Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztők: Micheli Tünde, Ljubić Molnár Mónika Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: HunCro Médiaközpont Kft., Eszék, Kneza Trpimira 23., a HMDK megbízásából, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) és a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségének a támogatásával. Nyomda: Tiskara Pauk, Cerna, Mala Cerna u. 26. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected] Izdavač: HunCro Medijski centar d.o.o. po ovlaštenju Demokratske zajednice Mađara Hrvatske 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. Tel./fax.: (031) 215-648 List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2011. godinu.
Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön. Csillag röppen a hegyre, gyertya lángja lobban, dallal várják és örömmel boldog otthonokban. Legszebb álma mégis az, hogy mindenki szívébe, költözzék be szent karácsony ünnepén a béke. Pálfalvi Nándor: Karácsony Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon. Itt is, ott is mindenütt legyen olyan béke, mint amilyen bent lakik az emberek szívébe.
ISSN 1333-0462
TARTALOM:
4. Skandinávia 6. A finn szauna kultúra 7. Fjordok 8. Barkóca zsengék 10. Természetrajz
12. Dánia 13. Barkóca zsengék " 14. Mesélo " " 18. Fozocske 19. Garfield 20. Töröm a kobakom 3 22. Viccek
Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése. Pontosabban skandináv országnak számít Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland.
A skandináv országok közös gazdasági jellemzői A skandináv országok közös gazdasági jellemzőinek eredete a történelmi együttműködésen és az azonos földrajzi adottságokon múlik. Az 1387-1523 között fennálló Kalmári Unió az első komoly, szerződésen és kölcsönös megállapodásokon alapuló gazdasági szerveződés volt. A Hansa kereskedelem időszakában a skandináv országok fát, prémet, mézet, és különböző érceket adtak el a kontinentális Európa államai számára. Svédország a 20. századig megőrizte kiemelkedő szerepét a vasérc-feldolgozás iparágában, míg Norvégia az ipari forradalom utáni olajéhségnek, illetve a a később megjelenő technológiai háttérnek (tengeri fúrótornyok) köszönheti gazdasági fellendülését. Történelmük folyamán egyébként a skandináv államok mindig is egymás gazdasági partnerei voltak, még akkor is, ha viszonyukat néha egymás elleni háborúk felhői sötétítették el. A 19. századi svédországi éhezés elől a svédek Dániába menekültek munkáért, korábban pedig hasonló együttműködés volt megfigyelhető a dán és norvég területek között. (A helyesírásukat egyébként a norvégok a dánoktól vették át - ennek gyökerei a gazdasági együttműködések időszakában fellelhetők)
A skandináv országok közös kultúrája Skandinávia első lakosai feltehetőleg a finnugor nyelvet beszélő finnek és számik voltak, akik Lappföldön és a mai Finnország délnyugati csücskében telepedtek le. A svéd állam megszerveződése után az új állam északra és keleti irányba terjeszkedett (nyugatról egyelőre az erős Dán-Norvég Perszonálunió állta útját). A finnek tehát már történelmük kezdetekor svéd fennhatóság alá kerültek, és maradtak is egészen a napóleoni korszak végéig. Ekkor ugyanis a győzedelmes Oroszország, aki egyébként a Napóleon felett aratott győzelmével megalapozta nagyhatalmi státuszát, igényt tartott a finn területekre. Mivel Svédország nem támogatta Napóleont, a győztes hatalmak nem akartak neki sem nagy károkat okozni, így a finn területek elvesztéséért kárpótlásul megkapták Norvégiát 1809-ben. Finnország az 1907-es orosz forradalom után szerveződhetett állammá, ekkor a nagyhatalmak beleegyeztek egy ütközőállam szerepét betöltő államalakulat létrehozásába a svéd határ mentén, melynek feladata a kommunizmus továbbterjedésének megakadályozása volt kezdetben. A közös kultúra jelenségét jól mutatja, hogy a talán legnépszerűbbnek tartott svéd költőnő, Edith Södergran Szentpéterváron született, és sok időt eltöltött a svéd és finn területeken is. Természetesen a jelenség nem egyedülálló, sok esetben előfordul, hogy adott skandináv nemzet írója, költője a mai határokat figyelembe véve esetleg egy másik ország szülötte. A folyamatos perszonáluniók tehát megteremtették a közös történelmi gyökerek alapját. Ezt erősítette a földrajzi helyzet, amely gazdasági és kulturális együttműködésre kényszerítette az északi államokat. A nyelvi és történelmi közelség a 20. században az Északi Tanács megalakulásához vezetett, valamint kölcsönös gazdasági kedvezmények bevezetéséhez. A skandináv állampolgárok külön munkavállalási és tartózkodási engedély nélkül vállalhatnak egymás országaiban munkát, illetve telepedhetnek le szomszédjaiknál. 4
Skandináv társadalom a viking korban A viking korban a társadalom három részre tagozódott: az urak, a parasztok és a rabszolgák rendjére. Az északi országokban a thing nevű intézmény volt a jogrend alapja, amely minden tekintetben a mai parlamentáris társadalmak elődjének számított. A törzsi vezetőt a törzsek választották maguk közül, vér vagy tett jogán azt, aki első volt az egyenlők között, akinek minden döntését a thing vagy althing elé kellett vinnie. A thing a világ első valódi parlamentje. Külön érdekessége, hogy nem volt írott formája a törvényeknek (egyébként izlandi eredetű maga a thing intézménye) hanem az élő törvénymondó fejből ismerte valamennyi szokásjogon alapuló rendelkezést, törvényt, valamint a korábbi hasonló esetekben született ítéleteket. A thing évente mindössze egyszer ült össze, ahol a valóban fontos kérdések válaszai, a törvények, valamint a különleges ítéletek születtek. (Pl Vörös Erik száműzetése) Év közben a “helyi” úgynevezett althing ítélkezett, amen�nyiben tudott, ha nem, a thing elé bocsátotta a kérdéses ügyet. Vér vagy tett jogán: A viking törzsek vezéreit választották íly módon. Lehetett valaki vezér azért, mert az apja szintén vezér volt (vér jogán) valamint lehetett tett jogán, azaz megcselekedett valami egészen rendkívüli “hőstettet”. A legfontosabb különbség a hatalom átadásában volt a két mód között. Ha valaki vér jogán került hatalomra, az békésen zajlott, azaz a törvénymondó kihirdette a törzsnek az új vezért, aki mindenképpen az elődje vér szerinti rokona. Tett jogán úgy kerültek hatalomra, hogy megfelelő hőstett végrehajtása esetén élhettek a kihívás jogával, azaz párbajt vívtak a hatalomért. A győztes lett a vezér. Kétségkívül megvan a módszernek az az előnye, hogy mindig a legerősebb, legvadabb harcos vezeti a népet, valamint érdemtelen nem (feltétlenül) kerül hatalomra, mivel valószínűleg igen hamar kihívja egy jobb harcos. A nők helyzete kettős volt a társadalmon belül. Egyrészt a törvény szerint elnyomott helyzetben voltak, míg társadalmilag előnyösebb helyzetben, mint a kor legtöbb népének asszonyai. A vikingek többnejűek voltak, anyagi helyzetüktől függően fő feleségük mellett egy-két, sőt gyakran több feleséget és ágyast tartottak. A vikingek számára a vérségi kötelék szent volt és sérthetetlen. A család nyújtotta a legfőbb védelmet és támaszt. A nemzetségből való kiközösítés egyet jelentett a hontalansággal, a biztos halállal.
