Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? július IV. évfolyam 7.szám. Lakások hőszigetelése és ezek tűzvédelmi kérdései

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

Tűzvédelem Szakmai folyóirat

2012. július I V. é v f o l y a m 7 . s z á m

A hónap témája Lakások hőszigetelése és ezek tűzvédelmi kérdései Szerző: Dr. Zoltán Ferenc – Lestyán Mária I. Jogszabályi előírások

Tartalom Szerzők: Tarnaváry Zoltán Dr. Zoltán Ferenc PhD A kézirat lezárása: 2012. június 20.

1 A HÓNAP TÉMÁJA • Lakások hőszigetelése és ezek tűzvédelmi kérdései

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII. törvény) „31 § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.” Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen: a) a mechanikai ellenállás és stabilitás, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, d) a használati biztonság, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit. Látható, hogy a tűzbiztonság is olyan terület, mely akár egy földszintes családi háznál is fontos a családunk, hozzátartozónk biztonsága érdekében. Nap mint nap találkozunk azzal a hírekben, hogy leégett egy családi ház. Ez általában sajnos előfordul, de rosszul megválasztott szigetelőrendszerrel vagy kivitelezéssel ezt a veszélyt tovább lehet fokozni.

9 AKTUÁLIS • Katasztrófavédelmi hozzájárulás • Jogszabályok, szabványok • Nemzeti szabványok közzététele

10 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK • • •

Éghető folyadékok tárolása Hő- és füstelvezető berendezések Tűzgyújtási tilalom

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 52tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1 Tűzvédelem

|

2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m

Erre később részletesen kitérek. Miért felelős a tervező? „33. § (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (ti. altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.” A tervezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz. Az épületeken – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá c) égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezet, égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. Tehát, a külső homlokzati hőszigetelés is építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységnek számít.

Azonban: „40. § (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.” „(2) A felelős műszaki vezető felel: a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági elírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.” A hőszigetelést érintő várható változások az építési törvényben: Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendeletének 5. cikkében foglaltak kivételével, építménybe építési célra csak a meghatározott alapvető építési követelményekkel összefüggő termékjellemzőkre vonatkozó teljesítménynyilatkozattal rendelkező építési termék tervezhető és építhető be. Az építtető és a tervező feladata, hogy a tervezési szerződés mellékletéül szolgáló tervezési programban, és a tervező feladata, hogy az építészetiműszaki dokumentációban, az építmény alapvető építési követelményeinek teljesítéséhez szükséges építési termék elvárt műszaki teljesítményét meghatározza. Amennyiben e normatívák életbe lépnek, csak olyan építési termékek használhatók fel, amelyek a jogszabályokban előírt alapvető építési követelmé-

2 2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m

|

Tűzvédelem

nyekkel összefüggő termékjellemzőkre vonatkozó teljesítménynyilatkozattal rendelkeznek. „43. § (1) Az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.” „(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.” A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről előírásai: „Tűzbiztonság 52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített beren-

dezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen, és mérgező elemet ne tartalmazzon, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák, vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.” Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a település-rendezési, a környezet-, a táj-, természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak; illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetében az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen – az oldalhatáron álló falat kivéve – az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet, legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. Az építményeket és azok részeit tervezési program (üzemeléstechnológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Az építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését. 3

Tűzvédelem

|


„50. § (3) Az építmények és részei megvalósítása során a) az állékonyságra és a szilárdságra, b) a tűzbiztonságra, c) a higiéniára, az egészség- és a környezetvédelemre, d) a használati biztonságra, e) a zaj és rezgés elleni védelemre, f) az energiatakarékosságra és a hővédelemre, g) az élet- és vagyonvédelemre vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.” Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad. „50. § (5) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek, b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak, c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek, d) jó karbantartásuk, esetleges cseréjük céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek.” Energiatakarékosság és hővédelem Az építményt és részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. Az építmény térelhatároló szerkezetei és épület-gépészeti berendezései – az energetikai, a hőtechnikai előírásoknak megfelelően – együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.

