Az Óvoda Helyi Nevelési Programja

Az Óvoda Helyi Nevelési Programja

Zalabéri Kastélykert Óvoda Zalabér

2013.

Készült: A Kormány 363/2012.( XII. 17.) Korm Rendelete alapján ,az Óvodai nevelés országos alapprogramjának elvei szerint. Felhasználva: az Óvoda 1998-as és a módosított 2010-es Helyi Programját, mely a Csempeszkopácsi Óvoda adaptálása alapján készült

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 I. Bevezető.................................................................................................................................. 4 II. Gyermekkép, óvodakép ......................................................................................................... 4 Gyerekkép .............................................................................................................................. 4 Óvodakép ............................................................................................................................... 5 Óvodánk arculata.................................................................................................................... 6 Óvodánk szerkezete................................................................................................................ 6 III. Az óvodai nevelés feladatai.................................................................................................. 6 A./ Az egészséges életmód alakítása...................................................................................... 7 Cél ...................................................................................................................................... 7 Tartalom ............................................................................................................................. 7 Értékelés ............................................................................................................................. 8 A fejlesztés kívánatos feltételei.......................................................................................... 8 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére....................................................... 8 B/ Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés ..................................................... 9 Cél .................................................................................................................................... 10 Tartalom ........................................................................................................................... 10 Értékelés ........................................................................................................................... 11 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 11 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 11 C./ Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása..................................... 12 Cél .................................................................................................................................... 12 Tartalom ........................................................................................................................... 13 Értékelés ........................................................................................................................... 13 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 13 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:.................................................... 14 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei............................................................................. 14 Személyi feltételek ............................................................................................................... 14 Tárgyi feltételek ................................................................................................................... 16 Az Óvodai élet megszervezése:............................................................................................ 21 Nyitva tartás ..................................................................................................................... 21 Az óvoda rugalmas napirendi kerete ................................................................................ 21 Gondozás, egészséges életre felkészítés, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése ....... 22 Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................... 26 Család ............................................................................................................................... 26 Intézmények ..................................................................................................................... 27 Iskola ............................................................................................................................ 27 Közművelődési intézmények ....................................................................................... 28 Egyéb szervezetek ........................................................................................................ 28 V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai................................. 29 Játék...................................................................................................................................... 29 Cél .................................................................................................................................... 29 Tartalom ........................................................................................................................... 30 Értékelés ........................................................................................................................... 31 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 31 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:.................................................... 31

2

Verselés, mesélés ................................................................................................................. 32 Cél .................................................................................................................................... 32 Tartalom ........................................................................................................................... 33 Értékelés ........................................................................................................................... 34 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 34 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 34 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ................................................................................ 35 Cél .................................................................................................................................... 35 Tartalom ........................................................................................................................... 36 Értékelés ........................................................................................................................... 37 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 37 A fejlesztés várható eredményei az óvódáskor végére..................................................... 37 Rajzolás ,festés, mintázás, kézi munka ................................................................................ 38 Cél .................................................................................................................................... 38 Tartalom ........................................................................................................................... 39 Értékelés ........................................................................................................................... 40 A fejlesztés kívánatos feltételei........................................................................................ 40 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 40 Mozgás ................................................................................................................................. 41 Cél .................................................................................................................................... 41 Tartalom ........................................................................................................................... 42 Értékelés ........................................................................................................................... 43 A fejlesztés kívánatos feltételei:....................................................................................... 43 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 44 A külső világ tevékeny megismerése ................................................................................... 44 Cél .................................................................................................................................... 45 Tartalom ........................................................................................................................... 45 Értékelés ........................................................................................................................... 46 A fejlesztés kívánatos feltételei:....................................................................................... 47 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén...................................................... 47 Munka jellegű tevékenységek .............................................................................................. 48 Cél .................................................................................................................................... 48 Tartalom ........................................................................................................................... 48 A fejlesztés kívánatos feltételei:....................................................................................... 49 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 50 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ........................................................................... 50 Cél .................................................................................................................................... 51 Tartalom ........................................................................................................................... 51 Értékelés ........................................................................................................................... 52 A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére..................................................... 52 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére .................................................................................... 52 VI. GYERMEKVÉDELEM..................................................................................................... 54 VII. Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése ........................................................... 60

3

Óvodai nevelési alapprogram I. Bevezető 1. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kel irányulnia. Minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés biztosításával. 2. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. 3. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. 4. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek innovatív pedagógiai törekvések, az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok módszertani szabadságát, de mindenkor figyelembe kell venni a gyermek érdekeit. 5. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésénél felvállaljuk annak az integrációját, aki a Szakértői bizottság véleménye alapján integrálható és az Alapító okiratunkban megfogalmazott szempontoknak megfelel. 6. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításában óvodánk integrálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket is. 7. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia 8. a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyerek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

II. Gyermekkép, óvodakép Gyerekkép Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai egyedi személyiség és egyben szociális lény.

4

Személyiségi jogok illetik meg, hogy testileg, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen tudjon fejlődni. A gyermeki személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Egyénenként, életkoronként – életkori szakaszonként – változó és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő személy és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A személyiség szabad kibontakoztatásában fontos figyelembe vennünk a gyermeki másságot, az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmilyen előítélet kibontakozásának. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője segítője, a gyermek törvény által meghatározott óvodai beíratásától az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvoda közvetlen segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődését, a szokás és normarendszer kialakulásátAz óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk gyermekközpontú, a mai kor igényeinek megfelelően rugalmas, tapasztalati úton az életre nevel. Ezt szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtésével éri el. Óvodánk funkció óvó-védő, szociális, nevelő – személyiségfejlesztő funkciója van. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodni.

5

Az alapelvek megvalósításának érdekében gondoskodni kell a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és a fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra. Ezen tevékenységeken keresztül a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. És az ehhez szükséges személyi és tárgyi környezetről gondoskodni kell. A gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Óvodánk arculata Érzelmi nevelés fontosságát hangsúlyozó egészséges életmód kialakítására törekvés a célunk, a helyi adottságoknak megfelelően. Nevelő munkánk során felhasználjuk magyar óvodai nevelés évtizedes jól működő hagyományait, átélt tapasztalatainkat, tudásunkat és pedagógiai műveltségünket. Óvodánk szerkezete

A hatályban lévő törvény szerint a gyermek létszám csoportonkénti maximumát nem lépjük túl, mert az túlzsúfoltságot okoz, mely gátolja a gyermekek nyugalmát és mozgásterét. Óvodánkban 2 csoport működési feltételei biztosítottak.

III. Az óvodai nevelés feladatai A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Alapvető feltétel a családdal való kölcsönös bizalmon alapuló segítő szándékú együttműködés. Az óvodai nevelés általános feladatai: A./ az egészséges életmód alakítása B./ az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés C./ anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása

6

A./ Az egészséges életmód alakítása CÉL - A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. - A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. - A természetes, társadalmi környezet megóvása. - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. - A helyes testtartás elsajátítása – az e téren különösen nagy nehézséget mutató gyermekekre való felfigyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás. - Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. - Helyes táplálkozási szokások kialakítása. - A gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos pedagógiai környezet biztosítása. - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészséges életmód szokásainak alakítása. - A helyes életritmushoz való közelítés igényének alakítására törekvés TARTALOM - A napi, illetve heti tevékenységek időben azonos rendje (az időbeni szerialitás esteire való odafigyelés). Részvétel foglalkozásokon, étkezéseken, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken. - A csoportszoba berendezésének, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása. - Az épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata. - A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása: - táplálkozás – étkezésnél (terítés), - tisztálkodáshoz szükséges felszerelések, - játékeszközök, - öltözködés rendje, - foglalkozásokhoz szükséges felszerelések, eszközök, - mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, eszközök, - pihenéshez szükséges felszerelések, teremrendezések. - A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai, azok rendje. - Differenciált segítségnyújtás: 7

o Különleges ráfigyelés a csoportban esetleg előforduló gyenge lágy szájpad működésű gyermek rágási szokásainak kialakulására (szükség esetén szakember bevonása), o a speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl. szemüveg, hallókészülék, stb. esetében), ÉRTÉKELÉS Az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI -

tágas, világos csoportszoba, higiénikus, gondozott mellékhelyiségek, sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar, változatos, vitamindús étrend, saját öltözőszekrények, a családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi és mentálhigiéné, öltözködés, napirend, étkezési szokások, szabadidős szokások)

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ÖNÁLLÓ: - a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, - a WC használatakor, - fogápolásban, - öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is, - önkiszolgáláskor, - a kimerített étel mennyiségének megítélésében, - az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. MEGFELELŐEN HASZNÁLJA: - az evőeszközöket (kés, villa, kanál), - a játék és egyéb eszközöket, - az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, - a környezet tisztántartására szolgáló takarítóeszközök).

eszközöket

(lábtörlő,

TUD: - cipőt fűzni és kötni, - gombolni,

8

-

teríteni, hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat) ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

