Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztő: Micheli Tünde
Kedves Barátom!
Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2013. godinu.
Afrika a Föld harmadik legnagyobb kontinense, több mint egymilliárd fő lakja. Földrajza rendkívül változatos: legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, amelynek legmagasabb csúcsa 5895 méter magas, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb Magyarországnál. Leghosszabb folyója a Nílus. Ha ennél még többet szeretnél megtudni erről a kontinensről, lapozd föl legújabb számunkat; sok-sok érdekes adattal, információval bővítheted tudásod. Megismerheted az afrikai embereket, valamint a kontinens változatos állatvilágát. Természetrajzunkban az afrikai elefántot mutatjuk be, sőt, segítünk Neked elefántot rajzolni, illetve elefántfejet hajtogatni is. A Mesélőben ezúttal afrikai népmesékből válogattunk. Törheted a kobakodat is, hiszen négyoldalnyi érdekes feladvány vár rád.
ISSN 1333-0462
Műszaki szerkesztő: Farahó Zsolt Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected]
Pöttyön Pötty
TARTALOM: 4. Afrika 6. Az afrikaiak 8. Felfedezo" utak Afrikában 9. Afrika látnivalói
10. Az afrikai elefánt " 12. Mesélo 17 Barkácsoló 18 Barkóca-teszt 19. Töröm a kobakom 3 21 Viccek
AFRIKA A FEKETE KONTINENS Afrika a maga 30 300 000 km²-nyi területével a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20,3%-át fedi le. Öt tenger, illetve óceán határolja. Több mint 1 milliárd fős népességével egyben a második legnépesebb kontinens is. Afrika lakói többek közt az arabok, berberek, bantu népek, busmanok, pigmeusok, szudanid népek és európaiak, akik főleg a mezőgazdaságból élnek, annak ellenére, hogy a megművelt területek aránya csak 6%. A népesség gyorsan nő (a városokban évi 3, 5%), ennek egyik jó példája Kairó, amely a földrész legnépesebb városa, ugyanakkor kiemelkedő a szegénység is, mivel a kontinens lakóinak fele kevesebb mint napi egy dollárból él. Földrajza rendkívül változatos: legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, amelynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb Magyarországnál. Leghosszabb folyója a Nílus (6690 kilométer, egyben a Föld leghosszabb folyója), legnagyobb szigete pedig Madagaszkár. Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik. Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét – az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Az elnevezés feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered.
Növény- és állatvilága Trópusi eso erdo Az egyenlítő környékén a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, amely a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi. Emlősei közé tartoznak az emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), az elefánt, az orrszarvú, a zsiráf, az okapi, a varacskos disznó, a leopárd, a bongó és a majmok (például mandrill, drill). Madarai között megemlítendők a papagájok, valamint a kongói páva. Leggyakrabban előforduló hüllők: krokodilok, kígyók, gyíkok. Rovarvilágát főként hangyák, termeszek alkotják.
Szavanna
4
A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacso-
nyabb, kevesebb fajból áll, és üde aljnövényzettel rendelkezik. Erdeiben sok örökzöld és lián nő. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma. A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebrafélék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilovak, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.
Sivatag A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból és gyíkokból áll.
Mediterrán területek A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A kölönböző mediterrán tájakon élő fák: az Atlasz-vidéken az aleppói fenyő, az atlanti cédrus, a magyaltölgy, a palatölgy, a macchia, illetve a törpecserje. Fokföldön a babérlombú növényzet jellemző. Az állatvilág területenként változik. Az Atlasz-vidéken leggyakrabban előforduló fajok a szarvas, a vaddisznó és a berbermakákó.
Madagaszkár A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől, indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken pedig félsivatagi tüskés bozótok; itt a lakosság ritka. Madagaszkár különleges élővilággal rendelkezik. Nagyjából tízezer növényfaj él a szigeten, 90%-uk endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nem fordul elő.
