AZ „ÖSSZEFOGÁS” ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
Az óvoda programja az érvényes törvények, valamint az Óvodai Nevelés országos Alapprogramjának figyelembevétele mellett készült el. Módosításának időpontja: 2008. május 30.(SNI gyermekek integrált nevelése)
Az óvoda címe: 1173 Budapest, Lázár deák utca 15.-17.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Az óvodára jellemző adatok 2. Helyzetkép 3. Nevelési filozófiánk 4. Céljaink 5. Az óvodai nevelés általános feladatai 1. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése 2. A nyugodt légkör megteremtése 3. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése 4. Mozgás, edzés 5. A gyermek egészségének védelme, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, balesetvédelem 6. Az óvodai élet tevékenységi formái Játék Munkajellegű tevékenységek Játékba integrált tanulás 7. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 8. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása . Az anyanyelv fejlesztése A gyermek és az esztétika -Vers, mese -Ének-zene, énekes játék -Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése -Természeti és társadalmi környezet -Környezetvédelem Környezetünk mennyiségi és formai viszonyai 9. Gyermekvédelem 10. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei 11. Óvodánk kapcsolatai 12. Az óvoda személyi feltétele 13. Az óvoda tárgyi, dologi feltétele 14. Az óvodának a program céljaihoz szükséges eszközrendszere 15. Óvodánk szervezeti keretei, működési rendje 16. Az óvoda munkarendje 17. A nevelőtestület együttműködése Dokumentumok Mellékletek
3. oldal 4. oldal 6. oldal 7. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 15. oldal 19. oldal 22. oldal 28. oldal 29. oldal 31. oldal 34. oldal 35. oldal 37. oldal 38. oldal 40. oldal 43. oldal 44. oldal 45. oldal 47. oldal 48. oldal 50. oldal 51. oldal 53. oldal 55. oldal 57. oldal 59. oldal 60. oldal 61. oldal 61. oldal 63. oldal 65. oldal
2
1. AZ ÓVODÁRA JELLEMZŐ ADATOK: Óvodánk hivatalos elnevezése: „Összefogás” Óvoda 1173 Budapest, Lázár deák u. 15-17.. Az óvoda fenntartója: Budapest Főváros XVII. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Képviselő Testülete Az óvoda működési engedélyének száma, kelte: 1995/1981. november 07. Csoportok száma: 4 Óvoda nyitva tartása: 06.00 -18.00 óra Csoportonkénti átlagos gyermeklétszám: 25-30 fő Az óvoda telefonszáma: 257-0056 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Lengyel Pálné vezető óvodapedagógus
3
2. HELYZETKÉP Óvodánk 1981. évben épült közösen a bölcsőde épületével a XVII. kerületben, a Madárdombon. A gyermekek 90 %-a innen, 10 %-a a kerület más részéből érkezik. Ebből adódóan óvodánkra jellemző, hogy a hozzánk járó gyermekek 80 %-a kertes családi házban él. A felmérések eredményeképpen elmondható, hogy az elmúlt 5 évben feltöltöttségünk 130 %-os volt. Az elmúlt esztendőkben kialakítottuk sajátos arculatunkat, helyi sajátosságainkat. Elsődleges feladatunk volt az esztétikus, barátságos környezet megteremtése, ahol a gyermekek biztonságban és otthonosan érzik magukat. Amire eddigi munkánk során büszkék vagyunk, s melyek sajátos arculatunkat tükrözik: - az anyás beszoktatás bevezetése; - a szüretek, kirándulások, túrák hagyománnyá-tétele; - a családi házzal kialakított bensőséges kapcsolattartás. Az egészséges életmódra nevelés mindenkor elsődleges szerepet kapott munkánk során. Bevezetésre kerültek, illetve hagyománnyá váltak a - NATURA - napok; - Gyümölcsnapok; - Saját kiskertünkben termelt zöldségfélék, melyeket a gyermekek saját maguk nevelnek, nemcsak a táplálkozás kiegészítői, hanem az ismeretek, tapasztalatok megszerzésének lehetőségei is. Az óvoda udvarának kialakítása, melyre tudatosan igen sok gondot fordítottunk, a gyermekek egészséges életmódjának, illetve a mozgásfejlesztés megvalósításának meghatározó helyszíne. Eddigi munkánk során is elsődleges feladataink közé tartozott az egészséges életmódra nevelés. Így természetes volt számunkra, hogy ezt a területet továbbra is kiemelten kezeljük és meglévő tapasztalatainkat még tudatosabbá téve határozzuk meg az újabb célokat, feladatokat. A fentiek értelmében óvodánk kiemelt fő feladata a egészséges életmódra nevelés, és ezzel összehangoltan a külső világ-, környezet sokoldalú megismertetése. Nevelési Programunkat az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja, valamint, a Kormány 51/2004. (III. 23.) Korm. rendelete, a vonatkozó törvényi előírások és törvények alapján, készítettük el. Helyi nevelési programunk kiegészítésére a 2/2005 (III. 01.) OM rendelet alapján az sajátos nevelési igényű (SNI), valamint testi fogyatékos gyermekek integrált nevelésének megvalósíthatósága miatt került sor. a Budapest Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzatának Alapító Okiratban megfogalmazott feladatok figyelembe vételével. Háttere a Kotv. 29., 30., 40., 47., 50 §-a. Az óvodai Alapító Okirat szerint az óvodai nevelési tevékenység sajátossága, az alaptevékenységen felül: táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igényű 4
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás és hallássérült) beszédfogyatékos a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, ill. vissza nem vezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek funkcionális integrációját kívánjuk megvalósítani, mely keretében a mentálisan ép, testi fogyatékos-mozgáskorlátozott gyermekeket az óvodai élet teljes időtartama alatt együtt neveljük ép társaikkal. Ennek megfelelően alapja a gyermeki jogok és az esélyegyenlőség biztosítása. A sajátos nevelési igény a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét fejezi ki. Az óvodában integráltan nevelhető SNI gyermekek köre: az óvodában azokat az SNI gyermeket lehet felvenni, akik rendelkeznek a Szakértői Bizottság javaslatával, miszerint a szülő által megnevezett óvodában az illetékes vizsgáló intézmény biztosítottnak látja az érintett gyermekek sérülés-specifikus fejlesztéséhez a feltételeket. Óvodai felvétel feltétele: betöltött 3 év közösségbe illeszthetőség szobatisztaság (kivétel az egyes fogyatékosságok esetében előforduló inkontinencia) segédeszközzel, vagy anélkül történő helyváltoztatás, ill. megtaníthatóságának lehetősége alapfokú önkiszolgálási szint megtaníthatóságának jelei az esetlegesen társuló fogyatékosság max. enyhe mértéke Óvodába lépéskor a gyermek szüleinek az óvoda rendelkezésére kell bocsátania a következő dokumentumokat: orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket szükséges gyógyszerekről szóló orvosi igazolást valamint szakértői vélemény átadása (Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól), annak javaslatai szakmai ellátásra, fejlesztésre vonatkozó véleményének útmutatása
5
3. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK A gyermekeket az óvodában természetesen neveljük, azaz módot nyújtunk számukra, hogy megismerjék önmagukat, környezetüket.
HA TEHETED KÉZZEL-FEJJEL-SZÍVVEL: személyes érdeklődésből indíttatva, szabadon játszva, próbálkozva, tévedve, egyéni ütemben haladva, az önkifejezés lehetőségeivel élve, kreatívan, leleményesen, önállóan, felfedezve, önbizalommal, felelősséggel, tárgyi, érzelmi biztonságban, gazdag, ihlető környezetben, figyelmes segítséggel, ösztönző támogatással, szeretettel, megértéssel befogadva, jó szándékkal bírálva, nyitottan, rugalmasan tolerálva, egyéni különbségeket tiszteletben tartva, SZÁRNYAKAT ADHATSZ ÓVODÁSAIDNAK!
6
4. CÉLJAINK A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Programunkból adódó legfőbb célunk: egészségileg, testileg, szellemileg fejlett kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, akik óvodás kor végére az egészséget értékként kezelik. Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: - a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése; - a személyiség kibontakoztatása, az életkori sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele mellett; - a nyugodt, családias légkör megteremtése, fenntartása az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása; - a gyermeki személyiség, valamint a ”másság” tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése; - hatékony fejlődési lehetőségek megteremtése, illetve tanulási helyzet biztosítása, amelyben minden gyermek elsajátítja személyiségének fejlődéséhez szükséges alapvető ismereteket, amelyek majd az iskolai követelményeket is kellően előkészítik. Célunk továbbá, hogy feladatainkat a családdal közösen együttműködve valósítsuk meg. Minden gyermek számára olyan érzelmi élményeket igyekszünk biztosítani, hogy vágyait, és ötleteit a kötetlen játéklehetőségekben kibontakoztathassa. Az óvodába lépéstől biztosítjuk az egészségnevelés folyamatosságát, melynek alapjait a gyermek a családi házból hozza. Az óvodai egészségnevelés valójában a családban megvalósuló egészségvédelem és egészségfejlesztés kiegészítése, továbbfejlesztése és szükség esetén annak korrekciója Ebből következik, hogy óvónőink tájékozódnak a leendő gyermekek otthoni higiénés és mentálhigiénés nevelési feltételeiről a család szociális helyzetéről, harmóniájáról, nevelési elveiről és gyakorlatáról. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Személyes kapcsolat során (családlátogatás) közvetlenül is megtekintjük a gyermek otthoni testi-lelki egészségvédelmét, az egészséges életmódra nevelés normáit, következetességét .Objektív adatokat gyűjtünk a szülőknek nyújtandó egészségvédelmi tanácsadáshoz. Az egészségvédelmi ismereteknek egy részét a gyermek a családból hozza, amit az óvoda vagy megerősít, vagy gátlás alá von. A családlátogatás alkalmával a szülőkkel kerül sor az anamnézis lap kitöltésére. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a bölcsődével, hiszen a gyermeket óvodába lépés előtt ez az intézmény is nevelheti. Az átmenet zökkenőmenetessé tétele érdekében olyan tartalmi kapcsolatot kívánunk kialakítani, mely során egymás nevelőmunkáját megismerhetjük, segíthetjük. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék. Az SNI-s gyermekek nevelésének célja, feladatai: A Szakértői Bizottság szerint 3-7 éves integrálható gyermekek normál közösségben való nevelése a sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése, az ép és a sérült 7
gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása, felkészítés az egyes gyermekeknek megfelelő iskolai életre. Feladatunk: befogadó óvodai környezet megteremtése, a megfelelő mozgás és élettér kialakítása a különleges bánásmódnak és az egyes fogyatékosságnak megfelelő nevelés segítő eszközök biztosítása nevelőközösség felkészítése az elfogadó, az eredményeket értékelő, harmonikus légkör biztosítása a csoportszervezés alapelveinek meghatározása (egy csoportban max. 2 fő SNI gyermek nevelhető) differenciált, egyéni bánásmód az eltérű ütemű fejlődés lehetőségének biztosítása védettség biztosítása az SNI gyermek szocializációjának elősegítése a normál közösség húzó erejének érvényesítése önállóságra nevelés szakember, gyógypedagógus segítségével habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sérült területek, képességek fejlesztése, kompenzálása, játékos, életkorhoz igazodó terhelhetőséghez igazodó egyéni és csoportos foglakozási formában. A különleges gondozást igénylő gyermeke fejlődésének tudatos segítése érdekében az óvodapedagógusok minden esetben egyéni fejlesztési tervet készítenek, amelyben rögzítik a szakszolgálatok által segítő szakembereivel és a szülőkkel való együttműködés formáját.
8
5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartása, egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása, másság elfogadása, tolerancia. Minden érintett kapja meg a sajátos nevelési szükségletének megfelelő sérülés-specifikus ellátást. - Az egészséges életmód alakítása. - Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása. − Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Az egészséges életmódra nevelés: Az egészség a szervezet olyan harmonikus működése, mely biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és alkalmazkodását a tárgyi és társadalmi környezetben. Igen lényeges a testi és lelki szükségletei kielégítésén belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása, valamint az értelmi nevelés megvalósítása. Az egészséges életmódra nevelés az egészség megvédésre, fokozására és visszaszerzésére vonatkozó céltudatos ismeretterjesztő tevékenység. Az óvodás korban az egészséges életmódra nevelés, szoktatás igen nagy jelentőségű, mert az ebben a korban rögződött szabályok jól kialakult szokásokká válnak és felnőtt korban is alapját képezik az egészségügyi kultúrának. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai nevelés szerves része, s azt nem lehet elkülöníteni az óvodai nevelés többi részétől. E nevelés eredményességét nem külön foglalkozások biztosítják, hanem a nevelés során alkalmazott módszerek, tevékenységek, az óvónő magatartása, valamint a külső és belső környezet. Célunk: felszabadult, kiegyensúlyozott, jó állóképességű, lelkiekben gazdag gyermekek nevelése tudatos nevelőmunkával, a környezet és megfelelő eszközök biztosításával. Feladataink: A gyermekek környezetében olyan feltételeket kell teremteni, amelyek megfelelnek életkorának, fejlettségének, egyéni sajátosságainak, ami által leginkább biztosítottá válik a megfelelő testi és lelki fejlődés. • • • • •
A levegő cseréjéről, páratartalmáról gyakori szellőztetéssel, párologtatással gondoskodunk. A beteg gyermekek számára elkülönítő fenntartása. A játékok beszerzésénél ügyelünk a könnyen tisztántartható, de az igényes játékok vásárlására. Kerüljük a műanyag játékokat. (esztétikailag kifogásolhatók) A gyermekek részére a mosdóban jellel ellátott tisztálkodási szerek, törülközők biztosítják a helyes tisztálkodás, fogápolás szokásának kialakítását. A WC-k előtt lévő függönyök az intimitást szolgálják.
9
1. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése -
tárgyi feltételek biztosítása; az egészséges, tiszta környezet kialakítása mind a belső helyiségekre, mind az óvoda udvarára vonatkozik (a tiszta környezet a testi fejlődés alapfeltétele); a felnőtt közösség személyes példaadása az egészséges környezet kialakításáért, fenntartásáért: szokás, szabályrendszer kialakítása, elsajátítása, betartása és betartatása.
Az óvoda helyiségei - csoportszobáinkat megfelelő méretű, lehetőleg természetes anyagokból készült berendezési tárgyakkal szereljük fel; - a termeket, harmonikus színekkel és formákkal igyekszünk esztétikussá varázsolni; - a természetes fény kihasználására törekszünk; - a szobákat déli fekvésük miatt redőnyök felszerelésével kívánjuk védeni, mely enyhíti a nyári forróságot; - a megfelelő hőmérséklet biztosítására a gyermekek magasságában elhelyezett hőmérők szolgálnak táppontul. Az óvoda udvara: Törekszünk arra, hogy gyermekeink minél több időt töltsenek a szabadban, ezért udvarunkat a következő szempontoknak megfelelően alakítjuk ki: - árnyékos és napos területeket biztosítunk; - virágoskertek, veteményesek, gyepes területek kialakításával, fák telepítésével kellemes környezetet és játékhoz szükséges helyet biztosítunk gyermekeink számára; - az ivókút felszerelésével biztosítottuk az ivóvíz szükséglet kielégítését; - a meglévő medence mellé zuhanyzó létesítése; - a szabad mozgások biztosítása érdekében az edzés megfelelő mozgásfejlesztő eszközökön és eszközökkel történik, melyek lehetőséget adnak a sokféle mozgástevékenységre (mászókák, csúszdák, egyensúlyozó eszközök, kosárlabda palánk, futballozásra, versenyjátékokra való szabad tér, ROTIKOM, stb.); - a nyugodt játékokhoz, valamint kézműves alkotó munkához, konstrukciós tevékenységekhez elkülönített, nyugodt hely szolgál, mely lehetőséget ad arra, hogy a szobában elkezdett tevékenységeket az udvaron is folytathassák; - homokozó és kerti játékokkal biztosítjuk a gyermekek építő, konstrukciós fantázia és szerepjátékait, illetve a munkát. A témához kapcsolódó szokás-szabályrendszer: • A különféle eszközöket önállóan vegyék el és használat után tegyék a helyükre. • Ügyeljenek ruhájuk tisztaságára. • Játékaikat tartsák rendben. • Tartsanak rendet maguk körül.. • Vegyék észre a szemetet maguk körül.
10
Az udvarra vonatkozó szokás-szabályrendszer: • A homokozó játékokat csak a homokozóban használják. • Ne szemeteljenek, a földön talált hulladékot tegyék a szemetesbe. • Vegyenek részt az udvar gondozásában.(homokozó szélének lesöprése; terasz, KRESZ-pálya tisztántartása, levelek összegereblyézése, hólapátolás)
2. A nyugodt légkör megteremtése Törekszünk a mindenkor optimális gyermeklétszám kialakítására. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben, Éppen ezért, napirendünket a családi ház szokásaihoz alkalmazkodva próbáljuk összehangolni. Olyan napirendet igyekszünk kialakítani, amely rugalmasan kezelendő, s amely nem zavarja a megkezdett tevékenységeket. A heti és napirend az a szervezeti keret, amely biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. 3-4 évesek sz. Tevékenységek
4-5 évesek sz.
5-7 évesek sz.
okt.1máj.31.
jún.1szept.30
okt.1máj.31.
jún.1szept.30.
okt.1máj.31.
jún.1szept.30.
