemmel az egyéni eltérésekre és az életkori sajátosságokra. Az iskola specialitásai közé tartozik a magas színvonalú környezeti nevelés. Intézményünk megkapta a Madárbarát Kert címet, itt működik a Városi Madarász Suli, van természetjáró szakkörünk is. Öko-iskola címmel rendelkezünk. Az aktív környezettudatos szemléletformálást szolgálja a szárazelemgyűjtés, a papírgyűjtés, az elhasznált étolaj, a műanyag palackok valamint az alumíniumdobozok gyűjtése és a tavaszi takarítónap. Rendszeresek a szabadban zajló közösségi programok, túrák. A 3. évfolyam minden ősszel erdei iskolába vonul, nyáron külön táborozik az alsó és a felső tagozat természetvédő táborban. A Korszerű Iskoláért Alapítvány és a Szülői Szervezet éves szinten közel milliós nagyságrendben járul hozzá az infrastruktúra fejlesztéséhez. Az iskolai diákönkormányzat aktívan részt vesz az iskolai programok szervezésében, és felkarolja a jótékonysági akciókat. Megragadunk minden pályázati lehetőséget a magas színvonalú innovatív nevelő – oktató munka fejlesztése érdekében. Azon munkálkodunk, hogy a tanulóknak az iskolánkban eltöltött 8 év során sok felejthetetlen közösségi élményben legyen részük, és felkeltsük a tanulás iránti vágyukat. Arra törekszünk, hogy sikeres és boldog felnőttekké válhassanak. A 100 éves jubileum is kötelez: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak” /Goethe/
5
Helyzetelemzés Személyi feltételek − Az intézményvezetésben 2 fő igazgatóhelyettes dolgozik. − Az intézmény tanulólétszáma emelkedő tendenciát mutat. − Az intézmény pedagógus állományának létszáma 44,5 fő. Főfoglalkozású és részmunkaidős alkalmazásban. − Az egyéb délutáni foglalkozás ellátása a jelentkezési igények szerint kialakított csoportokban valósul meg. − Az úszó- vízilabda és tenisz edzőket valamint a szolfézsoktatót nem az intézmény finanszírozza. Tárgyi feltételek Az intézmény egy régi és egy új épületrészből áll. A régi épületszárny földszintes, többször átépített nyeregtetős épület. Ez alkotta az eredeti kámoni katolikus iskolát. Az új szárny három szintes, lapos tetős, a 70-es évek egyedi stílusjegyek nélküli típusépítménye. Hozzá tornaterem kapcsolódik. A lapostetős épület teljes felújítása néhány éven belül elkerülhetetlen, végleges megoldást a nyeregtető építése jelenthet. Udvara kavicsozott, tágas, a szüneti tartózkodásra alkalmas. Hiányoznak az időben telepített árnyékoló fák. Az épületegyüttes északi oldalán bitumen fedésű sportpálya épült, ami a sportfoglalkozásokon kívül szünidei tartózkodásra is alkalmas. Az előkert pázsitos, fásított, környezetbe illő képet mutat. Az iskola közvetlen közelében biztonságosan megközelíthető füves játszótér van. Önkormányzati tulajdon, amely kellő gondozás mellett sportfoglalkozások tartására, tanulók levegőzésére kiválóan alkalmas lenne. Tantermek száma: 25 Egyéb oktatási célú helyiségek: − Tornaterem − Öltözők (2 fiú - 2 lány) zuhanyzókkal, 1 tanári öltöző − Sportszertárak − Fizika – kémia - biológia szertár − Számítógéptermek kiépített elektromos csatlakozásokkal, számítógépekkel − Könyvtár olvasóteremmel − Videoterem − Technika műhelyterem − Kerámiaterem − Melegítőkonyha − Ebédlő ( összenyitható a mellette lévő tanteremmel) − Orvosi rendelő a szükséges alapfelszereléssel − Technikai dolgozók öltözője − Büféhelyiség − Kazánház, gáztüzelésű rendszerrel Az épület kb. 600-620 tanuló számára biztosít kényelmes elhelyezést. Irodák: igazgatói, igazgatóhelyettesi, titkári. Komfortosságuk megfelelő. Egyéb jellemzők: a vagyonvédelem riasztórendszerrel van biztosítva. Az oktatást segítő eszközállomány folyamatos fejlesztése folyik, az eszközfejlesztési terv szerint. A számítógéppark 34 db gép. Az oktatás színvonalának megtartásához folyamatos cserére van szükség. A számítógépes programok minél több tárgyra való kiterjesztéséhez 3 számítástechnika
6
tanteremmel rendelkezünk korszerű gépekkel. 11 db interaktív tábla segíti a modern oktatás lehetőségének megvalósulását A nyelv és ének-zene oktatáshoz korszerű audiovizuális eszközökkel rendelkezünk. Az iskola hangosító berendezése megfelelő, korszerű. A sportszerek pótlása, javítása folyamatos. Az egyéb foglalkozásokat lebonyolító csoportok eszközeit játékait folyamatosan bővítjük. A technika tantárgyhoz a műhelyteremben a munkaasztalok elhasználódtak, cseréjük szükségessé vált. Könyvtárunk a 2012/13-as tanévben teljesen megújult a TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0088 számú projekt megvalósulásának keretein belül. Az állomány nyilvántartása, feldolgozása a SZIKLA programmal történik, online kölcsönzésre is van lehetőség. Az iskolahasználók elvárásai, helyzetkép Iskolai munkánk valamennyi területén meghatározó értékűnek tekintettük eddig is a szülők és tanulóink véleményét. A szülő - tanuló - pedagógus (család - gyermek - iskola) hármas egységének hatékonyságát számunkra a mindennapok gyakorlata egyértelműen bizonyította. A szülők kötődnek gyermekük iskolájához, érdeklődnek az iskola működéséről, figyelemmel kísérik programjainkat, velünk vannak gondjaink megoldásában, reálisan látják a nehézségeinket, de ha lehet szívesen osztoznak örömeinkben is. Elvárásaik az iskolával szemben igényesek és általában reálisak. A szülőkkel folytatott folyamatos kommunikáció során kialakított elvárások a következők: - a hármas-egység hatékonyan működése, középpontban a tanulók érdekeivel - a mindennapi életben használható tudás és ismeretek megszerzése - a pályaorientáció kiemelt gonddal történő kezelése - környezettudatos nevelés és a tanulók fizikai és mentális nevelése - tehetséges tanulók és a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása - hatékony idegen nyelv oktatás, idegen nyelv választhatóságának lehetősége - digitális kompetenciák folyamatos fejlesztése
1. Az iskola nevelési programja Cél: Minden tanulónknak meg kívánjuk adni a lehetőséget arra, hogy iskolai évei alatt boldog, testileg-lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott legyen, képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön, hogy boldogulni tudjon Iskolánk alapvetően személyiségközpontú nevelési - oktatási rendszerre épülő intézmény. A tanulók egyéni képességeinek optimális kibontakoztatása mellett a személyiség harmonikus, egészséges fejlődése érdekében tervezzük meg nevelő - oktató munkánkat, figyelemmel az egyéni eltérésekre és az életkori sajátosságokra. Alapelvünk, hogy az iskola a gyermekért van. Ezért biztosítani kívánjuk a tehetségek optimális fejlesztése mellett az esélyegyenlőséget azon tanulóink számára is, akik gyengébb képességekkel, az átlagtól eltérő fokozottabb odafigyelést igénylő személyiségjegyekkel érkeznek az iskolába. Számukra szervezzük a felzárkóztató, korrepetáló órákat. Alapelvünk, hogy személyiségközpontú pedagógiai szemléletünkben a tanórán kívüli nevelőmunkát komplex pedagógiai munkánk szerves részének tekintjük. Vállaljuk, hogy értékközvetítő pedagógiai munkát folytatunk, melynek során tanulóink az alapműveltségi minimum és maximum szint között a személyiségüknek, érdeklődési körüknek, képességüknek megfelelő, a gyakorlati életben alkalmazható ismereteket szerezzenek.
