Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztők: Micheli Tünde, Ljubić Molnár Mónika Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected] Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2012. godinu. ISSN 1333-0462
Kedves kis Pajtásom! Mit tudsz Egyiptomról? És a fáraókról vajon van-e valamilyen ismereted? Ha nincs, akkor tetszeni fog neked ez a számunk is, ugyanis ezúttal ezt az ősi kultúrát jártuk körül. Olvashatsz röviden Egyiptom történelméről, s megtudhatod, ki volt a leghos�szabb ideig uralkodó fáraó, de a Szfinxszel és a korabeli csillagászattal kapcsolatban is szolgálunk érdekes információkkal. Emellett táncoló egérpapát barkácsolunk, színezünk, és természetesen törjük a kobakunkat. Egyiptom szent állata a macska volt, így mi más is lehetne természetrajzunk főszereplője, mint a házimacska, amiből lehet, hogy neked is van otthon egy, vagy akár több is. Ha nagy állatbarát vagy, biztosan tetszeni fognak majd az érdekes állatságok is. Mesélőnk is alkalmazkodik a témához, hiszen egy réges-régi egyiptomi történetet olvashatsz egy királyfiról. Biztosan nem fogsz unatkozni, szóval vedd elő a tolltartódat, készíts színes ceruzát, tollat, és lapozd fel kedvenc gyermeklapodat. Jó szórakozást kíván hű barátod, Pöttyön Pötty!
TARTALOM: "
4. Egyiptomról röviden 6. A Szfinx története 7. Egyiptom szent állata 8. Csillagászat 10. Természetrajz 12. Képregény
14. Mesélo 16. Érdekes kérdések " a természetbol 18. Teszt 19. Barkácsoló 20. Töröm a kobakom 3 22. Viccek
Egyiptomról röviden Egyiptom az egyik legősibb civilizáció a Földön, történelme több mint 5000 évet ölel fel. Ekkora időintervallumot több ezer nyomtatott oldalon lehetne csak feldolgozni, mi most azonban csupán a legfontosabb adatokat ragadtuk ki Egyiptom történelméből. Mintegy tízezer évvel ezelőtt a pásztorkodó életformát és a kezdetleges mezőgazdaságot gyakorló népesség már letelepedett a Líbiai-sivatagban és Felső-Egyiptomban. A mind szárazabbá váló éghajlat arra kényszerítette ezeket a közösségeket, hogy egyre inkább a Nílus közelébe húzódjanak, ahol az első városkezdemények kialakultak. A népesség két központ köré csoportosult: egy részük északra, a Delta-vidékre, másik részük pedig délre, Hierakónpolisz közelébe. Ménész uralkodásával kezdődött a protodinasztikus, avagy thiniszi kor, amely csaknem három évszázadon át – az i. e. harmadik évezred elejétől i. e. 2670-ig – tartott. Ménész uralma alatt alapították meg a második fővárost, Memphiszt.
ÓBIRODALOM: A piramisok kora, i. e. 2650-2150 Dzsószer megépíttette az első egyiptomi piramist Szakkarában építésze, a később istenként tisztelt Imhotep tervei alapján és irányításával. A lépcsős piramis több, egymásra helyezett úgynevezett masztabából jött létre: a lépcsők a fáraó égbemenetelének szimbólumai voltak. I. e. 2465-ben Uszerkaf megalapította az V. dinasztiát. Ez a korszak változást hozott a vallásban: a Napnak és a Nap fiának, a fáraónak a kultusza mind fontosabbá vált.
KÖZÉPBIRODALOM: i. e. 2100-1750 körül Mentuhotep (Nebhepetré) megalapította a XI. dinasztiát, s ezzel virágzó korszak köszöntött Egyiptomra. A XII. dinasztia fáraói meghódították Núbiát, amivel már Mentuhotep is próbálkozott. Több nagy jelentőségű piramis ebben a korszakban épült: List déli piramisa, két másik Dahsúrban, valamint azok, amelyek a Fajjúm-oázis bejáratánál, El-Láhúnban és Havárában emelkednek. Az uralkodók elhatározták, hogy felvirágoztatják a Fajjúm-oázist, így fővárosukat is Listbe helyezték.
AZ ÚJBIRODALOM ÉS THÉBA VIRÁGKORA: i. e. 1550-1076 A XVIII. dinasztia uralkodásától kezdve (i. e. 1550-1295) Théba (Uaszet) vált az ország fővárosává. Ebben az időszakban vált a karnaki nagy Amon-templom az ország legnagyobb vallási központjává, és ekkor alakították ki a Királyok Völgye és a Királynék Völgye nekropoliszait (holtak városa) az uralkodók számára. I. Ramszesz alapította meg a XIX. dinasztiát. Fia, I. Széthi hadjáratokat vezetett a líbiaiak, a szíriaiak és a hettiták ellen. Uralkodásának vége felé együtt gyakorolta a hatalmat fiával, a későbbi II. Ramszesszel, aki trónra lépése után tovább hadakozott a hettitákkal.
A FÁRAÓK ALKONYA, A KÉSŐI KOR: i. e. 712-332
4
Ez a korszak, a vég nélküli konfliktusok ellenére, a gazdasági fellendülés és a kultúra virágzásának az időszaka volt. Az új királyok a nagy fáraók törvényes utódainak nyilváníttatták magukat, és igyekeztek megőrizni, gyarapítani őseik kulturális örökségét. Egyiptom azonban ezen fél évezred alatt elvesztette függetlenségét. A núbiai királyok uralkodása alatt meggazdagodott és nagyhatalommá vált; egyetlen ellenfele Asszíria volt.
EGYIPTOM A GÖRÖG-RÓMAI KORBAN: i. e. 332 – i. sz. 395 I. e. 332-ben Nagy Sándor elfoglalta egész Egyiptomot. Így jött létre az a makedón eredetű dinasztia, amely i. sz. 304-ig tartotta meg a hatalmat. Egy makedón tábornok, Egyiptom egykori helytartója, Ptolemaiosz fáraóvá nyilváníttatta magát I. Ptolemaiosz Szótér néven, és megalapította a Ptolemaiosz-dinasztiát, amely egészen i. e. 30-ig, az ország Római Birodalomhoz való csatolásáig uralkodott Egyiptomban. A római császárok szintén a fáraók leszármazottaiként hirdették magukat. Az egyiptomi vallás és intézményei fennmaradtak, sőt az egész mediterráneumban elterjedtek. Rómában valóságos „Egyiptom-mánia” söpört végig, gombamód szaporodtak el a különböző egyiptomi istenségek tiszteletére emelt szentélyek – legfőképp Ízisz kultusza terjedt el.
