Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról Mell.: 2 db

Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt.sz.: U-23170/2010. Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról Mell.: 2 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1933. évi LXXIX. törvény alapján a fenntartó önkormányzat a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét meghatározott rendszerességgel értékeli. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2003.(IV.04.) Kt. rendelete 17.§ (9) bekezdésének megfelelően „önkormányzati intézmény Képviselőtestület vagy bizottság előtti beszámolójához mellékelni kell a jegyző kiegészítő jelentését, amely értékeli a beszámolót, az adott intézmény tevékenységét, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket és a határozati javaslatot”. A vonatkozó bekezdés alapján a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról szóló beszámolót az alábbiakban véleményezem: A közoktatási intézmény az elmúlt öt évben Szentes Város Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervében, és közoktatási intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programjában megfogalmazott elvárásokat mindvégig szem előtt tartotta és eszerint látta el munkáját. A működés megfelelősségét az iskola alapdokumentumainak - így az Alapító Okiratnak, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, a Pedagógiai Programnak, az Önkormányzati Minőségirányítási Programon alapuló Intézményi Minőségirányítási Programnak, a Házirendnek, az Éves munkatervnek, a Továbbképzési- és Beiskolázási Tervnek, a különböző nyilvántartásoknak, a gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumoknak - megléte, érvényessége, betartása és végrehajtása is biztosította. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapvető feladatainak megvalósítása egyrészt a Pedagógiai Programban, másrészt a fenntartói elvárásokat tartalmazó Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazottak alapján történt. Az iskola tanterve tartalmazza a különböző jogszabályoknak megfelelő tantárgyakat, azok óraszámait, a kötelező és választható tanórai foglalkozások előírt tananyagait és követelményeit. A 2004-ben jóváhagyott Önkormányzati Minőségirányítási Program (továbbiakban: ÖMIP) a Klauzál Gábor Általános Iskola esetében többek között elvárásként fogalmazta meg, hogy az emelt szintű testnevelés oktatással továbbra is szolgálják a város tanulóinak ilyen jellegű igényeit. A 2009-ben jóváhagyott ÖMIP ezt kiegészítve további célként fogalmazta meg a kompetencia mérés területén elért alacsony eredmények ismeretében a matematika és szövegértés javítását. Ezt szem előtt tartva folyamatosan éltek a pályázatok adta lehetőségekkel, melyek pedagógiai, módszertani segítséget nyújtottak a nevelőtestület számára. További elvárásként

fogalmazódott meg a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integráció, felzárkóztatást elősegítő programok működtetése, bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. Ezen kötelezettségnek eleget téve a fenntartó közreműködésével mintegy 5 082.216,-Ft támogatás került az intézményhez ezen feladatok megvalósítása céljából. Az iskola mindennapi munkájában felfedezhető a folyamatos innováció, az új pedagógiai módszerek alkalmazása. Bevezették a kompetencia alapú oktatást a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. Városi szinten gazdag kínálattal működik idegen nyelvi forrásközpontjuk, mintegy 1000 db idegen nyelvi könyv, segédanyag áll az érdeklődők rendelkezésére. A kötelező tanórákon túl változatos, különböző célokat szolgáló nem kötelező tanítási foglakozások, programok hozzájárultak a tanulók tudásának megalapozásához, fejlesztéséhez, a problémákkal küzdő gyerekek felzárkóztatásához, a jó képességű tanulók tehetséggondozásához. A Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretében közoktatási intézményfenntartó társulások működnek. 2004. szeptemberétől működik Szentes-Eperjes Önkormányzatainak általános iskolai (felső tagozatra vonatkozó) intézményfenntartó társulása, ebben a tanévben 6 fő eperjesi 7-8. osztályos tanuló nevelése-oktatása folyik. Sajnos az eperjesi tanulók száma évről-évre csökkenő. A 28 tagból álló tantestület jól képzett, kész az új módszerek befogadására, alkalmazására. A vezetésben – a célszerű munkamegosztás mellett – érvényesült az igazgató egyszemélyi felelőssége. A döntések előkészítésében a véleményezésre jogosultak (iskolaszék, közalkalmazotti tanács, szakszervezet, diákönkormányzat, SZMK) élhettek javaslattevő, érdekegyeztető jogaikkal. A 2005-től eltelt időszak egyik jellemzője, a demográfiai változások, a csökkenő gyermeklétszámok miatt bekövetkező tanuló és pedagógus létszám folyamatos csökkenése. A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan az elmúlt öt évben nőtt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ami többek között annak tudható be, hogy 2007. július 1-jével jogutód nélkül megszűnt Gróf Széchenyi Általános Iskola volt tanulói közül többen ezt az iskolát választották. Az iskola vezetésének – mivel a gyereklétszámcsökkenés folytatódik – továbbra is feladata az, hogy az óratervek, a tantárgyfelosztás, a pedagóguslétszám alakítása megfeleljen az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletében, illetve a Képviselő-testületnek az indítható csoportokra és osztálylétszámokra vonatkozó határozatában foglaltaknak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola menedzselésére, a szülők és gyermekeik számára is vonzó szolgáltatások bővítésére. Az intézmény széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik a város közoktatási intézményeivel, nyitott a közvetlen és közvetett partnerei iránt. Az iskola elmúlt ötéves gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt. Kiadásai a költségvetési kereten belül maradtak. Bevételei növelése érdekében több pályázaton is részt vett, és jelentős összegeket nyert. Pályázati összegekből eszközeit fejlesztette, illetve szakmai programjait bővítette. Jelentősebb pályázatai: 1. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” című projekt (HEFOP-3.1.3-05/1.2005-10-0297/1.0)

2

2. ”A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő –és szabadidős tevékenységek megvalósításával” című projekt (HEFOP/2008/HEFOP 2.1.9) 3. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése” című projekt (HEFOP2.1.6/05/14.-2005-08-0049/1.0) Az iskola kiadásainak legnagyobb tétele a személyi juttatás és azok járulékai (84-85%. A dologi kiadásokra fordítható összeg az elmúlt öt évben alig változott. Az önkormányzat által biztosított forrás a működés alapvető feltételeit biztosította. Az intézmény saját dolgozói végezték a kisebb javítási és festési munkákat. Gazdálkodása során a számviteli szabályokat folyamatosan betartotta. Az ellenőrzések alkalmával szabálytalanság nem volt tapasztalható. Nyilvántartásait megfelelően vezeti. A Városi Intézmények Gazdasági Irodájával kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat betartja, kapcsolata az intézménnyel zökkenőmentes. Az intézmény folyamatosan növelte a tantermek és a tornaterem bérletből befolyó összegeket, illetve különböző eredményes pályázatok révén az átvett pénzeszközöket. Ezekből tudták szakmai eszköztárukat is bővíteni. 2005-tól az intézmény által benyújtott pályázatokból összesen 38.730.500,- Ft pályázati pénzt nyertek, melyet elsősorban pedagógiai módszerek innovációira, eszközbeszerzésre, hátrányos helyzetű tanulók támogatására és iskolai projektekre fordítottak. Összességében megállapítható, hogy a Klauzál Gábor Általános Iskolában színvonalas nevelő-oktató munka folyt. Az intézmény értékes helyet foglal el a város közoktatási életében. Mindezért köszönet illeti az iskola vezetését, nevelőtestületét és minden más dolgozóját. Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé: ……/2010.(V.21.) Kt. Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadja a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról szóló beszámolót. A végzett munkáért köszönetét fejezi ki az intézmény vezetőségének, nevelőtestületének és valamennyi alkalmazottjának. A határozatról értesítést kapnak: 1.) Szentes Város Polgármestere 2.) Szentes Város Alpolgármestere 3.) Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzője 4.) Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája 5.) Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája 6.) Városi Intézmények Gazdasági Irodája 7.) Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója

Szentes, 2010. május 4. Dr. Sztantics Csaba jegyző 3

1. sz. melléklet Klauzál Gábor Általános Iskola 2005-2009. évi gazdasági beszámolója Megnevezés l. Összes kiadás személyi juttatás munkaadót terhelő járulék dologi kiadások - villamos energia költsége - fűtési energia költsége - víz- és csatornadíj költsége - szakmai beszerzés - egyéb dologi kötelező tartalék átadott pénzeszköz felújítás, felhalmozási kiadás 2. Összes bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz pénzmaradvány önkormányzati támogatás

2005 2006 2007 2008 2009 tény tény tény tény tény 166 204 173 963 178 784 166 875 169 808 105 843 108 818 110 881 101 088 96 136 34 857 33 952 34 847 31 720 28 639 24 845 29 594 29 155 34 067 44 929 1 116 1 114 1 160 1 294 1 123 7 940 8 466 7 802 8 994 8 707 117 147 126 563 504 270 453 180 271 947 15 402 19 414 19 887 22 945 33 648

659 1 599 3 901 104 166 204 173 963 178 784 166 875 169 808 2 095 2 068 2 160 2 090 1 316 3 056 8 261 9 537 3 375 16 834 662 3 139 7 387 3 036 642 160 391 160 495 159 700 158 374 151 016

Klauzál Gábor Általános Iskola bevételeinek megoszlása 2005-2010. év között Év

Normatív hozzájárulás %

2005 2006 2007 2008 2009 2010

66 46 44 42 48 41

Saját bevétel és önkormányzati támogatás % 34 54 56 58 52 59

4

Klauzál Gábor Általános Iskola 6600 Szentes, Klauzál u. 12-18. « 63/562-317 ¬ 63/562-318 | [email protected] http://ww3.szentes.hu/klauzal

5 éves intézményvezetői beszámoló 2005 – 2010.

Készítette: Tariné Lantos Piroska igazgató

1

TARTALOMJEGYZÉK: 5. oldal

Bevezető

5. oldal

1. Az intézmény küldetése - Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása.

8. oldal

2. Az intézmény környezete, partnerek

-

Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra.

-

Személyi feltételek (nevelőtestület, nem pedagógus munkatársak).

-

Tanulói közösség jellemzői.

-

A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli)

-

A személyzet tevékenysége (együttműködés, csoportok)

-

A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív)

-

Kapcsolatok a szülőkkel, egyéb partnerekkel.

-

Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság)

-

Szolgáltatások (kihasználtság mutatók, könyvtár szerepe)

-

Pályaorientáció jellemzői

-

Közösségi élet

20. oldal

3. Az anyagi feltételek

-

Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek.

-

Egy tanulóra jutó költségek.

-

Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága.

-

A gazdálkodás ésszerűsége.

-

Saját bevételek lehetőségei

-

Tárgyi-technikai feltételek (épületek, eszközök állapota, hiánya)

-

A sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya.

23. oldal

4. Szervezeti- vezetési jellemzők

-

A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minősége.

-

A belső erőforrások elosztása.

-

A vezetői munka és felelősség-megosztás.

-

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása.

-

A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei.

2

-

Az innováció támogatása.

-

A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok.

-

A vezetői elismerések rendszere és a tárgyidőszakra jellemző tevékenység.

-

A pályázati tevékenység lehetősége és eredményessége.

-

Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések, különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra.

26. oldal

5. A személyi feltételek alakulása

-

A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége.

-

A pedagógusok javadalmazása, a minőségi munka értékelése.

-

A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása.

-

Az oktatást segítő személyzet.

27. oldal

6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek

-

Az alkalmazott tantervi programok jellemzői és előnyei, hátrányai.

-

A tantervi programok karbantartása.

-

Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzői.

-

A tanítást segítő eszközök használata.

-

A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága.

-

A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei.

-

Differenciális, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben.

-

A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei

-

Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség.

30. oldal

7. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje

-

A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése.

-

A tantárgyi teljesítmények eredményei.

-

Felvételi, továbbhaladás, végzettség továbbtanulás.

-

Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai.

-

A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség.

-

A tanulmányi teljesítmények elismerése.

-

Fegyelmi problémák, deviancia.

-

A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei.

3

32. oldal -

8. A törvényes, jogszerű működés helyzete A közoktatási törvényben előírt alapvető és kötelező belső szabályzatok megléte, jogszerűsége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei. pedagógiai program,

intézményi

minőségirányítási

program,

házirend,

munkatervek,

nyilvántartások, adatszolgáltatás, belső adminisztráció, stb.)

