Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztők: Micheli Tünde, Ljubić Molnár Mónika Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected] Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2012. godinu.
Kedves kis Barátom! Az iskolában magyar órán már tanultál a magyar irodalom nagyjairól. Tudod, hogy Kölcsey Ferenc írta a Himnuszt, és azt is, hogy Petőfi Sándor tollából született meg a Nemzeti dal. Ez az igen fontos téma, azaz a magyar irodalom áll legújabb számunk középpontjában. Összefoglaltuk számodra a magyar irodalom történetét, valamint megismerkedhetsz néhány neves költő- és íróóriás életrajzával is, akiknek nagyszerű műveket köszönhetünk, és akik hozzájárultak nyelvünk ékesítéséhez, szókincsünk bővítéséhez. Benedek Elek, a nagy mesemondó meséi közül választottunk ezúttal egy mesét. Ha próbára tennéd a kreativitásodat és a kézügyességedet, készítsd el a tobozos madáretetőt! Hideg idők járnak, ilyenkor egyre kevesebb a táplálék a természetben, a kis madarak pedig hálásak lesznek neked, ha gondoskodsz róluk. A természetrajzban szúrós kis barátunkkal, a sünnel ismerkedhetsz meg. Tudom, hogy nagyon szereted a rejtvényeket és a különféle feladványokat, így ezúttal három oldalt töltöttem meg neked csupa-csupa érdekességgel. Ha fázós vagy, és a borongós napokon inkább odabent a meleg szobában játszol, akkor van számodra egy jó ötletünk: a főszerepet itt a pingponglabda játssza, és hívd el barátaidat is, hiszen egy csoportos játékról van szó. Remélem, épp annyi örömöd telik majd legújabb számunkban, amilyen gondossággal azt a számodra összeállítottam.
ISSN 1333-0462
Jó szórakozást kíván: Pöttyön Pötty!
TARTALOM:
4. A magyar irodalom 6. A magyar költészet nagyjai 7. A magyar próza nagyjai 8. Mesélo" 10. Természetrajz
12. Képregény 14. Töröm a kobakom 16. Öreg néne "ozikéje 18. Teszt 19. Barkácsoló 20. Töröm a kobakom 3 22. Viccek
A magyar irodalom története Az irodalom A magyar irodalom tőrténetének rövid ismertetése előtt először is tisztában kell lennünk azzal, mit is nevezünk irodalomnak. Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak is. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, amelyek azt nemzetté teszik. A héber Biblia, a görög Iliász és Odüsszeia, a magyar himnusz vagy Magyarország alaptörvénye mind az irodalom fenti meghatározásába illenek. Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. Az ilyen irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Az irodalom másik nagy területét az ismeretközlő vagy tényközlő irodalom képezi. Mint alkotótevékenység, a szépirodalom a művészetek egyik ága. A szépirodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint. A irodalmi művek létrehozásával foglalkozó személyek az írók és a költők. A szépirodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével, az egykori szerzők személyével és értékelésével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az ös�szehasonlító irodalomtudomány, a kortárs szépirodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik. Egy adott nyelv irodalmát és nyelvészeti kérdéseit együttesen a filológia vizsgálja. Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet.
Ősköltészet A magyar nyelv kialakulását (az ősmagyar kor kezdete) az i. e. 2. évezred végére teszik, amikor – a ma elfogadott tudományos elmélet szerint – nyelvünk különvált legközelebbi rokonaitól, az ugor nyelvektől. Az ómagyar nyelv kora a honfoglalással kezdődött. A 11. század előttről nincsenek fennmaradt írott emlékeink. Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján azonban feltételezhető, hogy már a honfoglalás korában, sőt előtte is volt a magyarságnak írásbelisége, így talán irodalma is. Az ősmagyar és ómagyar kor költészetének kedvelt műfajait és költői eszközeit a magyar népköltészet fejlesztette tovább.
Középkori irodalom (10–15. század) Az államalapítás után az irodalom művelése a latin nyelv ismeretéhez és az egyházi pályafutáshoz kapcsolódott. A magyar irodalom fejlődésében fontos szerepet játszottak a 12. századtól megnyíló európai egyetemek is. A papok és szerzetesek mellett az egyetemekről kikerülő, de papi pályára nem lépő írástudók, az úgynevezett „deákok” lettek a magyarországi tudomány és irodalom fő művelői a középkor évszázadai alatt. Az írástudók feladata volt a törvények, oklevelek és levelek megfogalmazása is. Ezeket ugyanolyan alaposan, az írói és retorikai eszközök alkalmazásával készítették el, mint a szépirodalmi műveket.
Latin nyelvű irodalom A magyar irodalom kezdetét az Intelmek könyve Imre herceghez jelenti a 11. század elejéről, amelyet I. István király a fiához, Imre herceghez írt. A két fő középkori elbeszélő műfaj a legenda és a krónika volt. A magyar szentek legendái közül kiemelkedik Szent István király legendája Hartvik püspöktől, Szent Imre legendája Fulko íródeák tollából, Szent Gellért püspök legendái és Szent László király legendája. A magyarok töténelméről szóló első fennmaradt krónikák az Anonymus (P. mester) által írt Gesta Hungarorum, valamint Kézai Simon hun-magyar Ezekben a krónikákban a történelem a legendákkal keveredik, ezért történelmi szempontból nem 4 krónikája. teljesen megbízható források. Az első magyar útleírást képviseli Julianus barát beszámolója, a Jelentés Mag-
na Hungáriáról 1237-ből. A későbbi magyar történeti művek közül ki kell emelni Kálti Márk A magyarok krónikája című munkáját 1358-ból (leghíresebb másolata a Képes krónika díszes kódexében maradt fenn), az 1473-ban készült Budai Krónikát (amely egyben az első magyarországi nyomtatott könyv Hess András budai nyomdájából), valamint Thuróczi János 1488-as Chronica Hungarorum című művét. A középkori költői alkotásokat világi és vallásos műfajokra oszthatjuk. Az Árpád-kori magyarországi latin költészet legszebb alkotása a Siralomének a tatár dúlta Magyarországról. A vallásos költészet első számú műfaja a himnusz volt. Különösen szép himnuszok maradtak fenn Szent Istvánról, Szent Imréről és Szent Lászlóról, köztük Szent István verses históriája. A késő középkori kolostori irodalom leghíresebb szerzői az Európa-szerte népszerű Michael de Hungaria (Magyarországi Mihály), domonkos rendi prédikátor, a szintén nagy hatású prédikációiról ismert Temesvári Pelbárt, valamint a latin nyelvű himnuszok mestere, Csanádi Albert pálos szerzetes.
