E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
XIV. évfolyam 8. szám | 2014. augusztus
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econ485 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. július 25.
A tervezést segítő eszközök Az üzleti tervezés tevékenysége során a hétköznapi életben választást jelent az alternatívák között. Az alternatíva legalább két különböző választási lehetőségre terjed ki. A jó döntés meghozatalához célszerű a problémák pontos ismerete, amely körültekintő elemzéssel megismerhető. A tervezés szempontjából továbbá fontos a szereplők érdekeltségéinek ismerete. Az érdekeltek csoportjával folytatott részletes elemzői munka (kutatómunka) kezdeményezése előtt fontos, hogy azok, akik részt vesznek a projektek tervezési vagy vizsgálati szakaszában, kellőképpen ismerjék munkájuk vezérelveit, területét és intézményi környezetét. Az előzetes elemzés kiterjedtségét és mélységét elsődlegesen a már meglévő információk mennyisége és minősége szabja meg. Többnyire nem az egyes projekttervezési csapatok feladata, hogy egy „új” elemzést készítsenek a fejlesztési/szektoriális álláspontokról vagy a szélesebb intézményi környezetről. Ehelyett
Tartalom Tartalom 1 A tervezést segítő eszközök 7 Hitel-tőke konverzió megítélése
Szerző:
dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!
1
már meglévő információkhoz kellene hozzáférniük, és azon munkálkodni, hogy biztosítsák a munkakörnyezet ezen elemeinek figyelembe vételét a projektötlet kifejlesztése során. Az érdekeltek (stakeholder) elemzése Az „érdekeltek” körébe sorolandó (akár kivitelezőként, támogatóként, kedvezményezettként, akár ellentétes érdekeltségűként) bármely személy, embercsoport, intézmény vagy vállalat, amelynek jelentős érdekeltsége fűződik a projekt sikeréhez vagy kudarcához. Az érdekeltek elemzése mögött meghúzódó alapfeltevés az, hogy a különböző csoportoknak eltérő érdekeltségük, teherbírásuk és hasznuk van a projekt során, amelyeket explicit módon meg kell érteni, és fel kell ismerni a probléma azonosítása, a célkitűzés és a stratégiaválasztás során.
az előnyben részesített csoportok igényeinek; -- a vezetési és a koordinációs előkészületek megfelelőek az érdekeltségi tulajdonlás és részvétel elősegítésére; -- az érdekeltek érdekkonfliktusainak felismerése és a projekt tervezése során annak figyelembe vétele. Fejlesztési projektek esetében az érdekeltek elemzésének elsődleges célja az elosztási/méltányossági érdekek megértése és irányítása, különösen a sebezhető csoportok (mint például a szegények, nők és gyerekek, valamint a mozgáskorlátozottak) igényeinek hatékony kielégítése érdekében. A nemek szerinti elemzés ezért az érdekeltek elemzésének meghatározó eleme a projektből származó előnyökhöz való igazságos hozzáférés elősegítése érdekében.