-

Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása.

Mellékletek 1. sz. Az intézmény alapadatai 2005-2010 2. sz. Eredmények az eddigi kompetenciamérésekben 2003-2009 3. sz. Pályázati tevékenységek 2005-2010 4. sz. Pályaorientáció jellemzői 2005-2010 5. sz. Pedagógus továbbképzések kimutatása 6. sz. Tanulói elégedettségmérés eredményei 2009 7. sz. Szülői elégedettségmérés eredményei 2009

4

Bevezető Két igazgatói cikluson keresztül, 2000/2001-es tanévtől vezetem a Klauzál Gábor Általános Iskolát. 2005-ben a második ciklusra egyedül pályáztam és a Képviselőtestület döntése értelmében, ismét megkaptam a megbízatást az iskola vezetésére. A nevelőtestülettel és a technikai dolgozók számomra jól ismert tagjaival a kinevezésem után folytattuk az együttműködő tevékenységünket. Nem volt egyszerű a feladat, mivel az oktatásügyben szinte naponta történtek változások, újabbnál újabb kihívásoknak kellett megfelelnünk. A legnagyobb kihívás az évente csökkenő tanulószám és az ezzel összefüggő alkalmazotti létszám alakulása jelentett. Az előző sikeres időszak megkövetelte, hogy megőrizzük a jól kialakult hagyományokat, de változtassunk, javítsuk ki a hibákat. Közös munkálkodással értük el az eredményeket, az iskolánkra jellemző mutatókat. Tudtuk, hogy előrelépni csak a pályázatok megírásával és azok megvalósításával tudunk. Pályázati tevékenységünk, ha sok-sok nehézség árán is, jelenleg a legeredményesebb az iskolák között. A cél érdekében pályáztunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére, eszközökre, és a fenntartó jóvoltából az iskola épületének teljes körű felújítására. A kollektivitást sikerült a nehéz helyzetekben is megőrizni, melynek komoly támogató háttere a szülők együttműködése, s a tanulói közösségeket összekötő partnerség. A pozitív változásokra érzékeny, a minőségi előbbre-jutásra törekvő tantestületünk olyan közösség, amely - az intézmény stratégiai és napi tervezésein keresztül, a döntéshozatalon át, a megvalósításig - alkotó módon vesz részt. Köszönöm mindegyiküknek a támogatást, és a tenni akarást! Az elmúlt öt évről a helyzetelemzést az iskola alapdokumentumaira, éves beszámolóira, statisztikáira, az intézményi költségvetésekre, a mérések eredményeire alapoztam.

1. Az intézmény küldetése Az iskolánkkal szemben támasztott feladatainkat, követelményeket, és elvárásokat, a törvényi előírások, Szentes Város Önkormányzatának Intézkedési Terve, Közoktatási Intézményrendszer Működésének Minőségirányítási Programja, iskolánk Alapító Okirata, Minőségirányítási Programja valamint közvetlen partnereink véleményére épített oktatásinevelési igényeink határozzák meg. Ez az alapja iskolánk Pedagógiai Programjának, amely, összhangban van az említett dokumentumokkal. Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása Az iskolánkat fenntartó önkormányzatnak feladat-ellátási kötelezettsége van, amely azt jelenti, hogy a nevelés-oktatás feltételeit kell biztosítania, amely történhet intézmény létesítésével, fenntartásával, átszervezésével, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján.

5

Iskolánk esetében a fenntartó és irányító Szentes Város Önkormányzata (1-4. osztályok esetében), valamint Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulása (az 5-8. osztályok esetében). Az önkormányzati intézkedési terv és az önkormányzati minőségirányítási program felméri és meghatározza a tennivalókat. A közoktatás helyzetét befolyásoló tényezők és a közoktatási feladatok ellátásának legfőbb meghatározója a demográfiai helyzet alakulása. E területen folyamatosan és összességében a kedvezőtlen tendenciák a jellemzőek. Városunk népessége csökken, a csökkenő gyereklétszámnak ugyanis meghatározó szerepe van az oktatás helyét, szerepét meghatározó jövőkép kialakításában Az iskolánk vonatkozásában az elmúlt évek intézkedéseiben és a jelenlegi helyzetben is meghatározó szereppel bír a tanulók számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is erősítette. A legutóbb hozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. Az önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolai oktatásról. E kötelezettség magába foglalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekekkel együtt nevelhetők, oktathatók, azon felül a tanulók képesség, és tehetség fejlesztését, a beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyermekek segítését, és a hátrányuk kompenzálásával kapcsolatos szolgáltatásokat, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését. Sajátos tényezők az iskola szempontjából a férőhelyek kihasználtsága, az 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám alakulása, a tanulói átlaglétszám alakulása, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Az elmúlt öt évben a Klauzál Gábor Általános Iskolákban folyamatosan emelkedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ami többek között annak az eredménye, hogy a jogutód nélkül megszűnt Gróf Széchenyi Általános Iskola volt tanulói közül a legtöbben ebbe az iskolába iratkoztak át, de más tényezők is szerepet játszottak. Kiemelt feladatunk a sajátos nevelési igényű tanulók (integrált) nevelése-oktatása, valamint az iskolaotthonos és napközis, tanulószobai ellátás. Országos kompetenciamérés keretében eddig 7 alkalommal mértük fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6. és 8. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. 2. sz. melléklet A fenntartó terve szerint, iskolánk infrastrukturális felzárkóztatása a pályázati lehetőség szerint lett besorolva. A Klauzál Gábor Általános Iskola az első csoportba került besorolásra, mivel az előzetes szakmai felmérése megtörtént, felújítási, technikai ellátottsági, felszerelés modernizálási tervek elkészültek, Az intézményünk felzárkóztatása pályázati forrás és önrész felhasználásával most valósul meg, jelenleg folyik az iskola épületének teljes körű felújítása. A rászoruló tanulók részére a vonatkozó törvényi keretek között ingyenes étkeztetés és ingyenes tankönyvellátás valósul meg.

6

A közoktatás, mint alapvető önkormányzati feladat finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a munkaerő-piaci képzési alap része. A központi költségvetési támogatások jogcímeire, fajlagos összegére az önkormányzatnak ráhatása nincs, az igénybe vehető források elosztásában pedig mozgástere leszűkült, mivel jó esetben a feladatellátás 50-60 % - át fedezi az állami támogatás. Lényeges és meghatározó, hogy a támogatások nem intézményt, hanem feladatot finanszíroznak, így az önkormányzat lehetőségei elsősorban a létszámokhoz igazodó, a kihasználtság mutatóknak jobban megfelelő, a feladatszervezés, intézményszerkezet folyamatos felülvizsgálat eredményeként végrehajtott intézkedésekben van. 1. sz. melléklet A fenntartó és az intézmény viszonylatában viszont a tanulócsoportok száma a meghatározó. Városi szinten az elmúlt időszakban fokozódott az iskolai szegregáció, aminek következtében nőtt az iskolák közötti különbség. Jellemzően az önkormányzati fenntartású intézménynek kell elsősorban megbirkóznia az iskolai szelekció működésének következtében az egy-egy iskolába tömörülő sajátos nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, a tanulásban sokszor motiválatlan, időnként agresszív tanulókkal. A városban kétszintű a szelekció, egyrészt az önkormányzati intézmények és a nem önkormányzati intézmények viszonylatában, másrészt az önkormányzati intézmények között, ma már jellemző intézményi struktúrában. Az iskolánk számára a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a pedagógiai munka tekintetében is nehezebb körülményeket teremt, ugyanakkor a szociális juttatások (ingyenes tankönyv és étkeztetés) kiegészítésére is jelentősen többet kell fordítania az önkormányzatnak. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program a helyzetértékelés alapján stratégiai irányokat és domináns értékeket határoz meg. Megfogalmazza az intézmény részére a fenntartó elvárásait, a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatokat, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok közötti kapcsolatait, a fenntartói irányítás kertében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. A minőségi célok meghatározásakor és a célokra épülő feladatok megfogalmazása során kiemelt szerepet kap az intézményünk feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos fejlesztése. A fejlesztés céljából meg kellett határozni a minőségpolitikánkat, illetve a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert kellett kiépíteni és működtetni, valamint végezzen önértékelést. Az IMIP rendező elveket ad a mérés-értékelési feladatok, a magasabb vezetői értékelési szempontok és a fenntartói intézményértékelés tartalmára vonatkozóan. Az ÖMIP meghatározta számunkra az emelt szintű testnevelés oktatást, a kompetenciafejlesztést, a kompetencia-mérés területén elért eredmények javítását, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, felkészítését. Keressük és élünk a pályázati lehetőségekkel, amellyel erőforrásainkat fejleszteni tudjuk. Lehetőséget adunk az Útravaló ösztöndíj programban és az Arany János tehetséggondozó programban való részvételre tanulóinknak A szülői igényekre épülve működik az iskolában a napközi, az iskolaotthon (jelenleg nincs) és a tanulószoba. Törekednünk kell a szülők bevonására az intézmény életébe. A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet a törvényi előírásoknak megfelelően szervezzük.

7

A szabadidő hasznos eltöltéséhez a lehetőségeket és széleskörű kínálatot biztosítunk. A fenntartó hatáskörébe tartozik az SZMSZ, a Pedagógiai Program, az IMIP, a Házirend jóváhagyása. A fenntartói irányítás keretében működteti az ellenőrzési – mérési - értékelési rendszerét, amely az intézmény teljes vertikumára kiterjed. Intézményünkben Pedagógiai Programja alapján folyik az oktató-nevelő munka. Jelenleg a programunk átdolgozás alatt áll, mert az utóbbi időszak nyertes pályázatai megkövetelik a változások bevezetését. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávraaz intézménybe működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkaterve. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot, melynek része az egészségnevelési- és a környezeti nevelési program, valamint a helyi tanterv. A felsorolt dokumentumok összhangja, a megvalósulásuk milyensége teremheti meg az iskola működésének zavartalanságát. Ennek elérése érdekében folyt a munka az elmúlt időszakban.

2. Az intézmény környezete, partnerek Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra Szentes város, Csongrád megye északi felének központja. Meghatározó szellemiségű regionális központ. Jelentős oktatási, kulturális és sport hagyományokkal rendelkező település. A városban kevés a komoly gazdasági eredményeket felvonultató vállalkozás, ezért a város lakossága többségében szegény és az önkormányzat is folyamatosan forráshiánnyal küzd. Az iskolánk Szentes város, központi lakótelepén épült. Az oktatás 1984. szeptember 1-jén kezdődött. A 450 tanulóra tervezett épület kezdetektől fogva zsúfolt, időnként túlzsúfolt volt, majd az utóbbi 10 évben erőteljes gyermekszám csökkenés következett be. Mint a város legfiatalabb iskolaépülete, infrastrukturálisan megfelel az iskolaként működés feltételeinek, bár berendezése és állaga az elmúlt évek alatt megérett a felújításra. Az a tény, hogy az iskola a város, központi területén került felépítésre, és bárhonnan könnyen megközelíthető, jellemzővé tette, a tanulóink nem csak a körzetünkből, hanem a város és a környék minden részéről érkeznek hozzánk. A lakótelepi helyzet kihívásainak a megnyitás óta igyekszünk megfelelni. Korábban a környező panellakásokban lakott a tanulóink többsége, mára ez az arány megváltozott, a lakótelepről elfogytak a gyermekek. Tanulóink szülei döntően kétkezi munkások. A családoknak a társadalmi megbecsültsége és főleg anyagi helyzete nem teszi lehetővé az iskolai oktatás korszerű otthoni kiegészítését (pl. kevés a családoknál a korszerű ismereteket hordozó házi könyvtár, kevés a számítógép, stb.) Az összlétszámból 62% hátrányos helyzetű, sok a segélyezésre szoruló.

