Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztő: Micheli Tünde
Kedves Barátom!
Műszaki szerkesztő: Farahó Zsolt Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail:
[email protected] Kiadja: A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) a támogatásával. Nyomda: Admiral Tisak d.o.o., Cerna. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku „Barkóca” Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail:
[email protected] Izdavač: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2013. godinu.
Június 1-jével Horvátország is az Európai Unió tagja lett. Te mit tudsz az Unióról? Tudtad, hogy ebben az államközösségben 500 millióan élnek, és hogy 24 hivatalos nyelve van? És azt, hogy az Unió 50 évvel ezelőtt jött létre, tagországainak száma pedig 6-ról mára 28-ra emelkedett? Ismered az EU zászlaját? Ha nem, hát legújabb számunkból biztosan megismered! Persze a már megszokott rovatokról sem kell lemondanod. Természetrajz rovatunkban a ravaszdi vörös rókával ismerkedhetsz meg. Két népmese vár Rád a Mesélőben, ha pedig barkácsolni támad kedved, megmutatjuk, hogyan „keltheted életre” az üres csigaházakat. Sok-sok rejtvény és teszt is vár rád, így a tanulás mellett ki is kapcsolódhatsz egy kicsit a Barkócával!
ISSN 1333-0462
Pöttyön Pötty
TARTALOM: 4. A z Európai Unió története 6. Az euró 8. Az EU országainak zászlaja 12 Mesélo"
14 Természetrajz 16 Töröm a kobakom 17 Barkácsoló 18 Barkócateszt 20 Mesélo" 3 21 Viccek
Az Európai Unió története Az Európai Unió megalapításának ötlete sok évvel ezelőtt, a második világháború vége után született meg. A háború sok szenvedést okozott az európai népeknek, és meggyengítette az országok gazdaságát. Európa fontos leckét tanult meg: csak az egység és a szolidaritás hozhatja meg mindenki számára a jólétet, csak így lehet megteremteni a tartós békét, és örökre véget vetni a háborúzásnak. Jean Monnet, az európai integráció atyja 1950-ben találkozott a francia külügyminiszterrel, Robert Schumannal, aki azt javasolta, hogy az európai béke fenntartása érdekében hozzanak létre egy közös szervezetet, amely az európai gazdaság számára két alapvető forrás, a szén és az acél piacát szabályozza. 1951-ben megszületett az Európai Szén és Acél Közösség, amelynek hat tagországa Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. Az alapító egyezményt Párizsban írták alá.
Az Európai parlament épülete 1957. március 25-én az imént említett hat ország aláírta a Római Szerződést, amellyel két közösséget alapítottak meg: az Európai Gazdasági Közösséget, valamint az Európai Atomenergiai Közösséget. Az első az európai országok gazdaságának fejlesztését kívánja elősegíteni, a második pedig a békés célokra felhasznált atomenergia közös fejlesztését célozza meg.
4
1973-ban belép az Egyesült Királyság, Írország és Dánia.
1979-ben először választják meg közvetlenül a képviselőket az Európai Parlamentben, ezzel eldönthetik, ki képviselje őket a Közösségben. 1981-ben belép Görögország, majd 1986-ban csatlakozik Spanyolország és Portugália is. 1990ben leomlik a berlini fal, ezzel Kelet-Németország is belép az Unióba. 1992. február 7-én a 12 ország aláírja a Maastrichti Egyezményt, amelynek értelmében az Európai Gazdasági Közösség neve Európai Unióra módosul. Ezzel az államok azt szándékozzák kifejezni, hogy nemcsak gazdasági, hanem sok más kérdésben is közösen döntenek. 1995-ben belép Svédország, Ausztria és Finnország. Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország között érvénybe lép a Schengeni Egyezmény. Ezen országok állampolgárai szabadon, ellenőrzés nélkül kelhetnek át a határokon. 1997. október 2-án aláírják az Amszterdami Szerződést – egy új, közös program, amelynek középpontjában a foglalkoztatottság áll. 1999-ben megszületik az euró. 2001. február 26-án aláírják az Nizzai Szerződést: az itt megjelölt szabályok szerint zajlik azon kelet-európai országok integrációjának előkészítése, amelyek felvételüket kérték az EU-ba. 2002. január 1-jétől az euró válik a hivatalos fizetőeszközzé a 12 alapító tagállamban. Az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország úgy dönt, megtartja nemzeti pénznemét. 2004-ben az Unió Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Magyarország, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozásával 25 tagúra bővül. 2007-ben csatlakozik Románia és Bulgária. 2013-ban pedig Horvátország is az Európai Unió tagjává válik, amely immár 28 tagot számlál.
5
Az euró Az euró használatáról szóló döntés nem volt egyszerű. Bevezetése hosszú folyamat volt, amely sok országot érintett. Előnyei láttán azonban azt kell mondanunk: megérte. Erről alább Te magad is olvashatsz.
A múltban az Európai Unió tagállamai többször is kísérletet tettek arra, hogy továbblépjenek a gazdasági unió és a közös valuta felé. Az európai vezetők azonban végül csak 1991-ben, a hollandiai Maastricht városban egyeztek meg a közös valuta bevezetésének határozott ütemtervéről. Az euró bevezetése mellett döntő országok a következő éveket gazdaságuk felkészítésével töltötték; ezeket az előkészületeket hívjuk „gazdasági konvergenciának”. 1999. január 1-jén bevezették az eurót „elszámolási egységként”. Ez azt jelentette, hogy papíron sok pénzügyi művelet során használták, de készpénz formájában (azaz bankjegyként és érmeként) még nem állt rendelkezésre. Ez azért történt így, hogy a bankokban és a vállalatoknál használt különböző pénzügyi rendszereket legyen idő átállítani az új pénznemre. Ezt követően, 2002. január 1-jén az euróra áttérő 12 országban megjelentek az euróbankjegyek és -érmék. A bankautomaták eurót adtak ki, az üzletek pedig csak euróban adtak vissza. A korábbi nemzeti valutákat az üzletek és a bankok rövid idő alatt összegyűjtötték és kivonták a forgalomból; végül az euróövezet polgárainak zsebében és pénztárcájában már csak euró maradt. Az újabb uniós tagországok közül Szlovénia csatlakozott elsőként az euróövezethez, 2007-ben, majd 2008 januárjában Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben pedig Észtország következtek.