ISMERI: - kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára) - a zsebkendőhasználat módját - ruházatának tisztántartási lehetőségeit, - a rendetlenség megszüntetésének módjait, SEGÍT: - a környezet tisztántartására, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben, - a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. B/ Az érzelmi nevelés az erkölcsi és a közösségi nevelés 1. Az óvodás gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában, érzelmi biztonság, otthonosság, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes, társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Az óvodai nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusnak kell jelen lennie. Ő adhat felvilágosítást az óvodás korú gyermek szociális és érzelmi állapotáról. A közös óvodai élmények biztosítása, melyek hozzájárulnak az érzelmi biztonság megteremtéséhez. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például az együttérzés, a segítőkészség az önzetlenség a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának,

9

önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. Rugalmas napirend kialakítása. A nehezebben szocializálható gyermekek beillesztését az óvodai közösségbe. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja Kiemelt feladattal bír a szülőföldhöz kötődés, magyarság tudat erősítése. Erősítenünk kell, hogy magyar értékeinkre támaszkodunk. Magyar ünnepek, szokások. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus, és óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. SNI gyerekek és migráns gyerekek fejlődésének biztosítása szükség szerint szakemberek bevonásával. A lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatása. A kiemelkedő képességű gyermekek részére tehetséggondozás nyújtása. CÉL - Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése. - Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség feladattudat, szabálykövetés. TÁRSAS KAPCSOLATOK: - Egymás közötti bizalom kiépítése (óvónő - gyerek, gyerek-gyerek, gyerek-dajka között). - Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során. - Alá,- fölé,- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása. - Egymás iránti tolerancia alakítása. TARTALOM - Napirend szerinti tevékenykedések (játék, munka, tanulás). 10

- Beszoktatás: a leválási nehezítettséggel küzdő gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szükség esetén szakember segítségének kérése). - Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások. - Az egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, kistestvér születése, stb.) feltárása. - Játéktevékenységek. - Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek. - Reális ismeretek nyújtása. - Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (a felnőttek kérésének elfogadása). - Munkatevékenységek: a természetes környezet óvása. TÁRSAS KAPCSOLATOK: - A természetes rokonszenv alapján szerveződő közös tevékenységeinek támogatása. - Közös élmények átélése (születésnapok, kirándulások, szereplések, színházlátogatások, stb.). - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre. - Részvétel helyi, illetve egyéb rendezvényeken. - Helyi népszokások gyakorlása. ÉRTÉKELÉS A csoportban zajló mechanizmusok, egyéni reakciók megfigyelése – szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI - otthonos körülmények a csoportszobában, - lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére, - az óvónők, illetve más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ÖNÁLLÓ: - Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás. - Véleménynyilvánításban, - Döntésekben, választásokban, - Vállalt feladatai elvégzésében. - Tisztelettudó a viselkedése. - Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit.

kérés,

11

-

Igazmondásra törekszik. Megkezdett munkáit befejezi. Képes belátásra. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek. Alkalmazkodik szabályokhoz Késlelteti szükségleteit

TÁRSAS KAPCSOLATOK: - Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. - Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. - Érdeklődik társai és a felnőttek iránt (a csoporton belül). - Képes egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni. - Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül. - Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársak iránt. - Igyekszik – szituációtól függően – elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. C./ Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása CÉL - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs, kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására figyelmet kell fordítani. - Anyanyelvi érintkezés alapvető formáinak kialakítása, anyanyelvi illemszabályok - Az óvoda a gyermek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve rendszerezi azokat, valamint változatos tevékenységeket biztosít a további tapasztalatszerzésre. - Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, változatos élethelyzetekben való megélése, gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség fejlesztése.

12

- Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. - Érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt. - A gyerekek kognitív képességeinek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). - A környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. - Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. - Kommunikációs képességek alakítása és fejlesztése /beszédprodukció, beszédértés, nyelvi képességek/. - szókincsgazdagítás - Egyéni különbségek – adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése. - „Énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése. - Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése. - Vizuális percepció /formaérzékletek, formaészlelések/ fejlesztése. - Taktilis-kinesztéziás /mozgásérzeti/ szféra mobilizálása. - Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása. - Beszédhibás gyermek esetében logopédus segítségének kérése - Az anyanyelvi nevelés konkrét cselekvések által valósítandó meg és nem külön területenként TARTALOM A gyermek aktív bekapcsolódása a verbális tevékenységekbe minden tevékenységi területen Páros és kiscsoportos beszélgetések Szókincsgazdagítás mesékkel, versekkel, mondókákkal Találós kérdések, közmondások, szólások Népies, illetve régies kifejezések értelmezése Óvónői mintaadás, követendő beszédmodell Tárgyakkal való manipuláció beszédkövetéssel, játék közben bábozással, stb. ÉRTÉKELÉS Megfigyelés, Beszédállapot felmérése A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI Megfelelő idő, helyszín biztosítása a nyugodt kommunikációs lehetőségre Óvónői mintát adó beszédmodell Közös élmények, tapasztalatok Eszközök: 13

Képes és mesekönyvek, kártyák, zajokat zörejeket tartalmazó hanghordozók, fejlesztő játékok A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: -

-

Törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére. Próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban. Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességekkel. Tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani. Vegyen részt a különböző tevékenységekben. Segítséggel javítsa saját tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét. Törekedjék az önértékelésre. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. Elemi ismeretekkel rendelkezzen önmagáról és környezetéről Ismerje a viselkedés alapvető szabályait, elemi mennyiségi ismeretei legyenek. Változatos szófajhasználat változatos mondatszerkezetek és mondatfajták alkalmazása. Érthetően, folyamatosan kommunikáljon az egészségesen fejlődő gyermek. Fejlődjön beszédstílusa, beszédkultúrája Anyanyelvi érintkezés alapillemszabályainak ismerete: köszönés, bemutatkozás, megszólítás Tisza hangzóejtések. Gazdag szókincs

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei A kisgyermek fejlesztésének és fejlődésének elengedhetetlen feltétele az őt körülvevő megfelelő személyi és tárgyi környezet biztosítása. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. . ÓVODAPEDAGÓGUS

Az óvodai nevelési folyamatban a szakképzett óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő, akinek a személyisége meghatározó a gyermek számára. Elfogadó, segítő támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyerekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartama alatt fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Nagyon fontos, mit és hogyan mond, miként viselkedik, milyen a külső

14

megjelenése. Az óvónő biztonságot, harmóniát sugárzó személyiségével biztosítson szeretetteljes légkört. Az óvónő nevelői magatartása, beállítódása nyújtson modellt a család számára is. Tapintatosan, kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítsen a családhoz. Magatartását jellemezze: empátia és tolerancia. A csoportban végzett munkát jellemezze: önállóság, nagyfokú rugalmasság – önálló döntési képesség, alkalmazkodás- fantázia- kreativitás- szituációmegoldó képesség, továbbá együttműködés a munkatársakkal. Az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottakkal való összehangolt munkájával segítse elő a nevelés eredményességét. A gyermek érdekeit védő tevékenység az óvodapedagógus kompetenciája, ezáltal jogosult a szakszolgálatot végző kolléga munkáját figyelemmel kísérni. A pedagógiai munka irányítója az óvodapedagógus, a nevelő-oktató munka szervezése az ő irányítása alá tartozik. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. DAJKA: Munkájával az óvodai nevelés eredményességét kell elősegíteni az óvodapedagógussal való teljes együttműködésével, illetve annak irányító szerepét elfogadva. A dajka az óvónő pedagógiai munkájának segítője, ezért magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével ugyanolyan hatást gyakorol a gyerekekre, mint az óvónő. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelően tájékoztatva legyen az óvoda és az adott Óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell milyen célok érdekében, hogy kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében, megsokszorozhatja a kiinduló nevelői hatásokat. A gyermekekről felvilágosítást csak az óvónővel való előzetes megbeszélés alapján adhat, gondozási, és fizikai állapotra vonatkozólag. A gyermek nevelési kérdéseivel kapcsolatos információkról, csoportos életéről, társakhoz való viszonyáról nem adhat felvilágosítást. LOGOPÉDUS, GYÓGYPEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS: 15

Munkájukat az arra rászoruló gyermekek érdekében a gyermek óvodai nevelési elveinek figyelembe vételével s szoros együttműködési kapcsolatban az óvodapedagógussal végezzék. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel Az óvoda udvarát, épületét, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyerekek gondozott esztétikus, környezetbarát csoportokban nevelkedjenek. Az óvoda mind bútorzatában, mind felszerelési eszközeiben a gyermekek életkori adottságaiból adódó méreteket és a biztonsági előírásokat vegye figyelembe. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. Az előirt kötelező eszközfejlesztési jegyzék alapján folyamatos tárgyi fejlesztéseket kell végrehajtani ütemezett keretek között.