Érdekességek a vikingekről - az uppsalai pogány templomot karvastagságú aranylánc fogta körbe, amely az épület tetejéről függött alá; - a vikingek soha nem hordtak kétszarvú sisakot, ez a tévedés valószínűleg Wagner operáinak jelmeztervezőjének köszönhető. A vikingek ruházatáról pontos képet kaphatunk az osebergi faliszőnyeg és a bayeux-i faliszőnyeg vizsgálatával; - a vikingek nem voltak olyan ápolatlanok, mint ahogy az utókor elképzelte. A Hávamál lelkükre köti például a rendszeres tisztálkodást, s így elképzelhető, hogy ápoltabbak voltak, mint a korabeli Európa „mosdóvízkerülő” lakossága; - a vikingek előszeretettel faragtak ágyaik végére, a sátorpóznák tetejére ijesztő állatfigurákat, mert hitük szerint ez elijeszti az ártó szellemeket. Úgy látszik, nem csak az ártó szellemeket ijesztette el, ugyanis Izlandon törvény mondta ki, hogy a sziget felé közeledő hajók szereljék le állatfej formájú csúcsdíszeiket, nehogy elijesszék a sziget jó szellemeit. Ezért sok hajó már eleve leszerelhető orrdísszel készült; - a sebesült viking harcossal hagymával készült főzetet etettek. Ha a hagyma szagát nem érezték a hasi seb körül, nem volt bélsérülése, volt egy halvány reménye a felépülésre; - a hét hat napjának neve egy-egy mitológiai alak nevét őrzi: Tyr-Dienstag/Tuesday/tirsdag, Odin-Wednesday/onsdag, Frigg (Freya)-Freitag/Friday/fridag, Thor-Donnerstag/Thursday/torsdag, Sol (Nap)-Sonntag/Sunday/søndag, Mani (Hold)-Montag/Monday/mandag. Szombaton fürdöttek, mostak: laug-lørdag (dán)/lördag (svéd); - a vikingek kiterjedt kereskedelmét bizonyítja, hogy a svédországi leletek között találtak egy Észak-Indiában készült Buddha-szobrocskát, amely kb. 9000 km-t utazott; - a sagák szerint a vikingek egyik észak-amerikai expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, akiről erősen gyanítható, hogy a vikingekhez csapódott magyar ember volt, mivel azidőtájt a magyarokat türköknek 5 nevezték.
A finn szaunakultúra Finnországban a szaunázásnak ősi hagyományai vannak, de a szauna a ma emberének életmódjához is szervesen hozzátartozik. A történelem folyamán a szauna megjelenési formája állandóan változott, ezért napjaink szaunafülkéje már ettől lényegesen eltér. Szerencsére ma is több ezer olyan kémény nélküli, vagy “füstös” szauna található Finnországban, melyek megőrizték a több ezer éves, jellegzetes építési módot. Már a régmúltban is közismertek voltak a különböző izzasztó fürdők világszerte a primitív és a kultúrált népek között egyaránt. Ezek a fürdők részben vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, vagy gyógyító helyekként üzemeltek illetve egyszerűen csak mosókonyhaként használták őket. Jól ismertek voltak a magasabb társadalmi rétegeknél az ősi Indiában, Görögországban, Rómában, az iszlám országokban és a középkori Európában. Az izzasztó fürdőket egyszerű emberek használták például Írországban és az alpesi területeken a 19. századig. Az izzasztófürdők hagyománya azonban majdnem teljesen kiveszett mindenütt, kivéve a finneknél és a velük közeli rokonságban álló népeknél. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy sokan azt hitték - ma már tudjuk, hogy tévesen - a szauna betegségek terjesztője. Az 1950 - es évektől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az új szaunaépítések száma mindenütt a világon. Ebben a folyamatban Finnország döntő szerepet vállalt és ezért a mai napig megőrizve vezető szerepét, joggal nevezhetjük a szauna hazájának.
A finn típusú gőzfürdők A finn szauna közel kétezer éves múltra tekint vissza.A fürdőket Finnországban, a balti országokban és Oroszország északi részén úgy használták, hogy eltérően a világ fennmaradó részének hagyományától - a levegő páratartalmát ciklikusan változtatták oly módon, hogy a forró kövekre vizet öntöttek.
A szauna és a finnek: Közel 1,5 millió - ma is használatban levő - szauna található Finnországban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden házban - még lakásban is - és családban megtalálható. Még senki sem próbálta megbecsülni, hogy a finnek évente hányszor szaunáznak, de nyugodtan mondhatjuk, hogy több millió olyan alkalom kínálkozik, amikor fizikai és lelki felfrissülést keresve visszahúzódnak a szaunájukba. Azt mondhatjuk, hogy átlagosan a finnek hetente 1 - 2 alkalommal szaunáznak, de nyáron sokan szinte minden este használják A finnek mindenhova magukkal viszik a szaunájukat, sokan még a nyaralásukkor is, ezért nem ritka látvány a sátorban, vagy egy hajón felállított szauna sem. A szauna annyira a hétköznapok részévé vált az idők folyamán, hogy a finnek igazán nem is értik miért tulajdonítanak ennek mások olyan különleges jelentőséget. Számukra a szauna több mint egyszerú fürdőhely, számos hagyomány, szokás és hiedelem kötődik e fogalomhoz. Bár a szauna pontos eredete még a mai napig is ismeretlen,tudjuk, hogy már a finn-ugor népeknél is ismert volt. A finneket azért nevezhetjük igazán a szaunakultúra meghonosítóinak, mert minden más népnél jobban, maradt meg ennek ősi hagyománya, a többi népcsoportnál pedig mindenütt kisebb, vagy nagyobb mér6 náluk tékben ugyan, de megváltozott.
