MOSZ Mez6gazdasagi es Kereskedelemfejlesztesi Titkarsag
Eliiterjesztes a MOSZ Elnoksege reszere a tejtermeles es tejpiac helyzeterol
Budapest, 20 II. szeptember
2
A tejtermeles
es tejpiac
helyzete
Magyarorszagon a tejtermeles volumene jelentosen visszaesett az elmult evekben. Az Eur6pai Uni6hoz tiirteno csatlakozas 6ta nett6 importorok vagyunk tej- es tejtermekekbOl, tavaly kozel 40 milliard forinttal haladta meg az import erteke az export nagysagat, 2011 elso feleveben a behozott tej es tejtermekek erteke 35% -kal multa fellil az export erteket. A jelenlegi - elmUit 2 evhez kepest - kedvezobb ertekesitesi lehetosegek mellett a tejtermeles val6s helyzetenek megitelesehez figyelembe kell venni az agazatot terhelo, elmult evekben felhalmozott vesztesegeket, a komyezetvedelmi beruhazasok lizemenkenti tiibb tizmilli6 forintos koltsegeit, a takarmany es egyeb input koltsegek szamottevo liremelkedeset, az agazat tamogatasi rendszereben 2012-tol bekovetkezo negativ valtozasokat.
Piaci helyzet Tejtermeles,
allomanyvaltozas
A 2010/lI-es kv6taevben az Eur6pai Uni6 tagallamai kozlil Magyarorszagon csokkent a legnagyobb mertekben a tejtermeles. A tavalyi evben kevesebb, mint 1,6 milliard liter tejet allitottunk elo (a kv6tankat alig 75%-os mertekben hasznaltuk ki), a teljes mennyiseg tiibb mint hlirom negyedet a gazdasagi szervezetek termeltek meg.
Tejtermeles
alakulasa Me.: milli6 liter
A kedvezotlen tendencia 20 II els6 feleveben is folytat6dott, a nyerstej felvaslirlasa II %-kal esett vissza az elozo ev azonos idoszakahoz viszonyitva. Az Eur6pai Uni6ban a hazaival ellentetes iranyu tendencia ervenyeslil, az EU atlagaban 2011 elso feleveben 2 %-kal b6vlilt a nyerstej felvaslirlasa, a meghatliroz6 tejtermel6 tagorszagok egy reszeben ezt meghalad6 novekedest mertek, Nemetorszagban 5 %-kal, Franciaorszagban 6 %-kal nott a felvasarolt mennyiseg, de Lengyelorszagban is 2 %-kal b6vtilt a tejtermeles.
3
A hazai termeles csokkenesevel parhuzamosan visszaeses kovetkezett be a szarvasmarha-allomany letszamaban is. Az Eur6pai Uni6hoz tOrteno csatlakozas 6ta 46 ezer darabbal csokkent az allomany nagysaga. Szarvasmarha
allomany alakulasa Me.:ezer db
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011*
Gazdasagi szervezet
475
474
481
485
474
465
449
444
Egyeni gazdasag
249
234
221
220
227
235
233
234
Forras: KSH
*juniusi adat
A visszaeses merteke (2004-hez kepest) kozel azonos volt a gazdasagi szervezeteknel es az egyeni gazdasagoknal, ugyanakkor, mig az allomany nagysaga a gazdasagi szervezeteknel 2006/7 6ta folyamatosan csokken, addig az egyeni gazdasagoknal tartott szarvasmarMk szama a 2006/7 -es visszaesest kovetoen kis mertekben boviilt. A tehenallomanyon beWI a tejhasznu tehenek szama az elmult 3 evben kozel 10 %kal csokkent, allomanyuk 78%-at a gazdasagi szervezetek tartjak.
Tehenallomany
valtozasa Me.: ezer darab
2008
2009
2010
2011 *
Tehenallomany
325
312
309
321
ebbOl hUshasznu
61
64
69
71
226
211
193
204
38
37
47
46
tejhasznu kett6s hasznositasu Forras: KSH
*juniusi adat
A 2008-09-es tejpiaci valsag hatasara 2010-re kozel 35 ezer tejhasznu tehen toot el a hazai istall6kb61, 2011 elso feleveben boviilt ugyan a tejhasznu tehenek szama, de meg mindig alig haladja meg a 200 ezer darabot. Az ebbol fakad6 tejtermeles csokkenest a kettos hasznositasu tehenek allomanyboviilese, es az egy tehenre jut6 tejhozam novekedese sem volt kepes kompenzalni.
