Tarlatom: X I. Pitis gondolataiból: Figyelő: A szlovenszkói magy. kát. ifjúság útja; P. Olasz Péter S. J.: A regényolvasás és a lelki

Tarlatom: X I. Pitis gondolataiból: Figyelő: A szlovenszkói magy. kát. ifjúság útja; P. Olasz Péter S. J.: A regényolvasás és a lelki élet: Possonyi László: Paul Claudel: Paul Claudel: E cce sto ad ostium et pulso; Bartha Béla: A szlovenszkói magy. katolicizmus megszervezése; P. Dr. Or­ bán János O. F. M.: A cseh kát. ifjúság intellektuális törekvései; Riccabona S. J.: Heinrich Brim ing; Ballá Borisz: A lélek útjai Nyugaton I I I .; Czinder Jenő S. J.: De Mun ; Kovács Gyula: Az intelligencia lelki megújhodásának egyik legfőbb esz­ köze; Nagy Tőbötöm S. J.: A magyar tanya gazdasági problémái; Fórum; Róma Szava; Nagy Barna: A mai magyar társadalom; Szemle: (Ifjúsági kérdések; Társadalom ; Szociális kérdés; Film ; R á ­ dió; Zene;) Könyvek; Irás*k; Rády Ele­ mei; Serek között; Szerkesztői Szenetek.

M m

™

1

j ___s/eu fi__ J I FÜLVtJ I

\z

щи .U

K ök in ou ciztn u s

ю іуоігм

SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT M E G JE LE N IK ÉVENTE T ÍZ S Z E R

A Proháezka Körök Szerkesztőbizottsága nevében szerkeszti: RADY ELEMÉR. Szerkesztésért és kiadásért SUHAJ BÉLA Dr. felel. SZERKESZTŐ SÉG

ÉS KIADÓHIVATAL:

KOSICE-KASSA, FÖ-U. 30. Előfizetési dij egy évre 30 Ke, 6 pengő, 180 leu. Egyes szám ára 4 Ke.

Szerkesztőségnek szánt leveleket és kéziratokat kérjük a szer­ kesztő címére (KoSice—Kassa, Mikes Kelemen u. 6.) küldeni.

Az Ifjú katolicizmus mozgalmát nagy szeretettel fogadta a szlovenszkói magyar kato­ likus közvélemény. A fiatalság felismerte az »üj Éfet«-ben az igaz­ ság szavát, az egyéni kis érdekektől való teljes függetlenségünket s teljes odaadással csatlakozott hozzánk. Naponta ontja a pósta a leveleket szerkesztőségünkbe: komoly katolikus férfiak, igazságot kereső főiskolások, lelkesedő gimnazisták; intelektuelek és mun­ kások, katolikusok és nemkatolikusok is csatlakoztak hozzánk, mert önzetlenséget, mély meggyőződést, hitet, s z o c i á l i s s z e l ­ l e m e t találtak nálunk. Sokaknak kemény volt a hangunk sőt ta­ lán kíméletlen is. De ez ebben az önáltatásban elterülő, gerinctelen, szolgalelkü korban csak előnyünkre válik. S ha »katolikus« részről ■ is néha elhangzott olyan kritika, mely radikalizmusunkat, százszázalékos katolicizmusunkat és főleg megalkuvást nem ismerő szo­ ciális beállítottságunkat kifogásolta, akkor ezeknek a kishitüeknek csak azt válaszolhatjuk, hogy h í z e l g é s s e l , h i b á i n k e l k e n d ő ­ zésével, l a n g y o s vízzel, a s a j g ó s e b e k e l t a k a r á s á sá v a l csak dekadens, hal ál ra itélt korok k í s é r e l t é k m e g é l e t ü k e t m e g h o s s z a b b í t a n i . Aki életet, i g a z s á g o s é l e t e t akar, annak keményen kell felemelnie szavát, hogy sü­ vítsen bele a hanyatló társadalmakba, rázza fel a pesszimizmusba hullott lelkeket. Az ifjú katolicizmus mozgalmának a feladata az új nemzedéket felrázni a szellemű tespedésből és katolikus — ebből következik, hogy szociális — életre nevelni. — Ezért bátran fo­ gunk az igazságért harcolni s hisszük, hogy épp a bátor és le nem tompítható hangunk fog visszahozni az Egyházhoz oly tömegeket, melyek egyes körök indolenciája miatt félre kanyarodtak. — És ezzel a bátor, szókimondással abban a szellemben dolgozunk, me­ lyet Egyházunk is kötelességünkké tesz. Az i g a z s á g é r t h a r ­ c o l n i : ezt tűzte ki feladatául az »ÜJ ÉLET«.

Ú

■ 32

J

p ro le tá ro k ig e n n a g y tö m e g e i a t ú lg a z d a g o k c s e k é ly s z á ­ m ával s z e m b e n m e g c á fo lh a ta tla n b iz o n y íté k a annak, h o g y a fö ld i ja v a k a mi korunkban, a z In d u sztria lizm u s korában, a m ik or o ly b ő s é g e s e n te rm e ln e k érték ek et, n in c s e n e k h e ly e ­ s e n e lo s z t v a é s nem m e g fe le lő e n s z o lg á ljá k a k ü lö n b ö z ő é rd ek e k e t. * M indenki érzi, h o g y s ü r g ő s e n kell s e g íte n i, m ert e z a z á lla p o t a z em b eri tá rsa d a lo m le g s z ö r n y ü b b v e s z e d e lm e . A z o n b a n a h a tá s o s s e g ít s é g n e k e le n g e d h e te tle n e lő fe lt é t e le a z e lle n ­ té te k m e g s z ü n te té s e . M á s m e g o ld á s a lig le h e t s é g e s , mint a tá rsa d a lm i s z e r v e z e t b e n o ly a n jó l r e n d e z e tt s z e r v e k e t, s z a k ­ m a s ze rin ti a lak u la to k a t terem ten i, a m e ly e k n e k a z e g y e s e k nem v a la m e ly ik m un kapiaci p á rth o z ta rtozá su k , h a n em s a já ­ t o s tá rsa d a lm i h iva tá su k — fo g la lk o z á s u k — a la p já n v o ln á n a k a ta g ja i.

A

X I. P I U S .

A szlovenszkóí magyar katolikus ««ve r * m ш0 ifjúság útja___ __________________ Ir t a : Figyeld

I. Katolikus ifjúság. Sokak előtt valami újszerű dolognak tűnik. Hogy ez is létezik és — horribile dictu — ki meri nyitni a száját, jogokát kö­ vetel, élni akar. Nem tudják hova tenni, nem tudják, hogy kezelni ezt az újszülöttet. Hogy van liberális, szabadgondolkodó, szociáldemok­ rata és kommunista ifjúság, kialakult gazdásági, nemzetiségi, társadalmi és politikai programmal, ez még érthető, sőt természetes. De hogy ez a csöndes, lapító, vallásos ünnepélyeken a rendezői tisztet betöltő, műkedveüéseknél egész jól felhasználhjató és itt-ott odavetett koncokat is megháláló katolikus ifjúság is szolgai meghajlottságából kiegyenesedett, bátor tekintettel szemébe néz ellenfeleinek és kritikusainak, követeli az élethez való jogot és programmot készít magának — ejnye, ejnye, — bólongatják sokan, akiknek ez sehogysem tetszik, — hát ki gondolta volna, hogy a katolikus ifjúságot is megmételyezte a kor levegője, a katolikus ifjúság is ennyire elromlott? Valljuk meg őszintén, — a katolikus ifjúság megmozdulása sokaknak nem tetszik. Különösen azok­ nak nem, akiknek kényelmes volt a katolikus ifjúság tespedő aléltsága, vagy akik különböző célokra felhasználták időnként. Amilyen elszomorító egyrészt, hogy . vannak katolikusok is, akik idegenkedve, majdnem ellenségesen fogadják a katolikus ifjúság meg­ mozdulását, — hogy miért, erre is rá fogunk térni, — annyira vigasztaló, megnyugtató és bátorító, hogty éppen a katolikus egyházi körök legldválóbbjai és a százszázalékos világi katolikusok elitje a legnagyobb örömmel fogadják mindenfelé a katolikus ifjúság mozgalmát és a leg­ nagyobb készséggel támogatják. És ez természetes és szükséges, s szinte csodálatos azok vaksága,

>

>

Uj Elel 3. м . korlátoltsága, akik ma., ebben a forrongó, lázas, ideges korban éppen a katolikus ifjúság szervezkedését, önálló fellépését kifogásolják. Nem mindenütt 1 A nyugati kulturállamokban, még az' istentelen­ nek és vallástalannak hiresztelt Franciaországban, de itt nálunk a cseh ifjúság körében is egy nagyszerű katolikus ifjúsági mozgalom van ki­ fejlődőben, amely rövid időn belül jelentős közéleti tényezővé válik és döntő szava lesz az uj társadalmi, politikai és gazdasági kialakulás­ ban. Ezek a nagyszerű példák, a viszonyok kényszerűsége inditotta meg a csehszlovákiai magyar katolikus ifjúság mozgalmát, amelyet tehetséges, ideálisan gondolkozó, nyugati műveltséggel áthatott, de nemzeti érzésű fiatalok vettek a kezükbe. Ez az ifjúsági mozgalom nem ünneplésekben, bankettek, táncmu­ latságok rendezésében és számláinak jóLelkü mecénások által való ki­ fizetésében látja a maga programmját és célkitűzését. Ez az ifjúsági mozgalom tudományosan képzett, az élet küzdelmé­ ben megállni tudó, önérzetes, jellemes, erkölcsös ifjúságot akar nevelni. Irányitólag akar belekapcsolódni az életbe. Domináns szerephez akar­ ja juttatni a katolikus gondolatot. Állást foglal a legégetőbb szociális és' nemzetiségi problémákkal szemben. Küzdeni akar az uj pogány kapi­ talizmus igazságtalanságai ellen a Quadragesimo Anno szellemében, de egyben fölveszi a harcot a bolsevizmus romboló munkájával szemben is. Ez az a munka, amelyhez ma hiányzanak a képzett, hivatott mun­ kások. Ez az a munkla, amelyet ma többen hangoztatnak, mint végeznek. Ez az a munka, amelyet ha nem vesznek a kezükbe bátor, rátermett em­ berek, akkor elvesznek legnagyobb nemzeti és erkölcsi értékeink. Egy uj világ van kialakulóban, amelynek kiépítésén nagy társadalmi erők, tömegek dolgoznak, munkálkodnak. Ebbe az új világba akarja a katolikus ifjúság átvinni a múlt nagy értékeit és helyet akar magának biztosítani, de nem az utolsók, hanem az elsők között. Elcsépelt frázisok, kenetteljes szavak, töprengések, kishitűség, ijedt meglapulás vagy mindent lekicsinylő cinizmus nem segítenek ma, csak a pusztulást siettetik'. Egyéni rátermettség, szellemi felkészültség, cse­ lekvő képesség, szociális gondolkozás és önfeláldozás szükségesek a mai korban, a mai közéleti munkához, a mai feladatok megoldásához. A katolikus ifjúsági mozgalom harcosai tisztában vannak a nehéz­ ségekkel és a feladatokkal, amelyek reájuk várnak. — Azonban tudják, hogy ütött az utolsó óra, amikor el kell indulniok a nehéz útra, amelyet számúkra az isteni Gondviselés kijelölt. II. Itt élnek közöttünk a fiatalok. Az iskola padjaiban, az egyetemeken, a falvakban és munkahelyeiken. Nézik fiatal szemeikkel ezt a lázbeteg, agonizáló társadalmat. Látják ideges, sokszor önmagukkal meghasonlott tanáraik lelki vívódásait, hallják odahaza a sok panaszt és látják szü­ leik, hozzátartozóik vergődését. Ez nekik csak látomány, mert hiszen a legtöbb szülő élete, vére árán is igyekszik gyermekéről gondoskodni. De már a felsőbb osztályokban, s különösen a főiskolákon közelebbi érintkezésbe kerülnek az élettel. Gondolkozásukat, lelki életüket megza­ varja az őket körülvevő szellemi zűrzavar, a politikai propaganda, a mindent destruáló társadalmi mozgalmak és különösen a bizonytalan jövő rémképei, amelyeket néha-néha elfeledtet egy könnyű szerelem, vagy korai szenvedély.

Ilj Elel 3. sí. Ebben a szörnyű, válságos időben sokan elbuknak, elpusztulnak, sokan- fiatalon megrokkannak, vagy eltévelyednek a bolsevizmus és más szélsőségek útvesztőiben. Voltak és vannak jóindulatú emberek a. régi generációból, akijk szeretnének segíteni az ifjúságon, s akik felajánlották munkásságukat az ifjúságnak. Sajnos ez a segítség nem elegendő és sokszor talán nem is megfelelő. Minden jel arra mutat, hogy az ifjúságnak önmaga erejéből és ön­ maga erejével kell megküzdenie az élet nehézségeivel és ha nagy szen­ vedések árán is, saját magának kell megtalálnia az utat és a helyet a most kialakulóban lévő uj társadalomban. III. Nagy nemzetek ifjúságának még ebben a válságokkal teli kórban is aránytalanul könnyebb a helyzete, mint a magyar és speciálisan a kisebbségi katolikus magyar ifjúságnak. A belső, nemzeti kereten belüli nehézségek mellett súlyosan nehezedik rá elszigetelt helyzete. Ez fojto­ gatja, ez szab korlátokat lelki életének, gazdasági érvényesülésének, életlehetőségének. Ebből a fojtogató gyűrűből kell mindenekelőtt kike­ rülnie. Ez csak úgy lehetséges, hogy szellemi érintkezésbe lép a nyu­ gati keresztény kultúrával és annak reprezentánsaival, szellemi érint­ kezésbe lép a határon túli magyar katolikus ifjúsággal és idehaza is fel­ veszi az összeköttetést a szlovák, cseh és német katolikus ifjúsági moz­ galommal, megismerkedik annak szellemi vezetőivel és megismerteti a maga törekvéseit is azokkal. Az itteni magyar katolikus ifjúságnak csak úgy lesz tekintélye, mozgalmának sikere, hogy ha belekapcsolódva a Nyugat modern kato­ likus szellemi mozgalmaiba, a szó szoros értelmében vett európai nivóra emelkedik, magába szívja a katolicizmusban rejlő nagy szellemisé­ get és komoly értékes munkát fog végezni. Ennek a munkának két irányban kell haladnia. Az egyik tisztán szellemi tevékenység, amelynek célja a modem tudományos problémák­ kal szemben való állásfoglalás, az aktuális korkérdések mélyreható elem­ zése, azoknak a mi életviszonyainkra való alkalmazása és felhasználása. Ez a szellemi fejlődés és haladás útja, amelynek helyes kijelölése a ma­ gyarságra nézve is létkérdés. Nem szabad szellemi téren elmaradnunk, inferioritásba süllyednünk, mert ez nemcsak katolikus, de nemzeti szempontból is nagy visszaesést, károsodást okozna. Ezt világosan látják külföldön is és a katolikus Egyház érdeme, hogy a katolikus ifjúságot kiemelte a régi vágású és ívásu diákmozgalmakból és légy modern, korszerű, alapos munkaprogrammot tűzött ki számára. Sok kérdést kell még a katolikus ifjúsági mozgalomnak tisztáznia. ^Ezekre a maga erejéből képtelen volna az itteni kisszámú katolikus ifjú­ ság és ezért keresi majd a kapcsolatokat a hasonló mozgalmakkal és szervezetekkel. IV. A nagy problémák, amelyek a katolikus ifjúságot erősen foglalkoz­ tatják mindenütt, a következők: világnézet, szociális kérdés, nacionaliz­ mus, kapitalizmus. Ezekkel a korkérdésekkel szemben a katolikus ifjú­ ság nem lehet közömbös, mert különben életre nem valóságáról, tehe­ tetlenségéről adna bizonyságot. Ezeknek a kérdéseknek az értelmezésétől függ a jövő társadálom berendezkedése, kialakulása.

7Q

>

>

Uj Elel 3. $z. Amely nemzet, vagy társadalmi osztály ezen nagy problémákkal szemben közömbös, az már a fáradtságot, dekadenciát mutatja. Helyesen értelmezett nacionalizmus nemzeti életképességet, — szociális érzék a helyes irányba való törekvés készségét, — határozott világnézet harmó­ niát, idealizmust jelent. Ezeknek elemzése, tisztázása elengedhetetlen feltétele ma minden komoly ifjúsági mozgalomnak. És a katolikus ifjúsági mozgalom ilyen­ nek tekinti magát. Ezeknek a kérdéseknek állandó felszínen tartása nélkül az ifjúsági mozgalmak élőbb-utóbb lélektelen, tartalmatlan for­ malizmusba esnek. Nagyon gyakran hallunk jogos kifogásokat — egyházi körökből is — a világi katolicizmus ellen. A katolikusokban kevés az öntudat, az aktivitás, a katolikus intelligencia — egyes kivételektől eltekintve — nem áll azon a fokon, amelyen ma állnia kellene: a katolikus tömegek­ nek alacsony a műveltségi nívója, szegények, elmaradottak, kevésbbé ellentállók. A liberalizmus káros visszahatása éppen a katolikusoknál ta­ pasztalható ma és ami előnyös a szocializmusban, attól éppen egyes katolikus körök — elsősorban az intelligencia — idegenkedik. És. mindez különösen nálunk érezhető, akiknél az elmaradottság sokkal nagyobb fokú, mint a nyugati államok katolikus köreiben. Igen sok munka vár e tekintetben a katolikus ifjúsági mozgalomra. Elmek lesz a feladata emelni a katolikus tömegek anyagi és szellemi nívóját, ránevelni őket a kollektív munkára, szociális gondolkozásra és lefaragni a sok hibát, amelyek az érvényesülés gátjai. A modem katolikus ember típusa a katolikus ifjúsági mozgalom ideálja, s ennek a kitermelésén kell dolgoznia. Határozott keresztény világnézet, szociális gondolkozás, kollektív együttérzés a társadalom min­ den tagjával. Külön fejezetet érdemelne a nacionalizmus kérdésében elfoglalt ka­ tolikus álláspont, amellyel részletesen egy más alkalommal foglakozunk. A katolikus felfogás ellenkezik a nacionalizmus liberális szellemű értelmezésével. Az a nacionalizmus például, amelyet egy osztály sajátít ki magának és visszaél vele a gyengék rovására, mely hangzatos jel­ szavakban merül ki, annak előnyeit élvezi, de minden áldozattól ide­ genkedik, amely engedte kifejlődni a rettenetes osztálygyülöletet és nem tudta egybekovácsolni a nemzetek dolgozó tagjait, amely hadat üzen a valláserkölcsös nevelésnek, távol áll az emelkedett, tisztult, igazi katolikus gondolkozástól. A katolikus ember mindenütt el tud helyezkedni a maga nemzeti (életében és a munkából, kötelességekből legjobban veszi ki a részét, míg az előnyöket igen sokszor mások használják ki. Ezért is szorultak annyira hátra a közéletben a katolikusok. A magyar katolikus ifjúság kiveszi a részét a kisebbségi magyar friiifikából is és nem bújik el a kötelességteljesités elöl. Azonban a maga speciális katolikus szerveit minden körülmények között kiépíti, mert ez már magában véve is jelentékeny erőt jelent és nem fenyegeti az a ve­ szély, hogy háttérbe szorítják, világnézeti meggyőződése feladására kény­ szerítik, szervezetlenségében kihasználják. Ez olyan világos, hogy ezt min­ denkinek, katolikusnak és nem katolikusnak meg kell értenie. Ha a katolikus magyar ifjúság a kor és idő szavát megérti, úgy nem kell félnie. Találni fog barátokat és ellenfelei respektálni fog­ ják.

80

/

/

■Uj Elel 3. sz. v. Az idő kereke nem megy visszafelé, hanem csak előre. Aki nem tud haladni a korral, nem alkalmazkodik hozzá, — az lemarad. Hiába dugja fejét a homokba, hiába dacol az élettel, hiába mereng a múl­ ton, — mindez nem használ. Az öregek lassan kihalnak és uj, teljesen megváltozott helyzet elé kerül az ifjúság. Ebben az uj helyzetben azután nehéz lesz helyt állmok azoknak, akik erre nem készültek fel. A magyar katolikus ifjúság útja kétségtele­ nül nehéz lesz. Először meg kell találni, azután kitaposni és csak így tud elindulni rajta. Ki tudja megmondani ma, hogy merre visz ez az ut ? Az isteni Gondviselés azonban őrködik fölötte és nem engedi el­ veszni, bármily maroknyi kis csapat is ez. * Amikor a munka most nagyobb méretekben megkezdődik, legyen sza­ bad valamit kérni a katolikus társadalomtól. Nem anyagiakat, adományo­ kat, alamizsnát, hanem szeretetet, jóindulatot. Ne gáncsoskodjék, ne gyűlöl­ ködjék, ne intrikáljon senki ez ellen a sok idealizmussal, lelkesedéssel meginduló mozgalommal szemben. Különösen katolikus részről nem. Bűnt követ el, aki ezt teszi, s árt vele. szeretett Egyházunknak, nem­ zetünknek és nem utolsó sorban önmagának. Veni sancte Spiritus!

A regényolvasás és a lelki élei _

_

_

P. Olasz Péter S. J.

Az ifjú katolicizmus egyik ismertető jegye, hogy mindenkiben, de főleg önmagában, sürgeti a lelki életet. Ezért érdeklődést kelt nála az a probléma: vájjon a modem regények sokszor kikerülhetetlen olvasása mily befolyással van a lelki életre? A) A regényolvasás használhat a lelki életnek. a) Önismeretre segit, ami viszont a lelki élet föltétele. Szinte min­ den regénynek van ugyanis olyan alakja, melyben a figyelmes olvasó többé-kevésbé magára ismerhet. Sőt amelyből magát jobban megérti. Innen az az érdekes megállapítás, hogy épp azok, akik csak azért nyúlnak a regényhez, hogy maguktól megszabaduljanak, olvasás köz­ ben visszakényszerüLnek önmagukhoz. b) Továbbá a regényolvasás fölkelti a felelősségérzetet s nem egy­ szer apostolkodásra serkent. A regényalakok egymásba fonódó életsorsá­ nak előttünk történő pergése közben látjuk csak be, hogy kívülünk má­ sok is léteznek s így mi tehetünk róla, hogy hogyan és mikép léteznek... A szociális gondolat s a szociális apostolkodás indítéka lehet tehát a regény, ami pedig biztosíték amellett is, hogy lelkiéletünk önző kere­ tek között ne játszódjék le. c) A mai regény olvasása feltárja azokat a veszedelmeket is, amelyeket a mai élet számunkra rejteget. Ha az »Előreláto'tt nyilak kevésbé sebeznek!« elv igaz, 'akkor ezzel is használ annak, aki komolyan akarja a lelki életet, mert szükségkép óvatossá teszi gondolkodó olvasóját. d) A lélektanilag kifogástalan regények mindenike annak is remek illusztrációja, hogy hová vihet ez, vagy az a szenvedély, ez vagy az az állásfoglalás. Előrelátást, számítást sürget „s ezzel meghiúsítja az olvasó esetleges lelki tragédiáját.

