Az óvoda helyi nevelési programja

Csenger Város Önkormányzat Óvodája Csenger Honvéd út 22.

Az óvoda helyi nevelési programja

Csenger

Tartalomjegyzék 1. Az óvoda jellemzői 1.1 Az óvoda adatai 1.2 Ajánló 1.3 Helyzetértékelés

4. 4. 5. 5.

oldal oldal oldal oldal

2. Küldetés nyilatkozat 12. oldal 2.1 Jövőkép 12. oldal 3. Óvodakép 12. oldal 3.1 Óvodai nevelésünk alapelvei 12. oldal 3.2 Óvodai nevelésünk célja 13. oldal 3.3 óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogram szellemében 13. oldal 3.2.2 Nevelési programunk sajátosságainkból eredő nevelési célunk 13. oldal 3.2.3 Speciális célok: sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 13. oldal 3.3 Gyermekképünk 13. oldal 3.3.1 Szülőkép 14. oldal 3.3.2 Pedagóguskép 14. oldal 3.4 A helyi nevelési programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény 15. oldal 3.5 Az óvodai környezet 17. oldal 4. Az óvodai nevelés feladatai 4.1. Egészséges életmód kialakítása 4.1.1 Gyermekek gondozása, speciális gondozás, testi szükségleteik kielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása 4.2 Mozgás fejlődésének elősegítése 4.2.1 Egészséges és biztonságos környezet kialakítása, fenntartása 4.2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 4.2.1. Az érzelmi nevelés 4.2.2. A szocializáció biztosítása 4.3. Az értelmi fejlődés, nevelés biztosítása 5. Az óvodai élet megszervezése 5.1. A gyermekek csoportokban való elhelyezésének szempontjai 5.2. A napirend kialakításának szempontjai, követelményei 5.3. Az óvodai nevelés tervezése, dokumentációs rendszer 5.4. Személyi, tárgyi feltételek 2

17. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal 20. 20. 21. 22.

oldal oldal oldal oldal

23. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal 26. oldal

5.5. Az óvoda kapcsolatai

26. oldal

6. Az óvodai élet tevékenységi formái és óvodapedagógus feladatai 6.1. Játék 6.2. Mozgás 6.3. A külső világ tevékeny megismerése 6.3.1. Környezetismeret, környezetvédelem kozmikus nevelés 6.3.2. Matematika 6.4. Kommunikáció, vers, mese, anyanyelvi nevelés 6.5. Ábrázoló tevékenység, rajzolás, mintázás, kézimunka 6.6. Ének, zene, énekes játék 6.7. Munka jellegű tevékenységek 6.8. Az epochális tanulás 6.9. Hagyományápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények 7. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén 7.1. Tanuláshoz szükséges alapkészségek 7.2. A nyolcadik életévüket óvodában töltő gyermek foglalkoztatása 8.

Számítógép használat az óvodában

28. oldal 28. 32. 40. 40.

oldal oldal oldal oldal

45. oldal 47. oldal 50. oldal 52. oldal 54. oldal 57. oldal 62. oldal 63. oldal 63. oldal 65. oldal 65. oldal

9.

Integráltan nevelkedő sajátos nevelésű gyermekek nevelése

65. oldal

10.

Gyermek és ifjúságvédelem

66. oldal

11.

Bázis óvodai feladatok

67. oldal

12.

Óvodánk dokumentációs rendszere

69. oldal

13.

Eszközjegyzék

69. oldal

6.

Legitimációs záradék

91. oldal

Felhasznált irodalom

92. oldal

3

1. Az óvoda jellemzői 1.1. Az óvoda adatai Az óvoda elnevezése: Csenger Város Önkormányzat Óvodája Az óvoda címe, elérhetősége: 4765 Csenger, Honvéd út 22. Telefon/fax: Telefon: E-mail:

44/520-148 44/520-149 ovoda-csenger@mail. datanet.hu

Az óvoda alapító okiratának kelte: 2001. 03. 29. Száma: 21/2001.(III. 29.) CSKTK Az alapító okiratban meghatározott max. férőhely: 200 fő. 6 vegyes, 1 mini csoport Az engedélyező szerv neve: Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Katona Gyuláné Az óvodai tevékenységek nyelve: magyar

4

1. 2. Ajánló: Óvodánk nevelési programját ajánljuk, mindazoknak a szülőknek, akik gyermekük fejlődésében fontosnak tartják: v A meleg szeretetteljes óvodai légkört, melyben a játék a legfontosabb gyermeki tevékenység. v Azt az óvodapedagógusi szemléletet, mely a gyermek személyiség fejlődésében fontosnak tartja az egyéni képességfejlesztést. v Szeretné, ha gyermeke sikerorientált, szívesen kommunikáló, jó kapcsolatteremtő képességét megalapoznánk az óvodai neveléssel. v Mély természetszeretet kialakítanánk gyermekeikben. Óvodánk 1999. szeptember 01-től helyi nevelési programját a debreceni Epochális program irányelveit követve dolgozta ki. E program több éves tapasztalatokra építve nagyszerű eredményeket ért el a 3-6 éves gyermekek fejlesztésében. Nevelőtestületünk minden tagja megismert az epochális programot, részt vett a három napos felkészítő tanfolyamon. Az epochális programot helyi sajátosságainkra kidolgozva teljes mértékben nevelőtestületünk megfelelőnek tartja az óvodás gyermek sokoldalú személyiség fejlesztésének megvalósításában. Óvodánk, mint önkormányzati intézmény alapvetően Világnézetileg és politikailag semleges. 1. 3. Helyzetértékelés: Ø Az óvoda működését befolyásoló tényezők Ø Az óvodai környezet jellemzői Ø Szülői háttér, szülői elégedettség elemzése

5

Óvodánkban Csenger egész területéről járnak a gyerekek. Komlódtótfaluból intézménytársulás keretén belül 5 fő, és a szülők szabad intézmény választásának eredményeként néhány gyermek a környező településről is hozzánk jár óvodába. Tényadatok: Vizsgálati szempontok: Beirt gyermeklétszám Értelmiségi szülők Fizikai szülők Munkanélküli szülők Etnikai szülők Hátrányos helyzetű szülők Teljes család Egy szülős család

2002/03 tanév adatai

2003/04 tanév adatai

215 70 145 68 72

212 68 144 63 64

60 148 67

59 170 42

Sajnálattal megállapíthatjuk, hogy óvodáinkban évről-évre növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Városunkban jelentős a munkanélküliek száma, s ez jelentősen meghatározza a gyermek vállalást. Az értelmiségi szülők egy, vagy két gyermeket vállalnak. Kitolódott a családalapítást vállaló korosztály életkora ( 30 éves korra ). E szülői réteg elsősorban a biztos családi otthon megteremtését, a karriert, a munkahely megteremtést tartja fontosnak. Az alul iskolázott hátrányos helyzetű szülők vállalkoznak vagy több gyermek nevelésére akik sajnos sok esetben munkanélküliek. E szülői réteg a gyermekek után járó családi pótlék, és egyéb kedvezményes juttatásra tervezi családjának létfenntartását. Az óvodába érkező gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva gyengébb képességűek. Óvodáinkban vegyes csoportokat szervezünk, mellyel biztosítani szeretnénk az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek arányos elosztását. A szülők elégedettség vizsgálatát elvégeztük, melynek eredménye megelégedéssel tölt el bennünket. A szülők véleménye szerint óvodánk magas színvonalon működik, szakmai munkánkat elismerik. A szülők többsége elégedetlenséget jelzett a honvéd úti óvoda épületével szemben, de tudomásul veszik azt, hogy ki kell várnunk a pályázat kiértékelését. A mérések eredményeinek elemzése alapján a óvoda nevelőtestülete meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek, megvalósítását értékeli, és azok eredményeit használja működésének folyamatos fejlesztéséhez. A minőségbiztosítási rendszer működtetéseként számba vettük intézményünk közvetlen és közvetett partnereit. Közvetlen partnereinkkel

6

évente kérdőívet küldünk, megkérjük azok kitöltésével segítség pedagógiai munkánkat. Közvetett partnereinket háromévente kérjük a kérdőív kitöltésére. A partnereink elégedettségét vizsgáltuk: - A gyerekek körében - Szülők körben - Iskola körében - Fenntartó körében - Óvodai dolgozók körében A kiadott kérdőívek készségesen válaszoltak a megkérdezettek. Ø A gyerekek körében a képolvasás módszerét alkalmazva mértük fel ”Milyen tevékenységet szeret, illetve nem szeret az óvodában. Milyen tevékenységre vágysz az óvodában? A kapott válaszokat az óvónők minőségbiztosítási team tagjai értékelték. A kívánságok realitását, megvalósíthatóságát megvizsgáltuk nevelőtestületi értekezleten. Tervezéseinkben, gyakorlati munkánk során a megvalósításra törekszünk. Ø A szülők körében a gyermek létszám 50 % -na megfelelően került sor a kérdőívek kiosztására. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kérdőíveket név nélkül őszinte véleménynyilvánítással juttatták vissza a szülők többsége. Az elégedettségeket, elvárásokat kiemelve megállapítottuk: A szülők többsége pedagógiai munkánkkal elégedett, a tárgyi feltételek javítását tartják fontosnak, különösen a Honvéd úti óvodában. Ø Az iskolában az első osztályos tanító néniket (8 fő) kértünk fel a kérdőív kitöltésére. A kapott válaszok alapján megállapíthatjuk: elégedettek az óvoda iskola előkészítésével. További feladatunk: a tanítók – óvónők kölcsönös tapasztalatcseréjének megszervezése. Bemutató foglalkozások kölcsönös látogatása. Ø Fenntartó: Az önkormányzat részére nyolc kérdőív kitöltésére kértem fel az óvodával kapcsolatban álló személyeket. Sajnálattal állapítottam meg, hogy többszöri felszólítás ellenére is csak a kérdőívek 50 %-a érkezett vissza. A kérdőíveket kiértékelve megállapítom, hogy az óvodai nevelésünk elismerést nyert. Javaslataikat, elvárásaikat figyelembe vesszük az elkövetkező időben, megvalósításra törekszünk.

7

Ø Az óvodai dolgozók: Őszinte véleménynyilvánításukkal feltárták, melyek azok a tényezők melyek nehezítik munkavégzésüket. Az első három helyen a következő elvárások fogalmazódtak meg. 1. A Honvéd úti óvodában az épület adottságai a minél előbbi átépítéssel biztosítsa a gyermek nevelés ideális feltételeit. 2. Csökkenjen a gyermeklétszám a csoportban. 3. Bővüljön az oktató – nevelőmunkát segítő eszköztár folyamatos és bőségesebb eszközkészlet álljon rendelkezésünkre a gyermek különböző tevékenységeihez. A minőségbiztosítási rendszer egy hosszantartó folyamat, melynek első lépéseit megtettük. Az óvodai munkatervben évente megtervezzük a minőségbiztosítási terv megvalósításának részfeladatait. Rövid – közép – hosszú távú célok meghatározásával, határidő, felelősök kijelölésével az elérni kívánt célok megvalósítását ellenőrizzük, majd értékeljük. Az értékelést követően újabb helyzetelemzésként elégedettségi vizsgálatot kell végeznünk. A szervezetfejlesztés folyamatát az intézményértékeléssel biztosítjuk az óvodában. A minőségbiztosítási rendszer működtetése valóban az óvodapedagógusoknak jelentősen megnövelte adminisztratív munkáját. A nevelő testület tagjait a folyamatos szakmai tapasztalatok átadása, információ áramlására és a még tudatosabb tervszerű pedagógiai munkára készteti. Gyerekekre vonatkozó jellemzők elemzése, gyermeki elégedettség Gyermekösszetételre vonatkozó adatok 2004-es adatok Gyermeklétszám összesen 216 Ebből sajátos nevelésű gyermek 31 Gyermekek korszerinti összetétele 2 éves 21 3 éves 49 4 éves 55 5 éves 45 6 éves 42 7 éves 4 Csoportlétszám 24-34-ig Átlaglétszám csoportonként 30 Gyermeklétszám alakulása az utóbbi két évben: 2003-ban 2004-ben

216 fő 212 fő

8

Gyermeklétszámunk az elmúlt években állandóságot mutat, vagy esetenként 1-2 fő eltérés tapasztalható. A csoportok létszámában nincs lényeges eltérés, közel azonos létszámú csoportok szerveződtek. A gyermeklétszám kialakításánál a ktv. által előírt maximális létszámot túllépjük minden évben. A gyermeki betegségeket figyelembe véve tapasztalat az csoportonkénti 25 főt átlagban nem haladja meg a gyermeklétszám. Óvodánk helyzete sajátos mivel a mini csoportban már 2 éves kortól fogadjuk a gyerekeket. Ebben a csoportban gondozónők foglalkoznak a gyerekekkel életkori sajátosságuknak megfelelően. Problémát jelent számunkra, hogy részükre a normatív támogatás nem igényelhető le. Óvodáinkban évről-évre növekszik a hátrányos és sajátos nevelést igénylő gyermekek száma, ezért a 2004/2005-ös tanévtől pályázatot nyújtottunk be a integrált nevelés bevezetésére. Humán erőforrás elemzés: Nevelőtestületünk szakmai fejlődésre vonatkozó adatok Képzések megnevezése F.f. óvónőképzőt végzett Össz.ped. létsz.-ból további képesítések Óvónőképző főiskolát végzett Második szakképesítést szerzett 120 órás továbbképzésen részt vett

2004 12 13 2 2 13

Nevelőtestületünk jól képzett, a kolléganők hozzáértéssel, elhivatottan dolgoznak. A program cél és alapelvek meghatározása, feladatokra bontással a munkatársak bevonása szintén maximális értéket kapott. A minőségfejlesztési értékek azt mutatják számunkra, hogy a helyi nevelési programunk jól megfogalmazott, megvalósítható, jelentős változtatásra nincs szükség. Ebben a tanévben 1 fő pedagógus szakvizsgát szerzett, s nevelőtestületünk több tagjának szándékában áll másoddiplomás szakképesítésben részt venni. A szakvizsgák megszerzését a továbbképzésre támogatására biztosított pénzösszeg támogatásával a továbbképzési tervben foglaltak szerint valósítjuk meg. Az óvónők életkora: Óvónők száma: Pedagógiai munkát segítő dajkák száma: Gyermek gondozónő: Óvodatitkár: Karbantartó (közhasznú): Számítógépes ismerettel rendelkezik óvodánkban:

45év 13 fő 6 fő 3 fő 1 fő 1 fő 4 fő

Nevelőtestületünk maximálisan elkötelezett helyi nevelési programunk iránt. Nevelőtestületünkre jellemző a folyamatos önképzés, továbbtanulási igény nagy, de a képzések miatt egymás helyettesítése megterhelő. Óvodánkban két munkaközösség (környezet és matematika)működik. A

9

munkaközösségben dolgozó óvónők a munkaterv ütemezése szerint éves szinten bemutató foglalkozásokat tartanak s az azt követő kiértékelésen kicserélik szakmai tapasztalataikat. A minőségfejlesztő munka hatására elterjedt a team munka, mely a feladatok megosztottságát is biztosítja. A mag team irányító szerep évről-évre erősödik, mely meghatározó szakmai munkánk színvonalában. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételekben az elmúlt tanévhez viszonyítva jelentős változás nem történt. A Riskó I. úti óvoda az elmúlt tanévben az önkormányzat felújításának eredményeként megszépült. A szülői munkaközösség segítségével ebben a tanévben a farsangi bál bevételéből új szőnyegek vásárlására került sor. A Honvéd úti óvodában az óvónők a szülői munkaközösség közreműködésével karácsonyi vásárt rendeztek, melynek bevételéből képesség fejlesztő játékot vásároltak a csoportok. Az óvónők sajátkészítésű eszközökkel bővítették a képességfejlesztő játékok eszköztárát. A csoportszobák esztétikusak, az óvónők a gyermek élményvilágának megfelelően vidámmá, gyermek közelivé téve díszítették a helyiségeket. Az óvodák költségvetése az épületek zökkenőmentes működési feltételeit biztosították. Higiénikus szép esztétikus környezetet teremtettünk az óvodás gyermekek számára. Helyi nevelési program gyakorlati megvalósulásának értékelése: Nevelési programunk bevezetését követő évek sok sikert, és eredményeket hoztak számunkra. Óvónőink a helyi program célkitűzéseivel azonosultak, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján sikereket értek el. Az epochális elemeket tartalmazó helyi programunk megvalósításában jártasságra tettünk szert. Az elmélet és gyakorlat egysége érdekében kidolgoztuk sajátos csoportnaplónkat, s az egységes tervezés érdekében többszöri szakmai egyeztetést végeztünk. Az elemzéseknél kiderült, hogy alapvetően összhang van a program és a csoport dokumentációja között. A gyermekek egyéni fejlődését nyilvántartjuk a fejlődési naplóban, melynek áttekinthetősége, hasznossága érdekében még van javítandó terület. A fejlesztés lehetőségét rögzítik az óvónők, s törekednek a gyermek megismerésére s fejlődésének hatékonyabb támogatására. Az óvodai tevékenységek rendszere megfelelő. Az óvodai méréseket mérési trendben foglaltak szerint végezzük, melyet a gyermek egyéni képességfejlesztés mérésében kívánunk hasznosítani. Neveltségi szint mérést évente alkalmazzunk az iskolába távozó gyermekek körében. Mérésünk, mint a nevelés feladatai teljesülésének indikátora 3 évre visszamenően mutatja eredményeinket, s teszi szemléletessé partnereink számára.

10

Szervezeti keretek elemzése Az elmúlt években vegyes szervezésű csoportokat indítottunk. E csoportszervezésű formát indokolta az évről-évre növekvő cigány gyermekek száma. A szülők elfogadták s megkedvelték e csoport elosztási formát, mely lehetőséget teremt a szülők igényeit figyelembe venni a beiratkozás során. Teljesen átalakult a foglalkoztatási forma, melyet nagy előrelépésnek tekintünk a hagyományos óvodai neveléssel szemben. Gyakorlattá vált a mikrocsoportos és egyéni munkaforma, mely személyiség központú pedagógiánk egyik alapkövetelménye. A program vizsgálat nyomán feltárt erősségek, fejlesztendő területek rangsora az alábbi: Erősségek: Rangsor 1. 2. 3. 4.

Területek Gyermek központúság Szülőkkel való jó kapcsolat Továbbképzéseken való részvétel A gyermekek neveltségi szintje

5. 6.

Ünnepeken való szereplés Sikeres pályázatok

Helyi nevelési program szintű erősségek X

Más területről származó erősségek Szülői vélemény

X

Comenius mérése

X Elégedettség mérés dolgozói SWOT

Fejlesztendő területek: Rangsor

Területek

1.

Az épület adottságainak javítása Honvéd út óvodában Eszközrendszer továbbfejlesztése, esztétikus udvar kialakítása Csoportlétszámok csökkentése Fejlettségmérő lapok eredményeinek összefoglalása, feladatok meghatározása Sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelési rendszerének továbbfejlesztése Kommunikációs folyamatok szabályozása intézményen belül és a partnerekkel

2.

3. 4.

5.

6.

Más alacsonyabb Helyi szintű nevelési dokumentum, program vagy cselekvési szintű fejlesztések szintű fejlesztések

A MIP célrendszerében szereplő fejlesztések

Comenius mérések X X

X

X

X

X

X

X

X

X

11

2. Küldetés: A Helyi Nevelési Program megvalósítása során biztosítsuk városunk óvodás gyermekeinek fejlődését. Gyermeki, szülői megelégedettséget szem előtt tartva az óvodai nevelésünk városunk óvodás gyermekeinek örömteli óvodás éveket biztosítsunk. Mottónk: Figyelj rám és segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak” „Figyelj rám” – érzelmi, lelki egészség segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak”genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűséges spontán és tervszerűen alkalmazott környezetihatás 2.1. Jövőkép: Óvodánk hosszútávra dolgozóknak egyaránt.

biztos

jövőt

nyújtson

gyerekeknek,

szülőknek,

Legyen biztosított a gyermek neveléshez: ¨ Az óvoda tárgyi feltételeinek folyamatos fejlesztése ¨ A gyermeklétszámnak megfelelő személyzettel ¨ Bízzunk abban, hogy továbbra is biztosított lesz a 7 csoport működtetése ¨ Olyan jövőt képzelünk el, ahol hatékonyan tudjuk megvalósítani kitűzött céljainkat. Bízunk az önkormányzat támogató magatartásában. 3. Óvodakép: Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói : óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. 3. 1. Óvodai nevelésünk alapelvei: Ø Óvodapedagógiánk elvi alapjait az epochális pedagógiával azonosulva határozzuk meg. Az alapelvek filozófiájukban tartalmazzák azon általános értékeket, melyek az emberi jogok és gyermeki szabadság biztosítására a gyermekek tiszteletére és védelmére, a család óvoda együttműködésére vonatkoznak. Ø A családi nevelés elsőbbségét ismerve azzal karöltve a gyermekek érdekét mindenekelőtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermeket. Ø A gyermek immanens (belső) fejlődési terve értelmében megvannak azok a belső tulajdonságok, melyeket ki kell bontani. Fontos, hogy ezt a gyermek is akarja, mely a pedagógustól nagyfokú tapintatot igényel. 12

Ø A gyermek szabadságának biztosítása, önálló törekvéseinek támogatása értelmében a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg tevékenységével, magatartásával nem sérti a közösség érdekét, melybe tartozik. A érdeklődését, akaratát Ø Az önkéntességét tiszteletben kell tartani.