Halottkultusz Az egyiptomiak hittek a halál utáni életben, amihez, úgy tartották, szükség van a földi test megtartására, tartósítására is. A mumifikálást tökélyre vitték az évezredek során. A holttestek konzerválása mint a túlvilági élet fontos állomása minden egyiptominak megjárt, nem csak a fáraóknak. A mumifikálást a papok végezték ellenszolgáltatásért. A fáraóknak külön szertartás járt. A siratóasszonyok az ország egész területén gyászoltak, megszaggatták ruhájukat, iszappal kenték be testüket, fejükre pedig földet szórtak, s jajgatva futottak az utcákon gyászuk jeléül. A mumifikálás szertartása alatt a papok Anubisz sakálfejű isten jelmezét öltötték magukra. A belső szerveket kanopusz edényekbe tették, az ajkat, szemöldököt és szempillákat pedig kozmetikusok festették ki mesterien. A balzsamozók után a múmiakészítők több vég finom vászonba csavarták a testet, a rétegek közé ékszereket rejtve. Hetven nap elteltével arany koporsóba helyezték a fáraó mumifikált holttestét, és elindult a halotti menet. A papok mögött szolgák vitték a fáraó szinte összes kincsét, bútorokat, ékszereket, élelmet külön amforákban, szobrokat és mindent, ami a fáraó túlvilági életét, kényelmét szolgálta. A Níluson egy aranyozott bárkában lefüggönyözve vontatták a szarkofágot végső nyughelyére, a Királyok Völgyében lévő piramis mélyére.
5
Az egyiptomi Szfinx története Az egyiptomi Szfinx mindig is a titokzatosság és rejtélyesség jelképe volt. Egyesek szerint Kheopsz fáraó, mások szerint Khephrén fáraó építtette, s a Szfinx arca valószínűleg őt ábrázolja. A háttérben magasodó óriási építmények arányaihoz képest az egyiptomi Szfinx egy ülő macskának tűnik. Az emberfejű, fekvő oroszlán a kőbánya mélyedésében áll; valószínűleg a kőfejtés közben határozta el az építtető, hogy egy tömbből faragtatja ki a 21 méter magas és 74 méter hosszú kolosszust. Az arc legszélesebb része 4,2 méter. A Szfinx a halotti város őrzője, a királyi hatalom dicsőítője. Fejét királyi hajviselet, fejkendő díszíti, de ez koronként változott – hol volt koronája, hol levették azt. Az egyiptomi Szfinx orra részben, szakálla teljesen hiányzik. Eredetileg gipsszel vonták be, a nyomok szerint festve volt. A mellső lábai között álló gránitsztélén olvasható az istenszobor egyik legendája.
A legenda A Kr. e. 15. századi IV. Thotmesz fáraó gazellavadászat után a Szfinx árnyékában lepihent. A felséges Napisten megjelent álmában, s azt kérte, szabadítsa ki a vastagon rárakódott sivatagi homokból, s királlyá teszi őt. Az álom valósággá vált. A Szfinx az évszázadok során valóságos zarándokhely lett. Az erre járó Napóleon is beleszeretett, ő is kiszabadíttatta az akkor is homok lepte szobrot. Az eredetileg színesre festett óriáson – az idő mellett – a kalandozók is nyomot hagytak, többször elcsúfították. A görögök kifejezetten megrémültek a Szfinx látványától. Félelemből kalapácsokkal verték szét az arcát, az orr feltehetőleg ekkor tört le. A világháborúban a katonák céltáblának használták a Szfinx fejét. Az eredeti arcot valamikor valamelyik fáraó szakállal toldotta meg, amely azóta eltűnt. Több kődarabról hiszik, hogy az volt az áll alá támasztva, de egyikről sem tudták bizonyítani. A jelenlegi állapot 1936-37-ben alakult ki, amikor a Kairói Egyetem kutatói elvégezték az utolsó simításokat a Szfinx és a hozzá kapcsolódó épületek rekonstruálásán. 1980-ban újabb restaurálás vált szükségessé, mert a növekvő páratartalom, a víz beszivárgása és a légszennyezés komoly károkat okozott a szobron. A helyreállítás azonban katasztrofális eredménnyel járt, mivel a rögzítéshez cementet használtak, és a nem megfelelő anyag miatt szinte lepattogzott az újonnan feltett mészkőborítás. Ekkor elhatározták, hogy kisebb mészkőlapokkal és másféle anyaggal újrakezdik a restaurációt, és visszaállítják a Szfinx eredeti állapotát. Ma már a turistáknak tilos a Szfinx megérintése, korlát védi az újabb „balesetektől” – ám így is évente százezrek zarándokolnak Gízába, hogy legalább egyetlen pillantást vethessenek erre a titokzatos csodalényre.
II. Ramszesz Az ókori Egyiptom fáraóinak sorában több neves uralkodót találunk; közülük is az egyik legismertebb II. Ramszesz, akitől ellenségei rettegtek, a nők imádták, alattvalói pedig szerették, halhatatlannak tartották. Ő volt a leghosszabban uralkodó fáraó – több épületet, templomot építtetett, mint az összes többi uralkodó együttvéve. Mózest a sivatagba űzte, magát pedig istennek kiáltotta ki. Rendkívül hosszú, 66 éves uralkodási ideje alatt nagyszabású építkezéseket folytatott, hadjáratokat vezetett, de nevéhez fűződik a történelem első fennmaradt békeszerződése is. Uralma az egyiptomi civilizáció egyik tetőpontját jelentette. Példaképének az előző dinasztiabeli III. Amenhotepet tekintette, akinek számos templomát és szobrát átalakíttatta a maga számára. Ez akkoriban nem számított történelemhamisításnak, hiszen a mindenkori fáraót egynek tekintették az előzőekkel, mindannyian Ré fiai voltak, isten megtestesülése a földön. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Ramszesz miért éppen az általa leginkább tisztelt fáraók – köztük apja – épületeit sajátította ki, míg olyan uralkodókéhoz, mint például Ehnaton nem nyúlt. Azzal, hogy ifjonti forrófejűséggel belerohant a hettiták elleni hadjáratba, majd a csata kétséges kimenetelét hatalmas győzelemként tüntette föl, nemcsak saját képességeit igyekezett hanem meg akart felelni az elvárásoknak is – Egyiptom népe ugyanis csak erőskezű fáraó uralma 6 igazolni, alatt érezte magát biztonságban. Családja iránti szeretetét mutatja, hogy anyja, feleségei és gyermekei számtalan emlékművön megjelennek; ugyanakkor azzal, hogy családtagjainak kiemelt jelentőséget tulajdonított, saját pozícióját is erősítette.