Eszközjegyzék: HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések csoportszoba logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba játszóudvar óvodavezetői iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba Tornaszoba gyermeköltöző gyermekmosdó, WC

Mennyiségi mutató 2

Megjegyzés

1 1 1 1 1 1 1

a vezetői irodával közös Intézménnyel közös másik gyermekcsoporttal közös másik gyermekcsoporttal

16

Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző melegítőkonyha Felnőtt mosdó felnőtt WC szertár

1 1 1 1 1

HELYISÉGEK BÚTORZATA és EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1. Csoportszoba

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

óvodai fektető 35 gyermekszék 48 gyermekasztal 9 fényvédő függöny 12 szőnyeg 5db 3x2 m játéktartó szekrény vagy 10 polc fektetőtároló 2 db élősarok állvány gyermekcsoportonként 1db hőmérő gyermekcsoportonként 1db óvodapedagógusi asztal gyermekcsoportonként 1db 6 db Felnőtt szék eszköz-előkészítő asztal 1 textiltároló szekrény 1 db csoportszobán kívül elhelyezve edény- és evőeszköz2db melegítőkonyhában tároló szekrény szeméttartó 4db 2. Tornaszoba tornapad 4 db tornaszőnyeg 2 db bordásfal 2 db óvodai többfunkciós 1 mászó készlet 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör 1 asztal 1 szék 4 szőnyeg 1 4. Játszóudvar kerti asztal kerti pad babaház udvari homokozó takaróháló 5. Óvodavezetői iroda

2 4 2 1

íróasztal és szék

1-1

Pótlásra szorul

17

tárgyalóasztal 1 telefon 1 könyvszekrény 1 iratszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 számítógépasztal és szék 1-1 írógép 1 telefon 1 fax 1 számítógép, nyomtató 1 7. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal 1 szék 1 könyvtári dokumentum könyvszekrény 8. Orvosi szoba

mobil

közös vonallal is működtethető Intézménnyel közös az írógép és tartozékai kiválthatók

pedagógiai szakirodalom, folyóirat, jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek stb. 1 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM intézményi rendelet előírásai szerint 543

9. Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló, 8 fogas öltözőpad 8 10. Gyermekmosdó, WC 2 db / 40 személy törülközőtartó részére falitükör mosdókagylónként 1 hőmérő helyiségenként 1 rekeszes fali polc 2 db 40 személyes (fogmosótartó)

öltözőrekeszen belül elkülönített cipőtároló

TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt és gyermeklétszám fésű, fogkefe, fogmosó pohár szerint 1

Tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

fésűtartó

csoportonként 1

törülköző

Papírtörlő használat

abrosz

25 db

takaró

35 db

ruhakefe, körömkefe, szappantartó

HACCP előirás szerint textil

18

ágyneműhuzat, lepedő

35 db

Pótlás szükséges

A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

szennyesruha-tároló Mosott ruha-tároló mosógép vasaló vasalóállvány szárítóállvány

1 1 1 1 1 1

takarítóeszközök

3 garnitúra

kerti munkaeszközök, szerszámok

1-1

Megjegyzés

automata

Külön csoportszobákhoz, melegítőkonyhához,mosdóhoz ásó, kapa, gereblye, kerti locsolókanna

1

hűtőgép porszívó

1

A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőgyermekcsoportonként a konstruáló játékok, gyermekek 30%-ának szabályjátékok, megfelelő mennyiségben dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoportonként a mozgásfejlődést segítő, gyermeklétszám mozgásigényt kielégítő figyelembevételével eszközök ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

az anyanyelv fejlesztésének, a gyermekcsoportonként a kommunikációs gyermekek 30%-ának képességek megfelelő mennyiségben fejlesztésének eszközei értelmi képességeket (érzékelés, észlelés,

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

csoportszobai és udvari eszközök külön-külön

az óvoda nevelési programja szerint

az óvoda nevelési programja szerint; képeskönyvekből, képes mesekönyvekből gyermekcsoportonként legalább 15 féle 3-3 példányban


19

emlékezet, figyelem, megfelelő mennyiségben képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, gyermekcsoportonként a festés, mintázás, építés, gyermeklétszám képalakítás, kézimunka) figyelembevételével anyagok, eszközök


a természeti-emberigyermekcsoportonként a tárgyi környezet gyermeklétszám megismerését elősegítő figyelembevételével eszközök, anyagok


gyermekcsoportonként a munka jellegű gyermekek 30%-ának tevékenységek eszközei megfelelő mennyiségben


2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó) DVD lejátszó televízió magnetofon diavetítő vetítővászon Hangszer pedagógusoknak

1 2 2 2 1 1 10 db

gyermekcsoportonként, a hangszer (gyermekeknek) gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Logopédiai eszközök

FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések 1. Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm logopédiai alapkészlet

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1 1

20

Az Óvodai élet megszervezése: A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A gyermek érzékeny, fejlődésben lévő személyiség, akinek egyénenként és személyenként változóak a testi - lelki szükségletei. Az óvodai életritmust az alapvető testi szükségletek kielégítése: Táplálkozás, testápolás, pihenés, mozgás és az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek megszervezése, összehangolása adja. Ezt a rugalmas napirend biztosítja. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. NYITVA TARTÁS Az óvodai nyitva tartás: napi 10 óra reggel 7 - délután 17 óráig. AZ ÓVODA RUGALMAS NAPIRENDI KERETE Szeptember 1 - május 31. A. 7-8 érkezés, gyülekező, közös játék 8-9 tisztálkodás, reggeli, mindennapos testnevelés 9-11.30 kezdeményezések, játék, levegőzés 11.30 -13 ebéd és a hozzá kapcsolódó

Június 1 - augusztus 31 B. 7-8 érkezés, gyülekező, közös játék 8-9 tisztálkodás, reggeli, mindennapos testnevelés 9 -11.30 játék, levegőzés 11.30 -13 ebéd és a hozzá kapcsolódó

21

elő és utókészületek 13 -15 mese, pihenés, alvás, 15- 15.30 tisztálkodás, uzsonna 15.30 játék hazamenésig

elő és utókészületek 13 -14.30mese, pihenés, alvás 14.30 -15 uzsonna, tisztálkodás 15 – hazamenésig játék

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben TEVÉKEN YSÉG Játék és egyéb szabadon választott tev.forma Étkezés, étkezési előkészülete k Testápolás, öltözködés Pihenés, alvás Mindennapi testnevelés

GONDOZÁS,

KISCSOPO RT A 5.30

KÖZÉPSŐCSO PORT B A B 5.30 5.15 5.45

NAGYCSO PORT A 6

B 6.30

1.

1.10 1,

1.

1.10.

1

1. 20

1.10 1,20

1

1 .10

1

2

2

1.30 1.30

1.10

2 x 5 perc

0.10 2x 5 perc

0.10 2 x 5 perc

0.10

1.45

EGÉSZSÉGES ÉLETRE SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE

FELKÉSZÍTÉS,

A

TELJES

GYERMEKI

Gyermek gondozásának alapvető feltétele: Az óvónő és a gyermek közötti meghitt, megértő, segítő kapcsolat, a természetes testközelség megléte. Célja: A gyermek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Rendszerességre szoktatás, önállóságra nevelés. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki hiteles, őszinte figyelemmel fordul feléjük, tapintatot elfogadást sugároz.

22

Óvodai beszoktatás A beszoktatásban minden óvónő vegyen részt s folyamatába a dajkát is be kell vonni. Nagyfokú empátiát, türelmet igényel. Az óvoda adjon lehetőséget a gyermek és szülője közös ismerkedésére az óvodával. Akár több napon keresztül, fokozatosan csökkentve az időt, amit a szülő a gyerekkel tölt. Engedjük, hogy otthonról magával hozza kedvenc tárgyait, amihez ragaszkodik, érdeklődjünk szokásai és alvásigénye felől. A sok érdekes játék mellett fontos a személyes kapcsolat. Üljünk le mellé, meséljünk, dúdoljunk altatót, takargassuk, simogassuk Az alváshoz biztosítsuk a nyugalmat, csend, tiszta levegő.

Folyamatos megfigyeléssel ismerhetők meg a gyermek egyéni igényei, otthonról hozott szokásai Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A gondozás során figyelembe kell venni, hogy a gyermekek növekedése, fejlődési üteme nagyon eltérő. A napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek is feltételei az egészséges testi, és szellemi fejlődésnek. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása nagyon fontos. Táplálkozás: a fejlődés egyik feltétele. A gyermekek tápanyagszükségletük túlnyomó részét az óvodában, háromszori étkezéssel kapják meg Fontos, hogy az étrend kellően változatos legyen. Ennek érdekében folyamatosan kísérjük figyelemmel az ételek minőségét, mennyiségét, s a lehetőségek függvényében törekedjünk a javítására. /Mivel az óvodának nincs saját konyhája, korlátozottak a lehetőségeink!/ Az otthoni étkezési szokásokat is igyekezzünk megismerni, ahol szükséges, tanácsot adni (pl. túlsúlyos gyermek helyes táplálása). Az étvágytalanságot, válogatást kezeljük megértéssel, ne kényszerítsünk, de ösztönözzük a gyermeket az ételek elfogadására. Az óvodai nevelés során a korszerű táplálkozás megismertetésére fordítsunk kellő figyelmet! Az ivás a nap bármely szakaszában legyen biztosított! A kulturált étkezési szokások közvetítésére törekedjünk (esztétikus terítés, evőeszközök helyes használata, tiszta étkezés, stb.) Ismertessük meg az alapvető tisztálkodási, öltözködési, egészség megőrzési szokásokat. Az óvodai és családi gondozási szokások összehangolása feltétele az azonos elvek, elvárások érvényesülésének. A bőr-és hajápolás, fogmosás, WChasználat feltételeit maximálisan megteremtve, fokozatosan önállóságra szoktatva segítsük a gyermekeket teendőik ellátásában. Az időjárásnak megfelelő, a többrétegű öltözködést szorgalmazzuk. 23

