Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztők: Micheli Tünde, Ljubić Molnár Mónika Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel./fax:+ 385 (31) 572-059 E-mail:
[email protected] Kiadja: HunCro Médiaközpont Kft., Eszék, Kneza Trpimira 23., a HMDK megbízásából, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) és a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségének a támogatásával. Nyomda: Tiskara Pauk, Cerna, Mala Cerna u. 26. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 572-059 E-mail:
[email protected] Izdavač: HunCro Medijski centar d.o.o. po ovlaštenju Demokratske zajednice Mađara Hrvatske 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. Tel./fax.: (031) 572-059 List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2011. godinu.
Kedves Barátom! Neked hogy telt a nyarad? Gondolom, igyekeztél kihasználni a szünetet, és sokat játszani a barátaiddal. Én sem tétlenkedtem, és bár néhány hétig aktívan pihentem a tóparton, közben is azon gondolkodtam, hogy mivel lepjelek meg szeptemberben. Aztán gyorsan elrepült az idő, és hipp-hopp, becsengettek. Én pedig úgy döntöttem, hogy olyan témát választok ebben a számban, amely nem csak szórakoztató, de tanulhattok is belőle. Ez pedig nem más, mint a fa. A fa egy olyan anyag, amely teljesen körülvesz bennünket. Ebből van az íróasztalod, a széked, de még a ceruzád és a füzeted is. Ha kinézel az ablakon, biztosan látsz fát, és azt is elképzelhetőnek tartom, hogy tudod, milyen érzés fára mászni. De vajon ismered a különféle fafajtákat? Meg tudod különböztetni a faleveleket? Tudod, hogy milyen állat a fakopáncs? Ezekre a kérdésekre mind megtalálod a választ lapunkban. De emellett megtudhatod azt is, mennyire számítasz jó környezetvédőnek. Tehát remélem, hogy az iskola után fellapozod kedvenc gyermeklapodat, de természetesen csak akkor, ha már elkészültél a házi feladattal! Hidd el, jól fog jönni egy kis pihenés. Kellemes tanévkezdést kíván Pöttyön Pötty
ISSN 1333-0462
TARTALOM: "
4.Az erdo 6. Szokatlan fák 9. A nagy fakopáncs 10. Mesélo" 11. Növényrekordok 12. Tiniszerelem
14. Teszt 16. Mesélo" 18. Versek a fáról 19. Barkácsoló 20. Töröm a kobakom 22. Viccek
3
AZ eRDŐ Az erdő fák sűrű csoportja által létrejött természetes vagy telepített élőhely. Az erdőben bonyolult életközösségek, ökoszisztémák alakulhatnak ki. Az erdők különböző formáit világszerte mindenütt megtaláljuk a magashegyek erdőhatáráig, kivéve azokat a területeket, ahol gyakran pusztítanak tüzek, illetve ahol az emberi tevékenység az erdőket kiirtotta. Az erdők tudatos hasznosítását erdőgazdálkodásnak nevezzük. Az erdők – akár az óceán – oxigénné alakítják a szén-dioxidot, és élőhelyet biztosítanak a világban található biológiai sokféleség nagy részének. Az építőanyag és a tűzifa szintén innen származik. A Kárpát-medence legnagyobb része éghajlati adottságai révén – klímazonálisan – a lombhullató erdők övében fekszik. Ennek megfelelően a szárazföldi, természetközeli állapotban lévő társulások egy jelentős része fás, más néven erdőtársulás. Az erdők lehetnek klímazonális erdők, abban az esetben, ha alapvetően az éghajlati viszonyok befolyásolják fajösszetételüket és szerkezetük kialakulását. Ez a tengerszinthez számított magasságtól függően más és más erdőt jelent. A dombvidéket például nagyjából 250 méter felett a cseres-tölgyes erdők jellemzik. Uralkodó fáik a csertölgy (Quercus cerris) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Ezeket mintegy 400 méter felett a gyertyános-tölgyesek váltják fel. Ebben az erdőtípusban uralkodó a kocsánytalan tölgy mellett a második alacsonyabb lombkoronaszintet kialakító közönséges gyertyán (Carpinus betulus). Többé-kevésbé 600 métertől már egy másik erdőtípus, a bükkösök jellemzők. Az egyes magassági értékek csak hozzávetőlegesen adhatók meg, hiszen egyéb környezeti tényezők ezt a határt kisebb-nagyobb mértékben módosíthatják.
Tűlevelű erdők A mérsékelt övi tűlevelű erdők jellemző élőhelye a tajga. Ott fordulnak elő, ahol a nyár túl rövid, a tél pedig túl hosszú ahhoz, hogy a lomblevelű erdők megéljenek. A tajgazóna, amely az északi félteke mérsékelt égövét a hideg égöv felé határolja, a déli féltekén azért nem alakulhatott ki, mert a létrejöttéhez kedvező klimatikus adottságú területeket csaknem mindenhol tenger borítja. A Földön ebben a zónában a legnagyobbak az évi hőmérséklet-ingadozások. Egyes területeken ezek +30 °C-os nyári maximummal és -70 °C-os téli minimummal még a 100 °C-os értékkülönbséget is elérhetik. A viszonylag kevés – évi 300–600 mm – csapadék ellenére is nedves klíma alakul ki, mert a hideg időjárás miatt a vízpárolgás is csekély. A tűlevelű és a lombos erdők határán keverednek a két zóna jellemző fái, elegyes erdőket alkotva. A tajgaerdőben a lombos fák közül már csak a nyírfa marad meg. A kevés fény és a kedvezőtlen talajadottságok miatt a cserjeszint hiányzik, a gyepszint is fajokban nagyon szegény. Mohákban és zuzmókban ellenben igen gazdag ez az erdő.