11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM– BkM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről Az épületszerkezetek kötelező alkalmassági ideje 10 év: − Égetettagyag falazóelemek (téglák, falazóblokkok stb.) − Mészhomok falazóelemek − Terméskő és építőkő falazóelemek − Előre gyártott beton és vasbeton falszerkezeti elemek (falazóelemek- és blokkok, kis és nagy falpanelek, térelemek, falkiváltók, lábazati elemek, falkéregelemek stb.) − Gázszilikát és kohóhabsalak falszerkezeti elemek (falazóelemek, falazóblokkok, falpanelek stb.) − Falszerkezeti kötőelemek − Homlokzati hézagtömítő anyagok − Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek Az épületszerkezetek kötelező alkalmassági ideje 5 év: − Mázas- és máztalankerámia padló- és falburkoló lapok − Égetettagyag burkolótéglák − Cementkötésű padlóburkoló lapok − Építőkövek és burkolókövek − Műanyag padló- és falburkoló lemezek és szegélyprofilok − Gumi padlóburkoló lemezek és szegélyprofilok − Azbesztcement burkolólemezek − Fém burkolólemezek és -profilok − Fa és fa alapanyagú burkolóelemek (parketták, falburkoló elemek, profilok stb.) − Lakások padlószőnyegei − Üveg homlokzatburkoló elemek − Ragasztók és aljzatképző anyagok − Hőszigetelő műanyag- vagy szilikátalapú homlokzati bevonatok A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) vonatkozó előírásai: Tűzvédelmi tervezésre jogosult: Az építmények építészeti-műszaki tervezése során


|

Tűzvédelem

a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető. Kié a felelősség a jogszabályi előírások betartásáért, ha a felújítás nem engedélyköteles, és a tűzoltóság nem szakhatóság? Akié a döntés! A minősítéseknek már a döntés során a kezünkben kell lennie! Nyílásos homlokzaton „E”–„F” tűzvédelmi osztályú burkolati, bevonati, hőszigetelő rendszer nem alkalmazható. Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van a) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem kielégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál, b) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait kielégítő nyílásos homlokzatokon „B”–„D” tűzvédelmi osztályú burkolati, bevonati, hőszigetelő rendszerek, valamint légréses „A1”–„D” tűzvédelmi osztályú burkolati, bevonati, hőszigetelő rendszerek alkalmazásakor, c) valamint – az „A1”, „A2” tűzvédelmi osztályú szerkezet kivételével – a külső térelhatároló falszerkezettel szemben. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény az épületek szintszámának függvényében – a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan – a) 2 vagy 3 szintes épületnél Th 15 perc, b) 4 vagy 5 szintes épületnél Th 30 perc, és c) középmagas, magas vagy 5 szintnél magasabb épületnél Th 45 perc. (4) Az I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos homlokzatain csak „A1” vagy „A2” (nem éghető) tűzvédelmi osztályú burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók. A „B”–„E” (éghető) tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, 10 cm-nél vastagabb burkolati bevonati és egyéb hőszigetelő rendszereket az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a homlokzati nyílások felett legalább 20 cm szélességű, teljes felületen felragasztott, „A1” vagy

„A2” tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni – az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal azonos vastagságban –, melynek a nyílás mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia, vagy b) a tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélességgel, „A1” vagy „A2” tűzvédelmi osztályú anyagból a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás felső, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között legfeljebb 50 cm távolság lehet. A sáv kialakítása többszintes épület esetében két épületszintenként kötelező. Középmagas és magas épület esetén a sáv kialakítása 13,65 m építményszint magasságig két épületszintenként, felette szintenként kötelező. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény és a homlokzati tűzterjedés elleni gát helyettesíthető az erre a célra megfelelő, homlokzatot védő beépített automatikus oltóberendezéssel. Sprinkler oltóberendezés akkor alkalmazható, ha az adott tűzszakasz teljes területe sprinkler oltóberendezéssel védett. A homlokzatot védő oltóberendezés kialakításának módját (többek között vízfüggöny, sprinkler, vízköd) az I. fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg. Az átszellőztetett légréses homlokzatburkolatok esetében alkalmazott hőszigetelés csak „A1” (nem éghető) tűzvédelmi osztályú lehet. Átszellőztetett légrés esetén az épületszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a légrésben a homlokzati tűzterjedési határérték-követelményen belül ne következhessen be tűzterjedés. Lépcsőházak, továbbá olyan kétszintes épület esetében, ahol a két szint egy rendeltetési egységet vagy egy összefüggő légterű helyiséget alkot, annak homlokzati nyílásai között nincs tűzterjedési határérték-követelmény. Azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a „B”–„E” tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező vagy a légréses homlokzati burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek – a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 5 nappal – az illetékes tűzvédelmi 5

Tűzvédelem

|


hatóság és a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát. A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellenőrzésről készült minősítő iratot a tűzoltóság részére 8 napon belül megküldi. A bejelentés elmulasztása vagy a tanúsító szervezet által tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek minősített burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszer alkalmazása a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági intézkedést vonja maga után, melyet az illetékes tűzvédelmi hatóság rendel el. Tehát, a homlokzati hőszigetelés során kellő gondossággal kell eljárni, különben utólag sok bosszúsággal és nem utolsósorban anyagi kárral nézünk szembe. Nézzük, mire kell még odafigyelnünk a hőszigetelés során. A tetőszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes hosszában és szélességében a belső burkolat tűzvédő képességével megegyező, alsó tűzhatás elleni védelemmel kell ellátni. A tűzhatás elleni védelem az 1. ábrán foglaltak szerint alakítható ki.

Nézzük meg, mit jelentenek a már többször emlegetett tűzvédelmi osztályok: „A1” – nem éghető, éghető alkotókat nem tartalmazó anyagok „A2” – nem éghető, éghető alkotókat is tartalmazó anyagok „B” – az anyag égésével várhatóan nem áll be a flash-over • SBI-vizsgálat: FIGRA 120 W/s, gyúlékonyság „C” – az anyag égésével a flash-over kb. 10–20 perc után áll be • SBI-vizsgálat: FIGRA 250 W/s, gyúlékonyság „D” – az anyag égésével a flash-over 2–10 perc után áll be • SBI-vizsgálat: FIGRA 750 W/s, gyúlékonyság „E” – az anyag égésével a flash-over kb. 0–2 perc alatt áll be • gyúlékonyság „F” – nincs vizsgálati kritérium • azon anyagok és termékek, amelyek nem felelnek meg semminek Tűzveszélyességi osztály és tűzvédelmi osztály nem ugyanaz, ellentétes értelmű betűsor! Építési termékek tűzvédelmi osztályai MSZ EN 13501-1, az előbb felsoroltak szerint. Az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztály: „A” Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes „B” Tűz- és robbanásveszélyes „C” Tűzveszélyes „D” Mérsékelten tűzveszélyes „E” Nem éghető A gyártók sok esetben kihasználják ezt, és megtévesztenek ennek a két besorolásnak az összemosásával! Miért fontos a tűzvédelmi tervező (tűzvédelmi szakértő)? 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet: A tervezőnek nyilatkoznia kell…, hogy az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak. Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg a


|

Tűzvédelem

vonatkozó előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnek.

A Kormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról: Amennyiben az alábbi tűzvédelmi szabálytalanság megvalósul, a következő bírságokra lehet számítani:

A fentiekből látható, hogy oda kell figyelni, és ko- lelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes molyan kell venni a vonatkozó tűzvédelmi előírá- tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű haszsok betartását. nálat és előírt karbantartás mellett, az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – megfelel az 3/23/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes alapvető követelményeknek. rendelet az építési termékek műszaki követel- Nagyon lényeges, hogy az építési termékek minősíményeinek, megfelelőség igazolásának, vala- tését vizsgáljuk meg tervezés és beépítés előtt! mint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól: Építési termékek alkalmazása Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőségigazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfe7 Tűzvédelem

|


Nem tilos gondolkodni! A láthatóan nem megfelelőt nem kötelező átvenni! Amennyiben az alábbi képen látható kivitelezést tapasztaljuk, ne vegyük át, hisz egy esetleges tűz bekövetkezésekor, lehet, hogy az életünk és a vagyonunk múlik rajta! A lakástüzek egy jelentős részét a tűzhely feletti szagelszívó okozza. Ilyen megoldással a kockázatot jelentősen növeljük!

Az egyszerűsített dokumentáció azt takarja, hogy a műszaki dokumentációt az érintett épületrészre (jelen esetben a homlokzatra) kell kimunkálni, természetesen az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó többi tartalmi követelmény betartása mellett. A jogszabályban előírt helyeken ugyanúgy el kell készíteni a tűzvédelmi dokumentációt és a homlokzati tervet, amelyen a) ábrázolni kell az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, b) meg kell adni a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, c) meg kell határozni az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, d) zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – ábrázolni kell a szomszédos épületek nézeteit. A csatolandó tervezői nyilatkozatra is jóval részletesebb tartalmi követelményeket ír elő a rendelet. Szakhatósági állásfoglalás szükségessége

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet: 2008. január 1-jei hatállyal, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben foglaltak szerint számos változás lépett életbe. Bevezetésre kerül egy új engedélyezési eljárás: a bejelentés tudomásulvétele. Mit is takar ez? A fent említett rendelet 1. sz. melléklete II. fejezetének 23. pontja alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősül az épület teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása). A bejelentés olyan egyszerűsített építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, amely a rendeletben meghatározott kérelem és egyszerűsített dokumentációmelléklet benyújtásával indul, és tudomásulvétele egyszerűsített határozat, tudomásulvételének megtagadása alakszerű határozat hozatalával történik.

Az építésügyi hatóság eljárásába akkor kell szakhatóságot bevonni, ha az építménnyel szemben támasztott követelmények érvényre juttatása – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK), valamint helyi önkormányzati rendeletekben foglaltakon kívül – jogszabályban meghatározott sajátos, illetve határértékeket meghatározó követelmények alapján végezhető el. (Szerzői megjegyzés: Mivel a homlokzatburkolatoknál a kétszintesnél magasabb épületek esetében homlokzati tűzterjedés-határérték jogszabályban meghatározott követelmény, megítélésem szerint a tűzvédelmi szakhatóságok eljárásba történő bevonása indokolt!) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során hozott határozat (bejelentés tudomásulvétele) a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal ellátott, lepecsételt építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltakkal együtt érvényes.


|

Tűzvédelem

Az építési engedély (bejelentés tudomásulvétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásulvétele) és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet. Még egy nagyon lényeges eleme a rendeletnek, hogy az építési tevékenység használatbavételét, elkészültét is be kell jelenteni az illetékes építésügyi hatóságnál. Azzal, hogy a homlokzatfelújítás egyértelműen bekerült a csak engedély alapján végezhető építési tevékenységek körébe, nemcsak az engedélyezésre nyílt mód, hanem az ellenőrzésre és a nem megfelelően kivitelezett homlokzatburkolatok, utólagos hőszigetelések bontására, fennmaradásának engedélyeztetésére és építési bírság kiszabására is. És ahol megkövetelt az engedélyezés, ott jelen van az építési és szakhatóság, a tervező és a felelős műszaki vezető! A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, amennyiben az épület nagysága a „2 szint 1 rendeltetési egységet” meghaladja, a homlokzati hőszigetelést – ha éghető anyagú hőszigetelésre épül – csak rendszerben bevizsgált módon lehet alkalmazni, betervezni, figyelemmel a vonatkozó építési és tűzvédelmi előírásokra! Felhasznált irodalom: − Lestyán Mária, 2012. március 23. Syma Csarnok, Rockwool szakmai konferencia − Lestyán Mária: Engedélyköteles homlokzat-felújítás. Építés Sprektrum 2008/1. − ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII. törvény) − A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről − 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM– BkM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről − A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról − 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi

hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről − 3/23/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól − 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

Aktuális Az Országgyűlés 2012. június 11-i délutáni ülésén a katasztrófavédelmi törvény összes olyan rendelkezését hatályon kívül helyezte, amely összefüggésben áll a katasztrófavédelmi hozzájárulással. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény értelmében 2012-től katasztrófavédelmi hozzájárulást kell fizetnie a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt működtetőnek, a veszélyes áruk tárolását, gyártását, feldolgozását végző gazdálkodó szervezetnek. A hatályos szabályozás szerint a hozzájárulást a veszélyes tevékenységből eredő árbevétel után kell fizetni. Ha azonban ez nem mutatható ki, akkor az adó alapja a hozzájárulást fizető társaság teljes tevékenységének nettó árbevétele. A hozzájárulás mértéke az adóalap 0,1%-a. A hozzájárulás legfeljebb 25%-át a kötelezett a veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentésére fordíthatja. A hozzájárulásra kötelezett vállalkozások számára – nem utolsósorban a fizetési kötelezettséget megállapító norma jogbizonytalanságot okozó szövege miatt – jelentős nehézséget okoz, illetve sok esetben teljesen lehetetlen annak meghatározása, hogy 9

Tűzvédelem

|


a teljes árbevételük mekkora részét képezi a katasztrófavédelmi hozzájárulás alapjának tekintendő veszélyes tevékenységből eredő árbevétel. Ezért a jogalanyok, amennyiben jogszerűen kívánnak eljárni, rákényszerülnek arra, hogy teljes árbevételük után fizessék a hozzájárulást – áll a módosító javaslat indokolásában. Ezért a hozzájárulás a jogalkotó eredeti szándékával – miszerint a fizetési kötelezettség legyen arányban a veszélyes tevékenységgel – ellentétes. A fizetési kötelezettség mindössze egy jelentős – a fizetésre kötelezettek gazdasági pozícióját rontó – többletköltséget generál. A fizetési kötelezettséghez mindemellett pedig rendszeres adminisztratív kötelezettségek (bejelentkezés, nyilatkozattétel, előlegfizetés, hozzájárulás-fizetés) is kapcsolódnak, melyek költsége a kisebb vállalkozásoknál aránytalanul magas a fizetendő közteher összegéhez képest.

MSZ EN 1028-1:2002+A1:2009 Tűzoltó szivattyúk. Tűzoltó centrifugálszivattyúk légtelenítővel. 1. rész: Osztályba sorolás. Általános és biztonsági követelmények – Az MSZ EN 1028-1:2003 helyett – (13.220.10) MSZ EN 1028-2:2002+A1:2008 Tűzoltó szivattyúk. Tűzoltó centrifugálszivattyúk légtelenítővel. 2. rész: Az általános és biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolása – Az MSZ EN 1028-2:2003 helyett – (13.220.10)

Olvasóink kérdezték

Jogszabályok, szabványok – 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról – 99/2012. (V. 16.) Korm. rendelet A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Nemzeti szabványok közzététele

Tájékoztató a korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változatának megjelenéséről

1) Éghető folyadékok tárolása Kérdés A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat negyedik rész „Éghető folyadékok tárolása" alatti XX. fejezet 279. §-ában hivatkozás történik az éghető folyadékok tárolási módjaira és eszközeire (pl. hordó, kanna, konténer, tartály stb.), viszont azok hiányoznak az OTSZ-ből. Festékek tárolásával kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. AZ OTSZ XXXIII. fejezetének 610. §-a szabályozza a tűzveszélyes folyadékok tárolását, de ott kivételként nevesíti a lakk- és festékanyagokat. Akkor ezek tárolására milyen szabályok vonatkoznak? Hogyan kell szakszerűen tárolni, mondjuk, több tonna raklapon egységcsomagolásban csomagolt festékanyagot? Ezek között van „A”–„D” osztályig minden. A tűzoltóságtól már kértem ez ügyben iránymutatást, de csak általánosságokat mondtak, és javasolták, hogy nézzem meg az OTSZ vonatkozó részét.

A Szabványügyi Közlönyben 2012. június hónapban közzétett fontosabb katasztrófavédelmet, illetve tűzvédelmet érintő szabványok. (Forrás: Szabványügyi Közlöny, 2012. június) MSZ EN 15882-1:2012 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Válasz 1. rész: Szellőzővezetékek Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiak(idt EN 15882-1:2011) ban: OTSZ) szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 10 2 0 1 2 . j ú l i u s , I V. é v f o l y a m 7 . s z á m

|

Tűzvédelem

4. részének XVI–XXII. fejezetei (234–287. §-ok) tartalmazzák az éghető folyadékok és gázok tárolásával kapcsolatos létesítési, a XXXIII. fejezet (610–629. §-ok) a használati, üzemeltetési előírásokat. Ezen túlmenően az OTSZ 5. részének 573–574. §-ai tartalmazzák a raktározásra, tárolásra vonatkozó általános tűzvédelmi előírásokat. Az éghető folyadékok tárolásával kapcsolatban az OTSZ többféle tárolási módot is megenged, a tárolandó anyag mennyiségétől függően. Így lehetőség van 300 liter mennyiségig a 610–614. § szerinti tárolásra, de a jogszabály arra is lehetőséget ad, hogy ezt a mennyiséget (vagy ennél nagyobb mennyiséget) a tárolóterekre, illetve a kamrákra vonatkozó előírások szerint tárolják.

berendezéseinek tűzvédelmi előírásai" című MSZ 15633 szabványsorozatban foglalt tűzvédelmi követelményeket kell betartani.