Szoktassuk a gyermeket környezettudatos mintaadással, arra hogy tevékenyen vegyenek részt a környezet tisztántartásában, környezetük védelmére, a rend megőrzésében. Mozoghassanak szabadon a csoportszobában, mosdóban. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása fontos feladatunk. Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit minél előbb értesítsük. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, megfelelő öltözködéssel, edzéssel igyekezzünk meggátolni. Az óvodáskorban gyakori hanyag testtartást fejlesztő- megelőző, tartásjavító torna rendszeres beiktatásával javítsuk. A mindennapos testnevelés épüljön be a tevékenységek közé. Minél több időt töltsenek a gyermekek a szabadban, ez növeli ellenálló képességüket, edzettségüket. Ha lehet, naponta kétszer is tartózkodjanak a szabad levegőn. Jó, ha kocogó – futó perceket is biztosítunk! A víz-edző hatásának érzékeltetését pancsoló biztosításával tegyük lehetővé. A vizes edzés legyen önkéntes, az egyéni érzékenység figyelembevételével. A napozásnál is kellő gondossággal járjunk el! Edzési lehetőség lehet a kerékpározás, rollerezés, túrázás, télen a szánkózás, csúszkálás. Az óvodapedagógus feladatai gondozás, egészséges életre felkészítés terén: - Az érzelmi alapigényeket – mint biztonságérzetet, védettségérzetet, szeretet-, elégítsük ki, mert ez a gyermek környezet iránti érdeklődésének záloga. - Különös figyelemmel forduljunk az átlagtól eltérő viselkedésű gyermek felé (magatartászavar, gátlásosság, fogyatékosság, stb.) - A Sajátos nevelési igényű gyermeknél a szakemberek segítségét is igénybe véve törekedjünk a gyermek megfelelő gondozására. - Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. - A fejlődéshez szükséges egészséges környezet biztosítása. - Többfunkciójú, tágas, jól felszerelt óvodaudvar (árnyékos-napos, füves, homokos, betonos rész, esztétikus tornaszerek, szép növények, virágok, veteményes kert, homokozó, agyagozó pult, ivóvíz.) - A csoportszoba feleljen meg az óvodai élet minden funkciójának (étkezés, alvás, szabad játék, különféle tevékenységek). Esztétikus, otthonos, ízléses berendezése a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt és ízlésközvetítés szempontjából egyaránt fontos. - Természetes és mesterséges fény kellően biztosított legyen. - Legyenek elkülönített részek a nyugodttevékenykedéshez (mese - és bábsarok, babaszoba, vizuális tevékenységhez szükséges eszközök tárolására alkalmas polc, élősarok, kincsesláda, stb. )

24

- Az öltözőben, fürdőben a gyermekek holmijának elkülönített tárolását biztosítani kell. - A szülők informálása céljából hirdetőtábla biztosítása szükséges, ahol az aktuális nevelési, fejlesztési célokról tájékoztatást kapnak. - Legyen a csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, ami sajátos, egyéni színezetű légkört teremt, ezzel is mélyítve a gyermekek összetartozását, együttérzését. d./Dokumentáció: Tervezést, megismerést, fejlesztést, és egyéni fejlődés nyomon követését szolgálják. Kötelező dokumentumok: Csoportnapló Felvételi és előjegyzési napló Felvételi és Mulasztási napló Integrációs egyéni fejlesztési napló Kiegészítő dokumentumok: Anamnézis a gyermekről Személyiséglapok e./ Az Óvoda ünnepei A csoport közösséggé szerveződésében fontos szerepet kapnak a hagyományok és a közösen szervezett programok, melyek a szülők bevonásával az óvoda még nyitottabbá tételének szellemében zajlanak. Óvodánk ünnepnapjait három csoportra osztjuk: - gyermekek ünnepei, - társadalmi ünnepek, - óvodánk sajátos hagyományos napjai, 1. Gyermekek ünnepei: o Születésnap o Mikulás o Karácsony o Farsang o Húsvét o Anyák napja o Ballagás nagycsoportosoknak 2. Társadalmi ünnepek: o Állatok világnapja (október első vasárnapja) 25

o Nemzeti ünnep (október 23,március 15.) o Föld napja (április 22.) o Madarak és fák napja (május 10.) 3. Óvodánk sajátos hagyományos napjai: o Év végi kézművesnap o Gyermeknapi kirándulás. o Kompetenciafejlesztő óvodán kívüli nap Az óvodapedagógus feladatai a társas és közösségi tevékenységek terén: - Derűs, nyugodt, biztonságos óvodai élet biztosítása, sokszínű tevékenységeken keresztül. - Viselkedési szokások kialakítása (társaikkal és felnőttekkel), gyakorlása a napi élet során. - Az óvodapedagógus magatartása legyen határozott, következetes, minden gyermekkel elfogadó. - Törekedjünk arra, hogy minél jobban alakuljon ki a csoporton belüli együttjátszás, együttgondolkodás. - A gyermekekben alakuljon ki egymás iránti tisztelet, tolerancia, a helyes konfliktuskezelésre való törekvés. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. CSALÁD A családokkal a kapcsolattartás folyamatos és személyre szabottan egyedi. Óvodai nevelésünkben a család és az óvoda szoros kapcsolata fontos szerepet tölt be. Fennen hirdetjük a családi nevelés elsődlegességét, mi annak kiegészítésére, támogatására vállalkozunk. Együttműködésünk legfontosabb alapeleme: jó partnerkapcsolat minél koraiabb kialakítsa, az egyenrangú nevelőtársi viszony szellemében. Ennek legfontosabb alapja kölcsönös bizalom, korrekt tájékoztatás, segítségnyújtás. Fontos, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a családok életmódját, a gyermekek helyét a családban, tudják megnyerni őket az aktív, őszinte közreműködésre. Hisz a gyermek érdeke, hogy a szülő az óvónőben támaszt, segítőtársat találjon a neveléshez. Működéséhez elengedhetetlen, hogy az óvónők a szülők kérését, javaslatát mindig vegyék fontolóra, s ha indokolt, e szellemben alkalmazzák nevelési módszereiken. Ezen egyenrangú nevelőtársi viszony azonban ne jelentse csak az óvónő alkalmazkodását, a szülők részéről is nyilvánuljon meg (pl. abban, hogy alkalmazkodnak a csoport napirendjéhez, szokásaihoz). Az óvodapedagógus minden szülőhöz előítéletek nélkül

26

közeledjen, a család igényszintjéhez alakítsa az együttműködés legmegfelelőbb módját. Az óvodapedagógus a hátrányos helyzetű veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel megértő, bizalmat sugárzó magatartásával alakítsa kapcsolatait, vigyázva, hogy segítő szándéka ne sértse jogaikat, érzelmeiket. Óvodánkban a családokkal évtizedek óta szoros, tartalmas együttműködésben neveljük gyermekeinket, s ezt követjük ezután is. A kapcsolattartás módjainak, formáinak kialakításakor mindig szem előtt tartjuk, hogy a szülők az óvodáról és a benne zajló életről mindig örömmel, szívesen tájékozódnak és aktívan közreműködnek, ha szükséges. A kapcsolat meghatározó alapja az első találkozás benyomása (ez lehetőleg óvodába lépés előtt jöjjön létre). Itt a szülő számára váljék világossá, hogy mindenben számíthat az óvónőre és diszkréciójára. E kezdeti együttműködés a beszoktatás ideje alatt tovább erősödjön, formálódjon. A továbbiakban is a naponkénti párbeszédek legyenek a bizalmas beszélgetések színterei. A szülők érdeklődésüknek megfelelően bármikor látogathatják a csoportot, de ezt az óvónőnek előre jelezzék. Óvodánk egész éven át nyitott ezen igényekre, ezért külön nem tartunk nyílt napot. Óvónőink igényeknek megfelelően bármikor rendelkezésre állnak a szülők személyes beszélgetéseire, kérdésre családlátogatást is tesznek. Óvodánkban jól kialakult rendszere van a szülői értekezleteknek. Fontos szabály az, hogy sohasem mondunk véleményt a gyermekről mások előtt, tiszteletben tartjuk személyiségjogait. Az óvoda-család szoros együttműködését jól szolgálják a közösen szervezett programok (kirándulások, farsang, jótékonysági bál, gyermeknap), ahol a szülők aktív segítőtársként szerepelnek. Óvodánk az ünnepek előkészítésekor és lebonyolításakor is épít a szülők részvételére. Jelenlétük emeli az ünnep hangulatát és elősegíti, hogy a gyermeket otthon is hasonló benyomások érjék. Óvodánk működését aktív szülői munkaközösség segíti. INTÉZMÉNYEK Iskola A szakintézményekkel a kapcsolattartás folyamatos és intenzív. A gyermekek óvodából iskolába történő zavartalan átmenete megkívánja az intézmények közötti szoros, tartalmas együttműködést. Ezen együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, bizalom, mely egymás munkájának ismeretére és megbecsülésére kell, hogy épüljön. Minden óvónő ismerje az általános iskolai nevelés alapelveit, a NAT ide vonatkozó fejezetét, az iskolák helyi programját. A vezető felelőssége, hogy a tanítónők is ismerjék az óvodai nevelés folyamatát, az óvoda saját helyi programját, s kapjanak lehetőséget az óvodai élet megismerésére. Óvodánk 27