4
Esőerdők A trópusi esőerdők az Egyenlítő mentén terülnek el, hiszen az itteni környezeti tényezők kedveznek a dús növényzet és az erre épülő állatvilág kialakulásának. Területén egyenletesen meleg hőmérséklet uralkodik egész évben. Az évi középhőmérséklet 25-27 °C, míg a hőingás mértéke nem haladja meg az 1 °C-ot sem. Az évi csapadékmennyiség 1500–5000 mm között mozog. A magas páratartalom teszi lehetővé a termelő növények biológiai produkcióját. Az őserdő növényei állandóan lombosak, örökzöldek. Ennek köszönhetően folyamatos virágzást és termésbeérést tapasztalhatunk. A növények magasságától függően több szintet különböztetünk meg. A felső lombkoronaszintet az erdőből kiemelkedő 50-60 méter magasra növő óriásfák alkotják, melyek nem képeznek összefüggő lombtakarót. Az alattuk növő 20-30 méter magas fák alkotják a középső lombkoronaszintet. Ezek már összefüggő lombtakarót alkotnak. Alattuk egy harmadik szint is kialakult, a 10-15 méter magas fiatal fák csoportja, mely nem egy-két, hanem többszáz fiatal fafajból áll. Ez a harmadik szint is zárt lombkoronaszinttel rendelkezik, így az alattuk elhelyezkedő cserjeszintnek már kevés, míg az az alatt lévő gyepszintnek szinte alig jut napfény. Az itt élő növények már természetesen árnyéktűrők. Új növények jelennek meg a lombkoronaszinteken, a fán lakó növények, melyek a fák törzsének mélyedéseiben összegyűlő korhadékra, szerves törmelékre telepednek, s ennek tápanyagát, valamint az itt meggyűlő vizet használják életműködésükhöz. Egy-egy óriásfán akár 30-40 fán lakó növényfaj is előfordulhat. Ezen növények zöld felülete az élőhelyként szolgáló növény lombkoronaméretét is meghaladhatja. Az őserdő minden szintjén megtalálható mohák jelentősége a vízraktározásban és az állandó nedvességellátásban áll. Az esőerdők gazdag növényvilágára épül a fogyasztók változatos állatvilága. Az elsődleges fogyasztók főleg a lombkoronaszinten élnek. Főbb képviselőik a majmok, valamint a rendkívül színes madár- és rovarvilág. A másodlagos és harmadlagos fogyasztók a hüllők és a macskafélék közül kerülnek ki. Az esőerdők hatalmas mennyiségű hulladék szerves anyaga a talaj felszínére kerülve rendkívül gyorsan lebomlik. A lebontó élőlények – rovarok, gombák, baktériumok – tevékenységét a meleg és az állandó esőzések nagymértékben elősegítik. A gyors lebontás miatt nincs idő a humuszképződésre, így a termőréteg igen sekély, tápanyagtartalma pedig csekély.
ERDŐ, ERDŐ, ERDŐ
Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő, Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő. Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak. Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon. Búza, búza, búza, de szép tábla búza, Annak közepébe kinyílott a rózsa, Tüske annak minden ága, nem állja a madár lába, Kedves kisangyalom, katonahíredet hallom.
5
A világ 10 legszokatlanabb fája A fák nagyon fontos részei a természetnek, csodás élő organizmusok, amelyek menedéket, élelmet, meleget és védelmet nyújtanak minden élőlénynek. A közönséges fák is csodálatosak, ám íme néhány szokatlan, érdekes és megdöbbentő fa a világ különböző részeiről.
Fák cirkusza Hobbyból a farmer, Axel Erlandson addig alakította fáit – metszette, hajlította és oltotta –, amíg azok rendkívüli formájúvá váltak. Ezeket cirkuszfának nevezte el. A képen látható kosárfa létrejöttéhez például hat juharfát telepített egymás mellé, melyeket aztán addig oltott, amíg egybenőttek.
Pirangi kesudiófa, Brazília Íme a világ legnagyobb kesudiófája, mely gyökereivel és lombkoronájával együtt 8500 m2 területet fed le. Úgy néz ki, mint egy erdő, és évente közel 8000 gyümölcsöt hoz.
Életfa, Bahrain Az életfa Bahrainban az egyik legkülönlegesebb a világon. Ez a 300 éves fa túléli még a vízhiányt is a sivatag közepén. Emiatt megkapta az „Élet fája” nevet. A fa legendája mára hozzákapcsolódott a helyhez, ahol található. A helyi lakosok szentül hisznek abban, hogy ez a hely a jelenlegi Édenkert.