Milyen előnyökkel jár a közös pénznem? Mivel az eurót az euróövezetet alkotó 17 országban mindenhol használják, könnyű összehasonlítani az árakat. Így külföldről is rendelhetünk dolgokat, pl. egy tévékészüléket vagy egy könyvet, ha azok ott olcsóbbak. Ezáltal fokozódik a verseny a szállítók és a boltok körében, ami az árak további csökkenéséhez vezet. A múltban a pénzváltás meglehetősen költséges dolog volt, mert a bank pénzt kért ezért a szolgáltatásért. Ezért mára az utazás olcsóbb és könnyebb lett az euróövezeten belül, akár munka, akár turizmus vagy éppen tanulmányok céljából utazunk. Ha az euróövezet egyik országából egy másikba utazunk, már nincs szükség a pénznemek közötti átváltásra.
6
Euró: egy pénznem, sok forma Az azonos értékű euróbankjegyek minden tagállamban egyformán néznek ki. Tehát egy tízeurós bankjegynek mindig ugyanaz a mintázata, függetlenül attól, hogy Spanyolországban, Olaszországban vagy Szlovéniában nyomtatták. Az euróbankjegyek mintázatáról egy pályázat alapján döntöttek az euró bevezetésének idején. Ha jól megnézed a mintázatukat, láthatod, hogy a rajzok különböző korszakok európai építészeti stílusaira utalnak, s többnyire hidakat és ablakokat ábrázolnak. A bankjegyek emellett több biztonsági elemmel is el vannak látva, hogy ne lehessen őket másolni, azaz hamisítani. Ezek közé a biztonsági elemek közé tartozik például a fémcsík és a hologram. Az euróérmék egyik oldala minden országban egyforma, ezt közös oldalnak hívjuk. Az euró- és a centérmék közös oldala az Európai Unió különböző térképeit ábrázolja. A másik oldalon eltérő minta szerepel attól függően, hogy melyik ország bocsátotta ki az érmét; ezt nemzeti oldalnak hívjuk. A nemzeti oldalakon nagyon sokféle különböző mintázat található, de általában - egyéb témák mellett - az adott ország történelmének, művészetének vagy természetének valamilyen elemét ábrázolják.
7
Az EU országainak zászlajai Ausztria A XIII. századtól az osztrák lobogón egy piros pajzs volt látható vízszintes fehér sávon. A piros-fehér-piros sávok 1787ben jelentek meg először a nemzeti katonai jelvényeken. A jelenlegi zászlót 1918-ban fogadták el Ausztria nemzeti zászlajaként, majd 1921-ben polgári jelképként. A német megszállás után 1945. május 1-jén vezették be újra.
Belgium A belga zászló, amely a francia háromszínű lobogó változata, a Brabanti Hercegség XII. századból származó címerét idézi: rajta aranyozott oroszlán szerepel piros karmokkal és piros nyelvvel, fekete háttér előtt. Amikor 1787-ben kitört a brabanti felkelés, Brüsszel népe a háromszínű, piros, arany és fekete kokárdát választotta II. József színeivel (piros-fehér-piros) szemben. Amikor Belgium 1830-ban függetlenné vált, hivatalosan elfogadták a jelenlegi zászlót, ám akkor a sávok még vízszintesen helyezkedtek el. Az azt követő évben a kormány új törvényt hozott, amelyben bevezette a függőleges sávozású zászlót.
Bulgária A három nemzeti szín – fehér, zöld és piros – a régi bolgár hadsereg által használt színeket idézi. A hadsereg bal szárnyát a lándzsákon lévő fehér szalaggal, jobb szárnyát pedig piros szalaggal különböztették meg. A középen felsorakozó elitcsapatok zöld szalagot kaptak, amely a korabeli uralkodó hagyományos színe volt. A háromszínű zászlót Georgi Rakovszki első bolgár légiója használta először (1861), majd később a tarnovói alkotmány (1879) Bulgária nemzeti zászlajaként fogadta el.
Ciprus Zászlaját
8
Ciprus függetlenné válásakor, 1960-ban fogadták el. A zászló a szigetet ábrázolja, valamint két olajfaágat fehér háttér előtt, a görög és török közösségek közötti béke szim-
bólumaként. A sziget déli részén azonban gyakrabban használják a görög zászlót, míg északon inkább a törököt. A sziget sárga színe az időszámításunk előtti harmadik évezred óta tartó ciprusi rézbányászatra utal. (A réz szó több nyelvben is, például a latinban, Ciprus görög nevére, a Küprosz szóra vezethető vissza.)
Csehország A piros és a fehér Csehország hagyományos színei, amelyek 1192-től szerepelnek a csehek címerein (piros háttér előtt fehér oroszlán). Az első cseh piros-fehér zászló az első világháború idején jelent meg, majd 1918-ban Csehszlovákia első nemzeti zászlajává vált. Mivel ezen a zászlón egyedül Csehország színei szerepelnek, 1920-ban hozzáadták a Morvaországot és Szlovákiát jelképező kéket. Ugyanezt a zászlót 1992-ben vezették be hivatalosan Csehország nemzeti szimbólumaként.
Dánia A dán lobogó, a Dannebrog valószínűleg a világ legrégibb zászlaja. A legenda szerint a zászló 1219-ből származik, amikor II. Valdemár dán király a keresztes lovagokat csatába vezette, és egy fehér kereszt körvonalát látta a sötét ég előtt. Látomását Isten parancsaként értelmezte, hogy támadja meg az észteket. Úgy vélik, a piros háttér vagy a sötét eget jelképezi, amelyen a király a keresztet látta, vagy a csata során kiontott vért.