4 óra
4 ¾ óra
5 óra
6 óra
5 ½ óra
6 ¾ óra
2 óra
1 ¾ óra
1 ½ óra
1 ½ óra
1 óra
1 óra
1 ½ óra
1 ¼ óra
1 ¼ óra
1 óra
1 óra
1 óra
Pihenés (alvás)
2 ½ óra
2 ½ óra
2 óra
2 óra
1 ½ óra
1 ½ óra
Mindennapi testnevelés
10 perc
10 perc
15 perc
15 perc
20 perc
20 perc
Játék, egyéb szabadon vál. tevékenységek Előkészület az étkezéshez, étkezés Öltözés, egyéb testápolási teendők
A napirend összeállításának tükröznie kell az SNI gyermekek igényeit, szükségleteit. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők szintén jól illeszthetők a tevékenység egész napos folyamatába. A jó idő beköszöntével igyekszünk minél több időt tölteni a levegőn már a reggeli óráktól kezdve. A hűvösebb idő beköszöntével csökkentjük ezt az időtartamot. A napirend biztonságot és állandóságot jelent a gyermek számára. Ezen belül rugalmasan vesszük figyelembe az egyes tevékenységek idejét. Az évszakok változásával, illetve a tevékenységek fejlődésével a napirend módosítható és változtatható. A gyermekek szokás-rendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek zavartalanságát. A témához kapcsolódó szokás-szabályrendszer: • A hangoskodó gyermekek lecsendesítése. • A csoportban szaladgáló, nyugtalan gyermekek részére játéklehetőségek kínálása. • Csendes beszédre szoktatás. • A konfliktusok megoldásában való segítségadás. 11
Hetirend A hetirend ugyanúgy, mind a napirend folyamatosságot, rendszerességet és a nyugalmat biztosítja. Ezen kívül lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével a gyermekek napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb hetirendet állítsunk össze. Az iskolára való felkészítésnél a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. A hetirend összeállításánál arra figyelünk, hogy elegendő idő legyen a tevékenységek, kezdeményezések, a gyermekek ötleteire, azok meghallgatására, megbeszélésére. A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata. A hetirend összeállításánál figyelembe vesszük az adott csoport és a gyermekek igényét, képességét s ennek megfelelően tervezzük a foglalkozások helyeit és időkereteit. SNI hetirend A foglalkozások az SNI gyermekek számára kötelező jellegűek. A kötött foglalkozások naponkénti szervezett beosztása a gyóygypedagógus meghatározott, közös foglalkozásokon történő részvétele stabil keretet biztosít az ép és sérült gyermekek fejlesztéséhez is. Az SNI gyermekek fejlesztésének napra megjelölt ideje meghatározott, a reggeli és az ebéd közötti időtartamra esik. Nem zavarva az óvodapedagógus csoportos foglalkozását. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: • a heti-, és napirend összeállítása; • az éves terv készítése; • az éves terv lebontása, dokumentálása az óvónő feladata; • a gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések fejlesztési napló vezetése; • A nevelőmunka félévenkénti értékelése
3. A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése
4. Az óvodapedagógus feladata, hogy maximálisan járuljon hozzá az Sni gyermek komfortérzetének biztosításához, leki és testi vonatkozásban egyaránt. TESTÁPOLÁS - A tisztálkodási eszközök biztosítása; a helyes használat elsajátítása(példaadással, magyarázattal) - A helyes orrfújás és zsebkendő használat kialakítása, valamint a WC-, és WCpapír használatának alakítása (beszélgetéssel). - A saját jelükkel ellátott fogápoló szereket megfelelően használják és tartsák tisztán - Szükség szerint használják a körömkefét - Használják a fésűt, hajuk renden tartásához. A mosdóhasználat helyes sorrendje: - WC használat (külön a lányok, külön a fiúk),a fiúk szükség szerint hajtsák fel a WC ülőkét - kézmosás előtt ruhájuk ujjának feltűrése, a kézmosás folyékony szappannal történik (csap megnyitása, hideg, meleg keverve, kéz bevizezése, szappan
12
-
adagolása, kezek dörzsölése, leöblítés, csapok elzárása, kezekről a víz lerázása, utána a törlést a törölköző leemelésével végzik) fogmosás (száraz fogkefére fogkrém adagolása, a helyes fogmosó mozdulatok alkalmazása, öblítés langyos vízzel, fogmosó eszközök tisztítása)
A fejlődés várható jellemzői: Ø Önállóan mosakodnak és törölköznek; figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Ø Körömkefével tisztítják a körmüket. Ø Ruhájuk ujját fel-és letűrik. Ø A helyes fogápolási szabályokat betartják. Ø Hajukat rendben tartják. Ø Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat. ÖLTÖZKÖDÉS A gyermeki szervezet kevésbé tud alkalmazkodni, mint a felnőtt, ezért egészsége szempontjából a megfelelő ruházkodásnak, réteges öltözködésnek igen nagy jelentősége van Az öltözködés sorrendje az udvarra menetel előtt a téli hónapokban: - benti cipő levétele - meleg nadrág - téli lábbeli - kabát, sapka, sál, kesztyű (lehetőleg egyujjas) A gyermek ruházata legyen kényelmes, könnyen használható, igazodjon a külső és belső hőmérséklethez. -
Az óvodai ruhatár nélkülözhetetlen darabjai: teremben: rövidnadrág vagy vékony hosszúnadrág illetve szoknya, póló, pamut zokni, illetve harisnyanadrág, olyan lábbeli, amely biztosítja a lábboltozatnak az egészséges fejlődését, papucs, klumpa, tornacipő TILOS!; udvaron: tréning, télen overall, csizma, nyáron: fürdőruha (2 db); a gyermek ruhájának tárolására a csoportszobák előtti öltözködő helyiségekben lévő jellel ellátott szekrény áll rendelkezésre a gyermek zsákjában, tartalék fehérnemű, benti és az udvari ruha legyen megtalálható; a felső szekrényben az utcai ruhának van a helye, a tornafelszerelést tornazsákban tartjuk
13
A fejlődés várható jellemzői Ø Ø Ø Ø Ø
Önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműiket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműikkel gondosan bánnak, cipőfűzőiket megkötik. Ha fáznak, vagy melegük van, segítenek magukon. Csizmájukat, bakancsukat szükség esetén letisztítják.
TÁPLÁLKOZÁS A gyermek táplálkozása nagy gondot igényel, mivel nem csak a létfenntartását és a napi munkához szükséges energiát kell biztosítani, hanem ezen kívül a növekedési szükségletet is. Épp ezért gondoskodunk arról, hogy a gyermekek mindenkor megfelelő mennyiségű és minőségű ételt kapjanak. Helyi sajátosságunk a Szülőkkel egyetértésben és segítségükkel, a vitamin-napok kialakítása. Folyamatos reggelizés kis-és középső csoportban, 8-9 óra között. Nagycsoportban egyszerre, egy időben történik a reggelizés. Feladataink: • esztétikus asztalterítésre szoktatás; • terítés sorrendje (tányérok, evőeszköz pohárba téve) • folyadék biztosítása a nap folyamán bármikor (víz); • nyugodt étkezés biztosítása;(étkezés közben halkan beszélgethetnek) • minden gyermek a saját igényének megfelelő mennyiséget fogyasszon; • mindenkor figyelembe vesszük az egyes gyermekek étkezési szokásait és érzékenységét (tej-, lisztérzékenység, vallás). Az étkezés feltételeinek biztosításában a gyermekek is részt vesznek (önkiszolgálás, naposi munka, a nagycsoportosok önállóan szednek maguknak a tálból, a kést az év második felétől használják.) Hagyományaink: savanyúság eltevés, sütemények sütése, teák készítése A fejlődés várható jellemzői: Ø Ø Ø Ø
Étkezés közben kultúráltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan öntenek a kancsóból, illetve szednek a tálból. Ø Étkezés közben halkan beszélgetnek. PIHENÉS, ALVÁS A napirend egyik legfontosabb része. A pihenéshez pizsamát, valamint ágyneműt használunk. A pizsamákat hetente, ágyneműt havonta mossa a szülő. Lelki nyugalmuk érdekében a pihenéshez magukkal vihetik az otthon melegét sugalló plüss játékot. A délutáni pihenés megkezdése mesével, illetve zenével történik. Az alváshoz nyugalmat és csendet biztosítunk. Alvásidőben azok a nagycsoportos korú gyermekek, akik fél óra elteltével sem tudnak elaludni, lehetőséget kapnak különféle tevékenységek gyakorlására (játék, rajzolás, kézimunka, képeskönyv nézegetés) az erre elkülönített helységben. Ebben az időszakban felnőtt ügyel a gyerekekre és tartatja be az idevonatkozó szokás-szabályrendszert. 14
A csoportszoba berendezéseit a kialakult játéknak megfelelően átalakíthatják. (kézimunkák, képeskönyv nézegetése) Az SNI gyermek az óvodába lépés kinduló állapotához képest az óvodáskor végére az integrációt követően harmonikusan fejlődik testileg lelkileg, és képességeihez mérten elsajátítja az egészséges életmód szokásait, s azokat alkalmazza.
4. Mozgás, edzés A mozgás nélkülözhetetlen velejárója az életnek. Kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását az óvodás korban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A gyermek életében a mozgásnak fokozott jelentősége van, hiszen aktivitása elsősorban ebben a tevékenységben vezetődik le. Az óvodában a rendszeres testnevelés foglalkozások, és a mindennapos testnevelés szolgálja a testi erő céltudatos fejlesztését, az ügyesség fokozását Emellett igen jelentősek azok a mozgások, melyeket játék és munka közben a nap folyamán végeznek a gyerekek. A mozgás személyiség fejlesztő hatása nagy, a rendszeres mozgás fokozza az állóképességet. - A tiszta környezetben, a szabadban, a jó hangulatú, rendszeres mozgás igen fontos. - A feladatok megoldhatók kötetlen formában a gyermekek igénye szerint a szabadban, a megfelelő eszközökkel, valamint kötött formában szervezett testnevelés foglalkozáson és a felnőtt irányításával szervezett sportprogramokon. - A mozgásfejlesztésnek az egész napot át kell szőnie. - A napirend része a mindennapi frissítő testnevelés, melyet lehetőség szerint a szabadban végeztetünk. A mozgásfejlesztés fő feladatai - A természetes mozgáskedv kielégítése (megfelelően kialakított környezet, hely, eszköz; csoportszobában, előtérben, udvaron. - Mozgáskedv megőrzése, fenntartása. - A mozgás megfelelő gyakorlásával a mozgásszint fejlesztése, tapasztalatok bővítése, mozgáskészség alakítása. - Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A mozgásfejlesztés több más terület fejlesztését is lehetővé teszi, szervesen kapcsolódik más tevékenységi ágakhoz. - Az állóképesség fejlesztése a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítésére szolgál (önértékelés, önbizalom növelése). - A nagy- és finommozgások gyakorlásával erőnlét fejlesztése. - Egyensúly-fejlesztés. - Szem-kéz, szem-láb koordináció. - Ritmikus tevékenységgel ritmusérzék-fejlesztés. - Test-sémafejlesztés. - Testrészek ismerete. - Test-fogalom kialakítása. 15
-
-
Kezesség erősítése (a balkezességet természetesnek tekintjük, átszoktatása TILOS!). Egyre több gyereknél okoz problémát a gerincoszlop rendellenessége, ezért fontos a korai felismerésük, javításuk. Ez óvodánkban tartásjavító tornával történik. .Az izmok megfelelő tornáztatásával tudjuk javítani, mert a helytelen testtartás minden gerincbetegség alapja. A lúdtalp a lábboltozatot erősítő gyakorlatokkal, kavicson történő mezítláb járással megelőzhető, korrigálható.
A mozgás hatása az értelmi képesség fejlődésére - A különböző mozgásos játékok, gyakorlatok téri felidézésével fejlődik a memória. - Az ismeretek gyarapítására a testrészek, a téri irányok és a formák megismertetése szolgálnak. - A fogalomalakítást segítik a látott, a hallott, megnevezett, elvégzett cselekvések. - A mennyiségi, formai, vizuális és környezeti tapasztalatok bővítésére a mozgás közbeni tevékenységek számtalan lehetőséget biztosítanak. Az SNI gyermekre is vonatkozik életkorából adódó, és az állapotának megfelelő mozgásigény kielégítése. A testi egészség, erőnlét, állóképesség, ügyesség fejlesztése révén önmagához képest előrehaladást mutat. Saját testképe, testsémája fejlődik, mozgásai összerendezettebbé válnak önmagához képest. A szociális képességek fejlődése a mozgás hatására A gyermek a tevékenysége közben megismeri saját testét és mozgásos képességeit. E közben fejlődik „én” tudata, amely elősegíti a szociális „ÉN” erősödését. A közösen végzett mozgás öröme segíti a társas kapcsolatok alakulását, valamint az alkalmazkodó képességet, az önuralmat, a toleranciát és az együttműködés képességét. A mozgásos versengések, versenyjátékok során alakul az egészséges versenyszellem. Óvodánkban néptánc oktatás folyik, amely segíti az összerendezett mozgást, az értelmi és szociális képességek fejlődését. Kötelező testnevelés, mindennapos testnevelés A testnevelési foglalkozások az óvónő által szervezett kötelező (nem kényszer) tevékenysége. A foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint olyan időszakra tervezzük, amikor biztos, hogy a szabadban végezhetjük. Óvodapedagógus feladatai: • Minél több szabadban szervezett foglalkozást tartunk az egészséges életmód kialakítása érdekében. • A napi-, és hetirendet úgy alakítjuk, hogy biztosítsuk a gyermekek számára a megfelelő helyet és eszközt a mozgásos tevékenységre. • A csoportszoba, valamint az aula adta lehetőségeket úgy alakítjuk, hogy legyen elegendő hely a nagyobb mozgások gyakorlásánál. • Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy egyéni fejlődésüknek megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásformákat. • Mindenkor szem előtt tartjuk, hogy minden gyermek más és más fejlettséggel rendelkezik, és ebből kiindulva, differenciált feladatokkal segítjük a képességeknek megfelelő mozgásformát. 16
• • • • • • • • • •
-
Az eszközöket és tevékenységeket mindenkor a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez és csoport-összetételéhez igazítjuk. Törekszünk arra, hogy a foglalkozásokon ne várakozzanak, hanem folyamatosan tudjanak mozogni, tevékenykedni. A gyermek mozgását az óvónő soha nem gátolhatja, csak ha az önmagára vagy társaira veszélyes lehet, vagy zavarja a többieket. Mindig annyi mozgáslehetőséget biztosítunk, amennyit a gyermek szervezete és idegrendszere elbír (fokozatos terhelés). Tudatosan szervezze az óvónő a fejlesztési feladatokat, rugalmasan alkalmazkodjon az adott szituációkhoz. Nem siettetjük, hanem tapintattal segítjük a gyermek fejlődését. Biztosítjuk az egészséges verseny-szellem kialakítását. A mozgás örömteli tevékenység, és épp ezért nagyon fontos, hogy biztosítsuk a gyermekek számára, hogy jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a mozgásos tevékenységekben. A kötelező testnevelési foglalkozásokat célszerű minden korcsoportban hetente kétszer szervezni. A foglalkozásokon a gyermekek ruhája és felszerelése ne gátolja a szabad mozgási lehetőséget, legyen biztonságos (tornacipő, tornaöltözék). Mindennapos testnevelés Naponta minden korcsoportban legalább egyszer 10-20 perces időtartammal szervezzük. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben ruházatban a szabadban, jó levegőn tartsuk. A frissítő mindennapos testnevelés központjában a mozgásos játékok állnak, és kiegészülnek a gimnasztikai gyakorlatokkal, szerek használatával.
Miután óvodánk több éves várakozás és ígéret után sem rendelkezik tornaszobával, így az aula bekapcsolásával, valamint az óvoda udvarának tudatos elrendezésével oldhatók meg – igen nagy átszervezéssel, tudatos átgondolással – feladataink. Mozgásfejlesztés a szabadban A gyermekek természetes mozgáskedvének kielégítése a feladat. Ennek megfelelően tudatosan alakítottuk környezetünket és biztosítottuk a megfelelő helyet és eszközöket az óvoda belső helyiségeiben és az udvaron egyaránt. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét, s ennek megfelelően tervezzük a tevékenységet. A szabad játéktevékenységben célunk, hogy a gyermekek megtalálják fejlettségi szintjük, érdeklődési körük és temperamentumuknak legmegfelelőbb tevékenységet. Edzés Az edzés lényege: a szervezet erőinek és ellenálló-képességének fokozása, a különböző szervek munkájának tökéletesítésén alapszik. Befolyásolja a gyermek egészségének stabilizálását, lelki egyensúlyát, fejleszti kitartását, általános, jó közérzetet biztosít, ismeretek, jártasságok megszerzésére ad alkalmat. Óvodánkban az edzés valamennyi lehetőségét biztosítjuk minél több időt töltve a levegőn (játék, séta, kirándulás az időjárás függvényében, hozzá szoktatva a napfürdőzéshez (figyelembe véve a veszélyes déli napsugarakat) nyáron pancsolás, tusolás. 17
Mozgásfejlesztő eszközeink Az aulában, csoportszobákban: • tornapad • szőnyeg, • GREISWALD, • zsámoly, • labdák, • karikák, • Tini-kondi, Az udvaron: • különböző méretű mászóka, • gyűrű • mászókötél, • egyensúlyozó gerenda, • mászó háló, • kosárlabda-háló, • tollaslabda-háló, • tollaslabda, • ugráló kötél, • labdák, • ROTIKOM • télen: szánkó, • nyáron: pancsoló medence • a KRESZ-park használata SPORTPROGRAMOK A sportprogramok célja a gyermekek mozgáslehetőségeinek kiszélesítése, valamint mozgáskoordinációjuk és egészségük érdekében az aktív mozgáshoz való szoktatás. A megvalósításban segítőtárs a család és a szakember.
18
Sportprogramjaink: v heti 1 alkalommal úszás (úszóedzővel); v heti 2 alkalommal foci (edzővel); v heti 1 alkalommal korcsolya (edzővel). A sportprogramok óvodapedagógus felügyelete mellett kerülhetnek megrendezésre. Sportrendezvények: v Óvodások sportnapja v Kihívás napja v Kerületi ovifoci A fejlődés várható jellemzői: Ø Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Ø Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Megszeretik és igénylik a mozgást. Az SNI gyermekek, különösen a mozgáskorlátozottakra vonatkozóan a lehetőségekben minden szinten bekapcsolódhatnak, de annak kritériumait a szomatopedagógus határozza meg, a mozgásállapot függvényében. feltétlenül fontos annak ismerete, hogy egy-egy mozgáskorlátozott gyermek számára melyek azok a káros mozgásformák, tevékenységek, amelyeket semmilyen körülmények között nem végezhet. a különböző mozgásformák elsajátításának szabályait a gyermekekben tudatosítani kell, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, határaikat, ha szükséges, kérjenek segítséget. az ép gyermekek megtanítása arra, hogy figyeljenek társaikra, épekre és mozgáskorlátozottakra, kisebbekre és nagyobbakra egyaránt.