Nemzeti parkok Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat. A kontinens leghíresebb nemzeti parkja, a Tanzánia északi részén lévő Szerengeti rengeteg emlősfajnak, madárnak ad otthont. Az esős évszakban a gnúk csordái szétszóródnak a park déli részén, a dús füvű szavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdik 800 km-es vándorútjukat a nyugati fás szavannák irányába, majd innen tovább észak felé. Tanzánia nyugati részén, a Tanganyikató környékén található a Mahale-hegyvidéki Nemzeti Park. A terület főleg csimpánzairól ismert. Ebben a hegységben él Tanzánia legismertebb csimpánzcsapata, amely kb. ezer egyedet számlál. Életmódjukat a világ minden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók is megfigyelhetik őket.
5
AZ AFRIKAIAK Afrika őslakói a fekete bőrűek. Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a bantuk e sávtól délre élnek. Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott vadászó-gyűjtögető pigmeusok, és a Kalahári-vidéken élő busmanok. A kontinens mediterrán éghajlatú tájain európai bevándorlók telepedtek le. Általuk kapcsolódott a kontinens a világgazdasághoz. A legtöbb afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv. Afrikában a kontinens területéhez képest kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A kontinens legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (400 fő/km²). A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él, ugyanakkor a sivatagok, esőerdők és magashegységek szinte lakatlanok. A mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban szétszórtan álló, lapos sátrakat lehet megfigyelni. Ezekben élnek a beduinok. A ,,bed” szó nomád pásztort jelent. Mintegy 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat „vettek a birtokukba” portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon. (Ezt a hadműveletet nevezték ,,ghazvának”, és ebből származik a razzia fogalma.) Ma pásztorkodással foglalkoznak, tevét, kecskét, juhot tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.
6
A Szahara belsejében élnek a tuagerek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. Kék embereknek nevezik őket – a férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek. Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala
marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, amelyet a fiúk 15-20 éves koruktól viselhetnek. Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják és gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű, színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban pedig nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek, karjukat pedig drótspirál díszíti. A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, valamint az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melyek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi, így például a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai. A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él. A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagéletkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak, a vidé7 kek elszegényedtek.
Felfedezo utak Afrikában A portugál hajósok India felé hajózva már a 15. század végén megrajzolták Afrika körvonalait. A kereskedők hosszú útjuk során megpihentek a partok mentén, élelmet, vizet vételeztek. A belső területek feltérképezését a 18. század második felében angolok kezdték meg a Niger, a Nílus és a Kongó természetes vízi útját követve. A skót David Livingstone orvosként és hittérítőként érkezett Afrikába. Közel 25 évig tartózkodott a kontinensen. Felfedező útjai során bejárta a Zambézi vízrendszerét, megcsodálta a Viktória-vízesést, eljutott a Nyasza- és a Tanganyika-tóhoz. Henry Morton Stanley a hírnév és meggazdagodás reményében utazott először Afrikába. Megbízták, David Livingstone hogy keresse meg az elveszettnek hitt Livingstone-t. Második útjára már a kontinens varázsa ösztönözte. Megfelelő mennyiségű pénzzel és személyzettel is rendelkezett. Körbehajózta a Viktória-tavat, majd a sűrű esőerdőn át hosszú, küzdelmes útja a Kongó zuhatagokkal tarkított vidékén vezetett végig. Magyar László az elsők között hajózott be a Kongó torkolatába. Innen egy karavánhoz csatlakozva jutott el a mai Angolába. Célja megvalósítását abban látta, ha előbb megismeri az itteniek nyelvét, szokásait. Annyira megszerette a biéi népet, hogy feleségül vette a fejedelem lányát, aki felfedező útjaira is elkísérte. Együtt bejárták Kongó és Zambézi vízválasztóját. Második útja dél felé, a sivatagok vidékére vezetett, anyagi segítség hiányában azonban nem tudta folytatni kutatásait. Felbecsülhetetlen értékű írásainak csak egy része jutott el Magyarországra, ő maga peHenry Morton Stanley dig 46 évesen Afrikában halt meg. Teleki Sámuel utazásainak eredeti célja a vadászat és a Kilimandzsáró megmászása volt. Gazdag főúrként anyagi gondokkal nem küszködött. Segítőtársa Höhnel Lajos volt. Az expedíció az Indiai-óceán partjáról indult. Elérték a Kilimandzsáró-csoportot, majd a Kenya-vulkánt, de a csúcsaira nem sikerült feljutniuk. Észak felé továbbhaladva felfedezték a Rudolf- és Stefánia-tavat. Visszafelé vezető útjukon egy kialudt vulkánban gyönyörködhettek, amit Höhnel-Telekivulkánnak neveztek el. Ez a egyetlen magyar név Afrikában. A gyűjtött néprajzi anyag nagy része ma a Nemzeti Múzeum tulajdona.