Tule-fa, Mexikó Mexikó leghíresebb fája az elképesztő Tule-fa, amely Oaxaca város közelében magasodik. Ez nem a legnagyobb vagy legöregebb fa a világon, és nem versenyez a legnagyobb körméret elnyeréséért sem, amely 164 láb körül van. Nem is fának, hanem egyedi szimbólumnak tekintik. Az antik fák családjába tartozik. Santa Maria del Tule városában vert gyökeret. A fa, valamint annak környéke egyedi természeti jelenségnek számít.
Német Sherman – Sequia Nemzeti Park
6
Sherman egy körülbelül 2500 éves fa, amely 275 láb (83, 8 m) magas, és a Sequoia Nemzeti Parkban található, az USA-ban. 2006 januárjában a legnagyobb ága letört. Azonban ez sem változtatott helyén a legnagyobb fák rangsorában. Ennek a pompás fának 6 körülbelül 102 láb körtérfogatú törzse van.
Allouville kápolna–tölgy – Bellefosse A kápolnafa a híres francia fák egyike – tulajdonképpen több mint egy fa: épület és vallási helyszín is egyben. 1669- ben I’Abbe du Detroit és du Cerceau építették a kápolnát egy 500 éves tölgy belsejébe. Mára a fa néhány része elhalt, és a korona is évről-évre kisebb, valamint a fakéreg néhány részét le is fedték. Így a Kápolna-tölgy talán örökké élhet.
Majomkenyérfa – Madagaszkár A majomkenyérfák egyedi külsejükkel a világ legkarizmatikusabb fái közé tartoznak. Ez a különleges egyed Madagaszkáron található, s a Teapot Baobab nevet viseli. Ezek a fák az év legnagyobb részében lombtalanok, a közepük pedig felduzzad a víztől a száraz hónapok alatt, ezért nem égnek el. Meglepő, hogy néhány fa törzse olyan nagy, hogy emberek laknak a fában.
Selyempamut fák, Kambodzsa A Prohm-templom vagy Dzsungel-templom, amely az Angkor Thom komplexumban helyezkedik el, olyan fákkal rendelkezik, amelyek igen különösen nőnek. Szavakkal körül sem írható, egyszerűen látni kell! A hely már évszázadok óta elhagyatott, és hihetetlen, ami most ott látható: az ún. Angkor Archeológiai Park. Minden oldalon fák törnek az ég felé a zöld és árnyékos mennyezet alól, hosszú ágaik pedig a padlón kúsznak. Gyökereik úgy kúsznak, mintha állatok lennének.
Sárkányfa, Kanári-szigetek A Sárkányfa Tenerifén, los Vinos-ban található, korát 650 és 1500 év közöttire becsülik. Ez az egyed titokzatos származása miatt kapta a nevét: Hercules hozott aranyalmát termő fákat a Hesperidák kertjéből, amelyet Landon, a százfejű sárkány őrzött. Hercules megölte Landont, vére szétfojt a földön, ebből pedig kinőtt a sárkányfa. A fából a „sárkány vére” (piros nedv) folyik, amikor megvágják.
Wollemia fenyő, Ausztrália Egyedi kvalitása a Wollemia-fenyőnek nem kinézetében, hanem történelmében rejlik. Ez egy élő „dinoszaurusz”, amelyet 1994-ben fedeztek fel Sydney-ben. Ma a „botaniai világ koronaékszerének” nevezik. A Wollemia-fenyőt eddig csak egy 120 millió éves fosszíliából ismerték. Nagyon ritkán fordul elő a vadonban, de egyre nagyobb sikerek születnek megőrzésük tekintetében.
7
Nagy fakopáncs A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába természetrajz tartozó faj. Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. Hegy- és síkvidéki erdős helyek lakója. Testhossza 23-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete, nagy, jellegzetes, fehér foltokkal. Hasa alja vörös. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi. Mint egy igazi harkály, a nagy fakopáncs ügyesen kúszik a fa függőleges törzsén, és erős csőrével lyukakat váj a fa kérgébe, élelmet keresve. Egy közepes méretű, fehér-fekete madár szárnyfesztávolsága 40 cm. Repülés közben a harkály kitárja szárnyait, majd testéhez szorítja, egy vidám, hullámzó repülést produkálva. Bár hasonlít a kis fakopáncsra (Dendrocopos minor), nagyobb annál, és még más jellegzetességet is felfedezhetünk rajta: a felnőtt hímnek van egy fekete koronája és egy piros folt a nyak hátsó részén (a tarkón). A hímnek és a tojónak is egy vörös folt van a hasán. Mindegyikük megkülönböztető fehér foltot visel a szárnyán.
