Nyitás a MOSZ-ban: megújította Alapszabályát a Szövetség Öt törvény, három kormány- és számos (pontosan ma még nem ismerhetô) szaktárcai rendelet szabályozza, illetôleg fogja meghatározni a gyógyszerellátás új elvi, általános és operatív mûködését a jövôben. Az alapvetéseiben új környezet kialakítása során megtapasztalt döntéshozói gyakorlat, feladataik átgondolására késztette a gyógyszerészetet reprezentáló tradicionális szervezeteket, így a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét is. Az elmúlt év júniusában a MOSZ által megfogalmazott „Budapesti Deklaráció”, majd az ezt követô egyeztetések egységet kovácsoltak a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT), a Magyar Gyógyszerész(i) Kamara (MGYK), a Gyógyszerész Egyesület (MGYE) és a MOSZ megfontolásaiban, képviseleti elveiben és gyakorlatában. Egyre kristályosodtak a szerepvállalás alapkérdései is. A gazdasági és jogi környezetben adódó alapvetô módosítások mellett az MGYK és az MGYT vezetô tisztségviselôinek személyében bekövetkezô változás is indokolta a folyamatos konzultációt. Fontosnak tartjuk a képzés, szakképzés és egyetemi doktori iskola alapítása fô kérdéseiben a gyógyszerészet professzori mûhelyének, az MGYT-nek a fokozott szerepvállalását ugyanúgy, mint egy új szemléletû szolgáltató kamara felépítését. A MOSZ megalakulásától (1991) kezdôdôen a gyógyszertárak mûködtetésére helyezte a fô hangsúlyt. A hazai magángyógyszerészet arculata megfogalmazásától kezdve a mûködéssel összefüggô jogi, gazdasági és technikai önálló kapcsolati rendszerek és ezek szerzôdéses jogviszonyai kialakításán át, a szakmai programok és továbbképzési szisztémák megvalósításáig hosszú volt az út, küzdelmes és eredményes. A célkitûzések alapelvei maradtak, van, amit mára sikeresen elvégeztünk, viszont a környezet lényegesen megváltozott. A döntéshozói akarat kellô körültekintéssel és alapossággal alakította át a gyógyszerellátás teljes vertikumát. Egyértelmûvé vált, hogy a versenypiaci környezet – a gyártás és a nagykereskedelemben való térnyerését követôen – a jelenleg mélyponton lévô, ám hosszú távon stabil gyógyszer-kiskereskedelemben való tulajdonosi szerepvállalásra fókuszál. Erre figyelemmel törvényi biztosítással változtak meg a gyógyszerellátás mûködtetési feltételei, de nem kerülte el
a politika figyelmét sem a hivatásrendi köztestületek jogfosztása, sem a képzés, szakképzés feltételeinek drasztikus szûkítése, miközben jogosítvány lehetôségéhez jutottak a profittermelésben érdekelt pénzügyi, illetôleg multinacionális befektetôi körök. Úgy gondoljuk, hogy ma a gyógyszerészet egységes. Egyetértés van a szakmai célkitûzésekben, s harmónia várható a gyógyszerészi reprezentációk szerepvállalásában és együttmûködésében is. Ennek megteremtését szolgálta a szervezetek elnökeinek és szakértôinek többszöri konzultációja, s a MOSZ siófoki, valamint az MGYK tapolcai nyílt szakmapolitikai fórumai is. Reményeim szerint az álláspontok dokumentált megállapodásban is hamarosan rögzítésre kerülnek. A MOSZ vezetô testületei úgy döntöttek, hogy a Szövetség a társszervezetek szakmafejlesztô elképzeléseivel szinkronban, a továbbiakban is a gyógyszertárak mûködtetésével kapcsolatos területre koncentrál, megerôsítve a korábbi célkitûzést, a gyógyszertárak egészségcentrummá alakítását. Ezzel összefüggésben vázolt feladatait a 2007. évi márciusi munka-konferenciáján áttekintette, pontosította, s a megvalósításhoz szükséges alapelveket a rendezvényt követô Közgyûlésén új Alapszabály szintjén a tagság „jogerôre emelte”. Az új Alapszabály (lapunk más helyén teljes terjedelemben közöljük) négy lényegi kérdésben hozott változást. A kornak megfelelôen aktualizáltuk a Szövetség célkitûzéseit. A gyógyszerészet arculata mára kialakult, a korábban általánosság szintjén megfogalmazott szakmai és szolgáltatásfejlesztési programok részletesebb kibontást kaptak. Rögzítettük a gyógyszertárak egészségcentrummá fejlesztéséhez elengedhetetlen etikai és módszertani intézmények létrehozása igényét. Ezzel egyidejûleg szélesítettük a MOSZ kapcsolatrendszerét is. Döntés született a tisztségviselôi mandátumok idôtartamának változtatásáról és elvégeztük a szükséges technikai (bélyegzô stb.) módosításokat. A legfontosabb elvi elhatározás a gyógyszerész kar felé történô nyitás. Eddig a Szövetség a személyi jogos gyógyszerészek szervezôdése volt, a jövôben valamennyi, a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó kollega közösségét kívánja felépíteni. Meggyôzôdésünk, hogy minden „közforgalmú” patikában dolgozó gyógysze-
résznek ma egy határozott közös érdeke van: megtartani a felépített ellátórendszert, folytatni a megkezdett szakmai programokat és mindehhez kiszámítható gazdasági feltételeket teremteni. Ez a produkció teljes összpontosítást igényel. Kap benne szerepet a tulajdonos, az alkalmazott, a pályakezdô, a nyugdíjas, a családi vállalkozásban és a patikaláncban dolgozó gyógyszerész egyaránt.
Dr. Mikola Bálint a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke
Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail:
[email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István ✧ Telefon: 06 30 950-6866 Nyomda: Innova 2000 – Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: Magic Home Bt. 1061 Budapest, Király u. 12. ✧ Telefon: 411-1866, 06 30 984-6683 ✧ E-mail:
[email protected] Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA
Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 1
Gyógyszertár-mûködtetés 2007 A MOSZ konferenciája Siófokon Az elmúlt évek hagyományaihoz igazodóan a MOSZ idén is megrendezte szokásos márciusi gyógyszertár-mûködtetéssel foglalkozó konferenciáját Siófokon, a Hotel Azur szállodában. A gyógyszerészek megtöltötték a szállodát, sôt sokan a környékbeli szállodákba szorultak, olyan nagy volt a konferencia iránt az érdeklôdés. Ez persze érthetô, hiszen az elmúlt hónapokban a jogalkotás olyan változásokat generált, amelyek alapjaiban változtatják meg a gyógyszertár-mûködtetés jogi, gazdasági, szakmai, szervezeti és etikai alapjait. A konferencia mottójául a szervezôk – az új helyzethez igazodóan – a „Változtass, hogy ugyanaz maradhass!” szlogent választották. A konferencia részben a hagyományos keretek között került megrendezésre, azonban az eddigieknél is több lehetôséget biztosítottak a szervezôk arra, hogy a résztvevôk kérdezhessenek az elôadóktól és egymással is konzultálhassanak. Ezért a konferencia mindhárom napján volt egy-egy nagysikerû fórum, amelyek jól kiegészítették a továbbképzô elôadásokat. A konferenciáról átfogó beszámoló készült. Külön foglalkozunk a MOSZ közgyûlésével, a fórumokról részletes beszámolót közlünk, csakúgy, mint a konferencia színvonalát emelô elôadásokról. Így remélhetô, hogy nemcsak a jelenlévôk ismereteinek felfrissítéséhez, hanem a jelen nem lévôk tájékozódásához is megfelelô segítséget tudunk nyújtani.
A MOSZ 2007. évi elsô közgyûlése A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége évi elsô közgyûlését a Gyógyszertár-mûködtetés – 2007. c. konferencia harmadik napján, vasárnap délelôtt tartotta, jelentékeny érdeklôdés mellett.
Dr. Mikola Bálint elnök köszöntötte a vasárnap délelôtti idôpont ellenére is jelentôs számban jelen lévô MOSZ tagságot és az érdeklôdô kollégákat. Elnöki beszámolójában lényegében az elôzetesen már e lap hasábjain is megjelent éves munkaértékelését egészítette ki. Kitért arra, hogy milyen jelentôs erôfeszítéseket vállaltunk a gyógyszerellátás szakszerûségének megôrzése, biztonságának fenntartása, a szakmai színvonal fejlesztése érdekében. Külön kiemelte, a célkitûzéseinkkel alapvetôen egyetértô gyógyszerész- és orvos-szakmai szervezetekkel való együttmûködés fontosságát, a parlamenti pártok szakpolitikus csoportjaival tartott folyamatos és konstruktív párbeszédet és véleménycserét. Sajnálattal számolt be az egészségügyi kormányzattal való együttmûködésre irányuló, rendkívül idôigényes és áldozatos erôfeszítések jórészt sikertelen voltáról, melynek eredményeképp a befolyásolás és érdekérvényesítés lehetôsége minimálisra szûkült. Külön kiemelte magas színvonalú továbbképzéseinket, melyeken az elmúlt évben közel ötezer gyógyszerész kollegánk vett részt. Rendkívüli eredményeket hozott a be-
2 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
számolási idôszak fô szakmai célkitûzése, a gyógyszerészi gondozási programok fejlesztése területén. Beszámolója végén elôrevetítette az érdekérvényesítô munkában beálló változtatások szükségességét. A beszámoló elfogadása után Csejtei Marianna fôtitkár a Szövetség gazdasági helyzetérôl adott tájékoztatást, majd a közgyûlés megvitatta a 2007. évi költségvetés tervezetét. A tárgyév keretszámainak kiala-
hanem minden, közforgalmú gyógyszertárban dolgozó gyógyszerész számára. Nem feltétel tehát a továbbiakban sem a személyi jog, sem tulajdonosi részvétel a közforgalmú gyógyszertár mûködtetésében, egyedül csak az, hogy az adott személy patikában dolgozó, gyakorló gyógyszerész legyen. Ezen módosítási szándékunkat a 2007. január 1-vel életbe lépett, a gyógyszertárak mûködtetésére vonatkozó jogszabály is indokolja, mely szerint gyógyszertárat bármilyen vállalkozási forma mûködtethet, s a személyi jog tartalma is alapvetôen megváltozott.
kítására a 2006. év tényleges költségeinek figyelembe vételével került sor, belekalkulálva az egyes súlyponti kérdésekben – külkapcsolatok, gyógyszerészi gondozás – bekövetkezô esetleges változásokat.
Szalay Margit, a Felügyelô Bizottság elnöke beszámolójában a rendkívüli körülményekre tekintettel, rendhagyó módon értékelte az Elnökség 2006. évi munkáját. Beszámolója gondolatébresztô volt mind a tagság, mind az Elnökség számára (a beszámolót külön közöljük). A Szövetség Alapszabálya lassan 16 éves. Jó néhány olyan pontja van, mely az idôk
során a gyakorlatban módosult vagy kiürült. A megváltozott környezet is változást indukál, ezért a MOSZ Elnöksége szükségesnek látta néhány ponton módosítani az Alapszabályt. A legnagyobb vitát – mint az a választmányi ülésen elhangzottak alapján is várható volt – a tagsági feltételben bekövetkezô változás váltotta ki. Az alapszabály tagsági viszonyra vonatkozó fejezetében a módosító javaslat bôvíteni kívánta a Szövetség tagjainak lehetséges körét oly módon, hogy azt nem csak személyi jogos gyógyszerészek és gyógyszertárat mûködtetô betéti társaságok gyógyszerész beltagjai számára teszi lehetôvé,
A módosítási javaslatról parázs vita volt. Néhányan a „nyitás” ellen, néhányan mellette foglaltak állást. Volt olyan hozzászóló, aki tagozatok (alkalmazotti, tulajdonosi) egyidejû felállítása mellett tudta támogatni a javaslatot. Módosult a választási ciklus idôtartama is, 2-rôl három évre növekedett (a változtatás a jelenlegi elnökség mandátumának idôtartamát nem érinti). Végül is a közgyûlés a tervezett módosításokat azok részletes ismertetése után elfogadta. Az egységes szerkezetbe foglalt új alapszabály a Szövetség honlapján és lapunkban is olvasható. Döntött a közgyûlés a tagdíjról is, mely közel tíz éve változatlan volt. 2007-re az eddigi 10 000 Ft-os tagdíj csekély mértékû emelésével, 12 000 Ft-t fogadott el.
Csejtei Marianna
A Felügyelô Bizottság elnökének beszámolója „Hajt az idô gyorsan – rendes útján eljár – Ha felûlünk, felvesz, ha maradunk nem vár. Változik a világ; gyengül ami erôs, És erôs lesz, ami gyenge volt azelôtt.” (Arany János: Toldi) A beszámolási idôszak legfontosabb jellemzôje a változások sokasága. Ezekhez a változásokhoz igazodni kell, oly módon, hogy az elért eredményeinket, értékeinket a lehetôségekhez mérten megôrizzük. A változásokhoz igazodva módosította a Szövetség az Alapszabályát. A MOSZ alapszabályában megfogalmazott célkitûzés elsôdlegesen a személyi jogos gyógyszerészek érdekképviselete, továbbá a gyógyszerészi gondozási programok, a gyógyszeres terápia menedzselése, valamint a gyógyszertár egészségcentrum jellegének kialakítása. Ennek megfelelôen a szövetség tagja lehet az a gyógyszerész, aki közforgalmú gyógyszertár mûködtetésében részt vesz.
A Szövetség taglétszáma folyamatosan emelkedik. Reményeink szerint ez a tendencia folytatódik, ezért javasolt az SZMSZ elkészítése. A továbbképzések változatlanul, komoly szakmai tartalommal kerülnek megszervezésre, elôre mutató, párbeszédre alkalmat teremtô lehetôségek. A gyógyszerészi társszervezetekkel a kapcsolattartás elengedhetetlen, az együttmûködésre törekszik az elnökség. A számviteli törvény által elôírt kötelezô szabályzatok a Szövetség mûködésére, testre szabva elkészültek: nevezetesen a Számviteli politika, az Értékelési szabályzat, a Leltározási szabályzat és a Pénzkezelési szabályzat. A könyvelôiroda-váltás meghozta a várt eredményt. A Felügyelô Bizottság tavaly októberi beszámolójában elhangzott, hogy a fôtitkár
asszony törekvésének megfelelôen a Szövetség gazdasági helyzete átlátható, a partneri kapcsolatok aktuális szerzôdésen alapulnak. Ez a tendencia folytatódik. A GM. Zrt.-vel folytatott együttmûködést is a szoros elszámolás jellemzi. Változás történt a Gyógyszertár c. újság kiadásával kapcsolatban, melynek értelmében a Szövetség az újság költségviselôje, az elônyös szerzôdéskötések következtében a kiadás költsé-
Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 3
gei jelentôsen csökkentek. A mûködés és gazdálkodás során a szolgáltatói és egyéb gazdasági kapcsolatok kialakításánál megfontolás tárgyává kell tenni több szolgáltatótól is árajánlat kérését. A Szövetség pénzügyi helyzete stabil, kiegyensúlyozott, ez látható a fôtitkár aszszony beszámolójából. A stabilitás azonban egy igen szoros és jól kézben tartott gazdálkodással érhetô el. A Felügyelô Bizottság egyetért a tagdíj szerény mértékû emelésével, azzal a kiegészítéssel, hogy akinek lehetôsége van nagyobb összeg befizetésére, kérjük, tegye meg, hiszen az elnökség célkitûzései mindenképpen figyelemre méltóak. A jelen helyzetben csak az összefogás és a bizalom az, amellyel segíthetjük az elnökség munkáját. Reményeink szerint lesz lehetôségük a vállalt feladatok végrehajtására. Optimizmusra nincs okunk, hiszen ha visszatekintünk, látható, hogy a történelem ismétli önmagát. Több mint száz évvel ezelôtt, Ady Endre az Olcsó a patika c. versében így ír errôl1:
– A jövô január 1-én életbe lépô Gyógyszerszabvány szerint a gyógyszerek ára Lejjebb fog szállani. Ki ír ma már szerelmes verset?... El, Irma, Margit, Katika!... Ha mindjárt a rím kedvéért is: Mai tárgyam a patika. A patikáról annyi búsat,
A MOSZ választmányi ülése A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége közgyûlés-elôkészítô választmányi ülését 2007. március 2-án délelôtt 11 órai kezdettel tartotta a siófoki Hotel Azúr különtermében. Dr. Mikola Bálint elnök köszöntötte a jelenlévôket, ismertette az ülés napirendi pontjait, majd a 2006. év munkájáról szóló elnöki beszámolót vitatta meg a választmány tagjaival. Az elnöki beszámoló után Csejtei Marianna fôtitkár ismertette a választmánnyal a 2006-os év gazdálkodásának sarokszámait és vitatta meg a 2007. évi költségvetést. A Felügyelô Bizottság elnöke gondolatébresztô beszámolójában értékelte a MOSZ elnökségének munkáját. Az Alapszabály tervezett módosítását dr. Mikola Bálint terjesztette elô. A javaslatokhoz számos hozzászólás volt,
4 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
Annyi siralmast mondanak, A patikáról víg dalt írni Száz évben egyszer tán szabad.
Szükséges elemezni a múltat, amennyiben a jövônket szeretnénk befolyásolni, még ha oly szûkösek is a lehetôségek. Ezt a keveset azonban ki kell használni.