8

A szülők, akik dolgoznak, többségüknek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzon a gyermekével. A gyermeknevelési feladatokból egyre többet szeretnének az iskolára hárítani. A városközpontban több oktatási intézmény található a közelünkben, ez pedig lehetővé teszi az eredményes együttműködést. Személyi feltételek (nevelőtestület, nem pedagógus munkatársak). Iskolánkban jelenleg 30 jól felkészült pedagógus dolgozik. Többségük főiskolát, hárman egyetemet végeztek. Többen különböző szakkollégiumot, edzői tanfolyamot, a főiskolákon kiegészítő szakokat szereztek. Így van gyógypedagógus, pszichológus, könyvtáros, informatikus, fejlesztőpedagógus, óvodapedagógus, drámapedagógus, többféle edző, közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus, a nem szakrendszerű oktatást végző, erdei iskolai szakértő, környezetvédelemhez, gépíráshoz értő. A végzettségeket mind fel is használjuk arra, hogy minél több lehetőséget tudjunk felkínálni tanulóinknak. 5. sz. melléklet A nem pedagógus munkatársak munkájára nagyszükség van. Jól kiegészítik az intézmény feladat ellátási kötelezettségét. Egy jól képzett oktatás-technikus, aki rendszergazda is, az összes számítógéppel kapcsolatos feladat ellátására kapott megbízást. Munkája ma már nélkülözhetetlen az intézményben. Az ügyvitelt két iskolatitkár végzi. A takarítási feladatokat négy takarító végzi, egy karbantartó segítségével. A karbantartó feladata az udvar és az iskola környékének rendezése, tisztántartása is. A melegítő konyhánkban napi háromszori étkeztetés történik, 1 fő teljes, 2 fő részmunkaidős konyhai kisegítő alkalmazásával. Kiemelendő még a személyi feltételek sorában, a közmunka programban nálunk dolgozó két pedagógiai asszisztens, két takarító és egy karbantartó munkája. Munkaköri feladataik elvégzésével, nagy segítséget jelentenek, mivel az engedélyezett létszámi normatíva miatt évről-évre kevesebb dolgozóval végezzük a nem kevesebb munkát. Tanulói közösség jellemzői Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportban lévő tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. Tanulói létszámunk az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 288 gyermek jár hozzánk. A tanulóink döntő többségének az iskolában kell megkapniuk azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szükségük van. A diákjaink egynegyede jó tanuló (jeles-kitűnő)! Közülük is néhányan kimondottan tehetségesek a szellemi tevékenységekhez. A velük való foglalkozás rendszeres. A lehetőségeinkhez mérten, tanulmányi versenyekre nevezzük és készítjük fel őket. Ezzel segítjük a kiváló tanulóinkat, hogy valóban oda menjenek továbbtanulni, ahova szeretnének. 9

15 éve, minden tanév elején bemeneti mérésekkel figyeljük, hogy a beérkező első osztályos tanulók közül egyre többen olyan zavarokkal küzdenek, melyek kezelése, kiküszöbölése, elengedhetetlen. Számos gyermek küzd részképesség zavarral, tanulmányi nehézségekkel, ez később beilleszkedés- és esetleg magatartászavarhoz vezethet. Ez társadalmi probléma is. Ezért is gondoltuk, hogy több lehetőséget tudunk biztosítani a problémával küzdőknek akkor, ha pályázati forrást szerzünk a felzárkóztatásukra. Gyógy- és fejlesztő pedagógusok segítik a tanulók és a pedagógusok munkáját, 2009-ben iskolapszichológus is bekapcsolódott a nehézségek leküzdésére intézményünkben. A gyerekek különböző képességekkel kerülnek intézményünkbe, s tanulmányi eredményüktől függetlenül többségük azon van, hogy tőle telhető módon tanuljon, tegyen az iskola életéért, hírnevéért. Büszkék vagyunk a tanulmányi, a sport, és a művészetek területen elért sikereikre. Örvendetes, hogy a deviancia valamelyest kezd visszaszorulni, a felelősségre vonás segítésében, megítélésében partnerek a gyerekek is, de még nagyon sok közösen megoldandó magatartási probléma kerül elő nap, mint nap. Gyakoriak a tanulmányi kirándulások. Sajnos a családok egyre kevésbé tudják biztosítani a részvételhez szükséges anyagiakat. 1. sz. melléklet A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli) Az iskolai életünket az utóbbi öt évben meghatározta a pályázati tevékenységünk során megnyert megvalósítandó feladatok végrehajtása. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hosszú távú célként tűzte ki az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítását a tanulókban, valamint, hogy általános iskolai tanulmányaik befejezése után egy versenyképes tudás birtokában eredményesen tudják teljesíteni a középiskolai és a további tanulmányaik követelményét, s később megfelelő módon tudjanak érvényesülni a munkaerőpiacon. Fontos, hogy az eddig jellemző, lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan felváltja a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszer, melyet a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérjen. A program megvalósítását három kompetencia területen vezettük be: szövegértésiszövegalkotási, matematikai-logika, életpálya építés. A kompetencia alapú oktatás bevezetése következtében jelentős mértékben megújult pedagógusaink módszertani kultúrája, fejlődött a tanulóink szövegértése, matematikai logikája. Bővült az egyéni előrehaladást segítő számítógépes programállományunk, feladatlapjaink, digitális és egyéb eszközeink. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és terjesztése érinti a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület, amelyben kommunikáció, tevékenység-centrikusság, rendszeresség, felelősség és a fejlesztés megjelenik a tantárgyakban. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

10

A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok, okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. Matematikai-logika kompetenciaterület a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. Készségek, gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, tudásszerző képességek, tanulási képességek jelennek meg a kompetencia terület alkalmazása során Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében az iskolánkban egyre növekvő számban megjelenő sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére találtunk megoldást. Célunk a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat, javítva a továbbtanulási esélyeiket. Az együttnevelés során alkalmazzuk a személyközpontú, differenciáló, az egyénhez alkalmazkodó oktatás. A kulcskompetenciák fejlesztésével segítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését. A program végrehajtása kéttanítós modellben, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segítségével történik. A gyermekek meg tanulnak együtt dolgozni gyengébb képességű társaikkal, és segítőkészebbek lesznek. Az SNI gyermekeknek nem kell külön nevelődniük 1-4 évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasáskészség megszerzése a cél. Az alsó tagozat kezdésekor felmérésekkel ellenőrizzük a bemeneti állapotot, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Tanulóinkat úgy készítjük fel, hogy az alsó osztályokban ne kényszerüljenek évismétlésre. Jelentős feladatot vállaltunk a különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. Igyekszünk meggyőzni a fenntartót, a szülőket ennek a munkának a szükségességéről. Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A humán, a reál, és a készség tárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk megvalósítani. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, az informatikát és a technikát (lány, fiú).

11

Az angol és német idegen nyelvoktatásunk kiemelt hangsúlyt kap, mivel tudjuk, hogy a tanulóinknak fontos a nyelvismeret elsajátítása a továbbtanulásukhoz Iskolai életünk meghatározó tevékenysége a sport. Mint régi testnevelés-tagozatos iskola, a törvényi változások miatt, a korábbi utat járva, jelenleg emelt szintű testnevelés oktatást folytatunk, testnevelés szakos pedagógusok irányításával. Ennek megfelelően emelt óraszámban tanítjuk a testnevelést (alsó tagozat heti 5 óra, 5. és 6. évfolyamon heti 4 óra). A gyermekeknek lehetőségük van, hogy minden nap testnevelés órán, vagy sportfoglalkozáson vegyenek részt. Az alsós osztályok hetente egyszer úszni tanulnak, melynek eredményeként a tanulók nagy része biztos úszástudást szerez a negyedik osztály végére. Az egészséges életmódra nevelés programszerű tervezését 1987 óta folytatjuk. Egy pedagógus mentálhigiénés végzettséggel segíti ezt a munkát. A környezetvédelem, a mentálhigiénés problémák kezelése az oktatásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is helyet kap. A felsős tanulók körében nagy sikerű a DADA program, amelyet a rendőrség egyik dolgozójától ismerhetnek meg az osztályfőnöki órákon. Az informatika oktatását új számítógépek beszerzésével szélesítettük. A jelenlegi két számítógépes teremben az alsó tagozatosok is helyet kapnak. Az interaktív táblák (5 db), a projektorok, a minilaptopok a modern oktatási lehetőségek kihasználását segítik. Az internet használata széles körben biztosított, növekvő mennyiségben alkalmazzuk a szaktárgyi oktatásban is. Az iskolai könyvtárunk lehetőséget biztosít tanulóinknak a búvárkodásra, ismeretszerzésre. Az idegen nyelvi könyvtárunk nem csak iskolánk idegen nyelvi oktatását segíti, hanem a város többi intézményéből is szívesen keresik fel. Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magánakvaló felnőtt lesz belőle. Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása. Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek igénybe. Több éve kezdődött a jó kapcsolat kialakítása a Szilver Alapfokú Művészeti Iskolával, valamint a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskolával. Közreműködésükkel lehetősége van tanulóinknak a társastánc elsajátítására és versenyszerű folytatására, valamint különböző kézműves foglalkozásokra is. Természetesen támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot (gyermekkönyvtár, zeneiskola, művelődési központ, sportegyesületek, stb.) Erdei iskola szervezésére, komplett saját kidolgozott programunk keretében, nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát magatartás kialakítására, a természet megszerettetésére. Sajnos az anyagi lehetőségek szűkülése egyre lehetetlenebbé teszi a szervezését és a megvalósítását.

12

Az intézményünk 1994-ben felvette Klauzál Gábor nevét. A névadó hagyomány őrzése eddig is sok élményt és hasznos tapasztalatot adott, de tartalmas formáinak megvalósítása még mindig csak alakulóban vannak. Klauzál Gábor születésnapján, vagy névnapján diák-önkormányzati napot tartunk. Hagyomány az iskolában az alsó tagozatos „Apróka hét”, a felső tagozatos „Társadalomtudományi hét” és „Természettudományi hét”. A tanulóink részére, aktív közreműködésükkel szervezett ismeretszerzés, vetélkedők, kiállítások teszi színessé a hét programját. Minden iskolai beiratkozás előtt fogadjuk az óvodásokat és szüleiket, lehetőséget teremtünk számukra az iskolánk és a leendő tanítók megismerésére, ezzel segítve a szülők iskolaválasztását. Tanulmányi/osztály kirándulás alkalmával (ha a szülők anyagilag vállalni tudják) igyekszünk tanulóinkkal megismertetni szűkebb környékünk és Magyarország nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket. A nyári szünidőben az igények és az anyagi lehetőségek függvényében tematikus tábort szervezünk helyben, vagy az ország különböző vidékeire. 6. sz. melléklet A személyzet tevékenysége (együttműködés, csoportok) Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Intézményünk dolgozói valamennyien közalkalmazottak. Az iskola igazgatósága két fő: az igazgató, valamint az igazgató helyettes. Felelős vezető az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint a belső szabályzatok által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti, megbízását a tantestület véleményének kiérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskola irányításában, a feladatok megosztásában az iskola vezetősége segíti az igazgató munkáját. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, diákönkormányzat vezetője, közalkalmazotti tanács elnöke, az iskolaszék elnöke, a szakszervezet vezetője és a gyermekvédelmi felelős. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, havonta egyszer tart megbeszélést, alkalmanként ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményét kikérjük, és véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

13

A pedagógusok szakmai munkaközösségekben tevékenykednek, amelyek segítik és összehangolják az egyes munkacsoportok feladatvégzését. Az alsó tagozatos munkaközösség, a társadalomtudományi munkaközösség, a természettudományi munkaközösség, az idegen nyelvi osztályfőnöki és testnevelési munkaközösség a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása. A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése. A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, technikai dolgozók Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. A szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják Jól funkcionál az iskolaszékünk Az iskolaszék érdekegyeztető szerv, létszáma: 9 fő, a szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő, 1 fő a pedig a fenntartó önkormányzatot képviseli. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat tevékenykedik. Az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőt, az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal összehívjuk, ahol a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján egy diákképviselőt választ. A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív) Pedagógiai tevékenységeink alapja az Iskolai Pedagógiai Program, a Helyi tanterv és a Minőségirányítási Program.