Fjordok Norvégia területének jellemző sajátosságai a fjordok, melyek a Földön teljes szépségükben, nagyszerűségükben csak itt láthatók. A fjordok bejáratai többnyire keskeny szorosok, amelyekben az utak hol összeszűkülnek, hol kiszélesednek több kilométeren át. Néha meredek magas sziklafalak között vezet, másutt a felszín alacsonyabbá válva teraszokat alkot. A fjord néhol szétágazik keletre, nyugatra, vagy más irányba. A kísérő hegyhátak a déli fjordok vidékén erdősek és az erdők felett hóborított hegyhátak emelkednek, amelyekről gleccserek nyúlnak lefelé. Ezek azonban csak az északi részeken érnek le a tengerig, mert a déli részek fjordjai hamarabb kezdenek el olvadni. Bővízű patakok indulnak ki belőlük, amelyek lépésről-lépésre esve rohannak a fjord felé. Norvégiának a nyugati oldalon igazi folyói nincsenek is, hanem csak vízesések. Ezek azonban nagyon értékesek, mert roppant energiát hordoznak. Ahol a teraszok szélesebbek, ott az emberek mindenütt települések hoztak létre a fjordok mellett. A partvidéken viszonylag kevés ember lakik, mert a művelhető föld igen kevés. Csak a tavaszi időszak alatt népesül be a partvidék, amikor halászhajók ezrei sietnek erre a vidékre tőkehal és hering halászatra.
7
barkóca zsengék
zló
Bocka Noémi 6.o., Szentlás
Dezső Annabella, 6.o., Szen
tlászló
Dezső Jurica 3.o., Szentlás
zló
zló
Dezső mateja, 6.o., Szentlás
zló
Đunda Marko 3.o., Szentlás
8 Gaće Melani, Szentlászló
Đurak Filip
3.o., Szen
tlászló
Mennyire tudod irányítani a szüleidet? Vannak, akiket otthon annyira komolyan vesznek, hogy beleszólhatnak minden családi döntésbe. Vannak azonban olyanok is, akiknek minden „elismerésért” meg kell küzdeniük. Nálad mi a helyzet?
barkóca teszt
1. A szüleid jelenetet rendeznek, mert későn értél haza. Hogyan reagálsz? a) Felajánlom, beszéljük meg higgadtan a dolgot. b) Hidegen hagy – holnapra úgyis elfelejtik. c) Megígérem, hogy soha többé nem fordul elő.
5. Szerelmes vagy, és találkára hívod Őt. Hova beszéled meg vele a randevút? a) A diszkóba. b) Meghívom hozzánk. c) Moziba.
2. Több zsebpénzt szeretnél. Hogyan környékezed meg a szüleidet, hogy az eredmény ne maradjon el? a) Megígérem, hogy javítok a tanulmányi eredményeimen. b) Addig nyaggatom őket, amíg bele nem egyeznek az „emelésbe”. c) Nem hiszem, hogy el tudom érni náluk.
6. Látogatót vársz és elég nagy a rumli a szobádban. Ki rak rendet? a) Természetesen én. b) Anyukám. c) Senki. Szeretem a káoszt magam körül.
3. Egészítsd ki a következő mondatok közül azt, amelyik a leginkább találó a helyzetedet illetően: Otthon... a) ...állandóan úgy érzem, nyomás alatt vagyok. b) ...kipihenem magam, és erőt gyűjtök. c) ...már az is nagy megkönnyebbülés számomra, ha nem piszkálnak örökösen. 4. Gondjaid támadnak a suliban. Elmondod a szüleidnek? a) Természetesen. b) Nem. c) Nem jelent gondot: a szüleim mindenben mellettem állnak.
7. Ha vitába keveredsz, hogyan viselkedsz? a) Minden eszközt bevetek, hogy az igazamról meggyőzzem a többieket. b) Visszafogom magam. c) Hajlandó vagyok az értelmes kompromisszumra. 8. A legjobb barátod/barátnőd összeveszett a szüleivel. Milyen tanácsot adsz neki? a) Az első adandó alkalommal beszéljék meg a dolgokat. b) Segítek neki kitalálni, hogy a jövőben miként járhatna túl az eszükön. c) Megpróbálom megvigasztalni, hiszen úgyis egykettőre helyreáll a családban a béke.
Értékelés 0 és 18 pont között: A szüleid teljesen a kezedben vannak! Ha valamit akarsz, azt mindig meg is szerzed. A következmények azonban végzetesek lehetnek. A szüleiddel mindinkább megromolhat a kapcsolatod. Ha nem tartod be a játékszabályokat, nem fognak bízni benned. A dühkitörések helyett jobban tennéd, ha egy kicsit odafigyelnél az ő véleményükre is. Hidd el, nagyon aggódnak érted, még ha te nem is úgy látod! Egy nyílt beszélgetés mindenképpen hasznos lenne. 19 és 36 pont között: A harmónia és a szüleiddel való jó viszony igen fontosak a számodra. Ezért nem sokszor mondasz ellent nekik. Amikor azonban nem tudod elérni, amit szeretnél, megpróbálsz kerülő utakon járni, ez pedig nem mindig szerencsés. Vannak összetűzéseitek, de rendszerint hamar tisztázódnak a dolgok, hiszen a szüleid megbíznak benned, és elég nagy szabadságot biztosítanak a számodra.
PONTOZÁS a
b
c
1.
0
3
6
2.
3
0
6
3.
0
3
6
4.
6
3
0
5.
3
0
6
6.
6
0
3
7.
0
6
3
8.
3
0
6
37 és 48 pont között: Mindegy, hogy miről folyik a vita, az összetűzéseknél mindig te húzod a rövidebbet. Hagyod magad megfélemlíteni, nem nyitod ki a szádat. Állj végre a sarkadra! Érvekkel tedd világossá, hogy mit akarsz és miért. Vedd át a felelősséget, hozz döntéseket saját magad, és mutasd meg a szüleidnek, hogy egyedül is képes vagy viselni a következményeket.
9
Rénszarvas Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Legdélibb alfajuk a mongol Ujgurföldön él. Elterjedési területe tehát hatalmas, s nemrégiben még hatalmasabb volt. A történelmi időkben Lengyelországban és Németország egyes vidékein is előfordult, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is előfordult. Megpróbálkoztak a rénszarvas betelepítésével a déli félteke megfelelőnek vélt sarki területein is, így TERMÉSZETRAJZ Déli-Georgián és a francia déli területek részét képző Kerguelen-szigeteken is, de a déli féltekén sehol sem sikerült igazán meghonosítani.
