Tartalom
Tartalom
vii
Előszó
xi
Bevezető
xiii
Útmutató a könyv használatához xvii Köszönetnyilvánítás
xix
Az én életemet megváltoztatta Milyen hatással volt a szerző életére a Jézus Krisztussal való kapcsolat?
xxi
Bevezetés xxvii Tényekre épülő hit. Értelmes hit. A keresztyénséggel kapcsolatos félreértések. A félreértések mögött rejlő világnézetek. I. RÉSZ: A BIBLIA VÉDELMÉBEN
1. A Biblia egyedisége 3 Az igazságot kereső, értelmes ember biztosan elolvas egy olyan könyvet, amely a Biblia történelmi vonásaival rendelkezik. Egyedi vonások, melyek minden más könyvtől elkülönítik a Bibliát. 2. Hogyan jutott el hozzánk a Biblia? 17 A felhasznált anyag. A Biblia felosztása. Miért csak 39 ószövetségi és 27 újszövet-
ségi könyv van? Mi a helyzet az apokrif iratokkal? Miért éppen ezek a könyvek? 3. Megbízható-e történelmi szempontból az Újszövetség? 33 Az ókori irodalom megbízhatóságának próbái. Mit mondhatunk az Újszövetségről? Az Újszövetséget megerősítő régészeti leletek. 4. Megbízható-e történelmi szempontból az Ószövetség? 69 A bibliográfiai próba. A belső bizonyítékok próbája. Az Ószövetség megbízhatóságát igazoló régészeti bizonyítékok. II. RÉSZ: JÉZUS VÉDELMÉBEN
5. Jézus, a történelmi személy 119 A názáreti Jézusra vonatkozó történelmi utalások. 6. Ha Jézus nem volt Isten, 137 Oscar-díjat érdemel Krisztus jelleme és istenségére vonatkozó állításai, különös tekintettel a nem-zsidó és zsidó forrásokra 7. Jézus isteni voltának jelentősége – a trilemma: Úr, hazug vagy őrült? 153 Ha a Jézusról szóló újszövetségi följegyzések történelmi szempontból megbíz-
ii
Tartalom
hatók, akkor kilétével kapcsolatban csak három logikus lehetőség van. 8. Az istenség alátámasztása – a Jézus Krisztusban beteljesült ószövetségi próféciák 163 Azon esemény valószínűségének érzékeltetése, hogy egyetlen ember beteljesíti az összes próféciát – válasz a kritikusnak, aki azt mondja: „Mindez csupán véletlen.” A zsidó források ismertetése – válasz arra a vádra, hogy „Ti, keresztyének így gondoljátok, de mit mondanak ezekről a zsidók?” 9. Krisztus istenségének alátámasztása – a feltámadás: tévedés vagy történelem? 193 Krisztus feltámadásának jól dokumentált bizonyítékai, melyek megcáfolják azokat az elméleteket, amelyek e csodával szemben kialakultak. 10. Krisztus istenségének alátámasztása – a nagy feltevés 273 „Ha Isten emberré válna, akkor milyen lenne? Híres keresztyének és nem keresztyének kijelentései és észrevételei a názáreti Jézus személyével, jellemével és halálával, valamint a kétezer éven át a világra gyakorolt hatásával kapcsolatban. III. RÉSZ: A KERESZTYÉNSÉG VÉDELMÉBEN
I. szakasz: Bevezetés 317 Ebben a szakaszban a Biblia ihletettségével, a természetfölötti tagadásával és a régészettel foglalkozunk. Mindhárom összefügg a négyforrás-elmélettel és a formatörténettel, ezért tárgyaljuk őket az elején, nem pedig a megfelelő fejezetben.
11. Istentől származik-e a Biblia? 319 Az I. részben azt mutatjuk be, hogy a Biblia történelmi szempontból pontos. Itt azt igazoljuk, hogy a Biblia megbízható, és a tökéletes Isten ihlette. 12. A természetfölötti tagadásának előfeltevései 335 A négyforrás-elmélet és a formatörténet híveinek előfeltevései. Az állítólag tárgyilagos történelmi következtetéseket gyakran valamilyen szubjektív világnézet határozza meg. 13. A régészet és a bibliakritika 355 A régészet eredményei a és bibliakritikára gyakorolt hatásuk. II. szakasz: A négyforrás-elmélet 375 Kiértékeljük a Pentateukhosz irodalomkritikai vizsgálatát és a mózesi szerzőség bizonyítékait. 14. Bevezetés a négyforrás-elméletbe 377 Mi a négyforrás-elmélet? Melyek a JEDP iratok? 15. Bevezetés a bibliakritikába 381 Meghatározzuk a bibliakritika fogalmát, és ismertetjük a különféle kritikai irányzatokat. 16. Bevezetés a Pentateukhosz-kritikába 385 A Biblia első öt könyvének célja és jelentősége. 17. A négyforrás-elmélet fejlődése 389 A különböző négyforrás-elméletek és újabb változataik.