IIj Elei 3. и . «) Végre a modem regények, ha világnézeti szempontból helyte­ lenek is: hasznunkra lehetnek. Ugyanis bemutátják, hogy mily szürke és mily üres és mily céltalan az élet Krisztus gondolatai nélkül. Továbbá1 minő álokoskodásokra, és minő ferdítésekre fanyarodik a nem-katolikus regényíró, amikor a korlátoltakat s a gyöngébbeket regényein ke­ resztül lelki életük katolikus 'elveiben megingatni törekszik. Végre ki­ tűnik a mai regényekből az is, hogy a katolikus gondolat lényege: az »isteni« rész megtámadhatatlan. Támadásra alkalmas felületet egyedül az wemberi« rész szolgáltat, melynek korszerű javításáért küzd az ifjú katolicizmus. B) A regényolvasás 'árihat a lelki éleinek. a) »Minden ember rossz,!tehát én sem lehetek jó k — mondja egyegy fiatalember akkor, amidőn leteszi azt a végig olvasott »mai« regényt, amely érdekességet hajhászva meghamisítja az életet... Ezért kétszer olyan fontos, hogy a . regényolvasónak lelki barátja, sőt lehetőleg lelki­ atyja legyen, aki az ilyen veszedelmés misztifikációból kisegiti, aki rá­ mutat érdekére és .már-már haldokló önbizalmát életre kelti. b) »Minden ember rossz, tehát aki jónak láttatja magát: képmutató!« Vannak, akikben ezt a fázist olyan regény olvasása kelti, amelyik túlzó naturalizmussal az életnek csak árnyoldalait regisztrálja. Határozottan védekezni kell e frázis lellen, mert az önbizalom egyik ébresztőjét (»Más is jó, tehát én is lehetek jóI«) örökké elnémittatja. A védekezés első pontja őszinte vallomás a lelki tiarát vagy a lelki atya előtt. c) öngyilkosok vallomásai bizonyítják: a mai regények tömeges olvasása visszarettenthet az élettől. Akkor következik ez be, ha az elől> bi két pontocskában' jelzett lelkiállapot szenvedő alanya várt, de hiába várt gyógyító kézre. d) A regényolvasás leginkább hangoztatott veszedelme: kisebb-nagyobb mértékben szennyező hatású lehet az olvasó képzeletére. A véde­ kezés egyetlen módja itt a fantázia fékentartása. Erre különben annak is, aki soha regényt nem vesz a kezébe, föltétlert' szüksége van. Annyi olyas­ mit lát s hall mariapság az utcán; a társaságban, ami (ha nem fékezi fantáziáját) ‘ szennyező hatású. A regény szennyező hiatásu részénél tehát. nemcsak elidőzni nem szabad (mégkevésbé olvasandók újra ezek a ré­ szek), hanem a fantázia fékje: az akarat ne engedje visszatérni ok nél­ kül a tudat körébe az ilyen részeket. e) "»Az egyik regényalak pont reám illik, tehát nekem is az lesz a végem, mint az övé!« A regényolvasás eme predesztináló hatásával szemben sem szabad tétlennek maradni. Lássuk csak be, hogy igen is tölünk függ életünk további szerencsésebb'alakítása, és Isten sem hagyja, el a jobbra törekvőt. " f) .Csillapitatlan együttérzésre hajlamosoknál előfordul még a kö-. vetkező ártalmas jellegű lelki eszmény. Az ilyen regényólvasó .végigszen­ vedi, ha nem is mind, de a neki_ szimpatikus regényalakoknak összes fáj­ dalmát. így, főleg, ha mértéktelen az olvasásban, egyszerre nemcsak amaga, hanem még két-három más ember életkeresztje alatt is gömyedézik. Ellenszere e jelenségnek: a mértékletesebb regényolvasás és a csillapitatlan együttérzésnek józan szociális érzésre való lerédukálása. C ) A norma fontossága. Végeredményben a regényolvasás hasznát biztosítja, veszedelmeit megszünteti a norma, . a m e l y n e k segélyével a kritikus szemüvegén át olvassuk el a regényeket.

82

/

/

Uj Elei 3. s í. A normát'főleg három -építi ki bennünk: a) a katolikus világnézet elveinek pontos ismerete (enélküil az index tilalom alól való felmentés sem kérhető) — b) a lélektanilag megalapozott világirodalmi remekek olvasása — c) a világhírű katolikus regények elmélyedő tanulmányo­ zása. Ha norma van, és ha a normát alkalmazzuk, a regény lélekformáló erejének mi sem áll többé útjába, mert a regények ezerféle benyomása csak azokban az esetekben fog érvényesülni, amikor épit.

A katolikus renaissance irodalma Franciaországban - ______ - ____ III. P A U L CLAUDEL.

Possonyi László

A modern francia irodalom, de ’táián az egész francia irodalom Olaudelben érte el kiteljesedését, azt a fokot, aminél feljebb már nem igen emelkedhet. Charles Louis Philippe Dantéhez hasonlította és amint Dante foglalta művészi egységbe a középkor kitermelt kulturértékeit, a XX. század küszöbén, mikor .kultúránk mind szpmjasabb kereséssel hajlik vissza a középkori hit és kulturkincsek felé, megváltódást kereső útjában Claudel új szintézisét adja az azóta megjárt hétszáz esztendőnek és az összes eltelt ezredéveknek, ő a világegyetem költője, nem szület­ hetett tehát más népből, mint a legkiérettebből, a franciából, meg kellett térnie a katolicizmushoz és legyen számára bármily terhes is polgári, foglalkozása, diplomatának kellett lennie, hogy • Páristól Pekingig és Washingtontól Hamburgig, ahova hivatása elvezette, átláthasson népsorok, kulturfolyamatok és egymást egyensúlyban tartó ellentétek áramlásain. A Paul Claudel megtérése is egyik érdekes példája a múlt század ■végén mintegy az uj kor hajnalát bevezető konverzióknak. 1 868-ban szü­ letett, Romain Rollanddal járta középiskoláit és hitetlen családja nem sok lelki utravalóval látta el. Amíg Bourget Renanról *irta első tanul1 . mányát, őt Renan egy iskolai díjkiosztásnál-tüntette ki tizenötéves ko­ rában és üdvözlő beszédet mondott hozzá. «Mintegy Renan csókjával a homlokomon léptem át a férfikor küszöbét« mondhatta később Claudelj de ennek a csóknak a nyomán teljesen eltüntette egy másik illetés, ami minden addigit kitörölt az ő leikéből. Tizennyolc éves korában a párisi Notre Dame templomban betévedt Claudel a karácsonyéji misére. Csak állt 'Ott egy hatalmas oszlopköteg árnyékában és a szertartás világot átfogó jelentősége, a maga kicsiségének ebbén a misztikus templom hajóban való felismerése tette fogékonnyá talán a lelkét, de ez a lélek, mely eddig csak földi tudások után lihegett és .testi bűnök csömörétől gyötörtetett és zilálódott, most egyszerre kitárult és befogadta a Szent Lelket, amely ott fú, ahol akar. Claudel abban a pillanatban mindent átlátott, mindent megértett a teremtéstől, az ősbüntől, a krisztusi kál­ várián át mindennek új, belső, igazi értelme támadt benne és hitt oly biztosan, oly rendíthétetlenül, hogy ez a hit soha egy "pillanatra, semmi­ féle szkepticizmus kisértő fantomja előtt meg nem ingott benne. Ott a Notre Dame hatalmas pillérsora' tövében, amelyek mintegy a középkor hit-boltozatait hordják, ilyen pillérsorban cövekelődtek leikébe egyszerre a katolicizmus dogma-pillérei, amelyek bennünk egy még hatalmasabb boltozatot, a felénk boruló mindenség isteni egyensúly-tudatát tartják.

/

У

Uj Elel 3. sz. Claudel már nem tudott nem hinni, de első munkáiban még harcolt ez ellen a hit ellen. A Tété d'Or és az ekorabeli versek megrendítő tanuságtételei annak a harcnak, amivel Claudel szabadulni akart az új hite által ránehezedő terhek vállalása elől. Ezért menekül a Tété d’Or pogány misztériumába, de menekülése reménytelen. Ünnepélyesen visszavéteti tehát magát az Egyházba. A Város című drámai költeményé­ ben egy ideológiai forradalom pusztításait írja le, — amelynél ma már Szovjetoroszországra is gondolhatunk, miután ott bekövetkezett, amit Claudel 1890 körül vizionált — és a teljesen elpusztult és célját veszített jelképes »város« azután visszatér eldobott hitéhez, a régi krisztusi rend­ hez, amit a misztikus költő, az isteni renddel egyesülő és a rendet hely­ reállító szimbolikus alak Coeuvre hoz meg az agyonsanyargatott népnek. Claudel nagy misztérium-drámái ezzel a művel veszik kezdetüket, itt csak megemlítésükre van helyünk, mivel mindegyik külön tanulmányt érdemelne. Magyarul csupán a Jeune füle Violaine és ennek átdolgozott formája, a. Lannonce faité á Marié hozzáférhető. Violaine és Kinyilat­ koztatás címen. Ezek a drámák a kereszténység legnagyobb kérdéseivel foglalkoznak, önmagunk feláldozásával és bennük egy álombéli középkor misztikus fénye, az ertiberinek az istenivel való elvegyülése és megszentelődése nyer költői formát. A századforduló idején Claudel Bostonban és Newyorkban járt és megismerkedett az amerikai üzleti szellemmel, amely minden értéket kicserélhetőnek vél és ezzel a nihil felé halad. Ennek a szellemnek a csőd­ jét igazolja Claudel EÉchange című drámájában. Ugyanekkor keletkezett Le repos du septiéme jour című misztériuma is, amely megint napjaink eseményeit éreztette meg három évtizeddel ezelőtt. A kinai birodalmat szörnyű csapás sújtja, a halottak visszatérnek és elrabolják a föld gyü­ mölcseit az élők elől. A császár leszáll az alvilágba, ahol különböző szimbolikus alakoktól tanításokat nyer az ember rendeltetéséről az isteni rendszerben és hogy a csapások addig nem szűnhetnek meg, amíg a teremtő és a teremtmények között az összhang helyre nem áll. Hogy ez elérhető legyen, szükséges az isteni titkokba való elmélyedés és a he­ tedik napi nyugalom. Mikor a császár a halottaktól visszatér, a régi jogar, amit magával vitt, keresztformájura változott. A forrongó népnek kinyílvánítja a nyert tanításokat, amely erre megnyugszik. Az egész dráma mintegy a kereszténység lényegét tárja fel, ami már az ókori kinyilatkoztatásokban és az ókmai tanokban is ott rejtőzik, de amely még általános érvényűvé ott, Krisztus nélkül, nem válhatott. Claudel legújabb misztériuma a Selyemcipő.: Le soulier de satin. Spanyolországban és az afrikai és amerikai spanyol tartományokban ját­ szódik le, a XVII. század elején és a protestantizmuson és mohamedá­ nizmuson diadalmaskodni kezdő barokk világ keretébe ágyazott mesé­ jével a legnagyobb távlatokat nyújtó mű, az emberiségnek hivatását és megváltódását kereső útjain* Ez a rövid és igen vázlatos bemutatása Claudel munkásságának csak arra szolgálhat, hogy a mögötte rejlő gazdagságról némi fogalmat nyújt­ hasson. Claudelhez minden felsorolásszerű ismertetés méltatlan, de néha még könyvtárjegyzékek is elvezethetnek minket egy költő műveihez, mert a könyvcimekből is felszállhat fluidikusan a művek igazi jelentősége és magához hódíthat lelkeket. A varázsvessző billenése ilyen, mikor az alant • Ism ertetésére m ég visszatérünk.

'buzogó forrás vonzásától lefelé hajlik és jelenti, hogy itt érdemes ku­ tatni a természet kincsei után. Claudel munkái még a francia közönség előtt is sokáig voltak el­ rejtve és mikor már egészen fel lesznek tárva, akkor is hozzáférhetetle­ nek lesznek sokak számára. Értelmük sokkal mélyebb és elrejtettebb, minthogy könnyű olvasmányként meg lehetne közelíteni. — Áhítatot igénylő, önmagukat nehezen feltáró világok ezek. Adja Isten, hogy ná­ lunk is akadjanak lelkek, 'akiknek feltárják magukat, mert azok előtt az élet, a világ, a hit és mindenség titkai, Isten létezése válnak nyilván­ valóvá. Ami Claudel műveiben a legkeresztényibb, és legvigasztalóbb; an­ nak a bebizonyítása, hogy itt a földön nem vagyunk egyedül, a szemé­ lyes Isten és annak angyalai állandóan vezetnek óvnak és győzelemre se­ gítenek. A Claudel költészetében testet öltenek a rég elhalt szentek, ezek épp oly valóságos személyekként szerepelnek, szinte megfoghatókká válnak számunkra költészete erejénél fogva, mint a legreálisabb földi valóság, például az anyánk, akinek az óvó kezéről gyermekkorunkban anynyiszor meggyőződhettünk. Föld és ég, Isten és ember egyesülnek itt a közös cél felé forgásukban, misztikus kötelékeikbe elválaszthatatlanul és a test is megszentelődik, ha hagyja magát a lélektől vezetni. Ez a költészet tehát miközben az emberi lélek legszakadékosabb csúcsait lengi körül, optimista, mint az Evangélium és így a legegyszerűbb har­ móniákban csendül ki minden sora, visszavarázsolva azt a boldog korát művészetének, mikor Fra Angelico egyszerre lehetett szerzetes, művész és isteni titkok tudója: Beato Angelico, aki akkor is adorált, mikor festett és kezét angyalok vezették.

P au l Claudel s

ECCE ITO AD OSTSUN E7 PULSO Ahogy ezt a rettenetes vihart hallgatom, mely egész házamat megrázza, az Apokalipszis soraira kell gondolnom: »Ecce sto ad ostium et pulso,« ime itt állok a kapunál és kopogok. Mely kapuról van itt szó? Hacsak nem lelkünk elveszett kapujáról, a Bárány vé­ rével jelzett ajtóról (Exodus), arról a titokzatos Keleti Kapuról, melyről Ezechiel próféta beszél és amelyen keresztül csak az em­ berek Megváltója léphet át. Milyen szomorú és igazságtalan, hogy ez a kapu bezárt! Olyanok vagyunk mint rossz lakó, akit csak szánalomból tar­ tanak a házban, mely nem az övé, melyet nem ő épitett s melyért nem fizetett, és aki eltorlaszolja magát s egy pillanatra sem akarja beengedni a törvényes gazdát. S egy viharos éjjel magunkra ma­ radunk magányos és vigasztalan házunkban, és hirtelen kopog­ tatnak! És nem is a rendes kapun; egy másikon, melyről azt hittük, hogy örökre elítéltetett, de semmi kétség^ kopogtatnak, kopog­ tattak! Bennünk kopognak s ez fáj nekünk, mint mikor a gyermek először mozdul meg anyjában. Ki kopogott? Semmi kétség: ö az, aki tolvajként jő éjfél feléj ő , akiről mégiratott: »Ime a JegyeSj menjetek elébe«! És mi ezívdobogva hallgatunk. Talán csak egyszer fognak kopogni. Talán

>

>

Uj ЕІеІ 3. и ,

"11fl

-

egész éjjel döngeti majd a (kaput, amint néha reggelig halljuk a megdühödött ablakszárnyat, mely állandóan nyöszörög és csapódik1. De olyan kényelmetlen dolog most felkelni s kinyitni azt a rozsdás baput! Két retesz tartja: az egyiknek rossz szokás, a másiknak rossz akarat a neve. Ami a zárat illeti, az a mi személyes titkunk. Kulcsa elveszett. Olaj kellene, hogy mozgásba hozzuk. S vájjon mi történne^ ha (kinyitnék a kaput? Az éjszaka, a végtelen ősi szél, mély a Vi­ zek felett zúg. Valaki, 'akit nem látunk, de aki nem engedné meg, hogy. tovább is kényelmesen éljünk otthonunkban. Isten Szelleme, ne lépj be, félek a léghuzattól! Kopognak, kopogtak. S vájjon hol ütnek belénk? Érzelmeink­ ben, vagyonúnkban, testünkben. De Isten nemcsak üt, taszit is. Egyszer erőszakos' taszítással, megpróbáltatással, mely ellenállá­ sunk mélyéig hatol, másszor állhatatos, kellemetlen állandó nyo­ mással. Es nemcsak taszit, de Ver is, ahogyan az' ütőerek lüktet­ nek fájdalmasan egy zúzódás körül. És megérint, hirtelen érin­ téssel, mely megállítja a szívet. Vagy csak egyszerűen egyesül annak a szívnek dobogásával, melyet ő alkotott s mely állandóan érezteti a történéseket és eszméket. 6 szüntelenül kopogtat ben­ nünk. És mindig, mindenütt csak azt az érzéktelen és kemény falat találja, ó , Uram, sietünk kinyitni Neked, tudjuk, hogy fáj, -ha ütni vagy kénytelen. (Just Béla fordítása.)

A sziovenszkói magyar katoücizmus megszervezése _______ • ■ Bartha B é la

. •

A trianoni béke nemcsak három új kisebbségi magyarságot teremtett; az erdélyit, a jugoszláviait és a szlovenszkóit, hanem ugyanannyi új ma­ gyar katolicizmust is. Az elmúlt tizenhárom esztendőben mind. a három kisebbségi magyar­ ság igyekezett politikailag megszerveződni s a politikai . szervezkedés Erdélyben és Szlovenszkón sikerült is, mig Jugoszláviában a diktatúra azt lehetetlenné tette. A három új magyar katolicizmus közül azonban csak egynek,. az erdélyinek van megszervezett élete, a másik kettőnél csak életjeleket ta-. pasztaihat az, aki a magyar, katolicizmus egét figyelőn vizsgálja. Hogy a politikai megszervező elésre való törekvés mindenütt előbb jelentkezett. a világnézeti megszerveződésnél ez egészen természetes, hi­ szen előbb a puszta létért kellett megküzdenie'az -egységből leszakadt . magyarságnak. . , De ugyanoly természetességgel kell jelentkeznie a magyar kato­ likus kisebbségek lelkében annak a szükségnek, hogy.a maga katolikus kisebbségi élete is megszervezett .legyen. Részben azért, mert a kato­ likus embert a puszta nemzeti létezés .sohasem elégítheti ki, részben pedig azért, mert érzi, hogy a pusztán életjelenségekből álló katoli­ cizmus, nem jelenthet katolikus jövendőt. Hogy az erdélyi magyar katolikusoknak . sikerült legelőbb megszer-' vezkedniök, annak az ő sok évszázados autonóm’ lelkületükön s pél­ dátlanul hős küzdeni tudásukon kivül egyéb természetes okai is vannak.

ők élnek a magyar kisebbségek közül a legnagyobb tömegben s a legnagyobb földrajzi egységben, ami igen nagy helyzeti energiát jelent számukra.' Mennyivel nehezebb éz a kisebb tömegű és szétszórtan fekvő szlovenszkói magyar katolicizmusnál. Egy másik hatalmasan segítő körülmény az erdélyi katolicizmusnál az, hogy a magyar katolikusok római szertartásuak, mig a román nem­ zetiségű katolikus a görög szertartásü püspökségek hivei. így 'természet­ szerűen külön élnek szerves életet. Mily nehéz azonban a helyzet minálunk, ahol a különféle nemzetiségű katolikusok egy és ugyanazon püspök-' ségek s plébániákhoz tartoznak. Ez az oka annak, hogy ha Szlovenszkón valaki a magyar vagy szlovák katolicizmusról kezd beszélni, akkor ez sokak előtt úgy- tűnik fel, mintha. az illető egyben az Egyház katolicitásának, egyetemessé­ gének ellensége lenne. S valóban e kérdés a szlovenszkói magyar kato­ licizmus megszervezésének kérdése, igen nagy megfontoltsággal meg­ oldandó feladat. Ám . azok -is helytelenül járnak el, akik e feladat elől a noli me tangere elvével kitérnek. Amig a szlovenszkói magyar katolicizmussal szemben van magyar marxismus és egyéb materializmus, idegen ‘szellemű magyar sajtó, amig magyar nyelven ezer .mérget oltanak be nap-nap mellett a magyarság ideszakadt testébe, addig vannak a magyar katolicizmusnak speciálisan . magyar és katolikus feladatai. Nem jelenti a magyar’ katolicizmus megszervező dése sem a hitbeli,, sem a fegyelmi egység megbontását az itt vele együtt élő más testvérnemzetekkel szemben. Sőt a magyar katolicizmus- szevezetlenségének épp az összkatolicizmus adja majd kheg az árát, mert a szlov. magyar-kátolikus intelligencia hitében meggyengül, a városi magyar katolikus mun­ kás s á falu népe bolsevizálódik ;és nem lesz magyar katolikus ifjúságunk.. Tehát módját k ell' találnunk annak, hogy az itt élő magyar kato­ likusok élete az élő és egységes organizmus s nem az oldott kéve sze­ repét tölthesse be a nagy, egyetemes -katolicizmus testében. • Hogy itt Szlovenszkón .több százezer' magyár katolikus él, azt. a legrosszabb indulatú statisztika is igazolni fogja. .Hogy ez a több százezer katolikus neki megfelelő öntudatos és örvendetes életet akár élni,' ázt a sok életjelenség, közül a legfrissebben az »Űj Élet« s a. .vele pár-, huzamosan elindúlt »Kath. Nő« mutatja. Ennek a kibontakozásban levő szlovenszkói magyar katolicizmusnakhárom nagy- hiánya vár megoldásra: az egységesítő erő, a létesítendő szervek s a magyar kát. -jövendő biztosítása.Aki e talán merész, de lelki kényszerből kikerült sorokat megírta, csak azt szeretné, ha nyomában megindúlna a nyugodt és komoly esz­ mecsere a felvetett kérdésről s minél előbb megtörténne az alapkő leté­ tele a szlovenszkói magyar katolicizmus épületének. A kapitalista gazdálkodásnak nem az a 'lényege, hogy a nagy tőkével. dolgozik, mert a kommunizmus sérti tud meglenni nélküle, hanem az, hogy nem ia tényleges szükségletet Veszi figyelembe a termelésnél, hanem min­ den üzem csak a maga terményeinek 'eladási lehetőségeit nézi, függetlenül a többi üzem termelésétől bizván abban, hogy felülmarad a piacokon folyó versenyben. A kapitalizmus tehát nem csupán gazdasági technika, hanem a '■természetes' értékrend felborítását is jelenti. A tőke halmozása és nem a szükséglet fedezése a kapitalista gazdálkodás célja (Mihelics Vid dr.)