A patika népkonyha-féle; Egész világnak kosztot ád. S aki e kosztot ki nem bírja, Egy más csillagba megy tovább. A patika egy Erisz-alma, Melyért sokan versengenek S hogyha nem is bájos istennô! Nyertes köztük csak egy lehet.
A MOSZ vezetôsége – azt gondolom – mindenkor elôrelátó módon jelölte számunkra az utat. Megfogalmazódott: ✗ a tulajdonszerzés a Hungaropharmában, ✗ a gyógyszerészi gondozás elindítása – ez sikertörténet, a lakosság pozitívan fogadta, s számunkra most a legfontosabb, hogy a lakosság bizalmát, valamint a gyógyszerforgalmat megtartsuk, s ✗ a gyógyszeres terápia menedzsment – ez már napjaink történése – szintén komoly lehetôséget tartogat a gyógyszerésztársadalom számára.
A patika... no, de ismerjük – Sajnos – mind jól a patikát, Melyben most már olcsóbban kapjuk, Mi drága volt és delikát. Lám, gyôzött a demokratizmus Ántipirinen éteren: Szegénynek és gazdagnak nyitva Íly elôkelô étterem!... (1899) Ma is sokan versengenek a patikáért – ezt tapasztalhatjuk. A MOSZ – megalakulásától kezdve – a személyi jogos gyógyszerészek civil, érdekvédelmi szervezete. Napjainkban ebben a versenyhelyzetben kell képviselnie jelenlegi vezetôinknek a személyi jogos gyógyszerészek érdekeit. Tulajdonképpen mit is jelent ez az érdekképviselet? Reagálást az eseményekre, vagy elôrelátó módon felkészíteni a tagságot a várható veszélyek kivédésére? S vajon a tagság érti-e a vezetôség szándékát? S vajon a gyógyszerészek menynyire képviselik saját érdekeiket?
a választmány részletes vita után elfogadta az alapszabály tervezett változtatásának közgyûlés elé történô terjesztését. Utolsó
S vajon mi elhittük-e, hogy helyes az útmutatás, vagy érdektelenek maradtunk, esetleg kritikai megjegyzésekkel bírálgattunk? A kérdésre mindenkinek önmagában kell keresni a választ. Az elnökségnek is, hogy vajon megfelelô volt-e a kommunikáció a tagság felé? A tagságnak pedig végig kell gondolnia, hogy napjaink történéséhez mi vezetett, s mi ebben a saját felelôsségünk. Nem kritikának szántam a fenti kérdéseket, hanem elsôsorban gondolatébresztônek. Az elmúlt idôszakban megengedhettük magunknak, hogy ne éljünk a felkínálkozó lehetôségekkel. Ha jelen helyzetünkben sem használjuk ki legalább a megmaradt szûkös mozgásteret, vagy rossz döntéseket hozunk, ez a létünket fenyegetheti.
Szalay Margit a Felügyelô Bizottság elnöke 1
A kiemelések a cikk írójától származnak.
napirendi pontként ismét tagfelvételrôl döntött a választmány. Csejtei Marianna
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Alapszabálya A MOSZ közgyûlése által 2007. március 4-én elfogadott módosításokkal egybeszerkesztett szöveg
I. Általános rendelkezések 1.1 Neve: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, rövidítve MOSZ (a továbbiakban Szövetség). 1.2 A Szövetség székhelye: 1134 Budapest, Huba u. 10. 1.3 A Szövetség mûködési területe: Magyar Köztársaság. 1.4 A Szövetség bélyegzôje: oválbélyegzô, közepén mozsár és kígyó ábrázolat, a kör szélén körbefutó felirattal: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége + alapítás éve a szimbólum alatt koszorúban. 1.5 A Szövetség önálló jogi személy, mely tevékenységét az Egyesülési törvény alapján civil társadalmi szervezetként folytatja, együttmûködve a célját támogató más szervezetekkel.
II. A Szövetség célja és feladatai 2.1 A Szövetség célja a közforgalmú gyógyszertárak összefogásának elômozdítása. A gyógyszerellátás mûködtetéséhez szükséges szakmai, gazdasági, jogi és etikai feltételek megteremtésének elôsegítése, a gyógyszertárak, mint gazdálkodó szervezetek
érdekvédelme és érdekképviselete, a gyógyszerellátás szakszerûsége és biztonsága fenntartása, szakmai színvonalának emelése. Határozott célkitûzés a gyógyszerészi gondozási programok felépítése, a gyógyszeres terápia menedzselése és a gyógyszertárak egészségcentrum jellegének kialakítása Magyarországon.
2.2 A közforgalmú gyógyszertárak képviseletét a Szövetségben a hivatásukat gyógyszertárakban gyakorló gyógyszerészek látják el. A Szövetség célja, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozók, különösen a személyi jogos gyógyszerészek lehetôségei és jogai kötelezettségeiknek és felelôsségüknek megfelelôen érvényesülhessenek a gyógyszertárak szakmai mûködtetése során és tulajdonosi szerkezetében egyaránt. 2.3 A Szövetség támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamarát, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságot, a Magyar Orvosi Kamarát valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, és céljai elérése érdekében erôsíti a Szövetséggel azonos törekvéseit. 2.4 A Szövetség kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködésre törekszik az egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, különös tekintettel a gyógyszergyártó, a kereskedelmi és informatikai szervezetekre, illetve a gyógyszerellátásban tevékenykedô munkavállalói és munkaadói típusú érdekvédelmi intézményekre, csoportokra. Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 5
2.5 A Szövetség a céljai elérése érdekében:
✔ a Magyar Orvosi Kamarával,
✔ megfogalmazza és egységesíti a lakossági gyógyszerellátással, a gyógyszertárak mûködésével összefüggô szakmai, gazdasági, etikai és jogi kérdéseket,
✔ a gyógyszerellátásban mûködô egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel,
✔ részt vesz az elvárásokkal és lehetôségekkel összhangban lévô szakmai, gazdasági és etikai normák kialakításában, ✔ részt vesz a gyógyszerellátással és ezen belül a közforgalmú gyógyszertárak mûködtetésével összefüggô jogszabályok, a szakmai és gazdasági környezet kialakításában, ✔ képviseli a közforgalmú gyógyszertárak speciális szakmai, gazdasági és jogi érdekeit az államigazgatási szervekkel – különösen az Egészségügyi Minisztériummal –, a társadalombiztosítási támogatást folyósító országos és területi intézményekkel és a hatósági jogkörökkel felruházott egyéb szervezetekkel való kapcsolattartásban, valamint a köztestületként mûködô Magyar Gyógyszerészi Kamarában.
2.6 A Szövetség a céljai elérése és feladatai elvégzése érdekében: ✔ az egyes részterületek problémáinak feltárására és javaslatainak kimunkálására szakértôi csoportokat hoz létre és mûködtet, ✔ tagságának tájékoztatására és szakmai felkészültségének növelésére konferenciákat és továbbképzéseket szervez, kiadványokat készít, saját honlapot mûködtet, ✔ a tagság speciális szakmai és munkaadói kötelezettségeinek figyelembe vételével szakmai, gazdasági és jogi területeken tanácsadói szolgáltatásokat, fórumokat szervez.
2.7 A Szövetség a céljai elérése és feladatai elvégzése érdekében kapcsolatot tart ✔ a Magyar Gyógyszerészi Kamarával, ✔ a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal,
6 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
✔ a nemzetgazdaság különbözô területein mûködô, vállalkozóimunkaadói szervezetekkel, ✔ a gyógyszerészet és a gyógyszertár-tulajdonos gyógyszerészek nemzetközi (különös figyelemmel a FIP és EuroPharm fórum tagságával összefüggésben) szervezeteivel, ✔ a gyógyszerész diplomát adó és továbbképzô intézményekkel, ✔ szerzôdéses kapcsolata során a Tennessee egyetemmel.
III. A Szövetség tagsága 3.1 A Szövetségnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak. 3.2 A Szövetség rendes tagja lehet az a gyógyszerész, aki közforgalmú gyógyszertár mûködtetésében vesz részt, magára nézve kötelezôen elfogadja a Szövetség alapszabályát, vállalja, hogy részt vesz a Szövetség munkájában, befizeti az éves tagdíjat, továbbá mindezekre vonatkozó szándéknyilatkozatát írásban kinyilvánítja. 3.3 A Szövetség pártoló tagja lehet mindaz a jogi és természetes személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, illetve amely a Szövetség céljaival egyetért, vállalja a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatását. 3.4 A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet mindaz a jogi és természetes személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akit illetve amelyet a Szövetség közgyûlésének döntése alapján tagjai sorába választ. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. 3.5 A Szövetségbe való belépés – az alakuló közgyûlést követôen – a tagfelvételi kérelem elfogadásával történik. A tagfelvételi kérelem elbírálása az országos választmány hatáskörébe tartozik
3.6 A Szövetségi tagsági viszony megszûnik: ✔ a tag kilépésével, ✔ a tag halálával, ✔ a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás befizetésének 3 hónapnál hosszabb ideig tartó elmulasztásával, ✔ a közgyûlés döntése alapján kizárással.
✔ javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség mûködésével kapcsolatban, ✔ igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait.
4.6 A Szövetség tiszteletbeli tagját kötelezettségek nem terhelik.
V. A Szövetség szervezete 5.1 A Szövetség országos szervei és tisztségviselôi:
IV. A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei
✔ közgyûlés,
4.1 A Szövetség rendes tagjainak jogai:
✔ alelnök (2 fô),
✔ részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein,
✔ fôtitkár (1 fô),
✔ választhat és választható a Szövetség tisztségeibe,
✔ elnökségi tag (7 fô),
✔ igényelheti a Szövetség közremûködését érdekképviseleti, érdekvédelmi ügyeiben,
✔ elnökbôl, alelnökbôl, fôtitkárból és elnökségi tagokból álló elnökség (11 fô),
✔ igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait,
✔ felügyelô bizottság (3 fô),
✔ kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Szövetség tisztségviselôihez, továbbá felvilágosítást kérhet tôlük a Szövetség bármely tevékenységérôl, melyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Szövetség irataiba,
✔ elnökségbôl, a felügyelô bizottságból és a megyei elnökökbôl álló országos választmány,
✔ a Szövetségen belül egy-egy kérdésben a többségi döntésen kívül maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére,
5.2 A Szövetség megyei szervei és tisztségviselôi:
✔ javaslatot tehet a Szövetséget érintô bármely kérdésben, és kifogást emelhet a Szövetség alapszabályt vagy jogszabályt sértô határozata ellen.
4.2 A Szövetség rendes tagjának kötelességei: ✔ az alapszabály tiszteletben tartása, ✔ a szövetségi tagsághoz szakmailag és erkölcsileg méltó tevékenység folytatása, ✔ az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése, ✔ részvétel a Szövetség munkájában, a Szövetség céljai megvalósításának elôsegítése, ✔ a Szövetség határozatainak végrehajtása, ✔ tagdíj befizetése.
4.3 A Szövetség pártoló tagjának jogai: ✔ tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyûlésén, ✔ javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség mûködésével kapcsolatban, ✔ igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait.
4.4 A Szövetség pártoló tagjának kötelességei: ✔ az alapszabály betartása, ✔ a Szövetség célkitûzésének erkölcsi és anyagi támogatása, az önként vállalt feladatok maradéktalan végrehajtása.
4.5 A tiszteletbeli tag jogai: ✔ megbízottként részt vehet a Szövetség közgyûlésén,
✔ elnök (1 fô),
✔ Elnöki Tanácsadó Testület.
✔ közgyûlés, ✔ elnök, ✔ alelnök, ✔ titkár, ✔ az elnökbôl, az alelnökbôl és titkárból álló elnökség.
VI. A közgyûlés 6.1 A Szövetség legfôbb szerve a közgyûlés. A közgyûlés a Szövetség rendes tagjaiból (akadályoztatásuk esetén meghatalmazással igazolt megbízottaikból) álló testülete. A közgyûlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. 6.2 A közgyûlés szükség szerint, de legalább évenként egy alkalommal ülésezik. A közgyûlést össze kell hívni, ha a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével azt kívánja. A közgyûlést az elnök hívja össze. 6.3 A közgyûlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyûlést 30 napon belül ismételten össze kell hívni, ez az ülés függetlenül a megjelentek számától határozatképes, de csak eredeti napirendbe felvett kérdésekben dönthet. A közgyûlésre a meghívót és az írásbeli elôterjesztéseket a közgyûlés idôpontja elôtt 15 nappal korábban kell postázni. 6.4 Az elôterjesztéshez módosító indítványokat lehet tenni, melyet az indítványt tevô köteles eljuttatni valamennyi taghoz. Az elôterjesztésre adott válasz igen, nem és tartózkodás lehet. Tartózkodásnak kell tekinteni azt az esetet, ha az elôterjesztésre a válasz 24 órán belül nem érkezik meg az elôterjesztôhöz. 6.5 A közgyûlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerû szótöbbséggel hozza. A közgyûlés személyi kérdésekben is nyílt szavazással határoz, szavazategyenlôség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 7
6.6 Minôsített többség (a jelenlevôk 75 %-ának egyetértése) szükséges: ✔ a Szövetség egyesülésének és feloszlásának kimondásához, ✔ az alapszabály elfogadásához és módosításához, ✔ a közgyûlés hatáskörébe tartozó érdekvédelmi kérdés eldöntéséhez. Arról, hogy mi tekinthetô érdekvédelmi ügynek, a közgyûlés határoz. 6.7 A közgyûlés hatáskörébe tartozik: ✔ az alapszabály elfogadása és módosítása, ✔ a gyógyszerészetet alapvetôen érintô jogszabályok, irányelvek, állami döntések véleményezésével kapcsolatos szövetségi állásfoglalás végleges kialakítása, ✔ az éves költségvetés meghatározása, ✔ a Szövetség gazdálkodásáról szóló éves beszámoló elfogadása, ✔ a Szövetség mûködésérôl szóló éves beszámoló elfogadása, ✔ a Szövetség megalakulásának, feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása,
8.2 Az alelnökök feladata és felelôsségi köre: ✔ az elnök megbízása alapján helyettesíti az elnököt, ✔ közremûködik a közgyûlések és a Szövetség egyéb rendezvényeinek szervezésében, ✔ felügyeli és irányítja a Szövetség által létrehozott szakmai és ideiglenes bizottságokat, ✔ gondoskodik a Szövetség fórumainak dokumentálásáról, ✔ felügyeli és irányítja a Szövetség sajtómunkáját, ✔ minden egyéb, a közgyûlés, az országos választmány és az elnökség által hatáskörébe utalt feladat elvégzése, ✔ a területi szervezômunka irányítása és felügyelete.
IX. A fôtitkár 9.1 A Szövetség fôtitkárát a rendes tagok közül a közgyûlés választja. Megbízatása 3 éves idôtartamra szól. Feladatait társadalmi megbízatásként látja el. 9.2 A fôtitkár a Szövetség gazdasági és ügyviteli teendôit látja el.
✔ a Szövetség székhelyének kijelölése,
9.3 Banki ügyletekben az elnökkel együtt jegyzi a Szövetséget.
✔ a Szövetség elnökének, alelnökeinek, elnökségi tagjainak megválasztása, illetôleg a megválasztott tisztségekbôl történô visszahívása, felmentése,
9.4 Felügyeli és irányítja a Szövetség irodáját.
✔ a Szövetség fôtitkárának és felügyelô bizottságának megválasztása, ✔ a pártoló tagság anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének megállapítása.
VII. Az elnök 7.1 A Szövetség elnökét a rendes tagok közül a közgyûlés választja. Megbízatásának ideje 3 évre szól. Az elnök tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. 7.2 Az elnök feladatai: ✔ vezeti a közgyûlés üléseit, ✔ képviseli a Szövetséget más szervek elôtt, ✔ kapcsolatot tart a Magyar Gyógyszerészi Kamarával, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal, valamint más szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel,
X. Elnökségi tagok 10.1 A Szövetség elnökségi tagjait a rendes tagok közül a közgyûlés választja. Megbízatásuk ideje 3 évre szól. Tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el. 10.2 Az elnökség tagjai szakmai, jogi, gazdasági és területi elvek fegyelembe vételével az elnökségen belüli munkamegosztás alapján látják el feladataikat. Ennek során közvetítik az általuk képviselt szakterületek, illetve földrajzi térségek sajátos érdekeit.
XI. Elnökség 11.1 A két közgyûlés között az irányítást az elnökség látja el. Jogosult minden olyan ügyben dönteni, ami nem tartozik a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe, vagy amire nincs elôírva a közgyûlés többségi szavazata. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon a tisztségviselôk több mint a fele jelen van. Határozatait egyszerû többséggel hozza.
XII. Országos választmány
✔ a közgyûlés felhatalmazása alapján dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
12.1 Az országos választmány a Szövetség elnökségébôl, felügyelô bizottságból és a megyei elnökökbôl álló testület. Elnöke a Szövetség elnöke.
✔ szervezi a Szövetség mûködését,
12.2 Az országos választmány üléseit a közgyûlések közötti idôszakban, legalább negyedévente rendezi. Ezen meghallgatja és véleményezi az elnökség két ülés közötti munkáját és javaslatokat fogalmaz meg az elkövetkezô idôszak tevékenységére. A választmány tagjai meghatározott feladatok elvégzésében közvetlen segítséget nyújthatnak az elnökségnek, és támogatást kérhetnek az elnökségtôl.
✔ szakmai és ideiglenes bizottságokat hív össze, ✔ gondoskodik a feladattervek végrehajtásáról.