Táplálkozási szokásai A melegebb hónapok alatt rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Erős csőrével több üreget ejt a fa kérgén, és a felbukkanó zsákmányt ragacsos nyelvével ejti csapdába. Párzási időszakban a kifejlett, nagy fakopáncs gyakran támadja meg más madarak fészkét, ellopva azok tojásait vagy fiatal egyedeit. Néha egy korhadt fa vagy egy fából készült madárház oldalát „fúrják meg”, hogy hozzáférjenek egy fészekhez. Hideg időszakban a nagy fakopáncs diókkal és bogyókkal táplálkozik, de a madáretetőket is felkeresi faggyúért és dióért. Erős csőreivel képes feltörni a dió kemény héját, és a fenyőtobozt is szét tudja bontani. A fákon olyan helyet keres, ahová a fenyőtobozt be tudja ékelni, és kiszedegeti a magokat, majd fordít egyet a tobozon, és a másik oldalról is eltávolítja a magvakat.
Fészkelés Tavasszal a hímek és a tojók erős és gyakori kopogtatással adják a többiek tudtára, hogy melyik az ő területük, valamint azt, hogy párt keresnek. A pár közösen kotorja ki az üreget a leendő fészeknek, általában 3 méteres magasságban. Jobban szeretik a korhadt fákat, de olykor élő fában is keresnek odúkat. Vannak esetek, amikor az előző évbeli üregüket használják. A fészeklyuk behatol a törzs közepének irányába, és ott egy nagyobb üregbe torkoll. A tojó 3-8 tojást helyez el az odúban, amelyek rendszerint két hét alatt kikelnek. A fiókák, ahogy növekednek, az üreg nyílásánál várják szüleiket, hogy azok táplálékot - javarészt rovarok és pókok – hozzanak, de ha veszély fenyeget, gyorsan visszavonulnak. A fiókák körülbelül három héttel kikelésük után elrepülnek. A nagy fakopáncs jól alkalmazkodik az emberi környezethez, fészkelni tud az élő fába is, ha korhadt nem áll a rendelkezésére, és változatos étrendje miatt kevésbé érzékeny az emberi tevékenységre, mint sok más 9 madárfaj.
Megitatják a fŰzfát (magyar népmese) Tudjátok, régen volt egy nagy, görbe fűzfa Csenger meg Tótfalu között a Szamos-parton. Egy araszra volt már csak a hegye a Szamos vizétől, annyira meghajolt. Ott jöttek-mentek az emberek, de senkinek nem jutott eszébe, hogy ez a fa alighanem szomjas, azért hajolt így le, de nem ér le a vízig, hát kínjában már MESÉLŐ kirügyezett. Jó volna megitatni. Egyszer arra ment egy szegény ember, azt mondja: − Hej, de szomjas lehet ez a fűzfa! Visszamegy Csengerbe, mondja a bírónak, hogy szedjen össze még nyolc embert rajtuk kívül, hogy legyenek tízen, aztán menjenek el, vágják ki a fát, döntsék bele a Szamosba, míg jól teleissza magát, aztán majd visszaállítják. Hát kimegy a tíz ember, nekifognak, lefűrészelik a nagy fát. Az belezuhant a vízbe, már ki volt száradva, odvas volt, szuvas volt, hát itta befelé jól a vizet. Azt mondja az ember, az, amelyik indítványozta az itatást: − Látja, tekintetes bíró úr, mennyire iszik? Szegény, nagyon szomjas lehetett már! − Na, hadd legyen itt vagy egy hétig, akkor majd kivesszük, menjünk most már haza! − mondja a bíró. De előbb számoljuk meg, nem húzott-e bele valamelyikünket a vízbe ez a nagy fa, megvagyunk-e mind a tízen. Elkezdi számolni, de magát sosem számolja. Megszámolta vagy ötször, mindig kilenc volt. A fejéhez kapja a kezét, elkezd nézni az égre, aztán ordít: − Jaj, egy embert elvitt a víz! Jaj, mi lesz velem, mikor én felelős vagyok mind a tízért! Most már én se megyek haza, mert oda egy ember! Erre rajta kívül még nyolc megint megszámolja, de mind csak kilencet talál. Már az első ember is azt hajtogatja, hogy ő se megy haza többet, mert ő a felelős, ő indítványozta, hogy itassák meg a fát. Majd mikor a tizedik is, aki még nem számolt, nekifog, azt mondja: − Tudjátok mit? Itt simítsuk le az agyagot, aztán hasaljunk neki, vágjuk bele az orrunkat mind, ahányan itt vagyunk, aztán megszámoljuk, hány lyuk van, s megtudjuk, hányan vagyunk. Úgy is tettek. Lehasaltak, jól belevágták az orrukat a földbe. Aztán megszámolták, hát tíz lyuk van. Elkezdenek ugrálni: − Megvan, megvagyunk mind a tízen, megvagyunk mind a tízen! Avval elmentek haza, még most is otthon vannak, ha meg nem haltak.
10
növényrekordok A természet egy csoda, amely lenyűgöző, de időnként megdöbbentő is tud lenni, és rengeteg meglepetést tartogat a számunkra. Nem lehet tudni például, hogy az egyik növény miért nő nagyobbra, mint a másik. De a természetanya sok különös példányt is mutat nekünk. Különleges növényeket, s az azokkal kapcsolatos érdekességeket gyűjtöttük most össze.
Magasság és gyorsaság Egyes bambuszfajták rendkívül gyorsan nőnek, olykor akár 90 cm-t naponta! Szinte szabad szemmel látható, ahogyan nő. A legmagasabb bambuszszár, amelyet 1904 körül Indiában vágtak le, 37 méter hosszú volt.
A legidősebb vagy legnagyobb fa A Szahara közepén áll egy csaknem 4000 éves fa, Mauritánia egyetlen maradványa a jobb napokból. Az egykor sűrűn benőtt területen csak ez a növény élte túl az előretörő homok és a perzselő hőség hatását. A legidősebb még élő fa Kaliforniában található, kb. 4700 éves. A legnagyobb és még mindig növő fa a Sequala Nemzeti Parkban, Kaliforniában található. A hatalmas fa 111 méter magas, törzsének átmérője pedig 1,21 méter. A fa kb. 1 mm-t nő évente. Korát nagyjából 3000 évre becsülik. A legidősebb fa, amely valaha létezett, 5100 évig élt. A legmagasabb fa 150 méter magas volt, és olyan nagy volt a kerülete, hogy út vezetett keresztül rajta. Ausztráliában magasodott a múlt század végén.
1,5 millió virág Egy kínai lilaakác (Wisteria sinensis), amelyet 1892-ben ültettek, Kalifornia legkedvezőbb klíma-adottságai között fejlődve nagyon különleges növénnyé fejlődött. A világ legnagyobb virágzó növényévé! Az ágai jelenleg kb. 150 m hosszúak, a növény mintegy 230 tonnát nyom, és 0,4 hektáros területet fed be. Ha virágzik, - évente kb. 5 hétig - 1,5 millió virág található rajta. Biztosan nem csodálkozik azon, hogy számos kertbarát látogat el hozzá.
A legészakibb és legdélibb növények A legészakabbra növő növények a sárga mák (Papaver radicatum) és a fűzfa (Salix arctica). Ők még a 80. északi szélességi fokon is megélnek. A túl kevés fény és az alacsony hőmérséklet miatt a fotoszintézis (tápanyagok előállítása) lassan működik, ezért a növekedési folyamat nem lehet optimális. A fűzfa ezért csak cserjeméretet ér el. 1981-ben az Antarktiszon (a déli sarkvidéken) többszáz éves, még élő növényekre bukkantak. Egy zuzmófajt találtak, amely több mint 10.000 éves.
11
TINISZERELEM
3. rész 2.
1.
…mint Rékától megtudta, Dean már megelőzte. Dühösen ment utána. 4.
Közben Erik is a buliba ért. Ő is itallal kínálta a lányokat, de… 3.
- Nem vettem el, te késtél, egyébként meg úgy sincs nála esélyed – Dean mérgesen ragadta meg Erik grabancát. - Miért vetted el tőlem Rékát? – lökte a falhoz Deant.
6.
5.
…mérgesen hazament. A Réka körüli vita verekedéssé fajult. Erik egy jobb egyenessel kiütötte Deant és…
12 Dean vérző orral állt a mosdóban.
7.
9.
8.
Közben a lányok szóltak Rékának a történtekről. - Menj utána! – mondta Rékának Mia és Kata.
- Nincs semmi baj? – kérdezte Réka Deant. - Nem, semmi… de azért köszi - válaszolta. 11.
10.
És a buli folytatódott... - Miért verekedtetek? - Hát… az úgy volt, hogy te bejössz nekem is, és sajnos Eriknek is. Szóval... miattad - válaszolta Dean. - Már nem is vérzik az orrod, menjünk vissza a buliba – mondta Réka.
13.
12.
- Kösz, hogy mellettem voltál – hálálkodott Réka. - Hát ez természetes! – válaszolta Dean. - De hozzáteszem, nem tenném meg minden lányért. Elég fájdalmas – mosolygott a hős. 14.
A buli végéig Réka és Dean egy sarokban beszélgetett, majd Dean ismét hazakísérte… Szereposztás: Réka - Dorisz, Gréta - Inesz, Debóra - Veronika, Dean - Dávid, Kitti - Kitti, Vanda - Dianna, Barbara - Judit, Mia - Betty, Mónika- Ilonka, Kata - Timi, Dajana - Bettina, Hanna - Adél, Erik - Bernát.
Vége 13
És most már Kitti sem állt az első csók útjába…
Barkóca teszt
Mit teszel a környezetedért?