Az érdekeltek elemzésének és a további lépéseknek Így az érdekeltek elemzése kapcsán felvetődő az összekapcsolása legfontosabb kérdések a „Kinek a problémáját vagy lehetőségét elemezzük?” és „Ki fog nyerni vagy Az érdekeltek elemzése és a probléma elemzése kötődnek egymáshoz a kezdeti veszteni és hogyan egy javasolt projekt jellegű szorosan beavatkozáson?”. A végső cél a célcsoportok és a „helyzetelemzés” részeként. A gyakorlatban nem is végső haszonélvezők számára a projekt társadalmi, „egymás után”, hanem ‘egymással párhuzamosan’ gazdasági és intézményi hasznának maximálása és a kellene kivitelezni őket. Az érdekeltek elemzése egy lehetséges negatívumok (ideértve az érdekeltek közötti iteratív folyamat, tehát az érdekeltek elemzése nem konfliktusokat is) minimalizálása. Az érdekeltek egy elszigetelt analitikus lépés, hanem egy folyamat. elemzésének fő lépései a következők: • A szóban forgó általános fejlesztési probléma vagy A probléma elemzése lehetőség azonosítása; • Azon csoportok azonosítása, akiknek jelentős A problémaelemzést egy meglévő szituáció negatív vonásainak azonosítására és az azonosított problémák érdeke fűződik a (potenciális) projekthez; • Az egyes csoportok szerepének, különböző közötti „ok-okozati” kapcsolatok létrehozására érdekeltségének, relatív hatalmának és használják. A folyamat három alapvető lépésből áll: teherbírásának (erősségeinek és gyengeségeinek) 1. Az elemzés keretének és tárgyának meghatározása; 2. A célcsoportok és a kedvezményezettek fő vizsgálata; problémáinak azonosítása (Mik a problémák? • Az érdekeltek közötti kapcsolatokban rejlő Kinek a problémái?); és együttműködés és konfliktus mértékének 3. A problémák ún. „problémafa” vagy azonosítása; és „problémahierarchia” diagram formájában • Az elemzés eredményeinek értelmezése és a való megjelenítése az ok-okozati kapcsolatok lényeges információknak a projekttervbe való elemzésének és tisztázásának elősegítése beépítése a következők biztosítása érdekében: érdekében. -- a források megfelelően előirányozottak, és eleget tesznek az elosztási/méltányossági céloknak és Az elemzés diagram formájában készül el, ahol felül
2
hatást, akkor azok kerüljenek azonos szintre találjuk a problémák következményeit (okozatait), a diagramon. a kiváltó okokat pedig alattuk. Az elemzés célja az ún. szűk keresztmetszetek azonosítása, amelyekhez 6. lépés A problémák ok-okozati nyilakkal való összekötése – a legfontosabb kapcsolatok az érdekeltek magas prioritást rendelnek, illetve megjelenítésére. amelyeket meg kívánnak oldani. Egy világos problémaelemzés ezért stabil alapot nyújt, amelyre a 7. lépés A diagram felülvizsgálata, érvényességének és teljességének ellenőrzése. A kérdés projektcélok aktuális és fókuszált halmaza építhető. feltevése magunknak/a csoportnak: „Vannak más fontos problémák, amelyek eddig nem A problémafa kerültek említésre?” Ha igen, határozzuk meg a problémát, és tegyük a megfelelő A problémafa elkészítése ideális esetben egy helyre a diagramon. részvételen alapuló csoportos eseményen történik. A folyamat során minden résztvevő egy lapot vagy 8. lépés Másoljuk át a diagramot egy papírlapra, hogy megőrizhessük feljegyzésként, és osszuk kártyát kap, amelyre a probléma meghatározása kerül, szét megfelelőképpen további megjegyzés/ amelyeket egy mindenki számára jól látható helyen információ szerzése céljából. ok-okozati kapcsolatokba rendeznek. 1. lépés Az első lépés célja azon problémák ötletrohamszerű összegyűjtése, amelyeket az érdekeltek fontosnak tartanak. Az első lépés lehet teljesen nyitott (nincs előzetes feltételezés az érdekeltek érdekeivel, problémáival kapcsolatosan), vagy egy, a meglévő információk előzetes elemzésére és az érdekeltekkel folytatott kezdeti tanácskozásokra alapozva ‘ismertté vált’ alapprobléma vagy cél (például javuló folyóvíz minőség) meghatározásán keresztül irányozottabb. 2. lépés Az ötletroham során azonosított problémákból egy kiinduló probléma kiválasztása. 3. lépés A kiinduló problémához kapcsolódó problémák keresése. 4. lépés Az ok és okozatok rangsorba rendezésének elkezdése: • Azok a problémák, amelyek a kiinduló problémának közvetlen okai, az alá kerülnek; • Azok a problémák, amelyek a kiinduló problémának közvetlen következményei, a fölé kerülnek. 5. lépés Az összes többi problémát is hasonlóképpen rendszerezzük, ahol az iránymutató kérdés: „Mi okozza azt?” Ha kettő, vagy több probléma együttesen vált ki valamilyen
