Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Beszélgetés Dr. Mikola Bálint-tal a MOSZ elnökével

Tartalom

Beszélgetés Dr. Mikola Bálint-tal a MOSZ elnökével . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Beszámoló Debrecenbe kéne menni ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Tudósítás a Gyógyszertár-működtetés 2012. Konferenciáról II. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Aktuális Napi egészségpolitika – Kórházak állami átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Reform előtt a szakgyógyszerész képzés

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Magyarország egyetlen Népegészségügyi Kara . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 NEFMI rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek folyamatos továbbképzéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Infokommunikációs lehetőségeink a gyógyszerészi gondozásban II. rész

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Nyáron hatályba lép az új Munka Törvénykönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Új közteher: élelmiszerlánc-felügyeleti díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Felhívás Ments életet

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A kozmetikus tanácsolja Tavaszi újdonságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Nyitott szemmel Hazai és külföldi sajtófigyelő

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Továbbképzés Gyógyszertári Menedzsment4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . B III.

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelős kiadó: dr. Mikola Bálint

Szerkeszti a szerkesztő bizottság: dr. Herczeg János, Mátyásné dr. Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, dr. Sándor ˘rpád, dr. Schlégelné dr. Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em. 6. Telefon/fax: 236-0974 E-mail: [email protected]

ISSN 1588-8231 Nyomdai előkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: [email protected] Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: MOSZ Iroda ˘ra: 1000 Ft + 5% ˘FA

Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 1

Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú

Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú

Beszélgetés dr. Mikola Bálinttal a MOSZ elnökével

lem, a hivatás iránti elkötelezettség még megvan. Ez pedig nagy erő. Nemrégen, márciusban volt a 17. „Gyógyszertárműködtetés” konferenciánk, ahol elég sarkosan elemeztük a teljes gyógyszerpiaci helyzetet. A három napos munka eredménye messze nem az volt, hogy adjuk fel, hanem az, hogy hogyan jutunk előre. Egyértelmű viszont, hogy változtatni kell a prioritásainkon. A hivatásfejlesztés súlypontja most a gazdasági stabilitás megteremtésén kell, hogy legyen. Ez a fennmaradás alapkövetelménye.

szerellátás területén is fontolgatják az állami beavatkozás erősítését. Ha az állam teljesíteni akarja az egészségügyi ellátásban vállalt alkotmányos felelősségét, be fog avatkozni. Akkor viszont erőteljesen kérdésessé válhat – immáron nem a lajosi erőszak, hanem gazdasági okból – az irányítás szakmai kompetenciája korábbi elvek mentén garantált fenntartása.

Jól értem, nem a szakmai szolgáltatásfejlesztés van a zászló csúcsán, hanem a gazdasági kérdések? Igen. Erről van szó. Kicsit ugyan pironkodom, hogy ezt kell mondanom, de határozott véleményem, hogyha nem tudjuk megtartani a gyógyszertár-működtetést szakmai tulajdonosi kézben, lőttek a szolgáltatásfejlesztési programnak. Abban az esetben ugyanis már nem a lajosi erőszak, hanem a gazdasági kényszer fogja kivenni a kezünkből a kormányrudat. Sajnos sokan, még gyógyszerészi érdekképviseletek sem mind értették ezt a gondolatot két évvel ezelőtt, amikor a 2010. évi CLXXIII. törvény előkészítése során próbálkoztam fellépni a többségi gyógyszerészi tulajdon 2014. és 2017. évre való eltolása ellen. Ha 2011. január 1-től kötelező lenne a gyógyszerészi többségi tulajdon, most más lenne a gazdasági lehetőség és a mozgástér. No de – az ígérettel szemben – nem így lett, annak örüljünk, ami van. Nem egészen értem mire gondol.

Legutóbb ősszel beszélgettünk a kormányváltást követő új szakmai lendületről és a gazdasági aktualitásokról. Elnök Úr! Olvasói visszajelzések tanúsítják, hogy erő sugárzott a gondolataiból, reális alternatívákat vázolt fel a gyógyszerészi hivatás fejlesztése vonatkozásában. Változott a helyzet? Igen változott. Az erő még most is megvan, a koncepció ugyanaz, de a súlypontokat át kell rendeznünk. Meggyőződésem, hogy rendet kell tennünk először a gondolatainkban, aztán terveznünk a jövőt. Most a gazdasági stabilitás élvez prioritást. Szemüveges ember vagyok. Ha az állampolgári szemüvegemet veszem fel, akkor teljesen egyértelmű, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a költségvetési hiánnyal összefüggő, az ország finanszírozásának több mint felét kitevő multinacionális hitelezői szerepvállalást mérsékeljük. Nem mi vagyunk az urai a gazdaságnak, ezt meg kell 2 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

szüntetni. Nem lehet a legnagyobb társadalmi újraelosztási rendszerek stratégiai fejlesztését – mint az egészségügy és az oktatás – úgy irányítani, hogy az az országnak jó legyen. Mindent megér tehát a kiszolgáltatottsági fok csökkentése, a gazdasági stabilitás megalapozása. Ha a gyógyszerész szemüvegemet veszem fel azt mondom, hogy lehetőleg ne rajtunk eszközöljék a legsúlyosabb megszorításokat. Ebben a kérdésben kell nekünk most a belső szakmai harmóniát megteremtenünk. Teljesen nyilvánvaló, hogy hiába várunk gazdasági segítséget a kormányzattól, nem fogunk kapni. Akkor viszont sokan a kardjukba dőlhetnek. Vagy mégsem? Nem így van. Ilyenkor ugye azt szokták mondani, hogy fel kell tárni a belső tartalékokat, de tartalékaink már régen nincsenek. Viszont a szürkeállomány, a felkészültség, és remé-

Pedig nem bonyolult. A Kormány programjában még 2009ben egyértelműen megfogalmazásra került, hogy „… a kispatikák nélkül nincs élhető vidék”. Az elkötelezettség a gyógyszerellátás fenntartására ismereteim szerint nem változott, tehát megvan. Nézzük meg mi történt az egészségügyi ellátó rendszer többi szegmensével. Éppen a múlt héten született meg a törvény a fekvőbeteg-ellátás átalakításáról. A tervek egyértelműen rögzítik a 2013. évi lépéseket is az ellátás további szintjeinek állami átvételéről. Az állami szerepvállalás erősítése az egészségügyi ellátásban tehát elindult. Hagy időzzek itt egy kicsit el. Gondoljunk bele, hogy az önkormányzatiság felépítése pont a 1989-as politikai rendszerváltás idején kapott lendületet. Az volt az alapcél, hogy a helyi társadalmat érintő lényegi döntések helyben szülessenek. Ez nemcsak hatalmat, de óriási felelősséget is jelentett a helyi döntéshozatal számára, az azonnali lakossági számonkérés lehetősége mellett. A két évtizedes felépítést, a legköltségesebb ágazatban elsősorban gazdasági okokból, most visszabontjuk. Nem lehetett egy könnyű döntés. De nem akarok politizálni. maradjunk a gazdaságnál. A gyógyszerpiaci szereplők elvonásai a Széll Kálmán 1 és 2 tervek szerint már elviselhetetlenek. A gyártók kivonulást fontolgatnak, a nagykereskedők is panaszkodnak (2011-ben cc. 10% árrés-tömeg veszteség), a patikák pedig túl vannak a még elviselhető megszorítások határán (2012-ben várhatóan 15% árrés-tömeg veszteség). A lakosság már tavaly is 11%-kal többet fizetett a támogatott medicinákért. Az előrejelzések szerint a gyógyszertámogatás mértéke lényegében bő két év alatt harmadára (360 Mrd-ról 120 Mrd-ra) fog csökkenni, ami várhatóan még magasabb lakossági tehernövekedést involvál. Miközben „… a kispatikák nélkül nincs élhető vidék”, a gyógyszertár népegészségügyi találkozópont, az alapellátás markáns része. Ne felejtsük el, hogy a Hungaropharma Zrt.-ben aranyrészvénye van az államnak, s nem lehetetlen, hogy a döntéshozók lakossági gyógy-

Huhhhh. Ez nagyon keményen hangzik. Van az eszmefuttatásának reális alapja? Sok múlik rajtunk. Mindenki sérül. A társadalom és a piaci szereplők egyaránt. Valószínűleg abba kellene hagynunk a folyamatos kormányzati oppozíciót. Nem hiszem, hogy lenne értelme feszegetni, hogy miért pont a gyógyszerpiaci elvonásokat teljesíti (sőt túlteljesíti) a kormányzat a Széll Kálmán terv célkitűzései közül, hiszen a számok már régen Brüsszelben vannak és alapját képezik gazdasági programunk hitelességének. Úgy hiszem, hogy ezen, mi, gyógyszerészek, aligha tudunk eredménnyel változtatni. Nem szabad persze feladni a döntéshozatallal való folyamatos konzultációt, az ágazat monitorozása eredményeinek bemutatását. Ezt a MOSZ vállalja is. Viszont kicsit megdöbbentem, amikor az egyik gyógyszerészi reprezentáció választott tisztségviselője a közelmúltban egy konferencián nekem szegezte a kérdést, hogy ugyan mondjak már valamit a Nemzeti Gyógyszerügyi Egyeztető Fórumról, ami mellesleg több mint egy éve működik. Hiszen itt van a lényeg. Szigorúan csak a gazdasági oldalt tekintve, a gyártónak fontos, hogy a terméke eljusson a beteghez. Ezt csak a nagykereskedő közreműködésével a patika útján tudja elérni. Ha a beteg nem jut gyógyszerhez (vagy azért mert nincs, vagy nem tudja kifizetni) nincs gazdasági, de társadalmi Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 3

Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú Interjú eredmény sem, azaz nincs egészségnyereség, nincs humánerőforrás. A gyógyszerpiaci szereplőknek tehát abszolút közös az érdeke az ellátás fenntartásában. Ennek érdekében kell konzultálni, egyeztetni, hogy a közös feladat teljesítésére fókuszálva minimalizálni lehessen a veszteségeket. Itt még vannak tartalékok. Erről szól az Egyeztető Fórum. Örömmel jelentem, hogy van bifokális szemüveg, sőt progresszív okulárét is készítenek ma már a profi optikusok. Lehet egyszerre látni az állampolgári és a gyógyszerészi mezőt is. Esetleg anélkül is, hogy orra esnénk. Meg kell tanulni. Vegyük észre, hogy felértékelődtek a gyógyszertári marketing és menedzsment ismeretek. Valószínű, hogy sokkal többet kellene ezekről a kérdésekről közösen beszélgetnünk a kollegákkal. Jól mondja a Kamara elnöke a Gyógyszerészi Hírlap legutóbbi számának vezércikkében, hogy a szakmának együtt kell gondolkodni. Egyetértek. Csak ne felejtsük el, a mindenható polihisztorok ideje már réges régen lejárt. Mindenki csak azt a részterületet művelheti felelősen, amihez ért. Azt viszont kötelessége, s a másiknak ahhoz ugyancsak kötelessége teret adni. Kormánytisztviselők jönnek és mennek. Mi, a szakma maradunk. Most már értem, hogy ennyire belefelejtkeztünk a gazdaságba. Azért remélhetőleg a tavaly felemlített szép szakmai elképzelések nem tűnnek el a harctéren. Nem. A Semmelweis tervben rögzített szakmai célkitűzések megvalósításán ma is dolgozunk. Hiszen tudjuk, hogy a gyógyszeres terápia menedzselése, a gyógyszerészi gondozás, ma mindennél fontosabb. Az alapellátás definitivitása jelentős részben rajtunk múlik, s ha ezen a szinten nem gyógyul meg a beteg, sokkal „szofisztikáltabb” a gyógyítás. Két dolgot hagy említsek ebben a tárgyban. Ismert ugye a MOSZ erőfeszítése a diabetes program felépítésében. Közel egy évtizedes munkába került, amíg a Magyar Diabetes Társaság magas szintű szakmai vezetője a Magyar Tudományos Akadémián kijelentette, hogy a gyógyszerészek nélkül nem tudták volna a II. típusú diabetes feltárását ilyen eredményesen megoldani, mint ahogyan azt sikerült. Saját fülemmel hallottam. Az elmúlt héten a Debreceni Egyetem Orvos Egyetemi Centrum elnöke pedig egy beszélgetésen kinyilvánította, hogy a krónikus belgyógyászati terápia elképzelhetetlen aktív gyógyszerészi közreműködés nélkül. Azért ezek szívet melengető megállapítások. A gond ott van, hogy a kognitív szolgáltatások ráfordítás, anyagi és szaklétszám igényesek. Ma alig van időm arra, hogy metabolikus szűrést végezzek, mert folyton számolok. Tíz éve utáltak engem a gyógyszertár-látogatók, mert mindenkit elutasítottam. Ma kedvesen fogadom őket. Hiszen ha nem használom ki a legapróbb anyagi előnyöket is, tönkremegy a patikám. Jó dolog ugyanis a generikus helyettesítés (most a bifokálom tetején nézek ki), de egyértelműen csökkenti az árrés-tömegemet (most pedig az alján), ami a működésem alapfeltétele, egyetlen forrásom. Az esetleges érdekeltségi visszapótlás itt csak morzsányi. Minden vaklicites időszakot lezáró árváltozás és fixesítés, a patikák számára több százezres veszteséget okoz. Mi nem kereskedők vagyunk (vasalót a vasalóboltból), hanem hivatással rendelkező egészségügyi szolgáltatók. A gyógyszerbiztonságot fenn kell tartanunk. Nem üríthetjük ki a változások előtt a patika raktárait, viszont így a „beragadt” készlet jelentősen leértékelődik. Évek óta törekszünk ennek az értelmetlen és indokolatlan veszteségnek a minimalizálására. Aprók a sikerek.

arra, nehogy egymásnak ugorjunk, hiszen függünk a másiktól, s nem ők tehetnek gondjainkról. Azért aktívan alakítjuk egymást. Ma már történelem a szakmában az egyszintű többcsatornás nagykereskedelem felépítése. Klasszikus közgazdaságtani modell. Egy állami vállalatból egy nagykereskedő, egy éven belül 127(!)-re duzzadó kereskedelmi verseny, majd 2-3 érdemi szereplő a piacon. Ugyancsak a közgazdaságtanhoz tartozó magatartással igyekeztünk a piac további szűkülését megakadályozni. Erre jött létre korábban a Medimpex nagykereskedelmi egysége, amit első körben magam kezdeményeztem jó tizenöt éve az akkori Rt. elnöknél. A Medimpex gyógyszer-nagykereskedelmi üzletágát felvásárolta a Hungaropharma Zrt. Tavaly elkezdtünk a TEVA – Humantrade vonallal tárgyalni egy intenzív kereskedelmi kapcsolatfejlesztésről, ami meglehetősen eredményes lett. Érthető, hiszen a Humantrade mögött közvetlen gyártói tulajdonosi kapacitás áll, amely kapcsolat képes a nagykereskedelemben elveszni látszó eredmény gyártói oldalról való visszapótlására. Úgy gondolom, hogy a három meghatározó partnerrel harmonikus a kapcsolatunk. Mindezen túlmenően közös patikai beszerzési társulást is működtetünk, ami a további gazdasági előnyök kiaknázására nyújt lehetőséget. Ennek a jelentősége a korábbiakkal ellentétben most igen felértékelődött. Valamelyik korábban megjelent cikkét népegészségügyi szakértőként jegyezte. Ezek szerint létezik gyógyszerész körökben ez a minősítés? Igen, létezik. Ha jól emlékszem két éve jelent meg az egészségügyi szakértői minősítésekről egy új jogszabály. Régi viszszatérő gondunk a megváltozott gyakorlatnak megfelelő szakmai ismeretek elsajátításának színterei, a minősítések és a kompetenciák harmonizációja. Nevezetesen a graduális képzés curriculuma, a szakképzés rendszere és a stúdiumok tananyaga, valamint a továbbképzések tematikájának befolyásolása illetve kézben tartása. Most történik éppen a szakképzésekkel összefüggő jogszabály formálása. Úgy gondoltam, hogyha komolyan vesszük a gyógyszertár és a gyógyszerészek népegészségügyi hasznosságát, érdemes lenne erre egy jól felkészült csapatot létrehozni, amely későbbiekben formálni tudja ezt a szakterületet. Megvizsgáltattam magam, hogy megfelelek-e a rendeletben rögzített szakértői feltételeknek, s sikerült teljesítenem azokat. Ismereteim szerint eddig én vagyok gyógyszerészként az első és egyetlen regisztrált és engedélyezett népegészségügyi szakértő, de már építem a csapatot. Elnök úr! Húsz perces beszélgetést kértem, most három óránál tartunk. Utolsó kérdésem. Ehhez a sok szálon futó tevékenységhez, a hivatás formálásához, van csapat? Van, és alakul is. Ha már korábbiakban ennyire megnyíltam, nem titkolom itt sem a véleményemet. A MOSZ vezetése, az elnökség és a megyei elnökökből álló Országos Választmány, profi csapat. Persze vannak gondjaink, hiszen mind gyakorló, aktívan a tára mögött dolgozó, igen elfoglalt gyógyszerészek vagyunk. Munkamódszert tekintve úgy alakult, hogy stratégiai kérdésekben hetente hárman (korábban négyen) konzultálunk, de legalább havonként a kör ennél jóval szélesebb körű. Stabilak, és magas látogatottságúak az országos rendezvényeink, ahol le tudjuk mérni az irány és a tempó elfogadottságát, ha kell csiszolunk rajta.