azonban semmiféle iskolai követelmény hatására nem tér el az óvodai nevelési program céljától, feladataitól, módszereitől, de e nevelési keretek között maximálisan megtesz mindent, hogy gyermekeink képessé váljanak elsajátítani az óvoda - iskola átmenethez szükséges személyiségvonásokat, szocializációs képességeik erősödjenek. E közös feladat állomásai mindkét fél részéről: Óvoda: - segítse, hogy a gyermekben kialakuljanak az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások; - óvoda - iskola átmenetet segítő tevékenységi formákat támogatja - ha szükséges, a családdal összhangban kérje a nevelési tanácsadó vagy egyéb szakember segítségét Tanító: (felajánlott lehetőségek) - év közben többször is látogasson el a nagycsoportosokhoz, ismerje meg őket, - ismerje meg az óvodában folyó nevelőmunkát - vegyen részt az óvodai szülői értekezleten, ott mutatkozzon be a szülőknek, ismertesse iskolája arculatát, tanítási módszereit, esetleges elvárásait, - tegye lehetővé, hogy az óvónők megfelelő visszajelzést kapjanak gyermekeikről Közművelődési intézmények A helyi kulturális programok közül a gyerekek érdeklődésének, életkorának megfelelőnek a kihasználása. Színház, múzeum, kiállítás látogatás. Könyvtárlátogatás: legalább évente két alkalommal Egyéb szervezetek Együttműködési megállapodások alapján kapcsolódás az integrációs programokhoz, óvoda nyitott rendezvényeihez, segítségnyújtás integrációs feladatokban. -

pedagógiai szakszolgálat - nevelési tanácsadó gyerekjóléti szolgálat polgárőrség intézményi alapítvány 28

- fenntartó, önkormányzatok - kisebbségi szervezetek - Klebelsberg

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, szabad képzettársításokat követő folyamat, elemi pszichikus szükséglet. A játék a valóságot tükrözi, örömforrás, feszültséget csökkent. A gyermek játéka saját belső világából alakul ki. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban is a felnőtt –szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre,majd amikor a játékfolyamat kialakul bevonható társ marad,segítő lesz ha a játékfolyamat elakad. Lehetőségek biztosítása a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokrétű játéktevékenységgel fejlessze, gyakoroljon. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. CÉL - A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek biztosítása. Tapasztalati, élményszerzési lehetőségek megteremtése. - A játék: tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé váljon. - Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, indirekt tevékenysége meghatározó a játék folyamán. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, a kialakult játékban bevonható társ marad, segítő, kezdeményező ,ösztönző ,serkentő magatartásával, segít ha a , ha a játék elakad. - A társas kapcsolatok alakulásánál, közösségi nevelés esetében is hangsúlyos a játék szerepe. Bármilyen módon motiválni kell. - A gyakorlójáték, szimbolikus szerepjáték, konstruáló, szabályjáték közül a szerepjáték túlsúlya kell, hogy érvényesüljön. - Szabályjáték is kiemelt jelentőségű, napi szinten kell biztosítani. - A játék formáinak és tartalmának gazdagítása.

29

- A szociális kreativitás fejlesztése /kreatív együttműködés, magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások/. - A játék rendjének szokássá válása. - Egészséges versenyszellem kialakítása. - Nyári napirend esetében a versenyjátékok, ügyességi játékok kiemelt szerepet kapnak TARTALOM - A játékterek megismerése, használatának tanulása. - 3-4-/5/ éves korban: o gyakorlójátékok: ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök megismerése, szöveg, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok- játékszabályok megismerése, elfogadása, követése. o szerepjátékok: egyszerű szabálykövetések /egyénenként és csoportokban/, jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása. o barkácsolás: játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással. o dramatizálás, bábozás: bábmozgatási kísérletek, hangutánzások. o építő, konstruáló játékok: összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni elképzelések alapján. drámajáték - /4/-5-6-7 éves korban: o gyakorlójátékok: a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyereknél /szerepjátékok és konstruáló játékok/. o szerepjátékok: a játékszabályok elfogadása és betartása, a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba. o barkácsolás: játékok egyszerű javítása, játékkészítések, ajándéktárgyak készítése.

30

o dramatizálás, bábozás: bábkészítések, önálló bábozások /mese, történet és bábválasztás/, nyelvi kommunikációs készség fejlesztése. o építő, konstruáló játékok: összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével /a valóság és a képzelet közelítésével/. o szabályjátékok: verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések. ÉRTÉKELÉS A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI - nyugodt légkör, - sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar /átalakítható terek/, - elegendő játékidő, - sokféle játszóeszköz, a játszóeszközök gazdagítása, - a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, - óvodapedagógus szükség esetén kapcsolódjon be a játékba, együttjátszás a gyermekkel. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: -

Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot válasszon. Kapcsolódjon be közös játékokba. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Legyen kezdeményező magatartású. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Tartsa be és kövesse a megismert szabályokat. Hozzon létre egyszerű modelleket, maketteket. Legyenek egyéni ötletei, javaslatai. Válasszon helyesen adott tevékenységhez anyagot és eszközt. Legyen képes saját élményeinek eljátszására. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. Legyen képes a csoportban való játékra.

31

Verselés, mesélés Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzékiérzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. CÉL - A beszéd fonológiai /hangrendszer és prozódiai rendszer/, grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - A hallási és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése. - Az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése. - Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül. - A téri és idő ritmusérzék fejlesztése. 32

-

Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése – szókincsfejlesztés. A beszédmegértés képességének fejlesztése. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése. Igény kialakítása az irodalmi élményekre – irodalmi fogékonyság alapozása. - Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása.

TARTALOM - Beszélgetések a napi tevékenység során. - Beszédművelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés-zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartamgyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok. - Idő- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése /történeti sorba rendezések /. - Vers és mesemondások. Mesélni minden nap szükséges. - Mesélés és verselés a kisgyermek alapvető igénye. - A mese is és a vers az önkifejezés eszköze, a kisgyermek a nap bármelyik szakaszában szabadon alkalmazhatja. - Mese és vers egymásra épülnek, de az egyik kiemelt terület legyen. - Törekedjünk a szép, tiszta előadásmódra - Hangsúlyosabb legyen a könyvnélküli – fejből - mesélés - Összekapcsolható a játékkal és a mozgásos tevékenységekkel - A tartalom kiválasztásánál legyen egyensúly a magyar és külföldi irodalom között, a népmese és műmese megfelelő arányban legyenek egymással. Irodalmi művek hallgatása – o felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők/, o mesék /állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék/, o verses mesék o versek /népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek/ Irodalmi művek dramatikus feldolgozása o tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, 33

o érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval o Drámajáték korosztályhoz kapcsolódó elemeinek alkalmazása o irodalmi művek eljátszása – dramatizálás, bábozás /különösen fontos a dadogóknál/. Könyvek, folyóiratok nézegetése – helyük a könyvespolcon, könyvtárban. Színházi élmények nyújtása – gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése. ÉRTÉKELÉS 1. Folyamatos megfigyelés Szempontjai: helyes ejtés, hangképzés helyessége, Kifejezőképesség szóban, beszédkedv, beszédfegyelem, emlékezet fejlettsége, bekapcsolódás a közös tevékenységekbe, utánzókedv és ismételt játékos begyakorlások száma és szintje, szókincs. 2. Dicséret, bátorítás A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI A fejlesztés kívánatos feltételei: - Beszélgetésre, mesélésre alkalmas nyugodt légkör. - Lehetőség a folyamatos beszédgyakorlásra. - Az óvodapedagógus előadása élményszerű legyen. Eszközök: - bábok /sík- és kesztyűbábok, zacskóbábok,fejbábok, termésfigurák/, - pingponglabda, - szívószálak, szalmaszálak, - szalvéta, papír zsebkendő, - maskarák, különböző ruhadarabok /kalap, „pörgős szoknya”, „menyasszonyi fátyol"” suba, különböző színű és stílusú kendők, palást, terítők, plédek, babák, mackók, plüss állatok/, - nézegetésre alkalmas könyvek, A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE - Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, ismerje a hozzájuk tartozó játékok szövegeit és mozgásait. 34

-

Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz. Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait. Tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet. Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére. Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit /szereplők, események/, nevezze meg azokat. Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Vegyen részt dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben. Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait /köszönés, kérés/. Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásnak alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. CÉL - A gyerekek zenei élményekhez juttatása – az óvónő éneke, vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül. - Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése. 35

- Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. - A népi,- a hagyományok, a műzenei, - és más népek dalainak, zenéinek megismertetése. - Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés. - Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése. - Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításnak megalapozása. - Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül. - Ismerkedés a kisebbségi, etnikai kultúra alkotásaival, művészetével. TARTALOM A 3-4 éves korú gyermekek zenei nevelésében legfontosabbak az ölbeli játékok, melyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak: ujj-, arc-, kéz-, lovagoltató játékok, ahol a szeretetkapcsolat, a tapintatos kontaktus biztonságérzetet nyújt és zenei élmény is egyben. Egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat tanítsunk, melyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A 4-5 évesek az ölbeli játékok és a mondókázás mellett már dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat is képesek tisztán énekelni, mozgásuk változatos játékokkal fejleszthető /csiga-hullámvonal, szerepcsere, stb./. Az 5-6-7 éves gyermekek minél többet énekeljenek önállóan, illetve kisebb csoportokban. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, ismerik meg az alapfogalmakat. Figyeljék meg a csendet, környezetük hangjait. Tudjanak halkan, hangosan beszélni, mondókát mondani és énekelni. Érzékeljék különféle mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvodapedagógus keltse fel a gyermek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban élményt nyújtó énekes előadásával, a nap folyamán, alkalomszerűen is. A 4-5 éves gyermekek játszanak kérdés- felelet játékokat, énekeljenek magasabban, mélyebben, mutassák az ének dallamvonalát. Az egyenletesség mellett a mondókák, dalok ritmusát, hangsúlyát is érezzék. Használjanak különféle ritmuseszközt, ezek legyenek változatosak, figyelemfelkeltőek. Az 5-6-7 évesek a tanult mondókához, dalhoz találjanak ki szöveget, illetve dallamot. Az énekes játékokhoz bonyolultabb mozgásformák, a népi tánc alapjai is kapcsolódhatnak: párcsere, kapu, hidas, sorgyarapító, forgó, stb. A különféle fogalompárok összekapcsolásával is próbálkozhatnak. A zenei alkotókészség fejlődését különféle lehetőségek biztosításával segítsük elő, amikor egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehet megoldani.