4
Piaci arak alakulasa Az idei ev elso het honapjaban az extra minosegii nyerstej atlagara 84,3 Ft/kg volt, ami 18 %-kal haladja meg a 2010. evi atlagarat. (A tejtermeles kOltsegeinek donto hanyadat kitevo takarmanykoltsegek ezt j6val meghalad6 mertekben nottek, a kukorica elso 7 havi atlagara peldaul 40%-kal haladja meg a 20ID. evi atlagarat.) Az ev hatralevo reszeben a csokkeno kinalat es a novekvo export miatt (amit a forint euro arfolyam is erosit) a tej felvasarlasi aranak emelkedesere lehet szamitani. Nyerstej termeliii atlagara (extra minoseg)
A magyarorszagi felvasarlasi arak elmaradnak az Eur6pai Bizottsag altai kozzetett suIyozott EU-s atlagart61. A Bizottsag az EU-IO-ek es EU-15-ok vonatkozasaban csak szamtani atlaggal meghatarozott tejarakat tesz kozze, ami rendkiviil torz osszehasonlitasra ad alkalmat, - pI. az EU-ID-ek atlagaranak meghatarozasahoz ugyanolyan sUllyal keriil figyelembe vetelre a ciprusi (50 eur6 cent/kg) es a lengyel (30 euro cent /kg) atlagar, holott a lengyelorszagi tejtermeles hatvanszorosa a ciprusienak - igy erdemi osszehasonlitasra csak az egyes tagallamok atlagarai es az EU-s sulyozott atlagar alkalmas. Felvasarlasi arak alakuhisa az EU egyes tagallamaiban Me.: eur6/l OOkg 2008
2009
.2010
2011 (I-VI. hO)
:;
Nemetorszag
33,5
23,7
31,0
33,9
Szlovakia
32,3
20,9
27,3
31,4
Lengyelorszag
30,3
22,2
27,3
30,2
Magyarorszag
32,1
21,5
26,0
31,2
Sulyozott EU-s atlag
32,0
26,5
30,6
33,3
Forras: Eur6pai Bizottsag
5
KlilOnosen 2009 es 2010 vonatkozasaban szembetiin6, hogy a hazai atlagarak kozel 20 %-kal maradtak el az EU-s atlagan:61. Annak ellenere, hogy a hazai termel6i arak elmaradnak, vagy azonos szinten mozognak a komyez6 orszagok araival, a hazai boltokban kaphat6 UHT tejek fogyaszt6i arabanjelent6s elteresek vannak. (A tablazatban a legoics6bb hazai es import terrnekek arai kerliltek feltlintetesre.) UHT (1,5%-os) tej fogyasztiii ara Me. :Ft/liter
Hazai el6:illitasu
Lidl
Penny Market
Tesco
Aldi
Spar
CBA
169
-
179
169
169
219
149** (szlovak) 140 (cseh) 149 159 149* Import (nemet) 169 (~emet) (nemet) (szlovak) 159 (szlovak) Forras: MOSZ sajat gyiijtes, mintavetelezes id6pon~a 2011. 09. 12 -13. *Akci6san 136Ft/I, ** Akci6san 129Ft/1
179 (cseh)
A 1,5%-os import UHT tejek fogyaszt6i ara minden vizsgalt lizletben alatta maradt a legoles6bb hazai termek aranak. Egyes hazai el6allitasu 1,5%-os UHT tejek ketszer annyiba kerlilnek, mint a legoles6bb import dobozos tej. Ugyanazon gyan:6 sajat markas termeke 100 forinttal is tObbe kerlilhet dobozonkent, mint az altala el6allitott kereskedelmi markas termek. Az lizletlaneok arkepzesi politikajat j61 szemlelteti az az eset is, amikor a kereskedelmi lane sajat markas terrneke hazai es import (nemet) forrnaban is kaphat6, de az import terrnek ara kozel lO%-kal alaesonyabb, mint a hazai el6allitasu termek ara. A fogyaszt6i arakban tapasztalhat6 jelent6s elteresek nagy reszben a kereskedelmi laneok manipulativ arkepzeseb61 fakadnak, ugyanakkor a fogyaszt6i tej el6allitasanak egyes fazisaihoz kot6d6, elter6 koltsegek is befolyasoljak azt. A kiilonboz6 orszagokban el6allitott felzsiros (1,5 %-os, Magyarorszag eseten 2,8 %-os) dobozos tej terrne16i, feldolgoz6i es kereskedelmi fazishoz kapesol6d6 koltsegei 20 II els6 fel eveben az alabbiak szerint alakultak. (Az ar nem tartalmazza az AFA-t, mivel annak nagysaga a vizsgalt orszagok vonatkozasaban jelent6s sz6rast - 5'-19 % - mutat, igy torzitana a tenyleges aranyokat.)