5. A gyermek egészségének védelme, szokásainak alakítása, balesetvédelem
az
egészségmegőrzés
Gondoskodnunk kell a gyermekek testi épségét veszélyeztető ártalmak távoltartásától. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok ismerjék a gyermeki szervezet működését, és az ezeket befolyásoló tényezőket. A gyermekeket mindenkor arra neveljük, hogy vigyázzanak saját és társuk testi épségére, szerveik védelmére. -
Megismertetjük őket az orvos és védőnő munkájával, és a számukra érthető betegellátás feladataival; ismerjék a betegség és a gyógyszerek lehetséges összefüggéseit, tudják, hogy gyógyszert csak felnőtt felügyelete mellett vehetnek be; megismertetjük velük a fontosabb beleset megelőzés szabályait (tűz, víz, rozsdás vas, csípések, ütések, horzsolások.); a gyermekeknek legyenek ismereteik az emberi szervezetről, illetve testrészekről (tudják megnevezni azokat), ebben segíti munkánkat a Szívkincsesláda program;(1. sz. melléklet) legyenek tisztában érzékszerveik fontosságával és annak védelmével (szem, fül, orr, nyelv, bőr); fel kell hívnunk a figyelmüket, hogy szájukba, fülükbe, orrukba, szemükbe idegen tárgyat ne dugjanak; a gyermekeket az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és magatartásformát - a foglalkozási ágakba 19
beépítve – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük meg. A fejlődés várható jellemzői: Ø Tudatosodik bennük, hogy egészségünket óvni, védeni kell, ezért saját, valamint társaik testi épségére vigyáznak Ø Veszélyforrás észlelésekor megfelelő magatartásformát tanúsítanak Ø Életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek szervezetük működéséről Ø Különbséget tudnak tenni az egészséges, ill. egészségtelen táplálék között, választási lehetőség esetén az egészségeset választják Ø Alapvető ismeretekkel rendelkeznek a szív élettani jelentőségéről Ø Egészségmegőrző szokásaik alakulnak EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS Ahhoz, hogy gyermekeinkben kialakuljon az egészség, mint érték, lényeges az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. A gyermekeknek meg kell érteniük az ok-okozati összefüggéseket (pl. piszkos kéz, mosatlan gyümölcs = betegség, fogápolás elhanyagolása = fogromlás). El kell érnünk azt, hogy az egészségügyi szabályok megtartása a gyermek magatartásának szerves részévé váljon. A helyes testtartást hivatott szolgálni az óvodánkba bevezetésre került tartásjavító gerinctorna.(2. sz. melléklet) A fiatal gyermekkorban kialakult, majd rosszul rögzült testtartás számos felnőttkori gerincbántalom forrása lehet. Ezért tartottuk fontosnak a tartásjavító torna bevezetését, amely egyrészt a prevencióra, másrészt a már kialakult kisebb deformitásokra épül. A fejlődés várható jellemzői: Ø A korai felismerés, a prevenció, valamint a szokások kialakítása eredményeképpen a gyermekek igényévé válik a helyes testtartás, mely sok felnőttkori gerincprobléma megelőzésére szolgál. Ø A gyermek megtanulja a helyes testtartás lényegét .Leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegségek felismerése v bárányhimlő tünetei: apró rózsaszínű kiütések a testen, az arcon-, a végtagokon. A foltok átlátszó hólyagokká, majd gömbökké válnak. Beszáradáskor erősen viszketnek. A láz max.38 C fok. A betegség átvészelése tartós immunitást nyújt. Terápia: a beteg gyermeket szobahőmérsékleten kell tartani. v A fejtetű könnyen terjed egyik gyermekről a másikra .A hajas fejbőr határán viszketés hívja fel rá a figyelmet A serkéket a fül mögött és a vakarás helyén keressük. Terápia megfelelő szer használata. v Szalmonella okozta ételfertőzések: Tünetei: láz, görcsös bélfájdalom, hasmenés, hányás. A tünetek maximálisan 4-5 napig tartanak .Terápia: nagyon sok folyadék fogyasztása, súlyos esetben antibiotikum adagolása .A fertőzés forrása, pl. a fertőzött állatok húsa, fertőzött tojás, tejes ételek, fagylaltok .A betegség bejelentése kötelező Lappangási idő:6-48 óra. 20
v Vírusos májgyulladások: Hepatitis-A Tünetei: láz, étvágytalanság, sárgaság, testsúlycsökkenés. Terjedése: érintkezéssel, széklettel, fertőzött élelmiszerekkel, folyadékkal. Terápia: orvos utasítása szerint. Lappangás ideje: 3 hét. v Skarlát: Ragályos betegség, a légutak útján terjed. Tünetei: láz, torokfájás, hányás. A torok „skarlátvörös”. Málnanyelv. Az arcon bőrpír jelenik meg. Jellemzője a száj körüli halvány szín. A törzsön, végtagokon, apró, élénkvörös kiütések láthatók. A bőr hámlása a második héttől indul meg. Lappangási ideje: 2-5 nap. Terápia: Penicillin adagolása v Járványos fültőmirigy gyulladás (mumpsz). Ragályos betegség, légúti fertőzéssel terjed. Tünetei: a fültőmirigy megduzzadása, magas láz. Terápia: Tüneti kezelés, a duzzanatot meleg kendővel betakarjuk, és állandó szobahőmérsékletet biztosítunk Lappangási idő: 18-21 nap v Kanyaró: Ragályos betegség, ami cseppfertőzéssel terjed. Tünetei: nátha, láz, köhögés, 4. naptól kezdve kanyarós kiütések a hajas fejbőr határán. Lappangási idő: 13-15 nap. Kezelése: a beteg gyermek elkülönítése 2 hétig. A gyógyult gyermekeket mindenkor orvosi igazolással várjuk vissza! BALESETVÉDELEM A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a gyermekekkel foglalkozó személyeknek kötelességük jelenteni az óvoda vezetőjének a körülményeket, felhívni a figyelmet azokra a környezeti lehetőségekre vagy tárgyakra, amelyek balesetet idézhetnek elő. A baleseti forrás megszüntetéséért az óvoda vezetője a felelős. Az olyan balesetveszély elhárítására, amely az épület állagában következik be a fenntartó köteles gondoskodni a megszüntetésről, valamint az épület karbantartásáról, ha kell tanév közben is. A 16/ 1988./ IV. 18./ MKM rend. a tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat az alábbiakban határozza meg: • a gyermekbaleseteket előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, • a 3 napon túl gyógyuló sérülést ki kell vizsgálni, erről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a fenntartónak továbbítani kell, • a súlyos balesetet a fenntartónak haladéktalanul jelenteni kell. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, és magatartásformát a nevelési év kezdetekor, ill. a foglalkozási ágakba beépítve- életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. A 16/ 1998./IV.8./MKM rend. R-4.§ első bekezdése előírja az intézményi védő-óvó szabályokat. Az intézmény védő-óvó szabályait az SZMSZ mellékletében található. Az SNI gyermekeknek elegendő időt kell hagyni, és következetesen megkövetelni azokat a feladatokat, tevékenységeket, amelyeket márt el tud végezni. Mindemellett pedig folyamatosan új tevékenységeket kell tanítani neki, betartva a fokozatosság elvét. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítéletmentességre építünk, hiszen a mozgássérült gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ezzel megalapozzuk a természetes, elfogadó attitűd kialakulását, és a gyermekek kölcsönösenmegtanulják a segítségnyújtás és az elvárás helyes arányát.
6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI JÁTÉK A játék a gyermekek legfontosabb, legfejlesztőbb szabadon választott, mással nem helyettesíthető tevékenysége. Ezt a tevékenységet kell tartalmassá tenni. Miközben a
21
gyermek az egészet részekre bontja, a részeket egésszé illeszti össze, az egyes tárgyakat megváltoztatja, s miközben mindezt végzi, tények százait fedezi fel, és rendszerezi. A nyugodt, tartalmas játékban oldódnak feszültségei, félelmei, bizonytalanságai. Játék közben változatos gyakorlati tapasztalatokat szerez közvetlen környezetéről, sikerélményekhez jut. A játék legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik. A játéknak fontos szerepe van a beszédfejlődésében is, mivel a játéktevékenység közben számos kommunikációs helyzet alakul ki. Célunk: minden gyermek számára olyan érzelmi élményt nyújtani, melyben vágyait és ötleteit kötetlen játéklehetőségekben maximálisan kibontakoztathatja. Feladataink: • -a játékhoz szükséges nyugodt légkör megteremtése; • a játék alapvető feltételeinek biztosítása o hely o idő o élmény o eszköz; A játék helye - csoportszobákban: o elkülönített játéksarok kialakítása; - udvaron - valamint az erre a célra kialakított helyen (a kevés alvást igénylő gyermekek számára) A játék időtartama A játék időtartamát az óvodapedagógusok saját csoportjaikban önállóan határozzák meg. A csoport gyermek-összetételét figyelembe véve, de az időtartam a délelőtti játékidőt tekintve két óránál kevesebb nem lehet. Az egészségügyi szokások, illetve egyéb szükségletek – mozgás, reggeli, pihenés, testnevelés – csak látszólagosan szakítja meg a gyermek játékát. Biztosítanunk kell a megkezdett játéktevékenység folytatásának lehetőségét, esetleg több napon keresztül is. A fakultatív, fizetős programok délután vehetők igénybe. Élmény Minden játékfajtának megvannak a saját eszközei, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. Törekszünk a lehetőleg természetes anyagokból készült, esztétikus kivitelű játékok beszerzésére. Szükség szerint az óvónő a gyermekekkel közösen bővítheti a játékkészletet olyan eszközökkel, amelyek tartalmasabbá tehetik a már kialakult játékot. A játékeszközök és tárgyak a játéknak megfelelően mobilizálhatók, illetve átrendezhetők. A játékeszközök szabad birtoklása biztosítja az elmélyült, hosszantartó játékot. Az otthonról behozott játékokkal minden gyermek játszhat, és csak akkor hozhat be játékot, ha elfogadja a gyermek annak a tényét, hogy játéka megrongálódhat, elveszhet. A játékirányítás általános feladatai: - Az óvónő a gyermekek játékát kísérje figyelemmel, készítsen feljegyzéseket tapasztalatairól, illetve az egyes gyermekek játékairól. Amennyiben azt 22
-
tapasztalja, hogy a gyermek játéka zavaros, szorongó, illetve egyáltalán nem játszik huzamosabb ideig, beszéljen a Szülőkkel és kérje szakember segítségét. Álljon mindenkor a gyermekek rendelkezésére, érezzék a gyermekek segítőkész jelenlétét. Csak akkor, és annyit avatkozzon a játék menetébe, amikor arra az adott gyermeknek szüksége van. Közvetlenül csak a szomorú, magányos és társait állandóan zaklató gyermekeknél avatkozzon be (tegyen kísérletet a többiek játékába történő bevonásra). Tanítsa meg a gyermekeket arra, hogy a játékeszközökre vigyázzanak, ne rongálják azokat.
Játékfajták: o gyakorlójáték; o szerepjáték; o barkácsolás; o dramatizálás, bábozás; o építő, konstruáló játék; o szabályjáték. GYAKORLÓJÁTÉK Ebben a játékfajtában a gyermekek az anyagok, tárgyak, eszközök tulajdonságaival ismerkednek meg. Sokszori ismétléssel, gyakorlással fejlődnek a különböző funkciók. A gyakorlójáték eszközigényes, ezért eszközeiből nagyobb mennyiség szükséges, ugyanabból a fajtából. SZEREPJÁTÉK A gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, az óvodás korú gyermek legjellemzőbb játéka. A leggazdagabb lehetőségeket nyújtja. Ebben a játékfajtában alakulnak - a gyermekek közötti társas kapcsolatok; - az együttműködés; - a kölcsönös alá-, fölérendeltség; - a közös tevékenység. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számunkra lényeges mozzanatait. Önállóságot, kezdeményezést feltételez. Élményeiket egyénien, szubjektív módon jelenítik meg. A játékban a gyermek a hozzá érzelmileg közelálló felnőtteket, társakat utánozza. BARKÁCSOLÁS A barkácsolás a szerepjáték kiegészítő tevékenysége, mindig a játék igényéből indul ki. A gyermekek ebben a játéktevékenységben készíthetik el azokat az eszközöket, amelyek kiegészíthetik, tovább lendíthetik a játék menetét. A barkácsolás újabb játékötletek és lehetőségek megvalósítására ösztönöz, miközben fejlődik a manipulatív képességük és kreativitásuk. 23
Az óvodapedagógus feladatai: • igény kialakítása az önálló, játék-kiegészítő eszköz készítésére; • személyes példaadás; • megfelelő, megmunkálható anyag, eszköz biztosítása; • állandó hely kialakítása a barkácsoláshoz; • a gyermek igényeinek megfelelő segítségnyújtás DRAMATIZÁLÁS, BÁBOZÁS A szerepjátékot gazdagítja, az élmény feldolgozás lehetőségeit biztosítja (vers, mese,.). Lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek a mesék hőseit, cselekedeteit, valamint a mese menetét saját elgondolásának, elképzelése alapján játssza el. A bábozás szintén az élmény-feldolgozás eszköze. Az óvodapedagógus feladatai: • gyakran és szívesen bábozzon a gyermekeknek (példaadás, modell- a gyermek, mint néző -); • a gyermekek bábjátékába csak szükség esetén avatkozzon be (segítségnyújtás); • ösztönözze a gyermekeket a bábkészítő tevékenységre (kezdetben óvónői segítséggel, majd önállóan); • az elkészült bábok való felhasználására buzdítás; • gyermek méretű, esztétikus bábok beszerzése és készítése. • A megvalósításhoz gondoskodnunk kell: megfelelő eszközökről, kellékekről, jelmezekről ÉPÍTŐ-, ÉS KONSTRUÁLÓ JÁTÉK Az építő-, és konstrukciós játék a gyermekek belső alkotási vágyát kelti életre. Igen kedvelt játékfajta. A kreativitás mellett az értelmi, érzelmi és társas képességeit is sokoldalúan fejleszti. Ebben a fajtában a gyermek kipróbálhatja saját képességeit, sokféle tapasztalatot szerez, és egyre inkább növekszik biztonságérzete az alkotás során. Éppen ezért lényeges, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű építőelemek, kockák, fa-, fém mechanikus játékszerek, kirakók, gyöngyök álljanak a gyermekek rendelkezésére, amelyekből saját elképzeléseinek megfelelő építményeket hozhatnak létre. Az óvodapedagógus feladatai: • megfelelő hely és eszköz biztosítása; • az alkotás vágyához és öröméhez szükséges légkör biztosítása. Képességeinek megfelelő építőelemmel, konstrukciós elemmel elmélyülten tudjon játszani; • sikertelenség esetén bátorítsa őket; • hagyja az egyéni ötleteket megvalósulni; • tanítsa meg a gyermekeket a konstrukciós eszközök használatára; • nyújtson lehetőséget arra, hogy építményeiket hosszabb, rövidebb ideig megőrizhessék, illetve folytathassák. SZABÁLYJÁTÉK
24
Pontos, meghatározott szabály szerint zajlik. Éppen ezért a szabály betartása és a hozzájuk tartozó viselkedés elengedhetetlen feltétel. A szabályjáték minden játékfajtában megtalálható. A szabályok betartása csak a nagyobb gyermekektől kérhető számon. Egyes szabályjátékok a gyermekek mozgását, mások az értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékok o testnevelési játékok; o dalos népi játékok; o fogócskák, bújócskák, körjátékok; o labdajátékok; o versenyjátékok. Értelmi képességeket fejlesztő játékok o társasjátékok; o kirakók, dominók; o kártyajátékok; o nyelvi-játékok. Óvodapedagógus feladatai: • Állandó óvónői felügyeletet igényel a szabályjáték. • Egyszerű, érthető játékokhoz kapcsolódó szabályokat állítson fel; • A sokoldalú képességek fejlesztése érdekében az óvónő maga is kezdeményezzen játékot (kártya, dominó, puzzle, stb.); • Csendesen kísérje figyelemmel a már kialakult játékot. arra nevelje gyermekeit, hogy a játékban vannak vesztesek és nyertesek, de a vesztességet ne kudarcként élje meg.