Észtország A vízszintes sávozású, háromszínű, kék-fekete-fehér zászlót 1881. szeptember 29-én vezette be az észt Virona diákegyesület. Az 1905-ös és 1917-es forradalmak idején az észt nép ezt használta nemzeti zászlajaként, majd 1918. február 24-én, a függetlenség kikiáltásakor az állam jelképe lett. 1990-ben, amikor Észtország visszanyerte függetlenségét, visszaállították nemzeti lobogóként. Az észt népdalokban a kék az eget, a fekete a földet, a fehér pedig a szabadságra való törekvést és a jövőbe vetett reményt jelképezi. Egy másik értelmezés szerint a kék a kölcsönös bizalmat és hűséget, a fekete az észtek feltételezett őseit (egy fekete viseletű népet, akiket
Hérodotosz is említ Történelem című művében), a fehér pedig az országot fél évig beborító havat szimbolizálja.
Finnország A XII. századtól a XIX. század elejéig Finnország Svédországhoz tartozott. Az ország 1917-es függetlenné válása után bevezették a nemzeti zászlót skandináv kereszttel, amelynek alapjául a svéd zászló szolgált. A finn vitorlásklubok már fél évszázaddal korábban is ezt a zászlót használták, amikor Finnország még orosz uralom alatt állt. A kéket és a fehéret Zachris Topelius költő javasolta először nemzeti színként 1862-ben. A következő évben a Helsingfors Dagblad napilap javasolta a fehér zászlót kék kereszttel. A kék jelképezi a tavakat és az eget, a fehér pedig a hófödte földet.
Franciaország A francia zászló eredete az 1789-es francia forradalomig nyúlik vissza. A nemzetőrség már a forradalom kitörésétől kezdve piros-fehér-kék kokárdát viselt. A fehér a monarchia színe volt, míg a kék és a piros Párizs városáé. Így vált a háromszínű kokárda a forradalmi hazaszeretet jelképévé. A piros, fehér és kék színeket átvette a francia nép, majd a három szín hamarosan megjelent a lobogókon is. A forradalmi naptár II. esztendője Pluviôse havának 27. napján (1794. február 15.) elfogadott törvény alapján a háromszínű lobogó lett a nemzeti zászló. A zászlót a híres festő, David tervezte a Nemzeti Konvent megbízásából.
Görögország Amikor a kormány 1822-ben elfogadta a görög hadsereg és haditengerészet zászlóit, valamennyin ugyanaz a fehér kereszt, a keresztény hit szimbóluma szerepelt. A kéket és a fehéret a függetlenségi háború idején választották hivatalos jelképpé.
A kék az eget és a tengert, a fehér pedig a szabadságharcosok tiszta szándékát jelképezi. A kilenc vízszintes sáv az Eleftheria i Thanatosz (‘szabadság vagy halál’) görög jelmondat kilenc szótagjára utal. A zászlót 1978-ban vezették be újból.
Hollandia A holland zászló eredete 1579-ig nyúlik vissza, amikor Hollandia kikiáltotta függetlenségét. Abban az időben a zászló narancssárga, fehér és kék volt, amelyek Orániai Vilmos színei. A narancssárgát a XVII. században felváltotta a piros, bár az előbbi is megmaradt nemzeti színként, és hivatalos ünnepnapokon vagy külföldi diplomáciai látogatások alkalmával a nemzeti zászló mellett mindig ott szerepel egy narancssárga színű lobogó is. A zászlót hivatalosan 1796-ban vezették be, majd 1937-ben is megerősítették mint nemzeti jelképet. Arányaiban, valamint a kék sötétebb árnyalata miatt kissé eltér Luxemburg zászlajától.
Horvátország Horvátország zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek felülről lefelé rendre piros, fehér és kék színűek. A középső fehér sávban a címer látható. A mai lobogó a pánszláv színek hatására alakult ki még 1848-ban. A tipikusan fehér-kék-piros színekből összetevődő szláv trikolor az ország forradalmi eszméivel együtt született meg, amikor a Habsburg Birodalmat szinte minden részében forradalom rázta meg. A horvátok függetlenségük kivívásáért inkább Magyarország ellen fogtak fegyvert. A trikolor az évek során kiegészült egy címerrel is, mivel a piros-fehér-kék sávok Hollandia nemzeti színei lettek. A függetlenség kivívása után Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, így önálló lobogóval csak a második világháború után rendelkezhetett újra. Ekkor a trikolorra rákerült egy sárga szegélyű vörös csillag, amely a kommunista horvát társállamot jelképezte Jugoszlávián belül. 1991-ben, amikor Horvátország függetlenedett Jugoszláviától, a zágrábi parlament hivatalos zászlónak fogadta el a ma is használatban lévő lobogót.
Írország Az 1830-ban elfogadott ír háromszínű lobogó a francia zászlón alapszik. A színek elrendezése (zöld, fehér és narancssárga) többször módosult. Végső döntés csak az 1920-as évek folyamán született. A zászlót hivatalosan 1937-ben fogadták el.
9
A zöld a jórészt írek által képviselt hazafias mozgalmat, a narancssárga (az Orániai-ház színe) pedig az angol nemzetiségű protestáns közösséget jelképezi. A középső fehér sáv a két közösség közötti békét szimbolizálja.
Lengyelország A lengyel nemzeti színek – a fehér, amely a sast, illetve a piros, amely a pajzsot jelképezi – mindig is elengedhetetlen elemei voltak a nemzeti lobogónak. Ezért választották a fehér-vörös kétszínű zászlót hivatalos nemzeti jelképnek 1919-ben, egy évvel Lengyelország függetlenségének a kikiáltása után.
Lettország A piros-fehér-piros lobogót a lett nép először 1279-ben használta. 1917-ben a lett művészek úgy döntöttek, hogy a pirost karmazsinvörösre változtatják, a fehér sávot pedig lekeskenyítik. A zászlót, melyet a szovjet megszállás idején betiltottak, 1988-ban ismerték el polgári jelképként, majd 1990-ben vált ismét nemzeti lobogóvá.
Litvánia 1918-ban a Litván Tanács külön bizottságot nevezett ki a nemzeti zászló megtervezésére. Ugyanabban az évben, április 19-én jóváhagyták a vízszintes sávozású, háromszínű zászlót, amelynek alapjául a hagyományos litván öltözet színei szolgáltak. A sárga a napot, a fény forrását, míg a zöld a természetet és az életet jelképezi. A piros a szerelem és az ország védelme közben kiontott vér színe. A litván zászlót 1989-ben vezették be újra.
Luxemburg Nemzeti lobogójának színei megegyeznek a luxemburgi címer színeivel. A forradalom utáni francia zászló ihlette. Arányaiban kissé különbözik a holland zászlótól, valamint a kék világosabb árnyalatú. Bár nemzeti jelképként már a XVI. század óta használták, hivatalos zászlóvá csak 1972-ben vált.
10
Magyarország A piros, a fehér és a zöld már a XVII. században is fontos motívuma volt a koronázási szertartásoknak. Az 1830-as években a hazafias polgárok kezdték el viselni ezeket a színeket, majd az 1848-as forradalom idején fogadták el a háromszínű lobogót nemzeti zászlóként. Hivatalosan 1957-ben vezették be újra. A színek a magyar címer színei is: piros pajzs, fehér sávok, kettős kereszt és három zöld domb.
Málta A zászló két színe megegyezik a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend színeivel. A György-kereszt 1942ben lett a része, amikor VI. György, Anglia királya a keresztet a szigetlakóknak adományozta hősies háborús helytállásuk elismeréseként. A kereszten ez a felirat áll: „For Gallantry” (A hősiességért). A zászlót hivatalosan csak 1964-ban fogadták el, amikor Málta kikiáltotta függetlenségét.
Nagy-Britannia Az Egyesült Királyság jelenlegi zászlaja, az úgynevezett Union Flag vagy Union Jack, Szent György, Szent András és Szent Patrik keresztjének kombinációjából áll össze, akik Anglia,
Skócia és Írország védőszentjei. Hivatalosan 1917-ben vezették be. A zászló első változata akkor alakult ki, amikor a két királyság, Anglia és Skócia egyesült a XVII. században.
Szent Patrik keresztjét 1801-ben adták hozzá, amikor Írország is az Egyesült Királyság részévé vált.
Németország A jelenlegi német zászló, amelyet 1949. május 23-án, a Német Szövetségi Köztársaság megalakulásának napján fogadtak el, az 1848-as Német Szövetség és a Weimari Köztársaság (1919–33) zászlaját idézi vissza. A fekete, a piros és az arany Németország történelmi színei, amelyek a napóleoni háborúk idején Lützow báró szabadcsapatainak (Freikorps) egyenruháján, valamint Poroszország zászlaján is megjelentek. Ezenfelül ezek a Német-római Birodalom színei is: a fekete a sast, a piros annak csőrét és karmait, az arany pedig az aranyozott pajzsot jelképezi.
Olaszország A lobogó eredetileg a Napóleon által alapított Ciszalpin Köztársaság zászlaja volt. A francia háromszínű lobogó hatása fedezhető föl benne. 1798-tól 1802-ig használták. 1848-ban vezette be ismét Szardínia királya, aki a fehér sávra a Savoyai-dinasztia címerét tetette. 1861-ben ez lett az egész Olasz Királyság zászlaja. Amikor a monarchia 1946ban megbukott, a címert eltávolították.
Portugália 1910-ben, amikor kikiáltották a köztársaságot, a királyi fehér-kék színű zászlót felváltotta a mai zöld-piros. A piros szín jelképezi a forradalmat, a zöld pedig a reményt. A portugál címer egy gömbön helyezkedik el, amely a portugál tengerészek nagy felfedezéseit szimbolizálja. A zászlót hivatalosan 1911-ben vezették be.
Románia Noha a románoknak oly kedves három szín Vitéz Mihály (1593–1601) korába nyúlik vissza, a háromszínű zászló meglehetősen új. A XIX. század első felében jelent meg először, majd 1859-ben fogadták el Románia hivatalos nemzeti zászlajaként, amikor Alexandru Ioan Cuzát egyedüli herceggé választották, egyesítve ezzel Havasalföld és Moldva tartományokat.
Spanyolország A piros és arany színt 1785ben választották nemzeti jelképnek, de a jelenlegi spanyol zászlót csak 1981ben fogadták el. A Spanyol Királyság címere egy pajzs, amely Kasztília (egy kastély), León (egy hátsó lábain ágaskodó oroszlán), Aragónia (négy függőleges piros szalag aranyszínű háttér előtt) és Navarra (aranylánc piros háttér előtt) királyságok címereit hordozza legalul
egy gránátalmával, amely Granada királyság szimbóluma. Herkules oszlopait, amelyek a Gibraltári-szorost jelképezik, V. Károly csatolta hozzá, hogy jelezze birodalmának tengeren túli terjeszkedését. Az egyik oszlopon, amelyen a plus szó szerepel, egy császári korona található; a másik oszlopon pedig egy királyi korona. Az állam jelenlegi címere az 1975-ben visszaállított spanyol monarchiáé, amelyet a Bourbon királyi család jelképe szimbolizál: három aranyszínű liliom kék háttér előtt.
Svédország Bár a svéd zászló eredete egészen a XVI. századig nyúlik vissza, jelenlegi színeit és arányait 1982-ben fogadták el. Az 1569-es királyi rendeletben III. János király at az utasítást adta, hogy a svéd hadsereg minden hajójára tűzzék ki az arany keresztes zászlót. Ez a zászló Dánia lobogóját, a Dannebrogot veszi alapul. A XIV. századból származó svéd címer színeit hordozza, amely három arany koronából áll égszínkék háttér előtt.
Szlovákia Szlovákia fehér-kék-piros vízszintes sávokból álló háromszínű zászlaja először 1848-ban jelent meg, akkor még a pajzs nélkül. A pajzs, amely piros háttér előtt három kék hegyet és egy fehér kettős keresztet ábrázol, nem volt része a zászlónak egészen 1992-ig, Szlovákia függetlenné válásáig.
Szlovénia A szlovén nemzeti zászlót, amely az orosz és szlovák zászlók pánszláv színeit hordozza, szlovén hazafik vezették be 1848-ban. 1991-ben Szlovénia új címerét is hozzáadták a zászlóhoz. A címer a Triglavot jelképezi, amely a szlovén Alpok legmagasabb csúcsa. A három sárga csillag a kék háttér előtt az egykori hercegség, Cille címeréből származik. A kis hullámok Szlovénia folyóit és az Adriai-tengert szimbolizálják.
11
Tizenkét hónap (görög népmese) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreganyó, aki gyógynövényeket gyűjtött az erdőben. Egy nap egy barlangra lett figyelmes. Óvatosan bedugta a fejét, s uramfia, ugyancsak elcsodálkozott. Tizenkét egyforma suhancot látott ott egy padkán ülni egymás mellett, szép sorjában. Voltak köztük lányok és fiúk, az egyik fehérben volt, a másik zöldben, a harmadik aranysárgában: ők voltak a tizenkét hónap. Meg is kérdezték az öreganyót: - Mondd csak meg nekünk, melyik hónapot tartod a legszebbnek? Az öreganyó végignézett rajtuk, és ezt válaszolta: - Mind a tizenkét hónap igen szép. Januárban hullik a hó, februárban esik az eső, márciusban bimbóznak a rügyek mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű! Akkor a tizenkét suhanc felállt, és így szólt az öregasszonyhoz: - Gyere csak közelebb, kedves öreganyó! Add csak ide nekünk a kosaradat és a kendődet! - színültig telerakták őket ragyogó arany és ezüst pénzdarabokkal. Az öreganyó kedvesen megköszönte jóságukat, és elindult hazafelé. Ennek az öreganyónak a szomszédságában egy gonosz vénasszony élt, aki folyton ott sündörgött a házuk táján. Most is bekopogott hozzájuk. - Ejnye, ejnye, hogy jutottál, lelkecském, ehhez a sok pénzhez? - érdeklődött ravaszul. Az öreganyó jószívű volt, és mindent elmondott a szomszéd vénasszonynak. A szomszédasszony azonnal útnak indult, és egy nagy-nagy puttonyt is kötött a hátára. Megtalálta a barlangot, s ott bent egymás mellett ült a lócán szép sorjában a tizenkét fiatal suhanc. Megkérdezték őt is, hogy mi járatban van erre, s arról is faggatták, hogy melyiket tartja a legszebb hónapnak. A vénasszony zsémbeskedve felelt kérdésükre: - Egyik sem ér fabatkát sem, rossz valamennyi hónap! A suhancok erre elkérték a puttonyát, és megtöltötték valamivel. Hogy mivel, azt nem tudta a vénasszony, mert egy kendővel letakarták. Nagy nehezen sántikált haza a vénasszony, mert a puttony alaposan nyomta a vállát és a hátát. Ahogy hazaért, rikoltozva szólította valamennyi gyermekét. A gyermekek és a vénasszonyok nekiestek mohón a puttonynak, hogy könyökig vájkáljanak a drága ezüst- és aranypénzekben, de mindannyian sziszegve és jajgatva kapták vissza a kezüket, mert csak a tetején volt néhány aranypénz, a többi bogáncs volt, szamárkóró és tüske. A vénasszony méltatlankodva szaladt át az öreganyóhoz: - Mit tettél velem? Elmentem én is a barlangba, beszéltem én is a tizenkét suhanccal, megtöltötték az én kosaramat is, de pénz helyett nekem szamárkórót, tövist és bongáncsot adtak! Az öreganyó most már magyarázhatta a pórul járt vénasszonynak: - Én azt mondtam, hogy mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű, ezért adtak nekem pénzt. Te pedig azért kaptál bogáncsot, tövist, és szamárkórót, mert azt mondtad, hogy rossz valamennyi hónap. Mert a tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz - aszerint, hogy ki mit vár tőlük.
12
Az okos (német parasztember mese) Élt egy faluban egy szörnyen ostoba ember, és - miért, miért nem - mégis majd felvetette a gazdagság. A másik meg, akinek több esze volt, mint a bírónak, papnak, kántornak együttvéve, alig tudta jóllakatni a gyerekeit, egy lúd volt minden vagyonkája, azt meg sajnálta levágni. Hanem aztán, mikor az utolsó falat kenyér is elfogyott a házban, mégis azt mondta a feleségének, hogy vágja le és süsse meg a ludat. Megsütötték hát a ludat, fel is adták az asztalra, de kenyér nem volt hozzá. Az ember gondolt egyet. - Ha így nekilátunk - mondta -, kenyér nélkül megesszük egy ültünkben. Inkább elviszem az uraságnak, egy kis lisztet tán ad érte. Úgy is tett, beállított a földesúrhoz: - Hoztam egy sült ludat, fogadd el, és ha egy kevés lisztet adnál érte, szépen megköszönném. - Jó, nem bánom - mondja a földesúr-, de aki ludat ajándékoz, ossza is el igazságosan. Amint látod, hatan vagyunk, én meg a feleségem, két fiam és két lányom. Ha elosztod itt közöttünk hiba nélkül, megjutalmazlak, de ha nem, huszonöt bot a fizetés. Az ember csak egy kést kért, és nekifogott elosztani a sült ludat. Legelőször a fejét vágta le, azt a földesúrnak adta ezekkel a szavakkal: - Te vagy a ház feje, tiéd a lúd feje! A püspökfalatja az asszonynak jutott: - Te itthon ülsz, őrzöd a négy falat, tiéd a püspökfalat. Aztán levágta a két lábat, és a fiúknak adta: - Nesztek egy-egy lába, jó úton járjatok apátok nyomába! A két szárnyat a lányok tányérjára tette: - Lányok vagytok, eladók lesztek, egykettőre szárnyra keltek. A többit megtartja magának, és azt mondja: - A paraszt együgyű és balga, neki marad a vastagja. Nagyot nevetett a földesúr: - Jól van, öreg, elosztottad rendesen, és magadról se feledkeztél meg! - Megkínálta egy pohár borral, és két zsák lisztet adott neki. Fülébe jutott a dolog a gazdagnak, megirigyli a szegényt, és gondolja magában: „No, én többet viszek, többet is kapok bizonyosan.” Megsüttet öt kövér ludat, és elviszi az uraságnak, földig hajol előtte: - Meg ne vesse nagyságod, alázattal kérem, öt kövér libácskát hoztam ajándékba. - Köszönöm, barátom - mondja az uraság. - De aki ludat ajándékoz, ossza is el igazságosan. Ha el tudod osztani itt közöttünk hiba nélkül, megjutalmazlak, de ha nem, huszonöt bot a jutalmad. Csak áll ott az ostoba ember, próbálgatja így is, úgy is, de sehogy se jó. Elküldi egyik szolgáját a földesúr a szegény emberért, és az persze mindjárt ott is van. - El tudnád osztani ezt az öt ludat hatunk között úgy, hogy hiba ne legyen? - El én, nagyságos uram, miért ne tudnám? Egy ludat az úrnak meg a feleségének ad: - Ketten vagytok, a lúddal hárman lesztek! A másikat a két fiú kapja: - Így most ti is hárman volnátok. A harmadik a lányoké: - Ti is hárman vagytok a lúddal. A megmaradt kettőt magának adja: - Mi is hárman vagyunk. Senki se rövidült meg. Tetszett az uraságnak a tréfa, megkínálta az okos parasztot borral, egy szekér lisztet adott neki. A gazdag is megkapta, amit érdemelt: huszonöt botot.