>

>

üj Elel 3. sz. 1

1 1 "■■-u.'.,'■■■■■, ■■" '.ч'.

■■■»-'■

= ■

A cseh katolikus ifjúság intellektuális törekvései_____________ P. Ph. Dr. Urbán Ev. János O. F . M .

Dr. U tbán ferences-atya a p ríg ai katolicizm us egyik legagilisabb é s legszim patikusabb egyénisége O riáii energiával sz e rv e z te m eg a perifériák lelki gondozását, sz e rv e z te újjá a ferences barm adrendet, mely ebben a mun­ kájában nagy se g ítség e t jelent. F áradhatatlan energiával dolgozik ez a z a rán y ­ la g fiatal, mindig m osolygó, nagy intelligenciájú sz e rz e te s, kit ma m ár intelli­ gen s katolikus és nem katolikus körftk épp úgy ism ernek, tisztelnek é s s z e re t­ nek, mint a perifériák nyom ortanyáinak páriái. P. Urbán em ellett a cseh fő is­ kolás ifjúság lelkigondozását is végzi es ezen a téren is nagy é s sok sik e rt elkönyvelő munkát v é g ze tt. A prágai Prohászka-K ör tagjai is az 6 v e z e té se a la tt (árnak ki P rág a perifériáira. Itt jegyezzük meg, hogy a re n d sz e re síte tt prágai m agyar katolikus istentiszteleteink P. Urban se g ítség é v el valósultak m eg.

Tíz esztendeje új élet folyik a cseh katolikus ifjúság körében; mozgalmaik azzal a vallási háborúval kezdődtek, melyet a katolikusok üldözése idézett fel s mely sok helyütt véres zavargásokkal járt és amelyik a cseh fiatalságban is felélesztette a Krisztus és egyháza iránti szeretet tüzét. A cseh kát. ifjúság öntudatra ébredése — mint az általá­ nosan szokásos — a szervezkedéssel kezdődött, még pedig a J(at. Ifj. Szövetségben (S. K. M.: Sdruzeni Katolické Mládeze,) a Diák-szociális Szövetségben (S S S .: Studentské Sociálni Sdruzeni) és ezek leány cso­ portjaiban. — Midőn az első években a mozgalom erősen kifejlődött, az a törekvés jutott érvényre, hogy ezt a horizontális terjeszkedést in­ kább fékezni kell és elsősorban a tényleges qualitásra, másszóval a val­ lási elmélyülésre kell törekedni. Ez az elmélyülés többirányú — igy egyik — nem utolsó — szempont az egyes csoportok keretein belül a megfelelő intellektuális nevelésre való törekvés. Az ifjúsági szervezetek között első helyen a Cselt Főiskolás Liga áll, mely keretet ad az összes prágai főiskolán tanuló diákoknak. Ennek legfontosabb feladata tagjait előkészíteni az intelligens és öntudatos katolikushoz méltó életre. Ennek a célnak a szolgálatában állanak a heten­ kénti apológiai összejövetelek, melyeken az egyházi tanácsadó sziszte­ matikusan végzi a kát. tanok ismertetése által a szilárd meggyőződés által alátámasztott okszerű nevelést. Ezenkivül, szintén hetenként kiváló katolikus intellektuelek előadásai hangzanak el a legkülönbözőbb (pld. vallási, politikai, unionisztikus, szociális, természettudományi, stb.) té­ mákról. A Főiskolás Liga (Ceská Liga Akademická: CLA.) kezdemé­ nyezésére indult meg a 2ivot (Élet) c. folyóirat, mely ma vezető szere­ pet visz a cseh katolikus folyóirat irodalomban. Ideológiailag közeledik a CLA.-hoz a Filozófiai Revue barátainak Köre (Kruh Píátel Filosofické Revue — Filrevue), mely a lap szerkesz­ tője Dr. Habáfí O. P. körül alakult. Rendszeresen theológiai és filozófiai szemináriumi gyakorlatokat és előadásokat tartanak, jelenleg a prágai Károly egyetem filozófiai fakultásán. Az előadások már második eszten­ deje kurzusszerüen folynak. Tárgy: dogmatika (Dr. Braito O. P.) filo­ zófia (Dr. Habáfí O. P.) és keresztény ethika (Dr. Urbán O. F. M.) A kurzusnak főiskolai szeminárium jellege van s közvetlen célja a főis­ kolás ifjúság oktatása. — Ezén szeminárium orgánumának tekinthetjük az olmützi dominikánusok kiadásában (szerk. Dr. Habán) megjelenő Filozóficka Revuet. Ezen főiskolai nivón mozgó alakulatokhoz járul a Diák-szociális Szövetség (SSS.), mely tagjai részére népnevelő előadásokat rendez. Az SSS.-nek ma több csoportja van, folyóirata a Jitro (Reggel), melyben gyakran tudományos kérdések népszerű fejtegetései is előfordulnak.

8 8 ....... ......

:U| E le l 3. sz. A legnagyobb diákszervezet a Katolikus Ifjúsági Szövetség (Sdruzeni Katolické Mládeze SKM.), mely mint országos szervezet kerületi és helyi csoportokra oszlik. Munkássága főleg nevelő tanfolyamok rendezé­ séből áll. Ki kell emelni azokat a kurzusokat, melyeken szakemberek né­ hány napon keresztül 5—6 'órán át bő anyagot fejtenek. A múlt év folya­ mán öt ilyen kurzus volt. Az SKM. az utóbbi időben évente tart oly kurzu­ sokat, melyeknek célja a gyermekkertek vezetőit kiképezni. Az SKM.-nek egyik igen fontos, bár még nem teljesen kiépített vállalkozása az u. n. munka napok (dny práce). Vasárnaponként egy-egy pap és két-két civil látogatnak el egy-egy kerület központjába. Reggel mise, szentbeszéd és közös áldozás van. Utána a pap kb. egy-egy órás vallási tárgyú előadást tart. Délután folytatja, majd az egyik civil 2—3 órás nevelő, felvilá­ gosító, szociális, stb. előadása következik. Végül a másik civil gazdasági szervezkedési, politikai, stb. gyakorlati kérdésekről tart előadást. Ezekre a napokra az egész kerületből összegyűlnek a fiatalok és sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot nyernek !a maguk és helyi szervezetük részére Ez a munka rendszeresen folyik úgy, hogy jóformán egy vasárnap sincs hogy legalább két-három ilyen munkanapot ne tartanának. Ez a munka csaknem egyedülálló a cseheknél, mert nem külsősé­ gekben kimerülő, hanem befeléhajló, szerény és részletekbe menő. — Ebben a munkakörben szinte rendkívüli teljesítéseket végez Judr. Nősek volt miniszter, akinek jóformán egy szabad vasárnapja sincs s minden vasárnap néhány órán keresztül előad. — Ennek a munkának és az SKM. egész mozgalmának a szellemi vezetője P. Nesrovnal Ferdinánd S. J. — Az SKM. orgánuma a nagyszerűen szerkesztett Dorost (Ifjúság) c. fo­ lyóirat. Ebben a pár, inkább,csak ismertető sorban, csak vázolni óhajtottam egy nagyszabású munkát. Egész röviden csak azokat a mozgalmakat is­ mertettem, melyek a városi és falusi főiskolás és középiskolás fiatalság soraiban a szellemi felfegyverzést vannak hivatva elvégezni s kihagytam mindazokat a mozgalmakat, melyek közvetlenül nem érintik az ifjúságot (pld. Liga Svato-Václávská, Vydavatelské Druístvo, Lidová Akademie.) A legörvendetesebb jelenség, hogy mindezen mozgalom törekvése már nemcsak a külső szervezkedésre irányul, hanem tudatában van annak, hogy minden szervezetnek és elsősorban a vallási szervezkedésnek a célja a qualitás, a lélek és nemcsak a mechanikus egyesülés.

HEiNRSCH B R U N IN G ______________ =>_________ Rlccabona S. J. (N ém eto rszág)

Azon elhatározásunknak, hogy nagy kancellárunk egyéniségét a következő hónapok folyamán néhány cikkben a magyar fiatalságnak is bemutatjuk, nincsen politikai háttere. Ezt hangsúlyozni nem lényeg­ telen manapság, midőn a politikai propaganda még katolikus szerveze­ teinket is igen sajnálatosan befolyásolja. Tehát nem politikai toborzót akarunk irni, csak hálánknak és hűségűnknek akarunk kifejezést adni, azon ember iránt, aki mi közülünk, a német katolikus ifjúság köréből lett hivatva arra, hogy népünk vezetője legyen a mai viharos időkben.. És hogy mi egy idegen testvérnemzettel szemben öntudattal hangoztatjuk a »mi Brüningünket«, azt nem fogják tőlünk rossz néven venni, büszkesé­ günket meg fogják érteni. És ha sikerülne ezen ideálképünkkel a magyar fiatalságot is lelkesíteni, a mi katolikus ügyünk átható erejében bizóbbá

Dj Elel 3. sz. tenni, úgy a mi Brüning-lelkesedésünk is meghozza az igazi katolikus gyümölcsét. Brüning rövid jellemzése. Berlinnek mindég szenzáció kell! Aki Berlinben érvényesülni akar, az szenzáció nélkül nem jut elóre. Az új kancellár is szenzáció volt. A tulajdonképeni szenzáció abban állott, hogy minden abszolút szenzációnélkülinek látszott: múltja, melyről a nagy nyilvánosság mit sem tudott, a wilhelmstrassei birodalmi kancellári palotába való bevonulása, mely közben közmondásossá vált, t. i. egy útitáskán kivül semmit sem vitt magával; programmja, mely úgy hang zott, mint egy diplomáciai asztalra, vagy gazdasági bizottság elé való formula. De éppen ez Brüning, a feltétlen tárgyilagosság minden frázis hajhászattól mentes embere. Ilyen az egész élete. Jellemző reá nézve szülőföldje is: Wéstfália, a hallgatagok, keményfejűek, de egyúttal a legmélyebben gyökerező katolicizmus hazája. Az ő nyerseségének, magábazárkózottságának aszkéta, katolikus jellege van. Egy angol újság azt irta róla: ölts reá reverendát, előtted áll a katolikus papság leg­ jobb megszemélyesítője. A kancellár ma 46 éves és még nőtlen; a nősü-. lésre'még nem ért rá, — úgy mondja. (Mellesleg : Brüning Európa legif­ jabb miniszterelnöke.) Amennyi életet és tetterőt magában érzett, azt már elejétől fogva népének és államának áldozta, életének ezen ré­ szében is van valami a katolikus szerzetesi ideálból. Brüning magán­ élete is teljesen igénynélküli. Mundottuk már, hogy egyetlen • utazó­ táskával vonult be a kancelláriába, valószinüleg nem sokkal többel fogja azt elhagyni. Fizetésének fölöslegét visszaadja az államnak. Pri­ vát látogatásaira nem veszi igénybe a hivatalos autót, hanem saját költségén taxit bérel. Hogy ezzel a birodalom pénzügyei még nem lesz­ nek szanálva, azt ő épp úgy tudja, mint mi. Az ilyen rendszabályoknak inkább szimbolikus jellegük van; a hivatalnok teljes korrektsége és lelkiismeretessége államával szemben, melyet a közvélemény úgyis mind­ inkább fejőstehénnek kezd tekinteni. — Éppen ezért Brüning mint a birodalom legmagasabb rangú hivatalnoka a reformot mindjárt saját magán kezdi. Brüning a tettre fekteti a fősulyt, lemond a felesleges szavakról, hiszen főjellemvonása a lemondás. Ereje a helyénvaló hallgatásban nyil­ vánul s ezt megkívánja hivatalnokaitól is. Alaptermészete a bátorság, feltétlen biztonság, melynek hiányát oly sokan nagy szóáradatokkal igye­ keznek leplezni. Mi lenne Brüning az ő bátorsága nélkül! És ez mindig igy volt. Háborús tettei 1még a legvadabb nacionalista igényeit is kielé■githetik. Mint tartalékos tiszt, egy rohamzászlóalj parancsnoka volt. A kabinetiben és a n ép 1előtt csak akkor beszél, ha arra szükség van, de. ha megtöri a csendet, teljes frontot alkot ellenségeivel szemben. így tudta Brüning népének nagyrabecsülését elnyerni. Nemcsak a katolicizmus látja benne Németország morális és gazdasági újjáépíté­ sének megvalósítóját, — politikai ellenfeleinek csúf tirádái is elhallgat­ tak már. A szociáldemokrácia immár teljesen rábízta magát az ő poli­ tikai vezetésére, még' maga Hitler is úgy hiszi, hogy Brüning nélkül nem dolgozhat »harmádik birodalmán.« Mi, a német katolikus fiatalság, ebben a diadalban a mi ügyünk győzelmét látjuk: Ezt a diadalt Brüning nem a diktátor hatalmával, nem a demagóg varázserejével vivta ki, hanem egyenes, erős, határozott egyéniségével, melyet .hitünk aszkétikus alapelvei segítségével alakított ki. Ezért Brüningben a nagy államférfin túl, mi még új, tárgyilagos ka. tolicizmusunknak ideálját is látjuk.

(íj E l e t 3 . s z .

A lélek útjai Nyugaton____ ______ ___ ■ ІП.

B á llá Borisa

»A kereszténység jövőjét körülbelül a következőkben lehet - szim­ bolizálni: a. plébános a maga falujában, ahelyett, hogy öt embert is­ tentelen forradalmárnak kiáltson ki, öt emberen segítsen a maga áldo­ zataival és akkor huszonöt istentelen fog megtérni az öt helyett.« Ezt az elvet itt mondták ki Franciaországban .s ezt az elvet itt keresztül is vit­ ték csaknem mindenütt. ' Színvonal kérdése az egész. A francia katolicizmus már átesett a modem idők válságán •és gyermekbetegségén és színvonala paritásban van az idők nehézségeivel. Vezetői csak egyházfejedelmek és nem gőgös világi »fejedelmek«, papjai pl. piem! magyar értelemben vett »urak«, de szentpáli' értelemben vett Urai a lelkeknek; ha politizálnak, akkor is imádkoznák, azaz a nyomorultakért küzdenek és nem ájulnak el egy jelentéktelen államtitkár, vagy földesúr jelöni ététől — nagyobb ur ál­ landó jelenlétét érzik: azét, jakit szolgálnak' s aki a másik világ küszöbén fogja egykor megítélni őket. Nem az én szavaim, de a hautcombei híres bencésapátság első papjáé, Don Bemard Laure apáté a következők: »Ha a katolicizmus valamilyen társadalmi osztályhoz köti magát és tekintetiel kell lennie összeköttetésekre és világi urak érdekeire, azt a katoliciz­ must Isten elhagyja és a forradalmi tisztitó tüzbe állítja, hogy megtisz­ títsa. — Ne menjen papnak az, aki két umak akar nagy ravaszul szolgálni egyszerre... Franciaországnak előnye az, hogy az egyházat ma- nem ter­ heli semmiféle sallang, titkos- érdek, nem kell udvarolnia senkinek, mert sem társadalmilag, sem anyagilag nem függ senkitől. A szegénysége is az 6 . dicsősége: ebben is követi Krisztust. Ehhez olyan katolikusok, világijak és papok kellenek, "akik valóban a. túlvilágtól várják összes jutal­ mukat, különben nem volna bátorságuk a feladatok megoldására.« Leclercq professzor, íille-i szemináriumi tanár, tiszta íspirituális tipus s amel­ lett, finom, logikus fej, 'mondta az ő csendesen hangsúlyozott, lassú sza­ vaival, egyszer nekem, miközben áz esteledő Lac Bourget vize mellett siettünk vissza a kolostorba, hogy elérjük a szerzetesek esti kompletóriumát: »Ha farizeus katolikusok pozíció és stallumvadászok közül egyet­ len egyet is le tudok leplezni és ki tudok' közösíteni,' tudom, hogy akkor jobban örülnek fent az égben az angyalok, mintha száz hitetlent ütöttem volna agyon. Mert akkor .többet használtam vele az egyháznak...® Az anekdota-katolikusoknak, banketten kurjongató vezetőknek, a «kérünk, Józsi bátyám, egy jó barátviccét«-féle pocakveregető-humornak, a »méltóságos és kegyelmes uram«-ozó, farkcsóváló, nagybajuszu, kedélyesen lomha és önző álkereszténységnek létjogosultsága a mai idők vészes komorságában eltűnt. Itt, nyugaton, már átadja helyét annak la szellemnek, amely szent és aszkéta. Hiszen ez a pápa önmagát, és egész egyházát egy uj aszkétizmusnak, iaz általa szentté avatott lisieuxi Teréz védnöksége alá helyezte; ama iszellem szeráfi nagysága és tisztasága alá, aki hősiesen érző, végtelen inagy szivéről tett tanúságot, amikor kijelen­ tette a lisieuxi Karmelben: »Ha nem vettek volna fel karmelita apácá­ nak, rossz nőnek, adtam volna ki magamat és az utcalányok társaságában1 töltöttem volna életemet, hogy rajtuk segítsek s őket visszavezessem Is­ tenhez»... A miszticizmus így emeli fel az- aktivitást egy hősi kapacitás fokára, a francia papok áldozatos, önsanyargató hősiessége a megtérő hívek számában kapja meg a regressz-t s rejtett imaháló az, amely be­ vonja a francia földeket; sok olyan város- van, élükön Marseilles-el,

91

>

/

Uj Elel 3. se.! ahol két sarutlan karmelita zárdát építenek egyszerre, annyi a jelentkező. Nyugaton valóban tudják, mi az ereje és határa a kontemplációnak, a vi­ lágmegvetés keresztülvitt s nem csupán hirdetett példaadásának ebben a korban, mely egyetlen mohó és ordenáré zsibvásárrá kezd átalakulni. Soha nem találkoztam itt katolikus körökben azokkal a fecsegőkkel, akik a szemlélődő rendek ellen beszéltek volna — mintegy rossz igazo­ lásul a maguk világi handabandázásainak és himév-mohóságuknak. A francia katolikus szellemnek általában ilyen nézőpontjai vannak; a lényeget, a sajátmagunk legyőzését, a felülemelkedettséget és lelket fi­ gyeli és aszerint ítél. Múló sallangok, érdekek figyelmen kivül marad­ nak. (Folytatjuk.)

Börtöntől a Sírig (De Mun)_______ ______ „A szfin&sz arcá6a n é z e t t ( M i t t i )

Czinder Jenő S. J.

De Mun (1841 —1914) francia katonát 1870-ban bebörtönözték a győztes németek. Itt a cella sötétjében lassankint elfakultak lázas múlt­ jának emlékei: az ötszörös afrikai hadjárat, az emberi kapzsiság és gőg véres háborúi. De annál világosabban bontakozott ki lelke előtt egy nagy miéri. Hazája polgárháborúinak, a testvérgyilkolásoknak és forradal­ maknak iszonyú kérdőjele. 1789, 1830, 1848, lángbetükkel vésődött börtöne falára. Miért haj­ tanak Párisban annyi derék férfiút, tudóst, kemény polgárt és gyenge nőt a guillotinne villogó kése alá; mért ömlesztik szinültig testvér­ vérrel a kivégzés helyén ásott árkokat? Miért szúrnak, vágnak, lőnek le Lyonban 6.000 franciát s miért trónol oltáron a piros jakobinus-sapkás kékköpenyes »észistennő«, Páris perditája, tömjénfüstbe burkolva s lába előtt a gyalázatosan hajbókoló városi tanács... A forradalom erényről szavalt s hova aljasult! Testvériségig szó­ nokolt s kezéről vér csöpög! Franciaország boldogsága a kereszténység talaján sarjadt, és most mégis beleköpnek a forrásba, amelyből ittak? Meggyalázzák a Máriaszobrokat s a feszületek alá azt írják: »Jézus Krisztus egykori urunk«. Ekkor kapja meg De Mun a legnagyobb katolikus szocialistának Ketteler püspöknek műveit. Közben Windthorst, centrumpárti vezér mun­ kásszervezőivel is érintkezik. 1871-ben felnyílt börtöne ajtaja. S íme a párisi kráter ismét lángo­ kat lövel és újból emberhullákat táncolnak körül a kommunizmus megbőszült csordái. »Kik felelősek ezért ? — kiált De Munre egy munkás. A gazdagok, nagyok, az élet kegyeltjei, ön is! Vagy talán ön ismeri a nép lelkét, szenvedéseit ? Mi nem gyűlölnénk önöket, ha nyilt szívvel, kitárt karokkal közelednének felénk: én tudom, hogy ön is megértésre találhat*. De Mun meghökkent, szeme felnyílt. * Itt a szociális-kérdés, hiába csukod be szemed! Nem hallod a kö­ telesség rettentő, rideg vezényszavait?! A szociális-munka nem unalom­ űző hatásvadászat! Nem látod, a gyúlékony légkörbe hányán vetnek szik­ rát, hogy lángot arathassanak ?! A foradalom kegyetlen hóhérai s napszá­ mosai felgyülemlett kloakákat akarnak véres vödreikkel megtisztítani! «Lelkem mélyén — irja De Mun — szüntelen érzem a felszólítást,

f

>

=Uj Elel 3. sz. a parancsoló hangot, hogy az élet mostoha gyermekeinek javára kamatoz­ tassam hitemnek egész tanitását, valamennyi elvét és minden reménységét. Két Vallás élet-halál-harca. Egyik vallás, De Mun szerint a ma­ terializmus, amelynek istene az anyag. Ezt imádják hivei — akár a libe­ rális szabadfosztogató-rendszer, dollárokkal vagy frankokkal tömött wertheimkasszái előtt borulnak le, akár a szocializmus, vörös zászlói alatt hajlonganak. A másik: a keresztény vallás. E kettő harcától függ népek újjászületése vagy halála! A vörös- és az arany-intemacionálé, mint titkos cimborák, harsogó összhanggal üvöltik a világba: Emberek! Keressétek először a földi pa­ radicsom kincseit és a többi mind hozzáadatik nektek. — De Mun pedig azt feleli: Amig jobban éhezünk az élvezetek és a pénz után, mint a be­ csület után, addig a szociális-kínok örvénye csak tágulni fogl De Mun ajka átkot szór arra a gazdasági-rendszerre, amelyben mz egyik dolgozva izzad és éhezve dolgozik, a másik pedig üzletet csinálhat amannak izzadságából és spekulálhat éhségére/« Százszor átkozott bál­ vány, te szabadjára engedett ösztönöktől várt «gazdasági harmónia« A benne való hit :De Műn szerint nemcsak gyenge itéletü naivitás, ha­ nem «siralmas őrültség, amelyet gőgön és az Isten elleni pártütés szel­ lemén épitettek fel.« Ez a gazdasági-rendszer tobzódik a letarolt családi tűzhelyek omladékain! Ennek áldozata a munkásság, parasztság, kis emberek! Kapitalizmus! Előtted egyetlen vezércsillag ragyog: a legkisebb anyagi áldozat révén a legnagyobb termelési eredményt elérni; -neked egyetlen mérővessződ az osztalék magassága, — de mi lesz az emberrel, a lélekkel! Lelketlen kapitalizmus! «Bármily rendű ember részére a tisztességes élet követelményei ezek: családi tűzhely, a család megfelelő eltartása és mérsékelt vagyongyűj­ té st De Munnek ez a nézete egyúttal éles kardként csap le a szocializmus tanaira is: Mért akarjátok elvenni a magántulajdont? »Ha sziklát adsz is vala­ kinek tulajdonul, meglátod, kertet varázsol belőlem,« — hirdeti egy régi orosz mondás. Nem a tőke az ősbűn, nem a kapitál a bűnös, hanem a tőkével viszszaélő ember! ' Mindent szocializálni akartok, csak az embert nem! Pedig őt kel­ lene szociális érzülettel megtölteni!. De Mun utálattal fordul el Hegel tanától, mely szerint az áilamot kritizálni is valóságos Isten-káromlás. De Mun a liberális, korhadó állam­ eszme helyébe a keresztény demokrácia gondolatát törekszik elültetni; a társadalomnak olyan átszervezését akarja, amelyben minden szociális, jogi és gazdasági erő összeműködve dolgozik a közjó elérésére. Nem kell az abszolutizmus gonosz egyeduralma, mely Caligula mód­ jára járt el, ki egy kalap alá szerette volna foglalni a római birodalmat, hogy egyetlen kardvágással leszelhesse fejét; de irtózunk a szocializmus célkitűzéseitől is, amely a legázolt uralkodók trónusára diktátorul a pro­ letariátust ülteti. De Mun felháborodik, ha ilyesféle kijelentést hall: «Számunkra, marxisták számára, az egyéniség csak apparátus..., az ember csak sta­ tiszta a gazdasági élet termelési folyamatában». A keresztény demokrácia az embert ülteti a termelés templomának oltárára! Nem a tőkét! »De a szociális-reformok megvalósíthatatlanok, ha nem alapulnak

93

üj Elel 3. sz: keresztény nevelésen, amely az erkölcs fundamentuma. Az Isiéit jogai­ nak tisztelete a legjobb garancia az ember jogainak tiszteletére«. Ha Proudhon azt bömböli: »Isten annyit jelent, mint ostobaság és gyávaság; Isten zsarnokság és nyomor; Isten a rossz; mikor Rigault (18 71) ördögien káromkodik: »Ha én huszonnégy óráig Páris rendőr­ főnöke lehetnék, elfogatási parancsot adnék ki az Isten ellen és ha -nem jelentkeznék, halálra itélném«, — De Mun biztos tudattal feleli: minden probléma megoldása Krisztus és a tizparancs! De nem ez a Krisztus, és nem az az álkatolicizmus, »amely vak a társadalom szörnyűségeivel szemben, süket a szerencsétlenek sírása és az elnyomottak jajkiáltása iránt s szinte néma a közélet rothadása láttán.« Jö jj diadalmas katolikus szocializmus! «Legcsodálatosabb társadalmi s gazdasági rendszer, amely valaha a földön megjelent!« (De Coux, belga nemzetgazdász.). »Meg vagyok győződve, — tör ki De Munből a vallomás — hogy a katolikus hit a szociális-rendben és a politikai-életben a törvények­ nek és intézményeknek szükséges bázisa 1« Értsük meg egymást! Szociális törvényeket! De Mun az eszmék olimpuszáról határozott lépésekkel lejött az anyaföldre. Mint a vértes­ ezred kapitánya minden szabad délutánját munkáskörökben töltötte. Szó­ nokolt, agitált, győzött 1 Sokan gáncsoskodtak állása miatt. Otthagyta. Politikus lett, képviselő lett a munkásokért. Hiába gúnyolták, nevették, üldözték. Annál elszántabban állt az elnyomottak pártjára. Kegyetlen őszin­ teséggel tépi le a leplet a honatyák szeme előtt шг iszonyú és szégyen­ letes sebrőh-, a gyermekek és nők éjjeli munkájáról. A »gyermekfalókkal« a haza nevében néz farkasszemet, mert meg akarják, akadályozni, hogy »a nemzet bimbóit erőteljes emberekké neveljük». Mi lesz abból a "csa­ ládból, ahol az anya és a leány éjjeli munkába megy ? Sőt De Mun sze­ rint «meghalt az a család, amelyből az anya gyárba jár/« . Családi-bért követel; a bérminimumot pedig a munkaadók és mun­ kások bizottsága • állapitsa megl A családdal való együttélést s a kultu­ rális haladást- csak a nyolc órai munkaidő törvénybeiktatása hozza meg! Baleset elleni, betegségi, és öregségi biztosítást sürget, amikor mindezt még nevetséges álmodozásnak tartották. Követeli a vasárnapi munkaszünet törvényes kimondását, mert »ez biztosítja a munkás életerejét s ez őrzi meg. függetlenségét«. Javasolta az 5 és fél napos heti munkaidőt. És «ha a postai csomagforgalom sza­ bályozására létesülnek nemzetközi -egyezmények, miért nem rendezik igy a munka feltételeit is?» Berozsdásult liberálisok és álkatolikusok topörzékolva ostromolták De Munt: »ön el akarja nyomni a munkaadókat, ön szocialista!« A vá­ lasz mindig oly elragadó volt, hogy De Munt mint kiváló szónokot be> választották az Akadémiába. S ami ennél sokkal fontosabb, előterjesz­ téseit vagy már életében, vagy a világháború után csaknem kivétel nél­ kül törvénybe iktatták é a nemzetközi munkaiörvények is majdnem szóralszóra az ő müveiből valók. X III. Leó pedig a Rerum Novarum kezdetű munkáskörlevélben szinte minden eszméjét szentesítette. De Mun ' fájdalommal állapította meg, hogy kereskedelemnek és börzének van hivatalos képviselete, »csak a munkást dobjuk oda a keres­ let és kínálat szeszélye elé, csak a munkást lökjük ki a szabad versengés viharába? Az olyan szabadság, mely rabszolgaságra.vezet, nem szabadsága Ezért sürgeti, a foglalkozás szerinti szabad szakszervezkedést, mert ennék

94

/

/

Uj Elei 3. sz. kereteiben hivatása tudatára lehet ébreszteni a munkást s megvédelmez­ heti jogos érdekeit. 1884-ben visszavetették ugyan ezt az eszmét azzal a farizeusi megokolással, hogy ne veszélyeztessük a munkások szabadságát. De hiába, a foglalkozások szerinti szakszervezkedés gondolata az idősze­ rűség roppant erejével tör előre (1. Dr. Mihelics Vid kitűnő szociális műveit I). De Mun a körülményekhez képest maga is alapított hatalmas mankásszervezeteket (L’Oeuvre des Cerclés Catholiques d’Ouvriers; Les Cercles d’Études; L’Association Catholique de la Jeunesse Francaise; mun­ katársai 5.000 mezőgazdasági-szervezetet alapítottak 800.000 taggal), ezek lettek volna melegágyai a hivatási-szakszervezkedésnek. Egész sor szociális intézmény vallja De Munt ihletőjének (Les Secrétariats sociaux; La Confédération Francaise des Travailleurs Chrétiens; Les Semaines Sociales; Eaction Populaire). De Műn fennen hirdeti: a rossz frontjával szemben a jó frontját kell felállítaniI «Mindenek előtt pedig a szivet kell odaadni azoknak, akiket ■szeretünk. És annyira kell szeretni az eszméket s az embereket, hogy értük el tudjunk hagyni kényelmet, örömöket, nyugalmat, sőt jogokát івл «Tiszteletbeli katolikusok», nem értitek — kérdi De Mun: t>Hogy mások­ nak áldozzuk magunkat, ahhoz át kell érteni a keresztény élet lényegét; mert a vallásosságnak is meg vannak a maga »egoistáid épúgy, mint az élvezetnek/« »A vezető-osztályok nemtörődömsége folytán nagy szociális-művek pusztulnak el. Mázsás felelősség Isten előtt!« A múlt csak példa legyen most! A világháború első esztendeje dü­ börgőit végig a földön, mikor De Mun sírba szállt. Tíz kötet könyv őrzi szellemi hagyatékát. Folyton dolgozott. Halála előtt még cikket irt a másnapi újságnak és sokszor ismételte a híres szavakat: »A haldokló Goethe több világosságot kívánt; az én óhajom az, hogy az elkövetkező uj kor több igazságosságot és emberséget hozzon/«'' • . Közel vagy távol van ez az új kor? Magyar szociális megyirradás?' A proletár, főleg földműves-proletár sötét problémája, kisemberek sorsa, álkeresztény bálványok összemorzsolása!? Vagy rajtunk is beigazolódik Windthorstnak néhány évtized előtti szava ? »Az egész világ a szociális-kérdésről beszél, aztán cigarettára gyújtanak, megisznak egy pohár bort, de dolgozni nem akar senki.« De Mun dolgozott, börtöntől a sirig.

Az intelligencia lelki megújhodásának egyik legfőbb eszköze ______________ Kovács Gyula

Néhány évtizeddel ezelőtt irtózatos lelki közönyösségbein poshadt a magyar intelligencia. Az a durvaság, anyagiasság, és élvezet hajhászás jellemezte,, amelyből naturalista ír.óink nőttek ki, hogy saját lelkűktüköréből megrajzolják a társadalom undorító képét. Ma a magyarországi kát. intelligencia a lelki megújhódás csodálatos óráit kezdi' élni. A kereszténység nemes teszményeiniek ' számos megtes­ tesítőjét ismerjük közülük s a katolicizmus valódi átélése is gyakori a fiatal kát. intelligencia körében. (L. Korunk Szava, Az ifjú katolicizmus mozgalma, stb. Szerk.) Honnan-e változás?

95

/

/

Uj Elel 3. sz.' Vallom, hogy Isten kegyelmén kívül első sorban Prohászka püspök gyújtó szavának és a kát. sajtó nagy apostolának, P. Bangha Bélának köszönhetjük azt. P. Bangha a háború előtt magas nívójú tudományos folyóiratot adott az intelligencia kezébe. A »Magyar Kultura« munkatársai közt a legjobb kát. erők foglaltak helyet s a lap oly élvezetes, és tartalmas cikkekkel bővelkedett, hogy rövid idő alatt az olvasók ezreit hódította meg. A kommunizmus összeomlása után P. Bangha friss és tartalmas napi lapok meginditásával akarta a pesti liberális sajtó romboló munkáját ellensúlyozni. A kát. sajtóvállalat kiadásában egymás után indult meg az »Uj Nemzedéke és a »Nemzeti Ujság« s hamarosan bebizonyult, hogy Icát. láp is lehet érdekes és élvezetes. Néhány év alatt a magyar lapok közt vezérszerepet vívtak ki a kát. sajtóvállalat lapjai s a kát. intelligencia értékes lelki táplálékot nyert bennük.* Az »Üj Életének olyasféle missiót szántam én lélekben nálunk, mint a »Magyar l\ulturán-é odaát. Meg kell szerettetnie a szlovenszkói kát. intelligenciával a katolicizmust. Új életet kell öntenie a közömbös eifásúlt lelkekbe. És é n ’hiszem, hogy ha az a bízó lelkesedés, mely e lapot létre hozta, nem csökken, akkor missióját be is fogja tölteni. Azonban legyen szabad e helyen rámutatnom arra, hogy amig a szlovenszkói magyar katolicizmusnak napilapja nem lesz, addig teljes lelki megújhodásra nem számíthatunk. Nem én vagyok az első, aki ezt megállapítja. Már évekkel ezelőtt felhívta figyelmemet erre egy magas állású egyházi személyiség. Hitbuzgalmi lapjaink szintén cikkeztek már a kát. napilap szüksé­ gességéről, —• de eredménytelenül. Legutóbb a »Kath. Lelkipásztor« szerkesztője, Dr. Kőhegyi József vetette fel az eszmét az erdélyi kato­ likusok uj napilapjának megindulásakor, a magyar katolikus pedagógu­ sok nagyszerű lapjában a »Világosság«-ban pedig Rády Elemér cikkezett . a kérdésről. Szlovenszkón két nagy katolikus kulturcentrum van: Pozsony és Kassa. A kezdeményezésnek innen kellene kiindulnia. Azt hiszem, rész­ vénytársasági alapon össze lehetne hozni a meginduláshoz szükséges tő­ két s munkatársakban nem lenne hiány. Legyünk optimisták és tegyünk! Sóhajtozással nem megyünk sem­ mire ! És még egy gondolatot! Nem lehetne összehozni a kát. Írókat egy irodalmi társaságba? (Mondjuk Prohászka Társaság cím alatt?) össze­ fogva, karöltve többet tehetnének a krisztusi elvek győzelméért. A lelki megújhodásnak Isten kegyelme után legfőbb eszköze a • kát. sajtó. Alkossuk hát meg ezt, hogy megujhodjanak a lelkek. • A m agyarországi katolikus újraéledésnek rendkívül biztató jele, hogy a katolikus öntudat és hitelet egyéni és kulturális e rő síté se m ellett, a komoly fi Érvelem legújabban ism ét kezd a katolikus tan szociális konzekvenciáira ráeszm élni. M eggyőződésünk szerin t n ag y ­ ré s z t az utóbbi erőteljes és gyors kiépítésétől függ, áll e vagy bukik M agyarországon a katolicizmus. (Szerk.)

Több múlt számunkban bejelentett cikkünket anyagtorlődás miatt csak jövő számunkban közölhetjük. Minél inkább a szegényeknek és egyszerűeknek szenteled magad, an­ nál inkább elősegíted a nemzetek üdvét. Palau G.

96

A magyar tanyavilág gazdasági problémái ________________ N agy Töhötöm S. J.

Ha a tételt ily általánosságban tűzzük ki, feleletül vaskos könyvet kellene írnunk. Oly szélesen elágazó problémák bukkannak elő a tanya­ világgal kapcsolatban, hogy még egy Weis István 20 oldalas fejezetét is A mai magyar társadalom c. munkájából felületességgel kacérkodó pró­ bálkozásnak kell tartanunk. ' A magyar tanya lehet nagy-, közép-, és kisbirtok, lehet e három fokozathoz tartozó bérlet, dolgozhatnak rajta a gazdának családtagjai, béresek, summás-munkások vagy túlnyomóan gépek, lehetnek egyéni, hitbizományi kezelésben... mindegyik kategóriá­ nak ezenfelül megvannak a maga nagy szociális problémái gazdasági, művelődési és vallási területen. Ezekről mindről külön-külön kellene tárgyalnunk, mert mindegyiknek egészen egyéni arculata van egészen egyéni bajokkal s a végén külön tanulmányban kellene kifejtenünk ,ia tanya és falu kölcsönös viszonyát, mert e kettő legtöbb esetben szét sem választható. A valóságnak megfelelő általános képet adni ily röviden lehetetlen. Jelenleg ezért speciálisan csak a tanyai kisbirtokkal foglalkozzunk. Ez a társadalmi kategória is különálló bajokat mutat fel. Érdemes vele foglalkozni, mert pl. a gabonának 6 5%-át ő termeli s a többihez viszonyítva ő van leginkább inferioritásban. Megállapításaink tehát csak a kisbirtokosokra vonatkoznak, akiknél többnyire jellemző, hogy, bár raaguk is dolgoznak, de inkább csak nyáron élnek kint a tanyán, télire behúzódnak a falusi vagy kisvárosi portájukra. Ezeknél is csak a gazda­ sági, termelési bajok okait vizsgáljuk, elhagyva a krízis széleskörű ismer­ tetését, habár az okok fejtegetése sokszor rávilágit ezekre a bajokra is. A vallási és kulturális problémákat pedig nem is érintjük, mert ezek újabb hosszú tanulmányt igényelnének. A magyar tanyavilág gazdasági problémája óriási fontosságú, mert az itt észlelhető bajok a magyarság zömét érintik. Tizenhatmillió katasztrális hold területen a népesség 5 5% -a őstermeléssel foglalkozik. Az összmagyarságnak egyötöde (19%,) pedig kültelkén él, ezek sorsa, gaz­ dasági nyomora összeforr a magyarság sorsával és nyomorával. Agrár­ államban, mint Magyarország, elsőrangú kérdés, hogy a birtokososztály anyagi és kulturális helyzete milyen. Első, amit megállapíthatunk az, hogy itt is válság előtt állunk. Ma éz már nem újság és nem szégyen. Ha az angol kereskedőországban a font krízisbe juthatott, akkor egy szegény kis agrárállamban a földbirtok válsága nem kelthet megütközést. És hogy baj van, azt a szaktekintélyek is minduntalan megállapítják. Épp a napokban írta le Széchenyi György gróf, e kérdés egyik leghivatottabb ismerője, a következőket: »A helyzet a mezőgazdaságban teljesen tarthatatlan. Ha így megy tovább, egy ro­ hamos és fel sem tartóztatható folytatólagos elszegényedés elé nézünk, amelynek vége különböző közbeeső kísérleti állomások után, nem lehet más, mint a teljes felfordulás.« Milotay István pedig a szegedi ötvenezer holdon gazdálkodó tízezer kisbérlő sorsát így ecseteli: «Eljutottak a dolgok az egymillió pengős hátralékig, amin túl ott áll a bérlők ezreinek teljes kimerültsége, eladósódása s egy oly általános kétségbeesés, amely­ nek képei és tünetei, ha valóságnak megfelelően visszaadnánk őkét, a lázitás erejével hatnának.» '

i f i E l e t J I. SZ. Mi juttatta ide az őstermelő magyarságot ? Nagyon sok tényezőt kell felmérnünk. Legtávolabbi ok a. világpiac kialakulása, mely az aránylag kis Magyarország magterményeit az amerikai, egyiptomi és orosz búzák mellé állitotta. Ily szédületes versenytársak mellett a kisebb agrárállamok elvesztették ezirányu gazdasági hivatásukat. Arra pedig kevés egy nemzet felvevőképessége, hogy a saját lakóssága ötvenöt százalékának produk­ tumát önmaga fogyassza el. így minden más körülménytől is eltekintve a saját zsírjába való fulladásra lett Ítélve a nemzet s ennek ijesztő tünetei már erősen mutatkoznak. Még idejében kellett volna a terménykereske­ delemben- megtakarított energiákat uj befektetésekben gyümölcsöztetni. A magyarság egyik kiváló nemzetgazdásza szögezte le, hogy ebben az országban az őstermeléshez inkább már csak szent hagyományból, mint praktikus okokból ragaszkodnak. A világkereskedelmi viszonylatoknak ezt az önmagában is kétség­ telenül gyilkos hatását még csak' növelte az egyes környező országok védvám-politikája. Ma már a szállítás nem probléma s ezért a szomszé­ dos országok nincsenek annyira egymásra utalva, mint régebben. A Du­ nának nemzetközi úttá emelése pedig még csak nehezebbé tette a ma­ gyarság helyzetét. Terményeit fokozottan mindég kevesebbért tudta a kül­ földön eladni s az a biztatás is, hogy. Franciaország jövőre 2 millió máisa búzát vesz Magyarországtól, legyelőre csak a jövő zenéje. Ezeket a világpolitikai eseményeket természetesen leginkább az érezte meg, aki ezekről talán a legkevesebbet tudott; az alföldi tanyai gazda. Az ő terményei vesztettek annyit az értékükből, hogy a befektetést is alig fedezték-. A' nagy uradalmak vezetőinek módjukban állt a termény elhelyezésének eshetőségeit jobban áttekinteni s igy nem. is vesztettek annyit, mint a tanyai kisgazda. Ez Utóbbi teljesen ösztöne s egyéni szükkörű belátása szerint vetett ilyen és ennyi- magot, holott gazdaságosabb lett volna más­ fajta terményt vetnie. A zsidó terménykereskedők is a kisgazdákon nyerték. Tudok vidékekről, ahol csaknem az egész lábon álló vetést még zöldjében előre megvették s a cséplés után a terményárakat mesterségésen felhajtva, horribilis nyereségekhez jutottak. A magyar búza versenyképtelensége a világpiacon, a védvám-rendszer, a lelketlen terménykereskedők mesterfogásai... minden "de minden arra fogott össze, hogy a magyar termelő csak mentői olcsóbban ad­ hasson tuí búzáján,- árpáján, tengerijén. Amikor a szomszéd államokban harminckét pengőt is adtak egy mázsa búzáért, ugyanakkor’ Magyarországon tiz-tizennégy pengőért utánadobták az embernek. Á g’azdák nem' tudták eladni mezőgazdasági terményeiket, p.edig nekik ez lett volna a pénzhez-jutás egyetlen módja. Ugyanekkor azonban áz ipari cikkek árai magasra szöktek. Előállott tehát az a lehetetlen helyzet, hogy a sajátját igen olcsón volt kénytelen eladni, hogy szükségletei fedezésére annál drágábban sze­ rezhesse be a különböző ipari cikkeket. Amikor búzáját 10—-14 pengőért volt kénytelen elvesztegetni, ugyanakkor tisztességes cipőt nem kapott 10— 20 pengőn alul, csizmát pedig csak 30—40 pengőért, hogy a szük­ séges gazdasági szerszámok .és gépek ijesztően nagy áráról ne is beszél­ jünk. Ennyi kedvezőtlen tényező' csakis a gazdasági leröngyolód'áshoz vezethetett, pedig vannak még talán ezeknél is súlyosabb okok, melyek -előidézték a válságot. . ' Ezelőtt 10— 12 évvel Magyarországon úgy néztek a kisgazda társa­ dalomra mint amelyik hivatva van a világ második megváltására. Ügy látszott, hogy teljesói övék a jövő. Politikailag is ekkor jutottak először