Egyiptom szent állata, a macska Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcol Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen. A macskát mindenekelőtt Bastet istennő állataként tisztelték. A gyermekek születéséért és a Hold égi útjáért felelős termékenység istennőjét gyakran ábrázolták macskafejű asszonyként. Az emberekre nagy érzelmi hatással volt a macskák éjszakai kalandozása, vagy a kicsinyeit gondozó macskamama nagy odaadása. Lenyűgözte őket a sötétben hirtelen, hang nélkül felbukkanó, majd eltűnő macskák eleganciája, tisztasága, titokzatos szemük furcsa villanása. Emellett pedig a macskák függetlenségére is felfigyeltek, hiszen a cicák kedvelik az embert, és értékelik az együttélést, ám megvannak a saját, kifürkészhetetlen útjaik, gazdájukkal pedig egyenlőnek tartják magukat. Az istennő központja a Nílus deltájától keletre fekvő Bubasztisz városa volt. Amikor Kr. e. 950 körül Szeszonk fáraó itt rendezte be fővárosát, az istennő tisztelete hamarosan az egész országban elterjedt. A Kr. e. 450-ben erre utazó görög történetíró, Hérodotosz beszámolt a gyönyörű, 300 méter hosszú templomról, amelyet Bastet istennő tiszteletére építettek. Az épület több ezer macskának adott otthont, s ezekre a rendkívüli tiszteletnek örvendő macska-papok vigyáztak. A templomot 30 méter széles vizesárok övezte, a gazdagon díszített főcsarnokban pedig ott magasodott az istennő szobra. Az ország összes városában emeltek pompás Bastet-templomokat, és az egyiptomiak nagy része fából, agyagból vagy fémből készült macska-amulettet hordott magánál. Tavasszal zarándokok százezrei vándoroltak Bubasztiszba, hogy egy nagyszabású ünnepségen tánccal és énekszóval, finom ételekkel és gazdag áldozatokkal ünnepeljék az istennőt. Nemsokára minden egyiptomi háztartásban tartottak egy-egy macskát. Ezeknek igen jó dolguk volt, gondosan ápolták őket, és ha kigyulladt a ház, a macskát előbb mentették ki, mint a saját gyerekeiket. Ha a család macskája elpusztult, az egész família gyászruhát öltött, szomorú énekeket énekeltek, és a nagy veszteség jeleként leborotválták szemöldöküket. Azért, hogy a cica később újra visszatérhessen az életbe, testét illatos olajokkal dörzsölték be és bebalzsamozták. A múmiákat tarka szalagokkal tekerték körbe, és egy parányi fából, bronzból vagy mészkőből készült koporsóba tették. A kicsi koporsót ezután egy macskatemetőben helyezték nyugalomra. A macskák túlvilági jólétéről úgy gondoskodtak, hogy játékokat és egérmúmiákat tettek melléjük. 1890-ben a régészek Bubasztisz romjai közelében sok százezer macskamúmiát találtak. A leletek tudományos vizsgálata megmutatta, hogy az egyiptomi házimacska már hosszú utat tett meg a vad élettől a háziasítás felé. A macskák különleges védelmet élveztek: sok helyen halállal büntették, ha valaki véletlenül vagy akarattal megölt egy állatot. Állítólag a nagy perzsa király, Kambüzész ravaszul kihasználta ezt az egyiptomi szokást: amikor III. Pzsammetich fáraó ellen viselt hadat, macskákat köttetett katonái pajzsára. A csel eredményes volt, az egyiptomiak inkább megadták magukat, semmint hogy a szent állatokat megsebesítsék.
7
Csillagászat az ókori Egyiptomban Egyiptom és a Nílus neve elválaszthatatlan egymástól. Az áradás időpontjának ismerete létfontosságú volt a korabeli emberek számára. Ennek előrejelzésében szerencsés módon az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz volt a segítségükre. Az egyiptomi főpapok megfigyelték, hogy amikor a Szíriusz először tűnik fel az év során a hajnali égbolton – vagyis a Nappal együtt kel föl –, akkor pár nap múlva beköszönt a Nílus áradása. Ezért szorgalmasan lesték az eget, s amikor a csillag megjelent, nagy hókuszpókuszok közepette bejelentették a fáraónak, hogy mindenki készüljön: hamarosan árad a Nílus! Ez az összefüggés szigorúan a papok titka volt, hatalmuk egyik zálogát képezte. Az időszámítás terén Mezopotámia csillagászaival ellentétben nem a Hold, hanem a Nap járására alapoztak. Meghatározták a napév hosszát, vagyis azt az időtartamot, ami a csillagokhoz viszonyítva a nap két azonos helyzete között telik el. 365 napos eredményt kaptak, azaz szerintük a Nap ennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a Föld körül. Ma már tudjuk, hogy éppen fordítva történik a dolog, tehát a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva. Kevesen tudnák azonban érvekkel is alátámasztani ezt az alapvető tényt. A Földről szemlélve ugyanis a „Napnál is világosabb”, hogy a Nap jár körbe. Útja során folyamatosan kelet felé vándorol az ekliptikán. Ugyanígy viselkedik égi kísérőnk, a Hold is. A Hold keleti irányú mozgását könnyű megfigyelni, viszonyításul ugyanis a csillagok szolgálnak. A Nap esetében ez lehetetlen, hiszen fénye elnyomja a csillagok fényét. Azt viszont bárki megfigyelheti, hogy az egyes csillagok, illetve csillagképek napról napra kissé nyugat felé mozdulnak el az égbolton. Ebből az a következtetés adódik, hogy a Nap ellentétes irányú mozgást végez közöttük, s az év során egy teljes kört tesz meg az ekliptikán. Az ekliptika és az égi egyenlítő két pontban metszi egymást. Az égi egyenlítő nem más, mint a Föld Egyenlítőjének az égboltra való kiterjesztése, így az éggömböt északi és déli éggömbre osztja. A két metszéspont neve tavaszpont (jele: a Kos jele) és őszpont (jele: a Mérleg jele). Ezekben a pontokban van ugyanis a Nap március 21-én, illetve szeptember 23-án, az északi félteke tavaszának, illetve őszének kezdetén. Ezeken a napokon a Nap pontosan keleti irányban kel és nyugati irányban nyugszik, továbbá a Földön mindenütt egyenlő hosszúságú az éjszaka és a nappal. Ezért e nevezetes napokat tavaszi és őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. Az ókori csillagászok jól ismerték a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkeztének időpontját: ekkor a Nap tehát pontosan keleten kelt. A következő tavaszi napéjegyenlőségig megszámolták a napokat, így kapták meg a napév hosszát. Mindez azért említésre méltó, mert ha a csillagokhoz pontosan nem is tudták viszonyítani a Nap helyzetét, ezáltal mégis megtalálták a megoldást. A 365 napos napévet 12, egyenként 30 napos hónapra osztották, majd az év végéhez 5 ünnepnapot csatoltak. A Szíriusz heliakus kelése július 20-án következett be, s az egyiptomiak innen számították az év kezdetét: ún. Szíriusz-évet használtak. A csillagot ők Szopednek (görögül Szóthisz) nevezték, jelentése: „új év és az áradás hozója”. További megfigyeléseikből kiderült, hogy a Szíriusz nevezetes kelése lassan eltolódik a 365 napos naptárhoz képest, vagyis nem esik egybe az új év