A magyar nyelvű irodalom első emlékei Bár a hivatalos irodalmi nyelv évszázadokon át a latin volt, valószínűleg már a legkorábbi időkben is létezett magyar nyelven írt irodalom. A legkorábbi magyar nyelvemlék A tihanyi apátság alapítólevele (1055), melyben olvashatóak a feheruuaru rea meneh hodu utu rea („Fehérvárra menő hadi útra”) szavak. A dokumentum többi részét latinul írták. A legrégebbi teljes szöveg magyar nyelven a Halotti beszéd és könyörgés (1192 és 1195 között), amely egy latin nyelvű prédikáció fordítása. A legkorábbi magyar vers az Ómagyar Mária-siralom, amely szintén egy latin nyelvű szöveg szabad fordítása a 13. századból. Ez egyben a legrégebbi fennmaradt finnugor nyelvű vers. Mind a Halotti beszéd, mind az Ómagyar Mária-siralom nehezen olvasható a mai magyarok számára, mivel a 26 betűs latin ábécével nem lehetett a magyar szöveget hűen visszaadni, az ékezeteket és a kettős betűket pedig nem használták még.
14–15. századi magyar nyelvű irodalom A legrégebbi ismert magyar nyelvű elbeszélő mű az Assisi Szent Ferenc életét feldolgozó Szent Ferenc legendája, amely a Jókai-kódexben maradt fenn. Másik legértékesebb korai magyar nyelvemlékünk a Szent Margit királylányról szóló Szent Margit legendája. A magyar nyelvű világi költészet első ismert darabja a 14. században keletkezett vágánsdal, a Planctus clericorum, amely a pápaságot és a főúri papságot ostorozza. A 15. századból már számos anyanyelvű irodalmi művet ismerünk, elsősorban a 46 fennmaradt késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexből. Ezekbe szorgalmas apácák és szerzetesek másolták a műveket, akik közül a legismertebb Ráskay Lea kódexmásolói munkássága. A Biblia legkorábbi magyar fordításai, a Huszita Biblia és a Jordánszky-kódex a magyar nyelv legbőségesebb, s ezért legfontosabb középkori emlékei. A bibliafordítók mellett a Karthauzi Névtelen a középkori magyar fordításirodalom legnagyobb alakja, Érdy-kódexben megőrzött művével. Az első magyar nyelven fennmaradt eredeti teológiai mű a Nyujtódi András tollából származó Székelyudvarhelyi kódex. A vallásos elbeszélések közül kiemelkedik a Barlám és Jozafát, valamint a Makárius legendája. Ugyancsak a kódexmásolatok között maradt ránk a Három körösztény leány, az első anyanyelvünkön fennmaradt dráma. A középkori magyar nyelvű költészet legfontosabb alkotásai a Szent Bernát himnusza a fölfeszített Krisztushoz (Czech-kódex), a Vásárhelyi András éneke a Szűz Máriához (Peer-kódex), valamint a Szabács viadala, a legrégebbi fennmaradt magyar históriás ének. A Mátyás király asztalánál hangszer-kísérettel előadott éneket 5 természetes stílusa és lüktető ritmusa ma is élvezhető olvasmánnyá teszi.
A magyar költészet nagyjai Vörösmarty Mihály (1800-1855) Elszegényedett nemesi család gyermekeként született, édesapja gazdatiszt volt. Apja halála után a Perczel családnál dolgozott mint nevelő, közben a jogi egyetemen tanult, s tanulmányai végeztével ügyvédi oklevelet szerzett. Első költeményeit az 1820-as években írta. 1825-ben jelent meg a Zalán futása című eposza, amely az egész országban ismertté tette a nevét. 1824-ben vált meg végleg a Perczel családtól, és a náluk töltött évek költészetében sem múltak el nyomtalanul. Perczel Etelka iránt érzett szerelmét több versében is megörökítette. 1825-ben Budára költözött. Jogi pályáját később föladta, és 1826-tól kizárólag az irodalomnak szentelte idejét. A Kisfaludy Társaság alapítója, Toldy Ferenccel és Bajza Józseffel pedig az Auróra-kör vezetője volt. 1843-ban nőül vette Bajza József sógornőjét, Csajághy Laurát, akivel boldog házasságban élt. Részt vett az 1848-as forradalomban, képviselő is lett. A szabadságharc bukását követően az országgyűléssel Szegedre, majd Aradra menekült. A világosi fegyverletétel után bujdosásra kényszerült, majd 1850-ben kegyelmet kapott, és családjával együtt 1851-ben először Baracskára, majd 1853-ban Nyékre költözött. Élete utolsó éveiben Shakespeare Lear király című drámájának a fordításán dolgozott, ekkor született az Előszó (1850) és A vén cigány (1854) című költeménye. Betegsége fokozatosan elhatalmasodott rajta, 1855. november 19-én hunyt el. Temetése a Bach-korszak elleni néma tömegtüntetéssé vált.