>

/

... ' . ...dll.,II............. ............ |jj E|e } 3. f i, komolyabban szóhoz. A sajtó is pártjukat fogta- s a körúti firkászok rámás csizmát húztak a lábukra. Ez a váratlan lendület megszéditette sok kisgazda fejét s a baj tulajdonképen itt kezdődött. Ha ők akkor a ked­ vező fordulatot kihasználják s vagyoni helyzetük javulását a gazdaság tervszerű kiépítésére fordítják, akkor ma nem nyögnének oly sulyo^ reakció nyomása alatt. Ehelyett azonban az épp nekiinduló fejlődést esz­ telen költekezéssel fojtották csírájába. Mindnyájan emlékszünk még, hogy a legkisebb alföldi mezőváros is hemzsegett a lakk-cipős és arany­ gyűrűs kisgazda-lányoktól, akikre a »cilckim.« bunda valahogy sehogysem illett. Ekkor már őket'is kezdte meglepni a mindenütt észrevehető gazda­ sági krízis, de a megízlelt jómódból visszatérni a régi szerény keretek közé már igen nehéz lett volna. Ezekből az adottságokból aztán psychologice lehet levezetni a következményeket: kis ideig akarták és bírták is a. látszatot fenntartani, de közben anyagilag mindinkább a tönk szélére jutottak, eladósodtak. Csak személyes ismerőseim közül tucatjával tudnék felsorolni olyanokat, akik így mentek'tönkre s nem egy kisgazda-karrier­ nek bizony árverés lett a vége. Közben látszat szerint valóságos új társa­ dalmi osztály alakult ki ezekből a félig urasan, félig parasztosan öltözködő emberekből. — Ez lett volna a tanya új honfoglalása a városban, amely hogy kudarccal és gazdasági lerongyolódással végződött, annak jórészt maga a -kisgazda osztály volt az oka. A tanyai kisgazda ezen anyagi összeomlásra. ráeszmélve most ismét új erővel a munkához látott. Azonban igen nehéz a múlt hibáit jóvátenniNyomasztólag nehezednek rá az adósságok s ami ezekkel jár: az adóhát­ ralék. — Pedig ha csak adója volna az is elégséges lenne ahhoz, hogy gazdasági életét megbénítsa. A Nemzetek Szövetsége fejenként 58 pengő adót engedélyezett, a gyakorlat , azonban itt is másként alakult, ■mint-a teória. 1926—27-ben 73 pengőt szedtek be, 1929—30-ban pedig már 141 pengőt. Azonban ha'ezt az összeget átszámítjuk a keresetképesekre, akkor az évi adóösszeg meghaladja a háromszáz pengőt is — az engedé­ lyezett 58 pengő helyett. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a termelő gazda mind jobban tönkremegy, eladósodik. Nem- éri utói ön­ magát. Mindenféle illetékekkel együtt a bankokból kivett pénzért leg­ többször 12— 17% kamatot fizet. Még-határkövére is adósságot vesz fel, hogy a legszükségesebbeket fedezni tudja. De még így is csak régi hibák­ kal lehet megmagyarázni, hogy pl. egy 30— 40 holdas kisbirtokosnak hétezer pengő adóssága legyen. Nem lehet mindient a külső' viszonyokra fogni, sok itt az egyéni hiba is. Tehát ott Vagyunk, hogy titáni küzdelmet folytat a különböző köl­ csönökkel, hátralékokkal, minden erejével ázón van, hogy földje csak teremjen és teremjen, árra azonban már nincs módja, hogy földjét javítsa, pihentesse, fásitsa, pedig ezekre égetően nagy szükség volna. Esetleg, időnként rossz termés üt be. Ilyenkor a szegény kisgazda még csak jobban 'elmerül az adósságban. Sok még a vetőmagját is csak köl­ csönbe vette. Mi lesz ezekkel jövőre ? S ez nem elszigetelt jelenség. Helyenként vannak ugyan, kedvezőbb viszonyok is, de valóban csak he­ lyenként vannak. Mindezt a bajt még csak fokozza, hogy a magyar -tanyavilág út­ hálózata még mindig a régi: esős évszakokban alig, vagy csak nagjy energia befektetéssel használható:-A gazdának igen fontos volna, hogy terményeit könnyen tudja elszállítani, ehelyett jelenleg külön súlyos teher­ tételt' jelent -számára az igavonók erő,s és hosszú igénybevétele. A helyzet mindjobban elkeserítőbbé válik. Szinte belefárad a meddő küzdelembe,

U j E le l 3. H .J = =

L ■■■

'

■■

V —

mert bármennyire is igyekszik, búzáját alig tudja eladni, keveset kap érte, viszont az adósság után a nagy kamatot fizetnie kell, az adóhátralékért is folyton zaklatják, látja, hogy szomszédját már elárverezték, bérletéből kilakoltatták s már várja, hogy mikor kerül rá a sor. Ily lelkiállapotban már dolgozni sem lehet a kellő lendülettel. S hol marad akkor még az annyira fontos vállalkozási kedv, merész kezdeményezés ? így esküszik össze szinte minden a magyar tanyai kisgazda elleni Igaz, hogy önmaga is hibás, de a külső körülmények súlyosban njehezednek rá. Ha a jövő eshetőségeit mérlegeljük, szomorúan kell megállapítanunk, hogy, bár óriási energiával küzd előre, de általános és gyökeres javulás alig várható. Addig ne is álmodjunk .erről a javulásról, amig a nemzet ezen egyik legfontosabb társadalmi osztálya ily védtelenül lesz kiszol­ gáltatva a bankok és terményspekulánsok lelkiiámeretlenségeinek. A könnyű és olcsó hitelhez-jutást kellene lehetővé tenni. Ez azonban még mindég csak félsegités volna, mert a magyar gabona lényegesen nagyobb exportjára lenne szükség. Ezeknek az előföltételeknek ia megteremtése emelné ki szomorú helyzetéből a magyar tanyai kisgazdát.

Fórum Nap-nap után jönnek szerkesztőségünkhöz a levelek. R engeteg prob­ léma, re n g eteg kérdés. Sok közöttük az egyéni term észetű, de so k az olyan is, amely mindenkit érdekel, mely kérdésekbe m indegyikünk beleütközik s m e­ lyekre válaszolnunk kell. E zek re a kérdésekre a feleletet itt a nyilvánosság előtt adjuk meg.

1. «Először magyarok vagyunk-e, vagy először katolikusok?« Ha katolicizmusunk felekezeti érdekcsoport lenne, erre a kérdésre csak egy tisztességes feleletünk lehetne: először magyarok vagyunk és csak azután katolikusok. Azonban e kérdésnek mélyebb a problematikája, komolyabb a hát­ tere. Isten, ha létét elfogadjuk, csakis első lehet. Egyén, emberiség, nemzet csak az ő teremtménye: Neki alárendelve, mellette eltörpülve. Az isten-hitben gyökerező, Isten előtti felelősséggel szankcionált nemzet­ szeretet és nemzethüség pedig fölötte áll a vallás-erkölcsileg meg nem alapozott, csupán érzelmi, ösztönösen faji, kollektív-egoista, vagy ha­ sonló nemzeti érzésnek: akárcsak a mindent átható napsugár fölötte áll a szélviharban imbolygó gyertyalángocskának. Nekünk pedig katolicizmusunk az Istennel való kapcsolat részle­ tekbe menő eszköze és útja. Katolikus vallásunk, annak sok gazdag, sajá­ tos önfegyelmező, önnevelő eszközével*) iskolája kötelességteljesitésünknek Isten és ember iránt: egyes embertársunk iránt, az egész emberiség iránt, kiváltképen pedig saját nemzetünk iránt. Tehát hű magyarságunk­ nak is etikai-lélektani előföltétele. T M ” k hivfí tytnühnsoknak ■először jó katolikusoknak kell lennünk, és csak azután leszünk ió Inagyarök. .„mga. м . juj 11 " г~ ~ !'ж'Мі<Зоп'” fezt'lészögezzük, természetesen teljes mértékben elismerjük, hogy a katolikus Egyház anyakönyvi keretem kivül álló magyar testvéreink • Kitünően ism erteti ezeket Dr. Linus Bopp freiburgi egyetem i tan á r „D ie erzieherlschen E igenw erte dér katholischen Kirche" c. műve. (Peaderborn, Bonifacius-Druckerei, ІѲ28-) F o e rste r F . V. pedagógiai müveiben is rá té r e zek re nem egyszer.

az ő általuk őrzött vallásos tradíciókból is a nemzetszeretetnek és nemzet­ hűségnek nagy értékeit termelhetik és termelik is ki.

2. »Nem veszé!yezteti-e a csehszlovákiai magyarság egységét a kimondottan katolikus jellegű diákszervezkedés?« Nekünk a katolif i r " ” *^Г^гГГ^ Mi ép a katoliciz­ mus orotatju kincseiből és hitegységéből merítünk inspirációt és erőt jellemünk képzésére: nemcsak egyéni és általános emberi, de nem­ zeti vonatkozásban is; tehát magyarságunk öntudatos ápolására is. Ezért, ha
*

Elet 3.

jjü_

/

■„[

■i

-

i.

Roma szava tiz év óta XI. Pius ajkáról-hangzik el. Ebben az esztendőben február 7-én volt io éve, hogy a \világháború nagy békepápájának XV. Benedek­ nek halála u tán az akkor 65 éves Ratti Achilles milánói bíboros érseket, előzőleg néhány é víg varsói nunciust, azt megelőzőleg pedig életének nagy ' részén át milánói (1888—1910) majd 1910— 1 9 1 8 ) 'vatikáni könyvtárost a bíborosok testülete a katolikus világegyház fejévé, Péter apostol utó. dává választotta.. Munkatere, a milánói Ambro'siana, majd a római Vaticana hatal­ mas szellemi gócpontok. Megfordul ott az egész világ szellemi elitje: .a könyvtárossal szemtől-szemben, vele talán egész életre . szóló .szellemi kapcsolatba lépve. Megfordul ott a nem szakmabeli látogatók légiója minden nemzetből, minden korosztályból, • minden világnézetből, min­ den társadalmi rétegből. Kell-e nyilt szemű megfigyelő számára .jobb, tágasabb világperspektivát nyújtó életiskola ? Könyvei mellett -a művé­ szetet is szerette, meg a természetet. Hires alpesi turista is volt. Egy nehéz hegycsúcsot elsőnek mászott még. Róla is lett elnevezve. Tudomá­ nyos papi munkája mellett nem felejtette el a legközvetlenebb papi munkát, a szoros értelemben vett lelkipásztorkodást: e legfinomabb és legtanulságosabb — mert az embér legfinomabb, legérdekesebb részével,leikével, belső életével foglalkozó — munkát: gyóntatószékben és szó­ széken, lelki magántanácskozásban és előadói asztal mellől. A háborús és háború utáni bajokat á modem állam és nemzetpolitikai harc min­ den ádázságát .közvetlen szemlélte mint pápai kiküldött Lengyelország­ ban (1918 április — 192.1 junius). Egyéni elszánt bátorságának egé­ szen magától értetődő konzekvenciája volt, hogy mikor 1920 nyarán a . bolseviki hordák elárasztották Lengyelországot és Varsó már egészen ko­ moly veszélyben volt, úgy, hogy az .összes diplomaták' elutaztak már: a pápa akkori követe, Ratti Achilles, nem távozott. Kész volt bevárni a fej­ leményeket: akármi történik is. Pápaságát ismertetni rövid egy két oldalas cikkben nem lehet, leg­ följebb pár fővonásban vázolni. Első körlevelével («Ubi Arcano Dei«) majdnem egy évig várt. 1922 december 23. adta ki. Megerősíti abban mindazt, amit elődje, XV. Benedek a nemzetközi jogrendről és béké­ ről irt: hogy azt csakis kölcsönös méltányossággal és jóindulattal páro­ sított igazságosság biztosíthatja. Hogy le kell mondani más nemzetekkel szemben minden elnyomási szándékról. Hogy mindezek biztos forrása, ha Jézust és az ő tanítását valóban engedjük uralkodni: egyéni, társa­ dalmi, nemzeti és a nemzetközi életben egyaránt. Ennek a gondolatnak a dogmatikus alapot és liturgikus keretet a Krisztus királyságáról szóló 1925 december n . kelt »Quas primas« körlevelében nyújtja. Ezt azonban folytatja a pápa az »Ubi arcano Dék-ben egyéni elszigetelségben nem lehet elérni, hanem csak szervezetben. Erre való. az úgynevezett «katolikus akció«. Ennek föladata a valóban hitbuzgó és ügybuzgó ka­ tolikusokat. tömöriteni, megszervezni: minden plébánián, minden püs­ pökségben, minden országban, • az egész világon. • Először sejtszerüen: egynéhány valóban apostoli egyént kor, nem, foglalkozás szerint cso­ portosítva mindenütt. Azután — a meglévő katolikus' egyesületek és szervezetek kellő fölhasználásával é s ' kiépítésével — hatalmas, ellenáll­ hatatlan tömegmozgalommá növesztve. Látja az' európai materialista ka-

;"и!=

-.i^...j= = U j E l e i 3 . f Z .

pitalizmus és imperializmus mutatkozó hullafoltjait. Nagy szociális kör­ levelében, a »Quadragesimo Anno«-ban ( 1 931 május. 15.) az Egyház elvi távolságát ezen igazságtalan gondolatkörtől nyomatékkai, megismétli. A kisemmizett proletártömegek életjogai mellett erőteljesen síkra száll. Emel­ lett prófétai bölcsességgel óva int a teljes egyéni vagyontalansághoz, az egyén. teljes és természetellenes elnyomásához vezető radikális , kom­ munizmustól. • ■ Mesterien megcáfolhatatlan erővel fejti ki a vallás-erkölcsös nevelés ■ és iskola szükségességét és az Egyháznak ehhez elévülhetetlenül fönn- • álló jogát «Representanti in terra« kezdetű, 1929. december -20. meg­ jelent körlevelében. Missziós világperspéktivát nyit 1926. február 28-án kelt »RerumEcclesiae« enciklikájával. Benszülött papneveldék nyitásával," benszülött püspökök tömeges kinevezésével pedig a katolikus világmissziót az euró­ pai imperializmusnak még a látszata alól is emancipálja. — 1923. novem­ ber i2.-iki »Ecclesiam Dei«, 1928 szeptember 8. »Rerum Órientaliuim kezdetű когІеуеІеіЬеп és egyéb megnyilvánulásaiban főleg a különvált keleti keresztények Rómával való uniójára hivja föl a figyelmet. Ennek eszköze a keletiek sajátos lelkülete, sajátos ősrégi hagyományai szak­ szerű és szeretetteljes tanulmányozása. Látja előre, hogy az oroszországi ateista őrületnek valamikor vége lesz. Akkorra a tömérdek lelki és erkölcsi pusztulás közepette, óriási szomjúság kerekedik, majd az orosz földön Isten és Krisztus felé. Teljesen az ókeleti lelkületbe beletanult és beleélt európai misszionáriusok várják már Belgiumtól Rómán át az ukrán, határig a majdani lelki aratásnak e csodálatosan bő korsza­ kát. 1930 december 31-én kelt »Casti connubik c. körlevelében minden egészséges társadalom őssejtjét, az egészséges családot védi. Védi ugyan­ ott a keletkező emberi életet a magzátölés társadalmi kórtünete, ször­ nyű bűne ellen. (Kétkedő fiatal orvosgenerációnknak erről orvosi szaktekintély tollából hozunk majd cikket!) Most, mikor e sorokat irom, hozza vatikáni postám X I- Pius beszédét a római böjti szónokokhoz, ci- . me és tartalma: a mostani nehéz időben hatványozottan szükséges egy 'biztos alap, egy csalhatatlan életirányelv az egyén és a társadalom életé­ ben: erős és az egész életre ható hit a legfőbb Törvényhozóban, Gondviselőben és Számonkérőben: Istenben. — Egyházpolitikai tekintetben legfontosabb az 1929 február 11. az olasz állammal kötött u. n. lateráni egyezmény, mely az 1870 óta fönnálló »római kérdésinek' mindkét fél szá­ mára a legelőnyösebb alakban vet véget. Vagy 10 más állammal is kö- tött XI. Pius konkordátumszerü egyezményeket, melyek a hitélet és Egyház vitális jogait mind biztosítják. Külön bő ismertetést igényelnének ' XI. Piusnak a szorosan vett hitélet terén tett intézkedései. Ezek közül most csak az 1929 december 20. megjelent »Mens nostra« kezdetű enciklikát említjük, mely az egyén és a tömeg lelki megújhodásának legbiztosabb alapjára, a "lelkigyakorlatokra mutat rá. Végül XI. Pius jubileuma alkalmából vonjunk le néhány tanulságöt és tegyünk egy erős elhatározást: Ha a katolikusok 40 év.előtt mindenütt komolyan végrehajtották .volna a gyakorlatban X III. Leó pápa szociális és szociális szervezkedési utasítását, azóta a szociális kérdés nem kiéle­ ződött, hariém keresztény irányban ‘ megoldódott . volna az emberiség mérhetetlen hasznára., így inkább csak részleges és közvetett volt a ha. tása. Ha a világ ugyanazon pápának a világbékére és világleszerelésre vonatkozó utasításait valófa váltotta volna: sohasem lett volna világ­ háború. Ha a-világ XV. Benedek pápának rögtön a Világháború kitö-

Új Élei 3.

Я .

" 11

L- ' ü L

— L-l -

1

rése után tett kezdeményezéseire és intelmeire hallgatott volna. Ha XI. Pius utasításait a katolikus fakcióról, azaz a katolikusok megszervezésé­ ről. továbbá a szociális föladatokról a katolikusság mindenütt komolyan megfogadja és gyorsan valóra 'váltja: akkor, de csakis akkor kerülhető el a legszömyübb világégés. Ezért mi teljes engedelmességet fogadunk a Pápának és a Pápa minden utasításának. W eis István :

A mai magyar társadalom4 "

Ismerteti". Nagy B u s a

A mai magyar társadalom kiváló ismerőjének munkája az 1930-ban megjelent »A mai társadalom® c. könyve. Weis István a realitások embere, aki a mai társadalom hibáit meglátja. Ez a könyv mentes minden pathetikus gesztustól; kifelé ható ereje a benső meggyőződés nemes átérzésén alapszik. Weis könyvében kritika tárgyává teszi a mai magyar társa­ dalom minden rétegét. Ismerteti a tanyavilág életét, fejlődési lehetősé­ geinek hiányát, a falu problémáit,, lakósainak tagozódását, társadalmi fejlődésének pszihikai feltételeit,, majd áttérve a városra s annak polgárai­ ra, ismerteti azok kulturális és szellemi életét, tagozódását s azokat a válto­ zásokat, amelyeken szervezkedés és szervezetlenség következtében átes­ nek. — Behatóan foglalkozik a magyar fővárossal, lüktető életével, kultu­ rális intézményeivel, majd áttér a pesti ember életére, külön részletkérdés tárgyává téve az egyes társadalmi osztályokat. Weis tanulmánya kiterjed továbbá a kisgazdaosztály helyzetének ismertetésére, a középosztály prob­ lémáira, az arisztokrácia fogalmára és hanyatlásának okaira. Behatóan foglalkozik a »szegényemberrel«, ennek a társadalmi osztálynak egyes rétegeivel a munkanélküliség problémájával, majd áttér a gazdasági életre és földbirtok viszonyokra, a kis és nagybirtok rendszerre, a mai mezőgaz­ dasági válságra, a magyar gyáriparra, kézműiparra, bel- és külkereskede­ lemre. További fejezetében ismerteti a szellemi életet, a műveltség szín­ vonalát, áz elemi és középiskolákat,. Magyarország egyetemeit, a régi és új viszonyok harcát a tudományban és művészetben. Majd áttér a hivatalos Magyarország ismertetésére, az államformától a magyar közigazgatás jellemzéséig. i Mint összefoglalás: a magyar lélek igazi megvilágítása méltó befe­ jezése a nagy munkának. Nem dicsőit, nem magasztal, de. jobban is érté­ keljük a hibák igazi megismerését mint az ámító szép szavakat, mert csak azok megismerésével juthatunk el a boldogulás útjára. . Weis István eme könyvét ajánlom mindazoknak, akik a mai magyar társadalom helyzetét a legkétségbeesőbbnek vélik, de ajánlom azoknak is, akik azt indokolatlanul és rövidlátóan csak felmagasztalják. Ez a'könyv egy határozott ideológiát jelent, melyet követni kell. Hogy a követésnek elérkezett a végső ideje bebizonyítják Weis hatalmas munkájának utolsó mondatai is: «Schiller Wallenstein] ában áll az a mély értelmű tétel, hogy a végzet nemzeteknek és embereknek egyszer ad alkal­ mat a döntő akaratelhatározásra. Sokan úgy érezzük, hogy a magyar tár­ sadalom számára most van ez az alkalom; ha ezt az alkalmat elszalasztjuk vagy rosszul használjuk fel, állásfoglalásunk végzetessé válhat a magyar társadalomra, a magyar népre«. * W eis István könyve több mint másfél esztendeje jelent m eg. M egjelenése után h a ta l­ m as vitát éb resz tettek az önhibák minden kendózésétöl m entes reális m eglátásai. F e lv ete tt problémái, a tisztán adatokból felép ített krüikáia azonban m a is aktuális. E z é rt látjuk szü k sé­ gesnek e zt a dokum entális erejű szociográfiái alkotást a szlovenszkói m agyar társadalom ni. — (S z e rk )