3. 2. Óvodai nevelésünk célja: 3.2.1. Óvodai nevelésünk szellemében:

célja

az

Országos

Alapprogram

Az óvodai nevelés célja, az hogy az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátást is). 3. 2. 2. Nevelési programunk sajátosságaiból eredő nevelési célunk: § § § § § § § § § §

Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve. Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra - aktívan közreműködve -, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése. Mély természetszeretet kialakítása." Néphagyomány ápolása a munkatervben foglaltak szerint, Az egészséges életmód érdekében a közösség szemléletének alakítása, az egészséges állapot megőrzésére nevelés, Természeti adottságainkból eredően, életkortól függően természetvédelem, A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása egyéni differenciált fejlesztése. A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása, a magatartás, beszédkultúra, higiénés szokások, udvariasság, és együttműködési formák vonatkozásában Sajátos nevelési igényű gyermekek és részben integrált fejlesztés biztosítása

3. 2. 3. Speciális célok: Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése 3. 3. Gyermekképünk: Minden gyermek egyedi, egyszeri és csak saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja.

13

"A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerű gyakorlásával alakulnak ki. A már kialakult képességek részt vesznek a további tevékenységek lebonyolításában és ezen keresztül éreztetik hatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástól 1 elválaszthatatlanok." A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban tevékenységben érhető tetten, és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony. A pedagógiai folyamatban a fejlesztő feladatokat a fokozatok figyelembevételével célszerű megtervezni, majd a gyermek tényleges fejlődési üzeméhez kell igazítani. A · · · · ·

programot adaptáló óvoda célkiegészítéséből következő koncepciós elemek: személyiségvédelem, pozitív társas kapcsolatok erősítése, közösségi érzés fokozása, érzelmi kapcsolatok megszilárdítása, a környezetvédelemhez való pozitív viszony alakítása, fejlesztése, a testi, lelki egészség megőrzésére nevelés.

3. 3. 1. Szülőkép: Ø Az óvoda jó hírnevével vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvodai nevelés iránt. Ø Legyen az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek, hogy a szülők az óvodapedagógussal együttműködve valósítsák meg a gyermek fejlesztését. Ø Érezze a szülő, hogy gyermeke napi ellátása, sokoldalú harmonikus fejlesztése az óvodai ellátásban biztosított. 3. 3. 2. Pedagóguskép: Ø A jól együttműködő nevelőtestületünk mindentagja továbbra is hosszú távon teljes aktivitással ideális környezetben végezze pedagógiai munkáját. Ø Pedagógiai munkánk során új utak, lehetőségek keresésére törekszünk. Ø Helyi nevelési programunk megvalósítása során a minőségibb munkavégzéssel szaktudásunk mélyítése a célunk. Ø Az óvodai oktató-nevelő munkánk tárgyi, személyi feltételeink megteremtésével a gyermekek fejlesztéséhez a magas szintű szaktudásunkat biztosítjuk. Ø A minőségbiztosítás megvalósítása során partnereink elvárásait, szemelőt tartjuk megelégedettségük érdekében együttműködésre, törekszünk. Ø Óvodai oktató-nevelő munkánk eredményességét közzé tesszük szakmai kiadványokban, folyóiratokban. Szakmai tapasztalatainkból cikket jelentetünk meg.

14

Ø Régiónkban a bázishoz tartozó kis óvodák óvodapedagógusainak számára elméleti –gyakorlati bemutatókat tartunk. Ø Óvodánkban magas színvonalon végzett pedagógiai munkánk eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket nyílt napokon, szülői értekezleteken, konferenciákon. Ø Városi rendezvényeken intézményünk részt vállal a gyerekek fellépésével, szerepeltetésével. Ø Régiónk központ szerepét felvállalva szervez, irányit. Ø Megyei szinten közzé teszi az óvoda programjait, és látogatási lehetőséget biztosít számunkra. Ø Az óvodapedagógusok az önértékelés módszerével szakmai erősségeink kimutatásával egyéni és csoportos feladatvállalással a pedagógus munkaszínvonalát növeli. Ø Az óvoda jó hírnevével, vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvoda nevelése iránt. Ø Az óvodán belül a családias légkör megteremtésem, amelyben érvényesül a jó kapcsolat és a dolgozók egyéni tehetségeinek kibontakoztatására is lehetőség, van. Ø Helyi nevelési programunk biztosítja a gazdag élményszerző lehetőséget, változatos, gazdag tevékenységrendszer biztosításával. Ø Szakmai bemutatók továbbképzések segítségével a HOP-ot magas szinten valósítjuk meg. Ø A Közoktatási Törvény által előírt maximális gyereklétszám biztosításával óvodánk 7 csoportjának megtartásával, folyamatosan működjön. Ø Az óvoda hosszútávra biztos jövőt nyújtson, szülőknek, gyerekeknek, és dolgozóknak egyaránt. Ø Biztosított legyen a feltétel nevelő-oktatómunkánhoz. Ø Mint közalkalmazottak, a törvényi változásokban megfelelő anyagi, erkölcsi elismerésben szeretnénk részesülni. 3. 4. A helyi nevelési programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény A helyi nevelési programunk megkívánja, a folyamatos önképzéssel szakmai tudását bővíteni, megújulni képes pedagógust, aki az alábbiak figyelembevételével végezze pedagógiai munkáját: · Meleg, szeretetet sugárzó óvodai nevelés biztosítson a gyerekeknek. · A megismerő képesség fejlesztése természetes közegben szerzett tapasztalatra épüljön. · A fejlesztendő részképességnek megfelelő tevékenységet gyakoroltasson. · A gyakoroltatás hosszan tartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedik és játékos. · Pontosan tudjuk, milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, hol vannak elmaradásai, azaz, milyen a képességszintje. · Biztosítsa, hogy minden gyerek egyéni ütemében haladjon, önállóan tevékenykedjen. 15

· A feladat önálló gondolkodásra késztessen, nem csak analóg megoldásra. · Önként, öntevékenyen, aktívan vesznek részt a folyamatban, mert a fejlődés gyorsabb, eredményesebb, ha egybeesik a gyermek tevékenységvágyával. · Belső indítékra (érdeklődés, kíváncsiság, tudásvágy) épülő motiváció készteti a tevékenységre, pozitív viszony alakul ki a gyermekben a tevékenység iránt. · A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon. · A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon. · A külső késztetés helyét fokozatosan átveszi a belső motiváltság, melyet kivált az érdekes, vonzó játékra épülő tanulás, felkeltve a gyermek kíváncsiságát, tevékenység- és tudásvágyát, a szabályjáték sikeres, eredményes megoldási vágyát, a játék, a tanulás örömét. · A tanulásban az egyénnek tervezett játék, játékos feladat erőfeszítés árán, de eredményesen megoldható. · A feladat végzése közben szükség szerinti segítséget kap a gyermek, az óvónő figyelemmel kíséri külön-külön minden gyermek tevékenységét, és észreveszi a megakadást, meghagyva neki a hibázás, tévedés, próbálkozás, önkorrigálás jogát. Az óvónői segítség ne a gyerek helyetti feladatmegoldást, hanem közös gondolkodást eredményezzen, így erőfeszítés árán jut sikerhez a gyerek, megtanul kitartóan dolgozni, a nehézségek nem meghátrálásra, hanem újra és újra próbálkozásra ösztönzik. · Az óvónő értékelése ösztönző, mindig reális, ne elítélő, elmarasztaló, megbélyegző, megszégyenítő legyen. A pozitívumokra építve, bízva a gyermekben, kifejezi azt a hitét, meggyőződését, hogy a gyermek képes az eredményes munkára. · Értékelésében arra fektet hangsúlyt, ami jó, a hibák kijavítására lehetőséget ad. · Kialakul olyan tanulási légkör, melyben feloldódnak a szorongások, természetes a gyerekek megnyilatkozása (a gyengébb képességűeké is), amelyet szeretet, egymás elfogadása, emocionális biztonság jellemez. · Mindenkit meghallgat az óvónő, mindenkinek válaszol is, nem kerül senki hátrányos helyzetbe. · A gyerekek megtanulnak önállóan dolgozni - kialakul a szükséges önfegyelem -, betartják a tevékenységhez kapcsolódó szabály- és szokásrendszert. · Óvatosan, szabályosan használják az eszközöket, eszközhasználatuk biztos. · Az óvónő és a gyerek, gyerek és gyerek között oldott, de a tevékenységre koncentráló interaktív, kommunikatív viszony alakul ki." · A pozitív érzelmi kötődés fokozza a néphagyományok megismerését, ápolását. A higiénikus környezet megteremtésével, a helyes táplálkozási szokások elsajátításával, a rendszeres mozgás megszerettetésével a helyes

16

testápolással, az egészséges életmódra nevelés megvalósítására. Séták, kirándulások alkalmával természetszeretet fokozása. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek befogadása előítélet nélkül a gyerekcsoportban, a másság elfogadására nevelés. 3. 5. Az óvodai környezet: A csoportokban nyílt polcokon elhelyezett eszközök közül a gyermek szabadon választhat. Minden a megfelelő, állandó helyén áll, s ez segíti a gyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettek legyenek. Az eszközöket mindig a helyére kell visszatenni. A rend nem a külső személy figyelmeztetésére fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. A gyermeki tapasztalat ismeret forrása elsősorban a környezet, melyet az óvónő tudatosan szervez meg. Az óvodai légkör legfontosabb elemei: a biztonságot, szeretetet, másság elfogadását, derűt, optimizmust sugárzó szellemiség. Óvodánk a programban szereplő alapelvek érvényre juttatásával szervezi meg a gyermekek életkorának s egyéni sajátosságainak megfelelő gazdag tevékenységrendszert, melyben kiemelt szerepet biztosít a játéknak – s ennek hatására sokoldalú testi, lelki, értelmi képességeit ideális fejlődését teszi lehetővé. 4. Az óvodai nevelés feladatai: 4. 1. Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyermekek szokásrendszerének életre szóló megalapozása a testápolás, egészséges életmódigény, egészségmegőrzés területén. Feladatok: 4.1.1. Gyermekek gondozása, speciális gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A beszoktatás körültekintő megszervezése. A gyermekek otthoni szokásainak, család elvárásainak megismerése, figyelembevétele a gondozási feladatok megtervezésénél. A mindennapi élet gyakorlatinak bemutatásával s a gyakorlás lehetőségének biztosításával segítse elő a gyermekek önállóságának kialakulását és fejlődését. A testápolás teendőinek kialakítását életkornak megfelelően tervezze, segítse, szilárdítsa meg a gyermekekben a higiénés szokásokat. A kultúrált étkezési szokásait fokozatosan alakítsa ki a gyermekekben. Speciális gondozást biztosítson a gyermekek egyéni eltéréseiből adódó szükségleteknek megfelelően. Vegye figyelembe a szülők által jelzett eltéréseket, orvosi, egészségügyi tanácsadói, szakértői bizottsági javaslatokat.

17

Testi szükségletek kielégítésének biztosítása Rendszeres a napirendbe építve és a gyermek jelzései alapján folyamatosan biztosítsa testi szükségleteinek kielégítését az alábbi területeken: Vízivás WC használat Szabad mozgás lehetősége Éhségérzet csillapítása Alvás, pihenési igény kielégítése. A tevékenységek, megszervezésében törekedjen a szellemi és fizikai terhelés a mozgalmas és nyugalmas tevékenységek helyes arányának kialakítására. Az egészségmegőrzés szokásainak alakításában Táplálkozási szokások alakításánál fordítson figyelmet az egészséges ételek megkedveltetésére. Az étkezés mennyiségének arányos kialakításával az édességek mellőzésével törekedjen megelőzni a gyermekkori kövérség kialakítását. A gyermekek öltözködésében figyeljen arra, hogy az a hőmérsékletnek, évszaknak megfelelő legyen, a ruházat legyen laza, biztosítsa a szabad mozgás lehetőségét. A gyermekek egészségvédelme érdekében gondoskodjon a beteg gyermek elkülönítéséről, a betegségből visszatérők esetében az orvosi igazolások bekéréséről és tárolásáról. A gyermekek edzésének fokozása, víz, lég és napfürdő alkalmával, az egyéni érzékenység figyelembevételével. Az edzés legfontosabb részeként kezelje az óvónő a kintartózkodást, a változatos kinti tevékenységek biztosítását. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása érdekében törekedjen együttműködésre a szülőkkel, szervezzen előadásokat, közös programokat. 4.1.2. Mozgás fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése, mozgás és pihenés arányának kialakítása, prevenció korrekció a mozgásban Az óvodapedagógus feladatai A mozgásfejlődés és testi képességek fejlesztése érdekében Az egyéni képességek megismerése, fejlettségmérő lapon történő rögzítése, a fejlesztés egyéni és csoportszintű tervezése. Folyamatos mozgáslehetőség biztosítása, erre a csoportszobában és az udvaron a beépített lehetőségeken túl mobil eszközök használata, szabad tér kialakítása. Megengedő támogató és óvó pedagógiai módszerek alkalmazása. Mindennapos mozgásos játék kezdeményezése a délelőtti és délutáni udvari játék első szakaszában. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a szabad

18

levegőn tartózkodást, a mozgásos játékot az átszellőztetett csoportszobában kezdeményezze. Prevenciós és korrekciós feladatok Ismerje és építse be az óvónő a mindennapos testnevelésbe a játékos láb-és gerinctorna elemeit. Az összerendezett és harmonikus mozgás fejlesztése érdekében célzott feladatok, mozgásos játékok kezdeményezése. Az egyéni megfigyelések során szűrje ki és rögzítse a fejlettségmérő lapon az esetleges rendellenességek gyanúját, a szülők, keresztül kezdeményezze a kivizsgálást. Orvosi javaslatra és szülői kérésre irányítsa a gyermeket az óvodai gyógytestnevelésre. Biztosítsa a gyermek részvételét az óvodai éves orvosi státusvizsgálatokon, a védőnő által végzett látás és hallásvizsgálaton. Továbbítsa a szülő felé a javasolt intézkedéseket. 4. 1. 3. Egészséges és biztonságos környezet kialakítása és fenntartására vonatkozó követelményeket részletesen a MIP 5. számú melléklete tartalmazza. A feltételeknek valló megfelelés az éves ellenőrzés hatáskörében vont terület. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén · A gyermeköltözésben, étkezésben önálló · A testápolással, tisztálkodással kapcsolatos teendőit készség szinten végzi, stabil szokásokkal rendelkezik. · Saját holmiját rendben tartja, környezete rendjének, tisztaságának fenntartásában bekapcsolódik. · Kultúráltan étkezik, az evőeszközöket biztonsággal használja. Képes önállóan eldönteni miből, mennyit kér, egyedül meríti az ételt, tölti a folyadékot. · A tárgyak játékok, berendezések használatában óvatos, csendes, kultúrált. A fejezetben szereplő gyermeki tevékenységek szintjének megállapítását Neveltségi szint mérésünk keretében végezzük tanévenként az iskolába távozó gyerekek körében. "Az óvodai nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetősége. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a mosolygó, bíztató tekintet, a körülölelő védettség adja meg a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének feltétele. Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítani kell: 19

· a gyermek alakuló kapcsolatait felnőttel és társaival pozitív érzelmi töltés jellemezze, · én tudatának én érvényesítő törekvésének és szociális érzékenységének együttes fejlődését, · hogy utánzással - felnőtt, nagyobb társ - természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot. · Én tudatának én érvényesítő törekvésének és szociális érzékenységének együttes fejlődését, · hogy utánzással - felnőtt, nagyobb társ - természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot. 4. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 4. 2. 1. Az érzelmi nevelés célja Érzelmi biztonság nyújtása, mely az anya-gyermek kapcsolat meghosszabbítása. Olyan légkör kialakítása, melyben a gyermek szabadon nyilatkozhat meg, melyben légkör kialakítása, melyben, egyediségében értékes emberkének érezheti magát, mely önbizalmat ad. Az óvodapedagógus feladatai Az óvodát megkezdő gyermekek fogadásának körültekintő előkészítése. Gyermek, szülő előzetes megismerése, az óvodával való ismerkedés lehetőségének biztosítása. A szülő jelenlétének biztosítása a beszoktatási folyamatban. A csoportban lévő nagyobb gyermekek felkészítése, bevonása a kicsik fogadására. A gyermek személyiségének megerősítése, az otthonról hozott szokások egyéni szükségletek elfogadása, figyelembe vétele. Barátságos, derűs, tevékeny csoportlégkör kialakítása. A gyermek érdeklődésének, igényének érvényesülését támogassa, nyújtson pozitív megerősítést. Rugalmas, megengedő, a gyermek akaratát is beépítő egyszerű, betartható csoportnormákat alakítson kis. A gyermek saját tulajdonú kedves, az otthon meghosszabbítását jelentő tárgyainak óvodai jelenlétét biztosítása. A gyermek éntudatának kialakítását változatos módszerekkel, eszközökkel segítse elő. Ennek formái óvodánkban: - a születésnapos gyermekről információk gyűjtése, közreadása, - beszélgetőkörök saját élményről, betegségekről, hétvégékről, szabadságról visszatérést követően, családi események megbeszélése, - ajándékok, meglepetések készítése egymásnak, szülőknek. 20

Az óvónő alakítson ki feltétlen szeretet nyújtó kapcsolatot minden csoportjába járó kisgyermekkel. A büntetést, szeretet megvonást mellőzze. Személyes példaadással alakítsa a gyermekek egymás közötti elfogadását, segítését, a másság kezelését. Pozitív érzelmek keltésével építse ki a gyermekekben a jó, szép elfogadását, fogalmát konkrét szinten. 4.2.2. A szocializáció biztosítása Cél: A gyermekek társas igényének, az együttélés szokásainak kialakítása Az óvodapedagógus feladatai: Közös élmények szervezésével, gazdag tevékenységek feltételeinek megteremtésével biztosítsa a társas együttlét megszerettetését. Segítse elő a gyermekek együttműködését a kortársak és kisebbek, nagyobbak között egyaránt. Olyan közösségi szabályokat alakítson ki a gyermekekkel együtt, melyek könnyen betarthatók, folyamatos, szabad együttélést biztosítanak. Erősítse a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, szabálytudatát. Nyújtson példát magatartásával, egymás tiszteletére, az udvariassági formákra. Az emberi kapcsolatokban a felnőttek és gyermekek kommunikációjára, ezek társadalmilag elfogadott kifejezésének elsajátíttatására helyezze a hangsúlyt. Mélyítse el a gyermekekben az udvariassági szokásokat a magatartás és beszéd vonatkozásában egyaránt. Nevelje a gyermekeket feltétlen igazmondásra, erősítse ezt az esetleges szorongások oldásával. Fordítson különös figyelmet a gyermekek saját környezetében lévő tárgyak kultúrált használatának kialakítására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: - A gyermek jól érzi magát a közösségben, szeretettel, bizalommal fordul társai és az óvónő felé. - Nagy érzelmi kilengéseit a közösségi normáknak elfogadható mederben tudja tartani. Tudja értelmezni a környezetéből érkező megnyilvánulásának kommunikációs és metakommunikációs jelzéseit. Érzelmeit az életkorának megfelelő kultúrált módon fejezi ki. - Életkornak megfelelő önértékeléssel rendelkezik énképe pozitív, társaival jóhiszemű. - A közösségi szokásokat, normákat betartja, alakítja, figyelmezteti társait is erre. - A tevékenységek során együttműködnek egymással és az óvónővel a közös cél érdekében. - Alkalmazkodnak egymáshoz. - Szükségleteit képes késleltetni, egyes lehetőségeket kivárni. - Udvariasak egymással, a felnőttekkel, alkalmazzák az udvariassági szabályokat.

21

-

A megkezdett feladatok befejezésében közösen vesznek részt, akadályokat igyekeznek legyőzni. Elfogadja az alá-és fölé rendeltségi helyzetet. Képes övérvényesítésre.

az

A fejezetben szereplő udvariassági szokások érvényesülését, tárgyak játékok kulturált kezelését Neveltségi szint mérésünk kertében végezzük tanévenként az iskolába távozó gyermekek körében. A februári mérést, értékelést követően a gyermekenkénti korrekciókra tanév végéig kerül sor. 4.3. Az értelmi fejlődés, nevelés biztosítása Cél: Az ismeretszerzés legyen öröm a gyermekek számára, érdeklődéssel forduljanak az ismeretlen felfedezése és a problémák megoldása felé, a tanulás legyen szórakoztató, sikert, örömet hozó tevékenység. Az óvodapedagógus feladatai: Az előkészített környezet kialakítását a MIP 5. Sz. melléklete alapján végzi. A gyermek érdeklődésére, szabadságára, érzékeny periódusok megjelenésének támogatására, indirekt pedagógiai megközelítésre alapozott, az érzelmek pozitív energetikai jellegét felhasználó, a gyermekek önfejlődését támogató módszertan alkalmazása. A gyermekek számára sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a megismerési folyamatokban. Az értelmi fejlődésben az óvónő a gyermek aktuális egyéni fejlettségi szintjét tekintse alapnak, fejlődését ennek megfelelően támogassa a következő szintet megcélzó eszközök, problémák, ingergazda környezet kialakításával. Ne zárja le a fejlődés lehetőségét életkori felső követelmények meghatározásával, ne szabjon felső határt, folyamatosan biztosítsa az egyes gyermek számára a továbblépés lehetőségét minden területen érdeklődésének megfelelően. Pedagógiai munkája során a gyermeki érzékelés, észlelés szintjeit szintetizáló, integráló módszerekkel vigye tovább a gyermeki gondolkodás (általános tájékozottság, kreativitás, képzelet fejlődésének) irányába. A gondolkodás és beszédfejlődés összhangjának kialakítása. Beszélgető helyzetek teremtése, türelmes meghallgatás, az összefüggések nyelvi kifejezésének segítése folyamatosan aktuális feladat. A gyermekek beszédkedvének, az életkorra oly jellemző kérdező kíváncsiságának fenntartása, kielégítés szintén a napi pedagógiai feladatok része. A szülőkkel alakítson ki szoros kapcsolatot az alábbi területeken: Család értékrendjének megismerése, együttműködés kialakítása. A gyermek értelmi fejlődését elősegítő családi háttér kialakításával kapcsolatos pedagógiai tanácsadás. Az egészséges értelmi, lelki fejlődést gátló hatásokkal kapcsolatos figyelemfelhívás, ellensúlyozás. A gyermek fejlődésének kölcsönös nyomon követése.