Petőfi Sándor (1823 – 1849) Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Több mint ezer verset írt rövid élete alatt. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Első műve, A borozó című verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban. 1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, s majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 márciusában Tompa Mihállyal és Váradi Antallal megalakította a Tízek Társaságát. Ebben az évben találkozott egy megyebálon Szendrey Júliával, akit 1847-ben a lány apjának a tiltakozása ellenére feleségül vett. 1848. március 13-án írta Nemzeti dal c. költeményét, mely a forradalom himnuszává vált. Március 15-én kitört a magyar forradalom, melynek egyik vezéregyénisége lett. Szeptembertől részt vett a szabadságharc katonai eseményeiben, októberben Debrecenbe ment a zászlóaljához. 1849 januárjában indult el Bem seregéhez, aki segédtisztjévé nevezte ki a költőt. Miután a kormány Szegedre menekült, családjával együtt Erdélybe indult. 1849. július 31-én a Segesvár melletti csatatéren, az ütközet utáni menekülés során esett el.
Ady Endre (1877-1919) A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban. 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került, majd 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, Édesapja a leendő szolgabírót látta benne, ezért beíratták a debreceni jogakadémiára, Adyt azonban sokkal jobban érdekelte az újságírás. Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a ’48-as érzelmű, függetlenségi párti Debreczen című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozott, ezzel vége szakadt egyetemi karrierjének. Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott, kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával (verseiben Csinszkának akivel 1911 óta levelezett. Az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg – ez idő alatt 6 nevezi), nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után 1918-ban jelent meg újabb verseskötete A halottak élén címmel. Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, tüdőgyulladással küzdött: a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én, 41 évesen.
A magyar próza nagyjai Jókai Mór (1825-1904) Komáromban született. Édesapja, József az ősi Jókay család Ásva ágának leszármazottja, édesanyja a nemesi Pulayok sarja. Jókai Mór kitartóan és lelkiismeretesen végezte iskoláit. Kecskeméten tanult jogot, majd Asztalos István komáromi ügyvédnél volt patvarián egy éven keresztül. Az ügyvédi irodák rabszolgamunkája nem volt rokonszenves a buzgó fiatal költő számára, így hamar szakított ezzel a pályával. Közeli barátja, Petőfi Sándor ekkorra már ünnepelt költő volt. 1846-ban a Hétköznapoknak című első regényének a sikere után az írásnak szentelte életét. A rá következő évben Jókait nevezték ki a vezető Életképek című irodalmi folyóirat szerkesztőjének. 1848. augusztus 29-én feleségül vette a nagy drámai színésznőt, Laborfalvy Benke Rózát. Az 1848-as forradalom kitörésekor a fiatal szerkesztő lelkesen felvállalta a nemzet ügyét, melyért mind tollal, mind fegyverrel harcolt. 1886. november 20-án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. 1904. május 5-én hunyt el, végső nyughelye a Kerepesi úti temetőben található (első felesége mellé temették). Az 1870-es évekig elképesztő mennyiségű, mintegy 100 kötetet írt. Munkái közül mindenképpen említésre méltók az alábbi művek: Az aranyember, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok, Szegény gazdagok.
Mikszáth Kálmán (1847-1910) Felvidéken (Szklabonyán) született 1847-ben, iskoláit is itt végzi. Pesten jogot tanul. Balassagyarmaton megyei szolgálatban áll. Itt ismeri meg a megyei életet, és veszi feleségül főnökének a lányát, Mauks Ilonát titokban. Pestre költöznek, újságírással foglalkozik, de keresetéből nem tudja eltartani családját. Írásaira ekkor még senki sem figyel fel. 1878-ban meghívják Szegedre az ellenzéki Szegedi Napló munkatársának. Szeged fordulópont az életében: megírja novelláit, amelyek a „Tót atyafiak” és „A jó palócok” című kötetekben látnak napvilágot. Egyszerre népszerű író lesz, visszahívják Pestre, karrierje magasan ível felfelé. A Kisfaludy Társaság tagja lesz, országgyűlési képviselőnek választják, majd a Tudományos Akadémia soraiba is beválasztják. 1910ben negyven éves jubileumát ünneplik országos ünnepségek keretében. Az ünnepet követő néhány nap alatt tüdőgyulladást kap és meghal.
Móra Ferenc (1879-1934) Már 16 éves korában verse jelent meg a Félegyházi Hírlapban. A pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos volt, de tanulmányait három év múlva félbehagyta. Rövid ideig Felsőlövőn tanított, majd 1902-ben a Szegedi Napló újságírója lett. 1905 és 1923 között Az Én Újságom több álnéven író munkatársa volt, s ekkor születtek munkásságának máig legnépszerűbb darabjai: a Rab ember fiai, Csilicsali Csalavári Csalavér, a Dióbél királyfi és a Kincskereső kisködmön, amelyeket később tévében, rádióban is feldolgoztak. 1913-ban a Szegedi Napló főszerkesztője lett. 1915-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta, majd két évvel később a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum igazgatója lett. 1922-től a Világ hasábjain jelentkezett olvasói tárcáival, vezércikkeivel. A Világ megszűnte után a Magyar Hírlap közölte írásait, útirajzait, ásatásairól szóló színes, már-már novellisztikus tudósításait. A líra és a publicisztika mellett a húszas évek elejétől a regény műfajában is kiteljesedett. Első regénye a Négy apának egy leánya címet kapta. 1932-ben Szegeden díszdoktorrá avatták, s e jeles alkalomra átadta az Aranykoporsó című történelmi regény első példányát az egyetemnek. Szerencsés kutatónak is mondhatta magát: 1907 és 1914 között a Torontál megyei Csókán európai hírű kőkori telepet tárt fel, s Szeged környékén szinte 7 minden korból értékes leletekkel gyarapította a hazai régészetet. 1933-ban hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, megműtötték, de már nem lehetett rajta segíteni - 1934. február 8-án távozott az élők sorából.