36

- Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai, - más népek dalai: táncos játékok /lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók/, Népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva. - Gyermekeknek írt műdalok, főleg ünnepek köszöntésére. - Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások /vokális és hangszeres zene/, műdalok, alkalmi dalok /ünnepek dalai/. - Rögtönzött hangszerek készítése /természetes anyag, pl. nádsíp, magok, stb./. - Jól összekapcsolható a meséléssel, verseléssel, dramatizálással ÉRTÉKELÉS Folyamatos megfigyelés, dicséret. Szempontjai: - hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika; - éneklés és mozgástempó szabályossága; - ritmushangszerek kezelése; - szívesen énekel-e, kezdeményez-e énekes játékot, hangszeres vagy zenés elfoglaltságot? A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI Eszközök: - cintányér, triangulum, furulya, magnetofon, kövek, babok, bábok, dob, kendők, szalagok, táncos szoknyák, labda. .CD-k, CD lejátszó A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVÓDÁSKOR VÉGÉRE -

Tudjon természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani. Énekeljen hat hang terjedelmű dalokat, dúdolja az ismert dallamokat. Felelgetős dalt énekeljen társával, vagy a csoporttal. Énekeljen vissza dallamot. Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély, gyorslassú fogalompárokat dallamban, ritmusban. Fejezze ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással. Törekedjen a tiszta éneklésre. Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét. Énekeljen alkalmi dalokat ünnepkörhöz kapcsolódva. Ismerjen fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot /többféle zenei és zörejhangot/, hangszereket /ritmushangszereket és a furulya hangját/. 37

- Ismerjen fel néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal/. - Találjon ki a dallamhoz mozgást, játékot. Rajzolás ,festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésnek. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér- forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az óvodában mindennapos tevékenység legyen. Változatos technikák megtanulása. Fontos a differenciált tervezés. SNI gyermek mellé segítőtárs biztosítása, vagy másik feladat tervezése. A művészeti terület egyik ága a vizuális nevelés, amely összetett, sokszínű, komplex nevelési terület. A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. A vizuális tevékenység magában foglalja a gyurmázást, agyagozást, rajzolást, festést, vágást, ragasztást, papírhajtogatást, karcolást, varrást, barkácsolást, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezet alakítását. A vizuális nevelés középpontjában a gyermek áll. A gyermek minden munkája tájékoztatást ad számunkra belső világáról, énjéről, érzelemiről, vágyairól, szorongásairól, élményvilágáról. Ez a kitárulkozás lehetővé teszi, hogy felmérjük adottságait és egyéni fejlődési üteméhez, egyéniségéhez igazítsuk tervezésünket. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Alkotásait tiszteletben tartva növeljük önbizalmát, önértékelését. A vizuális nevelés mottója: „látni és megláttatni”. Megláttatni a szépet és a kevésbé szépet is. Megismertetni szűkebb és tágabb környezetünkkel, az óvodával, községünk nevezetességeivel. CÉL - Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.

38

-

A vizuális jelrendszer megismertetése /pont, vonal, folt, színek, formák/. A vizuális megértés, befogadás alapozása. A képi,- plasztikai,- konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A vizuális percepció fejlesztése. Taktilis /tapintási/ ingerek erősítése. Az ingerek más ingerekkel történő integrálása. Szín- és formavilág gazdagítása. Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése /különböző anyagok és technikák megismertetése/. Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.. Kézmozgások finomítása. Az alkotás örömének megtapasztaltatása. Sokféle lehetőség megmutatása a képi,- térbeli megjelenítésre. Képi gondolkodás fejlesztése. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

TARTALOM Vizuális percepció: - alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje, - alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző nagyságainak összehasonlítása, - térbeli helyzet: tárgyak szemlélőhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete, - térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alakkiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés. Vizuális nyelv: - képalakítás a vizuális elemek használatával /vonal, folt, forma, színek/, - a képfelület kitöltése, - a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen /soralkotás, hasonlóságok, ritmus/, - vizuális-taktilis ingerek – ujjfestés. Kifejezés: - táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása, - egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása, - képalakítás saját élmények, emlékezet után, - képző- és népművészeti alkotások, képek nézegetése, 39

- technikák megismerése /rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások/. - színek keverése, - a mindennapokban használt információs jelek megismertetése /közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák/. Tárgy- és környezetkultúra: - tárgyalkotás szabadon, - térrendezések, - konstruálás, - mintázás, - anyagalakítások /gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz/.

papír,

ÉRTÉKELÉS Egymás és saját munkák nézegetése – tanácsadás, segítségadás. A „művek” bemutatása helyi kiállításokon. Az értékelés szempontjai: - helyes eszközhasználat, - vizuális emlékezet szintje, - kézmozgások, fogások, - tiszta, rendezett alkotás, - részvétel a közös tevékenységben, - egyéni megoldások, ötletek. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI Az eszközök elérhető magasságban legyenek a gyerekeknek. Kényelmes munkafeltételek. Eszközök: - színes ceruzák, zsírkréták, 12 színű vízfesték, 10-es, 4-es ecsetek, tempera, rajzlapok, gyurma, só-liszt, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, hurkapálca, dióhéj, szalmaszálak, búzakalász, kukoricacsuhé, kukoricatorzsa, különböző hüvelyes növények magjai, termések, színes textildarabok. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE -

Tudjon kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat. Használja a képi kifejezés eszközeit. Hangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat. Emberábrázolásában jelenjenek meg a részformák, esetleg egyszerű mozgások. - Alkosson képet élmény, emlékezet alapján.

40

- Megfelelően használja az eszközöket – rendelkezzék helyes ceruzafogással, tartsa tisztán az eszközöket. - Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. - Nevezze meg a színeket, azok sötét és világos árnyalatait. - Vegyen részt a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető térviszonyokat. - Megfigyelés után tudjon formát mintázni. - Készítsen önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet. - Díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján. - Legyen véleménye saját és társai „műveiről”, műalkotásokról. - Önállóan javítsa – megbeszélt módon – hibáit. - Rendelkezzék koordinált szem- és kézmozgással. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató -és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének- a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció,problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A spontán- a játékban, azon belül a szabad játékban- megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.

CÉL - A beszédértés fejlődésének alapfeltétele a folyamatos, mindennapos mozgástevékenység. 41

-

Az egészséges életmód kialakítására nevelés. A természetes mozgások alakítása, fejlesztése. Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése. Egészséges versenyszellem alakítása. Testi képességek alakítása, fejlesztése /erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás/. A társra figyelés képességének fejlesztése. A rendszeresen végzett harmonikus mozgás mozgáskultúrát fejleszt, akarati tényezőket. A gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró képességének elősegítése, erősítése. Prevenció alkalmazása.. A légző,- keringési,- csont,- és izomrendszer teljesítőképességének növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira. Az térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése. Mozgáskoordináció alakítása. A szem,- kéz,- láb koordinációjának fejlesztése. A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos fejlesztése. A testrészek megismertetése, testséma ismerete. A vesztibuláris /egyensúlyérzetet befolyásoló/ mozgások végeztetése. Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek- az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

TARTALOM - Játékok: szerep, - utánzó,- futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok /húzás, tolás, emelés/. -

Rendgyakorlatok: Egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba.

-

Gimnasztika – szabadgyakorlatok: kartartások,nyakizom gyakorlatok, kar,- láb,- és törzsmozgások, testhelyzetek, ellen oldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása a mozgáskoordináció kialakulása érdekében.

-

Koncentrációs mozgásgyakorlatok: Kézi-szer gyakorlatok /bot, babzsák, szalag, karika, labda/.

-

Járások, futások: természetes járás irányváltásokkal, 42

speciális járások, állatjárások utánzása, ritmusra járások, futásra járások, futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás – gyorsítás, akadályok leküzdése, versenyfutás. -

Szökdelések, ugrások: Helyben és haladva /páros lábon, váltott lábbal/, az akadályokon át /le, fel, át/.