7.3 A Szövetség elnökének akadályoztatása esetén helyettesítésérôl az elnök megbízása alapján az alelnök gondoskodik.
12.3 Döntést hoz a szövetségi tagfelvétel kérdésében.
VIII. Alelnökök
XIII. Elnöki Tanácsadó Testület
8.1 A Szövetség alelnökeit a rendes tagok közül a közgyûlés választja. Megbízatásuk ideje 3 évre szól. Az alelnökök tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
13.1 Tagjait a gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai, gazdasági, kereskedelmi, informatikai területekrôl az elnök kéri fel meghatározott feladatok ellátására.
8 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
XIV. Megyei szervezetek 14.1 A Szövetség tagjai a hatékony kapcsolattartás, feladatvégzés és érdekvédelem céljából megyei szervezeteket hozhatnak létre. A szervezetek a tevékenységüket az országos elnökség által egyeztetve végzik.
✔ Jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai. ✔ Pályázatokból, alapítványokból származó bevételek. ✔ Szolgáltatások ellenértéke.
14.2 A megyei szervezetek létrehozásáról, tisztségviselôik megválasztásáról és ügyrendjükrôl megyei közgyûlésen döntenek.
✔ Gazdasági, vállalkozási tevékenységbôl befolyt nyereség.
14.3 A megyei szervezet munkáját az elnök irányítja.
16.3 A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
14.4 A megyei tisztségviselôk a Szövetség tagjai közül választott személyek. Megbízatásuk 3 évre szól. Feladatuk a Szövetség céljainak és feladatainak megfelelô kapcsolattartás elôsegítése megyéjükben a tagsággal, a tagok tájékoztatása és szükség esetén megfelelô segítség megszervezése; az elnökség és az országos választmány tájékoztatása és munkájának segítése helyi és regionális kérdésekben. Feladatukat társadalmi megbízatásként végzik. Az országos választmányban a megyei szervezetet az elnök képviseli.
16.4 A Szövetség céljainak megvalósításához, a mûködési költségek fedezésére az alapszabályban jelzett feladatokkal összhangban gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat.
XV. A felügyelô bizottság
XVII. A Szövetség megszûnése
15.1 A felügyelô bizottság tagjait a közgyûlés a Szövetség rendes tagjai közül választja. Megbízatásuk 3 évre szól. Tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el.
17.1 A Szövetség megszûnik:
15.2 A felügyelô bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.
✔ ha a Szövetség más szervezettel egyesül,
15.3 A felügyelô bizottság jogosult a Szövetség vezetôsége munkájának és a Szövetség gazdálkodásának az ellenôrzésére.
✔ ha a bíróság feloszlatja,
XVI. A Szövetség gazdálkodása
17.2 A Szövetség megszûnése esetén a hitelezôk kielégítése után maradó vagyonról a megszûnést kimondó közgyûlés rendelkezik.
16.1 A Szövetség a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint mûködik a közgyûlés által megállapított költségvetési keretek között. 16.2 A Szövetség bevételei: ✔ A rendes tagok tagdíja: Az éves tagdíj minimum 12.000 Ft, melytôl eltérô összeget a közgyûlés állapíthat meg. A tagdíjnak felsô határa nincs, önkéntesen bármilyen összeg fizethetô. ✔ A pártoló tagok anyagi hozzájárulása: A pártoló tagok tagdíjának minimum összege a mindenkori tagdíj alsó határának a fele. Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagsága esetén annyi személy vehet részt a Szövetség munkájában, ahány minimális tagdíjnak megfelelô összegû éves tagdíjat fizet.
16.5 A Szövetség tartozásaiért csak saját vagyonával felel. 16.6 A tagok csak tagdíjuk mértékéig kötelezhetôk tartozásuk fedezésére. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
✔ ha a közgyûlés kimondja a Szövetség feloszlását,
✔ ha a bíróság megállapítja a Szövetség megszûnését.
XVIII. Záró rendelkezések 18.1 A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége az egyesülési jog alapján szervezôdve mûködik, az alapszabályban nem tárgyalt kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv és az 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak. 18.2 Ezt az alapszabályt a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének közgyûlése 1991. november 24-én fogadta el, majd az 1994., 1995., 1997. ,1999., 2003., 2005., és 2007. évi közgyûlésen történt módosításokat azon átvezette. Dr. Mikola Bálint elnök Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 9
Elnökök fóruma A Magángyógyszertárak mûködtetése – 2007. elnevezésû konferencia résztvevôi zsúfolásig megtöltötték Siófokon az Azur Hotel elôadótermét. Az érdeklôdô kollégáknak nem kellett csalatkozniuk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a több mint három órás idôtartamú, szünet nélkül megrendezett eseményen sokan voltak, akiknek nem sikerült ülôhelyet biztosítani, és ez az érdeklôdés mindvégig megmaradt. A konferencia szervezôi a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) és a házigazda Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elnökét kérték fel a részvételre és arra, hogy tájékoztassák a jelenlévôket: hogyan látják a kialakult helyzetet és mit szándékozik tenni szervezetük a válságos helyzet kezelése érdekében (moderátor Hankó Zoltán). Az elnökök a felkért hozzászólásokat követôen a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Elsôként prof. dr. Erôs István tartotta meg tájékoztató elôadását, aki az MGYT elnöki posztját tavaly december eleje óta tölti be. A jelenlegi helyzetet az MGYT válsághelyzetként értékeli, melyben a gyógyszerészetet szervezett lejáratással próbálták meg ellehetetleníteni. Az elmúlt hónapokban az MGYT tiltakozó levelek garmadáját küldte el a döntés-elôkészítôk és döntéshozók részére, a legmagasabb kormányzati és tárcaszinteken tiltakozott, azonban a – többi szervezethez hasonlóan – az MGYT álláspontját sem vették figyelembe. A jelenlegi helyzetben mindenkinek az összefogására szükség van. A helyzetértékelés során abból kell kiindulni, hogy a gyógyszerészet egyrészt értelmiségi pálya, másrészt gyakorlatorientált hivatás, amelyben a szakmai, a gazdasági és az etikai érdekvédelemre is szükség van. Az MGYT alapszabályban rögzített céljai és feladatai közül a leghangsúlyosabbak a tudomány, az oktatás és a szakmai feltételrendszer fejlesztése és ápolása, a tudományos ismeretek terjesztése és a gyógyszerészet társadalmi megbecsülésének elômozdítása. A válságos helyzetbôl a konkrét kivezetô utat illetôen az MGYT a leginkább hatékony segítséget a gyógyszerészi kompetencia visszaszerzéséért folyó küzdelemben tudja vállalni. Ebben az MGYT a legfontosabbnak az expediálás feltételrendszerének, a feladat- és forgalomarányos létszámnormának és az asszisztensi kompetenciának a tisztázását, az asszisztensképzés nehézségeinek a megoldását és 10 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
a személyi jog feltételrendszerébe a szakképzés visszaállítását látja. A szakképzés nehézségeit fokozza, hogy a rezidensképzés állami finanszírozása megszûnik, holott az officinai gyógyszerészi tevékenység de facto hiányszakma. Fontos a gyógyszerészi gondozás szaktevékenységként való elismertetése és a szakma áldozatvállalása. Az MGYT elnöke felvetette egy deklaráció készítését, melynek címzettjei az egészségügy vezetôi, témája pedig a szakképzési kompetenciakörök tisztázásának igénye
lenne. Az MGYT fontosnak tartja a pályakezdôk jövôképének kialakítását, egy egységes bértábla megalkotását és a személyi joghoz jutás szakmai feltételrendszerének a kidolgozását is. Másodikként Horváth Tamás MGYK elnök tartotta meg felkért vitaindítóját, melynek címét egy sajátos idôszakban, sajátos körülmények között mûködô fôpap, Lékai László bíboros jelmondatából kölcsönözte (A megnyesett fa kizöldül), aki adott történelmi helyzetben, a mozgásterét a lehetô legjobban kihasználva, viszonylagos nyugalmat biztosítva igyekezett a feladatait ellátni. Vitaindítójának elején rövid történelmi áttekintést adott az elmúlt néhány év eseményeirôl és a tavaly nyári-ôszi jogalkotási folyamatról. Bizonyítható, hogy nem a szakma teljesítménye vagy a szakmapolitika hiányosságai vezettek a változásokhoz, mert politikai döntések születtek: számtalan olyan módosító indítvány került a parlament elé, melyeket az egészségügyi bizottság-
ban ötpárti konszenzussal támogattak, azonban a plenáris jogalkotásban már azoknak is egy jó része a módosító indítványok ellenében szavazott, akik a javaslattal a bizottsági munka során egyetértettek (sôt volt, aki a saját elôterjesztését is leszavazta). A tavaly ôszi intézkedések célja öt pontba foglalható: ✦ a gyógyszerészi érdekvédelem megtörése, ✦ a gyógyszerészi tulajdonosi pozíciók gyengítése, ✦ a gyógyszerészi gazdasági pozíciók gyengítése, ✦ a gyógyszer-kiskereskedelemben a piacra lépési korlátok lebontása, ✦ a gyógyszerészi kompetencia megkérdôjelezése, ✦ hogy új tôketulajdonosok minél olcsóbban és gyorsabban a piacra jussanak, és a konvergencia-programban vállalt forráskivonást könnyen el lehessen végezni. Ez a kamara elnöke szerint tudatos, profi munka volt, annak a reményében, hogy az érdekvédelem tönkremegy, a gyógyszerészek nem fognak össze, új szervezôdések jelenhetnek meg és a változásokat ellenállás nélkül lehet véghezvinni. Ebbôl adódik a feladatunk is: a gyógyszerészkari összefogást valamennyi gyógyszerészi szakmai érdekvédelmi szervezettel összefogva és együttmûködésben meg kell erôsítenünk, szükség van egy erôs kamarára, hogy hatékony államigazgatási egyeztetések legyenek, hogy a gazdasági érdekérvényesítésben a patikáknak segíteni tudjon, hogy a jelen kihívásaira megoldást és jövôképet tudjon adni. A kamara szakmai érdekvédelmi tevékenységének megújítására nemcsak a jogszabályokban rögzített, hanem a jogszabályok által lehetségesnek minôsülô területeken is szükség van. Szolgáltató kamarára van szükség, amely a különbözô patikai szolgáltatások fejlesztésében, a meglévô patikai kapcsolatrendszerek optimalizálásában, új patikai szolgáltatások fejlesztésében tud hatékony segítséget nyújtani a gyógyszerészeknek. Az ez irányú elôkészítô munka a kamarában megindult. Szembe kell nézni a káros következményekkel is, melyek kezelésére megfelelô programot kell kialakítani. Ilyen pl. a patikák elértéktelenedése és a fedezet-csökkenés. A politika arra számít, hogy a versenyben alulmaradunk és a patikáinkat eladjuk, ezért
a fedezetcsökkenésre költségracionalizálással, a versenyhelyzetre új, hatásos marketinggel, a versenyhátrányok (pl. tôkehiány) kivédésére összefogással és versenyelônyeink elôtérbe helyezésével kell válaszolnunk. A kamara elnöke is szólt a gyógyszerészi kompetenciakörök megkérdôjelezésérôl. Ez annál is fontosabb terület, mert úgyszólván alig maradt piacképes gyógyszerészi kompetencia. Ennek a hátterében a piacra lépési korlátok lebontásának szándékát látja elsôdlegesnek, hiszen a piacra lépni szándékozó új tôketulajdonosok elvárása, hogy minél olcsóbban juthassanak be a piacra és minél kisebb mûködési költségekkel kelljen számolniuk. A gyógyszerészi kompetencia megerôsítésére is készül a kamarai stratégia, melyben meghatározó szerepe kell legyen ✦ az elveszett kompetenciák visszaszerzésének, ✦ új kompetenciaelemként a gyógyszerészi gondozás továbbfejlesztésének és kiszélesítésének, ✦ új minôségbiztosítási rendszer kidolgozásának, ✦ új etikai rendszer kidolgozásának, ✦ az asszisztens-képzés gyógyszerészi kézbe vételének,
✦ a Pharm.D. képzés elindításának, ✦ a társadalmi felelôsség hangsúlyozásának, ahol az arctalan fogyasztók „termelése” helyett a tudatos életvitelre és egészségtudatosságra kell koncentrálnunk, ✦ egy új médiastratégia kialakításának, amelynek a segítségével helyre kell tudnunk állítani a gyógyszerészrôl korábban kialakult képet, mely szerint a gyógyszerész a betegeiért felelôsséget vállaló, magas szakértelemmel rendelkezô értelmiségi szakember, a gyógyszertár pedig a biztonság és a nyugalom szigete.
Dr. Mikola Bálint MOSZ elnök rövid történelmi visszatekintéssel kezdte vitaindítóját, melyben utalt a MOSZ 1991-es megalakulásakor már megfogalmazott jelmondatra: „Gyógyszert szed? Beszéljen gyógyszerészével.” Mint mondta, két alapesetben képes az ember különleges teljesítményre. Az egyik, amikor kinyílik a horizont (mint 1990-91-ben), a másik, amikor olyan nagy a sanyargatás, hogy minden tartalékenergiát mozgósít és minden összefogásra nyitottá válik.
A MOSZ eddigi tevékenységét négy téma köré csoportosítva értékelte: (a) kapcsolati rendszerek kiépítése, (b) a szakmai szolgáltatások fejlesztése, (c) a gazdasági feltételek javítása, (d) a gyógyszerészi reprezentációk egységes fellépése. Az eredetileg jogelôd nélküli gyógyszertárak civil szervezôdésének jutott az a feladat, hogy elindítsa a kapcsolatok kiépítését az engedélyezô és ellenôrzô hatósággal (OGYI, ANTSZ), a finanszírozóval, a pénzintézetekkel és az APEH-hel, tisztázza a munkáltatói és munkavállalói feladatokat, kialakítsa a rendszergazdákkal és a nagykereskedôkkel a vállalkozási keretek közötti munkamódszert. A privatizációt követôen ezt az ösvényt jártuk valamennyien. A szakmai szolgáltatások fejlesztésében a fontosabb mérföldkövek a vállalkozó gyógyszerészek szervezett szakmai továbbképzésének elindítása, a gyógyszerészi diplomát adó egyetemekkel való szerzôdéses együttmûködés, a gyógyszerinformációs rendszerek kialakításában való részvétel, a támogatáspolitikai egyeztetésekbe való bekapcsolódás, az interakciós programok elindítása, a gyógyszerészi gondozás meghonosítása és a szakkönyvkiadás újraindítása. A gazdasági háttér elemzésében évekig munkacsoportot mûködtetett, kezdeményezte a szakközgazdász képzés elindítását a gyógyszerészek körében. A gyógyszertármûködtetés egyre szûkülô forrásoldalának erôsítése érdekében kísérleteket tett a gyógyszerpiaci és a más gazdálkodó szervezetekben való tulajdonosi szerepvállalásra (nagykereskedelem, informatika, egészségpénztárak). Ezekben a folyamatokban szerzett jártasságára tekintettel egyértelmû, hogy a MOSZ a továbbiakban is kötelezôen magáénak érzi a gyógyszertármûködtetéssel összefüggô szakmai és gazdasági kérdések alakításában való érdemi szerepvállalást. A reprezentációk egységesítése érdekében az MGYT-vel évekig társult tagi kapcsolat létezett, a MOSZ vállalta a rétegérdekek megjelenítését és szervezését, közös kongresszusszervezést kezdeményezett. Mindezek azt igazolják, hogy a MOSZ mindazokban a programokban, melyeket az MGYT és az MGYK elnöke a vitaindítójukban felvetett, együttmûködô partnerként képes részt venni, mert mindegyik szervezetnek jól kialakult feladatköre van. Miközben a szakma milliárdokat fordított önerôbôl a gyógyszerellátó hálózat magánkézbe vételére, megújítására és fejlesztésére, miközben megújítja szakmai filozófiáját és tevékenységét és szintén önerôbôl elindítja gyógyszerészi gondozási programjait, soha nem látott sanyargatással kell szembenéznie, nemcsak anyagi téren, hanem a gyógyszerellátó struktúra átalakítása és a gyógyszerész bizalmi tôkéjének lerombolása miatt is. Ennek következménye, hogy ahelyett, hogy tovább tudná fejleszteni szolgáltatásait, a túlélés érdekében kell minden tartalékát mozgósítani. A jogi környezetet úgy alakították át, hogy a legitim érdekérvényesítés ellehetetlenült. A társadalom agyonfrusztrált, rossz az egészségi ál-
lapota és az egészségügy a feladatait nem képes ellátni. Mindez a gyógyszerészek felelôsségét (és egyben a beteg-gyógyszerész találkozások számának dinamikus emelkedésével a lehetôségét) növeli. A gazdasági háttér összeomlott, ráadásul az újabb és újabb ellenôrzési szempontokkal, a gyógyszerészi munkához nem tartozó adminisztratív teendôkkel vegzálják a gyógyszerészeket. Így a szakmai helyzet sem reménykeltô, pedig a gyógyszerészek felkészültek, a minôségbiztosítási környezet megfelelô, patikáink európai színvonalúak és van reményünk arra, hogy hatékony egészségügyi szolgáltatókká váljunk. Ahhoz, hogy ez a remény valósággá váljék, a gyógyszerészi szervezeteknek az összefogására van szükség. Az egységes fellépést motiválja a küszöbön álló generációváltás a közforgalomban (amit menedzselni kell), a gazdasági háttér biztosításának a kényszere, a még meglévô társadalmi bizalom a gyógyszerésszel szemben, és a kamara megerôsítésének jogos igénye. Sürgôs a közös fellépés egyrészt azért, mert a nyár végére várhatóan olyan helyzet alakul ki, amikor lehetôség nyílhat bizonyos szakmai szempontok érvényesítésére a jogalkotásban, másrészt azért, mert az operatív teendôink is igénylik. Ilyen a kognitív szolgáltatások fejlesztése, a humán erôforrás biztosítása, új etikai normák kialakítása és érvényesítése, a módszertani intézet régóta húzódó felállítása és a gazdasági feltételrendszer javításának az igénye. A fórumon ezt követôen a szervezetek elnökei a szóban elhangzott és írásban benyújtott kérdésekre válaszoltak, több órán keresztül. A jó hangulatú megbeszélésen egyértelmûen kiderült, hogy mindhárom szervezet tevékenységének megújításával és megerôsítésével válaszol a kihívásokra, melyben a hagyományos szerepfelfogás megôrzésével új feladatok kijelölése is megtörtént: a három elnök lényegében programot hirdetett. Fontos üzenete volt a fórumnak, hogy mindhárom elnök legfontosabb feladatai között tartja számon a gyógyszerészi szervezetek közötti harmonikus együttmûködés feltételeinek a megteremtését. Ezt a vállalást és az elhangzottakat a résztvevôk a fórum végén hosszan tartó tapssal honorálták. Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 11
A személyi jogos gyógyszerész és a gazdasági társaságok szerepe a gyógyszertár mûködtetésében vitákat, melyekben a gyógyszerészi álláspont mindvégig helytállónak bizonyult, azonban a nemzetközi tendenciák és a belsô politikai konstrukció együttesen 2006-ra megérlelte a helyzetet a változtatásra.