első napjával. A késés négy év alatt már egy teljes napot tett ki, és legközelebb csak 1461 év múlva esett egybe az új év kezdete a csillag heliakus kelésével. Ebből az adatból a napév hosszát már pontosabban is meghatározhatták, amely így 365,25 nap lett. Az évenkénti negyednapos eltérés miatt négyévente nem 5, hanem 6 ünnepnapot csatoltak az év végéhez, vagyis egy szökőnapot vezettek be. Csillagászati eszközök Az ókori Egyiptomban alkalmazták az első komoly csillagászati műszereket: nap- és vízórákat, bemetszett pálcákat, egyszerű szögmérő eszközöket és a függőónt. Legfontosabb eszközük a gnomon (árnyékvető pálca) volt. A gnomon talán a legősibb és legegyszerűbb csillagászati eszköz, nem más, mint egy függőlegesen földbe szúrt pálca. Segítségével pontosan meg lehetett határozni az észak-déli irányt, amit a pálca legrövidebb árnyéka jelölt ki. Magas szintű ismeretekről árulkodnak a piramisok is. Közülük is a legnagyobb, a Kheopsz-piramis érdemli a legtöbb figyelmet. Szinte hajszálpontosan az északi szélesség 30. fokára építették, amely valószínűleg nem a véletlen műve, hanem magas szintű mérési technikáról árulkodik. Kiderült továbbá, hogy a piramisról az árnyékok alapján a napéjegyenlőség időpontja 12 órás pontossággal leolvasható. Az i. e. XXVII. században felépített monstrum alapéleinek tájolása majdnem pontosan észak-déli, illetve kelet-nyugati. Még meglepőbb azonban, hogy a Szíriusz delelésekor a csillag sugarai merőlegesen érik a piramis déli lapját, amely 51º 52’-cel hajlik a vízszinteshez. Az ekliptikát 36 részre osztották, amelyeket különböző istenségeknek rendeltek alá. 8 Az égitesteket gömb alakúnak tekintették, majd az i. e. I. évezredtől a Földet is szabadon lebegő gömbként írták le. Az egyiptomi csillagászat egészen fantasztikus teljesítménye, hogy a Merkúr és a Vénusz bolygókról mint a Nap körül keringő égitestekről beszéltek. Ez azonban – mint oly sok más dolog is – a papok titka maradt.
KIFESTŐ
9
A házimacska A macska (más néven házimacska, tudományos nevén Felis silvestris catus) kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik. A vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű paTERMÉSZETRAJZ rancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására). (Lásd: A macska intelligenciája) A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet: az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel. Általában tisztelik, de olykor becsmérlik is. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának első ábrázolása mintegy 4000 évvel ezelőttről Egyiptomból származik. A macskának számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miau”), csiripelés, dorombolás, fújás, morgás, perregés. A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységre alkalmas, így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas, erős izmaikkal remekül ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak. A kölyköket 8-9 hetes korukig az anyjuk eteti, a felnőtt egyedeknek naponta 1-2 étkezésre van szükségük, melyek során testtömeg-kilogrammonként mintegy 4-5 dekagramm táplálékot fogyasztanak el.
A macskák gyakran összegömbölyödve alszanak A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. Napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak; némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. A macska időnként félálomban pihen, ehhez általában a lábait behajlítva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, füleit előre vagy a zajok irányába fordítja. A félálomban töltött idő végén rendszerint alvópózt vesz fel (például összegömbölyödik), majd elalszik. Köztudott, hogy a macskák rendkívül igényesek a tisztaságot illetően, körülbelül életük 30%-át töltik tisztálkodással. A mosakodás elősegíti a test melegének a megőrzését, eltávolítja az élősködőket és serkenti a bőr vérkeringését. Nyelvük papilláival és nyáluk használatával tartják tisztán bundájukat. A macska nyála jól tisztítja a szőrzetet, az embernél azonban allergiás reakciót válthat ki. A macskára allergiás emberek egy része szénanáthától, asztmától vagy bőrkiütésektől szenved, másokon azonban nem jelentkeznek az allergiára utaló tünetek. Némelyik macska szívesen mosdatja fajtársait vagy akár a gazdáját is.
Karomélesítés A macskák természetes ösztönük révén időről időre keresnek egy megfelelő felületet, amelybe karmaikat belemélyeszthetik, hogy lábaikat hátrahúzva megszabadulhassanak az elkopott karomburkoktól. A karomélesítés amellett, hogy segít az izmok edzésben tartásában, örömet is szerez az állatnak, így gyakran a karomtalan példányok is elvégzik ezt a tevékenységet. A szobamacskáknak ehhez egy erre alkalmas karomélesítő póznára van szükségük, másképp a bútorokat és szőnyegeket kénytelenek használni, amelyeket könnyedén megrongálhatnak. A macska próbálkozások és hibák, felfedezések és utánzás segítségével képes tanulni. Számos képességgel születik, mint például a vadászat vagy a toalett használata, amelyek azonban gyakorlást igényelnek. Az anyaállat a kölykeit háromhetes koruktól a zsákmányállatok segítségével tanítja vadászni. Egyedülálló tájékozódási 10 képességük, mely a madarak égitestek és mágneses terek alapján történő tájékozódásához hasonlóan működik, lehetővé teszi, hogy akár több száz kilométeres távolságból is hazataláljanak. Emellett (jelenleg még nem tisztázott módon) az általuk ismeretlen helyre távozó gazdáikat is tudják követni.
ÉPÍTSÜNK PIRAMIST! 2.
1.
k a legmegfeElőször meg kell keresnün puha a talaj, lelőbb helyet. Ne legyen túl yen, hogy a könnyen megközelíthető leg i. építőanyagot el tudjuk juttatn
Habár nincsenek leírásaink sem a tervekről, sem az építési folyamatokró l, már sok mindent tudunk a piramisok ép ítéséről. -Építsünk piramist!
4.
3.
Meg kell határoznunk az északi irányt: itt lesz a bejárat. Az egyiptomiak ezt a Sarkcsillag segítségével határozták meg, mi használhatunk iránytűt is.
Az előkészületi mun kák után látványos sz ertartással biztosítjuk a mun ka sikerét, amelynek ke retein belül kijelöljük a piram is sarokpontjait – am int azt a fáraó Szesat istennő segítségével tette.
5.
6.
Készítsük elő a kőtö mböket! Miután kifejtjük a köveket a sziklából, a megfelelő méretre és form ára csiszoljuk őket.
12
a lesz szükségünk. Ehhez bizony szerszámokr szereznünk: Itt egy lista arról, mit kell be
8.
7.
No, lássuk, milyen szerszám okat találtunk: van vésőnk, kalapácsunk és derékszögünk.
Hoztunk simítólapot, fúrót, vízmértéket és fűrészt is.
9.
10.
Ha kivágtuk a követ, nekiállunk a csiszolásnak. Van csiszolókövünk is! Valaki rajzoljon valam it, amit sírfestményként haszná lunk!
11.