7
Nem teszünk rangsorbeli különbséget humán és reál műveltségterületek között. Minden ismeretszerzés alapjául az anyanyelv, kommunikációs készség, valamint a logikus gondolkodás minél jobb szintű elsajátítását és gyakorlati alkalmazását tekintjük. Valljuk, hogy minden műveltségtartalom közvetítése során az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése az ismeretszerzés alapja és egyben szerves része is. Társadalmi fejlődésünk irányát figyelembe véve teret kívánunk hagyni minden olyan nevelői, tanuló kezdeményezésnek, amely az iskolai átlagtól eltérő jobb felkészültséget különböző szintű tanulmányi versenyeken kívánja megméretni, kamatoztatni. Az ismeretszerzést, tanulást, képesség - és készségfejlesztést, érték - és normaközvetítést a tanulói aktivitásra épülő pedagógiai és tantárgyi módszerekkel, modern oktatástechnikai eszközökkel, eljárásokkal tartjuk hatékonynak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tudásának gyarapítása mellett fizikai és mentális állapotuk folyamatos fejlesztésére is figyelmet fordítsunk. Pszichoszomatikus fejlődésüket, az egészséges életmód kialakításához szükséges alapfeltételeket kívánjuk biztosítani a mindennapos testnevelés bevezetésével és a minél változatosabb mozgásformák biztosításával a sport területén. Az egészséges életmódra nevelést nem szűkítjük le a sport a mozgás területére, a betegségek megelőzésére. Valljuk, hogy fel kell készítenünk tanulóinkat a személyiség egészséges állapotának örömteli megélésére, a harmonikus életmód értékként való elfogadására és tiszteletére. Célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, mely nem helyezi az embert a természet fölé, sőt tudatosítja, hogy az emberi lét a természet harmonikus működésének függvénye. Előtérbe helyezzük a környezeti nevelést, a környezetbarát szemlélet kialakítását. A környezettudatos szemlélet elmélyítését jól szolgálják az Erdei iskolai programok, madarászsuli, Öko-iskolai tevékenységek, nyári táboroztatás. Mindemellett továbbra is fokozottan őrködünk iskolánk nyugodt, családias légkörének megtartására. Szeretnénk felkészíteni tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek életmódjukra vonatkozó helyes döntések meghozatalára. Alapelvünk, hogy iskolánkban olyan szintű oktatási, képzési és ezzel összhangban lévő nevelő munka valósuljon meg, amely biztosítja a tanulók számára a helyesen megválasztott következő iskolafokozatra való bejutást. Alapelvünk az iskola nyitottsága. Tanulóink életkori sajátosságait figyelembe véve olyan patrióta szemlélet és magatartás kialakítására vállalkozunk, amely képes a másság, a különböző kultúrák elfogadására is. Célunk, hogy az iskolai és családi nevelés eredményeként és hatására kialakuljon és megmaradjon tanulóinkban az embertársak iránti kellő tolerancia, a másság elfogadása, a beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítő magatartás. Valljuk, hogy ezen pedagógiai programunk megvalósításának egyik alapja a szakmailag felkészült, önmagát folyamatosan fejlesztő, kreatív pedagógus személyiség és nevelői közösség. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • •
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
8
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki feladatkör sajátossága – szemben a szaktanári funkcióval-, hogy nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, önállóságot,rugalmasságot és széles körű rálátást igényel. Ha a pedagógus nem csupán az osztály adminisztratív ügyeinek intézője kíván lenni, tudomást kell vennie arról a világról, amelyben élünk. Az elvárások, amelyek kereszttüzében a dolgát tennie kell, sok esetben egymásnak is ellentmondanak. Senki sem veszi le a pedagógusról a felelősséget, hogy ezek között mérlegeljen, rangsoroljon, a rábízott tanulók szükségleteit, igényeit szem előtt tartva, saját személyisége hitelét megőrizve alakítsa ki működőképes nevelési programját. Az osztályfőnöki munka lényegesen többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. Az osztályfőnök hagyományosan az a pedagógus, aki állandóan az arcvonalban állva a legközvetlenebbül tapasztalja meg az osztályába járó gyerekeken és szüleiken keresztül a társadalom valamennyi feszültségét és problémáját és azt szem előtt tartva keresi a megoldásokat. Osztályfőnöki munka kiemelten fontos pedagógiai tevékenységei: 1. közösségépítés 2. az osztály érdekeinek képviselete 3. kapcsolattartás a szülőkkel 4. programszervezés az osztály tanulóinak (esetlegesen és lehetőségtől függően azok szüleikkel) 5. továbbtanulás előkészítése, szakmaválasztás segítése 6. az osztály érdekeinek képviselete
9
7. naplóvezetés, statisztika, anyakönyv pontos vezetése 8. folyamatos ellenőrzés, értékelés 9. egyéni képességfejlesztés 10. tehetséggondozás 11. osztálydekoráció 12. ellenőrzők ellenőrzése 13. iskolai házirend betartatása 14. ünnepségek, megemlékezések szervezése Folyamatos feladatok és elvek: 1. Erősítse az iskolához tartozás tudatát a hagyományok ápolásával, az ünnepekre való méltó felkészüléssel, az iskolai versenyekre történő mozgósítással. 2. Az osztályközösség, diákönkormányzat munkájának, önszerveződésének segítése. 3. Segítse az egyéni és közösségi célok, érdekek összehangolását. 4. Lássa el időben és pontosan információkkal az osztály tagjait az iskolában folyó munkáról, rendezvényekről. 5. Törekedjen a tanulók személyiségének alaposabb megismerésére, hogy segíteni tudjon nekik a reális önkép kialakításában, pályaválasztásban . 6. Adjon lehetőséget a tanulóknak önálló véleményük elmondására, tartsa tiszteletben személyiségüket. 7. Ösztönözze a diákokat a kulturált szabadidő eltöltésére, megfelelő osztályprogramok szervezésére. 8. Fokozottan figyeljen a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók problémáira, ugyanakkor ösztönözze, segítse a tehetséges tanulókat. 9. Az osztályfőnök feltérképezheti az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályban uralkodó értékrendet. Törekszik a tanulók családi és szociális körülményeinek, és a szülők iskolával szembeni elvárásainak alapos megismerésére. 10. Megtervezi a tanévre vonatkozó közös tevékenységeket. (Munka, kirándulások, színházlátogatás, egyéb rendezvények.) 11. Felkészítheti osztályát az osztályközösségben megtartandó rendezvényekre. 12. A hetesek és ügyeletesek munkájának állandó ellenőrzése. 13. Ösztönözze a tanulókat igényességre önmaguk és környezetük iránt ( külső megjelenés, tisztaság stb.) 14. Legyen célja és feladata a hiányzások folyamatos ellenőrzése, és az igazolatlan órák számának csökkentése. Alkalmazza következetesen az ide vonatkozó fegyelmezési intézkedéseket. 15. A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Az osztályfőnöki órák legyenek tartalmasak, személyiségközpontúak, az iskolai pedagógiai programmal egyezőek. Az osztályfőnöki órák feladata az is, hogy az öröklött /családi/ viselkedési formák mellett ráirányítsa a tanulók figyelmét a célszerű viselkedésmódokra 16. Alakítson ki jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy azok partnerei lehessenek az iskolának, az osztályban tanító tanárok közösségének. 17. A munkaértekezleteken (osztályfőnöki munkaközösség) vegyen részt, félévente készítsen beszámolót.