22

A gyermek értelmi fejlődésének nyomon követését elemzését, értékelését szolgáló óvodai mérések: - fejlettségmérő lapok vezetése - Iskolaérettségi vizsgálat minden tanév február hónapban. 5. Az óvodai élet megszervezése 5.1. A gyermekek csoportokban való elhelyezésének szempontjai Óvodán belül a szülők igényeinek és az óvónők irányultságának megfelelően életkoronként vegyes csoportokat alakítunk ki. Vegyes életkorú csoportokban lehetőség szerint biztosítjuk a szülők kérésnek megfelelően a testvérek és barátok együttes elhelyezését. A vegyes életkorú csoportok a testvér gyermekek számára a családi érzés továbbvitelét, barátok, rokonok esetében a személyes kapcsolatok megőrzését biztosítják. Lehetőséget ad a különböző életkorú gyermekek együttéléséből származó spontán helyzetek nevelőértékének felhasználására. Az átlagosnál gyorsabban, vagy lassabban fejlődő gyermek előrehaladásának segítése megkülönböztetés nélkül végezhető. A csoportok kialakításánál lehetőség szerint törekszünk a fiúk lányok hasonló arányának kialakítására. A gyermekek szociális háttere szempontjából egy-egy csoporton belül célunk a heterogén összetétel kialakítása, mely a szociális tanulás szempontjából rejt kiváló lehetőségeket. 5.2. A napirend kialakításának szempontjai, követelményei -

a napirend, mint a tevékenységek ismétlődő kerete nyújtson érzelmi biztonságot a gyermekek számára. Segítse elő a gyermeki igényekhez, szükségletekhez igazodó életritmus kialakítását. Az egészséges gyermeki fejlődéshez és fejlesztéshez biztosítson megfelelő időkeretet. Segítse a tevékenységek folyamat jellegét, legyen rugalmas.

Az óvodapedagógus feladata a napirend kialakításában, működtetésében Megtervezi a csoport részletes napirendjét és rögzíti a csoportnaplóban. A tanévre vonatkozóan 2 féle napirendet készít a csoport összetételének és az évszaknak megfelelően (1 téli- ősz - tavaszi, 2 nyári) A folyamatosságot minden tevékenységnél érvényesítse. Kiemelten a testápolás és étkezés, játék, udvari tevékenységekhez való ki és bemenetel, délutáni pihenés esetében. Az étkezésnél vegyes életkorú csoportokban a tízórai és uzsonna folyamatos önkiszolgálással történik. Az ebédnél naposi rendszerben a nagyok terítenek a kicsiknek, asztaltársaságonként kezdik és fejezik be az étkezést.

23

Napirend javaslat Szeptember 1- május 31. között

Időtartam 7.00-től

Játék 12.00-től

15.30-től – 18.00- ig

Tevékenység Gyülekezés, szabadon választott tevékenység, Testápolási teendők Folyamatos tízórai Mese-vers Kötetlen tanulás Játék az udvaron Testápolási teendők Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés, alvás Testápolási teendők Uzsonna Szabadon választott tevékenység Játék

Június 1. augusztus 31 között 7.00-tól

Gyülekezés, szabadon választott tevékenység az udvaron vagy a csoportszobában Testápolási teendők Folyamatos tízórai Homokozás mozgásfejlesztő játékok, képességfejlesztő játékok játszása az udvaron Kirándulások, élményszerző séták

12.00-15.30-ig

Testápolási teendők Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés, alvás Testápolási teendők Uzsonna

15.30-18.00-ig

Játék az udvaron vagy csoportszobában Szabadon választott tevékenységek

5.3. Az óvodai nevelés tervezése Cél: Céltudatos pedagógiai munka, mely különböző időtávokat fog át és kiterjed a nevelőmunka minden szereplőjére. Tervezéssel kapcsolatos követelmények: - távlati és szakaszos 24

-

logikus egymásra épülés konkrétság folyamatosság tartalmi, formai egység a tervezés és értékelés összhangja Dokumentum megnevezése

Helyi nevelési program

Minőségirányítási program

Minőségfejlesztési projektek

Munkaterv

Időtáv Hosszú távú 2004. szept. 12008. De 31. Hosszú távú 2004. Szept1 2008 dec. 31 Rövid, közép, hosszú távú 1 év szept. 1aug. 31ig

1 év szept 1aug 31-ig Min. fejl. Vez. 1 év aug Beszámoló 31-ig Tevékenységek 1 év ütemterve szept 1aug 31 3 hónapra Csoportra szóló nevelési szept. okt. nov. terv dec. jan. febr. márc. árp. Máj. jún. júl. aug. 1 Csoportra szóló nevelési hónapra terv Minőségfejlesztési terv

Tartalom

Módszer

Pedagógiai stratégia, célok feladatok, Dokumentum nevelési tartalmak, fejlődés várható készítés jellemzői óvodás kor végére, legitimáció

Az óvoda min. politikája, minőségi Dokumentum rendszere készítés

Mérésekből következő célok, cselekvési Projekt tervek lépések

Készítéséért felelős Óvodavezető óv. vez. h. gyógyped. nevelőtestület tagjai Óvodavezető

Városi és helyi MIP operacionalizált cél Projekt tervek és feladatrendszer

Aktuálisan választott team vezetők Reszortfelelősö k, mk. Vezetők, szerkezeti óvodavezető óv. Vez. H. Min. fejlesztési team.

Éves minőségfejlesztési terv értékelése

Óvodavezető

Éves ped. Munka operacionalizált cél Felépítéses és feladatrendszer tervezési technika

Tevékenységek bontva

Megfeleltetés

tartalma

hetekre Egymásra épülő logikai rendszer, anyag kigyűjtés Egészséges életmódra nevelés, A helyi nevelési pr. gondozás, mindennapi élet feladatai, Operacionalizált társas kapcsolatok, érzelmi nevelés, tevékenységeinek munka, játék – gyermeki tervezése tevékenységei.

A tevékenységekhez kapcsolódó programok ünnepekkel kapcsolatos teendők, eszközök készítése, biztosítása aktuális feladatok Óvodába A dokumentum által meghatározottan. Vezetéssel kapcsolatos követelmények: n lépést követő 3 Fejlettségmérő lapok tartózkod először-óvodába ás ideje hónapon belül. Évente a gyermek gyermekenként születésnapját megelőző vagy követő 2 alatt héten belül. Évente a kitöltéssel egyidőben összefoglaló készítése a gyermek fejlettségéről. A tervezett intézkedésekről évente egy gyermekrajz, csatolása. Hatályos törvények és jogszabályok 2004. SZMSZ és kötelező szept. 1- alapján től mellékletei visszavon ásig Házirend 2004. Szabályos törvények és a belső rend nov. 31. alapján

25

Valamennyi óvónő Valamennyi óvónő csoportjára vonatkozik

Idő és tevékenység tervezés Valamennyi óvónő

Kategória rendszeres megfigyelés összegzése

Valamennyi óvónő

Belső szabályozás

Óvodavezető

Szabályozás

Óvodavezető

A tanulás tervezésének éves elosztása Az óvodavezető megkezdő 3 évesek számára november 1. napjától május 31ig a tevékenységek tervezése az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalommal valósul meg. Az 1-3 év óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére szeptember 15 – szeptember 30. napjáig ismétlő jellegű, október 1. napjától május 31-ig új anyagot is tartalmazó tevékenységek tervezése történik. A tervezésnél a pályakezdő óvodapedagógusnál előírható a napi vázlat készítése. 5.4. Személyi, tárgyi feltételek Személyi feltételek Követelmények Ép gyermeket nevelő csoportjainkban a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi a helyi nevelési program 2.4. pontja tartalmazza. A HOP nevelési rendszer ismeretét valamennyi óvodapedagógustól elvárjuk. Pedagógus jelenléte a teljes nyitvatartási időben kötelező. Az óvoda valamennyi dolgozójának hozzá kell járulnia az intézmény működésének eredményességéhez. Minden dolgozónak saját munkaterületéhez kapcsolódóan feladata, hogy működjön közre a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának célkitűzései megvalósításában. Valamennyi alkalmazott fontos felelőssége, hogy megjelenésével, magatartásával, beszédkultúrájával mintát nyújt a gyermekek számára. Tárgyi követelmények Intézményünk 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. Sz. melléklete által előírt követelményekhez viszonyított bútor, berendezés, taneszköz felmérését helyi nevelési programunk 2. Sz. pontja tartalmazza. A beszerzéseket a fenntartóval a MIP 4. Sz. melléklete által jóváhagyott taneszköz jegyzék ütemterve alapján kívánjuk megvalósítani. 5.5. Az óvoda kapcsolatai Partnerkapcsolatainkban célunk az intézményi MIP – ben lefektetett módon az elégedettség folyamatos javítása, a reális és pedagógiailag elfogadható elvárásoknak való megfelelés.

26

Az óvoda és a család Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Fontos feladat egyrészt a gyermek családi környezetének és nevelési elveinek megismerése, másrészt óvodai nevelésünk sajátosságainak bemutatása, az együttműködés kialakítása. A kapcsolattartás formái: Családlátogatás során az óvónő teremtsen a gyermekkel és a szülőkkel személyes kapcsolatokat még óvodába érkezés előtt, vagy az első óvodában töltött hetekben. A beszoktatás ideje alatt a személyes beszélgetések alkalmával a szülőknek legyen lehetőségük megismerni az óvodai napirendet, történéseket. Szülői értekezleten az óvoda nevelési elveivel, rendjeivel, elvárásaival ismerkedhetnek meg, előadásokat hallhatnak külső szakemberektől különböző kérdésekben. Elmondhatják meglátásaikat, javaslataikat. A nyílt napokon az óvodai élet személyes megismerését teszik lehetővé a szülők számára. A szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, egyéb rendezvények a közös élményforrások beiktatását teszik lehetővé, az együttműködést segítik. Az óvoda megszervezi a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumait, működésüknek megfogalmazott cél elérését segítik. A gyermekintézmények egymásra épülésének elve alapján tartunk fenn kapcsolatokat az iskolákkal. A kölcsönös érdeklődés lehetővé teszi egymás nevelési céljának megismerését, megértését, az átmenet problémáinak mérséklését. A kapcsolattartás formái: tapasztalatszerzések, csoport és óvodalátogatások, tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődéséről, egymás rendezvényein való megjelenések, igény és elégedettségmérés – valamint erre épülő fejlesztések. Közművelődési intézmények Kívánatos, hogy az óvoda kapcsolatai terjedjenek ki a közművelődési intézményekre, programkínálatuk, tevékenységük gazdagítsa a gyermekek mindennapjait. Szakmai kapcsolatok Szakmai kapcsolatot tartunk fenn a Magyarországi Epochális Egyesületen keresztül az országban dolgozó Epochális bázisintézményekkel és óvónőkkel. Folyamatosan tartalmi kapcsolatot működtetünk a fenntartóval, a szakmai szolgáltató és szakszolgálat intézményeivel a gyermek – és ifjúságvédelmi intézményekkel, valamint az intézmény MIP-ben meghatározott partnerekkel

27

6. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 6.1. Játék Cél: A játékot a gyermek alapvető, legtöbb időt felölelő tevékenységeként megtartani. A játék a nap folyamán visszatérő módon biztosítsa a gyermek lelki szükségleteit, mely egybefüggően és zavartalanul elégülhet ki. A játék kínáljon változatos tevékenységi lehetőségeket, melynek során fejlődik a gyermekek érzelemvilága, szocializációja, együttműködése. Váljon a játék a gyermeki gondolkodás fejlődésének (érzékelés, észlelés, emlékezet, kreativitás, képzelet, gondolkodás, kommunikáció) alapvető keretévé. Óvodapedagógus általános feladatai Nyugalmat, biztonságot adó légkör megteremtése, ahol a gyermek a játékban és más tevékenységben elmélyülten vehet rész. A békés, konfliktustól mentes játék feltételeként olyan viselkedési szabályok kialakítsa, amelyben a játék birtoklása, egymás játékának tiszteletben tartása nem szenved csorbát. A játékon keresztül segítse a csoportba való beilleszkedést. Az erkölcsi nevelésre helyezzen hangsúly a szokások kialakításánál, elfogadásánál, betartásánál, az egymással szembeni kultúrált viselkedésnél. Személyes példaadása legyen követendő minta a gyermekek számára. A játék során fordítson fokozott figyelmet a gyermekek esztétikai nevelésére. Lehetőség szerint hozza felszínre az összes játékfajtánál a természet és életközelséget. Az óvodapedagógus feladatai a feltételek megteremtésében: Hely: A gyermekek kedvük szerint játszhassanak gyakorlójátékot szőnyege és asztalnál egyaránt, magányosan vagy társaikkal. A hely megválasztását illetően a csoportban kialakult szabályt tartsák be. A szerepjáték játszóhelyeinek kialakításánál az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni, hogy vannak helyileg állandó játékok (babaszoba,

28

babakonyha, fodrász, bábozás, barkácsolás) és mobil játékok (orvos, patika, mozgásos játékok). Mindezek mellett adjon szabad teret a gyermeki kezdeményezésnek a játéktér berendezésében, hogy fantáziájuk alapján szabadon megválaszthassák a játék helyét. A hagyományos képességfejlesztő játékok zavartalan, elmélyült használatához alakítson ki elkülönített nyugodt helyet, kuckót. Az óvodapedagógus érje el, hogy a gyermekek egymás játékát tartsák tiszteletben. A konstrukciós játék helyét úgy kell kialakítani, hogy lehetőséget adjunk az időben hosszan tartó, folyamatos építésre, más játéktevékenység zavarás nélkül. A csoportszobában és az udvaron is, jó térkialakítással biztosítson tágas helyet a többszereplős, mozgásos játékhoz. A barkácsolás helyét úgy kell kijelölni, hogy stabil, megfelelő magasságú asztalon dolgozhassanak a gyerekek és a mozgásos játék számára kijelölt helytől távolabb, legyen. Idő Idő tekintetében minden szabadon választott játékhoz a napirendben meghatározott időkeret áll rendelkezésre. Fontos, hogy a játékra fordítható idő legyen egybefüggő, lehetőség legyen a folyamatos játékra, mert csak így tud kiteljesedni s így tudja betölteni a kapcsolatokat összekötő szerepét. A mikrocsoportos foglalkozások idején a játékot és más tevékenységeket úgy szervezze mg az óvodapedagógus, hogy a foglalkozáson kívül tevékenykedő gyermekek a visszafogottabb konstrukciós és fejlesztő játékokat részesítsék előnyben. A több napig elhúzódó játéktevékenységben az óvodapedagógus támogató szerepe nyilvánuljon meg abban is, hogy a helyszín berendezése megmaradhat, nem kell elpakolni a játékeszközöket. A délutáni játékidőt az óvónő a gyermek által választott játékon keresztül használja ki a differenciált fejlesztésre. Eszközök Az óvodapedagógus rugalmas, átgondolt szervezéssel oldja meg, hogy minden játékfajtához elegendő eszköz legyen. Következetesen fejlessze a gyermekek rend iránti igényéét azáltal, hogy a játékoknak könnyen elérhető, állandó helyet biztosít. A vegyes csoportokban a 3-7 éves korosztály számára olyan eszközök használatát kell lehetővé tenni, amelyek igazodnak a különböző korosztályok fejlettségéhez, az aktuális érdeklődéshez. A játékhoz szükséges eszközök biztosítása során fontos, hogy jó minőségű, esztétikus, balesetvédelmi szempontból megfelelő, biztonságos játékok álljanak a gyermekek rendelkezésére.

29

Ez utóbbi feltételek egyaránt vonatkoznak a szerep, a szabály, a konstrukciós, a képességfejlesztő, a mozgásos játék, valamint a barkácsolás eszközeire is. A gyakorló játékhoz biztosítani kell a hagyományos játékeszközöket, valamint olyan eszközöket, melyek használatával módjuk van a gyerekeknek különböző mozdulatok, mozgások ismétlésére, gyakorlására. Az óvodapedagógus a szerepjátékhoz biztosítson olyan játékeszközöket, amelyek a játék színterét be tudják rendezni. Ezek hasonlítsanak a valós élet eszközeire, vagy legyenek valóságosak, mert egyrészt lehetőséget adnak a felnőtt életének, tevékenységének reprodukálására, másrészt hagyják kibontakozni a gyerekek fantáziáját, motiválják, őket a játékban való részvételre. A kislányok a szerepjátékban elsősorban a babaszobai játékot részesítik előnyben. A játék témájaként a családi élet eseményei és az ünnepek (névnap, születésnap, húsvét, karácsony) egyaránt megjelennek. Lehetőséget kell adni arra, hogy a kiegészítő eszközök, kád, takarítóeszközök a valóságos élet eljátszására adjanak alkalmat. A higiéniai követelmények mellett készíthessenek igazi süteményeket, salátát, amellyel megkínálhatják egymást. A patika és a fodrászos játékok kellékeinek, eszközeinek folyamatos gazdagítása, szükség szerint cseréje legyen az óvodapedagógus és a gyermekek közös tevékenysége. A fiúk játékában főleg az építőjáték dominál, ami gyakran kapcsolódik a közlekedéshez, az élet megfigyelt munka jellegű tevékenységekhez (tűzoltók rendőrök, útjavítás, hátépítés) ezért számukra az ilyen jellegű eszközök biztosítása a feladat. A kész játékok mellett félkész, mobil, átalakítható eszközök biztosítása, amelyek készítése, befejezése fejleszti a gyermekek kreativitását, fantáziáját, készügyességét, kitartását, türelmét, esztétikai érzékét. A barkácsoláshoz szükséges anyagokkal motiválja a gyermekeket és elősegíti, hogy a szerepjátékhoz rövid időn belül készíthessenek kiegészítő eszközöket. Az eszközök biztosításakor a különböző korosztályokra való tekeintettel a fokozatosságot minden téren szem előtt kell tartani. A játékidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a biztonságos, gyermekméretű szerszámokat, a könnyen megmunkálható anyagokat. Törekedjenek arra, hogy a gyermekek életkorának, érdeklősének megfelelő társasjátékok fejlesztő játékos álljanak rendelkezésre. Gazdagítsa a választási lehetőséget saját készítésű eszközök. A mozgásos játékok sokirányú fejlesztőhatását, a mozgás örömét fokozhatjuk változatos játékok és sporteszközök biztosításával.

30

Élmények Az óvodapedagógus juttassa a gyermeket olyan óvodai és óvodán kívüli élményhez, amelyek minden tekintetben megfelelnek a 3-7 éves korosztály érdeklődésének, fejlettségének. (bábszínház, színházi előadások, Állatpark, kirándulások, séták, kiállítások, múzeum látogatás). Törekedjen egy olyan színvonalon, hogy a gazdag élmények, tapasztalatok a gyermek számára számos tevékenységben alkalmazhatóak legyenek, például jelenjenek meg a különböző játékfajtákban. Használja fel a gyermekek családból hozott élményeit is a játéksémák gazdagítására. A játéktartalmában megjelenő témák, melyek nem előre tervezettek, de az óvónő tevékenysége által indirekt formában befolyásoltan jelennek meg. Az óvodapedagógus feladata elérni, hogy évszakokban az ünnepekre való örömteli családi és óvodai készülődés, és a hozzá kapcsolódó tevékenységek valamilyen formában és szinten megjelenjenek a különböző játékfajtákban is. Az ünnepre hangolódást, a hangulati elemeket megfigyelhetjük a rövidtávú (nagytakarítás a babakonyhában húsvét előtt, sütemény, saláta készítés) és a hosszú távú készülődés (karácsony, húsvét) ünnepvárás során is. Amennyiben az élmények mellett megfelelő eszközöket is biztosítunk, az évszakok, az irodalom és az állatik témakörének elemei beépülnek a különböző játékfajták tartalmába új megközelítésben kerülnek feldolgozásra, ezáltal is színesítve a gyermekek személyiségét. Az óvodapedagógus feladata, hogy a valóságtartalom megtartása mellett a fantázia érvényesítésének is teret adjon, mindezek mellet előrelátással biztosítsa a szükséges témához kapcsolódó, azt színesítő eszközöket. Az óvodapedagógus és a játékirányítás Az óvodáskor életkori sajátosságit ismerve lehetővé kell tenni, hogy szabadon játszanak, tapasztalatokat szerezzenek, kísérletezzenek, hogy kialakulhasson bennük az „én csinálom” érzése. A felnőttel való közös játék ne sértse a gyermek önállóságát, kreativitását, elképzeléseit. Átgondolt szervezéssel, a gyermekek közti különbségek figyelembe vételével a vegyes csoportban teremtse meg a különböző korcsoportok konfliktus nélküli együttjátszását, a közös tevékenységre való igényt. Feladata továbbá, hogy ismerve a gyermekeket segítsen a játékba nehezen kapcsolódnak, tapintatosan alakítsa a játszócsoportok, majd a baráti kapcsolatok alakulását, mert jó légkörben pozitív irányba fejlődik toleranciájuk. Kísérje megosztott figyelemmel a gyermekek játékát, mert így döntheti el, mely helyzetekben szükséges a közvetlen beavatkozás, mikor elég a mintaadás, de van amikor a legcélravezetőbb ha elengedjük a gyermek próbálkozásait. A fokozatosság elvének betartásával, ötletadással, esetenkénti segítségnyújtással juttassa a barkácsolást, a gyermek önálló munkáját, alkotóvágyát magas szintre.