-

Dobások, labdás gyakorlatok: labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel,- és ledobások /alsó és felsődobások/, labdahajítások.

-

Támasz,- függés,- és egyensúlygyakorlatok: talajon /csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás/, padon, zsámolyon, bordásfalon – vízszintesen és függőleges irányban, gurulások, egyensúlyozás emelt szeren /pad/.

-

Foglalkozások a szabadban: téli játékok /hógolyózás, szánkózás, esetenként síelés/, atlétikai vonatkozású gyakorlatok, hosszabb túrák a települést övező dombokra.

-

Úszás – szabadon és önként választható tevékenység: /úszótanfolyam keretében/

-

Adjunk lehetőséget a mindennapi szabadlevegőn való tartózkodásra.

ÉRTÉKELÉS Folyamatos megfigyelés. A hibás elemek javítása: - a testtartás és a mozgáselemek korrigálása. Motiválások a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák /bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése, stb./ kiemelésével. A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI: Eszközök:

43

- tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, tornapad, karika, szalagok, babzsák, rongy,- lég- és gumilabdák, medicinlabdák /kis súlyúak/, botok, ugrókötél, lengő hinta, /trambulin, kenguru-labda/. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE - Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. - Mozgása összerendezettebbé, harmonikusabbá válik. - Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. - A mozgásfejlődés útját figyelembe véve sajátítsa el a természetes mozgások elemeit /fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizomerősítés, járás, futás/. - Tegyen különbséget a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben. - Ismerje a vezényszavakat, tudjon a hallottak szerint cselekedni. - Tartsa be és kövesse az adott szabályokat. - Mozgás közben tudjon irányt változtatni, jobbra, balra, hátra fordulatot tenni az irányok megnevezésével. - Legyen képes sor- és köralkotásokra. - Egyensúlyozzon egy lábon, valamint különböző szereken, emelt magasságban /10-30 cm/ két lábon. - Tudjon fél és páros lábon szökdelni. - Ugorjon át kisebb akadályokat. - Tudjon labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. - A mozgásokban legyen kitartó. A külső világ tevékeny megismerése Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

44

Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj ,a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

CÉL - Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre. - A felfedezés örömének érzékeltetése. - Pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, értékeinek megőrzését - Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében. - A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása. - A környezet jelenségeinek, tárgyai tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése. - Összefüggések megláttatása. - A valóság objektív bemutatása. - Ítélőképesség fejlesztése. - Önálló véleményalkotás - Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti,- emberi,- tárgyi környezethez. TARTALOM - Megismerési módszerek alapozása – tapasztalatszerzés a környezetről, cselekvésbe ágyazott tevékenységek - Természeti környezet: élettelen természet anyagai, az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok, természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint, élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük, az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek. Kirándulások, túrák-természetbeni tapasztalatszerzés Élménypedagógia - Tárgyak, személyek összehasonlítása: tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint, tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségeik megfogalmazása /hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb/, sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint /tőszámok, sorszámok/. 45

sorba rendezés egyéb szempontok szerint, halmazok elemeinek meg- és leszámlálása - /több-kevesebb, ugyanannyi/ halmazok keletkeztetése /hozzávetés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben/, soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé /szemmozgás/, állítások fogalmazása /igaz-hamis eldöntése/, történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelmbevételével. - Emberi környezet: család, a család élete, családtagok, foglalkozások a családban,életmód. Néphagyományok, népszokások megismerése Helyi hagyományok, családi hagyományok ápolása - Az óvoda és környezete: a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége, az óvoda épülete – közintézmények a környéken, az emberek munkája az egyes munkahelyeken – foglalkozások, eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken. - Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata - kísérletezések - Közlekedés a faluban, városban: eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai /különös tekintettel a gyalogos közlekedésre/. - séták, utazás különböző járműveken - Geometriai tulajdonságok megfigyelése: építés szabadon építmények lemásolása építés rajz alapján síkbeli építések síkmértani elemekből összehasonlítása, válogatás geometriai tulajdonságaik alapján.

/takarások/

elemek

- Irányok, arányok megfigyelése: /bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előttmögött, vízszintes-függőleges/. Különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre – ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsóközépső fogalmainak gyakoroltatása – a helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása. - A rész és egész viszonyának megfigyelése. ÉRTÉKELÉS Folyamatos megfigyelés. Kérdésekre adott válaszok helyessége. Szempontjaik: 46

-

Megértette-e a feladatot? Elvégzi-e a munkát? Igényel-e segítséget vagy önálló? Mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez? Milyen a megoldások minősége?

A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI: Eszközök: - gyurma, gyöngyök, dominók, kártyák, dobókocka, építőkocka, termések /gesztenye, dió, csipkebogyó, kecskerágó, kökény/, madártollak, színes szalagok, fonalak, kicsi üveg, puzzle; - játékok, színes levelek; - képeskönyvek, mesekönyvek, verseskönyvek, színezők; - kártyák; - nagyító, csipesz; - témakörhöz kapcsolódó fejlesztő játékok. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN - Tudja személyi adatait /lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve/, életkorát. - Hasonlítson össze mennyiségeket /több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb/. - Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről. - Tudja a meg- és leszámlálást a tízes számkörben. - Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait /jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között/. - Válogasson alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján. - Másoljon alakzatokat síkban és térben. - Válogassa a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint /kör, négyzet, háromszög/. - Ismerje a térbeli alakzatok közül a kockát. - Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit. - Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét, napszakokat. - Ismerje néhány környezetében levő épület funkcióját. - Nevezze meg a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát /a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely, jele/. - Ismerje a színeket. - Helyezze főbb csoportjaikba az élőlényeket /ember, állat, növény/. - Tudjon alapvető növény,- és állatgondozási műveletekről. 47

- Vegyen részt elemi természetvédelmi tevékenységekben /téli madárvédelem, az élőlények óvása/. - Jól használja a megismert kifejezéseket. - Öltözködés és az Időjárás összefüggésének kapcsolatát felismeri, alkalmazza. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.

CÉL - A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítése. Játékos jelleg. - A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének érzékeltetése. - Baráti és közösségi, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása. - Mások munkájának elismerésére nevelés. - Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal való bővítése. - A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. - A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok pl.: kitartás, felelősség, céltudatosság alakításának fontos lehetősége. - A munka eredményének megbecsülésére nevelés. - A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának alakítása. - Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában.

TARTALOM SZÜKSÉGLETEKBŐL FAKADÓ TENNIVALÓK:

48

3-4-(5) éves korban: a.) alkalomszerű munkák: - Egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel, - Megbízatások önkéntesség alapján, - Ünnepi készülődések (ajándék, tárgykészítés, díszítő munkák), - Udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás), - Üzenetátadások (épületen belül), - Játékjavítások óvónői segítséggel. b.) növények gondozása: - megfigyelő tevékenységek irányítással, - közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel, - segítségadás a nagyobbaknak. c.) állatok gondozása - közreműködés óvónői segítséggel (4)-5-6-7 éves korban: a) naposi munka: - étkezés előkészületeinek teendői, összehangolását óvónő, dajka segíti, - terem- és udvarrendezésben való részvétel (játékok, eszközök előkészítése, elrakása). b.) alkalmi munkák, feladatok: - üzenetközvetítés, - rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások, - ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is, - segítségadás a kisebbeknek kérésre, önálló indíttatásra. c.) növények gondozása: - folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás), - évszakokhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási munkában való részvétel), - környezetrendezések, - gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése). d.) barkácsolás: - egyszerűbb eszközök használatának megismerése; - hulladék anyagok gyűjtése, rendszerezése, felhasználása; - egyszerűbb játék-kellékek készítése; - óvónői mintaadás - a gyerekek előtt végezzünk egyszerűbb játékjavítási munkákat elősegítve a megfigyelést, tapasztalatszerzést.