Benedek Elek
mesélŐ
Nem véletlen, hogy a Magyar Mese Napjának időpontjául „a nagy mesélő”, Benedek Elek születésnapját választották. 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot a ma Romániához tartozó Kisbaconban. Innen indult az ő hosszú és színes meséje, meg is örökítette számos alkalommal szeretett szülőföldjét. Nemcsak írta, gyűjtötte a meséket, de pályafutása során szerkesztett ifjúsági lapot, írt mesés történelmet, és még színdarabot is a kicsiknek. A magyar gyermekirodalom atyjaként is emlegetik. A mese mellett a történelem is fontos része életművének.
A HAZUG LEGÉNY Volt egyszer egy szegény ember s ennek egy nagy kamasz fia. Dolgozni nem dolgozott ez a legény, de annál többet hazudott. Csak úgy folyt ki a száján a hazugság. Azt mondta egyszer a szegény ember: - Jobb volna, ha dolgoznál, fiam, mert hazugságból nem lehet megélni. - Nem-e? - vágott vissza a legény. - No, én megmutatom, hogy urasan megélek a hazugságból! Azzal fogta magát, még aznap elbúcsúzkodott az apjától, s elment szerencsét próbálni. Amint ment, mendegélt az úton, találkozik egy magaszőrű kamasz legénnyel. Köszöntik egymást, szóba ereszkednek, s hát a másik legény egy úton jár vele: ez is szerencsét próbálni indult. Kérdi a hazug legény: - No, pajtás, tudsz-e szót szóra mondani? - Hogyne tudnék - mondja a másik. - Hát akkor gyerünk együtt. Egyszerre kezet csaptak, erős barátságot kötöttek, s mentek tovább. Még egy puskalövésnyire sem haladtak, jön feléjük a szolgabíró négylovas hintón. A szolgabíró csavargó betyároknak nézte a legényeket, megállította a hintót, s magához intette őket. Kérdi tőlük, hogy honnan jönnek. - Mi egyenesen Budapestről - felelt a hazug legény. - Hazudsz - rikkantott rá a szolgabíró -, hiszen Budapest felé mentek! De a hazug legény feltalálta magát, azt mondta, hogy valamit Pesten feledtek, s azért fordultak meg. - No, ha Pesten jártatok, mi újság van ott? - kérdezte a szolgabíró. - Hej, tekintetes uram, nagy újság van ott. Egy talián akkora madarat mutogat, hogy az egyik szárnya Pest, a másik meg Buda fölött lebeg. - Ejnye, ilyen-olyan füllentője - förmedt rá a szolgabíró -, ezért a nagy hazugságért huszonötöt veretek rád. 8 Mindjárt le is húzatta a legényt a tíz körméről, s
a hajdú olyan huszonötöt vert rá, hogy csillagot rúgott a hazug legény. - Hiszen megálljon a szolgabíró úr - fenyegetőzött a legény -, megyek egyenest a király színe elé, s bepanaszolom, hogy ilyen ártatlanul megbotoztatott. A szolgabíró egy kicsit meghökkent, s kérdi a másik legénytől: - Hát csakugyan van Pesten olyan nagy madár, te? Feleli a szót szóra mondó legény: - Hát biz én akkora madarat nem láttam, de láttam akkora madártojást, hogy huszonnégy ember emelgette rettentő nagy vasrudakkal. - Hm - gondolja a szolgabíró -, hátha mégis igaza van annak a legénynek. Azt a nagy tojást csak olyan madár tojhatta, melynek az egyik szárnya Pest s a másik Buda fölött lebeg. Adott a hazug legénynek száz forintot, csak álljon el a panaszától. A két legény továbbment nagy vígan, s útközben megosztoztak a száz forinton. A hazug legénynek volt már ötven forintja a zsebében, huszonöt pálcaütés a hátán. Hanem még két puskalövésnyire sem haladtak, jön szembe velük egy másik négylovas hintó. A vicispán ült ezen a hintón, s ez is megállította a legényeket. - Honnan, merről, hé? - Pestről - felelt a hazug legény. - Hazudsz, te kapcabetyár, mert most éppen Pest felé mentek. - Jaj, lelkem, tekintetes uram, ottfelejtettünk valamit - toldotta meg a szót szóra mondó. - Jól van, jól, hiszem, de hát mi újság Pesten? - Hej, ne is kérdje, tekintetes uram, mert a Duna meggyúlt, s fenékig kiégett a víz a medréből. Szörnyű haragra lobbant a vicispán! Hogy így a szemébe hazudjon egy kapcabetyár! Nosza, parancsolja a hajdúnak, hogy húzza le a legényt a húsz körméről, s olyan huszonötöt verjen rá, hogy holta napjáig vakarja a helyét. No, ezt meg is kapta a legény, egy sem hiányzott a hu-
szonötből. De a legény a vicispánt is megfenyegette, hogy egyenest a királyhoz megy panaszra, amiért őt ártatlanul megverette. Meghökkent egy kicsit a vicispán, hátha mégis igaza van a legénynek. Kérdi a másiktól: - Hát csakugyan meggyúlt a Duna, hé, s elégett? - Már azt nem láttam, ha mondanám, hogy láttam, hazudnék, tekintetes uram - felelt a szóra szót mondó legény -, de láttam az utcákon s a piacokon annyi sült halat, hogy a népek nem tudnak kijönni a házakból. - Hm - gondolja a vicispán -, mégis igaza lehet a legénynek. Bizonyosan az égő Dunában sült meg az a tenger sok hal. Adott a hazug legénynek kétszáz forintot, csak álljon el a panaszától. A hazug legény ezt is megosztotta a szóra szót mondó legénnyel, s most már volt százötven forint a zsebében s ötven pálcaütés a hátán. No de ki látott s hallott ilyet? Három puskalövésnyire sem haladtak, jött velük szemben hatlovas hintón a főispán. Ez is megállítja a legényeket, s vallatóra fogja. Bezzeg, hogy a főispánnak is azt felelték, amit a szolgabírónak s vicispánnak. - Jól van - mondta a főispán -, elhiszem, hogy Pestről jöt-