10
A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés feladatai és színterei: Vezérelveink: - egymásra figyelés - helyes viselkedési formák és normák - kölcsönös tisztelet - egymás iránti bizalom és megbecsülés - pozitív értékelés - igazmondás - kérések, kérdések meghallgatása - türelem
1. Osztályfőnöki órák, osztályfoglalkozások, tanórák. Az osztályközösségek kialakítása az alkalmazkodás és beilleszkedés gyakorlásával az együvé tartozás érzésének kialakítása. A közösség értékrendjének, hagyományainak kialakítása az iskola értékrendjéhez kapcsolódva. Az egyén és közösség összhangjának megteremtése, az együttműködés és a szolidaritás gyakoroltatása. Önállóság, öntevékenység fokozott előtérbe helyezése a közösség programjainak szervezésekor. A demokrácia normáinak megismertetése és törekvés ennek alkalmazására a mindennapokban. A hagyományok, az értékek, a jogok , kötelességek megismertetése 2. Szakkörök, sportkörök, művészeti csoportok Együttműködés, egymás munkájának megbecsülése, elismerése a közös cél érdekében. Egymás segítése, kölcsönös tisztelete, mások értékeinek megismerése. 3. Egyéb tanórán kívüli foglalkozások A szabadidő tervezésének, hasznos eltöltésének elsajátíttatása Érzelmeken keresztül játékos módszerekkel az összetartozás érzésének erősítése. 4. Diákönkormányzat A tanulókkal sajátíttassuk el és gyakoroltassuk a demokrácia szabályait Legyenek részesei az őket érintő szabályok megalkotásának Tervezzék meg közösségeik rendjét és programját A DÖK keretei között tapasztalják meg az alkotás örömét, mikor a tervezéstől a szervezésen, rendezésen, lebonyolításon át az ellenőrzésig és értékelésig ötleteiket, elképzeléseiket megvalósíthatják. E tevékenység során a nehézségek leküzdésének megtanulása és mások véleményének elfogadása, érdekeinek tiszteletben tartása, kompromisszumok kötése fejleszti képességeiket. 5. Tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok, tábor A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ támogatja az erdei iskola programját az alábbiak szerint: - hozzájárul a tanulók részvételi költségéhez / résztvevő tanulónként 15000 Ft - biztosítja a pedagógusok útiköltségét, ügyeleti díját, szállásköltségét (osztályonként két kísérő pedagógus) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ osztálykirándulások szervezéséhez a következő támogatást adja:
11
-
évente egy alkalommal egy napos osztálykirándulás osztályonként két kísérő pedagógus pedagógus útiköltsége, ügyeleti díja, egy múzeum belépő díja
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki teljesítményében az átlagtól pozitív irányban egy, vagy több területen eltér. A megszokottól eltérő megoldásokat alkalmaz. Kreativitásával, új ötleteivel hívja fel magára a figyelmet. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Az integráció lényege a különböző sérülésekkel, tanulási zavarokkal küzdő gyerekek együttes oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. A fenntartó önkormányzat határozata alapján iskolánk a többi tanulóval együtt nevelheti • a beszédfogyatékosság, illetve a nyelvi fejlődési zavar következtében sajátos nevelési igényű • valamint az ép értelmű érzékszervi fogyatékos – enyhe látás és hallássérült – tanulókat. Intézményünkben törekszünk a sajátos nevelésű tanulók befogadó, inkluzív ellátására.
12
Cél, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedjenek társaik közé és később az integráció „élettapasztalataival” eljussanak a számukra lehetséges legmagasabb szintű társadalmi integrációhoz. Ennek érdekében nem helyettük kell cselekednünk, csak a szükséges feltételeket kell megteremtenünk. A másság elfogadásával elismerjük, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák. Feladatunk a sikeres integráció megvalósítása, melynek négy faktora: • a személyiségében és a sérülés mértékében alkalmas gyermek • a támogató családi háttér • a motivált, elfogadó, a többlettudás elsajátítására kész pedagógus • a felkészült gyógypedagógus Törvényi háttér: • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • a NAT • 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez (A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az integrált nevelés-oktatás tartalma: A sajátos nevelési igényű gyermek szempontjából: Megtanulja, hogy ő más, de elfogadva a feléje irányuló segítséget, képessé válik társaival egyenértékűnek tartania magát. Konfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. Megtanul küzdeni magáért. Fejlődik az alkalmazkodó képessége. Szocializációja magasabb szintet ér el. Az ép gyermek szempontjából: Beépül a másság tapasztalata. Kialakulnak morális értékek (empátia, segítőkészség, tolerancia). Megtanulja az együttműködés más formáit. Saját egészsége, épsége felértékelődik. Elfogadóvá válik. Önismerete, önértékelése erősödik. Fejlődik az alkalmazkodó-képessége. Tevékenységek az integrált nevelés sikeressége érdekében: • a tanterv és tananyag rugalmas kezelése • az ellenőrzés és értékelésnél a sajátosság típusának figyelembevétele, a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés • speciális taneszközök, segédeszközök alkalmazása
13
• • • • • • • • • • •
a megfelelően motiváló környezet kialakítása szakember ellátottság (gyógypedagógus) biztosítása az érintett pedagógusok továbbképzéseken való részvétele műhelymunka (értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálásra épülő együttműködés) differenciálás: azoknak a tanulásszervezési módozatoknak, tanítási módszereknek és kereteknek az alkalmazása, amik igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz: pl. páros-, csoport- és sok egyéni munka, többszintű feladatadás ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás, projektmódszer, drámapedagógia, szemléltetés, átlagosnál több idő a feladatra a tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése a tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásainak; az érintett tanulók szakvéleményében leírtaknak a figyelembe vétele szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítése, a tanórai tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítése, és a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – a módszerek megváltoztatása a különböző szakemberekkel való együttműködés, a gyógypedagógus iránymutatásainak, javaslatainak beépítése a pedagógiai folyamatokba
A törvény értelmében terápiás fejlesztő tevékenységet gyógypedagógus végzi a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben. Követelmények A köznevelési törvény értelmében a sajátos nevelési igényű tanulókra is a helyi tantervben meghatározott követelmények érvényesek. Ezek teljesítésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéni haladási tempóját, szükség esetén több időt biztosítunk egy-egy téma begyakorlására, elsajátítására. Az ellenőrzés, értékelés során a szakértői véleményben megfogalmazottak szerint járunk el, például írásbeli számonkérés helyett szóban feleltetjük a tanulót.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátása integrált oktatás, nevelés keretében történik. Magatartászavart, tanulási nehézséget elsősorban a környezeti, szociokulturális problémák idézhetnek elő, így például az elhanyagoltság, a szülők neveléssel kapcsolatos ismerethiánya, tanulási problémák, beilleszkedési és kapcsolatteremtő képesség hiánya vagy hiányossága és nem utolsó sorban a nehezen nevelhetőség. A magatartási problémákkal küzdő, nehezen nevelhető gyermeknek az oktatás, nevelés során nagyobb odafigyelésre van szüksége. Segítő tevékenységeink: • A pedagógus kiemelten figyel az ilyen problémával küszködő gyerekekre.
14
• Igyekszik biztosítani a nyugodt légkört, a konfliktusok elkerülését, pedagógiai munkája során konfliktuskezelő technikák elsajátíttatásával segíti a gyerekek beilleszkedését. • A gyermekek tanulási stratégiáinak kialakítása, képességeiknek legjobban megfelelő korszerű tanulási technikák elsajátíttatása. • Iskolánk egyik alapvető nevelési elve a környezettudatosság, a természettel való harmonikus együttlét megélése. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek elősegítik a tanulók ez irányú fejlődését is. • A családdal való együttműködés, vállalva – szükség esetén - a nevelési tanácsadás feladatát is. • A problémával küzdő tanulók felismerése, vizsgálatra küldése, majd a kötelező felülvizsgálatokra való küldés. • A szakvélemények ajánlásai alapján egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján az iskola fejlesztő pedagógusai fejlesztik, felzárkóztatják az érintett tanulókat. • Tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól a szakvéleményi javaslat alapján. • Folyamatos kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval. • A Családsegítő Szolgálat igénybevétele szükség esetén. • A tanulási gyengeséggel küzdő gyerekek nem tartoznak a fenti kategóriába. Őket a többségi pedagógiai eszközökkel kezeljük: korrepetáljuk, differenciáltan segítjük. Az elmaradás feltárása után a hiányosságok pótlása tanórai keretben differenciált foglalkoztatás formájában illetve az együttműködésre épülő kooperatív technikák alkalmazásával történik. Az oktatás eredményessége érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a tanulókkal való egyéni bánásmódra. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységéért az igazgató felel, de az egész tantestület feladata, és át kell, hogy fogja az egész pedagógiai tevékenységet. A GYIV felelős koordinálja, konkrét tevékenységgel segíti a felmerült problémák megoldását. -
Olyan iskolai légkört kell teremteni, amely eleve kizárja bármely gyerek hátrányos megkülönböztetését, mindenki részére biztosítja a szükséges feltételeket, lehetőségeket ahhoz, hogy képességét, tehetségét kibontakoztathassa.