14

Korábban a pedagógiai programunkban és az éves munkatervben szabályoztuk a pedagógiai munka tervezését és követését. A 2004/5. tanévtől ezt a feladatot a minőségirányítási programban meghatározottak szerint kell végeznünk. Ez alapján elfogadtuk, hogy a belső ellenőrzési rendet a pedagógiai program, az SZMSZ és az éves iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Intézményünkben a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskolánk szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Jelenleg teljes átdolgozása folyik a pedagógiai programunknak, mivel a különböző pályázatok (HEFOP, TÁMOP) megvalósítása és fenntartása arra kötelezi intézményünket, hogy hozzáigazítsuk a megváltozott követelményekhez stratégiánkat. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az éves, rövidtávú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkaterv elkészítése és végrehajtása. Kapcsolatok a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Intézményünk életében meghatározó szerepet játszik a kapcsolatok kialakítása, azok életben tartása, megújítása, kialakítása. A kapcsolatok közül a legfontosabb a tanítványaink szüleivel kialakított jó kapcsolat, együttműködés. Igyekszünk megteremteni annak lehetőségét, ahol a közös ügyért való munkálkodás minél jobban kiteljesedhessen. Legfontosabb a gyermek érdekében minden közös pont megtalálása. Célunk, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. 7. sz. melléklet Az együttműködési formái: szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatások, különböző iskolai- és osztályprogramok.

nyílt

tanítási

napok,

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében gyakori munkakapcsolatban kell állnunk a következő intézményekkel: intézményünk fenntartójával Szentes Város Önkormányzatával, önkormányzati Képviselőtestülettel és a Polgármesteri Hivatallal, azon belül is a Művelődési Irodával. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Központ, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Városi Gyermekkönyvtár, Szentes Városi Diákönkormányzat (SZIDÖK), a katolikus és a református egyházakkal. Iskolánk orvosi szobáját a legszükségesebb orvosi műszerekkel, eszközökkel az iskolaorvosunk igényének megfelelően a felszereltük, ezért az iskolaorvosi vizsgálatokat, védőoltások beadását a doktornő helyben végzi. A tanév során minden osztályban igen alapos, a gyermekek fejlődését nyomon követő, vizsgálatokat tart. A védőnők kérésünkre segítséget

15

nyújtanak az osztályfőnöki órák anyagául szolgáló, felvilágosító, egészségügyi témákban, tisztasági, tetvességi ellenőrzésekben. Igyekszünk minél több tanulónkat a város különböző sportegyesületeibe irányítani. Együttműködésünk alapja az egymás segítése, a tehetségesek kibontakoztatása, továbbfejlesztése. Legtöbb tanulónk a vízis sportok (úszás, vízilabda) területén sportol rendszeresen. Eredményeik, országos helyezéseik mind az iskolánk jó hírnevét gazdagítja. Különösen sok gyermeket érdekel és vonz a labdarúgás. Szoros az együttműködés a labdarúgó szakosztállyal is. Zenei és hangszeres képzést a Lajtha László Zeneiskolában kaphatnak gyermekeink. A délutánonként nálunk működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai, a társastánc és a kézműves órák is színesítik gyerekeink hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeit. A tehetségkutatás és tehetségápolás szempontjából is fontosnak érezzük ezeket. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermekvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a szentesi gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal és a szociálpolitikai osztállyal. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek mindegyike bekapcsolódik a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság) A Klauzál Gábor Általános Iskola olyan iskola, amelyben lehetővé vált a környezettől való előnyös különbözőség. A mai világban elengedhetetlen, hogy valamiben kiemelkedjünk, mást adjunk, mint a többi iskola. Ez egyben a jövőnk a záloga is. Kiemelkedünk a gyermekközpontú, szeretetteljes, gondoskodó iskolai légkörünkkel, amelyet egy nagyon jól képzett pedagógus közösség hozott létre. Alapvető feladatunk a társadalmi és a törvényi változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, melyet nyitott működéssel, átlátható munkával lesz a partnereink és a fenntartó számára is megismerhető. . Nyitott iskola a miénk. A nyitottságot sokrétűen alkalmazzuk. Nyitottak vagyunk az óvodák felé, a többi intézmény felé, a volt tanítványaink felé, a szülők felé. Szeretettel fogadjuk a hozzánk érkező pedagógus jelölteket, akik nálunk szeretnék gyakorlatukat eltölteni. A város általános iskoláinak és középiskoláinak rendezvényein, versenyein rendszeresen részt veszünk, s őket is viszontlátjuk iskolai programjainkon. Állandó résztvevői vagyunk a HMG által rendezett tanulmányi versenyeknek, különösen az idegen nyelvi teljesítményünkkel vagyunk elégedettek. A szegvári tanulmányi versenyre is felkészítjük tanulóinkat, hogy a megmérettetésnek részesei lehessünk. Örülünk, hogy a városban működő középiskolák számítanak gyermekeinkre az általuk rendezett versenyeken, programokon. Nyílt napjaikon lehetőséget biztosítanak továbbtanuló nyolcadik osztályosainknak az iskolájuk életébe való betekintésre. Igény esetén a pályaválasztási szülői értekezleten tájékoztatnak a lehetőségeikről.

16

Iskolánk gyakran és szívesen ad helyet, valamint gyakran rendezője is a különböző városi, területi, megyei tanulmányi- és sportversenyeknek. Napi kapcsolatban vagyunk a Polgármesteri Hivatal különböző irodáival, osztályaival - főleg a Művelődési Iroda munkatársaival. Valamennyi bennünket érintő ügy intézésében messzemenően megkapjuk a szükséges támogatást, segítséget. Jó dolog, amikor aktívan bevonnak bennünket, az intézményünket érintő fontosabb döntésekbe. A Városi Intézmények Gazdasági Irodája vezetője és munkatársai bármikor segítséget nyújtanak a számunkra megoldásra váró gazdálkodási ügyekben, rugalmasan állnak problémáinkhoz. Jó és tartalmilag együttműködő kapcsolatunk van a városi iskolák vezetőivel, munkaközösségeivel. 2009-ben megalakult a kistérségi intézmények vezetőinek munkaközössége, amelyben kiszélesedtek a kapcsolati lehetőségeink. Igen alkalmas és hasznos fórum a tapasztalatcserére a vezetői értekezlet. Közvetlen környezetünkben négy óvoda van. Mind velük, mind a város távolabbi pontján elhelyezkedőkkel is jó a kapcsolatunk. Többször szervezünk találkozót az óvónőkel az iskola –óvoda átmenet megbeszélésére, fogadjuk az óvodásokat az iskolai programjainkon, nyílt napjainkon. Többségében jól felkészült, az iskolai elvárásoknak kellő bátorsággal nekiinduló gyermekeket kapunk óvónő kollégáinktól. Pedagógusaink tartalmilag is kiszélesedő kapcsolatára történtek kezdeményezések mind két fél részéről, a lényeges dolgokban jól együttműködünk. Szolgáltatások (kihasználtság mutatók, könyvtár szerepe) Az 1984-ben épült 16 tantermes iskolánk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartására jó lehetőséget biztosít. A tágas tantermeinkben, függönnyel kettéosztható tornatermünkben, jól felszerelt fejlesztőtermünkben, két számítógépes termünkben, könyvtárunkban, ebédlőnkben, ideális feltételek várják a tanulókat. A tanulóink számára tanórán kívüli foglalkozások, programok szervezésével szolgáltatások sokaságát nyújtjuk: napközi otthon, tanulószoba, iskolai sportköri foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, könyvtár, egészségügyi ellátás, stb.. 2009. decembere óta iskolapszichológus is segíti a munkánkat. Legnagyobb számban a napközi otthoni ellátást igénylik gyermekeink. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – tízórait és ebédet (menzát) biztosítunk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk a hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók, a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók oktatási helyzetére. A tanórán kívüli foglalkozásokra általában a tanulók jelentkezése – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes.

17

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzítjük. Sajnos a foglalkozásokra egyre kevesebb óraszám jut az órakeretünkből. A tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezünk. A versenyek megszervezését, a résztvevő tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok végzik. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, amelyen a részvétel önkéntes. A foglalkozásokhoz tantermet biztosítunk, órarendünkhöz igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Évek óta jellemzően kevés szülő igényli gyermekének a hitoktatást nálunk. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében, önképzésüknek, egyéni tanulásuknak segítésére iskolai könyvtár működik. Könyvtárunk a kultúra központja, ahová a gyerekek szívesen járnak, mivel közel 20 ezer könyv, CD és mintegy 6000 brossura közül választhatnak segítséget tanításhoz, tanuláshoz, szórakozáshoz. Aktívan kölcsönzik a könyveket, olvassák a folyóiratokat, három multimédiás számítógép pedig segíti a búvárkodást, internetezést, levelezést. 1. sz. melléklet Idegen nyelvű forrásközpontunk városi szinten működik gazdag kínálattal, mintegy 1000 db idegen nyelvi könyv, segédanyag áll az érdeklődők rendelkezésére. A forrásközpont, mint új lehetőség, valamint az internetezés hozzáférésének kihasználása segíti a gyermekek tájékozottságának fejlődését. Szerencsére egyre többen és egyre inkább érzik is ennek a szükségességét. Tanulóink a délutánjaikat is szívesen töltik a könyvtárban - főleg a nagyobbak -, beszélgetve, házi feladatok megoldásával foglalkozva. Sajnos a tér igen szűk, még úgy is, hogy egy mobil fallal, elválasztható tanteremmel bővíthető igény szerint a helyiség. A gyerekek igényelnék a klub-szerű működési formát is. Folyamatosan igyekszünk nyomon kísérni és beszerezni a legújabb és a gyerekek számára is keresett gyermekirodalmi, ill. ismeretterjesztő kiadványokat. A gyűjtemény gyarapítása a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. A könyvtárunkban megtalálhatók a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok. E dokumentumok helyben használatának biztosítása mellett lehetőség van kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. A tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket beszerezzük, és ezeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönözzük. Jó az együttműködés a városi közkönyvtárral és gyermekkönyvtárral. A szolgáltatások ingyenesek a dolgozóink, és a tanulóink számára. Tanítási napokon 12 órától 16 óráig tart nyitva, a könyvtári dokumentumok 12 órától 16 óráig kölcsönözhetőek. Rendszeresen szavaló, prózamondó, balladamondó versenyeket, könyvtárhasználati órákat szervezünk a könyvek birodalmában.

18

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, hetente 1-szer úszás óra, játékos, egészségfejlesztő testmozgás, népi játék vagy társastánc. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti négy/három testnevelés óra, az iskolai DSE különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak, a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás (lehetőleg a szabadban). A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolában működő diáksport egyesület szakosztályaiban, valamint az iskolai tömegsport órák keretében szervezzük. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez biztosítjuk a sportudvart, és a tornateremet. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvosunk látja el, aki heti egy alkalommal rendel az iskolában. Iskolánk orvosi szobáját a legszükségesebb orvosi műszerekkel, eszközökkel az iskolaorvosunk igényének megfelelően a felszereltük, ezért az iskolaorvosi vizsgálatokat, védőoltások beadását a doktornő helyben folytatja. A tanév során minden osztályban igen alapos, a gyermekek fejlődését nyomon követő, vizsgálatokat tart. A védőnők segítséget nyújtanak az osztályfőnöki órák anyagául szolgáló, felvilágosító, egészségügyi témákban, tisztasági, tetvességi ellenőrzésekben. Az iskolai tankönyvellátás a tankönyvrendelésben résztvevő pedagógusok illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő könyvesbolt együttműködésével történik. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az igénylő lapon jelzik. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. Pályaorientáció jellemzői Tanítványaink a nyolcadik osztály elvégzése után továbbtanulnak. A tankötelezettségi törvény értelmében ezt mindenkinek meg kell tenni. A pályaválasztás előkészítése nem csak az utolsó tanév feladata. Az osztályfőnökök és a pedagógusok felkészítik a tanulóinkat a nem könnyű döntésre. Hetedik és nyolcadik osztályban pályaválasztási szülői értekezleteken kapnak tájékoztatást a szülők a lehetőségekről. A középiskolák nyílt napjaira is szívesen elmennek tanulóink. A döntést a szülői házzal közösen hozzák meg a gyerekek. Szentesen öt különböző profilú középiskola várja a tanulókat. Tapasztalataink szerint, a többség a szakközépiskolát választja, utána következik a szakiskolai képzés, és legkevesebb a gimnáziumba jelentkezők száma. A helyi lehetőségek mellett, jellemző, hogy tanítványaink más településekre, sokszor a megyén kívüli középiskolákba jelentkeznek. Mivel a középiskolák is érdekeltek a tanulói létszám alakulásában, többségében felveszik a hozzájuk jelentkezőket. 4. sz. melléklet

19

Közösségi élet Az iskolai nevelésünk legfőbb célja, hogy a tanulókat minél szélesebb körben történő fejlesztéssel, felkészítésük az életre. A gyermekek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező tanárokra. A tanuló fejlődésének meghatározó tényezői a családban elsajátított szokásokon, morális tényezőkön túl a baráti körben kialakított emberi kapcsolatok és értékrendek. Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira. A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

3. Az anyagi feltételek Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek. Intézményünk költségvetése mindenkor közös megegyezés alapján születik az önkormányzat és az intézményvezető között. Költségvetésünk tartalmazza évente a tantárgyfelosztás alapján számított létszámszükséglet bérfedezetét, valamint a tanulólétszámhoz igazított helyi normatívával meghatározott egyéb dologi költségeinket. A bérkeretünk évente a feladatellátáshoz igazított, a törvényi változásokat követő, csak a feltétlenül szükséges keretet biztosítja intézményünk számára. A lehetőséghez igazodva, megszorító gazdálkodással tudtunk a bérkereten belül maradni, esetlegesen megtakarítást ritkán sikerül elérni.