tök, hát mi újság Pesten? Feleli a hazug legény: - Hej, nagyságos uram, nagy ott a gyász s a szomorúság. Az egész várost gyászfeketébe vonták, merthogy meghalt a Jézus Krisztus! De olyat még nem látott a világ, amilyen szertelen haragra gerjedt a főispán. Hogy őt lóvá akarja tenni egy csavargó! - Hé, Jancsi! - kiáltott a pandúrnak - huszonötöt erre a kapcabetyárra! A hazug legényt lekapták a húsz körméről, s olyan huszonötöt vertek rá számolatlan, hogy az eget is bőgőnek nézte. - Hiszen nem hagyom én ezt annyiban - kiabált a hazug legény -, megyek Budára a királyhoz, s elpanaszolom, hogy minden igaz ok nélkül verik a szegény legényt. - Eredj, csak eredj - mondta a főispán, s aztán megkérdezte a másiktól: - No, hát te is ezt az újságot tudod? Csakugyan meghalt a Jézus Krisztus? - Hát biz én, nagyságos uram - felelt a szóra szót mondó legény -, hazudnék, ha azt mondanám, hogy hallottam, amit a társam hallott, de azt magam is láttam, hogy lajtorják vannak támasztva az éghez, s csupa feketébe öltözött angyalok járnak fel s alá. Szeget ütött a főispán fejébe ez a beszéd: hátha csakugyan igazat mondott ez a legény. Az angyalok csak nem gyászolhatnak akárkit. Elkezdte kérlelni a hazug legényt, s adott neki háromszáz forintot, csak álljon el a panaszától. Megijedt erősen, hogy a király elcsapja. A hazug legény a háromszáz forintnak is a felét a szót szóra mondó legénynek adta, most hát volt már háromszáz forint a zsebében s hetvenöt pálca a hátán. De ez éppen elég is volt neki. Azt mondta a pajtásának: - No, pajtás, én hazamegyek, elég nekem, amit kerestem. Isten áldjon. Azzal megfordult, s hazáig meg sem állott. A háromszáz forintot az apjának adta, a hetvenöt pálcaütést szépen magának tartotta. Aztán mégis meggondolta magát, s elkezdett dolgozni keményen. Így volt, vége volt, igaz volt. Aki nem hiszi, járjon utána.
9
A sün A sünfélék családjának legelterjedtebb képviselője a sünök nemzetsége. Megjelenésük és szervezetük oly sajátságos, hogy néhány odavetett vonással is élethű képet rajzolhatunk róluk. TERMÉSZETRAJZ
Felépítés
Hosszúkás fejük ormánykába nyúlik. Szemük középnagy, fülük meglehetősen hosszú. Zömök törzsük felső és oldalrészeit nagyon hegyes, merev tüskék, alsó oldalát pedig szőrök borítják. Végtagjaik 5 ujjasak. Egész talpukon járnak.
Életmód A sün éjszakai életmódot folytató, magányos állat. Tápláléka hernyók, bogarak, földigiliszták és csigák, de megtámadja az egérfészket, és fogyaszt döghúst, illetve növényi eredetű táplálékot is. Tűhegyes rovarevő fogazata van. A sünök éjjelente 2-4 kilométert gyalogolnak táplálékkeresés közben. Ősszel beássa magát, és téli álomba merül. Testének hőmérséklete felveszi a környezet hőmérsékletét. Ha a külső hőmérséklet tartósan 6 °C alá süllyed, bekapcsolódik egy ún. „hőmérséklet-szabályozó”. Az izmokban lévő cukor elég, így növekszik a testhőmérséklet, s az élet lángja újból kigyullad. Az európai sün 5 - 6 évig él.
Tüskék Egy sünit könnyedén megismerni a tüskéiről. A tüskés kültakaró tetőtől talpig megvédi őt megannyi ellenségtől, a pocakján pedig szőr található. Ha veszélyt érez, a vidám szuszogásból pillanatok alatt tüskelabdává gömbölyödik. A tüske nem más, mint módosult szőr, amely keratinból, vagyis szaruból áll. Akárcsak a sün tüskéinek, ez a protein a fő alkotóeleme a hajnak és a körmöknek is, és ez ad a tüskéknek erőt és rugalmasságot.
Gömbölyödés Nyugalmi állapotban, nappali alvásnál, illetve vadászaton a sün tüskéi elernyedve a testen fekszenek. Amint a sündisznó fenyegetve érzi magát, több ezer kicsiny izmot feszít meg, melyek minden tüskét körülvesznek, és így emeli meg tüskeruháját. Az ös�szehúzott bőrizomzat váltja ki ezt a reakciót. A homloktüskéket húzza be elsőként, mint egy sisakrostélyt a szemek felett. Veszélyhelyzetben, illetve érintésre pillanatok alatt össze tud gömbölyödni, így teljesen meg tudja védeni testét. Az összegömbölyödés kevesebb mint egy másodperc alatt megy végbe. Lábait behúzza a testbe, és egy gyűrűizom segítségével a összekuporodik tüskelabda formájúra.
Hibernáció A sünök azért alszanak téli álmot, hogy túléljék a hideg hónapokat. Ők ez egyetlen rovarevők, akik téli álmot alszanak. Képesek akár 5 hónapot is átaludni, elszigetelve pihenni a tél ideje alatt, amikor az eleség szűkös. Összegömbölyödnek, és hetekig vagy hónapokig így maradnak.