6
FeIzsiros dobozos tej fazisarai 2011 elso feleveben
Forras: AKI
A felzsiros dobozos tej AF A nelktili ara a vizsgalt orszagok koztil Magyarorszagon a legmagasabb. (Ha figyelembe vessztik az APA-t ugyanezt az eredmenyt kapjuk, mivel a tejtermekeket terhel6 hazai AFA a legmagasabbak koze tartozik az ED-ban.) A termel6i fazis, vagyis a nyerstej termel6i aranak reszesedese a tej fogyaszt6i (APA-t nem tartalmaz6) arab61 Magyarorszagon a legalacsonyabb, mindossze 46 %. Nemetorszagban ez az arany meghaladja a 70 %-01. Magyarorszagon a tej termeloi arara literenkent 103 forint, mig Nemetorszagban 37 forint rakodik a feldolgoz6i es kereskedelmi fazisban. A feldolgoz6i fazis reszesedese ertekben es aranybanjs Magyarorszagon a legmagasabb, ertekben haromszorosa, aranyait tekintve tObbfuint ketszerese a nemetorszaginak, de jelent6sen meghaladja cseh es szlovak szintet is. A tejfeldolgoz6k magas kOltseghanyada, hatekonysagbeli lemaradasa jelent6s versenyhatranyt okoz, ami az import UHT tejek aranyanak tovabbi novekedesehez vezethet. A kereskedelmi fazis reszesedese a vizsgalt orszagokban 19 es 33 % kozott alakult, a legmagasabb, 30% feletti aranyt Csehorszagban erte el, mig Nemetorszagban 20 % alatt marad. Magyarorszagon a fogyaszt6i arak novekedesevel a kereskedelmi fazis reszesedese is n6tt, 2011 els6 fel eveben 25 % komI alakult.
7 Kiilkereskedelem Magyarorszag az Eur6pai Uni6hoz tarteno csatlakozas 6ta (ertekben kifejezve, egyre novekvo mertekben) nett6 importor tej es tejtermekekbOI. A tavalyi evben az import erteke meghaladta a 85 milliard forintot, mikozben exportunk a 47 milliard forintot sem erte el. A kozel 40 milliard forintos negativ egyenleg negyszerese a csatlakozas eveben mert importtobbietnek. Tejtermekek kiilkereskedelme (ertekben)
Forms: KSH
2011 elso feleveben 45 milliard forint ertekben importaltunk tejet es tejtermekeket, mikozben az exportunk mindossze 29 milliard forint volt. Idoaranyosan, 2010 elso fel evehez viszonyitva, az idei ev januar-junius idoszakaban mind az import, mind az export erteke 20%-kot meghalad6 mertekben nott. Annak ellenere, hogy a tej es tejtermek importunk erteke 35-45 %-kal meghaladja ez export erteket, exportunk mennyisegben 2004 6ta folyamatosan tulszarnyalja az import nagysaglit. Tejtermekek kiilkereskedelme (mennyisegben)
2004
2005
2006
2007
import
79
134
export Forras: KSH
89
151 274 151 *2011. januar - junius
Me.: milli6k 2011'
2008
2009
2010
218
211
261
294
155
353
400
388
403
233
8 Kiviteliink a 2004. evi 89 milli6 kg-r61 2010-re 403 milli6 kilogrammra boviilt, mikazben a 79 milli6 kilogrammos tej es tejtermek importunk 201O-re "csak" 294 milli6 kg-ra nott. Ez az ellentetes tendencia - kiviteliink mennyisegben meghaladja, ertekben jelentosen alulmulja az importot - az export es import eltero termekszerkezetebol fakad. A 2010. evi 400 milli6 kilogrammos export kazel 90 %-at a tej Gelentos mertekben teljes nyerstej) adta, mig az importban a tej (dobozos) mennyisegi aranya alig 60 %, az exporthoz kepest j6val magasabb a feldolgozott, magasabb