31

A játék terápiás szerepének felhasználása a nevelő munkában Az óvodapedagógus egész személyiségének követendő mintaként kell a gyermekek előtt állni, mert szívesebben utánoznak olyan felnőtt mintát, amely biztonságot ad számukra, akivel jó érzelmi kapcsolatban vannak, akivel gondjaikat, örömeiket érdemben megoszthatják. A gyermeklélektant jól ismerő óvodapedagógus feladat, hogy a gyermeket ismerve észrevegye, feltárja a gyermek problémáinak jelentős részét, amely frusztráció hatására agresszióban, vagy regresszióban nyilvánul meg és a játékot, mint feszültségoldó eszközt, terápiás lehetőséget alkalmazza a kínos élményektől való megszabadulásra, negatív viselkedésformák korrigálásra. Magatartásproblémák, gátlásosság, félénkség, beszédhibák javításában a fejlesztőjátékokkal a csoportban jó eredményeket érhet el az óvodapedagógus, egyéni fejlesztés során a gyógypedagógus A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén Þ Þ Þ Þ

kisebb nagyobb csoportokban képesek együttjátszani. Aktív résztvevői a játéknak, törekednek a játéktémák gazdagítására. Játékukban meghatározó a változatos, témájában gazdag szerepjáték Játékukban fantáziadúsak, kreatívak, megfelelő önfegyelemmel, szabálytudattal, empátiás készséggel, nyelvi kifejezőkészséggel együttműködéssel rendelkeznek Þ Elképzelésük szerint alkotnak komoly tervezést igénylő építményeket. Þ Tudnak örülni egymás sikerének. Þ Óvodáskor végére a játékon keresztül megtanulnak utasításokat követni másokhoz, alkalmazkodni, mert ez által jól fejlődnek akarati, erkölcsi tulajdonságaik, érettebbek lesznek az iskolai élet elvárásaival szemben. 6.2. Mozgás Cél: A 3-7 éves gyermekek nagyfokú mozgásigényének a kielégítése változatos és játékos mozgásanyag összeállításával spontán és szervezett formában egyaránt. Rendszeres mozgással megalapozni az egészséges életmód szokásrendszerét. A gyermekek harmonikus mozgásának valamint testi képességeinek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése. Az óvodáskor végén alakuljon ki a gyermekek szabálytudata, helyzetfelismerése, alkalmazkodó képessége, térbeli tájékozódása, feladattudata és feladattartása. A mozgás segítse a személyiség akarati tényezőinak az alakulását.

32

Az óvodapedagógus feladatai A mozgásanyag kiválasztásánál vegye figyelembe a különböző életkorú és eltérő mozgásfejlettségű gyermekek terhelhetőségét. A korszerű tervezési formákkal biztosítsa a gyermeki szervezet számára a folyamatos terhelést és megfelelő mozgásintenzitást. A gyakorlatsort építse a téri tájékozódás, a nagyság, a távolság, a tömeg észlelésére, az oldaliság gyakorlására, az egyensúlyérzék fejlesztésére. Fejlessze a gyermekek ritmusérzékét, és finommotorikus készségét a kézi szerek változatos használatával. A vázizomzatot erősítő játékos gyakorlatok alkalmazásával előzze meg a mozgásszervi elváltozásokat és deformitásokat. A pedagógia is fontosnak tartja a gyermekek egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen szabad és önálló mozgás biztosítását, melyre teremtsen lehetőséget az óvónő. A csoportszobában és az udvaron is biztosítson a gyermekek számára olyan eszközöket, amelyek spontán és szervezett formában, a nap bármely szakaszában segítik a nagyfokú mozgásigény kielégítését. A csendjátékban a vonalon járás alkalmazásával és egyensúlyozó gyakorlatok, beépítésével járuljon hozzá a helyes testtartás kialakításához, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez. A vegyes korcsoportban teremtsen lehetőséget a differenciálásra, a mozgásfejlettségnek megfelelő gyakorlatsorral és eszközválasztással. A tornafoglalkozásoknál mindig tartsa tiszteletben a gyermekek különböző adottságait és teljesítményeit mindig önmagához, hasonlítsa. A kisebb fejlődést is vegye észre és örüljön együtt a gyermekekkel az eredményeiknek. A pontos és sikeres végrehajtás érdekében az óvónő mindig mutassa be a mozdulatsort. Testnevelés "A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítania kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabad levegőn mozogjanak. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség. Hetente két foglalkozás tartása kötelező. Az epochális tanulási rendszerhez igazodva ciklusos bontásban akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni."

33

Mivel óvodánk rendelkezik tornateremmel, illetve lehetőségünk van hetente egyszer használni a sportcsarnokot - a testnevelés foglalkozásokat ennek tudatában kell megszervezni, anyagát összeállítani. A II. számú óvoda udvara alkalmas kinti foglalkozás megtartására és a töltés közelsége sem elhanyagolható. Ha a feladat, anyag megengedi, minél többet tornázzanak a szabadban. A nagyoknál határozott legyen a gyakorlatvezetés, ez az iskolára való előkészítés miatt is fontos. A kisebbeknél a játékosság domináljon. Megfelelő módon legyenek leterhelve a gyerekek, se alul, se felül ne tervezzünk e tekintetben. Ez főleg a vegyes csoportokban fontos szempont. Nagyon fontos a gyakorlatok pontos megfogalmazása, hiszen a beszédértést így fejleszthetjük hatékonyan. A bemutatás is fontos, hiszen az óvodáskorú gyerekek az utánzásból is rengeteget tanulnak, és így sajátítják el a megfelelő gyakorlatvégzést. Heti 2 foglalkozáskötelező. A két foglalkozás anyag megegyezik, a gyakorlás módja változó. A szereken differenciálva a fokozatos terhelés növelésére törekszik az óvónő. A kisebbekkel együtt játszik, a nagyobbaknak beindítja az óvónő a játékot, aztán hagyja őket játszani. Az osztott csoportokban az óvónők biztosítják az azonos korúak együttes mozgását, csoportos játékát, a megmérettetést (csapatverseny). A foglalkoztatási formákat változatos módon a végzendő gyakorlatnak megfelelően alkalmazzuk (csoportos, egyéni, együttes). Modellek: 1./ - Sorakozás - Játék - Gimnasztika - Főgyakorlat - Levezetés, köszönés 2./ - Sorakozás - Játék - Levezetés, értékelés, köszönés A testnevelés mozgásanyagának felosztása a különböző motoros képességek fejlesztése érdekében A kondicionális képességek fejlesztése érdekében egyaránt fejlesztjük a gyermekek erejét, állóképességét, és gyorsaságát. A gyermek erejét a gyorserő és a test általános erejének növelésével fejlesztjük. Gyorserőt növelő gyakorlatok Szökdelés Távol-és magasugrás helyből és nekifutásból Fel-és leugrások szerekre, szerekről

34

A test általános erejét növelő gyakorlatok Kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás Dobások Medicinlabdagyakorlatok Minden kéziszer gyakorlat magas ismétlésszámmal Az állóképességet az alapállóképesség és a globális állóképesség növelésével erősítjük meg. Az alapállóképességet fejlesztő gyakorlatok Hosszantartó lassú és közepes iramú futások Minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék A globális állóképességet növelő gyakorlatok Hosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás A gyorsaság fejlesztése kétirányú, egyrészt a mozgás gyorsítása, másrészt a reakció idő rövidítése a feladatunk. A gyerekek mozgásának gyorsítása a következőképpen érhető el. Gyors futások Élénk tempójú kúszás, csúszás, mászások, nyusziugrás A reakció gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok Futójátékok feladattal Járásból, futásból /akusztikai jelre/ irányváltások, megállapítások különböző testhelyzetek felvétele A koordinációs képességek fejlesztésének részfeladatai, a térbeli tájékozódás-, a kinesztétikus differenciálás-, az egyensúlyérzék-, a ritmusérzék fejlesztése és a reakció képesség gyorsítása. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztésére alkalmazható feladatok Átbújás Minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással Járások, futások irányváltoztatással Célbadobások, labdagyakorlatok A kinesztétikus differenciáló képességet minden kéziszer gyakorlattal serkentjük. A reakció képesség gyorsítása alkalmas minden futójáték, melyet feladattal végzünk. Egyensúlyérzék fejlesztésére alkalmas gyakorlatsor Keskeny felületen végzett járások, futások, kúszások, csúszások, mászások, nyusziugrás Gurulás a test hossztengelye körül Guruló átfordulás előre Minden csukott szemmel végzett gyakorlat

35

Ritmusképességet fejlesztő mozgások Egyszerű ciklusmozgás (járás, futás, szökdelés, kúszás, mászás) akusztikus jelre a ritmus tartásával A mozgékonyságot és a hajlékonyságot fejleszti valamennyi izületi közepes és élénk tempójú nyújtó hatású gyakorlat. A mozgásanyag tartalma, fajtái, egymásra épülő fokozatai az óvodában töltött 3-4 év alatt Mozgásanyag fajtája

I. fokozat

Járás

Természetes járás

Futások

Lassú futás iramú futás

Dobások

II. fokozat Járás ütemtartással Járás irányváltoztatással Járáskülönböző kartartásokkal. Járás lábujjon

közepes Belegyorsuló futás Futás tempóváltoztatással Futás irányváltoztatással Futás versenyszerűen Hajítás vízszintes és Hajítás távolban függőleges célba kislabdával vagy terpeszből. babzsákkal terpeszből

III. fokozat Járás sarkon. Járás külső-belső talpéken Járásguggolásban. Járás oldalirányban és hátra Járás fordulatokkal Járás csukott szemmel Gyorsfutás. Futás magas térd- és sarokemeléssel. Futás versenyszerűen Hajítás vízszintes és függőleges célba kidobó terpeszből

Kúszások

Kúszás talajon Kúszás irányváltoztatással

Kúszás padon Kúszás rézsútos padon felfelé lefelé Kúszás két egymástól kb. 20 cm távolságra lévő padon

Kúszás két egymástól kb. 20 cm távolságra lévő részutós padon. Kúszás hátrafelé Kúszás oldalirányban talajon és padon Különböző magas eszközökön keresztül

Csúszások

Csúszásülésben talajon Csúszásülésben Irányváltozással talajon Csúszásülésben vonalak között Csúszásülésben, ölben Könnyűszerrel talajon Csúszás hason felfekvésben padon

Csúszás hátrafelé Csúszásülésben padon Csúszásülésben rézsútos padon felfelé Csúszásülésben, ölben könnyűszerrel, padon

Csúszás rézsútos padon eszközhordással Csúszásülésben padon hátrafelé

Csúszás hason felfekvésben rézsútos padon felfelé

Csúszáshanyattfekvésbe n padon, részutós padon

Rákjárás talajon

Függések

Rákjárás eszközhordással Rákjárás talajon irányváltoztatással Rákjárás padon Rákjárás eszközhordással Függés érintő Függésben magas szeren lábmozgások Mászás fel-le bordásfalon

36

Rákjárás rézsutos padon eszközhordással

Lajhárfüggés Lajhármászás

Egyensúly feladatok

Hossztengely körüli gurulás

Guruló átfordulás előre

Egyensúlyozó járás padon Egyensúlyozó járás fejtetőn babzsákkal Egyensúlyozó járás eszközökkel a kézben

Egyensúlyozó járás rézsutos padon felfelé és lefelé Egyensúlyozó járás megemelt vízszintes padon

Egyensúlyozó járás rézsutos padon felfelé és lefelé, fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben Egyensúlyozó járás megemelt vízszintes padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járás hátrafelé és oldalirányban. Rézsútos és megemelt padon egyensúlyozó járás fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járás felfordított padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járásmegemelt felfordított padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Hossztengely körüli Hossztengely körüli Hossztengely körüli gurulás talajon gurulás boka között gurulás kézben és (szőnyegen) eszközzel boka között eszközzel. Hossztengely körüli Hossztengely körüli gurulás párosával. gurulás magatartásban kézkulcsolással. Hossztengely körüli gurulás eszközzel a kézben Guruló átfordulás Guruló átfordulás előre kis hajlított előre terpeszállásból terpeszállásból guggoló támaszba. nyújtott ülésben. Ikerbukfenc Guruló átfordulás Guruló átfordulás terpeszguggoló padról kéztámsszal a támaszból szőnyegen guggolótámaszba. Guruló Guruló átfordulás átforduláselőre előre kétszer. guggolótámaszból Guruló átfordulás guggulótámaszba rézsutos szerről előre.

Guruló átfordulás hátra

Guruló átfordulás hátra nyújtott ülésből térdelésbe. Guruló átfordulás hátra guggoló támaszból guggoló támaszba. Guruló átfordulás hátra kétszer. Guggoló támaszból Fellendülés kézállásba csípőemeléssel segítséggel láblendítések hátra Fellendülés kézállásba falnál

Fellendülés kézállásba

37

Tarkóállás Gyakorlatok ugrószekrényen

Nyusziugrás

Zsugorkanyaralti átugrás padon

Labdával végezhető gyakorlatok

Mászások

Nyusziugrás talajon

Tarkóállás segítséggel Tarkóállás Gyertyaugrás: kéztámasszal az ugrószekrényen helyből felgugolás egyrészes ugrószekrényre és felugrás karlendítéssel felfelé, érkezés hajlított terpeszbe. Néhány lépés nekifutással felguggolások egyrészes ugrószekrényre. Zsugorkanyarlati átugrás egy és kétrészes szerkényen széltében állítva. Hosszába állított szekrényen guruló átfordulás előre helyből felguggolás és guruló átfordulás előre. Nyusziugrás padon Nyusziugrás leterpesztéssel

Kézfogással a pad két oldalán felguggolás páros lábbal a padra, másik oldalra leugrás Labdagurítás kézzel a test körül térdelésben, guggolásban, Labdagurítás kézzel járás közben Labdagurítás társnak ülésben egy és két kézzel Guggolásban térdelésben ülésben labda feldobás elkapás két kézzel

Kézfogással a pad két oldaln felugrás páros lábbal majd leugrás át a pad másik oldalára

Kézfogás a pad két oldalán páros lábbal átugrás a pad másik oldalára

Labdagurítás lábbal járás közben Labdagurítás társnak állásban egy és két kézzel Labdavezetés járás közben

Labdagurítás lábbal lassú futás közben Labdagurítás társnak lábbal állásban és járás közben Labdagurítás kézzel és lábbal vízszintes és függőleges padon. Labdafeldobás és elkapás két kézzel járás és lassú futás közben Labdafeldobás és elkapás Két kézzel vízszintes és rézsútos padon Labdavezetés helyben labdavezetés lassú futás közben labdavezetés vízszintes és rézsútos padon.

Mászás talajon irányváltoztatással Mászás két vonal között talajon

Mászás hátrafelé és oldalirányba Mászás padon, rézsútos padon felfelé és lefelé Mászás egymástól

38

kb. 20 cm távolság padon Mászáskülönböző magasságú eszközök fölött Pókjárás talajon Pókjárás talajon Pókjárás rézsútos pad Pókjárás rézsútos pad irányváltoztatással eszközhordással Eszközhordással Pókjárás talajon két vonal között Pókjárás padon Pókjárás padon eszközhordással Zsugor Kézfogással a pad két Kézfogással a pad két oldaln Kézfogás a pad két kanyarulati oldalán felguggolás páros felugrás páros lábbal majd oldalán páros lábbal átugrás lábbal a padra, másik leugrás át a pad másik oldalára átugrás a pad másik padon oldalra leugrás oldalára lábbal lábbal járás Labdagurítás Labdával Labdagurítás kézzel a test Labdagurítás lassú futás közben végezhető körül térdelésben, közben társnak Labdagurítás társnak állásban Labdagurítás gyakorlatok guggolásban, lábbal állásban és járás Labdagurítás kézzel járás egy és két kézzel közben Labdavezetés járás közben közben Labdagurítás kézzel és Labdagurítás társnak lábbal vízszintes és ülésben egy és két kézzel függőleges padon. Guggolásban térdelésben Labdafeldobás és ülésben labda feldobás elkapás két kézzel járás elkapás két kézzel és lassú futás közben Labdafeldobás és elkapás Két kézzel vízszintes és rézsútos padon Labdavezetés helyben labdavezetés lassú futás közben labdavezetés vízszintes és rézsútos padon.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén -

A gyermek megszereti és igényli a mozgást. Mozgása összerendezetté, harmonikussá válik. Kialakul nagymozgása, finommozgása, mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, téri tájékozódó képessége, lateritása. Gyorsul cselekvőképessége, fejlődik testi képessége, mint erő ügyesség, állóképesség Fegyelmezetté válik, kitartó, bátor. Szívesen vesz részt, szereti az egyéni, csoportos és váltóversenyeket, a szabályokat betartja Léglabdát korának megfelelően tud dobni, pattogtatni, kézzel vezetni. Képes ütemesen járni, annak tempóját változtatni, 20-30 métert futni, egyensúlyérzéke kifinomul. Akadályokon átugrik, távolba ugrik, kislabdát hajít. Szívesen vesz részt és maga is, kezdeményez mozgásos játékokat. Akarati tulajdonságai megalapozódnak. Képes betartani a szabályokat, kitartó, tud a csapatért küzdeni, örül a győzelemnek, elviseli, ha nem ő nyer.

39

6.3. A külső világ tevékeny megismerése 6.3.1. Környezetismeret, környezetvédelem, kozmikus nevelés Cél: A gyermekek életkoruknak megfelelően szerezzenek minél több tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, s ez által jussanak el a szűkebb és tágabb környezetben való biztonságosabb tájékozódáshoz. Mindez biztosítson alapot a természetvédelemnek és a környezetbarát életmódnak. Az óvodapedagógus általános feladatai Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem "A környezetismeret célja a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása." Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s ha szeretik, vigyázni fognak rá és gondozni fogják. Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek.

A témakörök - az epochák és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melynek a környezetismeret kertét adják, figyelembe kell venni: · a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét, · a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát, · a közlekedést, · az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel, megtanulnak tájékozódni, eligazodni a világban. Öt téma - epocha - feldolgozására van lehetőség, ezek lehetnek: · ősz, tél, tavasz, nyár, közlekedés. · Kiegészítő játékkal napszakok, színek, család, testünk témakörök beépítésévé. · Közlekedés végcéljaként, pl. vonattal, busszal, erdei kirándulások, vadaspark, botanikus kert, helyi üzemek. A természetvédelmi feladatokról: az indíttatást a természethez kötő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyerek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. A gyermekeknek meg kell tanulnia: · a szettet a tárolóba, tartókba tegye, · óvja, gondozza a virágokat, növényeket, · figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat.