-
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja az érintett családokkal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjék. A gyermek - és ifjúságvédelem körébe tartozik a diákönkormányzat bevonása az iskolai döntéshozatalba, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem fő feladata - az osztályfőnökökkel együttműködve - a megelőzés, a veszélyeztetettség időben való felismerése és a megfelelő segítség biztosítása. A gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen szerepel a gyermekek megismerése beszélgetések során. Az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. A megelőzésben nagy szerepe van az osztályfőnököknek, szaktanároknak, mert ők azok, akik időben felfigyelhetnek a tanulmányi munka hanyatlására, ami a családban jelentkező gondokra, problémákra utalhat, a többször előforduló, nem indokolható hiányzásokra.
-
-
-
15
-
-
Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a szükséges lépések, intézkedések megtétele a Gyermekjóléti Szolgálat és a Gyámhatóság fele. A megelőzésben fontos szerepe van az iskolai élet vonzóvá tételének is.
A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi köre: -
-
Szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, DÖK megbeszélés keretében. A feladatok elvégzése érdekében motivál, koordinál, pedagógusokat továbbképzésre ösztönöz. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. Felméri a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat az osztályfőnökök segítségével. Nyilvántartást vezet a veszélyeztetettség típusának és súlyának mérlegelésével. Megoldási javaslatokat terjeszt elő, előkészíti a további lépéseket. Egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. A hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyerekek szabadidős tevékenységét és tanulmányi előmenetelét figyelemmel kíséri, javaslatot tesz az esetleges változtatásokra.(egyéb foglalkozás, tanulószobai elhelyezés, segélyezés, különböző táborok, szabadidős programok) Azonnali, konkrét beavatkozást igénylő esetekben felveszi a kapcsolatot a gyámhatósággal, szükség esetén a rendőrséggel. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, javaslatot kér a Gyermekjóléti Szolgálattól Részt vesz a védelembe vett gyermekek egyéni gondozási- nevelési tervének elkészítésére összehívott esetkonferenciákon. Segíti a hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztását. Részt vesz az adható segélyek, támogatások elosztásában. Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, tájékoztatja az érdekelteket. Segíti és szervezi a veszélyeztetett tanulók szünidei elfoglaltságát. Részt vesz szakmai értekezleteken, tanácskozásokon. Folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal Az eseti problémákat írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat felé Szükség szerint közös családlátogatást végez a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozóival. Követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásainak alakulását. Igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges jelzéseket a szülők, valamint a fenntartó irányában a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: Szociális hátrányok definiálása: A hátrányos helyzetű gyermek nélkülöz valamit, ami társai többségének rendelkezésére áll, valamit, amit a társadalom mindenki számára elérendő minimumnak tart. Hátrányos helyzetű tanuló az, akit különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaihoz mért fejlődésében.
16
A hátrányos helyzet okai a következők lehetnek: -
Alacsony egy főre jutó jövedelem. Rossz lakáskörülmények. Szülő alacsony iskolázottsága. Munkanélküliség. Szülő egészségi állapota. Zavaros családi viszonyok. Eltérő nyelvi- kulturális környezet. Elmagányosodás. Szeretethiány. A többszörösen hátrányos helyzetű gyermeknél több, több hiánytényező együtt jelentkezik, a hiányok halmozódása az egyes hátrányok hatását felerősíti. A többszörösen hátrányos helyzet különösen megnehezíti a tanuló kiemelkedését.
A hátrányok enyhítésének elvei: -
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gyermek meghatározott értékrenddel és szokásokkal rendelkező családból érkezik. A családban őt ért hatások a gyermek magatartására, szokásaira nézve meghatározó. Eredményt kizárólag ezekből az értékekből kiindulva, a közösség és a társadalom számára is hasznos értékek megerősítésén keresztül lehet elérni.
-
A tanuló személyiségének a közösség számára is értékes jegyeit hangsúlyozva, megfelelő motivációval törekedhetünk csak új értékek elfogadtatására, új szokások kialakítására, mindig a szülővel együttműködve.
A hátrányok enyhítésének céljai, feladatai: Tevékenységünk fő célja, hogy segítsük a tanuló beilleszkedését az iskola életébe, hátrányaiból adódó tanulási nehézségeit csökkentsük, elősegítsük képességeinek megfelelő előrehaladását. Ennek érdekében feladatunk: Olyan nevelési szituációk és lehetőségek megteremtése, melyekkel a tanuló számára a helyes szokások kialakításához, az iskolai értékrend elfogadásához mintákat nyújthatunk, az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket átadhatjuk. – iskolai és iskolán kívüli, tanórán kívüli programok, foglalkozások, felvilágosító előadások keretében egyaránt. A feladatok végrehajtásáért felelősök: Osztályfőnökök – egyéb foglalkozást tartó nevelők. Ifjúságvédelmi felelős. Iskolavezetés. A célok elérése érdekében feladataink megvalósítása során szoros együttműködést tartunk fenn a szülőkkel, gyermekvédelmi intézményekkel, a pedagógiai szakszolgálattal.
17
A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének kikérésével : - saját működésében, közösségi életük tervezésében, szervezésében, - tisztségviselőik megválasztásában - SZMSZ - jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban - egy tanítás nélküli munkanap programjáról - anyagi eszközeinek felhasználásáról az iskola diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje: A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor a házirend elfogadása előtt a munkaterv elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához az iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal és az iskola partnereivel A kapcsolattartás az alábbi szervezeti keretek között valósul meg: 1. Szülők közössége (Szülői Szervezet) Iskolánkban a szülők közössége jogaik érvényesítése érdekében szülői közösségi szervezetet működtet. Elnevezése: Szülői Szervezet. Létrehozásának módja: A tanév első szülői értekezletén (szeptember) valamennyi tanulócsoportban a jelenlévő szülők az osztályfőnök segítségével szülői közösséget alkotnak. Ez a közösség két fő választmányi tagot választ soraiból, általában egyszerű, többségi nyílt szavazással. Így jön létre a Szülői Szervezet. Tagjai közvetlen kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel. Ez a csoport képviseli a szülők nagyobb közösségének érdekeit. A csoport tagjaiból többségi szavazattal Szülői Szervezet elnököt és helyettest választ, akik összefogják a választmány munkáját, kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójával, vezetőivel, gyermekvédelmi felelősével, a diákönkormányzat pedagógus vezetőjével.