1. Szelektíven gyűjtöd a szemetet? a. Igen. (2 pont) b. Nem szoktam figyelni erre. (0 pont) c. Csak az üvegeket gyűjtöm, amiket visszaváltok. (1 pont) 2. Mit teszel, ha látod, hogy egy járókelő a kuka mellé dobja a hulladékot? a. Figyelmen kívül hagyom. (0 pont) b. Szóvá teszem neki. (1 pont) c. Igyekszem jó példát mutatni, és beledobom a kukába. (2 pont) 3. Szoktál-e újrahasznosított dolgokat vásárolni? a. Időnként. (1 pont) b. Mindig megnézem a termék címkéjét, hogy újrahasznosított anyagokból készült-e. (2 pont) c. Nem ügyelek ilyesmire. (0 pont) 4. Lehetőséged van választani, hogy busszal vagy kerékpárral mész iskolába, mit teszel? a. Természetesen kerékpárra ülök, azzal nem szennyezem a levegőt. (2 pont) b. Többre tartom a kényelmet a környezetvédelemnél, tehát biztosan busszal utazom. (0 pont) c. A hangulatomtól függ, melyik járművet választom. (1 pont) 5. Ültettél-e már fát vagy bokrot? a. Még sosem. (0 pont) b. Egy alkalommal volt részem ilyesmiben. (1 pont) c. Már többször is, és még sokat szeretnék. (2 pont)
14
Értékelés 0-4 pont Rád mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy nagy környezetvédő lennél. Nem gyűjtöd szelektíven a hulladékot, és az sem izgat különösebben, ha szemetelni látsz másokat. Sürgősen változtass a hozzáállásodon, ugyanis apró változtatásokkal a Földünk élhetőbbé és szebbé válik majd. De ehhez kivétel nélkül mindenkinek tennie kell valamit. 5-7 pont Bár jól ismered a környezetvédelem fogalmát, és tisztában vagy azzal, hogy a Földünk a környezetszennyezés miatt nagy veszélyben van, mégsem teszel meg mindent ennek megakadályozásáért. Kérd meg a szüleidet, tanáraidat vagy a barátaidat, hogy szervezzetek öko-napot, és ültessetek facsemetét vagy önkéntes munkaakcióban szedjetek szemetet a településeteken. 8-10 pont Gratulálunk! Te pontosan tudod, hogyan kell megóvni a környezetet és ezért teszel is valamit. Ha minden ember úgy tevékenykedne a világon, mint te, nem lenne a Földünk ekkora veszélyben. Példamutatásoddal segíthetsz a környezetedben élőknek, hogy ők is megtanulják, a környezettudatos életmód hosszú távon jócskán megtérül.
Ismerd meg a faleveleket!
Ha gyakran nézegeted ezt az oldalt, biztosan megtanulod, melyik levél melyik fáról való. Minden levélből kettő van, így ha egy vastagabb papírra ragasztod, majd kivágod őket, akár memóriakártyaként is használhatod!
15
Mese egy fáról Volt egyszer egy kicsi fa, amit a kertész és a felesége ültettek. Nem telt el sok idő, és máris lehetett látni, amint az első zöld hajtás szelíden kibújt a földből. A fa, ami tulajdonMESÉLŐ képpen még egyáltalán nem volt egy igazi fa, először pillantotta meg a Napot. Érezte levélkéjén a Nap sugarainak melegét, és feléje nyújtózott. Köszöntötte a maga módján, boldogan hagyta magát beragyogni, és csodaszépnek találta, hogy a világon van és növekszik. - Nézd csak, hát nem kedves a mi fánk? Szólt a kertész a feleségéhez. - Igen, kedvesem, ahogy mondod, egy szép fa. A fa elkezdett növekedni, nagyobb és magasabb lett, mindig tovább nyújtózott a Nap felé. Érezte a szelet és az esőt, élvezte a meleget és a biztos talajt a gyökerei körül, és boldog volt. Valahányszor a kertész és a felesége eljöttek, hogy megnézzék, megitassák vízzel, és szép fának nevezzék, jól érezte magát. Mert valaki szerette őt, ápolta, gondozta és vigyázott rá. Nem volt egyedül a világon. Így megelégedetten növekedett magának, és nem is akart semmi mást, mint élni és növekedni, érezni a szelet és az esőt, a földet és a Napot, azt, hogy szeretik, és ő is szeretni akart másokat. Egyik napon észrevette a fa, hogy különösen jó volt egy kicsit oldal felé nőni, mert onnan jobban sütött a Nap a leveleire. Most azért egy kicsit balra kezdett nőni. - Nézd, a mi fánk ferdén nő! - mondta a kertész. Mióta szabad a fáknak ferdén nőniük, és méghozzá a mi kertünkben? Pont a mi fánk! Hozd csak az ollót, hogy egyenesre nyessük a fát! A fa keservesen sírt. Az emberek, akik őt eddig olyan szeretettel gondozták, akikben bízott, levágták ágait, amelyek közelebb voltak a Naphoz. Ettől kezdve nem nyújtotta ágait a Nap felé. - Ugye, milyen jó kis fa a miénk? - Bizony, kedvesem, igazad van, a mi fánk jó fa. A fa elkezdte érteni a dolgot. Ha azt csinálta, ami kedvére volt és örömet okozott, akkor szemmel láthatóan rossz fa volt. Csak akkor volt kedves és jó, ha azt tette, amit a kertész és felesége elvártak tőle. Ezért aztán egyenesen fölfelé nőtt, és vigyázott arra, nehogy még egyszer ferdén nőjön. - Nézz oda, a mi fánk szégyentelen gyorsasággal nő a magasba. Illik ez egy igazi fához? Gyorsan elküldte feleségét az ollóért, hogy visszavágja az ágakat. 16 Ezen az éjszakán nagyon sokáig sírt a fa.