104=

Róma -és Moszkva kibontakozó titáni harca hajnalán mégis mit kell látnunk? Az- -életbe induló ifjúság nagy része közömbös egyhangúsággal: szemléli a . szociális kérdéseket. Intelligenciánk gyakran fatóeusi-nyuga­ lommal; maradi meg-nem-értéssel, vagy apatikus tehetetlenségben megy el a társadalom j’érző teste mellett. Munkásságunk pedig — ha nincs Moszkva járszalagán —,' kevés kivétellel letargikus reménytelenséggel néz a jövő elé. M,. - . ■■*; ■ ~ . ^Idszkva pedig dolgozik: nagystílűén és mégis gottdós' aprólékos­ sággal.-, • Д hozzá szegődöU4 fizikai munká's^ömegek ' mellé' -mind több és töSb ■'Szellemi-', munkás-proletár is kerül., ^Diákságunknak pédig ép azon "részében tervez; Moszkva aratást, holl ѵац- szociális megértés, ahol látják a m a i kdr hajmeresztő ^szociális igüzs'ágtálanságaii és. i f j ú hévvel, segíteni akarnánakr Slügyesen 'fÖltáíalt S z o c i á l i s .fél-' és fertályigazságok bűvkörében szinte' megig^zve..: ' Nem vagyunk-e i mindezért és min dáma,' szörnyűségekért,- •áffli ennek következménye leend) •felelőnek mi á krisztusi világnézet hívei’, és a mi. nemtörődömségünk ?1 , V' Rá kell döbbetiienühk mindenkit arra a nagy igazságra, hogy ép a krisztusi szociológia hivatott megoldani a szociális • k é r d é $ t igazán és gyökerestül; hogy ebből '•fakad minden valódi; proletárjólét és , proletár­ kultúra is. ■ ' ' ■V ... Ezért tetszetős kiállítású,, de nagyón olcsó rörpirat, sorozatot adunk k i: hogy fölrázzuk "az alvókat,, viSszaráíitsuk az .ingadozókat,- visszahó-, ditsuk az elidegenedetteket. ' :• Bemutatjuk a Krisztusi ‘ eszme legnagyobb'- szociális , zá^zl^hordozói,-. nak legkimagaslóbb elveit és legtündöklőbb tetteit;' h<%y gyakorlatig kézzelfogható példákon lássuk, mennyire megoldotta a , keresztény világ: nézet az elmúlt idők; szociális, kérdéseit- és mennyire' csak tőlet lehet várni azok megoldását 4 jelenben és jöyőb'eá-is. Mi !nem ki nem próbált, meseszeri jövőbeli légvárakat,mutatunk b$, nem is-Pótemkin-falvakat, hanem, a való. élet tényeit;. valóban, keresztül vitt hatalmas , szociális' refórmalkotásokat; ínelyek teljes, kifejlődését ed, dig az istentelen kapitalizmus- -és. más krisztusi- gondolattól, távol álló tényezők sokban gátolták ugyan; melyekre1nemtörődöíns'égürik sokszor engedte a feledés fátyqlát bontani; de melyeken) ha. derekasan, hozzálá­ tunk, biztosan- fölépíthet] ük a szociális jójétet. . . . Most jelent meg: 'Proletárok között (Don Bosco).' . Rövidesen megjelenik: Börtöntől a sírig (De Mun)s,;-A -nagy. -Ketteles; Berlin- hőse, .(Sonhenschein); Boldog indiánok (Paraguam,,sedukciók); Píöhászka Ottokár: Svájc megpientője (Jung); Kíö3 ||tóiztok, (XIII. Leölés a Rerum Novarum); Fischer-Colbrie-Ágost: XV- jippiedek békemunkája; stb-.,.stb. ;* Ara, drb.-kint Csehszlovákiába* 20 filiér, Ronjá»í^bg.nl 1 lei,'* Ma­ gyarországon 4 fijjé*».. úgy, bogy, az egyes,illetek és ^férvezetek vezetői könnyen, meg.vásárplhatj ált tagjaik-, számára. v Tömeges' Rendelésre portómentesen szállítjuk és, ..p(éti,z, ,utólagos beküldésével is megelégszünk. (Bizományba nem küldünk!) 5° ° pld. árá, ,7$.— Kő, 1000 pld. ára too K6. .Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy röpiratunk terjesztésével le­ gyenek segítségünkre. Megrendeléseket kérjük az Üj Élet szerkesztősége ■címére (Kosíce—Kassá, Mikes Kelemen u. 6) küldeni, ■' Nyomta: Keresk. és Ipari Nyomda, KoSice, Gyula u. 2. — Telefon: 649C'

F ig y e le m !

^

ЦІІіпііШііінІІіішіІІіііміНііпііІІііііііІІііііііІІіііпіІІііітііШішіІІіпііІІІіішіІІШіііІІіііііІІІіішіІІііііііІІішііІІітііІІііиііІІшіііІІітііІІіімігіІіііміІІіініІІІііііпШ

* <У O) «

I 1 I 1

E1

o i= «■ »o 1 0 1 Cí l

N

templ omok

s Й о» 1 I

Ю |

előtt

« 1 0 f %• 3 I = л 1 Ö Q

i i

t e r j es s z ét e k

* 0 tt Э

IQ *

N

m > ^цшіі||ніііі||ііш!||іііііі||ііпіі||ііііи||ііші||ііші||ніііі||і>іііі||ііші||іінні|ііші||іііііі||іііііі||ішіі||№ііі||ііші|[ііші||іііііі||іііііі||нии||ішіі||ішіі||ішіі||^

£ Figyelem! I

Figyelem I

Korunkban döntő ütközetre készül a világ két nagyhatalma: a krisz­ tusi Róma és az istengyülölő Moszkva. (A harmadik nagyhatalom, az istentelen kapitalizmus, a jelen gazdasági világkrizisben önmagát öli meg.)

röpirátáinkétI

0 Ѣв V

o

Egyetmetekben,

5 F ig y e le m ! íf)

У

У

Uj Elel 3. sz.

S Z E M L E ІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІІШ Ifjúsági kérdések

elmélyedésre törekvő diákmozgalom­ ra és szükség van nemzetileg egye­ temes, tehát egyéb világnézeti kér­ déseket- programmján kivül hagyó diákmozgalomra. Egyik sem hivatott a másikat pótolni, vagy kiszorítani. Más-más mindegyiknek' föladata; az HATÁROZZUK M EG ÉS SZÖ­ egyiké a világnézeti elmélyülés, a má­ GEZZÜK L E álláspontunkat Duka siké az egyetemes nemzeti kapcsolat. Zólyomi Norbert dr. a »Nap« c. po­ A kettő pedig egymást kiegészíteni zsonyi lap f. évi február 7-iki számá­ hivatott. Ezért számunkban nem az a ban megjelent egy cikkének a cseh­ jelszó: részvétel a Prohászka-Körben, szlovákiai magyar katolikus diákvagy az egyetemes magyar diákmoz­ mozgalomra vonatkozó kitételeire galomban ;, hanem részvétel a Pro­ nézve: 1. Föltétien ragaszkodás­ hászka-Körben és az egyetemes ma­ ban a Pápa azon a katolikus akció­ gyar diákmozgalomban. Ezen utób­ szervezeteinek adott utasításához, bi keretében természetes, hogy tisz­ hogy azok legyenek kívüle és fölötte teletben tartjuk mindenki meggyőminden pártpolitikának: a prágai dését. A magunk számára pedig Prohászka-Kör és a bélőle kiindult ugyanazt követeljük. Világos, hogy mozgalom is kezdettől távol állott, oly «egyetemes magyar diákmozgama is távol áll és a jövőben is távol lom«, mely a katolikus ifjúságot an­ fog állani minden pártpolitikától, te­ nak katolikus világnézete és az ab­ hát minden politikai párttól is. Emel­ ból szükségszerü konzekvenciával kö­ lett természetesen valljuk mi is.azt a vetkező önálló kát. szervezkedése.miatt katolikus elvet, hogy minden komoly kebeléből, akár nyíltan, akár burkol­ katolikus meggyőződésű embernek ép tán ki akarná szorítani:. -ép ezáltal­ e világnézetéből folyó, magától ér­ dokumentálná, hogy megszűnt egye­ tetődő kötelessége, hogy választójogi temes magyar diákmozgalom lenni jogát és kötelességét oly programm és a ’ magyar egységét ép ezáltal és jelölt mellett érvényesítse és telje­ megbontotta. Ezt mi minden adott sítse, aki az illető katolikus válasz­ esetben az illető mozgalomra néz­ tópolgár világnézeti és nemzeti meg­ ve le is szögezzük és a legalább ötgyőződésének adott körülmények közt százezernyi csehszlovákiai magyar kalegjobban felel meg. Ily. program és tolikusság és az egyetemes magyar­ jelölt konkrét beajánlása, propagá­ ság tudomására is hozzuk. lása azonban nem föladata a katol. 3. Duka Zólyomi N. dr. kezdemé­ akciónak; a Prohászka Körnek sem. nyezését a csehszlovákiai egyetemes 2. Akar-e Duka Zólyomi ■Norbert magyar diákmunka érdekében egy az dr. a Prohászka- Körrel együtt dol­ ő szerkesztésében megjelent rövid gozni, vagy nem: ez az ő ügye. Be- röpirat ismertetése kapcsán az »Űj fogadnók-e mi őt szorosabb munka- Élet« februári számában a méltánylás közösségre, vagy nem: ez meg a hangján jeleztük. Mostani a »Nap«mi ügyünk. — Egyrészt a világnézeti ban megjelent itt tárgyalt cikkében másrészt az egyetemes nemzeti és «világnézeti handabandázás«-ról ir. ennyiben világnézeten kívül álló diák- Ha ezt a Prohászka-Kör világnézeti mozgalomra nézve álláspontunkat munkájára értette, mely mindig ko­ mégegyszer a következőkben foglal­ moly és lojális kíván lenni: ezzel juk össze: Szükség van világnézeti Duka Zólyomi Norbert dr. magát

A Prohászka Körök mozgalmát ért polgári-liberális oldalról jött támadások miatt jelen számunk­ ban a szokásosnál több cikkben foglalkozunk ifjúsági kérdésekkel.

105

Uj E lel 3. sst.!* » !1=>.- ■ 11 — • egyetemes magyar diákmozgalomban közgyűlését, mely fényes eredmény­ való vezető részvételre diszkvalifi­ ről számol be. A legutóbbi évben kálta. Miheztartásunk végett e kité­ 300 uj fiókegyesületet alakítottak: telére nézve tőle rövidesen választ köztük 1 1 1 -et munkás ifjak, 93-at föld­ várunk. műves ifjak, 49-et diákok részére Értsék meg meg-nem-értőink és stb. Különösen propagandára neve­ kritikusaink, hogy a csehszlovákiai lik tagjaikat. A katolikus diákszer­ magyar katolikus diákmozgalom kor- vezet többek közt Orleans, Chamberkövetelte szükségszerűség, mely van ry, Grenoble, Lyon és Avignon kö­ . és lesz: akár tetszik egyeseknek, akár zépiskoláit szervezi meg. nem. És értsék meg azt is, hogy A FRAN CIA KATO LIKUS D I­ ezen magyar katolikus diákmozgalom ÁKSZÖVETSÉG A SPANYOL K A ­ munkásai nélkül, vagy ellen egye­ TOLIKUS DIÁKSZÖ VETSÉGN EK temes magyar diákmozgalom lehetet­ táviratban fejezte ki testvéri szoli­ lenség. daritását és egyben tiltakozik a spa­ , PA CELLI BÍBOROS A FIA TA L­ nyol egyházüldözések, nevezetesen a SÁG PO LITIKAI SZEREPÉRŐ L: A spanyol jezsuiták »cinikus és gyalá­ kát. akció természete szerint a kebe­ zatos» kiűzetése ellen. A CLEVELAN DI KATO LIKUS lében megszervezett ifjúságot egyszer­ smind a politika körébe vágó ügyek KÖZÉPISKOLÁSOK KATO LIKUS kampányt helyes megítélésére is előkészíti. SAJTÓPROPAGANDA Kötelesége a. fiatalság lelkét a kato­ indítottak f. évi február havában azon likus vallás előírása szerint úgy ala­ célkitűzéssel, hogy a »Catholic Unikítani-.ki és előkészíteni, hogy az versé Bulletim c. ifjúsági folyóirat ifjúság politikai kérdések eldöntésére minden előfizetője öt uj előfizetőt sze­ is alkalmas és kész legyen. Emellett rezzen. a katolikus akciónak, .minthogy az A KATOLIKUS IFJÚ SÁ G I SZ E R -. egyház apostoli munkájának egyik al­ VEZK ED ÉS A B R A ZÍLIA I AM A­ kotóeleme és közvetlenül az egyházi ZON-VIDÉKI FÉLVAD INDIÁNUhierarchia fennhatósága alatt áll, kö­ .SOK KÖZÖTT, S. Paolo di Oliven- ' telessége az ifjúságot a politikai pár­ ca-ból jövő jelentés szerint oly ered­ tok még a katolikusok által alaki- ménnyel jár, hogy a szülők íg y nyi­ tottakat sem véve ki, törekvéseitől latkoznak: »mióta fiaink és lányaink' függetleníteni. Katolikus ifjúsági a katolikus egyesület tagjai, jövő■egyesületek ezért sem maguk nem jükre a legszebb reményeket adják.«. • lehetnek politikai pártok,- sem nem KATOLIKUS PROPAGANDIS­ tartozhatnak politikai pártokhoz. Ép­ TA IF JA K SZ E R V E Z E T E A LA ­ pen ezért célszerű, hogy az. ifjúsági KULT NAGASAKI JAPÁN VÁ­ egyesületek vezetői egyidőben ne le­ ROSBAN »Szent . Pál-Társulát« cigyenek politikai pártok vezetői vagy mén. Rendszeresen iskolázzák magu­ pártgyülések vezetői,, hogy olyan dol- kat á katolikus eszmék terjesztésé­ . gok, amelyeket egymástól el kell vá­ ben.. összejöveteleiken vallási és vi­ lasztani, teljesen rendszertelenül össz- lágnézeti kérdéseket vitatnak meg. E l­ sze ne keveredjenek. hintik a katolikus világnézet magvait A FRANCIA KÁT. IFJÚ SÁ G I oly körökben is, ahová pap nem egy­ SZÖVETSÉG most tartotta 35. évi könnyen juthat el.

KATOLIKUS EGYESÜLETEK VEZETŐI! összejövetelei. teken foglalkozzatok az »ÜJ ÉLET« cikkeiben felvetett problémák­ kal. Vitagyűlések rendezéséhez szivesen nyujtunk segítséget. For­ duljatok bizalommal hozzánk. Hozzunk 'több életet a . szlovenszkói magyar katolicizmusba!

106 =

Társadalom Szociális kérdés

. 50,000, sőt 100,000 hívőre csak egy papnak engedik meg az egyházi tény­ kedéseket, a- lelkipásztorkodást. (FéH ÉT EZ ER MÉRNÖK, a francia lig-meddig kielégítő lelkipásztorko­ ' mérnöki karnak 1 5 o/o-a tagja a fran­ dásnál községenként legföljebb 2— cia katolikus mérnök-szövetségnek 42 40.00 hívőre legalább 1 lelkészkedő fiókcsoportban. Egyaránt, ápolják a ' papnak kellene jutnia.) "Másrészt, ' szakmabeli érdekeiket, a katolikus ahol a papok működésének ilyetén szociális elveket és a bensőséges hit­ zsarnok korlátozása folytán á tem­ életet (közös húsvéti áldozás, lelki- plomban az istentisztelet megszűnik, gyakorlatok, éjjeli szentséglátogatás) nevezett törvény egy másik szakaszá-. és a mások közti apostolkodást. Noha ra hivatkozva a polgári hatóságok Franciaországban a késői papi hiva­ a templomokat teljesen bezárják, vagy’ tás nem nagyon szokatlan, mégis idegen célokra foglalják le. Ugyan: rendkivüli, hogy a francia katolikus ekkor hangoztatni merészeli a . kor­ •mérnök-szövetség tagjai közül az utób­ mány azt, hogy mindenkinek szaba-bi esztendőkben . 58 .ment papi pályá dón-módot ád vallása gyakorlására: ra. amint azt. a 24. sz. alkotmánytör­ KATOLIKUS NAGYGYŰLÉST vény előírja. - • kivári á 2ivót, janúári számának ve­ A NŐI'. S Z E R Z E T E S ' REN D EK zércikkében. Nagyszerű példákkal mu­ ' JÓTÉKONYSÁGI ÉS KULTURÁ­ tat rá, hogy az egyéni jóakarat által L IS MUNKÁJA NÉMETORSZÁG­ ugyan létező,. de. szétforgácsolt és • BAN. 1929-ben Németországban kát., széthulló katolikus' munkát' összefog­ apácák nyilvános és magánintézetek­ ni, a katolikus akciót megvalósítani ben 84.885.924 betegápólási napot csak .egy katolikus nagygyűlés után végeztek. 1930-ban 2 millió éjjeli lehet. Ma majdnem, minden ország­ virrasztást -töltöttek betegek mellett. ban van katolikus nagygyűlés, mely 109 intézetben 2884 apáca 27.009 • a .katolikus munkának tervszerűséget, nyomorék gyermeket .gondozott. — programot ad. Csak nálunk nincs. 9000 béna ugyancsak kát. apácák Ha életképes katolikus életet aka­ ápolására van bizva; 3942 apáca runk, meg kell minél előbb rendez- 1003 intézetben.23.678 aggot gondoz. . nünk á katolikus nagygyűlést. Ehhez 2881 nővér 169 javító-nevelő inté­ a nagyon aktuális kérdéshez, mi csak zetben kerek 19.000 növendéket gon­ annyit füzünk még hozzá, hogy a doz,- 7000 apáca árvaházakban és katolikus nagygyűlés, ahol minden gyermékmenhelyeken 200.000 gyer­ nemzetiség- katolikusai találkoznának, meket nevél. Csupán a Münsteri. egy­ volna a legalkalmasabb sok félreértés házmegye területén 1929-ben a ko­ elkerülésére és minden, katolikus ér­ lostorok . 1 millió 812 ezer adag •ét-, ték. egységes sorompóba állítására-. kezést ■osztottak szét. • 1930-ban- pedig A MEXIKÓI VALLÁSÜLDÖZÉS több mint 2 millió adagot.. Mindeme újra fölujült körülbelül másféléves vi­ jótékonysági munka a német államra szonylagos enyhülés után. Egyes me­ évi 150 millió márka megtakarítást' . . . xikói államokban vérengzésekkel kap­ jelent. KÁT. APÁCAISKOLÁK NÉM ET­ csolódik,' például Vera Cruzbah, hol. több jiiapot hitoktatás közben a ORSZÁGBAN. Az országban 55 lí­ templomban lőttek le. Általában pe­ ceum, 50 főliceum és' 37 más maga­ dig a. következő a vallásüldözés' raf- sabb' női iskola kerek 30.000 növen­ fin'ált bürokrata módja: bizonyos val­ dékkel ápácák kezelése alatt van. — lásüldöző törvényekre,, nevezetesen a Ezen tanintézetek összesen 700.000 130.- sz. alkotmánytörvényre hivat - márka államsegélyben részesültek, te­ ‘ kozva egyrészt oly mértékben korlá­ hát egy. tanulóra kerek- 23 márka tozzák a papok működését, 1 hogy évi államsegély esik. Ezzel -szemben-

Uj Elei 3. sz.1 a magasabb fokú állami iskolák ál­ lami költsége tanulónként évi 300 márka, az elemi iskolákban 40 már­ ka. Közei 10 millió márkát a német birodalom az apácaiskola tevékenysé­ ge által. KÍNA KATOLIKUSAINAK SZA­ MA az 1920-as 700.ooo-ről, 1930-ig két és fél millióra emelkedett. A 470 milliós nép megtérítéséig rengeteg ál­ dozat, munka és mártiromság vár még az Egyházra és misszionáriusai­ ra. A PAPAHOZ FORDULT KÍNA NÉPSZÖVETSÉGI DELEGÁCIÓJÁ­ NAK ELNÖKE, Yen, hazája mai ne­ héz helyzetében. A pápa nevében Pacelli bíboros államtitkár válaszolt oly értelemben, hogy a pápa egyetemes atyai szeretettel néz minden népre. Mint már ismételten tette, újból ki­ fejezi a kinai nép fölvirágzására vo­ natkozó szeretetteljes jókivánatait. Kí­ vánja, hogy a két, most egymás ellen harcoló hatalmas keleti nép minél előbb megtalálja a béke útját: mind­ kettő és az egész emberiség boldo­ gulására. JACQUINOT JE Z S U IT A ATYA KEZD EM ÉN YEZÉSÉRE KÖTÖT­ T ÉK A HARCOLÓ JAPÁNOK ÉS KÍN AIAK AZON NÉGYÓRÁS FEG YVERSZÜ N ETET, mely alatt Sanghai város veszélyeztetett terüle­ téről a békés lakosság elvonulhatott. Ezen embermentő evakuáló munká­ ban P. Jacquinot vezetése alatt szá­ mos szerzetes és apáca segédkezett. (»Agenci Fides«, O. R. 1932. II. 12.) - HATALMAS NYILVÁNOS NÉPGYÜLÉS T Ü N TETETT A L E ­ FEG YV ER ZÉS M ELLETT A LON­ DONI A LBERT HALL NAGY­ TERM ÉBEN . Két katolikus pap is beszélt, P. Jarett Béda [domonkos főnök és P. Keating jezsuita. Lelkes tapsvihar tört ki, midőn XV. Bene­ dek pápa 1917. augusztus i-én kelt fölhívásának az egyidőben történendő kölcsönös lefegyverzésre és az összes hadikárok kölcsönös elengedésére vo­ natkozó követelményeit ismertették. Ugyané követelmények miatt 1917

108

augusztus havában az angol közvéle­ mény XV. Benedek pápát németba­ rátnak mondotta. A KÉPMUTATÓ K E R E S Z T É ­ NYEKRŐL mondott beszédet Pes­ ten a magyar ifjú katolicizmus szel­ lemi tútora, P. Csávossy Elemér S. ]. az októberi «Krisztus Királysága« ünnepén s most a Világosság hozza rövid tartalmát. Itt olvassuk a követ­ kezőket: »Mit szóljanak az emberek, amikor látják, hogy a templomokban a világi és egyházi hatóságok jelen­ létében áldást adnak az intézmények­ re, de amikor a templom ajtaján kijövökhöz a nyomor egy kérő em­ ber képében megjelenik, nem törőd­ nek vele? Ezt a cégérszerü képmu­ tató katolicizmust az Egyház feje, XI. Pius ostorozta legjobban legutóbbi enciklikájában, mikor azt. mondotta: »Vannak olyanok is, akik a vallást tolják maguk előtt spanyolfalnak, ezeket terheli a biin, hogy az E gy­ házra hamis fény eshet, mintha csak a gazdagokkal törődne. — Krisztus nem mondotta, a szegényeknek, hogy tűrjenek és viseljenek rabláncot, hogy ne küzdjenek törvényes eszközökkel. Ezt csak a mai kor farizeusai talál­ ták ki. »A kapitalizmust nem szabad és nem lehet megmenteni — mon­ dotta. — Mi nem hunyunk szemet a bolsevizmus fölött, de hangsúlyoz­ zak, hogy Manchesterben kovácsol­ ták azokat a láncokat, amelyet most Moszkva az emberiségre akar гакпіл REPÜLŐGÉP A H IT T E R JE S Z ­ TÉS SZOLGÁLATÁBAN. A kölni bíboros érsek elnöklete alatt néhány éve egyesület alakult, melynek célja a tengeren túli missiókat repülőgé­ pekkel és egyéb modem technikai jármüvekkel ellátni. (Az egyesület rö­ vidített neve MJVA Missions — Verkehrs — Arbeitsgemeinschaft). Az egyesület főtitkára P. Schulte O. M. J. (oblatus Mariae Immaculatae) most számolt be Rómában a miszsziós repülőgépekkel szerzett nagyon kedvező tapasztalatairól. Előadását sa­ ját filmfelvételeinek a bemutatásá­ val élénkítette.