A problémafa használatával kapcsolatos fontos megjegyzések: • A végeredmény minőségét az határozza meg, hogy kik vesznek részt az elemzésben és milyenek a segítő képességeik. Az érdekeltek megfelelő ismeretekkel és képességekkel rendelkező képviselőinek a folyamatba történő bevonása alapvető fontosságú; • Egy legfeljebb 25 fős munkakörnyezet megfelelő a problémafák létrehozásához, az eredmények elemzéséhez és a következő lépésekre való javaslattételhez; • Érdemes lehet számos, különálló problémafa elemzést végrehajtani az érdekeltek különböző csoportjaival a különböző perspektívák és a prioritások változásának megfigyelése érdekében; • A folyamat ugyanolyan fontos, mint a végtermék. A gyakorlatra egy minden résztvevőt érintő ismeretszerzési tapasztalatként és a különböző nézetek és érdekek kinyilvánítását lehetővé tevő folyamatként kell tekinteni; és • A folyamat végterméke (a döntési fa) a valóság élethű, de egyszerűsített változata legyen. Ha az mégis túl bonyolult, valószínűleg kevésbé lesz felhasználható az elemzés további irányvonalának kijelöléséhez. Az problémafa nem képes (és nem is feladata) minden egyes azonosítható ok-okozati kapcsolat összetettségének feltüntetésére és megmagyarázására.
3
Ha elkészült, a problémafa a meglévő negatív helyzet összefoglaló képét adja. Példa a problémafára
Sok tekintetben a probléma elemzése a projekttervezés legkritikusabb szakasza, hiszen iránytűként szolgál az elemzés további szakaszaiban és a prioritásokról való döntéshozatal során. Célok elemzése
megnevezéssel illetünk. Például, a „romló folyóvíz minőség” a „folyóvíz minősége javult” kifejezéssé alakul. Ezek a vívmányok valójában célok, amelyek a céldiagramon az eszköz/cél hierarchiát mutatják. Ez a diagram a kívánt jövőbeli helyzet világos áttekintését hivatott adni. A folyamat fő lépései az alábbiak:
A célok elemzése egy módszertani megközelítés a 1. lépés: A problémaelemzés minden negatív helyzetét formáljuk pozitív szituációkká, amelyek: következő alkalmazási területeken: • kívánatosak, • Az azonosított problémák orvoslása utáni jövőbeli • reálisan elérhetők, helyzet felvázolása; • a célhierarchia ellenőrzése és • cél-eszköz kapcsolatok diagramon való 2. lépés: Ellenőrizzük az eszköz-cél kapcsolatokat a hierarchia érvényességének és teljességének szemléltetése. biztosítása érdekében (az ok-okozati kapcsolatokból eszköz-cél kapcsolatok A problémafa „negatív helyzeteit” megoldásokká lesznek). konvertáljuk, amelyeket a „vívmányok”
4
3. lépés: Ha szükséges: • vizsgáljuk felül az állításokat • vegyünk fel új célokat, ha ezek lényegesnek és szükségesnek tűnnek az eggyel feljebb levő szinten található cél eléréséhez • töröljük a nem odaillőnek vagy szükségtelennek tűnő célokat Még egyszer kihangsúlyozandó, hogy a célok elemzése során fontos az érdekeltek kulcscsoportjaival való megfelelő konzultáció. Az érdekeltek elemzése nyomán nyert korábbi információkat is figyelembe kell venni. Ez segítségünkre lesz a következők során: • prioritások mérlegelése;
• bizonyos célok reális elérhetőségének becslése; és • további célok azonosítása, amelyek a kívánt célok eléréséhez szükségesek. Ha elkészült, a célfa a kívánt jövőbeli állapot összefoglaló képét adja, ideértve az irányadó eszközöket, amelyek által a célok elérhetők. Akárcsak a problémafa esetében, a célfának is a valóság leegyszerűsített, de élethű másolatát kell adnia. Ez egyszerűen csak egy eszköz az elemzés segítésére és a gondolatok bemutatására. Legfőbb erőssége, hogy a lehetséges projektcélok elemzése kizárólag egyértelműen azonosított elsőbbségi problémák leküzdésén alapul.