Megjelenése Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. A világosabb színű szőrzet leginkább a nyaktájékra és az állat farára jellemző, de az egyes testtájakat borító szőrzet színárnyalata igen változatos, általában jellemző egy adott földrajzi területre. Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei különösen szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba és a mocsárba. Futás közben ízületei kattogó hangot adnak. Az agancs a legtöbb szarvasra jellemző, ám a rénszarvas különleges amiatt, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk. A rénszarvasok testméretei is igen különbözőek lehetnek: testhosszuk 120-220 cm, marmagasságuk 87-140 cm, testtömegük pedig 60-318 kg.
Életmódja Csapatokban, csordákban jár, s így vonul nyaranta az északabbra fekvő területekre. A csapat vezetője legtöbbször egy öreg, tapasztalt nőstény. Nem válogatós, füvek, levelek, lágy szárú növények, rügyek, erdei gyümölcsök, gombák, zuzmók, szerepelnek étlapján. Nem veti meg az állati eredetű táplálékot sem (tojás, kisemlősök). Táplálékát télen a hó alól kotorja elő.
Szaporodása Vemhességi ideje 228 nap, ellésenként jobbára csak egyetlen utód születik. Az 5-11 kg-os újszülött szarvasborjú alig egy órával megszületése után már lábra áll és követi anyját, néhány napon belül pedig már csaknem ugyanolyan gyorsan tud szaladni, mint a kifejlett állatok: akár 60-80 km-es óránkénti sebességgel. A fiatalok 18-30 hónapos korukban válnak ivaréretté.
A rénszarvas agancsa A rénszarvas agancsa nemcsak azért különleges, mert a tehenek is viselnek ilyen fejéket, hanem azért is, mert igen változatos, érdekes alakú lehet. Sok rénszarvasnál előfordul például, hogy az agancs egyik ága (a gímszarvas szemágának megfelelő ág) lapátszerűen előremered. Az is gyakori, hogy a koronát alkotó ágak alatt az agancs hosszú szakaszon nem ágazik el, így a korona egyfajta „nyélen” ül.
Érdekessége A sarkvidéki népek a tarándszarvast már ősidők óta vadásszák. Az eszkimók még mindig az ősi vadászati módszert alkalmazzák, kihasználva a szarvasok gyenge látását. A szarvasok vonulási útvonalán ember formájú kőtömböket állítanak fel, ezekkel a réneket zárt völgykatlanokba terelik, ahol az egész csordát lemészárolják. Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. A tundrán és a tajgában, ahol más háziállatok használhatatlanok lennének, a rénszarvas a legjobb igásállat, 10 húst és tejet ad, prémjét felhasználják ruhák és sátrak készítésére, csontja és ina különféle szerszámokhoz nyersanyag. Igazi univerzális háziállat.
Dánia Dánia fővárosa, a pöttöm játékváros kinézetű Koppenhága, igazi csapda, a legillatosabb csábításokkal telitűzdelve. Lakói mindig patyolat-tiszták, és udvariasak. Ha még hozzávesszük mindazt a mókát, amit ezek az állandóan ünneplő szigetek tartogatnak, no meg azt, hogy anyagilag Dánia a legolcsóbb a skandináv országok között; érthető a sok “köszönöm szépen a szíves vendéglátást” levél, amit az utazók körmölgetnek rendszeresen, üres söröskorsóik mellől!
Dán életszemlélet A dánok büszkék saját, minden tekintetben modern életszemléletükre, így a népviseletet, a hagyományos fesztiválok ünneplése és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás kevésbé elterjedt a dánoknál, mint más európai országban. A látogatók kellemes, nyugodt embereknek fogják találni a dánokat, akik közvetlenek, mentesek a szélsőségektől és más életstílusokkal szemben is toleránsak. Talán semmi sem mutatja jobban a dán életszemléletet, mint a hygge szócska mögötti koncepció, mely kicsit durván fordítva kényelmet és meghittséget jelöl. A külvilág zűrzavarának és problémáinak kizárását takarja, és helyette a meleg, meghitt hangulat megteremtését. A hygge-t alkalmazzák a dánok magánéletük sok területén, otthonuk megtervezésétől kezdve az apró kávézók és kocsmák iránti szeretetüknek. A dánok nem fejezhetik ki jobban elégedettségüket, mint ha vendéglátójuknak a meghitt estét köszönik meg.
Arhus Jütland kulturális központja, Arhus pezsgő hangulati egyetemi város, Dánia egyik legjobb zenei és szórakozási színtereként bármit megtalálni itt: szimfonikus koncertektől, színházaktól kezdve a virágzó, éjszaka igazán magukhoz térő kávézókig. A város legnépszerűbb látványosságai közé tartozik a Den Gamle By (Óváros), az ország minden részéből 75 különböző, restaurált házból összeállított, kisvárost mintázó skanzen. A legtöbb építmény a XVII. és a XVIII. században épült, fából ácsolt ház, de akad egy vízimalom, egy szélmalom és pár épület a századforduló idejéből is. Dánia legnagyobb temploma az Arhus Domkirke Katedrális, román stílusú kápolnája a XII. században épült. A templom többi része gótikus stílusú, a XV. századból. A Vor Frue Kirke rejtegeti az ország legrégebbi kápolnáját, mely 1060 környékén épült, a Moesgard Múzeumnak figyelemreméltó gyűjteménye van bronz- és vaskori leletekből, és egy élvezetes gyalogösvény restaurált őskori környezeten visz keresztül. A leghíresebb kiállított tárgy egy kétezer éves ember, akinek tökéletesen konzervált testét egy közeli mocsárban találtak 1952-ben. Arhus a Jütland-félsziget keleti partvonalán fekszik, könnyen eléred repülővel, busszal vagy vonattal.
Ribe A IX. században alapított Ribe városa a legősibb település egész Skandináviában. Újabb ásatások során azonban I.sz. 700-ból származó ezüstérmék kerültek napvilágra, melyek egy korábbi kereskedőváros meglétét igazolják. A svédekkel vívott szakadatlan csatározások véget vetettek a helyi kereskedelemnek, s a középkorban virágzó kereskedelmi központ, Ribe hamarosan hanyatlásnak indult. Ez a hanyatlás késleltette viszont a modernizációt; girbegurba, macskaköves utcáival, és fából ácsolt XVI. századi házaival Ribe utcáin sétálgatni olyan érzés, mintha élő történelmi múzeumban járnál. A Ribe Katedrális uralja a látóhatárt, mint szép emlékeztetője a város dicsőséges múltjának. A Ribes Vikinger a város viking és középkori történelmét bemutató óriási múzeum. Az egyik kiállító teremben egy teljes, helyreállított piactér vár, a VIII. századból, kiegészítve egy megrakott Viking hajóval, és egy multimédiás bemutató keretében végignézheted egy Viking hajó útját az ősi kereskedelmi útvonalakon. A városközponttól délre található Vikingecenter, ahol sokféle helyreállított építményen, köztük egy 34 méter hosszú Fyrkat-stílusú raktárházon keresztül próbálják bemutatni a viking 12 kori Ribét. Ribe Jütland déli részén található, vonattal érhető el, Esbjergtől 40 perc, Třndertől 50 perc alatt.
barkóca zsengék
zló
Káposzta Sára, 2.o., Szentlás Huiber Martina, 6.o., Szentlás
zló
Kelemen Danijela 6.o., Szen
tlászló
Kralja Antonio 3.o., Szentlás
zló
Vidaković Petar, 3.o., Szentlászló
tlászló
Pacek Vanessa, 2.o., Szen
Sertić Dóri
án, 3.o., S
13 zentlászló
Andersen, avagy a mesék meséje Nincs olyan felnőtt és gyermek, aki ne ismerné H. C. Andersen nevét, és ne tudna legalább egy olyan mesét feleleveníteni, amely a nagy dán meseíró tollából eredt. A filozofikus mesék, meseíró romantikus történetek ott élnek mindenki lelkében, de kevesen tudják, hogy Andersen élete önmagában is egy varázslatos mese volt. A szegény dán kisváros, Odense szülötte sok-sok viszontagságos kalandon ment keresztül, mire a világ egyik legolvasottabb írója lett belőle. Világhírű ember szeretett volna lenni, színészként, majd színpadi szerzőként akarta meghódítani a nagyközönséget, a siker azonban olyan területen köszöntött rá, amire ő maga sem számított. A mesék hozták el számára a halhatatlanságot, egyéb művei ma már elhalványulnak azok mellett. Az ANDERSEN, avagy a mesék meséje egy évbe sűrítve meséli el Andersen sorsfordító esztendőit. Kitalált történet, az írói fantázia játéka, amely választ keres a kérdésre: vajon miért adta ki az ünnepelt szerző a meséit, vagyis mi a mesék meséje? A történet középpontjában egy árva kislány, Gerda áll, aki a véletlen folytán vetődik Andersen szegényes pincelakásába. A kislány, és Andersen megelevenedett mesefigurái - az Ólomkatona, a Táncosnő, Zsófi rongybaba és Ole manó - gyökeresen megváltoztatják az író életét. Gerda egy különös küldetés teljesítésére vállalkozik: meg kell ölelnie a Hókirálynőt, hogy feloldódhasson a jég az emberek szívéről, és egy boldogabb, szeretetteljesebb világ köszönthessen ránk. Andersen megismerkedik Lina kisasszonnyal, egy fiatal színésznőjelölttel, s a férfit rabul ejti a szerelem. Hol kezdődik a mese, és hol ér véget a
14
valóság, már nem tudja senki; a történet megállíthatatlanul hömpölyög a kislány vállalt küldetése, a szerelmesek elszakadása és az anderseni mesék sorsszerűen elrendelt megjelentetése és azok frenetikus sikere felé. Az Andersen avagy a mesék meséje mintha maga is egy anderseni mese volna: megnevettet és megríkat, elgondolkodtat, és hittel bíztat: Ha a szívedben ott a szeretet, legyőzhetetlen maradsz, mindörökké!
SELMA LAGERLÖF Olvasottságában világszerte nemzedékről nemzedékre a legnépszerűbb szerzők egyike. Feledhetetlen nőalakját, Gösta Berlinget filmen Greta Garbo alakította. Meseregényét, a “Nils Holgerson csodálatos utazásá”-t csak magyarul húsznál több kiadásban olvasták és olvassák a gyerekek, felnőttek és öregek. Ha ezekhez hozzátesszük, hogy az irodalomtudomány díszdoktora, a Svéd Tudományos Akadémia tagja, s számos nagydíj és kitüntetés után elnyerte a Nobel-díjat is, valamint hogy műveit több mint negyven nyelvre fordították - akkor kétségtelenné válik, hogy az újkori világirodalom legelismertebb alakjai közé tartozik. Egy nagy múltú földbirtokos nemesi család gyermeke volt. Apja és apai elődei magas rangú katonatisztek. Otthonuk művelt és műveltségpártoló, a gyermekeket gondosan nevelő környezet. Kezdetben családi bánatot jelent, hogy Selma lányuk születésétől fogva testi hibás, egyenest sántának tekintik. Kezdetben alig tud járni. És ha erős akarattal le is tudja küzdeni fogyatékosságát, világéletében biceg. Hosszú idő telik el, amíg súlyos gyermekkori betegségek után felnőtté, egészségessé, testileg-lelkileg nővé fejleszti magát. De benne a katonaősök keménysége, fegyelme, céltudatossága párosul egy finoman nőies gyöngédséggel. Huszonnégy év szükséges, hogy felnőtté küzdje fel magát. Addig otthon él az ősi kúriában. Szülei nem adják iskolába, a legkitűnőbb tanítók és tanárok jönnek hozzá oktatni, nevelni. Otthon tanul meg nyelveket, ott szokik rá a szenvedélyes olvasásra, ott kezd verseket írni, amelyekkel majd belép az irodalmi életbe. De huszonnégy éves korában felnőtt, nem is törődik járáshibájával, művelt, kedves szavú, de keményen hajlíthatatlan. Közben azonban összeomlik a gazdag és szeretetteljes otthon. Szülei meghalnak, az örökösök
(1858-1940)
rossz gazdálkodása miatt még a kúria is elvész meghitt berendezésével. A magára maradt felnőtt leány szűkös pénzével Stockholmba megy, beiratkozik egy tanítóképző iskolába, s persze kitűnő tanuló lesz. Tandíjmentességgel, ösztöndíjakkal kihúzza a három évet, amíg megszerzi a tanítói diplomát. Akkor egy vidéki város leányiskolájába megy tanítónőnek. Közben versei is megjelennek, még drámával is próbálkozik, de felismeri, hogy nem ez az ő műfaja. Tíz évig tanít. 33 éves korában befejezi a tanítói munkát. Szakadatlanul ír, és jövedelme nőttön nő. Okosan, józanul tud gazdálkodni. 41 éves, amikor már vissza tudja vásárolni az ősi, a gyermekkori otthont, a vidéki kúriát. Ettől kezdve mindhaláláig ott él, de járja az országot is, utazik külföldön is. Nagy olaszországi úton gyönyörködik a szépségekben, és tanul az ókori és reneszánsz emlékekből. Majd bejárja Egyiptomot is, de a legnagyobb úti élmény számára a Szentföld, főleg Jeruzsálem. Legnépszerűbb könyve Világszerte legnépszerűbb könyve a “Nils Holgerson csodálatos utazása Svédországban” (ez az eredeti teljes címe). Mesekönyv is, pedagógiai oktatókönyv is, földrajz és néprajz is, a természet szeretetére lelkesítő történetsorozat is. A képzett tanítónő és a művészi mesélő olvasztotta össze mindezeket. Nils Holgerson kisfiú, aki a réten vadlibákra talál. Az egyiket meg akarja fogni, meg is ragadja az éppen felszálló madár egyik lábát. Ám abban a pillanatban a kisfiú egészen kicsi lesz, és a repülő madár felemeli a belekapaszkodó gyereket. Nils előbb megijed, de azután élvezni kezdi a repülést. A vadludak pedig bekalandozzák a levegőben egész Svédországot. Ahol leszállnak, ott a légi utas megint kisfiúvá nő és megismeri a környéket. Amikor tovább akar utazni, csak meg kell fogni a kedves madár lábát és ismét kis mesefigurává válik, s a vadlibák végigviszik Svédország különböző tájain. Az ország földrajza, néprajza, természeti szépsége mese formájában válik tananyaggá. Talán az irodalom legmulatságosabb tankönyve Nils Holgerson története.
15
A Szent éjszaka Karácsony napja volt, valamennyien a templomba mentek, csak nagyanyó és én maradtunk odahaza. Azt hiszem, az egész házban egyedül voltunk. Mi azért nem mehettünk a MESÉLŐ többiekkel, mert egyikünk nagyon fiatal volt, a másikunk pedig már nagyon öreg. És mi mindketten olyan szomorúak voltunk, hogy nem mehettünk el a hajnali misére és nem gyönyörködhettünk a sok-sok égő gyertyában. Amint így egyedül üldögéltünk, elkezdett nagyanya mesélni. - Volt egyszer egy ember - mondta, - aki kiment a sötét éjszakába, hogy tüzet kölcsönözzön. Házról-házra járt és mindenhová bekopogtatott. - Jó emberek segítsetek rajtam! - mondta. - A feleségemnek gyermeke született és tüzet akarok gyújtani, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet. De késő éjszaka volt és mindenki mélyen aludt. Senki sem válaszolt. Az ember tehát csak ment, mendegélt. Végre észrevette, hogy nagyon messze valami tűz világol. Abban az irányba vándorolt tovább és meglátta, hogy a tűz kint a szabadban lobog. Fehér juhnyáj pihent és aludt a tűz körül és egy öreg pásztor üldögélt ott és őrizte a nyájat. Mikor az ember, aki tüzet keresett, odaért a juhokhoz, meglátta, hogy három hatalmas komondor fekszik a pásztor lábánál. Mind a három fölébredt, mikor arrafelé tartott, kinyitották széles szájukat, mintha ugatni akarnának, de egy hang sem hallatszott. Az ember látta, hogy a szőrük felborzolódott a hátukon, látta, hogy éles foguk fehéren villogott a tűzfényben és hogy nekirohannak. Érezte, hogy az egyik a tuba felé harap, a másik a keze felé; a harmadik pedig a torka felé. De mintha a foguk, amivel harapni szerettek volna, nem engedelmeskedett volna és így az embert semmi baj nem érte. Most az ember tovább akart menni, hogy megkapja amire szüksége van. De a juhok olyan sűrűn feküdtek egymás hegyén-hátán, hogy nem tudott előrébb jutni. Ekkor egyszerűen fellépett az állatok hátára és úgy ment a tűz felé. És egy állat sem ébredt fel, de még csak meg sem mozdult. Idáig jutott a nagyanya a mesélésben, anélkül, hogy megzavartam volna, most azonban igazán félbe kellett szakítanom. - Miért nem mozdultak meg a juhok, nagyanyám? - kérdeztem. - Azt majd meghallod nemsokára, - mondta nagyanya és tovább folytatta a történetet. - Mikor a férfi már közel ért a tűzhöz, a pásztor feltekintett. Öreg, haragos ember volt, barátságtalan és kemény mindenkivel szemben. Mikor meglátta, hogy az idegen feléje közeledik, felkapta hosszú hegyes botját, mely mindig a kezében volt, mikor a nyájat őrizte és az idegen felé hajította. A bot sivítva röpült a vándor felé, de mielőtt el-
16
SELMA LEGERLÖF
találta volna, elkanyarodott tőle és búgva sivított el mellette, ki a mezőre. Mikor nagyanya idáig jutott, ismét félbeszakítottam. Nagyanyám, miért nem akarta a bot elta-lálni azt az embert? - Nagyanya azonban nem is törődött a kérdésemmel, hanem tovább folytatta az elbeszélését. - Most odalépett az ember a pásztorhoz és így szólt hozzá: Jó ember, segíts rajtam és adj kölcsön egy kis parazsat! A feleségemnek gyermeke született és tüzet kell raknom, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet. A pásztor a legszívesebben nemet mondott volna, de azután a kutyákra gondolt, melyek nem harapták meg az idegent, meg a juhokra, melyek nem ugrottak föl és végül a botjára, mely nem akarta eltalálni, bizony megijedt és nem merte megtagadni tőle, amit kért. - Végy csak, amennyi kell! - mondta az idegennek. A tűz már éppen kialvóban volt. Nem volt ott már sem egy darab fa, sem gally, csak nagy halom zsarátnok, az idegennek pedig nem volt sem tűzlapátja, sem serpenyője, amiben a parazsat elvihette volna. A pásztor jól látta ezt és azért újból bíztatta: - Végy csak amennyi tetszik! - és már előre örült annak, hogy az idegen úgy sem fog tudni tüzet vinni magával. Az ember azonban lehajolt és puszta kezével néhány parazsat kapart elő a hamuból és azt a köpenyébe takargatta. A parázs sem a kezét nem égette meg, mikor hozzányúlt, sem a köpenyét, amiben úgy vitte, mintha csak dió vagy alma lett volna. Erre már harmadszor szakítottam félbe a mesét. - Nagyanyó, miért nem akarta a parázs megégetni annak az embernek a kezét? - Mindjárt meghallod, - mondta nagyanya és tovább folytatta a történetet. - A pásztor, aki gonosz és haragos ember volt, mikor mindezt látta, nagyon elcsodálkozott: - Micsoda éjszaka lehet ez, hogy a kutyák nem harapnak, a juhok nem félnek, a botom nem talál és tűz nem éget? Visszahívta az idegent és ezt kérdezte tőle: - Minő éjszaka ez? És hogy van az, hogy mindenek olyan kegyesek hozzád? Erre az idegen így felelt: - Én nem mondhatom meg néked, ha magad nem látod! - És azzal tovább sietett, hogy minél előbb tüzet rakhasson és felmelegítse a feleségét és a kisdedet. A pásztor azonban úgy gondolta, hogy nem téveszti el a szem elől ezt az embert, míg meg nem tudja, hogy mit
is jelent mindez. Fölszedelőzködött tehát és utána ment, míg el nem jutott oda, ahol az lakott. Ekkor látta a pásztor, hogy az idegennek még csak kunyhója sincsen, hanem csak egy szikla-barlangban feküdt a felesége és a gyermeke és ott semmi más nem volt a hideg sivár kőfalaknál. A pásztor úgy gondolta, hogy a szegény ártatlan csecsemő halálra fázik a barlangban és bár kemény-szívű ember volt, mégis ellágyult és segíteni akart a gyermeken. Leoldozta hát válláról a hátizsákját és elővett belőle egy puha, fehér báránybőrt, odaadta az idegennek és azt mondta, hogy takarja be vele az alvó kisdedet. De alig hogy megmutatta, hogy ő is tud jószívű lenni, a szemei egyszerre fölnyíltak és olyat látott, amit eddig nem láthatott és olyat hallott, amit eddig nem hallhatott. Látta, hogy ezüstszárnyú kis angyalkák állnak sűrűn körülötte és mindegyikének hárfa van a ke-zében és mindegyik hangosan énekelte, hogy ma született nékünk a Megváltó, aki a világot feloldja bűneiből. Most aztán megértette, hogy miért volt ma éjszaka min-
den olyan vidám és hogy miért nem akart rosszat tenni senki sem. De nemcsak a pásztor körül voltak angyalok, hanem angyalokat látott, ahová csak tekintett. Ott ültek bent a barlangban, ott ültek kint a hegyen és ott lebegtek fent az égben. Csapatostól jöttek és mentek, de mindan�nyiszor megálltak és megnézték egy pillanatra a kisdedet. Oly nagy öröm, vigasság, ének és zene volt a sötét éjszakában, aminőt ő eddig soha sem látott. Úgy megörült, hogy felnyíltak szemei, térdre borult és úgy adott hálát az Istennek. Midőn idáig jutott el nagyanya, felsóhajtott és így szólt: És amit ez a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk, mert az angyalok minden karácsony éjjel fent lebegnek az égben, csak észre kell vennünk őket. Majd kezét a fejemre téve, így szólt nagyanyám: - Emlékezz erre vissza, mert ez igaz, mint ahogy én látlak téged és te látsz engem. És nem a gyertyáktól, nem a lámpáktól függ, nem a holdvilágtól, avagy a napfénytől függ, hanem az a legfontosabb, hogy olyan szemünk legyen, amely meglátja az Úr dicsőségét!
Három fenyŐfa Három fenyőfa állt egy dombtetőn. A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő volt nem olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony. Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa. Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett. Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő. -Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő. -Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska. Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni. - Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát. - Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök. - Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt. - Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz. - Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? - kérdezte. - Nem ! - felelte a Kisebbik fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának. Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához.
SELMA LEGERLÖF
- Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? - kérdezte.- Hogyne maradhatnál kismadár - felelte a Harmadik Fácska. - Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik. A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak. Mind a három fácska látta az apró csenget�tyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa. - Télapó vagyok- mondta - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára... - Vigyél engem ! - kiáltotta a Legnagyobb fenyő. - Engem vigyél ! - ágaskodott a Kisebbik fenyő. A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt. - Te nem szeretnél eljönni ? - kérdezte tőle a Télapó. - Dehogynem ! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska - De hát itt kell maradnom, hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt. - Kicsike fa - mondta a Télapó - te vagy a legszebb fácska a világon! Téged viszlek magammal. Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon...
17
A skandináv népek konyhája A skandináv országok területén sokféle élelmiszer, nyersanyag található. A dánok fejlett állattenyésztése, a svédek jó gombatermelő területei, a norvégok és a svédek folyói, tavai, valamint a környező tengerek rengeteg kiváló nyersanyagot adnak az ételkészítéshez. Konyhájukra legjellemzőbb a híres “smorgass”, a svéd vegyes ízelítő, valamint a “smorebrod”, a dán vajaskenyér megrakva színpompás hideg ételekkel. Ezek változatos hideg szendvicsek, amelyek elképzelhetetlenül sok variációja van. Nagy szelet jól megvajazott barna kenyérre teljes adag főtt, sült húsokat, szárnyasokat, felvágottakat, halakat, rákokat tesznek, amit zöldsalátával, majonézzel, szeletelt uborkával, sárgarépa-reszelékkel, paradicsommal, aszpikkal körítenek. Egy-egy ilyen szendvics főételnek is megfelel. A smorgasst minden étteremben megtalálják üveg és porcelántálakon, hosszúkás büféasztalra kirakva. A belépő vendégek annyit vehetnek átlagár megfizetése mellett, amennyit akarnak. Az asztalon tányérok és evőeszközök vannak kikészítve. Ezek a vegyes ízelítők nemcsak színpompásak, hanem kitűnő ízűek is. Halak, ajóka, hering, kagylófélék, hideg tojások, gombafélék, fehér és barna vajas kenyerekre kirakott tojások, rákok, hideg felvágottak, nyers füstölt sonka, nyers paradicsom, finomra vágott kapor, metélőhagyma, nyers uborkaszeletek nagy választéka található. A meleg ételek előtt ezekből a vendégek önmagukat szolgálják ki. A többi ételt a felszolgálóknál rendelik meg. Leveseik között előkelő helyet foglalnak el a sörleves, a káposztalevesek és a savanykás ízű hallevesek. A tengeri és folyami halakat roston, rántva és párolva készítik. Dániában a halakat marináddal készítik. A dán halmarinádot - amelyet konzervként az egész világ ismer -nemcsak savanykás ízhatású fűszerekkel, hanem fehér - és vörösborral, curryporral, portói borral és különböző fűszernövényekkel, kaporral, borókabogyóval is ízesítik. A halakból a svédek és a norvégok vagdaltat és halgombócokat készítenek amelyeket savanykás mártásban tálalnak.
A húsok közül kedvelik a marha-, a borjú-, az ürü-, kisebb mértékben a sertéshúst. A szárnyasokat is sokféleképpen készítik. A húsokat angolosan is, de szívesebben párolják egészben vagy darabolva különböző ízesítésű anyagokkal, ilyen például a borjúsült kapormártásban, a húsgombóc zellermártásban, a kapros borjúszelet és az ürükáposzta. A húsokat szívesen darálják le, és a vagdaltakat, húsgombócokat készítenek belőlük. A belsőségeket is kedvelik. Köretnek leginkább káposztát, főtt burgonyát és bő zsírban sült burgonyaköretet adnak. A zöldségféléket angolosan vagy franciásan készítik. Ételeik készítéséhez vajat használnak. A salátákat olajjal, kaporral, petrezselyemzölddel és citrommal ízesítve készítik. Az édességeket különösen a svédek nagyon kedvelik, étkezéseiket rendszeresen cukrászsüteményekkel fejezik be. Dániában különösen finom sajtokat készítenek, sajátos Dán sajt a Dambo, a többi sajtfajtánál a francia készítési eljárást követik. Nagyon büszkék a dánok, a svédek és a norvégok a sokféle formában készülő barna kenyerükre. Mindenekelőtt a lapos kenyérre (Flachbrot) és a rozslisztből készült knackebrotra, ezt sok országba exportálják is. Étkezéseik során elsősorban sört isznak. Délben és este egyformán fogyasztanak előételeket, majd húsokat, gombócokat, vajas zöldségköreteket és friss salátákat. Befejezésül édességet, gyümölcsöt vagy sajtot fogyasztanak. A túl fűszeres ételeket nem kedvelik.
Norvég mézeskalács
18
A vajat, a mézet, a tejszínt és a porcukrot együtt megfőzzük, lehűtjük és a többi hozzávalót belekeverjük. Alaposan összegyúrjuk, és kb. 3 cm vastag hengereket formázunk a tésztából. Egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap vékony szeletekre vágjuk és 175 °C-on 10 percig sütjük.
Hozzávalók: 25 dkg vaj 25 dkg porcukor 13 dkg méz 1 dl édes tejszín 40 dkg liszt 2 teáskanál nátron 2 teáskanál őrölt szegfűszeg 1 teáskanál fahéj 10 dkg őrölt mandula
19
Munkamegosztás - Kisfiam, már megint nem veszed ki a részed a karácsonyi halászlé készítéséből! - Dehogy, mama! Csak megosztjuk a munkát az öcsivel... (A válasz befejező része a rejtvényben.) Vízszintes sorok: 1. A poén első része (folytatás a függőleges 9. sorban), 10. Szeszes ital, 11. 950 római számmal, 12. Korszakok, 13. A kertbe, udvarba távozik, 15. Belgrádi hetilap, 16. Vera páros betűi, 17. Mátkám, 18. Tisza menti helység, 21. Gitár közepe, 22. Egyfajta fűtésforma, 24. Jégen, dinnyén vágott nyílás, 26. Német semleges névelő, 27. Lárma, 30. Ignotus Pál, 32. O. Z. E., 33. Igekötő, 36. Iskola, diáknyelven. Függőleges sorok: 2. Kis Piroska, 3. Imitálás, 4. ...mók, 5. Az okozat előidézője, 6. Függőzár, 7. Gyümölcs, 8. Egyik kontinens, 12. A poén befejező része (folytatás a vízszintes 35. sorban), 14. A töltés is ez, 16. Egyesült Nemzetek Szervezete, 19. Mutatószó, 20. Női név, 23. Tetszésnyilvánítás, 25. 12 hónapos, 28. Több a kelleténél, 29. Jelzés, 31. Kis patak, 34. 51 római számmal.
töröm a kobakom KÖrkitöltŐcske
A számokkal jelölt külső körben egy időszerű jókívánságot olvashattok. Meghatározások: 1. Pálca, 2. A hét vezér egyike, 3. Végtag, 4. Rombol, 5. Erdélyi folyó, 6. Akadály, 7. Boszniai folyó (ék. f.), 8. A víz szilárd halmazállapota, 9. Az Ádámmal együtt ünnepli névnapját, 10. Tavasszal teszi a földműves, 11. Női név, 12. Nagyobb edény.
Jutalom jár érte!
20
Ha jól fejted meg a mini rejtvényt, a jelölt betűkből annak a személynek a nevét rakhatod ki, aki decemberben ajándékot szokott hozni. Vízszintes sorok: 1. Felső végtag, 4. Fordítva hat!, 7. Ritka női név, 9. Igekötő, 10. Eszék, 11. Nem használ, 12. Össze-vissza mos!, 13. Rimánkodni kezd, 15. ...-móg, 16. Valódira, 19. Széria. Függőleges sorok: 1. Korallból készült nyaklánc, 2. ... Vespucci, Amerika névadója, 3. A –ra párja, 4. Személyes névmás, 5. Nagyon pontos időmérő, 6. Bele-belenyilall, 8. Ludak eleje, 14. Uszony közepe, 17. Az argon vegyjele, 18. Az elején izgatott.
színezd ki
21
VICCEK
Üléseznek a Télapók
bacilusokkal! Pistike elkezdi nézegetni a kenyeret, majd megszólal: - Persze, a Jézuska, a Télapó meg a bacilusok! Mindig beszéltek róluk, de még egyiket se láttam! iii Karácsonykor a nagymama vízipisztolyt ajándékoz az unokájának. A lánya dühösen fordul a nagyihoz: - Anya, hogy vehettél neki ilyen ajándékot?! Már nem emlékszel, mennyire dühös voltál, amikor a vízipisztolyunkkal mindent összefröcsköltünk? A nagyi elmosolyodik:
iii A postára érkezik egy levél, melyet a Mikulásnak címeztek. Mivel a postások nem tudják, mi legyen vele, úgy döntenek, hogy felbontják. Egy kétségbeesett gyermek kívánságát olvassák: „Drága Mikulás! A családunk nagyon szegény, így nem tudok mit adni a szüleimnek karácsonyra. Légy szíves, küldj 10 000 Ft-ot!” A postások nagyon megsaj- Dehogynem, nagyon is... nálják, és összedobják neki iii a pénzt. De mivel nekik sincs sok, így csak 5 000 Ft jött össze, amit el is küldenek. Az ünnepek után lázasan bontják fel a Mikulásnak szánt köszönőlevelet: „Nagyon köszönöm, hogy segítettél, de képzeld, azok a szemét postások a felét lenyúlták!” iii iii Pistike kenyeret majszol, amikor véletlenül elejti azt. Mikor felveszi, és már éppen harapna bele, az anyja rászól: - Ugyan Pistike, ne egyél belőle! Teli van
22
- Papa, papa! Mikor jön a Mikulás? - Mindjárt, kisfiam, csak előbb leütöm azt a csúnya bácsit, aki az előbb mászott ki a kandallóból. iii - Milyen vasból van a Télapó szánkója? - Rém-szar-vasból. iii A zsidó mikulás elmegy az óvodába. Kirakja az ajándékait és így szól: - Na, gyerekek, lehet vásárolni. iii Óvodások beszélgetnek: - Milyen karácsonyfátok van? - Műanyag. - És járt nálatok a Mikulás? - Igen, de az se volt igazi.
Megfejtések: 20. oldal: Munkamegosztás: Ő pucolja a hagymát, én pedig sírok. Kör-kitöltőcske: Boldog új évet. Jutalom jár érte: Mikulás.