hozzaadott ertekii termekek aranya. Sajt es tUr6 exportunk mind mennyisegben mind ertekben harmada ugyanezen kateg6ria importjanak, a tavalyi 85 milliard forintos importb61 36 milliard forint - vagyis a teljes import tObb mint 40%-a - ebben a termekkarben keletkezett. Tavaly a legtabb importtermek Nemetorszagb61 (26 milliard forint ertekben), Szlovakiab61 (16 milliard forint ertekben) es Lengyelorszagb61 (16 milliard forint ertekben) erkezett Magyarorszagra. A Nemetorszagb61 szarmaz6 import danto hanyadat a magas hozzaadott ertekii termekek (sajt, tur6, joghurt stb.) tettek ki, mig Szlovakiab61 f6leg dobozos tart6s tej erkezett Magyarorszagra. 20 II elso fel eveben tovabbra is Szlovakiab61 erkezett a legtObb felzsiros dobozos tart6s tej Magyarorszagra, a dobozos tej import kazel fele innen szarmazott. Az idei evi - elso 6 havi - 45 milliard forintnyi import harmada Nemetorszagb6l, 16%-a Szlovakiab6l, 15%-a Lengyelorszagb61 erkezett. Tej- es tejtermek exportunk fele 201O-ben 2 orszagba iranyult, legjelentosebb exportpartneriik (Olaszorszagot is megelozve) Romania volt, az ide iranyul6 12,1 milliard forintos kivitel tObb mint 50%-at a tej (dobozos es nyerstej) tette ki, de kazel 6 milliard forint ertekben magasabb hozzaadott ertekii termeket is sikeriilt elhelyezniink a roman piacon. Az ide iranyul6 exportunk tavaly tObb mint 25 %-kal boviilt 2009-hez kepest. Olaszorszagba lenyegeben csak nyerstejet exportalunk, a 2010. evi 9 milliard forint ertekii kivitellel szemben 2009-ben meg kazel 12 milliard forintnyi export iranyult ide. LegjelentOsebb export partnheink
Olaszorszag Romania Forras: KSH
2008 2009 13,5 12 7,9 9,7 *2011. januiir-junius
Me ..'milliard Ft 2011* 5,4 12,1 8
2010 9,2
2011 elso feleveben a Romaniaba iranyul6 export erteke (8 milliard forint) jelentosen nott az elozo ev azonos idoszakahoz kepest, a bOviilest azonban nem a magasabb hozzaadott ertekii termekek kivitelenek a navekedese, hanem a nyerstej export emelkedese okozta.
9
Szabalyozas, tamogatasok 2011 - jelenlegi helyzet 2011. marcius-aprilisaban meghirdetesre kerii1tek a tejagazatban a1ka1mazott 2011.evi tamogatasi jogcimek, egyes esetekben a tamogatas pontos merteke azonban meg most sem ismert. A tejterme10k altaI 2011 -ben igenybe vehet6 fObb tamogatasi formak: Tejtermeloket sujt6 kulonleges hcitranyok kezelesehez kapcsol6d6 2011. evi kulonleges tamogatas (21/2011. (lII. 25.) VM rende/et). A tamogatast a 2010111-es kv6taevben megtermelt es tenylegesen ertekesitett tej utan -legfe1jebb a 2011. marcius 31-i tejkv6ta mertekeig - lehetett igenyelnL A tamogatas 2010. evi osszege 9,55 Ft/kg volt, a 2011. evi tamogatasi oszszeg a szeptember 30-i forint-eur6 arfolyamt6l es a tamogatasi kerelemme1 erintett tejmennyisegtol fugg. (Amennyibe a forint - eur6 arfo1yam meghaladja a tavalyi 275,75 HUF/EUR szintet, a szetoszthat6 tamogatas osszege nem csokken.) A tamogatas 50 %-a e10legkent, 2011. okt6ber 16-a utan kifizetesre keriilhet. Tejagazat szerkezetatalakitasat VM rendelet).
kisero allatj6!eti tamogatas (18/2011. (III. 9.)