Azt hiszem, ezt hagyjuk inkább a régi egyiptomiakra. Talán készítsünk valami egyszerűbbet!
12.
a Kheopsz-piramis Hérodotosz állítása szerint ember dolgozott. építésén kereken százezer is építéséhez? Elegen vagyunk mi egy piram
13
Az elátkozott királyfi és a hŰséges királylány Valamikor réges-régen történt, hogy bölcs és igazságos király uralkodott Egyiptomban, virult az ormesélŐ szág, békességben élt a nép. A király mégsem volt boldog, éjjel-nappal egyetlen fia életéért reszketett: mi lesz a szívének kedves gyermekkel, mi sorsra jut birodalma, ha beteljesedik a Hathorok jóslata? Amikor ugyanis a király egyetlen fia megszületett, bölcsőjét körülállta a hét Hathor, s komor jóslatot mondottak: - Ifjúsága virágában fog elpusztulni; krokodilus, kígyó vagy kutya okozza majd halálát. A király a szörnyű jóslat hallatára megparancsolta, hogy egy meredek, magas hegy tetején építsenek erős kőházat, olyan erős kapuval, olyan szűk ablakokkal, melyeken sem ember, sem állat be nem juthat a házba. Fölépült a komor kőház – hallgatag szolgák között itt nőtt erős, szép ifjúvá a királyfi. A Hathorok jóslatáról soha senki sem beszélt neki; a király megtiltotta a szolgáknak is, a testőröknek is, hogy fiát a jóslattal szomorítsák. Az ifjú a komor ház keskeny ablaka előtt állva sokszor nézte sóvárogva a messzeségbe vezető utakat, s az utakon szabadon jövő-menő embereket. Ablakából egyszer megpillantott egy gyermeket, aki kölyökkutyával játszadozott a porban. Megkérdezte egyik testőrét, miféle állattal játszik az a gyermek. - Egy kis agár az, felséges királyfi. - válaszolt a testőr. - Hozzatok nekem egy agarat! - parancsolta a királyfi. - Nem tehetjük, felséges uram! - mondta reszketve a testőr, s mikor a királyfi másodszor is ráparancsolt, megszegve a király tilalmát, elmondotta a királyfinak a Hathorok jóslatát. A királyfit azonban sem szép szó, sem fenyegető jóslat nem győzte meg, s a szolgáknak teljesíteniök kellett a parancsot: elhozták az agárkölyköt fel a hegytetőre, a komor házba. A királyfi nagyon megszerette a játékos kedvű kis állatot, maga etette, maga itatta, s a kutya egy pillanatra sem mozdult volna gazdája mellől. Telt-múlt az idő, s a királyfi egyre gyakrabban időzött a komor ház keskeny ablaka előtt, nézte az utakat, a tenger kéklő vizét, s szíve majd megszakadt. Úgy érezte, hogy hívogatják az utak, hívogatják a tengert fodrozó szellők, s ő nem mehet, a Hathorok jóslata arra kárhoztatta, hogy egész életét bezárkózva, falak között töltse. Egyszer aztán elmondotta szíve nagy bánatát a királynak, s könyörögve kérte, engedje meg, hogy elhagyja a komor házat, s hogy egyszer, csak egyetlenegyszer hajóra szállhasson, világot láthasson. A király engedett fia könyörgésének, s nehéz szívvel, de megengedte, hogy fia jól felfegyverkezve hajóra szálljon. A királyfi a hajóra is magával vitte kedves agarát. Jó szél duzzasztotta a vitorlákat, s a hajó hamarosan kikötött keleten. A királyfi partra szállt, csak fegyvereit és kutyáját vitte magával, szolgáinak meghagyta, hogy térjenek vissza Egyiptomba, ő maga meg vándorútra kelt.
14
ÓEGYIPTOMI MESE
Vándorlása közben Mezopotámia királyának birodalmába került. A király éppen egyetlen leányát készült férjhez adni, s ezért Mezopotámiába hívatta a szíriai birodalmak hét fejedelmének hét fiát. A szíriai hercegek az egyiptomi királyfival egy napon érkeztek Mezopotámiába. Barátságos szóval üdvözölték a királyfit, aki azt mondotta a hercegeknek, hogy egyiptomi lovas katona fia ő, s atyja haragja elől menekül. Mezopotámia királyának harsonásai kihirdették a lánykérőbe jött hercegek és fejedelmek előtt, hogy az nyeri el a királylány kezét, aki eléri a hetvenölnyi magas, hetvenablakos vár legmagasabb ablakát, s megkocogtatja azt. E mögött az ablak mögött várta a királylány a kérőit. A szíriai hercegek az egyiptomi ifjúval együtt indultak a hetvenablakos vár felé, ahol már sok más herceg, hatalmas fejedelem leste sóvár szemmel a legmagasabb ablakot. Az ablak mögül a királylány figyelte a kérőket, de szíve csak akkor dobbant meg, amikor meglátta a hét szíriai herceggel közeledő egyiptomi fiút. Az ifjú is meglátta a lányt, s első látásra megszerette. Ő is nekirugaszkodott a vár meredek falának, s neki sikerült az, amivel az összegyülekezett kérők, a szíriai hercegek is hiába próbálkoztak: megkocogtatta a hetvenablakos vár legmagasabb ablakát. Mezopotámia fejedelme el akarta űzni az ifjút, mondván, hogy egyetlen leányát csak fejedelmi sarjhoz adja feleségül. A királylány azonban apja lába elé borult, úgy kérte, hogy adja őt feleségül az egyiptomi ifjúhoz, mert csak őt szereti, férjéül senki mást el nem fogadhat. Mezopotámia királya végül is meghallgatta leánya könyörgését, feleségül adta az egyiptomi ifjúhoz, s neki ajándékozta minden javainak felét is. A királyfi még feleségének sem árulta el igazi kilétét, csak annyit mondott magáról, hogy bölcsőjénél megjelentek a Hathorok, és megjövendölték, hogy élete virágában fog elpusztulni, s halálának oka kígyó, krokodil vagy kutya lesz. A királylány sírva kérte férjét, hogy öljék meg az agárkutyát, hiszen az is a végzet hordozója lehet. A királyfi azonban ragaszkodott a kedves állathoz, semmiképpen sem akart megválni tőle. Mezopotámia királyának lánya ettől kezdve nem mozdult el férje mellől, nappal árnyként követte, éjszaka meg ébren leste az álmát. Volt a királylánynak egy hűséges szolgája, egy hatalmas, nagy erejű óriás, aki messze földről került Mezopotámiába, a király udvarához. Ezt a hűséges óriást bízta meg a királylány azzal, hogy éjjel-nappal őrt álljon a tó partján, melyben a krokodilus tanyázott. Meghagyta neki, a szörnyeteget egy pillanatra se engedje ki a tó partjára, nehogy beteljesíthesse a Hathorok jóslatát. A hűséges óriás éjjel-nappal vigyázta a tavat, s hatalmas gerendával fenyegette a krokodilust, ha az kidugta fejét a vízből. Egy éjszaka, mikor a királyfi mélyen aludt, felesége kígyósziszegésre lett figyelmes. Felugrott nyoszolyájáról, lándzsát ragadott, s beledöfte az alattomosan közelítő kígyóba. Férje fölébredt mély álmából, a királylány pedig a kígyó tetemére mutatva így szólt: - Lásd, édes férjem, a jó sors kezünkre adta a végzet egyik hordozóját! Hűségesen virrasztottam álmod felett, elpusztítottam a kígyót.