Mi a helyzet a nagykereskedelmi kapcsolatokkal? Köszönöm a beszélgetést! Többnyire kiegyensúlyozottak. Beszélgetésünkkor korábban már kitértem arra, hogy ők is vesztesek. Kínosan ügyelünk 4 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

(I.L.)

Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló Beszámoló

Debrecenbe kéne menni⁄ Tudósítás a MOSZ kihelyezett Országos Választmányi üléséről A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége soron következő Országos Választmányi ülését Debrecenben, a TEVA új beruházású MegaPack csomagolóüzemében tartotta. Dr. Mikola Bálint elnök üdvözölte a jelenlévőket és megköszönte a TEVA vezetőségének, hogy lehetőséget biztosítottak a találkozásra és a látogatásra. Első napirendként a házigazda, Dr. Szabó László tájékozatóját hallgatták meg a jelenlévők. A TEVA Magyarország Zrt. vezérigazgatója bemutatta a magyar gyógyszeripart. A leginnovatívabb iparágnak minősítette az ágazatot, amely a hazai ipari K+F közel felét adja, 14.000 embernek ad munkát, s hozzájárulása meghatározó a nemzetgazdasághoz. Határozott meggyőződése szerint a gyógyszeripar az egyik leginkább versenyképes iparág. A Magyarországon készült gyógyszerek világszerte forgalomban vannak, elismert szerepet töltenek be a betegellátásban. Az aktualitásokra fókuszálva kitért arra, hogy az elmúlt évben a Magyarországon előállított gyógyszerekre az állam 78 milliárd Ft támogatást fizetett ki, a MAGYOSZ vállalatai pedig 84 milliárd forint adót és járulékot fizettek be. Így egyértelműen pozitív a GDP hazai gyógyszeripari hozzájárulás szaldója. Az államadósság csökkentésére szolgáló Széll Kálmán Terv 1.0, minden eddiginél jelentősebb forráskivonással, a költségvetésből 2,1%-kal részesedő gyógyszerkasszától 13-15%-os megtakarítást vár. Ezen túlmenően a Széll Kálmán Terv 2.0 már elviselhetetlen mértékű terheket tesz a gyógyszeriparra, amikor a 2012. évre az eredeti 83 helyett 93 Mrd Ft, a 2013. és a 2014. évre 120 helyett 170 Mrd Ft gyógyszerbüdzsé elvonást tervez. Véleménye szerint a gyógyszeripari megszorítások legnagyobb vesztesei a magyar gyártók, akik 27%-os piaci részesedésük ellenére a többletterhek felét kénytelenek viselni. A magyar gyógyszerekkel összefüggésben leszögezte, hogy csökken a forgalom, értékben drasztikusan csökken a margin, és az alacsony árak miatt elmaradnak a promóciós programok. Meglátása szerint orvosszakmai szempontból problematikus, ha a beteg nem maradhat a jól bevált gyógyszerén, az átállítások miatt gyakrabban kell orvoshoz mennie, vagy a készlethiányok miatt bizonytalanná válhat a kezelése. A vaklicit, a preferált ársáv miatt a beteg megfelelő támogatással csak a legolcsóbb, nem ritkán a bizonytalan eredetű készítményt kaphatja. A magyar gyógyszerészek és magyar gyógyszergyártók összefogásával megvalósítható és hatékonnyá tehető a folyamatos, és biztonságos betegellátás. Célszerű hosszú távú partnerkapcsolatot építeni, egymást kölcsönösen segítve a nehéz körülmények között. Minden szempont a hazai gyógyszergyártás preferálása mellett szól, hiszen annak nemzetgazdasági haszna kiemelkedő. A hazai gyártók készítményeinek támogatása négyszeres bevételt jelent az államháztartás számára. A TEVA miközben programot hirdetett a magyar betegekért, összességében többet fektetett és ruházott be fejlesztésre, több munkaerőt foglalkoztat, mint a kecskeméti Mercedes gyár. Világszínvonalon folyik a magyarországi gyártás, kiváló minőségű, megfizethető áru készítményeivel az ország legszélesebb portfolióját biztosítja a betegek számára. Hosszú távú, stratégiai együttműködésekre törekszik, teljes körű, ügyfélközpontú nagykereskedelmi tevékenységet épített fel. Partneri affinitását az elmúlt hónapokban azzal is bizonyította, hogy mindkét vaklicit idején a jóval az új árak életbe lépése előtt a csökkentett árakon biztosította készítményeit, illetve a TEVA – Humantrade eladásokra kompenzálta a készletérték különbözetet, segítve ezzel a likviditást és a folyamatos ellátást. Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 5

Tudósítás a MOSZ Gyógyszertár-működtetés 2012 konferenciáról II. rész A Gyógyszertár-működtetés 2012. Konferencia szombat délelőttje a hagyományoknak megfelelően a szakmapolitika jegyében telt. A szép számban megjelent publikum több neves egészségpolitikus előadását hallgathatta meg. Mátyásné Dr. Simon Zsuzsa megnyitó üdvözlését és Dr. Mikola Bálint bevezetőjét követően Dr. Mikola István, Magyarország OECD nagykövete tartotta meg a délelőtti blokk vezérelőadását (az előadást következő számunkban teljes terjedelemben közöljük! [szerk.]).

Kaszás Mihály a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója a cég jellemzőit mutatta be a hallgatóságnak. A TEVA a világ, vezető generikus gyógyszergyártója, több mint 100 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, 5 földrészen, több mint 60 országban van jelen, s világszerte több mint 46.000 munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon a TEVA Gyógyszergyár Zrt. a cég legnagyobb gyártó egysége. 5 nagy beruházása volt az elmúlt években több mint 2.450 munkavállalót foglalkoztat csak a gyár és a termelés területén. A cég hazai történeténél elidőzve ismertette az 1952-ben megalakult Biogal, és az 1954-ben a megalakult Human 2005-ben történő egyesülését, amelynek bázisán a jött létre a TEVA Gyógyszergyár Zrt. Alapanyag-, (fél)szilárd-, és steril, magas minőségbiztosítású termékek gyártásával, és kutatás-fejlesztéssel egyaránt foglalkoznak. Ezekkel összefüggésben röviden bemutatta a Debrecen, a Sajóbábony és a Gödöllő telephelyű egységek működését, jellemzőit. A kiemelkedő szakmai háttér biztosítása érdekében ösztöndíj programokat működtetnek, s harmonikus munkakapcsolatot építettek ki a Gödöllői Szent István Egyetem mellett valamennyi orvos és gyógyszerészképző egyetemmel. A vezérigazgatói bemutatásokat élénk diszkusszio követte. A MOSZ Választmány tagjai részletesen elemezték a gyógyszertárak és a TEVA – Humantrade között kialakult, dinamikusan fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat. Megállapodások születtek az együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekben, a kapcsolatok bővítésében. A Választmány a továbbiakban napirend szerinti zárt ülést tartott, amelyen expozék hangzottak el, majd értékelték a Széll Kálmán 1.0 és 2.0 következményeit, a gyógyszertár-működtetés gazdasági stabilizációja érdekében teendő legsürgősebb lépéseket. A programot gyárlátogatás zárta, ahol a részvevőknek szakszerű vezetés mellett volt alkalmunk meggyőződni a TEVA program célkitűzéseinek realitásáról. MOSZinfo 6 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

Az egészségügy és a gyógyszerügy összefüggéseit feltárandó a hazai egészségpolitika irányítója Dr. Kovács József a Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága elnöke „Az egészségi állapot és az ellátórendszer összefüggései Európában” címmel tartott prezentációt. Elöljáróban leszögezte, hogy az Európai Unió alapszerződése értelmében az Uniónak törekedni kell polgárai egészségi állapotának javítására, gátat kell vetni a betegségek terjedésének, és azonosítani az egészséget fenyegető veszélyforrásokat. Ez a feladat az egészségüggyel összefüggő szakpolitikák összehangolása révén valósul meg. Az EU egészségügyi stratégiáján keresztül járul hozzá az európai nép- és közegészségügyi helyzet javításához. Miközben kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységeit, teljes mértékben tiszteletben tartja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatások és ellátás kialakítása és biztosítása az egyes országok hatáskörébe tartozik. Az Unió kiemelt célja olyan átfogó egészségügyi információs rendszer kialakítása, amely Európa-szerte megbízható és naprakész egészségügyi adatokhoz biztosít hozzáférést, s így lehetőséget nyújt a polgárok egészségi állapotát befolyásoló tényezők közös elemzésére. Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 7



Magyarországon jelenleg a kormány, és ágazatért felelős államtitkársága, hivatalba lépése óta ennek az átfogó információs rendszernek a megteremtésén, működtetésén és felhasználásán dolgozik – jelentette ki az elnök. Egyetértett az OECD nagykövet által elmondottakkal, amennyiben a folyamatok, jelenségek elemzése rendkívül fontos, hiszen ez, csak ez ad lehetőséget a helyes irányok kijelöléséhez, a kívánt pozitív elmozduláshoz. A szakmai mutatók mellett a gazdasági, szociológiai elemzések is azt jelzik, hogy az egészségügyi kiadások és az eredmények között gyenge a kapcsolat. A ráfordítások növekedése önmagában nem hozza meg az egészségnyereséget.

A változtatás kritikus pontjait elemezve gondolatvezetésében – mások mellett – kitért a 2012. évi költségvetés betarthatóságára, a béremelés realitásaira is. Tisztázandóak az Uniós projektek feltételi, az önrészek és a közbeszerzések egyes kérdései. Kiemelt figyelmet kell fordítani a struktúra átalakítás kapcsán a funkcióváltó kórházak és a helyi érdekek harmóniájára ugyanúgy, mint a kapacitás átszervezésre és a vezetőváltásra. Az elnök felhívta a figyelmet a minimum feltételek teljesíthetősége, az akut tulajdonosi döntések, a nyúló várólisták problematikájára, a megvont kohéziós alapokra is. Meggyőződése szerint a Széll Kálmán II. mások mellett felveti a kapacitás-, a szolgáltatási csomag szűkítése, a szakmai eljárásrendek korrekciója, a TEK-en kívüli ellátás és a várólista mellőzése megfizettetésének kérdéseit egyaránt. Újra napirendre kell venni az engedélyezett szakorvosi magánpraxis, a szabad orvosválasztás, és a paraszolvencia vizsgálatát.

Az egészségügy egészének területén az EU a magas szintű egészségvédelem, a versenyképesség és az innováció mellett kötelezte el magát. Ebből adódóan a gyógyszerellátást tekintve, biztosítani kívánja a gyógyszerek alkalmazásának biztonságosságát és hatékonyságát, az elérhető áru gyógyszerekhez, gyógykezeléshez való hozzáférést. Az EU a gyógyszerpolitika területén elkötelezett a kutatás és az innovatív terápiák fejlesztésének támogatása irányában. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyógyszerforgalmazás biztosítása a tudományos és kutatási célkitűzések összeállítása a gyógyszeripari termékek engedélyezése és felügyelete fejlesztése kérdéseinek egyaránt. Ezzel is összefüggésben együttműködési programot dolgozott ki a gyógyszeripari termékek minőségéről, biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló tudományos állásfoglalásokat kibocsátó Európai Gyógyszerügynökséggel (EMEA). A gyógyszerpolitikában új prioritások kerültek kijelölésre. Cél a hatékonyság növelése, a befogadási rendszer rugalmassága, a gyógyszerbiztonság növelése valamint a gyógyszertárak egészségügyi ellátói szerepének visszaállítása és erősítése. Kovács elnök úr ezt követően részletezte azokat a gyógyszerellátás magas szakmai szintje biztosítása és harmonikus működése érdekében tett intézkedéseket, amelyeket a liberalizációs időszak kárainak felszámolása ügyében tett a Kormány. Utalva a gazdasági környezetből adódó racionalizálási programokra leszögezte, hogy a jövőben a gyógyszerkassza kapcsán számos uniós és gazdaságpolitikai kérdést kell még tisztázni. A magyar GDP négy százalékán áll jelenleg a hazai egészségügy támogatása, a ciklus végére ezt öt-hat százalék magasságába tervezik felemelni. Egyértelmű a cél, a jövőben is biztosítani a betegek biztonságos gyógyszerellátását – zárta gondolatait az előadó.

Szakmailag indokolt, gazdaságilag megengedhető, avagy béke ez, vagy csak a hurrikán szemében vagyunk? – indította gondolatait Dr. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség elnöke Vajon prioritásként kezelték-e az egészségügyet az elmúlt hetekben, hónapokban és években. Tudvalévő, a prioritás abban nyilvánulhat meg leginkább, ha az adott ágazat többet kap a többihez képest. Az elnök elmondta, az ágazatot érintő problémák már tavaly novemberben megfogalmazódtak, köztük olyan veszélyekkel, mint a HR-bomba, ami könnyen az egészségügy leállását okozhatta volna. Ehhez képest három hónapos haladékot kaptak a tárgyalásokra, s a béremelésekkel kapcsolatos egyeztetések is megkezdődtek, igaz, amíg a azok zajlottak, addig az elmúlt esztendőben 1200 orvos ment el a magyar egészségügyből. A távozások mértéke még a 2007-es évben ugrott meg leginkább, amikor az akkori vezetés törekvései teljes mértékben demoralizálták az ágazatot, hiszen ebben a kérdésben nem csak a bérek, hanem a potenciális perspektívák is meghatározó tényezők. A kurrens változásokat elemezve szó esett az év elején elkezdett és a küszöbön álló átalakításokról, de a problémák kapcsán kitért arra is az előadó, hogy mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy a jelenlegi keretek között, a jelenlegi forrásokból az ellátórendszer nem működtethető, a humánerőforrás sem elegendő. A betegellátás mindenképp elsőbbséget élvez, de a betegeket nem szabad hitegetni, a tényekkel és a valós kilátásokkal kell őket szembesíteni. Hangsúlyozta, hogy nem váltani mindig kockázatosabb, mint váltani, s jelen helyzetben olyan nagyok a problémák az egészségügyben, hogy azok konzervatív módszerekkel nem orvosolhatók. Ugyanakkor az erőltetett menetben is nyilvánvalóan vannak lehetőségek a hibázásra.