20

Dologi kiadásaink rezsi költségeit külön tételként biztosítja a fenntartó. Takarékossági intézkedésekkel próbáljuk minimális szintre csökkenteni a közüzemi szolgáltatások felhasználást. Az egyéb dologi keretünket a napi működés fenntartására fordítjuk. 1. sz. melléklet Az elmúlt öt évben pályázati tevékenységünk kiemelkedően jól sikerült. A sok ráfordított munkának eredményeként a HEFOP, a TÁMOP a DAOP és az IPR jóvoltából eszközökre, pedagógus továbbképzésre, programokra, épület felújításra fordíthatunk a többi városi iskoláknál lényegesen magasabb összeget. Igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a nagyszámú hátrányos helyzetű tanulóinknak minél jobb nevelési-oktatási feltételeket tudjunk nyújtani. Kisebb pályázatok jóvoltából tantermeink egy részében székek cseréjére került sor, könyvtárunk idegen nyelvi forrásközponttá bővült, a könyvtári állomány nyilvántartására számítógépes programot nyertünk. Különösen sokat fordítottunk fejlesztő eszközök vásárlására, ezáltal teljessé vált a fejlesztő termünk berendezése. Megállapíthatom, hogy költségvetésünk, a pályázatokon elnyert összegekkel az elmúlt öt évben biztosította a működésünk feltételeit, lehetőségünk volt a takarékos gazdálkodás mellett némi fejlesztésre is. 3. sz. melléklet Egy tanulóra jutó költségek. A vizsgált öt év viszonylatában a kimutatás ingadozó költségvetési felhasználást mutat. A tanulószám csökkenő tendenciája miatt, viszont az egy tanulóra jutó költségfelhasználás emelkedett. 1. sz. melléklet Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága. A tanulólétszám csökkenése kihat az intézményben alkalmazható pedagógusok számára is. A mutatók alakulása az elmúlt öt évben ezért keveset változott, 13-14 gyermek jut egy pedagógusra. A tanulócsoportok számát a fenntartó önkormányzat engedélyezi, figyelembe véve a szakértői vélemények alapján két tanulóként fegyelembe veendők számát is. A pedagógus létszámban a napközisek, a gyermekvédelmi felelős, a könyvtáros és a magántanulókat ellátó pedagógusok is szerepelnek, ezért az egy tanulócsoportra jutó pedagógus szám nem csak a tanítókat és a szaktanárokat jelöli. 1. sz. melléklet A gazdálkodás ésszerűsége. A korábban említett költségvetési keretből természetesen csak úgy lehetett hatékonyan gazdálkodni, ha takarékossági elveket és intézkedéseket alkalmazunk szinte minden területen. Fontosnak tartom, hogy az egy-egy időszakot lezáró analitikák megérkezése után minden hónapban tételesen ellenőrizzem a kiadásokat és bevételeket, ismerjem a még rendelkezésre álló keretet. Minden kiadás az intézményben csak a tudtommal történhetett. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nem támogatom az ésszerű, szükségszerű és előbbre vivő kiadásokat. A nagyobb kiadásokat mindig több évre előre tervezünk, a rangsort a szükségszerűség és a minőségi feltételek, megteremtése határozza meg. Megtakarításaink elsősorban a bérgazdálkodás (ésszerű órarend, tantárgyfelosztás, túlórákkal, helyettesítésekkel történő gazdálkodás) területén mutatkoztak.

21

Pályázatok rendszeres írása, és azok támogatottsága is hozzájárult kiadási lehetőségeink bővítéséhez. Az elmúlt öt évben 72 millió 72 ezer Ft pályázati bevételünk volt (némelyik pályáztot a fenntartó nyújtotta be). Nem számoltam bele a jelenleg folyó intézmény-felújítást, amire 200 millió Ft támogatást kapott a fenntartónk. 1. sz. melléklet Saját bevételek lehetőségei A pályázati támogatásokat nem számolva, bevételünk elsősorban a tornaterem, a tantermek bérleti díjaiból keletkezik. Az iskolánk kedvező, központi elhelyezkedése miatt kedvelt hely a programok lebonyolításához. Megállapodás alapján a rendszeres bérlőink a hét minden napján késő estig használják a tornatermünket, a tanfolyamok, és az alapfokú művészeti iskolák a délutáni és esti foglalkozásaikhoz igénylik tantermeinket, ebédlőnket. Külön szerződéses keretben adunk helyet a 2 F nyelviskolának. Bérleti díjként félévente egyegy kollégánk részt vehet az általuk szervezett nyelvtanfolyamon (kb. 300e Ft). Évente átlagosan 1 - 1, 5 millió Ft bevétel származott a bérbeadási tevékenységünkből. Természetesen az esti, a hétvégi ügyeletet el kell láttatni, ami költségként jelentkezik ebből az összegből. Gyermekrendezvényekre bérleti díj nélkül adjuk ki iskolánk helyiségeit. Tárgyi-technikai feltételek (épületek, eszközök állapota, hiánya) Az iskolánk épülete a tornaterem, két nagy sportudvara valamint alapvető felszerelése ideális az általános iskolai oktatásra. Mindig nagy gondot fordítottunk az épület állagának megőrzésére, azonban meglátszott, hogy felújítás nem történt az elmúlt 25 évben. Több mint 15 évig gyermekekkel túlzsúfolt volt az intézmény. A belső berendezésen, bútorzaton nyomot hagyott a túlzott igénybevétel. A nyílászárók cserére szorultak, a fűtést, a világítást korszerűsíteni kell, a vécék felújításával nem lehetett várni, a tornaterem erősen beázott. 2009. őszén DAOP támogatásával megkezdődött az épület teljes körű felújítása, akadálymentesítése, hőszigetelése, a tornaterem pedig magas tetőt kapott. A felújítás része a sportudvari salakos futópályapálya, és a kézilabda pálya műanyag burkolattal történő lefedése is. Fontos iskolánk környékének esztétikussága is. A parkosításra, az iskolát körülvevő élő sövény gondozására, a fű karbantartására sok munkát és pénzt kell fordítanunk. A felújítási munkák végeztével nem oldódik meg minden probléma. Sajnos nem jut pénz az iskola régi bútorzatának cseréjére. Az iskola eszközellátottsága eredendően hiányos volt az induláskor, csak a szükséges eszközök felét kapta meg az intézmény. Folyamatosan igyekeztük az elmúlt évek során önerőből és a pályázatok segítségével beszerezni a legkorszerűbb szemléltető eszközöket, térképeket, kísérleti eszközöket, anyagokat. Az eszközszükségleti ütemtervet csak a pályázati lehetőségek maximális kihasználásával tudtuk teljesíteni. Sok új oktatást segítő és a tanulók fejlesztését szolgáló eszközt vásárolhattunk a pályázatok jóvoltából. A két számítógépes szaktantermünk gépparkja viszont cserére szorul, ennek anyagi háttere még nincs meg.

22

A sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. A beszámolási időszak öt évében jelentős összeget fordítottunk a meglévő sporteszközeink felújítására. Minden évben sikerült a testnevelés órákhoz szükséges eszközöket pótolni, újabbakat beszerezni, mivel ezek nagyon gyorsan tönkremennek, elhasználódnak Az apróbb javításokat a karbantartónk folyamatosan elvégzi. A tornaterem mennyezete folyamatosan beázott, rongálta berendezést és esztétikailag is zavaró volt. Cserére érett a falat védő háló is mind a két oldalon. A sportudvar salakos része is teljes felújításra szorul. A futópályát benőtte a fű, a salak mélyebb rétegből előkerült kohósalak, amely rendkívül balesetveszélyes. Az iskolaudvaron lévő bitumenes kézilabda pálya és egy utcai kosárlabda palánk ad lehetőséget a labdás játékokra. A napközi otthon játékokkal, sportszerekkel való ellátottsága jelenleg a legkritikusabb helyzetű. Erre a területre sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk, hiszen itt van a legtöbb hátrányos helyzetű gyermek. Az intézmény-felújítás kiterjed a tornaterem magas tetős lefedésére, ezzel a beázás megszűnik. Megújulnak az öltözők és a vizesblokkok, korszerűsítik a fűtést és a világítást, megtörténik a padlózat cseréje is. A sportudvar rekonstrukciója az OLLÉ program keretében valósul meg. Rekortán borítást kap a futópálya és a távolugró nekifutó, műanyag borítású lesz a kézilabdapálya.

4. Szervezeti - vezetési jellemzők A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minősége. Mint intézményvezető olyan iskola megvalósítását tűztem ki célul, amely lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség elérését, mert ez az iskola jövőjének a záloga. Alapvető feladatom a társadalmi és a törvényi változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, amelyet nyitott működéssel, átlátható munkával igyekeztem partnereink és a fenntartó számára is megismerhetővé tenni. Tevékenységemet és munkatársaim tevékenységét is szolgáltatásnak tekintem, amelyet szeretetteljes légkörben lehet csak megvalósítani. Arra törekszem, hogy szolgáltatásunk minősége minden munkatársam személyes felelőssége is legyen. Igénylem a véleménynyilvánítást az iskolai élet minden szereplőjétől és elvárom, hogy a szereplők aktívan vegyenek is részt a célok megvalósításában. A lehetőségek szerint gondoskodtam, hogy a munkához a szükséges szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. A belső erőforrások elosztása. Jelenleg 30 pedagógusunk közül 16 fő tanító, 18 fő tanár, óvodapedagógus 2 fő, gyógypedagógus 1 fő. Ebből: 3 diplomás: 1 fő, 2 diplomás: 12 fő, 1 diplomás: 17 fő A tanítói végzettségűek mindannyian rendelkeznek egy-egy tantárgyból szakkollégiumi, vagy műveltségterületi szakképesítéssel. A tanár végzettségűek között a tantárgyi modulok és a nem szakrendszerű oktatásra is végzett szakemberek állnak rendelkezésünkre (tánc, dráma, egészségtan, etika, média, honismeret) 107 fajta módszertani továbbképzést végeztek pedagógusaink.