A királyfi másnap sétálni ment a kutyájával. A krokodilus őrizetével megbízott óriás az állandó őrködésbe belefáradva éppen akkor elaludt. A szörnyeteg előbújt a tó mélyéből, a királyfi elé kúszott, s így szólt hozzá: - A végzeted vagyok, bármit cselekszel, utad hozzám vezet, sorsodat el nem kerülheted. De megkegyelmezek neked, ha megölöd az alvó óriást. - Hogyan ölhetném meg azt, aki feleségemet hűségesen szolgálja, s életem felett őrködik már hány meg hány napkelte, napnyugta óta! Hogyan is lehetnék ily hálátlan? - Én pedig nem mozdulok mellőled - mondotta a krokodilus -, s mire a nap lenyugszik, a halál fia vagy. Estig gondolkozhatsz, ha megölöd az óriást, szabadon engedlek. A királyfi agara szűkölve rohant vissza úrnőjéhez, megragadta ruháját, s könyörögve nézett hol reá, hol a kapura. A mezopotámiai királylány megértette a néma könyörgést, felragadta a lándzsát, mellyel a kígyót megölte, s a kutyával együtt a tó partjára sietett. A nap már éppen lenyugvóban volt, a krokodilus utoljára követelte a királyfitól, hogy ölje meg az alvó óriást, s minthogy a királyfi ismét nemet mondott, a szörnyeteg kitátotta torkát, hogy lenyelje. Ekkor ért oda a királylány, s a kígyóölő lándzsáját a krokodilus torkába döfte. A szörnyeteg üvöltésére felébredt az alvó óriás, és hatalmas dorongjával halálra sújtotta a vergődő krokodilust. - Látod, édes férjem, a jó sors kezünkre adta a végzet második hordozóját. Kérve kérlek, öljük meg a kutyát, hogy ne teljesedhessék be a Hathorok jövendölése. - Nem válok meg a kutyámtól, melyet felneveltem, s mely téged megmentésemre idehozott. Bármit tegyek is, utam úgyis végzetem felé vezet, hiába is ölném meg hűséges kutyámat. Napok jöttek, napok mentek, a királyfi boldogan élt szép feleségével. Egy napon vadászatra indultak, s magukkal vitték az óriást és az ifjú kedves agarát. Míg ők a vadont járták, a hét szíriai herceg megtámadta Mezopotámiát: s hogy bosszút álljanak a rajtuk esett sértésért, elhatározták, hogy harci szekereik sokaságával megsemmisítik a mezopotámiai hadakat, foglyul ejtik, s szolgaságba vetik a mezopotámiai királyt és a leányát, az egyiptomi ifjút pedig megölik. Harci szekereikkel be is kerítették a király hadait, elfogták a királyt, s haragos szóval kérdezték: - Hol van leányod, és hol az egyiptomi ifjú, akit gyalázatunkra férjéül választottál? - Vadászni mentek, nem tudom, hol-merre járnak - válaszolt a király. A szíriai hercegek ekkor tanácsot tartottak, s elhatározták, hogy négy csapatra osztják fel hadaikat: az egyik csapat délre, a második északra, a harmadik keletre, a negyedik nyugatra indul, így biztosan rátalálnak a mezopotámiai királylányra és az egyiptomi ifjúra. A délnek induló csapat hamarosan eljutott Egyiptom határáig, éppen oda, ahol a királyfi meg a felesége a vadont járta. Az óriás észrevette a szíriai hadak közeledtét, ki is hallgatta, mit beszélnek a katonák, s mert szíve csupa hűség és hála volt,
így szólt az ifjúhoz: - Menekülj, mert Szíria hét hercege a keresésedre indult, ha megtalálnak, megölnek, feleségedet pedig rabságba vetik. Többen vannak, semhogy megküzdhetnénk velük! Rejtőzz el, én meg nekivágok a hegyeknek; messze, a legmagasabb csúcsokon is túl van a hazám, visszatérek a testvéreimhez. Az egyiptomi ifjú a feleségével és a kutyájával egy hegyi barlangban rejtőzött el. Két nap és két éjszaka hallgatták, hogyan vonulnak el a katonák és a harci szekerek a barlang előtt. A szíriaiak sohasem tudták volna meg, hogy az ifjú ott rejtőzik, az agár azonban hangos csaholással kirontott a barlangból, s nekiugrott az utolsóként vonuló katonának. A szíriai hercegek ráismertek a kutyára, behatoltak a barlangba, karddal, lándzsával támadtak az egyiptomi ifjúra. Felesége a hercegek elé ugrott, hogy megvédje férjét, s az első lándzsa őt találta szíven. Férje lába elé roskadt, de haldokolva is őt védte, gyenge kezét tiltón emelte a lándzsák, kardok elé. Hiába harcolt a királyfi, a szíriai hercegek lándzsája átjárta az ő szívét is, és kard ejtett halálos sebet az agáron. Bosszúvágyukat kielégítve továbbvonultak a szíriai hercegek. A barlang bejáratánál élettelenül feküdt a mezopotámiai király leánya és az egyiptomi király fia. A Hathorok köréjük gyülekeztek, s kórusban mondták: - Íme, beteljesedett a jövendölés, utolérte őt a végzet, mely kutya képében szüntelenül nyomon követte. Pedig mily boldogan élhetett volna, milyen szép, milyen hűséges feleséget kapott! Bizony senki hűségesebb nem lehet, mint az az asszony, aki haldokolva is férjét védi! - Jutalmat érdemelne ez a hűség! - mondotta a leghatalmasabb Hathor. - Bizony, jutalmat érdemelne! - zengte rá a többi. S ekkor a Hathorok varázspálcáikkal megérintették a holt szerelmesek homlokát, s azok nyomban új életre támadtak. A királyfi átölelte hűséges feleségét, s így szólt hozzá: - Nem az vagyok, akinek magamat mondottam, én az egyiptomi király fia, az egyiptomi trón örököse vagyok. Eltitkoltam fejedelmi voltomat, úgy akartam, hogy saját erőm és emberségem szerezzen nekem fönséget. A te szerelmed, a te hűséged nem kutatta, ki vagyok, honnan jöttem, most arra kérlek, oszd meg velem a trónust, szívem betelt szerelmeddel és hűségeddel. A királyfi ezután feleségével együtt Egyiptomba indult, atyja palotájába. A boldog király azon nyomban fiát ültette a trónusra, feleségének pedig a legszebb nevet adta, amit asszony kaphat: a Hűség Feltámasztottja – így nevezték ezentúl a mezopotámiai király leányát. Az ifjú uralkodó aztán erős seregekkel Szíria ellen indult, s elfoglalta a szír fejedelmek városait. A hercegeket foglyul ejtette, de soha egy rossz szóval sem bántotta őket; nem felejtette el, hogy amikor Mezopotámiába érkezett, barátként bánt vele mind a hét. Mezopotámia fejedelmét kiszabadította a szír rabságból, visszaadta neki országát és javait, maga pedig boldogan élt szép feleségével, a Hűség Feltámasztottjával. Derék fiaik, szép leányaik születtek, s valamennyi már kora gyermekségében megtanulta, hogy a hűség a legfőbb erény.