/

/

I j Elel 3.

íz

.

A 2 IVÓT-bán (fiatal katolikus in- cseh nemzeti öntudatnak szükségszetellektuelek lapja; szerk. Dolezal Jó ­ rü megnyilatkozása volt. Kordács ér­ zsef dr.) Fuchs Alfréd dr. cseh kato­ sek ilyen atmoszférában került a prá­ likus iró és publicista «Riport a pe- gai érseki székbe. Nagy felkészült­ riferiákról«= cimen cikket irt, mely­ ségével, teljesen modern katolikus be­ ben többek között ezeket mondja: állítottságával egyik megteremtője »A legrettenetesebb, midőn az embe­ lett a cseh katolicizmus napjaink­ rek már semmit sem várnak, midőn ban tapasztalható újjászületésének. már idejök beosztása helyett a tom­ Nagyszerű szociális nyilatkozatairól pa rezignáció lesz úrrá. A perifériák határokon túl és világnézeti különb­ lelkipásztora házról-házra jár, sem­ ség nélkül is sokat beszéltek. Mint mitől sem fél, nem fél, hogy inzultál- történész annak a történelembölcse­ ni fogják, hogy a «nagyságos urat« leti koncepciónak volt a hirdetője, fogják benne látni. Miért, félne az hogy a reformáció-nacionalizmus-mailyen ferences atya pont ettől ? Hisz terializmus -szociálizmus-bolsevizmus : semmi sincs tőle távolabb. Tud az mint az újkori történelmi fejlődés emberekkel a nyelvükön beszélni. Tud egyes etapjai a teljes anarchiáig vigasztalni a szomorúságban, segítsé­ visznek. Kordács érsek a magyar főget nyújtani és senkire sem erősza­ iskolásságnak is megértő támogatója kolja rá magát. Nem csak »jó kato- volt. A Rerum Novarum jubileumá­ likusok« vannak itt, akik között meg­ val kapcsolatbán kiadott körlevelét a fordulunk... De épp ezeknél az «el­ prágai Prohászka Kör tagjai fordí­ veszett bárányokénál a leghálásabb tották le magyarra. a munka. Ezek az emberek, akik a ÚTÉPÍTŐ MUNKÁSOK LELKIhitet soha sem ismerték, vagy akik GONDOZÁSA nagyszabásuan lett amit róla tudtak régen elfelejtették, végrehajtva az ausztriai alpesi Grossúgy fogadják az evangéliumot, mint glokner-műut építésénél, Stiletz kavalami teljesen újat: teljesen átér­ larantinus páter egy éven át állan­ zik, hogy mennyire képes az a kétség- dóan az útépítő munkások táborában beesésben támaszt, a szomorúságban lakott, velük együtt vándorolt, köz­ vigasztalást nyújtani... Itt az elve­ tük végezte az istentiszteleteket, lel­ szettek között látszik meg, hogy mi­ kigondozásukat, számukra könyvtárt lyen hatalmas ereje van a hitnek. tartott, vetített és mozgóképes előa­ És elcsodálkoznátok, ha látnátok, — dásokat rendezett. A NATIONAL CATHOLIC W EL hogy ez az apostolkodás milyen kis apparátussal dolgozik. De ez szóról- FA R É CONFERENCE, egy északszóra éjjel-nappali munkát kiván. A "amerikai katolikus intézmény, sajtótelefón el sem csendesül a központ és osztálya által 80.000 dollárt költ a perifériák állomásai között. Azt ta­ évenként arra, hogy az újságokba nácsolnánk : minden katolikus intel- cikkeket és közleményeket helyezzen lektuel kérjen engedélyt a központtól, el. Ezzel kapcsolatban áll egy kato­ hogy megengedjék neki a lelki- likus rádióközpont is, mely minden pásztort néhanapján a perifériákra héten 46 adóállomáson egy órás ka­ tolikus programmot adat le. (La Cité _ kikisérni.« KORDÁCS FEREN C volt prágai Chrétienne.) — Ugyanez az intéz­ érsek január ii-én ünnepelte 80 éves mény nemrégiben a Birth Control, születésnapját. Kordács érsek a cseh a szervezett amerikai egyke, ellen katolicizmus történetének egyik leg­ cikksorozatot adott ki szociális osz­ kiemelkedőbb alakja. A háború után tályának vezetőjével. — Az amerikai a minden irányban megnyilvánuló, katolikusok áldozatkészségétől, de cseh nemzeti érzés a cseh katoliku­ még inkább céltudatos szervezőmun­ sok nagy részét a modernista vizek­ kájától igen sokat át kell hoznunk (Korunk Szava.) re vitte. Az »E1 Rómától» jelszó a müiozzánk is.

109

*

*

Uj Elei-3.

SZ. -

-1 =

=

SZÖ VETKEZET I ALAPO N TUD JAK CSAK FÖNNTARTANI MAGUKAT A Z ÉSZAK-KANA­ DAI ESZKIMÓK, akik szintén meg­ érzik a világgazdasági depressziót a saját megélhetésükben, a prémkeres­ kedésben. Ezt közli Msgr. Torqetil O. M. J. ezen vidék püspöke, kinek területe nagyobb fél Európánál és mindössze 7560 lakóssal bir. Ú J POTEM KIN FALVAK. A moszkvai szovjet-hatóságok rájöttek az ötéves terv ellenőrzésével kapcso­ latban, hogy több gyár mint felépí­ tett és működésben lévő van beje­ lentve, mely még fel sem épült. Ily esetek ellenőrzésére két bizottság ala­ kult : az egyik a hadianyag-gyárak ellenőrzését hivatott ellenőrizni Vorosiloff hadügyi népbiztos elnöklete alatt, a másik a többi gyárakat ellen­ őrzi Roisenmann a GPU. vezetőjé­ nek elnöklete alatt. LEN IN N EK EG Y A KATOLI­ CIZMUSRÓL T ET T IGEN ÉR D E­ KES NYILATKOZATOT hozza egyik utóbbi számában a Schönere Zukunft. A nyilatkozat szóról-szóra igy hangzik: »Száz év leforgása alatt a civilizált népek között nem lesz már -más kor­ mányforma, mint a bolsevizmus. En­ nek dacára azt vélem, hogy a jelen­ legi berendezések romjai alatt a ka­ tolikus hierarchia még élni fog... Bölcs alkotmányában áll a katolikus Egyház nagy erkölcsi ereje... Tehát előre látom, hogy a jövő évszázadban csak egy kormányforma lesz, a szovV jetizmus és csak egy vallás, a katolicizmus«. (Schönere Zukunft 1931 nov. 29. 216 1.) 25.000. MUNKANÉLKÜLIT ve­ zetett Hoover elnök elé James R. Cox Pittsburgi plébános és gyors segít­ séget kért a növekvő munkanélküli­ ség ellen.

Film / Rádió / Zene

ÉSZA K SA RK I MISSZIÓS T E V É ­ K EN YSÉG FILM EN . P. Hubbarú S. J. a kaliforniai Santa Clara egye­ tem földtani intézetének igazgatója Alaszka félszigeten filmfelvételeket készített az ottani missziós tevékeny­ ségről. Expedíciójából 6500 km.-t re­ pülőgépen, 2500 km.-t szánon és 500 km.-t ötven kg podgyásszal gyalog tett meg, mielőtt Alaszka nagy tűz­ hányó hegyét az Amakschotz-ot el­ érte. K R ISZT U S ÉLETÉRŐ L SZÓLÓ FILM PER G ETT- L E P E R Z SIA FŐVÁROSÁBAN, Teheránban az el­ múlt Karácsonyi időben tizenöt na­ pig napi két előadásban. A mindvé­ gig telt házat minden rendű és rangú keresztények és mohamedánok egy­ aránt megtöltötték. A LEGFONTOSABB FILM VÁL­ LALAT OLASZORSZÁGBAN a »Luce«, mely állami vezetés alatt áll. 1931 szeptemberig 6 millió méter filmet készített, melyet hozzávetőle­ gesen 650 millió ember nézett végig az ország 2300 községének 3800 mo­ zijában. Ezenkívül a »Luce« működ­ tet 25 autómozit, melyek eddig 25.000 előadást tartottak. Különös fi­ gyelmet fordítanak a mezőgazdasá­ gi oktató filmekre is. • . . FILMHONORÁRIUMOK. A »Der Qwerschnitt« c. ' képeslap érdekes, cikket hozott a filmszínészek fizeté­ séről. A legnagyobb honoráriumok még ma is az Am. Egys. Államokban vannak. Első helyen áll a hires «al­ világa színész George Baneroft, aki egy filmért 180.000 dollárt kap. Maurice Chevalier 7000 dollárt kap hetenként. Glória Swanson még min­ dig 50.000— 60.000 dollárt kap. egy •filmért. A regisseurök szintén nagy fizetéseket húznak. így Lubitsch égy filmért 125.000 dollárt kér. King Vi­ Egyre azon dolgozunk, hogy több dor sem kap kevesebbet, Josef v lélek áradjon ki a testre, az ösztön­ Sternberg, a »Kék angyal« rendezője re, több lélek a munkára, társadal­ egy munkahétre 3000 dollárt kap évi mi intézményekre. (Prohászka Otto- 44.000 dollár minimum garanciával. A német filmhonoráriumok sem kicsikár.)

110

/

/

Uj Elei 3. sz. ' nyék. Egy filmért: Harry Liedtke 60.000 márkát, Hans Albers 100.000 M-t, Lil Dagover 30.000 M-t, Conrad Veidt és Jannings is kb. 100.000 Márkás honoráriumot kapnak. Willy Fritsch és Lilián Harvey átlag 12000 ' 15000 havi gázsit kapnak. Egy-egy munkanapért Arthur Roberts 1000 M-t, Albert Bassermann és Heinrich George 1300— 1500 M-t kapnak. A Regisseúrök közül pld. Dupon egy filmjéért 170.000 M-t kapott. Ugyan' akkor azonban százaknak örülniök kell, ha 30— 40 M. fizetéssel három­ négy munkanapot kapnak havonta. ; • A NÉMETORSZÁGI LEÖ-FILM RÉSZVÉNYTÁRSASÁG működése napról-napra erőteljesebb és eredmé­ nyesebb lesz. A Leó-film r. t. mely anyagilag biztos bázison áll és fil­ meket is fog kibocsátani, most kü­ lönösen erős propagandát indított azért, hogy a filmeken a keresztény­ séget, liturgikus és eszenciális tar­ talom szempontjából is ellenőrizze a közönség. Megállapítják, hogy az utóbbi időben csak a Szent Erzsébetés a Szent Konrád-filmek voltak ki­ fogástalanok. A »Királyok királya« a kereszténység' alapítójából novella fi■ gUrát formált, a »Ben-Hur« már sok­ kal több finomsággal, de még min­ dig csak súrolja a valódi témát, a »Quo Vadis«-ban egy lármás-kiállitásos revüt kapunk, a Jeanne d‘Arc­ film kiváló, belső értékekkel rendel­ kező műalkotás, de pszihológiai té­ mává változtatták a vallásos részt. A »Leó-film« vezetői szerint a jövő filmjeinek alapja a »Szent Erzsébeti­ ben található, meg, .természetesen még .modernebbül és művésziesebben meg' konstruálva. Nem tartható •fenn sze­ rinte továbbra a tisztán »kúltúrfilm« stílus, .hanem .úgy a játék, mint .a dokumentáris elemeket egyesítenie kell magában, .. (Korunk Szava..) A- MODERN. EM B E R N E K MA MÁR ELVÁLHATATLAN UTITÁRSA A GRAMOFON. Azelőtt, sőt sokhelyt még most is számos ellen­ zője és ellensége akadt a gépzené­

nek. Ezt a tartózkodást csak a rá­ diónak sikerült többé-kevésbé le­ győznie. Hozzájárult a gramofon nél­ külözhetetlenségéhez az is, hogy a készülékek mindinkább tökéletesed­ tek, ezzel párhuzamosan pedig kez­ denek lassan rájönni, hogy a rádió óriási hatása és előnyei mellett nem egyszer rosszirányban kollektivizál és erőszakkal kényszerit selejtes tö­ megcikkek élvezetére. A gramofon éppúgy, mint bármilyen más techni­ kai alkotás a jó szolgálatába is ál­ lítható s a nemrég megalakult berlini »Christschall Gesellschaft zűr Förderung christlicher Musikkultur« egy­ másután adja ki különösen a grego­ rián kórusokat, melyeket a leghíre­ sebb kolostorok кдга énekel a le­ mezre. Ennek az akciónak óriási je­ lentőségéről ma még alig lehet ké­ pet alkotni, hiszen a célok között a templomi muzsika megreformálása is ott áll. A lemezek külföldön már oly elterjedtek, hogy egyes katolikus la­ pok állandó lemezrovatot tartanak fönn. Itt jegyezzük meg, hogy a kül­ földi nagy katolikus akciónak erős sajtójukon kivül, film és gramofon osztályaik is vannak, sőt önálló rá­ dióval is rendelkeznek. BELGIUMBAN a Gent-i fegyház rabjai ebédidőben rádiót hallgatnak. A belga lapok most sajtóhadjáratot indítottak a fegyház igazgatósága el­ len, hogy vonja vissza a raboktól a rádiózási engedélyt. AZ EG YESÜ LT ÁLLAMOK, rá­ dióbizottsága nemrégiben beszüntetett egy állomást, mert az vallási előa­ dásokat közvetített, amelyek a külön­ böző hitfelekezetek körében heves vi­ tákra adtak okot. —■ A SZO VJET­ KORMÁNY MOSZKVÁBAN hatal­ mas méretű ' rádió-palotát építtet, amelyet 1933-ban fejeznek 'be. — Azonkívül három 100 kw. leadóállo­ mást építtet Minsk, Kiew és Sverdlovskban. A moszkvai rádió-állomás gyárat alapított, amely évenként egy millió készüléket fog gyártani.

111

S

0

Uj Elef 3. sz.

Könyvek / írások

EN RICA VON HANDEL MAZ E T T I: FRAU MARIA. Handel MaM ARCZELL MIHÁLY Dr.: »A zetti külön helyet tölt be a katolikus bontakozó élete című nyolc kötetre német irodalomban és nagy tömegek tervezett pedagógiai munkájának el­ írónője. írói jellegét olyan vonalak ső kötete »Az egyéniség összetevők, határozzák meg, melyeken belül megjelent. A kiváló pedagógus, mint csakis az ő igen érdekes és figye­ maga is mondja, 25 évi nevelési ta­ lemreméltó egyénisége foglalhat he­ pasztalatait gyűjti össze. A könyv ol­ lyet. Ami katolicizmusát illeti, az min­ vasása után világosan látjuk, hogy denesetre nagyon őszinte, de sokszor Marczell dr. nem szobatudós, hanem a dolgokat nagyon egyoldalúan lát­ az emberi lélek ismerője, aki a legel- ja és dogmatizmusa is merev, ennél­ vontabb nevelési tételeket is a gya­ fogva nem mindig a lényeges dol­ korlati élet szolgálatába tudja állí­ gokra irányuló. A katolicizmus ha­ tani. Könyvét nemcsak a szakembe­ talmas szintézisének és diadalmas sok­ rek, de a laikus közönség is élvezettel oldalúságnak kincseiből nem bir fe­ nékig meríteni. Ezt azonban kárpó­ forgathatja. tolja az, hogy lelkesült meggyőződés­ Dr. SCHÜTZ ANTAL: »KRISZ- sel és olyan elragadó gesztussal tör TUS«. Az egyetemen tartott, a bu­ lándzsát a katolicizmus mellett, hogy dapesti egyetem hallgatói által ön­ minden sorában, még ott is ahol erre ként óhajtott, előadásait tartalmazza nem is törekszik, érezzük törhetetlen ez a könyv. Katolikus vállalataink hitét és ennek a hitnek átható erejét. minden üzleti szellem hiján alig pro­ A »Frau Maria« történelmi regény, pagálták, lapjaink alig méltatták, a évek munkájának az eredménye és sablon és frázis, mint fizetett kritika harmadik kötetével a mű most nyert eszközei siklottak el felette. Mégis befejezést. Itt sikerült az Írónőnek mint a könyvkiadó üzletvezetője mon­ egy szép gondolatot drámai cselek­ dotta: »ugy viszik mint a kenyeret!« ménybe ágyazni: az alázatos, önfel­ Igen, mert ez a könyv a mai ember­ áldozó szeretetnek apoteozisát, azét nek: Deum docet at a Deo docetur, a szeretetét, mely egy koronát vet Istent tanítja és Istentől tanittatik. meg s a koldusbotot választja, hogy Úgy tanít, hogy a mai ember, a vi­ egy szerencsétlen életet megmentsen. lágválságok és fordulók kétségbe­ Handel Mazetti Szent Bemáttal esett embere, úgy érzi, hogy ez az együtt hirdeti: A tisztaság pusztán egyetlen ami érdekli és ez az egyet­ jócselekedet nélkül nem sokat ér len, amelyben megnyugszik. Istennél. Ezt nagyon emberien és si­ SÍK SÁNDOR V ER SESKÖ TETE: került történeti háttérrel mutatja be »FEK ET E KENYÉR« címmel jelent a szegény kis Maria von Bronnen és meg. Egy élet van itt ritmusba fog­ a hatalmas és bölcs uralkodó her­ lalva, az egész egyetlen egy költe­ cegnő, Elisabeth von Schleswig-Holmény, egy boldog ember élethim­ stein alakjában. Romantikát kedvelő nusza, akinek a boldogsága nem a tolla itt is, mint más műveiben sze­ gyermek gondtalansága, hanem ab­ reti az ellentétek szembeállítását és ból fakad, hogy megértette, hogy néha szinte naivan ható kiélezéseket «kenyérnek születette Meleg illatos az egyes jellemekben. Stílusa azon­ kenyérdarab, — erő, élet, egészség, ban merészvonalu és színes, ha fá­ egyszerűség — táplál minket, vérré rasztóan hat is sokszor a sok szucsonttá lesz bennünk, — hogy köszön- perlativusz. A Frau Maria regényjük ezt meg a költőnek, aki elénk technikája is művészkezekre vall és adta, nekünk irta, nehéz, sötét, ke- mindent egybevetve ez a könyv élve­ nyértelen, otthontalan idők gyerme­ zetes, szórakoztató és etikailag is-ne­ keinek. (A NAP.) velő hatású. Dr. Jankovics Nelly.