40

A munka az évszakokhoz kötődik, tevékenységen keresztül történő tapasztalatgyűjtést és a munkára nevelést szolgálja. A gyermekek az évszakokhoz igazodva végzik az éppen aktuális munkát (locsolás, gyomlálás, levélsöprés, hólapátolás, stb.). A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre: · ne szemeteljenek, · ne bántsák az állatokat, bogarakat, · ne tépjék le a virágokat, · köszönjenek a felnőtteknek, · közlekedés szokásainak elsajátítása, betartása, · üzemlátogatás, boltlátogatás alkalmával a kulturált viselkedés szabályainak betartása, · könyvtárlátogatáskor illedelmes, udvarias viselkedés, kölcsönzés szabályai, · bemutatkozás, megszólítás, kérdezés módjai. A környezetismereti tanuláshoz a tapasztalatokat a gyerekek a helyszínen, természetes környezetben szerzik. Az óvónő az epocha első két-három hetében 6-8 gyermekkel megy a helyszínre, az óvodában maradókkal a másik óvónő játszik. A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenek egymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekekkel, ha arra lehetőség nyílik. A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok, ismeretek alkalmazását gyakorolják a gyermekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben játékokon keresztül. Osztatlan csoportban a témakörök feldolgozása 2-3 hét helyszíni és 1 hét benti (termi) felosztással történik. Kiscsoportban csak kinti, azaz helyszíni tapasztalatszerzést szabad szervezni: kéthetes ciklusokban, cselekvésbe szőve, közvetlen érzéki, észleleti úton szerezzenek tapasztalatokat kirándulások, séták alkalmával. Cél: a gyerekek cselekvésbe ágyazott közvetlen úton szervezzenek tapasztalatokat. Középső csoportban a feldolgozás olyan, mint az osztatlan csoportban. A nagycsoportosok minden ciklusban egy hétig a helyszínen elevenítik fel tapasztalataikat, ismereteiket, majd 2-3 hétig benti tanulás következik, amely alkalmas az ismeretek alkalmazására, a gondolkodási műveletek gyakorlására, az alkalmazóképes tudás, a képességfejlődés megfigyelésére játékokon keresztül. Saját környezetünk folyamatos alakítása védelme, az óvoda udvarának alakítása, élő sövény, bokrok, fák beazonosítása. Fokozott figyelem a rend szeretetére nevelésre. Lakóhelyünk természeti értékeinek megóvása, bokrok, parkok, Szamos-folyó tisztaságának vizsgálata, növények, fák, rovarok, állatok védelme. 41

Személyes példával nyújtson mintát a környezet megbecsülésének és védelmének lehetséges módjáról. Az őszi és tavaszi időszakban 2 hetenként szervezzen tapasztalt és élményszerző kirándulásokat változatos természeti környezetbe (erdő, vízpart) Ismerkedjenek a gyermekek az időjárás és a természet változásainak összefüggéseivel. Rendezzen be természetsarkokat, ahol a csoport, illetve egyénileg gyűjtött természeti kincsek, érdekességek, albumok mindig az aktualitásnak megfelelően kapjanak helyet. Legyen a gyermekeknek lehetőségük vizsgálódásra, összehasonlításra, a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel (nagyító, mikroszkóp) Ügyeljen arra, hogy a csoportszobában elhelyezett növények és kisállatok a gyermekek számára jól látható és elérhető helyen legyenek, hogy figyelemmel kísérhessék a növények fejlődését, az állatok életét, majd fokozatosan ők is vegyenek részt ápolásukban, gondozásukban. Külön könyvespolcra kerüljenek azok a könyvek, lexikonok, amelyek életkoruknak megfelelően mutatják be a körülöttünk és velünk élő természettel és környezettel kapcsolatos valóságot. Törekedjen az óvodapedagógus az ilyen jellegű könyvek számának gazdagítására. Teremtsen megfelelő feltételeket a tapasztalatok, ismeretek feldolgozására és rendszerezésére változatos és gazdag eszközkészlettel. Biztosítson nyugodt légkört az elmélyült, szabad tevékenységhez, s használja fel a kör adta helyzetet a kommunikációs készség, a külvilág iránti érzékenység és nyitottság kialakítására. Folyamatosa álljanak a gyermekek rendelkezésére tulajdonságainak vizsgálatához szükséges eszközök.

az

anyagok

Kísérje figyelemmel, a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napokat, az évszakokhoz kapcsolódó népi hagyományokat, s biztosítson változatos tevékenységeket a gyermekek számára az aktualitásnak megfelelően. Óvodapedagógus feladatai témakörönként Idő témakör Folyamatosan kísérjék figyelemmel az időjárás változásait. Az udvari élet és séták alkalmával nyújtson közvetlen tapasztalatot az évszakok változását kísérő természeti jelenségekre vonatkozóan. Változatos módszerekkel és eszközökkel érzékeltesse az idő múlását a gyermekek aktív részvételével (homokóra, gyertyaégetés, eseménynapló, időszalag)

42

Alapelvekre épülő gazdag eszköztárral teremtse meg a feltételeket az idővel, évszakokkal kapcsolatos ismeretek, tapasztaltatok elmélyítésére és rendszerezésére. Az évszakok szemléletes megjelenítésére készítsenek albumokat, tablókat. Állatok témakör A házi állatok közvetlen megfigyelésére szervezzen lehetőség szerint családi gazdaságba ismeretszerző sétákat, s a hazai valamint más földrészeken vadon élő állatokkal kapcsolatos tapasztalatszerzésre kirándulásokat az állatkertbe. Téli időszakban mutasson be olyan természetfilmeket, amelyek a gyermekek számára érdekes, közvetlenül meg nem tapasztalható ismereteket nyújtanak az állatvilágról, s ráirányítják figyelmüket az állatok védelmének fontosságára. Növények témakör Séták, és kirándulások során nyújtson fokozatosan bővülő információkat a kerti, szántóföldi és vadon termő növényekről. Végezzenek kísérleteket növényekkel, teremtse meg a feltételeket a csíráztatáshoz, magvak ültetéséhez, hajtatáshoz és rügyeztetéshez. A tapasztalatok alapján irányítsa rá a gyermekek figyelmét a növények életben maradásához szükséges feltételekre, s az ember talajt, vizet, levegőt károsító tevékenységére. Eszközökkel segítse elő a növényvilágról szerzett ismeretek, tapasztaltok elmélyítését, tablók és albumok készítésével a fogalomalkotást. A mi óvodánk, a mi városunk, óvoda és iskola témakör Ismerkedjenek a gyermekek az óvodával és az ott dolgozó felnőttek munkájával, segítse az óvodapedagógus az otthonosság érzésének kialakítását, s a biztonságosabb eligazodást. Látogassanak el rendszeresen az óvoda környékének nevezetességeihez, kísérjék figyelemmel a változásokat, majd fokozatosan bővítse a gyermekek látókörét a város környékére és távolabbi nevezetes helyekre szervezett kirándulásokkal. Készítsenek albumot városunkról, használják fel a városról képeslapokat, saját készítésű fotókat és újságból kivágott képeket.

készült

Az óvodapedagógus hangolja rá érzelmileg az iskolára a gyermekeket közösen szervezett rendezvényekkel, közös iskolalátogatással.

43

Család témakör Lehetőség szerint látogassanak el családokhoz, ismerkedjenek egymás életkörülményeivel, társuk kedvenc játékaival, állataival, nézegessenek családi fotókat. Családi élmények felidézése, időszalag és fényképek nézegetése közben segítse a gyermekek családban elfoglalt helyének, s a felnőttek családban illetve társadalomban betöltött szerepének megismerését. Testünk témakör Látogasson el a gyermekkel orvosi, fogorvosi rendelőbe, gyógyszertárba. Ismerkedjenek meg az egészség, betegség, gyógyítás fogalmával. Eszközök segítségével nyújtson gyakorlati ismerteket a test felépítéséről, testrészek szerepéről, érzékszervek funkciójáról. A gondozási feladatok során a szokás rendszer elsajátításával mélyítse el a higiénés szokásokat, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testedzés iránti igényt, fogékonyságot. Közlekedés témakör Szervezzen sétákat kisebb csoportokban az óvoda környezetében, melynek során ismerkedjenek a gyermekek a gyalogos közlekedéssel és gyakorolják annak szabályait biztonságosabb közlekedés érdekében. A nagyobb eszközökkel élmények és szabad játék

gyermekek számára tegye lehetővé a tömegközlekedési való ismerkedést, a kultúrált utazás elsajátítását, majd az tapasztalatok, feldolgozására teremtsen optimális feltételeket a során.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére -

Különbséget tud tenni az évszakok között, észreveszi a változásokat, alkalmazkodik az időjáráshoz. Felismeri a napszakokat, megfelelően használja az időhatározó szavakat. Az ismert állatokat csoportosítja élőhelyük, és életmódjuk szerint tudja milyen szerepet, töltenek be az ember életében. Megnevezi környeztükben található növényeket, zöldségféléket, virágokat. Tudja, hogy a növények magból kelnek ki ismeri szükségletüket. Önállóan végzi a növénygondozás egyszerűbb műveleteit. Ismeri néhány közeli intézményrendeltetés, városunk néhány nevezetességét. Tudja lakcímét szülei nevét, foglalkozását, saját nevét, születési helyét és idejét. Megnevezi a főbb testrészeit, ismeri az érzékszervek funkcióit.

44

-

Betartja az alapvető közlekedési szabályokat. Megkülönbözteti a személy, teherszállító járműveket. Ismeri a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. Környezetében felismer, és nyelvileg ki tud fejezni oksági összefüggéseket le, tud vonni következtetéseket. Össze tud hasonlítani jelenségeket, mely összehasonlítás nyelvileg is kifejezi. A tartalomban megjelölt témakörökben általános tájékozottsággal rendelkezik.

6. 3. 2. Matematika „A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap, mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.” A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása, hetekre bontása osztatlan, középső- és nagycsoportban azonos. Négy epocha kialakítására van lehetőség: I. Epocha 4 hét: Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól. II. Epocha 3 hét: Téri viszonyok tapasztalása. III. Epocha 3 hét: Kiterjedések térben, síkban. IV. Epocha 4 hét: Tapasztalatszerzés tér és síkmértani formákról. Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés, a ciklusok kéthetesek. A kiscsoportos matematika anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján. Ajánlott témakörök: I. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól II. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól III. Epocha 2 hét: Téri viszonyok. IV. Epocha 2 hét: Tapasztalatok komplex gyakorlása Az óvodapedagógus feladatai: Segítse a gyermeket a matematikai tapasztalatok, ismeretek szerzésében, amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek. Fejlesz az óvónő a gyermekek értelmi képességeit a cselekvés és megismerés közben. Fedezze fel az érzékelés és észlelés során a tárgyak dolgok tulajdonságait, sajátosságait, azonosságait, különbségeit, összefüggéseit. Fokozatosan irányítása a gyermekek figyelmét a lényeges részletekre, tanítsa őket gondolkodva észlelni. Késztesse a gyermekeket arra, hogy matematikai helyzetekben a tárgyakat egészben és részleteiben is tekintsék át. Ezzel fejlessze a megfigyelőképességet.

45

Önálló tevékenykedési lehetősséggel célra vezető eszközökkel keltse fel a gyermekek érdeklődését, figyelmét. Helyesen választott módszerrel fokozza a figyelem tartósságát, majd terjedelmét. Vegye észre a gyermekben ébredő érdeklődést – az előkészített környezettel teremtse meg az ehhez kapcsolódó tevékenységet. Támogassa az elmélyülést. Fejlessze a gyermekek emlékezetét. Érdekes tevékenység közben tapasztalatok szerzésével összefüggések megértésével, esztétikus eszközökkel pozitív érzelmek keltésével, albumok, gyűjtemények készítésével támogassa az emlékezés fejlődését. Igyekezzen a gyermekek képzeletét feladatmegoldás során ügyes ötletekkel segíteni, késztesse újabb és újabb megoldás keresésére. Teremtsen olyan helyzeteket, amelyekben a gyermekek problematikus feladat elé kerülnek. Ehhez ismereteket, tapasztalatokat, problémát rejtő helyzeteket és eszközöket biztosítson. A gondolkodás fejlesztésére vonatkozó feladatnál vegye figyelembe milyen szinten áll a gyermek gondolkodása: - cselekvő gondolkodás fokán eszközökkel hozassa létre a matematikai viszonyokat, - képszerű gondolkodás fokán a tárgyak észlelésének, de nem manipulálva legyenek képesek a feladatot megoldani - a fogalmi gondolkodás jeleinek megmutatkozás után szóban válaszoljon a feltett kérdésre, és szóban oldja meg a feladatot. Éreztesse meg az óvónő, hogy a feladatok érdekesek izgalmasak melyben felfedezhetik, megkereshetik a gyermekek a szabályokat, összefüggéseket, a megoldást. Biztosítsa az önállóságot, késztesse a gyermeket arra, hogy bátran mondják el gondolataikat. A tevékenység során juttassa sikerélményhez a gyermekeket. Legyen kíváncsi a gyermekek véleményére, együtt örüljön a helyes megoldásnak. Hiba esetén nem marasztalja el. Fejlessze a számosság.

gyermekek

matematikai

képességét,

úgymint

dimenziók

Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével ismertesse meg a gyermekeket a dimenziókkal a súlyok összehasonlításával, mértani testekkel, formákkal. A számolás eszközeivel fedeztesse fel a mennyiségek és számok szimbólumának összekapcsolását, a mennyiségek számosságát, az alapműveletek közül az összeadás kivonás értelmezését. Irányítsa a gyermekek figyelmét az önellenőrzés lehetőségére.

46

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén ¨ Szívesen vesz rész matematikai tevékenységben. Megérti az óvónő matematikai kérdéseit. Saját gondolatait, problémáit el tudja mondani ¨ Képes jól ismert tulajdonságok szerint válogatást folyatatni, sorbarendezést kiegészíteni, saját szempontú válogatást elvégezni. Az összehasonlítást szóba kifejezni. ¨ Érteni a mennyiségekkel, halmazokat, kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat, megtanulja a helyesen használni. ¨ Össze tud mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig), az elemek színe, nagysága elrendezése esetén is. ¨ Elő tud állítani bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. ¨ Tárgyakat meg tud egyenlő számolni, legalább 10-ig. ¨ Azonosítani tud egyenlő alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képes megépíteni, kirakni térbeli és síkbeli formákat. ¨ Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint tér és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. ¨ 2-4 elemből álló alakzatot, tűkörképét meg tudják építeni. Térben való tájékozódásban érti, és követni tudja az irányokat, ill. helyzetet kifejező névutókat. ¨ Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével megismeri a dimenziókat, sorozatok törvényszerűségét súly és nagyságbeli összefüggéseket. ¨ A számtani rudak, dörzspapír számok számkártyák, pálcikák, az arany gyöngykészlet, Seguin tábla eszközeivel összefüggéseket keres a mennyiségek között. A kígyójáték gyöngyeivel, a csíkos tábla és kiegészítővel összead, kivon az érdeklődő gyermek. 6.4. Kommunikáció Beszédfejlesztés A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. A beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára. A beszélőkedv, a beszédhelyzet, a beszédlehetőség a családi környezet - élmények, ingergazdagság - és az Óvodai modell - óvónő, felnőttek, gyermektársak - együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, amelyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés. 3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. 4. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok). 5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása). 47

Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. Feladatai még: · a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon, · tegyen fel ő is kérdéseket, · segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését, · fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra, · alkalmazza a nyelvi játékokat. További feladatokat mindig az adott csoport határozza meg a felmért szintből kiindulva. A gyerekek beszédkészségét meghatározza a család légköre, beszédstílusa. Fontosnak tartjuk a szülők együttműködését. Beszéltessék minél többet otthon is gyermeküket, és javítsák hibáikat. A beszédhibás gyerekeknél (pl. Pösze, raccsoló, hangot felcserél) a fejlesztendő hangra vonatkozó versikéket alkalmazzuk. Mese-vers Cél: A mesék versek esztétikai értékének élményszerű megszerettetése útján a befogadói és alkotói tevékenységek életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő fokozatos fejlesztése. A mesék, versek élményfeldolgozása során harmonikusan fejlődjön személyiségük anyanyelvi képességük, erkölcsi és szociális magatartásuk. Az irodalmi élmények, átélésén keresztül alakuljon ki a művészetek iránti érzelmi kötődés. Az óvodapedagógus feladatai: Mesesarok barátságos légkörének kialakítása. Az irodalmi anyag igényes életkornak évszakoknak, aktualitásoknak megfelelő összeállítása a művel való anyagkigyűjtés készítésekor törekedjen a változatosságra, Legyen tekintettel a gyermekeket érdeklő témákra. A gyerekek pozitív életszemléletének alakítása érdekében népmesék tárházából válogasson.

ünnepélyeknek, azonosulás. Az legyen igényes. főleg a magyar

A játékidőben kezdeményezett mesét szabadon, kívülről mesélje. Mindennap juttassa meseélményhez a gyerekeket, egy –egy mesét napon áthallhassanak. Élményt nyújtó hiteles megjelenítés bábjáték és dramatikus játékok által. Egy-egy mese feldolgozása során legalább 3-4 éle feldolgozási lehetőséget tervezzen (óvónői előadásmód, elalvás előtti mese, 1-2 bábbal, paraván mögötti játék, drámajáték). Különleges élményt nyújtó eszközhasználattal (árnyjáték, marionett, stb.) teremtsen lehetőséget az alkotó fantázia kibontakoztatására.

48

Vegyes életkornak megfelelő verses kötetek, mesekönyvek, képeskönyvek biztosítása. A gyermekek irodalmi élményeit vezesse át ábrázoló tevékenységükbe, közösen készítsenek mesealbumokat, közmondás és találós kérdés gyűjteményeket. Az óvónői beszéd legyen mindig modell a gyerekek számára. A komplex művészeti nevelés érdekében fejlessze a gyerekek kreativitását, kommunikációs képességeit, szókincsét, beszédkészségét, memóriáját, önbizalmát, toleranciáját, térbeli tájékozódását a mesék, versek feldolgozása során. "Mesét vagy verset - egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben. Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvónők, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek a belső képalakításra. A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert." Az új mese-vers bemutatása a hét első 3 napján az óvónő bemutatásában történik. A 4-5. Napon a gyerekek, bevonásával kerüljön sor az ismétlésre, dramatizálásra. A gyermekek ösztönzésére, aktivizálására kiegészítő eszközöket (fejdísz, báb) biztosítunk. Az anyag-összeállítás a komplexitás figyelembevételével az aktuális évszakhoz kapcsolódóan történik. A mese, vers arányos elosztása az éves anyagkigyűjtésben foglaltak szerint történik. A mesét, verset a hét minden napján, megközelítően azonos időben hallanak a gyerekek a csoportszobában, jól elkülönített, nyugodt helyen. A mesélés, verselés szabályai minden csoportban azonosak és minden gyerekre érvényesek. Ezek a következők: · Mese, vershallgatáson résztvevő gyerekek ne vigyenek magukkal a korábban játszott játék eszközeit. · A mesét, verset a gyerekek mesepárnán vagy mesekígyón ülve, nyugodtan, egymást nem zavarva hallgassák a mesére hangolódva. · A mesélésbe, verselésbe önként bekapcsolódó gyerekek hallgassák végig figyelemmel az elhangzottakat, mindvégig maradjanak együtt a mesélőkkel. · A mesélés játékidőn belül történik. A játszó gyerekek csendben, finoman bánjanak a játékeszközökkel, ne zavarják a mesélésben résztvevőket. · A gyerekek az óvónőt jól lássák. Az óvónő mimikájával, előadásmódjával fokozza az érdeklődést, tegye kifejezőbbé, élményszerűbbé a mesét. A bábozás, dramatizálás során az óvónő tudatosan figyelmet fordít a beszédfejlesztésre. A zárkózott, beszédhibás, dadogó gyerek a bábozás, mese 49

hatására feloldódik, megnyílik. Az óvónő aktív ösztönzése ezekre a gyerekre irányul. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén -

A gyermek szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat. Egyénileg vállalkozik a mondókák, versek, mesék elmondására. Várja és kéri a mesehallgatást Szívesen mesél, bábozik, dramatizál a társaival együtt, képes történeteket kitalálni és eljátszani. Megjegyez 10-14 gyermekmondókát 8-10 verset 15-20 mesét Bekapcsolódik a közös játékba, és abban tevékenyen vesz részt. Örül a saját és a mások sikerének. Képes közvetlenül verbális kontaktus felvételére. Képről összefüggéseket meglátva tud mesélni. Összefüggően összetett mondatokban, nyelvileg helyesen beszél.

Illem A gyerekeknek meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak: · Tisztelettudat bővítése: a tv- és videofilmek káros hatásainak ellensúlyozására. A felnőttek és társaik másságának elfogadása, tiszteletben tartása. · Segítőszándék pozitív értelmezése, melyben a szeretet dominál. · Helyes köszönési módok gyakorlása. · A séták során gyakorolható viselkedési szokások elmélyítése. · A közlekedési eszközökön, üzletekben a megfelelő udvariassági és fegyelmezett viselkedési normák gyakoroltatása. 6.5.Ábrázoló tevékenység, rajzolás, mintázás kézimunka Cél: Legyenek fogékonyak az esztétikumra környezetükben, váljanak nyitottá annak befogadására. A gyermekek élményei, érzelmei, fantáziája saját elképzelésük során érvényesüljenek, nyerjenek képi kifejezési formát. Alkotómunkájukban mutatkozzon meg a kreativitás. Tapasztalataikat, elképzeléseiket tudják egyéni képességeiknek megfelelően változatos módon kifejezni. Végezzék a manipulatív tevékenységeket örömmel, közben alakuljon ki, és folyamatosan fejlődjön tér – forma és színérzékük. Óvodapedagógus feladatai: Gazdag, változatos élményekkel segítse a gyermekek sokoldalú, érzékletes tapasztalatszerzését, ezáltal alakítsa ki az esztétikum iránti érzékenységüket. Biztosítsa az optimális feltételeket, (hely, idő, eszköz) amelyek a gyermekek alkotótevékenységének kibontakozását eredményezik. 50

Támogassa az óvodapedagógus az önálló gyermekei megvalósulását, szükség esetén nyújtson segítséget.

elképzelés

Teremtsen folyamatos lehetőséget az ábrázoló tevékenységhez, az eszközök mindenkori elérhetőségéhez a gyermeki önmegvalósítás érdekében. A változás technikák bemutatásával az Epochális eszközök használatával juttassa el a gyermeket a gyakorlás szintjéhez, mely a finommotorikus képességek kialakulását, fejlődését eredményezze. Az óvodapedagógus segítse a kreatív gyermeki személyiség kialakulását az Epochális elvek betartásával az egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatás keretében. Tájékoztassa a szülőket a gyermekek ábrázoló tevékenységének fontosságáról, nyújtson elméleti segítséget az otthoni feltételek megteremtésével. Vegye figyelembe a komplexitásból adódó témák sokszínűségét aktuális események, élmények feldolgozásával: évszakok, ünnepek, kirándulások, népi motívumok – díszítés, zene. Minden vizuális tevékenységben érvényesüljenek a népi motívumok gazdag felhasználási lehetőségei. "Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be, tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik. Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusban használt eszközök (festék, anyag stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást. A gyerekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Osztott és osztatlan csoportnál egyaránt fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyerekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük a fejlődési folyamatot. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogy ő látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvónő mindennapos feladata. Együttműködik a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájával ösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az