Tartalom 18. Szabályok Az ókori keleti környezetre jellemző különféle elvek alkalmazása az Ószövetségre.
393
19. A négyforrás-elmélet előfeltevései 397 Megvizsgáljuk a négyforrás-elmélet négy alapvető feltevését: (1) a forráselemzésnek a régészettel szembeni elsőbbségét, (2) Izráel vallásának és történelmének természeti szemléletét, (3) azon elképzelést, mely szerint Mózes korában nem ismerték Izráelben az írást, valamint (4) az ősatyákról szóló elbeszélések legendaként való értelmezését. 20. A radikális kritika következményei 435 Mihez vezet, ha Izráel történetét történetietlen, félrevezető és naturalista beszámolónak tekintjük? 21. A mózesi szerzőség bizonyítékai 441 A Pentateukhosz mózesi szerzőségének belső és külső bizonyítékai. 22. Az isteni nevek Isten nevei (Elohim, Jahve, stb.).
463
23. Kettős történetek és állítólagos ellentmondások 479 A Pentateukhosz egyes történetei állítólag megismétlődnek vagy egymásnak ellentmondó részleteket tartalmaznak. 24. Következetlenségek 501 A harmadik személy használata és Mózes halálának följegyzése egyesek szerint nem egyeztethető össze a mózesi szerzőséggel.
iii
25. Belső változatosság 503 Az anyag, stílus és nyelvezet állítólagos eltéréseinek vizsgálata. 26. A négyforrás-elmélet összefoglalása
511
3. szakasz: A bibliakritika és az újszövetség 519 A formatörténet tételeinek vizsgálata. A feltevésekre és következtetésekre adható gyakorlati válaszok. A történeti Jézus. 27. Bevezetés az újszövetségi formatörténetbe 521 A formatörténet meghatározása, célja és képviselői. 28. A történelmi szkepszis A történeti Jézusról szóló följegyzések megbízhatóságának vizsgálata.
535
29. Jézus kereszttűzben 543 A történeti Jézus és a Jézus-szeminárium. 30. A formatörténet – összegzés 555 A formatörténet eredményei és korlátai. 31. A modern teológia és a bibliakritika Írta: C.S. Lewis
559
IV. RÉSZ: AZ IGAZSÁG, AVAGY A KÖVETKEZMÉNYEK
A szerző személyes megjegyzése 567 32. Az igazság természete
569
33. Az igazság megismerhetősége 581
iv
Tartalom
34. Válasz a posztmodernizmusra 595 35.Válasz a szkepticicizmusra
611
36. Válasz az agnoszticizmusra
619
37. Válasz a miszticizmusra
629
38. Bizonyosság és meggyőződés 647 39. A csodák védelmében
649
40. Megismerhető-e a történelem? 661 Ha személyesen megismerhetnéd Istent, érdekelne-e? 677 Vázlatos életrajzok
681
Tárgymutató
695
Irodalomjegyzék
703
1.