25
Szokás-szabályrendszer: • • • • •
Asztali játék: játék után összerakva maradjon az asztal közepén, hogy más gyermek is kedvet kaphasson hozzá Hazamenetel előtt a játékot helyre kell tenni A játékokat kérjék el egymástól Vigyázzanak a játékokra A kockákkal csak a szőnyegen játszhatnak
Udvari játék Lehetőséget biztosítunk a megkezdett csoportszobai játék folytatására, rajzolásra, mintázásra, kézimunkára, mozgásos játékokra. Változatos játékok szervezésével érjük el, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak a szabad levegőn. A különböző körjátékok megtanítása és játszása is ezt a célt szolgálja. Mivel a legtöbb gyermek a homokozóban tölt el sok időt, ezért igyekszünk minél több homokozó játékkal szolgálni, illetve a gyerekekkel közösen kiegészítő játékokat barkácsolni. A mászókák nagyon változatos mozgásra adnak lehetőséget, szinte minden mozgásformát kipróbálhatnak a gyerekek. Minden testrész ügyesítésére és erősítésére sor kerülhet. A labda szerepe is fontos a gyermek életében, mely fejleszti az ügyességet, kitartást, finommotorikát. Lehetőségük van focira, kosárlabdázásra, röplabdázásra A KRESZ- pálya lehetőséget ad arra ,hogy játszva elsajátítsák az alapvető közlekedési szabályokat és a kerékpár biztonságos használatát .Eközben fejlődik téri tájékozódási képességük, egyensúlyérzékük .A hintázás alkalmával szintén fejlődik egyensúlyérzékük ,mely hatással van értelmi képességükre is. Maximálisan kihasználjuk a terasz adta lehetőségeket tavasztól őszig. Az itt elhelyezett asztaloknál a gyerekek barkácsolhatnak, kézimunkázhatnak, rajzolhatnak, festhetnek, gyurmázhatnak. Az udvaron lévő játszóház lehetőséget nyújt a különböző szerepjátékok gyakorlására. A nagyméretű, gyerekek által összeállítható ROTIKOM alkalmas a különböző mozgáskészségek fejlesztésére és fantáziájuk kibontakoztatására, erőnlétük fejlesztésére. A csúszdák fejlesztik a nagymozgásokat, használatuk nagy odafigyelést igényel a felnőttek részéről. A fából készült vár, az egyensúlyozó gerenda, a mászóháló segíti fejlődni a nagymozgásokat, és az egyensúlyérzéket. A nyári időszakban a medencében történő pancsolás felüdülést jelent a hőségben. Az udvari élet szokás-szabályrendszere • • • • • • •
a homokozó játékokkal csak a homokozóban lehet játszani a kerékpárokat, rollereket, járgányokat csak a KRESZ-parkban használják, csoportonként, időbeosztással, felnőtt felügyelete mellett a félköríves mászókákon egyszerre két gyermek tartózkodhat a labdákkal a tujasor melletti füves területen szabad játszani a hintákat a középső-és nagycsoportos gyerekek használhatják a gumihintán egyszerre csak két gyermek hintázhat ülve, és egy harmadik gyermek nem lökheti A teraszra kikerülő rajzlapok, ceruzák, gyurmák, zsírkréták és egyéb kézimunkához szükséges eszközök a teraszról nem elvihetők. 26
• • • • •
A ROTIKOM összeállítása csak a kerti tároló előtti füves részen megengedett és csak egy szinten építkezhetnek. A csúszdán csak ülve lehet lecsúszni, és egyszerre csak max.3 gyerek használhatja Homokot a csúszdába tenni tilos A medencét csak felnőtt felügyelet mellett használhatják a gyermekek Medence-használat mindig az aktuális gyermeklétszám függvény
A KRESZ-park használatának szabályai: • • • • •
A jelzőlámpa utasításainak betartása A haladási irány betartása Járművet cserélni, illetve utast felvenni csak a parkolóban lehet Gyalogos közlekedés csak a zebrán megengedett Játékokat ne vigyenek a pályára
A fejlődés várható jellemzői: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Nyugodtan, elmélyülten, hosszantartóan, élményeiket megjelenítve játszanak A csoportszoba bútorait képesek a játéknak megfelelően alakítani Kialakulnak az alá-fölérendeltségi viszonyok Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről, vállalják a számukra kevésbé érdekes kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak játszótársaikhoz alkalmazkodni, Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Szívesen készítenek játékukhoz kiegészítő eszközöket Szívesen báboznak, dramatizálnak társaiknak és maguk szórakoztatására is .A tanult, illetve kitalált meséket mozgásban is képesek megjeleníteni. A konstruáló építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni. Az építés a konstruálás gyakran a szerepjátékokhoz kapcsolódik: az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe. Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A gyerekek képesek bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására, miközben azt nagy kedvvel, örömmel játsszák, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik.
Az SNI gyermekkel kapcsolatos integráció várható eredménye: a játék legfontosabb tapasztalatszerzési és önkifejezési formán irányítással a gyermeki és pedagógusi mintaadással megtanul játszani irányított segítséggel részt vesz valamennyi játékfajtában, és spontán is végez játéktevékenységet MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A munka a napi tevékenység természetes része, a személyiségfejlesztés fontos eszköze. A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. A gyermekek a munkát – éppúgy, mint a játékot – könnyedén, örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, 27
természetesnek tartják szükségességét és élvezik az elért eredményeket. A munka az óvodás kor végéig játékos jellegű marad. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység, magában foglalja a: - naposságot, - az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkavégzéssel hozzájárulnak a társas kapcsolatok alakulásához is, érősödik bennük a közösségért végzett tevékenység értelme. A munkavégzés által lehetővé válik a kitartás, a felelősségérzet, a kötelesség-teljesítés gyakorlása, az önértékelés, és ezzel együtt a közösségi értékelés alakulása. A munka hozzájárul az értelmi képesség fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, a munka eredményének megbecsülése, fontossága, hasznossága. A munkavégzés során a gyermekek megtanulják az eszközök, serszámok használatát, fejlődnek: - akarati tulajdonságaik (kitartás, türelem, stb.); - különböző mozgásaik (egyensúlyérzék, terítés, tárgyak hordozása, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció, stb.); - testsémájuk; - térpercepciójuk, testkoordinációjuk (evőeszközök helyes elhelyezése, stb.). Óvodapedagógus feladatai: • támaszkodunk a játékkal megegyező sajátosságaira; • biztosítjuk az önálló munkavégzés lehetőségeit (virágöntözés, állatetetés, élősarok, kiskert gondozása, stb.); • minél több lehetőséget adunk gyűjtőmunkára; • ismertetjük a munka eszközeit, azok helyes használatát, felhívjuk figyelmüket a balesetveszélyre; • igyekszünk bevonni őket azokba a munkafolyamatokba, amelyek képességeiknek és teherbíró-képességeiknek megfelelnek (ágyazásban való segítés, szék-asztal elrakás, kerti munka, udvarrendezés); • az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be (pl. naposság); • reális, egyéni fejlődést figyelembevevő érékeléssel segítjük a gyermekeket az adott feladat jobb megoldására, felébresztve ezzel kedvüket a további munkához; • a közösen végzett munkatevékenység fontosságát tudatosítjuk bennük, ösztönözzük őket a hatékonyabb kivitelezésre (pl.: játék elrakás, teremrendezés, stb.); • az óvónő és a csoportos dadus néni tevékenysége MODELL ÉRTÉKŰ; • bátorítjuk, buzdítjuk, segítjük őket önálló munkavégzésük közben. Felhívjuk a Szülők figyelmét arra, hogy gyermeküket otthon is szoktassák – képességeiknek megfelelően – otthoni munkára, segédkezésre. Vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját, ha kell, segítsék őket. A fejlődés várható jellemzői: Ø A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesíthetik. Ø Önállóan, igényesen végzik a munkát. Ø Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. 28
Ø Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Az SNI gyermekeknél az integráció végére várható fejlődés: képességeihez mérten részt vesz a közösségi munkatevékenységben önkiszolgálási feladatokban segítséggel előrelépést, valamint haladást mutat az önállóság felé JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Az óvodában az ismeretszerzés folyamatos, utánzáson alapuló, spontán tevékenység. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkereten belül valósul meg. Az ismeretszerzés játékba integrálással történik az óvodában. A játék és a tanulás összekapcsolódik az óvodás korban. A gyermekek a tevékenységen keresztül egyre több tapasztalatot szereznek, és minden pillanatban újabb felfedezéseket tesznek, vagyis tanulnak. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül szerzik az ismereteket. A nevelési folyamat minden pillanata alkalmas arra, hogy spontán, minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Célunk, hogy egyszerre egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában több ismeretet kapjanak. Ezért törekszünk arra, hogy minél sokoldalúbb cselekedtetéssel, minél több érzékszervet megmozgatva, tapasztalatok útján juttassuk el a gyermekeket a feladatok megvalósulásáig. Azt szeretnénk elérni, hogy a tanulási tevékenység során a gyermekek örömmel és önként vegyenek részt a folyamatban, s ne csak akkor, ha ezt kívülről motiválják. Minden gyermek esetében fontos, hogy a képességeknek megfelelő feladatokat adjunk, és a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez mérjük. Az óvodapedagógus feladatai: • hogy megismerje az egyes gyermekeket, és fejlessze őket az egyéni képességek figyelembevétele mellett. • Úgy gondoljuk, hogy a közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés kiemelt része a tanulási folyamatnak, mert több oldalról megközelítve tudjuk a gyerek számára közvetíteni. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, és ezért komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami a számára megismerhető, befogadható, tapasztalatot jelent. Óvodapedagógus feladatai: • a gyermek megismerési vágyának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése; • a gyermek egyéni képességeinek megismerése, fejlesztése (egyéni adottságok figyelembevételével; • értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); • a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése; • olyan helyzetek teremtése, amelyben felfedezhetnek, kipróbálhatják önmagukat, tapasztalatokat szerezhetnek és megismerhetik saját teljesítőképességüket; 29
• • • • •
mindehhez biztosítunk nyugodt, derűs légkört, eszközöket, élményeket; minél több sikerélményhez próbáljuk juttatni őket, mert az növeli önbizalmukat; el kell érnünk, hogy, hogy a gyermek ne kudarcként élje meg a sikertelenséget, mert ez visszahúzódóvá teszi és alul értékeli önmagát (differenciált feladatadás, egyéni bánásmód; törekszünk arra, hogy a kötetlen foglalkozások minél játékosabb formában történjenek; kivéve az SNI gyermekeket, akiknél a napi és hetirendből adódóan kötött formában történik a fejlesztés az ismeretek elmélyítésére és korrigálására minél több időt és lehetőséget biztosítunk.
A fejlődés várható jellemzői: Ø A játékba integrált tanulás eredményeképp korának megfelelően fejlődik személyisége, Ø Testileg, lelkileg, és szociálisan is éretté válik a sikeres iskolai munkára. Az SNI gyermekek tanulás terén várható fejlődés: a környezet megtapasztalásából kiindulva játékos keretek között szerez ismereteket környezetéről Figyelme, feladattudata kinduló állapotához képest, ömagához képest fejlődést mutat A tanulás lehetséges formái: utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés elsajátítása spontán, játékos ismeret, tapasztalatszerzés gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés a gyógypedagógus, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés tapasztalatszerzés gyakorlati probléma és feladatmegoldás a kezdeményezett, kötött és kötetlen foglalkozásokon megvalósuló tanulás gyakorlás, többszöri ismétlés
30
7. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, hogy érzelmi beállítottságú. Ennél a korosztálynál elsődleges a felnőtthöz való viszony minősége. Az óvodás korban az „ÉN” fejlődés kiemelt jelentőségű. A 3-4 éves kor jellemzője az agresszív, önérvényesítő „énes” magatartás. A 7 éves kor végére eljut a kezdeményező szociális magatartás, viselkedés szintjére. Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az SNI gyermekek érzelmi nevelése azért kiemelten fontos terület, mert „mások,” a többiektől sokkal érzékenyebbek, sérülékenyebbek. Mivel állandó segítségre szorulnak, a környezetével való kapcsolatuk felborulhat. Az SNI gyermekek számára hatalmas húzóerőt jelent, ha együtt járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társaikkal. Az együttnevelés során az ép gyermekek egész életükre kiható meghatározó, humán értékek, és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek a sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül kiépül a segítőkészség. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. Az SNI gyermekek énképe, önértékelése pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Céljaink: - szívesen járjanak óvodába; - lelkileg kiegyensúlyozott, derűs személyiségű gyermekek nevelése, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben; - pozitív erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése, erősítése, melyek elengedhetetlenül szükségesek az iskolai élet megkezdéséhez (együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, feladattudat, kitartás,); - igazmondás, hazugsághoz való helyes viszony kialakítása. Feladataink: • derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, mellyel biztosítjuk számukra az érzelmi alapot, biztonságot az óvodába lépés pillanatától (fogadó ajándék, egyénre szóló meghitt beszélgetések kezdeményezések); • fontosnak tartjuk a nevelő és gyermek, illetve a gyermek és gyermek kapcsolat bensőséges alakítását. • a szociális kapcsolatok aktív, tudatos bővítése • a játék során hagsúlyozni kell a társas kapcsolatok jelentőségét • kommunikációt fejlesztő, játékos feladatok kezdeményezése • tapasztalatszerzési lehetőségek bővítése Az óvodapedagógus a gyermekekhez fűződő viszonyában: - legyen elfogadó; - legyen kezdeményező; - együttműködő; - odaforduló, azaz személyes (ismerje meg a gyermekek szokásait, játékait, örömeit, bánatait - legyen szeretetteljes és támogató, határozott és következetes; - eszköztárában szerepeljen a humor és a vicc; 31
-
-
kerülje a kiabálást és fenyegetőzést; felháborodását viszont nyilvánítsa ki; a szociális normáknak megfelelően kezelje a gyermekek eltérő érzelmi megnyilvánulásait tárja fel a gyermekek interakciós zavarait (az okok felderítése, megszüntetésére való törekvés; az óvodapedagógusok, és a nem pedagógus dolgozók egymás közötti érintkezése feleljen meg azoknak a normáknak, amelyeknek szándékuk szerint a gyermekeknek meg kell felelniük. mélyítjük a baráti kapcsolatokat, segítjük az új társas kapcsolatok alakulását (születés-, illetve névnapok megtartása, közös kirándulások); a személyes biztonság komfortérzetét a „kincses zsákok” szolgálják, amelyekbe a gyermekek személyes tárgyaikat összegyűjthetik. Az összetartozás érzését fokozzuk a gyermekekkel közösen kialakított csoporthoz, óvodához illeszkedő jelképekkel és szimbólumokkal, hagyományokkal, ünnepekkel törekszünk a szokatlan, a másság elfogadására; a családias légkör kialakításával, megteremtésével segítjük az önmegvalósítást, hozzájárulva az „ÉN”-tudat fejlődéséhez; a szocializációhoz szükséges mintát utánzás útján sajátítja el a gyermek, ezért a felnőttek modell-szerepe, viselkedése, beszédstílusa, magatartása meghatározó; a 3-7 éves gyermekek együttjátszása, tevékenykedése, valamint a nevelői modell tudatos kihasználása elősegíti, hogy az eltérő fejlődésű gyermekek kiegyensúlyozottan, adottságaiknak megfelelően fejlődjenek; ezt kívánjuk biztosítani speciális feladatokkal, illetve az egyénre szabott tehetséggondozással; rácsodálkoztatjuk az őket körülvevő világra, egy-egy természeti jelenségre, egy jó cselekedetre; ráneveljük őket arra, hogy képesek legyenek befogadni a szépet, az őket körülvevő felnőtteket, gyermekeket, azok alkotásait, munkáit.
Az egészséges, kiegyensúlyozott gyermek életéből nem hiányozhat az öröm. Ne felejtsük el, hogy az öröm testi és szellemi energiaforrás is. A napi nevelőmunka legapróbb részlete is tükrözze a gyermek iránti okos szeretetet, amely azonban távol áll a kényeztetéstől. A tudat, az érzés, hogy szeretnek, nyugalmat jelent a gyermekeknek. A minden nevelői tudatosságot nélkülöző szeretet viszont elkényezteti, szeszélyessé, zsarnokoskodóvá teheti a gyermeket. Az ilyen gyermek magatartása nyugtalanságot visz az egész csoport életébe. Az óvodai élet helyes viselkedés és illemszabályai • Óvodába érkezéskor és távozáskor üdvözöljék a felnőtteket közvetlen közelről. Közelében lévő társait is üdvözölje. Törekedjünk arra, hogy a köszönés minél személyesebb legyen (csókolom). • Bemutatkozás kézfogással, egyenes tekintettel történjen. • Szeretetteljes magatartás, a bizalom, a felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatokban. • A tiszteletadás: felnőttel és gyermektársakkal egyaránt, nem csak verbális, hanem kommunikációs helyzetekben is. • Egymás iránti megbecsülés. Felnőtt és gyermek munkájának megbecsülése. • Tapintatos viselkedésre nevelés. • Figyelmesség gyakorlása ajándékkészítés, képeslap küldés betegtársainak • Segítségnyújtás önkiszolgálásban.. 32
• • • • • •
Türelemre szoktatás beszédnél Önfegyelem (kompromisszum, lemondás). Az önfegyelem alakítása türelmes, tapintatos nevelői magatartást igényel. Alakításánál figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat és eltéréseket. Kudarctűrés-képességre nevelés. A társak hatása meghatározó jelentőségű, mert a tevékenység-rendszerekben egyre többször szembekerül saját képességeivel, s így fejlődik önértékelése. Konfliktusok kezelése. Fizikális agresszió nélkül. Az óvónőtől tapintatos beavatkozást igényel. Arra kell nevelnünk, hogy a gyermekek önállóan legyenek képesek alkut kötni, és lássák be, hogy adott esetben, esetleg másnak van igaza. Felnőttek, gyerekek udvarias megszólítása. Udvarias kérés, köszönés.
A fejlődés várható jellemzői: Ø Szívesen járnak óvodába Ø Érzelmileg kötődnek társaikhoz, a felnőttekhez. Ø A gyermekek megtanulják a helyes viselkedés szabályait, és ezt mindennapi életükben betartják, és betarttatják. Ø A felnőtt kérése nélkül segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Ø Konfliktusos helyzetekben társaikkal egyezkednek. Ø Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Ø Használják egymás, illetve a felnőttek metakommunikációs jelzéseit. Ø Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolára.