51

élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a saját szövését, bábját, festményét vagy agyagfiguráját. Szemlélteti a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók." Az ábrázoló tevékenységnek minden csoportban egy állandó helyet kell kijelölni, ahol a játszó gyerekek mozgása, játéka nem zavarja az itt tevékenykedőket. A kijelölt helyen mindig fellelhetőek legyenek azok az eszközök, amelyeket az addig elsajátította eljárásokhoz használtak, valamint olyan anyagok, amely megmozgatják a gyerekek fantáziáját, fejlesztik kreativitását. Az agyagozás, festés - annak, akinek már jól megy ez a technika - kint az öltözőben is történhet, de csak abban az esetben, ha 1 fő (felnőtt) állandó jelenléte biztosított, aki a kinti dolgokra felügyel. Amennyiben ez nem megoldható, ezt a két tevékenységi formát benk kell biztosítani. Fontos a szokásrendszer állandó szintentartása, önállóan választhat technikát, a szükséges eszközöket vegye el önállóan, a végén rakjon mindent a helyére. Az elkezdett munkát fejezze be. A választott technikát önállóan vagy segítséggel - de szakszerűen alkalmazza. Ne zavarja társait. Várjon türelmesen, ha munkájához segítséget igényel, de az óvónő éppen másnak segít. Ha jártas egy technikában, szívesen segítsen társainak, legyen segítőkész. Az elkészült rajzok, munkák legyenek mindig elérhető magasságban. Alkalmazott technikák: - rajzolás, - festés, - agyagozás, - bábkészítés, képkészítés, - gyöngyfűzés, - vágás, - tépés, - hajtogatás, - viaszolás. Anyagok: festék, ceruza, filctoll, színes szövetek, anyagok, termések, gyöngyök, papír, zsírkréta, gyertya, agyag, gyurma. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: · Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. · A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színes variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. · Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. · Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. · Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. · Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. · Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. · Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. · Az emberábrázolás jelenjen meg rajzaikban. · Alakuljon ki a gyermek finommotorikus képessége. 6.6. Ének-zene, énekes játék "Az ének-zenének nincs meghatározott időpontja és napja. Így a hét minden napján, játékidőn belül a mesét követheti az ének, ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki 52

nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani. Naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A zenei hallás- és ritmusérzék-fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. A csoportszobában állandó, megszokott helyen legyen az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képességek fejlődésére. · A zenei képességfejlesztés tartalmának tervezését nem életkori sajátosságokban, hanem területenként, azon belül a részképességeket egymásra építve dolgozzuk ki. A fejlettségi szintnek megfelelő zenei feladatokat úgy tervezzük, hogy a fokozatosság érvényesüljön. · A fejlesztés játékos módjainak olyan fokú tervezését is fontosnak tartjuk, amelyben az óvodapedagógus módszertani szabadsága, kreativitása érvényesül. Ezáltal fejlődik a gyerek zenei kreativitása is. · Sokszituációs játék lehetőségének megteremtése. · A komolyabb zenei értékek bemutatása az ingerszegény környezetből jövő gyerekek élményeinek gazdagítása érdekében. · Zeneóvoda illetve zenecsoport létrehozása erre képzett óvónő vezetésével, mivel a helyi adottság ezt lehetővé teszi. · Példaértékű legyen az óvónőcsengő, tiszta éneklése, jókedvűen, vidáman. · A dalosjáték szabályainak betartása során legyen következetes. · Mindig a megfelelő módszert válassza a feladat megoldásához. Néptánc, népszokás A helyi adottság és személyi feltétel miatt a néptánc kiemelkedő szerepet tölt be az óvodánkban. Az alaplépéseken túl, amit az ÉNO előír, már több tánclépést is ismerjenek meg a részképességeknek megfelelő ritmusban a zenéhez, annak hangulatához alkalmazkodva. Tudják érzelmeiket mozdulatokkal is kifejezni. Emelje az óvodai ünnepek hangulatát a néptánc. Az óvónő ritmikus táncmozgását utánzással sajátítják el a gyerekek. A · · · · ·

fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. 53

· · · · · · · · · · · · ·

· · ·

Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tudjon 5-6 mondókát, 10-15 dalt biztonsággal énekelni. A tempó a természetes járásnak megfelelő legyen. Ismert dalt szöveg nélkül is tudjon énekelni dúdolva. Ismerje fel a magas és mély éneklés közötti különbséget. Tudjanak felelgetős játékokat 2 csoportban folyamatosan segítség nélkül énekelni. Énekeljenek vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza ritmus motívumokat. Tudjon halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Énekeljen vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza ritmus motívumokat. Tudjon halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni. Legyen képes zenei fogalom párokat – gyors – lassú, halk –hangos, dinamikai különbséget együtt felismerni. Ismerje fel a dalokat dúdolásról, hangszerről sajátos kezdő, motívumról. Figyelje és különböztesse meg a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon a természet és a környezet hangjait megfigyelve. Ismert óvodai hangszerek hangját különböztessék meg. Megfelelő módon használja az ütőhangszereket lüktetés, ritmus, motívumhangsúly kiemelésére. Tudja érzékeltetni az egyenletes lüktetés és a ritmust. Járjanak körbe egyöntetűen, szép kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen formálják meg, esztétikusan, jó kedvvel végezzék A bemutatott élőzenét, a hangulatukban egymástól eltérő népdalokat, műzenét figyelmesen hallgassák meg.

6.7. Munka Cél: Az életkornak megfelelő egyes munkafajták végzésekor tapasztalatok gyűjtése a gyermekek által sikeresen elvégezhető tevékenységekről. A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek megszerzése, erkölcsi, akarati tulajdonságok formálódása. Olyan tapasztalatok szerzése, melyes során kialakul a gyermekekben az együttműködés, a közösséghez való pozitív viszonyulás, erősödnek személyközi kapcsolataik. A munka - mint a vevelés egyik eszköze - által minden gyerek egyéniségének megfelelő módon fejlődjön. Az óvodapedagógus feladatai A munkafajták tervezése, szervezése során az óvónő vegye figyelembe a csoport összetételét, életkorát, az egyes gyermek fejlettségi szintjét. A felnőtt személyes példaadása alapján az eszközök célszerű használatának bemutatása, megtanítása, gyakorlása.

54

Az óvónő biztosítása a munkatevékenységek állandóságát, folyamatosságát. Életkoronként a munkatempó kialakítása. A munka jellegű tevékenység feltételei: Megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendben tartása (célszerűség, méret anyag). Elegendő munkalehetőség (életkori sajátosságukat figyelembe véve, amit csak tud a gyermek, végezzen) Elegendő idő (ne kelljen várakozniuk) Megfelelő hely (ahol az adott feladat kényelmesen elvégezhető) Kiegyensúlyozott légkör (nyugodt, békés hangulatban önállóan tevékenykedjenek, de legyen lehetőségük segítséget kérni.) Heti munkanap "Hetente egyszer mindig ugyanabban az időben az óvónő elkezdi azt a munkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott. A munkát mindig az óvónő kezdi el - mintát adva a gyerekeknek a rendszerességről -, előkészíti a szükséges eszközöket, és munkához lát. A gyerekek csatlakozhatnak, ha akarnak. Aki bekapcsolódik, annak a munka fázisait pontosan, tökéletesen kell végezni, s csak akkor hagyhatja abba, ha végigvitte a folyamatot, pl. kimosta az ábrázoláshoz használt kötényt, lereszelte az almát stb. A gyerekek valódi eszközökkel dolgoznak - ismerik a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat -, a munka eredményét ők maguk is látják, élvezik." Feladata: Kitartásra, figyelemre, fegyelemre nevelés. Az egymás után következő munkafázisok bevésése. Szívesen tevékenykedjenek a közösségért. Örüljön az elkészült munkának. Legyen igénye környezete megfelelő rendjére, szépítésére. Megfelelően, rendeltetésszerűen használja az eszközöket. A megkezdett munkát fejezze be. Munkafajták:

A · · · · · ·

1./ Heti munkanap (takarítás, játékok elrendezése stb.) 2./ Mindennapi élettel kapcsolatos 3./ Évszakokhoz kapcsolódó munkák. 4./ Önkiszolgálás 5./ Naposi munka 6./ Növény és állatgondozás 7./Egyéb munka tevékenységek a gyermekek körében

fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában. Kialakulnak azok a munkaképességek végzések, amelyekkel személyété és használati tárgyait rendben tudja tartani

55

saját

· Szeretnek közösen dolgozni, átérzik az alkotás örömét, örülnek az új alkotásnak. · Önállóan, igényesen végzi a naposi munkát, megtanulnak együttműködni másokkal, megismerkedik a munkaszervezés elemeivel. · Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat. · Szívesen segít a növények –és állatok gondozásában. · Szeret meglepetést, ajándékot készíteni szüleinek, társainak, a felnőtteknek. · Segít a kisebbek öltöztetésében, tálalásban, folyadék töltésében. · Igényes környezete rendjére, tisztaságára, részt vesz annak fenntartásában. · Képesek egyszerűbb munka jellegű feladatokat együtt megtervezni és végrehajtani. · Kialakul munkatempója, kitartása a munkatevékenységek során, mely alapja az iskolai élet elvárásainak.

6.8. Az epochális tanulási rendszer Célja: Tanulás során váljon pontosabbá a gyermeke érzékelése, észlelése, fejlődjön megfigyelőképességük, gazdagodjon fantáziájuk, tökéletesedjen gondolkodásuk, problémamegoldó képességük. A képességek fejlődésével egy időben formálódjon magatartásuk, tanulás iránti vágyuk, beszédük. Gyarapodjanak, rendeződjenek tapasztalataik, ismereteik. A gyermekek gondolkodása fejlődjön cselekvő, szemléletes, képi, esetleg elvont szinten. "Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben: · a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat, · önként, de egyszerre maximum nyolc gyerek vehet részt, · elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt a szervezett tanulási folyamatban. Az óvodapedagógus feladatai: Tekintse a tanulást folyamatos tevékenységnek, mely biztosításával a tanulás részben spontán, utánzásos alapon, részben szervezett formában jön létre. Alkalmazzon olyan változatos szervezeti formákat, melyek igazodnak a gyermek életkorához, egyéni érdeklődéséhez képességeihez és a témához. Tartsa szem előtt a tanulás értelmezésében, hogy a gyermekek életkorukból adódóan elsősorban spontán módon tanulnak, ezért az óvónő a megismerési 56

vágyra, érdeklődésre, belső hatóerőkre számíthat. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát azonban tudatosan irányítani kell, főként indirekt módszereket alkalmazva. Segítse a megismerést, érzelmi kötődéssel, az önkéntelen figyelem, a játékosság, a szabad nyitott légkör felhasználásával. A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illet és matematikatanulás epochák, vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl. évszak) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör (pl. Ősz) anyagával több hétig (2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul, majd a részek egymásra építésével, majd az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzés mozaikolásának szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra. Az epochákat témakörönként kell kialakítani, hozzá kapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei, a mese és vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést. Az epochák időtartama (az, hogy hát hétig tart) a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének, ábrázolás és testnevelés. A témakörök anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, a részeken át vissza az egészlegességig. Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek, maximum 8 gyermek részvételéve, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik, melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre (mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet) vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban, és igyekszik az okokat megtalálni.

57

A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, a tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük. Az óvónőnek ki kell alakítania a nyugodt tanulás feltételeit: · elmélyülten játszó gyermekcsoport, · jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés), · célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített tanulóhellyel."

Az epochális tanulási rendszer jellemzői, pozitívumai · Az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Folyamatosan követni tudják a gyerek tapasztalatszerzését, ismereteik bővülését, képességeik fejlődését. Követni tudják az egész éves és az évenkénti egymásra épülő folyamatot. Azonban figyelemmel kell kísérniük egymás munkáját, mert az együttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében. Fontos a tapasztalatcsere, egymás munkájának elősegítése. · "Osztatlan és osztott életkorú csoportokban a fejlesztés egyaránt az egyéni fejlettségre épül. Belső motiváció és nem külső kényszer hatására vesznek részt a gyerekek egy sajátos megismerő folyamatban, kivéve azokat, akik önként nem kapcsolódtak be és tankötelesek. Számukra esetenként kötelezővé válhat a részvétel, hisz nem maradhatnak ki rendszeresen a szervezett tapasztalatszerzésből. Egyszerre kevés gyerek vesz részt a szervezett tanulásban (6-8 fő), az óvónő minden gyerek tevékenységét külön-külön figyelemmel kíséri, kiküszöböli a sikertelenséget, kudarcot, növelve a gyerek önbizalmát, mely fokozza aktivitását, teljesítményét. Segítséggel vagy önkorrigálással javíttatja a hibát, rávezet a sikeres megoldásra, az iskolába menőket fokozottan önellenőrzésre buzdítja. Fontos, hogy a gyerekekben pozitív viszony alakuljon ki a megismeréshez, ezen belül a tanuláshoz, azaz szeressenek, akarjanak tanulni. A kudarc, sikertelenség azt a kíváncsiságot, érdeklődést oltja ki a gyerekből, ami az óvodáskor oly szembetűnő jellemzője, ha megfelelő tanulási feltételeket teremtünk számukra. Ezért a tanulásban - nem a szocializációs tanulási folyamatban - a gátló kudarcok, kiküszöbölésére kell törekedni, mert a siker öröme önmaga motiválja a gyermeket az újabb örömteli megismerő, tapasztalatszerző tevékenységre, tehát önmaga fejlődésének rugójává válik. Az óvónőnek pontosan tudnia kell, hogy az adott gyermeknek milyen szintű feladatot adhat ahhoz, hogy erőfeszítések árán sikerélményhez jusson, vagyis a tevékenység elvégzésének eredményeként képességei fejlődjenek. Az óvónő mindig meggyőződik arról, hogy a gyerek érti-e a neki adott feladatot, megoldásra ösztönöz, kitartásra, újabb próbálkozásra buzdít, értékelésével erősíti a gyermekekben a reális önbizalmat, ami fokozza biztonságérzetüket, emocionális stabilitást eredményez.

58

Az epochális tanulási folyamatban megsokasodott a beszédhelyzetek száma, fokozódik a gyerekek beszédkedve. A tanulás időtartama nem behatárolt, a gyerekek érdeklődésétől függ. Epochális rendszerben egy héten át akár négyszer is részt vehetnek a tanulási tevékenységben, folyamatos gyakorlásra van lehetőség. A gyermekek általában más-más feladatot kapnak, esetenként lehet azonos is, vagy a másik gyermek előző játékát is megkaphatják, ha azt az óvónő szükségesnek tartja, vagy a gyermek kéri. Az epochális tanulási folyamatban (matematika, környezet benti feldolgozása) a gyermekek az óvónők által tervezett játékokon, játékos feladatokon keresztül szerzik meg, gyakorolják, alkalmazzák ismereteiket." (A nevelőtestület folyamatosan keresse és fogalmazza meg a tapasztalatait a tanulási tevékenységről.) · Megfelelő legyen a spontán tanulás és a szervezett tevékenység aránya. · A foglalkozás időtartama függ a gyerek érdeklődésétől, a feladatok megoldásától. · A tanulás lehetőleg azon helyen és időben történjen. · A gyerekek elhelyezése tanuláshoz a lehető legmegfelelőbb legyen. · Az eszközök motiválják a gyerekeket, de nem vonják el figyelmüket a lényegről.

A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban "A gyermek a játékban tanul legintenzívebben. Amikor játszik, a gyermekben emóciók zajlanak, erősödnek, képességek aktivizálódnak, melyek egész személyisége fejlődésének rugója. A játékban a gyermek általában aktív, belső motivációból eredő érdeklődése hosszú ideig megmarad. Képes sokáig figyelmi, tevékenységére kitartás, elmélyülés jellemző. A játék öröme, a siker érzése újra és újra tevékenységre ösztönzi. Ebből a felismerésből is következik, hogy az óvodáskorban a pedagógiai értelmezésű tanulást a gyermek számára játékokon keresztül kell szervezni, hogy a tanulásban is aktivizálhatók legyenek a fent jelzett folyamatok. Az epochális rendszerű tanulási folyamat erre épül. A gyermekek az óvónő által tervezett, elkészített szabályjátékok, játékfeladatokon keresztül ismerkednek a matematikával, dolgozzák fel a környezetről szerzett tapasztalatokat, ismereteket. Egyértelműen el kell különíteni játékidőben játszott és a tanulási folyamatban felhasznált játékot. Az epochális tanulási folyamatban alkalmazott játék az idegrendszer összerendeződését segíti, és minden esetben, magában hordozza azt a műveltség- és tudástartalmat, melyet megértetni, elsajátíttatni, gyakoroltatni kívánunk a gyerekekkel. Ez mindig egyéni képességhez tervezett játék, amely arra szolgál, hogy az adott gyermek képességeit fejlessze öntevékeny részvételével.

59

Ezek a játékok a képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben. Olyan eszközök, amelyek együttesen magukban hordozzák a játék és a tanulás pozitívumait. Az a cél, hogy a szenzomotoros rendszerek fejlődési és összerendeződési folyamatát - szín- és alaklátás, egész-rész összefüggésének helyes felismerése, formaészlelés (forma, méret, felület nagyság), motoros fejlődés (szem-kéz koordináció), finommotoriak fejlődése, a taktilis felismerés, térészlelés - a játékokon keresztül segítsük, hiszen ez alapfeltétele a magasabb rendű megismerő folyamatoknak, a sikeres iskolai tanulásnak. Játékok a gondolkodási műveletek gyakoroltatását, az emlékezet, a beszéd és a figyelem fejlesztését szolgálják. A tanulási folyamatban a játékok, játékos feladatok vonzóvá teszik a tanulást a gyermekek számára, önként, belső motiváció hatására vesznek részt a folyamatban. Növelik a gyermek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát, megtartják érdeklődését, fokozzák tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, a siker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönzi. A vonzó játékok gyakorlása, új megoldások keresésére sarkallják. A tevékenység, a játék öröme, az öntevékeny részvétel a tanulásban, a tudás szülte sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz, kiküszöböli a tanulásban a kudarcot, ami a tanuláshoz, iskolához való viszony alakítása szempontjából rendkívül fontos." A tanuláshoz használt játékok érzelmileg is álljanak közel a gyerekekhez, ezáltal felkeltik érdeklődésüket, intenzívebbé válik tanulási szándékuk. A probléma megoldása az adott játékban nem tűnjön megoldhatatlan feladatnak. A kötetlenségről "A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy: · részt vesz-e a tanulási tevékenységben, vagy inkább tovább játszik, · a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor. A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak az asztaltól vagy a tevékenység helyéről, és elmehetnek, ha akarnak - természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték - úgy, hogy a többieket ne zavarják. Az 5-7 évesek - akik tankötelessé válhatnak - csak akkor mehetnek el, ha elvégezték a feladatokat, amit az óvónő nekik tervezett. Az ő esetükben követelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelme, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, mint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás. Az óvónő számára tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti, naponta megközelítően azonos időben és helyen. A tanulási folyamatban az óvónő felelőssége, nevelői kompetenciája, döntéshozó helyzete miatt megnő. A ciklusra, hétre meghatározott keretanyagból neki kell eldönteni, hogy melyik gyereknek milyen nehézségű játékot, feladatot ad. (A gyerekek kíváncsiságát is figyelembe veszi, ha ők egymás játékát kérik.). Alternatívák közül kell választani a gyermek aktuális teljesítményéhez, érdeklődéséhez igazodva.

60

Birtokában kell lennie az egész éves tematikus tervnek, mert az egyéni eltérések és a fejlesztés következményeként vannak olyan gyerekek, akiknek a heti anyag jelenti az új ismeretet, vannak olyanok, akikkel az előző ciklus anyagához kell visszatérni, és olyan gyerek is vannak, akik már jóval előrébb tartanak az ismeret- és tapasztalatszerzésben. Igaz, ez osztott és osztatlan életkorú csoportok esetében is." A kötetlenség a gyerek számára lehetőséget teremt a mese-vers, az énekzene, a vizuális tevékenységekbe való bekapcsolódásra és az onnan való távozásra is. Ezekbe a tevékenységekbe is önkéntesen, belső motiváció hatására vesznek részt és távoznak. A vizuális tevékenységek során kitartásra kell ösztönözni őket, hogy csak akkor menjenek el, ha befejezték a munkájukat. Módszerek, eszközök, munkaformák Módszerek: · "Szabályjátékok. · Természetes környezetben év valóságos tárgyakon történő szemléltetés, bemutatás, irányított megfigyelés, 6-8 fővel, egyéni fejlettség szerinti szempontokkal. · Gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás." · Beszélgetés, élmények felelevenítése (pl. kirándulás). · Cselekedtetés. pl. bekapcsolódik a szüretbe. · Társasjátékok: képességfejlesztő játékok, óvónő által készített, illetve készen kaphatóak. Eszközök: "Az epochális tanulás eszköze maga a környező valóság, a természetes környezet, a valóságos tárgyak, élőlények (állatok) és azok makettjeiből, képeiből, rajzokból készített játékeszközök, játékos feladatok. A valóságról szerzett tapasztalat alkalmazásához készített környezeti játékok képei, rajzai, makettjei élethűek, színesek, nem tartalmaznak mesés elemeket. A matematikai játékokhoz felhasznált formák változatosak, színesek. Követelmény, hogy az eszközök ne csak az ismeretek, tapasztalatok megszerzését, alkalmazását szolgálják, hanem a gyerekek esztétikai érzékét is fejlesszék." Matematikatanulásnál alkalmazzuk a séták, kirándulások alkalmával gyűjtött terméseket, kavicsokat. Alkalmazhatóak matematikánál és környezetnél a munkalapok, különböző képességfejlesztő kiadványok az ismeretek megszerzésére, rögzítésére. Munkaformák: "Frontális munkaformát ritkán, helyzethez igazítottan (testnevelés, ének) szabad alkalmazni."