Hiedelmek a sünnel kapcsolatban
10
Több ókori forrás is említi, hogy a sün segítségével előre lehet jelezni az időjárást, pontosabban a szél irányának a változását. Plutarkhosz leírja, hogy a sünök odújának két nyílása van: az egyik délre, a másik pedig északra néz. Amikor előre megérzik a szél változását, a szél útjába eső nyílást betömik, és helyette a másikat nyitják ki. Arisztotelésznél pedig azt olvashatjuk, hogy a vadon élő sün, amikor megváltozik a szélirány, az odújának egy másik nyílásához megy át, ha pedig háziállatként tartják, akkor a falak mellé költözik.
Móra Ferenc:
A cinege cipŐje
Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak.
ni, Szeretne elmen ő is útra kelni. a De cipőt az árv nni. sehol se tud ve
12
Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga, nem ér ő most arra, mert ő most a csizmát nagy uraknak varrja.
Darunak, gólyának, a bölömbikának, kár, kár, kár, nem ilyen akárki fiának!
Daru is, gólya is, a bölömbika is, útra kelt azóta a búbos banka is.
12.
Csak a cinegének szomorú az ének: nincsen cipőcskéje máig se szegénynek.
Keresi, kutatja, repül gallyrul gally ra. „Kis cipőt, kis cipő t!” egyre csak azt hajt ja.
13
töröm a kobakom
Viharos tenger
14
A tengeren nagy vihar dúl, a hajó legénysége, és a rakomány egy része is a vízben landolt. Keresd meg a kép két oldalán felsorolt dolgokat.
Nem odaillŐ
Karikázd be a 6 oda nem illő dolgot!
Pingponglabdafújás
A gyerekek az asztal körül foglalnak helyet. A pingponglabdát tegyük az egyik gyerek elé, aki ezt elfújja. Erre valamennyi gyerek nekifog a fújásnak, míg valakihez hozzá nem ér a labda. Minden érintés 1 pontot ér, így a játék végén az nyer, aki a legkevesebb pontot kapta. A labdát csak fújással lehet irányítani.
A gyerekek építsenek ceruzákból, fakockákból vagy legóból labirintust, és abba fújják a labdát a labirintus egyik végéből a másikba. Kézzel irányítani nem szabad. Az nyer, aki a legrövidebb időn belül végigvezeti a pályán a labdát.
Egy összehajtott kemény kartonra vágjunk kapuformákat. A kartont állítsuk az asztalra úgy, mint egy nyitott könyvet. Az egymással szemközti kapuk felett ugyanolyan jel legyen (pl. egér, macska). Két gyerek üljön egymással szembe, és fújják át egymásnak a labdát. Az egér csak az egérnek fújhatja, a macska csak a macskának. Akinek eltéved a labdája, az büntetőpontot kap. Így az a vesztes, aki több pontot gyűjt be.
15
Fazekas Anna
Öreg néne őzikéje
Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét. Őzgidácska, sete-suta, rátévedt az országútra, megbotlott egy kidőlt fába, eltörött a gida lába. Panaszosan sír szegényke, arra ballag öreg néne. Ölbe veszi, megsajnálja, hazaviszi kis házába. Ápolgatja, dédelgeti, friss szénával megeteti, forrásvízzel megitatja, mintha volna édesanyja.
Cili cica, Bodri kutya mellé búvik a zugolyba, tanultak ők emberséget, nem bántják a kis vendéget. Gyorsan gyógyul gida lába, elmehetne az őzbálba, vidám táncot ellejthetne, de nincs hozzá való kedve. Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún. Reggel bíbor napsugarak játszanak a felhők alatt. Esti szellő ködöt kerget, dombok, lankák üzengetnek: „Vár a sarjú, gyenge hajtás, gyere haza, gida pajtás!” Könnybe lábad az őz szeme, hej, nagyon is visszamenne, csak az anyja úgy ne várná, csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik, hol selyem fű, puha pázsit, tarka mező száz virága őztestvérkét hazavárja.
16
Ahol mókus ugrabugrál, kopácsol a tarka harkály, vígan szól a kakukk hangja, bábot cipel szorgos hangya.
Újra kihajt fű, fa, virág, nem felejti a kisgidát, fordul a föld egyszer-kétszer, zörgetnek a kerítésen.
Várja patak, várja szellő, kék ég alján futó felhő, harmatgyöngyös harangvirág, vadárvácskák, kékek, lilák. Öreg néne megsiratja, vissza - dehogy - mégse tartja, ki-ki lakjék hazájában, őz erdőben, ember házban. Kapuig is elkíséri, visszatipeg öreg néni, és integet, amíg látja: „Élj boldogul, őzgidácska!” Lassan lépdel, csendben ballag, kattan ajtó, zörren ablak, onnan lesi öreg néne, kisgidája visszanéz-e. Haszontalan állatkája, egyre jobban szaporázza, s olyan gyorsan, mint a villám, fenn terem a mohos sziklán. De a tetőn, hegygerincen megfordul, hogy búcsút intsen: „Ég áldjon, rét, kicsi csalit” s mint a szél, eliramodik. Nyár elröppen, levél sárgul, lepereg a vén bükkfárul, hó borul már házra, rétre, egyedül él öreg néne.