8
Kittenberger Kálmán állatgyűjteménye és útleírásai, Széchenyi Zsigmond vadásznaplói, valamint Teleki Sámuel több Afrikában gyógyító magyar orvos leírása alapján is megismerhetjük a kontinenst.
Afrika látnivalói Királyok völgye A Királyok völgye Egyiptom középső részén található. A völgyben egy körülbelül 500 éves időszak folyamán, az i. e. 16-11. század között (az ókori Egyiptom XVIII-XX. dinasztiája idején) királyok és nagyhatalmú nemesek számára épültek sírok. A völgy a Nílus nyugati partján helyezkedik el, Théba (ma Luxor) városával átellenben, a thébai nekropolisz szívében. A vádi két völgyből áll, a keleti (ahova a legtöbb királyt temették) és a nyugati völgyből. A területen számos jelentős régészeti és egyiptológiai kutatást végeztek a 18. század végétől, és a sírok ma is felkeltik sok kutató érdeklődését. A legújabb korban a völgy Tutanhamon sírja (és „a fáraó átka”) miatt a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye lett. 1979-ben a Királyok völgyét a thébai nekropolisz többi részével együtt a világörökség részévé nyilvánították. A legtöbb sír nincs megnyitva a nyilvánosság számára, a nyitottakat pedig szintén bezárják időnként felújítási munkák miatt. (Összesen 16 van nyitva, de általában azonos időben csak néhány). A KV62 számú sírnál a látogatók nagy száma miatt külön látogatási díjat vezettek be. A nyugati völgyben csak egy sír van nyitva, Ayé, és ide is csak külön jeggyel lehet belépni. Az idegenvezetők már nem tarthatnak előadást bent a sírokban, és a látogatóktól is elvárják, hogy csendesen, libasorban haladjanak végig a sírokon, annak érdekében, hogy minél kevesebb időt töltsenek bent, és így minél kevesebb kárt tegyenek a belső felületekben, díszítésekben. Fényképezni tilos bent.
Gízai piramisok A gízai piramisok összefoglaló név alatt három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket. A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem könnyű megközelíthetősége miatt is elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
9
Az afrikai elefánt TERMÉSZETRAJZ
Az afrikai elefánt (Loxodonta africana) a Földön ma élő legerősebb és legnagyobb szárazföldi emlős. Eredendően szavannákon él, ám kitűnően alkalmazkodik Afrika más, különböző éghajlatú területeinek az adottságaihoz is. Élőhelyének közelében mindenképpen ivóvízforrás kell hogy legyen.