33
8. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az óvodás korú gyermek életkori sajátossága, hogy minden iránt érdeklődő. Célunk: - A gyermek életkori sajátosságából adódóan változatos tevékenységek biztosításával lehetőséget adunk minél több tapasztalat megszerzésére a természeti és társadalmi környezetről. - spontán szerzett tapasztalataik, ismereteik rendszerezése, bővítése oly módon, hogy közben fejlődjenek megismerő, kognitív képességeik: § pontos, valósághű észlelés, § figyelem-összpontosításra való képesség, § valósághoz közelítő képzeleti működés, § reproduktív emlékezet, § probléma-megoldó és kreatív gondolkodás, § alakuló fogalmi gondolkodás. Az értelmi fejlődésben a gyermekeknek el kell érniük az észleléses, finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. A játékos, mozgásos tevékenységen keresztül – melyek érzelmi indíttatásúak – és sokoldalú érzékszervi megtapasztalással juttatjuk el a célhoz. Az értelmi képességek kibontakoztatásában a mozgásfejlesztés biztosítja a legtöbb lehetőséget (térészlelés, testséma, finommotorika, oldaliság stb.). Az értelmi nevelésben elsődleges szerepe az anyanyelvi nevelésnek, valamint a kommunikáció különböző formáinak kialakításában van: - legfontosabb a felnőtt helyes mintaadása; - a kommunikáció a beszéd és gondolkodás eszköze; - a társas kapcsolatokban cél és eszköz egyaránt; - olyan kölcsönhatás, interakció, amelynek tartalma az információk cseréje. Ez az információcsere jelrendszerek segítségével különböző kommunikációs eszközökön keresztül zajlik. - A kommunikáció fontos eleme a visszacsatolás, amelyben visszajelzést kapunk a befogadó személyről; - a kommunikációs folyamat legalább két személy között zajlik; - a kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól; - a metakommunikáció (a közlés mögötti közlés) során jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges: - az óvodapedagógus személyes példája /modell/ meghallgatás, beszélgetés stb.; - ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt (kommunikációs helyzetek teremtése); - bővítse szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (érzelmeket kifejező gesztusok, testtarások, mimika segítségével).
34
A gyermekek kommunikációs képessége a családban bontakozik ki, a család szocializációs tevékenységétől függően. A család közlési módjától, szokásaitól, a gyermekkel való foglalkozástól függ, milyen nyelvi készség alakul ki a gyermekben, milyen kommunikációs mintákat vesz át. Bernstein vizsgálatai szerint a család társadalmi réteghelyzete jelentősen meghatározza az óvodába kerülő gyermek beszédmódját, szókincsét és fogalomhasználatát. Ezzel előnyös, vagy hátrányos alaphelyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. A fentiekből következően az óvodapedagógus feladatai: • differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló, valamint a kiemelkedően fejlett gyermekekkel; • a gyermek számára hiteles és elfogadható legyen közlése, mivel az óvodás gyermek elsősorban a metakommunikációra figyel. A fejlődés várható jellemzői: Ø Az értelmi fejlődésben a gyermekeknek el kell érniük az észleléses, finommozgásos funkciók maximális szintű működését, amelyhez a nyelvi szimbolikus megismerési szint szervesen integrálódik. Az SNI gyermekek értelmi nevelésének fejlesztése Célja, olyan tapasztalatszerzés biztosítása a gyewrmekek számára, amely feloldja az akadályoztatás miatti korlátokat, határokat, és tág teret biztosít az egyéni érdeklődésre, és fejlettségi szintre épülő pedagógiai munkához. Szükség esetén a gyermekek értelmi fejlesztése speciális módszerek, ill. eszközök használatával kiegészülhet. A fejlődés várható jellemzői: a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás és játékba épített ismeretszerzés révén reális ismeretek, fogalmak alakulnak a környező világról és valóságról. elemi gondolkodási műveletekre képes segítséggel (képességéhez mérten) AZ ANYANYELV FEJLESZTÉSE Az anyanyelv használata végig kíséri az óvodás gyermek egész napi életét, a gyermek minden megnyilatkozását, a felnőttek és gyermekek kapcsolatát. Az értelmi nevelésben elsődleges szerepe az anyanyelvi nevelésnek, valamint a kommunikáció különböző formáinak kialakításában van. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát nyújtó, választékosan beszélő környezet, pozitívan befolyásolja a gyermek nyelvi fejlődését. A későbbiek során a beszéd és gondolkodás fejlődésével egyidejűleg alakul ki figyelmük a közlés verbális tartalmára. Célunk: a 3-7 éves gyermek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztése változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeik kibontakoztatása, beszélő magatartásuk alakítása. A beszéd a gondolatok szóbeli kifejezésének módja, az önkifejezés eszköze. Az óvodapedagógus feladatai: 35
• • • • • • • • • • • • • •
törekedjék a beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör kialakítására; differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyermekekkel, a beszédöröm biztosítására, élményeik szabad elmesélésével; minél több alkalom megteremtése a folyamatos beszéd gyakorlására; ránevelni őket arra, hogy másokat is hallgassanak meg; a gyermek szókincsének folyamatos bővítése; törekedjenek ara, hogy a gyermekek mondanivalóikat szívesen fogalmazzák meg; fejlessze beszéd megértésüket; gyakoroltassa a helyes kiejtést; a gyermekek kérdésére mindig adjon választ; a gyermekek életkori sajátosságaihoz mérten ösztönözze őket rövid történet elmondására; dicsérjen és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket; figyeljen a beszédhibával, beszéd-gátlásossággal küzdő gyermekekre. A fejlesztésre logopédus bevonásával kerül sor. anyanyelvi játékokkal segítse a gyermekek nyelvi képességét.
A mese és a vers ősi forrása az anyanyelvnek, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A mese, illetve a versmondás lényeges elemeit - testbeszéd, tekintet-tartás, verbális emlékezet, mint az anyanyelvi nevelés és kommunikációs nevelés eszközét -, az óvodapedagógus példáján keresztül sajátítja el a gyermek. Éppen ezért legfontosabb a felnőtt helyes mintaadása. A kommunikáció a beszéd és gondolkodás eszköze, a társas kapcsolatokban cél, és eszköz egyaránt. Olyan kölcsönhatás, interakció, melynek tartalma az információk cseréje. Ez az információcsere jelrendszerek segítségével különböző kommunikációs eszközökön keresztül zajlik. A kommunikáció fontos eleme a visszacsatolás, amelyben visszajelzést kapunk a befogadó személyről: - A kommunikációs folyamat legalább két személy közt zajlik. - A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól. - A metakommunikáció(közlés mögötti közlés) során jelzések kiegészítik, helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Mind az anyanyelvi nevelésnek, mind a játéknak szerves része a bábozás, dramatizálás. Mindkettőben tükröződnek az irodalmi élmények hangulatai. Kifejezésre juthatnak érzelmei szóban és manipulatív tevékenységben egyaránt. A bábozás, dramatizáláshoz szükséges eszközöket a barkácsolás keretében készíthetik el, ezzel fokozva a játék örömét.
36
A fejlődés várható jellemzői: Ø Ø Ø Ø Ø
Szívesen, bátran, tisztán, érthetően, hatásosan, jó beszédtempóban beszélnek Életkoruknak megfelelő szókinccsel rendelkeznek Gondolataikat, érzéseiket önállóan, összefüggően mondják el Beszélő magatartásuk alkalmazkodik a szituációhoz, beszédhelyzethez A feléjük áramló verbális és metakommunikációs információkat befogadják, megértik
A GYERMEK ÉS AZ ESZTÉTIKA Az esztétikai nevelés a gyermek egész környezetében meghatározó jelentőségű, épp ezért, tudatos nevelői tevékenység. Célja: Az élmény nyújtás segítségével és tapasztalatok útján képessé tenni a gyermeket a környező világ esztétikumának felismerésére, befogadására, megvalósítására és létrehozására. Mindenkor lehetőséget kell adni, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével kielégítsük a gyermekeknek ebben az életkorban megnyilvánuló fogékonyságát, ösztönözzük a környezettel való helyes kapcsolatteremtésre és alakítsuk ízlésvilágát. Az esztétikum elsajátítása alakítja az ember személyiségét. A nevelőmunka során a gyermekeket meg kell ismertetnünk: - az emberi környezet, - tárgyi környezet, - természeti környezet esztétikájával. Feladataink: • olyan esztétikus környezetet hozzunk létre, amelyben a környezeti hatások együttesen biztosítják a gyermek esztétikai nevelését; • a termek világos színűek, zöldnövénnyel díszítettek; • bútoraink a lehetőségeknek megfelelően fából készültek • a gyermekek játszóeszközei színesek, esztétikusak és lehetőség szerint természetes anyagból készültek; • a tevékenységhez olyan eszközöket biztosítunk, amelyek elősegítik az esztétikai élmény kialakulását (gyurma, mesekönyv, óvónő hangja, stílusa ) • törekszünk a színharmónia megvalósítására; • segítjük és gyakoroltatjuk a gyermekekkel, hogy ők maguk is teremtsék meg a hangulati, környezeti feltételeket, az esztétikus környezet felismerését, óvását, alakítását. • Az óvoda dolgozói megjelenésükben és viselkedésükben modell-értékűek! • Arra neveljük a gyermekeket, hogy viselkedésükben, megjelenésükben legyenek igényesek. • Felhívjuk figyelmüket és rácsodálkoztatjuk őket a természet szépségeire. • Folyamatosan tudatosítjuk bennük, hogy óvják és védjék a természet kincseit. Az esztétika szorosan közel áll mind az irodalmi neveléshez, mind az ének-zenéhez, és a vizuális neveléshez.
37
Mindezek figyelembe vétele mellett a gyermekek számára nyújtott esztétikai élmény érdekében csak tiszta forrásból származó színházi, zenei élményeket és egyéb programokat közvetítünk számukra. A fejlődés várható jellemzői: Ø Ø Ø Ø
Igényükké válik az esztétikus környezet kialakítása és óvása Viselkedésükben és megjelenésükben megfigyelhető az esztétika Észreveszik a természet szépségeit Védik és óvják a természet kincseit VERS, MESE
Az érzelmi nevelésnek, nemcsak testi– hanem a lelki élet biztosításának az esztétikum kínálja a legjárhatóbb utat: az esztétikum, mely megmutatkozik a környezetben, ez emberek közötti érintkezésben és mindenek fölött a művészetekben. A kisgyermekben korán megjelennek az esztétikum iránti fogékonyság jelei. Ahogy előre halad a gyermek az anyanyelv aktív és passzív elsajátításában, olyan mértékben válik képessé differenciáltabb érzelmek kifejezésére, és mások érzelmeinek megismerésére, átélésére. És ebben a pillanatban lép be életébe az anyanyelv édes gyermeke: a népköltészet, mondókák, dalocskák formájában és szivárvány-köntösében a mese. A kisgyermek a mesében találkozik és ismerkedik meg az emberi élet meghatározó tényeivel (születés, szerelem, halál.), erkölcsi és esztétikai fogalmakkal (jóság, gonoszság, szépség, rútság.), kezdi már más emberek sorsa érdekelni (aggodalom, igazságosság.). Mind azt, amit a még fejletlen értelmével tapasztalatok híján nem képes felfogni, a mese megközelíthetővé, felfoghatóvá teszi számára. A mese, vers adta érzelmi gazdagság, gazdagodás révén biztosítja a gyermeknek a lelki egészség és egyensúly fenntartását. A mese oldja a szorongást, melyet a nagyrészt még ismeretlen világ, és a feldolgozatlan indulatok váltanak ki a gyermekből. A mese az indulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A belső képteremtés kifejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely az óvodai mese, vers, távlati feladata. Mindezeken túl, a gyermek mese, vers iránti szeretete átterjed arra a személyre is, akitől a verset, mesét hallja, így hatással van a gyermek és a felnőtt pozitív érzelmi kapcsolat alakulására is. Célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladata: - felkeltse a gyermekekben az irodalom iránti érdeklődést, - a mesét és verset megszerettesse, - váljon kedvelt időtöltésükké a könyvek nézegetése, mely megalapozza a könyvhöz fűződő pozitív érzelmi kapcsolatot. - fejlessze erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, magatartását, esztétikai fogékonyságát, - a gyermekek beszédét (kifejezőképességét, kiejtését), bővítse szókincsüket. Az irodalom közege a nyelv. Lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta, értékes mesét, verset halljanak a gyerekek. A népi mondókák és népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát,
38
dallamát, hangzó világát, nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetíti. A fejlesztés tartalma: A gyermekek önmagukról és környezetükről szerzett ismereteinek gyarapításához a NÉPI MONDÓKA anyagból a RÖVID RITMUSOS MESÉKET, ÁLLAMESÉKET használjuk. A beszoktatás időszakában az, elszakadást megkönnyítő, érzelmi biztonságot nyújtó LOVAGOLTATÓK, ALTATÓK személyre szóló ÚJ MONDÓKÁT és mesék alkalmasak. Rövid, egyszerű, szép magyar nyelven elmondott TÖTRÉNETEKKEL hívjuk fel a gyermekek figyelmét az időjárásra, annak változásaira, természeti jelenségekre. Lehetőséget adunk arra, hogy megismerkedhessenek a VIDÁM, GROTESZK, HUMOROS VERSEKKEL, MESÉKKEL. A MESE a népköltészet legnagyobb, legsokrétűbb műfajainak egyike, ezért igen nagy szerepe van az óvodáskorú gyermekek életében. A gyermekben mély nyomot hagy az ÁLLATOKRÓL még inkább ÁLLATKÖLYKÖKRŐL SZÓLÓ ELBESZÉLÉS, TÖRTÉNET. A nagycsoportos korú gyermekek számára a TÜNDÉRMESÉK alkalmasak a mély érzelmi hatás gyakorlására. A mese drámaisága ellentétek, jellemek kiszínezése, az átváltozások, csodák, a mesemondás szokásai, szertartása, örömforrás, élmény a mesélőnek és a gyermeknek egyaránt. A fejlesztésben fontos szerepet kap a diavetítő használata A hosszabb terjedelmű, FOLYTATÁSOS MESÉKET akár pihenés előtt is mondhatjuk, esetleg olvashatjuk nekik, - figyelembe véve persze azt, hogy hangulata, érzelmi töltése megfeleljen a körülményeknek. Az óvodai vers, mese nem korlátozódik foglalkozási keretekre, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Nem lehet különbséget tenni a kezdeményezés és az elalvás előtti mese között. A gyakori ismétlést a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások. Az irodalmi élmények feldolgozását elősegíthetjük különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. Az óvodások kedvelt tevékenysége a bábozás, dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Ehhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket a gyermekek számára. A bábozás, dramatizálás előnye, hogy általa a félénkebb, bátortalanabb, csendesebb gyermekek is megnyílnak. Lehetővé tesszük számukra, hogy irodalmi élményeiket eljátszhassák saját elgondolásaik alapján, valamint saját maguk is készíthessenek eszközöket, kellékeket. A vers, mese legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, a zenével, a mozgásos játékokkal fonódik össze. A nevelő hatású együttes élményt csakis a szabadon, emlékezetből, folyamatosan mesélő felnőtt idézheti elő. - A nyugodt irodalmi kezdeményezéshez, meséhez, mindenkor biztosítani kell a helyet, a feltételeket, eszközöket. - A képeskönyveket a gyermekek kedvük szerint bármikor szívesen nézegethessék. Az óvodapedagógus feladatai: • A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása • A 3-6-7 éves korban kedvelt hagyományos formák lehetőségének biztosítása. (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. 39
• • • •
A megtanítandó irodalmi anyag legalább 70 %-a magyar népmeséket, népi mondókákat, rigmusokat, közmondásokat tartalmazza Az irodalmi anyagokat évszakoknak megfelelően csoportosítjuk, és összegyűjtjük a humoros mondókákat, verseket, meséket is. Az óvónők rövid, könnyen tanítható verseket, klasszikus gyermekmeséket, választanak ki. A gyermekek kevés mesét, mondókát tanuljanak, de azt sokat ismételgessék. A fejlődés várható jellemzői:
Ø Ø Ø Ø Ø
A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. A gyermek igényévé válik a mesehallgatás. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.
ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek: - zenei hallását; - ritmus érzékét; - zenei emlékezetét, játékos, zenei alkotókedvét és - mozgáskultúráját. Célja: A közös éneklés ,a közös énekes játék örömének megéreztetése ,hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése ,esztétikai fogékonysága .A gyermekek minél több olyan zenei élményhez jussanak ,amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik az irodalom-neveléshez, a zenei anyanyelv megalapozásához, az anyanyelvvel alapvető és átfogó kapcsolatot mutat, felkelti az alkotókedvét, fogékonnyá teszi az esztétikai élmény befogadására. Megmutatkozik a zenei nevelés a testtartásban és az esztétikusan rendezett mozgásban. Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak, a magyar népdalok, mondókák gyermekdalok mind felhasználhatók. Óvodánkban a néptánc keretei között további lehetőségek kínálkoznak népzenei hagyományaink megismertetésére, elsajátíttatására. Az ének-zene, és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a mesélés, a séták, kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre vagy körjátékok eljátszására. A zenei nevelés programja az életkori sajátosságok figyelembevételével átgondolt, tudatosan tervezett, kiemelt tevékenység. A zenei képesség fejlesztési anyag feldolgozása az óvodákban használt Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott, „Ének-zene az óvodában” című, Forrai Katalin:Ének a bölcsődében című, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című, szakirodalom alapján történik. 40
Az óvodapedagógus hangszeres játéka és a komolyzenei élmények a gyermekek számára emlékezetes élményt nyújtanak. Fejlesztés tartalma: - dalanyagból; - zene-hallgatási anyagból; - magas-, és mély hangok megkülönböztetéséből; - a dallam-ritmus visszaéneklésből; - halk-hangos fogalompár megértéséből; - egyenletes lüktetésből; - lassú-gyors érzékeltetéséből - dallam motívumokból és - ritmus motívumokból állnak. Hangok és zörejek felismertetése, megismertetése a gyermekekkel: - az állatok hangjának természetbeni megkülönböztetése, a természet egyéb hangjainak megfigyelése; - állatok hangjának és a természet hangjainak újra felidézése hangutánzó próbálkozásokkal kiegészítve; - emberi hangadásokkal, hangokkal való megismerkedés; - ugyanezek hangutánzó próbálkozásai; - tárgyak, zörejek hangjával való ismerkedés; - utánzó módon való visszaadása. Mozdulatok, mozdulatsorok - megfigyeltetése - ezek visszaadása; - egyszerű, játékos mozgások, táncos jellegű, esztétikus mozdulatok végzése; - egyéni élmények hatására mozgás improvizáció. Segítjük a családot abban, hogy vegyenek részt ők is a gyermek zenei nevelésében, az otthoni esetleg közös énekléssel, együtt zenéléssel, apróbb zenei szerszámok készítésével. Az ének-zene nevelés más területein is felhasználható és összeköthető különböző tevékenységi formákkal.