15
Érdekes kérdések a természetbŐl Miért lompos a mókus farka? A fák ágai között ugrálva a fürge mókus bozontos farkával egyensúlyoz, mert az csökkenti az esés sebességét. Télen a mókus a farkával takarózik, kora tavasszal pedig a hím és a nőstény a farka mozgatásával jelez egymásnak.
Melyik
hal képes megfulladni a vízben?
Mindenki tudja, hogy a halak közös jellemzője, hogy a víz alatt élnek, és kopoltyúval lélegeznek. Van azonban egy köztük, amely néha feljön a felszínre levegőt szippantani: ez a kék gurámi (Trichogaster trichopterus). Ennek a különleges halnak nem szabad az akváriumát letakarni, mert megfulladna, ha időnként nem dughatná ki a vízből az orrát. A kék gurámi 13-15 cm hosszú, halványkék színű hal. Kedvező körülmények között akár 10 évig is élhet.
Mikor bújik elő az éti csiga a házából? Télen és forró, száraz nyári napokon az éti csiga bebújik a házába, egy vékony bőrhártyával, mint egy ajtóval, elzárja magát a külvilágtól, mintha megdermedne. Így szendereg, s csak eső után jön elő, hogy növényi részekből, korhadékokból álló táplálékát elfogyassza.
Hány tüskéje van egy kifejlett sünnek?
16
Egy kifejlett sün tüskés kültakarója 5000-7000, 2-3 cm hosszúságú tüskéből áll. Újszülött korában körülbelül 100 tüskéje van, amely ilyenkor még fehér és puha. A tüskék csak a hátát borítják, a hasán szőrszálak találhatók. A tüske szaruvá módosult szőr, bézs és barna csíkos, üreges és rugalmas, ritkán törik el. Idővel kifakul, vöröses színű lesz. A töve hagyma alakban végződik a bőr alsó rétegében, és izmok veszik körül. Óvja a sünt a sérüléstől, ha leesik. Nyugalmi állapotban sima, de ha a sün téli álmot alszik vagy veszélyt érez, összegömbölyödik, a tüskéket körülvevő izmokat megfeszíti, és tüskéi felmerednek.
Miért nem esnek le alvás közben a madarak a fáról? Hogyan lehetséges, hogy a madarak többméteres magasságban, póznákon és faágakon alszanak, mégsem esnek le? Azért, mert a karmaikkal biztonságosan kapaszkodnak. Az ágon ülve behajlítják hátsó karmaikat, így az inak a lábaikban megfeszülnek, és a karmok bezáródnak. A fogóreflex - A madarak karmaiban a fogóreflex automatikus. Amíg az embernek meg kell feszítenie az izmait, amikor valamit meg akar fogni, addig a madár akkor használja az izomerejét, amikor elenged valamit. Vagyis a fogás a madárnál passzív állapot, míg az embernél aktív.
Miért játszik a cica a gombolyaggal? Gombolyaggal általában a kiscicák játszanak, felnőtt macska korukra elhagyják ezt a szokást. Egerésző ösztönük vezeti ilyenkor őket, a gombolyagon gyakorolják be a menekülő egér elfogásának módját. Egy papírgombóccal is remekül eljátszanak.
Miért forog a kutya maga körül? Nem minden kutyára jellemző, de gyakori jelenség, hogy a kutya forog maga körül, mielőtt lefekszik vagy elvégzi a dolgát. Miért? Ez egy ösztönös cselekvés, a farkastól ered, és többféle magyarázata van. Az egyik, hogy a füvet laposra akarja taposni maga körül, mielőtt leheveredik, hogy kényelmesen fekhessen, és a fűcsomók, a kövek, kavicsok ne zavarják a pihenésben. A forgás másik lehetséges oka, hogy azt a helyet, ahol a dolgát végzi, ne csak teste kémiai anyagaival, hanem a fű letaposásával, jól láthatóan megjelölje, s így a szaganyagok is messzebbre terjednek.
1717
Magányos farkas vagy félénk kisnyúl? TESZT
A következő grafológiai teszt – egyben érdekes önismereti teszt is – segítségével kiderítheted, vajon mennyire van szükséged a közösségre, hogy legyen melletted valaki? Nézd meg az egyik füzetedbe írt leckédet, és az írásod alapján próbáld megállapítani, hogy melyik grafológiai jellemző dominál benne az alábbiak közül.
Grafológiai jelek az írástömb nagy vagy balra tolódott az írástömb kicsi vagy jobbra tolódott tágan tagolt írás, szellős íráskép, sok a fehér terület szűk tagolás, sűrű íráskép, sok a sötét terület nagy sortávolságok kicsi sortávolság, esetleg összegabalyodó sorok nagy szótávolságok kicsi szótávolságok a bal margó szűk, a jobb margó széles a bal margó széles, a jobb margó szűk vagy hiányzik, vagy mindkét oldali margó hiányzik nagyon szűk + balra dőlt vagy álló írás, esetleg jobbra elfekvő + 0 + 0 + 0 + 0 + 0
0 jobbra dőlt írás + a betűk közötti távolság nagy 0 a betűk közötti távolság kicsi, esetleg nincs is köztük távolság, összeérnek, egymásra torlódnak + a betűk nincsenek összekötve 0 a betűk kötöttek, alig van tollfelemelés egy hosszabb szóban + árkádos vagy szöges kötésmód 0 girlandos, hullámos kötésmód + határozott, egyenes, szálkás vonalak, szögesedés 0 lágy, ívelt vonalak + rövid vagy hiányzó végvonalak, esetleg hegyes, szúrós végződések 0 hosszú, ívelt vonalak
Lássuk az eredményt! H a + jelből több mint 7 van, akkor inkább a magányos farkas szerepe áll hozzád közelebb, ha a 0 jelből, akkor a félénk nyuszik táborát erősíted. A félénk nyuszi Jelszava: „Vigyázz rám!”, „Egyedül nem megy!” A nyuszi számára nincs riasztóbb, mint az egyedüllét; biztonságra vágyik. Úgy gondolja, hogy ezt másoktól kaphatja csak meg, ezért keresi a közösséget, a közelséget. Legnagyobb félelme, fő aggodalma, hogy elhagyják, és magányossá, védtelenné válik, ezért különféle módszerekkel próbálja megtartani kapcsolatait, magához láncolni a másikat. Vagy gyerekes és segítségre szoruló magatartást vesz fel („szükségem van rád, nem hagyhatsz el”), vagy gondoskodásával teszi magát nélkülözhetetlenné („szükséged van rám, nem hagyhatsz el”). A félénk nyuszi nem tudja a gondolatokat és az érzelmeket elkülöníteni, többnyire mindent az érzelmek oldaláról közelít meg. Nem racionálisan reagál, hanem aszerint, hogy az adott helyzet vagy a fontos ember magatartása milyen érzelmeket vált ki belőle. A magányos farkas Jelszava: „Tartsuk a három lépés távolságot!”, „Ne érj hozzám!” A magányos farkas számára a szabadság, a függetlenség és önállóság megőrzése mindennél többet ér. Szívesen van egyedül és jár külön utakon. Senkit nem enged magához közel. Azon fáradozik, hogy saját maga által felállított határait, szabad mozgásterületét megőrizze. Védelmi mechanizmusa a hideg, érzéketlen magatartás vagy a támadó agresszió. Nem szereti a kötöttségeket. A magányos farkas túlzottan tárgyilagosan kezeli az érzéseket, az embereket és a problémákat. Úgy tűnik, hogy a szív és az értelem között nincs semmiféle kapcsolódás, illetve, hogy a józan ész teljesen átvette az uralmat az érzések felett – vagyis ne várjunk tőlük túl sok együttérzést, empátiát, lelkizést.