Megjelenése
Az afrikai elefánt a legnagyobb szárazföldi állat. A farka hegyétől az ormányáig körülbelül 8 méter hosszú. Mindene hatalmas. Lábai (mellső és hátsó lábai egyaránt) alsó oldalukon párnázottak, így hatalmas tömege ellenére járása viszonylag halk. Az elefántbikák marmagassága elérheti akár a 3 métert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testtömeg alapján is a bikák rendelkeznek nagyobb mutatókkal: akár 6 tonnát is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csupán” 4 tonnásak általában. Az afrikai elefánt egyik szembetűnő – talán legjellegzetesebb – testrésze a 2 méter hosszú ormány. Az ormány a felső ajak és az orr összenövésének eredményeként jöhetett létre, és 40 000 izomcsomóból áll. Az afrikai elefánt ormányának végén alul-felül egy-egy fogóujj van. Ormányát leggyakrabban szaglásra, légzésre, ivásra használja, emellett, amikor „fürdőt vesz”, szintén ormánya segít a víz testére juttatásában. A magasabban lévő ágakat is ormányával éri el, így a táplálékszerzésben is van feladata. Az indiai elefánttól (Elephas indicus), az ormányosok rendjének egy másik képviselőjétől abban különbözik, hogy az afrikai elefánt fülei jóval nagyobbak, mint indiai társáé. Ez annak köszönhető, hogy az afrikai szavannákon néhol mostohább körülmények uralkodnak, mint az indiai dzsungelekben, így a nagyobb fülek nagyobb hőleadást biztosítanak, illetve az állat a füleivel legyezi, hűti testének többi részét is azáltal, hogy teste körül gyenge légáramlatokat kelt. Felső metszőfoguk specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó agyarrá módosul, mely életük végéig növekszik, így akár 2 méternél hosszabbra is megnőhet. Az agyart a táplálék kiásására, annak mozgatására, valamint harcra használják. A legnagyobb agyar, amit valaha találtak, 349 cm hosszú volt.
Az elefántcsalád
Az afrikai elefántok szociális igényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang uralkodik egy-egy családon belül, hogy ha az egyik elefánt elpusztul, először megpróbálják „felébreszteni”. Kétségbeesetten próbálkoznak, majd miután ez nem sikerül, elkezdik „mesterségesen etetni” fűvel és más növényekkel, végül ágakkal és levelekkel „eltemetik” és gyászolják halottaikat, s akár órákon keresztül virrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek, illetve csemetéik alkotják, és vezetőül egy olyan tehenet ismernek el, akit a család minden tagjához rokoni szál fűz. A fiatal bikákat rögtön az ivaréretté válást követően kizárják a családból, így ők magányos életet élnek különféle csoportokba verődve. Az elefántcsordák ugyan képesek hatalmas távolságokat akár egyszerre is megtenni, de a vízközelből soha nem távolodnak el túl messzire, ugyanis higiénés és testhűtési okokból az ivás mellett fürdésre is felhasználják a környék kisebb tavait. Fürdés után ormányuk segítségével poros földdel hintik be testüket, amely így a testre ragadva megvédi az elefántot a rovaroktól. Viszonylag sokáig, átlagosan 70 évig élnek. Haláluknak gyakran egész prózai oka van: kihull a foguk, és nem tudják többé megrágni az ételt.
10
(Wikipédia)