A Biblia egyedisége
A FEJEZET VÁZLATA Bevezetés Egyedi a folytonosságát tekintve Egyedi a példányszámát tekintve Egyedi a fordításait tekintve Egyedi a fennmaradását tekintve Kiállta az idő próbáját Kiállta az üldöztetést Kiállta a kritikát Egyedi a tanítását tekintve Prófécia Történelem Jelleg Egyedi hatást gyakorolt az irodalomra Egyedi hatást gyakorolt a civilizációra Ésszerű következtetés
BEVEZETÉS
Mintha csak egy hibás hanglemezt hallgatnék, az emberek újra meg újra megkérdezik tőlem: „Olvas Ön Bibliát?” Néha azt mondják: „De hiszen a Biblia csak egy könyv a sok közül; olvassa el...”, majd megnevezik néhány kedvenc könyvüket. Vannak olyan emberek, akiknek van Bibliájuk. Büszkén mesélik, hogy olyan „jeles művek” társaságában áll az egyik polcon, mint Homérosz Odüsszeiája, Shakespeare Rómeó és
Júliája vagy Austen Büszkeség és balítélet című regénye. Lehet, hogy Bibliájuk por lepi, és nem használják, mégis úgy gondolnak rá, mint az egyik klasszikus műre. Mások becsmérlő megjegyzésekkel illetik a Bibliát, sőt nevetnek azon a gondolaton, hogy valaki annyira komolyan vegye, hogy időt szánjon az olvasására. Ha az ilyen embereknek van otthon Bibliájuk, az a tudatlanság jele. A fenti kérdések és észrevételek zavartak, amikor nem keresztyénként megpróbáltam cáfolni, hogy a Biblia Isten Szava az emberiséghez. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy ezek csupán elfogult vagy egyszerűen tájékozatlan emberektől származó közhelyek. A Bibliának teljesen egyedül kellene állnia a legfelső polcon. A Biblia „egyedi”. Erről van szó! Az „egyedi” szóval foglalhatók össze azok a kérdések, amelyekkel küszködtem. Websternek a „Könyvek könyve” járhatott eszébe, amikor leírta az „egyedi” szó meghatározását: „1. Egyetlen, egyedülálló, páratlan. 2. Minden mástól különböző; nincs hozzá hasonló vagy vele megegyező.” M. Montiero-Williams professzor, aki korábban a szanszkrit nyelv tanára volt a bodeni egyetemen, így tekintett a Bibliára. Miután negyvenkét évet töltött keleti könyvek tanulmányozásával, összehasonlította őket a
Bibliával, és azt mondta: „Tegyük őket íróasztalunk bal oldalára, a jobb oldalra pedig a Szent Bibliát – teljesen magában, nagy távolságot hagyva köztük. Ugyanis... olyan szakadék tátong közte és a Kelet úgynevezett szent könyvei között, amely teljesen, reménytelenül és örökre elválasztja őket egymástól... Valódi szakadék ez, melyet semmilyen vallástörténeti megközelítés nem hidalhat át” (Collett, AAB, 314-315). A Bibliának nincs párja a többi könyv között. Egyedi, „minden mástól különbözik” az alábbi néhány (valamint rengeteg egyéb) szempontból: I. EGYEDI A FOLYTONOSSÁGÁT TEKINTVE
A Biblia az egyetlen könyv, amelyről elmondható, hogy... 1. Mintegy 1500 év leforgása alatt keletkezett. 2. Több mint negyven, különféle rangú és foglalkozású szerző írta, többek között királyok, hadvezérek, földművesek, filozófusok, halászok, vámszedők, költők, zenészek, államférfiak, tudósok és pásztorok. Például: • Mózes, a politikai vezető és bíró, aki Egyiptom egyetemein tanult • Dávid, a király, költő, zenész, pásztor és harcos • Ámósz, a pásztor • Józsué, a hadvezér • Nehémiás, egy pogány király pohárnoka • Dániel, a miniszterelnök • Salamon, a király és filozófus • Lukács, az orvos és történész • Péter, a halász • Máté, a vámszedő • Pál, a rabbi • Márk, Péter titkára
3. Különböző helyeken írták: • Mózes a pusztában • Jeremiás a tömlöcben • Dániel a hegyoldalon és a palotában • Pál a börtön falai között • Lukács utazás közben • János száműzetésben, Patmosz szigetén 4. Különböző körülmények között írták: • Dávid háborús és nehéz időkben • Salamon a béke és a jólét idején 5. Különböző lelkiállapotú emberek írták: • egyesek túláradó örömmel • mások mély bánattal és kétségbeeséssel • egyesek bizonyossággal és meggyőződéssel • mások tanácstalanul és kételyek között 6. Három földrészen írták: • Ázsiában • Afrikában • Európában 7. Három nyelven írták: Héberül, amely az izráeliták és gyakorlatilag az egész Ószövetség nyelve. Ezt a 2Királyok 18:26-28 és a Nehémiás 13:24 „júdai nyelv” nek nevezi, az Ézsaiás 19:18 pedig „kánaáni nyelv” nek. A héber egy képekben gazdag nyelv, amely nem csupán leírja a múltat, hanem szavakkal le is festi. Nem egyszerűen tájképet tár elénk, hanem mozgó panorámát. Lelki szemeink előtt ismét lejátszódnak az események. (Figyeljük meg az „íme” vagy „lám” szó gyakori használatát. Ez a hebraizmus az Újszövetségben is megjelenik.) A nyelv ábrázoló erejét mutatják az olyan gyakori héber kifejezések, mint a „fölkelt és elment”, „megnyitotta száját, és szólt”, „fölemelte tekintetét, és meglátta”, „hangos sírásra fakadt” (Dockery, FBI, 214).