A tamogaULsa noivaru tejtermelo szarvasmarha utan veheto igenybe, a tamogatasi idoszak 2011. majus 1-to1 2016. apri1is 30-ig tart. A tamogatas het (negy alap es harom kiegeszito) kote1ezettsegvalla1ashoz kapcso16dik, a tamogatas maximalis osszege (allomany-osszetete1tol, merett61 fUgg6en) 30-35 ezer forint/allategyseg/ev kozott alakul. Ez - jelent6s sz6ras mellett - koriilbeliil 6-7 Ft/tejkilogramm -os tamogatastjelent. Kozel 700 tamogatasi kere1em keriilt benyujtasra, a termel6k a hatarozatokat meg nem kaptak meg, ugyanakkor a fe1tete1ek betartasat az MGSZH mar ellen6rizte. (Az MVH-t6l kapott tajekoztatas alapjan forrashiany miatt egyetlen kerelem sem kerii1 elutasitasra.) A 2011. evi kifizetesre legkes6bb decemberben sor kell, hogy kerii1jon, ellenkezo esetben e1vesz az erre a celra biztositott EU-s tamogatasi.keret idei eyre eso resze. Je1en1eg a program e1s6 ket evere biztositott a'penziigyi fedezet, ugyanakkor kormanyhatarozat sziiletett r61a (l022/2011. (n. 11.) Korm. hatarozat), hogy az allam az UMVP keret terhere vallalja a program te1jes, 5 eves finanszirozasat. Tej top-up tamogatas (25/2011. (IV. 7.) VM rendelet). A tamogatas termelest61 elva1asztva, tOrtenelmi bazis alapjan keriil kifizetesre. Osszege a 2012. evi kOitsegvetes fUggvenye, nagy val6sziniiseggel csokkenni fog. (2010-ben 6,0 Ft/kg, 2009-ben 8,3 Ft/kg volt a tamogatas nagysaga). Varhat6 kifizetes 2012 1. felev.
10
-
Egyes allatbetegsegek megelozesevel, illetve lekiizdesevel kapcsolatos tamogatas (23/2011. (III. 28.) VM rendelet. A tamogatasi keret 7,035 milliard forint, ebb61 a baromfi agazatban 1,35 milliard forint hasznalhat6 fel, az egyeb allattenyesztesi agazatokban - k5ztiik szarvasmarha - pedig 5,685 milliard forint. Ez a keret5sszeg tartalmazza a 2010. evr61 athUz6d6 szolgaltatasok tamogatasat is. A jogcimjelenleg is el.
-
Allati hulla elszallitasi is artalmatlanitasi koltsegeinek tamogatasa (24/2011. (III. 28.) VM rendelet). A tamogatasi keret 2,5 milliard forint, ez tartalmazza a 2010. evr61 athuz6d6 szolgaltatasok tamogatasat is. Ajogcimjelenleg is el.
Allattart6 telepek korszeriisitese Az allattart6 telepek korszeriisitese (ATK) jogcimre 5sszesen 313 8 darab tamogatasi kerelem kerUlt benyujtasra, 426,2 milliard forint tamogatasi igennyel. (Az MVH esak 5sszevont - vagyis nem allatfajokra lebontott - adatokat k5z51.) A kerelmek k5zUl 1728 darab keriilt j6vahagyasra, a megitelt tamogatasi osszeg 213,5 milliard forint. (ATK I-II-III egyUttesen.) 2011. augusztus vegeig az ATK I-re 51 milliard forint, az ATK I1-re 54,5 milliard forint kerUlt kifizetesre. Az ATK I es ATK II kapesan az MVH megkeresesere 2011-ben k5zel 150 - a beruhcizasat meg sem kezd6 - kerelmez6 mondott Ie a tamogatas lehet6seger61. Az ATK III jogcimre 2009-ben benylijtott 897 kerelem (141,9 milliard forintos tamogatasi igeny) esak 2011-ben kerUlt elbiralasra, a k5zel 900 kerelemb61 252-t tamogatott az MVH, 46,5 milliard forint 5sszegben. Az ATK III vonatkozasaban augusztus vegeig kifizetes meg nem tOrtent.