41
A környezet megismerésében dalainkat, körjátékainkat összekapcsolhatjuk az évszakokkal, illetve az ehhez kapcsolódó népszokásokkal. Óvodánkban az ének-zenén keresztül is az alábbi népszokásokra emlékezünk: v Szüret, v Márton-nap, v Mikulás, v Adventi kör, v Mackóbújás, v Farsang, v Húsvét, v Pünkösd, v Majális. Mindezeket megerősítjük, kiegészítjük külső előadók népi hagyományokat, népi hangszereket bemutató előadásaival. A játék és játékkészítés kézműves foglalkozások alatti énekelgetés fokozza a tevékenység örömét. Óvodapedagógus feladatai: • biztosítson megfelelő helyet, lehetőséget és élményt a spontán énekléshez, a mozgással kísért énekes játékokhoz; • alakítsa a helyes testtartást; • hívja fel a gyermekek figyelmét a helyes levegővételre, ezért mindig törekedjen a tiszta levegőjű szoba biztosítására, illetve a nagyobb légterű aula és az udvar kihasználására • személyes példaadással és együtténekléssel, valamint hangszeres játékkal fejlessze a gyermekek énekét; • alakítson ki a csoportszobában olyan helyet, ahol elérhetők a ritmushangszerek, a körjátékok eszközei, kellékei. • A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A fejlődés várható jellemzői Ø Szívesen énekelnek Ø Ismer kb.10-15 mondókát, 20-25 darab 6 hangterjedelmet meg nem haladókülönböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt Ø Általában szívesen és örömmel vesznek részt mondókás, énekes játékokban, kezdeményezésekben. Ø Tudja az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböző mozgásformákkal, pl. játékos utánzó mozgással, tapssal, járással kifejezni, hangoztatni. Ø Fel tudja ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteikről. Ø Ismeri szűkebb és tágabb környezetének főbb hangjelenségeit, képes azokat egymástól megkülönböztetni. Ø Képes rövid-négy lüktetésnyi-szöveges ritmus,- illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni. Ø Képes mondókát, egyszerű dalt hangosan és magában is mondani illetve énekelni, a kétféle megszólaltatást ( jelre) cserélgetni.(bújtatást végezni). 42
Ø Képes oldott légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetevőit( játékot, szöveget, ritmust, dallamot) önállóan variálni az egyes elemekhez új összetevőket kitalálni, ( játékot ,szöveget, ritmust, dallamfordulatot ) improvizálni. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA „Mutassátok meg mindenkinek, hogy képesek vagytok felfedezni utánzás helyett, alkotni biflázás helyett, határozni engedelmeskedés helyett… sóval, ceruzával, filccel, festékkel rajzoljatok… mártsátok bele kezeteket a gipszbe, ragasszatok papírt, mintázzatok anyagból, vágjatok, hímezzetek, varrjatok, szögeljetek, építsetek… Képzelődjetek! Találjátok fel! Alkossatok! Éljetek! (B. Monthuber) A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, amely magában foglalja: - a rajzolást; - a festést; - a mintázást; - az építést; - a kép-alakítást; - a konstruálást; - a kézimunka különböző formáit; - a műalkotásokkal való ismerkedést, amelyek fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A vizuális nevelés a gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi-, plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja benne az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességet. Az építő, ábrázoló, alakító tevékenység segíti a gyermek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozást. A művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével felkeltjük a szépség iránti vonzódást, és az értékelő képesség alakulását. A vizuális nevelés megismerteti a gyermekeket a különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel, szorosan kapcsolódik más nevelési területhez. Célja:, a gyermekeket eljuttatni az alkotás öröméhez., hozzásegíteni őket élmény és fantáziaviláguk képi, szabad önkifejezéséhez. A gyermekek tér, forma, szín-képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Fejlesztés tartalma: - a különböző csoportokban az életkori sajátosságok figyelembevételével történik.
43
Óvodapedagógus feladatai: • olyan inger-gazdag környezetet, és feltételeket teremtünk, hogy a tevékenységet az egész nap folyamán bármikor gyakorolhassák, ezért ezt a tevékenységet folyamatosan szervezzük (elkülönített sarok); • figyelembe vesszük, hogy a gyermekek más és más ábrázolási képességgel rendelkeznek, ezért fokozottan figyeljük egyéni fejlődését. • szükség esetén egyéni foglalkozással segítjük a fejlesztést igénylő gyermekek számára, hogy fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelenítését megalkothassák..( vizes homokformák létrehozása) • Biztosítjuk a természetes és jó minőségű anyagokat; és a megvalósításhoz szükséges eszközöket; • megismertetjük őket a különböző technikákkal, a népi mesterségek néhány fajtájával (szövés, fonás, batikolás, gyöngyfűzés, nemezelés, csuhézás,.), és lehetőséget adunk ezek gyakorlására. • Megtanítjuk a gyermekeket az eszközök helyes használatára, és mindenkor felhívjuk a figyelmet a balesetveszélyes tárgyakra. • A tevékenységek során tudatosan figyeljük és alakítjuk a helyes testtartást (gerincproblémák elkerülése);a kéz finom mozgásainak irányítását. A vizuális nevelés legyen a gyermek számára öröm és felszabadult tevékenység, a gyermekek munkája mindannyiunk számára érték. Ennek megfelelően kell kezelnünk. Igyekszünk felhívni a Szülők figyelmét a vizuális nevelés fontosságára, ezáltal elérve, hogy a gyermekek otthon is gyakorolhassák ezeket a tevékenységeket. A fejlődés várható jellemzői: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Szívesen alkotnak A különféle technikák adta lehetőségekkel igényeik szerint élnek Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezettel való ismerkedés a fejlődét alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Az egészséges életmód kialakításának elengedhetetlen feltétele, hiszen a megfelelő egészségesen kialakított szokásokon és szabályokon alapuló ismeretszerzések testileg és lelkileg kiegyensúlyozott személyiség kialakulását eredményezik. A környezet megismerésére nevelés elősegíti, hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, melyek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához nélkülözhetetlenek.
44
Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelemi képességeiket, megfigyelő-képességüket, képzeletüket, gondoskodásukat, emlékezetüket. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítását, a népszokások felelevenítésével megismeri a környező népek szokásait. Mindeközben fejlődnek kommunikációs képességei, együttélési normái és egész személyisége. Az anyanyelv fejlesztésének és a szókincs gyarapításának fontos területe. A gyermek a természeti és társadalmi környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, és szinte valamennyi tevékenységében gyakorolja. Az óvodai nevelés alapozó jellegű, ezért meghatározó szerepet játszik a megfelelő színvonalú környezeti kultúra kialakításában, amely magában foglalja a környezet tényleges védelmét is, de ennél lényegesen több és összetettebb. Hiszen környezeti kultúra, életmód, gondolkodás és viselkedési mód egyszerre. A kisgyerek az első tapasztalatait a környezetéből, az otthoni környezetből hozza. Épp ezért, az otthonról jövő családi nevelésnek, gondolkodásnak az elsődleges szerepe megmarad, ez mindvégig döntő hatású. Az óvoda ezt befolyásolhatja és színesítheti a sajátságosan kialakított környezetével, gazdag tevékenységek választékával, derűs, szeretetteljes légkörével. A környezet megismerésének tartalmát három részre oszthatjuk: -természeti- és társadalmi környezet; -környezetvédelem; -környezetünk mennyiségi-, és formai viszonyai. TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET SZIVÁRVÁNY Napsugár, ha süt, Esőcsepp pereg, Nézz fel a magasba, Nyisd ki jól szemed: Csodát látsz, gyönyörűt, Hétszín szalagot Hétszínű szivárvány Tündököl, ragyog, De néhány pillanat S eltűnik az égenMintha csak álmodtad Volna egy mesében. /Nemes Nagy Ágnes/
45
TÁRSADALMI KÖRNYEZET Célunk, hogy a gyermekek rendelkezzenek a társadalmi környezetről megfelelő ismeretekkel az alább témakörökben: CSALÁD - -családtagok ismerete, munkája, egymáshoz való viszonyuk (tisztelet, szeretet, részvét alakítása) ÓVODA - -pozitív érzelmek alakítása az óvodához (biztonságérzet); - -az óvodában dolgozó felnőttek munkájának megismerése, segítése; - -megismertetjük őket egyéb felnőttek által végzett munkákkal (pl.: postás, kőműves, szakács, kertész, tűzoltó); TESTÜNK - testrészek ismerete, tisztántartásuk, érzékszervek funkciója, védelme - orvos, védőnő gyógyító munkája - betegellátás feladatai, gyógyszerek használata, baleset megelőzés (tűz, víz, rozsdás vas) - szív-kincsesláda KÖZLEKEDÉS - -helyes gyalogos közlekedés gyakorlása séták alkalmával ill. az udvaron létesített KRESZ pályán; - -viselkedések alakítása a közlekedésben: § -udvariassági szokások; § -segítségadásra nevelés - közlekedési eszközök ismerete (vízi, légi, szárazföldi) szervezett látogatásokkal (Közlekedési Múzeum, repülőtér látogatása) valamint filmről, képekről. NAPSZAKOK - a napszakok megfigyelésével időérzékük alakítása tevékenységbe ágyazottan. FÖLDÜNK - Tudatosítjuk a gyermekekben, hogy rajtunk kívül más nemzetek is élnek a Földön, akik más kultúrával, szokásokkal, nyelvekkel rendelkeznek, más a zászlójuk színe - Planetárium látogatás alkalmával élményszerű ismereteket közvetítünk a gyermekeknek a bolygók világáról ÓVODA, ISKOLA, KÖNYVTÁR, MÚZEUM - az iskolába menő gyermekekkel látogatást szervezünk a fogadó iskolába (élmények, tapasztalatszerzések lehetősége); - az óvodánkból iskolába ment gyermekek bármikor felkereshetik óvodánkat, beszámolhatnak sikereikről, élményeikről.
46
TERMÉSZETI KÖRNYEZET A természeti környezet megismerésére az évszakok adnak lehetőséget, tehát a természeti környezet megismerésén belül az alábbi témaköröket dolgozzuk fel: ÉVSZAKOK - időjárás jellemző változásai – fizikai, kémiai, biológiai tapasztalatok megfigyelése -, alapvető összefüggések – színek, formák szépségeinek megfigyeltetése. NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG (kiemelten fontos része a nevelésnek) - évszakokkal való kapcsolatuk megláttatása; - az állatokról szerzett élményszerű hatások biztosítása; - fejlődésük megfigyelése, védelme. Mind a növény, mind az állatvilággal való ismerkedésnél törekszünk arra, hogy természetes környezetben figyelhessük meg azokat. A növények fejlődésének megfigyeltetését a csoportszobákban, a változásokat pedig, az óvoda udvarán figyeltetjük meg (pl. egy adott fa évszakonkénti változása). A nyarankénti ovi-tábor lehetőséget nyújt további ismeretek szerzéséhez, melynek időpontja a nyári zárás alatt egy hét. Óvodapedagógus feladatai biztosítani: • a megfelelő, szeretetteljes nyugodt légkört; • az esztétikus környezetet; • a sétákat, kirándulásokat, felfedező utakat, ezáltal az ismeret-szerzéshez szükséges tapasztalathoz jutva; • minél több élményt; • lehetőséget arra, hogy spontán szerzett ismereteiket, tapasztalataikat beépíthessék a különböző tevékenységekbe (önálló kísérletek, felfedezések); • megfelelő anyagot, eszközt. KÖRNYEZETVÉDELEM Fontos nevelési feladatunk e téren, hogy a gyermekek védjék, óvják az élő környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak róla. Óvodánkban az alábbi zöld napokat emeljük ki munkánk során: o Víz világnapja (február 2.) o Föld napja (április 22.) o Madarak és fák napja (május 10.) o Állatok Világnapja (október 5.) Épp ezért meg kell tanulniuk, hogy: • • • • • •
óvják, gondozzák a virágokat, növényeket; az életük része a természet, ezért védeni és óvni kell; ismerkedjenek meg a szelektív hulladék-gyűjtés fontosságával és lehetőség szerint alkalmazzák – szülői segítséggel is. a szemetet a tartóba tegyék, minden élőlénynek joga van az élethez; védjék az állatokat, bogarakat (figyeljék meg életüket)
47
Az ebben az életkorban történő környezetvédelemre való szoktatás igen lényeges és kiemelt feladat minden nevelő számára, hiszen belőlük alakul az új nemzedék, aki helyes elsajátítás után alakítani, óvni és védeni fogja a környezetet, s nem elpusztítani és tönkre tenni azt. Ez rajtunk, felnőtteken is és a mi személyes példaadásunkon is múlik. „Az élet legősibb, legigazibb foglalata a természet, a fejlődéshez maga a természet adja meg a megfelelő alapokat és feltételeket.” A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermek feladata, meg kell kívánnunk a helyes magatartásformát az óvoda minden dolgozójától és a Szülőktől is. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI ÉS FORMAI VISZONYAI Az óvodáskorú gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb értelemben vett természeti, tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiségszemlélete. „A matematikát először át kell élni, ahogy felbukkan az életünkben, ahogy hozzátartozik mindennapi tevékenységeinkhez, életritmusunkhoz. Ez a matematika tanulásának természetes módszere.” (Freinet) „Az élet legősibb, legigazibb foglalata a természet, a fejlődéshez maga a természet adja meg a megfelelő alapokat és feltételeket.”(Decroly) A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb. A gyermek számára a matematika szerepe a ráismerés örömét, összefüggések felfedezését, tehát a gondolkodás fejlesztését szolgálja. A pedagógus és a Szülő feladata kibontakoztatni a gondolkodás sokszínűségét, divergens gondolkodású, kreatív személyiséget nevelni. A matematikai nevelés, a logikai készségek fejlesztése hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. Anyagát elsősorban a környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok biztosítják. A gyermekek a környezetben végzett megfigyelések alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, tulajdonságaik alapján szétválogathatók. A számfogalom kialakítása érdekében mennyiségeket - mérünk, és - összemérünk különböző egységekkel. Geometriai ismeretek fejlesztése - építésekkel, - síkbeli alkotásokkal történik, ezekkel megalapozva a geometriai formák felismerését - térirányok (lent, fent) - térfogat 48
A téri tájékozódáshoz, illetve a síkban való tájékozódáshoz elengedhetetlenül fontos a tükörrel való játéktevékenység, illetve mozgások a tükör előtt. Ugyanilyen fontos olyan matematikai játékok szervezése, melyek során a gyermek saját szemével a személye és a tárgyak, vagy személye és más személyek között keresi a kapcsolatokat (pl.: előttem, mögöttem). A térbeli tájékozódást kifejező szavak értelmezését, helyes kifejezését a kérdőszavak használatával segíthetjük (hol, honnan, hová). Feladatunk, hogy sok olyan játékot, játékos tevékenységet biztosítsunk a gyermekeknek, amelynek segítségével a térbeli tájékozódásuk finomodhat. Óvodapedagógus feladatai: • tudatos felkészülés; • megismertetjük, felfedeztetjük az összefüggéseket játékosan, tevékenységbe ágyazottan; • problémahelyzetek teremtése, megláttatása, felfedeztetése; • a spontán felismerések megerősítése; • kreatív gondolkodtatásra törekvés; • mindenkor figyelembe véve a gyermek és az adott csoport életkori sajátosságát, és egyéni képességeit; • differenciált feladatok adásával biztosítjuk, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, lehetőséget adunk az egyéni problémamegoldásra; • olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítunk, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok, ismeretek szerzését (eszközként használjuk fel a természet kincseit); • minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek ötleteit és élményeit; • feladatunk továbbá, hogy a tevékenységeket szívesen, örömmel és önként végezzék, maga a tevékenység örömforrássá váljék számukra. A fejlődés várható jellemzői: Ø A gyermekek alapvető ismeretekkel rendelkeznek. Meg tudják mondani lakcímüket, szüleik nevét, foglakozását, valamint, hogy melyik óvodába járnak. Ø Ismerik és tudják születési helyüket, születési idejüket. Ø Felismerik a napszakokat, tudják az évszakok nevét, és az azok közötti összefüggéseket. Ø Elemi ismeretekkel rendelkeznek hazánkról, más országokról, a Földről, és bolygókról. Ø Rácsodálkoznak a természet szépségeire. Ø Ismerik a ház körül élő állatokat, bogarakat, madarakat, és a vadon élő állatokat. Ø Ismerik az őket körülvevő növényeket, képesek azok gondozására. Ø Gyakorlottak a közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. Ø Mennyiségi fogalmuk 10-es számkörben megalapozott, a tárgyakat össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, és szín szerint. Ø Megkülönböztetik az irányokat síkban, térben és időben. Ø Élvezik a tapasztalatszerző sétákat, kirándulásokat. 49
9. GYERMEKVÉDELEM Az 1997.évi XXXI. Törvény rendelkezéseinek figyelembevétele alapján feladatunk: • a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, biztosítása • a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, • a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, • az óvoda gyermekvédelmi felelősének megbízása Az óvoda kijelölt gyermekvédelmi felelőse folyamatosan figyeli, és konzultál az óvónőkkel a hátrányos helyzetű gyermekekről. Szükség esetén az érintett gyermekeknél családlátogatáson vesz részt. Rendszeres kapcsolatot tart a Gyermekvédelmi Szolgálat szakembereivel, szükség esetén intézkedik a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében, melyről a csoportos óvónőt és az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztatja. A munkája során tapasztaltak alapján javaslatot tesz az óvoda vezetőjének, illetve a Gyermekvédelmi Szolgálat szakembereinek. Szükség esetén a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Csoportjának a gyermek megfelelő ellátása, védelme érdekében. A törvény 30.§-nak megfelelően, valamint az 5/2004-es Korm. rend. értelmében óvodánkban biztosítjuk, a sajátos nevelési igényű gyermeknek, hogy állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, és ennek értelmében lehetőség szerint normál óvodai csoportban a többi gyermekkel együtt történik a fejlesztése. A paragrafus 3-14.,pontjáig az óvodára vonatkozó, jogszabályban rögzítetteknek megfelelően járunk el. A törvénynek megfelelően intézményünkben biztosítjuk az esélyegyenlőség megtartását, az egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés elkerülését. Az óvodapedagógus feladatai: • A csoportos óvónők a gyermekvédelmi felelőstől folyamatos tájékoztatást kapnak a gyermeki jogokról szóló törvények változásairól • A családlátogatások tapasztalatainak figyelembe vételével a gyermekekről folyamatos feljegyzéseket készít, ill. folyamatosan figyeli csoportjában azon gyermekeket, akik bármely okból veszélyeztetettek, vagy veszélyeztetettekké válhatnak. • Tapasztalatairól konzultál a gyermekvédelmi felelőssel, aki szükség esetén megfelelő lépéseket tesz. • Segítséget nyújt a problémás nevelési helyzetek megoldásában • Ügyel arra, hogy a gyermeket (bármely okból történő veszélyeztetettsége esetén) hátrány ne érje, illetve személyiségi jogait tiszteletben tartja. • A csoportjába tartozó gyermekeket arra neveli, hogy bármely okból veszélyeztetett gyermek személyiségét elfogadják.
10. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI
50
Óvodánkban igen nagy jelentősége van az ünnepélyeknek, megemlékezéseknek, a közös kirándulásoknak, rendezvényeknek. Miután a szülői házzal kialakított kapcsolatunk igen jó, így nem csak a gyermekek és az óvoda valamennyi dolgozója, hanem a Szülők és tevékeny résztvevői az előkészületeknek. Ezek az alkalmak még közelebb hozzák egymáshoz az óvodát és a családot. A készülődés izgalma valamennyiünket átitatja. A gyermekek boldog, önfeledt öröme, tevékenysége fokozza a hangulatot. Arra törekszünk, hogy személyes példánkon keresztül minden gyermek számára biztosítsuk ezt az érzelmi átélést, s valamennyien tevékeny résztvevői legyenek ezeknek az ünnepeknek. A termek és az egész óvoda feldíszítésével hangsúlyozzuk, hogy ez a nap más – több, eltérő a megszokottól – „ma ünnepelünk”. Ilyenkor valamennyien ünneplőbe öltözünk, ezzel is emelve az ünnep fényét. Ünnepeink, rendezvényeink a Szülők számára nyitottak, és igénylik ezt a nyitottságot. A közösen tartott ünnepélyeink az előtérben kerülnek megrendezésre. Az óvodapedagógusok szereplése (énekkel, verssel, mesével, dramatizálással vagy bábjátékkal) emelik az ünnep hangulatát. Közösen tartott ünnepeink: - Karácsony, - farsang, - Gyermeknap, - „tanévzáró” ünnepély. Csoportban tartott megemlékezéseink, ünnepeink: - Húsvét, - Mikulás - Anyák napja, - Március 15. - a gyermek születés- és névnapjának megünneplése. Zöld Napok: - Állatok Világnapja, okt. 6. - Víz világnapja, márc. 22. - Föld napja, ápr. 22. - Madarak és fák napja, máj. 10. Jeles Napok: - Márton nap, nov. 11. - Pünkösd A nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink részben a csoportokban történnek, de hagyományosan felkeressük minden évben, a kerületünkben óvodánkhoz közeli 48-as Emlékművet, ahol közösen elhelyezzük a gyermekek –készítette virágokat, zászlókat, stb. Hagyományaink: 51
-
minden évben ősszel és tavasszal kirándulni indulunk megfigyeléseket végezve a természetben, melyet összekötünk egy jóízű játékkal; a minden évben megrendezésre kerülő Challange Day, az egészség és sport napja, melyet minden évben összekötünk egy egészséges táplálkozási bemutatóval is; az őszi almaszüret felejthetetlen élmény; a csoportokban a szőlőpréselés, téli savanyúság eltevése, a mindennapos – Szülők által biztosított gyümölcsökből – saláták készítése, a sütés, mind ünnep a gyermekek számára; a séták, az óvodai bábszínház, kiállítások megtekintése mind gazdagítják a gyermekek érzelemvilágát, és tág lehetőséget biztosítanak az élményszerzésre. Merzse-mocsár élővilágának felfedezése Mátranováki nyári tábor, az óvoda nyári zárásának idejében Planetárium látogatása, nagycsoportosok részére
Az óvoda által szervezett önköltséges programokon való részvétel a gyermekek számára önkéntes. Az óvoda által meghirdetett, szervezett kirándulások, séták, egyéb rendezvények esetében a kíséretről, ügyeletről, ügyeleti és kísérési díjról az intézmény gondoskodik. A Kt. 114.§ (4.) bek. értelmében az intézmény által szervezett önköltséges programok (melyeken a részvétel önkéntes) megvalósításához szükséges anyagi jellegű kiadások legmagasabb összegét a Szülői Szervezet hagyja jóvá, a szülők véleményezése, és beleegyezése alapján. Az általuk jóváhagyott összeget túllépni nem lehet. A döntésről jegyzőkönyv készül, minden év szeptember 30-ig, melyet a Szülői Szervezet elnöke aláírásával igazol.
52
11. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Az évek során nagy gonddal, igyekezettel alakítottuk ki a családi házzal való kapcsolatunkat. Bevezettük, megvalósítottuk az „anyás”-beszoktatást, ezzel is segítve a Szülő és gyermek elválását. Ezalatt a beszoktatási idő alatt, nem csak a gyermekkel, hanem a Szülőkkel is sikerült egy pozitív kapcsolatot teremteni, oldani szorongásukat, s megnyerni bizalmukat. Mára már elmondható, hogy a családdal való kapcsolatunk igen pozitív. A Szülők tudják, hogy a gyermekek harmonikus személyiség fejlesztését csak közös erővel tudjuk alakítani, megvalósítani. Vannak visszatérő családjaink, akik második, harmadik gyermeküket is óvodánkba íratják. A kapcsolattartás kialakításakor mindenkor elismertük, hogy a nevelésben a családnak elsődleges szerepe van, az óvodai nevelés a családi nevelésre épül és kiegészíti azt. -
-
Minden óvodapedagógus törekedett, hogy minél jobban megismerkedjen gyermekei szüleivel, családjával. Nyitottan, befogadóan, kellő tisztelettel igyekeztünk, és igyekszünk segítséget nyújtani a gyermek nevelésében. Elfogadtuk a család szokás- és szabályrendszerét, de ugyanakkor, ha erre szükség volt, tapintatosan megpróbáltuk befolyásolni a Szülőket az életmód jobb szokásainak kialakításában. Így értük el, hogy kölcsönös bizalom alakult ki Szülő és nevelő között. A közös ünnepélyek, hagyományok, programok, melyen a Szülők mindig szívesen vesznek részt, valamint a gyermekért végzett együttes tevékenységek, mind mélyítették kapcsolatunkat. Helyi Programunkat minden Szülővel meg kívánjuk ismertetni (szülői értekezlet időpontjának kifüggesztése, stb.). A Program kialakításakor ugyanis, nagymértékben támaszkodtunk a Szülők véleményére, figyelembe vettük a családok szokásait, igényeit. Szülői Közösség értekezletén, illetve Szülői Értekezleten alakuló programunkat, illetve a kész Programot a képviselő már megismerte. A Program beválásának figyelemmel kísérésében, valamint vizsgálataiba a Szülői Szervezet képviselőjét is bevonjuk. Óvodánkban a szülői képviseletet a Szülői Közösség látja el.
Bölcsődével való kapcsolattartás Tavasszal ellátogatunk a közeli bölcsőde szülői értekezletére , ahol a leendő ovisok szüleivel ismerkedünk. Kommunikálunk a gondozónőkkel a leendő ovisok szokásairól ,egészségi állapotáról és fejlettségéről .A szorosabb kapcsolattartás érdekében ,lehetőséget adunk a gondozónőknek arra, hogy meglátogassák volt gyermekeiket. Iskolával való kapcsolattartás Gyermekeink nagy része a kerület három iskolájába jelentkezik. Az iskolaválasztás megkönnyítése érdekében a beiratkozás előtt – általában február elején -, a nagycsoportos gyermekek szüleit az iskolától meghívott pedagógusok tájékoztatják iskolájuk lehetőségeiről. Áprilisban a gyermekek elsétálnak az iskolába, kis 53
ajándékokkal kedveskednek az elsősöknek. Őket is ajándék várja, és egy órát végig ülhetnek az iskolapadban. Rengeteg élménnyel térnek vissza. A kapcsolattartást mélyítendően szeretnénk és kezdeményezzük, hogy a tanítónők is látogassák meg az óvodát, érdeklődjenek, vegyék fel a kapcsolatot leendő tanítványaikkal. Gyermekeink érdekében mélyíteni szükséges a kapcsolatot a környező iskolákkal. Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás Családsegítő Központtal való kapcsolattartás Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal való kapcsolattartás Móra Ferenc Általános Iskolával való kapcsolattartás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kapcsolat a módszertani intézménnyel (az óvoda az alábbi területeke igényelhet szolgáltatásokat): korai fejlesztés sérülés-specifikus egyéni, kiscsoportos, valamint nagycsoportos fejlesztés konduktív ellátás tanácsadás konzultáció, továbbképzés szakirodalom játék és eszközkölcsönzés hospitálás Valamint igénybe vehet szakembereket, utazó gyógypedagógust, konduktor, gyermekpszichiátert. Családdal való kapcsolattartás Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Mindennapi személyes beszélgetések Fogadóórák Családlátogatások családlátogatások az integrálás előtt az érintett családoknál szülői értekezlet a befogadó szülőközösség számára gyógypedagógiai tanácsadás az érintett szülőknek
. A szülő gyermek ,pedagógus együttműködésének formái. Óvodai jelentkezést megelőzően , áprilisban nyílt hónapot tartunk. A beiratkozás után családlátogatás alkalmával ismerkedés a leendő óvodásokkal, illetve szüleikkel.(anamnézis lapok kiadása) Lehetőség van anyás-szülős beszoktatásra. Összevont szülői értekezletek - Tanévkezdést elősegítő , a leendő kiscsoportos szülők számára. - Iskolaválasztást elősegítő, amikor a környező iskolák pedagógusai mutatják be iskolájukat. Csoportonkénti szülői értekezletek - Minden évben legalább három alkalommal . 54
Fogadóórák - Minden hónap első keddje. Nyílt napok - Minden évben egy alkalommal Nyílt ünnepek - Karácsony, - Farsang, - Anyák napja, - Majális - Évzáró Munkadélutánok: Karácsonyi, farsangi készülődés
12. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE Ø Engedélyezett létszám: 18 fő Ø Óvodapedagógusok száma: 9 fő Ø Nevelést segítő dolgozók : 9 fő
Az óvodapedagógusok végzettség szerinti megoszlása Kilenc óvodapedagógusunk főiskolai szintű, a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel rendelkezik. Valamennyien eleget tettek a 120 órás továbbképzési kötelezettségnek .A továbbképzési tervek szerint az alábbi egyetemi főiskolai tanfolyami oklevéllel tanúsítvánnyal rendelkeznek.: Ø Közoktatás vezető: 2 fő Ø Gyógypedagógus: 1 fő Ø Meixner módszer(Dyslexia Prevenció):1 fő Ø Pedagógiai program készítése: 3 fő Ø NAT ,helyi tanterv ,szakértés és az egészségtan: 4 fő Ø Minőségbiztosítás, Programfejlesztés az óvodában:7 fő Ø Számítógép alapfokú használata, szövegszerkesztés: 5 fő Ø Óvodai nevelési program és a gyakorlat összevetése: 2 fő Ø A szív szerepe egészségvédelem (Szív Kincsesláda): 1 fő Ø Környezet, kultúra az óvodában: 2 fő Ø Személyiségfejlesztési tréning: 2 fő Ø Együttes játék szerepe: 1 fő Az SNI gyermekek fejlesztéséhez szükség van még: Ø szomatopedagógusra 1 fő Ø ayres terapeuta 1 fő Ø logopédus 1 fő Ø pszichológus 1 fő
Pedagógiai munkát segítő dolgozók 55
Ø Dajka: 6 fő-4 fő dajkaképzőt végzett - 2 fő szakérettségivel rendelkezik - 4 fő egyéb szakképesítéssel rendelkezik Ø Óvodatitkár: 1 fő Ø Gondnok-fűtő: 1 fő-a munkakörhöz előírt szakképesítéssel rendelkezik Ø Fűtő: 1 fő-fűtőtanfolyammal rendelkezik A dajkák aktív segítői az óvodai nevelőmunkának. Az óvodapedagógusokkal megbeszélve összhangban segítik a csoportok munkáját. Együttműködő, gyermekszerető, munkatársi kapcsolattal segítik a működést. Aktív résztvevői a különböző programoknak .Az óvoda rendje ,tisztasága, az ő igényes munkájuknak az eredménye .A konyhai teendők szakszerű ellátásának érdekében, három fő elvégezte az ÁNTSZ által előírt Járványügyi „Minimum” tanfolyamot, valamint mind a hatan megismerkedtek a minőségügyi HACCP rendszer lényegével. Az óvodatitkár középfokú közgazdasági végzettségével, szakmai tudásával és kiváló emberi tulajdonságával, nélkülözhetetlen segítőtársa a vezetői munkának és az óvodai közösségnek. Az óvoda gondnoka kapcsolt munkakörben látja el a karbantartási, fűtői, kertgondozási feladatait. Gyermekcentrikus gondolkodásának köszönhetően a gyermekeket körülvevő udvar gondozott, ápolt és gondoskodik a játékok folyamatos karbantartásáról.
56
13. AZ ÓVODA TÁRGYI-, DOLOGI FELTÉTELE Óvodánk a XVII. kerületben a Borsó-Sima-Lázár deák utcával határolt részen zöldövezetben, a Madárdombon helyezkedik el. 1981-ben épült egy 60 férőhelyes bölcsőde épületével közösen. Intézményünk négycsoportos, egy-egy egységben két-két csoport található egy mosdó, WC-vel, illetve gyermeköltözővel. Csoportszobáink 51 négyzetméteresek. Sajnos tornateremmel nem rendelkezünk, bár hosszú évek óta próbálkoztunk a megvalósításával, mert az egészséges életmód egyik elengedhetetlen feltétele a rendszeres mozgás. Az előtér – bármennyire is törekszünk – nem pótolja a tornaterem hiányát. 2007 májusában birtokba vehettük tornatermünket, melyet, minden mozgásigényt kielégítő eszközökkel szereltük fel. Lehetőség van a különböző részképességek javításának korrekciójára is. rendelkezünk mozgáskorlátozott feljáróval, mosdóval, WC.-vel, igaz ez felnőtt méretű. A gyermekcsoportok közvetlen ellátását még az alábbi helyiségek szolgálják: - elkülönítő, - melegítő, tálaló konyha. Egyéb helyiségeink: - vezetői iroda, - gazdasági iroda, - nevelői szoba (zuhanyzóval, mosdóval és WC-vel), - személyzeti szoba (zuhanyzóval, mosdóval és WC-vel), - kazánház (fűtést, melegvíz-szolgáltatást biztosítva). - logopédiai szoba Óvodánk igen szép, tágas udvarral rendelkezik. Kialakításánál is törekedtünk az egészséges életmód feltételeinek megvalósítására. Éppen ezért, olyan játék. És mozgásfejlesztő eszközökkel szereltük fel, amelyek minél több lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek az állóképesség, erőnlét fokozására. Megfelelően alakítottuk ki a napos- és játszóhelyeket, veteményeskertet, füves területet a szabad mozgásra, nyáron pancsolásra. Az óvoda épületét folyamatosan a nyári felújítási munkák keretében próbáljuk karbantartani. Eszközellátottságunk közepesnek mondható, a pályázatokból, alapítványokból befolyt összegekből, valamint szülői segítséggel igyekszünk fejleszteni.
57
Az intézmény feltételrendszerének fejlesztése tárgyi feltételek Időpont 2002/2003.
Belső környezet Tisztasági meszelés, ablakok, ajtók további cseréje
Külső környezet Terasz betonozásának javítása, lépcső javítás, betonlapok csúszásmentes viaszburkolattal történő bevonása
Működés érintő folyamatos feladatok Csoportszobák óvodai bútorának folyamatos cseréje. Katica csoportban tálaló szekrények cseréje, neveléshez, fejlesztéshez szükséges eszközök Fajátékok mázolása, játszóház biztosítása. nádazatának Fejlesztőjátékok, cseréje. tornaszerek pótlása, foglalkozási Külső nyílászárók anyagok beszerzése, mázolása, udvari pótlása.
2003/2004
Műanyag padlózat javítása, cseréje, I. ütem, gyermek mosdók csapjainak cseréje
2004/2005.
Műanyag padlózat cseréje II. ütem, hűtőgép cseréje. padok felújítása.
Az ágyneműk, tányérok, poharak Homokozó cseréje, cseréje két homokozók fölötti csoportban. árnyékolók cseréje
2005/2006.
Konyhabútor cseréje, villanytűzhely csere
2006/2007.
Tisztasági Tusolóhely, meszelés, előtér esetlegesen második műanyag pancsolóhely lambériával történő kiépítése bevonása
Folyamatos feladat kazánok folyamatos karbantartása, fénycsövek cseréje.
58
14. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZERE Időpont Folyamatos Folyamatos éves szinten Folyamatos éves szinten Folyamatos Folyamatosan, a szülők egyetértése alapján Folyamatos Folyamatos
Fejlesztési terület, eszközmegjelölés Környezet: -kerti szerszámok (talicska, seprű) Az egészséges életmódra neveléshez szükséges eszközök pótlása, játékok, berendezési tárgyak Fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtése (ceruza, zsírkréta, stb.) Kirándulások
Fenntartó
Pályázatok
Alapítvány
X
X
X
X
X
X
X
X X
Egészséges életmód: Gyümölcs és zöldségnap Tevékenységasztal Mozgásfejlesztés: Kerékpárok, speciális mozgásfejlesztő játékok
Szülői hozzájárulás
X
X
X
X
X
X
A Program megvalósításához a finanszírozási hátteret - az intézményi költségvetés - pályázatok, - valamint A Makk Marci és Makk Marcsi Egészséges Gyermekekért Alapítvány biztosítja.