13
TERMÉSZETRAJZ
A vörös róka
A vörös róka (Vulpes vulpes) a rókák legismertebb és egyúttal a Vulpes nem legnagyobb termetű faja. A valódi kutyaformáktól külsőleg tojásdad alakú pupillája, lapos szembolti íve és aránylag kicsiny felső tépőfogai különböztetik meg. Életmódja többnyire magányos, míg a kutyáké inkább csapatos. Az emberek általában irtják. Csakúgy, mint a többi vadállatot, betegségek terjesztőjének, emellett a házi szárnyasok tolvajának tekintik. Sokan mégis kedvelik. A rókák fontosak a szőrmeipar számára, és pusztítják a termény kártevőit. A természetfilmek és rajzfilmek rokonszenves rókaszereplői az utóbbi időben sokat javítottak a vörös rókák megítélésén. A kutyás rókavadászat nagy hagyományú kulturális esemény volt több országban is, különösen Angliában, ahol azonban 2005 februárjától az állatvédők kampánya következtében betiltották. Prémjéért tenyésztett, háziasított formája az ezüstróka. A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Megtaláljuk az északi sarkkörtől Közép-Amerikáig és Észak-Afrikáig, beleértve a nagy ázsiai sztyeppeket is (összesen közel 70 millió négyzetkilométeren). Alkalmazkodóképessége egészen kiváló: ahogy természetes élőhelyei beszűkültek, úgy költözött be az emberi településekre és mezőgazdasági termőterületekre.
Megjelenése Hossza eléri az 1,4 m-t, ebből 50 cm a farok. Magassága 38 cm. Súlya átlagosan 6–10 kg, de kivételes esetekben akár 13 kg is lehet. Feje széles, homloka lapos, hirtelen keskenyedő arcorra hosszú és keskeny. Szemei ferdén nőnek; felálló füleinek a töve széles, felül kihegyesedik. Törzse karcsú, végtagjai rövidek és vékonyak. Farka hosszú és bozontos. Felülnézetben rozsda- vagy sárgásvörös szőrméje sűrű és puha. Homlokán, vállain és hátán a farok tövéig fehéren foltos. Ajka, pofája és torka ugyancsak fehér. A végtagokon fehér sáv vonul lefelé, a fülek pedig a mancsokhoz hasonlóan feketék. Nagyon ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyede, ezt a vadászati szaknyelv „szenes rókának” nevezi. Eme furcsa szín megjelenéséért – csakúgy, mint a fekete párducok esetében – bizonyos pigmentek felelősek.
Életmódja Kotoréknak nevezett lakóhelyét elővigyázatosan választja meg. Kedvező körülmények között nem maga ássa, hanem borzok elhagyott kotorékaiban telepedik meg. Időnként lakott borzkotorékban is felüti tanyáját, és nem ritkán ki is szorítja onnan a borzot. Gyakran költözik barlangokba és más természetes üregekbe, de romokba, omladékokba, kőrakásba is. Akár korhadt fák üregével, sűrű bozóttal vagy elhagyott homokbányák üregével is megelégszik. Van, hogy kazlakban talál magának téli szállást. Főleg éjjel, de csendes, elhagyatott helyeken fényes nappal is vadászik. A hosszú nyári napokon több órával napnyugta előtt indul vadászni kölykeivel. Állandó hideg időben és nagy hóban csak a reggeli órákban pihen. Ameddig csak teheti, a sűrűségben halad. A róka a fiatal őztől a bogarakig minden állatra vadászik, de szívesen fogyaszt dögöt is. Fő táplálékai az egerek és pockok, de megfogja a mezei és üregi nyulat, illetve az őzgidát is. Nemcsak a földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit fogyasztja, de a repülni tudó madarakat is képes becserkészi. Ha a szükség ráviszi, jól úszik, ezért a vízimadarak fészkei sincsenek tőle biztonságban: még a kotló hattyúkat is megfojtja. Közismerten károsítja a házi baromfiállományt – főleg a kölykes anyaróka. A nagy kertekben, szőlőkben sáskákat, cserebogarakat és lárvákat, földigilisztákat fogdos, de megeszi az érett gyümölcsöt is. Télen, magas hóban, amikor vadászterületén nem jut megfelelő táplálékhoz, gyakorta az ember közelébe húzódik némi ételhulladék reményében. Többnyire február közepén párzik (ez a koslatás). Ez idő alatt ibolyának nevezett mirigye nagyon erős szagot áraszt. A vemhes róka kitépi hasáról a szőrt, hogy kölykei könnyen hozzáférhessenek emlőihez. Ebből a szőrből készít vackot a kölyköknek. Egy alom 3-12 (többnyire 4-7) kölyköt számlál. A kölykök összetapadt szemhéjjal, fejhez lapult füllel jönnek a világra, és nagyon lassan fejlődnek. Szemük legkorábban a 14. napon nyílik ki. Eddigre minden tejfoguk kibújik, de színük nem a megszokott vörös-fehér-fekete, hanem egyöntetű szürke. Egy-másfél hónapos korukban merészkednek először a szabadba, hogy a napon sütkérezzenek és játszadozzanak. Júliustól a kölykök az öreg vadászó rókát követik, majd egyedül is vadászni kezdenek (eleinte nappal, szürkületkor). Késő ősszel válnak el anyjuktól.