A FEJLESZTÉS KÍVÁNATOS FELTÉTELEI: Óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervezése és együttműködése a gyermekkel és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. 49

Sokféle lehetőség biztosítása: hasznos tevékenységek. Testi épség megőrzésének biztosítása. Nyugodt légkör. Elegendő idő. Megfelelő eszközök, hely biztosítása. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE -

Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje fel saját képességeinek határait. Végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat. Legyenek rendszeresen visszatérő feladatai. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje fel a segítségadás lehetőségeit. Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Alakuljon ki benne a barkácsolás iránti igény Létrehozott eszközeiket használják játékaikban Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket, állatokat. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

A tanulás a teljes gyermeki személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja, folyamatos, rendszeres, mindennapos. Többféle tevékenység formában szerveződik: utánzás, mintakövetés, felfedezés, kísérletezés, probléma megoldási helyzetekben. Spontán, szervezett keretek között valósul meg, nem azonos a direkt ismeretszerzéssel, a rendszerezésnek kiemelkedő szerepe van. A játék és a tanulás tejes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermeki személyiség kibontakozását. A tanulási tevékenység kapcsin is azt szeretnénk elérni, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek estében képességeinek megfelelő feladatról van szó. A követelményeket az 50

egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. CÉL Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás lehetséges formái az óvodában : -az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a játékos , cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati problémamegoldás

- Cél, hogy a gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek testi, szociális, mentális, érzelmi, kompetenciáit úgy fejleszteni, hogy az iskolában kapott feladatokat el tudja majd látni. - SNI gyermekeknek saját ütemében fejlődik. Legjobban fejleszthető területeire kell koncentrálni. - Elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése, kreativitásának erősítése. - Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése. - A megismerési képességek fejlesztése. - A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése. - Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakulása. - A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése. - Problémahelyzetek megoldása. TARTALOM Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. 3-4-/5/ éves korban: - Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések /a természeti és társadalmi környezetből/. - Figyelemirányítás a lényeges közös jegyekre. 51

- Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése. - Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek. - Szókincsfejlesztés. /4/-5-6-7 éves korban: - Megfigyelések végzése közösen és önállóan. - Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. - Megbízatások elvégzése /emlékezetfejlesztés/. - Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései. - Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. - Beszédfejlesztés. - Többféle megoldási lehetőség keresése. ÉRTÉKELÉS - A megoldások lehetőségeinek megmutatása. - Az önellenőrzésre való rávezetés. - Egymás megoldásainak értékelése A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE - Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján. - Alakuljon feladattudata. - Ismerje saját értékeit. - Legyen önálló a begyakorlott feladatok megoldásában. - Végezzen önálló megfigyeléseket, ismerje fel a jelenségeket változásukban is. - Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. - Törekedjen többféle megoldás keresésére. - Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet. - Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni. - Különítse el a mese és a valóság elemeit.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. Az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, azaz óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség

52

szerinti iskolakezdésre. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek a kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet é a tanító elfogadására,képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.(Különös jelentősége van a téri észlelés jelentőségének a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: - nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme könnyebbé válik a megosztás és átvitele - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett - az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek - Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat,azzal,hogy a fogváltással összefüggő egyéni eltérések lehetnek. - Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. 53

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, napszakokat. - Ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, szűkebb környezetét, az ott élő növényeket, állatokat. - Kialakulóban vannak azok a magatartásformái, szokásai, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges. - elemi mennyiségi ismeretei vannak - felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. - feladattudata kialakulóban van, egyre eredményesebb a feladat megértésében feladattartásban, kreatív elvégzésben. Munkatempója,önfegyelme biztosítja a tevékenységek elvégzését. A sajátos nevelési igényű gyermek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben. A törvény által előírt kötelező óvodába járási idő alatt az óvodai nevelés célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki, és szociális fejlődésének elősegítése.

VI. GYERMEKVÉDELEM Cél: A gyermekvédelmi problémák megelőzése, felismerése, kezelése. Segítségnyújtás az érintett családoknak, gyermekeknek a helyi társadalom gyermekvédelmi társszerveivel együttműködve. Az óvoda környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból: 54

. A családok általában két gyermeket nevelnek, de járnak hozzánk nagycsaládosok is. A társadalmi-gazdasági élet változásai nyomán a családokban kevés idő jut a gyerekekkel való foglalkozásra. Esztendőről esztendőre nő a válások száma, és ezzel együtt a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma is., egy ötödük részesül étkezési szociális kedvezményben. A szülők igénylik az óvónőkkel folytatott napi szintű kommunikációt. A felmerülő problémákkal bizalommal fordulnak a gyermekekkel foglalkozó felnőttekhez Szempontsor a gyermekvédelmi helyzet évenkénti felméréséhez: Hátrányos helyzet (A gyermek szükségleteinek kielégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett.) -

A család anyagi helyzete szükségessé teszi-e az étkezési térítési díj kedvezményt?

-

Milyen mértékben?

-

Mi okból? (munkanélküliség, betegség, nagycsalád)

-

Részesül-e a család önkormányzati segélyben? (KCSP, RGYT Veszélyeztetettség („Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény

következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.”-1997. évi XXX. Tv.) -

Okai?

-

Mely téren akadályozza a gyermek fejlődését?

-

Tünetei?

-

Előzménye? 55

-

Szükséges intézkedés?

A nevelőtestület általános gyermekvédelmi feladatai: -

Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülését, járását.

-

A gyermeki jogok biztosítása intézményen belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni.

-

Új gyermekek beilleszkedését segíteni.

-

A családokat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni.

-

Problémákat, tüneteket felismerni, okokat feltárni, szükség szerint szakember segítségét kérni.

-

A hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani.

-

A tehetséggondozást elősegíteni.

-

Intézményen belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.

-

Egészségügyi vizsgálatok lebonyolításában részt venni, esetleg soron kívül javasolni.

-

Az integrált nevelést elősegíteni.

-

Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a hiányzásokat.

-

Szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének segítése.

-

Prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése.

A gyermekvédelmi megbízott feladatai: 56

-

A gyermekvédelmi tevékenység összehangolása a nevelőtestületben.

-

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek nyilvántartásba vétele.

-

A csoportos óvónők feltáró tevékenységének segítése.

-

Fogadóórákon, családlátogatásokon való részvétel a csoportos óvónőkkel.

-

Javaslat a különböző segélyezési formákra, környezettanulmány készítése.

-

Adott gyermek érdekében teendő intézkedésekről tanácsadás, intézkedés.

-

Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, Gyámhatósággal, Családsegítő Szolgálattal.

-

Gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozások, helyi rendeletek folyamatos figyelemmel kísérése, nevelőtestület tájékoztatása.

-

Részvétel gyermekvédelmi munkaközösség gyűlésein.

Óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: -

Rendszeres egészségügyi felügyelet megszervezése

-

Balesetmegelőző intézkedések foganatosítása, egészséges és biztonságos óvodai élet megszervezése

-

Gyermekétkeztetés ellenőrzése

-

Egészséges életmód biztosítása

-

Óvodakötelezettség teljesülésének segítése

-

A gyermek adatainak védelme

57

Általános gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák, módszerek: -

megfigyelés

-

anamnézis felvétele

-

dokumentum elemzés

-

fogadóóra tartás

-

családlátogatás

-

folyamatos kapcsolattartás a családokkal

-

nyílt napok szervezése

-

szülőklub szervezése

-

egyéni fejlődés dokumentálása, nyomon követése

Speciális gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák, módszerek: -

étkezési kedvezmények elbírálása

-

gyermekvédelmi helyzet évenkénti felmérése

-

fogadóórán segítő részvétel

-

családlátogatáson közreműködés

-

környezettanulmány készítés

-

kapcsolattartás a segítő intézményekkel, intézkedés

-

tájékoztatás

-

logopédiai, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai, gyógytestnevelési ellátás megszervezése 58

-

alapítvány létrehozása a gyermekekért

-

pályázatokon való részvétel a gyerekek óvodai életének gazdagítása érdekében

Az intézményben folyó gyermekvédelmi munkát a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Gyermekvédelmi információ áramlás módja, követelményei:

A törvényi változásokat figyelemmel kíséri a gyermekvédelmi megbízott (munkaközösség vezető) , az információkat továbbítja a nevelőtestület felé. A csoportos óvónők tapasztalataik alapján informálják a gyermekvédelmi megbízottat a felmerülő problémákról. Ha valamelyik gyermek fokozott óvó-védő figyelmet igényel és ez érinti az összevont csoportban töltött időt is, az egész nevelőtestületet tájékoztatjuk e tényről. A gyermekvédelmi megbízottat és az intézmény valamennyi dolgozóját titoktartási kötelezettség terheli! A gyermekvédelmi munka ellenőrzése, értékelése a nevelési év elején készült munkaterv alapján történik. Az év végén a gyermekvédelmi megbízott beszámolót készít a nevelési évben történt eseményekről és az elvégzett gyermekvédelmi munkáról. A gyermekvédelmi felelősök statusának rendezéséről a fenntartó intézkedési terve rendelkezik. 59

Elvárt eredmény: A gyermekek fejlődését hátráltató tényezőket feltárjuk. Munkánkat szociális érzékenységgel és segítőkészséggel végezzük. A pedagógiai segítő feladatokat elvégezzük.

VII. Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése Az óvodánk az alapító okiratban meghatározottak alapján lát el integrált nevelést. Jelenleg érvényben lévő 32/ 2012.(X.8.) EMMI rendelet útmutatásai az irányadók. Általános elvek: Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Célja A nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, – a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. 60

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. Speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. Óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; – a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; – terhelhetőségét biológiai állapota, személyiségjegyei befolyásolják.

esetleges

társuló

fogyatékossága,

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák – pszichológiai, orvosi – terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.

61

c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje, c) korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak fejlődésmenete d) A gyermek – életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, – képességei, kialakult készségei, – kognitív funkciói, meglévő ismeretei, – családi háttere. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához;

62

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az integrált fejlesztésben a) pedagógiai program kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) támogatjuk a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának fogyatékosságának típusához igazodó

kialakítását

Szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógusi ellátást biztosítunk.

a

gyermek lehetőleg

Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

63

– a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, egyegy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: – segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, – javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, – segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, – együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, – segít a helyi összehangolásában,

feltételek

és

a

gyermek

egyéni

szükségleteinek

– kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, – részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, – részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Az integrált nevelésben az óvoda – a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint veszi igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.

64

65

66

Az Óvoda Helyi Nevelési Programja

Recommend Documents