Miért olyan hosszú a zsiráf nyaka? (dél-afrikai mese) A kis antilop szeretett jól élni: szerette a jó ételeket, italokat. Manapság az állatok nem isznak mást, csak vizet, de azokban a régmúlt időkben bizony még úgy szüretelték a pálmabort, akárcsak az emberek ma. A kis antilop a maga borát olyan állatoktól vásárolta, akik föl tudtak kúszni a fára, hogy megcsapolják. Az ilyen bor persze sok pénzbe került, az antilop szomjúsága pedig nagyobb volt, mint a zsebe, azért föltette magában, hogy ő maga fogja megcsapolni a fát. Meg is próbálta, hogy fölkapaszkodjék a pálmafa tetejébe, de bizony kudarcot vallott vele. Összetákolt hát egy jókora falétrát, de az olyan súlyos volt, hogy nem bírta megemelni. Akkor nádból csinált másikat ̶ ez meg feleúton kettétört, s úgy lebukfencezett róla, hogy majd a nyakát törte. Leült hát a fa alá, és elkezdte törni a fejét, hogyan juthat föl a pálmafa tetejébe, mert a pálmabor csak ott fakad elég bőségesen, hogy a szomját oltsa vele. Csak volna legalább valaki, aki kötelet kötne a fa koronájára, akkor bizony nem lenne semmi gondja: lehajlítaná a fa fölső ágát, míg csak el nem éri. De a kúszóállatok közül senki se akart segíteni neki, hogy el ne veszítsék jól fizető vevőjüket. A mókus előre megmondta: ha egyszer antilop bátya kitalálja a módját a pálmabor szüretelésének, amilyen ravasz betyár, mindenki mást kiforgat az üzletből. A kis antilopnak fülébe jutott a hír, és elhatározta, hogy a mókus lesz az, és senki más, akinek a segítségével a célját eléri. Ezért hát elkezdett hízelegni a mókusnak, és meghívta ebédre. A mit sem sejtő mókus elment hozzá. Kitűnő ebéddel várta a mókust egy pálmafa árnyékában, a házigazda mindenben kedvére járt a vendégének. Az ételek hosszú sora után italok következtek, egyik a másik után, addigaddig, amíg a sok pálmabor fejébe szállt a mókusnak, és elnyomta az álom. A kis antilop meg, aki csak színlelte az ivást, de színjózan maradt, fogott egy vastag kötelet, rákötötte a mókus farkára, és elkiáltotta magát: - Mókus testvér, mókus testvér, menekülj, jön a vadmacska koma! A vadmacska neve ̶ az ősi ellenségé ̶ egyszeriben talpra állította a mókust. Szempillantás alatt fönn termett a pálma tetején, s ijedtében észre se vette a magával vonszolt súlyos kötelet. Akkor a kis antilop rákiáltott: - Utánad mászik a vadmacska, szedd a lábad, surranj le gyorsan a fa másik oldalán, hogy meg ne lásson! A mókus leosont a másik oldalon, de alig futott néhány lépésnyire, észrevette, hogy a farkára kötött kötél nem engedi tovább. Mint a villám, átrágta a kötelet és eliszkolt. A kis antilop meg fölkiáltott örömében, megragadta a kötél két lecsüngő végét, elkezdte húzni lefelé a pálma koronáját. Ereje azonban cserbenhagyta, s már éppen azon tűnődött, mit csináljon, amikor megpillantotta a vízilovat, amint lomhán ballagott az ösvényen. - Hé, Víziló bátya - szólította meg -, hogy szolgál az egészséged? - Köszönöm, Antilop öcsém, jól. És tovább baktatott. - Talán bizony szóba ereszkednél a szegény emberrel, aki éppen most állt ki melletted! - kiáltott utána a kis antilop. - Jobb lesz, ha nem ártod bele magad más dolgába, van neked elég pörpatvarod magadnak is! - dörmögött a víziló. - Helytállok én magamért nélküled is. - Persze, hogy helytállsz, ha ott vagy, de előtted meg se mernek mukkanni! Tudják jól, hogy te vagy az ország legerősebb embere, de ha nem vagy ott, az más... Most is, míg nem jöttél, Elefánt bátya köpte a markát, hogy ő erősebb, mint te. - Az elefánt hazudik - mordult fel a víziló mérgesen.
12
- Én is ezt mondtam neki, ezért fortyant föl ellenem. Vett egy kötelet, áthajította a pálmafa tetején, aztán lehúzta a kötelet majdnem a földig, és így dicsekedett: „Ha Víziló bátya ezt utánam tudja csinálni, elmondhatja, hogy van olyan erős, mint én. Addig nem!” A víziló dühösen megállt.