14
(wikipédia)
TÖRÖM A KOBAKOM Tanácstalan kisegér
Puzzle
A kisegér egy csomó pontot és számot lát, vajon mit jelenthet ez? Segíts neki, és kösd össze a pontokat 1-től 48-ig, így máris meglátod, mit is rejt az ábra.
Máris kész a puzzle, egy darabka viszont még nincs a helyén. Vajon melyik illik az üres helyre?
Almakereso Keresd meg az elgurult almákat!
16
Fagyikereso A két kép elsőre nagyon hasonló, pár apró részletben azonban mégis különböznek. Megtaláltad a különbségeket?
Pöttyök Színezd ki a ponttal jelölt mezőt, és máris kirajzolódik egy aranyos kis állatfigura.
17
É l et r e k e lt csigaházak Barkácsoló
Éleszd fel a csigaházat, adj neki új testet! Ezzel kreatív és lenyűgözően aranyos játékot készíthetsz belőle.
A levegőn (vagy sütőben) száradó gyurmával való munka nagyon kedvelt a kreatívkodók körében. Elsősorban azért, mert ezek az alkotások maradandóak, és mert számos praktikus dolog készíthető ezzel az eljárással. A levegőn száradó gyurma tulajdonképpen a legolcsóbb fajta, amelynek a sütőben, lassú tűzön megszárítható változatát akár te magad is elkészítheted házilag, fillérekből. A receptet a keretes részben olvashatod.
: szükséged lesz Ezekre aházak • üres csig egszárítva) m , e v z ő if k ( dó gyurma a r á z s Így csináld! n ő g • leve 1. V ágd le a gyufák fejét, majd színezd őket különböző színűszál gyufa • néhány ekre a filctollakkal (ha tetszik, akkor hagyd meg őket natúr lctollak színűnek). • színes fi
2.Tépj a gyurmából egy darabot, majd formálj belőle először gömböt, aztán hengert, és nyomd bele a csigaházat valahol a közepén. 3. A lakítsd ki a csiga fejét és farkát. 4. S zúrj mindegyik csiga fejébe két-két fél vagy egész gyufát (a csiga méretétől függően). 5. L evegőn száradó gyurma esetén: Tedd tálcára, majd rakd biztonságos helyre, ahol 2-3 napig tud száradni. Naponta forgasd, hogy minden oldala kapjon levegőt. 6. S ütőben száradó gyurma esetén: Szedd le a csigaházat, húzd ki a szarvakat, majd nagyon lassú tűzön néhány óra alatt szárítsd meg a sütőben. Ezt követően ragassz vissza minden „alkatrészt” a helyére. 7. H a minden összeállt, indulhat a játék!
Gyurma házilag
Az alapanyagokat öntsük bele egy lábosba, keverjük össze, majd közepes hőfokon addig kevergessük (kb. 5 perc), amíg összeáll szép kis gombóccá. Ezt követően szedjük adagokra, majd gyúrjunk hozzá por alapú ételszínezéket. A natúr szín is nagyon szép. Az így elkészített gyurma pont olyan puha, mint a kereskedelemben kapható társai. Ráadásul ha véletlenül megkóstolják a gyerekek, akkor sincs baj. műanyag edényben vagy zacskóban 1-2 hétig 18 Zárt is eláll.
Hozzávalók: • 1 bögre liszt • 1 bögre meleg víz • 1/3 bögre só • 1 tasak sütőpor • 1 ek. étolaj • 1/3 tk. borkősav
Szeretsz a középpontban lenni? Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik legszívesebben egérlyukba bújnának, ha környezetük érdeklődése rájuk irányul. Persze vannak olyanok is, akik nagyon is élvezik, ha a középpontba kerülhetnek. Vajon te melyik típusba tartozol?
BARKÓCATESZT
1. Az iskolaépületben két szabad tanterem van: egy földszinti és egy emeleti. Melyiket választanád? a) A földszintit. (0) b) Az emeletit. (4) 2. Zavar, ha valaki figyel evés közben? a) Igen, zavar. (0) b) Egy kicsit. (2) c) Egyáltalán nem. (4)
3. Problémát okoz, ha a szülinapi bulin már csak egy adag harapnivaló van, és azt szeretnéd elvenni? a) Igen, bár tudom, hogy butaság. b) Nem, miért zavarna?
(0) (4)
4. M ennyire fontos számodra, hogy az iskolai kirándulások alkalmával az ablak mellett foglalj helyet? a) Nagyon fontos, mert mindig akad valami látnivaló. b) Nem olyan fontos, de ha sikerül, akkor örülök neki. c) Egyáltalán nem fontos.
(0) (2) (4)
5. Jó szervezőnek tartod magad? a) Igen, szerintem elég jól megy a szervezés. b) A megoldandó feladattól függ. c) Nem tartozik az erősségeim közé.
(4) (2) (0)
6. Mit gondolsz, könnyű megismerni másoknak a te valódi éned? a) Nem könnyű, néha még magam sem látom tisztán. b) Kevés emberismerettel lehetséges. c) Elég könnyű, semmit sem takargatok.