Miért vágták le csak úgy az ágait, amik nem tetszenek a kertésznek és feleségének? A fa dacos lett. Nos, jó, ha a magasba nem lehet, akkor majd széltébe. Majd meglátják, mire mennek vele. Végül is ő csak növekedni akart, érezni akarta a Napot, a szelet, a földet, örömre vágyott, és örömöt akart adni. Bensejében egészen pontosan érezte, hogy a növekedés helyes dolog. Így hát most oldalágakat hajtott. - Hát, ezt nem tudom megérteni - morgott a kertész - képzeld csak, a mi fánk egyszerűen csak széltében növekszik. Illik ez? - Ezt nem engedhetjük meg neki. Újból helyre kell nyesnünk. A fa már nem tudott sírni, nem volt több könnye. Abbahagyta a növekedést. Már nem volt öröm számára az élet. Mégis, úgy tűnt, most tetszik a kertésznek és feleségének. Ha az egész már nem is okoz igazi örömet, de legalább szeretik. Így gondolta a fa. Sok évvel később arra járt egy kicsi leányka az apjával. Közben a fa felnőtté vált, a kertész és felesége büszkék voltak rá. Igazi, tisztességes fa lett belőle. A kicsi leányka megállt a fa előtt. - Apa, szerinted is szomorúnak látszik ez a fa? - Nem tudom, amikor kicsi voltam, mint te, még én is láttam, hogy egy fa örül vagy szomorkodik. De ma már ezt nem látom. - A fa tényleg szomorúnak látszik, biztosan senki sem szereti igazán. Nézd csak, milyen rendesen nőttek az ágai. Azt hiszem, egészen másként akart volna nőni, és ezért szomorú most. Amikor a leányka látta, hogy senki sincs a közelben, gyöngéden simogatni kezdte a fa kérgét. Közben halkan suttogta: „Én szeretlek téged, fa. Veled vagyok. Ne add föl, kedves fa!” Együtt élték át, ahogy a fa nagyon óvatosan, először félénken és tétován, majd kicsit bátrabban, végül erőteljesen növekedni kezdett. Telve életörömmel, görbén lefelé növesztette ágait, mintha először csak hajladozni akarna, és kinyújtóztatni a tagjait. Azután oldalirányba növelte ágait, mintha az egész világot a karjaiba akarná zárni, majd a magasba, hogy mindenkinek megmutassa, milyen boldognak érzi magát. A kertész és felesége alig hittek a szemüknek, mégis csendes örömmel figyelték, ahogy a leányka mindenért megdicsérte a fát, amit csak növesztett magán. Legjobban a leányka örült, hogy az ő fája mindazoknak, akik megcsodálták, bátorságot és kedvet adott az élethez.
17
VERSEK A FÁRÓL Petőfi Sándor: Fa leszek, ha... Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy... Csak hogy lényink egyesüljenek.
Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán
Nyári alma ül a fán, fa alatt egy kisleány. Néz a kislány föl a fára, s le az alma a kislányra. Nézi egymást mosolyogva: lány az almát, lányt az alma. Gondolkozik, mit tehetne, áll a kislány lábujjhegyre, nyúlánkozik, ágaskodik, ugrik, toppan, kapaszkodik. De az alma meg sem moccan, csak mosolyog a magasban. És a kislány pityeregve csüccsen, huppan le a gyepre. Lomb közt szellő szundít csendben, de a sírásra fölserken, sajnálkozva néz a lányra, és az ágat meglóbálja. S hull az alma, örömére, pont a kislány kötőjébe.
18
Ha, leányka, te vagy a mennyország: Akkor én csillaggá változom. Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy Egyesüljünk) én elkárhozom.
Víztisztító rendszer Mi kell hozzá? - négy joghurtospohár, - sóder, - olló, - egy befőttesüveg, - aktív szén a gyógyszertárból, - eső- vagy pocsolyavíz, - papír kávéfilter, - homok.
Barkácsoló
Mielőtt hozzákezdesz, kérd felnőtt segítségét! A kísérlet menete Szúrj lyukat a joghurtospoharak aljára ollóval. Az első poharat helyezd a befőttesüveg szájába, majd rakd bele a leöblített sódert. Helyezd rá a második poharat, és önts bele homokot. Erre állítsd rá a harmadik poharat, és tedd bele az aktív szenet. A negyedik poharat tedd ennek a tetejére, és béleld ki a filterpapírral.
Ha készen vagy, már önthetsz is egy adag vizet a legfelső pohárba. Várj türelmesen addig, amíg lecsordogál a víz a víztisztító rendszereden a legalsó részbe. Ezt a vizet folyasd át kétszer a rendszeren, majd hasonlítsd össze azzal, amilyen a víztisztítás előtt volt. Mit tapasztaltál, megtisztult a vized?
Figyelem! A megtisztított víz csak tisztának látszik, de tele van baktériummal, úgyhogy ne igyál belőle!
19
töröm a kobakom
ÉVGYŰRŰK Biztosan tudod, hogy a fáknak is van kora, most pedig elárulom neked, honnan lehet megtudni, hogy pontosan hány évesek. Ha megszámolod a fatörzsön található köröket, megtudhatod, hogy hány éves a fa.