- Hol az a pálmafa ? - kérdezte. A kis antilop szolgálatkészen rámutatott a fára, amelyről lelógott a kötél. A víziló megfogta a kötelet, és elkezdte húzni lefelé. Kemény munka volt, de a hiúság sarkallta, és addig erőlködött, míg csak a pálma koronája a földet nem érte. - Várj csak, hadd kötöm meg - kiáltott a kis antilop -, hadd mutassam meg annak a vastag dicsekvőnek, hogy te sokkal lejjebb hajlítottad a fát, mint őkegyelme. A vízilónak hízelgett a beszéd, beleegyezett, hogy a kis antilop lekösse a fa koronáját. Búcsúzóul odaszólt neki: - Ha még egyszer azt meri mondani valaki, hogy nem Víziló bátya a legerősebb állat, küldd csak hozzám, majd megtanítom én a becsületre! Így történt, hogy a kis antilop szépszerével megcsapolhatta a pálmafáját, és felséges lakomát csapott ingyen. A bor csak úgy csurgott a fából, s a kis antilop minden reggel színültig töltötte a nagy fazekat a drága nedűvel. Így ment ez jó ideig, míg csak egy reggel észre nem vette, hogy csupán félig telik meg a fazék. Másnap meg már csak negyedéig lett tele. És a rá következő nap üres maradt. - Tolvajok! - mondta magában a kis antilop, és éjnek idején elrejtőzött a fa közelében, hogy lássa, mi történik. Várt, várt, s egyszer csak látja ám, hogy fölbukkan a zsiráf, és elkezdi töltögetni a fazék tartalmát a maga fazekába, majd elsétál vele. Akkoriban a zsiráfnak csak olyan antilop formája volt, nagyobb ugyan a mi kis barátunknál, de még nem volt neki olyan irgalmatlan hosszú nyaka, éppen csak amolyan rendes nyaka volt neki is, mint az antilopoknak. A kis antilop megesküdött rá, hogy megbünteti a tolvajt. Másnap estére odakészített egy erős kötelet, rákötötte a fa tetejére, a végire hurkot kötött, és ezt ráhúzta a fazék nyílására. Éjszaka aztán egy nagy késsel fölfegyverkezve lesben állott. Hamarosan előjött a zsiráf. Rápislantott a csábító pálmaborra ott a fazékban, de mielőtt áttöltögette volna, előbb beledugta az orrát, hogy jót húzzon belőle. A kis antilop sem volt rest, egyetlen nyisszantással elvágta a kötelet, a fa meg fölcsapódott, és magával rántotta a zsiráfot. A feje ugyanis benne maradt a hurokban. - Segítség! Segítség! - kiabált a zsiráf. - Megfulladok! De a kis antilop csak nevetett. - Viszontlátásra, Zsiráf bátyó! Én most lefekszem. Holnap visszajövök, te akkorra meghalsz. A húsodat majd eladom pálmaborért. Vigyázz, hogy meg ne hűlj éjszaka! Magas állású úriember lett belőled, alázatos szolgád vagyok! Így beszélt, és gúnyos tisztelettel hajbókolva elkocogott. Szegény zsiráf pedig csak egyre segítségért kiáltozott. Szerencsére az elefánt is, a víziló is éjszaka jár legelészni, így hát meghallották a jajveszékelést. Odamentek megnézni, mi a baj. A zsiráf könyörgött nekik, húzzák le. Az elefánt megfogta a hátsó lábát az ormányával, és rántott egyet rajta. Valami csikordult, de nem a pálmafa: a zsiráf nyaka nyúlt meg egy jó arasszal. Megszólalt a víziló: - Várj, most hadd próbálom meg én! És jókorát rántott rajta ő is. Mire újabb csikordulás: a zsiráf nyaka megint hosszabb lett egy arasznyival. Aztán együtt próbálkoztak, az elefánt és a víziló. Egyik a jobb lábát, másik a bal lábát ragadta meg, és egyesült erővel rángatták lefelé. Csikordulás csikordulást követett, a zsiráf nyaka meg csak nyúlt, mint a gumi, s amikor földet ért a lába, a feje még mindig ott vergődött a pálmafa tetején. De szerencsére jött a mókus, átrágta a hurkot, és a zsiráf kiszabadult. De ó, borzalom, akkor már olyan hosszú volt a nyaka, hogy rossz volt ránézni. Azóta is olyan hosszú, és már sose lesz rövidebb.
13
Rajzolj elefántot! Biztosan láttál már állatos kifestőket. Talán magad is rajzoltál már kutyát, macskát, egeret. De próbáltál már elefántot rajzolni? Az alábbi rajz majd segít!
14
TÖRÖM A KOBAKOM Különbség A két kép között 4 különbség van.