(0) (2) (4)
7. Előfordul, hogy amikor közösen néztek a barátaiddal egy filmet, hangosan nevetsz a vicces részeknél? a) Nem, a többiek miatt megpróbálok uralkodni magamon. (0) b) Alkalmanként, ha tényleg vicces, amit látok. (2) c) Biztosan, ha jól szórakozom a filmen. (4)
8. Milyen vagy, amikor magadról mesélsz? a) Néha túlzásokba esem. b) Inkább alábecsülöm magam. c) Őszinte vagyok.
(4) (0) (2)
9. Képes lennél könyv nélkül elmondani egy mesét? a) Igen, nem jelentene problémát. (4) b) Egyet-kettőt el tudnék mesélni. (2) c) Biztosan nem. (0) Értékelés: Számold össze a válaszaid mellett található pontszámokat, majd olvasd el az annak megfelelő értékelést! 25 és 36 pont között 12 és 24 pont között 0 és 11 pont között Szívesen maradsz a háttérben. Nem szere- Nem teszel meg mindent azért, hogy a Neked semmiféle gondot nem okoz, ha a ted, ha figyelnek. Különösen mértéktartó középpontba kerülj, de nem tiltakozol, ha figyelem középpontjába kerülsz. Sőt, élvevagy, és leginkább elbújnál a kíváncsi te- mégis úgy alakul. Akkor is egészen jól érzed zed és keresed az ilyen helyzeteket. Ez legkintetek elől, ha a környezeted érdeklődést magad, ha távolabbról figyelheted a dolgok inkább beszélgetések alkalmával mutatkozik tanúsít irántad. Talán félsz a felsüléstől? alakulását. Mindeközben egyáltalán nem meg, olyankor ugyanis gyorNyugodtan lehetne nagyobb az önbizalmad, vagy félénk, elég jól el vagy látva önbiza- san magadhoz tudod ragadés nem kellene annyira tiszteletben tarta- lommal is, de inkább a helyzetnek megfele- ni az irányítást. Nem tolakodóan, hanem stílusosan nod a többiek véleményét. Ha véletlenül lően cselekszel. Előfordul, hogy kissé ideges és viccesen veszed át a mégis a középpontba kerülsz, maradj nyu- vagy, amikor minden pillantás várakozástel- szót, így a többiek nem godt és laza! Senki sem tökéletes, a töb- jesen rád szegeződik, ennek ellenére sikerül érzik úgy, hogy letaroltad biek pont ugyanannyit hibáznak, mint te. leplezned izgalmad. őket. A külsőségekben is szereted megmutatni egyéni stílusod.
19
20
21
VICCEK Két apa beszélget: - Az én fiam biztos tudós lesz, most is kitűnő lett a bizonyítványa! - Az én fiam meg hős lesz, már most is nagyon bátor. - Hogyhogy? - Na, hallod, aki ilyen bizonyítvánnyal haza mer jönni! iii Két kisfiú arról beszélget, melyikük apja a gyávább. - Az én apukám annyira félős, hogy amikor villámlik, bebújik az ágy alá - mondja az első. - Az semmi! - kontráz a második. - Az apukám olyan gyáva, hogy mindig a szomszéd néninél alszik, ha anyu éjszakás a munkahelyén! iii Az érettségin megkérdezi a tanár az egyik diáktól: - Melyik nagy folyó folyik keresztül Németországon, és mi a neve? A diák kihúzza magát: - Németországon több nagy folyó folyik keresztül, és a nevem Kovács. iii - Anyu, mi az a tradíció? - Ami apáról fiúra száll... - Értem. Akkor a télikabátom is tradíció? iii - Az én anyukám nem tud gyereket nevelni - panaszkodik egy kissrác a barátainak. - Miből gondolod? - Este, amikor friss vagyok, aludni küld, viszont reggel, amikor álmos vagyok, azt mondja, hogy keljek fel! iii
22
Petike megszólal a vacsoránál: - Anyu! Te folyton azt mondod, hogy a szomszéd bácsi jó ember. - Az is. Most is azt mondom, hogy a szomszéd bácsi jó ember. - De ha jó ember, akkor miért zárod be mindig a szekrénybe, amikor a papa váratlanul hazajön? iii Petikének altatódalt dúdol a mamája a hálószobában, mire a gyerek megszólal: - Énekelsz tovább, vagy hagysz aludni? iii Pisti leállít egy autót. - Bácsi, kérem, tessék elvinni az iskoláig. - Sajnos pont az ellenkező irányba megyek. - Nem baj. Az még jobb. iii Pisti nyolc óra után érkezik az iskolába. A tanár korholva mondja: - Nem szégyelled magad, már megint elkéstél! - Miért szégyellném? Hiszen a tanár úr mindig azt mondja, hogy tanulni sohasem késő. iii - A Hold olyan nagy, hogy sok millió ember tudna rajta élni mondja a tanár. Laci felnevet. - Most mit nevetsz? - Eszembe jutott, milyen tülekedés lenne ott félhold idején. iii A tanár Mórickához: - Ha jól felelsz egy kérdésemre, átengedlek a 8. osztályba, nem kell évet ismételned. Hány csillag van az égben? - 2316863 - feleli Móricka. - Ezt hogyan számoltad meg? - Bocsánat, ez már egy második kérdés. iii Döncike megkérdezi az osztálytársától: - Már egy hete lógsz a suliból. Nem félsz a papádtól? - Nem, mert két hete gipszben van mind a két keze. iii
Pistike meséli az apjának: - Képzeld, apa, a kémiatanár ma kihívott a táblához! - Remélem, nem valottál szégyent! - Ugyan már! Ki nem tud egy táblát letörölni?! iii Biológiaórán a tanár megkérdezi az osztálytól: - Ha most például átugranék ezen a padon, milyen izmokat mozgatnék meg? Pistike jelentkezik: - A nevetőizmainkat. iii - Tessék mondani, nem zavarja magukat, hogy minden nap gyakorlok a hegedűmön? - kérdezi Pistike a szomszédot. - De igen, nagyon zavar. - És nem tetszene tudni ezt megmondani a papámnak is? iii - Apu, mit szólnál hozzá, ha kapnál tőlem a születésnapodra egy új kulcstartót? - Kedves volna tőled, de egy jó bizonyítványnak jobban örülnék. - Késő, a kulcstartó már megvan. iii Tanár: - Mondjátok meg nekem, gyerekek, hogy kit nevezünk képmutatónak? Móricka: - Képmutató az a gyerek, aki reggel mosolyogva jön iskolába. iii Papa, az Úristen is lehet beteg? - kérdezi Pistike a papáját. - Nem, kisfiam. Ő sosem beteg. - Akkor nem értem. Miért mondta azt a pap bácsi a vasárnapi misén, hogy az Úr magához szólította Kovács doktor urat? iii A tanár megkérdi: - Ki tudná megmondani közületek, hogy az aranyhal micsoda? Pistike jelentkezik: - Egy meggazdagodott szardínia. iii