8 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

A gazdasági környezettel összefüggésben felhívta a figyelmet az egészségipar jelentőségére. Az egészségipar mérhető teljesítménye a 2000-2007-ig terjedő időszakban folyó áron 739,3 Mrd Ft-ról 1378,5 Mrd Ft-ra nőtt, amely a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 6,3%-a. A gyógyszeripar termelékenysége kétszerese a nemzetgazdaság átlagának (!). Az egészségipar termelékenységének növekedése a vizsgált időszakban meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A gyógyszer és gyógyászati cikk kereskedelem nemzetgazdasági átlagot meghaladó termelékenységi adatokkal rendelkezik. Az egészségipari ágazatok 1,35-1,47-szer több bruttó hozzáadott értéket generálnak, mint az átlag, míg a K+F tevékenységben a szektor kiemelkedő jelentőségű. Csupán a gyógyszeripar a feldolgozóipari kutatás 30%-t teszi ki. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügyi szolgáltatások fokozott élőmunka igényűek, ezért fejlesztésük jelentős munkahelyteremtő képességű. A szűken vett egészségipar a gazdaságilag aktív népesség 6,7%-át (262 694 főt) foglalkoztatott 2007-ben, ami az alkalmazásban álló munkavállalók 9,5%-a. 2007-ben az egészségiparban foglalkoztatottak 130 Mrd Ft SZJA-t, és 300 Mrd Ft-nyi járulékot fizettek be. Az egészségipar energiaigénye az átlagnál lényegesen alacsonyabb, miközben az átlagnál alacsonyabb import igényű, s a GDP-hez való hozzájárulása (6,3%, termelési kapcsolataival 8,3) lényegesen magasabb, mint az egészségügyi közkiadások mértéke (2007-ben 5,9%). Ezzel összefüggésben határozott álláspontja, hogy a szektor nemzetgazdasági eredményhez való hozzájárulása mind gazdasági, mind foglalkoztatási, mind humánerőforrás biztosítás szempontjából kiemelkedő, amit a megszorításokból következő intézkedéseknél nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A korábbi előadásokban elhangzottakkal is összefüggésben Dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke a gyógyszerellátás aktuális problémáit vette górcső alá prezentációjában. Jó megoldásokat kell keresni, nehéz időkben – indította gondolatait, majd a gyógyszertárak számának, valamint a gyógyszerek fogyasztóár-indexének utóbbi három évben való alakulásával kapcsolatban szolgált tanulságos adatokkal. Nyilvánvaló, hogy a liberalizmus okozta károkat a gazdasági megszorítások hatványozottan felerősítik. A gyógyszertárak számának növekedése, párosulva a forgalom-, illetve árbevétel visszaeséssel összefüggő árrés-tömeg csökkenéssel, a gyógyszertárak mintegy harmadát kilátástalan helyzetbe sodorta. Erre a helyzetre kell megoldást keresnünk, miközben költségvetési segítségre nem számíthatunk. Mindez abban az időszakban történik, amikor az alapellátás fokozott hangsúlyt kap az ellátórendszerben, miközben a társadalom idősödik, s így a legtöbb gyógyszert alkalmazó, de anyagilag legrosszabbul szituált korosztály egészségének gyógyszeres terápia útján való megőrzése és helyreállítása iránti igény, rapid módon fokozódik. Ráadásul ez a korosztály az, amelyik egyszerre többféle gyógyszer alkalmazásával a leginkább igényli a szakértelmet, a terápia menedzselését, hiszen az egészségnyereség vagy pazarlás a tét. Ebben a környezetben a kiegyensúlyozott és biztonságos gyógyszerellátás fenntartása hihetetlenül nagy feladatot ró a gyógyszerészekre- emelte ki az előadó. Miközben a Semmelweis terv a gyógyszerügyet az egészségügy integráns részének tekintve a gyógyszer és betegbiztonságra, az ellátás biztonsága fenntartására fókuszál, előírja a szolgáltatásminőség fejlesztését. Mi magunk is úgy gondoljuk, hogy ezt az utat kell járnunk. Fegyelmezett állampolgárként tudomásul vesszük az ország gazdasági kiszolgáltatottsága csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, akceptáljuk a költségvetési egyensúly fenntartásával összefüggő kormányzati törekvéseket. Határozottan úgy látjuk viszont, hogy a megszorítások tendenciájára jobban oda kell figyelni, hiszen a lakossági gyógyszerellátás népegészségügyi szerepe van veszélyben- fejtette ki a MOSZ elnöke. Továbbiakban részletesen elemezte, hogy a Széll Kálmán-terv peremén született döntések miképpen érintették a gyógyszerügyet, s a jelenlegi helyzetben milyen közgazdasági stratégiák alkalmazhatóak a helyzetből való kilábaláshoz. Meglátása szerint a legfontosabb teendő, gazdaságilag stabilizálni a gyógyszertárakat. Belső tartalékok ugyan már nincsenek, de kereskedelmi kapcsolatok racionalizálása és a működési költségek csökkentése még ad lehetőséget a forráskezelésben. Ezeket az utakat térképezi fel a MOSZ menedzsment, számos konzultációt szervezve a megoldási alternatívák közvetítésére. Tovább



Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális

kell folytatni a Semmelweis Tervben is rögzített népegészségügyi feladatokra való felkészülést, megteremtve ezek hiteles társadalmi elfogadtatását. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerésztársadalomban örvendetes módon igen sok fiatal van jelen. Velük kell megismertetni, és megszerettetni a lakossági gyógyszerellátást. A MOSZ törekszik az utánpótlás reális gazdasági lehetőségeinek kialakítására, ezzel összefüggésben pénzintézetekkel folytat tárgyalásokat.

Kórházak állami átvétele

Dr. doc. Simon Kis Gábor a MOSZ elnöksége tagja nemzetközi és hazai szempontokat is figyelembe véve a koncepcióváltás fontosságát hangsúlyozta. Rávilágított, hogy 2011-2012-ben számos EU tagállamban – ideértve Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és a Balti Államokat, továbbá a Dél-európai országokat is – különféle megszorító intézkedéseket vezettek be. Nemcsak Romániában, hanem Spanyolországban is növekednek az egy éven túli tartozások. Romániában a társadalombiztosítási túlköltést piaci részesedés alapján róják ki a gyártókra. Még a gazdaságilag erős országok közé sorolt Németországban is a betegbiztosítás gyógyszerkiadásai 2.8% százalékkal, azaz 800 millió euróval csökkentek tavaly, ráadásul a gyógyszerészek 2012-ben, 2004-es szintű honoráriummal dolgoznak. Ilyen nemzetközi helyzetben meglátása szerint naivitás azt gondolni, hogy árrés rendezés várható hazánkban. Külföldi mintákra azt kell elérni, hogy hazánkban egészségmegőrzés szempontjából is minél többször látogassa a lakosság a gyógyszertárakat. Egy német felmérés szerint ÉszakRajna Vesztfáliában minden második ember először a gyógyszertárat keresi fel. Svájcban a sürgős esetek ambulanciái bagatell ügyekkel állandóan túlterheltek. Ezért egy kísérleti projekt keretében 200 svájci gyógyszerésznek a jövőben háziorvosi feladatokat is kell vállalnia. Magyarországon jelenleg minden harmadik ember egészséges, vagy annak vallja magát. El kell érni, hogy az ő bagatell problémáira a gyógyszertár biztosítsa a gyógyírt. A hazai okokat boncolgatva a költségvetési hiányok csökkentésére irányuló szándékok kárvallottjai között a betegeket és a gyógyszerésztársadalmat is ott találjuk, folytatta a gondolatmenetet. Hangsúlyozta, receptköteles gyógyszerekből az ágazat egyre kevésbé tud megélni, ezért minden olyan tevékenységet művelni és terméket forgalmazni kell, ami nem ütközik a gyógyszerekhez hasonló korlátokba. Meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, ami a profilba vág, s elérni a lakosság körében, hogy a banális problémáival ne az orvost, hanem a gyógyszerészeket keressék fel. Klasszikus példaként hozta fel erre, hogy az öregedéssel együtt járó kellemetlen változások mérséklése terén fokozni kell a gyógyszerészi közreműködést. A MOSZ elnökségi tagja hangsúlyozta, a gyógyszerügyön belüli harcokat be kell fejezni. Egységes fellépésre van szükség. Csak a tudatosan összehangolt gyógyszerpolitika lehet az alapja a gyógyszerügy, a hivatás továbbélésének, csak így lehet átvészelni ezt az Európa szerte nehézségeket teremtő állapotot. MOSZinfo

A pilisszentiváni Ureusz Gyógyszertárba gyógyszerészt felveszünk. Jelentkezni lehet: Kocsisné dr. Bártfai Katalin gyógyszertárvezetőnél Telefon: +36 (30) 9228-990 e-mail: [email protected] 10 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

Osztályok szűnnek meg, újak jönnek létre A legtöbb kórházat, ötöt Komárom-Esztergom megyében veszik át (Komárom, Kisbér, Tata, Oroszlány, Dorog). Komárom-Esztergom megyében az összes aktívágyas kórházat érinti az állami átvétel. Az igazgatóktól kapott adatok szerint a megyében 1185 aktív ágyból 1016 marad meg, a meglévő 731 krónikus férőhely 846 ágyra bővül, és több kórházban jönnek létre új osztályok, illetve nappali ellátást biztosító részlegek. A megyében a legnagyobb átalakulás Komáromban várható: a 124 ágyas Selye János Kórház 109 aktív ágyából 20 maradt meg. A belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat betegeit Tatabányára irányítják, a gyerekgyógyászat megszűnésének ellensúlyozására 24 órás ügyeletet adnak, és nappali ellátást biztosítanak 15 ágyon. Tatán 40 aktív belgyógyászati ágy szűnt meg, viszont egy 30 ágyas mozgásszervi és érrendszeri rehabilitációs osztályt hoznak létre. Kisbérről 30 aktív belgyógyászati ágyat építenek le. Ezzel egy időben egy 30 ágyas új szintet építenek a pszichiátriai rehabilitáció számára. Pest megyében Cegléden a Toldy Ferenc Kórházban nem csökkent az aktív ágyak száma és osztályok sem szűntek meg, de a traumatológián esetleg bizonyos műtéteket, így például protézis beültetést nem végeznek majd, elbocsátásokra nem számítanak. Vácott a Jávorszky Ödön Kórházban az előzetes tájékoztatás szerint a kórházban gyakorolt valamennyi szakma tovább működik, azonban az ágyszámok terén, illetve az egyes osztályok tevékenységi kompetenciájában változások várhatók. Dolgozók elbocsátását nem tervezik. A veresegyházi önkormányzat tulajdonában álló, a listára végül szintén felkerült Misszió Egészségügyi Központot Veresegyház szeretné saját fenntartásában tartani. Itt 30 ágyas rehabilitációs osztály és egynapos nappali kórház is működik. A városvezetés az ügyben kéréssel fordult az államtitkársághoz és az Országgyűlés elnökéhez is. Fejér megyében a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház átadása nem hoz nagy változásokat. Az aktív ágyszám 30-cal csökkent, az osztálystruktúra változatlan maradt, nagyobb változások lehetnek viszont az ellátási körzetek esetében. A kórház három megye határán fekszik, az elképzelés szerint elveszítik a jelenlegi területük nagy részét. Így például a tőlük néhány kilométerre fekvő Dunaföldvár vagy a Bács-Kiskun megye nyugati részén lévő települések lakóinak jóval messzebbre kell utazniuk kórházi ellátásért. Itt egy 3,6 milliárd forintos pályázat révén központi műtőblokk, sterilizáló, intenzív osztály, diagnosztika épül. A móri kórház évekkel ezelőtt átesett a struktúraváltáson. 2007-ben döntöttek a profilváltásról, majd egy uniós pályázat révén egymilliárdból felújították, átalakították az épületeket. Megszűnt például a szülészeti-nőgyógyászati osztály, az ágyak átkerültek Székesfehérvárra, ugyanakkor sok új szolgáltatást hoztak létre (digitális röntgen, artroszkópos műtét).

Az Országgyűlés megszavazta a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről, és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést. Több helyen kórházi osztályok szűnnek meg, máshol viszont új kórházi részlegek jönnek létre és fejlesztések kezdődnek azáltal, hogy az állam május 1-jével hetven egészségügyi intézményt az azokhoz kapcsolódó vagyonnal átvesz. Ezek közül 54 kórháznak május elsejével fenntartója és tulajdonosa az állam. További 7 intézmény már január óta állami tulajdonban van, másik 9 kórház esetében pedig az átvett feladat ellátásához használt, bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó- és ingatlanvagyon került május elsejével az államhoz.

Veszprém megyét illetően a zirci és a várpalotai kórház már 2007-ben funkciót váltott, azóta ezek csak krónikus, rehabilitációs, illetve járóbetegellátó feladatokat látnak el. A tapolcai Deák Jenő kórház májustól a belgyógyászati és a sebészeti osztály 91 aktív ágya megszűnt. A leadott aktív ágyakért cserébe nőtt a járóbeteg-szakóraszám és 20-szal a krónikus ágyak száma. A kórház fő profilja a légzés-rehabilitáció lesz, ezt 50-ről 71 ágyasra bővítik. Az átalakuláshoz a város a székesfehérvári kórházzal közösen pályázott, a nyáron kezdődő beruházás teljes költsége 613 millió forint. A pápai Gróf Esterházy Kórházban a szemészet és az urológia aktív osztályai megszűntek, a tervek szerint egynapos ellátássá alakulnak. Az ágyak száma a belgyógyászaton, a szülészeti és a gyermekgyógyászati osztályon néhánnyal szűkül. A krónikus és mozgásszervi rehabilitációs ellátást fejleszteni tudják, s az Új Széchenyi Terv pályázatán 151 milliós támogatást nyertek el, ebből egy új épületszárnyat építenek. Vas megyében a sárvári kórház az átlagosnál sokkal kedvezőbb helyzetben került állami kézbe. Itt 2007-ben megszűnt az aktív ellátás, a kórházat térségi rehabilitációs központtá alakították át. Az ellátási kötelezettséget a rehabilitáció tekintetében a kórház szeretné az egész megyére kiterjeszteni, a járóbeteg-ellátásban pedig az egynapos sebészet továbbfejlesztését tartják indokoltnak. Remélik, az állam is fontosnak tartja azt a célkitűzésüket, hogy Sárvár igazi gyógyhellyé, rehabilitációs központtá válhasson. Körmenden, a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházban megszűnt a szülészet, várhatóan csökken az aktív ágyak száma, de megmaradhat a sebészeti ellátás, sőt azt fejleszthetik. A jövőben várhatóan a megyei kórház, vagyis a szombathelyi Markusovszky Kórház irányítása alatt dolgoznak. Az ellátások egy épületbe kerülnek, s ezt uniós források felhasználásával felújítják. A közös irányítás miatt gazdasági, adminisztratív területen létszámcsökkentés várható, de ez a nővéreket, orvosokat nem érinti. Baranya megyében a változás a komlói, a mohácsi, a szigetvári és a siklósi kórházat érinti, s az nem jár osztályok megszüntetésével. Az intézmények fenntartása az egységes, központi beszerzések révén olcsóbbá válhat és szakorvosokból sem lesz hiány. A komlói intézménynek a Pécsi Tudományegyetemmel való szakmai integrációja nyomán húsz belgyógyászati és tíz sebészeti ágyat helyeznek ki az egykori bányászváros intézményébe, emellett sürgősségi ügyeletet tartanak fenn a jövőben is. A mohácsi kórházból a szemészeti fekvőbeteg-ellátás a pécsi klinikára kerül át, a szülészetet itt az elmúlt időszakban modernizálták, így az is megmarad. Mindezek mellett a rehabilitációs szolgáltatásokat is fejlesztik. A szigetvári kórházban minden osztály megmaradt, s küszöbön áll az épület régi szárnyának felújítása. Siklóson az intézmény többségi tulajdona magánkézben van – annak majdnem háromnegyed részét a Mega-Logistic Zrt. szerezte meg 2008-ban – a fennmaradó hányad került most az államhoz, változások emiatt nem várhatóak a betegellátásban. Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 11

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Somogy megyében töretlen volt eddig a siófoki kórház fejlődése, azért is, mert az önellátó volt, nem szorult támogatásra. Az üdülőrégióban lévő kórház speciális helyzetben van, hiszen télen 85 ezer, nyaranta mintegy 200 ezer ember teljes, átfogó szakellátását kell biztosítania. A szemészet egynapos ellátássá való átalakításával 18 ágyat vonnak el az intézménytől. Folyamatban van két, uniós támogatással megvalósuló nagyberuházás (központi sterilizáló, műtő, diagnosztika; új sürgősségi osztály). A tízszázalékos önrész biztosításának kötelezettségét átveszi az állam az önkormányzattól. A marcali kórházban az állami tulajdonba vétellel egy időben megszűnt az intézmény önállósága, az a Kaposi Mór Oktató Kórház telephelyeként működik tovább. Valamennyi aktív fekvőbeteg-ellátás megmarad, de gyerekgyógyászat csak nappali ellátási és sürgősségi formában lesz. Szeretnék fejleszteni a sürgősségi ellátást, különösen a diagnosztikát, s létrehoznának egy 10 ágyas hospice részleget. Emellett egy pályázat egyik nyerteseként pszichiátriai, légzésés kardiológiai rehabilitációs szakrendeléseket alakítanak ki. Tolna megyében a dombóvári Szent Lukács Kórházban húsz százalékkal csökkent az aktív ágyak száma. Megszűnt a fül-orr-gégészeti fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a jövőben egynapos sebészeti ellátás keretében gyógyítják, s összevonják az ideggyógyászati és a belgyógyászati osztályt. A bonyhádi kórházban május 1-jével megszűnt a belgyógyászaton az aktív fekvőbeteg-ellátás, a betegeket a szekszárdi kórházban gyógyítják. Zala megyében a nagykanizsai, a keszthelyi és a hévízi kórházat vette át most az állam. Somogy megye közeli településeinek lakosaival nőtt az intézményekhez tartozó települések és lakosok száma, így 150-160 ezresre bővült az ellátottak köre. Több osztályt magasabb ellátási szintre emeltek. A kötelező aktív reumatológiai, illetve a krónikus ellátás a hévízi kórház esetében a tervek szerint kiterjed majd a nagytérségi ellátó területre, amely Győr, Veszprém, Vas és Zala megyét jelenti. A hévízi önkormányzat 26 százalékban tulajdonosa a gyógyfürdőkórháznak, ezt a részt korábban 340 millió forintért vásárolta meg a város. A keszthelyi kórház körzete is bővült. A közeli Tapolca helyett sok Veszprém megyei páciens már eddig is a keszthelyi intézmény szolgáltatásait vette igénybe. Nógrád megyében a pásztói Margit kórház 20 aktív belgyógyászati ággyal működik, ezek júliustól megszűnnek. A tulajdonba vétel májustól, a struktúraváltás júliustól történik meg. Bíznak abban, hogy megmarad az egynapos sebészet, a krónikus és a járóbeteg-ellátás, a mozgásszervi rehabilitáció. Utóbbi lenne a fő profil, ebben a kórház vezető szerepet látna el a régióban. A kórházvezetés mindenki állását szeretné megtartani. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a struktúraátalakítás hangsúlyozott vezérelve, hogy mindenki a betegségének megfelelő, azonos szintű és minőségű egészségügyi ellátáshoz jusson hozzá, a legnagyobb betegbiztonság mellett. Bács-Kiskun megyében a bajai, a kalocsai, a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi kórház került május 1-jével állami kézbe. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház teljes aktív struktúrája megmaradt, de a szemészeti és a bőrgyógyászati osztály az eddigi szinten nem működik egynaposként. Ismereteik szerint maximum 40 ágy szűnik meg. Két pályázat van megvalósítás alatt, egy 50 milliós a koraszülöttek intenzív ellátásának technikai feltételeit 12 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