16
MATEKOZÓ
17
Barkácsoló
Tarantula pók szívószálból
A tarantula pók elkészítése: 1. T ekerjük meg a fekete zseniliadrótokat a képen látható módon, és hajtogassuk meg a drótlábakat. 2. V ágjuk fel a szívószálat kb. 5 mm nagyságú darabokra. Fűzzük fel a szívószáldarabokat a zseniliadrótra. 3. H obbiragasztó segítségével ragasszuk fel a pók fejét, majd helyezzük fel a mozgó szemeket.
LÓK: HOZZÁVA ál ink szívósz p y g a v s o • pir n rna pon-po a b y g a v • fekete eniliadrót • fekete zs emek • mozgó sz asztó • hobbirag
Labir intus szívószálból A kép alapján egy helyes kis játékot készíthetsz. : Hozzávalók oz teteje • cipősdob ívószálak • színes sz
18
• olló • ragasztó • kis golyó
Hogyan végzed a rád bízott feladatokat? Kiegyensúlyozott, higgadt személy vagy, esetleg hajlamos vagy arra, hogy túlhajtsd magad, és mindenki feladatát magadra vállalod? Ha kitöltöd tesztünket, megtudhatod, te hogyan oldod meg a rád bízott feladatokat! 1. T ürelmetlen leszel, ha várnod kell valakire? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
2. V ersenyfutásban vagy az idővel? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
3. K ijössz a sodrodból, ha félbeszakítanak? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
4. Egyszerre több vasat tartasz a tűzbe? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
5. Több dologgal foglalkozol egyidejűleg? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
6. T úl sokat vállalsz magadra? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
PONTOZÁS SOHA: 1 pont RITKÁN: 2 pont GYAKRAN: 3 pont ÁLLANDÓAN: 4 pont Értékelés 14 és 26 pont között Kiegyensúlyozott, higgadt személy hírében állsz. Az iskolában és feladataid végzésében sikeresnek vagy mondható. 27 és 42 pont között Hajlamos vagy túlhajtani magad. Vigyázz, nehogy túlságosan sok feladatot vállalj, mert így könnyen elmehet a kedved a megkezdett feladatok befejezésétől! 43 és 55 pont között Tipikus példája vagy azoknak az embereknek, akik agyondolgozzák magukat. Feláldozod a szabadidődet, hogy másoknak, mások helyett valamit megtegyél. Ez azért túlzás. Legközelebb gondold át, hogy ki helyett mit teszel.
BARKÓCA-TESZT
7. Nagyon fontos neked, hogy lásd a munkád eredményét? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
8. Nem találod a helyed, ha nem csinálsz valamit? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
9. J obban érdekel az eredmény, mint maga a tevékenység? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
10. Elveszíted a béketűrésed,
ha valami nem sikerül?
Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
11.A kkor is a jövőbeli terveket kovácsolod, amikor éppen aktuális teendőid végzed? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
12. Mindig tökéletességre törekszel? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
13. Előfordult már, hogy megfeledkeztél egy barátod születésnapjáról? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
14. Nagyon dühös vagy magadra, ha valamilyen hibát vétesz? Soha. Ritkán. Gyakran. Állandóan.
19
TÖRÖM A KOBAKOM Állatok árnyéka A felsorolt állatok közül melyiknek ismered fel az árnyékát az ábrán? Karikázd be!
ELEFÁNT LÓ VÍZILÓ STRUCC KUTYA ZSIRÁF MACSKA ORRSZARVÚ KROKODIL
Az elefánt testfelépítése Nevezd meg az elefánt testrészeit!
20
Egy nap a tanyán
A két kép között 10 furcsa eltérés van. Keresd meg őket!