2012 - Varhatii valtozasok Tej top-up tamogatas 2012-ben a k6zvetlen tamogatasok vonatkozasahan Magyarorszag eleri a lehetseges tamogatottsagi szintjenek a 90%-at,igy az EU-15-okben alkalmazott 10%-os k5telez6 modulaci6t (vagyis azt, hogy a regi tagaiiamokban a k5zvetlen tamogatasok 5000 eur6 feletti reszeb61 lO%atesoportositasra kerUl videkfejlesztesi eel okra, igy ennyivel es5kken a termel6 tamogatasa) figyelembe veve, az Eur6pai Bizottsag allaspontja szerint 20'12-ben kiegyenlit6dik a regi es uj tagallamok tamogatottsagi szintje. Ebb61 fakad6an a jelenlegi hivatalos allaspont szerint 2012-ben top up tamogatasban esak olyan gazdalkod6 reszesUlhet, aki 5000 eur6nal kevesebb k5zvetlen es nemzeti kiegeszit6 tamogatasban reszesUI.Praktikusan ez azt jelenti, hogy megszunik a tej top up, ami (8Ftlkg-mal szamolva) 15-16 milliard forint kivonasatjelenti az agazatb61.
11
Ez az SPS rendszer bevezetesevel elkeriilhet6 lett volna, erre azonban nem keriilt sor. (Magyarorszag augusztus 1-ig, az EU szabta hatarid6ig nem jelentette be atteresi szandekat.) Tejtermel6ket sujt6 kiilonleges hatranyok kezelesehez kapcsol6d6 kiilonleges tamogatas A kiilonleges tejtamogatas forrasa (a 73/2009 EK rendelet 68. cikke alapjan) a 2013. evi kozvetlen tamogatasi keret 3,5%-a, ami 46,164 millio eurot (koriilbeliil 12,5 milliard forintot) tesz ki. 20 10-ben es 20 II-ben ez az osszeg keriiltlkeriil kifizetesre. 2012-t61 a rendelkezesre a1l6 forras nagysaga 1,3 millio euroval (2,8%-kal) csokken, a felhasznalhato tamogatasi keret 44,864 millio eurora valtozik. Ez, a 2010 evi 9,55Ftlkg -os tamogatast figye1embe veve kilograrnrnonkent 20-30 tilleres tarnogatasvesztest jelenthet. Tejagazat szerkezetatalakitasat kiser6 allatj6liti tamogatas A 20ll-ben indult program 5 eves tamogatasi id6szakot olel fel, a 2012. evi tarnogatas forrasanak nagy resze (19,9 millio euro) az Europai Gazdasagelenkit6 Csomagbol rendelkezesre all, a hianyzo resz UMVP-s forrasokbol keriil biztositasra. (Kormanyhatarozat sziiletett a program finanszirozasanak biztositasarol.)
-
Egyes allatbetegsegek megel6zesevel, illetve lekiizdisevel kapcsolatos tamogatas; allati hulla elszallitasi is artalmatlanitasi koitsegeinek tamogatasa A jogcimek 2013-ig EU-s jovahagyassal rendelkeznek, a tarnogatasi keretoszszegek a kOltsegvetes aktualis helyzetenek fiiggvenyeben alakulnak.
2012-t61 Magyarorszagon is alkalmazni kell a progressziv modulaciot, vagyis azt az EU-s el6inist, hogy a 300.000 euronal (lEUR=270HUF eseten 81 millio forintnaI) t5bb kozvetlen tamogatasban - ilyen tamogatas peldaul a teriiletalapu SAPS tamogatas, a kiilonleges tejtamogatas, a dohany es zoldseg- gyiimo!cs szerkezetatalakitasi tamogatas stb. - reszesiil6 gazdalkodok eseten a 300.000 e~r6 feletti tarnogatasi osszeg 4%-a elvonasra keriil a gazdalkodot61 es atcsoportositasra keriil videkfejlesztesi celokra. 2013 utan - Kitekintes A Kozos AgrArpolitika 2013 utani jov6jevel kapcsalatos Bizottsagi jogszabalytervezetek hivatalos formaban 2011 okt6bereben keriilnek kozzetetelre. A kozvetlen tamogatasi rendszer atalakitasara vonatkozo, el6zetesen kiszivargott - veglegesnek nem tekinthet6 - jogszabalytervezet alapjan szamitani lehet ra, hogy korlatozasra keriil az egy terrnelll altaI igenybe vehetll, EU-bol szarmazo kozvetlen tarnogatasok (i1yen peldaul a kiilonleges tejtarnogatas es a SAPS teriiletalapli tarnogatas) egyiittes
12 osszege. (A tejagazat szerkezetatalakitasat k6zvetlen tamogatasnak).