Kitekint az ablakrésen: ki kopogtat vajon éjjel? Hold ragyogja be a falut, kitárja a kicsi kaput. Ölelésre lendül karja: kis gidácska meg az anyja álldogál ott; beereszti, szíve dobban, megismeri: őzmama lett a kisgida, az meg ott a gida fia. Eltörött a mellső lába, elhozta hát a kórházba, hogy szemével kérve kérje: gyógyítsa meg öreg néne, puha gyolcsba bugyolálja, ne szepegjen fiacskája. S köd előtte, köd utána, belevész az éjszakába. Gida lábát két kezébe veszi lágyan öreg néne. Meg is gyógyul egykettőre, felbiceg a dombtetőre, s mire tölgyről lehull a makk, a kicsi bak hazaballag.
Falu népe is szereti, kedves szóval becézgeti öreg nénét, és azóta így nevezik: Őzanyóka. Piros pipacs, szegfű, zsálya virít háza ablakába, nagy köcsögben, kis csuporban szivárványszín száz csokor van. Egyiket Gál Péter hozta, másikat meg Kovács Julcsa, harmadikat Horváth Erzsi, úttörő lesz valamennyi. Vadvirágnak dal a párja, énekszótól zeng a háza, oly vidám a gyereknóta, nevet, sír is Őzanyóka. Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék mese őrzi aranyszívét. Gidára vár sós kenyérke, kalácscipó aprónépre; egyszer te is légy vendége, itt a vége, fuss el véle!
Mátraalji falu széle, kapuban ül öreg néne, nincs egyedül, mért is volna? Ha fú, ha fagy, sok a dolga. Körülötte gidák, őzek, látogatni el-eljőnek, télen-nyáron, évről évre, fejük hajtják az ölébe.
1717
Milyen barát vagy? TESZT
Mit jelent neked a barátság: együtt kiruccanni valahová vagy pusztán viccelődni? Esetleg azt, hogy valakivel meg tudod beszélni a gondjaidat?
1. Egy buliban a barátod/barátnőd kínos részleteket oszt meg a többiekkel az együtt töltött nyaralásotokról. Hogyan reagálsz?
6. Iskolai buli van. Hol lehet téged megtalálni?
a) Miért kellene leállítanom? Ezek a történetek (4) mindig gondoskodnak a jó hangulatról.
b) Ott, ahol a legjobb a hangulat. Talán éppen a táncparketten.
(4)
c) A legjobb barátommal/barátnőmmel beszélgetünk.
(0)
b) Egyetlen pillantásommal tudtára adom, jobb, ha abbahagyja a sztorizgatást.
(0)
c) Áthívom őt egy másik helyiségbe, és megkérdezem tőle, miért akar megbántani. (2) 2. Gyakran érzed úgy, hogy több időt szeretnél zenehallgatásra vagy a hobbidra fordítani? a) Igen, de úgy szervezem a napjaimat, hogy ezeket a pillanatokat is belekalkulálom. (2) b) Nem, dehogy. Miért kellene egyedül ücsörögnöm otthon?
(4)
c) Valóban több időre lenne szükségem, mert sokszor vagyok ideges.
(0)
3. Vitába keveredsz a legjobb barátoddal/ barátnőddel. Hogyan oldod meg a helyzetet? a) Egy kis ideig nem beszélünk, amíg mindketten meg nem nyugszunk.
(4)
a) Természetesen az osztálytársaim mellett, (2) hiszen ők az én barátaim.
7. A barátaiddal töltöd a hétvégét. Mi a program? a) Filmezés, pizzaevés, édesség, meg persze csevegés.
(0)
b) Biztos lesznek olyan dolgok, amiket végre meg tudunk beszélni.
(2)
c) E lmegyünk bulizni, és összefutunk más ismerősökkel is.
(4)
8. Hogyan vélekedsz saját magadról? a) Szükségem van a változatosságra, különben elunom magam.
(4)
ok törődésre, figyelemre van szükségem. (0) b) S c) S ok időbe telik, amíg meg tudok bízni valakiben.
(2)
b) A veszekedés után sírva öleljük át egymást. (0) c) Egy beszélgetéssel tisztázzuk a helyzetet. (2) 4. Milyen a kapcsolatod az édesanyáddal? (0) a)Mindent megtesz értem. b) Mindig őszinte velem. (2) (4) c)Nem valami jó a kapcsolatunk. 5. Szívesen adsz kölcsön a barátodnak/ barátnődnek? a) A pénz és a barátság nem fér meg együtt, (2) úgyhogy a válaszom: nem. b) Az utolsó ruhadarabomat is odaadnám neki.
(0)
c) Persze, elvégre ez csak zsebpénz!
(4)
Lássuk az eredményt!
18
Értékelés 0 és 12 pont között: A MEGBÍZHATÓ Te vagy a lehető legjobb barát/barátnő. Mindig kitartasz a barátaid mellett, bármilyen nehézség álljon is elő. Ha problémája van, mindent otthagyva képes vagy azonnal elmenni hozzá. Ám vigyázat, a túl nagy önzetlenség oda vezethet, hogy teljesen feladod saját vágyaid és elképzeléseid. A barátság kölcsönös adok-kapok. Figyelj oda arra, nehogy kihasználjanak, és hagyd, hogy néha a másik is a te segítségedre siethessen. 13 és 22 pont között: A TRÉCSELŐ Remekül megállod a helyed barátként. Abszolút
lojális és megbízható vagy. A barátság számodra azt jelenti, hogy bármi történjen is, ti ott vagytok egymásnak. Fontosnak tartod az őszinteséget, és arra is szükséged van, hogy néha támaszkodni tudj valakire. Ám az, hogy mindent remekül meg tudjatok beszélni egymással, semmiképpen se jelentse azt, hogy csak a problémákat boncolgatjátok. 23 és 32 pont között: A HAVER A te baráti társaságod igen kiterjedt: mindegy, hová mégy, mindenhol találsz egy jó ismerőst. Igazi társasági ember vagy, aki könnyen ismerkedik. Nem szeretsz egyedül lenni, ugyanakkor a barátaiddal sem mélyíted el a kapcsolatod, és a szimpátiáddal felmerült problémáidról sem szívesen beszélsz. Vigyázz arra, hogy ne maradjanak felszínesek a kapcsolataid. Koncentrálj azokra, akik közel állnak hozzád!