javítja, míg egy 3,2 milliárd forintos a műtő, az újszülött részleg, az intenzív osztály, a csecsemő- és gyermekosztály teljes átalakítását, informatikai ellátását biztosítja. A Bajai Szent Rókus Kórházban a szemészeti osztály működési rendje átalakul, de a beavatkozások száma változatlan marad. Jelenleg folyik itt egy beruházás, egy másik az elbírálásnál tart, míg a fűtéskorszerűsítését támogató pályázat szerződéskötés előtt áll. A kórházban elbocsátást nem terveznek. Heves megyét az ellátási régiók kialakításával kettévágták, a Gyöngyösről nyugatra eső ellátási terület nem tartozik a jövőben az egri Markhot Ferenc Kórházhoz. Miközben egyes szakterületeken szűkül az ellátási körzet, más szakmákban az ózdi és a mezőkövesdi kistérség is az intézmény illetékességébe tartozik. Így összességében elmondható, hogy a kórház szakmai struktúrája, ágyszáma nem változik. A legnagyobb megoldatlan probléma az aktív tüdőgyógyászati betegek ellátása. Őket eddig a Mátrai Állami Gyógyintézet kezelte, most viszont Edelényt és a Miskolci Semmelweis Kórházat jelölték ki e feladat ellátására. Hatvanban az Albert Schweitzer Kórházban nem leépítés, hanem fejlesztés várható. A baleseti sebészetet illetően új műtőblokk épül és a szülészet-nőgyógyászat esetében is bővül a kapacitás. Félmilliárdos beruházással új rehabilitációs járóbeteg-ellátó részleg épül, és felújítanák a főépületet is. Jász-Nagykun-Szolnok megyét illetően a mezőtúri kórházban a 91 aktív gyógyászati ellátást biztosító ágy mintegy fele megmarad. A szülészet és a nőgyógyászat 15-15, a belgyógyászat 20 aktív ággyal működik tovább. Megszűnik a sebészeti osztály, illetve egynapos sebészetté alakul át, és a sürgősségi betegellátást beleolvasztják. A karcagi Kátai kórház a tulajdonosváltás nem befolyásolja, miután itt már a múlt év végén megkezdődtek a felújítási munkák. A projekt másfél milliárd forintból valósul meg. A Hajdú-Bihar megyei, berettyóújfalui Tisza István Kórházban 38 aktív ágy szűnik meg, de a remények szerint 25-tel bővül a krónikus ágyak száma. Az urológiai és a szemészeti osztályon 32 aktív ágy szűnik meg, de megmarad az egynapos sebészet és az ambuláns gondozás. A fül-orr-gégészet 16 aktív ágyából 10 marad, s bár a tüdőosztály 20 aktív ágya is megszűnik, a gasztroenterológia ugyanennyi aktív ággyal nő. Itt egy kétmilliárd forintos beruházás zajlik uniós támogatással, az új technikai tömböt a jövő év elején adják át. Békés megyét tekintve az orosházi kórház aktív betegellátó egység marad, itt struktúraváltás még nem történik. A rendszer átalakítása júliusra tehető. A békéscsabai Réthy Pál kórházban az átadás-átvétel után megkezdődik az engedélyezett szakágak ellenőrzése, újraminősítése és újraengedélyeztetése, amelyet az ÁNTSZ folytat le. Az alkalmazotti létszám csökkentéséről nincs szó. Csongrád megyében csak a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházat érinti a május 1-jével esedékes változás. Az előzetes egyeztetések szerint egyetlen osztályt sem zárnak be, sőt egyes szakterületeken – például gyermekgyógyászat – az ellátási terület mérete növekedhet. A fekvőbeteg-ellátó struktúra nem módosul, az ágyszámban nem várnak változást, s minden dolgozót továbbfoglalkoztatnak. A kórházban jelentős fejlesztések, beruházások valósultak meg, illetve vannak folyamatban, jelenleg mintegy 900 millió forint értékben. (Forrás: MediMail) MOSZinfo


A gyógyszerészek vélekedése a szakgyógyszerész képzésről 1 Bozó Tamás, Fittler András Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottsága A szakgyógyszerész képzés jelenlegi formája a 90-es évek vége óta működik Magyarországon. Akkoriban Európában egyedülállóan magas színvonalú képzési rendszer került összeállításra, amelyre sokan azóta is méltán büszkék lehetnek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az évek során a szakmai ismeretek és a mindennapi gyakorlat is jelentősen megváltoztak, számos tényező a képzés reformját sürgeti. A graduális oktatáshoz hasonlóan a posztgraduális képzés is elsősorban az egyes egyetemi tantárgyak, nem pedig a szakmai feladatok mentén szerveződött, így a meghirdetett szakirányok száma és elnevezése sem feltétlenül tükrözi a munkaerőpiaci körülményeket. Jelentős különbségek mutatkoznak továbbá hazánk és nyugat-európai országok szakgyógyszerész képzése közt, például a szakirányok száma jelentősen meghaladja az Uniós tagországok átlagát. Még fontosabb különbség, hogy a szakgyógyszerészi végzettséghez számos európai országban jól definiált kompetencia és/vagy magasabb bér is társul [1]. Jelentős mértékben meghatározza a képzés jelenét és jövőjét a központi finanszírozott rezidensi forma megszűnése, valamint a szakgyógyszerészi képesítéssel végezhető kizárólagos kompetenciák (pl. gyógyszertár vezetés) eltörlése. Mivel a szakképzés önköltségessé vált, egyre kevesebb kolléga (lásd I. táblázat) vállalja a vele járó időbeli és anyagi terheket. A jelentkezők alacsony száma miatt a képzőhelyek számára is nehézséget jelent valamennyi szakirány meghirdetése. A változtatások szükségességét felismerve, az elmúlt évek során a képzés reformja élénk viták tárgyát képezte. A szakma képviselői számos forgatókönyvet végiggondolhattak, mindezidáig azonban nem volt világos, hogy mit 1

Az elemzés eredeti, bővebb változata a Gyógyszerészet áprilisi számában jelent meg, illetve az Ifjúsági Bizottság honlapján olvasható.

I. táblázat.

Szakgyógyszerészi képesítést szerzettek száma 2006-2011 között, évenkénti és szakiránynak megfelelő bontásban (forrás EEKH). Farmakognózia* Farmakognózia és fitoterápia Gyógyszerellátás* Gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés* Gyógyszerellátási gyógyszerészet Gyógyszerellenőrzés Gyógyszerészeti mikrobiológia Gyógyszerhatástan Gyógyszerkémia** Gyógyszertechnológia Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás Jogi szakokleveles gyógyszerész* Klinikai gyógyszerészet Klinikai laboratóriumi diagnosztika** Kórházi gyógyszerészet Minőségbiztosítás Radiogyógyszerészet Társadalomgyógyszerészet Toxikológia Összesen

2006 2007 2008 2009 2010 2011 Összesen 3 1 4 2 5 3 3 3 16 6 6 2

2

1

68

48 1

61 2

36 1

136

120

106

10

11

22

22

5

2 8

1

6

25 1

85

19 2 2 79

70

18

4

3

12

257 7 2 596 0 58

33

11

3

3

94

3

2 43

6

10

11

0 15 1

18

16 1

1 10

1 10

1 11

1 169

134

1 131

1 261

236

248

3 80 2 1 2

* az EEKH kimutatásában szereplő, azonban a vonatkozó a 66/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben nem említett ıszakirányok‰ ** a 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján megszerezhető, azonban az EEKH kimutatásában nem szereplő szakirányok, melyekből a vizsgált periódusban egy gyógyszerész sem szerzett szakvizsgát. gondolnak szakgyógyszerész képzésről a gyakorló gyógyszerészek. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Ifjúsági Bizottsága átfogó országos felméréssel szólította meg a magyar gyógyszerész-társadalmat, melyben a kollégák megfogalmazhatták véleményüket és érveiket a szakgyógyszerész képzési rendszerről, és annak átalakításáról. Fontosabb eredményeinket jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden. Országos felmérésünk során az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

1. A kor és a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működik-e a jelenlegi posztgraduális képzés? 2. Valóban szükségessé vált-e a jelenlegi jogi szabályozás átalakítása és képzési rendszer módosítása? 3. Érdemes-e fenntartani az egyetemi képzés során oktatott, diszciplínákon alapuló képzési rendszert, vagy inkább a munkakörökhöz kapcsolódó fő tevékenységi területek szolgáljanak szervező elvként? 4. Szükséges-e kompetenciákat rendelni a szakképesítésekhez? Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 13

Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Aktuális Szükség van-e egyáltalán szakgyógyszerész képzésre?

Szükséges-e kizárólagos kompetenciákat párosítani a szakgyógyszerészi végzettséghez?


Magyarország egyetlen Népegészségügyi Kara A Debreceni Egyetemen működik Magyarország egyetlen Népegészségügyi Kara. Az elmúlt években lényegesen javultak az észak-alföldi és észak-magyarországi régió halálozási, életben maradási mutatói.

A rendelkezésre álló mindössze 3 hét alatt 566 gyógyszerész kolléga (a nyilvántartási számmal rendelkező gyógyszerészek 5%-a) töltötte ki az online kérdőívet. A kollégák igen fontosnak érezték a témát, hisz közülük sokan szöveges formában is kifejtették véleményüket. Tudomásunk szerint, az elmúlt évtizedek során nem jelent meg ilyen széles körű felmérés, amelyet a gyógyszerészek körében végeztek volna. A kitöltők 98%-a az aktív korosztályhoz tartozik, 90%-uk aktív munkavállaló, 40%-uk vezető beosztásban áll. Döntő többségük (87%) a klasszikus gyógyszerészi munkaterületeken (ebből 69% a lakossági ellátásban, 10% kórházban vagy klinikán, 8% pedig a gyógyszeriparban) dolgozik. A válaszadók 92%-a első kézből való ismeretekkel bír a szakképzésről, ugyanis 69%-uk már rendelkezik legalább egy szakvizsgával, további 23%-uk jelenleg vesz részt a képzési rendszerben. Számos érv és ellenérv sorakoztatható fel a szakképzés indokoltságával kapcsolatban. A válaszadók érvei közt első helyen szerepel a szakmai fejlődés lehetősége, emellett fajsúlyos szempontként jelentkezik még a többletjogosítvány megszerzése, az előléptetés, illetve a magasabb bérezés lehetősége is. Kevéssé tekinthető jó üzenetnek azonban, hogy a válaszadók csupán 7%-a állítja, hogy a szakképzésnek jó híre van. Az ellenérvek vonatkozásában elsősorban a jogszabályi környezettel és a képzés jellegével kapcsolatos problémák merülnek fel. 2007 óta mindössze néhány, hiányszakmákban, közintézményben dolgozó kolléga képzését finanszírozza az állam (ún. központi gyakornoki státusz), a többi szakgyógyszerész jelölt maga kell, hogy előteremtse tanulmányai költségeit. Joggal merül fel a kérdés, mi indokolhatja egy olyan képesítés megszerzését, amely jelenleg nem jár speciális, jogsza14 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

bályban foglalt kompetenciákkal, így nem feltétlenül von maga után magasabb bérezést sem. A kollégáknak a képzés rendszeréről és színvonaláról alkotott véleményeit és tapasztalatait 1-5-ig terjedő skála segítségével mértük fel. A graduális képzésben elhangzottakhoz viszonyítva, a szakképzés tananyagának újszerűségét átlagosan közepesre (3,0-ra) értékelték a válaszadók. Sokan – főleg a fiatal kollégák – alighanem az egyetemen tanultak ismétléseként élik meg a képzés egy jelentős részét. Pedig aki szakképzésre adja a fejét, az újdonságokat, mélyebb ismereteket és gyakorlatban hasznosítható többlet-tudás átadását várna el az oktatóktól. Az elméleti tudás megalapozása szempontjából a képzés átlagosan 3,4-es osztályzatot kapott. És noha szakképzésről van szó, még rosszabb a helyzet az alkalmazott tudás vonatkozásában: az átlagos osztályzat itt már csak 3,1. Igen elgondolkodtató visszajelzés az is, hogy a gyakorlati készségekkel való felvértezés képességét tekintve a képzés kifejezetten rossz, 2,6-os átlagot kapott. A gyógyszerész szakma reprezentáns képviselői és szervezetei évek óta érzik a változás szükségességét. Számtalan vita zajlott, számos elemzés, koncepció látott napvilágot, konszenzus azonban csak a legutóbbi időben látszik születni. A legfontosabb kérdés természetesen a képzés szükségességét feszegeti. A mostoha körülmények ellenére a szakma egységes áll ki a képzés mellett, hiszen a válaszadók 86%-a vélekedik úgy, hogy szakképzésre márpedig szükség van. A képzést azonban nyilvánvalóan meg kell újítani. A kérdőívet kitöltő kollégák 74%-nak véleménye alapján az sem kérdéses, hogy a szakgyógyszerészi címnek jól definiált kompetenciák nélkül sincs sok értelme.

Bízunk benne, hogy elemzésünk bemutatásával sikerült a szakma válaszát közvetíteni azokra a kérdésekre, amelyeket a szakgyógyszerész képzés helyzete és átalakítása felvet, és amelyeket Erős István professzor világosan meg is fogalmazott korábbi, kapcsolódó cikkében [1]. A reform szükségességét és annak mértékét a rendelkezésre álló javaslatok, hozzászólások és a kérdőív válaszadóinak véleménye alapján a következőképpen foglalhatjuk össze: A gyógyszerészek támogatják a szakképzési rendszer reformját és a valós szaktevékenységekhez kapcsolódó, szakképzési rendszer bevezetését. A reform egyben a szakképzési oktatás megújítását, gyakorlatiasabbá, modernebbé válását is kell, hogy jelentse. Mindezek megvalósítása nem választható szét a valós és mindenki számára értékes szakmai kompetenciák rendezésének szükségességétől. Köszönetnyilvánítás Hálásak vagyunk azoknak a kollégáknak, akik kitöltötték a kérdőívet, és akik közreműködtek a kérdőív kollégákhoz való eljuttatásában. A szerzők köszönetüket fejezik ki

Prof. Dr. Botz Lajosnak, Dr. Csóka Ildikónak, Prof. Dr. Erős Istvánnak, Dr. Forrai-Werling Mártának, Dr. Hankó Zoltánnak, Dr. Télessy Istvánnak a kérdőív és az elemzés lektorálásáért, és hasznos javaslataikért. Kapcsolat: web: www.ib.mgyt.hu e-mail: [email protected] Irodalom: [1] Erős István: Sokszínűség versus kompetencia, avagy

a szakgyógyszerész-képzés színe és fonákja (2011), forrás: www.mgyk.hu

A javulás az egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában megvalósult tizenkétmilliárd forintos fejlesztésnek, az Auguszta programnak is köszönhető. Magának a népegészségügyi karnak az előzményei a hajdani közegészségtani intézetig nyúlnak vissza. Bár a közegészségtant a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben nem igazán vették komolyan a hallgatók, az oktatása magas színvonalú volt. ˘dány Róza professzor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Karának dékánja szerint az egyik legnehezebb dolog arról meggyőzni az embereket, hogy egészségük a sikeres megelőzési tevékenység eredménye. Ha valaki beteg volt és meggyógyították, elhiszi, de ha nem betegszik meg, nem ismeri el, hogy a hatékony prevenció miatt maradt egészséges. Napjainkban a szív- és érrendszeri, a daganatos és az emésztőszervi betegségek okozzák a halálesetek zömét. Leküzdésük vált a népegészségügy prioritásává: ebből a célból indultak programok szerte Európában, így Magyarországon is. A Debreceni Egyetemen meghirdetett Auguszta programban felvették a harcot többek között a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, az akut szívizominfarktus, a szélütés és az emlőrák okozta korai halálozás ellen. A program célja az említett betegségeknek az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban mért magas halálozási mutatóinak csökkentése volt. Megteremtették a megelőzés és a gyógyítás jobb körülményeit: tizenkétmilliárd