23

10 fő technikai alkalmazott közül egy fő főiskolát végzett, kettő fő érettségizett, a többiek szakmunkások Munkarendjüket és munkafeladataikat az SZMSZ mellékletében szabályoztuk. A feladatok elosztása minden tanévben a tantárgy felosztáson és a munkatervben történik 5. sz. melléklet A vezetői munka és felelősség-megosztás Vezetői munkámat egy igazgatóhelyettes és négy munkaközösség-vezető segíti. A döntések előkészítésében mindig részt vesz az iskolai vezetőség, mely a közalkalmazottitanács elnökével, a szakszervezeti vezetővel, diák-önkormányzatot segítő pedagógussal és a gyermekvédelmi felelőssel kibővített testület. Szerepe az érdekegyeztetés, döntés-előkészítés, információcsere. A technikaiak munkáját az igazgató fogja össze. Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az iskola teljes működési területének ellenőrzésében, döntésekben, az irányításban nélkülözhetetlen az együttműködő vezető társam, az igazgató-helyettes. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása. A 2004/2005. tanévtől a MIP szerint végezzük a pedagógia munka ellenőrzését. Az ellenőrzések során az intézmény tevékenységeit, feladataink végrehajtását, ezek összhangját, hatékonyságát vizsgáljuk. A tényleges helyzetet vetjük össze célkitűzéseinkkel. Az ellenőrzés éves ütemterv szerint történik. Az ellenőrzés lehet: szakmai, törvényességi, költségvetési, témavizsgálat és célellenőrzés. Intézményünkben ellenőrzés végezhet a fenntartó megbízásából a jogszabályokban meghatározott személy megbízólevéllel, közoktatási szakértő. A pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzést az adott téma felelőse, törvényességi ellenőrzést szintén a téma felelőse, vagy szakértő. A belső ellenőrzés kiterjed a pedagógusokra, tanulókra és az egyéb alkalmazottakra is. Ellenőrzést végezhetnek: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, pedagógusok, külső szakértő. A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei. Az ellenőrzés tapasztalataiból következtetéseket vonunk le. A tények elemzésével munkánkat hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük. A tények okainak feltárásával, a hibákat kijavítjuk, hiányosságokat pótoljuk. Az értékeket megőrizzük, az eredményeket megerősítjük, a jó eljárásokat, módszereket továbbfejlesztjük és elterjesztjük. A tervezett és a rendkívüli ellenőrzések tapasztalatait minden esetben az iskola érdekeinek rendeljük alá, ha szükséges, intézkedéssekkel, határozatokkal korrigáljuk a hiányosságokat, tanácsokkal, beszélgetésekkel segítjük munkatársainkat. Fegyelmi eljárást még nem kellett lefolytatnom, de néhány esetben szóbeli figyelmeztetést kellett alkalmaznom. Az innováció támogatása. Az iskola dolgozóinak kezdeményezéseit, ötleteiknek, kidolgozott projektjeiknek kivitelezését előszeretettel támogatom, ha mögötte az adott munkaközösség, esetleg a tantestület is felsorakozik. Ezek az iskolai munkát, iskolai életet elősegítő jobbító törekvések szinte minden esetben, széles körben támogatottak, és megvalósításukban tükröződik a kollektivitás, az önállóság. Az erkölcsi és anyagi elismeréssel, a munkafeltételek megteremtésével tudom elsősorban ösztönözni a fejlesztő elképzeléseket.

24

A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok. A legfontosabb pedagógiai alapelvünk, hogy iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Általánosságban közvetlen bizalmas a kapcsolat pedagógusaink és a tanulók között. Ezt tükrözik a közösen tevékenykedő, gyakran már alsóban érett osztályközösségek. Minden iskolai feladatra akad önként jelentkező; tanár-diák összefogással. Természetesen lehetnek és vannak konfliktusok az egyes diákok és tanáraik esetében, amit a nem azonos erkölcsi normák, az alkalmazott nevelési módszerek, vagy a deviancia vált ki. Nyitottak vagyunk bármely probléma azonnali feltárására és megoldására, és elismerjük azt is, ha éppen nem a tanárnak van igaza. A vezetői elismerések rendszere és a tárgyidőszakra jellemző tevékenység. A vezetői munka alapeleme annak figyelemmel kísérése, hogy a jól sikerült eredményt, tevékenységet a megfelelő módon méltányolja. Legegyszerűbben egy dicséret vagy köszönet erejéig - akár gyerekről, akár kollégáról van szó. A kiemelkedő eredményeket a hangosbemondón keresztül hozzuk az iskola minden tagja tudomására, megköszönve, ismertetve a résztvevők nevét (diákot és tanárt egyaránt). Az eredmények ismertetjük a ballagáson és a tanévzáró ünnepségen is. A gyermekek jutalmazása a pedagógiai programunkban és házirendünkben szabályozottak alapján írásos dicséretek, kitüntetések, anyagi és tárgyi jutalmak lehetnek. A munkatársak erkölcsi elismerését támogatja a jutalmazási rendszerünk, aminek alapja a munka után differenciáltan megítélt minőségi munkáért járó bérpótlék, valamint az esetleges bérmaradványi jutalom. A hétévenkénti kötelező 120 órás pedagógus továbbképzés, vagy új diploma megszerzésekor egy év várakozási idő csökkentést kap a pedagógus. Pedagógus napon helyi, városi kitüntetésre, címre terjeszthetjük fel a kollégákat, amellyel mindig élni is szoktunk. A probléma csak az, hogy nagyon kevés a városi keret, sokkal több kiemelkedően dolgozó munkatárs van. Kiemelném azonban, hogy iskolánk pedagógusai közül az elmúlt években összesen 5 fő főtanácsosi, 2 fő tanácsosi címet kapott, 5 fő pedagógusnapi elismerésben részesült. 2 fő iskolatitkár főmunkatársi címet viselhet. Úgy gondolom, a kitüntetésben részesültek magas számát tekintve - városi szinten, hasonlítva a többi iskolához magunkat – kiemelkedő a mi létszámunk. (A teljes dolgozói létszám kb. 10% - a.) A pályázati tevékenység lehetősége és eredményessége. Iskolánk pályázati tevékenysége kimagasló. Tudjuk, hogy a szűkös költségvetést csak pályázatok megírásával, azok megvalósításával egészíthetjük ki, és ez az intézményünk fejlődésének további meghatározója is. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sikerült megfelelő, vállalkozó pedagógusokat találnunk, akik felvállalják a pályázatírást, és menedzselik is a nyertes pályázatokat. A munkatársaink a pályázatok megvalósítói. Csak nagyon szoros együttműködéssel érhető el a sikeres kivitelezés. A sikerességünket bizonyítja, hogy az elmúlt öt évben 72 millió 72 ezer Ft-ot nyertünk a beadott 25 pályázaton. Elsősorban eszközbeszerzésre és iskolai projektek, rendezvények támogatására szereztünk nagyobb összegeket. (HEFOP, TÁMOP, TEMPUS, IPR) 3. sz. melléklet

25

Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések, különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra. Éves intézményi beszámolót az éves munkaterv és elért eredményeink alapján állítom össze. Minden esetben alapja az iskolai beszámolónak a részletes munkaközösségi munkák feltárása, a konkrét területi eredmények, problémák feltárásával, a tanulói eredményességgel, statisztikai mutatókkal alátámasztva. A pedagógusaink minden félévkor és tanév végén önértékelő beszámolót készítenek a tevékenységükről. Ezeket is felhasználom a beszámolóim elkészítéséhez. (Féléves értékelésünk is ilyen részletes, azért, hogy minél inkább feltárhatók legyenek a továbblépési feladatok, lehetőségek.) 2005. év elején és 2009-ben közvetlen partnereink véleményét kikérve igyekeztük a tényeket föltárni, hogy a pedagógiai programunk és IMIP célkitűzései igazolják-e a mindennapi munkánkat és az igényeket. 2009-ben átdolgozásra került IMIP alapján folyik az önértékelésünk eljárásrendje. Az önértékelés az intézmény összes területére vonatkozóan, a folyamatszabályozás előkészítésére szolgál. Célja információgyűjtés, intézményen belüli helyzetfelmérés, az adottságok, eredmények összegyűjtése, a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. A fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesülése: Az iskola biztosítja a városban élő diákok számára az emelt szintű testnevelés oktatást 1-6. évfolyamokon. A kompetenciamérés területén szignifikánsan javultak az eredményeink matematika és szövegértés területen. 2. sz. melléklet A kompetenciafejlesztést kiterjesztettük az iskola egészére, ezzel együtt nagyobb szerepet kap a problémamegoldó gondolkodásra nevelés. 2009-ben bekapcsolódtunk a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe, ezzel együtt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása is működik. A tehetséges tanulókat felkészítjük a tanulmányi versenyekre. Folyamatosan élünk a pályázati lehetőségekkel, amelyek erőforrásainkat növeli. A városi szakmai munkaközösségek aktív, alkotó tagjai pedagógusaink. A hátrányos helyzetű tanulóink továbbtanulását támogatjuk az Útravaló ösztöndíj programban és az Arany János Tehetséggondozó programba való bejutás segítésével. Az SNI tanulókat az alapító okirat szerint látjuk el.

5. A személyi feltételek alakulása A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége. Szakos ellátottságunk jó, minden téren tehetséges kollektívánk kész az új módszerek befogadására, elsajátítására, alkalmazására. Öt éves beiskolázási tervünk, éves továbbképzési terveink mindig az aktuális szükségleteink, fejlesztendő területeink képzésére irányulnak. Az elkövetkezendő években tovább kell erősíteni a problémával küzdő gyermekek oktatásával foglalkozók számát, valamint pótolni a nyugdíjba menő főként reálszakosokat. Ennek érdekében a beiskolázásnál előnyt élveznek, akik az említett területeken kívánnak újabb képesítést szerezni. 5. sz. melléklet

26

A pedagógusok javadalmazása, a minőségi munka értékelése. A pedagógusain a munkabérüket az érvénybe lévő besorolási rend és a KJT. szabályozása alapján kapják. A minőségi munkát az anyagi lehetőségek függvényében honoráljuk, a döntés mindig az iskolai vezetőség véleményére épített differenciáláson alapszik. Értékeljük az egyén iskoláért végzett kötelező és egyéb tevékenységét. A minőségi munkáért járó bérkeretet valamennyi munkatársunkra kiterjesztve használjuk fel. A felhasználható minőségi bérkeret sajnos nagyon kevés, igazából, csak ezzel, nagyon nehéz ösztönözni a pedagógusainkat a minőségibb munkára. A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. A tantestület tagjai a kompetencia alapú oktatás módszertani képzéseiben részesültek. A továbbképzéseken való aktív részvétellel az intézmény eredményességi mutatóinak javításához szükséges humán erőforrás rendelkezésre áll. Nevelőtestületünk jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy a különböző családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és motivációjú tanulók számára biztosítsa a továbbhaladást. 2010. évig elsősorban a pedagógus továbbképzésre fordítható kiegészítő normatívából finanszíroztuk a pedagógusok továbbképzését. Szerencsénkre, mind a HEFOP és mind a TÁMOP és az IPR pályázatok nagyon sok lehetőséget adtak a pedagógus továbbképzésekre. Nevelőtestületünk eljutott odáig, hogy mindenkinek sikerült elvégezni a hét évente kötelező 120 órás továbbképzést, többek, többször is teljesítették ezt. 5. sz. melléklet Az oktatást segítő személyzet. A nevelő-oktató munkánk sikeressége elképzelhetetlen segítő személyzet nélkül. 2008-ban gyógypedagógus, 2009-ben iskolapszichológus kapcsolódott be a feladatellátásba. A jól képzett oktatástechnikus - aki a rendszergazdai teendőket is ellátja - munkája elengedhetetlen a mai, technikára épült világban. Az adminisztrációs terhek növekedése szintén nélkülözhetetlenné teszi a két iskolatitkár munkáját. Fontos számukra is az iskola külleme, tisztasága jó üzemelése. A takarítók és a karbantartó tevékenysége elengedhetetlen követelmény az iskola zavartalan működéshez.