112

/

/

Uj Eleí 3. sz. EU GÉN E JU L IÉ N : L'ÉVANGIL E N ÉC ESSA IR E A L'O RDRE IN­ TERNATIONAL. Paris, Bloud et Gay. Kevés hely szenvedett a világ­ háborúban annyit, mint Arras vá­ ros és vidéke a francia-belga ha­ tár közelében. Msgr. Julién, Arras püspöke egyike az elsőknek Fran­ ciaországban, ki rögtön a világháború után hangoztatja az evangéliumban hirdetett szeretet, méltányosság és igazságosság elveinek szükségességét egy uj békés nemzetközi világrend fölépitésére. 1919 és 1926 közt külön­ böző helyen tartott ily irányú előadá­ sait adja ki e könyvben. Nálunk, ahol az Egyházra, annak tanaira és maga­ tartására nézve nem egy a nevetsé­ gességig naiv tájékozatlanság és bal­ vélemény van még elterjedve, az ily tárgyú olvasmány a revelláció ere­ jével hatna, noha e könyv konkrét megállapitásainál nem egyszer talál­ kozunk oly elemekkel, melyek a há­ borús okokat bár érthetően — még erősen subjektive mérlegelik. K R IST EN K R EU Z ODER HAK EN K R EU Z cimen ügyes röpiratot adott ki a Kölni Katolische Tat Verlag. Igen sokan vannak nálunk ka­ tolikus körökben is, akik szimpatizál­ nak a nemzeti szocialista mozgalom­ mal. Ezek részére ez a füzet nagyon tanulságos. Bebizonyítja, hogy a nem­ zeti szocializmus nemcsak katolikus, de egyúttal keresztény ellenes is. A röpirat ismerteti a nemzeti szocializ­ mus lényegét és annak katolikus kri­ tikáját adja. OTTO LEHMANN-RUSSBÜLDT D IE REVOLUTION D ES FRIEDENS. Berlin, E. Laube, 1932. 140 oldalon fejtegeti a háború okait. A gazdasági és lélektani okok mellett a háború fő okát az állandó hadsereg­ ben, a hadi iparban és a titkos dip­ lomáciában látja. A hadi iparra vo­ natkozó statisztikai és egyéb konkrét adatai annál megdöbbentőbbek, mert a világháború utáni legújabb éveket is felöleli. (így pld. megtudjuk, hogy 1929-ben a hadianyagok világex-. portja közel 80 millió dollárt tett ki)

Bepillantást enged a modern légi és vegyi háború szörnyű perspektíváiba, továbbá a közvélemény félrevezetésé­ be a hadi-kapitalizmus zsoldjában ál­ ló sajtó utján. Radikális világharcra hív föl a hadiipar és a hatványozódó hadifölkészülés ellen. Külföldi írónál ritka tájékozatlanság, hogy a pápák, főleg XV. Benedek lefegyverzési és békekezdeményezéseit nem ismeri. A KATOLIKUS MEGÚJHODÁS FRANCIAORSZÁGBAN. Irta Ha­ lász Gyula dr. (Sopron, 1931. Tóth Alajos nyomdája. 22 oldal.) A könyv­ re leginkább jellemző befejezésének egy mondata: A mai francia kato­ licizmus tudatos, harcos és modern. Ezt bizonyítja nagy intelligenciával, széles látókörrel az iró. A francia in­ telligencia megtérését esztétikai re­ akcióval (Huysmans), érzelmi és misztikus áramlatokkal, társadalmi mozgalommal, politikai szükséglettel, az értelemnek és a szívnek az egy­ ház dogmái előtt való őszinte meg­ hódolásával magyarázza. Frappáns ismertetését találjuk a szociális mű­ ködésnek, amely ma a legfontosabb részét képezi a francia egyház mun­ kájának. G RIG ER MIKLÓS DR «KRISZ­ TUS H ELY ET T KÖVETSÉGBEN*. »Másfél évtizede, hogy több kötetből álló könyvsorozatot irtam a papi méltóságról... azóta a kéziratok Író­ asztalomban hevertek... most mégis úgy gondolom, hogy igénytelen se­ gédeszközt bocsátok fiatalabb pap­ testvérem rendelkezésére.« Ezt irja most megjelent könyve előszavában Griger Miklós dr., akit a magyar parlament tagjai között is úgy tiszte­ lünk, mint valóban Krisztus követét, a szegények ügyének fáradhatatlanharcosát, az igazság lovagját. Ez a kis könyv méltó ahoz a paphoz, aki a mai álértékeket gyártó korban ké­ pes volt másfél évtizedig várni köny­ vével. Vademecuma ez a kis könyv minden fiatal papnak az élet bármi­ lyen körülménye között, hiszen a papi méltóságról, a papi hivatásról, a lelkipásztorkodásról, a lelkek meg­

Uj Élei 3. sz.mentéséről mond örök érvényű szava­ kat. Mind á két oldalon szükség van a papi méltóság helyreállitására. Legel­ sősorban a világiaknál, hogy még a hivatását lanyhán teljesítő papban is tisztelni tudják Krisztust, el tudják választani a gyarló embert a felkent lélektől, másrészt pedig, hogy a pap állandóan tudatában legyen annak, amit eléggé hangsúlyozni sohasem le­ het — micsoda felelősség nyugszik tettem. Hiszen benne az egész Egy­ házat ítélik meg és ezreket elidegenithet nemcsak az Egyháztól, de az Istentől is egy rossz pap, aki köteles­ ségét nem teljesíti, egy lelkipásztor, aki a világi hatalmasokhoz húz és közben elfelejti, hogy kinek követe. Mindezt megtalálja az olvasó Griger Miklós dr. könyvében, mely va­ lóban apostoli hittel és szeretettel megirt munka. LA THÉORIE PSYCHOANALITIQUE DE FREU D címen P. de la Vaissiére adta ki (Beauchesne. Pa­ ris 1930.) a freudi teóriáról szóló alapvető munkáját. La Vaissiére min­ den vonalon igazságot szolgáltat a fréudi kutatás pozitív eredményeinek, azonban azt scolastikus szempontból ellenőrzi és kritikájában kimutatja mindazokat a vaskos tévedéseket, amelyeket Freud azzal követett el, hogy minden élet megnyilvánulást pánszekszuális szempontból ítél meg és az összes pszichológiai folyamato­ kat materiális béklyókba kényszeríti. Dr. HEINRICH G ET ZEN Y : KA­ PITALIZM US U. SOZIALIZMUS im Lichte dér neueren, insbesondere katholischen Gesellschaftslehre. — 1932. 275. oldal. Fűzve 4.60 RM. Verlag Friedrich Pustet Leipzig. A néppedagógus olyan kérdésekről be­ szél itt, amelyek a legtöbbet vitatot­ tak közé tartoznak. Ami mondanivaló­ ja van, már erősen a problematikába vág, de kifejti azt is, milyen kísérle­ tek történtek már, hogy a dolgokat közelebb vigyék a gyakorlati meg­ oldáshoz. Ilymódon a könyv szeren­ csésen egybekapcsolja a dolgok szem­

léletét alapvető oldalukról nézve a reális feltételek és körülmények felvá­ zolásával. Csodálatos, hogy az anyag­ nak mekkora halmazát dolgozta fel és kis helyen milyen könnyen átte­ kinthető magyarázatokkal szolgál. Ha­ bár a könyv kiindulópontja előadá­ sokból adódott, a tárgyat tökéletesen kerekded formában dolgozza fel. — Getzeny könyve kitűnő vezető a kapi­ talizmus és szocializmus problémái­ nak nehéz anyagában, amelyet az is szívesen követ, aki ezekkel a kérdé­ sekkel már behatóan foglalkozott. SIG FR ID U N SETN EK »BEGENUNGEN UND TREN U ZGEZ« cí­ men a Kösel-Pustet cég kiadásában egy essay sorozata jelent meg, mely­ ben a kereszténység és a germánság találkozásait és az ógermán termé­ szetimádó pogányság, a reformáció és az új germán pogányság okozta sza­ kadásokat tárgyalja a katolicizmus örökérvényű tanításaival szemben. A könyv ismertetésére, mely az irónő munkáihoz a világnézeti hátteret meg­ adja, visszatérünk. GEORGAS GUITTON: »LA VIE A RD EN TE E T FÉCONDE DE LÉON HARMEL« (Paris »Action Populaire« Éd. Spes.) Léon Harmelnek, ki 1829-ben látta meg a napvilágot és 1915-ben hunyt el, életét és működését látjuk e há­ romszáz oldalas műben. A legfékeveszettebb és legantiszociálisabb ma­ terialista liberalizmus korában ő volt az, aki a katolikus szociológia köve­ telményeit, melyek a »Rerum N0varum«-ban lettek mintegy kodifikál­ va, a közéletben a legerőteljeseb­ ben hangoztatta és saját életében és ipartelepén meg is valósította. SOMFAY MARGIT. FÉSZEK R A KŐK. Regény, Szent István kiadás. A tehetséges katolikus irónő az új generáció küzdelitiéről ir élethittel, bátran és optimizmussal. A félelme­ tesen szaporodó nőirók ambiciórohamában, a banális nő-témák infláció­ jában Somfay Margit könyve kivétel. Témája érdekes, megírási modora szimpatikus.

oro Leszerelési konferenciára ültek össze, a világ államai Genfben. S mig nagyképűen szónokoltak a leszerelésről, Európa nyugodtan fegyver­ kezett a távol keleten 'pedig hatalmas ágyúdörgés kisérte frázisaikat. Ez az ágyúdörgés volt 'a legstilszerübb aláfestése a »lefegyverzési« kon­ ferenciának, mely épp úgy icsőddel végződött, mint az utolsó évek vala­ mennyi nemzetközi összejövetele. Mert soha ennyi cinizmust nem rejtett nagyképűsége mögött az európai diplomácia, mint ma. Soha ennyi ha­ zugságot nem mertek az igazság, humanitás és más jelszavak mögött föltálalni az agyoncsigázott, elgyötört emberiségnek.' — Azok a nagyképű konferenciák, melyeket több mint tíz esztendeje konvencionálisán meg­ rendeznek, az útjelzői a világ és a civilizáció szétbomlásának, csődbejutá­ sának. Az a nyilt, tudatos és már nem szégyelt cinizmus, mellyel hatalmas államok képviselői ezeken a konferenciákon megjelennek, fütyülve min­ den etikára, csak arra alkalmasak, hogy az úgy is széthulló európai tár­ sadalmat még jobban destruálják. Ezeknek a konferenciáknak a keserű utóizét az európai intelektuelek, ikisemberek, dolgozók érzik meg. S lehét-e csodálkoznunk, hogy egy *»úgy is mindegy, egye meg a fenec men­ talitás fejlődik ki, az emberek megánéletében, mely éppen úgy félre rúg minden etikát, ideált, imint a cinikus mosollyal szónokló genfi dip­ lomaták. — A leszerelési’ konforencia után is — érezzük — csak egy per­ spektíva nyílik előttünk: felvonuló tankok tömegpusztító gázok, törnegmészárló gépfegyverek, halálhörgés, sebesültek és ' utcasarkon kolduló hadirokkantak. A fiatal generáció pedig vagy kényelmes cinizmussal to­ vább nézi a végpusztulás felé rohanó Európa hipokrizisét, vagy pedig felébred benne a jogos undor és felrúgja ezt a korhadt rendszert mielőtt még magától összeomlana. Hogy melyiknek van igaza, : ' ' A jezsuitákat kiutasították Spanyolországból. És ezzel a ténnyel három irányban vonhatunk le tanulságot. Az egyik, hogy van még kato­ likus világszolidaritás túl minden hipokrata, csak önző nemzeti és osz­ tályérdekeket takaró genfi cinizmuson. A világ legkülönbözőbb részéről jött tiltakozó levelek, bármennyire akaqa ezt a még mindig erős libe­ rális sajtó elhallgatni, bizonyítékok erre. Ha világbékéről beszélünk, akkor ennek egyik leghathatósabb és legreálisabb eszköze ennek a világszolidaritásnak a kihangsúlyozása. — A másik tanulság: ha a kato­ licizmust valahol meg akarják 'semmisíteni, akkor azokat hallgattatják el, kik tényleg katolicizmust, életet és aktivitást jelentenek. A spanyol kato­ licizmusban az erőt, energiát a magukat munkában felmorzsoló 'sze­ gény szerzetesek jelentették. Ezekkel szemben állottak a pöffeszkedő, hatalomhoz dörgölőző,katolicizmusból élő álkatolikusok. Ezektől nem fél­ tek a katolicizmus ellenségei. Ez a külsőségekben vegetáló, egyéni kis célokért harcolgató a hatalom előtt ügyesen meglapuló álkatolicizmus csak arra alkalmas, hogy a distingválni nemtudó tömegek előtt diszkreditálja a katolicizmust. Ezt tehát tartani, sőt ma már mesterségesen tenyésztem kell. A katolicizmus az Egyház ellenségei előtt csak akkor veszélyes, ha energiával, aktivitást, szociális szellemet jelent. Tehát ezt meg kell sem­ misíteni, — mondják. A spanyol jezsuitákat kiüldözik, de épp ezzel nyit­ ják fel a spanyol katolikusok szemét, hogy saját belső férgeiktől ma­ guk tisztuljanak, meg s frissen; fiatalos energiával lépjenek a közélet

Uj Élei 3. sz, dobogójára. — A harmadik tanulság pedig az, hogy a katolicizmusnak, ha nem akar visszaszorulni a katakombákba, akkor végre kell hajtania azokat a szociális eszméket, melyeket X III. Leó a Rerum Novarum-ban, XI. Pius pedig a Quadragesimo Annoban lefektettek. Még ma is van­ nak — és erre épp a spanyol katolicizmusnál találunk sok példát — akik hajlandók volnának szövetségre lépni szerepüket eljátszott tár­ sadalmi osztályokkal és korhadt, beteg társadalmi rendszerekkel. A spa­ nyol forradalom legnagyobb tanulsága, hogy a katolicizmusnak a szegé­ nyek oldalán a helye. Egyik vezető katolikus lap irja: »Ha a spanyol katolicizmus több időt töltött volna a szegények kunyhóiban, mint a pöffeszkedő márkik, grandok és tábornokok előszobáiban, akkor ma védettebb helyzetben lenne.« Nos ebből csak egy tanulság lehet: oda állani az igazság oldalára és maguktól harcolni minden igazságtalanság ellen. Nem szabad megvárni, mig kirobbanó katasztrófát kényszerítenek erre, hanem magunktól kell szakitanunk a reakciós szellemmel s a ha­ ladás tempóját nekünk kell diktálnunk.«

* Adatok kommentár nélkül. »Ami a szegénygyermekek és munkásifjú­ ság ingyenes tanitását és nevelését valamint az iskolánkivüli népnevelést illeti, a velenciei jezsuita kollégiumhoz gyönyörű nagy épület tartozott, hol hatszáz szegény gyermek részesült ingyenes oktatásban. Malagában, hol a munkás-proletár gyerekek maguk keltek az intézet védelmére, hét iskola volt számukra. A madrid-melletti Manmartini kollégiumban 250, Zaragossában 150, Salamancában 130 ingyenes növendékük volt a jezsui­ táknak. Valladolidban több mint 35 ezer munkásgyermek járt a jezsuiták­ hoz oktatásra. A burgosi Circulo Catolico, a jezsuiták vezetése alatt álló katolikus kör, több mint 315.000 pesetát költött a szegények tanításira. San Sebastianban állandóan több mint 7000 leány látogatta az u. n. »Sindicatos Feniminos« iskolánkivüli női népoktatás intézményét. Egyedül Barcelonában 6 esti tanfolyamuk volt 600 növendékkel. A madridi jezsuita kollégiumokban évenkint 117 5 szegény gyermek nyert kiképzést. Veze­ tésük alatt állott az »Associacion de Senovas«, mely 23 fiú és 31 leány­ iskolát tartott fenn 10.600 szegény gyermek részére. Jezsuiták irányították az »Obra de la Perseveration de la Fé«-t, melyben 60 iskolában 13.000 szegény gyermeket nevelt. Legtöbbet mond azonban az az adat, hogy Madrid városában 202 állami iskola volt 15.735 növendékkel; 27 vá­ rosi iskola 6901 növendékkel; ezzel szemben 134 jezsuita iskola 26.691 növendékkel.* — Spanyolországból távoztak a jezsuiták: videant consules.

* Gyárfás Elemér, az ismert erdélyi politikus a Magyar Kultúra egyik régebbi számában cikket irt arról a propagandáról, mellyel a Szovjet a kisebbségek között folytat. A Szovjet a gazdaságilag elszegényedett ki­ sebbségi sorsban élő népek természetes elégedetlenségét igyekszik ki­ használni, hogy harcosokat szerezzen a bolsevizmus eszméjének. — A propaganda — Gyárfás szerint — eredménnyel jár. — A cikk minket is gondolkodásra késztet. Nálunk is nagystílű apparátussal folyik a munka bolsevista részről. Úri társaságaink szömyülködve állapítják meg, hogy már minden szegény ember «kommunista.« De tenni, a szegény' ipari és földműves proletáriátust felkarolni — senki sem hajlandó. Nagyszabású keresztény munkás érdekvédelmi szervező mozgalom nélkül rövid időn belül minden szép program követők nélkül marad. Rády Elemér.

116

Szerkesztői üzenetek .. . .Prohászka, körök. Kongregációk, Kát. Egyesületek: a szerkesztőség " .tjsztélettéi kéri.' hogy az; Éleí«/ által télvetett problémákat tárgyal­ játok meg összejöveteleiteken. A 'Prohászka K öröknek egyúttal egységes vita anyagot is adunk. — Több cikket anyagtorlódás miatt már nem tudtunk ezen. számunkban közölni. Munkatársaink szives elnézését kérjük.— Többeknek: .Lapunk 'első. száma teljesen elfogyott s igy utólágosan jött előfizetőinknek "nincs módunkban' mégküldenünk. E helyett lapunk első számának fontosabb cikkéit kivonatosan 2. kiadásban' még ez év folyamán m egküldjük mindazoknak, akik első számunkat nem kapták meg. — Dr. Danninger Pál, Pozsony: A segítséget köszönjük, a lapokat megindítottuk. Lengyel Gy., Olmütz: Leveledet már várjuk; üdv. özv. Sztraky Józsefné, Szeben: A tévedést rendeztük. A misekönyv elment. — Reményi József, Clevland, Ohio: a lapot megindítottuk, a kedves sorokat köszön­ jük. Diosi Kornél: cikked helyszűke miatt csak a jövő számban jöhet. Levél m egy; üdv. — Havas V., Losonc: A levelet továbbítottuk. Szikom Zoltán, Losonc: Rengeteg dolog miatt csak pár nap múlva irhatok. Addig türelem. Mészáros Árpád , Nagyszombat: Teljesen igaza van; a magyar városi osztály alig ismeri a m agyar falut. Általában m agyar betegség a szűk osztály keretek közé való elzárkózás. Ezt megtörni szintén egyik lényeges program ja az ifjú katolicizmusnak. N yári számunk tárgya a kát akció, '4 falu problémáival más számainkban fogunk részletesen foglalkozni. Kovács István, Rozsnyó: a kedves sorokért köszönet. Az Üj Élet szellemi kapcsolatot akart teremteni, a szétszórt fiatal katolikusok között. Hogy * ezt sikerült megteremteni, bizonyítják küldött sorai is. Dr. Robinson Jenő, Pozsony: A kedves sorokért köszönet, a lapot megindítottuk. — Haha Ferenc , Beregszász: A (lapot megindítottuk, a k. lapot köszönjük. Az igért segítségért hálás köszönet. Király Pacifik, P rága: cikked anyagtorlódás miatt az áprilisi számban jön. Levél megy; — ///. Bene András: Kérdésére hosszabb válasz a napokban megy.

Mit olvassunk? Gtiiyás: Kommunista könyvtárpolitika 8.40. dr. Horváth: Aquinoi szt. Tamás világnézete 18.20 Kmosko: A sémi népek ősvallásának főbb problémái 6.50 Kurth: A modern civili záció kezdetei 65.Leskő: Szaitz Leó, a kath. újságírás m a­ gyar úttörője. Irodalomtörténeti tanulmány 6.50 Magdics: A természettudomány útjai Istenhez 65. - ■— Marosi: Átöröklés és nemzetvédelem 18.20 dr. Mihelics: Az új szociális állam 26.—Mohi: Morvátok bevándorlása 1533-ban 6.50. — dr. Noííer: A természetjog 6.50 dr. Zoltvány: Erotika és irodalom 18.20 Wolkenberg: Az okkultizmus és spiritiztnus múltja és jelene 36.40 M egrendelhetik: J £ z s e |« könyv-, papir- és zeneműkereskedés, Bratislava, (Pozsony), Lőrinckapu utca 3. sz.

У Э Я Д О І*

M lítt Э І У

fűszer, csemege, gyarmatáru, liszt

és festék kereskedése a legjobb bevásárlási forrás.

LSVSCG-LSVS

Szerkesztésért és kiadásért Dr. Suhaj Béla felel. Laptulajdonos: Dr. Suhaj Béla. — Nyomta: »Universum«, Kosice, Gyula u. 2 Tel. 649.

Ül É lei].

« .=

Az „Új Élet“ szeretettel várja

mindenki levelét! Kérdésekre

válaszolunk!

írja to k !

,ÚI élet" („Nova Vita")

Folium periodicum a Soc. Stud. Catb. linguae Hung. КеіриЫ Cechoslovaquiae editum. Redactor: Elemér Rády, Cassoviae (KoSice), Cechoslovaquia, Mikes Kelemen-u. 6. Redactor gerens: Phil. et iTheol. Dr. Adalbertus Suhaj, Cassoviae. Argumentum 3. numeri (Mart. 1932): Ex monitis Pl! XI. P. M. — Figyelő (Spectator): Via iuventutis Hungaricae catholicae in Slovaquia. — P. Petrus Olasz S. J.: Lectio belletristica et vita animae — L. Possonyi: Paulus Claudel. — Paulus Claudel: Ecce sto ad ostium et pulso. - Adalb. Bartha: De modo coadunandi catholicos linguae Hungaricae in Slovaquia. — Dr. P. Ioh. Urban O. F. M., Pragae: Conatus intellectuales iuventutis catholicae Cechicae. — Riccabona S. J .: Henricas Brüning. — Borisz Balla: Via animae rensacentis in Occidente III. — Eug. Czinder S. J.: De Mun. — Töhötöm Nagy S. J.: Quaestiones oeconomicae proletariatus rurali* in Hungaria. — Barnabas Nagy: Societas Hungarica hodiema. Fórum: 1. Primo Hungari et postea catholici? — 2. Coadunatio studentium catholicorum et unitas iuventutis Hungaricae. — VoX Romana: Pontificatus Pii X I. P. M. — Miscellanea: Quaesf. iuven­ tutis; societas; quaest. socialis; ars cinematographica; radiophonia.; musica. — Libri et scrlpta. — Elemér Rády: Notae interlineares: Conferentia de reductione armoram; Sociates Iesu in Hispania;etc.)

IflSCHKÚ GÉZA ^ " Kereskedése, Koiice, Fő a. 63 Mécs L á sz ló : Hajnali harangszó

Miért tehet olcsóbb a М*ж К и ч и levélpapír ? П M ert nincs dobosban, csak izléaee karton csom agolásban. І ) M ert olyan nagy m ennyiségben fogy. hogy a M. K. gyár eg ész kis haszonnal is m eg­ elégszik. i) M ert a közönség teljes bizalommal veszi, mivel a m inőség utólérbetetlen, am iért minden csom agban garancia-levéllel v i l ­ lái felelősséget. Á n k : 25/У5 elsfántceoHt. viznyoraásos M. K. levélpapír és boritek csom agban ! • '— 25 25 elefántcsont, viznyoraásos M. K. levél­ papír és boriték blokkban (kfllrtnOsen u ta ­ z ásra) . . . . ............................ 12 — 25/Í5 elefántcsont M. ІІ. k arton és boriték csom agban 10 —

fűzve 28’60, kötve 37'— M écs L á szló : Üveglegenda (Újdonság) íve 26'— , kve 39"— M é cs L á s z ló : Vigasztaló íve 25'—» kve cca 42'— M écs L á s z l ó ; Ember és árnyéka fve 20'— , kve cca 42'— Szétküldés utánvét mellett

P. W erfel tollából; A Nápolyi testvérek

N iz z a m | U n l u U h k t l !

Ara kötve 13* — Ez a legjobb Werfel-kötet, igazolja a magyar kiadás 50.000-es példányszáma Újból kapható a П. kiadás

Ha TÖ LTŐ TO LL. agy’ c sa k ’ O SM IA -SD P R A •JS éves garanciával. A nyaga.nem p réselt gumi ée nem Irridinm -begy. A ra k : 173-—, Л 0 - , 272 - Minden k f a n k M gfatoM toll. — E se tle g ré szle ifiz etésre is.

Minden könyvet b e u e rsfis k , forduljon b ö rzé n k t

Я Я

Л

Ш

ШШ

I #

Iroda felszerelésben, papírárában ha m eg­ bízhatót akar, forduljon boszánk. K érjen árajánlatot.

ЙЛ

ЯЯШ

B U L I C Z K A E D E KOSlCE-KASSA, Sándor-u. 14. SZ. Alapítva

í TtcÓííWIvptr

j

mü-

és

könyv gyára

1867 — Telefon 1075

hetenként megjelend miaeszöveg magyarázatokkal. Egy szám ára 1 K i M e g r e n d e lh e tő l a p u n k s z e r k e s z t ő s é g é n é l

I Együtt az Egyházzal

_ | egy évi előfizetés 52'— Ke.

könyvkötészeti

anXoHлс

I