A továbbképzésekről A nemzeti erőforrás miniszter 64/2011. (XI.29.) NEFMI rendelete az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről 2012-ben hatályba lépett. Az új jogszabály a GYOFTEX portál ıjogszabályi háttér‰ menüpontja alatt olvasható. Szeretnénk a továbbképzésre kötelezettek figyelmét ezzel kapcsolatban néhány dologra felhívni.

forintért új épületeket emeltek, a régieket felújították, a legkorszerűbb műszereket és gyógyító eljárásokat telepítették falaik közé. A beruházás átadása óta a népegészségügyi kar évről évre elemzi a halálozási viszonyokat, amelyek mára jóval kedvezőbb képet mutatnak. 2001-től 2010-ig az észak-alföldi régióban az akut szívinfarktusban elhunyt nők száma 59 százalékkal csökkent. Ugyanez a javulás a férfiak esetében 39 százalékos. Szélütésben 45 százalékkal kevesebb nő és 33 százalékkal kevesebb férfi halt meg 2010-ben, mint 2001-ben. Hasonló javulás figyelhető meg a másik célponti régióban, az észak-magyarországiban is. Ha nem is ekkora, de hasonló a csökkenés a program céljai között felemlített egyéb betegségcsoportokban is. A népegészségügyi karon végzett vizsgálatok a lakosság egészségi állapotában megfigyelhető egyenlőtlenségekre is kiterjednek. A debreceniek munkájára nemzetközi viszonylatban is hamar felfigyeltek. Ennek legújabb eredménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO nemrég együttműködési központjának nevezte ki a népegészségügyi kar megelőző orvostani intézetét a társadalmi sebezhetőség és egészség területén. Az EU-tagállamok döntéshozóinak szakmai rendezvényeket, képzéseket szerveznek. Az első ilyet ősszel Debrecenben szervezik, ahol 13 ország vezető egészségpolitikusai gyűlnek majd össze. (Forrás:DEOEC) MOSZinfo

Fontos változás, hogy egy ıkötelező szintentartó‰ továbbképzés a továbbképzési időszak alatt minden továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes. ıKötelező szintentartó‰ továbbképzést az egészségügyi felsőoktatási intézmények és az adott szakma szerinti országos szakmai intézmények szervezhetnek. A ıkötelező szintentartó‰ továbbképzésnek magában kell foglalnia a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet is. A ıkötelező szintentartó‰ továbbképzés a szakgyógyszerészi végzettséggel nem rendelkezők számára is kötelező, ez más jellegű tanfolyammal nem pótolható. Az egyetemek által szervezett ıkötelező szintentartó‰ tanfolyamok a gyógyszerészeti tudományok több területét felölelő, általános, újabb ismereteket közlő előadássorozat keretében valósulnak meg. Az egészségügyért felelős miniszter legalább 5 évenként meghatározza a ıkötelező szintentartó‰ továbbképzések kiemelt témaköreit, figyelembe véve a felsőoktatási intézmények és az országos szakmai szervezetek javaslatait. Ez a továbbképzés írásbeli tudásszintfelmérő teszttel zárul, és azt úgy kell megszervezni, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 50 pont. Dr. Csejtei Marianna MOSZ főtitkár




Infokommunikációs lehetőségek a gyógyszerészi gondozásban I.

.eHealthcare eEgészségügy az egészségügyi intézményrendszer működését, fenntartását segítő elektronikus, azaz IKTrendszer, illetve szolgáltatás.

II. rész A telemedicina az információs technológia legújabb eszközeinek használatával a gyakorlatban hatékonyabbá, biztonságosabbá teszi az egészségügyi ellátórendszer működését, és egyben javítja egészségtudatosságunkat, egészségügyi felhasználói magatartásunkat is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a betegek a lehető legjobb tájékoztatásban részesülnek, hogy aktív részesei és ne az egészségügyi ellátás elszenvedői legyenek. Természetesen ide tartozik az is, hogy könnyen, megbízható információt kapjanak arról, hogyan kell élnie ahhoz, hogy ne legyen szükségük a rendszer szolgáltatásaira. Viviane Reding, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa szerint: „a távolsági egészségügyi szolgáltatások az infokommunikációs technológia segítségével optimalizálhatják a humán és anyagi erőforrások kihasználását ebben a szektorban”, ezért kötelességünk biztosítani a betegeknek és a szakembereknek a lehetőséget, hogy kihasználhassák a rendszer előnyeit. „A siker kulcsa a polgárokkal, a betegekkel és az egészségügyi szakemberekkel való együttműködés” – tette hozzá Androula Vassiliou egészségügyi biztos. Az EU-n belül a telemedicina először a megelőző népegészségügyi programokra, helyezte a hangsúlyt. Kialakult az internetes betegtájékoztatás, de később az információs technológia eszközei a gyógyításban is egyre inkább használatossá váltak. A távolsági tájékoztatás esetén a legfontosabb feladat a szakmai protokollok kidolgozása, hogy a betegek ugyanazokra a kérdésekre ugyanazokat a válaszokat kapják. A kormányok és az ágazat egyik legsúlyosabb problémája ma az egészségügy növekvő kiadásai. Állami és magán szervezetek keresik a módját annak, hogyan lassítható az egészségügyi költség és növekedése a hozzáférés, a hatékonyság és a biztonság csökkenése nélkül. Ilyen stratégia található a telemedicinában, ahol az egészségügyi szolgáltatók telekommunikációs technologiákat alkalmaznak olyan betegek egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásában, akik távol élnek, vagy korlátozottan fér16 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

nek hozza a szakellátáshoz. A telemedicinális ellátás célba juttatásának infokommunikációs innovatív szemlélete már több éve bővül, és már több szakterületre pl.: radiológia, kardiológia, dermatológia, belgyógyászat, patológia, stb. behatolt. Telemedicinát alkalmaznak az egészségügyi paraméterek átvitele révén például hipertóniások, szívbeteg vagy diabeteszes betegek monitorozása és kezelése céljából. A dermatológia és az ophthalmológia területen a videokonferencia és a képátvitel távolsági konzultációkat tesz lehetővé a szakértőkkel, így gyorsabban rendelkezésre áll a diagnózis és a kezelés, ugyanakkor a betegek és családtagjaik számára nem merülnek fel utazási költségek. Bár a telemedicinális programok a fejlettebb gazdaságokban gyorsabban bővülnek, a telemedicina használata a fejlődő országokban, különösen a távoli és vidéki területeken, óriási potenciállal rendelkezik az egészségügyhöz és a technológiához való hozzáférés növelésében, a helyi orvosok számára történő ismeretátadás javításában, valamint az egészségügyi ellátások elérhetőbbé tételében az elszegényedett lakosság körében. Az egészségügyi ellátás fejlesztési tervének kiemelt fontosságú része kell, hogy legyen az alapellátás és a konzíliumi ellátást nyújtó járóbeteg szakellátás fejlesztése. A közvetlen lakossági ellátás ezen összefüggő részeit a korszerű informatika és a tudatosan szervezett együttműködés segítségével szoros kommunikációs és szakmai hálózatba vonhatjuk. Ez lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok kiteljesítésére, konzíliumok lebonyolítására és az informatikai rendszer kiépítésére. A telemedicinalis együttműködés rendszere túl terjedhet a határainkon. A telemedicina fajtái lehetnek: Telekonzílium: gyors, hatékony rendszer amely különböző szintű és mélységű konzílium lehetőségét biztosítja az egészségügy különböző szereplői között. Telepatológia: a szövettani vizsgálatok a távoli centrumban lévő szakértőktől néhány perc alatt rendelkezésre állhatnak.

Telepszichiátria: elsősorban orvosok (családi orvosok, kórházi orvosok, stb.) számára nyújtott pszichiátriai konzílium lehetősége. A betegnél utaztatása nélkül azonnali kezelést lehet elkezdeni. Teleradiológia: az elkészült leképezési eredményeket (RTG, CT, MRI, echo, izotóp, stb.) távoli szakértői gárdával közösen, akár online meg lehet konzultálni. Az úgynevezett PACS megoldások (Picture Archiving and Communication Systems) például a képalkotó diagnosztikában nagy adatmennyiségek feldolgozására és továbbítására alkalmazhatók . Telemedicina távgyógyászat (Telemedicine;): olyan gyógyászati – diagnosztikai vagy terápiás – eljárás, amelynél az egészségügyi szakszemélyzet IKT-eszközök révén távkapcsolatban van a pacienssel vagy egymással. Telenursing távápolás: olyan (szak)ápolási tevékenység, amelynél az egészségügyi szakszemelyzet IKT-eszközök révén távkapcsolatban van a pacienssel, méri vitális paramétereit, felügyeli életfunkcióit. Telecare távgondozás: olyan gondozási, ellátási tevékenység, amelynél a gondozást, ellátást nyújtó személy IKT-eszközök révén távkapcsolatban van a pacienssel, felügyeli egészségi állapotát, tájékozódik állapota és igényei felől. Telepharmacy távgyógyszerellátás – a gyógyszerész IKT-eszközök révén kapcsolatban van a betegekkel és az orvosokkal. „... orvos, gyógyszerész, beteg információ cseréje távközlési eszközökkel, a farmakoterápia menedzselése céljából...” eHealth eEgészség: elektronikus, azaz IKT-eszközök felhasználásával nyújtott, egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és rendszerek összefoglaló megnevezése

A távgyógyászati eljárások alkalmazása és széleskörű elterjedése az erre alkalmas területeken, az egészségügyi szolgáltató rendszer korszerűbb és hatékonyabb működését, az egészségügy erőforrásainak magasabb hatásfokú felhasználását, a betegek jobb egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését és életminőségük javulását eredményezheti hosszú távon. Technikai tekintetben a kommunikációs szervezet nemcsak a különböző orvosi számítástechnikai rendszernek az integrációját támogatja, hanem lehetővé teszi egy nemzetközi telemedicinális hálózathoz való egységes és technikailag biztos összeköttetést is. Az infokommunikációs technológiát alkalmazó vizsgálatok többsége már digitálisan készül, amelynek eredményeit nem csak a szomszédból, hanem akár a szomszéd földrészről is lehet értékelni. De nem csak a vizsgálati eredményeket, hanem akár a teljes kórtörténetet is ismerheti és értékelheti az orvos, hiszen mindegy, hogy az előtte fekvő papírról, vagy elektronikusan olvassa el. A telemedicina másik alkalmazási lehetősége a távolsági konzultációban rejlik, amely egységesítheti a szakorvosok tudását. A operáló orvos más orvostól kérhet kiegészítő szakvéleményt egy bonyolultabb esethez anélkül, hogy a tanácsadónak a helyszínre kelljen utaznia. Ráadásul a telemedicina akár még a műtét alatt is lehetővé teszi a konzultációt. A harmadik eszköz a beteg környezetébe beágyazott távfelügyelet, amely lehetővé teszi, hogy a beteg állapotát a kórházon kívül is figyelemmel kísérhessék. Így lehet például egy hordozható EKG-mérővel ellenőrizni, hogy valóban szükséges-e mentőt hívni a pácienshez. „A telegyógyászat képes radikálisan javítani a krónikus betegek életminőségén és az emberek számára a legjobb szakembereket teszi elérhetővé. A telemedicina kialakulásának története Norvégiában az 1920-as években volt a telemedicina első alkalmazása, amikor a tengeren lévő hajók számára a Haukeland kórházban szerveztek egészségügyi szolgáltatást (még műtétet is irányítottak!) rádión keresztül.

Az USA-ban a nagy távolságok motiválták a kezdeti erőfeszítéseket. Az egyik kezdeti telemedicina kísérlet a Nebraska-i Pszichiátriai Intézethez kötődik, amely 1955 óta rendelkezett zártláncú TV rendszerrel és 1964-ben ezt összekötötte két-irányú audiovizuális kapcsolaton keresztül a mintegy 200 km-re lévő Norfolk Állami Kórházzal. A bostoni Logan International Airport a reptéri társaságok alkalmazottainak és az utasoknak nyújtott orvosi konzultációs lehetőséget és ellátást egy 1967-ben létesült összeköttetés révén – a reptéri orvosi állomást az állami General Hospital-hoz kapcsolta. A kezdeti programok további része űrkutatási-katonai indíttatású volt. A NASA aktív részvételével 1975-re már 15 telemedicina program működött az USA-ban. Ezek közül – 1972-76 között – a legismertebb a STARPAHC program volt, amely egészségügyi ellátást nyújtott az Arizona államban élő Papago indián rezervátum lakóinak, valamint az éppen a világűrben lévő asztronautáknak. 1985-ben a Mexico City földrengés nyomán – ugyancsak a NASA – nyújtott logisztikai és orvosi konzultációs segítséget az ATS-6 műholdon keresztül. 1989-es örmény földrengés nyomán az amerikai-szovjet űrbiológiai közös munkacsoport felügyelete alatt egy jereváni- és négy amerikai orvosi központ között egyirányú videofelvétel, hang és dokumentumok továbbítására alkalmas összeköttetést jött létre három hónapon keresztül. A 209 örmény páciens esetén létrejött összes konzultáció 26%-ában változott az előzetes diagnózis. Hazánkban a BM Központi Kórházában szövettani metszeteket helyeztek például mikroszkóp alá, és ISDN vonalon keresztül továbbították a SOTE I. számú Patológiai és Kisérleti Rákkutató Intézetébe. A Heim Pál Gyermekkórház egyik műtőjében elhelyezett videokamerán keresztül az operációt más városban, országban tartózkodó konzulens is figyelemmel kisérheti, véleményezheti. Az amerikai biztositótársaságok példáján felbuzdulva az ABN-Ambro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító Rt. is megpróbálkozott a távkonzílium bevezetésével. A hazai orvosok közül a telemedicina népszerüsítésére néhányan összefogtak, és megalapították a Magyar Telemedicina Társaságot. Távápolási, távgondozási szolgáltatások Az orvos – gyógyszerész – beteg terápiás együttműködésének egy új korszerű

formája lehet a távgyógyászati, távápolási, távgondozási szolgáltatások megjelenése. A távgyógyászati eljárások keretein belül a távgondozás ma egy olyan új egészségügyi paradigmának tekinthető, amely elsősorban a személyes beteg – egészségügyi szakember találkozások közötti időszakban, az IKT rendszerek alkalmazásának segítségével teszi lehetővé a diagnosztikai, terápiás, információs és egyéb eljárások (beteg állapotának távoli monitorozása, a betegség és a farmakoterápia távoli menedzselése, távkonzultáció, tanácsadás, távfelügyelet, rendkívüli eseménykor automatikus online riasztás, stb.) egy bizonyos részének a beteg otthonába történő kihelyezését. A távgyógyászati IKT rendszerek felhasználásával különösen a krónikus (diabetes, hypertonia, dyslipidaemia, metabolikus szindróma, asthma, COPD, osteoporosis stb.) betegek állapotának monitorozása területén értek el figyelemreméltó eredményeket. A termékek és az orvosi-, gyógyszerészi szolgáltatások hasznosítása csak összehangolt együttműködés esetén válhat eredményessé. Az orvosokra és gyógyszerészekre egyaránt meghatározó szerep hárul a betegek megszólításában, motiválásában, egészségtudatosságuk, adherenciájuk, stb. fejlesztésében. A betegek hosszú távú önmenedzselésének távgondozással történő támogatása jelentősen javítja a terápia eredményességét, csökkenti vagy késlelteti az esetleges szövődmények megjelenését, javítja az adherenciát és költséghatékonnyá teszi a beteg gyógykezelését. Az infokommunikációs technológia fejlődése (telemedicina, telepharmacy, telecare, e-recept, stb.), a pozitív eredményekkel kapcsolatos információk menynyiségének növekedése a gyógyszerészi gondzás (farmakoterápia-, prevenciós folyamatok menedzselése, stb.) területén is elősegíti a változásokat. A gyógyszerészi gondozási adatbázis(ok) folyamatos építésével, bővítésével a gyógyszerészek is hozzájárulnak a betegekkel kapcsolatos sikeres és dokumentált farmakoterápiás, klinikai, prevenciós, gazdasági, stb. eredmények eléréséhez. A komplex távgondozási rendszerek hatékony működtetéséhez, az adatok feldolgozásához, a döntések meghozatalához, a tradicionális ellátáshoz történő illesztésekhez, a döntések meghozatalához, stb. a megfelelő IKT rendszereken kívül a szereplők (orvos, beteg, gyógyszerész) feladatainak pontos meghatározására van szükség. Dr. Samu Antal Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 17


Nyáron hatályba lép az új Munka Törvénykönyve Feltehetőleg sokan hallották már, hogy múlt december utolsó napjaiban az országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvet. Az új törvény – amely sokkal nagyobb teret enged a felek szerződéses szabályozó szerepének – július 1-től fog hatályba lépni.