A fenti címmel került sor a konferencia elsô napjának délutánján az elsô fórumra, melyen négy vitaindítót követôen (dr. Elmer Nándor, dr. Szekfü Gábor, Kerekes Csaba, dr. Hardicsay Sándor) a hallgatóság kérdéseire válaszoltak a szakértôk (moderátor Hankó Zoltán és dr. Varga Imre).
Dr. Elmer Nándor azzal kezdte vitaindítóját, hogy nem a gyógyszerészeknek találták ki a legújabb jogszabályokat (hiszen a gyógyszer-gazdaságossági és a kamarai törvény a gyógyszerészek kárára szabta újra a jogokat és a kötelezettségeket), de ettôl függetlenül ki kell használnunk a lehetôségeinket. Az új társasági törvényi szabályozás értelmében 2006. július 1. és 2007. szeptember 1. között valamennyi gazdasági társaságnak kötelessége felülvizsgálni a társasági szerzôdését és ennek elmulasztása a társaság cégnyilvántartásból való törlésével jár. Mivel a 2006. évi mérleg elfogadására most lesznek a taggyûlések, ez „soha viszsza nem térô alkalom” lehet a tulajdonosok közötti viták – akár végleges – rendezésére. A gyógyszer-gazdaságossági törvény megszüntette a személyi joggal együtt járó tulajdonhányad-vitákat, mert a személyi jogos gyógyszerész kötelezô tulajdonosi szerepvállalását elôírja ugyan, azonban ennek mértékérôl nem rendelkezik. Bár a jogszabály megteremti a lehetôséget a bt-k Kft.-vé 12 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
átalakulásához, azonban ez nem kötelezettség, ráadásul nem olcsó mulatság. A jelenlegi szabályozás lehetôséget teremt a társaság és a vagyon szétválasztására és a vagyon akár ki is vihetô a vállalkozásból. Maguk a tulajdonosok is lezárhatják az eddigi vállalkozás mûködését és végelszámolást követôen akár új vagy új összetételû társasággal mûködtethetik tovább a gyógyszertárat.
A személyi jog kiüresedett, ma már sem mûködési körzethez, sem gyógyszertárhoz nem kapcsolódik. Az új törvény a személyi jogot személyhez köti és személyre szóló licence-ként értelmezi. Minden közforgalmú gyógyszertárhoz kell személyi jog, azonban a közforgalmú feladatokat ellátó intézeti egységek személyi jog nélkül mûködhetnek. A személyi jogot az „egészségügyi államigazgatási szerv” adja ki, azt a továbbiakban nem lehet más gyógyszerésznek átengedni. Le lehet mondani ugyan róla, de a gyógyszertárat 6 hónapig továbbra is mûködtetni kell. A hozzátartozói személyi jogot a jogszabály eltörölte, de a törvény hatályba lépése elôtt szerzett hozzátartozói személyi jog – mint szerzett jog – a meg-
A társasági törvény ma már lehetôvé teszi a bt-k tulajdonosi szerkezetének viszonylag egyszerû átalakítását: nemcsak a társaságból kiváló taggal lehet elszámolni, hanem gazdát cserélhet a bt-beli üzletrész is. A társaság elszámolhat a társaságból kilépô taggal, de a társaságból kilépô tag a társaságba belépônek is értékesítheti az üzletrészét, ehhez azonban egyhangú közgyûlési határozatra van szükség. Az elôadó tapasztalata szerint a gyógyszerész társadalom lassan reagál a változásokra, pedig az együttmûködés kényszere nagyobb, mint bármikor korábban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy gazdasági társaság több gyógyszertárat is mûködtethet, és akár új gyógyszertár nyitására is nyílhat lehetôsége.
adott idôig érvényes. Haszonbérleti szerzôdés gyógyszertár mûködtetésére nem köthetô, a gyógyszertár vezetéséhez diploma és a mûködési nyilvántartásban való részvétel kell.
Dr. Szekfü Gábor a személyi joggal kapcsolatos változásokról tartott tájékoztatót. Ismertette a személyi joggal kapcsolatos, 1994-tôl napjainkig húzódó jogi és érdek-
A gyógyszerészi kompetenciák közül megmaradt, hogy csak gyógyszerész lehet gyógyszertár felelôs vezetôje és hatósági vezetôje. A hatósági vezetô a gyógyszertár
költségére rendelhetô ki. A személyi jogos gyógyszerész más gyógyszertárat nem vezethet, ott sem munkaviszonyt, sem közalkalmazotti viszonyt nem létesíthet. Szakmai kérdésekben utasítási és ellenôrzési joga van.
Kerekes Csaba vitaindítójában elôször arról beszélt, hogy az egyéni vállalkozó egyéni cégként bejegyezhetô és kezdeményezheti egyszemélyes Kft. vagy Rt. létrehozását (a tôkelimitet be kell tartani). Tapasztalatai szerint vannak olyan gyógyszerészek, akiknek nincs egyéni vállalkozói igazolványa, ezért ezeknek javasolja, hogy mielôtt bármit lépnének, váltsák ki az igazolványukat. Az átalakulás általános jogutódlással történik, adó- és illetékmentes. Az átalakulás nem lehet végelszámolás, a tagi hozzájárulásokat elôzetesen rendezni kell. A jogutód társaság tagjainak a felelôssége az átalakulást megelôzôen felhalmozott tartozásokért 5 évig fennáll. Az átalakulás menete kétlépcsôs döntés. Elôször a taggyûlés elhatározza a formát, a tagsági összetételt, a céldátumot, az elszámolás módját és könyvvizsgálót kér fel. A második döntésre marad a vagyonmérleg elfogadása, a társasági szerzôdés aláírása, a kilépô tagokkal az elszámolás, a kötelezô közzététel (pl. vezetôk neve, lakcíme) és a hitelezôknek szóló felhívás. Az egyéni vállalkozó átalakulásakor egyszerûsített mérleget kell készíteni, majd a jegyzett tôke meghatározására kerül sor. Az átalakulást követôen az új vállalkozás kettôs könyvvitelre kötelezett. Az átalakulás motivációja lehet, hogy ✦ a cégvagyon ne egy természetes személyhez kötôdjék, ✦ a cégvagyonban lévô ingatlant illetékmentesen lehessen értékesíteni, ✦ a családtagok között a vagyonfelosztás megvalósuljon, ✦ befektetôt lehessen bevonni, ✦ vagyont lehessen egyesíteni, ✦ a mûködési hatékonyságot lehessen növelni, ✦ a külön szervezeti forma megszûnhessen.
A soproni
gyógyszerészt keres!
Pályakezdôk jelentkezését is várjuk! Amit kínálunk: versenyképes jövedelem (nettó: 200 000 Ft), szolgálati lakás, cafetéria rendszer, további tanulmányok támogatása, fiatalos team, változatos munkakör (gyógysz. gond.) Érdeklôdni: Horváth Csaba gyógyszertárvezetônél a (99) 312-437, ill. a (20) 9730-062 telefonon, vagy az
[email protected] e-mail címen lehet. által mûködtetett gyógyszertárak aránya az összgyógyszertárakhoz képest ne legyen 10%-nál több, és nem engedélyezhetô egy adott földrajzi területen belül 25%-nál több összevásárlása. Az új szabályozás értelmében a nagykereskedô és a gyár közvetlenül is rendelkezhet gyógyszertári tulajdonnal, egy gazdasági társaság több gyógyszertárat is mûködtethet. Egy gyógyszertárhoz legfeljebb 3 fiókgyógyszertár tartozhat. A személyi jogos gyógyszerésznek tulajdonnal kell rendelkeznie a gyógyszertárat mûködtetô vállalkozásban, a társaság nem utasíthatja a szakellátást végzô személyeket, és hitelezô-védelmi okból független könyvvizsgálót kell alkalmazni az átalakulásnál.
A vitaindítókat követôen több órás fórum keretében a résztvevôk kérdéseket intéztek az elôadókhoz. Különös gonddal kerültek megformálásra azokra a kérdésekre adott válaszok, amelyek az árképzés új rendjét tudakolták, ugyanis minden eddiginél élesebben körvonalazódik az egyedi árképzés igénye a nem közfinanszírozott gyógyszerek körében. Az árak összehangolása a Gazdasági Versenyhivatal fellépését vonhatja maga után, mivel az árkartell a szabad piaci körülmények között büntetendô cselekedetnek minôsül. A fórum elérte célját, mert sok új információt nyújtott a résztvevôknek és a vita során a közérdekû személyes problémákra is hangsúlyt lehetett fektetni.
Dr. Hardicsay Sándor vitaindítójában elsôsorban versenyjogi kérdésekkel foglalkozott. Kifejtette, hogy az új jogszabályi környezet kialakítása során arra törekedtek, hogy a nagy tôkével rendelkezôk koncentrálódhassanak, legyen kevesebb szereplô a piacon, ezeknek legyen nagyobb a forgalmuk, legyen nagyobb nyereségük (és fizessenek több adót). A gyógyszer-gazdaságossági törvény 75. §-a ún. antitrösztszabályozásként is értelmezhetô, mert azt célozza, hogy egy adott mértéken túli erôfölényt megakadályozzon: községekben 25 km-es, városban 5 km-es, a fôvárosban 2 km-es sugarú körben az egy tulajdonos Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 13
Tisztigyógyszerészi fórum a konferencián latairól számolt be. Eszerint volt olyan gyógyszertár, ahol a gyógyszer-érkeztetés az officinán keresztül történt, csak mennyiségi és név szerinti átvételt biztosítottak, a gyártási számok azonosítása nem történt meg és a bevizsgálások is elmaradtak. A gyógyszer tárolás során elôfordul, hogy a tárolási hômérséklet nem a törzskönyvben elôírtnak megfelelô, holott a mûszaki feltételek megvannak, azonban azokat nem használják. Elôfordul a vegyes tárolás (gyógyszer és bármi más együtt). A fokozottan ellenôrzött szernek minôsülô gyógyszerek ellenôrzése során találtak mennyiségi eltérést, hiányos adminisztrációt, hibás vényt. Volt eset, hogy a gyógyszer forgalmi kivonásról és felfüggesztésrôl A konferencia harmadik napjának délelôttjén az elsô program Antal Csaba országos tiszti-fôgyógyszerész, dr. Bódis Lászlóné és dr. Kokovay Katalin regionális tisztifôgyógyszerészek részvételével rendezett fórum volt, amely a meghívott vendégek elôadásával kezdôdött (moderátor Csejtei Marianna és dr. Samu Antal). Elsôként Antal Csaba adott tájékoztatást a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás és a személyi jog engedélyezésének addigi tapasztalatairól. Március 2-ig 111 gyógyszertáron kívüli forgalmazásra vonatkozó kérelmet regisztráltak, 48-at hiánypótlásra visszaküldtek és 18 engedély kiadására került sor. Ugyancsak március 2-ig 146 kérelem érkezett személyi jogra, ebbôl 45-öt hiánypótlásra visszaküldtek és 98 engedély kiadására került sor. A tiszti fôgyógyszerész a tendenciákat elemezve megállapította, hogy az engedélykérelmek növekvô ütemben érkeznek az OTH-ba. Ezt követôen dr. Bódis Lászlóné az ÉszakAlföldi régió 2006-os ellenôrzési tapaszta-
hiány esetén nem annulálja a vényt, és a beszerzést nem ajánlja fel, a blokkon a gyógyszer neve nem szerepel, kábítószer kiadását indokolatlanul megtagadja. Általában kevés a panaszbejelentés, ezek zömmel a reklamáció elutasítására, a gyógyszer árára, a visszavétel megtagadására és a nem megfelelô hangnemre vonatkoznak. Jó jel, hogy a panaszosok többsége határozottan kéri, ne legyen büntetés a bejelentésébôl, de elôzzük meg, hogy más is úgy járjon mint ô.
Dr. Kokovay Katalin az Észak-Kelet-Magyarországi régió tiszti fôgyógyszerésze a gyógyszer-gazdaságossági törvény kéthónapos helyi tapasztalatairól számolt be. Eszerint gyógyszertárlétesítési kérelmet csak közforgalmú gyógyszertárra nyújtottak be, 9 kérelem városban, 1 kérelem kis településen, 4 kérelem üzletlánc részérôl, 6 kérelem önálló kezdeményezô részérôl érkezett. Ezeknek a gyógyszertáraknak a megnyitása 1-7 hónapon belül várható. Gyógyszerek üzletben forgalmazására 9 kérelem érkezett városból, 3 kis településrôl, 8 kérelem gyógynövény/drogéria üzletbôl, 3 élelmiszer- és vegyesboltból, 1 kérelem benzinkútról. Érdeklôdô viszont számtalan van, akik személyesen és telefonon egyaránt tájékozódnak. a kézi gyógyszertár értesítése elmaradt. A magisztrális gyógyszerkészítésnél a mérlegek hitelesítésére oda kell figyelni, a saját készítésû desztillált vizet be kell vizsgálni, a kémszereket csak a lejárati idôn belül szabad használni és az impleálást is dokumentálni kell. Az expediálás gyakorlatában elôfordul, hogy a gyógyszerész
A vitaindítókat követôen – az elôzô napok gyakorlatához hasonlóan – az elôadók a kollégák rendelkezésére álltak. A fórum idôszerûségét bizonyítja, hogy jóval a programban jelölt idôn túl, még a folyosón is érdeklôdôk sokasága vette körül a készségesen válaszoló tiszti fôgyógyszerészeket.
Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) ✦ Dr. Mikola Bálint 14 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
A vállalkozás-irányítás aktuális kérdései A gyógyszerpiaci liberalizáció, a gyógyszertárakra is erôteljesen kiható restrikciós intézkedések, valamint a vállalkozások és bennük a személyi jogos gyógyszerész helyzetének változása indokolták, hogy a konferencia szervezôi továbbképzési céllal a konferencia programjába illesztettek a Corvinus Egyetem oktatóival három olyan elôadást, melyek a vállalkozás-irányítás különféle kérdéseivel foglalkoztak (üléselnök dr. Mikola Bálint).
Az egészség- és gyógyszerpolitika makrogazdasági feltételei A szekcióban elsôként dr. Bodrogi József „Az egészség- és gyógyszerpolitika makrogazdasági feltételei” c. elôadása hangzott el. A makrogazdasági peremfeltételek meghatározó eleme az állam adósságállománya, melynek értéke 2007 januárjában 14.900 mrd Ft, és amely után 1100 mrd ft-ot meghaladó éves kamatfizetési kötelezettség terheli a költségvetést. A 2006-os költségvetési hiány meghaladja a 9%-ot, melyet radikális gyorsasággal csökkenteni kell. Gyorsul az infláció és lassul a gazdaság növekedési üteme. A konvergencia-program – melyet az Unióban is elfogadtak – meghatározza az állami közszolgáltatások átalakítását és finanszírozásának csökkentését, az átalakítás irányát és ütemét. Az egészségügy finanszírozása már ma is nagy nehézségekbe ütközik, mert a járulékbevételek nem fedezik az egészségügyi folyó kiadásokat: növekvô hiányt tol maga elôtt a társadalombiztosítás. Az egészségmutatók rendkívül rosszak, a születéskor várható élettartam, az egészségben töltött életévek, a mortalitási és morbiditási mutatók tekintetében egyaránt a sereghajtók közé tartozunk az Unión belül. Mindezek figyelembe vételével jelent igen komoly kihívást, hogy a konvergencia-program szerint az elkövetkezô idôszakban (2008 végéig) összesen 220 milliárd forintnyi közfinanszírozást kell a rendszerbôl kivonni. Napirenden a több biztosítós modell kialakítása, amely eddig nem látott problémákkal való szembenézés kötelezettségét is hordozza (pl. gyors lakossági kiadásnövekedés, az öngondoskodás elôtérbe kerülése, az alapcsomag és a biztosítási csomag kialakítása, a kiválasztás torzulása).
biztosítós modell bevezetésének lehetséges hatásait is. Mindezek a hatások együttesen a gyógyszerészet helyzetének instabilitását hozhatják magukkal.