VICCEK - Apu, hol van Afrika? - Nem tudom, kisfiam, anyád rakott rendet! iii A tanító néni kérdezi Józsikától: - Na, tudod-e, hány nap van egy évben? - Hét. - Hét? Gondolkozz csak! - Szerintem hét. - Dehogyis! - Én csak hetet ismerek: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Azt nem tetszett mondani, hogy ismételjem el ötvenkétszer! iii Történelemórán a tanár megkérdezi a hetedikes Bélát: - Na, Bélus, szerinted miért hívták Mátyás seregét fekete seregnek? - Biztos csak négerek voltak a seregben. iii A maffiózó fia vizsgázik. Amikor a fiú hazaér, kérdezi az apja: - Hogy ment, fiam? - Büszke lehetsz rám, apám. Úgy viselkedtem, mint te. Egy szót sem bírtak belőlem kiszedni! iii Magyarórán a tanárnő megkérdezi Bercikét: - Tudod-e, hogyan írjuk helyesen a hely szót: ly-nal vagy j-vel? Berci: - Nekem mindegy. Tudja, mit, tanár néni, írjuk úgy, ahogy akarja. iii - Gyerekek, ki tudja, mire való a fülünk? kérdezi az elsősöktől a tanító néni. 22 - Hogy lássunk. - feleli Móricka. - Biztos vagy benne?
- Igen, ha nem lenne fülünk, a szemünkre csúszna a sapka. iii - Kisfiam, hogy tetszik az új tanító bácsi? - Jól kijövök vele, apa. Még irigyel is téged. - Hogyhogy? - Mindig azt mondja: „Ha én lennék az apád...” iii - Kisfiam, hogy hozhattál egy nap alatt öt egyest? - Tudod, anyu, túl sok a pedagógus... iii Másodszor is megbukik a vizsgán a diák. Hazamegy, panaszkodik az apjának: - Ekkora pechet! Nem csoda, hogy megbuktattak! Ugyanaz a terem, ugyanaz a tanár, ugyanaz a tétel... iii Pistikét felelteti a tanár. - Melyik a legrövidebb hónap? kérdezi a tanár. - Május!-feleli Pistike. - Miért? - Mert az csak öt betűs. iii A tanító néni kérdezi környezetismeret-órán: - Gyerekek, ki tudja, hogyan jutunk tiszta ivóvízhez? Móricka jelentkezik: - Merítünk a folyóból egy pohár vizet, és jól megmossuk! iii Kérdezik Pistikét: - Mi a gravitáció? - Gravitáció nincs, csak a föld szívat minket. iii Egy iskola gyermekpszichológusát megkérik, hogy vizsgáljon meg egy gyereket, mert az minden rajzát csak fekete és barna zsírkrétával készíti. A doki beszél a gyerekkel, de semmi különös nem derül ki. Személyiségteszteket töltet ki vele, de így sem talál semmit. Végül papírt és egy zsírkrétakészletet ad a gyereknek. Mire a kölyök: - Hú, ez igen! A suliban csak egy régi dobozt kaptam, amiben már csak fekete és barna kréta volt... iii
Iskolai dolgozatokból (tudatlan, de kreatív diákok tollából): - Mik voltak az ókori rómaiak legnagyobb vívmányai? - Hogy megtanultak latinul. i - Mi a fibula? (szárkapocscsont) - Kitalált történet vagy füllentés. i - Mi a protoplazma? - A legmodernebb televízió. i - Milyen körülmények előzték meg Julius Caesar halálát? - Rendkívül gyanúsak. i - Írjon egy példát dohányzás okozta betegségre! - Korai halál. i - A keresztény férfiaknak csak egy feleségük van. Hogy nevezzük ezt? - Monotónia. i - Nevezzen meg egyet a fosszilis üzemanyagok elégetésének környezetre gyakorolt hatásai közül! - Tűz. i - Mit jelent a láva szó? - A lepkefélék egyik fejlődési szakasza. - Melyik országban élnek a maláj néptörzsek? - Maláriában. i - Nevezze meg a görög építészet egyik remekét! - Apokalipszis. i - Hol írták alá az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot? - Az alján. i - Kik voltak Ady Endre szülei? - Góg és Magóg. i Caesar utolsó szavai ezek voltak: „Te is, fiam, Brumi!” i A világ legnagyobb sodrású folyója az Anakonda, melynek őserdeiben rengeteg amazonas él.