18
Az Szülői Szervezet választmány megalkotja működési rendjének szabályait, éves munkatervet készít. Évenként egy alkalommal tájékoztatja a szülők közösségét tevékenységéről. Iskolánkban az Szülői Szervezet működése az alábbi főbb területekre terjed ki: − az iskolai pedagógiai program véleményezése − a tanulók segélyezésének véleményezése − a gyermeki jogok érvényesítésének figyelemmel kísérése − a tanulók jutalmazásának anyagi támogatása (jutalomkönyvek vásárlása) − közreműködés, részvétel az intézmény különféle rendezvényein − Szülői értekezletek Tanévenként legalább három alkalommal tartunk szülői értekezletet. Ezen kívül kiemelt fontosságú pedagógiai feladatainkhoz kapcsolódva: − az első osztályba beírt gyerekek szüleinek közvetlenül a beiratkozást követően − a nyolcadik osztályosok szüleinek a pályaválasztással kapcsolatban, a középiskolák képviselőinek részvételével. A szülői értekezletek célja, hogy a szülők pontos tájékoztatást kapjanak iskolánk pedagógiai programjáról, a követelményekről, az egyes tanévek feladatáról, eseményekről. Továbbra is számítunk a szülők véleményére, segítő szándékú kritikájára, az iskola életében való közreműködésére. A szülői értekezletek napja: hétfő: - alsó: 17 órától - felső 18 órától Fogadóórák: célja a megbeszélés, tájékozódás, tanácsadás, bizalmas négyszemközti beszélgetés formájában. Előzetes időpont-egyeztetés után a nevelők, vezetők készséggel állnak a szülők rendelkezésére értekezleteken, fogadó órán kívül is. Nyílt nap: − tanévenként igény szerint egy alkalommal − egy alkalommal a leendő első osztályosok szüleinek A felsorolt események tanévenként az éves munkaterv szerves részét képezik, melyet a tantestület a tanévnyitó értekezleten hagy jóvá, egyeztetés, véleményezés után. 2. Tanulók közössége, diákönkormányzat Iskolánk tanulóközössége a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 120.§ alapján, valamint a házirendben foglaltak alapján diákönkormányzatot hoz létre. Megalakulását, működési rendjét, jogosítványait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat munkájának segítésére az intézmény igazgatója 1 fő pedagógust bíz meg a Knt. 48. §-ában foglalt szabályozás alapján 3. Egyéb szervezetek A Korszerű Iskoláért Alapítvány Létrehozója: Az iskola tantestülete és a szülők közössége. Célja: A nevelés, oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos javítása, korszerűsítése a Gothard Jenő Általános Iskolában, a gyermekek és az ifjúság képességeinek fejlesztése, ismereteinek bővítése,
19
az érdekeik képviselete és védelme, a természet-, környezet- és állatvédelem fontosságának, a kulturális értékek és a tudomány eredményeinek velük való megismertetése és általuk mindezen értékek védelme. Az alapítvány önálló jogi személy, amely választott kuratóriumi irányítással, működési szabályzat alapján végzi munkáját. Gothard Diáksport Egyesület Célja: az iskolai sporttevékenységek segítése, a diákok és felnőttek körében a diák és szabadidősport népszerűsítése, gyakorlása. Az egyesület programok szervezésével, sporteszközök vásárlásával támogatja az iskolában folyó sportéletet. Segíti a tanulókat a diákolimpiára és más sportversenyekre való eljutásra. 4. Külső partnereink Nyugat Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Nevelési Tanácsadó Vas megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság NyME Agora Központ (Savaria filmszínház, Művelődési és Sportház, Gyermekek Háza, Diáküdültetés (Felsőcsatár), KRESZ-park) Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár Bartók Béla Zeneiskola ELTE Gothard Asztofizikai Obszervatórium Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Központ Saághy István Erdészeti Információs Központ Múzeumok Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft. AVUS Rajczy Imre Sportiskola Pesovár Ernő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény LORIGO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Herényiek Háza Vas megyei Sportigazgatóság és szövetségei A város nevelési oktatási intézményei Maros, Benczúr utcai és Mocorgó óvodák Egyéb kapcsolatok Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Rendőrkapitányság Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
A tanulmányok alatti vizsga, vizsgaszabályzata A jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik: • osztályozó vizsga • különbözeti vizsga • javítóvizsga
20
Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a tanuló összes igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból az évi óraszám 30%-át, akkor a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozóvizsgát engedélyez a szülő kérésére. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórai órát. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása már az első félév végére meghaladja a 20 órát, akkor félévkor kell osztályozó vizsgát tennie. Az a tanuló, akit a nevelőtestület osztályozó vizsgára kötelezett, a következő tantárgyakból tesz osztályozó vizsgát: 1-3. évfolyamon: matematika, magyar irodalom, magyar nyelv, környezetismeret 4. évfolyamon: matematika, magyar irodalom, magyar nyelv, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyamon: matematika, magyar irodalom, magyar nyelv, természetismeret, idegen nyelv, történelem 7-8. évfolyamon: matematika, magyar irodalom, magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia Különbözeti vizsga: - az iskolarendszer átjárhatóságának érdekében folyamatosan biztosítani kell a csoportváltás lehetőségét a különböző tanulócsoportokban tanuló gyermekek számára, a belépés kritériumainak megtartásával. Indokolt esetben a tanuló átkerülhet más csoportba és ekkor különbözeti vizsgát tehet. - más intézményből érkező tanulók esetén az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni A sikeres vizsgákhoz az adott tantárgy(ak) tantervi minimum követelményszintjét kell teljesíteni. Valamennyi vizsgára írásos kérelmet kell benyújtani az érintett tanuló szülőjének az iskola igazgatójához 15 nappal a vizsga előtt. A kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a tanuló nem vizsgázhat.
A felvételi eljárás szabályai, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Belépés (Nkt. 45.§) − A gyermek, abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében
21
azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. − Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a Kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését − A tankötelezettség megállapítása a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet alapján történik. Az iskola körzetén kívül lakó tankötelesek közül felvételt nyerhetnek: - előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók - sorsolás lebonyolítása nélkül is felvehető az SNI-s tanuló - azok a tanulók, akiknek ez különleges helyzete indokolja (különleges helyzetek: szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő / testvére az adott intézmény tanulója / munkáltatói igazolás alapján szülőjénrk munkahelye az iskola körzetéban található / az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található) 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 24.§ − vízilabda csoportokba azok a tanulók, akiknek előképzettsége, szakemberek általi kiválasztása ezt indokolja. − azok a tanulók, akik tenisz, röplabda, kézilabda (szivacslabda) − férőhely függvényében felvehető más tanköteles tanuló is − hagyományőrző elveink alapján korábbi tanulóink gyermekei Az első osztályba felvett tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt az osztálytanítókból, alsós munkaközösség-vezetőből igazgatóhelyettesekből álló munkabizottság véleményének kikérésével, lehetőség szerint figyelembe véve a szülő kéréseit is. A tanuló a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll az iskolával. A tankötelezettség - az iskola bármely évfolyamán - a szülő választása alapján mindennapos iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (Nkt. 45.§ alapján) Átvétel esetén is az előbbiek az irányadók
22
2. Az intézmény helyi tanterve A különböző tantárgyak óraszámait évfolyamonként a törvényi előírásainak megfelelően az iskola sajátosságait, céljait szem előtt tartva alakítottuk ki. A tanórán kívüli órakeret felosztása a hatályos jogszabályoknak és a tanulók igényeinek megfelelően változhat. A következő évi tanórán kívüli órakeret felosztásáról minden évben lehetőség szerint májusban születik döntés. Az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott óraszámát az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/ Hit –és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 8 fakultatív 5
2. évf. 3. évf. 8 7,5 fakultatív fakultatív 5 5
4. évf. 7 3 4,5
1
1
1
1
1 2 2 1 5 25
1 2 2 1 5 25
1,5 2 2 1 5 25
1,5 2 2 1 5 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Erkölcstan/ Hit –és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika
és
5. évf. 5 4 4
6. évf. 5 4 4
7. évf. 4 4 4
8. évf. 4 4 4
2
2
2
2
1
1
1
1
2
2
1 1
2 1,5 1,5 1 1 1
1,5 2 1,5 2 1 1
1
1
1
1 1 1
23
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
1 5 1 28
1 5 1 28
1 5 1 31
5 1 31
VÁLASZTOTT TANTERVEK
Alsó tagozat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Évfolyam Heti óraszám 1-2. 3. 4.
8 7,5 7
Éves óraszám 288 270 252
kerettanterv
Mozaik Német: Klett Angol:MM Publications
4.
3
108
1-3. 4. 1-4. 1-2. 3-4. 1-4. 1-4.
5 4,5 1 1 1,5 2 2
180 162 36 36 54 72 72
1-4.
1
54
Apáczai
1-4.
5
180
Mozaik
Mozaik Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik
24
Felső tagozat Évfolyam
Heti óraszám
5-6.
5
Éves óraszám 180
7-8.
4
144
Idegen nyelvek
5-8.
4
144
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológiaegészségtan
5-8.
4
144
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Német: Klett Angol:MM Publications Mozaik
5-8.
2
72
Központi
1 2 2 1,5 1,5 2 1,5 1 2 1 1 1
36 72 72 54 54 72 54 36 72 36 36 36
Apáczai Mozaik
Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc
5-8. 5-6. 7. 8. 7. 8. 7-8. 7. 8. 5-8. 5-8. 5.
Informatika
6-8.
1
36
5-7.
1
36
Apáczai
5-8.
5
180
Apáczai
5-8.