A célfa
A stratégiák elemzése Az érdekeltek elemzése, a problémaelemzés és a lehetséges projektcélok elemzése során tárgyalásra kerültek a problémák különböző módon való leküzdésének erényeire és árnyoldalaira vonatkozó
nézetek. Ezeket a dolgokat és lehetőségeket még a részletesebb tervezési munkálatok elvégzése előtt nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy könnyebben meghatározható legyen, mire terjedjen ki a projekt. A folyamat e szintjén a felteendő és megválaszolandó kérdések például a következők lehetnek:
5
• Az összes azonosított problémát és/vagy célt meg kell oldani, vagy csak néhány kiválasztottat? • Mik azok a pozitív lehetőségek (a SWOT elemzésből), amelyekre építhetünk? • Mi a beavatkozások azon kombinációja, amely legvalószínűbben biztosítja a kívánt eredményeket és segíti a hasznok huzamosabb fenntarthatóságát? • Hogyan teljesül legjobban a projekt helyi tulajdonlásának támogatása, ideértve a helyi intézmények teljesítményének fejlesztését? • Mik az egyes lehetséges beavatkozások valószínű tőkebefektetési és időszakos költségei, és mi engedhető meg a valóságban? • Mi a legköltséghatékonyabb megoldás? • Mely stratégia segíti legjobban a szegények és más azonosított, sebezhető csoportok igényeinek teljesítését? • Hogyan lehet legjobban csökkenteni vagy elkerülni az esetleges kedvezőtlen környezeti hatásokat?
• • • •
a helyiek képessége az időszakos költségek viselésére; pénzügyi és gazdasági költség-haszon viszony; az intézményi teljesítmény javításához való hozzájárulás; technikai kivitelezhetőség; környezeti hatás.
A fenti kritériumok használata segít annak megállapításában, hogy mire terjedjen/terjedhet ki a projekt, és mire nem. A választott stratégiát használják a Logikai Keretrendszer első oszlopának megalkotására, különös tekintettel a projekt átfogó céljának, tervének és lehetséges eredményeinek azonosítására. Stratégiaválasztás (Ábra a következő oldalon)
Az alábbi példában döntés született arról, hogy a projekt elsődlegesen egy szennyvízstratégiára összpontosít, mivel: a szennyvíztisztító üzemek költség-haszon elemzése pozitív és a szennyvízcsatorna rendszer kiterjesztésével kapcsolatos költségek leírhatók, az adott intézmény eltökélte, hogy fejleszti a szennyvízelhelyező rendszerek tervezéséhez és irányításához szükséges képességeit; figyelmeztető költségvetési plafonok vannak, amelyek a támogatás prioritásaira tekintettel választást tesznek Mindamellett a feladat könnyebbé válik, ha létezik szükségessé. egy mindenki által elfogadott kritériumrendszer a beavatkozási lehetőségek erényeinek és árnyoldalainak Mindezek alapján körvonalazódhat az üzleti tervet értékelésére. A stratégiaválasztás szempontjából készítő számára a jövőbeli koncepció, aminek megvalósítása előbbre viheti a vállalkozást. A kulcsfontosságú kritériumok lehetnek az alábbiak: • a legfontosabb politikai célokhoz, mint például a megfogalmazott stratégiához eszközöket kell rendelni, szegénység visszaszorításához, vagy a gazdasági ami segítségével képesek elérni a kívánt célt. integrációhoz, való várható hozzájárulás; • a célcsoportok – ideértve a nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket, mozgáskorlátozottakat és mozgásukban nem korlátozottakat stb. – hasznai; • más, folyamatban lévő, vagy tervezett programokkal, vagy projektekkel való kiegészíthetőség; • tőkebefektetési és működési költségvonzat, illetve Bizonyos szempontból ez az elemzési fázis a legnehezebb és a legtöbb kihívással teli, hiszen magába foglalja egy igen terjedelmes információmennyiség feldolgozását és a legjobb megvalósítási stratégia (vagy stratégiák) összetett értékelését. A gyakorlatban gyakran számos kompromisszumot kell hozni a különböző érdekeltek érdekeinek kiegyensúlyozására, a politikai igényeknek, illetve a gyakorlati korlátoknak (mint például a források valószínű rendelkezésre állása) megfelelően.