LevélfelismerŐ
pontösszekötŐ
Ha helyes sorrendben olvasod össze a betűket, akkor megtudhatod, hogy melyik fa levele látható a képen.
Számolj velem egytől kilencvenhatig, és egy aranyos kis állatot fogsz találni, amely szárazföldön és vízben is egyaránt szeret élni.
NEVEZD MEG A FALEVÉL-ÁLLATOKAT!
20
LÓLÉPÉS ►
T M P Sz H Í
A L Ö R J K
Ha szoktál sakkozni, biztosan tudod mi az a lólépés. A „T” betűtől indulva, lólépésben haladva egy fa fajta nevét rejti a táblázat.
B K D C É V
K P R L T C Á Zs P H Gy Cs Zs R N F A O
SZÍNEZD KI A KÉPET!
Ú Z I Ö F L
Z B V S U Ly
21
iii A gyerek lázas, orvost hívnak hozzá. Vizsgálat után egyszer csak a doktor szemébe néz, megfogja a kezét és így szól: - Tessék hozzám őszintének lenni, el tudom viselni a keserű igazságot. Mikor kell iskolába mennem? iii - Az anyuka hazaér a munkából és Bíborka sírva megy haza az iskoláa kisfia azzal fogadja, hogy megból, rossz pontot kapott. mosta a kutya fogát. Ezt meghall- De hát miért kaptad? - kérdi az ván kidobja a kisfia fogkeféjét és anyja. vesz neki egy másikat. Eltelik két - Mert nem tudtam, hogy hol vannak hét és a gyerek megkérdezi: a Pireneusok! - Anya, miért dobtad ki a fogkefé- Látod, látod! - korholja a mama. met? - Itthon se tudod soha, mit hova - Mert megmostad vele a kutya szórtál… fogát. iii - De anya, én a te fogkeféddel A tévé előtt ülő Petike az anyjához: mostam meg! -De mama, én még nem fekhetem iii le! - Pistike, addig nem állhatsz fel az -Hogyhogy, kisfiam? asztaltól, amíg meg nem eszed a -Azt hallottam, hogy a gyerekek vacsorát! - mondja haragosan az átlagosan naponta hét órát töltenek anyuka. a tévé előtt, és én még csak ötnél - Jaj, de jó, akkor holnap nem tartok! mehetek iskolába! iii iii - Ejnye, hát milyen pincér maga? Miután a hároméves Zsófi eszi a - bosszankodik a vendéglős. - Már kukoricapelyhet, majd odamegy az megint eltört egy pezsgőspoharat. akváriumhoz, és a maradékot bele Remélem ez volt az utolsó! akarja szórni. - Nem, főnök, még van három. -Zsófi! – kiáltott rá az édesanyja. iii – Nehogy odaad a halaknak, mert A rádió kívánságműsorába betelemegdöglenek! fonál egy fickó: Mire a kislány mérgesen: - Jó napot kívánok, egy lassú szá-Minket meg ezzel etetsz! mot szeretnék kérni! iii - Rendben! Hééééééétszáááááz- Mondd, anyu, lehet valakit büntet- kiiiiiileeeeeenveeeeeenni olyasmiért, amit nem csinált? haaaaaaaat! - Nem. Az igazságtalanság volna. iii - Akkor jó! Ugyanis nem csináltam Egyik délután egy kisgyerekes meg a leckémet. anyukának el kellett mennie otthoniii ról, és a férje vigyázott a gyerekre. - Gyerekek, ki tudná A másfél éves kislány nemrég megmondani, miért nekapott valakitől egy kis teáskészlevezzük anyanyelvünknek tet, azzal játszott. Miközben apja a a magyart? tévében a híradót nézte, a gyerek - Én tudom! - áll fel odatotyogott hozzá és megkínálta Zsoltika. - Mert apa soha egy kis „teával”. A játékcsészében nem jut szóhoz. természetesen csak víz volt. Az
viccek
22
apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte. A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát. Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal. A gyerek odaviszi neki a csésze teát, ő megissza. Az anya megvárja, míg visszaadja a csészét, majd megszólal: - Arra nem gondoltál, hogy az egyetlen hely, ahonnan vizet tud hozni a gyerek, az a WC? iii Kémiaórán a tanár felír egy képletet a táblára, majd felszólítja az első sorban ülő Zsuzsikát: - Nos, ez minek a képlete? - Jaj, tanárúr, itt van a nyelvemen... - Akkor köpje ki gyorsan, mert ez a sósav! iii Ádámka bekopog a szomszédba: - Csókolom! Az apukám szeretné elkérni a magnójukat! - Na mi az, táncolni akartok? - Nem, aludni! iii Tanár a diákhoz: - Ha jól felelsz egy kérdésemre, akkor megkapod a kettest földrajzból. Hány csillag van az égen? - 2 316 524 - feleli a diák. - Hát ezt meg honnan vetted? - Ez már egy második kérdés, tanár úr. Megfejtések: 20. oldal: Évgyűrűk: 10., Levélfelismerő: gesztenye és juhar
Falevél állatok: hal, bagoly, madár, mókus és teknős. 21. oldal: Lólépés: Tölgyfa