1
36
Apáczai/Csendes Éva
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
Fizika Kémia Földrajz
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
kerettanterv
Mozaik Apáczai Apáczai Mozaik Mozaik Mozaik Központi Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó
25
Óratervek: Az alsó tagozaton a 2. 3. 4., a felső tagozaton a 6. 7. és 8. évfolyamokon az eddigi gyakorlatnak megfelelően a 2015/16-os tanév végéig az alábbiak szerint alakulnak az óraszámok: Évfolyamszám Magyar nyelv és irodalom Német/Angol Környezet Természetismeret Történelem Földrajz Matematika Fizika Kémia Biológia Technika Rajz Média Ének Testnevelés Informatika Etika Osztályfőnöki összesen:
2.o
3.o
4.o
8
7,5
1
1,5
6.o 7 3 1,5
7.o 4 3
4,5
4
4
2 2 1 3
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 5
1 3 0,5
1 3 0,5
1 5 1
22,5
0,5 25
22
20
8.o 3,5 3
3,5 3
2 1,5 3 1,5 1,5 1,5 1 1
2 1,5 3 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 1 1 2,5 1 0,5 0,5 25
1 2,5 1 0,5 0,5 25
Az alkalmazható taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvkiválasztás fő szempontjai: − A tankönyv tartalmazza a kerettantervi ismeretanyagot − Legyen mentes a vallási és politikai ideológiáktól − Feleljen meg az iskola cél és feladatrendszerének. Legyen összhangban a helyi tantervekkel − Feleljen meg a mögötte álló szaktudomány kritériumainak , és legyen szakértő által ellenőrzött − Tartalmában, információjában, nyelvezetében, a feldolgozás mélységében igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz − Legyen kezelhető, rendelkezzen segédanyagokkal, segítse az otthoni önálló felkészülést és önellenőrzést − Legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló − Ára lehetőség szerint legyen mindenki számára elérhető A taneszközök kiválasztásának alapelve
26
A taneszközök feleljenek meg a helyi tantervek minimum és fejlesztési követelményeinek. A célok eléréséhez kellő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre. Az eszközfejlesztési szükségleteinket tartalmazza az eszközfejlesztési terv, amely a meglévő eszközök leltári jegyzékének és a helyi tantervek eszközigényének összevetésével készült.
Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához. A testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Célja Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus”, a tantervben szereplő mozgásformák elsődlegességét. A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport kereti közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok: − Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra. − Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. − A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása. − Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömet, sikerélményt − A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban.
27
− A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük. − A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés. − A fizikai állapot és az edzettség mérése Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota a „Hungarofit” teszt alapján. A helyi program kialakításának egyéb szempontjai Iskolánkban hagyományokkal rendelkezik a labdás képzés (labdarúgás, röplabda, kézilabda, vízilabda, tenisz), valamint a tánc. A program tartalma osztályokra bontva: 1. osztály: − heti 3 óra testnevelés − heti 1 óra néptánc − heti 1 óra játékos sportfoglalkozás Összesen: 5 óra
2-4. osztály: − heti 3 óra testnevelés − heti 2 óra játékos sportfoglalkozás Összesen: 5 óra 5-7. osztály: − heti 3 óra testnevelés − heti 2 óra sportjáték Összesen: 5 óra 8. osztály: − heti 3 óra testnevelés − heti 1 óra sportjáték − heti 1 óra társastánc Összesen: 5 óra A programot kiegészítő más lehetőségek Részvétel a Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ diákolimpiai versenyekre vonatkozóan biztosítja: - a tanulók útiköltségét - a pedagógus útiköltségét, ügyeleti díját, szállásköltségét - szükség szerint a továbbjutás függvényében.
28
Tantervi testnevelés órák A tantervi testnevelés órákon Mozaik és Apáczai kerettanterv család testnevelés tanmenetét használjuk helyi igényekhez alakítva és kiegészítve. A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ évente 10 vagy 12 alkalommal egy alsós (3. vagy 4. ) és egy felsős (5. vagy 6.) évfolyam tanulói számára biztosítja az úszásoktatás igénybe vételéhez a tanulók szállítási költségeit és a pályadíjat (bérleti díjat). A délutáni sportórák célja A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. A délutáni sportórák feladatai: − elsősorban játéklehetőség biztosítása, − házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, kézilabda, szivacskézilabda, pókfoci …), rekreációs sportágakból − felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Külső kapcsolatok A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez szükségünk van a jó kapcsolatokra a sportot szerető szülőkkel, a helyi sportegyesületekkel, a környék sportegyesületeivel, illetve ezen intézmények megfelelő végzettségű sportoktatóival, edzőivel.
Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanulói foglalkozások A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái Egyéb foglalkozás Egyéb foglalkozásokon az iskola tanulója igény és rászorultság szerint vesz részt. Az iskolai élet számos területén kínálkozó programban vesznek részt a tanulók pl. kulturális programok, sportkörök, testedzés, könyvtárlátogatás, vetélkedők. Az adott foglalkozási rend szerint alakul a heti program összehangoltan, szervezetten. Minden tanulócsoportnak naponta 40-60 perc áll rendelkezésére, amelyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel.
29
Tanulószoba Tanulószoba csak a felső tagozatban működhet igény és szükséglet szerint. Szakkörök Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magába foglaló közösség. A szakkörök céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak a tanulók érdeklődés szerint az egyes tevékenységek között. A programok a különböző műveltségi területek ismereteinek bővítését szolgálják - lehetőséget teremtve a képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a személyiség gazdagítására, a szociális kapcsolatok fejlesztésére. Sportkörök Az iskolai sportélet a sportkörök tevékenységével egészül ki. Alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Része a mindennapos testnevelést biztosító programnak. Egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyekre történő felkészítése is a sportkörön belül történik. Sportágak szerint külön fiú és leány csoportok működnek. Egyéb tevékenységi formák Kiegészítő ismereteket nyújtunk a képességek fejlesztése, a tehetséggondozás céljából a tanulók érdeklődésének kielégítésére. Működnek egyéb tevékenységi formák is. Így a kreativitást fejlesztő, a műveletek elvégzését segítő eszközök használatának elsajátítása, az informatika világának megismerése, esetenként más jellegű tevékenység, zenei, művészeti. Tanórán kívüli tevékenységben kínálkozik lehetőség a kulturális, szociális háttér miatt hiányosságokat mutató, és a tanulási kudarc miatt hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére. Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés, értékelés célja, hogy tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről. Az egyéni fejlesztés érdekében adjon útmutatást a tanuló további előrehaladásához, motiválja a tanulót az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. Az ellenőrzés célja a megbízható, információk megszerzése a nevelés - oktatás folyamatának eredményességéről. Az értékelés ezeknek az információknak az elemzése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez.
A tanulók teljesítményének értékelése A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei − az értékelés céljai és követelményszintjei legyenek minden iskolahasználó számára ismertek − a helyi tantervekben megfogalmazott követelményszintek időarányos teljesítését szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeljük − az érdemjegyekkel történő értékeléshez rövid szóbeli értékelés is kapcsolódhat, ami legyen segítő szándékú, nevelő hatású − az értékelés módja nem sértheti a tanuló személyiségi jogait, nem lehet megalázó, nem lehet év közben fegyelmezési eszköz − az évközi értékelés kísérje folyamatosan a tanuló teljesítményét − az értékelés érdemjegyeiről tájékoztató füzeten keresztül folyamatosan értesítjük a szülőket
30
− a szülőnek joga van a gyermek írásbeli munkáiba betekinteni − a félévi és az év végi osztályzatoknak tükröznie kell az évközi folyamatos ellenőrzés eredményeit − az érdemjegyeket a tantárgyakat tanítók állapítják meg Az értékelés formái és rendszeressége 1-8. évfolyam A Köznevelési törvény 54.§ szabályozza a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelését. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük a tanulókat: − kiválóan teljesített − jól teljesített − megfelelően teljesített − felzárkóztatásra szorul A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelését az alábbiak szerint végezzük: − a második évfolyam év végétől a negyedik évfolyam év végéig o osztályzattal értékeljük a magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezet tantárgyakat; o szöveges minősítéssel az ének, rajz, testnevelés, technika, erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgyakat. o A hit-és erkölcstan tantárgyat az adott egyház értékeli a saját normái szerint − az ötödik évfolyam félévétől a nyolcadik évfolyam év végéig o osztályzattal értékeljük a magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, fizika, kémia, földrajz, biológia, természetismeret, informatika, technika, ének, testnevelés, rajz, tantárgyakat o szöveges minősítéssel a erkölcstan/hit-és erkölcstan, dráma és tánc tantárgyakat. o A hit-és erkölcstan tantárgyat az adott egyház értékeli a saját normái szerint Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi formákat vesszük figyelembe: − szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, tanórai aktivitás, versenyeken való szereplés, − tanórán kívüli szaktárgyi tevékenység A tanuló teljesítményének objektív értékeléséhez javasoljuk a félévenkénti legalább 3 érdemjeggyel történő minősítést. A szöveges minősítés módja: - jól megfelelt - megfelelt A jól megfelelt minősítés osztályzatra történő váltásakor jeles vagy jó osztályzatnak felel meg, a megfelelt minősítés közepes vagy elégséges osztályzatnak felel meg. Az aktuális tanévtől eltérő évben történő átváltásnál a tanuló javára mindig a jobb osztályzat adható. Elégtelen osztályzat ezekből a tantárgyakból nincs.