59
15. ÓVODÁNK SZERVEZETI KERETEI, MŰKÖDÉSI RENDJE Óvodánk öt napos (hétfőtől-péntekig) munkarendben üzemel. Figyelembe véve a szülők igényeit, az előzetes felméréseket 06.00 órától 18.00 óráig tartunk nyitva. Az óvoda munkabeosztása: Délelőttös műszak: reggel 700-13.30 óráig Délutános műszak: délelőtt 1100-17.30 óráig Reggel 600 órától 700 óráig, illetve 17.30 után ügyeletet biztosítunk óvodapedagógus felügyelete mellett. Az óvodapedagógusok váltott műszakban dolgoznak, a 2 ½ óra átfedési időt mindkét óvónő a saját gyermekcsoportjával tölti. Ebben az időszakban van lehetőség mindkét nevelő számára, hogy bekapcsolódjanak a játéktevékenységek adta élménybeszámolók meghallgatására, egyéni beszélgetésekre. Személyi erőforrásként biztosítani kell a szakember ellátottságot „utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti 5 óra foglalkoztatás keretében, 8 gyermekenként 1 fő”. A SNI gyermekek létszáma és sérülése függvényében kell alkalmazni a szakembereket, a nevelő-oktatómunkát segítőt. Óvodánk köthet olyan együttműködési szerződést egy olyan intézménnyel (EGYMI), ahol az adott feladat az alapellátás körébe tartozik vagy igényelhet utazótanárt. Alkalmazhat gyógypedagógiai asszisztenst, lehet részmunkaidős is. Óvodánk csoportszerkezete Az előzetes elméréseket, a szülők igényeit, a helyi adottságokat, lehetőségeket, valamint az óvodapedagógusok elképzeléseit figyelembe véve, homogén és heterogén csoportokat is szervezünk. A pedagógusok a fentiek értelmében, heti váltásban dolgoznak. Minden csoportnak egy szakképzett dajkája van, aki a pedagógussal összehangoltan segíti a pedagógiai munka hatékony megvalósulását.
60
16. AZ ÓVODA MUNKARENDJE Az óvodapedagógusok munkabeosztása heti váltásban történik, a szorgalmi időben. Ettől eltérő lehet a nyári szabadságolás, valamint hiányzás stb. ideje alatt. Az óvoda többi dolgozója az érvényes jogszabályokban meghatározott óraszám szerint, a speciális célok figyelembe vételével dolgozik. A reggeli és délutáni ügyeletet az egyenlő terhelés figyelembe vétele mellett valósítottuk meg. A személyre szabott konkrét feladatokat munkaköri leírás tartalmazza, mely az SzMSz szabályzatának mellékletében található. Az óvoda heti rendjének kialakítása a csoportban dolgozó óvodapedagógusok önálló joga. A közös helyiségekben tartandó, valamint speciális tevékenységek szervezésében alkalmazkodnak a többi csoport elképzeléséhez (testnevelés, ének, úszás, korcsolya). A napirend kialakításakor elsődlegesen figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni jellemzőit, valamint a tárgyi feltételeket. Az óvodai napirend kialakítása pozitívan befolyásolhatja, illetve összekapcsolhatja az otthoni napirendet, ezáltal még inkább biztosítottá válik a gyermek fejlődéséhez szükséges folyamatosság, érzelmi biztonság megvalósulása.
17. A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE A nevelőtestület összehangolt együttműködése elengedhetetlen feltétele a pedagógiai munka megvalósításának. Programunk lehetővé teszi, hogy a gyermekek érzelmi biztonságát előtérbe helyezve, felmenő rendszerben valósítsuk meg feladatainkat. A közös cél mind az egészséges, mind a SNI gyermekek optimális fejlesztése érdekében együtt kell működnünk minél hatékonyabban. Az óvodapedagógusok pedagógiai, munkajogi ellenőrzését az óvoda vezetője végzi. A gyógypedagógus szakmai ellenőrzését a módszertani intézmény vezetője végzi, mivel az utazó tanár munkajogi szempontból hozzá tartozik. Az ellenőrzés formái: dokumentációk ellenőrzése hospitálás, látogatás közösen az óvodavezető és a módszertani intézmény vezetőjével A program tudatos, széles látókörű, pedagógiailag, pszichológiailag felkészült óvodapedagógusok munkájára épít. Az együttműködést hatékonyan befolyásolja az egységes szemlélet kialakítása. Ennek a szempontnak a figyelembe vételével alakítottuk ki a havonta egy alkalommal megszervezésre kerülő szakmai napot, ahol az óvodapedagógusok beszámolhatnak kapcsolataikról. A megalakított munkaközösségek és a tapasztalatcserék, szakmai segítséget nyújtanak a megvalósításhoz.
61
Az együttműködés kialakításának elengedhetetlen feltétele az egységesen kialakított pedagógiai dokumentumok kezelése. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott fejlesztési eljárások, igen fontos, tudatos felkészült nevelőmunkát kívánnak. Hatékony megvalósításuk segíti a célirányos egymásra épülést, ugyanakkor szabadságot, rugalmas alkalmazást tesz lehetővé. Olyan tervezésre törekszünk, amely segíti a gyermekek fejlődésének kibontakozását, jelzi a lemaradásokat, és figyelemmel kísérhető az egyes gyermekhez kötődő feladatsor. Az integráció bevetésének törvényi szabályai vannak. Ennek ellenére a legalapvetőbb szempont, amit feltétlenül figyelembe kell vennünk, az az, hogy akarják-e a gyermekek a szülők,és a pedagógusok. Mindhárom csoport egyetértése szükséges ahhoz, hogy értelme legyen egy integrált intézmény kialakításának. Az integrációnak az egés intézmény megváltoztatására kell irányulnia, ugyanis, ha a befogadás csak egy vagy néhány elkötelezett szakember ügye, akkor az integrált nevelés-oktatás ne valósulhat meg sikeresen. Ha az egész intézmény felvállalja, akkor valósulhat meg olyan szintű együttműködés intézményen belül és kívül, hogy óvodánk alkalmassá váljék a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű SNI gyermekekkel való bánásmódra.
62
DOKUMENTUMOK Nevelési terv: Tartalmazza a csoport, szokás- és szabályrendszerét (kiscsoportban, beszoktatási tervet). A heti- és napirend összeállítását. Tervezésnél a megfelelő szakember tesz javaslatot az érintett gyermekek fejlesztésére. Időkerete fél év, ezt követi az értékelés, mely tartalmazza az eredményeket és a további fejlesztésre váró feladatokat. Programterv-eseményterv: Tartalmazza az ünnepekhez, évszakokhoz, különböző hagyományos programokhoz kapcsolódó szervezési feladatokat a csoportban. Időkerete negyed év, évszakonként. Fejlesztési terv: Tartalmazza a fejlesztő tevékenységek tervezését. Időkerete egy nevelési év. A nevelési év lebontandó a heti tervben, amiben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés megvalósításának módja. A személyre szóló fejlesztési terv elkészítése a megfelelő szakember segítségével, és folyamatos felülvizsgálatával. Az egyéni fejlesztés, fejlődés dokumentumai: - fejlődési, személyiségi lapok kitöltése az óvodába érkezéskor; - családlátogatások tapasztalatai; - fejlődési napló (a gyermekek folyamatos megfigyelésére szolgál az óvodába lépés pillanatától az elhagyásáig – témaorientáltan); Fő területek: o önállóság fejlődése; o játék, szociális magatartás, érzelem, akarat; o kommunikációs képességek; o kognitív képességek; o motoros képességek. Valamint az SNI gyermekek óvodai neveléséhez szükséges, EGYMI által kibocsátott szakmai anyag.
63
Programunkat a következő ajánlással és gondolattal zárjuk: „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni. Ha gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a Világon.” (Dorothy Law Holtz)
64
MELLÉKLETEK
65
1. sz. melléklet /1. Szív-egészségvédelmi óvodai kiegészítő nevelési program melléklete Az oktatási tematika elnevezése: ”Szív-Kincsesláda„ program Az amerikai SZÍV Egyesület által kifejlesztett, csoportos nevelési program óvodáskorú gyermekek részére. A programot kidolgozta és bevezette a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület Munkánk során folyamatosan azon dolgozunk és olyan kiegészítő lehetőségeket keresünk és kerestünk, amelyekben többféle módon elsajátíttathatjuk a gyermekekkel az egészséges életmód szokásait. Az óvodás korban megkezdett szoktatás igen nagy jelentőségű, mert az ebben a korban rögzített szabályok jól kialakult szokássá válnak és felnőtt korban is alapját képezik az egészségügyi kultúrának. Sokkal könnyebb a megfelelő életmódbeli szokásokat, mozgásos tevékenységeket és a helyes táplálkozást gyermekkorban kialakítani, mint a rossz szokásokról felnőtt korban leszokni. Miután alapjaink e téren megalapozottak, így a tudatossá válás érdekében a Szívkincsesláda Programhoz csatlakoztunk. A Program egy szív-egészségvédelmi óvodai alternatív nevelési program. A program célja: már óvodás korban megismertetni a gyermekeket az egészséges élet azon összetevőivel, elemeivel, melyek segítségével játékosan megkezdhetik apró, állandóan fejlődő szervezetük óvását, az életkoruknak megfelelő egészséges életritmus kialakítását. A program alapgondolata kettős: 1. Tanítsa meg a gyermekekkel a szív egészséges működését (azaz közöljön olyan ismereteket a szívről és annak munkájáról, amelyeket a nagycsoportos óvodások képesek megérteni) 2. Adjon lehetőséget a gyermeknek az alkalmazásképes tudás birtokában a mindennapos szívegészség-védelemre (azaz ne csak ismerje, de a gyakorlati készség szintjén gyakorolja is az egészségvédelem normáit, életmódi előírásait).
66
1. sz. melléklet /2. A program fő témakörei: v a szív működése, módszerek a szív egészséges voltának megállapításához Cél: a gyerekeket el kell juttatni ahhoz, hogy életkoruknak megfelelően megismerjék a szív felépítését és munkáját. v az aktív mozgásos tevékenység és pihenés Cél: nem csupán az, hogy a gyerekek mozogjanak, vagy eleget mozogjanak, hanem az, hogy tudatosan és jókedvűen tegyék azt. Tudják, hogy szívüknek milyen mozgásos megterhelésre van szüksége, és milyen mozgásterhelések ártalmasak. v az egészséges táplálkozás-az egészséges szív Cél: megkedveltetni azokat az ételfajtákat, amelyek a gyermek előtt eddig ismeretlenek voltak, valamint a helyes táplálkozási szokások kialakítása és gyakorlása. A megvalósítás érdekében első lépésként 1 óvodapedagógusunk elvégezte a megfelelő szakirányú tanfolyamot, amely a Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület és Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület szervezésében jött létre . Így a 2000.-2001. nevelési évtől kezdődően nagycsoportosaink körében bevezetésre kerülhetett kiegészítő programként a Szív kincsesláda Program. Az Óvodánkban működő Program célja, hogy óvodásaink megismerjék az egészséges élet azon összetevőit, elemeit, melyek segítségével játékosan megkezdhetik apró, állandóan fejlődő szervezetük óvását az életkoruknak megfelelő, egészséges életritmus kialakítását. A Programon nagycsoportos gyermekeink vesznek részt heti 1 alkalommal csoportos, ill. egyéni foglalkozások alkalmával. A szülők is ismerik ezt a kiegészítő programunkat és szívesen bekapcsolódnak a gyermekek ez irányú megfigyeléseibe és gyűjtő munkáiba.
67
2. sz. melléklet/ 1. Tartásjavító –torna A testtartásért felelős gerinc- és törzsizomzat rendellenességeiből felnőtt korra panaszok és betegségek lesznek, melyek nem gyógyíthatóak, csak javíthatóak, viszont MEGELŐZHETŐK! A tartásjavító –torna célja: A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és megtartása. Feladata: A gyermekek helyes testtartásáért felelős izomerő felmérése és fejlesztése (a felmérést 5-6 éves korban célszerű elvégezni). Eszköze: A tartásjavító-torna gyakorlatsora. Végrehajtási terv: Az óvónő előzetes javaslata alapján, a szülőkkel egyeztetve az 5-6 éves korú gyermekeket az izomerő szempontjából felmérjük. Ezután heti két alkalommal a gyermekek az életkoruknak megfelelően kiválasztott (nehezedő sorrendben) gyakorlatcsoportot végzik el a tartásjavítótorna tanfolyamot végzett óvodapedagógusok vezetésével. A testnevelés keretében a láb-boltozatot fejlesztő gyakorlatot is végzünk játékos formában. A foglalkozásokat az óvodai élet kereteibe illesztve reggel vagy kora délelőtt kell elvégezni (tekintettel az izmok kipihent és terhelhető állapotára). A tartásjavító-torna végzésének fizikai kizáró oka nincs. Az érdeklődő szülőknek segíteni tudunk az otthon is végezhető gyakorlatok megismerésében (rajzolt gyakorlatsor, valamint bemutató videokazetta átadásával). A rendszeres tornavégzés eredményét az év végén ismét elvégzett izomteszt segítségével értékelhetjük. Óvodánkban a már jól rögzült testtartást a gyermekek magasságához igazodó székek használatával segítjük. A gyermek esetlegesen rosszul rögzült testtartására felhívjuk az érintett szülő figyelmét, és gyógytornász vagy ortopéd orvoshoz irányítjuk őket.
68
2. sz. melléklet/ 2. Mivel az úszás, mint testmozgás jelentősen elősegíti a tartásért felelős izmok fejlődését, így javasoljuk, hogy az óvodában már évek óta működő úszástanfolyamon lehetőleg minél több gyermek vegyen részt. A tartásjavító-tornagyakorlatok a mindennapos testnevelés kereteibe is beépíthetők. A foglalkozásokat az óvoda nyitvatartási idején belül (nem külön foglalkozás keretében) végezzük. Eszközszükséglet: Minden gyermek részére polifoam, vagy nagyméretű törölköző. Gyakorlatvezető óvodapedagógusok: Dávid Anna, Fehér Lászlóné
69
70
71
5. sz. melléklet
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A PROGRAMOT ELFOGADTA:
A
FENNTARTÓ
VÉLEMÉNYEZTE,
A PROGRAMOT ………………………………………….SZAKÉRTŐ VÉLEMÉNYEZTE:
A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE:
72
6. sz. melléklet ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 1. Érvényessége: 2004. szeptember 1.-től visszavonásig. 2. Felülvizsgálata: Folyamatos, tervezett, programelemző, értékelő vizsgálatok • A nevelőtestület által kidolgozott Minőségirányítási Programban meghatározottak alapján • A bevezetés után 3-4 évenként az óvodát elhagyó 6-7 évesek körében elemezzük, értékeljük a fejlődés jellemzőit. 3. Módosítása A Helyi Nevelési Program módosítására javaslatot tehet: Ø Óvodavezető Ø Nevelőtestület tagjai Ø Fenntartó Ø Törvényi változások Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Ø Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének a nevelőtestület 75%-ának igenlő szavazata szükséges a módosítás kezdeményezéséhez és annak elfogadásához Ø Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten 4. Nyilvánosságra hozatala: Minden érdeklődő számára megtekinthető, a program nyilvános, egy-egy példányban megtalálható: Ø Fenntartó Önkormányzatnál, Ø Egy példány az irodában, Ø Minden csoportban, Ø 1 példány, a Szülők részére készített rövidített változat, a központi faliújságon található 5. A Nevelési Programot készítette: az óvoda Nevelőtestülete Szerkesztette: Lengyel Pálné Óvodavezető
73
7. sz. melléklet ESZKÖZJEGYZÉK A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott eszközök alapján az alábbi eszközök és felszerelések mutatnak hiányosságot: I. HELYISÉGEK Tornaszoba 1 db Logopédiai foglalkoztató
1 db
Óvodavezető-helyettesi iroda Kiszolgáló helyiségek Egyéb raktár
1db 1 db
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Szőnyeg /nagy/ 4 db Selejtezésre várnak. 4. JÁTSZÓUDVAR Takaróháló
4 db
6. Óvodavezető-helyettesi iroda Számítógép szék 1 db FAX 1 db Iratszekrény 1 db /lehetőség szerint plafon magasságig beépített/ 7. Nevelőtestületi szoba Könyvszekrény
Selejtezésre vár.
2 db
III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Folyékony szappantartó 10 db Törölköző (gyerm.+feln.) 140 db Abrosz 50 db Ágyneműgarn. 120 db /takaró + párna/
74
IV. FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Mosógép l db Selejtezésre szorul. Hűtőgép 1 db Selejtezésre szorul. V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Az ehhez a főcímhez tartozó eszközöket folyamatosan fejlesztjük, figyelembe véve az elhasználódást, valamint a nevelő-oktató munka segítését a program hatékonyabb megvalósítása érdekében. A fenti eszközök beszerzése folyamatos, önkormányzati, ill. intézményi pályázatok sikerességének, valamint az alapítványi, és szülői támogatás függvénye.
75
FELHASZNÁLT IRODALOM
v Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja; Művelődési Közlöny 28. szám, Melléklet a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelethez. v A Kormány 51/2004. (III. 23.) Korm. rendelete v Dr. Benedek István: Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája Okker- Oktatási Iroda, Budapest, 1995 v Játék- Mozgás- Kommunikáció (Pereszlényi Éva- Porkolábné dr. Balogh Katalin) v Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program v Falus István: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1996 v Orosz Sándor: Pedagógiai mérések, Korona Kiadó, Budapest, 1993 v Mezei Gyula- Székhelyi Péter: A közoktatás rendszere, Okker Kiadó, 1997 v Nagy Jenőné: Óvodatükör v A Szív- Kincsesláda (Szív- egészségvédelmi óvodai alternatív nevelési program/ 1.) v Zsámboki Károlyné- Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel v Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben, Természetvédelem és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 1997
76
77
78