kisero allatj61eti tamogatas nem minostil
A tervezet az alabbi, savosan ertendo elvonasi mertekeket tartalmazza (a forintban megadott 6sszegek IEUR= 270 HUF arfolyammal kertiltek meghatarozasra): a 150.000 eur6 (kb. 40,5 milli6 Ft) alatti k6zvetlen tamogatasi 6sszeget nem erinti a korlatozas. a 150.000 eur6 (kb. 40,5 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg 200.000 eur6ig (kb. 54 milli6 Ft) 20%-kal cs6kken. a 200.000 eur6 (kb. 54 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg 250.000 eur6ig (kb.67,5 milli6 Ft) 40%-kal cs6kken. -
a 250.000 eur6 (kb. 67,5 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg 300.000 eur6ig (kb. 81 milli6 Ft) 70%-kal cs6kken. a 300.000 eur6 (kb. 81 milli6 Ft) feletti k6zvetlen tamogatasi 6sszeg 100%-kal es6kken, vagyis teljes egeszeben elvonasra keriil.
Az elvomls alapjaul szolgal6 6sszeget ugy kell megallapitani, hogy a kozvetlen tiimogatasok osszegebiil Ie kell vonni az elozo evben fizetett berkoltseget, valamint a foglalkoztatashoz kapcsolOdo ad6kat es jiirulekokat. Az igy kapott osszegre vonatkoztatva kell vegrehajtani a siivos tamogatiiscsokkentest. A MOSZ elozetes felmerese alapjan a tagszervezeteink fajta korliitoziis erdemi tiimogatascsokkenest nem okoz.
dontO tiibbsegenel
ez a
A nemzeti tejkv6tlik a 2013/14-es kv6taevig folyamatosan emelkednek, kiveve Olaszorsziigot, ahol mar 2009/1O-ben, egy menetben vegrehajtottlik a kv6ta emeleset. 2015. aprilis I-tol varhat6an megszunik az I 984-ben bevezetett tejkv6ta rendszer. ( A tejkv6ta az elmult evekben mar esak nehany tagallambanjelentett val6s termeleskorllitozast.) Budapest, 2011. szeptember
Keszitette:
Olah Endre
~;/ T~s~vln titkar
13 Tervezet
Hatarozatai javaslat
A MOSZ Elnoksege megtargyalta a tejtermeles es tejpiae helyzeterol sz616 tajekoztat6t, ezzel kapesolatban az alabbi hatarozatot fogadta el:
-
A MOSZ Elnoksege sajnaIatos es elhibazott dontesnek tartja, hogy Magyarorszag 2012-tol sem vezeti be az ED tagallamok tObbsege altaI alkalmazott egyseges tamogatasi rendszert. Ennek kovetkezteben a 2012-tol lenyegeben megsziino (esak az 5000 eur6 alatti kozvetlen tamogatasban reszestilo termelok altaI igenyelheto) tej top-up tamogatas egyseges tamogatasi rendszerbe tOrteno integralasara nines lehetoseg, ami elfogadhatatlan mertekii forraselvonast jelent az agazatt61.
-
Az allattenyeszto agazatok megerositese, a videki munkahelyek megorzese erdekeben a MOSZ Elnoksege felsz6litja a Videkfejlesztesi Miniszteriumot, hogy a progressziv modulaci6 miatt videkfejlesztesi eelokra atesoportositott forrasok az allattenyesztes versenykepessegenekjavitasara keriiljenek felhasznalasra.
-
Az Elnokseg elutasitja a tejtermeloket sujt6 klilonleges h
-
Az Elnokseg az allattenyesztesi agazatok pozici6inak erositese, a videki foglalkoztatas megorzese erdekeben elvarja, hogy a Nemzeti FOldalapkezelo Szervezet (NFA) tulajdonaban levo termof6ldek haszonberbe adasa soran az allattart6k kiemelt elonyt elvezzenek a palyazatok elbiraIasa soran.
-
A MOSZ Elnoksege korabbi allasfoglalasa szerint elutasitja a kozvetlen tamogatasok korl