Az írásbeli számonkérés formája, rendje, korlátai az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig − Az írásbeli beszámoltatások témakörönként témazáró dolgozattal történnek
31
− A témakörön belül a kisebb tanegységek számonkérése történhet írásbeli felelettel is. − A beszámoltatás formáját, rendjét, korlátait a munkaközösségek határozzák meg, azokat egységesen alkalmazzák. − A témazáró dolgozat jegyét megkülönböztető piros színnel jelöljük a naplóban, melynek a tanulók értékelésekor súlyozott szerepe van. − Korlátozás: egy nap maximum 2 témazáró dolgozat íratható. − A szakmai munkaközösségek év közben, év végén diagnosztikai méréseket végezhetnek. − Az iskolavezetés egyes évfolyamokon vagy tantárgyaknál felmérést rendelhet el. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, korlátai az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig − írásbeli: gyakorlás céljából önállóan elvégezhető feladatok − szóbeli: a tanórai anyaghoz kapcsolódó elméleti anyag − A hétvégi és szünidei házi feladat mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott házi feladat mennyiségét. A kimenet garanciái a speciális és a kiemelt területeken a 6. évfolyamtól az eddigi gyakorlatnak megfelelően a 2015/16-os tanév végéig Emelt szintű nyelvi csoportoknál: − alapfokú nyelvvizsga szintjének elérése. − a német nyelv kommunikációképes szintű ismerete Emelt szintű matematikát tanuló csoportoknál: − azon tanulók, akik ebben az oktatási formában részesülnek és szaktanári javaslatra versenyeken vesznek részt, egyúttal megfelelnek a középiskolák felvételi követelményeinek. A magatartás értékelése, minősítése − A magatartás értékelésével a tanuló iskolai (és iskolán kívüli) fegyelmezettségét, a társaik és a felnőttek iránt tanúsított viselkedését, valamint a saját maguk és mások iránt érzett felelősségérzetét minősítjük. − Az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítás alapját. Magatartás
Példás
1. Fegyelmezettsége:
nagyfokú, megfelelő, még másokat zavaró, erősen állandó, másokra nem teljesen a kifogásolható, kifogásolható, pozitívan kiható sajátja gyenge, másokat erősen ingadozó, de zavaró, negatív igyekszik javulni
2. Viselkedéskultúrája, kifogástalan, hangneme: példaértékű, tisztelettudó, udvarias
Jó
Változó
kevés udvariatlan, kivetnivalót nyegle hagy maga után
Rossz
durva, romboló, közönséges, goromba, heves hangoskodó
32
3. Hatása a közösségre, pozitív, aktív, társas emberi segítőkész, kapcsolatai: jóindulatú, kezdeményező,
részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú,
nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz
negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
4. Házirend betartása:
betartja, arra ösztönöz
néha hibázik,
részben tartja be, sokat vét ellene,
5. Felelősségérzete:
nagyfokú felelősségtudat
időnként feledékeny
ingadozó
felelőtlen, megbízhatatlan
Magatartásból adott érdemjegyek és osztályzatok feltételei: Példás
Jó
Változó
Rossz
− − − − − −
a közösség alakítását, fejlődését elősegíti, és társait erre ösztönzi tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész
− részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás − a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias − fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos − csak ritkán kezdeményez, de a helyes kezdeményezés mellé áll − a viselkedés elemi követelményeit megtartja − a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni − a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt figyelmeztetésre tartja be − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben gyakran nem udvarias és nem tisztelettudó − társai viselkedését legtöbbször közömbösen nézi, nem segít − fegyelme ingadozó, munkája pontatlan − hajlamos a fegyelem megsértésére. − munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be − közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek − a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem − nevelőivel, társaival, szüleivel szemben általában tiszteletlen, udvariatlan, nyegle − fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik
33
− a közösség és társai eszközeit, vagyonát tudatosan megrongálja, károsítja. − A szorgalom értékelése, minősítése A szorgalom értékelésével a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését és kötelességtudatát minősítjük. A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni az életkörülményeket és a képességek szintjét. Szorgalom
Példás
Jó
Változó
Hanyag
1. Tanulmányi munkája:
céltudatosan törekvő, odaadó,
figyelmes, törekvő,
ingadozó,
hanyag, lassító,
2. Munkavégzése:
kitartó, pontos, megbízható, önálló,
rendszeres, rendszertelen, többnyire önálló, hullámzó, önállótlan,
3. Kötelességtudata:
kifogástalan, precíz,
megfelelő, néha ösztökélni kell,
felszerelése szinte nincs gyakran hiányos, felszerelése, többnyire hiányos
4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája:
rendszeres, érdeklődő,
előfordul, ösztönzésre dolgozik,
ritkán,
megbízhatatlan, gondatlan,
egyáltalán nem,
Szorgalomból adott érdemjegyek és osztályzatok feltételei: Példás
− − − − − − −
Tanulmányi munkában: Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önállóság szintje: Önálló munkában, önellenőrzése rendes. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. − Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. − Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.
Jó
− Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. − Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. − Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell
34
− segítséget nyújtania. − Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. − Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó
Hanyag
− − − −
Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállóan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkájának minősége változó. Szétszórtság jellemzi.
− − − −
Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
A csoportképzés elvei Az 1-8. évfolyamon osztályok, azon belül csoportok szerveződnek. A csoportképzés elvei: − 1-3. évfolyamon választható tantárgy az angol vagy német nyelv − 4. évfolyamon választható idegen nyelvként az angol vagy a német nyelv − és 5. évfolyamtól (felmenő rendszerben) hit vagy erkölcstan − évfolyamtól matematika és idegen nyelvből képességek és tudásszint alapján kialakított csoportok − évfolyamtól az informatika oktatása osztályonként két csoportban − vízilabda − röplabda − kézilabda /szivacslabda/ − tenisz − szolfézs − Ötödik évfolyamtól az idegen nyelv oktatása képességek és tudásszint alapján kialakított csoportokban történik, melynek feltétele: • a 4. osztályban előírt idegen nyelvi követelményszint legalább 80 %-os teljesítése • a magyar nyelv tantárgy (legalább jó 4-es rendű) félévi eredménye • szaktanár és osztálytanító támogató véleménye • szülő írásos kérelme A felvételről munkabizottság dönt. Tagjai: osztálytanítók, nyelvtanárok, igazgatóhelyettes. Ötödik évfolyamtól a matematika oktatása képességek és tudásszint alapján kialakított csoportokban történik, melynek feltétele: ● a 4. osztályban előírt matematika követelményszint legalább 80 %-os teljesítése ● osztálytanító támogató véleménye ● szülő írásos kérelme A felvételről munkabizottság dönt. Tagjai: osztálytanítók, matematikatanárok, igazgatóhelyettes. (Egyéb szerkezeti változás szükségessége - tanévenként megvizsgálandó.)
35
Átjárhatóság Az iskolarendszer átjárhatóságának érdekében folyamatosan biztosítani kell a csoportváltás lehetőségét a különböző tanulócsoportokban tanuló gyermekek számára, a belépés kritériumainak megtartásával. Indokolt esetben a tanuló átkerülhet más csoportba. Ebben az esetben különbözeti vizsga szükséges. Tanév közben más iskolából érkező tanulónál a csoportba lépés feltételei: − a tanuló tanulmányi eredménye − az idegen nyelvi szintmérés eredménye − szükség szerint különbözeti vizsga előírása Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.” Az egészségvédelem és az egészséges életmódra nevelés minden gyermekkel foglalkozó intézménynek alapvető feladata. Ez egy kiemelt fejlesztési terület, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia beépülve szinte minden tantárgyba, erősítve a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Egészségnevelési programunk azért készült, hogy hozzásegítse a tanulóinkat a kellő ismeretekhez, majd ezek birtokában az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Egészségfejlesztési programunk célja: Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, a biológiai változásokkal járó életmódbeli tennivalókat. − képesek legyenek figyelemmel kísérni maguk és társaik viselkedését, életvezetésük helyes alakítását − a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni − ismerjék meg az egészségre káros szokások, magatartásformák alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás biológiai, élettani, pszichés összetevőit − tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében − fejlessze a tanulók társas-kommunikációs készségeinek és konfliktuskezelési magatartásformáinak képességét − segítse a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakulását − a veszélyhelyzetek felismerésére és azok megelőzésére, kezelésére való felkészítés is feladatunk (háztartás, iskola, közlekedés, veszélyes anyagok…). − A szexuális kultúra és magatartás kialakítására, a családi életre nevelésre, párkapcsolatra való felkészítésre is figyelmet fordítunk. Fontosnak tartjuk még az iskolai környezet alkalmassá tételét az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés biztosítására. Ugyancsak fontos a pedagógusok példás életvitele, hiszen a tanító a gyermek számára magatartási modell.