6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek Az alkalmazott tantervi programok jellemzői és előnyei, hátrányai. A sűrűn módosított Közoktatási Törvény előírásai szerint, a tantervi programok igen színes skáláját alkalmazzuk iskolánkban. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy egy nyolc évre kidolgozott program szerint még egyetlen osztály sem tudott végezni. Nem jó a sok módosítás a gyermekek szempontjából sem, bizonyos stabilitásnak, állandóságnak kellene lenni legalább a törzsanyagok rendszerében. Szükség volt a reformokra, szemléleti és nevelési módszerváltásra, de ennek is hosszú távúnak kellene lennie, nem kétévente változónak! Valamennyi tantárgyi programunk alapja a hagyományokra építő oktatás, az anyanyelvi, a matematikai, idegen nyelvi és informatikai képességfejlesztés. Hangsúlyos a

27

természettudományi megalapozottság és a művészetek, mozgáskultúra iránti igény kialakítása. A tantervi programok karbantartása. Legalább ötévente meg kell vizsgálni és időszerű feladatokhoz igazítani a cél és feladatrendszert. Erre a feladatra a törvényi módosítások miatt kétévente sor került. Jelenleg a kompetencia alapú oktatás és a nem szakrendszerű oktatás bevezetése miatt átdolgozás alatt áll a helyi tantervünk. Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzői Tantervi felépítettségünk, tantárgyi rendszerünk lehetővé teszi a kollégák szabad tankönyv választását, melynek kritériumait a törvényi előírásokon túl pedagógiai programunk is szabályoz. Fontosnak tartjuk a gyermek szempontjából a jól használhatóságot, az árakat és a könyvvel kapcsolatos tanári gyakorlati tapasztalatot. A tanítást segítő eszközök használata. Nélkülözhetetlennek tartjuk a legkorszerűbb eszközök jelenlétét az oktatásban, hiszen a továbbhaladás feltétele a sokoldalú információgyűjtés és a mai feltételek között való alkalmazni tudás. A családi háttér különbségei miatt fontos, hogy a tanuló legalább az iskolában tudja használni, tanulja kezelni a technikát, használhassa azt munkaeszközként. A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága. Pedagógiai programunkban meghatároztuk, hogy a következő területeken valósítjuk meg a tanórán kívüli tevékenységeket: hagyományőrzés, diákönkormányzat, napközi otthon, tanulószoba, diákétkeztetés, tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások, szakkörök, versenyek, vetélkedők, erdei iskola, iskolai könyvtár, stb. Legfontosabb szerepük a tehetséggondozásban, a felzárkóztatásban és a közösségépítésben van. Jelentősen segítik a tanórai munkát, a közös célért munkálkodást. Sajnos egyre kevesebb az erre fordítható óraszám. Nem tudunk az órakeretünkből óraszámot biztosítani szakkörökre. A sport tevékenységet teljes mértékben az iskolai diáksport egyesület látja el. A tevékenységformák választékát sikerült bővíteni az iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák kínálatával (társastánc, festészet). A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei. Ezen a területen nagyon sok a tennivalónk, hiszen tanulóink többsége küzd valamilyen hátrányos helyzettel. Igen fontos ezen a gyermekvédelmi munka. Kiemelném, hogy az utóbbi években nagy előrelépést jelentett intézményünkben, hogy a témát jól ismerő, szakmai végzettségét jól kamatoztató gyermekvédelmi felelős végzi ezt a nem könnyű feladatot. Egyre több a hátránnyal küzdő gyermek, közülük többeknél az anyagi nehézségek játszanak szerepet, de az otthoni lelki-testi terror és a szülők nemtörődömsége is jelentkezik. A HH és HHH száma egyre nő. Fontos a kapcsolatteremtés és az elfogadó viszony a szülői háttérrel, hogy segíteni tudjunk. Sok múlik az osztályfőnök – szülő - gyerek szoros, nyílt együttműködési formáin.

28

A hatóságokkal való együttműködés is a megsegítésre irányul. 2009. évben elkészült intézményünk integrációs programja. Biztosítanunk kell az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. A törvény azt célozza,hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek, a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás – nevelés rendszerén belül. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk a hátrányos (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók, a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók oktatási helyzetére. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet (39.§) kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítésben, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a Közoktatási Törvény alapján kiadott Integrációs Program alkalmazásával történik. Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, újra kell gondolni a tevékenységét, helyzetét. Differenciális, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben. A következő tevékenységi formák segítik a munkát: csoportbontás idegen nyelvből, informatika, technika tantárgyakból, emelt szintű testnevelés oktatás. Első osztályban felzárkóztató csoport alakítása a hátránnyal érkezőknek. Később felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás a szakértői vélemények alapján kiszűrt tanulóknak. A tehetséggondozás támogatására irányul a tanítási szerkezetünk, célkitűzéseink, gyakorlati módszereink, szabadidős programjaink, fejlesztési stratégiánk, és a versenyhelyzetek teremtése. Kiemelt terület a tanulók megfelelő fejlesztése, melyet szakos ellátottsággal igyekszünk megoldani. A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei A 2004-ben elfogadásra került pedagógiai programunk eleme a környezetvédelem és az egészségügyi nevelés. Gyermekeink aktív részesei az iskolai, a városi és a tágabb környezet használatának, alakításának. Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, megakadályozza az élő természet pusztítását, rombolását. A program keretében igyekszünk megismertetni azokat a folyamatokat, amelyek a környezetben zajlanak, igyekszünk bekapcsolni a tevékenységek sorozatába őket úgy, hogy a közvetlen környezetük értékeinek megőrzése legyen a legkiemeltebb cél. Etikai, egészségügyi, prevenciós ismereteket nem csak előadásokon, de az osztályfőnöki órák anyagába építve is nyújtunk tanulóinknak. Széleskörű lehetőség adódik a téma alapos megismerésére az erdei iskolai programokon. Egyre több osztályunk él ezzel a lehetőséggel. Egyedüli gátja a teljes körű elterjedésnek az 29

anyagiak hiány. Sajnos ez miatt nem tudjuk minden osztályra kiterjeszteni, csak ott valósul meg, ahol a szülők ezt anyagilag támogatni tudják. Az elmúlt időszakban több nagysikerű környezetvédelmi rendezvényünk volt. ÖKOPAK nap és vetélkedő, faültetés, egészség- és sportnapok. Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség. A város általános iskoláinak és középiskoláinak rendezvényein, versenyein részt veszünk, s őket is viszontlátjuk iskolai programjainkon, Ilyen jellegű rendezvények a környező és megyei településeken is megrendezésre kerülnek. Rendszeresen részt veszünk a HMG által rendezett tanulmányi versenyeken, különösen az idegen nyelvi teljesítményünkkel vagyunk elégedettek. Több tanulónk a versenyen elért eredménye alapján felvételi nélkül kerül be a nyelvi tagozatos osztályokba. A szegvári tanulmányi versenyre is minden évben készítünk fel tanulókat, rendszeres részt- vevői vagyunk a megmérettetésnek. Iskolánk szívesen ad helyet, rendez különböző városi, területi, megyei versenyeket. Az utóbbi időszak pályázati tevékenysége folytán, egyre többször adódott, hogy konzorciumi formában, más iskolákkal, óvodákkal együttműködve valósíthatjuk meg a programot. Az eredmények igazolják az együttműködés fontosságát.

7. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése. A kompetenciamérés eredményei 6. és 8. osztályaink teljesítményét jelzik. Munkánk eredményességét jelzi az eddigi kompetenciamérésekben elért átlageredményeink javuló tendenciája. 2. sz. melléklet Tanulóink osztályzatai mögött érték van, ezt bizonyítja, hogy a középiskolákban megtartják eredményeiket. A középiskolai felvételiken a megyei és a városi iskolákban is, felvételi esetén is megállják helyüket tanulóink. Közepes végzettséggel is a többség érettségit adó középiskolákban tanul. Az osztályfőnökök statisztikái alapján végzőseinkből 30-35 % jut be a felsőoktatásba. A tantárgyi teljesítmények eredményei. Nagymértékben függ a tantárgy szeretetétől, a született készségektől, a tanár - diák kapcsolatoktól, a tanítási struktúrától, módszerektől. Egyre nehezebb a tanulókat rávenni a szorgalmas tanulásra. Igazán meg kell küzdeni a pedagógusnak, ha eredményt akar elérni. Az eredmény alapja a differenciált és a képességszerinti tanítás. A tanulói sikerek csak ezek hatásként jelentkeznek. Felvételi, továbbhaladás, végzettség továbbtanulás. 4. sz. melléklet Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai. Az adatok mögé nézve megállapítható, hogy ez nem jellemző a mi iskolánkra. A pótvizsgára kötelezettek felmérésére, felkészítésére is szánunk órákat tantárgyanként. Az eredményt igen tervszerű felzárkóztató munka előzi meg a tanítási időszakban. Sajnos néhány gyermek esetében a leggondosabb felzárkóztatás sem hozza meg a kívánt eredményt, ők tanévet

30

ismételnek. Ennek leggyakoribb oka az érdektelenség és a nemtörődömség. Tanévenként átlagosan 6-8 tanuló ismétel tanévet. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség. A versenyzés nem kötelező iskolánkban, de tanulóink kihívásnak veszik, és sokan neveznek levelező versenyekre, sportversenyekre, művészeti versenyekre. Tanulmányi eredménytől függetlenül ez olyan terület, ahol tehetségüket megmérettethetik. Az elmúlt 5 év során egyéni és csoportos - tanulmányi – művészeti - sport - eredményeket elért tanulóink száma: 2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010. (áprilisig)

Országos I-X.

11 fő

15 fő

14 fő

10 fő

3 fő

Megyei-

25 fő

28 fő

27 fő

24fő

25 fő

120 fő

118 fő

107 fő

97 fő

95 fő

regionális felfutású I-VI. Városi-területi felfutású I-VI. A tanulmányi teljesítmények elismerése. Tanulóink értékelési, elismerési rendszere pedagógiai programunkban került kidolgozásra. A megyei és ennél magasabb szintű eredményekért igazgatói dicséret jár, a többit a szaktanár jutalmazza. Tanév végén a kiemelkedő teljesítményeket könyvjutalommal díjazzuk, ill. a hangosbemondón mindenki tudomására hozzuk. Végzőseink közül azoknak, akikre a 8 év során kimagasló tanulmányi teljesítményeik miatt büszkék lehettünk, „Iskolánkért” kitüntetést adományozunk a ballagáson (5000 Ft-os vásárlási utalvány és oklevél). A sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak ’’Iskolánk sportjáért’’ kitüntetést adományozunk (serleg és oklevél). A tanév végén mindenki könyvjutalmat, oklevelet, vagy nevelőtestületi dicséretet kap, aki kiemelkedően teljesített. Fegyelmi problémák, deviancia. Természetesen ezzel is szembe kell néznünk az iskolai mindennapok során. Tantestületünk legfontosabb módszere az, hogy soha nem szabad elmenni egy-egy deviáns viselkedés mellett, azonnal szóvá kell tenni a magatartást, s az adott nevelő döntésétől, a probléma súlyosságától függően kerül sor a megoldásra, esetleges szankciókra. A szankciókat házirendünk és a pedagógiai programunk meghatározza. Elfogadtuk, hogy eredményesek csak akkor lehetünk, a jó az összefogás a kollégák között. Sajnos a különböző rongálások is próbára tesznek bennünket. Többnyire azonban kiszűrhetők a rongálások okozói is. A kártérítési felelősség visszatartó erő sok esetben. Az elmúlt években néhány gyermeknek volt iskolán kívüli rendőrségi ügye. A családgondozó és a gyámhatóság intézkedései segítettek a további esetek megakadályozásában. Fegyelmi eljárást nem kellett 31

lefolytatnunk. Csökkenő a kirívó esetek és a deviáns tanulók száma. Kiemelt figyelmet, ellenőrzést, sok-sok beszélgetést igényel részünkről a problémák megoldása. A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei. Mérési eredményeink oktatási- nevelési céljainkra irányulva a közvetlen iskolai partnerek körében kerültek feltárásra. Mentális készségeket az elsősök bemeneti vizsgálatánál, szociometriai vizsgálatot az ötödik osztályok körében mértünk, itt a társas kapcsolatok kialakulására, az empátiára, erkölcsi normák fejlettségére is kíváncsiak vagyunk. Megbeszélve a tapasztalatokat az osztályban tanítókkal, s főleg az osztályfőnök közösségépítő szerepével – együttműködve alakíthatók a gyermekek személyiségjegyei. Az osztályfőnöki közösség munkaprogramjában rendszeresen téma a nevelés, mint a munkánkat meghatározó fő elem.