Változásmenedzsment Másodikként dr. Bakacsi Gyula docens Változásmenedzsment c. elôadása hangzott el. Az elôadó egy Ezekiel prófétának tulajdonított idézettel kezdte elôadását, mely szerint: „Isten, adj nekem derût és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem azt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettô között.” A változásvezetés a legkomplexebb vezetôi feladvány, melyre gyakran jellemzô, hogy a változás folyamatában a dolgok nem úgy történnek, ahogy az a tervben van, ha viszont minden a tervek szerint történik, akkor valószínûleg elég nagy a baj. A változás nem lehet öncélú, mert a szervezet akkor változik, ha rákényszerül, ugyanis a stabilitás állapotában érzi jól magát és csak akkor képes hatékonyan mûködni, a változás idején viszont sebezhetô. A változást nem feltétlenül a jelenlegi szervezet hatékonytalansága váltja ki, hanem a környezeti kihívás. Emiatt mondható, hogy a változás a szervezet válasza a környezeti kihívásra és célja az új kihíváshoz való eredményes alkalmazkodás. A változás a lényeges jellemzôk átalakulásával történik, majd a környezetéhez illeszkedô szervezet hatékony mûködését kell biztosítani. Az elôadó felhívta a figyelmet, hogy a változás szükségességének felismerése nem azonos a változási képességgel. A változásvezetés kulcseleme (a) a problémamegoldás, (b) a lényeges szervezeti tényezôk megváltoztatása és (c) a magatartási változásmenedzsment. A probléma egy észlelt és egy kívánatos helyzet közötti különbség, ha a megoldás nem triviális. A problémamegoldás során lehetôleg a „jó” problémát kell megoldani, illetve azt, ami adott és változtatható. Sokszor jelent problémát az is, hogy ismereteink nem a probléma valódi természetére vonatkoznak. Tisztázni kell tehát (a) a valódi problémát, hogy (b) mi az, amin változtathatok, és mihez kell alkalmazkodni, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy (c) a változtatás az ár-érték és az ár-költség arány figyelembe
A gyógyszerpolitikai mozgástér részben az egészségpolitikai folyamatok, részben a gyógyszerfinanszírozás válsága, részben pedig az általános liberalizációs irány miatt determinált. Elôzetes adatok szerint a 2006. évi gyógyszerforgalom értéke kiskereskedelmi áron 537 mrd Ft volt, ebbôl a tb támogatás értéke 389 mrd Ft-ot tett ki (szemben a 298 mrd Ft-os elôirányzattal) (1. és 2. ábra). A gyógyszertáraknak szembe kell nézniük azzal, hogy az árrés változása 2007-ben több tényezô együttes hatásaként jóval az inflációs érték alatt marad (sôt az árréstömeg összértéke a csökkenés irányába is mutathat), az újonnan nyíló gyógyszertárak jelentôs forgalmi átrendezôdést okoznak majd, és fel kell mérni a több Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 15
vételével történjék. A fogyasztói érték teremtésének ugyanis költségvonzatai vannak, de nem minden költség hoz létre értéket, illetve nem minden költség fordítható le arra, ami a fogyasztónak is érték. A költségek csökkentésével járó változtatás sok esetben fogyasztói érdeket sért.
jellemzô, hogy adott keretek között, folyamatosan zajlik és a meglévô egyensúlyokat fenntartja. A változás csak a szervezet bizonyos részeit érinti, megôrzi az alapstruktúrát és a meglévô vezetési folyamatokat. A radikális változás a fennálló kereteket áttöri, nagyléptékû, új egyensúlyokat teremt. A szervezet egészét átalakítja, új alapstruktúrát és vezetési modellt teremt. Míg az inkrementális vál-
A probléma-megoldás a jelen helyzetbôl a kívánatos helyzetbe való átmenet folyamata, melynek lényeges eleme a helyzetelemzés, melynek során a probléma jelentôségét, megoldásának sürgôsségét és a szükséges változásokat kell feltérképezni. Ezután tisztázandóak a változás feltételei (pl. a várható ellenállás, az együttmûködô készség, a kezdeményezô és a követôk viszonya), majd a változási stratégia és taktika kidolgozása és megvalósítása következik. Gyakori probléma, hogy a szervezet kritikus szereplôi úgy érzik, többet veszítenek mint nyernek a változáson, emiatt elégedetlenkednek és gátolják a folyamatot. Ezért tisztázni célszerû a kritikus szereplôk költségeit és számolni kell a nem-változás költségeivel és kockázatával is. Az ellenállásnak vannak személyes okai is. Ilyen a bizonytalantól és ismeretlentôl való félelem, a gondolkodás torzításai, a munkahely-féltés, az out-sider effektus. Több változtatási stratégia képzelhetô el. A legjellemzôbb az „inkrementális” és a radikális változás. Az inkrementális változásra
1. ábra: A gyógyszerpiac alakulása kiskereskedelmi áron (dr. Feller Antal adatainak felhasználásával) tozás csak részleges technológia-megújulással jár, itt alapvetô technológiai váltásra, új piaci struktúrák kialakítására kell számítani. A változási taktikák között is választhat a vezetô. A „rásegítô” taktika választásakor a változás szükségességének felismerését, elfogadását és a változások iránti nyitottságot kell elérni. A „felvilágosító-oktató” taktika választásakor a racionalitást és a belátást kell hangsúlyozni és az ismerethiányt fel kell oldani. Választható a „manipulatív” taktika is, amikor a változás eredményeire és a változatlanság kockázataira helyezzük a hangsúlyt. Ha az elkötelezettség hiányát tapasztaljuk, illetve rövid az idô a cselekvésre, a hatalmi eszközöknek kell dominálnia a változásvezetésben. A vezetônek arra kell törekednie, hogy munkatársainak ne csak a viselkedését változtassa meg, hanem a magatartásukat vezérlô elôfeltevéseket is hangolja össze, hogy a vallott és a követett magatartás összhangba kerüljön.
Folyamatok újraszervezése Ezt követôen került sor dr. Bodnár Viktória egyetemi docens „Folyamatok újraszervezése” c. elôadására. Elsôként a Porter-féle értéklánc modellt ismertette, mely a vállalati/vállalkozási tevékenység16 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
2. ábra: A gyógyszerkassza alakulása 1994-2006 között ben megkülönböztet elsôdleges és támogató tevékenységeket. Elsôdleges pl. a logisztika, a termelés, a marketing és értékesítés valamint a szolgáltatás nyújtása, míg ezeket támogató tevékenység a megfelelô vállalati infrastruktúra kialakítása és mûködtetése, az emberi erôforrás-menedzsment, a technológiai fejlesztés és a beszerzés/ellátás folyamata. Mindegyik tevékenységnek a jó mûködésre és a nyereségesség növelésére kell irányulnia. A Porter-féle értéklánc értelmezésében bekövetkezett változásokat a KaplanNorton-féle modell írja le, mely szerint a lényeg a vevôi igények azonosítása és kielégítése, és ennek kell alárendelni az innovációt, a termék elôállítást/szolgáltatás nyújtást és az értékesítés utáni szolgáltatásokat. Ezeket a szemléletbeli változásokat fedi le a folyamat alapú irányítás kialakulása, melyben az újraszervezés az „üzleti folyamatok alapvetô újragondolása és radikális átszervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges mutatóiban, mint a költség, a minôség, a szolgáltatás és a gyorsaság. A folyamatok újraszervezésének (business-process reengeneering – BPR) öt meghatározó lépése a következô: – A szervezet kívánatos jövôképének és ehhez kapcsolódóan a folyamat újratervezésével szembeni elvárásoknak a megfogalmazása. – Az újratervezés alapjául szolgáló folyamatok meghatározása. – A kiválasztott folyamatok megismerése, mérése, a problémák feltárása. – Az információtechnológia támogató potenciáljának feltárása az adott folyamatok kapcsán. – Az új folyamat modelljének, prototípusának megtervezése és megépítése. Az elôadó ezt követôen a Kodaknál és az IBM Creditnél történt nagyszabású folyamat újraszervezéseket ismertette, majd ezek konklúzióiként bemutatott néhány olyan elemet, melyek a gyógyszertári folyamat-újraszabályozás során is felhasználhatók. Ilyen pl.
✥ ✥ ✥ ✥
a munkakörök egybekombinálása, alsóbb szintû dolgozók „felhatalmazása” (empowerment), szakítás a szekvenciális folyamat-kivitelezés elvével, a folyamatok többféle változatban való megtervezése és mûködtetése, ✥ a bizonylatok számának csökkentése, ✥ ellenôrzési, kontroll fázisok kiiktatása, ✥ a vevô teljes körû kiszolgálása egy kis létszámú team-en vagy akár egyetlen személyen keresztül. Ezt követôen a japán Kaizen filozófiát ismertette, mely „folyamatos fejlôdés a személyes életben, a munkában, képességekben és a készségekben egyaránt. Amikor egy munkahelyen Kaizen bevezetés történik, akkor a folyamatos fejlesztésben részesnek kell lenni mind a vezetôknek, mind az üzemi dolgozóknak. A Kaizen egy olyan folyamatos és fokozatos tökéletesítési koncepció, amely jelentôsebb beruházások nélkül, de az üzleti stratégia szerves részeként képes mozgósítani a szervezet valamennyi tagját, a minôség tökéletesítését célzó fejlesztések megvalósítására.” Az elôadó elôadását a folyamatmenedzsment szintjeinek ismertetésével zárta. Eszerint a folyamatmenedzsment feladatok végzése lehet ❖ ellátatlan; ❖ informálisan végzett, ilyenkor az alapvetô munkafeladatok ellátása történik; ❖ dokumentált, amikor ✔ a folyamatok rögzítve vannak, ✔ a felelôsségek egyértelmûek, ✔ a tevékenység a folyamatok szerint folyik; ❖ optimalizált, amikor ✔ a célokat teljesítô folyamatok kialakítása megtörténik, ✔ a folyamatok dokumentáltak és ✔ a definiált folyamatokat hajtják végre; ❖ mennyiségileg ellenôrzött, amikor ✔ a célok teljesülésének mérése, ✔ a célok idôszerûségének felülvizsgálata és ✔ a teljesítmény objektív menedzselése is folyik; ❖ folyamatosan javuló, amikor ✔ a célok értékeinek javítása, ✔ ösztönzési rendszerbe illesztése és ✔ folyamatmenti irányítás és akciófinanszírozás is történik. Az elôadó szerint a folyamatok újraszervezését nem akció keretében kell lebonyolítani, hanem a mindennapos menedzsment feladatok közé tartozik a folyamatok állandó felülvizsgálata és a szük-
A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk.
Telefon: 06 30 922-8990 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 17
A gyógyszeres terápiamenedzsment aktuális kérdései A gyógyszeres terápia-menedzsment aktuális kérdései c. szekció keretében a konferencia második napjának reggelén két elôadást hallgathattunk meg. Dr. Samu Antal, prof. dr. Halmos Gáborral közösen jegyzett elôadásában a dyslipidaemia projekt magyarországi beindításáról referált, dr. Hankó Balázs a beteg-együttmûködés új aspektusait világította meg (üléselnök dr. Varga Imre és Herczeg Balázs). Mindkét elôadás témája rendkívül fontos volt abban a tekintetben, hogy a gyógyszerészet megváltozott körülményei közepette a szakma olyan új irányát képviseli, amely a megtépázott gyógyszerészi kompetencia helyreállítását és további építését szolgálja.
Dr. Samu Antal elôadásában a gyógyszeres terápia menedzsment alapjairól illetve a metabolikus szindróma projekt elindításáról
számolt be a hallgatóságnak A gyógyszeres terápia menedzsment (GYTM) egy új filozófia, amely egy megkülönböztetett szolgáltatás vagy szolgáltatások csoportja, egyénre szabott módon képes optimalizálni a terápia kimenetelét. A GYTM során a gyógyszerészek egy interdiszciplináris team tagjaiként a gyógyszerhatás(ok), mellékhatások, interakciók, compliance stb. monitorozásával olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek célja egy magas szakmai színvonalú, biztonságos, az elérhetô leg-
18 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
optimálisabb és egyben költséghatékony gyógyszeres terápia megvalósítása, a betegek életminôségének javítása. A GYTM tudományos bizonyítékokon alapuló, protokollokra épülô és betegcentrikus feladatai elsôsorban az öngyógyítás, öngyógyszerezés, a jelentôs betegpopulációt érintô krónikus megbetegedések (hypertonia, diabetes stb.) és a generikus program területeire terjed ki. Holisztikus szemléletû megközelítéssel a szolgáltatás kiegészül a népegészségügy szempontjából fontos egészségfejlesztô, egészségtudatos életvitel megvalósítását célzó edukációs feladatokkal. E kérdéskört egyébként a januárban Debrecenben lezajlott továbbképzés részletesen boncolgatta. Dr. Samu Antal elôadásában beszámolt arról, hogy a dyslipidaemia projektet a Tennessee-i Egyetem fejlesztette ki, a projekt átvételére a szerzô-
déseket megkötötték. Az oktatók felkészítô továbbképzésére még március hónapban sor kerül, melyen a MOSZ, az MGYK és az MGYT mellett az egyetemek delegáltjai is részt vesznek. Ezt követôen kezdôdik a gyakorló gyógyszerészek felkészítése, majd a patikai program indítása. A gyógyszerész szakma számára megfogalmazott új tevékenységi kör létrehozása, kidolgozása, képzési és gyakorlati programjainak megvalósítása, anyagi elismer-
tetése – még ha alapjaiban a gyógyszerészi gondozás filozófiájára épül is – jelentôs kihívást jelent.
Dr. Hankó Balázs elôadásában a betegegyüttmûködés összefüggéseibe engedett nagyon részletes bepillantást. Az elôadás a beteg-együttmûködés illetve hiányának társadalmi-gazdasági összefüggései mellett, az elmúlt években a nomenklatúrában bekövetkezett változásokat és az összefoglaló tanulmányok eredményeit is ismertette. Bemutatta, hogy jelenleg milyen modellekkel próbálják leírni a betegek e magatartási formáját és milyen tényezôk befolyásolják a compliance-et és az ún. adherence-t (újabban a compliance mellett használt fogalom, mely a beteg belsô elkötelezettségébôl adódó együttmûködésének a jellemzésére szolgáló kifejezés). A beteg-együttmûködés hiánya voltaképpen egy új világbetegség, amellyel a fejlett országoknak, köztük hazánknak is szembesülnie kell. E betegség kezelésében a betegekkel napi kapcsolatban levô gyógyszerészeknek kiemelkedô szerepük van, hiszen közvetlenül befolyásolhatják a betegek egészségkultúráját, együttmûködô készségét, gyógyszerszedési szokásaikat. A gyógyszerészi gondozás harmadik szintje is ezt támasztja alá, hiszen ekkor a gyógyszerész már a diagnosztizált krónikus betegek támogatásával foglalkozik. Dr. Hankó Balázs a compliance-et és az adherenciát fokozó metódusokat is ismertette, hangsúlyozva, hogy nemcsak az egyes beteg- és betegségtípusokra, illetve betegségstádiumokra kell figyelemmel lenni, hanem a betegek együttmûködésének mértéke is különbözô fázisokkal jellemezhetô, amelyek ismerete és felismerése a hatékony segítségnyújtás egyik legfontosabb alappillére. E témában az elôadónak a Gyógyszerészet 2006/10. illetve 2007/3. számában kétrészes összefoglaló tanulmánya jelent meg, melyek folytatása várható.
Herczeg Balázs
Modern terápiás ismeretek a konferencia programjában nálata is csekély hatékonysággal bír a megfelelô mennyiségû kalcium és D-vitamin pótlása nélkül!
Az program elején Dudus Károly Balázs üléselnök köszöntötte a megjelenteket, majd egy rövid helyzetértékelés után felkérte az elsô elôadót, Vidovszky Mártát, hogy tartsa meg elôadását „Új lehetôségek az osteoporosisban” címmel. Az elôadás kezdetén az elôadó az osteoporosis népbetegség jellegére hívta fel a hallgatóság figyelmét, mivel ez a betegség ma Magyarországon mintegy 900 000 embert érint! A teendôk között említette a primer prevenciót, a gyermekek maximális csúcs-csonttömeg megszerzésének a fontosságát. A szekunder prevenció felelôsségét a nagy rizikójú, de még nem osteoporosisos személyek kiszûrésében, életmódés táplálkozás-váltásában látja. A tercier prevenció feladataként már a további csontvesztés és a következményes törések megelôzését, a megfelelô gyógyszeres terápiát jelölte meg. A gyógyszeres terápiánál kiemelte, hogy az elsôvonal-beli terápia (alendronat, rizedronat, ibandronat) hasz-
A második elôadó dr. Horváth Henrik volt, aki „Savas dyspepsia” címmel tartott elôadást. Az elôadó rövid epidemiológiai, élettani bevezetô után a betegség kezelésére tért át, melyben hangsúlyosan szerepel a beteg rossz szokásainak, életmódjának a megváltoztatása! A gyógyszeres kezelés lehetôségeinek (savközömbösítés, savtermelés csökkentése [H2-receptor blokkolók – protonpumpa-gátlók], nyálkahártyabevonó) a felsorolása után hasznos támpontot kaptunk arra vonatkozóan, hogy mikor ajánlhatóak az OTC készítmények: 40-45 év alatti életkorban, nem változó panaszok, jó étvágy, megtartott testsúly esetén. Ismertette azokat az alarm-tüneteket is, melyek jelenlétekor a beteget feltétlenül orvoshoz kell irányítanunk. Ilyen a gastrointestinalis eredetû vérzés, fogyás, nyelési nehezítettség vagy fájdalom, tartós hányás, gyógyszeres kezelés ellenére megmaradó vagy fokozódó panaszok (2 hét), 55 év feletti életkor. A szekció harmadik elôadója dr. Körmendy Miklós volt, aki a körömgombás betegségekrôl tartott elôadást. Már az elôadás elején kiderült, hogy a körömbetegségek leggyakoribb oka az Onychomycosis (a köröm-rendellenességek 50%-át ez okozza). Az elôadás további részében a fontosabb rizikótényezôket ismertük meg és a kezelést megkönnyítô és nehezítô körülmények ismertetésére került sor. Eszerint kedvezô, hogy a betegségrôl sokat tudunk, könnyû a diagnózisa, gyógyítható, megfelelô belsô kezeléssel magas (80% feletti) a gyógyulási arány, nehézséget okozhatnak a beteg szociális tényezôi, a kezelés hossza, az orvos/beteg kapcsolat hibái.
Egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok átalakulásának teljes körû lebonyolítását vállaljuk. Információ: Kerekes Csaba, HoKe Bt., 8200 Veszprém Bajcsy Zs. E. u. 8. Tel.: (88) 410-941, (30) 947-5959
dr. Horváth Henrik Végül néhány jelenleg használatos hatóanyag összehasonlítása után, a sikertelen kezelés okait mutatta be az elôadó (pl. nem gombás fertôzés, nem szedi a beteg elég ideig a gyógyszert, a nem megfelelô gyógyszer hasznosulása, újrafertôzôdés). Mindhárom elôadás hasznos ismereteket nyújtott a betegeiért felelôsséget vállaló gyakorló gyógyszerésznek.
Dudus Balázs Károly
Vidéken, huszonkét millió havi nettó forgalmú gyógyszertár személyi-jog átadással eladó. A gyógyszertárhoz Észak-Magyarországon két fiók és két kézi gyógyszertár tartozik. Bôvebb információt, vételi ajánlat tétele mellett, az alábbi e-mail címen adunk:
[email protected] Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 19
Tájékoztató elôadások szombat délután A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének munkakonferenciája szombat délután szakmai blokkal folytatódott. Elsôként egy új, kettôshatású fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentô gélrôl, a Deep Reliefrôl szóló szakmai ismertetôt hallhattunk dr. Samu Antal elôadásában, aki a mozgásszervi megbetegedésekrôl tartott általános áttekintést, majd bemutatta a Deep Relief gélt. A Deep Relief a bôr felszínén, helyileg alkalmazható gél, ami az ibuprofen és a menthol kettôs hatását kifejtve azonnal és hosszantartón csillapítja az ízületi és izomfájdalmakat. Az ibuprofen nemszteroid gyulladásgátló szer, ami fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Helyileg alkalmazva a prosztaglandin-szintézis gátlása útján közvetlenül a gyulladt szövetekben fejti ki hatását. Az ibuprofen jól szívódik fel a bôrön keresztül, így az alkalmazott területek alatti lágy szövetekben, ízületben és az ízületi folyadékban gyorsan terápiás koncentrációt ér el. A menthol azonnal fejti ki fájdalomcsillapító és hûsítô érzetet keltô hatását. A készítmény izületi fájdalmak, izomhúzódások és fájdalmak, ficam, rándulás és/vagy izomhúzódás következtében kialakult duzzanat, hátfájás és neuralgia helyi, illetve kiegészítô kezelésére ajánlott. A készítményt dr. Samu Antal elôadása elôtt Marie Forbes, a gélt gyártó Mentholatum Company márka tulajdonosa is a hallgatóság figyelmébe ajánlotta.
Kreditpontos továbbképzés Siófokon Rövid köszöntô vezette be a Boehringer Ingelheim által szervezett akkreditált továbbképzést a márciusi siófoki konferencián, amelynek lebonyolítása már hagyománnyá vált az évek során. A megszokotthoz hasonlóan, most is érdekes, aktuális témájú elôadások voltak a blokkban, s az elôadók is mindent megtettek a figyelem fennmaradása érdekében.
Elsôként dr. Király Ágnest hallhattuk , aki „Hitek és tévhitek az obstipációval kapcsolatban” címû elôadásában ismertette a szakma aktuális ismereteit, állásfoglalását. Normál bélmûködés esetén az orocoecalis és a vastagbél tranzit is kb. 3 órát vesz igénybe. A táplálék a szájüregbe, majd a gyomorba való érkezése reflexes úton a vékonyés vastagbélmozgásokat fokozza. A „csôrendszer” ürülni kezd, a bélsár a széklet tárolásáért felelôs helyre, a szigmabélbe jut, székelési inger keletkezik, s bonyolult reflexmechanizmusok után a széklet kiürül. A székrekedést az ún. Róma-III kritériumok (2006) alapján állapíthatjuk meg, amelyek közül legalább kettônek igaznak kell lennie a diagnózishoz. A betegség nôk esetében, idôs korban, fizikai inaktivitás következtében, kiskeresetû és alacsony iskolázottságú emberek között gyakrabban fordul elô. Mindezek mellett a növekvô urbanizáció is korrelációt mutat a székrekedés elôfordulásával. A Thomson kritériumokat is használják az obstipatio megállapításához, mely az elôzôhöz hasonló szempontok szerint diagnosztizálja a betegséget. A funkcionális székrekedés formái a következôk lehetnek: ❖ irritábilis bélszindróma, ❖ lassú colon tranzit (STC), ❖ kimeneti obstructio medencefenék dysfunctio miatt.
A második elôadásban Dobó György a dán székhelyû és tulajdonú, gyógyászati segédeszközök gyártásával és értékesítésével foglalkozó Coloplast magyarországi képviseletét mutatta be. A dániai cég leányvállalataként a Coloplast Hungary Kft. 2001 szeptemberében kezdte meg termelését Tatabányán. Az Ipari Parkban található vállalat ma már 800 fôt foglalkoztat. Célul tûzték ki a beteg emberek életminôségének javítását, s munkatársai ennek alárendelve végzik mindennapi munkájukat. A magyarországi cég a beruházás végét követôen több mint 1000 dolgozó alkalmazásával 3 termelési csarnokban készíti magas színvonalú termékeit, melyek a gyógyászati segédeszközök széles körét ölelik fel (katéter, sebtapasz, sztómatasak). Végül Deákné Kôvágó Erika, a CIB Ingatlanlízing Zrt. munkatársa „Miért bérelné, ha megveheti?” címmel tartott elôadásában az egészségügyi vállalkozások ingatlan-finanszírozásának lízing konstrukcióiról tartott ismertetôt.
Dr. Schlégelné Békefi Csilla. 20 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
Az STC és a kimeneti akadály differenciálása a székletürítés gyakorisága, hashajtóhasználat gyakorisága, beöntés , kúp használata a hashajtó mellé, széklet állaga szempontok mérlegelésével történik. Számos tévhit is kialakult a székrekedéssel kapcsolatosan: ✧ a széklet bentmaradása mérgezi a szervezetet → eddig nem sikerült kimutatni mérgezô metabolitot, vagy felszívódó toxint ilyen esetekben; ✧ dolichocolon (hosszú, de nem tág colon) → nincs összefüggés a hossz és a tranzitidô között; ✧ rostszegény diéta okozhat ugyan obstipatiot, de csak az esetek 20%-ában mutatható ki hatás a rostbevitel fokozásakor; ✧ fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel is, bár itt sem egyértelmûek az összefüggések; ✧ szórványos közlemények vannak a krónikus laxatívum-használat káros következményeivel kapcsolatosan, de ezek javarészt nem bizonyítottak. Mindemellett, mint minden egyéb gyógyszernél, csak indokolt esetben ajánlott ezen szerek szedése is. A székrekedés kezelése számos módon lehetséges: ✦ életmódbeli és diétás kezelés (elegendô rost- és folyadékbevitel, mozgás),
✦ gyógyszeres kezelés (béltartalmat hígító, bélfalat izgató, bélmozgást fokozó, ill. bélfalat sikamlóssá tevô szerek), ✦ sebészi kezelés, ✦ biofeedback kezelés (magatartásterápia).
Az invazív beavatkozások folyamán punctio-öblítés, septumplasztika, mucotomia stb. történhetnek. Sinus punctio elvégzése indokolt relatíve súlyos állapot, antibiotikum hatástalansága arcfájdalom esetében, maximum 3-4-szer ismételve.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a székrekedés gyakori probléma, ami minden korosztályt érinthet, s kialakulásának mechanizmusa is változatos. Az életminôséget rontja. Egészséges körülmények között csak a mozgásszegény életmód hajlamosít kialakulására. Kezelésében lépcsôzetes elvet kell betartani.
Otitis media-ról akkor beszélünk, ha a középfül gyulladásban van, tekintet nélkül az etiológiára, vagy a pathogenesisre. Az acut otitis media: gennyes középfül fertôzés a gyulladás akut jeleivel és tüneteivel, az otitis media effusioval: a középfül gyulladás folyadék/váladék gyülemmel, akut tünetek nélkül.
Második elôadónk dr. Tóta Julianna volt, aki „A Pharingitis kezelése a gyógyszerészi gyakorlatban” címmel tartott elôadást. Bevezetésképpen a garat anatómiájáról, a nyálkahártya szövettanáról frissítette fel ismereteinket. A pharyngitis a garat nyálkahártyájának gyulladása, mely lehet akut és krónikus. Elôbbi esetben kiváltó ok lehet valamilyen infekció (virális, bakteriális, gomba dr. Tóta Julianna okozta), kémiai irritáció, hôhatás, mechanikai hatás. Krónikus esetben a háttérben állhat reflux betegség, diabetes, veseill. májbetegség, dohányzás, alkohol, környezeti szennyezés. A Streptococcus fertôzéseknek komoly veszélyei (pl. rheumás láz), ill. szövôdményi lehetnek (otitis media, sinusitis), ezért nem szabad elhanyagolni. A fertôzések jelentôs része ( 80-90%) virális eredetû.
Alapvetô szemléletbeli eltérés van a gyermekkori AOM kezelésében az angol-amerikai, illetve a magyar szakemberek között. Az elôzôek a gyermekgyógyászathoz, míg utóbbiak a fül-orr-gégészet feladataihoz sorolják a problémát. Az AOM kezelésében a fájdalomcsillapítás és antibiotikumok adása áll az élen, adjuváns terápiaként decongestansok, helyi melegítés, esetleg homeopathia jöhet szóba. Sebészi kezelés súlyos szövôdményes esetekben ajánlott. Krónikus OM kezelésére konzervatív terápia 2-3 hétig ajánlott.
A differenciáldiagnosztika a jellemzô tünetek alapján lehetséges: ✗ Streptococcus angina → fájdalmas nyelés, elülsô nyirokcsomók duzzadtak. ✗ Virális fertôzés → nátha, köhögés, hátsó nyirokcsomók duzzadtak.
A lakosság körében igen gyakori a visszeresség, de alsó végtagi panaszt számos betegség okozhat, ezért alaposan ki kell vizsgálni a betegeket. A gyógyszerész szerepe alapvetô a probléma feltárásában. A panaszok enyhítésében (konzervatív terápia ajánlása), életmódtanácsok adásában, ill. a beteg szakorvoshoz küldésében is lényeges a közremûködésünk.
A bakteriális infekció esetén, bár spontán is gyógyul, mindig szükséges antibiotikum adása, míg virális esetben ez felesleges. A – – – – –
pharyngitis kezelésének lehetôségei: helyi érzéstelenítôk, helyi fertôtlenítô szerek, helyi antibiotikus kezelés, szisztémás láz- és fájdalomcsillapítás, szisztémás antibiotikumok.
Érdekes felfedezés volt, hogy a korábban köptetôként alkalmazott ambroxol helyi érzéstelenítô hatását felismerték. E megállapításból született a Boehringer Ingelheim Mucoangin tablettája, mely így kettôs kezelést ad használója számára. A második elôadás után szünet következett, mely során felfrissülhettek a résztvevôk a cég jóvoltából, de hamarosan újra a tudományé lett a fôszerep, következett dr. Katona Gábor tolmácsolásában „A rhinosinusitis és az otitis media korszerû kezelése” címû elôadás. Az akut rhinosinusitis definíciója: az orr- és melléküregek nyálkahártyájának váladékképzôdéssel kísért gyulladása és ödémás duzzanata, amely általában 4 héten belül gyógyszeres terápiára jól reagál. A recividáló akut rhinosinusitis évente több alkalommal jelentkezik, s minimum 10 napig tart. A krónikus forma hátterében infundibuláris elváltozás található. Az akut és a krónikus esetben más-más kórokozók állnak a háttérben. A betegség „velejárója” a gátolt orrlégzés, ami viszont újabb bajok forrása lehet: ✥ csecsemôkorban szopási, táplálási nehézség, ✥ alvási problémák, ✥ gyakori alsó és felsô légúti infekciók, ✥ pszichés hatások, ✥ tubahurut, otitis media, sinusitisek. Kezelési lehetôségek: ✔ lokális szerek (orrcsepp, orrspray, orrkenôcs), ✔ szisztémás készítmények (Ca, antihisztaminok, kombinációk), ✔ sebészi kezelés, ✔ orrleszívás.
Az utolsó elôadás címe „A krónikus vénás elégtelenség és kezelése az orvos, a gyógyszerész és a beteg szemszögébôl” volt és dr. Bihari Imre tartotta meg. Mit észlel a beteg ilyen esetekben? ◆ fáradékony, fájós a lába, ◆ éjszaka görcsölôs láb, ◆ ödéma, viszketés, ◆ visszértágulatok a lábon.
dr. Bihari Imre
A gyógyszeres kezelés jó a panaszok enyhítésére, megszüntetésére, a phlebitis, ödéma kezelésére, de nem szünteti meg a visszereket. A hosszú repülôút köztudottan lábödémát eredményez. Vadgesztenyemag-kivonat szedése szignifikánsan csökkentette a panaszokat. Ugyancsak eredményes lehet a rugalmas pólyák, harisnyák alkalmazása. Az életmódváltásnak itt is nagy szerepe van a terápiában. A phlebológus szakorvos alkalmazhat scleroterápiát, mûtéti kezelést. Az elsô beavatkozás elônye, hogy ambulanter végzik, nincs heg, korlátlanul ismételhetô stb., míg a mûtét mellett szól, hogy ritkább a recidíva, nincs fájdalom, egyetlen alkalommal végzik. Lényeges, hogy a betegek legyenek igényesebbek, s hamarabb és többször jelentkezzenek. A gyógyszerész szánjon rá elegendô idôt, hogy megítélhesse: kinek mit ajánljon, kit küldjön szakorvoshoz, s a kezelést a megfelelôen képzett szakorvos végezze el. Mindezek után tesztírással adhattak számot a résztvevôk az elsajátított ismeretekrôl, mely azonban a színvonalas és alapos elôadások meghallgatása után már nem bizonyult teljesíthetetlen feladatnak.
Sándor Árpád
Az 1100 lakásosra tervezett, szigetszentmiklósi Lakihegyi Lakóparkban 80 nm-es üzlethelyiség gyógyszertárnak eladó. ❖ www.dujmoj.hu
Érdeklôdni: 06 70 332-5548 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 21
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége „Generikumok” címmel meghirdeti soron következô továbbképzését 2007. május 18-20. között Galyatetôn a Hotel Galya****szállodában. MINDEN KEDVES ÉRDEKLÔDÔT SZERETETTEL VÁRUNK! Részletes információ a szervezôi irodában a következô elérhetôségeken: (1134 Budapest, Huba u. 10. Tel: 06 1320-48-48, Fax: 06 1 239-03-49, e-mail:
[email protected])
PROGRAMELÔZETES: Témakörök: ✔ Bioekvivalencia és ételinterakciós vizsgálatok szerepe és hatósági szabályozása a gyógyszerfejlesztésben ✔ Generikus helyettesítés gyógyszertári vonatkozásai ✔ Szerkezet és funkció összefüggései, módosított hatóanyag leadású gyógyszer készítményekben ✔ A generikus gyógyszer helyzet az EUban és Magyarországon ✔ Parenterális terápia fejlesztésének lehetôségei ✔ Perorális terápia generikus fejlesztési lehetôségei
Felkért elôadók: Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.
Vecsernyés Miklós Bácskai Ildikó Klebovich Imre Antal István Samu Antal Csóka Ildikó
22 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
Szombati fakultatív program leírása: Kirándulás fürdôzéssel az egerszalóki gyógyvízforráshoz, Farkasmályon ebéd borkostolóval, Ivó napi mulatság.
Az Európában páratlan természeti környezetben megépült Gyógy- és Wellnessfürdô Galyatetôtôl mindössze 50 km-re található. A különleges összetételû nátriumot tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos hévíz, kiválón alkalmas mozgásszervi bajokra, izületi-, gerinc- és derékbántalmakra, gyomor- és epepanaszok ivókúraszerû kezelésére. A fürdô átépítés, fejlesztés alatt áll, de 3 kültéri medence zavartalanul fogadja a vendégeket. Fürdôzés után megállunk a tufába vájt pincesoráról nevezetes kis településen Farkasmályon, ahol belecsöppenünk a pincesor hagyományos Ivó napi pincejárás forgatagába. A Regélô pincészetben pálinkával vár minket a házigazda, megízlelhetjük a mátraaljai borokat, és harmonikaszó mellett csillapíthatjuk éhségünket finom ételek elfogyasztásával (pogácsa, bográcsgulyás, rétes…). Érkezés a szállodába a délutáni órákban.