36
Az egészségfejlesztési program tartalma: Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok Részvétel a helyi egészségvédelmi, egészségnevelési programokon (Egészség-hét rendezvényei, vetélkedők, versenyek, pályázatok) Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése (E célt szolgálják a szabadidős tevékenységek, szakkörök, valamint az egyéb foglalkozások keretében szervezett programok.) Egészségnap, egészségnevelési vetélkedő szervezése Hétvégi iskolai programok, (szervezésükbe bevonjuk a Herényi Kulturális és Sport Egyesületet), Sportrendezvények (hagyományos Márton-napi és Mikulás-futás) Kirándulások, erdei iskolák, sportnap szervezése. Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet fordítunk.) A dohányzás, alkoholfogyasztás-és kábítószerhasználat, valamint az AIDS megelőzése érdekében folytatni kívánjuk eddigi tevékenységeinket: • életvezetési ismeretek oktatása • alkalomszerű kiállítások, előadások, vetélkedők szervezése • kortárs segítők bevonása • szakemberek meghívása • A Csendes Éva-féle életvezetési módszer alkalmazása a felső tagozatos osztályfőnöki munkában. • A módszer a korábban leírtak szerint az alábbi témakörökben fogalmaz meg távlati és tanítási célokat: • Önismeret • Én és a helyem a környezetben • Egészséges és biztonságos élet • Veszélyeztető tényezők • Óvd és védd magad! A program alapja az osztályfőnöki munkatervbe beépült Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek c. kézikönyve, valamint a továbbképzéseken szerzett szakmai háttér. Iskolánk kiemelten kezeli a testi fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű tanulók integrációját. Intézményünkbe mozgássérült tanuló is jár. Mentális és szociális beilleszkedésüket felkészült pedagógusok munkája és a diáktársak toleráns magatartása is segíti. Akadálymentes közlekedésük azonban nem biztosított. Egészségnevelési programunk sikerességéhez elengedhetetlen az állandó kontroll biztosítása. Ezt a következő fórumokon kívánjuk érvényesíteni: − Szülői értekezletek, fogadóórák, iskolarádió, iskolaújság − Munkaközösségi, nevelési értekezletek, szakmai tanácskozások, tréningek − Állandó kapcsolattartás a segítő csoportokkal, szervezetekkel
37
A mindennapos testedzés biztosításával kapcsolatos feladatok A mindennapos testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése. A mozgásszegény életmód előidézheti a testi és szellemi teljesítmény romlását. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A mindennapos testmozgás egészségnevelő hatása megvalósulásának érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük: 1. minden gyermek mindennap részt vesz a testmozgás-programban 2. minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése 3. minden testnevelésórán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző-torna 4. fontos a testnevelés tananyag egészében a gerinc-és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire 5. minden testnevelésóra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is 6. a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban 7. a testmozgásprogram keretében életmód-sportokat is megtanítunk 8. a testmozgásprogramban játékokat és táncokat is megtanítunk 9. A tanulók fizikai állóképességének mérését az Eurofitt programmal végezzük. Az egyik fontos feladat megállapítani a tanuló fizikális állapotát a megelőzés, a terhelhetőség, az egyes feladatok meghatározása végett. Célok és módszerek rendszerben heti 5 testnevelés óra 1. óratervi keretben felmenő biztosítása 2. a délutáni csoportfoglalkozások időbeosztását úgy alakítjuk ki, hogy azokon a napokon, amelyeken a csoport tagjainak nincs tanterv szerinti testnevelésórája, kötelezően játékos testmozgást szervezünk legalább 30 perc időtartamra (felmenő rendszer miatt) 3. iskolai sportkör 4. a röplabda- szivacslabda - tenisz- és úszó és vízilabdaedzéseken részt vevő gyerekek számára a tantervi testnevelésórák és az edzések együttesen biztosítják a mindennapos testmozgás lehetőségét. 5. A speciális mozgást, gyógytestnevelést igénylő tanulók a fenntartó által és a helyben szervezett foglalkozásokon részesülnek a mindennapos testmozgásban. Ellenőrzés és módszerek: A program óráit és foglalkozásait a foglalkozást levezető kolléga megfelelően adminisztrálja az adott foglalkozási és/vagy haladási naplóban. A program megvalósításában részt vevő testnevelők, a testnevelést tanító alsós pedagógusok, valamint a programba bevont a többi kolléga ellenőrzik és évente felülvizsgálják a programot, megteszik a szükséges kiegészítéseket.
38
Az elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja A diákok (1-8. évfolyam) legyenek képesek: - baleseti helyzetek felismerésére; - különböző sérülések ellátására; - a vérzések csillapítására; - az alapfokú újraélesztés lépései felnőtt-, és gyermekkorban; - az eszméletlenség felismerésére és elsősegélyére - segélyhívásra; Sajátítsák el (7-8. évfolyam): - az alapfokú újraélesztés lépéseit felnőtt-, és gyermekkorban; Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Előadások, beszélgetések (osztályfőnöki, környezetismeret, biológia órák) b) Szituációs gyakorlatok, bemutatók (osztályfőnöki, környezetismeret, biológia órák, délutáni foglakozások) Környezeti nevelés „ A természet varázsát ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz! Shakespeare Céljaink, jövőképünk: - Kihasználni azt az előnyt, hogy iskolánk csendes, parkokkal övezett, családi házas, kertvárosi környezetben, a Kámoni Arborétum és a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium közelében található - Nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Arra törekszünk, hogy legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére. Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését. - Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.
39
-
-
Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Váljanak tanulóink környezettudatos állampolgárrá. Ki kell alakítanunk és fejlesztenünk kell tanulóinkban azokat a készségeket, amelyek céljaink eléréséhez vezetnek: - ökológiai szemlélet - problémaérzékenység - együttműködés, tolerancia - problémamegoldó gondolkodás - kreativitás - kritikus véleményalkotás - kommunikáció, médiahasználat - konfliktuskezelés és megoldás - értékelés és mérlegelés készsége Célunk, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Tervezzük egy iskolai tanösvény kialakítását, hogy ezzel is segítsük diákjaink környezeti nevelését.
Megvalósulás: - erdei iskolai programok - túrák, kirándulások. - madarász-suli foglalkozások - ásványgyűjtő túrákon alakítjuk ki tanulóinkban. - nyári táborok - délutáni foglalkozások - tanórák, osztályfőnöki órák - versenyek, vetélkedők - osztálykirándulások - Herényi virágút Hagyományos rendezvények - autómentes napi kerékpártúra (szept. 22.) - „megsebzett bolygó” komplex természettudományos vetélkedő (döntő: április 22. – Föld világnapja) - kámoni takarítónap: június 5-én ( Környezetvédelmi Világnap) - folyamatos hulladékgyűjtés, takarítás Iskolán kívüli együttműködés, külső kapcsolatok NYME Chernel Kert ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park Agora Központ (Gyermekek Háza, Savaria mozi, Diáküdültetés - Felsőcsatár) Herényiek Háza Írottkő Natúrpark Központ Kámoni Arborétum és Ökoturisztikai Központ Kerekerdő Alapítvány kertész szülők, nagyszülők Kertész Tsz.
40
Koch János Ásványgyűjtő Kör Közoktatási Alapítvány Magyar Madártani Egyesület Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Oladi Művelődési Központ Prenor Savaria Múzeum Vadásztársaság Városgazdálkodás Vízmű Rt. Vízügyi Igazgatóság „A természet mindenki igényeit kielégíti, de kapzsiságát nem”
/Gandhi/
41