8. A törvényes, jogszerű működés helyzete A közoktatási törvényben előírt alapvető és kötelező belső szabályzatok megléte, jogszerűsége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei. Pedagógiai Program, intézményi minőségirányítási program, házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belső adminisztráció, stb.) Igyekszünk a törvényi előírásokat figyelemmel kísérni, mindenben megfelelni, naprakésznek lenni. A helyi dokumentumokkal szemben támasztott előírásokat betartva állíjuk össze az anyagokat. Minden dokumentumunk rendelkezésre áll. Jó, hogy a fenntartó részéről figyelnek a szabályozásokra, és megkapjuk a segítséget a jogszerű működéshez. Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása A fenntartóval az együttműködés nagyon fontos, mert partnereknek kell lennünk, az intézményünket érintő kérdésekben. Napi szinten szükséges a partneri együttműködésünk. A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében sok közös munkánk van a Művelődési Iroda munkatársaival. A ránk nézve kötelező erejű döntéseket igyekszünk megvalósítani.

Szentes, 2010. április 23.

Tariné Lantos Piroska igazgató

32

1. számú melléklet

Az intézmény alapadatai 2005-2010

33

Az intézmény alapadatai 2005-2010

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Tanuló létszámok

401

376

354

322

288

Osztályok száma

17

16

14

13

12

Pedagógusok száma

39

37

34

31

29

Egy pedagógusra jutó tanulók száma

12,9

12,9

13,6

14,0

13,1

Napközisek száma

197

184

197

177

150

Étkezők száma

313

283

276

247

217

SNI tanulók száma

30

16

12

20

24

HH tanulók száma

149

140

146

152

146

38

55

61

HHH tanulók száma 21

27

36

39

56

Könyvtári egység

21726

25294

25643

25813

21054

Könyvtári könyvek száma

20605

24156

24431

24608

19720

719

825

841

860

957

Költségvetési felhasználás (e Ft)

166204

173963

178784

166875

169808

Egy tanulóra jutó költség (Ft)

414473

462595

505039

518245

589611

Veszélyeztetett tanulók száma

Idegen nyelvi könyvek száma

34

35

36

37

2. számú melléklet

Eredmények az eddigi kompetenciamérésekben 2003-2009

38

39

3. számú melléklet

Pályázati tevékenységek 2005-2010

40

Pályázati tevékenységek 2005-2010

S

Pályázat megnevezése

1. Világnyelv - könyvtárfejlesztés 2005

Nyert összeg 300 000 Ft

2. Helyi innováció - Miről mesél a vízpart?

50 000 Ft

3. Helyi innováció - Tevékenységektől az absztakt gondolkodásig

50 000 Ft

4. TEMPUS - Útravaló ösztöndíjprogram 2005

390 000 Ft

5. Cs.M. Közokt. Alapítvány - Eszközpályázat

450 000 Ft

6. Cs.M. Közokt. Alapítvány - Könyvtárfejlesztés

200 000 Ft

7. TESZ - Főzőcske okosan

240 000 Ft

8. Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP 3.1.3 9. SNI tanulók integrált nevelése, oktatása (konzorciumban) HEFOP 2.1.6 10. Klauzálos Lurkók Napközis Tábora HEFOP 2.1.9

18 000 000 Ft 4 000 000 Ft 3 000 000 Ft

11. Forrás Tanulóközpont Fenntartása

200 000 Ft

12. Forrás Tanulóközpont Fenntartása

250 000 Ft

13. Útravaló Ösztöndíj - Út a középiskolába 7. évfolyam

270 000 Ft

14. Útravaló Ösztöndíj - Út a középiskolába 8. évfolyam

187 500 Ft

15. Útravaló Ösztöndíj - Út a középiskolába 7-8. évfolyam

236 000 Ft

16. 17. 18. 19.

Világ-Nyelv Program Mesterfokon Alprogram Cs.M. Közokt. Alapítvány - Eszközpályázat HEFOP 3.1.3/B (Eszközpályázat) Képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés (fenntartó nyújtotta be)

120 000 Ft 350 000 Ft 9 500 000 Ft 2 135 920 Ft

20. Minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés (fenntartó nyújtotta be) TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben 21. (fenntartó nyújtotta be) 22. Útravaló Pályázat 23. Útravaló Pályázat 24. Minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés (fenntartó nyújtotta be) 25. Képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés (fenntartó nyújtotta be)

1 738 000 Ft 25 000 000 Ft 552 000 Ft 385 000 Ft 1 521 000 Ft 2 946 300 Ft 72 071 720 Ft

41

4. számú melléklet

Pályaorientáció jellemzői 2005-2010

42

Pályaorientáció jellemzői 2005-2010

Tanév

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Összesen

2004/2005

9

41

13

63

2005/2006

6

38

17

61

2006/2007

11

41

13

65

2007/2008

5

35

5

45

2008/2009

6

40

9

55

37

195

57

289

43

5. számú melléklet

Pedagógus továbbképzések kimutatása

44

SPECIÁL KOLLÉGIUM Megnevezés

Dátum

pedagógus

1999 1995 2000 1976 1993 1984 1992 1992 1992 1995 1996 2008 2008 1980 1994 1994 1998

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Német műveltség Szabadművelődés Háztartásgazdálkodás, környezetkultúra Ének-zene Háztartástan Könyvtár Atlétika edző Úszás Torna Francia nyelv Református hitoktató Háztartásgazdálkodás Grafikus kultúra Pedagógia Szabadidőpedagógia Orosz nyelv Szótagoló olvasástanítási módszerek

TOVÁBBKÉPZÉSEK Módszertani terület

Képzések ideje (év)

Pedagógusok

2003 2002 2008 2006 2009

5 1 8 4 14

Erdei iskola pedagógiája Környezeti nevelés A Tanulás Tanítása

1998 1998 1999

1 1 6

Iskolai egészségnevelés Kommunikációs tréning Minőségbiztosítási alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban Drámajáték-vezetői alapozó képzés pedagógusok számára

1999 2000 2000

1 4 1

2002

2

Hivatás és mesterség II. Sulinet Digitális Tudásbázis Pedagógusok felkészítése a mérés-értékelési /MEER/ keretrendszer önálló használatára

45

Képességfejlesztés gyermekkorban:a DIFER programcsomag Személyiségfejlesztő drog-és alkoholmegelőző program alkalmazására Önismereti játékvezetői képzés Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában Számítástechnikai szoftverüzemeltető és webtervező Internet tanfolyam Kulturális menedzser Alternatív pedagógia Környezetvédelmi napok Erdei Iskolai Program szervezése Felkészítő program a nemzeti értékek bemutatásának tervezésére és szervezésére a nép-és honismereti és környezetvédelmi munkában Agykontroll:stresszkezelő és elmefejlesztő Drámapedagógia az iskolában Hatékony tanuló-megismerési technikák Új matematika tanterve, valamint a Hajdutaneszközcsalád használata Erkölcsi és politikai szocializáció A relaxációs módszer felhasználási lehetőségei a pedagógus mindennapi munkájában Szentes honismerete Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Nem szakrendszerű oktatáskompetenciafejlesztő módszerekkel Középfokú francia nyelvvizsga Logo programterv oktatása A kézírás-és rajzelemzés szerepe a gyermek személyiségének fejlesztésében prevenciós jelleggel A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – az életpálya – építés kompetenciáinak fejlesztése az 1-6. évfolyamon Tanulói differenciálás heterogén csoportban Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében Magyarország és Európa

46

2009

5

2004

1

2006 2006

1 6

2009

1

1997 1998 1999 2001 2004 2005

1 1 1 2 1 1

2006 2007 2007 2010 2000

1 1 1 1 2

2004 2008

2 3

1998 2008 2007 2010 2009

2 3 2 1 2

1983 1998 2006

1 1 2

2006

1

2007 2007

1 1

1998

1

Új utak az anyanyelvi nevelésben A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása szövegértésszövegalkotás programcsomag az 5-8. osztályokban Olvasás, szövegértés és tanulási kompetencia fejlesztése a „nem szakrendszerű”oktatásban 5-6. évfolyamon tanítók számára Az iskolák önértékelési gyakorlatának fejlesztése a tanulói teljesítménymérések felhasználásával Síoktatási alapismeretek, valamint testnevelési módszerek és mérések VII. Nemzetközi Testnevelő Tanári Továbbképzés Számítógép kezelő Szakképző intézmények Pedagógiai Programjait Elbíráló Szakértők továbbképzése Közoktatás-irányítás, fejlesztés és az iskolai gyakorlat Minőségbiztosítási alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – matematika programcsomag az 5-8. évfolyam számára A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés – a kompetencia alapú oktatást szolgáló pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést támogató pályázat Az írás, olvasás, helyesírás zavarainak diagnosztizálása és korrekciója Magyar nyelv és irodalom tanítása az 1-4. évfolyamon Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata Angol „C” nyelvvizsga Angol”B” nyelvvizsga Nyelvtudás Európai Mércével Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban – az oktatásirányításban Projektmenedzsment ismeretek tréning jellegű továbbképzése közoktatási intézmény pedagógusai számára Szövegszerkesztés és táblázatkezelési

47

1998 2006

1 1

2010 2008

1 2

2008

4

1997

1

1998

2

1999 1997

1 1

1999

1

2000

1

2006

1

2010 2007

1 1

2009

2

1999

1

2001

2

2006

1

1991 1993 1998 2006

1 1 1 2

2006

1

2009

1

ismeretek Régi Táncok Iskolája A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – matematika 1-4. évfolyam számára Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében – oktatásában Ha baj van a matematikával – számolási zavarral (dyscalculiával) küzdő tanulók diagnosztizálás, fejlesztésének lehetőségei a gyakorlatban Módszertan az „átmenet” megkönnyítésére tanítóknak és tanároknak az 5-6. évfolyamon Tanulási zavarok terápiája Az írás – olvasás nehézségei Fejlesztőpedagógia A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – szövegértés-szövegalkotás programcsomag 1-4. évfolyamon

1998 2006

1 2

2006

2

2007

2

2008

1

1996 1997 1998 2006

1 1 1 1

2010

1

Az országos kompetenciamérések eredményeinek értelmezése, a pedagógiai eredményesség növelésének lehetőségei és korlátai

2008

1

Esélyegyenlőség öndifferenciáló tanulásszervezéssel. Betekintés a szabad tanulás lehetőségeibe. SNI tanulókat is fogadó osztályok, csoportok tanulásszervezése Tanulói differenciálás heterogén csoportban

2009

2

2007 2010 2005

1 1 1

2006

1

2004 2008

1 1

1995 2007

1 1

2009

1

Kistérségi közoktatási feladatellátás tervezése Változáskezelési tréning jellegű továbbképzés Egészséged testben, lélekben „Mi a Manó”informatikai módszertani tanfolyam. Az IKT alkalmazása óvodában, általános iskola kezdő szakaszában, sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. Diszlexiáról, diszgráfiáról pedagógusoknak Internet ismeretekkel bővített, alapfokú számítógép használói képzés tanárok és tanítók (nem informatikai szakos, informatikát nem tanítók) számára Új oktatásszervezés az intézményben

48

Általános pedagógiai módszertani továbbképzés I. Angol tréning Lexi tanfolyam IBM PC alap Mozgásvizsgálatot felmérő szakértő Német felsőfokú „C” nyelvvizsga Kezdő és képesítés nélküli napközis nevelők alaptanfolyama Földrajz – intenzív Tanítói – intenzív Rajz tantervi felkészítő Iskolaotthonban tanítók 1 – 4. osztályban tanítók – matematika Intenzív – kombinált olvasástanítási módszer Matematika – intenzív Helyi tantervek készítése Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program Testnevelés – intenzív Olvasás – írástanítás Tolnai- féle heurisztikus tanítási program Az 1 – 4. osztályban tanító munkaközösségvezető Középfokú angol nyelvvizsga Atlétika edző Úszás Torna Változás és projektmenedzsment Professzionális tanári kommunikáció IPR – Hatékony együttnevelés IPR – Professzionális tanári kommunikáció SNI együttnevelési tréning

49

2009

6

1998 1997 1998 2008 1999 1985

1 1 2 1 1 1

1989 1988 1991 1986 1987 1988 1991 1995 1987 1995 1995

1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1990 1995 1991 1994 1991 1985

1

2002 1989 1988 1989 1989 2010 2010 2010 2010 2010

1 1 1 1 1 1 1 27 23 2

1 1 1 1

6. számú melléklet

Tanulói elégedettségmérés eredményei 2009

50

51

52

53

54

7. számú melléklet

Szülői elégedettségmérés eredményei 2009

55

56

57

58

59

60