18
TÁNCOLÓ EGÉRPAPA Barkácsoló
19
töröm a kobakom Kalózos szókeresŐ
Ahoj, Kispajtás! Összegyűjtöttünk neked néhány jellegzetes kalózok által használt kifejezést, a betűk azonban a tengeri hánykolódás közepette sajnos összekeveredtek. Remélem, ki tudod őket bogozni, és a szavakat helyesen melléírni.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
RZSÉLZSÓA OSÁBOCRKRÁ KZÉÓMKAP MÁNYÁKZS SCKAAMSAV TEZÖÉTLK KIVZSÁMTETET
1.
_________________
2.
_________________
4.
_________________
5.
_________________
6.
______________________________
7.
______________________________
U T A Z Ó B I N G Ó
20
Ugye te sem szereted a hosszú utazásokat? Ilyenkor nem lehet játszani, a felnőttek az útra figyelnek. Most azonban ajánlunk neked egy utazós játékot. Ha legközelebb utaztok valahova, nincs más dolgod, mint annyi táblázatot fénymásolni, ahányan játszotok, valamint szükség lesz még néhány színes filctollra is. Figyeljétek az utat, és jelöljétek be azt a képet, amelyet utazás közben láttok. Amelyikőtök előbb kiikszeli az összes képet, az nyer!
Hol van Robot tesó? Rajt
Robot mama elküldte Robot Robit, hogy keresse meg az öccsét, akinek azonban a szobájában hatalmas a káosz. Vajon sikerül átjutnia a kacatlabirintuson, hogy szóljon az öccsének, kész a vacsora? Cél
Mi van a piknikkosárban? Fejtsd meg, mit rejtenek a leírások, és kösd össze őket a megfelelő képpel!
1. Ez az étel könnyen elkészíthető. Lehet szalámis, lekváros, pástétomos. 2. Az egerek is nagyon szeretik.
KÜLÖNBSÉG Találj négy különbséget a két kép között!
3. Ezt a frissítőt citromból készítjük. 4. Ez a finomság a szülinapi partikon is jelen van. 5. Ez a rágcsálnivaló fán terem. 6. Ez az étel sós és ropogós.
21
VICCEK Torna-öltözőben: - Nagyon kényelmes vagy, Gabikám, igyekezz már egy kicsit, vagy talán én húzzam fel a cipődet? - Hát, szerintem szorítani fogja a tanárnő lábát. iii A táblánál lévő felelőt sürgeti a tanár: - Igyekezz, fiam, mert mindjárt kicsöngetnek. - Én is azt várom. iii Bemegy a kisfiú az áruházba, és egy doboz mosóport tesz a kosarába. A pénztárosnő derűsen kérdezi: - Csak nem te végzed a házimunkát? - Nem, a kutyámat akarom megfürdetni. - Jaj, hát arra nem jó a mosópor, meg is betegedhet szegény kutya! - Én azért kipróbálom! - erősködik a srác. Pár nap múlva a fiú újra bemegy az üzletbe. - Na, hogy van a kutyus? - érdeklődik a pénztárosnő. - Szegény Morzsi meghalt… - Látod, kisfiam, mondtam én, hogy a mosópor ártani fog! - Nem a mosópor miatt! Azt hiszem, a centrifuga volt túl gyors neki… iii - Ma a gyűjtőszókról fogunk tanulni. Pistike, 22 tudnál nekem mondani egy gyűjtőszót? - Persely.
iii A nyolcéves Bori vidáman érkezik haza, miután barátaival végigjátszották a délutánt. - Jól érezted magad? - kérdezi az anyja. - Nagyon jól! Doktorosdit játszottunk! - És kit vizsgáltál meg? - Ma még senkit, csak előjegyeztem a pácienseimet. iii Fizikaórán kérdezi a tanár: - Mi az összefüggés a tömeg, a tér és az idő között? Pistike jelentkezik. - Ha jó az idő, a tömeg kimegy a térre! iii A tizenöt éves Évi megkérdezi a kisöccsét, miért fogyott el a fürdőszobából a szájvíz. - Láttam, hogy apu megkóstolta, de kiköpte. Aztán anyu is megkóstolta, és ő is kiköpte. Gondoltam, jobb, ha kiöntöm az egészet! iii Palikát megkérdezi az édesanyja: - Mondd, kisfiam, hogy állsz az iskolában? - Nagyon jól, mama! Minden nap másik sarokban… iii - A papagájod éppen most repült el! - mondja az anyja a fiának. - Sejtettem, hogy így lesz sóhajt nagyot a gyerek -, tegnap a földrajzlecke közben a vállamra repült, és nagyon tanulmányozta a térképemet! iii Benőke rásandít az édesapjára: - Emlékszel, apu, egyszer azt mondtad, hogy kiskorodban kirúgtak az iskolából? - Emlékszem.
- És ismered azt a mondást, hogy a történelem megismétli önmagát? iii Zsoltika nagy késéssel érkezik az iskolába. - Mi történt? - kérdezi a tanítónő. - Egy fegyveres bandita támadt rám. - Uramisten! És mit vett el tőled? - A házi feladatomat, tanárnő, kérem!
Megfejtések: 20. oldal:
Kalózos szókereső: szélrózsa, árbockosár, kampókéz, zsákmány, vasmacska, kötélzet, számkivetett. 21. oldal:
