Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztő: Micheli Tünde
Kedves Barátom!
Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected] Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2012. godinu.
Réges-rég az Atlanti-óceán átszelése vagy a Föld megkerülése hónapokba, évekbe telt. Ma viszont a repülőgépek már pár óra leforgása alatt egyik kontinensről a másikra repítenek bennünket, s az óceánjáró hajók is sokkal gyorsabbak. Ahhoz viszont, hogy idáig eljussunk, szükség volt azokra a bátor hajósokra, vakmerő felfedezőkre, kutatókra, akik felfedezték számunkra a világ minden pontját. Legújabb számunk eme nagy felfedezők utazásaival foglalkozik: olvashatsz Magellánról, aki először hajózta körül a Földet, valamint azokról a bátor utazókról, akik az örök hó és jég birodalmát fedezték föl. Mi magyarok is büszkék lehetünk felfedezőinkre, pl. Kőrösi Csoma Sándorra, aki a magyarság eredetének kutatásában jeleskedett, vagy éppen Teleki Sámuelre, aki előbb a Rudolf- és a Stefánia-tavat fedezte föl, majd a róla elnevezett 630 méter magas Teleki-vulkánt. 1980-ban pedig Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós, aki láthatta Földünket a világűrből. Természetrajz rovatunkban ezúttal a galápagosi óriásteknőst mutatjuk be. A kalózos társasjáték is biztosan elnyeri majd mindnyájatok tetszését.
Pöttyön Pötty
ISSN 1333-0462
TARTALOM:
" és nagy 12. Kalózos játék 4. Felfedezok 14. Töröm a kobakom utazásaik " 15. Barkóca zsengék 6. Felfedezok 7. Utazás az örök hó és 18. Teszt jég birodalmába 19. Barkácsoló 8. Magyar utazók 20. Töröm a kobakom 3 10. Természetrajz 22. Viccek
FelfedezŐk és nagy utazásaik A mai ember szinte el sem tudja képzelni, hogy az ókorban az emberek nagyobb utazásokra is képesek lehettek. Akkoriban ugyanis lovon és tevéken tették meg a szárazföldi utakat, vagy pedig egyszerű vitorláshajókkal utaztak. Mégis tény, hogy a kőkorszaki ember néhány tízezer év alatt gyalogszerrel eljutott szülőföldjéről, Kelet-Afrikából egészen Ausztráliáig, vagyis benépesítette az egész Földet. Már a görögök Kr. e. 600 táján körbehajózták Afrikát, később pedig keresztül-kasul bejárták a Földközi-tenger vidékét, és több mint 100 kolóniát alapítottak a térségben. A főníciaiak pedig kereskedők voltak, s felfedező útjaik során bukkantak új földrészekre, így pl. a Kanári-szigetekre.
Nagy Sándor Nagy Sándor Kr. e. 300-ban a perzsák ellen indított hadjáratában egészen Indiáig eljutott. A hadinéppel együtt tudósok is vonultak, akik az út minden részletét feljegyezték – ez a hadjárat volt az addigi idők legnagyobb kutatóexpedíciója. A monda szerint Nagy Sándor víz alatti felfedezéseket is tett búvárharangban.
A vikingek – Vörös Erik A távoli északon is éltek bátor hajósok, ők voltak a vikingek. Egyiküket, akit vörös haja miatt Vörös Eriknek neveztek, 982-ben gyilkosságért száműzték Izlandról három évre. Ekkor felfedezőútra indult, és egy addig ismeretlen földet fedezett fel, a mai Grönlandot. Körülbelül 400-500 telepessel két települést hozott létre. A telepesek vadászattal és állattenyésztéssel tartották fenn magukat, nemsokára azonban szokatlanul hideg telek köszöntöttek rájuk. Néhányan közülük visszatértek Izlandra, a többiek azonban eltűntek: feltehetőleg éhen haltak vagy a környéken élő eszkimók ölték meg őket.
A rómaiak és a kínaiak A Földről szerzett gazdag ismeretek, felfedezések tették lehetővé, hogy a rómaiak és a kínaiak is hatalmas birodalmat hozzanak létre. A kínaiak tengerjáró hajókat építettek, és olyan szerkezeteket is készítettek, amelyekkel a csillagok járása szerint tudtak navigálni. Rendelkeztek már iránytűvel is, ami megkönnyítette a tájékozódást.
Marco Polo Apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, és Perzsián keresztül el is jutott Kubiláj kán udvarába, ahol 24 évet élt, s közben keresztül-kasul bejárta Kubiláj kán birodalmát. Miután visszatért szülővárosába, 1298-ban a genovaiak fogságába esett, és az itt töltött egy év alatt rabtársának, a pisai Rustichellónak tollba mondta kalandjait. Olasz archeológusok távol-keleti régészeti leletek alapján cáfolják, hogy járt volna Kínában, szerintük csak a Feketetengerig jutott el. Máig számos olyan véleménnyel találkozni, amely kétségbe vonja Polo utazásának a megtörténtét, művét pedig perzsa krónikák kivonatának tekinti; az viszont kétségbevonhatatlan, hogy mindenképpen 4 óriási hatást gyakorolt az európai földrajztudományra, irodalomra és történelemre.
A portugálok A portugálok híres felfedezője Henrik herceg volt, aki maga sohasem szállt tengerre, de tudósokkal és térképészekkel vette körül udvarában magát, elemezte és kivizsgálta az összes hozzáférhető beszámolót. Gyors és megbízható hajókat építtetett, a kapitányoknak pedig megparancsolta, hogy mindaddig hajózzanak, amíg fel nem tárul előttük az Indiához vezető út. Ezek az utak abban az időben annyi pénzt emésztettek föl, mint ma az űrutazások. A felfedezések Henrik halála után is folytatódtak: Bartolomeu Diaz körülhajózta a Jóreménység fokát, Afrika déli csúcsát, s ezzel szabaddá vált az út India felé. Igaz, hogy csak húsz évvel később sikerült Vasco da Gamanak eljutni Indiába, akit az őshonosok ugyan ellenszenvvel fogadtak szegényes portékája miatt, otthon viszont hősként kezelték, s diadalmenettel fogadták, mert sikerült Henrik álmát teljesítenie.
Kolombusz Kristóf Kolumbusz Kristóf ifjúként egy ideig posztókészítő apja üzletében dolgozott, majd 1470 körül felhagyott ezzel a tevékenységgel és tengerész lett belőle. 1476-ban Portugáliába költözött, ahonnan bejárta az Atlanti-óceán akkor ismert partvidékét Izlandtól a Zöld-foki-szigetekig. Ekkor határozta el, hogy nyugat felé hajózva éri el Indiát. II. János portugál király azonban nem pártolta tervét, ezért Kasztília királynőjéhez, Izabellához fordult segítségért. Ő végül Granada visszafoglalása és az arabok kiűzése után nyújtott segítséget a tengerésznek. Kolumbusz 1492. augusztus 3-án szedte fel a horgonyt Spanyolország partjainál, majd egy pár hetes kanári-szigeteki kényszerpihenő után, szeptember 9-én futottak ki hajói, a Santa Maria, a Nina és a Pinta az Atlanti-óceán nyílt vizeire. Bő egy hónappal később, október 12-én érték el a Bahama-szigeteket. Kolombusznak nem adatott meg, hogy a felfedezett kontinenst róla nevezzék el. Mindvégig abban a hitben élt, hogy az Indiába vezető nyugati utat találta meg: ebben a tudatban is halt meg 1506-ban. Amerika Amerigo Vespucciról kapta a nevét, aki 1497 és 1504 között saját állítása szerint négy, bizonyíthatóan két utazást tett az Újvilágban. A német humanista Martin Waldseemüller nagyon szeretett neveket kitalálni, még saját nevét is az erdő, tó és molnár szavakból alkotta. Nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén – amely már külön ábrázolta az Újvilágot – a déli kontinensre az America szót nyomtatta. Névadását a felfedező latinizált neve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, lévén a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű. Maga Vespucci vélhetőleg nem kereste ezt a dicsőséget, és nem is tudott róla. Waldseemüller rövid időn belül megváltoztatta a véleményét, de ekkor már késő volt: a térképet addigra sok ezer példányban nyomtatták ki, s ez az elnevezés terjedt el.
5
FELFEDEZŐK Aki először körbehajózta a földet: Magellán Ferdinand Magellán életéről annyit tudunk, hogy 1480 körül született, valószínűleg Portugáliában, Portóban. Családja a nemesség negyedik fokán állt, így saját címert viselhetett és beléphetett a királyi udvarba. Kora ifjúságában állítólag Leonora királynő apródjaként szolgált. Tanulóévei alatt vitorlát vont be, szivattyúzott, harcolt, részt vett az erődök építésében, árut hordott. Mindenben részt vett, így mindent megtanult a hajózás fortélyáról. 1519. szeptember 20-án indult el Magellán flottája a spanyolországi Guadalquivir folyó torkolatából. Ezzel egy nagy kaland vette kezdetét bolygónk felfedezésének a történetében: a Föld első körülhajózása. A Föld gömb alakját már az ókori görögök is tényként kezelték, s bizonyítani is tudták. A reneszánsz idején jutott el az ember odáig, hogy ezt az elméleti elgondolást a gyakorlatban is igazolja. Kolumbusz Toscanelli firenzei földrajztudós térképei alapján vágott neki az Atlanti-óceánnak, hogy azt átszelve Ázsiába jusson. Ez azonban nem sikerült, mivel „útban volt” az amerikai kontinens. Magellán volt az első, aki a később róla elnevezett szoroson áthaladt. A szorost elhagyva kezdődött meg az út legnehezebb szakasza. A nyílt tengeren három hónapig hánykolódtak a hajók. Elfogyott a vizük, az élelem is megromlott. 21 tengerész életét vesztette skorbutban. Végül eljutottak a ma Fülöp-szigeteknek nevezett szigetcsoporthoz, s itt végre friss élelemhez jutottak. Magellán ahelyett, hogy tovább hajózott volna, úgy határozott, megtéríti a szigetlakókat, hittérítő útja során azonban megölték. Az öt hajó közül csak egy, a Victoria tért vissza a háromévnyi utazás után Spanyolországba, ahol az első világkörüli utat megtett hajósokat nagy ünnepléssel fogadták.
James Cook A földbirtokos, akinél Cook édesapja dolgozott, saját költségén taníttatta 12 éves koráig a jóeszű fiúcskát. Cook néhány év után kereskedőinasnak szegődött el az Esk folyó torkolatában fekvő Whitbybe. Ez az egész életét meghatározza a továbbiakban, 1746-ban ugyanis – 18 éves korában – elszegődik hajóinasnak egy 300-400 tonnás, lassú szénszállító bárkára. Bejárja az angol, holland, norvég és balti-tengeri kikötőket, nagy tapasztalatot szerezve. 1755-ben kapitányi rangot ajánlanak fel neki, ő azonban a brit hadiflottát (Royal Navy) választja. 1768-ban a Royal Society hosszas viták után szakértelmére való tekintettel, s alacsony származását figyelmen kívül hagyva megbízta első déltengeri expedíciójának a vezetésével. Negyvenévesen megkapta a hadnagyi rangot, keze alá pedig egy széles, erős és lassú egykori szeneshajót adtak. Az Endeavour előbb csillagászokat vitt Tahitire egy napfogyatkozás megfigyelésére, majd 1769 nyarán a korabeli feltevések szerint az északi félteke tömegét kiegyensúlyozó déli föld, a Terra Australis keresésére indult. Útja során feltérképezte Új-Zélandot, majd 1770. április 19-én első európaiként elérte Ausztrália keleti partjait, leírta a faunát és a bennszülötteket. Cook, aki az Új-Dél-Walesnek elnevezett területet brit birtokba vette, 1771 júliusában érkezett vissza Angliába. Otthon hősként ünnepelték, bemutatták a királynak és kinevezték parancsnoknak. 1772-75 között tett második útjára már két hajóval, de változatlanul azzal a feladattal indult, hogy keresse meg az ezek szerint még délebbre fekvő kontinenst. A kapitány elsőként szelte át a Déli-sarkkört, elsőként hajózta körül ezen a szélességi fokon a Földet, s az Antarktiszt megközelítve bebizonyította, hogy a Terra Australis legfeljebb az örök fagy világában létezhet. Útján feltérképezte Tongát és a Húsvét-szigetet, újra rábukkant a Marquises-szigetekre és felfedezte Új-Kaledóniát. Hírneve most már túlterjedt az admiralitás körein: végre megkapta a kapitányi rangot és a Royal Society tagja lett. 1776-ban nekivágott, hogy megkeresse a legendás Északnyugati-átjárót az Atlanti- és Csendes-óceán között. Harmadik útja során felfedezte Hawaiit, feltárta Észak-Amerika partjait Kaliforniától Alaszkáig, de a Bering-szorosba a jég miatt nem tudott bejutni, így nyilvánvalóvá vált, hogy az átjárónak - ha létezik is - gyakorlati haszna nincs. A kudarctól ideges és gyomorfájdalmaktól gyötört Cook visszatért Hawaiira, ahol 1779. február 14-én egy ellopott csónak miatt kitört csetepatéban életét vesztette, hajói végül 1780-ban értek haza. 6 Cook többet tett a világ megismeréséért, mint bárki más a történelemben. Más téren, de legalább ekkora teljesítménye volt, hogy hajóin senki nem halt meg skorbutban, a kor rettegett betegségében, mert a matrózok étrendjébe C-vitaminban gazdag ételeket iktatott.
Utazás az örök hó és jég birodalmába Ősidők óta köztudott volt, hogy a Föld északi része hideg, járhatatlan és barátságtalan vidék. Ennek ellenére már a 16. század óta egyre gyakrabban hajóztak fel európaiak a sarkkörig. Töbnyire bálnavadászok, fókavadászok hajói voltak ezek. A 19. század végén az emberek ismerték már az egész világot, csak a Déli- és az Északi-sarkot nem tudták bejárni. Az Arktisz felfedezése nagyban különbözött a többi földrész meghódításától. Ez elsősorban a hidegnek volt köszönhető, hiszen az ilyen helyet az amúgy bátor utazók is elkerülték. A másik ok az volt, hogy a jégtakaró nem tartalmazott nemesfémeket és drágakőféléket. Az Antarktisszal együtt itt gyéren találhatók emberi települések, ezért nem dúltak hódító háborúk.
Átjárókat kerestek Idővel a kereskedőknek új kereskedelmi utakra volt szükségük a két földrész között, hogy a drága portékákat teríteni tudják Európa piacain. Először Afrika megkerülése, majd Amerika felfedezése jelentett forradalmi változást, de a térképészek és a tudósok szentül meg voltak győződve arról, hogy egy ennél rövidebb út is létezik a két kontinens között. Elsőként az olasz származású, de angol zászló alatt vitorlázó tengerész, John Cabot próbálta meglelni az Északnyugati-átjárót 1497-ben, közben megpillantotta Új-Funland partjait. 1534-ben a francia Jaques Cartier vállalkozik erre az útra, de az átjáró helyett Kanadát tudja felajánlani I. Ferenc francia királynak. 1570-ben az angolok is rájönnek, hogy az átjáró mekkora előnyökkel járna, mivel az Ázsiába tartó út Dél-Amerika megkerülésével jóval hosszabb volt. Először Gilbertet, majd Frobishert küldik a viszontagságos útra, de a híres kalóz, Drake is próbálkozik az átjáró felderítésével, mindhiába. 1594-ben Willem Barents és csapata az Északkeleti-átjárón akarnak eljutni Ázsiába, de csak a Kar-tengerig jutnak. Ők az elsők, akik élve átvészelnek egy telet a sarkvidéken.
Az Északi-sark meghódítása A felfedezők újabb célt tűztek ki maguk elé: az Északi-sark meghódítását. Elsőként Parry vette a fejébe, hogy eléri a pólust – mindössze 8 fok választotta el a céltól, viszont ha tovább haladt volna, minden bizonnyal ott érte volna a vég. 1878-79-ben egy bátor finn születésű, svéd sarkkutató, Nils Adolf Nordenskjöld sikeresen végighajózik az Északkeleti-átjárón. A XIX. század vége az Északi-sark meghódításának a jegyében telt. Nansent mindössze 370 km választotta el a sarktól, de neki is vissza kellett fordulnia, akár Parrynek.
A hideg mellett a skorbut is útjukat állta A sarkvidékek legnagyobb ellenségének nem csupán a hideg számított. Mivel ezen a környéken nem él meg egyetlen növény sem, a hajósok nem tudták fedezni vitaminszükségleteiket – így a C-vitamin hiánya okozta skorbut gyakori betegség volt. Ezen próbált segíteni a magyar Kepes Gyula, aki egy sarki expedíció tagjaként vett részt az utazásban. Tokajit és citromlevet vitetett induláskor a hajóra, így elkerülték a súlyos betegséget, és felfedezték a Ferenc Józsefföldet. Egy új arc jelent meg a sarki utazók között: Roald Amundsen. Minden adottsága megvolt, ami ahhoz kellett, hogy sikeres felfedező legyen: kitartó, ambiciózus, szívós volt, ám ahhoz, hogy az Északi-sarkra először lépjen valaki, szerencse is kellett. Ugyan ő fedezte fel az Északnyugati-átjárót, de az északi pólust először Parry érte el. Amundsen azonban nem adta fel egykönnyen, a Déli-sark meghódítása után átrepült az Északi-sark felett 7 Umberto Nobile társaságában.
Magyar utazók és felfedezŐk Magyarország olyan földrajzi fekvéssel rendelkezik, amely nem teszi lehetővé a tengeri utakat, kijáratokat az óceánhoz. Ebből az következne, hogy a magyarság kimaradt a földrajzi felfedezésekből – ez azonban csak részben igaz. Az ősmagyarok életének szerves része volt a vándorlás, mely során több ezer kilométert tettek meg nyájaikat legeltetve. A Magna Hungáriában töltött idők után Levédiába költöztek, majd a kazár fennhatóság elől menekülve Etelközbe értek. Itt határozták el, hogy végleges otthont keresnek maguknak. Őseink hosszú utat tettek meg, míg eljutottak Árpád vezetésével 895-ben a Vereckei-hágón keresztül a Kárpát-medencéig. Tenger ugyan nem mosta az elfoglalt terület határait, így a szárazföldön járták be Európa nagy részét, végigfosztogatva az akkori településeket. Ezt az időszakot a kalandozások korának nevezzük. A diadal azonban véget ért: 933-ban Merseburgnál, majd 955-ben Augsburgnál legyőzték a magyarokat, akik ezután megmaradtak a Kárpát-medence ölelő védelmében.
Julianus barát 300 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valaki nagyobb távolságra utazzon a magyarok közül. Julianus barát 1235-ben indult el, hogy megkeresse az őshazában maradt rokonainkat, és elhozza őket a Kárpát-medencébe. Útja sikeres volt, azonban egy Európa felé közeledő nép meggátolta további útjait. A mongolok Dzsingisz kán vezetésével Európa felé özönlöttek, feldúlva mindent, ami az útjukba került. Magyarországon a nagy kán unokája, Batu kán söpört végig. A politikai helyzet és országunk földrajzi fekvése ezután nem tette lehetővé a nagyobb utazásokat, s ehhez még párosult a török megszállás is. 1583-ban egy magyar utazó, Parmenius István Új-Funlandon kötött ki, valószínűleg ő volt az első magyar, aki Amerikában járt.
Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal A XVIII. század nagy magyar utazója volt Benyovszky Móric. Kalandos útja során megjárta Oroszországot, Kamcsatkát, Japánt, majd Madagaszkáron királlyá választották. A XIX. század elején Magyarországot elérte a reformkor, 1825-ben magalapították a Magyar Tudományos Akadémiát. A magyar nyelv eredetének egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, az Akadémia támogatta a kutatásokat. Kőrösi Csoma Sándor és Reguly Antal szintén tagjai voltak az intézménynek, ennek köszönhetően élvezték a támogatást, amely segítette útjaikat. Kőrösi Csoma 1819-ben indult el Ázsiába, hogy a magyarság eredetét kutassa, 1842-ben pedig Tibetet járta meg. Reguly az Ural vidékét barangolta be, és elkészítette az első térképet a területről. 1851-ben Samuel Baker angol utazó feleségül vette a magyar származású rabszolganőt, Sass Flórát, akivel bejárta Egyiptomot és Szudánt. A szabadságharc leverése sok magyart kényszerített otthonának feladására, köztük Xantus Jánost, aki miután áthajózott az észak-amerikai kontinensre, tanulmányozni kezdte az indiánok szokásait. 1872-ben egy expedíció vágott neki az Északi-sark meghódításának. A soknemzetiségű csapat egyik tagja Kepes Gyula volt, aki mint orvos vett részt a küldetésben. A sarkot nem sikerült elérniük, de felfedezték a Ferenc József-földet, mely azóta is viseli a császár nevét. 1877-ben Széchenyi Béla expedíciót vezet Belső-Ázsiába, ahová vele tart Lóczy Lajos geológus, utazó is. 1895-ben Bíró Lajos bejárja Új-Guineát és a környező szigeteket. Néprajzi gyűjtéseit a Nemzeti Múzeumnak adományozta. 1888-ban Teleki Sámuel felfedezi a Rudolf- és a Stefánia-tavat, majd a róla elnevezett 630 méter magas Teleki-vulkánt. 1900-ban az angol szolgálatba lépett Stein Aurél Kasmírban, Turkesztánban, Irán8 ban, Kínában, Indiában és Mongóliában végzett kutatásokat. Utazásairól készült leírásait magyarul is megjelentette.
A fekete kontinens meghódítása Az ázsiai expedíciókat később felváltották az Afrikában tett utazások. A századforduló után Kittenberger Kálmán nyitotta meg az utat a fekete kontinensen a magyar utazók előtt, majd Széchenyi Zsigmond követte őt 1927-ben. Öt évvel később Almássy László megalapította Kairó mellett az első repülőteret, amely azóta is a nevét viseli.
Az első magyar űrhajós A második világháború kitörése véget vetett a kalandoknak. A háború befejeztével újabb csapás érte Magyarországot, a negyven évig tartó kommunista diktatúra. Ez idő alatt az utazások erősen korlátozva voltak, szerencsésnek kellett lennie annak, aki távoli utazások tervét dédelgette magában. Szerencsére voltak azért kimagasló tettek ebben a korszakban is: 1980-ban Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós, aki láthatta Földünket a világűrből. Nem kis teljesítmény volt az sem, amit 1987-ben Fa Nándor és Gál József vitt véghez: Szent Jupát nevű hajójukkal körbehajózták a Földet. Később Fa Nándor egyedül is sikeresen megismételte az utazást.
Rudolf tó
Ferenc József-föld
Teleki-vulkán
9
A galápagosi óriásteknŐs A galápagosi óriásteknős vagy más néven elefántteknős (Geochelone nigra) a hüllők osztályába, a teknősök rendjébe és a szárazfölditeknős-félék családjába tartozó faj. A Galápagos-szigeteken 10 alfaja él az óriásteknősnek. Régen természetesen sokkal gyakoribbak voltak, spanyol felfedezői hajdan éppen a teknősökről nevezték el a szigetcsoportot (galápagos spanyolul teknőst jelent). Akkor még körülbelül 250 ezer páncélos élt a szigeteken, ma már csupán 14-15 TERMÉSZETRAJZ ezerre tehető a számuk. Főleg a bálnavadászok és kalózok irtották a 18. és a 19. században. Számukat azonban nemcsak a vadászat tizedelte, hanem a hajósok által behurcolt „jövevények” is, köztük elsősorban a vándorpatkányok.
A legnagyobb ma élő szárazföldi teknősfaj Óriás voltának hangsúlyozásaként elefántteknősnek is hívják a legnagyobb ma élő szárazföldi teknősfajt. Testtömege 150-225 kilogramm, testhossza akár 180 cm is lehet a fejétől a farkáig. Súlyos teknőjének az alakja utal élőhelyére: azon alfajoknak, amelyek dús növényzettel borított területen élnek, boltozatos a páncéljuk, lábuk és nyakuk rövidebb, így nem tudnak olyan magasra nyújtózni. Más területeken élő alfajoknak, ahol gyérebb a növényzet, a páncéljuk nyereg alakú, valamint hosszabb nyakuk és lábuk is segíti őket abban, hogy jobban elérjék a növényeket. A harmadik típusba a kettő ötvözete tartozik.
Életmódja A szigetek szélsőséges éghajlati viszonyaihoz nagyszerűen alkalmazkodtak. A hűvösebb órákat az alacsonyabban fekvő, lávafelszínű területeken töltik. Itt azonban gyér a növényzet, ezért a hőmérséklet emelkedésével a magasabban fekvő, buja növényzetű szigetrészekre vándorolnak. Az óriásteknős növényevő állat, főként fűvel és levelekkel táplálkozik; olyan felfegyverzett növényeket is „megtámad”, mint a csalánfélék és a manzanillo-fák. Ez utóbbi valósággal égeti az emberi bőrt, de a páncélosoknak nem tud ártani, termése kedvelt csemegéjük. Az óriásteknősök nem a gyorsaságukról híresek, mindössze 0,25 Érdekesség km/h-val sétálnak. Napi vándorlásuk során ugyanazt az ösvényt használják. Állatkerti megfigyelések szerint meghatározott Cook kapitány egy madagaszkári sorrendben mennek alvóhelyükre, amelyen belül minteknősfaj példányát Tonga kapitánynak den egyed saját területet foglal el. Körülbelül 16 órás adományozta 1773-ban. A Tui Malila névre szendergés után indulnak ki külső kifutójukba, szintén keresztelt teknőc 1965-ben szenderült meghatározott, de fordított irányú sorrendben, mint befelé. jobblétre, így a legrosszabb esetben Vagyis az hagyja ott legutoljára a házat, aki legelőször lépett is 188 évet élt. be. A természetben is megfigyelték, hogy összehangolják napi vándorlásukat. Az évek során a több ezernyi teknősláb által legyalult ösvények valóságos országutakká válnak. Fontos, hogy ezeken az ösvényeken járjanak, mivel ezek a legrövidebb utat jelzik a ritka vulkanikus tavakhoz. Az ösvényekről letérve valószínűleg eltévednének. A sorrend a szociális rendszer és dominancia-viszonyok meglétét is jelzi.
3-8 hónap alatt kelnek ki a kisteknősök A nőstények júniustól decemberig több alkalommal ásnak fészket, amelyekbe egyenként átlagosan 10 tojást raknak. A tojások lerakására az alacsonyabban fekvő napos területek a legmegfelelőbbek, a nőstények rendszerint a megszokott fészkelőhelyükre térnek vissza. A lerakott tojásokat a nőstény gondosan betemeti, majd a nap melegére bízza a költésüket. A hőmérsékletviszonyoktól függően 3-8 hónap alatt kelnek ki a kis teknősök. A gyámoltalan, de korán önállóságra kényszerült fiatalok közül csak nagyon kevesen élik meg az első tíz életévüket. A nagyobbra nőtt teknősöknek azonban már nincs természetes ellenségük, így akár 120-200 évig is élhetnek. A 10 legöregebbnek tartott egyed Harriet, egy ausztrál állatkert lakója, aki 1830-ban született.
12 A játékszabály a 14. oldalon található
13
töröm a kobakom
Összeadás
Add össze a méheket és a méhkasokat. Rajzold és írd is le az eredményt!
Kalózos társasjáték Szállj hajóra te is, és indulj felfedező útra! Vajon ki éri el leghamarabb a kincses szigetet? Legyél Te az első, aki megpillantja a hőn áhított drágaköveket rejtő szárazföldet! Készen állsz? Akkor beszállás, indulj el barátaiddal - vagy szüleiddel együtt a nagy tengeri utazásra! Így játsszuk: 1. A játékosok felsorakoznak a Start mezőre. Mindenki dob egyet a dobókockával, és az kezdi a játékot, aki a legnagyobb számot dobta. Egyenlőség esetén az első helyen állók mindaddig újra dobnak, amíg egymás között el nem döntik, hogy ki fog kezdeni. 2. A kezdő játékos dob, és annyit lép előre, amennyi a dobása értéke. Ezután a tőle balra ülő játékos következik. 3. Ha egy játékos PIROS mezőre lép, akkor előreugrik arra a mezőre, amelyikre a piros mező melletti nyíl mutat. 4. H a egy játékos ZÖLD mezőre lép, akkor visszalép arra a mezőre, amelyikre a zöld mező melletti nyíl mutat. 5. Ha egy játékos VILÁGOSKÉK mezőre lép, akkor „beleesik a tengerbe”, így egy körből kimarad. 6. Az a játékos nyer, aki először lép rá pontosan a Cél mezőre. Ha gyorsítani szeretnénk a játékon, játszhatjuk úgy is, hogy az nyer, aki először éri el a Cél mezőt. 14
BARKÓCA ZSENGÉK
, Újbezdán Erdélyi Berthold, 2. osztály
Martin Adrián, 4. osztály, Újbezdán
Dudás Erik, 4. osztály, Újb
ezdán
tály, Újbezdán
Kusákovity Krisztián, 4. osz
ezdán
Pozsár Lolita, 2. osztály, Újb
Erdélyi Georgina, 4.
osztály, Újbezdán
15 Vajzenbach Annamária, 4.
osztály, Újbezdán
töröm a kobakom
Kösd össze
Kösd össze a pontokat a számsor szerint, majd színezd ki a képet.
16
Számold meg
Számold meg, hogy egy-egy négyzetben hány zöldség van, majd írd a sarokban lévő kis kockába az eredményt.
SZÍNEZŐ
1717
Jó emberismero vagy?
1. Szerinted a lányok eltúlozzák az arcjátékokat és a gesztusokat? a) Igen. (1) (3) b) Nem. c) Nem tudom. (0)
6. Mire összpontosítasz, ha mással beszélgetsz? a) A szemére. (3) b) A szájára. (2) c) A kezére. (2) d) Arra, hogy hogyan áll. (1)
2. Hogyan köszöntöd jó barátaidat? a) Szia vagy helló. b) Kezet rázunk. c) Megpusziljuk egymást.
7. Mit gondolsz arról, aki beszélgetés közben máshová néz? a) Nem őszinte. (3) b) Hiányzik az önbizalma. (2) c) Nem tud koncentrálni. (1)
(4) (3) (2)
3. Az arc melyik részét tartod a legkifejezőbbnek? a) A homlokot. (2) b) A szemöldököt. (1) c) A szemet. (3) d) Az orrot. (2) e) Az ajkat. (3) 4. Mire figyelsz, ha a kirakatüvegben meglátod a saját tükörképed? a) Hogyan áll a ruhám? (1) b) Rendben van-e a frizurám? (3) c) Hogyan megyek? (3) d) Milyen a testtartásom? (2) e) Semmire. (0) 5. Mit gondolsz arról az emberről, aki beszélgetés közben eltakarja a száját? a) Van valami takargatnivalója. (3) b) Biztosan a foga fáj. (1) c) Szégyenlős. (1) Értékelés 7–15 pont: Nem veszed figyelembe az emberek mimikáját, gesztusait, ezért rossz emberismerő vagy. Ha valakivel beszélgetsz, nézz a szemébe, és figyeld a mozdulatait. Magad is rá fogsz jönni, hogy ezek néha többet elárulnak az illetőről, mint a szavai. Ez segíthet abban, hogy jobban fel tudd mérni barátaidat és ismerőseidet. 16–23 pont: Igyekszel őszinte kapcsolatot teremteni azokkal, akikkel beszélgetsz. Figyeled az arcukat, a mozdulataikat, de sajnos nem tudsz eligazodni a mimika és a gesztusok világában. Figyeld
18
8. Ha valakire azt mondják, a szeme sem áll jól, általában igaz szokott lenni? a) Igen. (0) b) Nem. (3) c) Nem tudom. (1) 9. Szerinted az ember képes irányítani az arcjátékát? a) Igen. (0) b) Nem. (2) c) Van, amikor igen. (1) 10. Ha egy fiúval/lánnyal kerülsz kapcsolatba, mivel juttatod kifejezésre a szimpátiádat? a) A szememmel. (1) b) A kezemmel. (4) c) Szavakkal. (1)
saját benyomásaidat, érzéseidet, így jobban megérted a mozdulatokat, az arckifejezést. Gondolj arra, hogy néha TESZT egy lekicsinylő, gúnyos mosoly is elárulja a hazug szavakat. 24–31 pont: Kiváló a megfigyelőképességed. Szavak nélkül is megértesz sok mindent, azonban túlságosan a benyomásaidra támaszkodsz. Ha az emberismereted mellett használod az eszed is, ennek hasznát veszed az iskolában, a társaságban, és később az életben is.
BARKÁCSOLÓ
Asztali tolltartó, ceruzadísz száraztésztából
Barkácsoló
Nagyon dekoratív, szép tolltartót készíthetsz egy tejesdoboz, száraztészta és egy kis festék segítségével! Remek ajándék lehet belőle!
Hozzávalók:
- egy üres tejes- vagy gyümölcslés doboz - s záraztészta (orsótészta, csőtészta és laposabb tésztaformák: kerék, virág) -a lacsony hőmérsékletű ragasztópisztoly -a krilfesték
Tolltartó Vágd le ollóval az üres papírdoboz tetejét a doboz kétharmadánál. Mosd ki alaposan. Száradás után ragaszd fel rá a száraztésztadarabokat, majd ha a ragasztó is rendesen megkötött, fesd ki akrilfestékkel. Lehet egyszínű vagy használhatsz több színt is, ahogy a tésztaformák kiválasztásánál, és a belőlük felragasztott minták esetében is nyugodtan kövesd a fantáziád.
Ceruzadísz Egy vastagabb csőtésztadarab lesz az alap. Erre ragassz keresztbe egy kerék- vagy virágforma tésztát, amire keresztbe ragaszthatsz valami dekoratív tésztadarabot ̵ lehet szintén kerék vagy virág formájú, vagy bármi más. Ki is festheted akrilfestékkel.
19
töröm a kobakom
Kalózhajó Színezd ki tetszés szerint!
20
Állatok csoportja
Étkezés
Húzd a ház körül élő állatokat a megfelelő csoporthoz.
A gyerekek evéshez készülődnek. Segíts nekik a lap alján lévő tárgyak közül kiválasztani azt, amelyre szükségük lesz az étkezésnél.
Kisebb, nagyobb, ,, egyenlO
Labirintus
Segíts a kis mackólánynak eljutni kedvencéig.
Rajzolj az üres körökbe annyi formát, hogy igazak legyenek a relációs jelek (> < =).
21
VICCEK - Tanár úr, kérem, úgy érzem, hogy a feleletemre nem érdemeltem egyest. - Igazad van, fiam. De mit csináljak, ha ennél rosszabb osztályzat már nincs? iii - No, fiam, mikor javítod ki végre azt az egyest matematikából? - Nem tudom, papa. A tanárnő sose adja ki az osztálynaplót a kezéből. iii Andriskát kérdezi a tanító néni: -Mi az apukád, Andriska? -Beteg. -De azt kérdeztem, mit csinál? -Köhög. -De mivel foglalkozik? -Borogatja magát. -És mit csinál akkor, ha nem beteg, nem köhög és nem borogatja magát? -Akkor egészséges. iii A kis Ferike ajándék csokoládéval érkezik haza az iskolából. A szülők megkérdezik: -Hát ezt meg miért kaptad? -Mert az én feleletem volt legközelebb az igazsághoz. -Mit kérdeztek? -Azt, hogy egy struccnak hány lába van. -És mit feleltél? -Azt mondtam, hogy 3. -De hiszen a struccnak lába van! 22 2-Igen, de a többiek 4-et mondtak.
iii A tanító megkérdezi Mórickát: -Móricka, miben tartották az ősmagyarok nyilaikat? -Nem tudom. -Hát tegez, te szamár. -Ne haragudj, kérlek szépen - feleli Móricka -, én szívesen tegezlek, de akkor sem tudom. iii Az első osztályban rajzórán a gyerekek virágokat rajzolnak. Van, aki gyönyörű orgonákat, egy másik gyerek egy csokor tulipánt rajzol, egyedül Pistikének üres a rajzlapja. Kérdezi tőle a tanító néni: - Te, kisfiam, nem rajzoltál semmit? - Dehogynem, rózsákat! - Hiszen semmi nincs a rajzlapodon. - Igen, mert ezek futórózsák! iii A tanító néni kérdezi Józsikától: - Na, tudod-e hány nap van egy évben? - Hét. - Hét? Gondolkozz csak! - Szerintem hét. - Dehogyis! - Én csak hetet ismerek: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap. Azt nem tetszett mondani, hogy ismételjem el ötvenkétszer! iii Biológiaórán kérdi a tanár a gyerekeket: - Na, ki tudja nekem bemutatni, milyen hangot ad a tehén? Jelentkezik egy gyerek, majd feláll és mondja: - A tehén úgy csinál, hogy
„múú”. - Ügyes vagy! És ki tudja, hogy csinál a malac? Feláll egy másik gyerek, és mondja: - A malac úgy csinál, hogy „röfröf”. - Jól van. És az egér mit mond? Feláll Pistike, és mondja: - Az egér úgy csinál, hogy „klikk”. iii - Anyu, a tanító néni nem ismeri az állatokat - újságolja Pistike az iskolából hazatérve. - Miből gondolod? - kérdezi a mamája. - Ma lovakat rajzoltunk, és amikor a tanító néni belenézett a füzetembe, megkérdezte: „Mi ez?” iii Egy kubai iskolában történelemórán híres külföldi emberekről tanulnak a gyerekek. - Miről volt híres Kolumbusz Kristóf? - kérdi a tanárnő. - Vízum nélkül jutott el Amerikába... iii - Na, gyerekek, ki tudná nekem megmondani, hogy kit nevezünk képmutatónak? - kérdezi tanítványait az osztályfőnök. - Képmutató az a gyerek, aki reggel mosolyogva jön suliba! -válaszolja az egyik fiú. iii - Pistike! Ilyen rossz dolgozatod még nem volt! - szól a tanár az elsőshöz. - Nem lehet ös�szekeverni az almát a körtével! Mire Pisti: - Már hogyne lehetne! Különben hogy csinálnánk gyümölcssalátát?!