2) Hő- és füstelvezető berendezések

Kérdés A hő- és füstelvezető berendezések közül a beépített ventilátorok és légutánpótló nyílászárók féléves időszakos felülvizsgálata során megfelelő-e, ha az ezeket vezérlő, a tűzjelző berendezés felülvizsgálata alkalmával ellenőrzik a működésüket, vagy ezeket a berendezéseket külön gépészeti szempontból is ellenőrizni kell? (Hasonlóan a hő- és füstelAz ön által említett OTSZ 279. §-a kimondja, vezető kupolákhoz.) hogy: „279. § A 286–287. § előírásai vonatkoznak az Válasz éghető folyadékokat és olvadékokat (a további- 2012. május 1-től a hő- és füstelvezető berendeakban: folyadék) tároló, raktározó, lefejtő, töltő zések és eszközök karbantartása tűzvédelmi szakés kiszolgáló létesítmények, önállóan vagy léte- vizsgához kötött. Karbantartást csak szakvizsgázott sítményeken belül elhelyezett berendezéseinek személy, illetve vállalkozás végezhet. általános követelményeire, a tárolás módjaira A ventilátorokat gépészeti szempontból is ellenés eszközeire, valamint a lefejtő- és töltőállo- őrizni kell. másokra. Az itt nem szabályozott esetekben a kialakítás feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyen- 3) Tűzgyújtási tilalom értékű biztonságot nyújtson." Ezen túlmenően az OTSZ 265. §-a kimondja, Kérdés hogy: Mit jelent a tűzgyújtási tilalom? Tűzgyújtási tila„265. § A tűzveszélyes folyadékok tárolására, lom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bogkimérésére szolgáló kamrák kialakítása felel- rácsozni? Saját ingatlanon hogyan szabad avart, jen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, kerti hulladékot égetni? vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson." Válasz Az országos tűzgyújtási tilalom ideje alatt az erA fentiek alapján, amennyiben az éghető folya- dőterületeken a fásításokban és az ezektől mért dékok tárolását nem a legfeljebb 300 liter meny- 200 méteres távolságon belül tilos tüzet gyújtanyiség tárolására vonatkozó (OTSZ 610–614. ni. Ide kell érteni a felsorolt területeken találha§-ai) előírások szerint, hanem pl. a „kamra" de- tó tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásífiníciójának megfelelő építményben kívánják tásokat, valamint a parlag- és gazégetést is. Tilos megoldani, a betartandó vonatkozó műszaki a tűzgyújtás az erdőben és az erdő 200 méteres követelmény a „Kamra tűzveszélyes folyadékok körzetében található külterületi ingatlanokon is. részére" című MSZ 9942: 1983 szabvány. A tűzgyújtási tilalmat a vidékfejlesztési miniszter Amennyiben a tárolást nem ezektől eltérően kí- hirdeti ki és vonja vissza, a belügyminiszterrel folyvánják megoldani, akkor az „Éghető folyadékok tatott egyeztetést követően. Az BM Országos Kaés olvadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeinek, tasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezheti 11 Tűzvédelem

|


a tilalom elrendelését és visszavonását. A tilalom kihirdethető országosan, egy-egy megyére vagy egy területi egységre (pl. Mátra) is. A tűzgyújtási tilalom és annak visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található faanyag szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve hirdetik ki vagy vonják vissza a tilalmat. A tűzgyújtási tilalomról tájékoztatást ad az országos közszolgálati média, valamint az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon közzéteszik a határozatot.

A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom az erdőkre és azok környezetére terjed ki, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye ebben az időszakban minden növényzet esetén fennáll, így az ilyen időszakban történő szalonnasütés, grillezés esetén különösen fontos a szabályok betartása.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a http://www.katasztrofavedelem.hu oldalon, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (erdészeti hatóság) a http://www. mgszh.gov.hu/szakteruletek/erdo oldalon teszi közzé a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot. A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él. Az említett honlapokon naponta frissítve megtekinthető az aktuális állapot. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom a felsoroltakra terjed ki, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye ebben az időszakban minden növényzet esetében fennáll, így a tűzgyújtási tilalom idején sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól a tiltás alól abban az esetben van kivétel, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. Ebből következően javasolt a helyi önkormányzatnál érdeklődni arra vonatkozóan, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem. Az ilyen nyílt lángú berendezések, eszközök használata, a tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követeli meg. Ezek röviden a következők: − nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, még ki nem hűlt parazsat, hamut; − gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartásáról – pl. víz, homok; − a tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt.

Az avar és kerti hulladék belterületi ingatlanon történő égetésére az országos tűzgyújtási tilalom nem vonatkozik: azt az önkormányzatok helyi rendeletekben szabályozhatják.

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. július IV. évfolyam 7. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

12 Tűzvédelem

|


Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? július IV. évfolyam 7.szám. Lakások hőszigetelése és ezek tűzvédelmi kérdései

Recommend Documents