Lehetetlen egy cikk terjedelmében összefoglalni az összes változást, módosulást, amit az új törvény hoz, így lássunk azokból némi ízelítőt. A munkaszerződésben, annak mellőzhetetlen és kötelező tartalmi elemein (munkavállaló alapbére, munkavállaló munkaköre, munkaviszony tartam, munkavállaló munkahelye, munkaviszony kezdete) kívül, megállapodhatunk majd például olyan kérdésekben, mint: vasárnap és munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezés, valamint több műszakos tevékenység és éjszakai munkavégzés esetén az ezekre irányadó bérpótlékot is magában foglaló alapbér; a bérpótlék helyett, továbbá készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány; a szabadság meghatározott hányadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki; a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó pótlék folyósítása vagy annak tartamával egyező szabadidő biztosítása (ide nem értve a heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés eseteit); munkavállalói biztosíték adása; hátrányos jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért. A munkaviszony létesítésénél maradva említsük meg, hogy megmarad a próbaidő intézménye és annak maximális három hónapos időtartama. Újdonság azonban, hogy amennyiben ettől rövidebb tartamban állapodtak meg a felek a munkaszerződésben, úgy lesz lehetőség egy alkalommal ezt meghosszabbítani, de együttesen ekkor sem lehet hosszabb a próbaidő az előbb jelzett három hónapnál. Továbbra is kötelező bizonyos kérdésekről a munkavállaló írásbeli tájékoztatása, azonban ennek határideje a munkaviszony kezdetétől számított 15 napra módosul. Megváltoznak a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó elnevezések akként, hogy rendes felmondás helyett felmondás, rendkívüli felmondás helyett pedig azonnali hatályú felmondás fogalmakat kell majd használnunk a jövőben. Az alábbiakban összefoglalva található milyen módon szüntetheti meg a munkáltató és a munkavállaló a határozatlan, illetve a határozott időre létrejött munkaviszonyt. A munkaviszony megszüntetés témakörhöz kapcsolódóan megemlítendő, hogy marad a védett kor és a felmondási tilalom intézménye, azonban az utóbbi szabályai jelentősen módosulnak. Nem lesz megszüntethető felmondással a munkaviszony

Határozatlan idejű Határozott idejű munkaviszony munkaviszony Próbaidő alatt azonnali Próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással hatályú felmondással Felek közös megegyezéssel Felek közös megegyezéssel Munkáltató felmondással a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkaválMunkavállaló vagy laló képességére alapított okból, vagy ha munkáltató felmondásával a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső okból lehetetlenné válik Munkavállaló felmondással, ha a munkaviMunkavállaló vagy szony fenntartása lehetetlenné válik, vagy munkáltató azonnali körülményeire tekintettel annak fenntartása hatályú felmondásával aránytalan sérelemmel járna A felek azonnali hatályú felmondással A munkáltató indokolás nélkül azonnali hatályú felmondással, távolléti díj megfizetésével a. várandósság, b. szülési szabadság, c. gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, d. tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, e. nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, tartama alatt. Változás tehát, hogy a táppénz (betegség miatti keresőképtelenség, vagy beteg gyermek ápolása címén) időtartama alatt a felmondás közölhető lesz, azonban a felmondási idő legkorábban csak a táppénz lejártát követő napon kezdődik meg. A munka bérezése kapcsán ki kell emelni, hogy a műszakpótlék rendszere alapvetően változik meg. A több műszakos tevékenység, mint munkaszervezési módszer kerül szabályozásra az új törvényben és annak fogalmi feltétele, hogy a munkáltató működésének heti tartama elérje a nyolcvan órát. Eltűnik a két- három- vagy több műszak, illetve a délutáni és az éjszakai műszak fogalma. A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót, ha a beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra között történő munkavégzés után műszakpótlék illeti meg, melynek mértéke egységesen 30%. Készenlét és ügyelet esetén a korábbiakkal egyezően marad a 20, illetve 40%-os pótlék mértéke. Ügyelet esetén, amenyGyógyszertár XI. évf. 5. szám 19


Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás

nyiben a munkavégzés időtartama nem mérhető konkrétan, úgy az ügyelet teljes tartamára 50% pótlék illeti meg a munkavállalót. Van azonban arra lehetőség, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlétre, ügyeletre járó bérpótlékot és az esetleges munkavégzés ellenértékét is magában foglaló havi átalányban állapodjanak meg.

Megalakult a ıMents Életet Alapítvány‰

A hét napjaira és az egyes munkanapokra történő egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak a munkaidő-kereten túli további lehetőségeként kerül bevezetésre az elszámolási időszak intézménye, amely lehetőséget ad arra, hogy a heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az adott héttel kezdődő időtartam alatt teljesítse a munkavállaló. A szabadság rendszerében változás, hogy az alapszabadság mértéke egységesen 20 nap lesz, a bizonyos életkor betöltése után járó plusz napok pótszabadságnak minősülnek.

A szabadság kiadására vonatkozóan megmarad az a főszabály, hogy azt az esedékesség évében kell kiadni, azonban ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött a munkáltatónak lesz lehetősége az esedékességet követő év március 31-ig kiadni azt. A felek megállapodása alapján arra is lesz lehetőség, hogy a munkáltató az alap és a bizonyos életkor betöltéséhez kötött pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét, hogy az itt felsorolt, változásokra vonatkozó tájékoztatás nem teljes körű. Az eddig használt okirat mintáiknak (pl.: munkaszerződések, felmondások) és munkaügyi gyakorlatuknak hatályosítása és az új törvénynek való megfeleltetése érdekében mindenképpen tanácsoljuk, hogy forduljanak szakemberhez.

Nagy Feró zenész, Gazdag Tibor színművész, Lázár Vilmos hétszeres fogathajtó világbajnok és Dr. Mohácsi János közös összefogással létrehozták a Ments Életet Alapítványt, mely a legfontosabb egészségügyi szervezetekkel együttesen járja majd az országot, hogy népszerűsítse a véradást. Azt szeretnék elérni, hogy az emberek végre rádöbbenjenek arra, hogy vért nem lehet boltban venni, és nemcsak akkor lehet adni, ha valamilyen baleset éri ismerőseiket és családtagjaikat.

Dr. Szávó Anita

Ðj közteher: élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2012. január 1-jétől új közteherként élelmiszerlánc-felügyeleti díj sújtja a gyógyszertárakat az élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységeik vonatkozásában. Jelen cikkben az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatos legfontosabb szabályokat ismertetjük. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2011. év végén elfogadott módosítása értelmében azok a vállalkozások, melyek élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végeznek, élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kötelesek fizetni. Áttekintve a törvény által nevesített élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá tartozó tevékenységeket, a gyógyszertárak is a felügyeleti díj alanyai lehetnek, amennyiben a gyógyszerek mellett élelmiszereket, továbbá állatgyógyászati készítményeket és termékeket is forgalmaznak. A felügyeleti díj mértéke az adott felügyeleti díjköteles tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel 0,1%-a. Könynyítés ad a törvény azonban az olyan mikro- és kisvállalkozások számára, melyek kizárólag végső fogyasztóknak értékesítenek. Ezekre a vállalkozásokra nem százalékos, hanem átalánydíj fizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves átalánydíj összege mikro vállalkozás esetén 20 ezer Ft, kisvállalkozás esetén 700 ezer Ft. Mivel az átalánydíj sokak számára jóval alacsonyabb lehet, mint a százalékos díj, fontos kérdés tisztázni, hogy az érintett gyógyszertár vajon beletartozik-e a kis- és középvállalkozások kategóriájába, főként, hogy e fogalmak magyarázatát a vonatkozó jogszabály nem tartalmazza. A felügyeleti díj kapcsán illetékes hatóság, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) írásbeli tájékoztatása alapján e fogalmak magyarázatát illetően A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt kell irányadónak tekinteni. A besorolást minden esetben egyedileg szükséges elvégezni. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy speciális szabályok vonatkoznak az újonnan alakult, tomegnevezés vábbá azok a gyógyszertárak besorolására, melyek nem önállóan, hanem egy vállalatcsoport tagjaként végzik tevékenységüket. Egy nem újonnan alakult, nem vállalatcsoport tagjaként tevékenykedő, naptári évvel 20 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

megegyező normál üzleti éves társas vállalkozó besorolását a megelőző évi beszámoló adatai alapján, a foglalkoztatottak száma és két pénzügyi mutató, az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg alapján kell elvégezni. A határértékeket a 2011-es évre vonatkozóan az alábbi táblázat szemlélteti (alkalmazott árfolyam: MNB EUR középárfolyam 2011. december 31-én 311,13 HUF/EUR). A fentieket összefoglalva tehát elmondható, hogy főszabályként az a vállalkozás alkalmazhatja a felügyeleti díj átalányra vonatkozó szabályt, mely a 2011-es beszámolója alapján éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 3 111 300 ezer Ft-ot és kevesebb, mint 50 főt foglalkoztat. Az érintetteknek évente egy alkalommal, május 31-ig kell bevallást tenniük. A díj pedig két egyenlő részletben fizetendő, január illetve július 31-ig (az első bevallási és befizetési alkalom 2012. május 31. és 2012. július 31.). A bevallás benyújtását és a befizetést is a NÉBIH részére kell teljesíteni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén mulasztási bírság, illetve késedelmi pótlékot szabható ki. A felügyeleti díj kapcsán végrehajtási rendelet megjelenése várható, előreláthatólag április végén, mely további útmutatással szolgál majd a szabályozást illetően. Szmicsek Sándor

foglalkoztatottak száma legfeljebb

mikrovállalkozás

10 fő

kisvállalkozás

50 fő

éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb ÉS

622 260 ezer Ft 3 111 300 ezer Ft

Dr. Kovács József, a Parlament Egészségügyi Bizottsága elnöke megnyitóját követően Mikola József, az Alapítvány kuratóriumának elnöke nyilatkozatában beszámolt arról, hogy az utóbbi évtizedekben a magyar donorok száma egyre csökken. Ennek oka többek között a kötelező katonai szolgálat megszűnése és az a tény, hogy az állami és magánmunkáltatók az elmúlt évtizedekben szakítottak azzal a hagyománynyal, hogy a véradást szabadnappal vagy egyéb juttatással honorálják. Ezért szeretnék aktivizálni a magyar fiatalságot és fokozni a nemzeti együttműködést egy olyan nemes cél elérése érdekében, mely magas szinten hozzájárulna az ország lakossága véradási moráljának a növeléséhez. Miközben a fiatal népességre fókuszálnak, három úton is tervezik az informális kontaktus működtetését. Ezek a zene, a sport és az internet. Meggyőződésük szerint a három terület alkalmas lehet a véradás jelentőségének megismertetésére, a potenciális véradók becsatornázására, hiszen az aktív szabadidő

eltöltésnek mintegy háromnegyedét fedik le. További általános problémát jelent, hogy az alap- és középfokú oktatás tananyagából évek óta hiányzik a közösségi gondolkodásra, szociális érzékenységre, illetve összefogásra nevelés, ami a véradás alapjául szolgáló erkölcsi magatartás nélkülözhetetlen feltétele lenne. Úgy érzik ezért, hogy a korábbiaktól más, új eszközök szükségesek a társadalom, elsősorban az ifjúság megszólításához, és a véradással kapcsolatos aktivitás növeléséhez. Büszkék arra, hogy az Alapítvány céljainak támogatása érdekében a magyar egészségügyi ellátó rendszer szinte minden résztvevője mellett ismert zenészek, kiemelkedő élsportolók is egységesen az ügy mögé álltak. Másodlagos céljuk a prevenció fontosságának hangsúlyozása. Ennek megvalósítása érdekében a teljes magyar lakosság számára a véradás népszerűsítése mellett a kapcsolódó szolgáltatások egész sora áll majd rendelkezésre. Terveik Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 21

Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás

Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Felhívás Alapítók: Gazdag Tibor színművész Nagy Feró zenész Lázár Vilmos hétszeres világbajnok fogathajtó Dr. Mohácsi János belgyógyász és sportorvostan szakorvos Az Alapítvány szakmai támogatói: Dr. Kovács József (a Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága elnöke) Dr. Rácz Jenő (a Magyar Kórházszövetség elnöke, volt miniszter) Dr. Szabó Tamás (a Mária Rádió elnöke, volt miniszter) Dr. Éger István (a Magyar Orvosi Kamara elnöke) Dr. Mikola Bálint (a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke) Dr. Miskovits Eszter (az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója) Dr. Mártai István (az Országos Mentőszolgálat főigazgatója) Dr. Kovács János (a Magánorvosok Országos Szövetségének elnöke) Dr. Bene Krisztián (a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgató főorvosa) Dr. Földes László (Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetem alapítója) Schmuck Andor (a Tisztelet Társasága ügyvezetője)

között szerepelnek életmód optimalizáló programok (táplálkozás, sport, étrend kiegészítés), egészség menedzsment, szűrővizsgálatok, egészségügyi oktató programok, elsősegély és újraélesztési tanfolyamok, leszoktató programok, és a drogmegelőzést segítő oktatás szervezése is. Dr. Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója szerint közel 25 éve nem volt ekkora összefogás, azért, hogy az emberek vért adjanak. A véradás népszerűsítésének nélkülözhetetlen eleme a célközönség elérése. Erre igen alkalmasak a kezdeményezés által működtetett kapcsolatrendszerek. Dr. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke megköszönve az alapítók problémaérzékenységét üdvözlésében utalt arra, hogy a magyar társadalom egészségi állapotának a javításához minden erőforrásra szükség van. Örvendetes, hogy van a civil szférában ekkora erő, ami mozgósítani tudja az ügy érdekében tenni akarókat. Kiemelkedően fontosnak ítélte a felvilágosító munkát, a véradás következményeinek és eredményeinek hiteles bemutatását, azt az értéket, ami ennek az összefogásnak a révén realizálható. Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke nyilatkozatában érzékeltette, hogy a lakosság egészségi állapotán javítani, illetve a betegeket gyógyítani a magyar egészségügyi ellátó rendszer önmagában nem képes. Ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósulhasson, szükség van civil szervezettekkel való közös együttműködésre is. Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke üdvözlésében felajánlotta a szervezetükhöz 22 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

tartozó gyógyszertárak segítségét. Meggyőződése, hogy a gyógyszertárakban naponta megforduló 650.000, egészségét fenntartani kívánó, vagy betegsége gyógyítása érdekében medicinát és tanácsot kérő páciens figyelmét – megfelelő kommunikációval – hatékonyan tudják ráirányítani a nemes vállalkozás célkitűzéseire. Dr. Kovács János a Magánorvosok Országos Szövetsége elnöke szakmai segítséget vállalt abban, hogy a véradás társadalmi jelentőségét megvilágítsa a potenciális véradók környezetében. Mindezek mellett konstruktív szerep vállalására is készek a meghirdetett programokban való orvosi közreműködést illetően.

Az eseményt részvételükkel megtisztelték: Dr. Samu Antal (a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága elnöke) Dr. Simon Kiss Gábor (menedzseroktató, egyetemi docens) Erdei Zsolt (többszörös világbajnok bokszoló) Vastag Csaba (az X-Faktor 2010 évi győztese) Vastag Tamás ( az X-Faktor 2010 évi döntőse) Vincze Ottó (válogatott labdarúgó) Vörösbaranyi József (Dzsudzsák Balázs menedzsere) Dr. Fenyves Ernő (a Komáromi Kórház főigazgatója) Horváth Charlie (Liszt Ferenc-díjas énekes) Dr. Vukán György (Kossuth díjas zeneszerző) Dr. Füzi Ákos (válogatott labdarúgó a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sport-szakállamtitkárság versenysport- és utánpótlás-osztályának vezetője)

A megalakulást bejelentő sajtótájékoztató egy jelképes párbajjal zárult. Az alapítók illetve a népbetegségeket képviselő magyar birkózó válogatott kerettagjai egy szimbolikus kötélhúzás formájában küzdöttek meg egymással. Izgalmas csata volt, de végül is az alapítók a Vastag testvérek és a szakmai szervezetek vezetőinek segítségével győzedelmeskedtek a „népbetegségek” felett. Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 23

Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő

Nyitott szemmel! 2. A képviseleten jelen volt egy francia kozmetikai cég is, melynek termékeit – elmondásuk szerint – úgy fejlesztették ki, hogy az lehetőleg a leginkább természet közeli legyen. Nem használnak genetikailag módosított organizmusokat és parabéneket. A termékek a bőrünk számára a legjobb és a legaktívabb növényi hatóanyagokat tartalmazzák. Az esszenciális olajak használata lehetővé teszi, hogy a rendkívül igénybe vett bőr is visszanyerje életerejét, energiáját és ragyogását.

Tavaszi újdonságok Minden tavasszal, a megújulás évszakában, a kozmetikai ipar képviselői megtartják, az újdonságokkal teletűzdelt, szokásos szakmai seregszemléjüket. Az óriási kínálatból idén egy bemutatót kiválasztva annak a kozmetikai cégnek a képviseletén töltöttem el egy kellemes napot, melynek termékeivel 20 éve dolgozom. Úgy gondolom, így sem maradtam le az újdonságokról, hiszen ezen a nyílt napon saját bőrömön tapasztalhattam meg a legújabb termékeket és technológiákat. A képviseleten négy helyszínen és témakörben folytak a bemutatók. 1. 2. 3. 4.

fiatalító arckezelések sminkek 3D szempilla hosszabbítás tartós sminktetoválás

A kezelések után jött a smink, melyet szintén a francia cég által forgalmazott, professzionális make up család termékeivel készítettek el. Ezek a termékek nem csak színeznek, hanem ápolnak is, a bennük levő ásványi hatóanyagokkal. A legújabb smink trend, a bőr matt és bronzos, egészséges napsütötte hatást kelt, az ajkak vizesen csillognak, a szemek pedig merészen füstösek. A permanent make up legújabb technológiájáról és az ahhoz használt időtálló anyagokról is kimerítő tájékoztatót hallhattunk. A svájci, kiváló alapanyagokkal, hipoallergén és stabil mikropigment festékekkel, végzett sminktetoválás biztonságos, tartós és higiénikus. A manapság nagyon népszerű, ha nem a legnépszerűbb, 3D szempilla hosszabbítást is ki lehetett próbálni. Az ultrakönnyű, természetes szálakat a szempillánk közé ragasztották, egy speciális ragasztóval, mely 2-3 hétig is igézővé teszi a tekintetet.

Ennek a négy kozmetikai területnek a 2012-es innovációival ismertetném most meg Önöket. 1. Az izraeli kozmetikai cég egyik vezető trénere tartott bemutatót, melyet rajtunk, kozmetikusokon végzett. A legfontosabb szabály a kezeléseknél – hangsúlyozta – a személyre szabottság! Alaposan meg kell vizsgálni a bőrt, természetesen mindenkinek van egy alap bőrtípusa, de figyelembe kell venni a bőr éppen aktuális állapotát. Egyaránt fontosak az objektív tünetek és a „vendég” által elmondott szubjektív tünetek. Az arcdiagnosztizálást követően a megfelelő arctisztítóval történő lemosás után, a cég saját fejlesztésű, négyfunkciós kezelőgépével kaptunk bőrfiatalító kezeléseket. Dinamikus peeling, elektroporáció, azaz tűnélküli mezoterápia, face-lift és végül arcspray. A „Quadro” kezelőgép minden egyes funkciójához, a bőr állapotának megfelelő kozmetikum áll rendelkezésre. A termékpaletta igen széles, hidratáló, tápláló, feszesítő, pírcsökkentő, halványító, méregtelenítő, szabadgyök semlegesítő és problémás bőrre való szérum gélek és pakolások teszik lehetővé a személyre szabott tökéletes arcápolást, arcfiatalítást.

24 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

Gazdasági válság ide vagy oda, a szépségipar töretlenül halad előre, minden évben újabb és újabb termékekkel áll elő, hogy megfeleljen a kor igényeinek. Kíváncsian várom mi lesz a 2013-as év innovációja. Addig is kívánok Önöknek kellemes tavaszi napokat és hatékony szépülést. Barabás Éva kozmetikus mester

A közgyógyellátás új szabályai Április 14-től hatályos az a jogszabály módosítás, amely a közgyógyellátás új, a rokkantnyugdíj-rendszer változásaival összehangolt szabályait tartalmazza. E szerint a településükön illetékes jegyző harminc napon belül, azaz legkésőbb május 14-ig hivatalból felülvizsgálja azoknak az ügyét, akiknek közgyógyellátásra való jogosultságát azért szüntették meg, vagy kérelmét az miatt utasították el, mert a változás miatt I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett, idén már öregségi nyugdíjban részesülnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleményéből kiderül, a korábbiakon felül április 14-től továbbra is alanyi jogon jogosult az is, aki immár öregségi nyugdíjban részesül, de 2011. december 31-én még I. vagy II. csoportú rokkant-, baleseti rokkantsági nyugdíjas volt. Az is igényelheti a támogatást, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota nem haladja meg a 30 százalékos mértéket, valamint az is, aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult. Szintén jogosult az, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a fentebbiekhez, viszont közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-ig megállapították. Normatív alapon az kaphat közgyógyellátási igazolványt, akinek ellátási költségei meghaladják a mindenkori legkisebb öregségi teljes nyugdíj összegének 10%-át, ez 2012-ben 2850 forint. Feltétele ugyanakkor, hogy a családban az egy főre eső havi jövedelem nem lehet több az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, azaz 28500 forintnál, egyedül élő esetén ennek 150%-ánál. Méltányossági alapon is megállapíthat jogosultságot a települési önkormányzat. Ebben az esetben viszont a támogatás 30 százalékát az önkormányzatnak kell finanszíroznia, illetve befizetnie az Egészségbiztosítási Alap javára. Az alanyi jogon járó jogosultság két, a normatív és a méltányossági jogosultság egy éves időtartamra szól. Forrás: OEP (2012. 04. 24.)

Új szervezet: Egészségügyi Szolgáltató Zrt. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszerében a GYEMSZI a közbeszerző, az eljárás lebonyolítója pedig az Egészségügyi Szolgáltató (ESZ) Zrt. Az új szervezet száz százalékban állami tulajdonú, a GYEMSZI gyakorolja az alapítói jogokat, és kvázi a megaintézmény önálló igazgatóságának is tekinthető, mutatta be az új céget dr. Drexler Donát vezérigazgató. Az ellátás-tervezési igazgatói munkakört cégvezetői székre cserélő szakember szerint nem a profit elérése a céljuk. Mivel közpénzből működnek, ezért feszes költséggazdálkodást foly-

tatnak, a tervezett bevételük „a fedezeti pont környékére allokálódik”. A cégvezetői és ügyvezetői feladatokat szétválasztják, így a vezérigazgató mellett igazgatóság fog működni, s ezután áll fel majd a felügyelő bizottság. Az ESZ Zrt. fő működési területe a közbeszerzés, de aktív szerepe lesz az egészségturizmusban, ezen túl értékesítési feladatokat lát el és szerepet vállal az ágazati informatikában. Nemcsak az egészségügyi intézmények, de a saját anyaszervezetük közbeszerzéseinek lebonyolítása is feladatuk. Az országos és térségi szinten az ESZ Zrt. lesz a lebonyolító, az egyes kórházi beszerzéseket továbbra is az intézmények végzik. Forrás: Medical Tribune (2012. 04. 25.)

Kezdődnek a tárgyalások az alapellátásról Megérkezett a FAKOOSZ-hoz Szócska Miklós államtitkár meghívója május 9-re, a háziorvosi alapellátás helyzetének és aktuális problémáinak megtárgyalásáról szóló első találkozóra – tudatta lapunkkal a szervezet. A tárgyaláson – várhatóan valamennyi érintett szervezet részvételével, mely egybeesik a FAKOOSZ szándékaival – az alapellátás teljes körére kiterjedő, a szakdolgozóinkat is érintő megállapodást kívánnak elérni. A cél egy olyan írásos megállapodás megkötése, mely alapjául szolgálhat a szükséges kormányzati, országgyűlési intézkedéseknek – írták közleményükben. A szándék az, hogy rövid idő alatt – még a nyári törvényhozási szünet előtt – sikerüljön eredményt elérni és jelentős javulást kiküzdeni az alapellátásban tevékenykedők és a biztosítottak érdekében. Az Alapellátó Országos Szövetsége 2012. április 05-én elküldte az államtitkárnak a megbeszélések előkészítésére írt levelét, amelyben tételesen felsorolják a felvetendő témákat. Forrás: FAKOOSZ (2012. 04. 26.)

Kritikus helyzetben a gyógyszerellátás Amennyiben a Széll Kálmán Terv következő ütemében kilátásba helyezett újabb elvonások megvalósulnak, és a gyógyszerkassza a felére csökken, az beláthatatlan következményekkel jár: minden korábbinál nagyobb esély van arra, hogy gyógyszerek és gyógyszergyártók tűnjenek el a hazai piacról, és veszélybe kerüljön a magyar betegek ellátása – írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE). Az IGYE meglepődéssel fogadja a Széll Kálmán Terv 2.0 által kilátásba helyezett intézkedéseket, amelyek – a 2011. évi kiadásokhoz viszonyítva – közel felére csökkentenék a gyógyszerkasszát. Az újabb megvonások mind a betegek, mind pedig a gyártók terheinek további növekedését vonhatják maguk után. Ugyanakkor a sokszorosan megadóztatott, és a készítményeiket Magyarországon az európai gyógyszerárak 30-40%-ért értékesítő gyártók nem képesek további 10, illetve 40 milliárd forintos megszorításokat elviselni. Az elmúlt időszakban kivetett krízisadók és egyéb intézkedések eddig is súlyos terheket róttak az iparágra. A gyógyszergyártó cégek 12%-os befizetési kötelezettségének mértéke 20%-ra emelkedett, az orvoslátogatói díj 5 millió forintról a duplájára, 10 millió forintra nőtt, az újonnan megkötött támogatásvolumen szerződések újrakötése pedig jelentős viszszafizetéseket eredményezett a gyártók részéről. Az innovatív Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 25

Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő

gyógyszergyártók és az iparág további szereplői – hozzájárulva a válságból való kilábaláshoz – elfogadták a kormány által életbe léptetett átmeneti megszorító intézkedéseket, noha a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy már ezek a lépések is jelentősen sújtották az ágazat egészét, egyúttal befolyásolták a gyógyszergyártó vállalatok magyarországi működését. A Széll Kálmán Terv 2.0 ahelyett, hogy eltörölné ezeket az átmeneti krízisadókat, további elvonásokat helyez kilátásba. Az innovatív gyógyszergyártó vállalatok szerint elérkezett az a pont, amelyen túl a gyógyszerkassza további elvonásai már nem pusztán a gyártók működésére lesznek hatással, de veszélybe sodorják a betegek gyógyszerellátásának biztonságát is. Jelenleg már Szlovákiában és a környező országok többségében is magasabb az egy főre jutó gyógyszerköltés, mint Magyarországon, így a magyar betegek egyébként is alacsony gyógyulási és túlélési esélyei nagymértékben romlanak. Forrás: IGYE (2012. 04. 26.)

Megtakarítás az egészségbiztosító kasszájában Az Egészségbiztosítási Alap bevétele az előirányzotthoz képest 4 milliárd forintos többletet mutat, a kiadási oldalon pedig 8 milliárd forintos megtakarítást sikerült elérni az első negyedévben – jelentette ki Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. Az első három hónap adatai alapján az alap helyzete stabil, bevételei fedezik a kiadásait. A főigazgató szerint ez az eredmény a kassza átstrukturálásának, az új adónemek megjelenésének, valamint egyes már meglévő adónemek változásainak köszönhető. Az OEP bevételei között megjelent a baleseti adó és a népegészségügyi termékadó. Míg a kiadások között részben a jogszabályi változások, részben az OEP felülvizsgálatának eredményeképp a táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj kifizetései az első három hónapban alacsonyabbak voltak a vártnál. Ugyanakkor mind a gyógyszerek, mind a gyógyászati segédeszközök területén továbbra is túlköltés mutatkozik. Az Egészségügyi Bizottság ülésén az OEP főigazgatója arról számolt be, hogy a tervezettnél kisebb, 83,5 milliárd forintos hiánnyal zárt tavaly az Egészségbiztosítási Alap. Sélleiné Márki Mária azt is elmondta, hogy idén már heti bontásban elemzik pénz kiáramlását a gyógyszerkasszából, ez alapján: heti ötmilliárd forint a gyógyszerkassza kiadása. Forrás: OEP (2012. 04. 29.)

Betegbiztosítás: a hálapénzre is „utaznak” Többségünk fizetne (persze nem mindegy, hogy mennyit) a minőségi szolgáltatásért az egészségügyi ellátás során, sőt: fizetünk is. Egy ezerfős reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek több mint kétharmada fizetett azért például, hogy

hotelszolgáltatást kapjon, vagy azért, hogy a várakozást elkerülje, így magánszolgáltatót vett igénybe diagnosztikai vizsgálatért, de a fizetési körbe beleértendő a hálapénz is – hangzott el a magánbiztosítás lehetőségeit kutató konferencián a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ugyanakkor a biztosítói oldalon kitörési lehetőségnek tekintik az idei szja-változásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen köthessenek betegbiztosítást munkavállalóikra. A lehetőség a magánszemélyek számára is megnyílik, és már havi ötezer forintos biztosítási díjért elkerülhetik a várólistákat például a diagnosztikai vizsgálatokra, ám ahogy a konferencián is elhangzott, csak a fiatal és egészséges korosztályra vonatkozhat ez a tarifa, az idősebb, esetleg valamilyen krónikus betegségekkel küszködők már magasabb/jóval magasabb összeggel tudnak előnyökhöz jutni a rendszerben. Mint kiderült, a biztosítók is ismerik azt a mondást, miszerint nincs egészséges ember, csak rosszul kivizsgált beteg. Egyelőre nincs kialakult szisztéma, a biztosítók ugyanis óvatosak: csak az állammal „karöltve”, a kiegészítő biztosítások szintjén megmaradva szeretnének nagyobb piachoz jutni (semmiképpen nem egy második, „magán tb-t” építeni) az egészségbiztosításban. Mondhatni, mintegy betetőzéseként annak az „evolúciós folyamatnak”, amely a VIP-ellátással kezdődött, amikor is azon ügyfeleik igényének tettek eleget, akik kifejezetten igényelték kórházi ellátásuk során a hotelszolgáltatásokat, és persze azt is, hogy jobb ellátást kapjanak. A jogszabály-változás tehát mintegy katalizátora a régebben elindult folyamatoknak, de az államot nem zárja ki, hiszen a magán-egészségügyi biztosítással rendelkező ügyfelek is előbb-utóbb az állami ellátásban „kötnek ki”, ha állapotuk úgy igényli. Várható, hogy a magánbiztosítók térnyerésével az állami szerepvállalás csökken. A biztosítók már most is úgy látják, hogy az államosítással a kapacitások csökkennek, szigorodnak a betegutak, nehezebb lesz elérni az ellátást, s a korlátozásból fakadó elégedetlenség a betegeket a magánellátás igénybevételére ösztönzi majd. A kormányzati lépésekből azt olvassák ki, hogy az állam a magánforrásokat szeretné az állami ellátásba terelni. Nagy kérdés, hogy kikkel szerződjenek, szükségük lenne minőségi kritériumokra, amelyek megfogalmazását az államtól várják. Forrás: Weborvos (2012. 05. 03.)

Rácz: Komplex átalakítás kell, hogy a beteg megérezze Az egészségügy biztosítása mindig állami feladat volt, korábban döntöttek úgy, hogy a szakellátási feladatot a megyei önkormányzatokra bízza – vázolta az előzményeket a volt egészségügyi miniszter. Szerinte a kialakult heterogén tulajdonosi szerkezet szembement a fejlesztésekkel, valamint nehezítette volna a Semmelweis-tervbe foglalt integrációt. Ennek

Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő Sajtófigyelő kapcsán újra kell gondolni az egészségügyi ellátás struktúráját, újra kell gondolni a kapacitások elosztását és az új finanszírozási rendszert – összegezte a magyar egészségügy előtt álló újabb feladatokat. A kórházszövetség elnöke szerint az átalakítások szlogenje, miszerint ebből a betegnek semmit sem kell éreznie, nem állja meg a helyét, hiszen az a cél, hogy a páciens jobb ellátást tapasztaljon. Kétféle ellátástípust kell megkülönböztetni – jelentette ki Rácz Jenő. Vannak a lakossághoz közel biztosítandó ellátások, mint az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás, és vannak azok, amelyeknek a célja, hogy az ember, eszköz, technika egyszerre legyen jelen garantáltan magas színvonalon és biztonságon. Az onkológia például eddig is centralizált rendszer szerint működött – nyilatkozta a Veszprémi Kórház főigazgatója. Vannak olyan sebészeti osztályok, ahol nem tudják biztosítani 365 napon és a nap 24 órájában azokat a körülményeket, amelyekkel a szakmai eljárásrend megkíván, ez pedig nem jó a betegnek – összegezte a centralizálás miértjét Rácz Jenő. Az átalakítás elengedhetetlen, mert a mostani struktúrában a szakmai eljárásrendnek megfelelően nem lehet biztosítani az ellátásokat. És mivel csak költségoptimalizálással jobb eredményt már nem lehet elérni, ezért érdemes komplex átalakításban gondolkozni – emelte ki Rácz Jenő, aki úgy véli, ha tudni lehet, hogy mennyi pénz jut egészségügyre, akkor azt a legoptimálisabban lehet felhasználni, úgy, hogy a világ fejlett részeinek egészségügyi ellátásainak színvonalához tudja mérni magát a magyar egészségügy. Forrás: hirado.hu (2012. 05. 05.)

Lázadnak a nőgyógyászok A Semmelweis Egyetem II. Nőgyógyászati Klinikája másfél millió beteget lát el, ám a Magyar Nőorvos Társaság és a Szakmai Kollégium Szülészet-nőgyógyászati Tagozata szerint dr. Urbancsek Jánosnak nincs megfelelő szakmai tapasztalata. A klinika igazgatói posztjára csak dr. Urbancsek pályázott, hiszen a kiírásnak csak ő felelt meg. Az én tudomásom szerint viszont ő az elmúlt 20 évben nem dolgozott nőgyógyászati sürgősségi ellátásban, vagyis nincs gyakorlata ezen a téren. Ez pedig alapvető követelmény egy ilyen pozíció betöltésénél. Nem mindig lesznek majd ott a helyettesei – fejtette ki aggályait dr. Pál Attila, a Nőorvos Társaság elnöke. A Szakmai Kollégium véleménye is ugyanez az ügyben. Dr. Demeter János szintén megosztotta aggodalmait az egyetem rektorával, Tulassay Tivadarral. Forrás: Blikk Online (2012. 05. 06.)

Kivonul Békéscsabáról a Hungaropharma A gyógyszerpiacot érintő kedvezőtlen változások és a Széll Kálmán Terv 2.0 hatására kényszerült a Hungaropharma Zrt. a raktározási tevékenység központosítására. A gyógyszer-kereskedelmi cég Debrecenbe, Miskolcra és fővárosi, központi telepére helyezi át a békéscsabai kapacitását. 100 munkahely került veszélybe. A Hungaropharma tájékoztatása szerint a magyar gyógyszerpiacot érő kedvezőtlen változások ebben az évben is folytatódnak. Hónapról hónapra drasztikusan csökken a patikai piac forgalma. Április 23-án a kormány bejelentette a Széll Kálmán Terv 2.0 változatát, amely

a gyógyszertámogatásból idén további 10, 2013-ban pedig további 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő. Döntés született – a piaci környezet változásaira reagálva – a raktározási tevékenység koncentrálásáról. A Békéscsabai Kereskedőház feladatait hamarosan a debreceni, a miskolci és a központi telep veszi át. Forrás: Békés Megyei Hírlap (2012. 05. 07.)

E-recept: talán két év múlva Az e-recept bevezetésére számos időpontot meghatároztak már, most úgy tűnik, valóban megindultak a rendszer bevezetéséhez szükséges konkrét lépések, derült ki egy szakmai fórumon. Jelenleg az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elfogadására vár az OEP, amely végül a projekt gazdája lett a korábbi, GYEMSZI-OEP tervezett kettőse helyett. Mint Árki Kornél, az OEP Informatikai Fejlesztési Főosztályának vezetője a határidőre vonatkozóan elmondta, jövő év végére felállhat a rendszer, ám ebben számos bizonytalansági tényező van, ugyanis minden attól függ, mennyire csúsznak a projektelemek. Nem cél és nem is lesz teljes körű az e-recept hazánkban, ahogy a nemzetközi gyakorlatban sem található ilyen generális alkalmazás, de a jelenlegi papíralapú rendelést és kiadást valamilyen arányban mindenképpen kiváltja majd az elektronikus rendszer. Fontos elem, hogy az orvos által felírt vény egy országos adatbázisban jelenik meg, ahonnan bármelyik patikában le lehet hívni (az országos elérés például korábban kérdéses volt), és a kiváltó azonosítása után ki lehet adni a gyógyszert. Hogy az azonosítás miként fog zajlani, ezt még nem sikerült pontosan tisztázni. Egy biztos: jelenleg nem szerepel az elképzelések között az e-TAJ-kártya alapján történő azonosítás. Megoldásra vár az is, miként azonosítsák, ha nem a beteg, hanem más váltja ki számára a gyógyszert. Az e-recept rendszer képes lesz megmutatni, milyen gyógyszereket szedett/szed a beteg. Ez azért lesz előnyös, mert a nemkívánatos mellékhatásokat (például allergia), a duplikált gyógyszerkiváltást kontrollálni tudják. Az aggódók szerint ugyanakkor a beteg (túlságosan) nyitott könyv lesz a gyógyszerész számára, a patikus ugyanis olyan információkat is kaphat róla a teljes gyógyszerpalettája alapján, amelyeket az esetleg nem szívesen osztana meg a vele – nem beszélve arról, hogy a gyógyszerészt nem köti orvosi titoktartás. A statisztikák szerint hazánkban évente 190 millió vényt váltanak ki a patikákban, amelyek meghatározó része (128 millió) háziorvosi vény. A recepteket 7,6 millió beteg váltja ki, az egy főre eső gyógyszerkiváltás nagysága jellemzően 50-55 éves korban emelkedik meg. Az OEP 2010-ben 262 millió forintot költött 241 millió darab vény előállítására. A hazai e-recpt program megvalósítása uniós forrásból történik az EKOP (Elektronikus Kormányzati Operatív Progam) keretében, és számítások szerint egymilliárd forint kell a bevezetéshez. A nemzetközi példákat tekintve Svédországban, Dániában, Észtországban országos a lefedettség az elektronikus vényfelírásban, de nem minden gyógyszerre. Spanyolországban, Hollandiában, Portugáliában régiós lefedettség működik, míg a lengyelek, csehek, finnek és az olaszok most kísérleteznek a rendszer bevezetésével. Az azonosítást jellemzően kártyával oldják meg. Forrás: Weborvos (2012. 05. 07.) Gyógyszertár XI. évf. 5. szám 27

Egy nyáron át … Folytatjuk nyári barangolásunkat a művészek és művészetek között. Ezúttal a megfejtések között az orosz zeneszerzők egy csoportja legismertebb alkotásaiknak címét találják. Az orosz ötök Az orosz ötök társasága orosz zeneszerzők egy csoportját takarja, akik zenei munkásságukat javarészt a 19. század második felében fejtették ki. Az elnevezés orosz eredetijét („hatalmas [vagy jelentős] kis csoport”), Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov (1824–1906), a kor nagy tekintélyű művészeti és zenekritikusa használta – rokonszenve és támogatása jeleként – arra az öt fiatal orosz zeneszerzőből álló művészcsoportra, akik önmagukat novátoroknak, azaz „megújítók”nak nevezték. Az „orosz ötök” (vagy csak „ötök”) az idegen nyelvekben terjedt el. A csoport tagjai: Milij Alekszejevics Balakirev zeneszerző (1837-1910), az alapító Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij zeneszerző (1839-1881), Alekszandr Porfirjevics Borogyin tudós, zeneszerző (1833-1887), Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov zeneszerző (1844-1908), Cezar Antonovics Kjui hadmérnök, zeneszerző, zenekritikus (1835-1918), akik közül hárman szerepelnek műveikkel rejtvényünkben. Alekszandr Porfirjevics Borogyin. Borogyin egy grúz herceg, Luka Szemjonovics Gedeanasvili, általánosan használt nevén Gegyianov törvénytelen fiaként született. A fiút – ahogy az akkoriban szokás volt – az egyik szolga nevén anyakönyvezték. Nevelőszüleitől – egy nyugdíjas katonaorvos és felesége – áldozatos gondoskodást kapott, művelt nevelőanyja otthon tanította. A gyermeknek korán kiderült szerteágazó érdeklődési köre: ugyanúgy vonzották a természettudományok, mint a zene, nyelveket tanult. Kis kémiai laboratóriumot rendezett be a fürdőszobában, emellett fuvolázni, zongorázni, oboázni, gordonkázni tanult. Még csak 14 éves volt, amikor versenyművet írt fuvolára és zongorára. Borogyintól egy balettzenét választottunk az Igor herceg című operából, melynek címét a vízszintes 1. sor tartalmazza. Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov. Apja állami hivatalnok volt, aki korán visszavonult a hivataltól. Rimszkij-Korszakovnak már fiatalon fény derült zenei tehetségére, zongorázni tanult, és komponált is. Apja tengerésztiszti pályára szánta, ezért 1856-ban beíratta a pétervári tengerészeti akadémiára. Itteni tanulmányai alatt is folytatta zenei tanulmányait: cselló és zongora voltak a hangszerei. 1871-ben a szentpétervári konzervatórium tanárává nevezték ki, noha nem is volt meg a képesítése. Tudván ezt, titokban szorgos zeneelméleti, technikai tanulmányokba kezdett, összhangzattant és ellenpontot tanult. A függőleges 12. sorban egyik híres operájá-nak címét találják. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij. Fiatalon már kiváló zongorista volt, de apja katonai pályát szánt neki. Szolgálatának első éveiben találkozott későbbi barátaival és zeneszerzőtársaival, akikkel később megalakította az „orosz ötök” zeneszerzői kört, amelynek célja az orosz nemzeti zene megerősítése volt. 1858-ban kilépett a hadseregből, de megélhetése miatt hivatalnoki állást kellett vállalnia. Egyetlen befejezett operája, a Borisz Godunov azonban nem váltotta ki a baráti kör osztatlan tetszését, ezért visszahúzódott. 1864-től kezdve neurotikus jelleme miatt idegi eredetű betegségek jelentkeztek nála. 1879-ben elhagyta munkahelyét, és zongorázásból tartotta fenn magát. Hangversenykörútra ment, de csakhamar végleg összeomlott és 1881. március 28-án meghalt. E tragikus sorsú művész egyik talán legismertebb zongoraművének címét a függőleges 16. sorban találják. Művének egyik legismertebb feldolgozása egy angol progresszív rock együttes nevéhez fűződik, az Emerson, Lake & Palmer formációhoz. 28 Gyógyszertár XI. évf. 5. szám

Vízszintes 1. Megfejtés 13. Fejfedő 14. Időben ott van 15. Lopakodni kezd! 17. TER 19. Indy Racing League 20. Von 21. Gallium vegyjele 23. Régi súlymérték 25. Nem görcsös 26. … Miklós, híres építészünk 27. Ráma 28. Kártyalapokat osztásra készít elő 29. Kis Ford márka 31. Nagymennyiségű 33. Fog 34. Kopasz 36. Méhek lakása 38. Ellenérték 40. Kis házikó 41. Román légitársaság 43. Kötőszó 44. Végtag 47. Pont annyi hely van rajta 48. Tradicionális Hawaii zenés táncos ünnepség 49. Az ÁFA Londonban 51. Kamionokon látható jelzés 52. Kicsinyítő képző 53. Jelez 55. Húsok „fürdője” 57. Ének 58. Azonos betűk 59. Magyar vasút vállalat 61. Nemzetközi gyógyszercég 63. Becézett csirke 65. Fiú disznó 66. UEP 68. … Of Base, 1987-ben alakult svéd pop együttes 69. Somogy több, mint 1000 éves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége 72. Dalmű 74. Argon vegyjele 75. Gyors lépések jelzője lehet Függőleges 2. Indíték 3. Lettország nemzetközi rövidítése 4. Orosz férfinév 5. Heg 6. Európa Parlament 7. Tanulmányi osztály 8. Becézett férfinév 9. Japán város Honsú szigetén 10. A hely ahol véget ér a verseny 11. Vagy angolul 12. Megfejtés 15. Balfék a mai szlengben 16. Megfejtés 18. Kart karba fon 20. Ilyen a téli táj 22. … Sámuel, magyar király 23. Titokban néz 24. Terror Elhárítási Központ 25. LET 30. –vel párja 32. Közelálló személy 35. File tömörítési forma 36. Egyetem része lehet 37. Idegen női név 39. Elege lett belőle 42. Mázsál 45. BAT 46. Adnak neki 50. Bő 52. Csizmába hordták zokni helyett 54. Község Somogy megyében 56. „Papa, mama, gyerekek … szív, szeretet”, ahogy Mézga Gézáék énekelték 57. Állókép 60. Szelídítetlen 62. Így „tart” az angol! 64. AGP 67. … és kontra 70. Egymást követő betűk az abc-ben 71. Azonos betűk 72. A jégtakarók peremén az olvadékvizek által felhalmozott kavicsból v. homokból kialakult képződmény 73. AR A helyes megfejtést beküldők között könyvajándékot sorsolunk ki. Beküldési cím: MOSZ (1135 Budapest, Keresek u. 9.) Az előző havi keresztrejtvényünk nyertese: Dr. Szabó Anna Betánia Gyógyszertár – Karcag, Szabó József u. 14.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XI. évf. 5. szám 2012. május

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

G Y Ł G Y S Z E RT˘RI M E NE DZ S M E NT4

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szerveződése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése előmozdítása érdekében.

Érdekérvényesítő tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerű adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem előtt tartva végezzük.

Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetőivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt.

Szombathely

szeptember

22 – 23.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember

29 – 30.

(szombat-vasárnap)

Nyíregyháza

október

27 – 28.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

november

10 – 11.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november

17 – 18.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november

24 – 25.

(szombat-vasárnap)

A továbbképző tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékű, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékű. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9 750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók.

javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése.

és nagykereskedők szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttműködést.

JELENTKEZÉSI LAP

tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására.

nek és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése.

Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére.

Fontosnak tartjuk a betegek életminősége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését.

Elősegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok működtetésével összefüggő kérdések képviseletét.

Gyógyszertári menedzsment4 2012. év A továbbképzés választott helyszíne: Jelentkező neve: . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . Működési nyilvántartási száma: . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit! Debreceni Egyetem ❏ Semmelweis Egyetem ❏ Szegedi Egyetem ❏

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Pécsi Egyetem ❏

Számlázási adatok Számla címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Átutalás

❏

Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezőnek tartom, a tandíj határidőre való befizetéséről gondoskodom. Kelt: 2012. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

. . . .

Levelezési cím Címzés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ir. szám, város, utca: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fizetési mód:

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt., 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06 1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!

A lobbizás érdekkijárásos meggyőzés, amit a külföldiek profi módon művelnek 20 éve Magyarországon, csak mi magyar gyógyszerészek nem tudjuk eltanulni tőlük. Ha tudnánk lobbizni, nem lehetne 600 veszteséges patika hazánkban. Intenzíven kell foglalkoznunk ezzel a témával, mielőtt mindannyian becsődölünk. Nehezedő gazdasági helyzet velejárója: konfliktus előadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán Makro- és mikroszinten is érdemes vizsgálódni. Makroszinten: A gyárak egymás közötti konfliktusai, gyárak és a nagykereskedők kiéleződő helyzete, valamint a nagykereskedők és a kiskereskedők, azaz a patikák egyre élesebb megnyilvánulásai. Mikroszinten: A romló gazdasági helyzet gyógyszertárakon belüli konfliktusai. A gyógyszerügy szempontjából lényeges jogszabály változások előadó: Dr. Sándor István

Információ: Bihari Erzsébet tel/fax: 06-1 252-4948, 06 30 662-8102, illetve Takács Gézáné dr. tel: 06 30 955-8125.

Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk Célkitűzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésé-

Lobbitevékenység a gyógyszerellátás hatékonyságáért előadó: Dr. Simon Kis Gábor

Helyszínek:

Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak működési feltételeinek Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplőivel, a gyógyszergyártók

Nehezedő gazdasági helyzet – magasabb szakmai színvonal.

❏

Ember legyen a talpán, aki képes a szinte hetente változó jogszabályi dzsungelben kiismerni magát. Ezért kell újra és újra a témával foglalkozni. Logisztika – a gyógyszerellátás egyik meghatározója előadó: Dr. Samu Antal Ahogy romlik a gyógyszerügy (gyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak) gazdasági helyzete, úgy kerülnek elő a logisztikai problémák. Stratégiai gazdasági tartalék a nagykereskedők számára a ritkább szállítás, ami tovább rontja a gyógyszertárak helyzetét. Gyógyszerpolitika előadó: Dr. Mikola Bálint Talán még soha nem volt akkora szüksége a gyógyszerügynek egy egységes és tudatos gyógyszerpolitikára, mint napjainkban. A gyógyszergyárak, nagykereskedők, gyógyszertárak egymás kárára történő kiút keresése zsákutca. Fel kell ismerni a közös érdekeket és tudatosan ez irányban kell politizálni. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel:

Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens

Tartalom. Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa. Beszélgetés Dr. Mikola Bálint-tal a MOSZ elnökével

Recommend Documents