Jelentkezési Lap Magángyógyszerészek Országos Szövetsége akkreditált Továbbképzô Konferenciája Generikus Gyógyszerek Galyatetô, 2007. május 18–20. Grandhotel Galya**** (3234 Galyatetô, Kodály Zoltán sétány 10.) Gyógyszerész neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kísérô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tel./fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irsz.: . . . . . . . . . . . . Város: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca, hsz.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Továbbképzô egyetem: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mûködési nyilvántartási szám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név, cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . REGISZTRÁCIÓ Regisztrációt kérek Ár: 15 000,- Ft/fô + ÁFA
❑
fô részére
A továbbképzés akkreditált, pontértéke: 26 pont (tesztírással) SZÁLLÁS – ÉTKEZÉS NAP
(Kísérônek csak az igényelt szolgáltatások – szállás, étkezés, fakultatív program – fizetendôk.)
EBÉD 4 500,- FT
VACSORA 4 500,- FT
1. ÁGYAS
2. ÁGYAS
CSÜTÖRTÖK május 17.
10 500,- Ft/fô/éjszaka 13 000,- Ft/éjszaka
A szoba ár tartalmazza: Bôséges svédasztalos reggeli, élményfürdô használat, fedett medencék, pezsgôfürdô, szauna, gôzkabin, kinti bioszauna, kondícionáló terem, fürdôköpeny, parkoló használata.
PÉNTEK május 18. SZOMBAT május 19.
2 ágyas: 1 ágyas:
Fogadás
VASÁRNAP május 20.
2 ágyas szoba esetén a szobatársam: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . FAKULTATÍV PROGRAMOK: Egész napos kirándulás az egerszalóki gyógyvízforráshoz fürdôzéssel, Ivó napi mulatság Farkasmályon ebéd, borkostolóval. 2004. május 19. szombat (a program minimum 20 fô esetén indul). FOGADÁS:
7 000,- Ft/fô + ÁFA
10 000.-Ft/fô + ÁFA
❑ ❑
fô részére
fô részére
Alulírott megrendelem a kért szolgáltatásokat és elfogadom a résztvételi feltételekben leírtakat. A résztvételi feltételeket a www.gmrt.hu honlapon olvashaja.
G-MANAGEMENT ZRT. 1134 Budapest, Huba utca 10. Tel: 320-4848, 320-4860 ✧ Fax: 239-0349 e-mail:
[email protected]
............. dátum
............................. megrendelô
Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 23
§
Éves beszámolók idôszaka
Az éves beszámolók elkészítésének az idejében vagyunk, emiatt célszerû ismét átgondolni az éves beszámolóval kapcsolatos cégvezetôi teendôket, fogalmakat, a kimutatások értelmezéséhez szükséges ismereteket. Jelen írás célja a fentiekkel kapcsolatos tartalmi, fogalmi ismertetés.
1. Az éves beszámoló elkészíttetésével kapcsolatos cégvezetôi teendôk A gyógyszertárak számviteli, könyvelési feladatait, így az éves, de a legtöbb esetben az egyszerûsített éves beszámoló elkészítését is a legtöbb esetben külsô cég végzi, a beszámoló elkészíttetésével kapcsolatban a cégvezetônek az alábbi feladatokat kell elvégeztetni, illetve elvégezni: • A kettôs könyvvitel rendszerében végzett könyvvezetés részére, amelynek „végterméke” az éves, vagy egyszerûsített éves beszámoló, a beszámoló elkészítéséhez szükséges valamennyi bizonylat, adat, leltár, szerzôdés biztosítása. • Az éves beszámoló, az arra jogosító szakképesítéssel rendelkezô személy által történô elkészíttetése és aláírása. • Az éves beszámoló könyvvizsgálatának elkészíttetése. • A társaság az éves beszámolót elfogadó és az adózott eredmény felhasználásáról döntô taggyûlésének szabályszerû összehívása. • A beszámoló letétbe helyezése a cégbíróságnál. • Az éves, egyszerûsített éves beszámoló közzététele a céginformációs szolgálatnál.
amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének bemutatásához szükségesek. A mérlegben és az eredmény-kimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elôzô üzleti év megfelelô adatát. Az egymást követô üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatósága a mérleg és az eredmény-kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandósága által biztosított. Ha az összehasonlíthatóság valamilyen oknál fogva korlátozott vagy nem biztosított, azt a beszámoló kiegészítô mellékletében az ok megjelölésével részletesen be kell mutatni. Ha a vállalkozásnál önrevízió vagy adóhatósági megállapítás miatt, az elôzô évekre vonatkozóan jelentôs összegû hiba kerül feltárásra, azokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az elôzô év adatai mellett be kell mutatni. A gyógyszertárakat mûködtetô gazdasági társaságok a felsorolt paraméterek adatai alapján egy-két kivételtôl eltekintve egyszerûsített éves beszámolót kötelesek készíteni.
2.2. A mérleg Az éves beszámoló mérlege megmutatja adott idôpontban (statikus állapot) a vállalkozás vagyonát szerkezet (Eszköz oldal) és eredet (Forrás oldal) szerint összevont pénzértékben. Az idôpont lehet a vállalkozás megalakulása, megszûnése, átalakulása, a mûködés során az adóévek utolsó naptári napja. A mérleg eszköz oldala a társaság múltban megvalósított befektetési döntéseit, forrás oldala pedig az eszközök finanszírozásáról meghozott döntéseit tükrözi vissza. Az eszközök minden egységére igaz, hogy azt vagy a tulajdonosok vagy a hitelezôk finanszírozzák, tehát a mérleg eszköz és forrás oldalának egyezôsége úgy is kifejezhetô, hogy: Befektetések = Finanszírozások.
2. Az éves beszámoló formája, részei
A mérleg eszköz oldala 2.1. Az éves beszámoló formája A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fôösszegétôl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitôl függ. A beszámoló lehet (a) éves beszámoló, (b) egyszerûsített éves beszámoló, (c) összevont (konszolidált) éves beszámoló. Az éves beszámolót a számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Sztv.) II-IV. fejezetében foglaltak szerint kell összeállítani. Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérôl, ezek összetételérôl és változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tôkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, továbbá az idôszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat,
24 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C.
Befektetett eszközök (2.+4.+6. sor) IMMATERIÁLIS JAVAK 2. sorból: Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK 4. sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6. sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök (9.+10.+11.+12. sor) KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK Aktív idôbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1.+8.+13. sor)
A szerkezeti megosztás, amely a mérleg eszköz oldala, befektetett eszközként tartalmazza a vállalkozás tárgyi eszközeit (a vállalkozás céljait tartósan egy éven túl szolgáló eszközök pl.: ingatlan, számítógép, bútorzat stb.), immateriális javait, vagyoni értékû jogait (pl.: bérleti jog, számítógép szoftver), befektetéseit (pl.: kötvény, részvény, üzletrész stb.). Forgóeszközként a cég készleteit (gyógyszerkészlet), követeléseit (pl.: vevôtartozások, a tárgyhót követô hóban a tárgyhóra a MEP által utalandó TB támogatás az elszámolás alapján, orvosi rendelônek értékesített, de pénzügyileg még nem rendezett számla ellenértéke stb.), pénzeszközeit (a bankszámla és a pénztár egyenlegét).
jezve: a saját tôke és a hosszúlejáratú kötelezettségek összegének azon része, amelyek meghaladják a befektetett eszközöket. A nettó forgótôke a vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek hozzávetôleges összegét mutatja. Az állandóan változó összetételû forgóeszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek közti arányt összefoglalóan fejezi ki.
A mérleg vertikális arányai és horizontális összefüggései ESZKÖZÖK
A mérleg forrás oldala 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
D. I. II. III. IV. V. VI. VII. E. F. I. II. III. G.
Saját tôke (16.+18.+19.+20.+21.+22.+23. sor) JEGYZETT TÔKE 16. sorból: Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TÔKE (-) TÔKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Kötelezettségek (26.+27.+28. sor) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Passzív idôbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN (15.+24.+25.+29. sor)
Az eredet szerinti megosztás (a mérleg forrás oldala) mutatja meg, hogy a vállalkozás eszközei honnan származó (tulajdonosok, hitelezôk) pénzeszközökbôl lettek finanszírozva, illetve, hogy a vállalkozás mûködése során keletkezett-e kötelezettség nélküli eszköznövekedés, vagyis eredmény, illetve ennek függvényében hogyan alakul a vállalkozás saját tôkéje. A finanszírozás történhet a társaság alapításakor az alapító tulajdonosok által véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott és jegyzett tôkébôl, tulajdonosi, pénzintézeti, vagy egyéb forrásból, hitelbôl, amelyek a tartozás lejártáig a vállalkozás kötelezettségei. A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei tartalmazzák a fordulónapon a gyógyszertár raktárában levô, de még ki nem fizetett áru értékét, egyéb már igénybevett szolgáltatás még ki nem fizetett értékét, vagyis a szállítói követeléseket, a fizetendô adókat és minden olyan, a vállalkozás által még teljesítendô pénzügyi kötelezettséget, amelynek fizetési határideje egy éven belüli. A vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségei tartalmaznak minden olyan, a vállalkozást érintô pénzügyi kötelezettséget, amelynek fizetési határideje egy éven túli.
Befektetett eszközök
Likviditás alatt a fizetôképesség és fizetô készség értendô, amely biztosítja, hogy a vállalkozás esedékes kötelezettségeinek pontosan és folyamatosan eleget tegyen. Finanszírozási szempontból kiemelkedô jelentôséggel bír a vállalkozás nettó forgótôkéje, ami nem más, mint a forgóeszközöknek a rövidlejáratú kötelezettségek feletti része, vagyis „tehermentes” forgóeszköz. Másképpen kife-
Saját tôke Hosszú lejáratú kötelezettségek
Nettó forgótôke Forgóeszközök
Rövid lejáratú kötelezettségek
2.3. Az eredménykimutatás Az egyszerûsített éves beszámoló eredménykimutatás része megmutatja adott idôintervallumban (dinamikus állapot) a vállalkozás összes bevételét és e bevétel elérése érdekében felmerülô valamenynyi költséget és ráfordítást. Tartalmazza a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó, tehát az osztalékfizetéssel csökkentett adózott, illetve mérleg szerinti eredményének levezetését. A gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások üzemi (üzleti) eredményüket az összköltség eljárás módszerével határozzák meg, az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként. Az üzleti év mérleg szerinti eredménye az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi mûveletek eredménye (a kettô együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegébôl (adózás elôtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, csökkentett összegben kerül meghatározásra. I. II. III. IV. V. VI. VII. A.
Az elôzôekben a mérleg vertikális vizsgálata alapján képet kaptunk az eszköz befektetések és az azokat finanszírozó források összetételérôl. A mérleg értelmezését, vizsgálatát horizontálisan is elvégezhetjük, ekkor a vállalkozás finanszírozási, likviditási helyzetérôl vonhatók le következtetések.
FORRÁSOK
VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. G.
Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek III. sorból visszaírt értékvesztés Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások VII. sorból értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+-II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Pénzügyi mûveletek bevételei Pénzügyi mûveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A+-B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY (+-C+-D) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (+-E-XII.) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Gyógyszertár VI. évf. 3. szám 25
Az eredmény fogalmának tisztázása rendkívül fontos. Gyakori a kérdés, hogy lehet ennyi vagy annyi az adózott vagy a mérleg szerinti eredmény, amikor a bankszámlán és a pénztárban nincs ennyi pénz. Fontos megjegyezni, hogy az eredmény a társaság „jövedelme” és nem jelenti automatikusan, hogy a társaság tulajdonosainak is személyes jövedelme keletkezik. Egy idôszak mérleg szerinti eredménye a vállalkozás eszközeinek kötelezettség (tartozás) nélküli növekedését jelenti. Az, hogy az eszközök közül mi növekedett (pl. az ingatlanállomány, a készletek, a készpénzállomány vagy a bankbetét állomány), az eredménykategória, mint fogalom szempontjából közömbös. Ha a társaság jelentôs hitelbôl finanszírozta a gyógyszertár ingatlan megvásárlását, akkor a tôketörlesztés forrása az adózott eredmény és az amortizáció. A hitel évrôl-évre való visszatörlesztésével az ingatlan fokozatosan tehermentessé, a vállalkozás kötelezettségmentes vagyonává, a saját tôke részévé válik.
zetéséért felelôs személy nevét, könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló nevét is a kiegészítô mellékletben fel kell tüntetni.
2.5. A cash-flow kimutatás A kiegészítô mellékletnek tartalmaznia kell legalább a cash-flow kimutatást is. A vállalkozásba be és kiáramló pénzeszközök forrásait és felhasználásait, a pénzeszközök állományában az adott idôszakban bekövetkezô változásokat a cash-flow kimutatás mutatja be. A cash-flow kimutatás a vállalkozás mérlegének és eredmény-kimutatásának az adataiból készíthetô el.
Cash Flow kimutatás: Sorszám
Adózott eredmény
2
Értékcsökkenési leírás
3=1+2
2.4. A kiegészítô melléklet Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítô mellékletébe azokat a számszerû adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a Sztv. törvény elôír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, mûködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetôk, a hitelezôk számára – a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplôkön túlmenôen – szükségesek. A kiegészítô mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban elôírt – információkat is. A kiegészítô mellékletben értékelni kell a gyógyszertári vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tôke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetôképesség, valamint a jövedelmezôség alakulását. A kiegészítô mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak fôbb jellemzôit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az elôzô üzleti évtôl eltérô – eljárásokból eredô, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A kiegészítô mellékletben be kell mutatni az ellenôrzés során feltárt jelentôs összegû hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredmény-kimutatásban a megfelelô tételeknél összevontan szereplô – hatását, évenkénti megbontásban.
Megnevezés
1
1. Bruttó cash-flow
4
Készletek változása
5
Értékpapír állomány változása
6
Vevôkövetelések változása
7
Forgóeszközök (vevô és pénz nélkül) változása
8
Aktív idôbeli elhatárolások változása
9=4+5+6+7+8 10
2.1 Mûködés pénzszükséglete Céltartalékok változása
11
Szállítók változása
12
Rövid lejáratú kötelezettségek változása
13=10+11+12 14=3+9+13
2.2 Mûködésbôl származó források 3. Nettó cash-flow
15
Befektetett eszközök változása
16
Le tárgyévi értékcsökkenési leírás
17=15+16 18=14+17
4. Befektetési tevékenység pénzáramlása 5. Nettó cash-flow finanszírozási tevékenység nélkül
19
Saját tôke változása
20
Le tárgyévi mérleg szerinti eredmény
21
Hosszú lejáratú hitel, kölcsön változása
22
Rövid lejáratú hitel, kölcsön változása
23
Passzív idôbeli elhatárolások változása
24=19+20+21+22+23 25=18+24
6. Finaszírozási tevékenység pénzáramlása 7. Pénzeszközök állományváltozása
A gyógyszertárat mûködtetô vállalkozások a kettôs könyvvitel rendszerére, a vállalkozás által biztosított adatokra, leltárakra alapulóan a számviteli törvény szerint elkészített egyszerûsített éves beszámolója a vállalkozás vagyoni helyzetének tükre. Feladata, hogy tájékoztassa a vállalkozás tulajdonosait, külsô üzleti partnereit, hitelezôit, a gazdaság egyéb szereplôit a vállalkozás vagyonáról, az abban bekövetkezett változásokról, továbbá feldolgozható forrása legyen az egységes gazdasági statisztikának.
A gyógyszertáraknak, amennyiben külsô cég végzi a könyvelésüket, a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, ve-
Kerekes Csaba HoKe Bt. üzletvezetô
Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár
Gyógyszertár,
tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó.
személyijog-átadással eladó.
Telefon: 06 30 382-0377
(Kaposvár, Dózsa György u. 11.)
Tel.: 06 82 314-364 ✦ 06 30 209-4522
Heves város nagyforgalmú gyógyszertárába fiatal gyógyszerész kollégát keresek. Gyógyszerész házaspár, vagy gyógyszerész-asszisztens házaspár jelentkezését is szívesen fogadom. Minden megoldásra nyitott vagyok.