6
Hitel-tőke konverzió megítélése
szükségessé teszi, hogy a korábbi finanszírozási arányokon módosítson a társaság.
A gazdasági társasági törvény 2006-tól teszi lehetővé, hogy – a tőke rendelkezésre bocsátása során – elismert követelés kerüljön apportálásra. A tőkeemelés ezen formája az unió más országaiban már korábban is elérhető volt. Az ilyen ügyletek során a tulajdonosnak joga van eldönteni, hogy tőkéből vagy kölcsönből finanszírozza a cégét.
Ha a folyamatok már addig fajulnak, hogy a hitel már nem ideiglenes finanszírozási eszköz, általában akkor kerül sor a hitel-tőke konverzióra, amely során a tulajdonos a hitelkövetelését apportként bocsátja a cég rendelkezésére, és az a tőkébe kerül. Az ilyen ügyletek relatíve magas számát többek között az is indokolta, hogy ez volt az egyik módja a tőkemegfelelési szabályok teljesítésének is.
A tőkejuttatás általában a hosszú távon szükséges pénz rendelkezésre bocsátását, míg a kölcsön a rövid távon szükséges pénz biztosítását jelenti, de természetesen a tulajdonos nem tudhatja előre, hogyan alakul a cég finanszírozása, és a kezdeti hitel/tőke arányon nem kell-e később változtatni. A világgazdasági válság hatására átalakuló hazai vállalatfinanszírozási szerkezet sok esetben
A NAV korábban évekig nem kifogásolta a hitel-tőke konverziós ügyleteket, és az adóhatósági vizsgálatok során is elfogadta az így lezajlott tőkeemeléseket, de az elmúlt két évben több jelentős fordulat következett be ezen a területen. Az adóhivatal megközelítésének változását egy 2012. november 27-én kiadott NAV állásfoglalás fémjelezte, amely végelszámolások esetében kimondta, hogy a hitel-
7
tőke konverziót a NAV hitelelengedésnek minősíti, ami társasági adókötelezettséget keletkeztet. A tartozást vagy visszafizetik, vagy a tagi kölcsönt elengedik, és azt rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül. Ezt az állásfoglalást egyébként egy újabb, 2013. január 28-ai állásfoglalásban visszavonta a NAV, és az ezt követő adóvizsgálatok során is ennek megfelelően járt el: még végelszámolások esetében is elfogadta a hitel-tőke konverziót. Amennyiben gazdálkodó szervezetek között kerül sor a követelés ellenszolgáltatás nélkül történő elengedésére, úgy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján az ügylet mentes az ajándékozási illeték alól, azonban ebben az esetben is előírja a bejelentési kötelezettséget.
Akik a jövőben szeretnének változtatni a cég hiteltőke finanszírozási arányán úgy, hogy csökkentik a kölcsönt és növelik a tőkét két lépésben érdemes elvégezni. Az első lépés során pénzzel emelnek tőkét, amelyet azután a kölcsön visszafizetésére használnak. Ez ugyanazt eredményezi, mint a hiteltőke konverzió, és persze ezzel a módszerrel sem kerül a társaságba új tőke, de ennek a megoldásnak egyértelműen alacsonyabb az adókockázata. Tény, hogy többlet bankköltséggel jár, de ez még mindig elenyésző az esetleges kényszerű adófizetési kötelezettséghez és adóbírsághoz képest.
Az adóhatóság álláspontja tavaly év végére változott meg gyökeresen, amikortól több vizsgálat során is kifogást emelt a hitel-tőke konverziók ellen. Ezeket egyes esetekben – elsősorban végelszámolások során – ismét átminősítette az ilyen ügyleteket, ezúttal arra hivatkozva, hogy az ilyen típusú tranzakciókra kizárólag az elengedett követelések miatti adófizetési kötelezettség elkerülése ad okot.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
8
E-Controlling XIV. évfolyam, nyolcadik szám, 2014. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