61

Környezetvédelmi feladatok megvalósításánál - pl. udvarseprés, levélseprés frontális munkaformát is alkalmazhatunk. A gyerekek virágot ültetnek, füvet gondoznak, locsolnak tavasszal és nyáron. Télen havat sepernek. A kirándulás is frontális formában zajlik. "Csoport- és páros munkaforma alkalmazása esetenként indokolt, például közös rajz, festés, éneklés, mesehallgatás vagy két gyerek együttesen old meg a tanulásban egy szabályjátékot. Az epochális tanulási rendszerben a mikrocsoportos egyéni munkaformát kell alkalmazni rendszeresen. A mikrocsoportos kiscsoportot jelent, azt, hogy a szervezett, kötetlen tanulásban - matematika, környezet, benti feldolgozás és ábrázolás maximum 6-8 gyermek vehet részt (a mese- és vershallgatásban, éneklésben részt vevők száma nem meghatározott), míg a csoport többi része játszik. Ennyi gyerek számára van előkészítve hely a tanulóasztalnál. Tapasztalat igazolja, hogy ennél magasabb létszám esetén már nem lehet megvalósítani az egyéni, individualizált munkát. Az individualizált munkával a gyermek egyéni sajátosságainak maximális figyelembevétele történik, az eredményesség érdekében. Ez adja az igazi egyéni fejlesztés alapját, a fejlesztés az egyéni elsajátítási folyamathoz, tempóhoz igazodik. A gyermek önállóan végzi feladatát, tehát rendelkeznie kell az egyéni feladatvégzéshez szükséges tulajdonságokkal (türelem, feladattudat, feladattartás, kitartás, önfegyelem, eszközhasználat stb.)." Egyéni feladatadásnál az óvónőnek ismernie kell: · a gyermek előzetes tudását, · aktivizálhatóságát, · egyéni munkával való képességét, · eszközzel való bánnitudását. 6.9. Hagyományápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények Cél: A gyerekek számára megismerhetővé, átélhetővé, hitelessé tenni a régmúlt tradícióit, hagyományait, népszokásait közvetlen tapasztalatokon és pozitív élményeken keresztül. A népszokások szellemiségének tovább élésével közösségi magatartás módok megismerése, erősítése. Az óvodapedagógus feladata Az óvodánkban szokássá vált néphagyományokon alapuló jeles napok, ünnepek, egyéb rendezvények műsorának az összeállítása, megszervezése. A néphagyományok ápolásához és hagyományos ünnepeinkhez kapcsolódó jellegzetes szokások, eszközök biztosítása életkoronként. Folyamatos kapcsolattartás, figyelő az óvodásokat érintő eseményekkel kapcsolatos a város kulturális intézményeit tekintve (Múzeum, színház stb.)

62

Előadóművészek színvonalas zenés illetve bábelőadásainak megszervezése havonta legalább egy alkalommal. Néphagyományokon alapuló jeles napjaink Őszi ünnepkör: Mihály nap (szept. 29) Szüreti nap (október első hetében) Téli ünnepkör:

Mikulás (dec. 6) Karácsony (dec. 24) Farsang (február)

Tavaszi ünnepkör: Húsvét (április) Majális (máj. 1) Anyák napja (május első vasárnapja) Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Nyári ünnepkör: Évzáró Búcsúzás Egyéb rendezvények: születésnap és névnap megünneplése Karácsonyi, Húsvéti vásár 7. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén (iskolakészültség) A belső érés, valamint a családi és óvodai nevelés együttes eredményeként éri el a gyermek az iskolához szükséges fejlettséget. A tankötelezettséget a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. És módosításai a 6.§ és 24.§. alapján szabályozza. „Az iskolaérettségnek, az iskolai életre felkészültségnek testi, lelkik és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el” – szól az Óvodai nevelési országos alapprogramja Mértékadónak kell tekintenünk azon fejlődés-lélektani törvényszerűségeket, melyeket az alábbi táblázat foglal össze: 7.1. A tanuláshoz szükséges alapkészségek optimális érési időpontjai Évek Beszéd kialakítása Beszédhibák Dominancia Látás Beszédészlelés És megértés Hallás Vizuomotoros Koordináció Számolási Készség Grafomotoros készség

2

2. 6

3

X

X

X

3. 6

4

4. 6

5

5. 6

6

6. 6

7

7. 6

8

8. 6

9 X

X

X x

x

X x x

x X

x

X

x

x

X

x

X x

63

x

x

x

X

Javaslatát valamennyi óvodapedagógus e törvényszerűségekhez viszonyított egyéni fejlettség alapján közli a szülővel, az ideális iskolakezdés időpontját egyeztetve alakítják ki. Várható testi változások: Megkülönböztető figyelmet kell szánnunk a testi változásoknak, melyet az első alakváltozással jellemezhetünk. A megfigyelés területei: - Testarányok - Statikai funkciók - Mozgásszervek működése mozgáskoordináció - Író-rajzoló tevékenységhez szükséges finommozgás koordináció - Vizuomotoros koordináció (függ a vázizmok fejlettségétől, az idegrendszer érettségétől, érzékszervek fejlettségétől) - Kezesség kialakulása, stabilizálódása - Térirányok ismerete, pontos észlelése - Érzékszervek működése - Általános egészségi állapot Lelki érettség, munkaérettség jellemzői: - Feladattudat, feladattartás, - Ábrázoló kifejezőkészség, melyből érzelmi, értelmi és motoros képességekre következtetünk - Beszédkészség formai és tartalmi jellemző, melyhez kapcsolódik az általános tájékozottság megfigyelése - Gondolkodási funkciók szemlélethez kötődnek, oksági viszonyok felismerése - Analízis, szintézis képessége - Az egyszerű problémamegoldás, az elvont gondolkodás szóhoz kötött formában is sikeres - A mennyiségfogalom vizsgálata legalább 10-es számkörön belül cselekvéses, műveleti szintekkel összekötve - Megfigyelési, emlékezeti fejlettség – történet visszahallgatással, időben eltolt felidézéssel, - Akaratlagos emlékezet figyelmen alapuló bevésés felidézésével forma emlékezet reprodukcióval - Helyzetmegoldó képesség hétköznapi problémák esetében. Az érzelmek fejlettségére jellemző a differenciálódás az érzelmek tartósságának növekedése, az érzelmeken való uralkodás kialakulásának képessége. A szociális érettség jellemzői: Egyéni és csoportos helyzetekben, játékszituációban a gyermek felveszi a kapcsolatot társaival, felnőttekkel. Társakhoz való viszonya pozitív, együttműködő. Önfegyelme várakozási helyzetekben, szabályok elfogadásában megfelelő, kitartása munkatempója, önállósága az elvárásoknak megfelel.

64

Helyi nevelési programunk az egyes tevékenységeknél részletesen leírja az óvodáskor végén elvárható jellemzőket. 7.2. A nyolcadik életévüket is óvodában töltő gyermek foglalkoztatása Az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. Tv. 2003. Évi módosításának 6.§-a lehetővé teszi, hogy a 8 éves gyermeke is óvodában maradhassanak. A tv. 24.§ (5) bekezdése szól arról, hogy a gyermeknevelési tanácsadói, vagy szakértői bizottsági javaslatra maradhat óvodában, mely szervezetek csak a nevelőtestület egyetértésével tehetnek ilyen javaslatot. A nevezett bizottságok vizsgálati eredményét a gyermek fejlettségmérő lapjához kell csatolni. Fejlesztésére vonatkozóan egyéni fejlesztési tervet kell készítenie óvónőjének, fejlődésétét dokumentálni szükséges. A vizsgálatban előírt pluszfejlesztéseket (pl. logopédia, gyógytestnevelés stb.), az iskola szakszolgálatának kell biztosítani. 8. Számítógép használata az óvodában: Óvodánk kedvezményezettje lett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett OVI PC pályázatának. A központi óvodába került beépítésre a gyermekek számára készült oktató programmal ellátott számítógép. A számítógépet a pályázatban foglaltak szerint a gyermekek egyéni képesség fejlesztésére, a tehetséges gyermekek fejlesztésére, a hátrányos helyzetű gyermekek informatikai ismereteinek megalapozásának figyelembe vételével ütemezzük be a gyermekekkel való mindennapi foglalkozásokba. A foglalkozásokat ütemezés szerint az informatikai végzettséggel rendelkező óvónők végzik. 9. Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Cél: Az eltérő képességű gyermekek személyiségfejlesztése legmegfelelőbb integrációs forma alkalmazásával.

a

számunkra

Teljes integrációban nevelkednek az ép intelligenciával rendelkező, de valamilyen tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarral küzdő gyermek. Számukra heti rendszerességgel egyéni és mikrocsoportos fejlesztéseket szervezünk, melyek a részképességek korrekcióját célozzák meg. Az integrált nevelés során az eltérő családi háttérrel rendelkező különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt neveljük, fejlesztjük. Lehetőséget kell teremteni minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához. Képességfejlesztés. Az otthonról hozott kultúráját minden gyermek értékként kamatoztatja. Együttműködő elfogadó környezet, ahol nincs előítélet.

65

Egyéni különbségekre figyelő pedagógiai módszerek és eszközök A bátorító nevelés tudatos alkalmazása. Az integrált nevelésre vonatkozó részletes programunk 2004 szeptemberétől dolgozza ki nevelőtestületünk pályázati sikereink függvényében. A sajátos nevelést igénylő gyermekeket az óvónők javaslatára az iskola pedagógiai szakszolgálatában alkalmazott szakemberek (pszichológus, logopédus) felmérik, s a szükséges fejlesztést terápiás kezelés keretén belül elvégzik. Az óvoda továbbképzési tervében az intézményi szakemberek kiképzését tervezi a speciális feladat elvégzésére. 10. Gyermek és ifjúságvédelem Az óvodáskorú gyermek nevelésében a legfontosabb nevelési funkciót a jól működő családok tölthetik be. Cél: Az intézményünkben járó gyermekek helyzetének felmérése, a hátrányos és veszélyeztetett gyermek fokozottabb segítése. A neveltetésükből vagy a családjuk szociális helyzetéből adódó hátrányaik mérséklése. Az óvodapedagógus feladatai - Felismeri az általa nevelt gyermek teljesítmény – viselkedés –és kapcsolatzavarainak kiváltó okait. - Jelezni a problémákat az óvoda gyermekvédelmi felelősnek - Együttműködni a családokkal való kapcsolattartásban. - Differenciált bánásmódot alkalmazni az adott gyermek nevelésében. - Nyomon követni a fejlődést, szükség esetén szakemberek segítségét igény bevenni - Kötelesek bizalmasan kezelni a tudomásukra jutott információkat. A gyermekvédelmi felelős feladatai -

Nyilvántartást vezetni a veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. Nyilvántartani a hátrányos helyzetű gyerekeket. A szülőket tájékoztatni a gyermekvédelmi feladatokról. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése a szülők bevonásával. Szülők anyagi nehézsége esetén támogatás, juttatás biztosítása, ennek nyilvántartása Figyelemmel kísérni a gyermekek egészségét Szükség esetén védő óvó intézkedéseket tenni Kapcsolattartás Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint Gyámügyi és Szociális irodával A kapcsolattartás időpontjait és a találkozások tartalmát külön füzetben rögzíteni Adatgyűjtés évente az óvodákba járó gyermekek családjainak jellemzőiről. Az óvodalátogatás figyelemmel kísérése.

66

-

Gyermekvédelemmel kapcsolatos új törvények, rendeletek figyelemmel kísérése. Faliújságon ki fűggeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét és telefonszámait. Köteles bizalmasan kezelni a tudomására hozott információkat. Minden tanévben éves tervet ill. beszámolót készíteni.

Törvényi meghatározások Hátrányos helyzetű gyermek Akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak (Kt. 21§/1/14). Veszélyeztetett gyermek Az a gyermek, aki családjában vagy környezetében ismétlődő vagy tartós fizikai és / vagy lelki bántalmazásnak és / vagy szexuális zaklatásnak, erőszaknak és / vagy elhanyagolásnak van kitéve, valamint fejlődésében családja és/vagy közvetlen környezete károsan befolyásolja, és ezt nem ellensúlyozza semmi (gyermekjóléti szolgálat meghatározása alapján). Az óvoda köteles felvenni a körzetében élő hátrányos helyzetű gyermeket amennyiben betöltötte a 3 évét. Hasonló módon köteles felvenni azt a gyermeket, akinek felvételéről a gyámhatóság dönt. (Kz. 65§/2/). 11. A bázisóvodai feladatok Óvodánk Csenger Város Önkormányzata és a Megyei Közoktatási Közalapítvány megbízásából 1998. szeptember 1-től bázisóvodai feladatokat lát el. Módszertani központ Az óvodai neveléssel támasztott szülői igények bemérésének segítése. A szülő igényeknek, a nevelőtestület irányultságának és az óvodai pedagógiai programnak megfelelő érték és programválasztás, programírás segítése. Konzulensek és mentorok felkérése a helyi nevelési programok segítése. Megszervezni az azonos vagy hasonló programok szerint dolgozó intézmények szakmai találkozóit. Módszertani műhely létrehozása egy-egy munkaterületen. Kitekintések tanulmányi utak szervezése az országon belül. Hospitálási lehetőség biztosítása pályakezdő, fizetés nélküli szabadságról visszatérők részéről. Szervezési központ A bázisóvoda, mint továbbképzési központ közelebb viszi a pedagógushoz az információt. Kihelyezet tanfolyamokon továbbképzéseken, konferenciákon területi szervezési formában lényegesen többen tudnak részt venni. Kevésbé költség- és időigényes, mint a megyeközpontú vagy országos központú szervezés.

67

A feladat az M.P.K.K.I. Együttműködésével valósítható meg. Fontos a bázisóvoda megfelelő szakmai infrastruktúrájának fejlesztése, amely a modern követelményeknek megfelel (számítógép, Internet, fax, fénymásoló, könyvtár és szertár állomány fejlesztése.). Mérések Az óvodapedagógusok szemléletmódja nevelés és személyiség orientált. Ebből következően a mérések egy-egy gyermek, vagy gyermekcsoport fejlődésére, esetleg különböző nevelési területek vizsgálatára kell, hogy irányuljanak. Minőségfejlesztéssel kapcsolatos módszertan tanfolyami keretben történő megismertetése, konzultáció szervezése. A bázisóvoda konkrét feladatai - A gyermek fejlődésének megfigyelését segítő mérőeszközök terjesztése. - Az iskolaérettséget megállapító vizsgálati anyag biztosítása óvónők, tanítók számára. - Különböző nevelési területek értékelését segítő szempontsorok közreadása. - Statisztikai adatok elemzési módszereinek bemutatása. - Módszertani ajánlás a helyi nevelési program ellenőrzéséhez, értékeléséhez. - Tanév – végi értékelés szempontsorának közreadása. - Országos mérésekbe való bekapcsolódása. A bázisóvoda fejlesztése folyamatos. A pénzügyi támogatásnak egyaránt irányulnia kell a személyi és a tárgyi feltételek előmozdítására. A bázisóvodák Csenger együttműködésében, feladatmegosztásban, összehangoltan dolgoznak. A Megyei Közoktatási Közalapítványnak évente szakmai beszámolót készítünk, amelynek részre az alapítványi támogatás felhasználásának elszámolása is.

68

12. Óvodánk dokumentációs rendszere: Jogi dokumentáció: Ø Ø Ø Ø

Alapító Okirat Helyi Nevelési Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

Pedagógiai dokumentáció: Ø Vezetői program Ø Éves pedagógia program Ø Továbbképzési terv A csoportok dokumentumai: Ø Csoportnapló Ø Étkezési napló Ø Felvételi és mulasztási napló Az egyéni fejlesztés dokumentációi: Ø Anamnézis Ø Fejlődési napló Ø Fejlettségmérő lapok (személyiség lapok) Egészségügyi törzskönyv

13. Eszközjegyzék: A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszereléseiről 2003 – 2008. tanévre

(minimális)

eszközeiről

és

Az óvoda taneszköz jegyzékében foglaltak megvalósítását Csenger Város Képviselő-testülete jóváhagyta, az évenkénti beszerzés a fenntartóval történő egyeztetés alapján történik.

69

Óvoda neve: Csenger Város Önkormányzat Óvodája Csenger, Honvéd út 22. 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez

I. Helyiségek

Helyiség

Csoportszoba Tornaszoba Logopédiai Foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Játszóudvar Óvodavezetői iroda Gazdasági vezetői iroda Nevelőtestületi szoba Orvosi szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Különbözet kialakítható

Különbözet nem kialakítható

Pótlás becsült összege

6

-

-

-

1

1

-

200. 000

-

1

-

200. 000

1

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

300. 000

1

1

-

80. 000

3

3

-

45. 000

3

3

-

1. 600. 000

Csoportonként 1 Óvodánként (székhelyen, Telephelyen) 1 Óvodánként (székhelyen, Telephelyen) 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 A Magyar Közlöny 1998/68. Sz. 49991. Oldal alapján Ugyanott Ugyanott Csoportonként 1 (közös is lehet) Csoportonként 1 (közös is lehet Összesen:

2. 425. 000 Ft

70

Kiszolgáló helyiségek:

Helyiség Felnőtt öltöző

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Különbözet kialakítható

Különbözet nem kialakítható

Pótlás becsült összege

-

1

-

300. 000

1

1

-

-

-

-

-

-

Óvodánként 1

1

-

-

-

Óvodánként 1

1

1

-

500. 000

1

-

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Épületenként 1

Elkülönítő szoba

Óvodánként 1

Főzőkonyha

Óvodánként1, ha helyben főznek

Melegítő konyha Tálaló, mosogató, ezen belül felnőtt étkező Felnőtt mosdó Felnőtt WC Mosléktároló Áruraktár

Földesáru raktár Egyéb raktár

Éléskamra Szertár

Épületenként 1 Épületenként 1 Óvodánként 1 Óvodánként1, ha helyben főznek Óvodánként1, ha helyben főznek Óvodánként 1 Óvodánként1, ha helyben főznek Épületenként 1

Összesen:

71

800. 000 Ft

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. Csoportszobai berendezések: Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Különbözet kialakítható

Különbözet nem kialakítható

Pótlás becsült összege

Óvodai fektető

Gyermeklétszám szerint 1

150

50

6. 750 db

337. 500

Gyermekszék Gyermekasztal

Gyermeklétszám szerint 1 Gyermeklétszám figyelembe vételével Ablakonként az ablak lefedésére elkészített méretben Csoportonként a padló egyötödének lefedésére elkészített méretben Csoportonként 2

120

120

2. 860 db

343. 200

20

20

10. 975 db

219. 500

-

-

-

-

-

-

-

-

12

4

38. 419 db

153. 676

6

6

41. 575 / db (30 db-hoz)

249. 450

-

6

12. 000 db

72. 000

6

6

500 db

3. 000

-

6

36. 500 db

219. 000

6

6

12. 000 db

72. 000

-

6

7. 200 db

43. 200

-

6

16. 000 db

96. 000

-

6

13. 500 db

81. 000

6

6

1. 000 db

6. 000

Helyiség

Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktároló szekrény, vagy polc Fektető tároló

Valamennyi gyermekágytároláshoz szükséges mennyiség

Élősarok állvány Hőmérő

Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1

Óvodapedagógusi asztal

Gyermekcsoportonként 1

Felnőtt szék Eszköz- előkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény-és evőeszköz-tároló szekrény

Gyermekcsoportonként 2 Gyermekcsoportonként 1

Szeméttároló

Gyermekcsoportonként 1

Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1

Összesen:

1. 895. 526 Ft

Megjegyzés: Különbségben benne van az elhasználódás, selejtezés miatti igény is.