Telefon: 06 30 229-9783 26 Gyógyszertár VI. évf. 3. szám
Fókuszban a bôr X. A „Fókuszban a bôr” cikksorozat eddigi témái a különbözô kozmetikai rendellenességekkel foglalkoztak, amelyeket valamely szerv illetve szervrendszer idéz elô. A következôkben a „szervezô” szervrendszer okozta bôrtünetekkel, kozmetikai hibákkal ismertetném meg a Kedves Olvasókat. Elôször is, mint a fô „szervezôvel”, az idegrendszerrel kezdeném. A szövetek, szervek anyagcseréjét és minden egyéb élettevékenységet az idegrendszer kormányoz. Ezért az idegrendszer zavarai kihatnak a szövetek, szervek állapotára és mûködésére, így bôrünkön különféle elváltozásokat, tüneteket okozhatnak. 1. Az érbeidegzési zavar okozta keringési rendellenességeket, általában vérkeringési zavarként tartjuk számon, de mivel az erek szûkülését, tágulását kormányzó ideg, hibás mûködése okozza, joggal írható az idegrendszer rovására A testvégek szederjessége (akrocianosis) ✥ a testvégek márványozottsága (cutis marmorata),
3. A vegetatív idegrendszer zavara némely embernél csalánkiütést eredményezhet. A vegetatív eredetû csalángöb (urtica) megjelenését, a nagyfokú savókiszivárgást érbeidegzési zavar okozza. Fôként izgalom, szorongás hatására alakul ki és általában rövidebb lefolyású a tápanyagallergia hatására keletkezô csalánkiütésnél. 4. Az is elôfordulhat, hogy a bôrön heves viszketés (pruritus) lép fel, noha nincs semmilyen külsô elváltozás a bôrön. Ez fôként a klimaxban és a pubertasban jelentkezik, többnyire feszült idegállapotban. 5. A sávos hajhullás idegi eredetét az bizonyítja, hogy mindig a trigeminus fejtetô felé haladó ágainak mentén jelenik meg. A szinte pár óra alatt, rendkívüli megrázkódtatások hatására bekövetkezô ôszülést is idegrendszeri zavar okozza. 6. Az angioneurosist leginkább éridegességnek szokták nevezni, gyenge lelki hatásokra bekövetkezô kipirulás, illetve elsápadás, az aktív, illetve passzív vérbôség. Ez nem betegség, de ennek alapján bizonyos fokú vegetatív labilitásra lehet következtetni. A bôrápolásánál is érdemes óvatosan bánni ezekkel a bôrökkel, mivel a rosaceára való hajlam sem kizárt.
✥ az orrvörösség és ✥ a fagydaganatok 2. A rosaceának, sok esetben elsôdlegesen idegrendszeri oka van, de emésztési zavar, vagy hormonzavar eredetû rosacea is végsô fokon vegetatív rendellenességre vezethetô vissza.
közzel vonalat húzunk, annak helye elôbb elfehéredik, majd kipirul, sôt nemritkán csalángöbszerûen kiemelkedik a környezetébôl. Az érzékenyebb, labilisabb egyének általában heves reakciót mutatnak. Ideggyógyászati vizsgálatoknál szokták alkalmazni, de hasznos információ lehet a bôr mechanikai terhelhetôségére, kozmetikai beavatkozások elôtt. Az imént felsorolt tünetek meggyôzôen igazolják, az idegrendszer jelentékeny befolyását a bôrre. Ezért is mondják a szakemberek, hogy a kozmetikai kezelések mit sem érnek a lélek nyugalma, békéje nélkül. A szépüléshez nagyban hozzájárul idegrendszerünk aktuális állapota, mert a legnagyobb igyekezetünk ellenére is, egy szorongó, ideges paciensnél nem lehet tökéletes eredményt elérni. Ha rossz kedvünk van vagy szorongunk valami miatt és nem vagyunk képesek kikapcsolni, ne azt a napot válasszuk a szépítkezésre. Kívánom Önöknek, hogy legyen sok alkalmuk eredményesen szépítkezni, azért is mert a nyuszi már nagyon közeleg és a fiúk is élesítik a kölnis üvegeiket a locsoláshoz.
Barabás Éva
7. A külsô elválasztású mirigyekre is nagy hatással van a vegetatív idegrendszer. Az idegizgalmak fokozzák a faggyú- és a verejtékmirigy kiválasztó tevékenységét, táptalajt adnak a seborrhoea és az acnék kialakulásához. A helyi verejtéktúltengés pedig eleve gyengébb idegrendszerre utal. 8. A lúdbôr, nem betegség, de szintén idegrendszeri tünet. Hideg, félelem, undor hatására keletkezik. 9. A dermográfia egy vizsgálati módszer. A bôrön valamilyen helyes, de nem éles eszGyógyszertár VI. évf. 3. szám 27
↵
MOSZ-Portál OnLine HELP
Mi az a feed (RSS) és hogyan használható? A feed szó magyarul adagolást, töltögetést jelent, általunk megjelölt oldalakról új hírek beérkezésének a rövid jelzését számítógépünkön, egy direkt erre a célra szolgáló szoftverrel. A feed egyszerûen fogalmazva egy weboldal üzeneteinek csatornája. A képernyô jobb alsó sarkában rövid idôre megjelenô üzenet jelzi, hogy új tartalom jelent meg a lapon – így nem kell rendszeresen eljárni a weboldalra, és naponta figyelni, vane új hír. A friss cikkek folyamatosan érkeznek a feedeken – csatornákon – keresztül. Ezzel a technikával automatikusan értesülni lehet bármilyen újdonságról, amely iránt való érdeklôdésünket a kérdéses oldalon bejelöltük, és csak akkor kell foglalkozni az oldallal, amikor az ember ráér. Mindent egybevéve a feed nagyon hasznos találmány. Az üzenetek fogadásához fel kell iratkozni az adott feedre. Ezt egy feedolvasó segítségével lehet megtenni: én az ingyenesen letölthetô Feedreader 3.08 programot használom erre a célra. (http://www.feedreader.com/) Akkor lehet feliratkozni egy üzenetcsatornára, ha az éppen meglátogatott internetes oldalon valahol látható a fenti kis narancssárga feed ikon, vagy az RSS szöveg, esetleg egy feed címére kattintva végrehajtható a feliratkozás, innentôl kezdve minden egyes frissítés automatikusan, az e-mailhez hasonló üzenetként érkezik meg és a képernyô jobb alsó sarkában egy kis ablakban rövid idôre meg is jelenik. A hírt ráérünk akkor elolvasni, amikor idônk van, megnyitjuk a FeedReader ablakot és már elôttünk is van az összes új hír. Tervezzük a MOSZ Portálon is a szolgáltatás bevezetését. Amikor ez elindul, akkor – ha valaki már letöltötte az internetrôl ezt az ingyenes ún. feedolvasó programot, majd – a MOSZ Portálon látható kis feed ikonra kattintva feliratkozik, – nem kell minden nap megnyitni a portált, csak ha a gép jobb alsó sarkában megjelent egy kis ablak, hogy a portálon új hír jelent meg a kérdéses témakörben. Talán kicsit komplikáltnak tûnik így leírva a szolgáltatás, de nehezebb elmagyarázni, mint használni. A feed is olyan, mint a rádió, nem kell értsük a mûködését ahhoz, hogy használni tudjuk.
PHARMA
Magyarországra jönne a Celesio patikalánc Magyarországon is terjeszkedne a német patikalánc, a Celesio AG, amely hazánk mellett több országot is célba vett. A gyógyszertárak liberalizációja után tehát megindulhat a nemzetközi patikaláncok terjeszkedése nemcsak Magyarországra, de Bulgáriába és Romániába is. Kelet-Európán kívül a skandináv országokat is vizsgálják.
OnLine
Néhány plusz információ a Világgazdaságtól átvett fenti hírhez, amely joggal tölti el aggodalommal az önálló, társtulajdonos nélkül mûködô gyógyszertárak tulajdonosait: www.magangyogyszereszek.hu A Celesio konszern – korábban GEHE AG – 36 ezer embert foglalkoztat, 2006 évi forgalma 21.6 milliárd Euró volt. Az eredendôen gyógyszer-nagykereskedelmi profilt bôvítették a gyógyeszerek patikai forgalma felé. Nagy Brittaniában több mint 1500 gyógyszertárat üzemeltet a Celesio konszern. E tevékenységének európai terjeszkedését jelzi, hogy 2006-ban Olaszországban már több mint másfélszáz, de a legalacsonyabb hányadot prezentáló Csehországban is közel 50 patikát mûködtet, nyilván nem kis forgalmú gyógyszertárakat.
28 Gyógyszertár VI. évf. 3. 2. szám
Vízszintes: 1. Vállalkozási forma, melyet a gyógyszergazdaságossági törvény a gyógyszertár mûködtetése során lehetôvé tesz (O, E, Ô, T, A). 13. Mértani fogalom. 14. Francia területmérték. 15. Korsótartó. 16. Nôi becenév. 17. Egy Komárom-Esztergom megyei település lakója. 20. Sok betûi keverve. 21. Savmaradék! 22. Rákóczi Ferenc. 24. Római 1049. 25. Svéd természettudós (Carl von). 27. Állatot hajt. 29. Szín. 31. Az alaphangsor 3. és 5. hangja. 32. Baranya megyei község. 34. Izraeli légitársaság. 36. Pertu. 37. Egyszerû vég! 38. Piskótatekercs. 40. Nobel találmánya. 43. Gyulladást jelölô fônévképzô. 44. Rézkarc. 45. Brazil tagállam. 47. Összetételekben tejjel való kapcsolatot jelöl. 49. Szerencsétlenség. 50. Fohász. 52. Argon vegyjele. 53. Szájfekély. 55. Botsáska része! 56. Vanádium és jód vegyjele. 57. Igen kicsi. 59. Trója másik neve. 61. Balatoni üdülôhely. 63. Félig letoló! 65. Lukács Sándor. 66. Ivás egynemû betûi. 67. Nyit. 68. Pántlika. 71. Taszítá. 73. Porció. 75. Zászló páratlan betûi. 76. Nyelvtani fogalom. 78. Színész testvérpár egyik tagja a XX. sz. elsô felében (A, G, A). Függôleges: 1. A Föld egyik legszárazabb területe (H, S). 2. A zöld egyik árnyalata. 3. Némán rakodó! 4. Francia folyó. 5. Igekötô. 6. Szlovák. 7. …hegy, csepeli község. 8. Mesebeli lény. 9. Takar. 10. Szolmizációs hang. 11. Ritka férfinév. 12. Festô, grafikus, szobrász, az új magyar avantgárd egyik vezetô alakja. (László). 18. Rom. 19. Jómodor. 23. Rövid angol férfinév. 26. Elsô osztályú, röv. 27. Szállítóeszköz. 28. Tova. 30. Állatot ellát. 33. Magyar származású szobrász (Amerigo). 35. Lajstrom. 37. Hiteles mérték. 39. Átszab páratlan betûi. 41. Újonnan megtért személy. 42. Após, népiesen. 44. Tûvel, cérnával dolgozik. 46. Rozsdabarna. 48. Kô, latinul. 49. Angol posta! 51. Japán császár. 54. Átló közepe! 57. Rangjelzô. 58. Talján. 60. Flagellum. 62. Hacsaturján keresztneve. 64. Fiadzó. 66. … Tepes, Dracula gróf, havasalföldi vajda. 69. Kettôzött kettôs betû. 70. GUI. 72. Az SzTK elôdje. 74. Nagy-Britannia gépkocsi jele. 77. Török Flóris.
Beküldendô: vízsz. 1. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db jegyet sorsolunk ki az ôszi Gyógyszerészek Országos Kongresszusa fogadására. Elôzô rejtvényünk megfejtôi közül 1 db regisztrációt nyert az ôsszel megrendezendô Gyógyszerészek Országos Kongresszusára Grúber Attiláné, 2723 Nyáregyháza, Diófasor 11.
Utazzon Velünk
Tunéziába!
0 kedvezményes áron! Most kösse le utazását Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában: cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail:
[email protected]
Indulási idôpontok: 2007. augusztus 28. – szeptember 04., vagy augusztus 29. – szeptember 05. Idôtartam: 8 nap / 7 éjszaka Ellátás: all inclusive Elhelyezés: kétágyas szobában Hotel: El Mouradi Palm Marina***** Ár: 149 900 Ft / fô / 7 éjszaka Az ár tartalmazza: ✧ repülôjegy ✧ transzferek ✧ all inclusive ellátás ✧ szállodai elhelyezés ✧ magyar nyelvû idegenvezetés Járulékos költségek: ✧ reptéri illeték 24 000 Ft / fô ✧ baleset- betegség-, poggyász biztosítás 420,- Ft / fô / nap ✧ 1,2 %-os lemondási biztosítás
Opciós határidô: 2007. április 13. HOTEL EL MOURADI PALM MARINA***** Port El Kantaoui Fekvése: a keleti stílusú szálloda közel a luxuskikötôhöz, közvetlenül a homokos tengerparton található. Szobák: a légkondicionált, luxus kivitelû szobák mindegyike kábeltévével, rádióval, telefonnal, minibárral, fürdôszobával, WC-vel, hajszárítóval, erkéllyel/terasszal felszerelt. A szobákból csodálatos kilátás nyílik a tengerre vagy a kertre. Ellátás: all inclusive, amely tartalmazza a napi háromszori fôétkezést (büfé jelleggel), a snack ételeket a fôétkezések között, a kávé, tea, sütemények, valamint az üdítôk, az ásványvíz és a helyi alkoholos italok fogyasztását a kijelölt bárokban meghatározott idôpontokban. Sport és szabadidô: fedett és nyitott medence gyermekmedencével, hammam-fürdô, jakuzzi, szauna, fitness, viziaerobik, aerobik, 2 teniszpálya, asztalitenisz, röplabda, vizisportok a tengerparton, miniklub (5-12 éves korig), nappali és esti animációs programok, diszkó. A közelben golfozási lehetôség. A szálloda éttermek (nemzetközi, pizzéria, barbecue), bárok (koktél-, snack-, pool-, beach-), kávézók, üzletek egész sorával várja vendégeit.
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége VI. évf. 3. szám • 2007. március
Magángyógyszerészek Országos Szövetsége
Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.
SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT
Az újabb öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment2” címû, kreditpontos továbbképzésünk harmadik évfolyamának fôbb témakörei:
✗ SWOT analízis
(elôadó: Dr. Simon Kis Gábor) Ennyire aktuális talán még sohasem volt a magyar gyógyszerészet erôsségeinek, gyengeségeinek, lehetôségeinek, fenyegetettségeinek objektív megközelítése, mint napjainkban. A globalizáció tudatos térhódítása az egészségügyi kormányzat aktív közremûködésével csak egyféleképpen akadályozható meg, ha a magyar gyógyszerész társadalom tökéletesen tisztában lesz a felsorolt tényezôkkel és ennek tudatában teszi meg a szükséges ellenlépéseket.
✗ Döntés, irányítás
(elôadó: Prof. Dr. Vincze Zoltán) Mindennapi életünktôl kezdve az országos jelentôségû ügyekig mindent behálóz és átfog a döntés. Például a háziasszony dönt abban, hogy mi legyen az ünnepi ebéd. Vagy a család dönt abban melyik egyetemre menjen a gyerek. Vagy az egészségügyi miniszter dönt abban, hogy versenyezzenek a patikák. Ezeknek a döntéseknek különbözô mértékû és idôtávú kihatásaik vannak, amit tudatosan meg kell ismernünk. Az irányítás a gyógyszertári mindennapi munkában a leginkább használatos tevékenység. Ezért szükséges a menedzser szemléletû feltérképezése.
GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT2 A továbbképzô elôadások helyszínei és idôpontjai: Békéscsaba Szeged Pécs Szombathely Budapest II. Debrecen Szolnok Veszprém Budapest III.
✗ Emberek, teamek, motiváció
14 05 19 22 29 06 10 17 24
– – – – – – – – –
15. 06. 20. 23. 30. 07. 11. 18. 25.
(szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap) (szombat-vasárnap)
A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. (Kódszám: SE-GYTK/2007-01/00007) A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Bp., Nagy Lajos király útja 158.) Részvételi díj: 9.750,- Ft tanfolyamdíj + az egyetemi elektronikus pontelszámolási költség: 500,- Ft. A számlát a tanfolyam végén kapják meg a hallgatók
✗ Adózás
(elôadó: Dr. Sándor István) Neuralgikus pontja a magyar gyógyszerügynek az adózás témája, amit a különbözô kormányok az államháztartás helyzetének javítására menetközben is módosítani szoktak. Éppen ezért a gyógyszerész társadalomnak folyamatosan naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie az adózás mikéntjérôl.
április május május szeptember szeptember október november november november
Információ: Marossy Irén tel/fax: 06-1/252- 4948, hétköznap 9–12 óráig; illetve Takács Gézáné dr. tel.: 30/955 - 8125.
JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment2 III. évfolyam, 2007. A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve:
......................................................
(elôadó: Dr. Samu Antal) Annak ellenére, hogy a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek (gyógyszerészek, asszisztensek) eleve motiváltak a betegellátás folyamatos biztosítására, mégis szükséges idônként elkötelezettségüket, hivatástudatukat erôsíteni, különösen a jelenlegi kiélezett helyzetben. Ennek technikájáról szól az elôadás.
Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
✗ Konkurenciaelemzés
Munkahely címe: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
(elôadó: Hankó Zoltán) Miközben a személyi jogos gyógyszerészek egymással vannak elfoglalva, a globalizáció begyûrûzô hatásaként fenyegetô veszéllyé vált a magyar gyógyszerész társadalom láncrafûzése a külföldi nagybefektetôk részérôl. Az eddigieknél sokkal szélesebb kitekintést igényel a konkurenciaelemzés, nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is. Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát. Tisztelettel
Dr. Simon Kis Gábor s.k. egyetemi docens
Anyja neve: Szül. hely:
......................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kamarai mûködési nyilvántartási száma: . . . . . . . . . . Kelte: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit: Debreceni Egyetem
❏
Semmelweis Egyetem
❏
Szegedi Egyetem
❏
Munkahely neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkahelyi telefon:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mobil: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási név (ha a fentitôl eltérô): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: Fizetési mód:
...................................................... Átutalás
❏
Készpénz
A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2007. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158. Tel./fax: 06/1 252-4948 A jelentkezési lap szabadon sokszorosítható!
❏
✄