Madáretető tobozból
BARKÁCSOLÓ
Barkácsoló
BARKÁCSOLÓ
Készíts házilag madáretetőt, hogy ezzel segítsd az éhes madarakat, egyúttal pedig gyönyörködhess bennük. Mindössze néhány toboz, egy kis mogyoróvaj, madáreledel és zsinór kell hozzá, hogy elkészítsd. A tobozra kösd rá a madzagot, kend be jó alaposan mogyoróvajjal (ha nincs otthon, az sem baj, mert használhatsz helyette akár zsírt vagy vajat is), majd hempergesd meg a magocskákban. Kész is van, mehet ki az udvarra, erkélyre, vagy ahová tetszik. A lényeg, hogy az ablakból jól látható helyre tegyétek! Nyomás! Hideg van, éhesek a madárkák!
Ne dobd ki a régi képkeretet, inkább öltöztesd fel!
Nem muszáj kidobni a régi vagy az egyszerűen már nem kedvelt képkereteket, helyette készíts belőlük újat! Textil helyett használhatsz akár papírt vagy selyempapírt, esetleg széles szalagokat is.
Alkotások gombokból Gombokból nagyon jó dolgokat lehet alkotni. Íme néhány ötlet.
19
töröm a kobakom
Kirakó Figyeld meg jól a képet! Próbáld kitalálni, melyik kirakódarab illik az utolsó helyre.
Madarak A fa körül repkedő madarakat kösd össze az árnyékukkal.
20
R é s z l e t e k Hová illenek a következő részletek?
Árnyékok
Ha felismered az állatok árnyékát, írd alá a nevüket!
21
VICCEK A tanító felszólítja egyik diákját: - Hallom, Pisti, hogy otthon megint rossz fát tettél a tűzre! - Tanító bácsi! Nem is igaz! Hiszen már hetek óta egyáltalán nem is fűtűnk! iii -Petike - kérdezi anyuka a kisfiától -, miért hoztad haza ezt a varjút? -Meg akarom figyelni, hogy tényleg elél-e kétszáz évig! iii -Gyere, Pistike, megmosom a nyakadat, különben apa nem visz el magával a meccsre. -És ha nem kap jegyet, akkor mit csinálok a tiszta nyakammal?! iii A fizikatanár kifakad: -Ha az utolsó padokban ülők olyan csendben lennének, mint a középen képregényt olvasók, akkor legalább az első sorban ülők zavartalanul alhatnának tovább! iii Pistike megkérdezi az ebédnél: -Mama, kapok még egy kis tortát? -Miért kérded? -Mert ha nem kapok, lassabban eszem! iii Hittanból vizsgázik a diák. Mondja a tanár: - Sorolja fel a tízparancsolatot tetszés 22 szerinti sorrendben!
- 3, 6, 1, 8, 4, 5, 9, 2, 10, 7. iii - Kisfiam, ha jó leszel, a mennyországba kerülsz, ha viszont rosszalkodsz, akkor a pokolra mész. - Értem, mama. És ahhoz milyennek kell lennem, hogy a cirkuszba mehessek? iii - Csabikám - mondja szomorúan a tanév végén a mama -, egyáltalán nem tetszik nekem a bizonyítványod. - Nekem se, anyu! De annak örülök, hogy egy az ízlésünk. iii - Gyerekek, ki tudná megmondani, miért nevezzük anyanyelvünknek a magyart? - Én tudom! - áll fel Zsoltika. - Mert apa soha nem jut szóhoz. iii - Csabika! Mosakodtál te ma? - Iiigen, tanító néni. - Gyere csak ide! - inti magához Csabikát a gyanakvó pedagógus. Egy csepp kölnit hint a zsebkendőjére, azzal dörzsöli meg a gyerek nyakát, majd a feketére színeződött textíliát mint bizonyítékot a kisfiú elé tartja. Csaba azonban kivágja magát: - Ja, ha vegytisztítani tetszik! iii - Mennyi ideje vagy nős, papa? - tudakolja a nyolcéves Imruska. - Tizenhat éve. - És mennyit kell még letöltened? iii Alexandra hároméves. Egy nap lelkendezve újságolja a nagymamának, hogy ő már tud olvasni.
- Tessék, kiscsillagom, akkor olvasd ezt! -nyújt át a gyereknek egy kötetet a nagyi. A pici lány komótosan elhelyezkedik a fotelben, meggyújtja az állólámpát és kinyitja a könyvet. - Nem hallok ám semmit! évődik vele a nagyanyja. - Na és? - vágja ki a csöppség. - Ha te olvasol, nagyi, én se hallok semmit! iii Petronellának a családi fényképalbumot mutogatja az anyukája. - Ki ez a göndör hajú sportos hapsi itt melletted, anyu? kérdezi a kislány. - Ki más, hát az apukád, kis butám. - Az apukám? - a gyerek töprengve néz maga elé, aztán azt kérdi: - Akkor ki az a kövér, kopasz bácsi, aki most nálunk lakik? iii - Mondd, anyu, elveszett az, amiről tudjuk, hogy hol van? - Hogy veszett volna el, fiacskám? - Akkor a táskád se veszett el, amit a Dunába ejtettem. iii - Pistike, hol voltál tegnap? - Nem jöhettem, tanító bácsi, leégett a boltunk. - Rémes, és hol voltál tegnapelőtt? - Előtte mindent össze kellett csomagolnunk. iii - Ki tudná megmondani, miben különbözik a kakukk a többi madártól? - Ő az egyetlen madár, tanár úr, kérem, amelyik tudja a nevét.