72

2. Tornaszoba felszerelés: Eszköz felszerelés

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

Tornapad

2

2

2

28. 500 db

57. 000

Tornaszőnyeg

1

1

1

38. 500 db

38. 500

Bordásfal

2

2

4

14. 900 db

59. 600

Óvodai többfunkciós másszókészlet

1

1

1

142. 500 db

142. 500

Összesen

297. 600 Ft

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba: Eszköz felszerelés Tükör Asztal Szék Szőnyeg

Mennyiségi mutató szükséglet Egy gyerek egy felnőtt 1 2 1

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

-

1 1 2 1

7. 000 12. 000 2. 860 28. 000

7. 000 12. 000 5. 720 28. 000

Összesen:

52. 720 Ft

4. Játszóudvar: Eszköz felszerelés Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló

Mennyiségi mutató szükséglet Gy. csop. 1 Gy. csop. 2 Gy. csop. 1 Gy. csop. 1

Mennyiségi mutató tényleges 2 2

Mennyiségi mutató különbözet 4 12 4 4

Beszerzés egységár (db/m2) 10. 000 10. 000 175. 000 100. 000

Pótlás becsült összege 40. 000 120. 000 700. 000 400. 000

Homokozóként 1

-

6

10. 000

60. 000

Összesen:

1. 320. 000 Ft

Mozgásigényt kielégítő eszközök az V.résznél felmérés szerint

73

5. Óvodavezetői iroda: Eszköz felszerelés Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény

Mennyiségi mutató szükséglet 1-1

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

1 2 1 1 -

1-1 1

1 2 1 1 1

Beszerzés egységár (db/m2) 35. 000 22. 000 13. 000 14. 000 3. 000 17. 200 130. 000

Összesen:

Pótlás becsült összege 35. 000 22. 000 130. 000 187. 000 Ft

6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezető iroda (több iroda esetén a felszerelések szerint helyezhetők el) Mennyiségi mutató szükséglet Felnőtt létszám figyelembe vételével Felnőtt létszám figyelembe vételével

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

2

1

14. 000

14. 000

2

1

10. 000

10. 000

Iratszekrény

2

1

1

40. 000

40. 000

Lemezszekrény

1

1

-

56. 000

-

Eszköz felszerelés Asztal Szék

Írógépasztal és szék Számítógépaszta l és szék Írógép Telefon Fax Számítógép, nyomtató

1-1

-

1

1-1 1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1

Összesen:

25. 000 10. 000 40. 000 10. 000 60. 000 3. 000 70. 000 240. 000

35. 000 70. 000 240. 000 409. 000 Ft

74

7. Nevelőtestületi szoba: Eszköz felszerelés

Fiókos asztal Szék

Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Mosdókagyló Tükör

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

-

12

17. 000

240. 000

18

8

10. 000

80. 000

200

300

1. 000

300. 000

2 -

2 1 1

20. 000 7. 000 5. 000

40. 000 7. 000 5. 000

Pedagógus létszám szerint 1 Pedagógus létszám szerint 1 500 (Magyar Közlöny 4995. O 2 1 1 Összesen:

636. 000 Ft

300. 000 Ft

8. Orvosi szoba berendezése a 26/97. (IX. 3. ) NH. Rendelet 9. Gyermeköltöző: Eszköz felszerelés Öltözőszerű, ruhatároló fogas Öltözőpad

Mennyiségi mutató szükséglet Gy. 6 főre létszám figyelembe vételével Gy. létszám figyelembe vételével

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

24

15

23. 712

355. 687

20

34

21. 640 db 6 főre

735. 760

Összesen:

1. 091. 447 Ft

75

10. Gyermekmosdó, WC Eszköz felszerelés

Mennyiségi Mennyiségi mutató mutató szükséglet tényleges Gy. létszám szerint 6 Mosdókagylónké nt 1 Gyermek létszám 6 figyelembevételé vel Helyiségenként 1 6

Törölközőtartó Falitükör Rekeszes fali polc (fogmosótartó) Hőmérő

Mennyiségi mutató különbözet

Pótlás becsült összege

6

Beszerzés egységár (db/m2) 9. 687 db 18 főre

12

5. 000

60. 000

12

8. 500 18 főre

102. 000

6

500

3. 000

Összesen:

58. 125

223. 125 Ft

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK: Eszköz felszerelés Egyéni tisztálkodó szerek Tisztálkodó felszerelések Fésűtartó Törölközőtartó Takaró Ágyneműhuzat, lepedő Abrosz

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

150

150

100

300 db

3. 000

12

-

12

300 db

3. 600

6 450 150

6 150 -

300 150

600 db 1. 400 db

180. 000 210. 000

150 126

42

150 84

2. 500 1. 600

375. 000 134. 400

Összesen:

933. 000 Ft

76

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszköz felszerelés Szennyes ruhatároló Mosott ruhatároló Mosógép Centrifuga Vasaló Takarítóeszköz Hűtőgép Porszívó Kerti munkaeszközök, szerszámok Vasalóállvány Szárítóállvány

Mennyiségi mutató szükséglet 1

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

1

1

1 -

2. 500 -

2. 500 -

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 -

34. 000 34. 000 6. 000 140. 000 -

34. 000 34. 000 6. 000 140. 000 -

4

4

-

-

-

1 1

1 1

1

3. 500

3. 500

Összesen:

220. 000 Ft

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) Beszerzés Mennyiségi Mennyiségi Mennyiségi egységár mutató mutató mutató (db/m2) szükséglet tényleges különbözet Különféle játékformák: A gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben Mozgásos Labda 45 45 560 játékok, Tornakarika 45 25 20 750 szerepjátékok, Homokozó építő-konstruáló készlet 45 20 45 596 játékok, 45 34 20 3. 500 szabályjátékok 45 20 34 1. 500 és bábozás, 45 45 2. 000 barkácsolás eszközei Mozgáskultúrát, Mini-trambulin 1 5 13. 400 mozgásfejlesztést 6 25 20 195 Kielégítő Ugráló kötél 45 20 14. 500 eszközök Kerékpár 20 20 6. 000 Roller 20 Ének-zene, énekes játékok Ritmuskészlet 6 1 5 60. 000 eszközei Eszköz felszerelés

77

Pótlás becsült összege 25. 200 15. 000 26. 70. 51. 90.

820 000 000 000

67. 000 3. 900 290. 000 120. 00 300. 000

Az anyanyelvi fejlesztésének. A Könyv 270 kommunikációs képességek Képkirakó 45 fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket (érzékelés, emlékezet, Képességfejlesztő figyelem, játékok 45 képzelet, gondolkodás és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök) Ábrázoló tevékenységeket fejlesztő 150 főre (rajzolás, festés, mintázás, építés, anyagszükséglet éves szinten képalakítás, kézimunka) anyagok eszközök Természeti Nagyító 9 emberi tárgyi Mikroszkóp 9 környezet Terepasztal 6 megismerését elősegítő eszközök, anyagok Gyermek Munka jellegű Szerszámok tevékenységek 45 eszközei

120

150

1. 800

270. 000

18

36

1. 600

69. 120

20

25

6. 500 db

162. 500

50

100

6. 000

600. 000

1

9 9 5

1. 200 4. 500 6. 000

10. 800 40. 500 30. 000

-

45

1. 600

72. 000

Összesen:

2. 313. 840 Ft

2. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Eszköz felszerelés Videó (lejátszó) Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon Hangszer (pedagógusoknak)

Mennyiségi mutató szükséglet 1 1 1 1 1

Mennyiségi mutató tényleges 1 1 1 -

Mennyiségi mutató különbözet 1 1

Beszerzés egységár (db/m2) 48. 600 13. 200

Pótlás becsült összege 48. 600 13. 200

1

1

1

12. 360

12. 360

78

Hangszer (gyermekeknek) Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

26 főre készlet

26

26

5. 776

150. 187

-

-

-

-

-

Összesen:

223. 747 Ft

VI. EGÉSZSÉG-ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszköz felszerelés Étel-mintavétel (üvegtartály) készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény

Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

1

1

1

2. 400

2. 400

1 1 34 20 6

1 17 6 6

1 34 20 4

4. 600 10. 500 7. 500 10. 000

4. 600 357. 000 150. 000 40. 000

Összesen:

554. 000 Ft

I. sz. óvoda összesen:

13. 882. 005 Ft

Óvoda neve: Csenger Város önkormányzat Óvodája 79

Telőhelye:

Csenger, Riskó Ignác út 1. 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez

I.

Helyiségek

Kiszolgáló helyiségek:

Helyiség Felnőtt öltöző Elkülönítő szoba

Főzőkonyha

Melegítő konyha Tálaló, mosogató, ezen belül felnőtt étkező Felnőtt mosdó

Felnőtt WC Mosléktároló

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Különbözet kialakítható

Különbözet nem kialakítható

Pótlás becsült összege

1

-

-

-

-

-

-

-

H

Épületenként 1

Cs ba

Óvodánként 1

Óvodánként1, ha helyben főznek

To

Lo fog ó, fej sz

-

-

-

-

Óvodánként 1

1

-

-

-

Já

Óvodánként 1

-

-

1

250. 000

Óv i ir

1

1

-

-

Épületenként 1

Épületenként 1 Óvodánként 1

1

1

-

-

1

-

-

-

80

Ga ve

Ne eti Or sz

Szárazárú raktár

Földes árú raktár

Egyéb raktár

Éléskamra Szertár

Óvodánként1, ha helyben főznek

-

-

-

Óvodánként1, ha helyben főznek

-

-

1

Óvodánként 1 Óvodánként1, ha helyben főznek Épületenként 1

-

Gy öz

-

-

Gy mo

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Összesen:

250. 000 Ft

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 6. Csoportszobai berendezések:

Helyiség

Mennyiségi mutató Szükséglet

Pótlás Mennyiségi Különbözet Különbözet kialakítható nem becsült mutató kialakítható összege tényleges

Óvodai fektető

Gyermeklétszám szerint 1

50

50

6. 750 db

-

Gyermekszék

Gyermeklétszám szerint 1 Gyermeklétszám figyelembe vételével Ablakonként az ablak lefedésére elkészített méretben Csoportonként a padló egyötödének lefedésére elkészített méretben Csoportonként 2

50

30

2. 860 db

10

5

10. 975 db

54. 875

-

-

-

-

2

2

26. 000

52. 000

2

-

38. 419 db

-

Gyermekasztal Fényvédő függöny Szőnyeg Játéktároló szekrény, vagy polc

81

Fektető tároló

Élősarok állvány Hőmérő Óvodapedagógusi asztal

Felnőtt szék Eszközelőkészítő asztal Textiltároló szekrény Edény-és evőeszköz-tároló szekrény Szeméttároló

Valamennyi gyermekágy tároláshoz szükséges mennyiség

2

2

41. 575 / db (30 db-hoz)

83. 150

-

6

12. 000 db

72. 000

-

2

500 db

1. 000

2

2

36. 500 db

73. 000

Gyermekcsoportonként 2 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1

4

-

12. 000 db

-

-

2

7. 200 db

14. 400

-

2

16. 000 db

32. 000

-

2

13. 500 db

27. 000

Gyermekcsoportonként 1

2

2

1. 000 db

-

Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1 Gyermekcsoportonként 1

Összesen:

409. 425 Ft

Megjegyzés: Különbségben benne van az elhasználódás, selejtezés miatti igény is. 7. Tornaszoba felszerelés: Eszköz felszerelés

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

Tornapad

2

2

2

28. 500 db

57. 000

Tornaszőnyeg

1

1

1

38. 500 db

38. 500

Bordásfal

2

-

2

14. 900 db

29. 800

Óvodai többfunciós mászókészlet

1

1

1

142. 500 db

142. 500

Összesen

267. 800 Ft

82

8. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba: Eszköz felszerelés Tükör Asztal Szék Szőnyeg

Mennyiségi mutató szükséglet Egy gyerek egy felnőtt 1 2 1

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

-

1 1 2 1

7. 000 12. 000 2. 860 28. 000

7. 000 12. 000 5. 720 28. 000

Összesen:

52. 720 Ft

9. Játszóudvar: Eszköz felszerelés Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló

Mennyiségi mutató szükséglet Gy. csop. 1 Gy. csop. 2 Gy. csop. 1 Gy. csop. 1

Mennyiségi mutató tényleges 1 4 1 2

Mennyiségi mutató különbözet 1 1

Beszerzés egységár (db/m2) 10. 000 10. 000 175. 000 100. 000

Pótlás becsült összege 175. 000 100. 000

Homokozóként 1

-

2

10. 000

20. 000

Összesen:

295. 000 Ft

Mozgásigényt kielégítő eszközök az V. Résznél felmérés szerint 10.

Óvodavezetői iroda:

Eszköz felszerelés

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

1-1 1 2 1 1 1

-

-

Íróasztal és szék Tárgyalóasztal Szék Telefon Könyvszekrény Iratszekrény

Beszerzés egységár (db/m2) 35. 000 22. 000 13. 000 14. 000 3. 000 17. 200 130. 000

Pótlás becsült összege 0 Ft

Összesen:

83

6. Óvodavezető-helyettesi, gazdasági vezető iroda (több iroda esetén a felszerelések szerint helyezhetők el) Eszköz felszerelés

Mennyiségi mutató szükséglet Felnőtt létszám figyelembe vételével Felnőtt létszám figyelembe vételével

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

2

2

14. 000

28. 000

2

2

10. 000

20. 000

Iratszekrény

2

-

2

40. 000

80. 000

Lemezszekrény Írógépasztal és szék

1

1

1

56. 000

1-1

-

1-1

1-1 1 1 1 1

1 1 -

1-1 1 1 1

56. 000 25. 000 10. 000 40. 000 10. 000 60. 000 3. 000 70. 000

50. 600 60. 000 70. 000

240. 000

240. 000

Asztal Szék

Számítógépasztal és szék

Írógép Telefon Fax Számítógép, nyomtató

Összesen:

35. 000

639. 600 Ft

7. Nevelőtestületi szoba: Eszköz felszerelés Fiókos asztal Szék Könyvtári dokumentum Könyvszekrény Mosdókagyló Tükör

Mennyiségi Mennyiségi mutató mutató tényleges szükséglet Pedagógus létszám szerint 1 2 Pedagógus 2 létszám szerint 1 500 (Magyar 100 Közlöny 4995. O 2 1 1 -

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

2

17. 000

34. 000

4

10. 000

40. 000

100 2 1 1

1. 000 20. 000 7. 000 5. 000

100. 000 40. 000 7. 000 5. 000

Összesen:

226. 000 Ft

8. Orvosi szoba berendezése a 26/97. (IX. 3. ) NH. Rendelet

84

150. 000 Ft

9. Gyermeköltöző: Eszköz felszerelés Öltözőszerű, ruhatároló fogas Öltözőpad

Mennyiségi mutató szükséglet Gy. 6 főre létszám figyelembe vételével Gy. létszám figyelembe vételével

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

10

10

23. 712

-

-

10

21. 640 db 6 főre

-

Összesen:

0 Ft

10. Gyermekmosdó, WC Eszköz felszerelés

Mennyiségi Mennyiségi mutató mutató szükséglet tényleges Gy. létszám szerint 2 Mosdókagylónké nt 1 Gyermek 2 létszám figyelembevételé vel Helyiségenként 1 1

Törölközőtartó Falitükör Rekeszes fali polc (fogmosótartó) Hőmérő

Mennyiségi mutató különbözet

Pótlás becsült összege

2

Beszerzés egységár (db/m2) 9. 687 db 18 főre

6

5. 000

-

2

8. 500 18 főre

-

-

500

-

Összesen:

-

0 Ft

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK: Eszköz felszerelés Egyéni tisztálkodó szerek Tisztálkodó felszerelések Fésűtartó Törölközőtartó Takaró Ágyneműhuzat, lepedő Abrosz

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

50

50

50

300 db

15. 000

6

-

6

300 db

1. 800

2 150 50

2 50 -

100 50

600 db 1. 400 db

60. 000 70. 000

50 30

15

50 15

2. 500 1. 600

125. 000 24. 400

Összesen:

313. 800 Ft

85

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszköz felszerelés Szennyes ruhatároló Mosott ruhatároló Mosógép Centrifuga Vasaló Takarítóeszköz Hűtőgép Porszívó Kerti munkaeszközök, szerszámok Vasalóállvány Szárítóállvány

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

1 1

-

1 1

2. 500 5. 000

2. 500 5. 000

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 -

34. 000 34. 000 6. 000 110. 000 32. 000

34. 000 34. 000 6. 000 110. 000 32. 000

4

4

-

-

-

1 1

1 1

1

3. 500 2. 500

3. 500 2. 500

Összesen:

229. 500 Ft

V. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) Beszerzés Mennyiségi Mennyiségi Mennyiségi egységár mutató mutató mutató (db/m2) különbözet tényleges szükséglet Különféle játékformák: A gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben Labda 15 Mozgásos 15 560 játékok, Tornakarika 15 15 750 szerepjátékok, Homokozó építő-konstruáló készlet 15 15 15 596 játékok, 15 5 10 3. 500 szabályjátékok 15 5 14 1.500 és bábozás, 15 15 2. 000 barkácsolás eszközei 2 13. 400 Mozgáskultúrát, Mini-trambulin 2 15 195 mozgásfejlesztést Kielégítő Ugráló kötél 15 8 14. 500 eszközök Kerékpár 8 8 6. 000 Roller 8 Ének-zene, énekes játékok Ritmuskészlet 2 2 20. 000 eszközei Eszköz felszerelés

86

Pótlás becsült összege 8. 400 11. 250 8. 940 35. 000 15. 000 30. 000 26. 800 2. 925 116. 000 48. 000 40. 000

Az anyanyelvi fejlesztésének. A Könyv 100 kommunikációs képességek Képkirakó 15 fejlesztésének eszközei Értelmi képességeket (érzékelés, emlékezet, Képességfejlesztő figyelem, játékok 15 képzelet, gondolkodás és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök) Ábrázoló tevékenységeket fejlesztő 50 főre (rajzolás, festés, mintázás, építés, anyagszükséglet éves szinten képalakítás, kézimunka) anyagok eszközök Természeti Nagyító 6 emberi tárgyi Mikroszkóp 2 környezet Terepasztal 2 megismerését elősegítő eszközök, anyagok Gyermek Munka jellegű Szerszámok tevékenységek 45 eszközei

40

60

1. 800

108. 000

5

10

1. 600

16. 000

5

10

6. 500 db

65. 000

50

50

6. 000

300. 000

-

6 2 2

1. 200 4. 500 6. 000

7. 200 9. 000 12. 000

-

15

1. 600

24. 000 944. 515 Ft

Összesen:

2. Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: Eszköz felszerelés Videó (lejátszó) Televízió Magnetofon Diavetítő Vetítővászon Hangszer (pedagógusoknak)

Mennyiségi mutató szükséglet 1 1 1 1 1

Mennyiségi mutató tényleges 1 1 1 -

Mennyiségi mutató különbözet 1 1 1

Beszerzés egységár (db/m2) 8. 500 48. 600 13. 200

Pótlás becsült összege 8. 500 48. 600 13. 200

1

1

1

12. 360

12. 360

87

Hangszer (gyermekeknek) Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

15 főre készlet

-

15

5. 776

86. 640

-

-

-

-

-

Összesen:

169. 300 Ft

VI. EGÉSZSÉG-ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszköz felszerelés

Mennyiségi mutató szükséglet

Mennyiségi mutató tényleges

Mennyiségi mutató különbözet

Beszerzés egységár (db/m2)

Pótlás becsült összege

1

1

1

2. 400

2. 400

1 1 8 10 2

1 8 2

1 8 10 2

4. 600 10. 500 7. 500 10. 000

4. 600 84. 000 75. 000 20. 000

Étel-mintavétel (üvegtartály) készlet Mentőláda Gyógyszerszekrény

Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék

Összesen:

186. 000 Ft

II. sz. óvoda összesen:

4. 213. 660 Ft

MINDÖSSZESEN:

18. 095. 665 Ft

88

KIMUTATÁS Az óvoda taneszköz jegyzékének 5 érve tervezett ütemezéséről 2003/04. tanévre tervezett taneszköz beszerzés: Sorszá m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezése

Összérték

Csoportszobai berendezések Tornaszoba (Riskó úti óvoda) Logopédiai foglalkoztató Orvosi szoba (Riskó úti óvoda) Tisztálkodás és egyéb Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Egészség és munkavédelmi Összesen:

409. 267. 52. 150. 249. 651. 148.

425 800 720 000 360 671 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

1. 928. 976 Ft

2004/05. tanévre tervezett taneszköz beszerzés: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezés

Összérték 1. 050. 000 Ft

Kiszolgáló helyiségek Csoportszobai berendezések Logopédiai foglalkoztató (Honvéd úti óvoda) Tisztálkodási és egyéb Felnőttek munkavégzése Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Egészség és munkavédelmi

452. 52. 249. 220. 651. 148.

431 720 360 000 671 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Összesen: 2. 824. 182 Ft

2005/06. tanévre tervezett taneszköz beszerzés: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Megnevezés Óvodai helyiségek Csoportszobai berendezések Tornaszoba Óvodavezetői iroda Óvodavezető-helyettesi iroda Nevelői szoba Gyermeköltöző Gyermekmosdó Tisztálkodási Felnőttek munkavégzéséhez Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Nevelőmunkát segítő egyéb Egészség és munkavédelem

Összérték 2. 505. 000 Ft 1. 443. 095 Ft 297. 600 Ft 187. 000 Ft 409. 000 Ft 636. 000 Ft 1. 091. 447 Ft 223. 125 Ft 249. 360Ft 229. 500 Ft 651. 671 Ft 223. 747 Ft 148. 000 Ft Összesen: 8. 294. 545 Ft

89

2006/07. tanévre tervezett taneszköz beszerzés: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezés Játszóudvar Játszóudvar Óvodavezető-helyettesi Tisztálkodási és egyéb Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Nevelőmunkát segítő egyéb Egészség és munkavédelem

Összérték 295. 000 1. 320. 000 639. 600 249. 360 651. 671 169. 300 148. 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Összesen: 3. 472. 931 Ft

2007/08. tanévre tervezett taneszköz beszerzés: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Ø Ø Ø Ø Ø

Megnevezés Nevelői szoba (Riskó út óvoda) Orvosi szoba (Honvéd úti óvoda) Tisztálkodási és egyéb Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Egészség és munkavédelmi eszköz

2003/2004 tanévre tervezett 2004/2005 tanévre tervezett 2005/2006 tanévre tervezett 2006/2007 tanévre tervezett 2007/2008 tanévre tervezett Összesen:

ütemezése: ütemezése: ütemezése: ütemezése: ütemezése:

90

Összérték 226. 000 Ft 300. 000 Ft 249. 360 Ft 651. 671Ft 148. 000 Ft Összesen: 1. 575. 031 Ft

1. 928. 976 Ft 2. 824. 182 Ft 8. 294. 545 Ft 3. 472. 931 Ft 1. 575. 031 Ft 18. 095. 665 Ft

14. Légimitációs záradék 1. Elfogadta: A nevelőtestület

dátum:2004. június 9

2.Egyetértést nyilvánította: Az óvodai szülői munkaközössége

dátum:2004. június 10.

3.Véleményezte: Szakértő

dátum: 2004.június 15.

4.Jóváhagyta Önkormányzat

dátum: ________________

91

Felhasznált irodalom: Az óvodai nevelés országos alapprogramja. Budapest 1996 A Helyi óvodai nevelési program felülvizsgálata. MPKKI. Nyíregyháza 2004. 1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról és annak módosításai 23/1997. (VI. 4.) MKM. 1/1998. (VII.24.)OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelező minimális eszközeiről és felméréséről. Óvodavezetési ismeretek (módszertani kézikönyv)

92